X,
Évfolyam.
B u d a p e s t 1 9 0 0 . f e b r u á r h ó 10.
13. (871.)
szám.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET H I V A T A L O S KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Kz országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.
Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Az egyesületi tanáiss felügyelet* alatt: Budapest (Köztelek), trilői-út 25. szám. Nem tagoknak~előfizetésI dij: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az OMGE, igazgatója. Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az OMGE. szerkesztő-titkára.
Lapunk
megszerezhető:
1. A z O r s z á g o s M a g y a r G a z d a sági E g y e s ü l e t b e v a l ó belépés által, mi a tagsági nyilatkozatnak aláírása és az e g y e s ü l e t h e z (Budapest, I X . , Üllöi-ut 25., I. em.) való küldése által történik. Egyesületi tagok a lapot évi tagdijuk (20 K . ) fejében ingyen kapják. 2. E l ő f i z e t é s u t j á n előfizetési á r : egész évre 20 korona f é l é v r e . . . 10 „ negyedévre 5 „
térium támogatásával a folyó év május hó elején É r s e k u j v á r o t t n e m z e t k ö z i f o g a tos k a p á l é g é p r e r s e n y t rendez. A versenyre bejelenthetők egysoros és többsoros fogatos kapáló-gépek. Mindkét csoport részére 1—1 arany-, ezüst- és bronzérem tűzetik ki. A verseny általános szabályzata és a bejelentő ivek a napokban küldetnek szét a gépgyárosoknak. A rendező-bizottság.
3. Kerpely Kálmán, gazd. tanintézeti igazgató, a m. kir. dohány-kisérleti állomás vezetőjének előadása: „ A mult évi dohánytermelési tapasztalatokról. Budapest, 1900. febr. 6. Gróf Dessewffy Aurél elnök.
s, k.,
Meghivó
az OMGE. szölőszeti és borászati, továbbá kertészeti és gyümölcstermelési bizottságának bemutatás. 1900. évi február hó 21-én (szerdán) Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági Az előfizetési összegek a „ K ö z t e l e k " d. u. 4 órakor a Köztelken tartandó k i a d ó h i v a t a l á h o z (Budapest, I X . ker., Egyesületek Országos Szövetségének központja, egyesitett ülésére. karöltve a Szepesvármegyei gazdasági egyesüÜllői-ut 25. földszint) küldendők. lettel s a nagyméltóságú földmivelésügyi miniszTárgyak: térium támogatásával folyó évi junius hó folyamán, Iglón, h e g y i e k e - és h e g y i vetőgép1. Javaslat az egységes gyümölo? ibemutatást rendez. csomagolás tárgyában. A bejelentési ivek a gépgyárosoknak a 2. Nagykörösi kertészegylet b napokban küldetnek szét. Ülésnapok a Köztelken. ványa a M A V . csomagolási szabá' A rendező-bizottság. delete tárgyában, 1900. február hő 10-én d. u. 4 órakor kodifikácziónális bizottság ülése. 3. Gyümölcsés borvámok Meghivó 1900. február hó 14. d. u. 4 órakor OMGE. Bernát Béla s. k., Molnár J> dohánytermelési bizottságának ülése. az Országos Magyar Gazdasági Egyesület bizottsági elnök. bizot' 1900. február 21. d. u. 4 órakor OMGE. dohánytermelési bizottságának szölőszeti és borászati, továbbá kerf. évi február hó 14-én (szerdán) d, u. 4 órakor Tavaszi luxus-' tészeti és gyümölcstermelési bizotta Köztelek nagytermében tartandó ülésére. ságainak ülése, Az idei, kiállítási jel' Hegyi
e k e - és hegyi
vetó'gép-
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.
Főtárgyak: 1. A m . kir. dohányjövedék 1898. Nemzetközi fogatos kapálógépévi statisztikája. 2. Dohánybeváltási szabályzat 1901, verseny. 1902 és 1903. évre. Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági 3. „Szabolcsmegyei Gazdasági EgyeEgyesületek Országos Szövetségének központja, karöltve a Nyitravármegyei gazdasági egyesü- sület" panasza a dohánybeváltásnál kövelettel s a nagyméltóságú földmivelésügyi minisz- tett eljárás miatt.
Tavaszi
lóvásár ápril ho 1, 2 és ' meg az OMGE. védnöks istállóiban. Az állami méner a vásárra nem fogn A luxus-ló yá' kötye. Négyes foga ker fogatok, válc ként három 60f sen 11 dij 21
VETŐMAG sz" beszerzése végett forduljunk
Magyar Mezőgazdák Szövetkezeiéhez, Budape^ M a i s z á m u n k 3 4 oldal
226
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R HO 10.
-
13. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
Bejelentési határidő márczins hó 10. aminthogy az ember kicsinyelni hajlandó [ Ki vagy mi készítette elő számunkra Katalógusok márczius hó 15-én jelennek meg. minden eredményt, ha már elérte azt. ezt a szegénységet? Semmi ni ás, mint a A vásár tervezete és bejelentési, ivek a Tattersall Ezek tehát betegei az önzésnek.' És gazdasági élet szabadsága. A szabad titkárságánál (Bpest, Külső Kerepesi-ut) kapvégre van néhány ideálista is, a ki csak- verseny érvényesülése minden vonalon hatók.
ugyan szeretné azt, ha az emberek egymáson nem ütnének annyi sebet és egymást élni engednék. Csakhogy ilyen ideálista, a milyennek Széchenyi utódja Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter ur is bemutatkozott, igen kevés akad. Az támogatásával f. évi márczius hó 11. és 12-ik emberek néha poétikus hangulatba esnapjain tartja meg díjazással egybekötött nek és ilyenkor szívesen elgyönyörködtenyészállatvásárját a budapesti Tattersall nek a szép ideákon. Másnap aztán kir.-társaság istállóiban. A tenyészállatvásárra hozható szarvas-, esnek ebből a hangulatból s folytatják a létküzdelmet ott,ahol elhagyták.Eszükbe marha, juh és sertés. sem jut vizsgálni, hol, mikor és mennyiben Dijakra a földmivelésügyi miniszter ur Ö nagyméltósága 6000, Budapest- székesfővárosönzők. Az önzésben valami koreszmét közönsége 100Ó koronát tűzött ki. keresnek és nem egyéni hibát. Mert az A vásárral kapcsolatosan gépkiállítás, műönzés olyannyira természetes létfeltétrágya és abraktakarmány kiállítás is fog rentelünkké vált, hogy annak igénybevétedeztetni.. lében hibát már nem is látunk. És valóBejelentési határidő február hó 20. A tenyészállatvásár csak az esetben f o g ban ugy látszik, mintha ebből a hibából megtartatni, ha kellő számú bejelentés lesz. nem is az egyéneknek, hanem a kornak Kérjük ennélfogva a tenyésztőket, hogy a czikellene kigyógyulnia.
XVII. tenyészállatvásár.
mükre már megküldött bejelentési iveken a szétküldeni szándékolt állatokat idejekorán bejelenteni szíveskedjenek. A vásár tervezete és bejelentési ivek az OMGE. titkári hivatalánál (Budapest, Köztelek) kaphatók. A rendező-bizottság.
Az önzés betegei. Gróf Széchenyi Imre a Széchenyilakomán hatalmas beszédet mondott az önzés ellen. A sajtó visszahangzott reá. Elismerjük valamennyien, hogy túlságosan önzők vagyunk és óhajtjuk valamennyien, hogy kigyógyuljunk ebből a betegségből. Mert mindinkább szaporodik azok száma, a kik rosszul érzik magukat mellette. Egyesek ugyanis szertelen önzésükkel sem tudnak czélt érni. Mások az elért eredményeket kicsinylik,
T Á R C Z A. Kujtorgó mulatsága. Gyönyörű fehér sikság. Igazi sivataga a hónak. Hiába süti a nap, nem olvasztja meg, csak káprázatossá teszi a sugárjátékkal. Valamikor pacsirta fészkelt itt. Akkor még zöld volt minden s hullámos vetést ringatott a szellő. Most pedig szinte ropog a lépés alatt a kenyértermő róna, mintha üvegburkolat borítaná. A fagyos hó az, ami csikorogva süpped be, omlik össze. Csak a hó ilyen fagyos, a levegő nem valami hideg. Fent a magasban vándorfelhők úsznak. Szürke a köpönyegök, álmos az arczuk. Nincs bennük se villám, se mennydörgés. A mezőségen gazt se igen látni. A magas hó elfödte az alacsony gyomot, a mélyen kaszált tarlót. A nyurga bogáncs emelkedik ki még leggyakrabban. Annak a környékén szemét van a havon, ahogy a tarka tengeliczek kipörgetik bugájából a magot. Alig is jár itt most egyéb, mint tengelicz, meg zsezse. Csapatosan kóborol mindakettő. Amaz éles, dallamos szóval czippant, ugy hívja le a társát. Emez gügyögve sürög-forog s folyvást rettegi a törpe-sólymot, amely gyakran kísérgeti a nagy zsezse-csapatokat s ki-kiveszi belőle a dézsmát. Szél ugyan nem fuj, de azért van valamicske lengedezése a levegőnek. Nem elég arra, hogy megbolygassa a pusztát ; de ha szemközt
Ha már benne vagyunk a hibában, szeretnénk, ha az önzés legalább gazdasági téren jó szolgálatokat végzett volna. Fokozta volna a tőkegyűjtést, biztosította volna az otthon nyugalmát a külvilággal szemben. Exisztencziákat teremtett volna, amelyeket az egoizmus elszigetel a közösségtől, de függetlenít. A társadalom nagy ábrázatából az ideális vonásokat kitörölte volna, de emellett legalább a tagok éreznék jól magukat: az erkölcsi élet veszteségeit pótolnák az anyagi élet eredményei. Ez nem igy történt. Az erkölcsi és az anyagi élet sivárságai együtt jártak. Az önzés a gazdasági életben is többet rombolt, mint épített. Mi, akik szebb időkről is hallottunk, ugyancsak szegényeknek érezzük magunkat. fordulunk neki mégis érezzük, hogyan csókolgat hideg, csípős ajakával. Jó kis téli idő. Nem kellemetlen. Ha már erre is van szükség, akkor még igy a legjobb. A pusztai nyul megbúvik, igy gunnyaszt. Ezen a nagy sivatagon nincs más vad. Szárnyas vad éppen nincs. A vadludat mind elkergette a nagy havazás ; a befagyott apró tavakon pedig nem szállhat meg többé a jeges rucza. A fogoly behúzódott a szérűkre, a kertek alá, az utak környékére ; ott tipeg a hóban, ott keserveskedik, félig-meddig háziállattá válva. A csöndes pusztaságon mozog valami mégis. Furcsa alkotmány az. Egy nyomorúságos szánkó, a mely elé egyetlen sovány gebe van fogva. A jámbor szürke állat csigalépéssel mászik ; ha akarna sem igen tudna jobban. De bizony nem akar. A ki a szánkóban guggul, vagy inkább tán fekszik, az ugyan nem sietteti, még néha lassitaná inkább. Méha kiemelkedik az ember a szánkóból. Guba van rajta ; piszkos fehér a darócza ; jobb most az ilyen világosabb, mint a sötét, ami nagyon is kiválna a szüzfehér környezetből. Amint feltápászkodik, jól szétnéz köröskörül ; még a kezét is a szeme elé tartja ellenzőnek. Aztán szótlanul, nyugodtan kuporodik le megint és a szürke lovacska csak baktat arrább, tovább. Ez a félszemű Kujtorgó. Ösmeri messze földön az egész környék. Valami korcsmai verekedéskor kiütötték a félszemét s azóta — jobban lát. Elég bolond az
ledöntötte a korlátokat a nagy tömeg egoizmusa előtt. Megnyíltak a végtelen terek, melyeken az önzés versenyre kelhetett. Uj s nagy erők érvényesültek eként akadály nélkül. Csakhogy nálunk a felszabadítás korai volt. A helyes nevelés nem előzte meg azt a szabadelvű felfogást, amely végigvonulva a gazdasági és erkölcsi világban, egyszeriben roncscsá zúzta ezer esztendő hagyományait. Mi, az ifjabb generáczió tagjai már csak foszlányokat találtunk. Foszlányaira találtunk a keresztény vallásnak, amely csak külsőségekben él, de a lelkekben nem. Roncsaira találtunk Istenbe vetett hitnek s emberekbe vetett bizalomnak. Czinikus emberekre találtunk, akik fitymálták a hagyományok tekintélyét, kicsinyelték az egyéni érdemeket. Mi már gyermekkorunkban hazaárulóknak neveztük az ország vezéreit, naiv felfogásunkat a bizalmatlanság s gyanakvás sarával szennyezték be. Megtanítottak rá, hogy az egyéni vágyak és törekvések előtt nincs korlát s azoknak, kik erre tanítottak, fájt a mások elsőbbsége s fájt az egyenlőség minden vonatkozásában, ha abból hasznot nem láttak.
Olyan elveket tanítottak nekünk, amelyeket tanítóinknak látszólag fájt hirdetni s amelyekhez óvatosan hozzátették: „Hiába, most ilyen az élet." Azt is hallottuk végre, hogy ennek a szomorú változásnak még csak rövid múltja van. És ha vizsgáljuk ennek a bajnak okát, titkos rugóit a fokozódó elégedetlenségnek: méhéből a nagy emberi nyavályáknak szemünkbe vigyorog az önzés ördöge, eset, mégis igy, van. Mert addig sokat volt kapatos s mit ért, ha kettőt látott ugyan, de mind a kettőt rosszul ? Mióta kiverték a fél szemét szörnyen félti azóta azt, ami megmaradt. Nem iszikj> nem korcsmázik. Hanem járja a határt télen-nyáron s lopja az amúgy is kevés vadat százféle furfanggal-csellel. Ebben mester. Találmányai vannak, amikre bátran vehetne pátenst. Olyan tőröket senki sem tud csinálni, kieszelni. Megfog mindent: nem kicsinyel, nem vet meg semmitsem. A szükség, amiben mindig nyakig van, csak másodrendű dolog ő nála. Fő a passzió! Az uri mulatság. Ezért él, hal. Most is mulat. Ez ugyan se nem uj találmány, se nem az övé; de a türelem, amivel cselekszi, az egészen és egyedül az övé. Mert ezen a hósivatagon félnapot elbóczoroghat, aifiig megtalálja azt, amit keres. Árva nyulacskát keres a ravasz. Itt, ahol agyonagarászsza az uraság őszszel az egész határt! Ritka vad itt a nyul, egy-kettő mégis csak akad, ha rászánja magát Kujtorgó, hogy megkeresse. A csillogó tiszta hólapon most megakad a szeme. Valami van ott, ami érdekli. Nyomok. Nyulnyomok! Azt már látja, kiokoskodja, hogy friss a nyom. Az az ujjnyi hó, ami hajnalban hulldogált, éppen elég arra, hogy a megkeményedett felületen is megmutassa a nyul kalandozásának a vonalát.
IÁ. SZÁM. 10-1K É V F O L Y A M . mely mindent megvet, letipor ami ban áll s okozza a lelki bajokat.
KŐZTELEK, útjá-
De ez késziti elő lassanként a gazdasági válságokat is s ez élesíti a szocziális problémát. Harczot támaszt s döntést provokál a gazdasági élet azon terén is, ahol a győzelmet vagy a vereséget ezerek átka kiséri. Ábrázatát megörökiti intézményekben s lánczszemeivel áthatolhatatlanabb kordonokat von, mit maga a feudalizmus. A gyengének hurkot vet, a védtelen pusztulását irgalmatlanul végig nézi. Erőforrásokat a köztől az „ego" számára visszatart. Nagy feladatokat elhanyagol, panaszt panaszra halmoz össze s tört hegyez a társadalom melle ellen. Végrehajtásában a legjobb törvény is csúfsággá válik s minden szép és j ó alakisággá sülyed, melyben ki sem hisz többé. Ezt a betegséget csakugyan gyógyítani kellene. Isten nem gyógyítja meg ezen emberi bajokat. A vallás szelleme egymaga oltalmat nem adhat a mesterségesen szerzett nyavalyák ellen. Mert nem olyan világ van ma, hogy a vezeklök hatásra juthassanak és vezetni bírjanak. Hiszen a keresztény szellem is anyai jogát veszti már a mi nemzeti életünkben. Megnyugodtunk benne, hogy helyettesítse azt előttünk a humanizmus, melynek keble szélesebb s karjaival mindnyájunkat magához tud emelni. Elfogadtuk a humanizmust ideának, mely az összes vallások fölött áll. Az idea n e m rossz, csak az embereket kell hozzá nevelni. Ehheá erő és hatalom kell.
Korlátozni a korcsmázást, büntetni az erkölcsi vétségeket s büntetni irgalmatlanul az érdemes egyéniségek réputácziójában méltatlanul gázolókat. Gyámolítani a szövetkezeteket. Visszaszorítani a szabad verseny tulcsapásait. A legkisebb exisztencziát is épp oly fontos egységnek tekinteni a gazdasági politika számvetésében, mint a legnagyobbat. Szóval fejlődjék vissza az állam atyává, a mely mértéket tartat gyermekei között. Igy az egoizmus általütött legnagyobb sebek behegeszthetők s nybmukban a kisebbek is gyógyulni fognak talán. Vagy legalább is gyógykezelhetők lesznek. Hanem ehhez aztán vezérekre van szükségünké Vezérek nélkül a nemzet nem emelkedik, csak nő. Olyan vezérekre van szükség, akik a jóra és szépre példát adjanak ; hisz a lélek nem halt még ki az emberekbői. Olyan vezérekre van szükségünk, a kik megértik azt, hogy a nagy tömeg felfogása a gyermeké, melyen a szigor javit, a szabadság éretlen eszméi rontanak. Akiket szeretni is tudjunk s a kik a már-már veszendő bizalmat az igaz emberek iránt — megmentsék. B. B.
A z önzés féktelenségei elé a hatalom állítson korlátokat. Gazdasági téren kézen fekvők a korlátozás feladatai. í m e : megkell akadályozni, hogy az embertől Milyen furcsa tojásdad horpadásokat mutat ez a nyom. Ilyen formán halad: o o ° 0 ö q 0 0 o o O 0
227
1900. F E B R U Á R HÓ 10.
embertársai megvonhassák a megélhetés jogát. Oltalmat adni az otthonnak, biztosítani a létminimumot. Oda juttatni az állam erejéből, ahol arra a legnagyobb szükség van. Irtani a nyerészkedés minden szélhámosságát s visszaélését: uzsorást, kartelezöt, hamisítót.
Arra fordítja a szánkót, ahol a nyom halad s a szomorú lovacska le nem tér attól fogva a nyomról. Az is tudja már, hogy miről van szó. Az úgynevezett oktalan állatnak is van Világos, hogy ez itt a négy láb lenyomata. esze, több, mint Platz Bonifácz gondolja, aki De most merről jön, merre megy, ez a kérdés. tudós létére megírta, hogy az állat ostoba, pedig Sok vadászgató ember van, aki ezt nem sokszor tanulhatna tőle a bölcs ember, rpeg tudja. (Vadászembernek az ilyet nem mond- az olyan is, aki könyvet ír. hatom.) Kujtorgó most már azt lesi, hol venné Azt pedig még kevesebben sejtik, hogy észre a hóba a vájt nyulvaczkot. Messze van melyik a két első s melyik a két hátulsó láb az még ; hisz nagyon bátran, nagyon egyformán nyoma. haladt itt a nyuszi. Majd ha kezdenek a nyoPedig fölöttébb egyszerű a dolog, ha mok bizonytalanokká, ugrándozokká válni, akkor már tudja az ember. A nyúlnak sokkal hoszügyelj te félszemű vadtolvaj! szabb és erősebb a hátulsó lába, mint az első. Most mintba egyszerre elveszett volna A hátulsóval ragja magát előre, egyszerre, egyforma erővel, ez a két láb tehát egymás előle a nyom. Ahol van ni, oldalt, jóval mellett marad. A két első láb gyönge, inkább messzebb, mint ahogy az eddigi nyomok egycsak támaszték, semmint erőkifejtésre való ; másra következtek. Ez már a cselvetés. Ez már az állat tudoezeket egymás elő rakja a nyul, a mikor halad. De mi történik most ? Nem az, hogy a mánya, fortélya, amivel tul akar járni annak két első láb nyoma, a mint hinni lehetne, elől az eszén, aki utána jön. marad, hanem hogy a két hátulsó láb, a M;előtt a tapsifüles kiválasztaná nyugvómely a lendületet adja, letoppan a két első láb helyét, ahol végképp megtelepszik; kiugrik elé, azokon eszerint tullódul. A haladásiránya néhányszor jobbra-balra, messze, hogy igy tehát nem az, a hol az első láb nyoma lát- szinte elvágja nyomának a folytonosságát. szik, hanem a hol a hátulsó láb erősebb le- Gyakran történik, hogy megint nekiindul nyomata helyezkedik el egymás fölött, még a furfangos szökellések után s egyenest halad pedig annál szabálytalanabb, hosszabb, rézsut még egy darabon; de már rendszerint nem vonalban, minél gyorsabban futott a nyul, sokáig, föltéve, hogy nem érez üldözőt maga minél nagyobb ugrásokat tett. mögött. A második cselvetés után meg is marad Kujtorgót nem kell erre megtanítani. egy helyben. Utoljára még egy nagyot szökik, Mestere ő ennek, éppúgy, mint a lószőrrél eldobja magát, mintba lapta volna s ahova levaló ezinkefogásnak, pedig ahhoz még a falusi toppan, ott kikaparja a vaczkát, amibe aztán laposan behúzódik. kölykek is értenek.
TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető: Cselkó István.
Fejőstehenek takarmányozása. (Egyutal felelet ily irányú kérdésekre. A láttatlanban kiszámított takarmányösszeállításokat már ismételve .problematikus értéküeknek nyilvánítottuk s ezért nem szívesen vállalkozunk ilyeneknek megállapítására. Ellenben örömest megbeszéljük a fejőstehenek etetésére vonatkozó közérdekű dolgokat s azt híszszük, hogy annak a legtöbb olvasó némi hasznát is fogja venni. Azért dióhéjba szorítva hadd következzék itt a fejőstehenek takarmányozására vonatkozó fontosabb tudnivaló. Először a fejőstehenek tápanyagszükségletével kell tisztába jönnünk, ez pedig 1000 kg. élősúlyra számitva a következő határok között változik : szárazanyag 18—35-5 átlag 25 kg, em. fehérje 2— 3'5 „ 2'5 „ em. zsir 0'4—f2 „ 0'5 „ em. szénhidrát 10—15 „ 12*5 „ táparány átlag 1 : 5'5. E számok azt bizonyítják, hogy a fejősteheneket nem czélszerü egyenlően táplálni, hanem hogy szárazányag, fehérje, zsir és szénhydrátszükségletüket, valamint táparányukat változó tejelőképességük szerint kell megállapítani. Eszerint tehát minden tehenészetben előáll az a kérdés, mennyi szárazanyagot, fehérjét stb. etessünk teheneinkkel. A tehenek szárazanyagszükségletét emésztőszerveik űrtartalma szerint állapítjuk meg olyformán, hogy a tágabb emésztőszervekkel biró tehenekkel terimésebb alakban etetjük a takarmányt, mint a szűkebb emésztő szervekkel bírókkal. Az emésztőszérvek űrtartalma pedig a fölneveléstől függ, pl. a paraszttehénnek tágabb emésztőszervei vannak, mint az uradalminak, a magyar-erdélyinek tágabbak, mint a szimmenthálinak. Ha nem viszonyítjuk a takarmány térfogatát, mely szárazanyagtartalmától függ, az emésztőszervek űrtartalmához, pl. ha a szükségesnél kevesebb szárazanyagot etetünk, akkor azok nem töltetnek Szem legyen, amelyik — kivált homokos szántáson, ahol a nyul szőre majdnem olyan, mint a talaj — észreveszi az ilyen lapuló fülest. Kujtorgó ott is észreveszi, a hóban is meglátja. Most már csendesen téríti oldalvást a szomorú gebét s aközben kiveszi gubája ujjából a rövidcsövű orvvadász-puskát. A gyeplő egy kis húzódására megáll a szánkó. Kujtorgó csak ugy sandítva ezélozza meg fektében a nyulat, mely még folyvást azt hiszi, hogy nem vették észre. Egyszer azután pukkan a rozsdás és kifordul vaczkából a hósivatag árva remetéje. A szürke lovacska fáradtan hegyezi a fülét s odafordítja fejét, a hol utolsót rugdos a nyul. Horkant hozzá, de csak szokásból, nem félelemből. Hisz megszokta már az ilyen komédiát. Kujtorgó hamar eltüntet a szánkában nyulat, puskát, befödi szénával is indul haza. Útközben, hogy eléri a fasort, egy-két hullott rőzsét dob a szánkó hátuljába, tüzelőnek. A faluban kérdi tőle a jegyző, a kivel éppen találkozik : No kend vén lókötő, merre kutyálkodott kend megint? Felel neki Kujtorgó alázattal: Hát ténsuram, ugy él a szegény ember, a hogy tud. Egy kis rőzséért voltam az árokparton. Bizony alig volt érdemes. Amíg ezt mondja, megvetően vág egyet a szemével a szánkó hátulja felé. Bársony István.
