Volksbank Ingatlan Alapok Alapja

Tájékoztató a

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja elnevezésű nyílt végű értékpapír befektetési alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazásáról

Alapkezelő:

Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) Forgalmazó:

Magyarországi Volksbank Zrt. (1088 Budapest, Rákóczi út. 7.) Letétkezelő:

Magyarországi Volksbank Zrt. (1088 Budapest, Rákóczi út. 7.)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély száma: III/110.203/2003., dátuma: 2003. december 22.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a tájékoztató jóváhagyása során a tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja, s ezért felelősséget nem vállal.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a tájékoztató jóváhagyása során a tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja, s ezért felelősséget nem vállal.

1. A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. 2. A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az 1. bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. 3. A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az 1. bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyeztetheti. 4. Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó) felel. A tájékoztatóban pontosan egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. 5. A tájékoztatót a 4. bekezdés szerinti felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

2

A Volksbank Ingatlan Alapok Alapja (továbbiakban Alap) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete III/110.203/2004. számú 2004. január 26-án kelt engedélye alapján 200.000.000 darab, 1 forint névértékű, visszaváltható, határozatlan futamidejű befektetési jegy (továbbiakban Befektetési jegy) kibocsátásával jött létre. A Befektetési jegyek dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra, azokat devizabelföldiek és devizakülföldiek egyaránt megvásárolhatják.

Alapkezelő: Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) Forgalmazó: Magyarországi Volksbank Zrt. (1088 Budapest, Rákóczi út. 7.) Letétkezelő: Magyarországi Volksbank Zrt. (1088 Budapest, Rákóczi út. 7.)

A jelen magyar nyelvű tájékoztató (továbbiakban Tájékoztató) a magyar jog és különösen a 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról rendelkezései alapján nyújt az Alapról információkat a Befektetőknek. A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. az Alap nevében eljárva és a Magyarországi Volksbank Zrt., mint Forgalmazó a jelen Tájékoztatóban foglaltakért az őket érintő részekért felelősséget vállalnak, amelyet a Tájékoztató végén aláírásukkal erősítenek meg, és amely ebből adódóan a szokásostól eltérő kockázatot jelent a befektetők számára. Az Alapkezelő a magyar számviteli szabályok értelmében elkészített 2005., 2006. és 2007. évi auditált mérlege és eredménykimutatása a KPMG Hungária Kft. (1139 Budapest, Váci út 99.) - mely rendelkezik a törvény által előírt szükséges pénzintézeti szakértelemmel és megfelelő felelősségbiztosítással - által ellenőrzött formában a jelen dokumentum 2. Mellékletében található meg. Mivel a Befektetési jegyek vásárlása kockázatokat is magában rejt, rendkívül fontos, hogy a Befektetési jegyeket megvásárolni szándékozó befektetők (továbbiakban Befektetők) döntésük meghozatala előtt alaposan tekintsék át a jelen Tájékoztatót, különös tekintettel a "Kockázati Tényezők" című fejezetben foglaltakra. A leendő Befektetők a jelen Tájékoztató tartalmát nem tekinthetik jogi, adózási, vagy számviteli tanácsnak.

3

TARTALOM 1.

FOGALMAK ............................................................................................................................................................... 6

2.

A LÉTREHOZANDÓ BEFEKTETÉSI ALAP ADATAI ................................HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7

3.

A NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL ADATAI ............................................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. EGYÉB, AZ ALAPPAL KAPCSOLATOS ADATOK ............................................................................................................. 9 A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA............................................................................................................................. 11 AZ ALAPKEZELŐ NEVE, SZÉKHELYE ......................................................................................................................... 12 A FORGALMAZÓ NEVE, SZÉKHELYE ........................................................................................................................ 12 A KÖNYVVIZSGÁLÓ NEVE, SZÉKHELYE ................................................................................................................... 12 A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACA ........................................................................................................................ 12

AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA............................................................................................................................. 13 3.1. 3.2 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8.

ÁLTALÁNOS ADATOK AZ ALAPKEZELŐRŐL .............................................................................................................. 13 AZ ALAPKEZELŐ RÖVID TÖRTÉNETE, PIACI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA ....................................................................... 13 AZ ALAPKEZELŐ TULAJDONOSAINAK BEMUTATÁSA ................................................................................................. 14 AZ ALAPKEZELŐ IGAZGATÓSÁGA ......................................................................................................................... 14 AZ ALAPKEZELŐ FELÜGYELŐBIZOTTSÁGA ................................................................................................................ 14 AZ ALAPKEZELŐ ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA ................................................................................... 14 ÉRDEKÜTKÖZÉS .................................................................................................................................................... 15 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ......................................................................................................................................... 15

4.

AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KORÁBBAN KIBOCSÁTOTT ALAPOK BEMUTATÁSA .................................................. 16

5.

A LETÉTKEZELŐ BEMUTATÁSA ............................................................................................................................... 21 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6.

ÁLTALÁNOS ADATOK A LETÉTKEZELŐRŐL ................................................................................................................ 21 IGAZGATÓSÁG TAGJAI: ........................................................................................................................................ 21 FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TAGJAI:............................................................................................................................. 22 KÖNYVVIZSGÁLÓ: ............................................................................................................................................... 22 A LETÉTKEZELŐ TULAJDONOSAI 2003. AUGUSZTUS 31-ÉN................................................................................. 22 A LETÉTKEZELŐ BEMUTATÁSA ................................................................................................................................ 22

6.

A FORGALMAZÓ BEMUTATÁSA ........................................................................................................................... 23

7.

ADÓZÁS................................................................................................................................................................... 23 7.1. 7.2.

8.

AZ ALAP ADÓZÁSA .............................................................................................................................................. 23 BEFEKTETÉSI JEGY TULAJDONOSOK ADÓZÁSA ......................................................................................................... 23

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ......................................................................................................................................... 23 8.1. AZ INGATLANPIAC SAJÁTOSSÁGAI ........................................................................................................................ 23 8.2. A GAZDASÁGI KÖRNYEZETBŐL ADÓDÓ KOCKÁZAT ................................................................................................. 24 8.3. POLITIKAI KOCKÁZATOK ....................................................................................................................................... 24 8.4. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT ......................................................................................................................................... 24 8.5. ÁRAZÁSI KOCKÁZAT ............................................................................................................................................. 24 8.6. A KÖZVETLENÜL MEGVÁSÁROLT BEFEKTETÉSI ESZKÖZÖK ÁRFOLYAMÁBAN REJLŐ KOCKÁZAT ....................................... 25 8.7. A KÖZVETETTEN MEGVÁSÁROLT BEFEKTETÉSI ESZKÖZÖKHÖZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOK .......................................... 25 8.8. A FORGALMAZÁS FELFÜGGESZTÉSE ........................................................................................................................ 25 8.9. AZ ADÓSZABÁLYOK ESETLEGES MEGVÁLTOZÁSA ..................................................................................................... 25 8.10. AZ ALAP SAJÁT TŐKÉJÉNEK CSÖKKENÉSE ........................................................................................................... 25 8.11. KONSTRUKCIÓBÓL EREDŐ KOCKÁZAT ......................................................................................................... 25 8.12. DEVIZAÁRFOLYAM KOCKÁZATOK ...................................................................................................................... 26

4

9.

FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT ................................................................................................................... 27

10.

ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT .............................................................................................................................. 28

10.1. 10.2. 10.3. 10.4. 10.5. 10.6. 10.7. 10.8 10.9 10.10. 10.11. 10.12. 10.13. 10.14. 10.15. 10.16. 10.17. 10.18. 10.19. 10.20. 10.21. 10.22. 10.23. 10.24.

AZ ALAP ELNEVEZÉSE ....................................................................................................................................... 28 AZ ALAP TÍPUSA .............................................................................................................................................. 28 ALAPÍTÓI HATÁROZAT....................................................................................................................................... 28 AZ ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE .................................................................................................................. 28 AZ ALAP SAJÁT TŐKÉJE .................................................................................................................................... 28 AZ ALAP FUTAMIDEJE ....................................................................................................................................... 28 ÜZLETI ÉV ........................................................................................................................................................ 28 BEFEKTETŐK KÖRE ............................................................................................................................................ 28 FORGALMAZÓK ............................................................................................................................................... 28 AZ ALAPKEZELŐ .............................................................................................................................................. 28 A LETÉTKEZELŐ ................................................................................................................................................. 29 BEFEKTETÉSI JEGYEK .......................................................................................................................................... 30 BEFEKTETÉSI JEGYEK KIBOCSÁTÁSÁVAL ÖSSZEGYŰJTÖTT TŐKE FELHASZNÁLÁSI CÉLJA .............................................. 31 A BEFEKTETÉSI ALAP TŐKENÖVEKMÉNYÉNEK FELOSZTÁSÁRA, ÚJRABEFEKTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ........... 38 AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKE ......................................................................................................................... 39 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSÁNAK ÉS VISSZAVÁSÁRLÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI ............................................ 40 AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, SZÁMÍTÁSUK MÓDJA .......................................................................... 43 A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA......................................................................................................................... 44 AZ ALAP MEGSZŰNÉSE ..................................................................................................................................... 45 AZ ALAP ÁTALAKULÁSA ÉS BEOLVADÁSA ........................................................................................................... 45 A KÖNYVVIZSGÁLÓ, SZÉKHELYE, FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE ................................................................................ 45 AZ ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ..................................................................................................... 46 HÁTTÉR SZABÁLYOK ......................................................................................................................................... 46 JOGHATÓSÁG ................................................................................................................................................. 46

1. SZÁMÚ MELLÉKLET.................................................................................................................................................... 47 A FORGALMAZÓ FORGALMAZÁSBAN RÉSZT VEVŐ FIÓKJAI .................................................................................. 47 2. SZÁMÚ MELLÉKLET.................................................................................................................................................... 49 AZ ALAPKEZELŐ PÉNZÜGYI ADATAI............................................................................................................................ 49 3. SZÁMÚ MELLÉKLET.................................................................................................................................................... 54 A LETÉTKEZELŐ PÉNZÜGYI ADATAI.............................................................................................................................. 56 4. SZÁMÚ MELLÉKLET.................................................................................................................................................... 64 A FORGALMAZÓ KONDÍCIÓI........................................................................................................................................ 64

5

1.

FOGALMAK ÁKK

Államadósság Kezelő Központ

Alap

A Volksbank Ingatlan Alapok Alapja, amely a Magyar Köztársaságban, a jelen Tájékoztató alapján III/110.203/2003. nyilvántartásba vételi határozati számon 2003. december 22-én a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete általi nyilvántartásba vétellel jött létre

Alapkezelési Szabályzat

A jelen Tájékoztató 10. fejezetét képező Alapkezelési Szabályzat

Alapkezelő

A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.

Államkötvény

Egy évnél hosszabb, eredeti lejárattal rendelkező állampapír

Állampapírok

Minden a 2001. évi CXX. törvény alapján annak minősülő értékpapír

Banki munkanap

A Letétkezelő szempontjából minden olyan munkanap, amely nem banki szünnap

Befektetési alap

Befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, melyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel

Befektetési jegy

A jelen Tájékoztató alapján kibocsátott Befektetési jegyek

Befektető

Az a személy, aki a Befektetési jegyet megvásárolja

BÉT

Budapesti Értéktőzsde

Devizabelföldi

Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Törvény szerint annak minősül

Devizakülföldi

Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Törvény szerint annak minősül

Egyéb befektetési jegy

A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt alapok befektetési jegyein kívüli, minden egyéb befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy

Első forgalmazási nap

Az Alap nyilvántartásba vételét követő első munkanap

Értékelési nap

Az Alap futamideje alatt minden banki munkanap, az Alap nyilvántartásba vételét követő munkanappal kezdődően, mely napokra vonatkozóan a Befektetési jegyek forgalmazásának alapjául szolgáló árfolyam meghatározásra kerül

Forgalmazó

Magyarországi Volksbank Zrt., mind a jegyzés, mind a folyamatos forgalmazás vonatkozásában. A Magyarországi Volksbank Zrt., mint Forgalmazó a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.-vel együtt a jelen tájékoztatóban foglaltak szerint felelősséget vállalnak a jelen Tájékoztatóban foglaltakért, amelyet a tájékoztató végén aláírásukkal erősítenek meg. A Forgalmazó személye megyegyezik a Letétkezelővel, bemutatását a 5. fejezet tartalmazza.

Jegyzés

A Befektetési jegy forgalomba hozatala során a Befektetési jegyet megvásárolni szándékozó Befektetőnek a Befektetési jegy megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére

Kapcsolt vállalkozás

A vállalkozás anyavállalata, leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelő bizottsági tagja, vezető tisztségviselője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

Kollektív befektetési értékpapír

A befektetési jegy, továbbá az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja – 6

az egyes befektetésekkel járó kockázatot megosztva – az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés Közzétételi helyek

Az Alapkezelő honlapja: www.raiffeisenalapok.hu és a Forgalmazó honlapja: www.volksbank.hu

Közzétételi nap

Az Alap futamideje alatt minden értékelési napot követő második munkanap

Letétkezelési szerződés

Az Alapkezelő és a Letétkezelő között az Alappal kapcsolatban aláírt megállapodás

Letétkezelési tevékenység

Minden a 2001. évi CXX. törvény 295. és 296. §-ai és 5. § 1. bekezdésének 10. pontja alapján annak minősülő tevékenység

Letétkezelő

Magyarországi Volksbank Zrt.

Likvid eszköz

A pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét

Nettó eszközérték

Az Alap tulajdonában álló eszközök – ide értve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is – értéke csökkentve az Alapot terhelő kötelezettségekkel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is, amely mind az egész Alapra, mind az egyes Befektetési jegyekre kiszámításra kerül minden Értékelési napon

Pénzpiaci eszköz

Sorozatban kibocsátott, pénzpiacon kereskednek

Portfólió jelentés

Az Alapkezelő által havi rendszerességgel a 2001. évi CXX. törvényben meghatározott tartalommal készített jelentés

PSZÁF, Felügyelet

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Ptk.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

Rövidített Tájékoztató

A 2001. évi CXX. törvényben meghatározott tartalommal elkészített tájékoztató

SZJA törvény

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Tájékoztató

Jelen magyar nyelvű dokumentum

Törvény

A 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról

Üzletszabályzat

A jelen Tájékoztató 3.6. pontjában említett szabályzat

pénzkövetelésre

szóló

eszköz,

amellyel

a

Egyéb, a fentiekben nem definiált fogalmak használata esetén az elnevezések alatt a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény fogalomhasználatát értjük.

7

2.

AZ ALAP BEMUTATÁSA

Felügyeleti jóváhagyás kelte:

2004. január 26.

Felügyeleti engedély száma:

III/110.203/2003.

Kibocsátó:

Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.

Típusa:

nyilvános

Fajtája:

nyílt végű ingatlanforgalmazó alapokba befektető befektetési alap

BAMOSZ besorolás

Ingatlan forgalmazó alap

Forgalmazó:


Letétkezelő:


Könyvvizsgáló

KPMG Hungária Kft.

Felügyeleti nyilvántartásba vételi határozat száma:

III/110.203-1/2004.

Az Alap indulásának dátuma:

2004. január 26.

Az induló saját tőkéje:

200.000.000,-Ft

Számlaszám:

14100000-00990249-01000002

Értékpapír-számlaszám:

346/131313

Futamideje:

Határozatlan

Nettó eszközértéke:

599.821.637 Ft (2008. október 31-én)

Árfolyamváltozás 2004.12.31. értéknappal:*

11,51%


9,66%


6,83%


7,05%

AZ ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁNAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA: Az alap befektetési célja, hogy a likvid eszközökön felül kizárólag nyilvános, nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyeibe és egyéb kollektív befektetési értékpapírokba történő befektetéseken keresztül hosszabb távon az ingatlan-befektetéseken általában elérhető hozamokat elérhetővé tegye a befektetők számára. Az alap mindenkori saját tőkéjének legalább nyolcvan százalékát kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az alap értékpapír állományában elsősorban ingatlan és állampapír alapok, illetve állampapír alapokat vásárló befektetési alapba befektető alapok befektetési jegyei kapnak helyet. A nem kollektív befektetési értékpapírokba fektetett tőkét az Alapkezelő kizárólag likvid eszközökben tartja. Az Alapkezelő az Alap Befektetési jegyek zavartalan visszaváltását biztosító Likvid eszközökön felüli tőkéjét elsősorban az alábbi befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyekbe fekteti: Raiffeisen Ingatlan Alap Volksbank Állampapír Alapok Alapja Az Alapkezelő várhatóan az Alap saját tőkéjének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog a Raiffeisen Ingatlan Alapba fektetni. A Raiffeisen Ingatlan Alap befektetési politikája és az alapot terhelő költségek a jelen Tájékoztató 10. fejezetét képező Alapkezelési Szabályzatban kerülnek bemutatásra. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

8

2.1

EGYÉB, AZ ALAPPAL KAPCSOLATOS ADATOK

2.1.1 Döntés a forgalomba hozatalról Az Alapkezelő igazgatósága 2003. április 10-én kelt 6. számú határozatával döntött ingatlan alapok alapja létrehozásáról, s így kezdeményezte a Volksbank Ingatlan Alapok Alapja elnevezésű nyíltvégű befektetési alapba befektető befektetési alap Befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalát valamint Tájékoztatójának, Alapkezelési Szabályzatának és Rövidített tájékoztatójának Felügyelet által történő jóváhagyását, illetve a nyilvános ajánlattétel közzétételét. 2.1.2 Az Alap nyilvántartásba vétele A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2003. december 22-én kelt III/110.203/2003. számú határozatával engedélyezte az Alap Befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalát, illetve a nyilvános ajánlattétel közzétételét. A jegyzés sikeres lezárását követően az Alapkezelő haladéktalanul kezdeményezte az Alap nyilvántartásba vételét a Törvény 253. §-ának rendelkezései szerint. Az Alap a nyilvántartásba vétellel jön létre, ezt követően nyílik meg az Alapkezelő joga arra, hogy a Befektetők által befizetett összeg felett az Alap befektetési politikájának megfelelően rendelkezzen. 2.1.3 Az Alap saját tőkéje Az Alap induló saját tőkéje: minimum 200.000.000 Ft, azaz kettőszázmillió forint. Az Alap minimális induló saját tőkéjének lejegyzésére a Magyarországi Volksbank Zrt. (1088 Budapest, Rákóczi út 7.) garanciát vállalt. Az Alap saját tőkéje induláskor megegyezik a lejegyzett Befektetési jegyek darabszámának és névértékének szorzatával, a működés során pedig az Alap összesített Nettó eszközértékével azonos. Nyíltvégű alap esetében a forgalomban lévő befektetési jegyek száma és ezzel a befektetési alap saját tőkéje a befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala és visszaváltása következtében folyamatosan változhat. A folyamatos forgalomba hozatal és forgalmazás során a Befektetési jegyek mennyisége nincs korlátozva. 2.1.4 Az Alap Nettó eszközértéke A befektetési alap összesített nettó eszközértéke – ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - az alap tulajdonában álló eszközök értéke, csökkentve a befektetési alapot terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. Az Alap nettó eszközértéke a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala és forgalmazása, az Alap tulajdonában lévő értékpapírok árfolyamának változása és a kötelezettségek alakulása következtében változik. Az Alap nettó eszközértéke az Alapkezelési Szabályzatban foglalt részletes szabályoknak megfelelően naponta kerül megállapításra és közzétételre. 2.1.5 A forgalomba kerülő Befektetési jegyek száma, névértéke és típusa Az Alapkezelő az Alap nevében a Befektetők számára minimum 200.000.000 darab visszaváltható, 1 Ft névértékű, 1 Ft kibocsátási árfolyamú, névre szóló Befektetési jegyet bocsát ki. 2.1.6 A forgalomba kerülő Befektetési jegyek ISIN kódja A forgalomba kerülő Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000703103 2.1.7 A Befektetési jegyek megjelenési formája és nyilvántartása A Befektetési jegyek dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra ezért az értékpapír nyilvános forgalomba hozatala során jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír-számla vezetésre szerződést kötött és a jegyzési íven a számlavezető azonosító adatait és a Befektető számára vezetett értékpapír-számla számát feltüntette. Értékpapír-számlát a forgalmazó vezet. A forgalmazó tulajdonában álló értékpapírról értékpapír-számlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető). Az értékpapír-számla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapírszámlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapír-számlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. A számlavezető ügyfelének értékpapír fajtánként egy értékpapír-számlát vezethet. Az értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapírra vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat a jegyzés eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapír-számlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapír-számlákat a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja. Az értékpapír-számlavezető - a központi értéktárnak a központi értékpapír-számla megnyitásáról szóló 9

