MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.1
Villamos foglalkozási balesetek– svájci statisztikák értékelése Tárgyszavak: villamos baleset; foglalkozási baleset; halálos baleset; Svájc.
Általános irányzatok Svájcban a villamos árammal kapcsolatos balesetek száma 2001-ben az elmúlt 10 év második legnagyobb értékére, 138-ra nőtt, túlnyomó részük, 127 foglalkozási baleset volt. Az irányzat a villamos iparban és az ipar más területein dolgozók körében is növekedő (1. táblázat). 1. táblázat Villamos foglalkozási balesetek időbeli alakulása egyes foglalkozási csoportokban Csoportok Villamosipari szakemberek – összesen – halálos Ipar/kisipar – összesen – halálos Egyéb – összesen – halálos
Átlag 1992–2001
1992
1994
1996
1998
2000
2001
61 1
84 2
53 2
73 0
64 1
41 2
54 1
42 2
47 1
23 1
43 2
27 1
41 1
61 2
10 1
15 2
9 0
10 0
9 0
6 0
6 0
Az adatok a munkaelőkészítés során – a munkamódszerek megfelelő kiválasztására és – a tanulókkal való hatékony és felelősségteljes foglalkozásra figyelmeztetnek. A szakipari tanulóknál a 2000. évi 4-ről egy év alatt 11-re nőtt a villanyszerelési balesetek száma. A balesetek fő okai a statisztikai felmérés kiértékelése alapján: – a választott munkamódszer kockázatainak elhanyagolása, – elégtelen útmutatás a gyakorlatlanoknak, – személyi munkavédelmi felszerelés viselésének elhagyása (megtagadása).
Halálos villamos balesetek 2001-ben Svájcban – foglalkozás körében három, – nem foglalkozás körében két személy szenvedett halálos balesetet, ez valamivel kevesebb az elmúlt 10 év átlagánál. Figyelemre méltó, hogy az ötből négy baleset júniustól szeptemberig következett be, ami beleillik a balesetek nagyobb nyári gyakoriságának tapasztalatába (1. ábra). 18 nyári hónapok téli hónapok
16
balesetszám
14 12 10
11,4 8,3
8
12,5
11,7
11,2 8
7,7
12,2
7,9
11,8
7,5
7,7
6 4 2 0 1992-1996
1993-1997
1994-1998
1995-1999
1996-2000
1997-2001
1. ábra Villamos foglalkozási balesetek évszakos megoszlása (középértékek)
Villamos foglalkozási balesetek jellemzése Az 1992 és 2001 között évi átlagban bekövetkezett 112 villamos foglalkozási baleset közül 67 (kb.60%) 3 napnál hosszabb munkaképtelenséggel járt, 4 esetben (3%) halálos kimenetelű volt (2. ábra). A tíz év alatti összesen 1115 baleset körülményeinek elemzése kimutatta, hogy olykor több, a biztonságot veszélyeztető állapot vagy cselekvés áll egy-egy baleset hátterében (2. táblázat). A villamos biztonságot veszélyeztető, azzal szembenálló cselekvési, ill. magatartásformák között ma is, mint mindig, első helyen áll az 5 biztonsági alapszabály be nem tartása: – kikapcsolás, általános szétválasztás, – a feszültségmentesség ellenőrzése, – visszakapcsolás elleni biztosítás, – földelés, rövidre zárás, – védelem szomszédos, feszültség alatt álló részek ellen.
Kiemelhetők még a veszélyes munkamódszerek, és ezzel rokon magatartásként a személyi védőeszközök nélkül végzett munka, de az elégtelen vagy helytelen útmutatás is súlyos következményekkel járhat.