KŐZTELEK, 1900. FÉfiRUÁR HO 10. kellően meg, minélfogva a teheneknél hiá- kötjük sz istállóba, hogy a hasonló , tejelőkényozni fog a jóllakottság érzete, ha pedig több pességgel biró tehenek egymásmellé kerüljeszárazanyagot veszünk számításba, akkor nem nek. A csoportok számát illetőleg magától értképesek a tehenek a nekik szánt takarmányt hető, hogy minél több csoportot alakítunk, megenni. annál inkább közelitjük meg a szigorú indiviA tehenek fehérjeszükséglete tejelőképes- duális takarmányozást, de annál több munkát ségüktől függ, vagyis a több tejét adó tehe- is okozunk magunknak s ezért nem alakítunk nagyon sok csoportot. Többnyire elégséges, ha nekkel több fehérjét etetünk, mint a kevesebb tejet adókkal. Középszerű tehenek többnyire a következő két csoportra osztjuk a tehenebeérik 2 kg. fehérjével, igen jó tehenekkel ket, u. m. először a gyengébb s elapadó teazonban 3 kg. fehérjét vagy többet kell 1000 henekre s másodszor a jobb s előhasi tekg. élősúlyra etetni. Ha a tehenek nagyon ke- henekre. Az előhasi teheneket azért czélszerü vés fehérjét kapnak, akkor kevés és hig tejet a jobb tehenek csoportjába osztani, mert azok választanak el, ha ped g nagyon sok fehérjét még nincsenek egészen kifejlődve. Ha a tekapnak, akkor a fölösleget szétbontják s rész- henészetben néhány kiváló tehén van, akkor ben zsirrá átváltoztatva lerakják, de nem for- azokból esetleg még egy harmadik csoportot, dítják tejtermelésre ; utóbbi tehát el van paza- ha pedig nagyon gyenge teheneink is vannak, rolva s miután a fehérje a legdrágább takar- egy negyedik csoportot is alakítunk, ámbár a mányalkatrész, a tehenészet jövedelmezősé- nagyon gyenge teheneket alig érdemes megtartani, gét koczkáztatjuk pazarlása által. A tehenek csoportonkinti etetése terméAz etetendő fehérjemennyiség megszabásánál azonban a tej s a kereskedelmi takar- szetesen szükségessé teszi azt, hogy több tamányok árára is kell tekintettel lennünk, mert karmányösszeállitást állapítsunk meg számukra. pl. kedvezőtlen tejértékesitési viszonyok és Ugyanis külön takarmányösszeállitást kell a magas takarmányárak vagy magas szállítási gyengébb s elapadó s különt a jobb előhasi költségek mellett kevesebb fehérjét etetünk, tehenek számára megállapítani, ha pedig egy harmadik s negyedik csoportot is alakítottunk, mint eltérő esetben. A takarmányzsir jelentőségével még nem akkor ezek számára is külön takarmányösszevagyunk egészen tisztában, mert némelyek a állitások válnak szükségessé. tej zsírtartalmára előnyösen, mások pedig köE munkát nagyon megkönnyítjük mazömbösen, sőt a nagy mennyiségben etetett gunknak, ha előbb a gyengébb s elapadó tezsirt a tejelválasztásra hátrányosan hatónak henek számára állapítjuk meg a takarmánytalálták, mert utóbbi esetben azt tapasztalták, összeállítást s ha ezt a takarmányt az egész hogy a nagyon zsiros takarmány hizlalja a tehenészetben egyenlően alkalmazzuk, a jobb teheneket. Mindazonáltal mégis czélszerü az s előhasi teheneknek pedig ugy adunk több etetendő zsir mennyiségét is a tejelőképesség- tápanyagot s ugy létesítünk takarmányukban hez viszonyítani, vagyis a gyengébb tehenekkel szűkebb táparányt, hogy több kereskedemi tacsak mintegy 0 4, a jobbakkal pedig 0'8 kg. karmány etetünk velük. vagy több zsirt etetni. Amerikában 1000 kg. Vegyünk csak egy példát. Tegyük fel, élősúlyra 1—1"2 kg. zsirt is adnak a jersey hogy takarmánykészletünk lehetővé teszi, hogy teheneknek, melyek tudvalevőleg az összes 1000 kg. élősúlyra 40 kg. répát, 5 kg. közeszarvasmarhafajták között a legzsírosabb tejet pes r. szénát, 5 kg. zabosbükkönyt, 5 kg. árpaválasztják el. szalmát s tetszésszerinti mennyiségű buzaszalA szénhydrátok mennyisége sem közö- mát etethetünk s hogy gyengébb teheneink nyös a fejőstehenek etetésénél, mert a szén- számára 2 kg. fehérjét, 0'4 kg. zsirt és 12 hydrátok nemcsak az állati meleget állítják kg. szénhydrátot tartunk elégségesnek. A legelő, hanem zsirrá is képesek átváltozni s igy egyszerűbb számítás meggyőz minket arról, közvetve talán a tej zsírtartalmára is képesek hogy e takarmánynyal nem vagyunk képesek hatni, de lehetőleg közvetlenül is hatnak a az úgyis szűken mért fehérjét megadni shogy tejre, a mennyiben t. i. a tejczukor valószí- emiatt fehérjében gazdag kereskedelmi takarnűen belőlük keletkezik ; s végre még azért is mányokról is kell gondoskodnunk. Ezeknek váfontosak a szénhydrátok, mert a fehérjét és sárlásánál természetesen tekintettel leszünk zsirt óvják a szétbontástól, vagyis a tehén több fe- arra, hogy lehetőleg olyanokat szerezzünk be, hérjét és zsirt fordíthat tejtermelésre, ha kellő melyek előnyösen hatnak a tejelválasztásra s mennyiségű szénhydrátot kap a takarmánynyal. ilyeneknek ismerjük pl. az olajpogácsát, korA tehenek szénhydrátszükséglete némileg pát s malátacsirát. Ha mi tehát fentebbi taaz évszaktól is függ, mert nagyon hideg idő- karmányainkhoz még 2 kg. repczepogácsát, 1 ben, midőn a takarmány és ivóviz is nagyon kg. malátacsirát s 1 kg. buzakorpát számítunk s ha ezt a takarmányt egész tehenészetünkhideg vagy midőn a tehenek hideg istállóban vannak, több szénhydrátot czélszerü velük ben egyenlően alkalmazzuk, akkor a tehenek 1000 kg. élősúlyra 23'5 kg. szárazanyagot, 2 etetni, mert ilyenkor több meleget vesztve, kg. fehérjét, 0'4 kg. zsirt és 12-2 kg. széntöbb tüzelőanyagot igényelnek s emiatt a zsirt s fehérjét is használják tüzelőanyagul, ha a hydrátot kapnak, a táparány pedig 1: 6 6-hez. takarmányban nincs elegendő szénhydrát. Végre a mi a táparányt illeti, az olyformán viszonyítandó a tejelőképességhez, hogy a gyengébb teheneknél tágabb táparányt alkalmazzunk, mint a jobb teheneknél, mert előbbiek takarmányában szembetűnőbben apaszthatjuk a fehérjét, mint a szénhydrátot. Hogy a tehenek éppen elegendő tápanyagot kapnak, azt tejelésükön kivül kondicziójuk által árulják el. Ugyanis a megfelelően táplált tehenek jő húsban vannak, de nem kövérek s eszerint ugy a sovány, valamint a kövér testet hibásnak mondhatjuk. A tehenek tápanyagszükségletének tejelőképességükhöz való viszonyítását individuális etetésnek nevezzük. Ezt azonban nem lehet a nagyobb tehenészetben szigorúan keresztülvinni, mert az individuális etetés nagyon sok munkát okoz ; másrészt azonban egészen mellőzni sem czélszerü, mert akkor kevésbé jövedelmező a tehenészet. Ezért nagyobb tehenészetben olyformán segítünk magunkon, hogy csoportokra osztjuk a teheneket s ugy
13. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. vizsgálatok által érünk el. A próbafejések egyszersmind arról is tájékoztatnak, hogy mely tehenek fizetik meg tartásukat s melyek nem, mert a legtöbb tehenészetben oly tehenek is vannnak, melyek nemcsak, hogy nem hoznak hasznot, de a melyeknek tartására ráfizetünk. Továbbá ugyancsak a próbafejések által azt is tudjuk meg, hogy mely tehenek borjait czélszerü a kimustrálandó tehenek pótlása véget fölnevelni. Eszerint tehát oly sokféléről tájékoztatnak a próbafejések, hogy mindenesetre megérdemlik, miszerint a legnagyobb figyelemben részesítsük és hogy cssk megbízható egyének által eszközöltessük. (Vége köv.) Cselkó Ittván.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. R m t v m t C : K e u ; Sjala.
Egy sós rét növényzete, # Erdély középső részének egyik legjellemzőbb sajátsága a sógazdasága. Nagyszámú sóbányái óriási mennyiségű sót szolgáltatnak azokból az óriási kiterjedésű sótelepekből, melyek jóformán egész Erdély medenczéjén végig vonulnak. De a föld mélyében fekvő hatalmas vastagságú sótelepeken kivül a föld felületének is jut a sóból. Itt is, ott is vannak sós források, sós kutak és sós tavak, ezek mentén sós kivirágzások is helylyel-közzel, a talaj felső rétege bőven át van járva sóval, ugy, hogy ezen sós területeknek megváltozik a növényzete s egy különös tós flóra verődik ott össze. A talaj sótartalma lényegesen befolyásolja a gazdálkodást is. A fatermelés nehézségétől eltekintve, a sós kaszálók és legelők is azon mozzanatok közé valók, melyek Erdély középső vidékére rásütik a jellemző bélyeget. A Köztelek 1898. évi 80. számában fölsoroltam a legsósabb területek növényeit. Ahol a talaj túlságosan sós, ott csak az az egynéhány növényfaj terem. Az olyan hely nem igen kaszálható, az csak mint sovány legelő szerepelhet, mert a rét alapját képező legfőbb füvek, a gyepesedő pázsitfélék hiányzanak ott. Ahol azonban már szelídebb a talaj sótartalma, ott értékes füvek is teremnek, amelyek jó szénát szolgáltatnak. A milyen arányban fogy a talaj sótartalma, olyan arányban maradnak el rendre a jellemző sónövények s helyűket a közönséges réti, legelői és mocsári növények foglalják el.
A szelídebb sós helyeken tehát „sós rétek" alakulnak, melyeknek különleges növényzete a sós szénát szolgáltatja. A sós rétek szénája értékesnek és egészségesnek mondható. De ezzel nem érik be előhasi s jobb te- Különösen érdekesek a mélyebb fekvésű sós heneink, mert azoknak több fehérjére van rétek, melyek bár mocsarasak, még sem szolszükségük s emiatt több kereskedelmi takar- gáltatnak oly hitvány szénát, mint a mindenmányt kívánnak. Ha például czélszerűnek tart- felé elterjedt „savanyu rétek", mert a sós juk fehérjeszükségletüket 2 5 kg.-al megálla- helyeken a savanyu füvek nem oly dominálók, pítani, akkor a fentebbi takarmányon kivül mint a savanyu mocsarakban s a mocsaras még 1 kg. malátacsirát és 3 kg. buzakorpát helyek legkárosabb növénye: a surló, vagy vehetünk számításba s jobb teheneink most lékarokka (Equisetum) nem terem sós helyeken. 1 ezzel s előbbeni takarmánynyal 26'8 kg. szá- A békarokka, vagy surló annyira kényes a razanyagot, 2*5 kg. fehérjét, 0 5 kg, zsirt és talaj sótartalma iránt, hogy sóhulladékkal való 13p4 kg. szénhydrátot kapnak a táparány pe- trágyázással ki is irthatjuk a mezőről, vagy a dig 1 : 5'8-hez. Az abraktöbbletet természete- rétről. sen külön fogjuk e tehéncsoport számára leA savanyu rétek legkárosabb füve tehát mérni s sz alaptakarmányra hinteni. Egyes, a sós helyeken nem terem s ez a sós rétek különösen kiváló tehenek még azoEfelül is javára irandó. Nézzük most a sós rét többi kaphatnak abrakot, melyet ugy adunk nekik, növényeit. Ezúttal csak egy ilyen sósrétet válaszhogy a szomszédos tehenek el ne ehessék tok leírásom tárgyául, még pedig azt, mely a előlük. múltkor leirt sós terület tőszomszédságában E megbeszélt individuális takarmányozás vele direkt összeköttetésben van. keresztülvihetőségének előföltétele azonban az, Az anyaszénát ezen a réten főleg a köhogy biztos tudomással bírjunk egyes teheneink vetkező növények szolgáltatják: tejelőképességéről, mit rendszeres próbafejtéA sós jelleget itt is elárulja a kékszinü sek és azokkal kapcsolatosan eszközölt tej- sóvirág vagy lelleg (Statice Gmelini), mely
13. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R F H O
10.
229
Feltűnő itt egy mályvaféle növény az az igen apró, finom szárú ós sárga fejű czérnahere (Trifolium filiforme), mint elég jó, míg a orvosi ziliz (Althaea officinalis), melynek gyöke-, szénát szolgáltató fehérvirágu hegyi lóher rét a gyógyszertárban árulják. A ziliz is egyike (Trifolium montanum) s végül a gyom gyanánt azon növényeknek, mely a kissé sós talajt előforduló herehura lóher (Trifolium arvense), kedveli s ezért a talaj szelíden sós jellegét tükrözi vissza. Levele szára, de főleg a mint rossz takarmányfüvek említendők. Ott találjuk továbbá a mindenféle közön- gyökere nyálkás anyagot tartalmaz, melynek séges szarvas kerepet (Lotus corniculatus), mely kedveért azt gyógyszerül használják. Szárított állapotban oda adtam az állatoknak, de nem a legjobb takarmányok közé való. A luczernafélékét képviseli elég bőven a nagyon ették, a tehén még inkább, mint a ló. komlós luezerna (Medicago lupulina) míg a Keverékben talán megeszik az állatok, legalább ielegelt helyeken a svéd luezerna (Medicago a gyöngébb részeit. A másik különleges növény itt egy ernyős falcata) a gyakoribb. A somkóró (Melilotus officinalis) szintén virágú növény a széleslevelü kocsord (Peucedanum latifolium), mely szintén a sós rétek jellegéhez található itt. tartozik. Ezt szívesen veszik az állatok a sarjuA pillangósok közül itt terem végül még elég bőven a heverő rekettye (Genista elatior), ban, ellenben a sós ürmöt (Artemisia salina) amely ugyan csekély értékű, de azért rétjein- már kevésbé eszik. Ezen sós jellegű növények mellett emlíken meglehetősen el van terjedve. Mint jó eleség említendő az egérfarku tendők mint jó füvek a sarjuban: a szarvas cziczkőró (Achillea millefolium), mely a sós kerep (Lotus corniculatus), az egérfarku cziczkaszálón kivül a hozzá közel eső legelőn is kőró (Achillea millefolium), a tejzsugoritó bőven terem; a Tceskenylevelü utifü (Plantago (Galium verum), az őszi oroszlánfog (Leonlanceolata) szintén nagy számban terem itt; todon autumnalis), a réti tóhere (Trifolium a pázsitos csillaghur (Stellaria graminea); az pratense), a korcshere (Trifolium hybridum), érdes nagylevelü fekete nadálytö (Symphytum a komlós luezerna (Medicago lupulina), a fekete nadálytö (Symphytum officináié), a pimpinella officináié) szintén szaporítja a jó szénát. Két fészkes virágú növény említendő itt : (Pimpinella Saxifraga), a katáng (Gichorium u. m. a sállangos levelű nyélkaszat (Podosper- Jutybus) a szigoráll (Veronica spicata, a száz mum laciniatum) és a kisvirágu pozdor (Scor- forintos földepe (Erythraea centaurium) és többzonera parviflora), melyek ugy látszik a réte- féle csüküllö (Centaurea). Kevésbé jók: a nyulárnyék (Asparagus ken oly gyakori bakszakált (Tragopogon pratensis) helyettesitik itt. Ha végül a sárga virágú ' officinalis), a somkóró (Melilotus officinalis), tejzsugoritót, vagy tejoltó galajt (Galium verum) a ragadós iglicz (Ononis hircina) többféle zsálya és a rétek és legelők legzamatosabb füvét, a (Salvia), a berzedt üszökér (Senecio Jacobea), kakukfüvet (Thymus) említem, akkor a jó a skabióza (Knautia arvensis), kardlevélü sertecsék (Inula ensifolia), a vadmurok (Daucus füvek sorozatát kimerítettem. Van itt azután kevésbé jó vagyis érték- carota), a paszternák (Pastinaca sativa), a szagtelen fü is; ilyenek a kolonczos bajnócza (Spi- talan aranyvirág (Chrysanthemum inodorum), raea filipendula), az enyves sziléne (Silene vis- a magvarótt (Picris hieracioides), a gyujtöványfü cosa), a fodros szirmú sziléne (Silene otites), a (Linaria intermedia), az aranyfürt (Linosyris barátszegfü (Dianthus carthusianorum) a magas vulgáris), az érdes csorbóka (Sonchus asper), a gyepi derczefü (Gypsophila muralis) és a, pannóholgyomál (Hieracium praealtum). A réti gyomok is meglehetős bőven niai bárcs (Cirsium pannonicum), míg az aszat (Cirsium arvense), a héjakutmácsonya (Dip'satalálhatók itt: ugy mint a kakasezimer vagy csörgő lapor (Rhinauthus major és cus silvestris) és a lápos eringium (Eryngium minor), a papvirág, ökörszem aranyvirág, plánum) szúrós levele miatt határozottan károsnak mondható. vagy margitvirág (Ghrysanthemum Leucanthemum) és EZ üstökös gyöngyike vagy A pázsitfélék közül virágosat nem nagyon kigyóhagyma (Muscari comosum); ezek ártal- találni akkor, ezek inkább sűrű levélzetökkel matlan rossz füvek; míg a heverő boglárka szaporítják a sarjút. A fent elősorolt pázsit(Ranunculus repens), az egyedüli mérges nö- félékhez még a sertepázsit (Seteria glauca) vény itt, mely azonban szárítás alatt elveszti szegődött. mérgességét s igy a szénában már ártalmatA fenti névsorból látható tehát, hogy a lan. Ott van még a lenlevelü bögretok (Thesium sarjú is jó minőségű, mely ezen a sós réten linophyllum) is, mely gyökereivel kiszipolyozza terem. a többi réti füveket s ezért káros réti gyom; Mindezekből pedig azt következtethetjük, az aszat (Girsium arvense) pedig szúrós leve- hogy sós rétjeink jó szénát szolgáltatnak s ez leivel rontja a széna értékét. a körülmény állattenyésztési szempontból figyeA sós rét nedvesebb részein ott vannak lemre méltó, annál is inkább, miután az erdélyi savanyu füvek is; ezek közül főleg a sulymos részekben a gazdálkodás súlypontja úgyis az sás (Carex muricata) tűnik fel tömegesebben; állattenyésztésre esik. az árkokban pedig ott találjuk a tavi kákát Páter Béla. (Scirpus lacustris) és a tengerparti kákát (Scirpus maritimus); helyi vei-közzel pedig ott van végül a Oerard-féle szittyó (Juncus Gerardi) s ezzel a sósrétünk flórája kész. Ezek a növények szolgáltatják a szénát, Rovatvezető: Cserháti Sándor. amely mint láthatjuk sós sajátossága mellett jó összetételűnek mondható, mert eltekintve a sulymos sástól s az egy boglárkától, nincsen Kainitnál olcsóbb kálitrágya. benne káros fü. Sarjukaszálás idején kissé megváltozik a rét A mily rohamosan terjed hazánkban a A jó réti növények közül itt találjuk a képe, mert ilyenkor a korai füvek helyett a foszforsavtartalmu műtrágyák alkamazása, ép pillangósok képviselőit is, még pedig a követ- későiek hajtanak. Sarjút is bőven szolgáltat a mi oly lassan terjednek a kálitrágyák. Kezdetben kezőket: a herék közül itt terem a réti here sós rétünk, melynek értéke nem áll mögötte az a kálitrágyákat félreismerték, mert eleinte a (Trifolium pratense), a fehérhere (Trifolium anyaszénának. kísérletezés velük helytelen irányban indult repens), a korcshere (Trifolium hybridum), A sarjút főleg a pázsitfélók utóhajtásai meg és igy eredményre) nem vezetvén, általáamelyek a jó minőségű nyirkos rétek legkitű- szolgáltatják, melyek névsorát már adtam. nossá vált azon nézet, hogy a kálitrágyázásnak nőbb füvei. Ezek mellett terem a szelíden sós A sarjuba is jut egynéhány sónövény, ami viszonyaink közt semmi jelentősége sinjellegű eperhere (Trifolium fragiferum), mely mint a sóvirág (Statice), az aszter (Aster csen, hazai talajaink káliban eléggé gazdaugy kúszik, mint a fehérhere, de virágfejei tripolium) és a sós és szikes helyek jellemző gok, ugy, hogy kálipótlásra beláthatatlan sokkal kisebbek és halavány rózsaszínűek; a labodái (Atriplex littoralis és microsperma) időkig nem szorulnak. Idővel azonban kiderült, hasasan felfujt termés kehelyei pedig szintén továbbá az utifüvek (Plantago média, maritima hogy ezen nézet ugy általánosságban még rózsaszint öltenek. Ezekhez csatlakozik az élénk és maxíma.) Mindezeket megeszik és kedvelik sem állja meg helyét. Kötött és középkötött sárga virágú terebélyes here (Trifolium pátens), az állatok. talajaink, igaz, káliban majdnem kivétel nélkü. kemény száraival ugyan durva szénát ad, levelei pedig tőállásuak lévén, nehezen kaszáihatók, de azért mégis igen becses a széna között, mert nagyban emeli annak izletességét és emészthetőségét. Szárított levelét többen megízleltük s azt kellemesen sós ízűnek találtuk. Az állatokkal végzett próbaetetés alkalmával azok mohón ették, kivált a széles leveleit. Ló, tehén és borjú egyaránt ette a sóvirágot, kiválóan jó ízűen ette a ló még a kemény, erős szárát is; minden állat pedig utána kapott, még többet kivánt. A sóvirág tehát jó fü a széna között és szelíd sós izével fokozza az állatok étvágyát. Ezen növény egyik rokonát, a Keleti- és Északi-tenger partjain előforduló Statice limoniumot, azelőtt hasmenés ellen gyógyszerül használták. Lehet, hogy a mi sóvirágunknak is van némi gyomorerősítő vagy gyógyító hatása. Ugyancsak a sós jelleg bizonyítéka gyanánt található a sós kaszálón a tengerparti kutsza (Triglochin maritimum), mely sós izénél fogva szintén kedvelt és egészséges eledele az állatoknak. Szárított példányokkal végzett etetési próbáim alkalmával ugy a ló, mint a szarvasmarha mohón bekapta a kutszát, szívesen ette levelestől, szárastól, tövestől. A juhok állítólag szintén nagyon kedvelik. Megemlitendőnek tartom, hogy ezen növény közeli rokona, a mocsári kutsza (Triglochin palustre), mely a mocsaras, nedves réteken gyakori, szintén jó fii hírében áll. Erről a növényről Török János a „M. Gazd. Egyesület titoknoka" 1844-ben megjelent munkájában ezeket irja: „mindennemű állatnak egészséges és ízletes takarmány, különösen a juhoknak, melyek annak sós izét szeretik; s innét nem alaptalan azon vélemény, hogy a juhot rothasztó betegségektől megóvja." Hasonló mondható a gerebcsinről vagy sós aszterről (Aster Tripolium) és a tengerparti uti füröl (Plantago maritima) is, mert ezeket is szívesen ették az állatok szárított állapotban, főleg az utóbbit. Ezen erősebb sósjellegü növények mellett azonban mint fontos és jó takarmánynövényeket ott találjuk már a pázsitfélék több faját: a korán zöldülő réti perjét (Poa pratensis), a jóval későbbi réti csenkeszt (Festuca pratensis), a kiváló jó minőségű réti ecsetpázsitot (Alopecurus pratensis), melyek mind kitűnő szénát adnak. Mint a legkorábban zöldelő, de csekélyebb értékű füvek egyike bőven terem ott a juhesenkesz (Festuca ovina) s a vele egyenlő értékű tarajos köleria (Koeleria eristata) is. Bőven található itt a széna fűszerét képező s a legkoraiabb fü a szagos borjupázsitfü (Anthoxanthum odoratum) is. Ezek után következik a silányabb minőségű czérnatippan (Agrostis vulgáris), mely nagy mennyiségben terem itt. Továbbá az erdei és hegyi kaszálók egyik jellemző füve a Danthon füve vagy danthónia (Danthonia provinciális) is találkozik itt. A legsósabb helyeken ott terem a pázsitfélék sós képviselője, az elálló mézpázsit vagy vigálymézpázsit (Glyceria distans), mely az erősebben sós helyek jellemző füve; szintén jó és kedvelt takarmányt szolgáltat. Mellette ott terem, mint szintén erősen sós jellegű fü: a csenkeszképü mézpázsit (Glyceria festucaeformis) ős a tengerparti csenkesz (Festuca salinaria); ezek is elég jó füvek.