értesítését követően - az általa vezetett értékpapír-számlán haladéktalanul jóváírja az értékpapírt, és erről a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált formában kibocsátott Befektetési jegyek sem a jegyzés során, sem azt követően a folyamatos forgalomba hozatal és forgalmazás során fizikailag nem kérhetőek ki. 2.1.8 A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása Az Alapkezelő az Alap Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete általi nyilvántartásba vételét követő banki munkanapon megkezdte a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását. Az Alapkezelő az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazásának lebonyolításával a Forgalmazót bízza meg. A Forgalmazó fenti tevékenység ellátására harmadik személyt vehet igénybe, azonban ilyenkor is úgy felel, mintha saját maga járna el. A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazásában részt vevő Forgalmazók listáját a Tájékoztató 10.9. pontja tartalmazza. A folyamatos forgalmazás során az Alap Befektetési jegyeit a Forgalmazó kizárólag az Alapkezelési Szabályzatban meghatározott forgalmazási helyeken forgalmazza. Az Alapkezelő – a Forgalmazó útján – az Alapra kibocsátott Befektetési jegyekre a pénztári órák alatt azonnal köteles visszaváltási megbízást elfogadni és azt a Tájékoztató 10.16.7. pontjában meghatározott módon teljesíteni. A befektetési alapba befektető alap esetében a befektetési jegyekre vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz legfeljebb harmincegy nap lehet. Ha a befektetési alapba befektető alap eszközeinek több mint huszonöt százalékát ugyanazon alapba fekteti, választhatja azt, hogy a forgalmazási szabályai egyezzenek meg a portfoliójában több mint huszonöt százalékot képviselő alap (lásd Alapkezelés Szabályzat 10.13.3 és 10.13.4 pontjait) forgalmazási szabályaival, amely esetben a visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz harmincegy napot meghaladó időtartam is lehet. Ezen jogszabályi felhatalmazás alapján az Alap a visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időközt a portfoliójában több mint huszonöt százalékot képviselő Raiffeisen Ingatlan Alap forgalmazási szabályaival egyezően állapítja meg, amely visszaváltás elszámolásának értéknapjára vonatkozó szabályok a jelen tájékoztató részét képezik (lásd részletesen a jelen Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat 2.1.9, 8.5 és 10.16.4 pontjait). Az Alap Befektetési jegyei a mindenkori jogszabályok szerint szabadon átruházhatók. A Befektetési jegyek személyesen vagy meghatalmazott által vásárolhatók meg és válthatók vissza a forgalmazási helyeken. Az Alap nevében kibocsátott Befektetési jegyek nem kerülnek bevezetésre a Budapesti Értéktőzsdére. A dematerializált formában előállított Befektetési jegyeket az Alapkezelő kezdeményezésére az általa megállapított értéknappal a központi értéktár keletkezteti, illetve törli. 2.1.9 A folyamatos forgalmazás során alkalmazott ár A Befektetési jegyekre T-1 napon felvett vételi megbízás teljesítése a Közzétételi napon (T+1) megjelentetett T napi forgalmazási árfolyamon történik. Egy Befektetési jegy T napi forgalmazási árfolyama megegyezik az Alap T-1 napon kiszámított T napra vonatkozó, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértékével. A T napra vonatkozó egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásának módját az Alap hatályos Kezelési Szabályzatának 10.15. "Az Alap nettó eszközértéke" című fejezete tartalmazza. Az Alap befektetési politkája értelmében saját tőkéjének több mint huszonöt százalékát a Raiffeisen Ingatlan Alap befektetési jegyeibe fekteti. A Befektetési jegyekre adott visszaváltási megbízások tekintetében az Alap portfoliójában több mint huszonöt százalékot képviselő Raiffeisen Ingatlan Alap forgalmazási szabályai az irányadóak. A Raiffeisen Ingatlan Alap hatályos Alapkezelési Szabályzatában rögzítettek szerint a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó szabályok a következők: A Raiffeisen Ingatlan Alap „A”, „B”, „C” és „D” sorozata esetében az alapkezelő a befektetési jegyekre adott visszaváltási megbízást összeghatártól függetlenül a hatályos jogszabályban meghatározott – a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízás felvétele és a megbízás elszámolásának értéknapja közötti – időszakon belül az utolsó forgalmazási napon, (T napon) az utolsó forgalmazási napra kiszámított forgalmazási árfolyamon teljesíti. Az alapkezelő a Felügyelet engedélye nélkül jogosult a visszaváltást az előzőekben meghatározott időszak utolsó forgalmazási napja és a megbízás felvételét követő 31. naptári nap között is teljesíteni, de köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni az elszámolás értéknapja megváltoztatásáról szóló döntését, legkésőbb öt nappal a hatálybalépés előtt. A visszaváltási megbízás 31 naptári napnál korábbi teljesítéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A megbízás teljesítésére minden esetben a megbízás elszámolásásának napján érvényes forgalmazási árfolyamon kerül sor. Ebből kifolyólag a Befektetési jegyekre felvett visszaváltási megbízás teljesítése a Raiffeisen Ingatlan Alap visszaváltási rendjéhez igazodó napon (T nap), T napi forgalmazási árfolyamon történik. Egy Befektetési jegy T napi 10

forgalmazási árfolyama megegyezik az Alap T-1 napon kiszámított T napra vonatkozó, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértékével. A T napra vonatkozó egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásának módját az Alap hatályos Kezelési Szabályzatának 10.15. "Az Alap nettó eszközértéke" című fejezete tartalmazza. 2.1.10 A befektetési jegyek értékpapírszámlára helyezése A folyamatos forgalmazás időszaka alatt a megvásárolt Befektetési jegyeiket a Befektetők a forgalmazóhelyen értékpapírszámlára helyezhetik. Az értékpapírszámlán történő nyilvántartás díja a forgalmazók és azok bizományosai mindenkori kondíciós listája szerint alakul (4. számú melléklet). 2.1.11 Háttérszabályok Minden, a Tájékoztató, illetve a Alap hatályos Kezelési Szabályzata alapján létrejövő jogviszony, így különösen a Befektetési jegyek jegyzése, folyamatos forgalomba hozatala és forgalmazása, a Befektetési jegyek vétele, visszaváltása tekintetében és az azokhoz kapcsolódó jog és egyéb nyilatkozatokban, szerződésekben nem szabályozott kérdések tekintetében a Tájékoztató, az Alapkezelési Szabályzat, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, továbbá a Ptk. rendelkezései valamint az Alapkezelő Üzletszabályzata az irányadóak. 2.1.12 Joghatóság Minden, a Befektetési jegyek jegyzésével, illetve folyamatos forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatban létrejövő jogviszony tekintetében, az azok alapjául szolgáló jog- és egyéb nyilatkozatokkal, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a szereplők, így különösen a Befektetők, a Kibocsátó, a Forgalmazó és a Letétkezelő egyeztetéses eljárás útján kívánják rendezni, ezek sikertelensége esetén alávetik magukat a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességének. 2.1.13 A Befektetési jegyekhez kapcsolódó jogok A Befektetési jegyek minden tulajdonosa:

2.2

•

jogosult az általa vásárolt Befektetési jegyek felett szabadon rendelkezni,

•

jogosult arra, hogy az Alapkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint a Befektetési jegyeket vagy azok egy részét – a Forgalmazó pénztári óráiban visszaváltsa a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken;

•

jogosult arra, hogy az Alap megszűnése esetén az Alap végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen;

•

kérésére ingyenesen a rendelkezésére kell bocsátani az Alap féléves és éves jelentését. A jelentések a Befektetési jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, a Forgalmazó és a Letétkezelő irodáiban;

•

kérésére ingyenesen a rendelkezésére kell bocsátani a Tájékoztatónak, az Alap Rövidített Tájékoztatójának, az Alapkezelési Szabályzatnak és az Alapkezelő Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát, valamint a legfrissebb havi Portfólió jelentést;

•

részére a Befektetési jegy első alkalommal történő értékesítésekor az Alapkezelési Szabályzatot és az Alap Rövidített Tájékoztatóját minden esetben térítésmenetesen át kell adni;

•

jogosult a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben meghatározott egyéb jogok gyakorlására;

•

a Befektetőt megilleti a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben meghatározott rendkívüli tájékoztatás joga;

A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA A Letétkezelő az Alap nettó eszközértékét, és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket naponta megállapítja és gondoskodik a közzétételről. A közzététel helyei: az Alapkezelő honlapja: www.raiffeisenalapok.hu, valamint a Forgalmazó honlapja: www.volksbank.hu. Az Alapkezelő köteles havonta az Alap tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfólió jelentést készíteni (havi Portfólió jelentés) a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a Forgalmazónál, valamint az Alapkezelő székhelyén hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólió befektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tőkét és az egy jegyre jutó nettó eszközértéket. Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az Alapról jelentést készíteni, azt a Felügyeletnek megküldeni, az Alapkezelőnél és a Forgalmazónál a Befektetők számára hozzáférhetővé tenni.

11

A Befektető részére kibocsátáskor a Tájékoztatót kérésére minden esetben át kell adni. A Befektetési jegy első alkalommal történő értékesítésekor az Alapkezelési Szabályzatot és a Rövidített Tájékoztatót a Befektetőnek térítésmentesen át kell adni, a Tájékoztatót, az Alap legutóbbi éves és féléves jelentését a Befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A Befektető részére a Befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a Rövidített Tájékoztatót, a Tájékoztatót, az Alapkezelési Szabályzatot, az Alap féléves vagy az éves jelentését, valamint a legfrissebb havi Portfoliójelentést a Befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a Befektető figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat. A Befektetőt megilleti a Törvényben meghatározott rendkívüli tájékoztatás joga. Az Alapkezelő a Törvényben meghatározott a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó eseteken felül a Felügyeletnek köteles bejelenteni: a)

telephelyének és külföldi fióktelepének megnyitását és bezárását;

b)

egy részvényesének az alaptőkében öt százalékot meghaladó részesedését és az ilyen tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését;

c)

a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott Alapkezelési Szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést;

d)

az Alapkezelő által az Alap javára történő hitelfelvételt;

e)

a Befektetési jegyek visszavásárlásának ideiglenes felfüggesztését.

A bejelentési kötelezettséget az Alapkezelő az a) pont esetében a döntést követő két napon belül, a b) pont esetében a szerződéskötést követő két napon belül, a c) pont esetében az eltéréstől számított kettő napon belül, a d) és e) pont esetében haladéktalanul köteles teljesíteni.

2.4

2.5

2.6

2.7

AZ ALAPKEZELŐ NEVE, SZÉKHELYE Az Alap Alapkezelője:


Az Alapkezelő Székhelye:

1054 Budapest, Akadémia u. 6.

A FORGALMAZÓ NEVE, SZÉKHELYE Az Alap Forgalmazója:


A Forgalmazó Székhelye:

1088 Budapest, Rákóczi út 7.

A KÖNYVVIZSGÁLÓ NEVE, SZÉKHELYE Az Alap könyvvizsgálója:

KPMG Hungária Kft.

A könyvvizsgáló székhelye:

1139 Budapest, Váci út 99.

Kijelölt könyvvizsgáló:

Nagy Zsuzsanna (005421)

A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACA Az Alap saját tőkéjének legalább nyolcvan százalékát kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alap értékpapír állományában elsősorban a Raiffeisen Ingatlan Alap és a Volksbank Állampapír Alapok Alapja befektetési alapok befektetési jegyei kapnak helyet. A nem kollektív befektetési értékpapírokba fektetett tőkét az Alapkezelő kizárólag Likvid eszközökben tartja.

12

3.

AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA

3.1.

ÁLTALÁNOS ADATOK AZ ALAPKEZELŐRŐL

Neve:


Székhelye:

1054 Budapest, Akadémia u. 6.

Bejegyzés száma:

Cg 01-10--043917

Bejegyzés helye:

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, mint Cégbíróság

Bejegyzés időpontja:

1997. szeptember 24.

Időtartama:

A társaság határozatlan időre alakult

Alaptőke:

100.000.000,-Ft

Alapítás dátuma:

1997. július 4.

Tevékenységi kör:

TEÁOR 67.12 Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés

A Felügyeleti engedély száma:

III./100. 038-6/2001.

A Felügyeleti engedély kelte:

2001. április 24.

Üzleti év:

Az Alapkezelő első üzleti éve 1997. július 4-től 1997. december 31-ig tart. Az Alapkezelőnek az alapítás évét követő üzleti évei minden naptári év január 1-től ugyanazon naptári év december 31-ig tartanak.

Hirdetmények közzétételi helye:

A PSZÁF által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlap, valamint az alapkezelő honlapja: www.raiffeisenalapok.hu

Tulajdonosok:

Raiffeisen Gazdasági Raiffeisen Bank Zrt.

Könyvvizsgáló:

KPMG Hungária Kft.

és

Szolgáltató

Zrt.

20.000.000,-Ft. 80.000.000,-Ft -

20% 80%

(1139 Budapest, Váci út 99.) Pénzügyi információ:

Mellékelve az Alapkezelő 2005., 2006. és 2007. évi auditált mérlege és eredménykimutatása (2. számú melléklet)

Alkalmazotti létszám:

Az Alapkezelőnek a 2008. szeptember 30-i állapot szerint 15 főállású alkalmazottja van.

3.2

AZ ALAPKEZELŐ RÖVID TÖRTÉNETE, PIACI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Rt-t tulajdonosai 1997-ben magas szintű vagyonkezelési szolgáltatások nyújtására hozták létre. Az Alapkezelő megalapításával a Raiffeisen Csoport célja – a nemzetközi tendenciákkal összhangban – a vagyonkezeléssel fő tevékenységként foglalkozó, szakértő szervezet létrehozása volt. A Raiffeisen Csoporton belül minden vagyonkezelési tevékenység az Alapkezelő, mint kompetencia központ szakmai felügyelete alatt áll. Az Alapkezelő első befektetési alapját 1997. őszén indította útjára, Aranypolgár Kötvény Alap néven. Később az egységes arculat megteremtése érdekében sor került az Aranypolgár Alapok névváltoztatására. Az így létrejött Raiffeisen alapcsalád mára 23 befektetési alapból áll. Az Alapkezelő célja olyan tematikus befektetési alapok kialakítása volt, melyek egyértelmű kockázat-hozam jellemzőkkel bírnak. Ennek megfelelően az alapcsalád tagjai a hazai pénz- és ingatlanpiacon, valamint a hazai és nemzetközi kötvény- és részvénypiacokon nyújtanak befektetési lehetőséget. A nemzetközi befektetések kezelése során az Alapkezelő együttműködik a Raiffeisen Csoport osztrák vagyonkezelő társaságával, a Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft mbH-val, mint külföldi tanácsadóval. Az osztrák vagyonkezelő piacon piacvezető társaság segítséget nyújt az Alapkezelőnek a befektetési folyamat és a kockázatkezelés kialakítása, az elemzői és piaci információk gyűjtése és értékelése, valamint a termékfejlesztés során is. Az Alapkezelő az elmúlt években a piaci átlagot meghaladó ütemben volt képes növelni az alapokban kezelt vagyon állományát, mely 2008. szeptember 30.-án 152 milliárd forintot tett ki. Ezzel az Alapkezelő az 6. legnagyobb piaci szereplő volt Magyarországon, 6%-os piaci részesedéssel. 13

3.3.

AZ ALAPKEZELŐ TULAJDONOSAINAK BEMUTATÁSA

3.3.1 Raiffeisen Gazdasági Szolgáltató Zrt. A Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. (RSI) az osztrák Raiffeisen Bankcsoport teljes jogú tagja. Korábbi tulajdonosai a vállalatot 1994. decemberében alapították 500 millió forintos alaptőkével. A társaság alaptőkéje 2000. május 15. napjától 1.710.000.000,- Ft-ra, 2002. december 10-től 2.210.000.000,- Ft-ra emelkedett. 1995. áprilisában a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. a Budapesti Értéktőzsde teljes jogú tagja lett. 2004. szeptemberében a társaság ügyfélkörét a Raiffeisen Bank Zrt.-re ruházta át. 2004-ben a társaság tulajdonosa kezdeményezte a társaság nevének és tevékenységi körének módosítását, valamint alaptőkéjének leszállítását. A társaság neve 2005. április 11-től Raiffeisen Gazdasági Szolgáltató Rt-re, alaptőkéje pedig 20.000.000,- Ft-ra változott. A Raiffeisen Gazdasági Szolgáltató Zrt. 100%-ban a Raiffeisen Bank Zrt. tulajdonában áll. 3.3.2 Raiffeisen Bank Zrt. A Raiffeisen Bank Zrt. indulása egybeesik a magyarországi kétszintű bankrendszer létrejöttével. A Unicbankot, a Raiffeisen Bank elődjét, egymilliárd forint alaptőkével kilenc részvényes - köztük az osztrák Raiffeisen-csoport - alapította 1986-ban. 1994-ben, a részvények több mint 90%-ának megvásárlásával, vált az osztrák Raiffeisen-csoport a bank főrészvényesévé. A harminc fővel induló bank ma már univerzális pénzügyi szolgáltatóként, négy leányvállalattal és országosan jelen lévő bankfiókhálózattal szolgálja ki ügyfeleit. 2005. szeptember 30-i adatok szerint a 24.000-es ügyfélkörrel és 94 fiókkal rendelkező bank mérlegfőösszege 1.150 Mrd Ft, saját tőkéje pedig 94 Mrd Ft volt. A Raiffeisen Bank Zrt. a Raiffeisen Internationalnak, Kelet-Közép Európa egyik vezető bankcsoportjának tagja.

3.4.

AZ ALAPKEZELŐ IGAZGATÓSÁGA Christa Bernbacher Közgazdaságtanból szerzett diplomát a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen 1990. folyamán. 1991-ben kezdett dolgozni a Peter Hoffmann GmbH & Co.-nál, 1994-től az Österreichische Volksbanken AG alkalmazottja, azt követően pedig 1996-tól Londonban menedzser a HSBC magánbanki ügyfelek részlegénél. 1997 és 2000 között a GRAWE-csoporthoz tartozó RBB Bank—nál vezeti a magánbanki ügyfelek főosztályát. 2001 és 2007 között a Pioneer Investments Austria értékesítési vezetője a közép- és kelet- európai régióban, ahol az intézményi ügyfelek kiszolgálásáért felel. 2007. szeptemberétől kezd dolgozni az osztrák Raiffeisen Capital Management alapkezelő 100%-os tulajdonú leányvállalatánál, a RIFÁ-nál, igazgatói pozícióban Horváth Krisztina

Közgazdász. 1987-1989 között referens a Magyar Nemzeti Bankban, kezdetben a Devizaforgalmi Főosztályon, később az akkreditív részlegnél. 1989-et követően különböző tisztségeket tölt be a Raiffeisen Bank Rt-nél, 1989-1992 között hitelreferens, 1992-től 1996-ig főosztályvezető a Vállalati Ügyfelek Főosztályán, majd 1997-ig ugyanezen az osztályon üzletágvezetőként dolgozik. 1997-től a Raiffeisen Bank Rt. vezérigazgató-helyettese. Balogh András

A Leningrádi Állami Egyetem Közgazdasági Fakultásán szerez diplomát 1977-ben. 1981-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán szerez szakközgazdász diplomát. 1979-ig a Könnyűipari Szervezési Intézetben dolgozik, majd 1979 és 1981 között az MTA Közgazdaságtudományi Intézet Ökonometriai Laboratóriumának munkatársa. 1981 és 1990 között az Ipari Minisztériumnál, illetve az Országos Tervhivatalnál előadóként, majd főelőadóként, végül osztályvezetőként dolgozik. 1990 és 1994 között a Budapest Bank Rt. (Értékpapír Iroda) osztályvezetője, majd a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. főosztályvezetője, igazgatója. 1994 és 2001 között az OTP Értékpapír Rt.-nél a tőkepiaci tranzakciókkal és vállalatfinanszírozási tevékenységgel foglalkozó terület vezetője. A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.-t 2001. februárjától vezeti vezérigazgatóként.

3.5.

AZ ALAPKEZELŐ FELÜGYELŐBIZOTTSÁGA Szabó Ferenc Bálint Attila Soós Csaba

3.6.

AZ ALAPKEZELŐ ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA Az Alapkezelő Üzletszabályzata 2003. január 25-én lépett hatályba. Az alábbiakban csupán az Üzletszabályzat leglényegesebb pontjainak összefoglalására kerül sor, de a komplett Üzletszabályzat megtekinthető az Alapkezelő székhelyén és a forgalmazási helyeken az üzleti órákban. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

14

Az Üzletszabályzatnak ebben a fejezetében van meghatározva az alkalmazási kör, valamint hogy a Felügyelet 100.038/1997. számú 1997. augusztus 11-én kelt engedélye alapján végzett befektetési alapkezelési tevékenysége keretében az Alapkezelő a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései szerinti 6523. TEAOR számú (máshova nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység) értékpapír alapkezelési tevékenységet végez. Szintén ez a fejezet szabályozza az Üzletszabályzat hatálybalépését, az Üzletszabályzat megtekinthetőségét, az Alapkezelő tevékenysége végzésének helyét és idejét. 2. AZ ÜZLETFELEK ÉS AZ ALAPKEZELŐ KAPCSOLATÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az Üzletszabályzatnak ebben a fejezetében van meghatározva az Alapkezelő és Ügyfelei közötti együttműködés módja, feltételei, a képviseleti rend és a Befektetők tájékoztatásának módja. Ez a pont határozza meg az Alapkezelő és a Befektetők felelősségét,valamint az Alapkezelő és Ügyfelei közötti szerződések módosításának és megszüntetésének eseteit. 3. ÜZLETI TITOK ÉS ÜZLETI INFORMÁCIÓ, ÉRTÉKPAPÍR-TITOK

Az Üzletszabályzatnak ebben a fejezetében vannak meghatározva az üzleti titkok köre, a titoktartási kötelezettség szabályai és az értékpapír-titok. 4. KÖZREMŰKÖDŐ IGÉNYBEVÉTELE

Az Üzletszabályzatnak ebben a fejezetében vannak meghatározva közreműködő igénybevételének szabályai. 5. ALAPKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG

Az Üzletszabályzatnak ebben a fejezetében található az alapkezelési tevékenység meghatározása és az egyes alapok létrehozásának szabályai. 6.-8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Az Üzletszabályzatnak ebben a fejezeteiben található többek között az Alapkezelő engedélye visszavonásának esetei, az Alapkezelő felfüggesztésének, illetve tevékenysége korlátozásának szabályai, valamint a befektető védelmi szabályok. 9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az Üzletszabályzatnak ezen fejezete szabályozza vitás esetekben alkalmazandó jogot.

3.7.

ÉRDEKÜTKÖZÉS Az Alapkezelő tisztségviselői, magasabb vezető állású dolgozói és a többségi tulajdonosok által végzett szerteágazó tevékenység folytán előfordulhat az érdekek összeütközése. A fenti személyeknek joguk van befektetni olyan értékpapírokba, amelyekbe az Alap is befektethet. Az Alapkezelő feladatait oly módon köteles teljesíteni, hogy minden ügyfele egyenlő elbírálásban részesüljön. Az Alapkezelő az alapkezelési tevékenységén kívül nem állhat üzleti kapcsolatban az Alappal. Sem az Alapkezelő, sem bármely más Raiffeisen érdekeltségű társaság vagy bármilyen olyan alap, amelyet az Alapkezelő kezel, nem fog az Alappal, az Alap portfóliójában lévő értékpapírokkal kapcsolatos ügyleteket kötni az Alap szokásos üzletvitele alapján kötött ügylet feltételeinél előnytelenebb feltételekkel.

3.8.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Az Alapkezelő vezető tisztségviselője, a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye a)

a Letétkezelőnek;

b)

a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen a befektetési szolgáltatónak, másik befektetési alapkezelőnek, valamint

c)

az Alapkezelő ügyfelének.

15

4.

AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KORÁBBAN KIBOCSÁTOTT ALAPOK BEMUTATÁSA Az alapok méretét és hozamát az Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. sz. mellékletében található táblázat

közli.