a)
összesen 207 000 foglalkozási baleset
205 (0,1%) 206 795
halálos foglalkozási baleset minden iparágban foglalkozási balesetek minden iparágban
b)
összesen 112 villamos foglalkozási baleset
67 4 (3,1%)
41 halálos kimenetelű villamos foglalkozási baleset három napnál hosszabb munkaképtelenséggel járó villamos foglalkozási baleset három napnál rövidebb munkaképtelenséggel járó villamos foglalkozási baleset
2. ábra A villamos (b) és az összes foglalkozási (a) balesetek összehasonlítása, Svájc, 1992–2001
2. táblázat A biztonságot veszélyeztető cselekmények és állapotok A balesetek száma %-os aránya1 Biztonságot veszélyeztető cselekmények – munkához köthetők – biztonsági szabályok semmibe vétele – személyi védőeszközök – védőberendezések – szerszám/üzemi eszközök – személyhez köthetők – kockázatos, akrobatikus munkamódszer – munkavégzési utasítás be nem tartása, illetéktelen áram alá helyezés, törvénytelen szerelés – a sürgősség kényszere Biztonságot veszélyeztető állapotok – berendezés és/vagy termék – szervezéshez és/vagy munkakörnyezethez köthetők – munkavégzési utasítás és ellenőrzés – a munkavégzés helyének befolyása – személyhez köthető – a munkavégző fizikai vagy pszichés állapota – szakismeret, jártasság 1
462 249 67 188
41 22 6 17
245
22
111 153
10 14
469
42
224 53
20 5
14 76
1 7
az összes villamos foglalkozási baleset 1992–2001 között: 1115
Aktuális baleseti példák Mindenki meg volt győződve a teljes feszültségmentességről Egy szellőzőberendezést különféle javítások elvégzése céljából üzemen kívül helyeztek. Többek közt egy feszültségkiegyenlítő vezetéket kellett csatlakoztatni egy nagyobb részegységhez, amelyről mivel hosszabb idő óta nem működött, azt hitték, hogy a tápellátásba sincs bekapcsolva, tehát feszültségmentes. Amikor a szerelő hozzáfogott a kiegyenlítő felerősítéséhez egy csavarkulccsal, közvetlenül a bemeneti kapcsoló mellett, a kulccsal megérintette a feszültség alatt levő kapcsoló egyik pólusát. Ez zárlatot és ívfényt idézett elő, amely súlyos égést okozott a jobb kezén. A fentihez hasonló súlyos baleset megelőzésére – a bemenő feszültséget ki kell kapcsolni és visszakapcsolás ellen biztosítani (vagyis betartandó az 1. és 2. alapszabály), – munkakezdés előtt ellenőrizni kell a berendezés minden részének feszültségmentességét az EN 50110-1 jelű szabvány szerinti megközelítési övezetben (3. biztonsági alapszabály) – a főkapcsoló bemeneti szorítókapcsait az EN 60439 jelű szabvány előírása szerint külön-külön kell lefedni.
Súlyos következményű kábelcsere Egy szerelővállalat egy ipari üzemben megbízást kapott fényvezető kábel fektetésére oly módon, hogy a kábel egész hosszában egy meglevő telefonvezetékkel párhuzamosan haladjon a fő épületből egy melléképületbe, és ott a csőbevezetés a kisfeszültség-főelosztó lábazatánál érjen véget. A szerelő azonban felcserélte a kábeleket: az új fényvezető kábelt egy olyan kisfeszültségű kábel mentén fektette, amely áthaladt kisfeszültségelosztón. Amikor megpróbálta a fényvezető kábelt áthúzni a gyűjtősínek mögött, bal keze és karja a sínfeszültség alatt levő közelébe ért, és erős áramütést kapott. Ebben az esetben a baleset megelőzhető lett volna, ha – a szerelő követi az utasítást – védekezik a feszültség alatt levő szomszédos részek ellen (5. alapszabály) és – személyi védőfelszerelést visel. Rosszul felépített állvány szakipari munkás halálát okozta Egy acélcsövekből és alumíniumrudakból összeszerelt építési állványon egy munkás az eresz közelében dolgozott