TRÁGYÁZÁS.
230
13 SZAM. 10 IK ÉVFOLYAM
K Ö Z T E L E K , 1900 F E B R U Á R HŐ LP
gazdagok és csak kivételes esetekben hálálják meg a kálitrágyázást, de homokos és tőzeges talajaink nemcsak foszforsavban, hanem káliban is szegények, ugy, hogy ezeknél a foszforsavtrágyázás*; rendszerint csak akkor vezet a kivánt sikerre és hozza meg az elérhető legnagyobb jövedelmet, ha a belőlük hiányzó káli is pótoltatik. Daczára azon szép eredményeknek, melyeket a foszforsavpótlással kombinált kálitrágyázás homoki szőlőkben, homoktalaju és tőzeges réteken, rizs alá szántóföldeken, heréseknél stb. felmutatni képes, a kálifogyasztás még mindig nem érte el azon fokot, amint az kívánatos volna. Ennek oka pedig egyrészt abban, rejlik, hogy a kálitrágya beszerzése körülményes, másrészt, hogy drága. A legolcsóbb és azért nálunk leginkább használt kainitot is megdrágítja a szállítási költség. A kainitban aránylag kevés kálit vásárlunk — át lag csak 12'4%-os kálit tartalmaz — igen sok benne a tisztátalanitó mellékalkotórész, ezek képezik főtömegét és ezek fokozzák a szállítási költséget. Azonkívül a kainit nem is alkalmazható minden egyes esetben; igy kötöttebb talajra éppen nem való, mert annak kötöttségét, kérgesedési hajlamát növeli, dohánynál sem ajánlatos alkalmazása, mert a benne előfordult sok klór miatt rontja a dohány éghetöségét; burgonyánál is sokan tapasztalták, hogy csökkenti a keményitőtartalmat stb. Ily esetben a kainit vagy éppen nem, vagy csak bizonyos óvszabályok betartásával adagolandó, t i. vagy az elővetemény alá adjuk, vagy legalább is őszszel, mikor is a téli csapadék a talajtól nem abszorbeált klórt a mélybe mossa. A kainit helyett konczentrált tiszlitott kálisókat alkalmazni pedig gátolta eddig azok drágasága. A kálitrágyák elterjedését minden esetre elő fogja mozdítani azon újítás, melyet a léopoldshall-stassfurti káliszindikátus a mult évben tett. A káliszindikátus mult év óta 40°Jo-os Miitrágya elnevezés alatt egy ujabb tisztított kálisót hozott forgalomba és pedig oly mérsékelt áron, hogy olcsóbb, mint a kainit, t. i, nem az össztömegét, hanem az abban foglalt értékes . alkotórészt, a kálit véve számításba. A 40%-os kálitrágya ugyanis kb. 3-szor annyi kálit tartalmaz, mint a kainit és igy a belőle szállítandó mennyiség a kainitnak csak egyharmadát teszi ki, mert egy zsák 40%-os kálitrágyában annyi a káli, mint 3 zsák kainitban, a miért is a szállítási költség hasonló arányban kisebb lesz. És igy bár a 40%-os kálitrágya 1 mmázsája helyben Stassfuít 4-szer oly drága mint 1 mmázsa kainit, mégis tekintettel a fuvardijkülönbözetre, benne a szállított érték egység, vagyis 1 kg. káli annál olcsóbb lesz a kainitban foglalt káli kilogrammjánál, minél távolabb szállittattik. A következő összeállítás feltünteti, hogy hazánk legfontosabb forgalmi góczpontjain mennyibe kerül 1 kg. káli a kainitban és a 40%-os kálitrágyában, ha 100 kg. kainit árát zsákostól 2'08 márkába és ugyanannyi 40%-os kálitrágyát 8'00 márkába veszünk fel:
helyben
via Zs. Zs. ' R. Zs. — M. — R. Zs. — R. R. . — ' Zs. Zs." '
40%-os kálitrágyában pfennig Szombathely — 33"47 25*17 Zsolna — 27-65 23-36 Megjegyzés: minden Oderbergen át. Zs. = Zsolna, R. = Ruttka, M. = Marchegg. Ezen árkülönbözetek azt mutatják, hogy pl. Győrig szállítva és a vasut-állomásnál átvéve 1 kg. káli a kainitban 39Va fillérbe, a 40%-os kálitrágyában ellenben csak 30 fillérbe kerül, vagyis 9V2 fillérrel olcsóbb. Tényleg azonban még nagyobb lesz" a különbség, a két kálitrágya ára között, a 40%-os kálitrágya javára, ha ezen kivül m?g számításba -hozzuk azt is, hogy a vasút állomástól 4 zsák. ' trágya helyett csak egyet kell hazafuvarozni, • elraktározni és kiszórni. A 40%-os kálitrágya nemcsak olcsóbb a kainitnál, hanem alkalmazása éppen a kainitnak fentemiitett néhány káros mellékhatása miatt sok esetben ajánlatosabb, mert a 40%-os kálitrágyát bármely növénynél még tavaszszal is alkalmazhatjuk, nem fogja a minőséget rontani. Olcsósága miatt tehát a jövőben a kainit helyett a 40%-os kálitrágya alkalmazása ,lesz
kainitban
Gyárfás József.
GAZDASÁGI VEGYTAN. Rovatvezető: Dr. Liebernuum Leo.
Mesterséges, fehérjetartalmú tápanyagok. Azon körülmény, hogy tápszereinknek egy nagyrésze a legtáplálóbb alkatrészt, a fehérjeféléket csak kis mennyiségben tartalmazza s hogy az ezt nagyobb mennyiségben magokban foglaló húsfélék aránylag drágák, többeket indított már arra, hogy ezen húsféléket helyettesíteni képes póttápszerek előállításával foglalkozzanak. A dolog természetéből következik, hogy e helyettesítés csakis akkor lesz megfelelő, ha a nyert póttápszer tápértékére nézve a helyettesitettet legalább is megközelíti s e mellett ára jelentékenyen kisebb. Ily póttápszerek előállítása különösen azért is fontos, hogy a szegény munkásosztálynak, mely hiányos táplálékában a fehérjeféléket nélkülözi, mely nélkülözés, há hosszabb időn át tart, ugy a különböző emésztési zavaroknak okozójává, mint a munkaképességnek csökkentőjévé lesz — egy olcsó s a nélkülözött hust valóban helyettesítő tápláléka legyen. Egy ilyen póttápszerről*) óhajtok e közleményben is megemlékezni, melyet ,Troporí' név alatt dr. Finkler hozott a közelmúltban forgalomba. Előállításával a mühlheimi „Tropon"gyár foglalkozik. Alkalmazhatók pedig előállí-
A Tropon-keverék neve
kainitban
f
via
g
1 kg. káli kerül:
Alberti-Irsa Budapest Debreczen Érsek-Ujvár Győr Kaposvár Kassa Kecskemét Léva Liptó Szt.-Miklós Miskolcz Nyíregyháza Pozsony Szeged Székesfejérvár
loko
.
33-34 32-86 33-82 .31-29 32-93 36-36 "31-34 34'58 32-38 28-95 32-11 33-21 30-87 34'58 . 33-34
40°/o-os kálitrágyábs 25-13 24-96 25-27 24-49 25 00 26-07 24-52 25-52 24-83 23-77 24-75 25-09 24-36 25.51 25-13
1 1
I
1
tásához mindazon növényi s állati eredetű olcsó nyersanyagok, melyek ugy csekély tápértékük, mint kellemetlen izük, vagy szaguknál fogva direkt táplálékul fel nem használhatók, (ilyenek pl. a husextraktgyárakban visszamaradó hulladékok is). Az előállítási eljárás a német birodalomban szabadalmazva van s arról cöak annyit tudunk, hogy a feldarabolt nyersanyagokat 0'2—2% nátrium-hydroxydot tartalmazó lúggal vonják ki, mely a fehérjeféléket feloldja, ez oldatból a leszűrés után savval újra lecsapják az oldott fehérjét, majd azt 10% os hidrogénhyperoxyddal(vagy alchlorossavas nátriummal, esetleg foszforossavval) főzik s végre alkohol, víz, aether, benzin stb. oldószerekkel való kimosássál az összes hozzá tapadt zsírtól s színanyagoktól, ugy a kellemetlen szagú s izü termékektől megszabadítják. Hogy az egyes nyersanyagok természete szerint az alkalmazott módszerek s eljárások is némileg változnak, az önként következik. Azután a növényi és állati részekből származó fehérjéket oly viszonyban keverik egymással, hogy a nyert készítmény, a „Tropon" 3/a-részében növényi, 1/3-részébén állati fehérjét tartalmazzon. Az igy nyert termék ugy az állati enyvtől, mint a mérges toxinoktól mentesen jő forgalomba. Sajátságai a következők: Vízben oldhatlan, színe szürkésbarna, teljesen szagtalan és íztelen, lisztnemü igen finom por, sem zsirt, sem szénhidrátokat nem tartalmaz, úgyszintén vizben oldható fehérjét sem, sósav és pepsin könnyen és teljesen oldja; tehát a gyomornedv is könnyen emészti el. A z anyag elemzéséből kitűnt, hogy az száraz állapotban 99% fehérjét s 1% hamut tartalmaz. Részletesen a következő : König
. . . . .
. . . . . . . . . .
11-3 7 ' 12-37 10*22 1091 1-72.
37-02 -3879 46-13 45-81 18-75
A „Tropon" -chokolád szénhidrátjai 48'6% nádczukorból állanak, azonkívül foglaltatik még benne 0'57%. theobromin is. Ami az árát illeti, ugy a Troponban foglalt fehérjét 40—50%-al olcsóbbnak mond-
14-58 0*12 Q'37 1'42 0'20' 1*24 —
a hamu tartalmaz:
— — — — . 0-26 1'30 2*33
százalékot
foszforsavat. . . . . mészoxydol . . . . . kálit , oldhatlan anyagól . .
0 35 042 0-22 0'50
— — — —
Ezenkívül különböző táp- és élvezeti szerekkel keverve is hozzák a „Tropont" forgalomba, mind e keverékek -Vs-részben Troponból állanak; összetételeiket a következő táblázat mutatja:
1
z
5-92 5-21 7-38 7-33 3-00 -
a
•s a
Ha
-s .1
1 á
Tropon-árpaliszt Tropon-zabliszt Tropon-borsóliszt Tropon-babliszt Tropon-chokolád
Aufrecht
százalék 8*89 8'58 897787-53
viz . . . . . . . . protein . . . . . . az ebben foglalt nitrogén . . . . . . ammoniák-nitrogén . . vizben oldható nitrogén el nem, emészthető „ zsir (aetherkivonat) . ásványi anyagok . . . nitrogén-mentes anyag .
ti
. 1 1
0-72 430 1-25 1-44 25-94
é
k
4769 40-36 36-35 35-55 49-25
b
a 3-27 267 3 41 3 22 2-70
st, "S.S
ti
] 0-92 1-51 2-6Í 307 1-63
0-63 1-17 1-42 1-05 1 21
hatjuk, mint a húsban lévőt, azonban még igy is drágább, mint a növényi tápszerekben foglalt fehérje. 1 kg. ára ugyanis a Troponban 4 M. = 4-8 K. Ami alkalmazását illeti, miután magában élvezetre nem alkalmas, csakis más tápszerekkel, pl. tejjel, levessel, általában oly tápszerekkel keverve alkalmazhatjuk,' melyek
13. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M . kevés fehérjét tartalmaznak s melyekben ezt szaporítani óhajtjuk. Igy különösen a növényi tápszerekkel ajánlatos annak használata. Alkalmazása továbbá még azért is ajánlatos, mert a benne foglalt fehérjének 90%-a, a troponkeverékekben 73—89%-a emészthető; amit különben az egyes táplálási kísérletek is bizonyítanak; amennyiben egy munkás, miután napi táplálékában az összes'fehérje 163 gr. Troponnal helyettesittetett, daczára a végzett erős testi munkának, testsúlyában semmi veszteséget sem szenvedett, úgyszintén a felvett fehérje teljesen kihasználódott szervezetében. Ép oly jó eredménynyel volt használható gyermekek, betegek, rekonvaleszcenszek táplálásánál, 15—70 gr.-os napi adagok alkalmazása mellett, ezeknél is jelentékeny testsulyszaporodás mutatkozott, anélkül, hogy emésztési zavarok állottak volna elő. Vagyis e tápszer nemcsak a nehéz munkánál a testi erő fentartására, hanem az izomanyag fejlesztésére is alkalmas. Dr. Lutz Ferencz.
KÖZTELEK,
LEVÉLSZEKRÉNY.
231
1900. F E B R U Á R F H O 10.
52. kérdés. Szeptember havában Fejérmegyében sárréti rétet, melynek felső talaja csiga-rigás, altalaj homok, azon alul szürke kötött föld, thomasssalakkal és kainit műtrágyával vetni szándékoztam, ez azonban elmaradt. Tanácsos-e azt, miután ily gyenge tél van, a hó tetejére vetni és abba fogasolni és lesz-e annak az 1900-dik évben elegendő eredménye? K. Zs, 53. kérdés. Árvamegyei nehéz agyagos talajba milyen műtrágya válna be legjobban burgonya alá? Ugyané megyében, ugyanily talajba milyen műtrágyát lehetne sikeresen használni őszi és tavaszi vetések alá ? Lestin. H. J. 54t. kérdés. Kezelésem alatt levő bérleten, amely ezévi szeptember hóban lejár, mult évi november elején 40 darab jármos ökröt — miután már nincs reájuk szükségünk — beköttettem hizóba. A községben, amelyhez bérletünk tartozik, szeptember utolján írták össze az igás állatokat megyei közmunka megváltása czéljából. Reánk is kiróttak 40 drb ökör és 15 drb ló után 4 koronát darabonként vagyis összesen 220 koronát. Én az összeírás . (.Megjegyzés a fenti czikkhez:) Hogy ilyen alkalmával figyelmeztettem a község jegyzőjét, és hasonló mesterséges készítmények, melyek hogy ökreinket 1900-ban már nem fogjuk száma napról-napra szaporodik, fognak-e egy- igára használni, ő azonban felvette az ökröket, hamar szerepet játszani a néptáplálkozásban, mert ezeket az esküdt ott találta a szántásnál igában. A jegyző felebbezett nevünkben járáazt egyelőre kétségbe szabad vonni. Először is aránylag igen magas az áruk sunk szolgabirójánál, hogy ne minden egyes s mivel a növényi és állati hulladékokból csak igás állat, hanem csakis iga után vettessék ki komplikált kémiai müveletek által állíthatók a 4 korona, de az eredmény az lett, hogy el elő, alig is várható, hogy nagyon olcsón sike- lettük utasítva. Felebbezhettem volna még az alispánnál a 13 napon belül, de ezt elmulaszrül majd azokat előállítani. A munka nem lesz olcsóbb ! Egy másik tottam. Kérdem, mitévő legyek? Nem nyujthatakadály az undor, mely mesterséges tápanyagkeverékek hosszabb élvezete után okvetetlenül nék-e be egy kérvényt az alispánhoz ? esetleg beáll, ügy látszik nem elég az, hogy egy táp- a miniszterhez? Mert igazságtalanság volna, szer nitrogén-tartalmú és nitrogén-mentes hogy mi annak ellenére, hogy igás ökrünk ez tápanyagokat a physiologia által megállapított évben már nincs, mégis megfizessük a közK. J. rendes arányokban tartalmazzon; kell oda még munkaváltságdijat. egyéb is a mit máig ugy látszik még nem 55. kérdés. Mely időszak alkalmas feeléggé ismerünk. jésre: etetés előtti, etetés alatti, avagy utáni? G. S. Tehát az ilyen mesterséges készítmények inkább csak arra valók lennének, hogy a 56. kérdés. Az uradalom férfi cselédei természetes tápszerekhez esetleges fehérjehiány betegség esetén az uradalom által fizetett ormiatt bizonyos mennyiségbeu hozzákever- vosi és gyógytári kezelést kapnak s eddigi tessenek. uzus szerint a többi családtagok orvost ingyen, Ezt intelligens emberek, kivált gyógyítási de gyógyszert a maguk költségén kaptak. Kérdem, hogy a községi orvos, kihez a czélokra, orvosi rendeletre és orvosi számítás alapján meg fogják tenni; de hogy, a szegény beteg családtagokat szegénységi bizonyitványsorsú népet, p. o. ami felvidéki tótjainkat rá nyal küldtem, hogy az .országos betegápolási' lehetne-e bírni, hogy táplálékukhoz, mely talán alapból gyógykezeltessenek, igazságosan járt-e nem is mindig egyforma s igy különböző el s jól magyarázta-e a miniszteri rendeletet, mértékbeni pótlásra szorul, lemért mennyiségű midőn ezeket elutasította. tropont, vagy eféle surrogátumot keverjenek, Van-e erre vonatkozó rendelet és meazt én alig merném hinni. lyik az? Mert tényleg a szegény cselédnél taVégre nem egészen mellékes a dolog lán csak a koldus szegényebb, igy tehát méltán tarthat számot betegápolási kedvezményre. közegészségi oldala sem. M. F. Nem éppen a traponról akarok szólni, 57. kérdés. Elfogyván takarmányrépám, mert azt hiszem, hogy ennek készítői kellő figyelmet fordítanak arra, hogy a felhasznált hízó ökreimmel, répaszeletet akarok etetni és nyersanyagok tekintetében egészségügyi aggályok csodálkozással látom, hogy a Wolf-féle tabellákban a szelet kevés különbséggel egyenérfel ne merüljenek. De egyáltalában nincs kizárva, hogy tékűnek van feltüntetve a takarmányrépával. Lehetséges-e ez és miben leli magyahasonló ismeretlen eredetű készítmények ne kerülhetnének forgalomba, melyekben a rendes rázatát? Gyulavári. S. J. analízis szerint ártalmas alkatrészeket nem 58. kérdés. Miképpen lehetne legolcsóblehet kimutatni, de talán mégis tartalmaznak olyakat, ami esetleg csak huzamosabb élvezet ban nagyobb terjedelmű letarolt erdőből a meglevő fagyökereket kiszedni, hogy szántóután derülne ki. Liebermann Leó. földre alkalmas területet nyerjek ? Ha van erre oly gép, melynek segítségével ezt végezni lehetne, hol szerezhető be, mi az ára s mikép kell ezzel dolgezni? Hány embert kell a gép mellett alkalmazni? Gazdaságomban kőszén Kérdés. nyomai mutatkoznak, hová forduljak ennek kiT.F.P. 51. kérdés. A hizóökrök itatásáról két- aknázása érdekében. 59. kérdés. A boróka fenyő micsoda féle véleményt hallottam. Az egyik szerint jobb, ha a hizómarhát az istállóban itatják, czélokra alkalmas. Szőlőkarónak használható-e? mivel a mozgás által vészit súlyából. A másik Ha igen, micsoda munkát kiván, hol lehet vélemény szerint jobb, ha a hízó naponkint értékesíteni és mit fizetnek érte ? V. L. mozoghat, mivel akkor jobb étvágygyal eszik. 60. kérdés. 300 drb ürüt óhajtanék hizKérdem, hogy a tapasztalatok szerint melyik lalni folyó hó 15-től kezdve. itatásmód előnyösebb? B. S.
Rendelkezésemre áll: takarmányrépa, szemestengeri és jóminőségü luczerna-széna. Mily arányban adagoljak és körülbelül mennyi idő kell, hogy az ürük meghízzanak ? Gy. J. 61. kérdés. 1. 500 drb ötéves ürüt szándékoznám május hó közepéig jól kihizlalni. Kérem gazdatársaimat, hogy ajánljanak olyan helyes takarmányozást, melylyel czélomat a legtökéletesebben elérhessem. Az ürük febr. 1-én mázsálva darabonkint 43 kilót nyomtak. Rendelkezésemre áll márcz. hó 15-ig répa, ettől május 20-ig burgonya s mindegyikből bármilyen mennyiségben. Van buza és rozs rostálásból származott 300 hliter jó ocsum és szükség esetében 200 hliteren felül is szemes tengerim. Első sorban az ocsút szeretném felhasználni. Van jó bükköny és réti-szénám, jó árpa- és zabszalmám, mindenből korlátlan mennyiségben. A szives válasz-adót felkérem: nyújtson felvilágosítást még arra is, hogy az általa megállapított adagokat, milyen sorrendben és mikor adjam ürüimnek, mikor és miképpen sózzak és az itatást naponta hányszor és melyik takarmánynyujtás után lesz legczélszerübb megtennam ? Az ürüket eladás előtt megszándékozom nyíratni s amennyiben az átadást május hó közepére tervezem, kérek utbaigázitást: mikor volna legczélszerübb róluk a gyapjút leszedni ? 2. Egyúttal e helyen kérem tisztelt gazdatársaim szives véleményeit: lehetséges-e, hogy a félszáraz állapotban összerakott takarmány, a fermentális ideje alatt képződött hő miatt lángra lobbanhasson ? s ha igen, milyen körülmények között. H. L.
Felelet. Szarvasmarhák sulyvesztesége .szállítás alatt. (Felelet az 50. sz. kérdésre.) Több évi tapasztalatból tudom, hogy 48 órai vasúti szállítás által 11—13%-ot vészit a csiraökör súlyából, igy p. o. közvetlen a szállítás előtt megetetett 600 kg. bruttósulyu ökör a kirakás után azonnal megmázsálva 520—35 kgt szokott nyomni; ha a szállítás viczinális vasúton történik, akkor a sulyveszteség valamivel több, mert az örökös tolatás által sokat szenved az állat. Jó gondozás mellett az egészséges marha csakhamar kiheveri az ut fáradalmait és néhány heti hizlalás után némi súlygyarapodás is mutatkozik; példának felhozom a következőket: M. óv szeptember 14-én vettem 16 drb 4 és 5 éves tarka ökröt, amelyek berakás előtt megetetve 100'35kgot nyomtak Szept. 16-án az érkezés után azonnal megmázsálva 88'90 „ Október 22-én reggeli 104" 10 „ etetés után A- 20°/o-os sulyveszteség lehetőségét teljesen kizártnak tartom és valószínű, hogy a kereskedő, vagy pedig kérdésttevő mázsájában rejlik a hiba. S. A hizómarha itatásáról. (Felelet az 51. számú kérdésre.) Az ivóviz fokozza a fehérje szétbontást s emiatt hátrányosan hat a hízásra, amiből az következik, hogy az állatra nézve előnyös taz, ha kevés ivóvizet fogyaszt. De miután másrészt a szomjaztatás is ártalmas, mert az étvágyat csökkenti, elegendő vizet kell az állatnak adni, azonban annak fölvételét mérsékelhetjük azáltal, hogy vizenyős takarmányt is etetünk, mert a sejtekbe zárt víz nem fokozza a fehérjeszétbontást. Ha pedig elegendő vizenyős takarmányt etetünk az álattál, akkor többnyire beéri azzal, ha napjában egyszer, egy órával az estéli etetés előtt itatjuk, ezt pedig okvetlenül az istállóban, még pedig télen, lehetőleg állott vizzel czélszerü eszközölni, mert ha a kúthoz eresztjük az állatot, nagyon hideg vizet iszik s azonkívül mozog és ugrándozik, mi a gyarapodásra szintén hátrányos. Azon állítás, hogy ez a kevés mozgás előmozdítja az étvágyat s hogy e
KÖZTELEK, 1900, FEBRUÁR HO 10. miatt többet használ, mint amennyit árt, csak látszólag igaz, mert ha az állatok kellő változatossággal és ezélszerüen elkészítve kapják a takarmányt, úgyis jó étvágygyal fognak birni s emiatt nem szükséges, hogy mozgás által szerezzék meg azt. A hizóállatokra különben legelőnyösebb az, ha bármikor ihatnak, pl. ha az istállót önitatókkal látjuk el, hasonlóan mint ahog/! azt a tehénistállókkal teszszük, mert az önitatókban kissé fölmelegszik télen a viz és mert a hizóállatra is az a legjobb, ha akkor ihatik, amikor szomjas. Attól nem kell félnünk, hogy az állatok az önitatókból többet isznak, mint különben, mert ha elegendő vizenyős takarmányt kapnak és ha csak kevés sót adunk nekik, ritkán isznak vizet, daczára, hogy az folyton előttük áll. Gselkó. Rét téli trágyázása. (Felélet az 52. kérdésre.) A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a rétre legczélszerübb a Thomassalakot és a kálitrágyát őszszel október—november hóban elszórni, azonban a februárban' elszórt trágyának is lehet kedvező eredménye már az első évben, ha az elszórás után még elég csapadék hull. Azonban ha az első évben a terméstöbblet nem is lenne jelentékeny, ugy ebből még nem származik veszteség, mert a következő évben annál nagyobb lesz az utóhatás, ez okból a trágyát bátran elszórhatja februárban is. Egyet azonban nem szabad elmulasztani : kitavaszodás után a rétet jól megboronálni, e nélkül a trágya nem képes teljes mértékben érvényesülni. Cs. S. Műtrágya burgonya alá. (Félelet az 53. kérdésre.Jkrra nézve, hogy bizonyos gazdaságban az egyes növények alá mily mütrágyafélék használándók, határozó a talaj s a termelendő növény. A talajnak ismerete nélkül csakis általánosságban lehet szólani. A burgonya alá a legáltalánosabban használt mütrágyafélék a szuperfoszfát és a chilisalétrom. Ha a burgonya alá istállótrágyát használnak vagy ha az elővetemény kapott istállótrágyát, akkor a chilisalétrom elmaradhat. Csapadékdus vidéken ennek alkalmazásánál különben is nagyon óvatosnak kell lenni, mert az erősen salétromozott burgonya hamarább és nagyobb mértékben szenved a burgonyavésztől. A foszforsavtrágyából 20 kg. vizben oldódó foszforsav számitható egy kat. holdra, vagyis ha a szuperfoszfát 16% foszforsavat tartalmaz, akkor belőle 125 kg. veendő; a chilisalétromból 50—60 kg. veendő. Az őszi vetések alá a hazai kísérletek szerint igen sok esetben sikerre vezetett a szuperfoszfátnak vagy Thomassalaknak az alkalmazása, azért leghelyesebb volna elsőbben is szuperfoszfáttal tenni próbát, a fent mondott mennyiséget alkalmazva, ha nem mutatkoznék eredmény, akkor a következő évben a szuperfoszfáton kivül 50—75 kg. kénsavas ammóniák is kipróbálandó volna. Gs. 8. Közmunkaváltság. (Felelet a 54. sz, kérdésre.) Ha az ökröket 1899. szeptemberben, mikor az igáserőt a váltság kiszabása ezéljából összeírták, még igásökrökként használták, akkor azoknak összeírása és a közmunkaváltság kivetése egészen jogosult és helyes. Az alispánhoz való felebbezés tehát egészen sikertelen és haszonlatan kísérlet lett volna. Egészen más dolog az, hogy később az összeírás után ezek az ökrök hizóba állíttatván, többé nem képeztek igáserőt. Ezen későbbi tény alapján, ha a megyei szabályrendelet ilyet megenged, lehet folyamodni az alispánnál, hogy az előirt váltságot irassa le. Ha az alispán kedvezőtlenül határoz, lehet ellene annak utján felebbezni. Egészen jogtalan eljárás volna azonban ily körülmények közt a jogosan kirótt váltságot a tiszt rovására irni vagy vele megfizettetni, mert nem élt olyan felebbezéssel, amely nyilván nem vezethetett volna sikerre.