Raiffeisen Kötvény Alap Indulásának dátuma: 1997. október 9. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000702782 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: A Raiffeisen Kötvény Alap a törvény adta lehetőségek figyelembe vételével magyar államkötvények, diszkontkincstárjegyek és nyilvánosan forgalomba hozott, alacsony hitelkockázatú, legjobb besorolású vállalati kötvények vásárlásával alakítja ki portfólióját. Az Alap célja, hogy középtávon a közvetlen állampapír befektetésekkel elérhető hozamot meghaladó megtérülést biztosítson az Alap befektetőinek, a közvetlen állampapír befektetések kockázatával összemérhető kockázati szint mellett.

Raiffeisen Részvény Alap Indulásának dátuma: 1997. november 6. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000702766 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: A Raiffeisen Részvény Alap működése során a törvényi előírások betartása mellett eszközei legalább 70%-át részvényekbe (azon belül nagyobb részt hazai részvényekbe), a fennmaradó részt likvid és kockázatmentes eszközökbe (pl. állampapír, bankbetét) fekteti. Az Alapkezelő a piaci helyzet mindenkori megítélésének megfelelően dönt a részvényeknek és egyéb eszközöknek az alap saját tőkéjén belüli arányáról, így előfordulhat olyan piaci szituáció, gazdasági esemény, amikor a részvényhányadot az Alapkezelő 70% alá csökkenti, a befektetők vagyonának megőrzése érdekében. Kedvező tőkepiaci helyzetben ugyanakkor a részvények aránya megközelítheti a 100%-ot is. A Befektetési jegyek zavartalan visszaváltásának biztosítása érdekében a Törvény értelmében likvid eszköznek minősülő eszközöknek az Alap saját tőkéjéhez viszonyított aránya rendszerint 5% és 25% között fog mozogni. Az Alapkezelő a hazai és egyéb kelet-európai tőzsdén jegyzett vállalatok mélyreható és sokoldalú elemzése segítségével olyan befektetési stratégiát alakít ki, amely középtávon az egyedi részvényekbe történő befektetés kockázati szintjénél alacsonyabb kockázat mellett a kötvénybefektetések hozamát meghaladó megtérülést biztosít.

Raiffeisen Pénzpiaci Alap Indulásának dátuma: 1998. április 21. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000702758 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: A Raiffeisen Pénzpiaci Alap a törvényi előírások betartása mellett forrásait elsősorban rövid futamidejű állampapírokba, MNB kötvényekbe valamint vállalati kötvényekbe fekteti. Az Alap igyekszik kihasználni intézményi befektetői mivoltából eredő előnyöket, így többek között olyan eszközökbe fektet be, melyek mások számára nem érhetők el és ezeket közvetíti saját befektetői felé. Az Alap alacsony kockázatú befektetést kínál ügyfelei részére, és célja, hogy az általa elért megtérülés meghaladja a bankbetétek és a rövid lejáratú állampapírok hozamát.

Raiffeisen Alapok Alapja – Konvergencia Indulásának dátuma: 1999. január 19. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000702774 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő a Raiffeisen Alapok Alapja Konvergencia tőkéjét a likvid eszközökön felül kizárólag befektetési alapok jegyeibe, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő az Alap mindenkori tőkéjének legalább nyolcvan százalékát fekteti befektetési alapok jegyeibe és egyéb kollektív befektetési értékpapírokba. Az Alap döntően kelet- és közép-európai – azon belül is elsősorban lengyelországi, csehországi, oroszországi és hazai államkötvényeket és részvényeket vásároló befektetési alapok jegyeit vásárolja. A befektetési jegyek zavartalan visszaváltásához szükséges likviditás fenntartása érdekében az Alapkezelő az Alap mindenkori tőkéjének legalább 10%16

át likvid eszközökben és/vagy hazai pénzpiaci alapok befektetési jegyeibe helyezi el. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a diverzifikáció különböző dimenziói (eszközcsoportok, iparágak, országok, befektetési stílusok stb.) szerint megfelelően csoportosított portfóliót alakítson ki. Az Alapkezelőnek 2007.01.29-től lehetősége van az Alap mindenkori tőkéjének maximum 10%-ig olyan befektetési alapokba fektetni, amelyek befektetési politikája nem illeszkedik az Alap befektetési politikájához.

Raiffeisen Nemzetközi Részvény Alap Indulásának dátuma: 1999. január 19. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000702790 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alap a törvényi limitek kihasználása mellett a biztonságot és a maximális – ágazatok, földrészek szerinti – diverzifikációt tartja alapvető céljának. Hosszabb távon várhatóan 80-90%-os mértékben fektet nemzetközi, döntően OECD tagországok tőzsdéin jegyzett részvényekbe, míg a fennmaradó összeget főleg likvid eszközökben tartja. Az Alapkezelő az Alap teljesítményének értékelésekor 85%-ban a Morgan Stanley cég nemzetközi részvényindexét (MSCI World Free Index), 15%-ban az RMAX indexet tartalmazó összetett indexet tekinti referencia indexnek.

Raiffeisen Likviditási Alap Indulásának dátuma: 2001. szeptember 20. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000702097 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő alacsony kockázat és az árfolyam-ingadozások minimális szinten tartása mellett a lehetséges legmagasabb hozamot kívánja elérni. Az Alap elsősorban a kevésbé kockázatos rövid hátralévő futamidejű állampapírokba és az árfolyam-ingadozásoktól mentes egyéb likvid eszközökbe (pl. bankbetét) szándékozik befektetni az alapban összegyűjtött tőkét.

Raiffeisen Garantált Pénzpiaci Alap Indulásának dátuma: 2005. július 26. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000703624 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő a Raiffeisen Garantált Pénzpiaci Alap vagyonát kizárólag hitelintézeti, mégpedig a Raiffeisen Bank Zrt. által kínált látra szóló és lekötött betétekbe fekteti. Az Alap olyan számlaszerződést köt a Raiffeisen Bank Zrt.-vel, amely biztosítja, hogy az Alap minden hónap elején az alapban meglévő aktuális tőkére vonatkozóan garantált minimum hozamot nyújtson. A számlaszerződésben a Raiffeisen Bank vállalja, hogy az Alap által minden hónap elején nála elhelyezett látra szóló betétekre egy naptári hónapra szóló minimum garantált kamatlábat kínál az Alap számára az aktuális pénzpiaci folyamatok függvényében.

Raiffeisen Index Prémium Származtatott Alap Indulásának dátuma: 2005. augusztus 2. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000703707 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 75%-ot elérő hányadát tervezi kamatozó eszközökbe, azon belül is elsősorban hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektetni. A fennmaradó részből az Alapkezelő származtatott eszközöket vásárol. Az Alap célja, hogy különböző tőkepiaci termékek/indexek teljesítményéből részesedjen. Ennek érdekében a származékos eszközökön belül indexre/egyéb tőzsdei termékre, instrumentumra szóló opciókat vásárol. Az opciók alaptermékéül szolgáló instrumentumok/indexek aktuális kombinációját az Alapkezelő a részvény-, kötvény- és árupiacokra vonatkozó várakozásai függvényében alakítja ki.

Raiffeisen Hozam Prémium Származtatott Alap Indulásának dátuma: 2006. január 10. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000703699 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: 17

Az Alapkezelő az Alap tőkéjét az állampapírokon, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és a hagyományos betéteken felül jellemzően strukturált termékekbe, illetve közvetlenül a strukturált termékeknél használt opciós jogokba fekteti be.

Raiffeisen Ingatlan Alap Indulásának dátuma: 2002. október 7. „A” sorozatú Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000702386 „B” sorozatú Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000703798 „C” sorozatú Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000703806 „D” sorozatú Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000704515 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeiből ingatlanokat vásárol, az ingatlanokra nem fordított tőkét pedig más alapkezelők által kezelt, ingatlanokba fektető kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírokban és likvid eszközökben tartja. Az ingatlan megvásárlása és értékesítése közötti időszakban azokat a befektetési elveknek megfelelően hasznosítja. Az ingatlanportfolió összeállítása során az Alapkezelő mind az ingatlanok jellege, mind a hasznosítás, hozamtermelő képesség szempontjából igyekszik diverzifikációt megvalósítani. Az Alap portfólióját olyan ingatlanokkal tölti fel, melyek hasznosítása hosszú távon biztosított. Ennek megfelelően az Alap értéknövekedési megfontolással legfeljebb minimális mértékben eszközöl befektetéseket, vagyonát döntően hosszú távon bérbe adott ingatlanok megvásárlására fordítja.

Raiffeisen EMEA Részvény Alapok Alapja (korábban: Raiffeisen Filmtámogatási Alap) Indulásának dátuma: 2005. augusztus 02. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000703715 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő a Raiffeisen EMEA Részvény Alapok Alapja tőkéjét a likvid eszközökön felül túlnyomó részt befektetési alapok jegyeibe, egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő az Alap tőkéjének legalább nyolcvan százalékát fekteti befektetési alapok jegyeibe és egyéb kollektív befektetési értékpapírokba. Az alapkezelő az Alap tőkéjének kisebb hányadát tőzsdei részvényekbe és certifikátokba is fektetheti. Előfordulhat, hogy az Alap saját tőkéjének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fektet egy adott befektetési alapba, illetve kollektív befektetési formába. Az Alap potenciális befektetései között részvény alapok dominálnak, de szerepelhet köztük likviditási és származtatott alap is, valamint tőzsdei részvények és certifikátok.

Raiffeisen PB Corvinus Alapok Alapja Indulásának dátuma: 2007. március 23. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000705249 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő a Raiffeisen PRIVATE BANKING CORVINUS Alapok Alapja tőkéjét a likvid eszközökön felül kizárólag befektetési alapok jegyeibe, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő az Alap mindenkori tőkéjének legalább nyolcvan százalékát fekteti befektetési alapok jegyeibe és egyéb kollektív befektetési értékpapírokba. Az Alap potenciális befektetései között a hazai kötvény alapok dominálnak, de megtalálható benne ingatlan, részvény és származtatott alap is.

Raiffeisen PB Pannonia Alapok Alapja Indulásának dátuma: 2007. március 23. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000705231 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő a Raiffeisen PRIVATE BANKING PANNONIA Alapok Alapja tőkéjét a likvid eszközökön felül kizárólag befektetési alapok jegyeibe, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő az Alap mindenkori

18

tőkéjének legalább nyolcvan százalékát fekteti befektetési alapok jegyeibe és egyéb kollektív befektetési értékpapírokba. Az Alap potenciális befektetései között a hazai kötvény alapok mellett jelentős súlyt képviselnek a részvény alapok is.

Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap Indulásának dátuma: 2007. március 09. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000705132 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alap célja, hogy lehetőséget nyújtson a Befektetőknek arra, hogy három különböző kockázati szintet képviselő, befektetési alapokból összeállított portfólió közül a befektetési időhorizont alatt legmagasabb hozamot nyújtó portfólió teljesítményéből részesedjen, a jegyzéskor befektetett tőke megóvása mellett. A jegyzéskor befektetett tőke megóvásán felül az Alapkezelő a Fizetési Ígéretben Minimum Hozam megfizetésére tesz ígéretet, ezt a befektetési politikával támasztja alá.

Raiffeisen Perspektíva Alap Indulásának dátuma: 2007. július 30. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000705660 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő a Raiffeisen Perspektíva Alap tőkéjét a likvid eszközökön felül kizárólag befektetési alapok jegyeibe, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő az Alap mindenkori tőkéjének legalább nyolcvan százalékát fekteti befektetési alapok jegyeibe és egyéb kollektív befektetési értékpapírokba. Az Alap potenciális befektetései között forintban denominált pénzpiaci és kötvény alapok dominálnak, de szerepel köztük ingatlan, részvény és származtatott alap is.

Raiffeisen Perspektíva Euró Alap Indulásának dátuma: 2007. július 30. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000705652 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő a Raiffeisen Perspektíva Euró Alap tőkéjét a likvid eszközökön felül kizárólag befektetési alapok jegyeibe, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő az Alap mindenkori tőkéjének legalább nyolcvan százalékát fekteti befektetési alapok jegyeibe és egyéb kollektív befektetési értékpapírokba. Az Alap potenciális befektetései között euróban és dollárban denominált pénzpiaci és kötvény alapok dominálnak, de szerepel köztük ingatlan, részvény és származtatott alap is.

Raiffeisen PB Duna Alapok Alapja Indulásának dátuma: 2007. november 07. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000705975 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő az Alap tőkéjét likvid eszközökön felül kizárólag befektetési alapok jegyeibe, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy – a kockázat csökkentése érdekében – a diverzifikáció különböző dimenziói (eszközcsoportok, iparágak, országok, befektetési stílusok stb.) szerint megfelelően csoportosított portfóliót alakítson ki. Az Alapkezelő az Alap tőkéjét elsősorban euróban és USA dollárban denominált kötvény és pénzpiaci alapok, ingatlan alapok, részvény és részvényekhez kapcsolódó (pl. index vagy fedezeti) alapok, valamint származtatott alapok befektetési jegyeibe fekteti. Az Alap potenciális befektetései között a kötvény és pénzpiaci alapok dominálnak.

Raiffeisen PB Rajna Alapok Alapja Indulásának dátuma: 2007. november 07. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000705983 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: 19

Az Alapkezelő az Alap tőkéjét likvid eszközökön felül kizárólag befektetési alapok jegyeibe, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy – a kockázat csökkentése érdekében – a diverzifikáció különböző dimenziói (eszközcsoportok, iparágak, országok, befektetési stílusok stb.) szerint megfelelően csoportosított portfóliót alakítson ki. Az Alapkezelő az Alap tőkéjét elsősorban euróban és USA dollárban denominált kötvény alapok, ingatlan alapok, részvény és részvényekhez kapcsolódó (pl. index vagy fedezeti) alapok, valamint származtatott alapok befektetési jegyeibe fekteti. Az Alap potenciális befektetései között a részvény és egyéb kockázatos alapok dominálnak.

Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Indulásának dátuma: 2008. január 25. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000706015 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő olyan nyíltvégű származtatott alapot kíván létrehozni, amelyen keresztül a Befektetők úgy részesedhetnek árupiaci termékek teljesítményéből, hogy pénzük korlátozott tőke- és hozamkockázatnak van kitéve. A jegyzéskor befektetett tőke megóvásán felül az Alapkezelő a Fizetési Ígéretben Minimum Hozam megfizetésére tesz ígéretet, ezt a befektetési politikával támasztja alá.

Raiffeisen Univerzum 2 Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Indulásának dátuma: 2008. április 2. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000706338 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő olyan nyíltvégű származtatott alapot kíván létrehozni, amelyen keresztül a Befektetők úgy részesedhetnek részvénypiaci ingatlanszektor-indexek teljesítményéből, hogy pénzük korlátozott tőke- és hozamkockázatnak van kitéve. A jegyzéskor befektetett tőke megóvásán felül az Alapkezelő a Fizetési Ígéretben Minimum Hozam megfizetésére tesz ígéretet, ezt a befektetési politikával támasztja alá.

Raiffeisen Univerzum III. Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Indulásának dátuma: 2008. június 6. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000706700 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő olyan nyíltvégű származtatott alapot kíván létrehozni, amelyen keresztül a Befektetők úgy részesedhetnek a kiválasztott részvénykosár hozamából, hogy pénzük korlátozott tőke- és hozamkockázatnak van kitéve. A jegyzéskor befektetett tőke megóvásán felül az Alapkezelő a Fizetési Ígéretben Minimum Hozam megfizetésére tesz ígéretet, ezt a befektetési politikával támasztja alá.

Raiffeisen Univerzum IV. Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Indulásának dátuma: 2008. október 8. Befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000706973 Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alap célja, hogy lehetőséget nyújtson a Befektetőknek arra, hogy a Tájékoztatóban megnevezett részvény- és árupiaci indexek teljesítményéből részesedjen a befektetési jegyek névértékének 100%-os lejáratkori visszafizetése mellett. Az Alapkezelő a tőke és hozamkockázat csökkentése érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, esetleg 100%-ot elérő hányadát tervezi kamatozó eszközökbe, azon belül is elsősorban bankbetétbe fektetni. A fennmaradó részből, vagy jövőbeli kötelezettség ellenében (swap vagy opciós ügylet keretén belül) az Alapkezelő származékos eszközöket vásárol. Az Alap célja, hogy a Befektetők a Mögöttes Termékeknek a Fizetési Ígéretben meghatározott módon számított hozamából részesedjenek.

20

5.

A LETÉTKEZELŐ BEMUTATÁSA

5.1.

ÁLTALÁNOS ADATOK A LETÉTKEZELŐRŐL Neve:


Székhelye:


Bejegyzés dátuma:

1992. június 16.

Bejegyzés száma:

01-10-041720

Bejegyzés helye:

Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság

Működési időtartama:

Határozatlan idejű

Alapítás dátuma:

1991. november 27.

Alaptőke az alapításkor:

2.000.000.000,- Ft

Jelenlegi alaptőke:

15.066.000.000,- Ft

Alaptőke-emelések dátuma és összege:

2000. 2004. 2005. 2006. 2006. 2007. 2008.

Tevékenységi kör:

TEÁOR’08 Tevékenység 64.19 ’08 Egyéb monetáris közvetítés (főtevékenység)

szeptember 08. (1 milliárd Ft) augusztus 16. (1 milliárd Ft) július 26. (870 millió Ft) április 03. (920 millió Ft) november 24. (1610 millió Ft) szeptember 03. (1600 millió,-Ft) március 14. (6066 millió,-Ft)

64.91 ’08 Pénzügyi lízing 64.92 ’08 Egyéb hitelnyújtás 64.99 ’08 M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés 66.12 ’08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység 66.19 ’08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 66.22 ’08 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység 66.29 ’08 Biztosítás, tevékenysége.

5.2.

nyugdíjalap

egyéb

kiegészítő

Üzleti év:

A Letétkezelő üzleti éve minden naptári év január 1-től ugyanazon naptári év december 31-ig tart.

Alkalmazottak száma:

A Letétkezelő dolgozóinak száma a 2008.október 31-i állapot szerint 687 fő.

IGAZGATÓSÁG TAGJAI:

Dr. Balázs László - az igazgatóság elnöke A Magyarországi Volksbank Zrt. elnöke, a bank kockázatkezelésért, a Számvitel Területért, a Kontrollingért, a Jog és a Humán erőforrás Területekért felelős vezérigazgatója, valamint a Victoria-Volksbanken Biztosító társaságok felügyelő bizottságának tagja. 1996-2000-ig a Hypo-Vereinsbank Hungária Rt. hitelezési területének vezetője, 1995-től, ill. 1998tól a Hypo-Leasing Hungária Kft. és a Bayern-Leasing Rt. igazgatóságának tagja volt. Skonda Mária - az Igazgatóság elnökhelyettese A Magyarországi Volksbank Zrt. igazgatóságának elnök-helyettese. A bank Lakossági üzletágának, a Marketing és Kommunikációs Terület, a Termékfejlesztés és Sales Support Terület, az Elektronikus Értékesítési Csatornák, valamint a Beszerzés és Üzemeltetés Területek felelőse, a bank vezérigazgató-helyettese. Korábban, 1991-1996-ig a GENESIS Bank és Pénzügytechnikai Kft. ügyvezető igazgatója, 1996-1999-ig a Bank Austria csoportnál ügyvezető igazgató, 19992001-ig az Erste Bank Hungary Rt. igazgatóságának tagjaként dolgozott. 21

Mag. Wolfgang Schoiswohl – belső igazgatósági tag Mag. Wolfgang Schoiswohl a Magyarországi Volksbank Zrt. Treasury, Corporate, Projektfinanszírozás és Önkormányzati Területének felelőse, belső igazgatósági tag valamint VB Pénzügyi Lízing Zrt., a VB Lízing Kft. felügyelő bizottságának tagja. Szakterülete a vállalati finanszírozás, eddigi munkahelyein: Bécsben, Londonban és Bukarestben mindig is pénzügyi területen dolgozott, legutóbb a bukaresti HVB Bank Tiriac megbízott elnök-helyetteseként tevékenykedett. DI. Martin Melkowitsch – belső igazgatósági tag A Magyarországi Volksbank Zrt. IT, Back-office, Projekt-management és Minőségirányítás Területekért felelőse, belső igazgatóság tag. 1991-1995 IT szakértő. 1996-tól IT projekt menedzser a Bender Co Vienna-nál. 1997-1999 IT vezető a Frequentis Nachrichtentechnik-nél. 1999-től 2007-ig a GE Global Consumer Finance GE Money-nál tölt be különböző IT vezetői állásokat, így többek között a cégcsoport Európai IT menedzsmentjének tagjaként, illetve a Shared Service Center vezetőjeként tevékenykedett. A Magyarországi Volksbank Zrt. igazgatóságának 2007. szeptembere óta tagja.

5.3.

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TAGJAI: Direktor Ralf Weingartner Dr. Engelbert Bramerdorfer Pisák János Direktor Fausto Maritan Gerhard Kriegler

5.4.

KÖNYVVIZSGÁLÓ: KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó és Közgazdasági Tanácsadó Kft. Székhelye: 1139 Budapest, Váci út 99. Kijelölt könyvvizsgáló: Eperjesi Ferenc

5.5.

A LETÉTKEZELŐ TULAJDONOSAI 2008.ÁPRILIS 30-TÓL: Tulajdonos

Tulajdon a jegyzett tőke %-ában

Volksbank International AG

95,42

Türkiye Halk Bankasi

2,66

EM.RO Popolare S.P.A.

1,42

Banca Popolare di Vicenza S.C.P.A.

0,50

Külföldi tulajdon összesen 5.6.

100,00

A LETÉTKEZELŐ BEMUTATÁSA A Társaság rövid története

A Magyarországi Volksbank Zrt. 1993 óta működik sikeresen Magyarországon. A bank fő részvényese a Volksbank International AG. Az 1922-ben kereskedelmi hitelszövetkezet által alapított Volksbank AG (VBAG) több mint 60 független osztrák „Volksbank” (szövetkezeti bank) többségi tulajdonában áll. Napjainkban a VBAG Ausztria egyik legfontosabb bankcsoportjának, illetve egy nemzetközi kereskedelmi banknak a központi intézménye. A bővülő piacokon vezető szerepet játszó VBAG az első banki intézmények egyike volt, amely már 1991-ben terjeszkedni kezdett Közép-Kelet-Európa felé. A bécsi székhelyű Volksbank International AG (VBI) többségi tulajdonosa a VBAG (51%-ban), a fennmaradó részvények a német DZ BANK/WGZ BANK, valamint a francia Banque Fédérale des Banques Populaires tulajdonában vannak (mindkettő 24,5%-ban). A VBI egy több mint 500 értékesítési pontot számláló sikeres és folyamatosan növekvő hálózatot irányít a közép- és kelet-európai országokban: Szlovákiában, Csehországban, Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban, Romániában, Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában, valamint Ukrajnában. 2007-ben teljes eszközállományuk meghaladta a 9,5 milliárd eurót. 5000-nél is több alkalmazott kínálja a modern banki termékek és szolgáltatások teljes körét mind a lakossági, mind pedig a vállalati ügyfelek részére. 22

6.

A FORGALMAZÓ BEMUTATÁSA A Forgalmazó személye megegyezik a Letétkezelő személyével. A Forgalmazó adatai ezért megegyeznek az 5. „A Letétkezelő bemutatása” pont alatt található adatokkal.

7.

ADÓZÁS A jelen fejezetben szereplő információk a Tájékoztató elkészítésének időpontjában érvényes szabályokon alapulnak, ezért a Befektetőknek célszerű a Befektetési jegyek vásárlását megelőzően tájékozódniuk az aktuális szabályozásról.

7.1.

AZ ALAP ADÓZÁSA Az Alap eredményét adófizetési kötelezettség Magyarországon nem terheli. Az Alapot ugyanakkor a külföldön eszközölt befektetései kapcsán az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, illetve az adott ország adójogszabályai alapján adófizetési kötelezettség terhelheti.

7.2.

BEFEKTETÉSI JEGY TULAJDONOSOK ADÓZÁSA Belföldi Befektetők 1. Magánszemélyek adózása 2006. szeptember 1-vel a kamatadó mértéke 0%-ról 20%-ra változott. Az adó hatálya alá tartozik minden, belföldi magánszemély által Magyarországon és külföldön, 2006. szeptember 1-jétől elhelyezett megtakarítás, amelyen kamatjövedelem képződik. Kamatjövedelemnek minősül a befektetési jegyek után kifizetésre került hozam vagy azok vételi és eladási árának különbözeteként elért árfolyamnyereség is. A 2006. augusztus 31-ét követően vásárolt Befektetési jegyek után fizetett hozam vagy azok eladásából származó árfolyamnyereség után a magánszemély Befektetők így 20% adót kötelesek fizetni. Az adót a Forgalmazó vonja le és fizeti meg az adóhatóságnak. Az adózási szabályok változása, különösen a kamatadó 2006. szeptember 1-i bevezetése miatt felhívjuk a magánszemély Befektetők figyelmét, hogy a Befektetési jegyek vásárlását megelőzően konzultáljanak befektetési tanácsadóval és tájékozódjanak az aktuális szabályozásról. 2. Társaságok adózása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. tv. hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a Befektetési jegyek értékesítéséből származó árfolyamnyereség és veszteség az adóalapot növeli, illetve csökkenti. Külföldi Befektetők Felhívjuk a külföldi Befektetők figyelmét, hogy a Befektetési jegyek vásárlását megelőzően konzultáljanak befektetési tanácsadóval és tájékozódjanak az aktuális szabályozásról.

8.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Az Alapot jellegéből adódóan közvetetten - a megvásárolt befektetési alapok értékének változásán keresztül - érintik mindazok a kockázatok, amelyek egy tipikus - közvetlenül az Alap befektetési célpontjait jelentő eszközökbe (ingatlanok, kamatozó eszközök) fektető - befektetési alap nettó eszközértékét befolyásolják.

8.1.

AZ INGATLANPIAC SAJÁTOSSÁGAI Az ingatlanok vételárának megtérülési ideje viszonylag hosszú, ezért ingatlanba csak hosszú távon érdemes befektetni. Ezen felül pedig az ingatlanbefektetések kockázata sem elhanyagolható, az ingatlanok hasznosítása, illetve értékesítése időről-időre – a piaci viszonyok változásával párhuzamosan – nehézségekbe ütközhet. Az ingatlanpiac jellemzően több éves ciklusokban mozog, amely eltérhet a gazdaság egyéb szektorainak ciklusától, azaz az ingatlanpiacon realizálható hozam alakulása nem feltétlenül egyezik meg az alternatív befektetési eszközökön elérhető hozamok alakulásával.

23

8.2.

A GAZDASÁGI KÖRNYEZETBŐL ADÓDÓ KOCKÁZAT A hazai és nemzetközi gazdasági környezet jelentős hatással lehet egyrészt azokra a befektetési eszközökre, amelyeket az Alap közvetlenül megvásárol (Likvid eszközök), másrészt azokra, amelyekkel szemben a megvásárolt befektetési alapok befektetésein keresztül szerez kitettséget. Így hatással lehet az ingatlanok értékére, valamint az állampapírok hozamára és az üzleti életre általában. Az egyes országok kormányzati politikája befolyásolhatja az általános tőkepiaci feltételeket és az ingatlan-befektetések hozamait is. A Nettó eszközértéket és így a Befektetési jegyek forgalmazási árfolyamát különösen befolyásolhatja a gazdasági növekedés, a külgazdasági pozíció, az árfolyam politika, a költségvetés hiányának mértéke, az infláció és a kamatszint. A nemzetközi pénz- és tőkepiacok egyre erősödő integráltsága miatt egy-egy ország, illetve régió értékpapírpiacaira más országok és régiók tőkepiaci folyamatai is hatást gyakorolnak olyan mozgásokat indukálva, melyek az adott ország makrogazdasági adottságaiból kiindulva első látásra indokolatlannak tűnnek.

8.3.

POLITIKAI KOCKÁZATOK Egy adott ország mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az adott ország kormánya hozhat olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják az Alap működése során az adott országban – közvetve vagy közvetlenül – megszerzett befektetések értékét és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát.

8.4.

LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT A befektetési alapokba befektető befektetési alap egyik előnye, hogy a likvid eszközökön felül túlnyomó részt olyan eszközökbe fektet, amelyek folyamatos visszaváltása – a forgalmazásnak a Törvény által biztosított esetekben elrendelt felfüggesztése, illetve elhalasztása kivételével – biztosított. Így amennyiben az Alapból pénzkivonás történik, az Alapkezelő haladéktalanul tud intézkedni a likviditás megteremtése érdekében. Az Alap folyamatos likviditását hivatott szolgálni az Alapkezelőnek azon döntése is, hogy az Alap nem kollektív befektetési értékpapírban tartott tőkéjét kizárólag Likvid eszközökbe fekteti. Figyelembe kell azonban venni, hogy az Alapból történő jelentős pénzkiáramlás olyan piaci környezetben is történhet, amikor az Alapot alkotó befektetési alapok likvidálási nehézségekkel küzdenek a kereslet hirtelen beszűkülése következtében. Ilyenkor ugyan az Alapnak nincsenek értékesítési nehézségei, de a portfólió eszközértékét hátrányosan érintheti a portfólió elemeinek értékvesztése. Egy ingatlan befektetési alap esetében a portfólió elemek értékesítése, vagy a szabad pénzeszközök befektetése időnként nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. Ráadásul az ingatlanok és állampapírok árát az ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni, ami a megvásárolt befektetési alapok nettó eszközértékén keresztül hat a Befektetési jegyek árfolyamára. Egy ingatlan alap alapkezelője – az alap hatályos kezelési szabályzatában előírt módon és feltételekkel – élhet a Törvény által nyújtott azon joggal, hogy akár a befektetési jegyek visszaváltására irányuló szándék bejelentésétől számított 90. forgalmazási napon teljesítse a visszaváltást.

8.5.

ÁRAZÁSI KOCKÁZAT A befektetési alapba befektető alap esetében a befektetési jegyekre vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz legfeljebb harmincegy nap lehet. Ha a befektetési alapba befektető alap eszközeinek több mint huszonöt százalékát ugyanazon alapba fekteti, választhatja azt, hogy a forgalmazási szabályai egyezzenek meg a portfoliójában több mint huszonöt százalékot képviselő alap (lásd Alapkezelés Szabályzat 10.13.4 és 10.13.5 pontjait) forgalmazási szabályaival, amely esetben a visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz harmincegy napot meghaladó időtartam is lehet, amely felhatalmazás alapján a Befektetési jegyek forgalmazási szabályai a jelen tájékoztató 2.1.8 pontjában találhatók. Az Alapkezelő úgy alakította a forgalmazás feltételeit, hogy a Befektetési jegyekre adott visszaváltási megbízások tekintetében az Alap portfoliójában több mint huszonöt százalékot képviselő Raiffeisen Ingatlan Alap forgalmazási szabályai az irányadóak. A Raiffeisen Ingatlan Alap hatályos Kezelési Szabályzatában rögzítettek szerint a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó szabályok a következők: A Raiffeisen Ingatlan Alap „A”, „B”, „C” és „D” sorozata esetében az alapkezelő a befektetési jegyekre adott visszaváltási megbízást összeghatártól függetlenül a hatályos jogszabályban meghatározott – a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízás felvétele és a megbízás elszámolásának értéknapja közötti – időszakon belül az utolsó forgalmazási napon (T napon), az utolsó forgalmazási napra kiszámított forgalmazási árfolyamon teljesíti. Az alapkezelő a Felügyelet engedélye nélkül jogosult a visszaváltást az előzőekben meghatározott időszak utolsó forgalmazási napja és a megbízás felvételét követő 31. naptári nap között is teljesíteni, de köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni az elszámolás értéknapja megváltoztatásáról szóló 24

döntését, legkésőbb öt nappal a hatálybalépés előtt. A visszaváltási megbízás 31 naptári napnál korábbi teljesítéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A megbízás teljesítésére minden esetben a megbízás elszámolásásának napján érvényes forgalmazási árfolyamon kerül sor. Ebből kifolyólag a Befektetési jegyekre felvett visszaváltási megbízás teljesítése a Raiffeisen Ingatlan visszaváltási rendjéhez igazodó napon (T nap), T napi forgalmazási árfolyamon történik. Egy Befektetési jegy T forgalmazási árfolyama megegyezik az Alap T-1 napon kiszámított T napra vonatkozó, egy Befektetési jegyre jutó eszközértékével. A T napra vonatkozó egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásának módját az hatályos Kezelési Szabályzatának 10.15. "Az Alap nettó eszközértéke" című fejezete tartalmazza.

Alap napi nettó Alap

Mindebből kifolyólag a megbízás napján érvényes árfolyam és a teljesítés napján érvényes árfolyam akár jelentősen is eltérhet egymástól.

8.6.

A KÖZVETLENÜL MEGVÁSÁROLT BEFEKTETÉSI ESZKÖZÖK ÁRFOLYAMÁBAN REJLŐ KOCKÁZAT Az értékpapírpiacokat időnként nagymértékű árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek befolyásolják az Alap befektetéseinek - a befektetési alapok jegyeinek és a Likvid eszközök – értékét. Ezek ellen az Alapkezelő a legnagyobb gondosság mellett sem tudja teljes egészében megvédeni az Alap pozícióját. Ennek következtében előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke bizonyos időszakokban nem növekszik olyan mértékben, mintha a teljes portfólió csakis alacsony kockázatú befektetésekben (pl.: állampapírokban) állna.

8.7.

A KÖZVETETTEN MEGVÁSÁROLT BEFEKTETÉSI ESZKÖZÖKHÖZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOK Az Alap portfóliójában közvetetten lévő értékpapírok – állampapírok, egyéb kamatozó eszközök – kibocsátói rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak, csőd, vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek, vagy piaci megítélésük egyéb tényezők miatt jelentősen romolhat, ami az Alap portfólióját és a Befektetési jegyek tulajdonosait közvetetten, a megvásárolt befektetési jegyek értékvesztésén keresztül hátrányosan érintheti. Az Alap portfóliójában közvetetten lévő ingatlanokat – az ingatlanpiac sajátosságaiból adódóan – időnként nagy mértékű árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek ellen az Alapkezelő a legnagyobb gondosság mellett sem tudja teljes egészében megvédeni az Alap pozícióját. Az ingatlanok értékét – azok jövedelemtermelő képességének változásán keresztül – befolyásolja a bérbevevő fizetőképessége, a bérbeadott ingatlanok fenntartási és üzemeltetési költségeinek (adók, felújítási költségek stb.) változása. A bérleti szerződések a bérlő részéről történő felmondása – a felmondással járó esetleges büntető díjak ellenére – bevétel kiesést okozhatnak, amennyiben az ingatlant átmenetileg nem, vagy csak rosszabb feltételekkel sikerül bérbe adni.

8.8.

A FORGALMAZÁS FELFÜGGESZTÉSE A Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatalát, illetve visszaváltását az Alapkezelő a Törvény 249.§-a alapján, elháríthatatlan külső ok miatt, a Befektetők érdekében, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett kizárólag abban az esetben függesztheti fel, ha:

(a) az Alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az Alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy

(b) a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak. A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a Befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi. A Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése a Befektetők Befektetési jegyekre irányuló vételi, illetve visszaváltási megbízásainak átmeneti visszautasításához vezethet.

8.9.

AZ ADÓSZABÁLYOK ESETLEGES MEGVÁLTOZÁSA A Befektetési jegyekre vagy az Alapra vonatkozó jelenleg hatályos adózási szabályok a jövőben megváltozhatnak.

8.10. AZ ALAP SAJÁT TŐKÉJÉNEK CSÖKKENÉSE Az Alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az Alap saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Ez esetben a Befektetési jegy tulajdonosok az általuk kívántnál esetleg előbb kapják vissza a Befektetési jegybe fektetett pénzüket.

8.11. KONSTRUKCIÓBÓL EREDŐ KOCKÁZAT Az Alap konstrukciója szerint befektetési alapokba fektető alap. Az Alap befektetési politikájában a befektetési eszközök lehetséges elemei között felsorolt befektetési alapok befektetési politikájának változása befolyásolhatja az Alap teljesítményét.

25

8.12. DEVIZAÁRFOLYAM KOCKÁZATOK Az Alap portfólióját alkotó értékpapírok különféle devizákban lehetnek denominálva, aminek következtében ezen értékpapíroknak az egyes devizákban kifejezett értékük forintra konvertálva az adott deviza és a forint közötti árfolyam ingadozásától függően változhat.

A Befektetési jegyek árfolyama az Alap portfóliójában lévő értékpapírok mindenkori piaci értékétől függően napról napra változik és akár csökkenhet is.

26

9.

FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. és a Magyarországi Volksbank Zrt., mint Forgalmazó a 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 40. §-ának megfelelően kijelentik, hogy jelen Tájékoztatóban foglalt adatok és állítások a valóságnak megfelelnek. Az Alap nevében eljáró Alapkezelő, valamint a Forgalmazó kijelenti továbbá, hogy a jelen Tájékoztató elkészítése során nem hallgatott el olyan tényeket és információkat, amelyek a Befektetési jegyek, valamint az Alapkezelő helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

A Befektetési jegyek tulajdonosának a jelen Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Forgalmazó az őt érintő adatok (így a 2.5 pont, 5. és 6. pontok ) vonatkozásában felel. Az Alap nevében eljáró Alapkezelő kijelenti, hogy a Tájékoztató további részeiben foglalt adatok és kijelentések tartalmának valódiságáért és teljességéért felelősséget vállal.

Budapest, 2008. november 18.

.....................................................................

......................................................................



(1088 Budapest, Rákóczi út 7.)

(1054 Budapest, Akadémia u. 6.)

Dr. Balázs László Igazgatóság elnöke

Skonda Mária

Balogh András

Igazgatóság elnökhelyettese

vezérigazgató

Forgalmazó

Alapkezelő

27

Váradi Zoltán vezérzigazgató-helyettes

10. ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT 10.1.

AZ ALAP ELNEVEZÉSE Az Alap elnevezése Volksbank Ingatlan Alapok Alapja.

10.2.

AZ ALAP TÍPUSA Nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott nyilvános nyíltvégű befektetési alapba befektető befektetési alap.

10.3.

ALAPÍTÓI HATÁROZAT Az Alapkezelő igazgatósága 2003. április 10-én kelt 6. számú határozatával döntött ingatlan alapok alapja létrehozásáról, s így kezdeményezte a Volksbank Ingatlan Alapok Alapja elnevezésű nyíltvégű befektetési alapba befektető befektetési alap Befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalát valamint Tájékoztatójának, Alapkezelési Szabályzatának és Rövidített tájékoztatójának Felügyelet által történő jóváhagyását, illetve a nyilvános ajánlattétel közzétételét.

10.4.

AZ ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2003. december 22--én kelt III/110.203/2003. számú határozatával engedélyezte az Alap Befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalát, illetve a nyilvános ajánlattétel közzétételét. A jegyzés sikeres lezárását követően az Alapkezelő haladéktalanul kezdeményezi az Alap nyilvántartásba vételét a Törvény 253. §-ának rendelkezései szerint. Az Alap a nyilvántartásba vétellel jön létre, ezt követően nyílik meg az Alapkezelő joga arra, hogy a Befektetők által befizetett összeg felett az Alap befektetési politikájának megfelelően rendelkezzen.

10.5.

AZ ALAP SAJÁT TŐKÉJE Az Alap induló saját tőkéje: minimum 200.000.000 Ft, azaz kettőszázmillió forint. Az Alap minimális induló saját tőkéjének lejegyzésére a Magyarországi Volksbank Zrt. (1088 Budapest, Rákóczi út 7.) garanciát vállal. Az Alap saját tőkéje induláskor megegyezik a lejegyzett Befektetési jegyek darabszámának és névértékének szorzatával, a működés során pedig az Alap összesített Nettó eszközértékével azonos. Nyíltvégű alap esetében a forgalomban lévő befektetési jegyek száma és ezzel a befektetési alap saját tőkéje a befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala és visszaváltása következtében folyamatosan változhat. A jegyzés, illetve a folyamatos forgalomba hozatal és forgalmazás során a Befektetési jegyek mennyisége nincs korlátozva.

10.6.

AZ ALAP FUTAMIDEJE Az Alap futamideje az Alap PSZÁF által történt 2003. december 22.-i nyilvántartásba vételének dátumától határozatlan ideig tart.

10.7.

ÜZLETI ÉV Az Alap üzleti éve a naptári évvel egyezik meg. Az Alap első üzleti éve az Alap Felügyelet által történő nyilvántartásba vételének dátumától 2003. december 31-ig tart.

10.8

BEFEKTETŐK KÖRE A Befektetési jegyeket a mindenkor hatályos devizajogszabályok szerint devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg.

10.9

FORGALMAZÓK A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásában részt vesznek: Magyarországi Volksbank Zrt. (1088 Budapest, Rákóczi út 7.) minden egysége (a forgalmazási helyek listáját az 1. számú melléklet tartalmazza)

10.10.

AZ ALAPKEZELŐ

10.10.1 Az Alap kezelője Az Alap kezelője: Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.

28

10.10.2 Az Alapkezelő székhelye Az Alapkezelő székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. 10.10.3 Az Alapkezelő feladatai és hatásköre Az Alapkezelő: 1.

kezeli az Alapot azzal a céllal, hogy elérje az Alap befektetési célját;

2.

megvalósítja az Alap befektetési politikáját;

3.

rendelkezéseket és utasításokat ad az Alap pénzeszközeivel és befektetéseivel kapcsolatban;

4.

olyan kereskedési stratégiát valósít meg, amely összhangban van az Alap befektetési célkitűzéseivel és politikájával;

5.

mérlegeli, hogy gyakorolja-e - és milyen módon és mértékben - az adott befektetésekhez kapcsolódó jogokat;

6.

elkészíti és kiadja a jogszabályok és az Alapkezelési Szabályzat által megkívánt valamennyi jelentést;

7.

intézi az Alap általános adminisztrációját;

8.

az Alap részére Letétkezelőt, Forgalmazót és Könyvvizsgálót bíz meg, amelyekkel megköti a szükséges megállapodásokat, továbbá folyamatosan kapcsolatot tart velük;

9.

az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges minden dokumentumot naponta megküld a Letétkezelőnek;

10.

az Alap befektetési politikája megvalósításának elősegítése érdekében alvállalkozói szerződést köt az Alalapkezelővel;

11.

gondoskodik az Alap megfelelő működéséről, beleértve a szükséges díjak és költségek kifizetését az Alap nevében;

12.

a Törvénynek és az Alapkezelési Szabályzatnak megfelelően kezeli az Alap számláit;

13.

minden esetben a Törvénnyel, egyéb jogszabályokkal és jelen Alapkezelési Szabályzattal összhangban cselekszik.

10.10.4 Az Alapkezelő felelőssége Az Alapkezelő a jelen Alapkezelési Szabályzatban foglalt feladatait a befektetési alapkezelőtől elvárható gondossággal és a jelen Alapkezelési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően köteles elvégezni. Az Alapkezelő felelősségét illetően az Üzletszabályzatban foglaltak az irányadóak. Az Alapkezelő az általa harmadik féltől igénybe vett befektetési alapkezelési tevékenységért mint sajátjáért felel, az ettől eltérő kikötés semmis. Az Alapkezelő a befektetési tevékenység végzéséhez kizárólag olyan alvállalkozót vehet igénybe, amely Magyarországon székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik a Törvényben meghatározott portfolió kezelési tevékenységre vonatkozó engedéllyel, illetve külföldön székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamelyik tagállamának hasonló tevékenység feljogosítására vonatkozó engedélyével. 10.10.5 Az Alapkezelő díjazása Az Alapkezelőt az Alap kezelésével kapcsolatban kizárólag az alapkezelési díj illeti meg, mely maximum 0,4% az utolsó nettó eszközértékre vetítve. Az alapkezelési díjat az Alapkezelő naponta számolja el és minden hónap első munkanapján kerül kifizetésre.

10.11.