13. SZAM. 10-IK EVFOLVAM.
Az alispánhoz intézendő folyamodványt egy oly értelmű községi bizonyitványnyal kell felszerelni, hogy az ökrök az 1900. évben igázásra már egyáltalán nem használtattak.
baladó nagyobb gyökereket először kézimunká val kellett átvágni, mielőtt a gépet neki állíthatták volna. A gép maga sok helyet igényelt a fák között nehezen volt felállítható és kezelése oly nehézkes, munkaképességével semmi Etetés előtt, vagy után czélszerübb e arányban sem álló volt, megint sutba került s fejni ? {Felélet az 55. 'számú kérdésre.) Etetés mai napig sem tudtak megfelelőt feltalálni. utánra hagyni a fejést semmi esetre sem czélszerü, E szerint fagyökerek kiszedésére alkalmas mert ilyenkor nyugalomra van szüksége a tehénnek, hogy az emésztést rendesen végez- gép nincs. hesse. Nem is tapasztaltam tehát, hogy a A kőszén kutatásra nézve "legjobb valafejőst etetés utánra hagyták volna. Gyakrabban melyik m. kir. bányakapitányságnál pl. Nagyeszközöltetik a fejés etetés közben, bár ilyen- bányán kérdezősködni. kor nyughatatlan az állat, természet adta A borókafenyő használhatósága. (Félelet ösztönénél fogva igyekszik mennél több takaraz 59. sz. kérdésre.) A boróka a német szakmányt maga elé gyűjteni, miközben ide-oda íróknál általában mint nagyon alárendelt fanem mozog s legtöbbnyire tejét sem adja le jól. szerepel s nem csak a külföldiek, de honfitárLegczélszerübb a fejést etetés előtt végezni. saink legnagyobb része is nagy szemet mereszAz etetési idő közeledtével a tehén többnyire tene, ha Deliblat mellett, az u. n. „magyar buzdítás nélkülj is felkel esetleges fekvő helySzaharában" megtekintené a rendes fává növő zetéből s nyugodtan állva várja a takarmáborókát, mely ott oly méreteket ér el, hogy az nyozás idejét; a kérődzést is befejezte ilyenottani léczkeritéseknek nemcsak léczei, de korra, ez a pillanat legalkalmasabb tehát a keresztfái és faragott oszlopai is a boróka fejés megejtésére. Nagyon fontos dolog azdntörzséből kerülnek ki, sőt a házépítésnél szaruban, hogy ugy a fejés, mint az etetés nap-nap fákul is felhasználják. mellett nemcsak ugyanazon órában, de ugyanazon perezben megejtessék, ellenkezőleg a Alkalmas a boróka még a következő tőgyek feszült volta, az etetési idő késése czélokra: esztergályos munkákra, mivel finom, izgatottá, türelmetlenné teszi a tehenet, nehe- egyenletes, szívós s amellett mégis könnyen zebben lesz az kifejhető s esetleg nem is adja faragható fája erre igen alkalmas, botokra, le teljesen tejét. esy. pipaszárakra, milyenek a hires Ehrenhofferfélék Pozsonyban. Ingyen-gyógyszerek. (Felelet az 56. kérA fenti tulajdonságok mellett fája még désre.) Az orsz. betegápolási alap terhére való ingyen-gyógyszerek kiszolgáltatását a belügy- igen tartós is, ugy, hogy ezért szőlőkarónak miniszter két év előtti rendelete nagyon szo- nagyon alkalmas és szoktak ilyeneket előállítani. A felvidéken, tudtommal, a rozsnyói rosan korlátozta, sőt úgyszólván megszüntette. A községi orvos, a ki ehhez alkalmazkodni uradalom termelt olyanokat gömbölyű állapotkénytelen, nem tehet róla, ha igazán szegény ban s 18 frtjával értékesítette ezrét. embereket is el kell utasítania. A szőlőkarókat legszívesebben 2 méter Az ígyen-gyógyszert erőszakolni nem lehet. hosszasággal veszik, vannak 1'8 és 1*4 méteA takarmányrépa s a répaszelet össze- resek is, de ezek kevésbé kelendők. A termelés, illetve előállítása akképpen tételében mutatkozó eltérések. (Félélet az 57. sz. kérdésre.) Átlag foglaltatik százalékokban : történik, hogy az alul 4—5 em. átmérőjű boróka Száraz em. fe- em. zsir em. szén- fácskákat levágjuk, kitisztítjuk, vastagabb végükön meghegyezzük és 24—24 drbot dróttal anysg hérje hydrát három helyen t. i. alul, középen és felül összea ezukorrépában 18"0 l'O 0'1 167 kötjük, a 25-iket pedig ék gyanánt a közepén a takarmányrépában 12'0 l'O 0"1 ÍO'O hosszában beverjük a többi közé, ugy, hogy a friss répaszeletben 10'2 0'6 01 7*4 egy kötegbe 25 karó kerüljön. Ezeket a kötea besav. „ 11'5 07 0*1 73 geket azután földbe vert karók közé rakatokba Hogy a takarmányrépa s a répaszelet rakjuk ugy, hogy 500 drb. kerüljön egy rakatba. összetétele közölt nincs nagy különbség, az Az erős összekötése a kévéknek azért következőképp magyarázható meg. szükséges, hogy meg ne vetemedjenek. 1. A fehérjének mondott anyagok a réAz így előállított karókat 16—18 frtjával pában felerészben valódi fehérjék s felerészlehet eladni ezrenként. ben amidanyagok. Ezek közül a ezukorgyártás Vevő, azt hiszem, akad rájuk a szőlős alkalmával főleg csak utóbbiak lugoztatnak vidékeken elég, mert oly nagy a szőlőkarók ki, mig a fehérjék a szeletben maradnak. után a kereslet ily tájakon, hogy alig lehet Miután a fehérjék sokkal hatásosabb tápanya. eleget előállítani. gok, mint az amidok, annálfogva a ezukorLejobb a legközelebbi szőlőszeti és bogyártás következtében csak keveset csökken a rászati felügyelőhöz pl. Miskolczra fordulni és szelet nitrogéntartalmú anyaginak tápértéke. 2. A répa szénhydrátjai túlnyomóan ezu- kérdezősködni nála, hogy ki szándékszik a kerületéhez tartozó szőlőbirtokosok közül szőlőkor, de azonkívül keményítő, pectin, dextrin Földes János. és gummi, melyek közül a ezukorgyártás al- karót venni. kalmával főleg csak a ezukor lugoztatik ki, de Ürühizlalás. (Félélét a 60: számú kérdésre.k az sem egészen. Ha nemis a legintenzívebb, de kiéhezett juho A czukorrépa s répaszelet összetétele, számára elég tápgazdag hizlalótakarmány p1kivált szénhydráttartalma között természetesen a következő: 60 kg. répa, 20 kg. luezerna, nagy különbség van, de a tápszegényebb ta- 6 kg. tengeridára. Ebben valószínűen foglalkarmányrépa s a czukorrépaszelet összetétele tatik 29 kg. szárazanyag, 3'0 kg. fehérje, között az emiitett okok miatt nem lehet nagy 0*55 kg. zsir és 15*3 kg. szénhydrát. Táparány 1 : 5'6. Ezenkívül még szalma, ad lib. Ha Megemlítjük még, hogy a répaszelet kevés később még néhány kg. plaj pogácsát is etettet, ásványi anyagot tartalmaz s hogy e miatt annál jobb. Olvassa el a „Köztelek* mult évi 84. számának ,A hizóürük takarmányának ízetlen takarmány, de e bajon könnyen segíthetünk azáltal, hogy kevés fahamut hintünk összeállítása" czimü közleményét, mert abból reá, mert azzal visszaadjuk a szeletnek azo- elég bő tájékozást szervezhet a juhhizlalásról. kat az ásványi anyagokat, melyek ki lettek belőle lúgozva. Cselkó. Fagyökerek kiszedése. (.Felelet az 58. sz. kérdésre.) Sokat foglkoztak már rég idők óta oly gépek előállításával, melyekkel a fákat irtani lehetne s állófák irtásához találtak is már fel gépeket. De ezeknél sem lehetett a kézimunkát egészen nélkülözni, t. i. vízszintesen
Láttatlanban nem mondhatjuk meg, hogy mennyi idő alatt képes juhait kihizlalni, mert az a juhfajtától, az állatok kondicziójától, a takarmányozástól stb. függ. A jó kondiczióban lévő juhokat bő fehérje etetés mellett 10—12 hét alatt lehet kihizlalni, mig eltérő esetben fél évig tovább kell őket hizlalni. Csélkó.
13. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
KÜLFÖLDI SZEMLE.
KÖZTELEK,
1900. F E B R U Á R F H O
233
10.
csészet kultiváltatnak kiváló gonddal. A kerületi intézőknek 2500—5000 frank évi fizetésük leend. A telepet s intézőt az illető kerület tartja Németország. A buza sikértartalma s a fenn, igy az államkassza nem terheltetik a — behozatal. A német nagymalmok — élükön mezőgazdaság reformjával. Évenként minden a Qerekke et Dreppe czég, arra szólítja fel falu két fiút tartozik a két ízben tartandó, Németország gazdáit, hogy abban az esetben, népies tanfolyamokra küldeni. Ha a tanulók ha azt akarják, hogy Németország maga magát teljesen vagyontalanok lennének, abban az lássa el szükséges gabonájával — akkor te- esetben államköltségen tartatnak. gyenek kísérletet a sikérdus s ennélfogva tápA gazdák hitelének rendezése terén is lálóbb buzafajták vetésével. A malomíirma történt lépés. Mihály fejedelem annak idején annyira megvan győződve állításának igazsáugyanis az állami s községi javak kezelőségét; gáról, hogy a gazdák között önköltségen oszaz „uprava fondava"-t bizta meg, hogy a tat ki amerikai kansas-buzát, ha pedig termékölcsönre szoruló gazdáknak, jelzálog mellett sök lesz — amerikai áron hajlandó azt a kölcsönöket adhasson. A kölcsönzés e módja gazdától átvenni. A felszólítás a német gazdák nem vezetett czélhoz, mert a legégetőbb szükközött érthető érdeklődést kelt, mert a kanségben hiányzott a pénz. Most az uprava sas búzát tonnánként 25—30 márkával drázálogleveleket bocsát ki, azok révén kap elég gábban fizetik, mint az otthon termelt régi, pénzt, de kezelése alá kerülnek az összes sikérben szegény búzát, mely a jobbminőségü nyilvános letétek s alapítványok is, minők a amerikai s orosz búzával nem képes versekolostorok, templomok, alapítványi javak, árváknyezni. A „D. L. P." is behatóan foglalkozik pénze stb. A befolyt pénz főleg a gazdák most a kérdéssel s azt állítja, hogy Németközött kölcsönöztetik ki, vagy a mezőgazdaországba eddig sem azért importáltak oly sok sági üzemnek segélyezésére lesz fordítva. idegen búzát, mint ha a hazai termés nem lett volna elég, hanem azért, hogy a hazai Franczia ország. A munkások nyugdíjrossz minőségű búzát, az idegen jobbal kever- törvénye. A képviselőház nyugdíj-bizottsága jék. Tekintve, hogy a külföldi buza aránylag közelébb foglalkozott a munkásnyugdij-javasdrágább (mert jobb) a németnél, ennek az a lattal s a következő két pontból álló határokövetkezménye lelt, hogy a hazai termés ára zatot fogják a kamara elé terjeszteni: 1. A leszált. Most ebből kiindulva a sajtó azt taná- mezőgazdaság, kereskedelem, vagy ipar terén csolja a gazdáknak, csak igyekezzenek sikér- alkalmazott minden munkás avagy hivatalnok, dusabb gabonát termelni, igy legalább az éven- a termeléssel foglalkozó munkástársulatoknak ként ismétlődő gabonaárcsökkenés lesz meg- alkalmazottja vagy tagja feltéve, hogy franczia szüntetve. A sziléziai mezőgazdasági kamara alattvaló s a jelen törvény által meghatározott közlönye tudni véli, hogy annak idején az viszonyban él, fel van jogosítva, hogy 65 éves amerikai nagymalmok is azt tanácsolták a életkorának elteltével nyugdíjba vonulhasson. farmeroknak, hogy csak feltétlenül gazdag Abban az esetben, ha munkaképtelenség sújsikértartalmú búzát vegyenek, sőt annyira taná, megelőzőleg is nyugdíjaztathatja magát. mentek tanácsadásukban, hogy a vetés mikéntjét Nyugdiját negyedévenként előre fizetve élvezs a'gabonaféleséget is előírták, mely a következő heti. Ha családos ember, bekövetkezett halála kampányban jókeletü lesz s ilyformán után özvegye ötszáz franknyi végkielégítést a gazdák s a molnárok jó üzletet kötöttek egy- nyer. Ha egy vagy több törvényes, vagy elismással. A kérdéssel Németország első szakírói mert törvénytelen gyerekei vannak, ezek egész foglalkoznak. A malomügyekben elsőrendű 16 éves korukig a nyugdijat élvezhetik, ezentúl kapaczitásnak elismert Fritsche ezeket mondja: pedig épugy, mint az özvegy, ötszáz franknyi Tény az, hogy a Németországban általánosan végkielégítést nyernek. kultivált angol eredetű buza az őrlésre nem De lássuk csak, hogy hozza össze a oly jó, mint a sikérdus idegen. A tisztán abból sütött kenyér rosszul sül, táptarmalma is keve- franczia törvényhozás az okvetlenül szükséges sebb. A molnárok, hogy jobban őrölhessenek, nyugdijalapot: a hazai búzát kénytelenek a drágább idegennel 2. §. Az előbbi fejezetben jelelt munkáskeverni. Megjegyzendő, hogy a sikérszegénység nak vagy hivatalnoknak két heti béréből vagy nem csak a német búzánál, hanem a rozsnál fizetéséből a nyugdijalapra levonás eszközölteis nyilvánul. Kívánatos tehát, hogy a német tik, még pedig naponta 5 centimets-et, ha a gazda sikérdus gabonát termeljen s az angol munkás nincs még 18 éves s ha 2 franknál fajtát kiküszöbölje, mert ellenkezőleg az im- nincs nagyobb keresete. 10 centimest akkor, portált buza mennyisége mindjobban fog emel- ha 18 évnél idősebb s naponta két franknál kedni, holott a hazait senkúem fogja keresni. nagyobb bére van. Jelen törvényben a házi Ellenben az idézett lap azt szeretné tudni, cselédség nincs beleértve. vájjon jó lesz-e csakugyan amerikai búzával Tenyészállatok kiállítása Párisban. A kikezdeni a vetésreformot, n.ely tudvalevőleg tavaszi buza, igy kevesebbet is terem, mint az állítás tartama alatti tényészállatkiállitások vég.őszi? Tanácsolja ennélfogva, hogy a gazdák leges programmját mostanában állapította meg inkább az orosz buza vetőmagot szerezzék meg, a kereskedelemügyi miniszter. Miután ez közelmely őszszel vetve, a német klíma alatt kitű- ről érdekel bennünket, tudomást veszünk róla. nően befog válni s valószínűleg sokat is terem. Első sorban is a szarvasmarha-, birka-, sertés-, Sikértartalma, valamint süthetősége az ameri- ló- s szamárkiállitás nem Párisban, hanem Vincenesben helyeztetik él. Ez ellen ugyan sokat kaival egy szinvalon áll 1 protestáltak a gazdák, de már most bele kellett nyugodni a megmásithatlan rendelkeSzerbia. Mezőgazdasági reformok. Déli zésbe. A kiállítási idő junius 7—18-ig tart. szomszédaink mezőgazdasága az utóbbi időben A tenyészállatok 7-én fogadtatnak el. Osztáelőnyös reformokon megy keresztül. Megszalyoztatnak 8-án, a jury 9-én működik. 18-án vazták a gazdasági mintatélepek törvényét, állatvásár lesz s az állatkiállitást délután melyek értelmében minden kerületben 60 hek5 órakor zárják. Az arab félvér, valamint az tárnyi kiterjedésű mintatelepek szerveztetnek, Orloff-Rostopchin és Strelitz-fajta lovak díjamelyek kísérleti települ fognak szolgálni a zására legutóbb 300—1500 frankos dijak lettek mezőgazdaság minden ágára vonatkozólag. A kitűzve. Érdekesnek tartjuk még megjegyezni, telep élén a kerületi intéző áll, ki a kerület miszerint a ménesintézőség ajánlatára, a többi földmives iskolái felett is gyakorolja a földmivelési miniszter a lókiállitással kapcsolafelügyeletet. E hivatalnok rendes tudósítója a tosan nemzetközi öszvér- és szamár-kiállitást földmivelési minisztériumnak, hivatás körébe is rendeztet. A dijak 300—600 frank között tartozik mindazon propozicziók megtétele, variálnak. melyekkel kerülete mezőgazdaságát véli emelni, népies gazdasági előadásokat tartozik tartani. A kisebb földmives iskolákban meg a baromfitenyésztés, selyemtermelés, kertészet s gyümöl-
IRODALOM. Könyvpiacz. Uj megjelenésű (1900 január hó).
könyvek nyilvántartása
Bolti ára korona értékben Blum Brúnó. Pénzgazd. és vidéki intézeteink. 1900 ... ... ... ... ... ... — 1'Ruffy Pál. Segédkönyv a takarmány elegyek kiszámításához. 1900.... _ ... — — 2'— Milhoffer Sándor. A kender termelése. 1900.... 1'20 — A földbirtok tehermentesítése. - — "60 — A papirbuza — —'20 — Szarvasmarha tenyésztésünkről ... —'40 Szokolay István dr. Czukor- és söradó-törvények, végrehajtási rendeletek és utasításokkal. — Madarász Gyula dr. Magyarország madarai. A hazai madárvilág megismerésének vezérfonala. — 2-ik füzet, Pacsirta-, billegetőés poszáta-félék. ... — ... ~ 8'— Rovara Frigyes és Ruffy Pál. Gazdasági vezérfonál. Gazdák használatára. (8. r„ 232., IV. 1.) Budapest, 1900... - — 3'— Közgazdasági Lexikon.. Közgazdasági ismeretek tára. Három kötetben. Szerkesztették: Halász Sándor dr. és Mandello Gyula dr. II. kötet Időbér. — Munkástőzsde. (N. 8 r. 826 1.) Budapest, 1900. Félbőrbe kötve... 24 — Köztelek Zsebnaptár 1900-ra. Szerkesztik: Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán az OMGE. tikárjai. ... 3'20 Tejgazdasági Zsebnaptár az 1900-ik évre. Szerkeszti : Jeszenszky Pál az OMGE. titkárja. Ára egyesületi tagoknak 3'30. Bolti ára 4'— Gazdasági Számviteli Naptár 1900. évre. ... 1'50 Bekötve 1-80 Hreblay Emil. A baromfi hizlalása és a hízott baromfi értékesítése. 45 szövegközti képpel, csinos vászonkötésben 1'70 Wiener Moszkó. Az Újlaki Uradalom Üzleti Berendezése. A .Köztelek, szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla, hat • ... ábrával. ...
1-10
Kracht, Maj. v.: Taschen-Ratgeber beim Ankauf e. geeigneten Pferdes f. den Reitod. Fahrdienst. 4. Aufl. gr. 16". (III. 36 S. m. 1 Taf.) Stuttgart, J. B. Metzler's Verlag. ... ... ... ... 1 márka. Sehube, t, Baugewerkseh.-Oberlehr. Baumstr. Prof. A.: Diemenschuppen u. Feldscheunen, ihre zweckmass. Konstruktion, Ausführg. u. deren Kosten, f. Landwirte u. Teehniker. Mit 20 Textillustr. u. 8 Taf. gr. 8". (V. 24 S.) Leipzig, B. F. Voigt _ ... 1-80 Landsberg, Rechtsamv. Adf.: Der Kauf von Holz auf dem Stamme. [Aus: „Jurist. Monatschr. f. Posen, West- u. Ostpreussen."] gr. 8° (24 S.) Posen, J. Jolowicz —-80 Bericht über die Thatigkeit des K. K. Ackerbau-Ministerium in der Zeit vom 1. I. 1894. bis 31. XII. 1897.gr. 8o. (V., 662 S.) Wien, Hof- und Staats-druckerei 5'— Bade, Dr. E. Die mitteleuropaischen Süszwasserfische. Mit ca. 65. Taf, in Photographiedr. nach Aufnahme leb. Fische, 2 Farbtaf. u. üb. 100 Textabbildgn. vom Verfasser. (In 29 Lfgn.) 1. Lfg. gr. 8°. (S. 1—16.) Berlin, H. Walther. ... —-50 Die Versieherung der Rindviehbestande. Gesetz vom 26. VI. 1890/12. VII 1898, nebst den Yollzugsschriften. 8°. (15 S.) ... ... ... —'25 TaschenbueK für landwirtschaftliche Genossenschaften. Hrsg. v. der Anwsltschaft des allgemeinen Verbandes der deutschen landw. Genossenschaften zu Offenbach a. M. 12°. (IV. 310 S.) ... — ... ... ... 3 — Bourguelot (E.) et H. Hérissey. Notes sur les albumens cornés. Albumén de la graine de caroubier. In 8°, 24 p , Le réveil des travailleurs de champs. Description compléte des reforines agricoles qui s'imposent et qui ne peux plus étre ajour- .. nées ; par: Un campagnard vendéen, de l'arondissement de Cholet (Maine et Loire), In 8°, l-re édition. 32 pages Angers. Clarac C. Manuel pratique. Greffage de la vigne en écusson; In — 16, 79 pages avec fig..... 1 frank.