A LETÉTKEZELŐ

10.11.1 Az Alap letétkezelője Az Alap letétkezelője: Magyarországi Volksbank Zrt. 10.11.2 A Letétkezelő székhelye A Letétkezelő székhelye: 1088 Budapest, Rákóczi út 7. 10.11.3 A Letétkezelő feladatai és hatásköre A Letétkezelő az alábbi feladatokat végzi: 1.

ellátja a Befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával kapcsolatos teendőket;

2.

gondoskodik az Alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzéséről;

3.

ellátja a letétkezeléssel kapcsolatos technikai feladatokat;

4.

naponta meghatározza az Alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékét; 29

5.

gondoskodik az Alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről;

6.

ellenőrzi és elősegíti, hogy az Alapkezelő a jogszabályoknak, a PSZÁF engedélyének, valamint az Alapkezelő által meghatározott – az Alapkezelési Szabályzatban foglalt - befektetési szabályoknak megfelelően járjon el;

7.

biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a Befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön.

Tevékenysége során a jogszabályokban, az Alapkezelési Szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az Alap saját tőkéjének negatívvá válásáról a Letétkezelő köteles írásban értesíteni az Alapkezelőt valamint a Felügyeletet. A Letétkezelő tevékenységét a Befektetők érdekében, a jogszabályoknak, az Alapkezelési Szabályzatnak és az Alap letétkezelésére vonatkozó megbízásának megfelelően köteles végezni. E tevékenysége során köteles visszautasítani az Alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely a jogszabályokkal, illetve az Alap Alapkezelési Szabályzatával ellentétes és köteles az Alapkezelőt a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az Alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és az Alapkezelési Szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a Letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. Az Alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a Letétkezelőnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a Letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni. 10.11.4 A Letétkezelő megváltoztatásának módja A Letétkezelőnek adott megbízás felmondása és új Letétkezelő megbízása csak a PSZÁF jóváhagyása esetén lehetséges. Amennyiben a Letétkezelő bármely időben képtelenné válik arra, hogy továbbra is ellássa az Alap letétkezelését, az Alapkezelő a PSZÁF jóváhagyásával kiválasztja a Letétkezelő utódját.

10.12.

BEFEKTETÉSI JEGYEK

10.12.1 A befektetési jegyek száma, típusa Az Alapkezelő az Alap nevében a Befektetők számára visszaváltható, dematerializált, névre szóló, 1 Ft névértékű Befektetési jegyeket bocsát ki. A Befektetési jegyeket devizabelföldiek és devizakülföldiek egyaránt megvásárolhatják a folyamatos forgalomba hozatal és forgalmazás során. 10.12.2 Befektetési jegyek előállítása A Befektetési jegyek dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra. A dematerializált formában kibocsátott Befektetési jegyek sem a jegyzés során, sem azt követően a folyamatos forgalomba hozatal és forgalmazás során fizikailag nem kérhetőek ki. A dematerializált formában előállított Befektetési jegyeket az Alapkezelő kezdeményezésére az általa megállapított értéknappal a központi értéktár keletkezteti, illetve törli.

A dematerializált értékpapírok vásárlásához szükséges, hogy a befektető értékpapír-számlával rendelkezzen. Értékpapír-számlát a forgalmazó vezet. A forgalmazó tulajdonában álló értékpapírról értékpapír-számlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető). Az értékpapír-számla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapír-számlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapír-számlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. A számlavezető ügyfelének értékpapír fajtánként egy értékpapír-számlát vezethet. 10.12.3 Befektetési jegyekhez kapcsolódó jogok A Befektetési jegyek minden tulajdonosa: •

jogosult az általa vásárolt Befektetési jegyek felett szabadon rendelkezni;

•

jogosult arra, hogy az alap hatályos kezelési szabályzatában meghatározottak szerint a Befektetési jegyeket vagy azok egy részét visszaváltsa a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken;

•

jogosult arra, hogy az Alap megszűnése esetén az Alap végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen;

•

kérésére ingyenesen a rendelkezésére kell bocsátani az Alap féléves és éves jelentését. A jelentések a Befektetési jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, Forgalmazó és a Letétkezelő irodáiban;

•

kérésére ingyenesen a rendelkezésére kell bocsátani a Tájékoztatónak, az Alap Rövidített Tájékoztatójának, az Alapkezelési Szabályzatnak és az Alapkezelő Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát, valamint a legfrissebb havi Portfólió jelentést; 30

10.13.

•

részére a Befektetési jegy első alkalommal történő értékesítésekor az Alapkezelési Szabályzatot és az Alap Rövidített Tájékoztatóját minden esetben térítésmenetesen át kell adni;

•

jogosult a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben meghatározott egyéb jogok gyakorlására;

•

a Befektetőt megilleti a Törvényben meghatározott rendkívüli tájékoztatás joga.

BEFEKTETÉSI JEGYEK KIBOCSÁTÁSÁVAL ÖSSZEGYŰJTÖTT TŐKE FELHASZNÁLÁSI CÉLJA

10.13.1 A befektetési eszközök Az Alap befektetési célja, hogy a Likvid eszközökön felül kizárólag nyilvános, nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyeibe és egyéb kollektív befektetési értékpapírokba történő befektetéseken keresztül, a Befektetési jegyek zavartalan visszaváltásához szükséges likviditást fenntartva, korlátozott tőke- és hozamkockázat felvállalása mellett hosszabb távon az ingatlan-befektetéseken általában elérhető hozamokat elérhetővé tegye a Befektetők számára. Az Alapkezelő ennek megfelelően az Alap saját tőkéjét az alább felsorolt befektetési eszközökben tarthatja: 1. Az állampapírok: A) a magyar vagy egyéb OECD tagállam által kibocsátott állampapírok, így többek között a diszkontkincstárjegyek, kamatozó kincstárjegyek, közép- és hosszú lejáratú, fix, illetve változó kamatozású államkötvények; B) a magyar jegybank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. 2. Repo megállapodások: Állampapírokra, illetve jegybank által kibocsátott értékpapírokra alapozott repo megállapodások. 3. Bankbetét: Látra szóló, illetve lekötött bankbetétek. 4. Deviza 5. Kollektív befektetési értékpapírok 10.13.2 Befektetési korlátozások Az Alapkezelő az Alap befektetési politikáját a Törvény és jelen Alapkezelési Szabályzat keretein belül saját megítélése szerint hajtja végre. A Törvényben és a jelen Alapkezelési Szabályzatban meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfólió-elemek ügyletkötéskori piaci értékének az Alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. A Törvény XXVIII-XXIX. fejezetei alapján különösen az alábbi befektetési korlátozások alkalmazandóak az értékpapírok megszerzésekor: 1.

Az Alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhetnek tíz százalékot meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedést, illetve tíz százalékot meghaladó szavazati jogot megtestesítő értékpapírt.

2.

Az Alapkezelő az Alap javára nem szerezhet egyetlen kibocsátóban sem nyilvános vételi kötelezettséget eredményező befolyást.

3.

Az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg az Alap saját tőkéjének húsz százalékát, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.

4.

Az Alap nem szerezhetik meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több mint húsz százalékát, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.

5.

Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott azonos sorozatú állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének harmincöt százalékát.

6.

Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési jegybe.

7.

Az Alapkezelő az Alap részére nem vásárolhat: a) saját maga által kibocsátott értékpapírt; b) az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat. 31

8.

Az Alapkezelő a tulajdonában lévő befektetési eszközöket az Alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az Alaptól.

9.

Az Alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő befektetési eszközöket az Alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével, ideértve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat.

10. A 7. bekezdés b) pontjában, illetve a 9. bekezdésben kivételként szereplő befektetési eszközökre kötött ügyleteknél, valamint az Alapkezelő által kezelt alapok, portfóliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell. 11. A nyilvános módon létrehozott, befektetési alapba befektető Alap portfóliójában lévő nyilvános, nyílt végű, értékpapír alapú kollektív befektetési értékpapírokat nem kell figyelembe venni az 1. és 3. pontokban, valamint a Törvény 275. és 276. § (nyilvános értékpapír alapokra vonatkozó különleges és eltérő szabályok) alatt foglalt szabályok alkalmazása során. 12. Amennyiben a befektetési alapba befektető Alap a saját tőkéjének legalább huszonöt százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni egyetlen befektetési alapba, illetve kollektív befektetési formába, akkor ezen alap befektetési politikáját és ezen alapot terhelő költségeket az Alap kezelési szabályzatában ismertetni kell. 13. A befektetési alapba befektető befektetési Alap tájékoztatójában fel kell tüntetni az alapra, illetőleg a befektetéssel érintett más kollektív befektetési formára terhelhető kezelési díj legnagyobb mértékét, éves jelentésében pedig az alapra, illetve a más kollektív befektetési formára terhelt tényleges kezelési díj legnagyobb arányát. 14. Az Alapkezelő a befektetési alapba befektető befektetési Alap nevében kizárólag a Törvény 272. § (2) bekezdése a) ,c) és d) pontjának megfelelő származtatott ügyletet köthet (fedezeti és arbitrázs ügylet, nyitott származtatott ügylet lezárása). Ha az Alap saját tőkéjét olyan más kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába fekteti be, amelyet az Alapkezelő, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel – ideértve azt az esetet is, amikor az alapkezelő alvállalkozóként kezeli az Alapot -, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az Alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető. 10.13.3 Azonnali fizetőképesség Az Alapok azonnali fizetőképességének fenntartása érdekében:

1.

Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjének terhére, az Alap nettó eszközértékének 10%-os mértékéig vehet fel hitelt, legfeljebb 30 napos lejárati időszakra, az Alap Befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából. Az Alapkezelő jogosult az Alap eszközei terhére az Alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként.

2.

Az Alapkezelő az Alap portfóliójában lévő eszközöket – a Törvényben felsorolt eseteket kivéve zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és az Alap nevében kötvényt vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

3.

Az Alapkezelő a Törvényben előírt feltételekkel az Alap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az Alap nevében kölcsönadhatja.

4.

Az Alapkezelő az Alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat kivéve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlását és a 3. pontban feltüntetett esetet.

5.

Az Alapkezelő az Alap származtatott ügyleteihez jogosult az Alap nevében az Alap eszközei terhére óvadékot nyújtani.

6.

Az Alapkezelő kizárólag a származtatott termékekbe befektető Alap, illetve zártkörű alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az Alapkezelő jogosult a kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az ilyen Alap nevében az Alap vagyona terhére óvadékot nyújtani.

7.

Az Alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt és egyéb pénzpiaci eszközt, amely nincs az Alap tulajdonában.

8.

A visszaváltási igények teljesítése céljára az Alapkezelő által elkülönített likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya az Alap mindenkori saját tőkéjének 10 százaléka, azaz az Alapkezelő a Likvid eszközök mindenkori minimális arányát nem határozza meg.

9.

Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott – egyébként likvid eszköznek minősülő – értékpapír nem minősül a Befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek.

32

10.13.4 Befektetési politika Befektetési stratégia Az Alapkezelő a tőle elvárható maximális gondossággal, saját belátása és döntése alapján, a Törvény és a jelen Alapkezelési Szabályzatban foglalt korlátozások betartása mellett alakítja ki az Alap forrásainak felhasználási módját, a befektetési arányokat annak érdekében, hogy az Alap az Alapkezelő várakozásainak megfelelő jövőbeni kockázatok és hozamok függvényében hosszabb távon a lehetséges legmagasabb hozamot érje el. Az Alapkezelő az Alap mindenkori saját tőkéjének legalább nyolcvan százalékát kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alap értékpapír állományában elsősorban ingatlan és állampapír alapok, illetve állampapír alapokat vásárló befektetési alapba befektető alapok befektetési jegyei kapnak helyet. A nem kollektív befektetési értékpapírokba fektetett tőkét az Alapkezelő kizárólag Likvid eszközökben tartja. A portfólió lehetséges elemei, azok tervezett aránya Az Alapkezelő az Alap Befektetési jegyek zavartalan visszaváltását biztosító Likvid eszközökön felüli tőkéjét elsősorban az alábbi befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyekbe fekteti: Raiffeisen Ingatlan Alap Az Alap saját tőkéjén belül a Raiffeisen Ingatlan Alap befektetési jegyeinek aránya várhatóan 0-100% között lesz. Volksbank Állampapír Alapok Alapja Az Alap saját tőkéjén belül a Volksbank Állampapír Alapok Alapja befektetési jegyeinek aránya várhatóan 0-25% között lesz. Egyéb kollektív befektetési értékpapírok Az Alap a fentiek mellett egyéb hazai vagy külföldi ingatlan alapok, állampapír alapok, illetve állampapír alapokat vásárló befektetési alapba befektető alapok befektetési jegyeibe is fektethet. Saját tőkéjén belül az ilyen befektetések aránya 0-25% között lesz, és egyenként egy alap befektetési jegyeinek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapíroknak a súlya nem haladja meg a 25%-ot az Alap saját tőkéjén belül. 10.13.5 Az Alap saját tőkéjének 25%-át meghaladó részesedést elérő befektetési alap részletes befektetési politikája és az alapot terhelő költségek 10.13.5.1

A Raiffeisen Ingatlan Alap bemutatása Típusa, fajtája: nyilvános, nyíltvégű ingatlanforgalmazó befektetési alap Futamideje: a nyilvántartásába vétel napjától határozatlan ideig tart Alapkezelő: Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (továbbiakban: Raiffeisen Alapkezelő) Székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 6.

10.13.5.2

A Raiffeisen Ingatlan Alap befektetési politikája Befektetési stratégia A Raiffeisen Ingatlan Alap alapkezelőjének, a Raiffeisen Alapkezelőnek célja, hogy a Raiffeisen Ingatlan Alap működése során egyenletes, a banki kamatokat meghaladó hozamot érjen el, a kockázatok lehetőségekhez képest minimális szinten tartása mellett. A Raiffeisen Alapkezelő a kockázat megosztás és a lehetséges legmagasabb hozam kritériumokat tartja szem előtt a portfólió kialakítása és a befektetési döntések meghozatala során. A Raiffeisen Alapkezelő a Raiffeisen Ingatlan Alap pénzeszközeiből ingatlanokat vásárol, az ingatlanokra nem fordított tőkét pedig likvid eszközökben tartja. Az ingatlanok megvásárlása és értékesítése közötti időszakban azokat a befektetési elveknek megfelelően hasznosítja. Az ingatlanportfólió összeállítása során a Raiffeisen Alapkezelő mind az ingatlanok jellege, mind a hasznosítás, hozamtermelő képesség szempontjából igyekszik diverzifikációt megvalósítani. A Raiffeisen Alapkezelő törekszik arra, hogy a Raiffeisen Ingatlan Alap likviditásának, a visszaváltások zavartalanságának biztosításához szükséges likvid hányad fölötti tőkét teljes mértékben ingatlanokba fektesse. A Raiffeisen Ingatlan Alap banki hozamokat meghaladó hozamának biztosítása érdekében a Raiffeisen Alapkezelő a megvásárolni kívánt ingatlanok vételárának, illetve az adott ingatlan-beruházások nettó eszközérték számításakor figyelembe vehető értékének maximum ötven százaléka erejéig élni fog a Törvény által biztosított hitelfelvételi lehetőséggel.

33

A Raiffeisen Ingatlan Alap kiegyensúlyozott hozamának biztosítása érdekében a Raiffeisen Alapkezelő a devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek (bérleti díjak, lízing díjak, stb.) árfolyamkockázatának fedezése céljából határidős ügyleteket köt. Bérbeadással hasznosított ingatlanok A Raiffeisen Alapkezelő a portfólió összeállítása során nagyobb részben olyan befektetési célpontokat kutat fel, melyek bérbeadással jól hasznosíthatóak. A bérbeadással történő hasznosítás célja, hogy megteremtse a Raiffeisen Ingatlan Alap hosszú távú, kiegyensúlyozott teljesítményének alapját. A Raiffeisen Alapkezelő a befektetési döntések meghozatala során az élő, hosszú távú szerződésekkel rendelkező, minőségi bérlők használatában álló objektumokat részesíti előnyben, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a Raiffeisen Ingatlan Alap hosszú távon is kiegyensúlyozott hozamot legyen képes elérni. Az ilyen típusú ingatlanokba történő befektetést megelőzően a Raiffeisen Alapkezelő kiemelt figyelmet szentel az élő bérleti szerződések minősége vizsgálatának, a szerződéses feltételek és a bérlő minősítésének. A Raiffeisen Alapkezelő törekszik arra, hogy a bérleti megállapodások biztosítsák a bérleti díjak reálértékének megőrzését. A bérleti szerződések minősége és hossza mellett fontos szerephez jut a lejárati szerkezet aktív menedzsmentje. A Raiffeisen Alapkezelő törekszik annak elkerülésére, hogy számottevő bevételkiesés álljon elő az egyszerre lejáró bérleti szerződések miatt. A bérbeadás útján hasznosítandó ingatlanok hányadát a Raiffeisen Alapkezelő kedvező befektetési lehetőség esetén kisebb részben feltöltheti olyan ingatlanokkal is, melyek a megvásárlás pillanatában nem hasznosítottak, azonban a piaci viszonyok, illetve lehetséges bérlőkkel folytatott tárgyalások alapján valószínűsíthető, hogy az ingatlan bérbeadással történő hasznosítása rövid időn belül, kedvező hozamkilátások mellett biztosítható. Értéknövekedésre alapozott befektetések A Raiffeisen Alapkezelő a Raiffeisen Ingatlan Alap vagyonának kisebb részét olyan ingatlanokba fektetheti, melyek esetében jelentős értéknövekedés valószínűsíthető. Az értéknövekedés forrása származhat a tranzakció kedvező árazásából, esetleges értéknövelő felújítási munkálatok elvégzéséből és az ezt követő hasznosításból, illetve a várható ingatlanpiaci fejlődési trendekből, áremelkedésből. Az értéknövekedésre alapozott befektetések között helyet kaphatnak telekingatlanok is, melyeken a Raiffeisen Ingatlan Alap a későbbiekben fejlesztési projekt keretében értéknövelő beruházásokat hajthat végre (például közművesítés, beépítés), illetve kedvező értékesítési lehetőség esetén a telekingatlant magát is értékesítheti. A Raiffeisen Alapkezelő az ilyen típusú tranzakciók esetében alapelvnek tekinti, hogy a tranzakciók nem lehetnek spekulatív jellegűek, az előzetesen elvégzett elemzéseknek alá kell támasztaniuk a tranzakcióban rejlő értéknövekedési potenciált. Személyre szabott fejlesztések A Raiffeisen Alapkezelő megfelelő minőségű partner és megfelelő garanciák illetve hozamkilátások megléte esetén megfontolja, hogy a Raiffeisen Ingatlan Alap portfólióját kisebb részt úgynevezett „személyre szabott” ingatlanfejlesztések keretében töltse fel. Ebben az esetben a Raiffeisen Ingatlan Alap úgy fog ingatlanfejlesztésbe, hogy az elkészült objektumot az együttműködő partner a fejlesztés megkezdésekor meghatározott feltételek mellett teljes egészében, vagy nagy részben hosszú távra bérbe veszi. A Raiffeisen Alapkezelő emellett figyelmet fordít a ma már egyre gyakrabban előforduló „development forward” tranzakciók megvalósításának lehetőségére, amely esetén egy külső fejlesztő egy építkezés előtt vagy közben, legalább részben elő-bérbeadásra került ingatlan fejlesztését végzi, miközben a befektető egy vagy több, előre rögzített határidőre / kiadottsági hányadra vonatkozó feltétellel megvásárolja a majdani befejezett ingatlant egy előre meghatározott áron. Ez az eljárás csökkenti a fejlesztő kockázatát, az emiatt elvárt árat is, és javítja a sikeres tranzakció esélyét az idejekorán történő bekapcsolódás miatt. Ilyenkor a Raiffeisen Ingatlan Alap az ingatlanfejlesztés egyébként magas kockázatát az előzetesen megkötött szerződéseknek köszönhetően jelentős mértékben csökkentheti, ugyanakkor részesedhet a fejlesztési profitból is. Az ilyen típusú fejlesztés a bérlő számára is hozzáadott értéket rejt, mivel az objektum minden tekintetben a bérlő elvárásai szerint kerül kialakításra. A személyre szabott fejlesztéseket a Raiffeisen Ingatlan Alap a beruházások elkészülte és az objektum használatba vétele előtt értéknövekedésre alapozott befektetésként, a használatba vételt és a bérleti megállapodás megnyíltát követően bérbeadással hasznosított befektetésként tartja nyilván. Típus szerinti diverzifikáció A Raiffeisen Alapkezelő a hasznosítás módján túl az ingatlanok típusa, jellege szerint is diverzifikálja a Raiffeisen Ingatlan Alap portfólióját. A Raiffeisen Alapkezelő célja, hogy a Raiffeisen Ingatlan Alap vagyonát – elsősorban gazdasági hasznosításra alkalmas – ipari és logisztikai, kereskedelmi és irodai célú, valamint kisebb részben lakás célra kialakított ingatlanok és telekingatlanok megvásárlásába fektesse. 34