234 Deloffre Paul. Indemnité de plus-value au fermier sortant (thése); In 80, III. 300 p. Alenpon. (1899).
KÖZTELEK, 1900. -FEBRUÁR HO 10.
kiállításon, hol 2 díszoklevelet, 1 tiszteletdijat, és 7 más dijat nyert. Részben kedvezményes áru, részben ingyenes vetőmagot több izben osztott Paris (de). Les Engrais chimicjues et leur ki a nép között. Gazdasági gépeket, különösen emploi en horticulture. In 80, 20 p. Mayenne. jobb minőségű ekéket, triőröket, rostákat ked(E müvek beszerezhetők Killián Frigyes könyv- vezményes áron beszerzett a kisgazdák, illetve kereskedésében, Budapest, IV., Váczi-utcza 28.) községek részére. A helyes gazdálkodási ismereteknek terjesztése ezéljából a földmivelésügyi miniszter anyagi támogatásával 200-nál több népies gazdasági előadást rendezett a viAz intelligens gazdaközönség részére Gazdasági egyesületek mozgalma. déken. évenként tartattak szakelőadások a gazdaság A sárosmegyei gazdasági egyesület folyó egy s más köréből. Több izben nagyobb jutalmakban részesítette a gazdasági cselédeket évi január hó l-jével fennállásának 53. esztendejébe lépett. Kevés oly gazdasági egyesü- s munkásokat. A szakelőadások tárgyait smás értekezéseket kinyomatta s tagjainak díjtalanul lete van az országnak, mely működésének ily hosszú idejére visszatekinthet ; pedig figyelembe kiosztotta. 4 évvel ezelőtt megindította hivavéve azon körülményeket, hogy az egyesület talos lapját, a „Gazdasági Értesitö"-t, mely a vármegyéje, melyre működési köre kiterjed, hivatalos részen kivül sok gazdasági czikket az ország legészakibb részén fekszik, területét is közöl. Ezeken kivül a vármegye közgazdaúgyszólván egészben a Kárpátok legmagasabb sági viszonyait érdeklő minden ügyet felkarolt hegycsoportja foglalja el, talaja a legsilányab- s különösen nagy tevékenységet fejtett ki a bak közé tartozik, lakossága kivétel nélkül mezőgazdasági szeszgyártás érdekében. Mindszegény s tótajku, elképzelhető, hogy a gazdák- ezen munkásság és az elért eredmények amelnak, külünösen pedig a középbirtokos osztály- lett tanúskodnak, hogy a felvidék e mostoha nak mily erős akarattal s szoros összetartás- viszonyokkal küzdő vidékén a gazdasági egyesal kellett bírnia, hogy egyesületét ily hosszú sület missziót teljesít, mit a vármegye gazdaés válságos időkben is nem csak fenntudtá tar- közönsége az összetartás, az együttes s kitartani, de oly biztos alapon fejleszteni, hogy tartó érdeklődés s tevékenységnek köszönhet. máma egy virágzó egyesületet találunk hazánk A közgyűlési megnyitó után az elnök maga, e szegény vidékén, mely működési körét a tiszttársai s az igazgató választmány nevében, lehető legszélesebb alapra terjesztette ki. Az mivel mandátumok lejárt, beadta lemondását. egyesület népszerűségét leginkább bizonyítja A közgyűlés Tahy József vármegyei alispán s egyesületi tagot kérte fel a megejtendő váazon körülmény, hogy e szegény vármegyének Pillér alig van birtokosa vagy gazdája, ki tagja nem lasztás vezetésére, kinek indítványára volna s jélenleg is 656 tagot számlál maga Kálmán eddigi elnök ismét egyhatgu lelkeseaz egyesület s 5000-en felüli tagja van fo- déssel 6 évre az egyesület elnökévé választagyasztási szövetkezetének, melyet 3 évvel tott ; hasonló lelkesedéssel választattak meg ezelőtt alapított. Ügyköre, melyet azelőtt egy újból az eddigi alelnökök Dessewffy Pál és Bufélszázaddal maga az elnök később egy tisz- janovies Gyula. Majd a 30 tagból álló igazteletbeli titkárral látott el, ma oly széles ki- gató-választmány lett szintén egyhangúlag 3 terjedésű, hogy az egyesület s szövetkezete évre megválasztva. Ezután tárgyaltatott az 1900. évi költségelőirányzat, mely szerint az ügykörét 8 javadalmazott, 2 tiszteletbeli hivatalnok látja el. Az egyesület részletes műkö- összes bevételek 7357 koronában, az ügykör dését más alkalommal fogjuk ismertetni, ez betartásával járó összes kiadások ll,372koroban lettek megállapítva. Végül az elnök a alkalommal csupán az egyesület legutóbb megtartott közgyűléséről emlékezünk meg, következő szavakkal rekesztette be a közgyűmely közgyűlésen az egyesület alapszabály sze- lést: Ez alkalommal csupán a tömörülés nagy rinti 6 éves működési cziklusát berekesztette jelentőségét és szükségességét kívántam mélyen s ujabb 6 évi működési cziklusát megújította. tisztelt gazdatársaim emlékezetében felújítani Pillér Kálmán egyesületi elnök nyitotta meg és a vármegye gazdaközönségét további egyesüaz ülést s elnöki megnyitó beszédében rövid lésre felhívni, mert „egyesült erővel" a kivihevonásokban az egyesület elmúlt 6 évi műkö- tetlennek látszó óhajok is kivihetőkké lettek déséről számolt be ; felsorolta azon nehézsé- már. Én hiszem és remélem, hogy a Sárosgeket s körülményeket, melyekkel az egyesü- vármegyei Gazdasági Egyesület ujabb 6 évre let intézőségének ezen idő alatt megkellett szóló alakulása alkalmából Sáros vármegye érküzdeni; megemlékezett a közelmúlt politikai telmes gazdaközönsége, de a vármegyének a viszonyókról, melyek az egyesület működését gazdák sorsát szivükön viselő nem gazda fiai sem hagyták érnitetlenül; örömmel jelezte, hogy is az ügy és czél iránti rokonérzés befolyása mindezen sajnos körülmények megszűntek s alatt készek a vármegye gazdaközönségének az egyesület jövőben zavartalanul folytathatja érdekeit szolgálni, hiszem, hogy taglétszámunk működését. Áttérve az egyesületi élet vázolá- nem csökkenni, de szaporodni fog és hogy a sára, felsoroljuk azon fontosabb eredményeket, jövőben még nagyobb szellemi s még több melyek az egyesület elmúlt 6 évi működése anyagi erővel egyesülve szolgálhatjuk váralatt elérettek. Ilyen elsősorban a 3 év előtt megyénk gazdasági érdekeit. Adja Isten, hogy alapított fogyasztási és értékesítési szövetkezet, ugy legyen! mely 32 vidéki fiók utján közvetíti a gazdasági czikkeket és eszközöket s az elmúlt évA gömör-kishont-vármegyei gazdasági ben 300,000 frtot meghaladó forgalmat csinált. egyesület mult hó 16-án tartotta rendes közNagymérvű gondoskodását képezte az egyesü- gyűlését gróf Serényi Béla elnöklete alatt. Az letnek a tüdőlob irtása óta részben elsatnyult egyesület mult évi működéséről szóló elnöki szarvasmarhatenyésztés félkarolása; ezen czélra jelentésből a következőket veszszük : Nagy súlyt az egyesület tetemes anyagi áldozattal is helyezett az egyesület a lefolyt évben is a hozzájárult; 600 darabnál több pinzgaui üszőt népies gazdasági előadások rendezésére, ami s 400 drb pinzgaui bikát importált legtöbb- kitűnik abból is, hogy január és február hónanyire a kisgazgák részére. Évenként több he- pok folyamán 7 előadóval 47 községben 70 lyen szarvasmarha- és csikódijazásokat rende- előadást tartott, mely alkalommal több mint zett. A tej értékesithetése ezéljából Eperjesen 2000 drb. gazdasági tartalmú könyvet osztott tejcsarnokot és sajtodát állított fel. A sertéstenyész- ki a hallgatóság között; az előadásokat 2500 tés felvirágoztatását előmozdítandó közbenjárt gazda hallgatta. Az okszerű gazdálkodás szema tenyészirány megállapítása érdekében. Há- léltetése ezéljából berendezett egy paraszt rom izben rendezett gyümöleskiállitást, 1 íz- mintagazdaságot, mely 12 hold szántóföldből, ben nagyobb szabású általános gazdasági ki- 2 hold rétből, 1000 • - ö l parlag szőlőből és állítást. Részt vett a milleniumi kiálíitáson, 360 • - ö l kertből áll. Fenntartotta és a czélnak melyen egy díszoklevéllel s egy ezüst érem- megfelelőleg javította az általa létesített csikómel lett kitüntetve s a szegedi mezőgazdasági legelőt, amelyen a mult évben 65 drb csikót helyezett el. A megye kisgazdáival tanulmány-
13
SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
uti kirándulási rendezett Mezőhegyesre és a szegedi mezőgazdasági kiállítás megtekintésére, e kiránduláson 60 kisgazda s néhány középbirtokos vett részt. Rendezett az egyesület az ősz folyamán egy szarvasmarha-dijazást, mely alkalommal 14 tenyésztő szimmenthali és 6 tenyésztő magyar jellegű marhájára kapott összesen 260 frt dijat és okleveleket; résztvett továbbá a megye területén tartott apaállatvizsgálatokon. Az egyesület taglétszáma a következő : 1 disztag, 81 alapitó, 368 rendes és 60 kedvezményes tag, összesen 509 tag. A szolnok-dobokavármegyei gazdasági egyesület azon czélból, hogy egyrészről, a megyei községek erdélyi-magyar fajtájú tenyészbikaszükséglete hosszas utánjárás nélkül, lehetőleg egy helyen legyen beszerezhető; másrészről, hogy a szükséges számú és szép tenyészbikákat megyei gazdák neveljék fel és igy a tenyészbikák beszerzésére fordítandó jelentékeny összeg a szarvasmarhatenyésztés előnyére a megyében maradjon: f. hó 26-án Deésen bikakiállitást és vásárt rendez, amelyre, 1—2 és 3 éves erdélyi-magyar fajtájú bikák hozhatók fel. A megye területén nevelt állatok díjazására az egyesület 1000 koronát tűzött ki.
Ankét a gyümölcsszállitás gyában.
tár-
A m. kir. államvasutak igazgatósága a friss gyümölcs szállítására és csomagolására vonatkozólag szigorított rendelkezéseket kíván életbe léptetni. Ezen rendelkezések tervezetének megvitatása ezéljából a földmivelésügyi miniszter f. hó 15-én d. e. 10 órakor a földmivelésügyi minisztérium kis tanácstermében értekezletet tart, melylyel a szállításnál érdekelt közönségnek alkalmat nyújt véleményének kifejtésére. Elismeréssel tartozunk a kormányzatnak azért, hogy módot nyújt a gazdaközönségnek a tervezettel való foglalkozásra, annál inkább, mert az ugyancsak provokálja a hozzászólást. A gyümölcsküldemények szállítására vonatkozó határozmányok tervezetét alább közöljük : Az üzletszabályzat 58. §-ában és az ahhoz tartozó póthatározmányokban az áru csomagolására nézve előirt szabályok kiegészítéséül a a gyümölcsküldemények csomagolására ^és szállítására következő határozmányok kötelezők. 1. A gyümölcsök a csomagolás szempontjából három osztályba soroztainak;' a) puha (bogyós) gyümölcsök; ide tartoznak': szamőcza (földi eper) málna, szeder, ribiszke, pöszméte és szőlő; b) csonthéjas gyümölcsök; ide tartoznak: cseresznye, meggy, nyári és őszi baraezk és a szilva ; c) almafélék, u. m. alma (birs is) paradicsom és körte. 2. Ez osztályozás szerint a gyümölcsök csakis oly sulyu csomagokban szállíthatók, melyeknek elegysulya (a tiszta és göngysuly együtt a) puha gyümölcsöknél 10, b) csonthéjas gyümölcsöknél 30, c) almaféléknél 50 kilogrammnál nem nagyobb. A kocsirakományokban szállított küldeményeknél, melyeknek a vasúti kocsiba való berakását és azokból való kirakását a díjszabás vagy külön megállapodás szerint a feladó, illetve a czimzett maga tartozik végeztetni, a fenti méretek pontos betartásra nem kötelező. 3. A csomagolásra használt göngyöleteknek, u. m. kosaraknak (fűzfából, forgácsból, háncsból stb.) és ládáknak oly szilárdáknak és ellenálló képességgel bíróknak kell lenni, hogy azok necsak a tartalom külső behatások elleni megvédésére legyenek alkalmasak, hanem a csomagokat a vasúti kocsiban és raktárakban egymásra és más tárgyakkal is együvé lehessen rakni anélkül, hogy a tartalom károsodnék.
13. SZÁM. 10-IK É A F O L Y Á M .
KÖZTELEK,
A göngyölet külalakja a kisebb csomagoknál lehet kerek is, a nagyobb csomagoknál azonban (25—50 kgr.-ig és felül) csakis szögletes (négyszögletű) csomagolás használható, kivéve az almaféléket és a szilvát, melyek hordókban is csomagolhatók. Gyümölcsküldemények, amelyeknek csomagolási módja a szabályzatnak meg nem felel, a csomagolás hiányosságának elismerése daczára sem vétetnek át szállításra. 4. A gyümölcsök a csomagolási edényben természetüknek megfelelőleg papírral vagy gyapottal belsőleg is csomagolandók. 5. A vasutak a gyümölcsküldemények szállításához sem külön kocsiberendezési tárgyakat, sem más rakodási eszközöket rendelkezésre bocsátani nem kötelesek. A koesirakományokban szállított gyümölcsküldeményekhez a felek által adott rakodási eszközök és védő-szerek szállítására a hullák, élő állatok és áruk szállítására vonatkozó „általános határozmányok"-ban (díjszabás I. rész, B) szakasz A) általános díjszabási határozmányok VIII. pont) foglalt intézkedések érvényesek. 6. Darabáruként szállított küldeményeknél minden egyes szállitmánv tártós módon jellel és számmal látassák el. Kocsirakományban való szállításnál a szállitmánydarabok külön megjelölése nem kívántatik.
VEGYESED Mai számunk tartalma : Az OMGE. közleményei. 225 Az önzés betegei. ... 226 Tárcza. Kujtorgó mulatsága ' 226 Takarmányozás. Fejőstehenek takarmányozása 227 Gazdasági növénytan. Egy sós rét növényzete. 228 1 Trágyázás. Kainitnál olcsóbb kálitrágya. 229 Gazdasági vegytan. Mesterséges fehérjetartalmú tápanyagok 230 a.AváluzAkrén? 231 Külföldi szemle. 233 Irodalom. Könyvpiicz 235 Yegyesek. ... • 235 Kereskedelem, tőzsde 237 Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — Erzsébet gőzmalom. — Lujza gőzmalom. — Here magvak. — Vetőmagvak. — Apolló kőolajfinomitógyár részv.-társ. — A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmi czikkek árairól. — Allatvásárok: Budapesti szurómarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Ingatlanok árverései (40000 korona becsértéken felül.) 238 Szerkesztői üzenetek. 238
1900. F E B R U Á R HÖ
10.
Amerikai lóhere. A közelgő tavasz megnyílta előtt a vetőmagpiaczon nagyban emelkedik az élénkség s különösen tapasztalható ez a here- és a luczerna-magvaknál, amelyek termése a mult évben Európaszerte nem a legjobban sikerült. Heremagtermelő gazdáink régóta nem kaptak oly jó árakat, mint az idén. De a jelentkező szükséglettel szemben az amerikai lóhere- és luczerna-magvaknak az inváziója mindnagyobb mértékben növekedik. Hogy is ne? — hiszen az amerikai lóhere és luczerna 20—24 frttal olcsóbb a hazainál s azoknak a kereskedőknek, akik csak a saját hasznukat tekintik, nagyon is előnyös, ha ezen olcsóbb és hozzá rosszabb minőségű árut sózhatják a gazdák nyakába. Hogy ennek a veszélynek a magyar gazda mennyire kí van téve, arra nézve két ténynyél szolgálunk. Az egyik a „Pester Lloyd" mai számában megjelent hamburgi tudósítás, mely szerint AusztriaMagyarország részére állandóan nagymennyiségű amerikai lóherét és luczernát vásárolnak. A másik tény pedig az, hogy ez az amerikai lóhere és luczerna tényleg be is jön hozzánk. A „Köztelek" mult számában közölte a budapesti m. kir. vetőmagvizsgáló állomás, hogy Frommer Hermann utóda budapesti magkereskedő czég ismételten megkísérelte amerikai lóhere és luczerna leplomboztatását, amit csakis az állomás ébersége akadályozott meg. Amidőn a gazdák az állomásnak köszönettel tartozhatnak, hogy az ilyen üzelmeket nemcsak megakadályozza, hanem nyilvánosságra is hozza, másrészt a magunk részéről a leghatározottabban meg kell rónunk a nevezett czég azon eljárását, melylyel talán az állomás csekélyebb éberségére számítva, plomb alá akarta csempészni amerikai áruját és ezáltal az állomást is mintegy üzelmei bűntársává óhajtotta tenni. Ez az eset is bizonyítja, hogy a gazdáknak mennyire óvatosoknak kell lenniök. De mi még azt a tanulságot is levonjuk belőle, hogy a földmivelésügyi miniszter urat sürgősen fölkérjük, hogy a magkereskedőket a legszigorúbb ellenőrzés alá vegye és intézkedjék, hogy a vidéki magvizsgáló állomások a plombirozásnál a legnagyobb elővigyázattal járjanak el. A magunk részéről nagyon szükségesnek tartanók, hogy a vidéki magvizsgáló állomásoknak a plombozást teljesítő személyzete néhány napra sürgősen a budapesti állami vetőmagvizsgáló állomásra rendeltessék, ahol a kellő vezetés és a megfelelő nagy anyaggal az amerikai lóhere és luczerna biztos fölismerésére és meghatározására beoktattatnának és a plombozást a vidéki állomások éppoly biztossággal végezhetnék, mint a budapesti állomás és a magyar közönség a vidéki kereskedőnél is teljes biztosságban lehetne aziránt, hogy az állomás plombja alatt amerikai árut semmi körülmények között sem vásárol.
A m. kir. mezőgazdasági muzeum gyűjteményei a VII. ker., Kerepesi ut 72. szám alatti házban megSzállítási kedvezmények a malmoknak. A tekinthetők a hétfői és az ünnepeket követS napok kereskedelemügyi miniszter a megszűnt őrlésikivételével: engedélyfájdalomdija fejében a budapesti nagy naponkint d. e. 9 órától d. n. 1 óráig. malmoknak jelentékeny tarifális kedvezményeket Hétfői és az ünnepeket kővető napokon a muzeum czélzott nyújtani, még pedig ugy a lisztre, A muzeum látogatása ingyenes. mint a gabonára is. A kedvezmény lényege A legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a az lett volna, hogy a budapesti malmok Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmező- minden viszonylatból az őrlés ezéljából szállított gabonára tarifális kedvezményt nyertek utcza sarkán van.
235 volna, sőt ha értesülésünk megbízható, ezen tarifális kedvezmény a tényleg kivitt liszt után számíttatott volna, vagy a gabonára ; azaz ez tulajdonképpen nem tarifális kedvezmény, hanem egy kiviteli prémium lett volna. Mint hírlik, a kereskedelemügyi miniszter ezen tervet elejtette, hogy mily befolyások következtében : azt nem tudjuk, de mint örvendetes tényt konstatáljuk. Ezen rendelkezéssel a kereskedelemügyi miniszter megint abba a hibába esett volna, mint elődjei, hogy a budapesti malomipart egyoldalulag kedvezményezi, a vidéki malomipar hátrányára s talán nem is alaptalan az a vélekedésünk, hogy az egész tervet a vidéki malomipar ellentállása buktatta meg. Ezen tarifális kedvezmények, miután azok a zimonyi és orsovai viszonylatban is érvényesültek volna, a szerb ós román gabona behozatalát éppúgy elősegítették volna, mint az őrlési engedély s mi legfőként ebből a szempontból örvendünk annak, hogy a kereskedelmi miniszter tervezete meg nem valósult. Agrárjog az egyetemen. A Magyar Gazdaszövetség a napokban küldöttségileg jelent meg a kultuszminiszternél s a mezőgazdasági jog részére tanszék állítását kérte az egyetemeken. Károlyi Sándor gróf, a küldöttség vezetője, utalt arra a visszás állapotra, hogy mig az egyetemen sok mindenféle érdek talál méltánylást, azalatt azok a doktrínák, melyek a magyar föld jövőjét, az okos mezőgazdasági politikát, szemben a manchesterizmus túlkapásaival biztosithatnák, éppen nem adatnak ugy elő, mint kívánatos volna. Viszonyaink fejlődése, valamint a külföldi példák is megkövetelik, hogy e tekintetben változás álljon be s a konstatált hézag betöltessék. A miniszter távollétében az államtitkár fogadta a küldöttséget, aki kijelentette, hogy azt a mozgalmat, mely a mezőgazdaság érdekében megindult, figyelemmel kiséri s azt az egyet, hogy a magyar állam jövője végső elemzésben a mezőgazdaságától függ, ha minden mást eltagadunk, nem fogja kétségbe vonhatni senki sem. Épp ezért reméli, hogy a miniszter, sőt az egész kormány kedvezően fogja fogadni a gazdaszövetség méltányos és megokolt kérését, maga részéről ebben az irányban megfogja tenni a lehetőt. Kártékony állatok irtása. A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a ragadozó és kártékony állatok mérgezésénél követendő eljárás tárgyában körrendeletet adott ki valamennyi törvényhatóságnak. A körrendelet igy szól: A ragadozó és kártékony állatok mérgezésénél követendő eljárás szabályozása és az az ellenvétök megbüntetése tárgyában 1895. évi április hó 30-án 23.542. sz. alatt kiadott belügyminiszteri rendelet 1. §-a kötelességévé teszi a járási főszolgabíróknak, illetve rendőrkapitányoknak, hogy a mérgezési engedély iránti kérvénynek az engedély kiadására jogosított hatósághoz: a törvényhatóság első tisztviselőjéhez való előterjesztése előtt a kérelem érdemére nézve a szomszédos birtokosokat és községeket közbiztonsági szempontból hallgassák meg. Minthogy azonban a szomszédos s többnyire nagyszámú birtokosok és községek meghallgatása rendszerint hosszabb
Mint legmegbízhatóbb és legolcsóbb
magvak beszerzési forrása a j á i i l h a t ó
H JT ^
M
a
_ _ u.
u
t
n
—^
n
e
_
__
p
J h L „_J • • _ _
O
a
o
n
cs. és kir. udvari szállító magkereskedése
Budapesten, VI., And.-3ssy.ut gj
23é időt veszen igénybe s az ügynek az 1897. évi április hó 3 án 25.444 szám alatt kiadott belügyminiszteri körrendeletben megkívánt sürgős elintézését hátráltatja: ennélfogva a duvadmérgezés iránti kérvények gyorsabb elintézése szempontjából az elől hivatkozott 23.542—95. számú belügyminiszteri rendelet l.§-ánakazon részét, mely a szomszédos birtokosok és községek közbiztonsági szempontból való meghallgatása iránt intézkedik, a földmivelésügyi miniszter úrral egyetértőleg oly értelemben egészítem ki, hogy a járási főszolgabíró, illetve a rendőrkapitány, a mérgezési engedély iránti kérvény előterjesztése előtt a szomszédos birtokosokat és községeket közbiztonsági szempontból az engedély iránti kérésről értesíteni, az e czélból szándékolt mérgezést az érdekelt községekben közhírré tenni s az erről szóló értesítést a községházánál 8 napi közszemlére kifüggeszteni tartozik, mely idő alatt, ha az érdekeltek nem nyilatkoznának, későbbi észrevételek az engedély tárgyában hozandó határozatnál figyelembe nem veendők. Egyidejűleg körrendeletben értesiti a miniszter a hatóságokat a felől is, hogy a kártékony állatok kiirtásához szükséges mérgek beszerzése czéljából az elsőfokú rendőrhatóságokhoz intézendő kérelmek bélyegmentesek.
KÖZTELEK, I9QQ, FEBRUÁR HO 10. 25, Zemplén- 22, Békés- 23, Baranya-megye 16 marharakodó. Ha Magyarország 1898. évi áruforgalmának adatai szerint, a mondatt évben 600.000 darab állat szerepelt mint kiviteli áru 150 millió korona értékben, ugy csak a kivitelre szánt marhafelrakásból minden marharakodóállomásra 540 drb. állat jutott, mintegy 140,000 korona éitékben. A vésztői gabonauzsora. Mult évben egy botrányos gabonauzsora-pör folyt le a gyulai törvényszék előtt Rosenberg Márton és 11 társa ellen, kik a vésztői gazdákat .gabonaelővételek" czimén már majdnem teljesen kifosztották mindenükből. A gyulai törvényszék a vádlottakat a 72 panaszos minden bizonygatása ellenére felmentette, mert nem látta beigazolva az uzsorát, daczára annak, hogy némelyik vádlott 300 százalékra is dolgozott. A vádlottak védekezése mind egyforma volt. Ök határidőkötéseket űztek. A kir. alügyész felebbezése folytán azonban az ügy a nagyváradi kir. táblához került, mely a napokban fogta tárgyalás alá ezt az ügyet, de nem hozott benne Ítéletet, hanem az adatok kibővítése végeit visszaküldte a gyulai kir. törvényszékhoz. Beszerzendők ugyanis a- gabona-égyesség árai az elővételi ügyletek idejére vonatkozólag.
f 1898. M fwgdom: 28,239mm. % Felhívjuk • ft. c z . g a z d a k S z ö n s é g figyelmét
;czii melyek a i *» folyamán több >orozmtban, ne
meg."Az aukeziókra "felküldött él „Oy«pJuár»«r*»l villalat Budapest, Dunaparti teherpályaudvar" oaimxett gyapjuküldemények a M. A. V. összes ronalain teteme* díjkedvezményben, Tálamint ingjén raktározásban részesülnek. Bejelentéseket elfogad és mlndennemfl felrllárosltással szolgál:
H E L L E R M . s TÁRSA, BUDAPEST,
ErxsM-Ür 13. ,
Most jelent meg
Rnbinek Gyula és Szilassy Zoltán az O. M. G. E. titkárjai szerkesztésében
Köztelek Zsebnaptár
Tarifapolitikánk változásáról vannak tele a napilapok. A pénzügyminiszter, valamint a szakkörök igen kedvelt eszméje, hogy miként Németországban, ugy minálunk is arra kellene törekedni, hogy a vasutakba befektetett tőke a megfelelő kamatot hozza meg. Frázis szerintük a hivatkozás, hogy az államvasutaknak nem a financzíális czél elérése, hanem a közgazdasági érdekek istápolása és ezeknek fejlesztése képezi feladatát. Tény az, hogy e kettőnek összeegyeztetése kell, hogy szem előtt tartassék és egyiket a másik rovására negligálni elhibázott dolog volna. Az áruosztályozás átdolgozásáról és a mai kor igényének megfelelő uj alapokra való fektetéséről is van szó; sőt némelyek, tudni vélik, hogy az átdolgozás a vámtarifán fog alapulni. Ezt mi kizártnak tartjuk, hacsak nem lesz külön önálló vámterületünk, mert a mi érdekünk Ausztria érdekeivel nem azonos, sőt éppen ellentétes. Bármiként legyen is a dolog; föltételezzük, hogy az illetékes tényezőket megfogják hallgatni és igy ezeknek módjukban lesz véleményüket legjobb tudásuk szerint elmondani. Marharakodó állomások a folyó évben. A m. kir. földmivelésügyi miniszter mostanában tette közzé az 1900. évre engedélyezett marharakodó vasúti és gőzhajózási állomások jegyzékét. E jegyzék szerint Magyarország területén 36 gőzhajóállomás és 1077 vasúti állomás lesz feljogositva marhák, lovak, sertések rakodására. Ezen rakodó-állomások közül egyszersmind fertőtlenítő 54, etető-itató állomás 7, végül 26 olyan állomás, mely az összes teendők ellátására van feljogositva. A marharakodó állomásoknak mennél nagyobb számban való engedélyezése a közszükség érdekében történik, miért is föltűnő, hogy a dráváninneni magyar területnek csak minden 250 •-kilóméter területére esik egy marharakodó állomás. Ha e számítás alapjául a vasúti hálózatot veszszük; az arány kedvezőbb, mivel minden 12 kilométer vasútvonalnak megvan a maga marharakodó állomása. Állattenyésztésünk és marhakereskedelmüek terjedelmére érdekes világot vet még annak vizsgálása, hogy mely városok illetve megyék területén van a legtöbb marharakodó állomás. Az eredmény, hogy Budapest területén 21, Debreczenben 5, Szegeden 8, Győr és Pozsony városok területén 4—4, Kecskeméten 3 marharakodásra jogosított vasúti illetve gőzhajózási állomás van. A vármegyék közül fontosságuk sorrendjében van Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunvármegye területén 75, Bács-Bodrogban 44, Temes- 41, Torontál- 56, Somogy- 41, Nyi'ra- 35, Bihar- 45, Jász-Nagy-Kun-Szolnok- 35, Fehér- 32, Zala28, Arad- 27, "Vas- 26, Tolna- 25, Pozsony-
13. SZÁM. 1G-IK ÉVFOLYAM.
1900-ra.
A .Köztelek Zsebnaptár" ezen hatodiK évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bír. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár1' ára az O. M. G. E. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt — =
3 k o r o n a 3 0 Iillér. Megrendelhető
pl—
a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest,
IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek).
1900. év.
X T I H . évfolyam.
Mezőgazdasági Szemle mezőgazdasági havi folyóirat. Szerkesztik: .
Cserháti Sándor és dr. Kosutány Tamás.
B u d a p e s t , V., Fiirdő-utcza 8. szám ; Megjelent az .Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a ,Köztélek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Kőt tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel: 55 krajezár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.
A februári szám tartalma: Az adóreform, Ekendits Emiltől. Formalizmus, Kovácsy Bélától. Magyarország komlótermeléséről 1899. évben, Csérer Lajostól. Összehasonlitó takarmányrépatermelési kisérlet, Bechtel Frigyestől. A zöldtrágyázás, Cserháti Sándortól. A „Professor Maercker" burgonya, Grabner Emiltől. A meszezés és márgázás, Windiseh Rikárdtól. Irodalmi szemle, apró közlemények, könyvismertetés, levélszekrény. Előfizetés egy é v r e Í O k o r o n a . félévre 5 korona. A z előfizetési összeg a Mezőgazdasági Szemle kiadóhivatalának, Magyar-Óvár, küldendő be. 310
Mutatványszámok ingyen és liérmentve.
13
SZÁM. 10 IK É V F O L Y A M .
K Ö Z T E L E K , IFI 00. F E B R U Á R HÓ 10
az idő, amidőn némelyek olyan eredetű áruhoz folyaK E R E S K E D E L E M , T Ő Z S D E . modnak, mely nem tekinthető szolid vetőmagnak. Amerikai vörös lóherén kivül még olasz eredetű lóherék, melyeket álantos kulturális értéköknél fogva mellőzni kellene, szintén igénybe vétetnek a hiány pótBudapesti gabonatőzsde. lására. Külföldi tudósítások azt jelentik, hogy nagy mennyiségű amerikai lóherét vásároltak kereskedők [GkMmann és Vfahl budapesti terménybizományi Ausztria és Magyarország részére. E jelentések igazaknak bizonyulnak, mert nemcsak a bécsi piacz fogadott czég jelentése.) be nagymennyiségű amerikai árut és terjeszti most az egész országban, hanem a lefolyt héten a budapesti Wapi loimito a gabonaüzletről magvizsgáló állomás elé is terjesztetett amerikai lóhere 1900 február 9. plombozásra, az eredetének főlemlitése nélkül, minthogy A tegnapi magasabb párizsi jegyzésre New York pedig hivatalból tiltva van az ilyen eredetű heremag is 0-13 centig emelkedett az árfolyamokban, mely kö- ólomzárolása, természetesen visszautasította az állomás amerikai magplombozását. Köszönettel adózunk rülmény az itteni üzletet csak némikép tudta megszilárdítani, ugy bogy alapjában véve a mai forgalom a határidőpiaczon tartott árak mellett ment végbe. A készárupiaczon a buza változatlan árakon kelt el és a malmok jobb vételkedve mellett körülbelül 35000 mmázsára becsülhető a forgalom. Mindazonáltal finomabb fajú búzákért 5 fillérrel magasabb árakat fizettek 100 kgként. Tengeriben az irányzaí határozottan szilárd és helybeni paritással 9-60 koronát lehetett elérni. Árpában kedvezőbb hangulat uralkodott és takarmányczélokra 10-80—11-50 koronán volt kapható. Jobb minőségű árpa 12 koronán kelt el. Zab mérsékelt kinálat mellett 10-20—10-60 K.jegyez. Rozs szintébb szilárdabb és minőség szerint 12-30—12-60 koronát ért el pesti paritással. Déli 12 órakor jegyez : Buza áprilisra 1900. 15.50—15-52 októberre , 15.78—15-80 Zab áprilisra , 10.18—10.20 korona. Rozs augusztusra „ 12.92—12.96 Tengeri májusra , 9'96— 9.98
Az eiyhe esős időjárás következtében üzleti forgalmunk csendes lefolyású volt. Húsfélékből vidéki marhahús mérsékelt vételkedvre talált, mig vidéki borjú es sertés változatlan árakon került eladásra. Vadból a hozatalok már mérsékeltek és ezek jó áron nyertek elhelyezést. Vajban a hangulat kedvezőbb lett, anélkül hogy az árak lényegesen változtak volna. Turó jól fogyott. Vágott baromfiban a hozatalok csökkentek és ezért az árak jól tartották magukat. Az élőbaromfipiaczon a kezdetben érvényben volt magas árak törekszik az amerikai lóherétől. Luczerna forgalma a lefolyt héten folytatólag is élénk volt, franczia és magyar nagyobb hozatalok folytán estek. A tojáspiacz sürgős áru nagy mennyiségben kelt el. Jó kereslete van a kinálat folytán lanyha, az árak hanyatlottak. pimpinella mentes tiszta ballaczimnek, melyért teljes Eladásaink: vidéki marhahús 68—84 korona, árakat fizetnek. A takarmányrépa forgalma élénkenborjú 90—100 kor., sertés 80—90 korona 100 klgrmonkezdődött és az üzlet folyama igen mozgékony volt, ként. Bárány párja 18 korona. mindazonáltal továbbra is csak a teljesen megbízható Szarvas egészben 50—60 kor. 100 klgrjával. árut veszik tekintetbe. Nyulak nagy tétekben 1.80—2.00 koronáért keltek el Jegyzések nyersáruért 100 kilónkmt Budapesten. drbonként. Teavaj 1.60—1.80 kor., főzővaj 1.20—1.40, turó 16—20 korona 100 klgr. Vörös lóhere . . . . 156-160 korona. Luczerna 90—100 ,
Heremagvak ólomzárolása. *) Budapest, 1900. február 8-án. A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1899/1900. idényben, azaz 1899. évi julius hó 1-től a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő magvakat ólomzárolta :
Luczerna Lóhere összesen métermázsa Mauthner Ödön Budapest— 10 8 1040 2048 Magy. mezőg. szöv. Bpest-. 444 808 1252 Klein Vilmos Szatmár ... ... 150 727 877 1 Haldek Ignácz, ) B u d a p e s t 5 7 7 278 855 Deutsch Gyula, Budapest ... 318 196 514 Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 28 361 389 Frommer A. H. utóda Bpest-.176 127 303 A szeszüzletben e hé'en az üzletmenet élénk KleÍD Vilmos örök. Temesvár 90 136 226 29 104 133 volt és fedezési vásárlások folytán a szeszárak azon- Beimel és fia Budapest ... so i oa nali, valmint későbbi szállításra változatlanul, szilárdan Lamberger Károly Bpest ... a mult heti zárlatjegyzés szerint záródnak. Elkelt fino- Singer Zsigmond, Budapest mított szesz azonnali, valamint febr.—márcz. szállításra Boross és Szalay Radwáner és Rónai Bpest... 113-50 koronáig adózva és 43-50—44 koronáig adózat- Gr. Teleki Arvéd,*; Drassó... lanul szabadraktárra szállítva nagyban. Szávoszt Emil, Budapest Élesztőszesz szilárd és adózva 113-50 K., adózat- Kramer Lipót Budapest Fuchs Fülöp, Budapest ianul 43--44 K. kelt. Összesen 3012 4134 7146 Vidéki finomitógyárak által kontingens finomított szesz szabadraktárra, szállítva 42— koronáig volt ') 7 q biborhere, 16 q fehér here. 2) 51 q répamag. ajánlva és néhány tartány ez áron el is kelt. Mezőgazdasági szeszgyárak 34.50—34 75 K. aján- *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros amerilottak kont. nyersszeszt felső-magyarországi állomá- kai hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem sokhoz szállítva és ez áron néhány tétel el is kelt. ólomzárolja. Az állomás egyszersmind kötelességének tartja nyilvánosságra hozni, hogy Frommer A. H. utóda helyi korona, koctinjens beli magkereskedő,figyelmeztetésünkdaczára, ismételve amerikai heremagot terjesztett ólomzárolás elé, mely nrer> szeszért. árunak ólomzárolását intézetünk kiküldöttje természePrágai jegyzés 112 korona adózott és tesen visszautasította. 38.60—39 korona adózatlan szeszért.
Trieszti jegyzés 22szeszért 90% hektoliterje.
•— korona kiviteli
237 A központi vásárcsarnok árujegyzése nagybtn (en gros) eladott élelmiezíkbek árairól.
Előbaromfiból eladtunk magló libát 6.00, sovány dulykát 9—9,50, tyúkot 2.20—3.00 koronáért, mindent páronként számítva. Príma alföldi tojást 92—96 koronával jegyzünk. Gyümölcsben az irányzat csendes, középminőségü almáért 16—20 korona volt elérhető 100 klgmonként. (A székesfővárosi Tásárcsarnok-Igazgatóság jelen lése. Budapest, lfOO. február 8-ról. Hm. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q K. 100-104, 11. oszt. 96—100, ni. oszt. 92—96 eleje I. oszt. 92—96, 'I "szt 88-92, m. oszt 84—88, borjúhús hátulj* . oszt 128—132,11. oszt. 116-128,eleje I. oszt. 108-112,D. oszt. 96—108, birkahús hátulja I. oszt. 80—84, II. oszt, 72—80, eleje I. oszt. 64—68, II. oszt. 56—64, bárány eleje 1 db 0. 0 —, hátulja • •—, sertéshús magyal szalonnával elsőrendű 1 q 90-92, vidéki 80-90, szaonna nélkül elsőrendű 96-98, vidéki 80-96, sertélhns pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyal , idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 90 -1-20, füstölt belf. csonttal 1 -20—1 -50, osont nélkül 1 -40 -1-70, sonka füstölt külf. osont nélkül —• , szalonna sózott 1 q 88-90 füstölt 100—104, sertésisi? hordóval 1-00— 1-C2, hordó nélkül 96—98, kolbász nyers 1 kg. , füstölt 1-40—1-50, szalámi belföldi 200 —350, külföldi , malaoz szopós élö 1 db 4-—7-—. tiszt tott 1 70-1 80. Baromfi, a) Blö. Tyúk 1 pár K. 2-60—2-80' •sirke 1 50—1-60, kappan hizott 4'40 -4 80, sovány 3 20, 3.60, rueza ^hizott 5 6C—6 —, sovány 3' 3-20, lud bízott 12 0-13 0 eo irány 00 —, pulyka hizott 10-— -11 —. sovány 0 ——0-—. 6) Tisztított Tyúk 1 db frt 1-40—1-50, 1 kg. , csirke 1 db 1-00—1.20, 1 kg. , kappan hizott 1 db 1 40—1 80, 1 kg. —• •—, récze hizott. 1 db 1 60—280, 1 kg. 11-20,félkövér 1 db 1-10, 0' , lud hízott 1 db 4 60—6-50, 1 k*. 1 félköv. 1 db 0 — 0 —, 1 kg. , pulyka hizott 1, db 0 0—0—,1 kg. 0 90—1-20. félkövér 1 db 0-—, 1 kg. , ludmáj 1 db 1-0-20, 1 kg. 2,80—4'—. ludzsir 1 kg. 1-60-2 0, idei liba 1 db .
HsL Elő. Harcsa 1 kg. K. 1-60-2 —, csuka 1 40 Lujza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tu•—, kedósítása a .Köztelek" részére. Budapest, 1900. febr. 8. -2 80 ponty (dunai) 1 60-1 80 süllő —• csege 0-—•—, nrárna 1 10—1 20, ezompó 1-20—1-40. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyangolna 00—, aj ró kevert 0-40 - 0-90, lazacx , ként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. pisztráng 0- 0-—. Tej és tejtermékek. Tej 1 Iit. K. 0-16—016, Bu lap>-sti edrlatárák i héten• Fíeoe itntf iro<, 0-—, tejföl0-50—0-56, lefölözött 0-12—0-12, tejszin 0113113 50 korona, élesztőszesi 113 113-75 K., Ár K.: 26.20 24.80 23.60 22.— 21.60 21.— 19.60 16.60 tehénvaj (tea) 1 kg. 140-2 —,1. rendű 11-50, H.i. nyartstesz adózv* 11 r 11150 korona, nyersszesz Takarmányliszt Korpa 1" 150—, olvasztott 001—, MargarinI. rendű — adózatlan (exkontiigenis; — -—korona, denaturált 0'—, D. rendű 00-—, tehéntúró 0-16—0*24, juhszesz 36-50 - 37.— korona. Kontingens nyersszesz íaró 1-12—1-20, liptói 1-12—1-28, juhsajt 0-—, emmenihali sajt 2' 2 —, groji sajt O'ÍO—1-20. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bértiszt és kenyérncinfl. Fehér kenyér 1 kg. K. mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfize0.16—30-0, barna kenyér 0 20-0 22, rozskenyér 0 22 tés mellett értendők. Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósí- —0-22. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—. 1 —•—. tása a „Köztelek" részére.; Budapest, 1900. febr. 8-án. I , 8 —•—, 4 — , i —•—. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta Hflveiyesek. Lencse magyar 1 q K. 12—20, itokesúlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóVetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) raui 36—56, borsó héjas magyar 20-0r-24-—, koptatott állomáshoz szállítva: magyar 26—30, külföldi 20—34, bab fehér apró 12—18 Vörös lóhere. A külföld részéről mindinkább sürBúzaliszt: nagy 12.0—16-0, szines 10-0- 20 0. gősebb a kereslet, mindinkább magasabb árajánlatok T Szám : 0 1 2 3 4 S 6 7 7l/l oiá». Friss alföldi (1440 db.) korona 96-0—98.—, mellett, de kötésekre mégsem került a sor, mert nemcsak erdélyi (1Í40 db.) 94-0- 94-50, meszes — — , orosz tojás a finom minőségűek vannak szűkön, hanem a nagy 26.20 24.80 23 40 22 20 21.60 21.— 19.6Í 100 ao. —, tea tojás"T8—, törött tojás0-— figyelemre méltatott közéminőségüekben is már hiány észlelhető és ezeket sem engedik már át a kivitelnek 8-as takarmányliszt Zöldség. Sárgarépa 100 kötés K. 0. 0-0 1 b hanem a belföldi szükséglet részére tartogatják. Terme5.0—8.0, Petrezselyem 100 kötés 0.—0-0, 1 q 16. 20.'—, lőknek már semmi eladó lóhermagjuk nincs és a még zeller 100 db 2-40—5.—, karalábé2-40—3.20, vöröshagyma fedezetlenül lévő nagy belfogyasztássál szemben minden 100 köt. 0.—, 1 q 8.00—11.—.foghagyma 100 köt lehetséges eszközt megpróbálnak készletek előteremté—.—.—, 1 q 26.-32.—, vörösrépa 100 drb 1.40—2-40, sére és csakugyan előbb, mint vártuk következett be fehérrépa, fejeskáposzta 1018.—, kelkáposzta 103 db Vidéki szeszgyárak közül Győr, Lőcse N.-Várad Kenyérmező, 50 fillérrel drágábban, a többiek változatlanul jegyeznek.
KÖZTELEK, 3.0—6.0, vöröskáposzta 16.0—20.—, fejessaláta 2.40— 4.—, kötött saláta 0•—, burgonya, rózsa 1 q 4. 5.—, sárga 420 0—50010, külföldi —.—, fekete retek 100 drb 1.20—2.—, uborka nagy salátának 100 drb 0.0—0.—, savanyitani való 100 db —.—savanyitott 3.60—5.— zöldpapr.O0-—, tök főző 0-0, zöldbab 0 , zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. —, tengeri 100 cső —.—.—, karfiol 100 drb 16.—20.— paradicsom 1 kg. 0. .—, spárga 0. 0.—, torma 1 q 32.20—34.—. Gyümölcs. Alma 1 q K. 16-36, köz. alma 16—24, vájkörte , közönséges körte 10—14, szilva magva közönváló 0.-—0.—, vörös —;—.—, meggy faj séges 5 , ringló —-—baraczk kajszin -t——, őszi —-—, dinnye görög nagy 10 drb —•—0*—, kicsi — sárga faj 1 q. —.0—-.0, közönséges — . szőlő 1 kg. —.0 .0, csemege SÓ—90, dió (faj papirhéju) 48—60, közönséges 42.0—44.—, mogyoró 76-86, gesztenye magyar 0 -, olasz 24-36, narancs messinai ICO db 1 60—7-—, pvsgliai • — , mandarin 2'60 7—, czitrom 1'80—2"—, füge hordós 1 q 36- 38, koszorút 36'- 38—, datolya 74-80, mazsolaszőlő 80 —136, egres 1 lit. 00-—, epe? 1 kg. 00-— kr. FBszerefe italofe. Paprika és I. rendű 1 q. K. 1.40-1.60, II. rendű 1.20—1.40, csöves — , (szárított) . köménymag — , borsőkmags . mák 1 q. frt 5T- 60, méz csurgatott 801*04, sejtekben 1 kg. —• , szappan szín 56 60, közönséges 44 46 —, fehérbor i sztali palaczkban 1 lit 0" 0"—, vörös asztali palaczkban 0' 0'—, feéuá pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkfcrp Hideglmsvásár a Garay-téri élelmi piaezon 1900. febr. 9-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" részére.'1 Felhozott Budapestről 50 árus 15 db sertést, 0 árus 8 db süldőt, 3000 kg. friss hust, 1000 kg. füstölt hust, 600 kg. szalonnát, 200 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — kg. töpörtőt. Vidékről és pedig: Nagy-Kőrösről 9 árus 117 drb sertést, Czeglédről 7 árus 89 drb sertést, Monorról 5 áros 14 drb sertést és 76 drb süldőt, SzabadSzállásról 1 árus 2 drb sertést, összesen 22 árus 222 sertést és 76 drb süldőt. Forgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshus 1 kg, 100—120 fillér, 1 q 92—96 korona, süldőhus 1 kg. 60-70 fillér, 1 q 100—104 korona, füstölt sertéshus i kg. 120—136 fillér, 1 q 110 -112 korona, szalonna zsirnak 1 kg. 104—108 fillér, 1 q korona, füstölt szalonna 1 kg. 120—136 fillér, l q korona, háj 1 kg. 112—116 fillér, 1 q korona, disznózsír 1 kg. 116—120 fillér, 1 q korona, kocsonyahús 1 kg. 56—72 fillér, 1 q hurka —, 1 drb -, töpörtő 1 kg. fillér. Bideghusvásár az Orczy-uti élelmi piaezon. 1900. február hó 9 én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztélek" részére). Felhozott Budapestről 50 árus 264 db sertést, 2 árus 17 db süldőt, 5000 kg. friss hust, 550 kg. füstölt hust, 3000 kg. szalonnát, 2000 kg. hájat. Vidékről és pedig: Nagy-Székelyről 1 árus 12 drb sertést, Czeczéről 1 árus 11 drb sertést, Dunaföldvárról 2 árus 12 drb sertést, összesen 4 árus 25 drb sertést. Forgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 96-120 lillér, 1 q 88—92 K., sűldőhus 1 kg. 100—128 fillér, 1 q 98— 1C8 K„ füstölt sertéshus 1 kg. 108—112 fii, 1 q 104—120 korona, szalonna zsirnak 1 kg. 96 — 108 fillér, 1 q 94—100 K., füstölt szalonna 1 kg. 108—112, 1 q fillér, háj 1 kg. 100—108, 1 q fillér, disznózsír 1 kg. 108—112, 1 q fillér, kocsonyahús 1 kg. 54- 80, 1 kg. fillér, füstölt sonka 1 kg. 140—160 fillér. 1 q korona. Budapesti takantónyTösár. (IX. kerület MesterntcM, 1800. febr. 9 A székesfővárosi vásárigazgatósás Jelentése * ,KötteUk" részére). Felhozatott a szokott (ősségekből 153 szekér réti széna, 23 szekér mahu32 szekér zsupszalma 12 szekér alomszauna, 0 szakér takarmányjzalma, 1 szekér téngeriszár, 7 szekér egyéb takarmány (zabos bükköny stb.) 400 zsák szecska, A forgalom közepes Arak fillérekben q-ként a következők: réti széna 360-580, mohai 500—580, JSUJ-szalma 260—340, alomszalma 220—260, egyéb takarmány — - ' , lóhere . takarmányszalma 100 kévetengeris; ár 1600—1600 Inczerna , sarjn , szalmaszecsk* 340—380, széna . nj , zabasbükköny 500—560 összes kscsisxám 232, suly 324,100 kg.