Az egyes ingatlantípusok közti kockázatmegosztás célja, hogy csökkentse a portfólió hozamának függését az egyes piaci szegmensekben tapasztalható árváltozásoktól, illetve az egyes piaci szegmenseket érintő általános konjunktúra hatásoktól, melyek természetesen az adott szektorban működő bérlők gazdálkodását is befolyásolhatják. Kereskedelmi célú ingatlanok A magyar gazdaság fejlődésével és az Európai Unióhoz való közeledéssel párhuzamosan várható, hogy a lakosság életszínvonala és jövedelme fokozatosan növekszik majd. Feltételezhető, hogy ez a növekedés pozitív hatással lesz a kereskedelmi forgalom alakulására is. Ezek a folyamatok várhatóan továbbra is stabil keresletet támasztanak a kereskedelmi célú ingatlanok piacán. Ebben a piaci szegmensben a bérbeadással történő hasznosításnak is stabil, kialakult szokásai vannak, így célszerűnek tűnik, hogy a kereskedelmi célú ingatlanok a portfólió kialakítása során jelentős szerephez jussanak. Ipari, logisztikai célú ingatlanok Az ipari, logisztikai ingatlanok szegmense napjainkban a kereskedelmi és iroda célú ingatlanoknál nagyobb hozammal kecsegtet, ugyanakkor az ilyen típusú befektetés magasabb kockázattal is jár. Ezen a területen a hazai cégek fejlődéséből, növekedéséből fakadó természetes kereslet megjelenése mellett egyfajta minőségi rotáció is zajlik. A korszerűtlen telephelyen működő társaságok nagy számban költöznek új, modern infrastruktúrával ellátott ingatlanokba. Ezzel párhuzamosan az elmúlt években számos külföldi befektető telepedett meg hazánkban, többségében új építésű ingatlanokat keresve. Az ipari, logisztikai ingatlanok piacán ugyanakkor kockázati tényezőként jelentkezik, hogy az adott ingatlan értéke nagy mértékben függ a hasznosítás céljától. Mivel az objektumoknak számos ipari tevékenység végzéséhez speciális feltételeknek kell eleget tenniük, az ingatlanok újrahasznosítása több esetben nehézségekbe ütközhet. A bérlőelhagyások ellen a bérleti szerződések garanciális feltételeinek megfogalmazásával, illetve a portfólió diverzifikációjával, bérlők közötti megosztásával célszerű védekezni. Tekintettel a várható magasabb megtérülésre, az ebben a szegmensben kínálkozó személyre szabott fejlesztési lehetőségekre, illetve a portfólió ingatlantípusok közötti diverzifikációjának igényére, a Raiffeisen Alapkezelő a Raiffeisen Ingatlan Alap portfóliójának kialakítása során kiemelt szerepet szán az ipari ingatlanoknak. Az ilyen típusú befektetések kiválasztása során – épp a hasznosítással összefüggő kockázatok miatt – a Raiffeisen Alapkezelő kiemelt figyelmet szentel a bérlő személyét, a bérleti szerződések feltételeit és garanciáit érintő vizsgálatoknak. A Raiffeisen Alapkezelő a Raiffeisen Ingatlan Alap portfóliójának kialakítása során törekszik arra, hogy kizárólag olyan ipari célú ingatlanokat vásároljon, melyek hasznosítása minőségi bérlővel kötött hosszú távú bérleti szerződéseken alapszik. Irodaingatlanok Az irodai célú ingatlanok piaca a hazai ingatlanpiac legrégebbi és leginkább kiforrott bérbeadási szokásokkal rendelkező szegmense. Ebben a szegmensben történt a legtöbb befektetési tranzakció is, így ez a részpiac képes a legtöbb információval szolgálni a befektetők és a Raiffeisen Alapkezelő részére is. Az iroda célú ingatlanok kihagyhatatlanok egy kiegyensúlyozott hozamot és alapvetően bérbeadással történő ingatlanhasznosítást megcélzó ingatlanalap portfóliójából. Ebben a piaci szegmensben azonban az egy befektetésre eső tőkenagyság – épp a fejlesztések nagy volumene miatt – rendkívül magas. A hazai ingatlanalapok tőkeméretük és a törvényi előírások miatt jelen pillanatban még nem képviselnek kellő tőkeerőt ahhoz, hogy jelentős irodabefektetésekben gondolkodhassanak. A Raiffeisen Ingatlan Alap működésének első fázisát várhatóan a tőkeakkumuláció fogja meghatározni. Amint a Raiffeisen Ingatlan Alap eléri a Raiffeisen Alapkezelő által minimálisan szükségesnek ítélt méretet, a Raiffeisen Alapkezelő szándékai szerint az irodabefektetések is helyet kapnak a Raiffeisen Ingatlan Alap portfóliójában. Az irodaingatlanok, különösen a kisebb projektek esetében a hasznosítási lehetőségeket döntően meghatározza az elhelyezkedés, a közlekedés és a kapcsolódó szolgáltatások színvonala. A Raiffeisen Alapkezelő befektetési döntéseit ezen körülmények mérlegelése, illetve a bérleti szerződés állomány elemzése alapján hozza majd meg. Lakáscélú ingatlanok A lakáscélú ingatlan, mint befektetési célpont a gazdálkodó szervezeteket érintő általános gazdasági ciklusok ellen nagyfokú védettséget biztosít a portfóliónak. Mivel egy-egy befektetési objektum megszerzése viszonylag alacsony befektetést igényel, a befektetési alap több, hasonló adottságokkal rendelkező objektum megvásárlására képes, ami a bérlőelhagyás kockázatát is jelentős mértékben teríti. A bérlakás piac tehát hasznos befektetési célpont lehet az ingatlanalap portfóliójának kialakítása során. Magyarországon jelenleg a piaci alapú bérlakások piaca még meglehetősen kezdetleges, a Raiffeisen Ingatlan Alap számára értékelhető befektetési célpontok csak rendkívül korlátozott mértékben találhatók. Így a jelen helyzetben a Raiffeisen Ingatlan Alap ebben a szegmensben csak rendkívül korlátozott mértékben fektethet be – a befektetési lehetőségek tágulásával párhuzamosan a Raiffeisen Alapkezelő a lakáscélú ingatlanok piacán aktív szerepvállalásra törekszik. Területi diverzifikáció 35

A Raiffeisen Alapkezelő a Raiffeisen Ingatlan Alap portfóliójának kialakítása során igyekszik elkerülni a portfólió túlzott koncentrációját az egyes objektumok elhelyezkedése alapján is. A Raiffeisen Alapkezelő Magyarország teljes területén kíván befektetéseket eszközölni, amennyiben a megfelelő befektetési célpontok felkutatása eredménnyel jár. A Raiffeisen Ingatlan Alap ingatlanokkal történő feltöltése a Raiffeisen Ingatlan Alapnak a Felügyelet nyilvántartásba vétele után, fokozatosan fog megvalósulni. A fent megjelölt egyes piaci szegmensek esetében a Raiffeisen Ingatlan Alap feltöltése eltérő ütemezésben valósulhat meg. Az irodaingatlanok esetében a Raiffeisen Alapkezelő várhatóan csak azt követően fog befektetéseket eszközölni, ha a Raiffeisen Ingatlan Alap eléri a Raiffeisen Alapkezelő által elégségesnek tekintett tőkeméretet. A lakáscélú ingatlanok szegmesében a Raiffeisen Ingatlan Alap várhatóan csak a piaci bérlakáspiac kialakulását követően vállal majd aktív szerepet. Az ingatlanokat a Raiffeisen Alapkezelő a futamidőn belül akkor értékesíti, ha a hasznosításból várható hozamot meghaladó hasznot hozó értékesítési lehetőség adódik. Sor kerülhet ingatlan értékesítésére akkor is, ha a várható piaci viszonyok azt indokolják és/vagy a Raiffeisen Ingatlan Alap kezdeti, fejlődési fázisát követően a hosszú távú kiegyensúlyozott hozamfizetéshez realizált árfolyamnyereség biztosítása szükséges, illetve ha a Raiffeisen Alapkezelő diverzifikáltabb portfóliót szándékozik kialakítani.

A portfólió lehetséges elemei, azok tervezett aránya A Raiffeisen Alapkezelő a következő ingatlantípusok vásárlását tervezi a portfólióba: A mindenkori teljes ingatlan

A nettó eszközérték

érték százalékában

százalékában

MIN

MAX

MAX

Fejlesztés alatt álló ingatlanok

0%

-

25%

Telek*

0%

10%

-

Iroda

0%

80%

-

Lakóingatlan

0%

20%

-

Szálloda

0%

25%

-

0%

60%

-

Ipari ingatlanok

0%

30%

-

Logisztikai ingatlanok

0%

40%

-

Szolgáltató, ingatlanok

kereskedelmi

* nem tartoznak ide (hanem a fejlesztés alatt álló ingatlanok közé) azon telkek, amelyekre vonatkozóan az Alap jogerős építési engedéllyel rendelkezik

A Raiffeisen Alapkezelő az egyes ingatlantípusok portfólión belüli arányát a piaci folyamatokra reagálva aktívan változtatja a Raiffeisen Ingatlan Alap hozamának maximalizálása érdekében. A Raiffeisen Alapkezelő a Raiffeisen Ingatlan Alap vagyonának befektetése során törekszik arra, hogy az egyes ingatlantípusok portfólión belüli részaránya a fent meghatározott tervezett arányok között maradjon. A Raiffeisen Alapkezelő azonban fenntartja a jogot arra, hogy az aktuális piaci folyamatok, esetleges nagy mértékű tőkekivonás, vagy más egyéb, előre nem látható esemény hatására a fenti befektetési szerkezettől a befektetők előzetes értesítése, illetve az alapkezelési szabályzat módosítása nélkül eltérjen. 10.13.5.3

A Raiffeisen Ingatlan Alap által vásárolható befektetési eszközök A Raiffeisen Alapkezelő a Raiffeisen Ingatlan Alap saját tőkéjét kizárólag az alább felsorolt befektetési eszközökben tartja: 1. Állampapír: a) az Európai Únió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok, így többek között a diszkontkincstárjegyek, kamatozó kincstárjegyek, fix, illetve változó kamatozású államkötvények; b) nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. 3. Repo megállapodások: 36

Az 1. pontban felsorolt értékpapírokra alapozott repo megállapodások. 2. Bankbetét: a) látra szóló, illetve lekötött forint (HUF) bankbetét; b) látra szóló, illetve lekötött deviza bankbetét. 3. Ingatlan A Raiffeisen Ingatlan Alap az ingatlanok átruházása (elidegenítése, megszerzése) körében köthet adásvételi, valamint a Ptk.-ban az adásvétel különös nemeiként nevesített – ideértve az adásvétellel vegyes szerződéseket is –, illetve időpont vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú szerződéseket. A Raiffeisen Alapkezelő a fenti, Ptk.-ban nevesített szerződések közül elsősorban a következőket fogja várhatóan alkalmazni: Adásvétel különös nemei közül: •

részletvétel

•

visszavásárlási jog gyakorlása általi vétel

•

(vételi) opciós jog gyakorlása általi vétel

•

elővásárlási jog gyakorlása általi vétel

Adásvétellel vegyes szerződés: •

lízing

•

bérlet

•

vállalkozási szerződés

•

Időponttól vagy feltételtől függő szerződés.

4. Határidős ügylet A Raiffeisen Ingatlan Alap kizárólag a devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából köthet határidős ügyletet (fedezeti ügylet). Ezen felül az Alapkezelő az Alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi.. 10.13.5.4

A Raiffeisen Ingatlan Alapot érintő fontosabb befektetési korlátozások A Törvény és a Raiffeisen Ingatlan Alap hatályos kezelési szabályzata alapján különösen az alábbi befektetési korlátozások alkalmazandók a Raiffeisen Ingatlan Alap működése során: 1.

A Raiffeisen Ingatlan Alap portfóliójában egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg a Raiffeisen Ingatlan Alap saját tőkéjének húsz százalékát;

2.

Az építés alatt álló ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg a Raiffeisen Ingatlan Alap saját tőkéjének huszonöt százalékát. Ha az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében a Raiffeisen Ingatlan Alapban valamely portfólió-elem aránya jelentősen – több mint huszonöt százalékkal – meghaladja a törvényi előírást, a Raiffeisen Alapkezelő köteles száznyolcvan napon belül legalább a Törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfólió-elem arányát.

10.13.5.5

3.

A Raiffeisen Alapkezelő a Raiffeisen Ingatlan Alap által vásárolt egyes ingatlanok vételárának, illetve adott ingatlan-beruházások nettó eszközérték számításakor figyelembe vehető értékének ötven százaléka erejéig jelzálog fedezete mellett kölcsönt vehet fel. A kölcsön fedezeteként a Raiffeisen Ingatlan Alap - a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosítás, illetve az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezését túlmenően - egyéb biztosítékot nem nyújthat. A Raiffeisen Ingatlan Alap letétkezelője jelzáloggal fedezett kölcsön esetén hitelezőként nem szerepelhet.

4.

A Raiffeisen Alapkezelő nem köthet a Raiffeisen Ingatlan Alap javára olyan ügyletet, amely a Törvény szerinti nettósítási szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne.

5.

A visszaváltási igények teljesítése céljára a Raiffeisen Alapkezelő által elkülönített likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya a Raiffeisen Ingatlan Alap mindenkori saját tőkéjének 10 százaléka. A Raiffeisen Ingatlan Alap működésével kapcsolatos költségek

A Raiffeisen Ingatlan Alapot a folyamatos működés során az alábbi költségek terhelik: 1. az alapkezelési díj,

37

ami maximum 2/365%, az utolsó nettó eszközértékre vetítve. Az alapkezelési díjat a Raiffeisen Alapkezelő naponta számolja el, és minden következő hónap első munkanapján kerül kifizetésre a Raiffeisen Alapkezelő javára; 2. a sikerdíj, A sikerdíj elszámolására naptári negyedévente kerül sor, az adott naptári negyedévben naponta kiszámított sikerdíj értékek egyenlege alapján. A sikerdíjat a letétkezelő naponta határolja el a Raiffeisen Ingatlan Alap egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékének napi növekedése alapján. 3. a felújítási alap A Raiffeisen Ingatlan Alap befektetési jegyeinek első forgalmazási napjától számított másfél évet (548 naptári napot) követően a sikerdíj konstrukció megszűnik, és azt a felújítási alap elnevezésű költség váltja fel. A felújítási alap célja a Raiffeisen Ingatlan Alap tulajdonában lévő ingatlanok jövőbeli felújítási szükségletei finanszírozási forrásának biztosítása. 4. a letétkezelési díj, amely 0,15/365%, az utolsó nettó eszközértékre vetítve. A letétkezelési díjat a Raiffeisen Alapkezelő naponta számolja el, minden következő hónap első munkanapján kerül kifizetésre a letétkezelő javára; 5. az Ingatlanértékelő díja 6. a Könyvvizsgálónak fizetendő díj; 7. a Raiffeisen Ingatlan Alap ügyletei során felmerült értékpapír-forgalmazási díjak, jutalékok, KELER és banki költségek, ingatlan közvetítési díjak, ügyvédi költségek, átírási illetékek; 8. a befektetők Törvény által előírtak szerinti információkkal való ellátásának költségei; 9. egyéb, a Raiffeisen Ingatlan Alap működésével közvetlenül kapcsolatos költségek, így különösen a PSZÁF díj, mely jelenleg 0,075‰ a Raiffeisen Ingatlan Alap nettó eszközértékének negyedéves számtani átlagára vetítve; 10. számviteli és jogi szolgáltatásért fizetendő díj; 11. a nemzetközi befektetésekhez kapcsolódó, a külföldi al-letétkezelők által felszámított díjak és költségek, 12. a Raiffeisen Ingatlan Alap érdekében végzett reklám és marketing tevékenység költségei, 13. a Raiffeisen Alapcsalád érdekében végzett marketing és reklám tevékenységből a Raiffeisen Alapkezelő döntése alapján a Raiffeisen Ingatlan Alapra eső költségek, 14. a Raiffeisen Ingatlan Alap befektetési stratégiájának kialakítása érdekében a Raiffeisen Alapkezelő által igénybe vett külső szakértők által nyújtott tanácsadói tevékenység díja, 15. a Raiffeisen Ingatlan Alap külföldi regisztrációjának díja, illetve az ahhoz kapcsolódó jogi, tanácsadási díjak, marketing és egyéb költségek 16. Minden egyéb, a Raiffeisen Ingatlan Alap működésével kapcsolatos díj, jutalék vagy költség: •

az ingatlanok működésével és működtetésével kapcsolatos költségek, a létesítmény gazdálkodónak fizetett díj

•

az állagmegőrzéshez szükséges felújítás költségei

•

a portfólióban lévő ingatlanok bérlőkre nem terhelhető üzemeltetési költségei

•

az építés alatt álló ingatlanok befejező beruházásai

•

az ingatlanok értéknövelő beruházásai

•

a hozamfizetés költségei

•

illetékek

A Raiffeisen Alapkezelő semmilyen díjat, illetve költséget nem terhelhet a Raiffeisen Ingatlan Alapra, ha a Raiffeisen Ingatlan Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő költségek utólagosan sem terhelhetők a Raiffeisen Ingatlan Alapra. 10.13.6 A Befektetési politika megváltoztatásának módja és feltételei Az Alap befektetési politikájának megváltozása csak az Alapkezelési Szabályzat PSZÁF által jóváhagyott módosításán keresztül a közzétételt követő 30 napot követően lehetséges.

10.14.

A BEFEKTETÉSI ALAP TŐKENÖVEKMÉNYÉNEK SZABÁLYOK

FELOSZTÁSÁRA, ÚJRABEFEKTETÉSÉRE VONATKOZÓ

38

Az Alap tőkenövekménye terhére nem fizet hozamot. Az Alap teljes tőkenövekménye az Alap befektetési politikájának megfelelően az Alap esetleges megszűnéséig újrabefektetésre kerül. A Befektetési jegy tulajdonosok az Alap tőkenövekményét az Alap futamideje alatt a Befektetési jegyek visszaváltása révén realizálhatják.

10.15.

AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKE Az Alap nettó eszközértékét T napra vonatkozóan T-1 napon határozza meg az Alap Letétkezelője. A nettó eszközérték meghatározásakor az Alap T-1 napon 16:00 órakor ismert legfrissebb adatok alapján, az akkori állapot szerint meglévő eszközeinek piaci értékét T napra vonatkozóan, azok T-1 napi árfolyamának és T-1 napi hozamadatainak figyelembevételével a következőkben részletezendő számítási módok szerint kell eljárni. Az eszközök T napra megállapított piaci értékéből a nettó eszközérték meghatározásához le kell vonni az Alapot T napig terhelő kötelezettségeket. A nem forintban nyilvántartott, azaz külföldi portfólió elemeket, a T-1 nap 16:00 órakor érvényes a Letétkezelő által meghatározott deviza fixing árfolyamok alapján kell értékelni. A Letétkezelő T értékelési napra vonatkozóan az Alap egy Befektetési jegyére jutó nettó eszközértéket úgy állapítja meg legalább 6 tizedes jegy pontosságig, hogy az Alap T napi nettó eszközértékét elosztja a T-1 napon forgalomban lévő Befektetési jegyek számával. A Letétkezelő a nettó eszközértéket a Közzétételi helyeken lehetőség szerint legkésőbb a megállapítást követő 2. Közzétételi napon (T+1) teszi közzé. A portfólió értékelésének elvei a következők:

10.15.1 Tőzsdére bevezetett értékpapírok Tőzsdére bevezetett, azaz tőzsdei értékpapírnak minősülnek a jelen Alapkezelési Szabályzat alkalmazásában a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett értékpapírok. A tőzsdei papírok pontos listáját a BÉT "Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatában" meghatározott ún. "Tőzsdei Értékpapír Lista" tartalmazza. A tőzsdére bevezetett értékpapírok T napi piaci értékét a Budapesti Értéktőzsdén kialakult, T-1 tőzsdenapi záróárfolyam alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén, amennyiben a tőzsdén adott értékpapírra nettó árfolyamon történik a kereskedés és így a záróárfolyam nem tartalmazza az előző kamatfizetés óta a T napig felhalmozott kamat összegét, úgy az adott értékpapír piaci értékének meghatározásakor az utolsó kamatfizetéstől T napig felhalmozott kamat összegét hozzá kell adni az adott értékpapír nettó árfolyamértékéhez. Ha a T-1 napon az adott értékpapírnak nem volt forgalma és így a T-1 napi záróárfolyam nem állapítható meg, úgy az utolsó forgalmi nap záróárfolyamát kell figyelembe venni. Amennyiben a tőzsdei árfolyam az utolsó kamatfizetés óta felhalmozott kamatokat tartalmazza, de T-1 tőzsdenapon forgalom nem volt, akkor az utolsó tőzsdei záróárfolyamot az utolsó forgalmi nap és a T nap között felhalmozódott kamatokkal növelni kell. Ha valamely tőzsdére bevezetett értékpapír vonatkozásában T-30 napnál korábbi tőzsdei adat nem áll rendelkezésre tőzsdei kötés nem volt - úgy az értékelés során a 10.15.2 pont szerinti, a tőzsdére nem bevezetett, nyilvános értékpapír-forgalomban szereplő értékpapírok értékelésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 10.15.2 Tőzsdére be nem vezetett, nyilvános értékpapír-forgalomban szereplő értékpapírok A Tőzsdére be nem vezetett, nyilvános azaz nem tőzsdei értékpapírnak minősülnek a jelen Alapkezelési Szabályzat alkalmazásában a Budapesti Értéktőzsdére nem bevezetett értékpapírok. Azaz azon értékpapírok, melyek a BÉT "Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatában" meghatározott ún. "Tőzsdei Értékpapír Lista" nem tartalmaz. A Tőzsdére, azaz a BÉT-re, be nem vezetett, de valamely külföldi tőzsdére bevezetett értékpapírokat a Letétkezelő által meghatározott professzionális adatszolgáltató – REUTERS vagy BLOOMBERG - által közölt T-1 napi legfrissebb, de 16:00 óránál nem korábbi árfolyamon kell értékelni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az egyes értékpapírok piaci hozamszámítási eljárásainak megfelelő módon számított hozam alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni az értékpapírok piaci értékét. A semmilyen tőzsdére be nem vezetett, nyilvános értékpapír-forgalomban szereplő értékpapírok piaci értékét az adott értékpapírok legfőbb másodlagos piacának tekinthető elismert értékpapír-piacok által, Magyarországon forgalomban lévő értékpapírok esetén az OTC piac, avagy más tőzsdén kívüli információs szabályzatok alapján, illetve a közzétételi helyeken közzétett T-1 napi záróárfolyam alapján, ennek hiányában átlagárfolyam alapján kell meghatározni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az egyes értékpapírok piaci hozamszámítási eljárásainak megfelelő módon számított hozam alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni. Amennyiben a T-1 napi záróárfolyam, illetve átlagárfolyam alapján számított hozam nem állapítható meg, az értékpapírok piaci értékét a T-1 napi záróárfolyam, illetve átlagárfolyam alapján kell meghatározni. 39

Amennyiben a T-1 napra vonatkozóan az adott értékpapírokra az adott értékpapírok legfőbb másodlagos piacának tekinthető elismert értékpapír-piacokról, Magyarországon forgalomban lévő értékpapírok esetén az OTC piacokról, avagy más tőzsdén kívüli információs szabályzatok szerinti, illetve a közzétételi helyeken megjelentetett árfolyamközlés nem hozzáférhető, a fenti számításokat az utolsó napi záróárfolyam, illetve amennyiben az nem hozzáférhető a beszerzési nettó árfolyam alapján kell elvégezni. Amennyiben az adott értékpapírokra az elismert értékpapír-piacok által, avagy más tőzsdén kívüli információs szabályzatok alapján nettó árfolyamot közölnek, és így az utolsó napi átlag-, illetve záró-árfolyam nem tartalmazza az előző kamatfizetés óta a T napig felhalmozott kamat összegét, illetve amennyiben az adott értékpapírok piaci értéke a beszerzési nettó árfolyam alapján kerül kiszámításra, úgy az adott értékpapírok piaci értékének meghatározásakor a T napig felhalmozott kamat összegét hozzá kell adni az adott értékpapírok nettó árfolyamértékéhez. 10.15.3 Repo megállapodások Repo megállapodások (azonnali vétel - határidős eladás) értékelése során a repo megállapodásban szereplő értékpapír azonnali vételárát a határidős eladási ár és az azonnali vételár közötti differencia T napra eső időarányos részével kell megnövelni. 10.15.4 Kollektív befektetési értékpapírok A Befektetési jegyek, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírok tekintetében a 10.15.1 Tőzsdére bevezetett értékpapírok, valamint a 10.15.2 Tőzsdére be nem vezetett, nyilvános értékpapír forgalomban szereplő értékpapírok című fejezetekben foglaltak szerint kell eljárni.