1900. F E B R U Á R H 0 10.
13
SZÁM. 10-IK
ÉVFOLYAM
98—99 fii., 280—300 kgrammos nehéz 97—"98 fii., öreg 300 kg. tuli 86-88 fii., vidéki sertés könnyű f. Szerb f. Román A vásár hangulata élénk volt. tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4°/o Árak a következők: Élő borjuk : belföldi engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri uj 10-0 koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 80' 92 —•— korona, árpa 12-— kor. Kőbányán átvéve. Helyi koronáig, kivételesen 96 koronáig súlyra, galicziai állomány: Február 2-án maradt 16730 darab Fel— , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, hajtás: Belföldről 1957 darab, Szerbiából darab, kiv. — koronáig súlyra, tiroli koronáig Romániából drb, egyéb államokból darab. kiv. koronáig drbonkint, koronáig Összesen 1957 db. F ő ö s s z e g 18687 db. Állomány kiv. koronáig súlyra, növendék borjú —, és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fo— — koronáig, kiv. koronáig drbkint, 40—48 gyasztásra (I—X. kerület) 664 drb, belföldre Budapest koronáig, kiv. koronáig súlyra, Ölött borjú: környékére 550 drb, Bécsbe 120 drb, osztrák tarbelföldi 94—112 koronáig, kiv. —— koronáig drbkint, tományokba 716 drb, Ausztriába — db, Német birogalicziai —: koronáig, kiv. koronáig dalomba — darab egyéb országokba — darab, összesen súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig 2052 db. A szappangyárakban feldolgoztatott: szálládrbonkint, bécsi —-'—• koronáig, kiv. koronáig sokban elhullott 0 darab, waggonokból kirakott hulla súlyra, növendék koronáig, kiv. 1 darab, borsókásnak találtatott 1 darab, összesen koronáig drbonkint, élő bárány 14" 19— koronáig 2 db. Maradt állomány 16635 drb. A rísz vény-szállápáronkint, ölött bárány 11 19— koronáig párja. sokban 1760 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt II/2. 139 db. Felhajtás: Szerbiából db, Romániából — drb, összesen drb. Budapesti gazdaság) és tenjészmarhavásár. 1900. Elhajtás: 126 drb, maradt állomány 13 drb és évi február hó 8-án. (A budapesti közváqóhid és pedig 13 drb szerb és — db román. Az egészségügyi marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek' részére. szemlénél jan. 1-től máig 35 drb a fogyasztás alól kiFelhajtatott: 219 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. — vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. db, közép 87 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér 0 drb, tarka 98 db, tenyészbika 3 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly 6 db, bonyhádi 25 db, hizlalni való ökör — db,üsző fehér — db. Ingatlanok árverései (40000 korona becsJármos ökrökre kezd a kereslet emelkedni s kiértéken felül.) látás van rá, hogy.ezentúl hétről-hétre emelkedni fog. (Kivonat a hivatalos lapból.) Fejős tehenekre ma több nagyobb vevő volt, minélfogva az árak drbonkint 10—20 koronával emelkedtek. Febr. 15 Budapesti atkviha- Müller 433564 Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos ökör — — , középmin, jármos ökör 700-740 pár., alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos Febr. 22. Pécsi bivaly é. s. mm., 520 K-.ig páronkint. jobb minőségű jármos ökör 69 mm.-kint é. s., bekötni való ökör K.-ig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén . tarka kevert származású tehén 140—210 koronáig darabonatkviha- Schulhoff45602-50 kint, bonyhádi tehén 240—360, kiv. koronáig tóság Hermann darabonkint. atkviha- báróMaasz- 44824 tóság burg Sándor Budapesti vágómarhavásár. 1900. évi február hó 8-án. (A budapesti közvágóhid és marhavásárigazqatóság atkviha- őrgr. Csáky 48000 jelentése a „Köztélek" részére.) Felhajtatott: 2335 db tóság Pallavicini nagy vágómarha, nevezetesen: 997 db magyar és tarka Hyppolit ökör, 433 db magyar és tarka tehén, 658 db szerbiai atkviha- Csávolszky 200000 ökör, — db szerb ökör, — db boszniai ökör, 45 db tóság Lajos szerbiai tehén, 116 db bika és 85 db bivaly. Minőség szerint: 335 darab elsőrendű hizott 1802 db középminőségü és 198 db alárendelt mia.tehén db elsőrendű hizott ökör, db középminőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db elsőrendű hizott tehén, db középminőségű tehén, Szerkesztői üzenetek. — db alárendelt minőségű tehén. Nem közölhetők. A szuperfoszfát és Thomassal-^ Vágómarhában mintegy 400 drbbal kevesebb volt árak összehasonlítása. A tenyészlovak gondos megváfelhajtva, mint a mult héten s miután a vételkedv vál- lasztásáról. Gazdasági szenzáczió. tozatlanul jó, az árak általánosságban 100 kgkint 1—2 Sz. E. urnák, Pa.-Pmkócz. B. levelére a „Közkoronával emelkedtek, csak bikák és tehenek ára ma- telek" mai számának „Takarmányozás" rovalában tetszik radt változatlan. megtalálni a feleletet. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 6066'—, kivételesen —• , hizott magyar ökör középminőségü 5060'—, alárendelt minőségű magyar ökör 44-——48-—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 40—64-—, kivételesen tarka tehén —• •—, magyar tehén középmin., 40——64-—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 40-— 64, szerbiai ökör jobb minőségű 4656- —, kiv. 62-—, szerbiai ökör középminőségü 40—44-—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 46—65'—, kivételesen —.—, szerbiai bivaly 34.—44-—, kiv. —1•— koronáig métermázsánkint élősúlyban.
Budapesti lóvásár. Budapest, 1900. febr. 8-án. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). A felhajtás emelkedett, a vásár forgalma élénk volt. , , Felhajtatott összesen 750 db. Eladatott 368 db, Jobb minőségű lovakból hátas 15 db, eladatott 3 db, 360—460 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 10 db, eladatott — db K.-ért, nehezebb kocsiló (hintós) 25 db, eladatott 4 db 290—340 K.-ért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 60 db, eladatott 23 db 200 — 400 K.-ért, ponny 4 db, eladatott 0 db K.-ért; közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 240 db, eladatott 80 db 120—170 K.-ért, könnyebb félék (parasztló stb.) 300 db, eladatott 180 db 60—100 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 96 db, eladatott 78 db 16—50 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 61 db, Allatvásárok. az állatkert és kutyák részére vásároltatott 3 db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos beBudapesti szurómarliavásár. 1900. febr. hó 8-án. tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt A székesfővárosi közvágóhid és marhavásár igazgatósáa gyepmesterhez küldetett — db. gának jelentése.. Felhajtatott: belföldi 3 76 drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, el- . Kőbányai sertésvásár. 1900. február 9. (Első adatott — drb, növendék élő borjú 16 db, eladatott magyar sertéshizlaió - részvénytársaság telefon jelen— drb, élő bárány 70 db, eladatott — drb; belföldi tése a ,Köztelek" részére.) Az üzlet használható 23 drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — áru hiányában szilárd volt. Heti átlag-árak : drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, Magyar válogatott 320—380 kilogrammos nehéz leadatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott
1 3 . S Z A M . 10-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1900 F E B R U Á R HO 10
A vetési idényre ajánlom
Vintschgaui hasas tehenek
f e j e l é s ! képesség 2500—3000 liter, melyet több oldali b i z o n y l a t o k k a l igazolhatok, kaphatók
P I C K O S W A L D n i i , VIII- Külső Kerepesi-út 1- sz.
Sack Rudolf
melyek KISBÉREN és LÉVÁN mult év őszén tartott nemzet közi versenyek alkalmából e l s ő d i j j a l lettek kitüntetve' (IV-ik osztály), melyek ugy vannak szerkesztve, hogy azokkal sík vagy dombos talajon minden magfélét tetszísszerinti mennyiségbentökéletes egyenletesen lehet elvetni, anélkül, hogy a vetőszekrényt beigazítani, merítő vagy fogaskerekeket cserélni kel' [Wt - í i- lene. Sacli sack Rudolf Kuaoir vaiaMjptfcfip^fc mennyi sorbavetőgépei felette könnyen járnak, naISsS gyon szilárdan vannak készitve, igen tartósak és kívánatra elökormánynyal is kaphatók letögép és talajmivelési eszMindennemü Sack eke, boroj én eredeti minőségben az itt köz dus választékban van raktáromon , Icsak nálam szerezhet 6 be. látható törvényes védjegygyei íj jelent meg és kívánatra legsziveLegújabb árjegyzékem éppen most H
PROPPER A j á n l j á k na^y raktárukat minden patkolás! czikkből és ezen szakmába vágó különleP gességrekből. — Továbbá ajánlják szabadalmazott, kiváló szakférfiak által lég-jobban ajánlott patkóikat igáslovak és paripák, úgyszintén ö k r ö k v a s a l á s á r a .
Különösen kiemeljük szegünknek legújabban szabadalmazott rudvasalásait és kengyeleit.
M. H A N N ' 8
Tavaszi
SÖHNE
vetésre
Hanna-Pedigree árpát, első m i n ő s é g ű
m e l y utótenyésztése az eredeti K v a s s i t z i á r p á n a k . Ezen árpafaj már évek óta nagyon beválik; mivelhogy a mellett, hogy dúsan fizet, oly minőségben terem, mely elismert finomságánál fogva s ö r f ő z é s r e k i v á l ó a n a l k a l m a s és mint ilyen a l e g n a g y o b b áron adható el. 9069
Czukorgyár Diószeghen, 66
Pozsonymegyében.
K A I N IT nagyban és kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). A r a k : — nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállitva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.
,
sorbavetőgépeit,
SAMU,
e k R n d o 1 f magyarországi kizárólagos képviselője
B U D A P E S T , V., Váczi-körut 52. sz. Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény. (I. pótlék kiadása a magy. kir. államvasutak által kezelt h. é. vasutak árudijszabásához.) Folyó évi január hó 15-én, illetve aJ^rös^belovár—veröcze—h- é. vasutat, illetőleg a verőcze—belován/ a bihari h. é.,,va.su tat,. illetőleg á szilágy-somlyó— margitai vonal megnyitása, a pancsova—petrovoselói vasutat, illetőleg a pancsova— temesparti összekötő vágány jnegnyitása, a somogy-szobb—barcsi h. é. vasutak illetőleg pedig 1900. január hó 2-től valá-jérvénynyel, a mágyar kir; államvasutak által kezelt h. é. vasutakon 1899. november 1. óta érvényes "árudijs^abához (Il-ík rész) következő tartalommal I. pótlék lép életbe. II. A B) különleges rész kiegészítése é. p.: a) A bihari h. é. vasút díjszabásának kiegészítése; b) A kőrös—belovári h. é. vasút díjszabásának hatályon kivül helye'-cse; c) A kőrös—belovár—verőcze—barcsi h. é. vasút díjszabása ; d) A pancsova—petrovoselói b. é. vasút díjszabásának módosítása; e) A somogy-szobb—barcsi h. e. vasút díjszabásának módosítása. III. Állomásnév változtatások. IV. Marharakodó állomások jegyzékének helyesbítése. pótlék külön-külön magyal és német kiadásban jelenik meg és a. magy. ivasutak igazgatóságánál (Csengery-utcza 33.) és az üzletvezetőségeknél dapest, 1900. január hó
s i m a
Az igazgatóság.
Eladó
é s g y ö k e r e s
s z ő l ő v e s s z ő .
G r ó f Z i c h y János f ö v s n y i szőlőtelepéről teljesen érett, peronospora- és jégmentes nagy mennyiségű sima és gyökeres fajtiszta szőlővésszők tavaszi szállításra eladók : sima ezre : 2 éves gyök. ezre Olasz rizling ... Jw,\i-. Mézes fehér | ... Fehér burgundi ........ Zöld sylváni . . . . . ... Ezerjó . . ' u . SÍ. — ... Kövidinka ... ,.. Madelaine angevine ... ... ... Chasselas blanc croquant ... Chasselas rouge ... ... ... M. Passatutti—
8 korona 8 „ 10 „ 8 , 8 „ 8 „ 8 „ 12 , 16 „ 24 „
— korona — „ 28 28 „ — 28 „ 20 „ — „ — —
A szőlővesszők szokványminőségüek ültetésre elkészítve A z árak csomagolva és vasútra szállitva értendők. A z összes ár szállításkor utánvételeztetik. Megrendelések U r a d a l m i intézőség czimére F ö veny-puszta. n. p. Tácz (Fej érmegye) kéretnek, hol bővebb felvilágosítás is nyerhető. '313
KÖZTELEK, 1900. FEBRUÁR HÓ 10.
240
KÜHNE E.
13. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
Alakult
g a z i a s á s i gépgyára
NIOSONBAN. i beálló ti
^Hungária \Mosoni
(tolókerekes),
A g y á r n a k újonnan bővített-ekeosztalya szállit: \ és Jubileum egyetemes
\
(mcritőkorongos),
Drill Drill
Drill
(kisgazdáknak)
sorvető gépeit.
aczél Sack ekéket két, három és négyvasu ekéket mindenféle talajművelő eszközt ' Laacke-féle szántó és rétboronákat, hengereket. K W I Z DA-féle Kólika-pirulák Erötakarmány
Kitűnő tisztító és osztályoiógépek a vetőmag előkészítésére M ű t r á g y a s z ó r ó k stb.
lovaknak és szarvasmarháknak. I szelenoe lfrt^SOkT.,^ kéreg-
Főraktár: Budapest, VI., Váczi-körut 57/a. Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak.
SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, minden néma, házi, nyilvános, mezőgazdasági is iparczélokra. WER-BARFF-fél* szabadalmazott inoxydáaaódszer azerint Inoxydáft szivattyúk rozsda ellen védve.
Krezolin
Sertéspor
legújabb javított rendszerű flzetíss, siázades é> hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérle,ek, mérlegek házi használatra, bareimraérlegek. Commandit-társaság szivattyú- ét mirleeiyártásra.
w . GARYENS, Wien, — — • Schvrarieslhtrffctraaw t.
áIlategé£E.-dietét. szer a hizla-legolcsóbb"" t™1'™' lás fokozására. Kls^ do^boi^SO
é
Szárnyaspor
fertőztetett ruházat, betegszoállategészség-dietét. szer mint eleségpótlék 1 csomag 60 kr. hlda^'tisztttásárar'íhSott mai ha, emésztSgodrök megfinHashajtó-pirulák tűzésére stb. Kiválóan álltáilovaknak bolhák, telük stb. elpusztítását (Physic.) 1 pléhdoboz 2 forint. ra és a poloskák kiirtására a lakóhelyiségekből, 25 klgr. 16 Giliszta-pirulák frt, 10 klgr. 7 frt^S^kUós postalovaknak 1 pléhdoboz 1 frt 00 Próbapalack 400 grammos 60 kr. M " Képes árjegyzékek ingyen és bérmentve. " J p f Osak a fenti Tédfijegygyel valódi minSségben kapható az Sazszea gyógyszertárakban és drogériákban. — FSraktár:
K w l z o i a
J .
F e r e n c
n.hkk osst.-m.gy., romám kir. il bolgár fejed.ijid advarl izíUltí
ker. gyógys«erósz,Korneubarg Béea mellett Minden
Móczár Andor
fajta
I erdei csemetéket I güü" Skorpii léié szabadalom. I 1900-iki modell, újonnan javitott, két és báromsoros I I burgonya válogató gépet a legegyszerűbb szerkezettel és legnagyobb munkaképességei ajánl
J U L I U S
C A R O V i ,
gazdasági gépgyár
240
P r a g - B u b n a. j KLatalogusok és prospektusok
dijtalanxil. I
I I I I
fenyő, moru fenyő, fehér
kunfélegyházi szőlő-nagybirtokos immúnis vesszőiskolája500fajbantermeft gyökeres szölövesszőre megrendeléseket elfogad.
erdei fenyő, fekete fenyő, s fenyő, Douglas fenyő, vörös vörös és fehér égerfa. akáczfa, juhar, berkenye és bodzafa | csemetéket ajánl
Gutsverwaltung
BOROWNA I
posta: B O C H N I A , Galiezia. Á r j e g y z é k kívánatra ingyen.
Árjegyzékkel bérmentve szolgál.
4sm
Mindennemű tejgazdasági eszközt és gépet szállit, tejgazdasági telepeket és tejszövetkezeteket rendez be az
•Separator Részvény-Társasáp ezelőtt
Budapest,
Pfanhauser
VII.,
A.
Erzsébet-körut
45.
13. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1900. FEBRUÁRFHO 10.
241
Gazdasági Számviteli Naptár 1900.
évre.
czimmel egy díszesen s teljesen vászonba kötött, naptár részsze! és gazdasági tudnivalókkal ellátott nagy alakú
egyszeri számviteli könyv, a melyet,
minden gazda szára vitelének bejegyzésére az egész Ára
éven át használhat. Ára díszesen bekötve 1 kor. 50 flllér, portómentes
portomentes küldéssel
1 kor. 7 0
megküldéssel 1 kor. 80 flllér.
Megjelent
Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában
fill.
az Országos M a g y a r Gazd. Egy. k i a d á s á b a n
a
Suschka Richárd
a
„ K ö z t e l e k " szerkesztősége által kitüntetett pályamű. =
Két tábla, hat ábrával. = IRTA:
WIENER
MOSZKÓ.
Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portomentes megküldéssel:
1 k o r o n a 10 f i l l é r .
a
„Köztelek"
kiadóhivatalába
frz&mvitctc a z O r s z . M a g y . Gazd. Egy. á l t a l 1 0 0 0 f r t p á l y a d í j j a l koszorúzott pályamű. Bolti á r a csinos vászonkötésben
A.
„ K ö z t e 1 e k"
csomagolás
B u d a p e s t ,
IX.
6
korona.
előfizetőinek
portomentes megküldései 4 korona 6 0 fillér.
ker., (jllői-ut
25.
intézendők.
242
KÖZTELEK,
C E R N O V S K Y
1900. F E B R U Á R HÓ 10.
13 SZAM. 10-1K É V F O L Y A M .
Agancsok,
& C o .
BŐM.ISCH B R O D bei P E A G .
remek példányok, haláleset miatt e l a d ó k : . Czim a kiadóhivatalban.
szabad, különlegességeire felhívni a figyelmet:
WtepaSSSSSÖ&s
Ezen Mkapát mint^egyes lökapjlt egy sorhoz, vagy M
1 -
Ji
. s
-
combinál^^soro^lSO^orüDa^"4 soros4'280 korong
Chilisalétromszóró
Hat- és nyoiczágu extirpatorok a talai * Ezenkívül az összes mezőgazdasági gépekből, állán-
A néhai H e n y e y K á l m á n hagyatékához tartozó s R i m a s z o m b a t Táros Szahatlka p u s z t á j á n elhelyezett
2300 métermázsa széna és sarjú, 3000 métermázsa vegyes szalma és 25 drb jófajta sertés eladó. 281
Bővebb értesítést ád :
Molnár József Ügyvéd, Rimaszombatban. M
Árjegyzék ingyen és bérmentve,
Hirdetmény.
^ i j L _ Jk^X'S.
V JjJÖ
var
Magyar királyi államvasutak.
(A tfermesgőzhajók téli menetrendje Fiume-Velencze és Fiume-Ancona kőzett) Fiume és Velencze között a legnagyobb kényelemmel berendezett gyorshajók közlekednek. Ezen hajók téli menetrendje f. évi november hó 1-től 1900. évi márczius hó 31-ig a következő : Fiúméból indul Velenczébe minden szombaton 8 órakor este, csatlakozásbán Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál minden adózási vagy a Budapestről este érkező gyorsvonathoz, érkezés Velenczébe másnap reggel 7 órakor. Velenczéből indul Fiúméba minden kedden este 7 óra 30 perczkor a Szentműszaki kérdésben. Márk-térről; érkezik Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor, csatlakozásban a Budapestre reggel induló gyorsvonathoz. Hivatalos lapja a „ M a g y a r S z e s z t e r m e l ő " nélkülözhetlen Fiuméből indul Anconába minden csütörtökön este 8 órakor, csatlakozásban támasza a gyakorlatnak. a Budapestről este érkező gyorsvonathoz; érkezés Anconába másnap reggel 6 órakor, csatlakozásban a Rómába induló gyorsvonathoz. Egyesületi tagok ingyen kapják. Anconából indul Fiúméba minden szombaton este 8 óra 30 perczkor, csatlakozásban a római, nápolyi és oblognai gyorsvonatokkal; érkezés Fiúméba másnap Egyesületi tagdíj egy évre 10 frt. A „MAGYAR SZESZreggel 6 óra 30 perczkor, csatlakozásban a Budapestre reggel induló gyorsvonathoz. TERMELŐ" előfizetési ára egy évre 5 frt. A tengeren való hajóátkelés 10 órát vesz igénybe. Fiuméből-Anconáig vagy Velenczéig a -gőzhajónfizetendő: 7144 a luxus osztályban ágygyal együtt 16 korona az I. helyen „ „ ..12 a III. helyen „ „ 6 A budapesti marhavásártéri vásári-pénztár részvénytárs.: Bécs államvasút és északi vasút p. u. és Fiume közt Budapesten át alábbi menetdijakfizetendőkés p. a gyorsvonaton I. oszt. 36 k. 70 fillér; II. oszt. 24 k. szarvasmarha, b o r j ú , j u h , kecske, b á r á n y és sertések 40 fillér és a személyvonaton III. oszt. 11 k. 80 fillér. Ezen jegyek 8 napig érvényesek, mely idő alatt az utazás Budapesten láttamozás mellett tetszés szerint megszakítható. foglalkozik. A fentebbi útirányon át Olaszországba közvetlen gyorsvonatu menetjegyek is kiadatnak következő árakon: A bizományába küldött állatokat — kisérő nélkül lehet feladni. A tulajdonosnak az Budapest-Firenze-Fiumén át I. oszt. 75.80 fr., II. oszt. 55.45 fr., III. oszt. 30.15 fr. eladásnál nem szükséges jelen lenni. A feladott állatokra a feladási-vevény ellenében Genua 1 , „ , 92.50 „ „• , 67.25 , „ , 36.55 „ megfelelő előlegat nyújt hatóságilag megállapított kamatláb mellett. . : Muano V e i e . n . c é n ; : 71.95 : : ; 52.85 ; : ; 28.7o Vasúti küldemények czimzendők: Turin ) „ „ 92.25 „ „ „ 67.10 „ » „ 36.45 „ Nápoly 1 Huie-Alico- „ „ 104.45 • „ „ , 75.55 , , , 41.05 , Vásárpénztár, Budapest, Ferenczváros. Róma ) ián át. , , 76.05 , , , 55.65 , , „ 30.30 , Levél-, sürgöny, telefonczim: .,VÁSÁRPÉNZTÁR—BUDAPEST." 35 Bővebb értesités nyerhető a magy. kir. államvasutak városi menetjegy irodáiban és Cook-féle utazási irodában ; a „Cauírer" nemzetközi utazási irodában Abbáziában és Bécsben; „Sehenker és Társa" czégnél Budapesten és Bécsben és Antonio felvétetnek a kiadóhivatalban de Paoli czégnél Velenczében; E. R. Brizzi & Co. Milanóban, valamint a StangenBUDAPEST, féle utazási irodában Berlinben. filMl-ut m-ti*. Hám Budapest, 1900. február hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomás n
Budapest,
Köztelek.
§SST bizományi eladásával
STAHEL é. LENNER
TRIEURGYÁR
D i j j a l kitűntetett
Westfalia® • Separat@r j
j Katona József-utcza 8. Ajánljuk
einket
Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcseré-
4 N T O N
T O M S !
WIEN OBER-St. VEIT, XIII/7, Einsiedeleigasse 3. tozűasigi, borászati és tejgazdasági gépek és esüitaök.
Ára franco csomagolás, bécsi indóháztól szállítva: tartány ca 25 kiló, kilónként 40 kr., tartány ca 50 kiló, kilónként 35 kr., postán ingyen csomagolás és bérmentesen 4 kilós, 4 kiló 1 pléhszélencsében 2 frt 50 kr., 4 kiló 4 pléhszelenczében 3 frt.
JustE,Á, és Társa BÉCS XII/2,
13. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1900. FEBRUÁR HO 10.
243
Kalmár Vilmos B u d a p e s t ,
VI. kerület, Teréz-körut 3. i képviselője ajánl:
Birsojtványok.
fhouiasfoszfátlisztet (Thomassalak), ® * „Martellin" dohánytrágyát, Kainitot.
Lasponya oitványok.
f ^ r ^
Spanyol meggy fekete
— —
szavatolok.
—
L e g ú j a b b szerkezetű kitűnő trágyaszóró
A
műtrágyák béltartalmáért
gépek
a legolcsóbb áron.
Minden másféle nemes
tenyészkan-eladás. kik a cséhteleki
Kiselejtezett nemes ojtványok | 2 f Mindenféle vadoncok Á r - és i
ünghvápy László
4o
m, Ceglédről.
dapesten óhajtják átvenni, hogy ebbel kivánságukat f. é v i f e b r u á r hó 15-ig hoaznTTstiv*sk"d%MkTOmertOZe fogom a f . évi " " állatvásárra 1
kivi
Lapunk bekötési táblája kapható kiadóhivatalunkban.
G R A E P E L HUGÓ gép- és rostalemezgyár, malemépitészet
Budapesten,
VKülső
Váczi-ut
46.
A j á n l :
Olajsajtókat viznyomással és kezi hajtásr. Olajmagzuzógépeket Olajmagpörkölögépeket Olajmagpépgyurógépeket Olajmaghajalójáratokat és teljes
Olajgyári berendezéseket.1
Á r j e g y z é k e k ; i n g - y e n é® 'bérmen/bve.
244
KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R HO 10.
Védekezzünk a tavaszi f a g y o k ellen! Fagy-védőburkok
szalma-,
gyékény-
átm. 20 cm. átm. 25 em. átm. 30 cm. átm. 35
magasság 12
Eladási hirdetmény,
stbből.
M a g y a r királyi s z a b a d a l o m . Megóvják a szőlőtőkét a fagy, dér és köd minden káros hatásától, a fejlődést előmozdítják és aránylag sokkal dúsabb terméshozamot biztosítanak. H a s z n á l a t u k egyszerű és k é n y e l m e s . A zárt fagy-védőburkok csak esetről-esetre fagyos időjárásban használtatnak, mig a nyilt hengeralaknak a szőlőtőkékre mindjárt a nyitáskor ráhelyezhetők, s mindaddig rajtuk maradhatnak, mig fagyveszedelemről egyáltalában tartani lehet. •BBHIOBB 1000 darab szab. fagyvédő ára koronákban. MsaMWMima
A híré %
makói
éves,
Hirdetmény. Délnémet-osztrák-magyar vasúti kötelék. (Az 1899. évi január hó 1-től érvényes II. rész 4 füzet) Folyó évi november hó 1-től való érvénynyel a badeni nagyh. államvasutak Thiengen állomása felvétetik a fenti füzetben foglalt 64. sz! (nád stb.) kivételes díjszabásba. Az ezen állomásra érvényes díjtételek akként képeztetnek, hogy a würtenbergi díjtételekhez 100 kg.-kint 0. 40 márka hozáadatik.
hizlalásra
való
Továbbá
Az
nagykopáncsi
sertések
kerülnek
drb
32
„
öreg
mag
kan,
99
„
öreg
mag
kocza,
131
„
mult
631
„
idei
Venni
tétetett.
Hirdetmény. magy.
kir.
állami
a el-
mint: süldő
itt f e l s o r o l t
téseket
db.
gazdaságában
10
kintetben
dalmi
a
számfeletti
úgy
fajbeliek
köz-
süldő,
és
mag
kan,
évi
nyári
téli
sertések
további
malacz,
malacz. tiszta
tenyésztésre
mangalicza minden
te-
alkalmasak. szándékozok
megtekinteni
tisztséghez
sziveskedjenek
a
ser-
és az ajánlatukat az ura-
Makőn
beadni.
304
Az uradalmi tisztség.
llayton & Shuttleworth
9443. sz. I I . — 2 — a .
A mezőhegyesi
ezennel
m e l y e k p á r j a ca. 1 2 0 — 1 3 0 k i l o e l a d ó v á
adásra
E. M. Szalmaárués Menyezetnádszövőgyár 150 Fölöpszálláson, (Pestmegye.) A vasúti utolsó állomás pontos megnevezése kéretik.
uradalom
átvészezett,
következő
54 . — Rendelések utánvét mellett a rendelések beérkezésének sorrendjéhez képest lesznek elintézve. A készpénz előleges beküldése esetén csomagolás, fuvarlevél, a vasúthoz való kiszállítás költségmentes. llintaküldcmény s 10 korona előleges beküldése esetén egy a különböző nagyságú fagyvédőkből összeállított mintaküldeményt szállítunk teljesen bérmentesen az ország minden részébe. Megrendelhetők a szabadalom tulajdonos gyárvállalatnál:
püspöki
h o g y a lelei gazdaságában 2 4 0
téteti,
78
42
13. SZÁM. 10-fK É V F O L Y A M .
9
mezőgazdasági gépgyárosok
Budapest
Vá
g ^'köpút
által a legjutáriyosabb árak mellett ajánltatnak:
ménesbirtok
1900. évi
32 waggon árpából álló terményszükségletének biztosítása végett, f. évi február hó 23-án d. e. 10 órakor a ménesbirtok igazgatóságának
hivatalos
L o c o m o b i l és g ó ' z e s é p l ő g é p - k é s z l e t e k ^ S a l ™ ? ' ovábbá jápgány-csépISgépek, lőhepe-eséplők, tlsztitó-rosták, konkolyozők, kaszáló- és apatógépek. szénagyüjtSk, boronák.
„Columbia-Ml" legjobb sorvetógépek, szeeskavágók, pépavágők, kukopleza-mopzsolók, darálók, órlö-maímok, egyetemes aezél-ekék,
helyiségé-
ben, zárt Írásbeli ajánlatok utján, n y i l v á n o s v e r s e n y tárgyalás fog
tartatni.
Az egy koronás bélyeggel a fent emiitett határidőig ságánál Mezőhegyesen
vasútállomás) nyújtandók
ellátandó
ajánlatok,
a .ménesbirtok
(posta-, be,
táviró-, hol
is
igazgató-
ekék és minden egyéb gazdasági gépek.
telefon- és a
szállításra
vonatkozó részletes feltételek megtudhatók. Budapest, 1900. január 317
Lincolni törzsgyárunk a világ legnagyobb
18-án.
NI. k i r . F ö l d m i v e l é s ü g y i
locomobil- és cséplőgép-gyára.
minister. IM
13. SZAM, ÍO-IK ÉVFOLYAM.
J®
8373/1900,1
| Gulya árverés. 1 A mezöhegyesi m. kir. állami ménesbirtokon (Cianád vármegye, vasút-, posta-, telephon- és távirda állomás) a következő nagyobb részt számfeletti, részint pedig kisorolt, tenyésztésre alkalmas, magyar fajta gulyabeli szarvasmarha folyó
évi
márczius
hó
16 -án
délelőtt 9
órakor nyilvános szóbeli árverés utján,, készpénz fizetés mellett el fog adatni, u. m. 18 darab 3 éves
tenyészbika,
17
„
öreg teVién,
48
„
3 éves üsző.
. Venni szándékozók a Szeged, Arad, Kétegyháza j és Szarvas felöl közieked ö vonatokkal közvetlenül I az árverés színhelyére érkezhetnek, megfejelő ellátásról gondoskodva vau. Budapc-st, 1900. jja nuár hó 18-án.
r"8
ML kir. földmivelésügyi minister.
M/jSGHIVÁS
a Pesti mag yar kereskedelmi bank
mely 1900- évi fefcm ár hó 17-én délutáni 6 a bank helyiségébe n fog megtairtatni.
órakor
TÁRGYÍIK: 1. Az ígp„zgafe >ság jelentése. 2. A felügyel > bizottság jel entése, a mérleg megállapítása, a nyor< imény felosztá sa iránti határozat és a felmenté^ megsz ;avazása. 3- Igazgató =á|{i választások. í'Az alapszabályok 36, §-a ér telpjében a k ílépő igazgatósági 1 tagok újból választhatók.) 4. A felügy relő-bizottság vála sz'íása. U N T Az a minden részvény gyűlés előtt a bí jogosítva van a talmazott által 1 nyesnek kell len A szavazat szelvényekkel e; folyó évi februá. hol is az 1875. szabályaink 45. felügyelő-bizőtts gyűlés előtt átv<
Budapest,
245
KÖZTfit'EK, IfiOO. FEBRUÁRfíŐÍO
lapszabályok 19., 2Ü„ és 21-ik §-ai értelmében es, kinek részvényei három hónappal a közsíik könyveiben nevérei be vannak jegyezve, közgyűlésen résztv enní., v a g y magát meghaíelyettesittetni, kineik azonban szintén részvénie. i jog érvényesítheti íse -cizéljából a részvények, ?yütt, az alapszab ályeík 18. §-a értelmében r 14-ig a bank értél ;papir pénztáránál leteendők, évi X X X V I I . törv Snyezi kk 198. §-a és az alap§-a értelmében : a, megvizsgált évi mérleg a ág jelentésével e gyütt nyolcz nappal a közjhető.
1&00. február hó Jí-én. Az igazgatóság.
Tejgazdasági Zsebnaptár az 1900-ik évre E l
8 Ő
É V F O L Y A M .
Szerkeszti és kiadja:
• JESZENSZKY
PÁL
— —
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárja.
j í r a : ö. JVC. Q. E. tagoknak, a gazdatisztek ÖFSZ. )£GYCSÜIETE, valamint a tejtermelők Egyesülete tagjainak ajánlott küldéssel 1 frt 65 kr.
B o l t i ára 2 forint. Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllól-ut 25.
Hirdetmény.
A mr4gy»r kir. - államvasutak zágrábitizletvezetóségénekkezelése aá tartozó Kőrös-BeJovár-Verőcze-Barcsi h. é. vasút Katalena-verőcze-i vonal része az összes forgalomra berendezett Katalena-Klostar, Pitomaca és Srisic-Bukovica állomásokkal, továbbá a szintén összes forgalomra szolgáló Yékosabljeviea rakodó-állomással, végül a csupán sténíély és podgy ászforgalomra berendezett Klostar megállóhelylyel 1900 évi január hó 2-án a nyilvános forgalomnak átadatott, t Budapest, 1900. január hó 4-én. Az igazgatóság,
9444. sz. 1900. II/2-a.
Hirdetmény. A mezöhegyesi, bábolnai és kisbéri ménesbirtok 1899. évi terméséből a kővetkező magmennyiségek gazdáknak vetömagúl eladatnak és pedig a mezöhegyesi ménesbirtokon : 2975 kg. csomós ebir (dactílis glomerata) 4800 „ mohar, 15,000 „ takarmányrépamag (vaurier,. olajbogyó, eckendorfi, oberndorfi)
a bábolnai m é n e s b f r t o k o n : 900 métermázsa „Hanna" árpa, 2000 kg. tavaszi bükköny, 1500 „ csomós ebir (dacytlis glomerata: 400 ,, mezei komócsin, 2500 „ fehér bokorbab; a kisbéri ménesbirtokon s 800 kg. árpa. Venni szándékozók közelebbi felvilágosításokat közvetlenül a birtokok igazgatóságaitól nyerhetnek. Budapest, 1900. február hó 3-án.
329
M. kir. földmivelésügyi minister.
246
KÖZTELEK, 1900. - F E B R U Á R HO 10.
T> A 4
TTHTTC! f H T
A
13 SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
BUDAPEST, József-kör ut 25. P A U C K S C H részvénytársaság H . P A U C K S C H részvénytársaság fióktelepe.
U WJiajdwXlLl
W g L
f>
Törzsgyárunk L A K T D S B E R G a|W. gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és rézműves-műhely 5 3 éves f e n n á l l á s a éta
rendezett be a
-mnt legkiválóbb különlegességét
legnjabb rendszer szerint.
I V
'egjobban jövedel^
—a**85"""
mezö
50 év óta körülbelül 1800 telepet állltottnnk fel.
^
Szállítjuk továbbá a szükséges berendezéseket szeszSnomltók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k számára, átvesszük régi szeszgyárak teljes átalakítását és egyes szeszgyári gépet vagy készüléket is legjutányosabban szállítunk.
Pauckscb, Budapest, József-körut 25. czimre kérjük. (Gyártelep: Kőbánya.)
• mmm
Nemesitett Hanna árpa, mely számos litáson első díjjal, szegedi
Megvételre egy kisebb használt
magvakból
kerestetik Budapest közelében. Ajánlatok J. K. 75." jelige alatt a kiadóhivatalba kéretnek. 286
Iauczerna, Répamag,
Csomós ebir Franczia perje fűmag.
Príma birtok!!! iOO magyar hold szántóföld é ét, legkitűnőbb minőségű buzi
K o r á n érő: tavaszi buza, d u p p a u i zab, s z é k e l y tengeri,
Magyar tenyészbikákból. 69
Kapható:
gr. Teleki Arvéd úr űrassói uradalmában,
üUegvéte re gonyát és rózsabnrgonyát. Ajánlatok intézendők: SJécsi Illés Budapest. Lőnyay-utcza 18. Molnár József u r
Idegbajokban, vérszegénységnél, emésztési zavaroknál, gyengeségnél stb. kiváló sikerrel használtatik és egyúttal
légen számíttatnak. Megrende Mihály uradalmi intézősége'
legkellemesebb üditö ital.
eredeti Kwassitzi első utántenyésztése Barsmegyei gazdaságomból. Ezen árpafaj már évek óta ugy bőtermőségre, mint koránérésre és kvalitásra kitűnően beválik. Eredeti Kwassitzi Hanna Pedigree árpa vagy Duppani zabból szintén szolgálok
Grrünwald 97 Sándor gabonakiviteli üzlete B u d a p e s t , IV.,
Aranykéz-utcza 7.
valamint egyéb jószái
Egész éven át szolgálhat leg. •Icsóbb szalonnával. Jelenleg ánálok kötelezettség nélkül •rima vastag pörkölt szalonnát 12 koronáért. Minden felvilágosítás dijta-
fenyöcsemeték
és fenyöfácskák
1—4-éves korig mindenféle fenyőcsemete, valamint 25 —150 cm. magas fenyőfácskák. Árjegyzéket, valamint a fenyőcsemetékől mintát ingyen és bérmentve küld:
Kontsek György földbirtokos Ábrahámfalu, u. p. Tót-Prőna Turóczmegye. 244
C S U P A S Z
Tovotte-kenőcSg Kocsikenőcs, Kátrángyártiaányok,
C«ás*ár«laJ, Takaróponyva, Zsák,
r — m n i i T i — H Í M
Vidékre, kőbányai vasúti állomáshoz szállítva; nagy palaozk: 19 kr., kis palaozk 13 kr. fogyasztási adóval együtt. Vidékre legkisebb szállítmány 30 palaozk. Betét: nagy ládáért 1 frt 60 kr., kis ládáért 1 frt 20 kr., palaczkért 6 kr., mely azoknak bérmentes visszaadásakor visszaszolgáltatik. Megrendelhető: a gyári irodában Kőbányán, a városi irodában Tű., Kertész-u. 40. és a vidéki raktárosoknál. Budapesten k a p h a t é minden nagyobb f ű s z e r kereskedésben és p o h a r a n k i n t a Quisisana 7792 a u t o m a t a buffet-kben i s .
(törvényileg védve) (Br. Weissenbérg
II.)
Egyedüli, bistos
óvszer
a fertőző borjuvérhas ellen
(jeruzsálemi) 298
m
(Borjawémm).
m
sági magot ^legmagasabb áron Hindid biztos hatású, egyszerű alkalmazás! W O L F S O M A Elkülönítés, fertőtlenítés stb. szükségtelen.
Számos elismerő Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető: A sertés j a v í t á s a és h i z l a l á s a
gazdák és hizlalók használatára. , Irta K. R u f f y Pál. Ara p ortomentes küldéssel 1 forint.10 krajczár.
nyilatkozat.
Egyedüli készítője:
Menge B. vegyész Tichau O.-S. Ismertető füzetek ingyen és bérmentve. magyarországi vezérképviselő: 59
K a l m á r
Vilmos,
Budapest, TI.. Teréz-körut 8.
olaj™ műszaka és gazdasági czikkek. )
Raktár kővetkező czikkekben: G é p o l a j , R e p c z e - és O l í v a o l a j ,
^Petrolenm,
DÉNES MA.VO mázsamesternél BUDAPEST. 1ÍII, Máij-ntca 78.
Á R P Á T
HIRSCHL és BALáZS Vaselin, Faggyú,
Jutányosán eladó (> drb 1500 kgr. hordképességü 21/2 m. hosszú, ÍVs m. Széles 8 vasoszlopu és erős vaskorláttal ellátott százados uj marhamázsa, 2 drb 3000 kgr. hordképességü tolósuly-rendszerü századosujszekérhidmérleg,9 drb 1000 kgr. hordképességü, sulyokkal ellátott tizedes és 6 drb 500 kgr. hordképességü sulyokkal ellátott tizedes mérleg. 8810
vetésre ajánlok
Hanna Pedigree árpát
Goli&t-Mal&tasöre
Csicsóka gumó
Bauer B . Gyula mezőgazdasági, kereskedelmi bizományi iroda.
Tavaszi Vadgesztenye, Kőrisfa, t ö l g y s o r f á k és csemeték, fűzdugTányok.
A kőbányai Király-Sörfőző,
Penaeteil,
Budapest, V I . ker., Vörösmarty-utcza 46.
Elsőrendű L Ó p o k r Ó C Z O k Műszaki
G é p s z i j a k , BalatasziJ. c z i k k e k m a l m o k - és s z a s z g y á r a h
riuaén.
Ö n m ű k ö d ő kenőszelenczék stb. Árjegyzékkel és kíUSn sJfaMekkal kívánatra ggaJgíMi. m
m
13. SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM. ir 16 szóig 60fillér,ezen felül minden , feltűnő betttkkel 8fillérCzim közlésa beiktatásnál 60fillérbélyegilleték.
247
KÖETELEK 1900. FEBRUÁR Hö 10
KIS HIRDETÉSEK
Csak oly- levelekre válaszolunk, melyekkel válaszra szükséges levélfoély egf et
Hizlalásra való és mindenféle fajta Jármos ökröket, valamint szép 1—3 éves vöröstarka növendék ökörborjakat i23" bármely mennyiségben és szerződéses szállítás mellett eladásra ajánlanak
növendék ökör és Oszö borjakat
vűágftás80 MergkMntaükfUfelsőbb^azd.^tanintézeti végzetttandók el, mivel azok^vissza-
Főszámvevő! s jószágigazgatói minőségben 25 évig működtem egy külföldi ^hitbizományi ^nagybirtokon.
K l e i n és Spitzer ^ Kis-CzelIi^kereskedSk.^ ^
Kondoros^Békésmegye! P°291 e
^ Gazda
Récsey és Deutsch szarvasmarha kereskedők Eredeti Z a l a - Szt.- B a l á z s , Ramhouillet Nagykanizsa mellett. VEGYESEK. kosok :m mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók
Sertések
nyri^eddigi müködésőtfs'flltt^si igényők megjelölésével Okleveles erdész
ÁLLÁST 1 Okleveles gípkazelő, asztalos, béresj vagy. kulcsári állást kereí
és e l a d á sát közvetíti, a csakis e szakmával foglalkozó s a gazdák körében jó hírnévnek . örvendő P f e i f e r J a k a b és F i a czég B u d a p e s ten, J é z s e f - k B r u t 3 . SZ. 126
gróf Herberstein Albert
vételét
uradalmi igazgatóságánál
I
Strilek,
V.,Nádor-u.8.sz. J. C. SCHMIDT erfurti magtermelő ném. csász.
mindszent-algyői hitb. uradalmában eladásra fel van állítva: 16 drb 3 éves magyar bika, 19 drb tisztavérü ramhouillet. 68 db magasvérü rambouillet részben kiselejtezett,
i g á s ökör.
(immunok).
fogadunk - az előjegyző félre való minden kötelezettség nélkül. — Bővebbet:
Bővebb értesítést nyújt, a Mkákra: Irmamajori gazdaság p. Csongrád-Sándorfalva a kosokra: Kolozsvárt, Nagy-utcza 1. sz.
i, egészséges erélyes
László és társai gazdasági Intézőségénél 33 Gazdatiszt.
ságában Intelligens, képzett gazdaíisztfikeres até
nyésztést, hizlalá gazdaságot, állandó í Beszél magyarul, i
tanyészE felügyelt Eladok Yorksliire kan- és kocza malaczokat D r . R o b o í Zoltán gazdasági egyleti titkár Kaposvár. A kassai
Földmives iskolát irássainbiróf erélyesfiatalem- dányokban megrendelhetők Kovácsy Sándor gazdaságában Ádámoson. 217 A balaionMos Kertész nyitványai vannak, mikor elfoglalhat,] kiadóhivatalban.
szöröseii díjazott magyar gulyáaitásokkal szolgál számtartói
500—600 darab mustra birkát keresek azonnali megvételre. Ajánlatok „Egészséges birka" ozim alatt á kiadóhivatalba kéretnek. 274 Eladó lovak. Nagyvölgy taayai bérlet gazdaságában eladott: 60 darab
B U Dkaphatók APESTEN
Radwaner és Rónai
Morvaország.
tenyészkos, 200 drb 1 éves szőke manElőjegyzéseket: későbbi tti tenyészkocza szállításra helyben vagy a vá- galicza
ben, tejgazdaságban és hizlalásban tapasztalt, 3 fiatal házas, gyermekte
Világhírű erfurti magvak
Nagyméltóságú őrgróf
Pallavicini Sándor ur
ESadó ÁLLATOK, L bácsi ,gban magyar faj, i 2 éves hágóképes
levelezőlapot U n i d e n e k .
Telivér Ei ügető méntől szárt egy éves korig. Ozim
Tenyészállatokéi Kezelőtiszti BET0LTEIDÖ ÁLLÁS, állást keres, középkorú családos, Lakatos-gépész, protestáns, Keszthelyt^végzett, okleveles, ki az esztergálás, s Állását bármikor elfoglalhatja: gratósága Rákos-Palotán. voltT™* ™rat-Györíwnap- tanteV™sz^TeNyulfo?u"SGy||játíl alkalmazást nyer. Fizetés : Igen scép, válogatott vBrSi800 kor. készpénz, 9 Hl. buza, tarka simmeEthali jellegű 1—2, 9 Hl. kétszeres, 4 Hl. tengeri, Ispáni tartásf S 'öUüzffa.'sSátLlüleg vagy^segédtiszti- állást ^keres irt folyamodványok és bizonyítvány másolatok, melyek kíl^évríztígálatá'rtl "siHtaB bizonyítványokkal rendelkezik. úgyszintén legprimáfob Gazdasági j á r m o » b ö k r Bket
a koczákra: Baksi gazdaság p. Csongr.Sö vényháza. Kelt Csongr. Sándorfalva, 1900. Február hó
Ural, litézöség.
Teiijés^ kancza eladás.
Tenyésztés megszüntetése folytán 10 darab félvér anyakancza, — angol telivérrel fedezve, — melyek kivétel nélkül vemhesek és február végén és márczius hóban leellenek, 3 J szabad k é z b ő l
eladó.
Czim a kiadóhivatalban.
magyarországi főraktárában. Ugyanott gazdasági vetőmagvak, fümagvak stb. a legkitűnőbb minőségben jutányosán beszerezTtssík árjegyzéket kérni.
Eredeti utántermések. A puklitzi jószágfelügyelőség Iglau mellett (Gutsverwaltung Puklitz bei Iglau) ajánl, mig a készlet tart következő legkitűnőbb utánterméseket:
Silesia,
c o
mag
szeszgyártásra alkalmas mén °31o' N41Sáronkén1" 20% keményítő tartalommal! jutányosán kapható
Prof. Wohltmann, Pommerania, r^végéig^na
Chrestensens Impe rial árpa, í n e ^ M ™ zab, V„6-g" zamfcépe-
t fajták franoo delések nem fogadtatnak el.
magnagykereskedésében József föherczeg ő es. és kir. fensége udvari szállítójánál
BUDAPEST,
KÖZLFELEK, 1900. F E B R U Á R HÓ 3 0.
CŰZEKÉKET,
13. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
A z 1899. évi szegedi mezőgazdasági kiállításon „ u j és l e m r e m é l t ó " jelzővel kitüntetve.
Szab. kéttengelyű „Boni" eketaliga. !!Legújabb
GÖZ-UTIHENGEREKET és
legtökéletesebb
szerkezettel
és legolcsóbb
árak
mellett
szállit
JOHN FOWLER ICo. vasúton
és villamos
B u d a p e s t e n : A Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél ?
fajtiszta válogatott minőségben a j á n l o k v e t ő m a g u l Királytelek állomáson m é t e r m á z s á n k é n t öt k o r o n á j á v a l . Ezen burgonyafaj ugy szeszgyártási, mint asztali c z é l o k r a minden talajban kitűnőnek bizonyul ugy rendkivüli bőtermősége, nagy 1 8 — 3 3 % k e m é n y í t ő t a r t a l m a , mint különösen k i v á l ó tartóssága által. Rendelések hozzám czimzendők és mig a készlet tart, fagymentes időben fognak gazdasági intézőségefn által Királytelken pontosan elintéztetni. Waggonrakomány vételeknél árengedmény.
I G N Á C S Síyir egy háza.
162
A
Lucérnát,ldlieröt, fümaűTakat minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket.
PS" Vetőmagot
—~ (Alkotmány-utcza 31. szám.)
_
Bácher és Melichar czégnél (TI. Nagymező-utcza 68.)
Q u p e r f o s z t a t o k •«
vasúton.
„Hortensia" burgonyát H A A S
Eduárd é s társainál.
Mandel
N y í r b á t o r b a n : -—
i w n m BUDAPEST-KELF.NFŰLO'"22?"" Iroda, raktár, javitdvnühely. Közlekedés
szerkezet!!
Tartós, szilárd, nem kopik, nem dől, domboldalon nem farol, az ekét egyenletesen vezeti, kenése folytonos és gazdaságos, kevés vonóerőt igényel. P i l l a n a t alatt á l l i t h a t ó ! Megrendelhető:
GÖZ-UTIMOZDONYOKAT a
figye-
ásványi eredetűek, legolcsóbb Foszforsavas trágyaszer minden talajra. Gyors hatásért kezesség, legnagyobb eredmény. Nélkülözhetetlen a tavaszi vetéseknél, semmi más foszforsavakkal nsrn pótolható. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, k é n s a v a s a m m o n i á k o t , kálisót, kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t kapás és kalászos növények alá, t h e m e n a u i szab. s z u p e r f o s z f á t gypszet herések trágyájául és az istállótrágya konzerválására; t a k a r m á n y m e s z e t stb. bárhova v e r s e n y k é p e s á r o n szállit a l e g s z i g o r ú b b tartalom-szavatolás m e l l e t t Kénsav- és A C & f * T Q f f » A TkJT Ludenburg-Themenau 0 v műtrágyagyár - ™ 1 - és Lissek Rostok m. r Központi iroda: Hemrichsgasse 27.
Prága,
J A N L O K :
OÉPOLAJAT,
Kocsíkenöcsöt, Petroleumot, Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot,
valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat, stb. Szalonnát
MŰTRÁGYÁT
F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , ii. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. a legjutányosabb áron és garantált jó mi. rézgáliez karbololeumot, keserűsót csudasót stb. nöségben. | rekböl őrölwe. B88T Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luczernát és egyéb magvakat és kérek mln^ tázott szives ajánlatokat. "SP®
K R A M E R LIPÓT,
V.
ker.,
Akadémia-ntcza
SSrgőnyczim: „CERES" Budapest. Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok.
ÍO.
sz.
Telefon.
berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint
gépöntvényeket gépműhelyek részére gyárt és szállit: malomépitő
gépgyára és W ö r n e r J . és T á r s a vasöntödéje Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.
.Pátria* irodalmi él nyomdai réwvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).