Magyarországon bevezetett nyílt végű befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek T napra vonatkozó értékét az adott befektetési alap alapkezelője által közzétett utolsó napi, legfrissebb egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján kell meghatározni. Magyarországon be nem vezetett kollektív befektetési értékpapírok esetében az értékelési árfolyamot a T-1 nap 16:00 óráig elérhető legfrissebb egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján kell meghatározni. 10.15.5 Látra szóló betét (folyószámla) A nettó eszközértéket a látra szóló betétek kapcsán oly módon kell T napra megállapítani, mintha azokat az Alapkezelő T napon likvidálná. 10.15.6 Lekötött betét A lekötött betétek összegét a T napig felhalmozott kamatok összegével meg kell növelni. 10.15.7 Kötelezettségek Az Alap T értékelési napon fennálló kötelezettségei az alábbi módon kerülnek meghatározásra: •

10.16.

Az Alap létrehozásával kapcsolatos költségeket teljes egészében az Alapkezelő viseli.

•

Az Alapot terhelő és folyamatosan felmerülő költségek és díjak időarányosan kerülnek az Alapra terhelésre.

•

Az előre nem tervezhető költségek az esedékességük időpontjában kerülnek az Alapra terhelésre.

A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSÁNAK ÉS VISSZAVÁSÁRLÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

10.16.1 A Befektetési jegyek vásárlóinak köre A Befektetési jegyeket megvásárolhatják.

a

folyamatos

forgalmazás

során

devizabelföldiek

és

devizakülföldiek

egyaránt

10.16.2 Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása Az Alap nyilvántartásba vételét elrendelő PSZÁF határozat kézhezvételének napját követő munkanapon az Alapkezelő megkezdte a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását. Az Alapkezelő a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának lebonyolítására Forgalmazót bízott meg. 10.16.3 A Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése A Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatalát és forgalmazását az Alapkezelő a Törvény 249. §-a alapján kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a Befektetők érdekében, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett abban az esetben függesztheti fel, ha: 1.

az Alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az Alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy

2. a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak.

40

A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a Befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi. 10.16.4 A Befektetési jegyek forgalmazási árfolyama A Befektetési jegyekre T-1 napon felvett vételi megbízás teljesítése a Közzétételi napon (T+1) megjelentetett T napi forgalmazási árfolyamon történik. Egy Befektetési jegy T napi forgalmazási árfolyama megegyezik az Alap T-1 napon kiszámított T napra vonatkozó, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértékével. A T napra vonatkozó egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásának módját az Alap hatályos Kezelési Szabályzatának 10.15. "Az Alap nettó eszközértéke" című fejezete tartalmazza. Az Alap befektetési politkája értelmében saját tőkéjének több mint huszonöt százalékát a Raiffeisen Ingatlan Alap befektetési jegyeibe fekteti. A Befektetési jegyekre adott visszaváltási megbízások tekintetében ezért az Alap portfoliójában több mint huszonöt százalékot képviselő Raiffeisen Ingatlan Alap forgalmazási szabályai az irányadóak. A Raiffeisen Ingatlan Alap hatályos Alapkezelési Szabályzatában rögzítettek szerint a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó szabályok a következők: A Raiffeisen Ingatlan Alap „A”, „B”, „C” és „D” sorozata esetében az alapkezelő a befektetési jegyekre adott visszaváltási megbízást összeghatártól függetlenül a hatályos jogszabályban meghatározott – a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízás felvétele és a megbízás elszámolásának értéknapja közötti – időszakon belül az utolsó forgalmazási napon (T napon), az utolsó forgalmazási napra kiszámított forgalmazási árfolyamon teljesíti. Az alapkezelő a Felügyelet engedélye nélkül jogosult a visszaváltást az előzőekben meghatározott időszak utolsó forgalmazási napja és a megbízás felvételét követő 31. naptári nap között is teljesíteni, de köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni az elszámolás értéknapja megváltoztatásáról szóló döntését, legkésőbb öt nappal a hatálybalépés előtt. A visszaváltási megbízás 31 naptári napnál korábbi teljesítéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A megbízás teljesítésére minden esetben a megbízás elszámolásásának napján érvényes forgalmazási árfolyamon kerül sor. Ebből kifolyólag a Befektetési jegyekre felvett visszaváltási megbízás teljesítése a Raiffeisen Ingatlan Alap visszaváltási rendjéhez igazodó napon (T nap), T napi forgalmazási árfolyamon történik. Egy Befektetési jegy T napi forgalmazási árfolyama megegyezik az Alap T-1 napon kiszámított T napra vonatkozó, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértékével. A T napra vonatkozó egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásának módját az Alap hatályos Kezelési Szabályzatának 10.15. "Az Alap nettó eszközértéke" című fejezete tartalmazza. 10.16.5 Folyamatos forgalmazást lebonyolító helyek A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásában részt vesznek: Magyarországi Volksbank Zrt. (1088 Budapest, Rákóczi út. 7.), mint Forgalmazó. A forgalmazásban résztvevők a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a nyilvánosan meghirdetett pénztári óráik alatt az alábbi helyeken végzik: Magyarországi Volksbank Zrt. 1088 Budapest, Rákóczi út. 7. Telefon: (36-1) 328-6500 Telefax: (36-1) 328-6555 Üzleti órák*:

Hétfő:

08.00 – 15.00

Kedd:

08.00 – 15.00

Szerda:

08.00 – 15.00

Csütörtök: 08.00 – 15.00 Péntek:

08.00 – 14.30

* A befektetési jegyek forgalmazására rendelkezésre álló üzleti órák. A Magyarországi Volksbank Zrt.-nél mind készpénzes, mind átutalással történő forgalmazásra van lehetőség. A Forgalmazó forgalmazásban résztvevő fiókjainak listáját az 1. számú Melléklet tartalmazza. 10.16.6 A Befektetési jegyek vételének módja 41

Folyamatos forgalmazás A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának időszakában a Befektetők a Befektetési jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési jegyek vételére vonatkozó szerződés megkötésével és a vételár egyidejű megfizetésével szerezhetik meg. A Befektetők által T-1 napon - a vételár és a vételi jutalék egyidejű befizetése mellett visszavonhatatlan formában adott vételi megbízásokat a Forgalmazó a megbízás napját követő első forgalmazási napon (T nap) érvényes egy jegyre jutó forgalmazási árfolyam alapján teljesíti. A Befektetők a Befektetési jegyre vonatkozó számlakivonatokat a megbízást követő első banki munkanapon, vagy ha az a Forgalmazónál szünnap, akkor erre a napra következő forgalmazói munkanapon (T nap) vehetik át. A Befektetési jegyek vételére vonatkozó szerződéseket a Befektetők a Forgalmazónál érvényes szabályok szerint írhatják alá. A vételár, illetve a vételi jutalék megfizetése a Befektető által megjelölt módon, azaz - ahol erre lehetőség kínálkozik készpénzzel a Forgalmazási helyen a Forgalmazó, illetve a Letétkezelő pénztárába történő befizetéssel, illetve minden esetben az Alap Forgalmazónál vezetett számlájára történő átutalással teljesíthető. Az átutalással történő fizetés esetén a Forgalmazó, illetve a Letétkezelő a Befektető vételi megbízását, a Befektető által ténylegesen átutalt és az Alap számláján jóváírt összeg, illetve a jóváírás, vagy ha az későbbi, akkor a vételi szerződés (megbízás) aláírásnak napját követő első forgalmazási napon (T nap) érvényes forgalmazási árfolyam alapján teljesíti. A telefonos, illetve a személyes Befektetési jegy-vételek részletes szabályait a Forgalmazó és a Befektető között létrejött megállapodások és a Forgalmazó szabályzatai rögzítik, de azok kondícióikat tekintve (elszámolási napok, költségek stb.) nem térhetnek el az egyéb Befektetők számára megadott kondícióktól. 10.16.7 A Befektetési jegyek visszaváltásának módja A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának időszakában a Befektetők a tulajdonukban álló és a Forgalmazónál értékpapírszámlán tartott Befektetési jegyeket a Forgalmazóval a Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó szerződés aláírásával válthatják vissza. A Befektetők által - a Befektetési jegyek egyidejű rendelkezésre bocsátása mellett - adott eladási megbízásokat a Forgalmazó a következőképpen teljesíti: Az Alap befektetési politkája értelmében saját tőkéjének több mint huszonöt százalékát a Raiffeisen Ingatlan Alap befektetési jegyeibe fekteti. A Befektetési jegyekre adott visszaváltási megbízások tekintetében ezért az Alap portfoliójában több mint huszonöt százalékot képviselő Raiffeisen Ingatlan Alap forgalmazási szabályai az irányadóak. A Raiffeisen Ingatlan Alap hatályos Alapkezelési Szabályzatában rögzítettek szerint a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó szabályok a következők: A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának időszakában a befektetők a tulajdonukban álló és a Forgalmazónál értékpapírszámlán tartott befektetési jegyeket a forgalmazóval a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó szerződés aláírásával válthatják vissza. A befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó szerződéseket (megbízásokat) a befektetők a forgalmazónál érvényes szabályok szerint írhatják alá. Az alapkezelő a befektetési jegyekre adott visszaváltási megbízást összeghatártól függetlenül a hatályos jogszabályban meghatározott – a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízás felvétele és a megbízás elszámolásának értéknapja közötti – időszakon belül az utolsó forgalmazási napon (T napon) teljesíti. Az alapkezelő a Felügyelet engedélye nélkül jogosult a visszaváltást az előzőekben meghatározott időszak utolsó forgalmazási napja és a megbízás felvételét követő 31. naptári nap között is teljesíteni, de köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni az elszámolás értéknapja megváltoztatásáról szóló döntését, legkésőbb öt nappal a hatálybalépés előtt. A visszaváltási megbízás 31 naptári napnál korábbi teljesítéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A fentiek alapján a befektetők által - a befektetési jegyek egyidejű rendelkezésre bocsátása mellett - adott visszaváltási megbízásokat a forgalmazó a megbízás napját követő - előzőekben meghatározott - időszak utolsó forgalmazási napján (T napon) a T napra érvényes egy jegyre jutó forgalmazási árfolyam alapján, a visszaváltási jutalék egyidejű felszámítása mellett teljesíti. A befektetők az elszámolás eredményeképpen őket megillető készpénzt legkésőbb T napon vehetik át. Ezek alapján a Befektetők által - a Befektetési jegyek egyidejű rendelkezésre bocsátása mellett - adott visszaváltási megbízásokat a Forgalmazó a megbízás napját követő – a Raiffeisen Ingatlan Alap elszámolási rendjéhez igazodó időszak utolsó forgalmazási napján (T napon) a T napra érvényes egy jegyre jutó forgalmazási árfolyam alapján, a visszaváltási jutalék egyidejű felszámítása mellett teljesíti. A Befektetők az elszámolás eredményeképpen őket megillető készpénzt a T napon vehetik át. A Forgalmazó a visszaváltási árat a visszaváltás lebonyolításának napján (T nap) a Befektető által a megbízásban megjelölt módon azaz - ahol erre lehetőség kínálkozik - készpénzben, a Forgalmazási helyen a Forgalmazó, illetve a Letétkezelő pénztárából történő kifizetéssel, vagy a Befektető által megjelölt számlára történő átutalással (a pénz indításának napja legkésőbb T nap) teljesíti, a visszaváltást terhelő költségek (visszaváltási jutalék) egyidejű levonásával. 42

A Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó szerződéseket (megbízásokat) a Befektetők a Forgalmazónál érvényes szabályok szerint írhatják alá. A Forgalmazó a visszaváltási árat a megbízásban megjelölt módon, azaz - ahol erre lehetőség kínálkozik készpénzben, a Forgalmazási helyen a Forgalmazó, illetve a Letétkezelő pénztárából történő kifizetéssel, vagy a Befektető által megjelölt számlára történő átutalással teljesíti, a visszaváltást terhelő költségek (visszaváltási jutalék) egyidejű levonásával. A telefonos, illetve a személyes Befektetési jegy-visszavásárlások részletes szabályait a Forgalmazó és a Befektető között létrejött megállapodás és a Forgalmazó szabályzatai rögzítik, de azok kondícióikat tekintve (elszámolási napok, költségek stb.) nem térhetnek el az egyéb Befektetők számára megadott kondícióktól. 10.16.8 Forgalmazási jutalékok A Befektetési jegyek Forgalmazói a saját kondíciós listáik szerint a forgalmazás során vételi-, illetve visszaváltási jutalékot számíthatnak fel. A Forgalmazók által felszámítható díjak azonban semmilyen körülmények között nem haladhatják meg a jelen fejezetben meghatározott maximális mértékeket. A Letétkezelő és a Forgalmazó a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala és forgalmazása során a Befektetők felé maximum 500,-Ft, azaz ötszáz forint vételi jutalékot számíthat fel. A visszaváltási jutalék mértéke 10.000.000,-Ft, azaz tíz millió forintig nem lehet magasabb mint 1.000,-Ft, míg 10.000.000,-Ft, azaz tíz millió Ft felett nem lehet több mint 10.000,-Ft. A visszaváltási jutalék alapja a visszaváltandó Befektetési jegyekre jutó tranzakciókori nettó eszközérték. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított vételi jutalék megfizetése a Befektetési jegyek Befektetők által történő megvásárlásával, a visszaváltási jutalék megfizetése a Befektetési jegyek Befektetők által történő visszaváltásának teljesítésével egyidejűleg esedékes.

10.17.

FORGALMAZÁS HIBÁS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKEN Ha a Befektetési jegy forgalmazására hibás Nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes Nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a Befektetővel legfeljebb harminc napon belül el kell számolni, kivéve ha

10.18.

a)

a hibás Nettó eszközérték számítás miatt előállt, egy Befektetési jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes Nettó eszközértéken egy Befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét;

b)

a hibás és a helyes Nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az ezer forintot; vagy

c)

a hibás Nettó eszközérték javítása eredményeképpen a Befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt visszatérítési kötelezettség terhelné és annak az érintett befektetőkre összesített mértéke nem haladja meg a következő két lehetőség közül a kisebbet: •

a helyes Nettó eszközérték 0,1 ezrelékét;

•

az öt millió forintot.

AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, SZÁMÍTÁSUK MÓDJA

10.18.1 Az Alap létrehozásával kapcsolatos költségek: Az Alap létrehozásával, forgalmazásával, valamint hirdetéseivel kapcsolatos költségeket a Forgalmazó viseli, azok az Alapot nem terhelik. 10.18.2 Az Alap működésével kapcsolatos költségek: Az Alapot a folyamatos működés során az alábbi költségek terhelik: 1. az alapkezelési díj, ami maximum 0,4/365%, az utolsó nettó eszközértékre vetítve. Az alapkezelési díjat az Alapkezelő naponta számolja el, és minden következő hónap első munkanapján kerül kifizetésre az Alapkezelő javára; 2. a letétkezelési díj, amely 0,1/365%, az utolsó nettó eszközértékre vetítve. A letétkezelési díjat az Alapkezelő naponta számolja el, minden következő hónap első munkanapján kerül kifizetésre a Letétkezelő javára; 3. a Könyvvizsgálónak fizetendő díj; 4. az Alap ügyletei során felmerült értékpapír-forgalmazási díjak, jutalékok, KELER és banki költségek, 43

5. a Befektetők Törvény által előírtak szerinti információkkal való ellátásának költségei; 6. egyéb, az Alap működésével közvetlenül kapcsolatos költségek, így különösen a PSZÁF díj, melynek éves mértéke az Alap Nettó eszközértékének 0,25 ezreléke; 7. számviteli és jogi szolgáltatásért fizetendő díj; 8. a nemzetközi befektetésekhez kapcsolódó, a külföldi al-letétkezelők által felszámított díjak és költségek; 9. az Alap érdekében végzett reklám és marketing tevékenység költségei, A Letétkezelő a Nettó eszközérték megállapításánál minden hosszabb időszakra vonatkozó, előre kalkulálható költséget a lehetőségek szerint időbeli elhatárolással, fokozatosan, egyenletesen terhel az Alapra. A költségek tételesen a féléves és éves jelentésekben, illetve a havi Portfólió jelentésben felsorolásra kerülnek. Az Alapkezelő semmilyen díjat, illetve költséget nem terhelhet az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő költségek utólagosan sem terhelhetők az Alapra. Az Alap befektetései által érintett befektetési alapok és egyéb kollektív befektetési formák alaponként, illetve egyéb kollektív befektetési formába történő befektetésenként értelmezett éves kezelési díja nem haladhatja meg a 2,5%-ot.

10.19.

A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA Rendszeres tájékoztatási kötelezettség A Letétkezelő az Alap nettó eszközértékét, és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket naponta megállapítja és gondoskodik a közzétételről. A közzététel helyei:, az Alapkezelő honlapja: www.raiffeisenalapok.hu, valamint a Forgalmazó honlapja: www.volksbank.hu. Az Alapkezelő köteles havonta az Alap tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított Nettó eszközérték alapján Portfólió jelentést készíteni (havi Portfólió jelentés), a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a Forgalmazóknál, valamint az Alapkezelő székhelyén hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólió befektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tőkét és az egy egységre jutó Nettó eszközértéket. Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az Alapról jelentést készíteni, azt a Felügyeletnek megküldeni, az Alapkezelőnél és a Forgalmazónál a Befektetők számára hozzáférhetővé tenni. Az Alapkezelő a közlemény megjelenésétől számított hét nap elteltével a jelentést ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre bocsátja az Alapkezelő székhelyén és valamennyi forgalomba hozatali helyen. Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy a Befektető részére kibocsátáskor a Tájékoztatót kérésére minden esetben átadja. Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy a Befektetési jegy első alkalommal történő értékesítésekor az Alapkezelési Szabályzatot és a Rövidített Tájékoztatót a Befektetőnek minden esetben átadja, a Tájékoztatót, az Alap legutóbbi éves és féléves jelentését pedig a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsátja. A Befektető részére a Befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a Rövidített Tájékoztatót, a Tájékoztatót, a Alapkezelési Szabályzatot, az Alap féléves vagy az éves jelentését, valamint a legfrissebb havi Portfóliójelentést a Befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a Befektető figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat. Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség Az Alapkezelő a Törvény által tételesen meghatározott rendelkezésre álló határidőn belül a Közzétételi helyeken közzé teszi és a Befektetési jegyek Forgalmazóinál hozzáférhetővé teszi az Alappal kapcsolatos minden a Törvény alapján a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség alá eső hirdetményt, így: •

az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt;

•

a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt;

•

a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt;

•

a Befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal;

•

az Alapkezelési Szabályzat egyéb módosítását legkésőbb hatálybalépés napján

•

az Alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül; 44

10.20.

•

a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt;

•

a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése az Alapkezelési Szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján;

•

a Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül;

•

az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül;

•

az Alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg;

•

az egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközérték három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül.

AZ ALAP MEGSZŰNÉSE Az Alap határozatlan futamidőre jött létre. Az Alapkezelő a pozitív saját tőkéjű Alapot csak a PSZÁF engedélyével szüntetheti meg. Az Alap megszüntetését a PSZÁF határozatban elrendeli, ha az Alap saját tőkéje negatív. Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg az Alapkezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor – ha az alapkezelést másik alapkezelő nem vállalja el – az Alapot meg kell szüntetni. Az Alapkezelő – illetőleg az Alapkezelő felszámolásakor a Letétkezelő - a megszüntetésről szóló PSZÁF határozat kézhezvételét követő kettő munkanapon belül a megszűnésről rendkívüli tájékoztatást tesz közzé a Közzétételi helyeken. Az Alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az Alap saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Az Alapkezelő a három hónap elteltét követő kettő munkanapon belül a Közzétételi helyeken rendkívüli tájékoztatást tesz közzé. Az Alap megszűnésekor az Alap végelszámolását a Törvénnyel összhangban kell lefolytatni. A Letétkezelő a Törvénnyel összhangban fizeti ki az Alap eszközeinek értékesítése során befolyt, költségekkel csökkentett összeget a Befektetési jegyek tulajdonosai között. A Letétkezelő a Befektetési jegyek végelszámoláskori értékét forintban fizeti ki a Befektetési jegyek tulajdonosai számára. A Letétkezelő a Befektetési jegyek végelszámoláskori értékét a tulajdonosok jelentkezéséig a tulajdonosok részére megnyittatott látra szóló letéti számlán helyezi el. A tulajdonosoknak a Befektetési jegyek végelszámoláskori értékére vonatkozó követelése öt év alatt évül el. A látra szóló betétszámlán maradó ki nem fizetett összegek az elévülést követően az Alapkezelő tulajdonába kerülnek. Amennyiben az Alap vagy az Alapkezelő felszámolásra kerülne, akkor a Törvény 255.-259. §-aiban foglalt kiegészítésekkel, a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezései az irányadóak.

10.21.

AZ ALAP ÁTALAKULÁSA ÉS BEOLVADÁSA Az Alap átalakulása az Alap fajtájának, típusának, vagy futamidejének megváltozását jelenti. Az Alap nem alakulhat zártvégű nyilvános alappá. Az Alap csak az összes Befektető hozzájárulásával alakulhat át zártkörű befektetési alappá. Átalakuláskor az Alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit rögzítő tájékoztatót készít. Az átalakulási tájékoztatót a PSZÁF hagyja jóvá. Az Alapkezelő a PSZÁF engedély megszerzését követően az átalakulás tényét a Közzétételi helyeken, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően közzéteszi. Az Alapkezelő a beolvadási tájékoztató PSZÁF általi jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti az Alap beolvadását más – kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, azonos fajtájú és típusú - befektetési alapba. A jogutód befektetési alap alapkezelője a PSZÁF engedély megszerzését követően a beolvadás napját legalább harminc nappal megelőzően a beolvadás tényét az Alap Közzétételi helyein közzéteszi. Az Alapkezelő és a Forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit – az érvényes egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban – jóváírja az Alap Befektetőinek a Forgalmazónál vezetett értékpapír-számláján. A jogutód alapkezelő mind a jogutód, mind a jogelőd befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein a befektetők rendelkezésére bocsátja az Alap beolvadásának napjára készített Portfólió jelentést.

10.22.

A KÖNYVVIZSGÁLÓ, SZÉKHELYE, FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE Az Alapkezelő könyvvizsgálót nevez ki az Alaphoz. Az Alap könyvvizsgálója:

KPMG Hungária Kft.

A könyvvizsgáló székhelye:

1139 Budapest, Váci út 99.

Kijelölt könyvvizsgáló:

Nagy Zsuzsanna (005421)

A könyvvizsgáló feladatai: 1. az Alap éves pénzügyi jelentéseknek, valamint a nettó eszközérték számítás és a hozamszámítás auditálása;

45

2. az Alapkezelőnek az Alap működtetésével kapcsolatos tevékenységének felülvizsgálata mind a törvények, mind pedig a PSZÁF által kiadott engedély és a jelen Alapkezelési Szabályzat alapján; 3. a Törvényben meghatározott esetekben a PSZÁF tájékoztatása a fenti ellenőrzés eredményeiről.

10.23.

AZ ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA Az Alap Tájékoztatójában és az Alapkezelési Szabályzatban foglalt feltételeket az Alapkezelő egyoldalúan a PSZÁF engedélyével módosíthatja. Nem szükséges a PSZÁF engedélye a módosításhoz, amennyiben az

10.24.

a)

az ügyfelet terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti;

b)

a forgalmazási helyek számának növelését vagy csökkentését tartalmazza, ha az új Forgalmazó ilyen tevékenységre PSZÁF engedéllyel már rendelkezik;

c)

jogszabály módosítás átvezetését jelenti, ha ez nem érinti az Alap befektetési politikáját, kockázati jellegét;

d)

piaci- vagy mérlegadatok frissítését szolgálja;

e)

az Alapkezelő illetőleg Letétkezelő tisztségviselői körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti

f)

az engedélyhez kötött változások esetében a PSZÁF az engedélyt korábban megadta.

HÁTTÉR SZABÁLYOK Minden, a Tájékoztató, illetve a Alapkezelési Szabályzat alapján létrejövő jogviszony, így különösen a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala és forgalmazása, a Befektetési jegyek vétele, visszaváltása tekintetében és az azokhoz kapcsolódó jog és egyéb nyilatkozatokban, szerződésekben nem szabályozott kérdések tekintetében a Tájékoztató, az Alapkezelési Szabályzat, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, továbbá a Ptk. rendelkezései valamint az Alapkezelő Üzletszabályzata az irányadóak.

10.25.

JOGHATÓSÁG Minden a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatban létrejövő jogviszony tekintetében, az azok alapjául szolgáló jog- és egyéb nyilatkozatokkal, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a szereplők, így különösen a Befektetők, a Kibocsátó, a Forgalmazók és a Letétkezelő egyeztetéses eljárás útján kívánják rendezni, ezek sikertelensége esetén alávetik magukat a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességének.

46

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

A FORGALMAZÓ FORGALMAZÁSBAN RÉSZT VEVŐ FIÓKJAI A Magyarországi Volksbank Zrt. teljes fiókhálózata

Baja

6500 Baja, Árpád tér 10.

Balatonföldvár

8623 Balatonföldvár, Budapesti út 3.

Békéscsaba

5600 Békéscsaba, Andrássy út 18-20.

Bélapátfalva kirendeltség

3346 Bélapátfalva, IV. Béla király u. 1.

Budaörs

2040 Budaörs, Szabadság út 86.

Budapest - Arany János utca

1051 Budapest, Arany J. u. 25.

Budapest - Egyetem tér

1053 Budapest, Egyetem tér 5

Budapest - Frankel út

1023 Budapest, Frankel Leó út 45.

Budapest - Hegyalja út (Buda Center)

1016 Budapest, Hegyalja út 7-13

Budapest - Istenhegy

1126 Budapest, Istenhegyi út 40/A

Budapest - Központi fiók


Budapest - Orczy tér

1089 Budapest, Baross u. 135.

Budapest - Örs vezér tere (Cédrus piac)

1106 Budapest, Fehér út 3.

Budapest - Ráday utca

1092 Budapest, Ráday u. 42-44.

Budapest - Rákóczi utca (Csillagvár)

1039 Budapest, Rákóczi utca 36.

Budapest - Retek u.

1024 Budapest, Retek u. 20.

Budapest - Teréz krt.

1066 Budapest, Teréz krt. 46

Budapest - Törökvész

1022 Budapest, Törökvészi út 30/B

Budapest - Váci utca

1052 Budapest, Váci u. 19-21. (ITC Zászlós Ház)

Budapest - Városligeti Fasor

1068 Budapest, Városligeti Fasor 34-36.

Budapest- Soroksár

1238 Budapest- Soroksár, Grassalkovich u. 167/b

Budapest- Újpest

1042 Budapest- Újpest, Árpád út 56.

Budapest- Zugló

1146 Budapest, Hungária krt. 140-144

Budapest-Újlipótváros

1132 Budapest- Újlipótváros, Váci út 36-38

Debrecen-Lícium fiók

4025 Debrecen, Hatvan u. 1/A

Debrecen-Simonyi kapu

4026 Debrecen, Bem tér 14

Dunakeszi

2120 Dunakeszi, Fő út 41.

Eger

3300 Eger, Jókai u. 2.

Győr

9027 Győr, Budai út 2.

Győr

9024 Győr, Bartók Béla út 8., Baross Gábor u. 41.

Ibrány kirendeltség

4484 Ibrány, Lehel út 18.

Kaposvár

7400 Kaposvár, Fő út 30.

Kazincbarcika

3702 Kazincbarcika, Szent Flórián tér 1.

Kecskemét

6000 Kecskemét, Petőfi Sándor u. 1.

Keszthely

8360 Keszthely, Kossuth L. u. 27.

Lenti

8960 Lenti, Templom tér 2.

Letenye

8868 Letenye, Kárpáti út 1.

Malév Air Cargo vámpénztári kirendeltség

1185 Budapest, Ferihegy 1. A. porta

Miskolc-Kazinczy fiók

3525 Miskolc, Kazinczy F.u.4-6

Miskolc-Városház tér fiók

3525 Miskolc, Városház tér 9.

Mohács

7700 Mohács, Szabadság u. 3/a

Mosonmagyaróvár

9200 Mosonmagyaróvár, Szent István Király u. 49. 47

Nagykanizsa

8800 Nagykanizsa, Csengery út 10

Nagykanizsa

8800 Nagykanizsa, Király u. 36.

Nyíregyháza

4400 Nyíregyháza, Bercsényi út 13.

Pécs

7621 Pécs, Király u. 66.

Pilisvörösvár

2085 Pilisvörösvár, Fő út. 83.

Sárvár

9600 Sárvár, Kossuth tér 8.

Sopron

9400 Sopron, Várkerület 67.

Szeged

6720 Szeged, Klauzál tér 1-3.

Székesfehérvár

8000 Székesfehérvár, Táncsics M. u. 7.

Szolnok

5000 Szolnok, Sólyom u. 3.

Szombathely

9700 Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 1.

Üllői út

1181 Budapest, Üllői út 511.

Villány

7773 Villány, Baross Gábor u. 36.

Villányi út

1113 Budapest, Villányi út 62.

Zalaegerszeg

8900 Zalaegerszeg, Kossuth L.u.61-63

Az értékesítésbe bevont egységek folyamatosan bővülnek a forgalmazók újonnan megnyíló irodáival, melyeket az Alapkezelő a Közzétételi helyeken bejelent.

48


AZ ALAPKEZELŐ PÉNZÜGYI ADATAI A RAIFFEISEN BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Mérlegsorok

2005.12.31.

2006.12.31.

2007.12.31

auditált

auditált

Auditált

ezer Ft

ezer Ft

ezer Ft

1 069 902

1 510 287

1 519 765

38 719

0

3 047

II. ÉRTÉKPAPÍROK

795 884

1 234 031

1 270 025

III. KÖVETELÉSEK

235 299

276 256

246 692

0

0

0

33 299

48 178

27 699

0

16 939

0

II. IMMATERIÁLIS JAVAK

18 581

14 584

11 208

III. TÁRGYI ESZKÖZÖK

14 718

16 655

16 491

3 051

2 488

10 352

Eszközök összesen

1 106 253

1 560 953

1 557 816

D. Kötelezettségek

374 630

1 077 278

368 754

374 630

1 077 278

368 754

0

0

0

97 226

1 499

107 419

0

0

0

634 397

482 176

1 081 643

1 106 253

1 560 953

1 557 816

A. Forgóeszközök I. PÉNZESZKÖZÖK

IV. KÉSZLETEK B. Befektetett eszközök I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

C. Aktív időbeli elhatárolások

I. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK E. Passzív időbeli elhatárolások F. Céltartalékok G. Saját tőke Források összesen

49

Eredménykimutatás

1. Jutalék bevétel

2005.12.31.

2006.12.31.

2007.12.31.

ezer Ft

ezer Ft

ezer Ft

1 725 528

2 739 450

44 927

32 712

2. Alapkezelői díjbevétel 3. Közvetített szolgáltatások értéke I. Értékesítés nettó bevétele II. Egyéb bevételek

17

288

1 770 472

2 943 205

2 772 151

10 770

2 679

25 206

0

0

0

III. Aktivált saját teljesítmények értéke 4. Anyagköltség

2 976

3 043

2 657

5. Anyagjellegű szolgáltatás

111 923

116 096

169 903

6. ELÁBÉ

960 733

1 742 390

1 660 764

0

0

0

7.Alvállalkozói teljesítmény 8. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítás 8. Bérköltség

17

30

346

1 075 649

1 861 559

1 883 673

125 137

142 525

150 205

4 672

10 299

6 002

9. Személyi jellegű kifizetés 10. TB járulék V. Személyi jellegű ráfordítás

43 683

48 962

52 094

173 491

201 786

208 301

VI. Értékcsökkenés

8 649

11 345

13 808

40 520

63 698

58 695

482 933

807 498

682 923

14 544

29 412

38 187

12. Kapott osztalék, részesedés

0

0

0

13. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

1

1

140

IX. Pénzügyi műveletek bevételei

14 545

29 413

55 688

31

28

34

15. Fizetett osztalék, részesedés

0

0

0

16. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

0

2

214

VIII. Egyéb ráfordítások A/ ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 11. Kapott kamatok

14. Fizetett kamatok

X. Pénzügyi műveletek ráfordításai B/ PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE C/ SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY

31

30

248

14 514

29 383

55 440

497 447

836 881

738 363

0

2 144

0

3 290

5 555

0

-3 290

-3 411

0

XI. Rendkívüli bevételek XII. Rendkívüli ráfordítások D/ RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E/ ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY XIII. Adófizetési kötelezettség F/ ADÓZOTT EREDMÉNY

494 157

833 470

738 363

76 754

135 692

138 895

417 403

697 778

599 468

17. Eredménytartalék igénybevétele

0

0

0

18. Fizetett osztalék és részesedés

0

500 000

0

417 403

197 778

599 468

G/ MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

50

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

51

52

53

54

55


A LETÉTKEZELŐ PÉNZÜGYI ADATAI A MAGYARORSZÁGI VOLKSBANK ZRT. PUBLIKUS ÖSSZEHASONLÍTÓ MÉRLEGADATAI AZ 2005. 2006. 2007. ÉVRE

Összefoglaló táblázat: Megnevezés

Tőkearányos nyereség (ROE) Eszközarányos nyereség (ROA) Mérlegfőösszeg Adózás előtti eredmény Saját tőke Jegyzett tőke Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék Mérleg szerinti eredmény Nettó hitelállomány Betétállomány Nettó kamatbevétel Bruttó lakossági hitelállomány Bruttó vállalati hitelállomány Bruttó lakossági betétállomány Bruttó vállalati betétállomány Szavatolótőke Általános tartalék Eredménytartalék Tőketartalék Tőkemegfelelési mutató

millió Ft

millió Ft

millió Ft

2005

2006

2007

7,26% 0,33% 222.976 965 10.751 4.870 726 901 0 165.575 120.201 6394 46.974 78.500 56.487 47.022 13.789 293 334 5.243 10,33%

8,66% 0,47% 275.604 1.741 18.952 7.400 1.292 1.147 16 197.578 141.948 6799 56.903 103.837 68.838 54.913 21.681 422 334 10.779 13,33%

6,43% 0,47% 358.769 2.161 24.833 9.000 1.456 1.035 275 268.318 208.184 9877 82.285 141.873 98.986 70.221 26.833 568 349 14.619 10,96%

56

%-os változás 2006-hoz képest

30% 24% 31% 22% 13% -10% 1.619% 36% 47% 45% 45% 37% 44% 28% 24% 35% 4% 36%

MÉRLEG (december 31., E Ft, MSZSZ szerinti, auditált, nem konszolidált mérleg) ESZKÖZÖK

2005

2006

6 838 127 6 690 580 11 252 31 696 338 – 165 574 614 –

12 475 525 18 613 131 6 461 32 276 691 – 197 578 361 –

1 625 195 10 642 602 730

1 321 535 108 502 602 579

95 625 314 726

– 348 155

– 1 926 632 1 139 280 971 701 – 1 193 196 – 849 991 3 435 369

– 2 417 563 1 044 085 1 680 349 – 711 261 – 2 366 895 4 053 128

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

222 975 998

275 604 222

358 768 763

Ebbõl: – Forgóeszközök – Befektetett eszközök

84 534 968 135 005 660

96 012 331 175 538 763

86 340 294 260 749 367

1. 2. 2/A 3. 3/A 4. 4/A 5. 5/A 6. 6/A 7. 7/A 8. 9. 10. 11. 12. 12/A 12/B 13.

Pénzeszközök Állampapírok Állampapírok értékkülönbözete Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelintézetekkel szembeni követelések értékkülönbözete Ügyfelekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések értékkülönbözete Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok különbözete Részvények és más változó hozamú értékpapírok Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékkülönbözete Részvények, részesedések befektetési célra Befektetési célú részvények részesedésének értékelési különbözete Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak Tárgyi eszközök Saját részvények Egyéb eszközök Egyéb követelések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Aktív idõbeli elhatárolások

FORRÁSOK

2007 18 781 890 26 407 554 21 947 18 324 684 268 317 601 6 146 243 6 164 404 779 334 853 3 153 282 1 782 390 2 581 885 554 370 224 385 11 679 102

2005

2006

80 664 483

99 581 574

111 588 507

– 120 201 371

– 141 947 723

208 183 698

– – 5 752 701 615 814 949 188 412 281 3 629 296 4 870 000 – 5 242 792 292 741 333 763 – 11 568 –

– – 7 281 185 2 193 681 1 474 677 551 515 3 623 121 7 400 000 – 10 778 792 421 925 333 763 – 596 15 670

-

FORRÁSOK ÖSSZESEN

222 975 998

275 604 222

358 768 763

Ebbõl: – Rövid lejáratú kötelezettségek – Hosszú lejáratú kötelezettségek – Saját tõke

188 567 884 22 295 781 10 750 864

225 738 305 28 888 978 18 950 746

293 746 469 37 495 084 24 832 981

1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek 1/A Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 2/A Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 3. Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség 4. Egyéb kötelezettségek 4/A Származékos ügyeletek negatív értékelési különbözete 5. Passzív idõbeli elhatárolások 6. Céltartalékok 7. Hátrasorolt kötelezettségek 8. Jegyzett tõke 9. Jegyzett, de még be nem fizetett tõke (–) 10. Tõketartalék 11. Általános tartalék 12. Eredménytartalék (±) 13. Lekötött tartalék 14. Értékelési tartalék 15. Mérleg szerinti eredmény (±)

57

2007

7 831 148 2 025 547 668 681 3 638 200 9 000 000 14 618 792 567 513 349 433 21 947 275 295

EREDMÉNYKIMUTATÁS (december 31., E Ft, MSZSZ szerinti, auditált, nem konszolidált eredménykimutatás)

1. 2.

Kapott kamatok és kamatjellegû bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegû ráfordítások KAMATKÜLÖNBÖZET (1.–2.) 3. Bevételek értékpapírokból 4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek 5. Fizetett (fizetendõ) jutalék- és díjráfordítások 6. Pénzügyi mûveletek nettó eredménye 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységbõl 8. Általános igazgatási költségek 9. Értékcsökkenési leírás 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységbõl 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függõ és biztos (jövõbeli) kötelezettségekre 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függo és biztos (jövobeli) kötelezettségekre 12/A Általános kockázati tartalékképzés és -felhasználás különbözete 13. Értékvesztés a befektetési célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozásban való részvények, részesedések után 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozásban való részvények, részesedések után 15. SZOKÁSOS (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Ebbõl: – Pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredménye – Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredménye 16. Rendkívüli bevételek 17. Rendkívüli ráfordítások 18. Rendkívüli eredmény(16.–17.) 19. Adózás elõtti eredmény (±15.±18.) 20. Adófizetési kötelezettség 21. Adózott eredmény (±19.–20.) 22. Általános tartalék képzés és felhasználás (±) 23. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 24. Jóváhagyott osztalék és részesedés 25. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±21.±22.+23.–24.)

2005

2006

13 169 201 6 775 258 6 393 943 14 800 2 883 273 1 296 949 1 497 269 955 682 6 408 381 446 694 1 016 845

14 433 904 7 635 306 6 798 598 31 278 6 276 806 3 893 792 2 800 436 604 792 7 633 583 688 490 951 968

24 207 614 14 333 878 9 873 735 45 938 4 923 236 1 705 262 2 812 020 657 398 9 117 077 868 651 1 276 780

1 609 472

1 552 701

2 225 226

596 176

431 386

686 778

–335 000

–84 560

-192 343

109 795

165 048

77 007

4 227 1 122 234

51 286 2 024 440

18 901 3 555 660

1 129 775 –7 542 14 795 172 157 –157 362 964 872 –239 521 725 351 –72 535 248 134 900 950 –

2 032 147 –7 707 63 782 347 651 –283 869 1 740 571 –448 726 1 291 845 –129 185 – 1 146 990 15 670

3 531 670 23 990 1 395 246 - 1 395 246 2 160 413 -704 541 1 455 872 -145 587 1 034 990 275 295

58

2007

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

59

60

61

62

63


A FORGALMAZÓ KONDÍCIÓI Magyarországi Volksbank Zrt.

Értékpapírszámla nyitás

Díjmentes

Ügyfélszámla nyitás

Díjmentes 750,- Ft/hó

Értékpapírszámla vezetés

A fenti – a Forgalmazó által nyújtott - adatok a Tájékoztató készítésének időpontjában érvényes díjakat tartalmazzák, amelyek azóta megváltozhattak!

64


Az Alapkezelő korábban indított alapjainak mérete és hozama

2008.5.31-én Raiffeisen Alapok Alapja - Konvergencia Raiffeisen Filmtámogatási Alap Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap Raiffeisen Garantált Pénzpiaci Alap Raiffeisen Hozam Prémium Származtatott Alap Raiffeisen Index Prémium Származtatott Alap Raiffeisen Ingatlan Alap Raiffeisen Kötvény Alap Raiffeisen Likviditási Alap Raiffeisen Nemzetközi Részvény Alap Raiffeisen Nemzetközi Részvény Alap referenciaindexe Raiffeisen Perspektíva Alap Raiffeisen Private Banking Corvinus Alapok Alapja Raiffeisen Private Banking Pannonia Alapok Alapja Raiffeisen Pénzpiaci Alap Raiffeisen Részvény Alap Raiffeisen Perspektíva Euró Alap Raiffeisen Private Banking Duna Alapok Alapja Raiffeisen Private Banking Rajna Alapok Alapja Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Raiffeisen Univerzum 2 Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap

Nettó eszközérték 14 172 140 635 Ft 732 731 059 Ft 870 839 139 Ft 3 070 476 810 Ft 1 472 495 326 Ft 1 772 889 103 Ft 88 416 407 982 Ft 2 373 529 341 Ft 11 719 569 396 Ft 4 048 076 501 Ft 1 273 243 451 Ft 1 414 783 213 Ft 1 601 687 644 Ft 13 663 932 927 Ft 5 221 835 401 Ft 3 138 934 € 4 201 156 850 € 160 115 667 674 € 696 013 917 Ft 4 201 156 850 Ft 4 089 872 896 Ft

1997

3,93%

3,03%

1998

17,78%

12,14% -7,60%

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

5,58%

12,74%

-4,52%

-0,55%

19,85%

12,24%

30,56% 1,70%

11,95% 5,05%

2,09%

12,43% 6,26% 8,26% 6,81% 7,77% 7,05% 7,78% 3,74% 6,49% -2,82% -1,85% 1,82% 4,32% 6,66% 7,06% 9,33% -0,27% -0,07% 0,38% 7,05%

-9,67% 2,55% -9,40% 2,86% 2,14% -2,16% 2,88% -2,22% 2,66% -15,52% -11,04% -1,10% -0,59% -4,93% 2,53% -8,47% -2,63% -2,31% -6,23% 2,78% -2,05% -3,09%

15,01%

8,50%

5,58% 38,42%

-0,38% -28,42%

10,26% 2,10% -5,43% -15,05%

15,24% 18,07%

10,77% -12,54%

10,22% -9,72%

2,93% 8,02% 7,46% -28,29% -29,37%

12,65% -0,79% 6,62% 19,32% 18,83%

13,75% 10,93% 10,39% -4,68% -0,02%

3,68% 10,45% 6,96% 5,96% 23,23% 24,56%

5,49% 5,11% 9,05% 8,24% 4,53% 5,55% 3,86% 5,95%

8,07% 5,35%

6,03% 10,01%

11,43% 37,17%

7,18% 34,00%

5,36% 17,73%

11,51%

9,66%

6,83%

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja

Recommend Documents