nyári hőség lévén rövid nadrágban és ujjatlan pólóban, amikor az állványról megszólalt a rádió. A munkás ekkor nagyot kiáltott, karjai eldobó mozdulathoz hasonlóan megrándultak, majd hanyatt zuhant az állványról. Újraélesztése sikertelen volt. A szerencsétlenség okait kutatva kiderült, hogy a rádiókábel sodratának egyik sérült ága borítás nélkül feküdt rá egy alumíniumpalánkra, így a készülék kétpólusú dugaszának benyomásakor hol az egyik, hol a másik ág volt feszültség alatt. Többszöri bekapcsolás nyomán a különböző részeken létrejött érintkezések az egész fémállványt feszültség alá helyezték. Mivel pedig az állvány szigetelt egységként volt a deszkapadozaton felszerelve, nem jött létre az eléje kapcsolt olvadóbiztosítékot kioldó hibaáram, így a munkás testén 150–200 mA-es áram haladt át. Kisebb építkezéseknél, különösen régi létesítmények átépítésénél sokszor nem állnak rendelkezésre védőkapcsolóval ellátott építésiáram-elosztók, így a szakipari munkásoknak maguknak kell róla gondoskodniuk, hogy villamos szerszámaik és készülékeik védőkapcsoló közbeiktatásával működjenek. A jelen esetben azonban a szakszerűség éppúgy hiányzott, mint a védőkapcsoló. Tanulók foglalkoztatása Egy harmadik képzési évet töltő tanulót megbíztak egy új főelosztón elvégzendő csatlakoztatási munkákkal. Ehhez az alulról jövő kábeleket az elosztó mögött kellett áthúzni. Amikor a tanuló a főelosztó elején a fedőburkolat levétele után át akarta húzni az első kábelt, bal könyökével hozzáért az áramot vezető gyűjtősínekhez, jobb kezével az elosztókerethez. Az erős „áramcsapdából” csak reflexszerű mozdulattal szabadult.
Az eset megítélésében az a leglényegesebb mozzanat, hogy a védőburkolás leszerelése alaposan leszállította a védelmi szintet: a munkához feszültségmentesítésre lett volna szükség. Másrészt a tanulóknak képzésük szakaszával és fokával összhangban szabad csak munkafeladatokat adni. A munkamódszer megválasztásába pedig az EN 50110-1 jelű szabvány szerint be kell vonni a tanulót.
Berendezések ellenőrzésének tanulságai A biztonságot veszélyeztető állapotok, azaz hiányos vagy hibás berendezések és/vagy termékek szintén gyakran okoznak balesetet. Egy nagy villamosipari szerelővállalat 4698 átvételi ellenőrzéséből 758 esetben (16%) kellett reklamálni (3. táblázat), 5811 időszaki ellenőrzés során pedig 2100 (36%) vizsgált objektum esetében voltak kifogások (4. táblázat). 3. táblázat Leggyakoribb reklamációk berendezések átvételénél (2001) Reklamációk (válogatás) A szerelvény állapota emberre vagy a berendezésre veszélyes A dugalj a fürdőkádtól vagy zuhanyozótól karnyújtásnyira van Elégtelen szigetelő ellenállás Dugalj a szabadban védőkapcsoló nélkül A dugaljhoz nem csatlakozik védőkontaktus Védőperem nélkül szerelt dugaljak Fürdő vagy zuhanyozóhelyiségben nincs védőkapcsoló
Szám 108 77 70 67 50 47 40
4. táblázat Leggyakoribb reklamációk berendezések időszakos ellenőrzésénél (2001) Reklamációk (válogatás) Ideiglenes villamos szerelések A dugaljhoz nincs védőcsatlakozás Hiányos feliratozás Megjavítandó és helyesen csatlakoztatandó világítás Túlbiztosított vezetékek, hiányzó áthidalások Hiányzó vagy hibás takarások Háromfázisú konnektornál hibás fázissorrend Hibás dugaljak Védővezeték megszakadása Földeletlen fém világítótestek és készülékek Hibás vagy hiányzó biztosítófejek A berendezés állapota emberre vagy tárgyakra veszélyes Hibás kapcsolók Kilazult dugaljak és kapcsolók A szerelvényben hibás részegységek Dugaljakról hiányzó védőcsatlakozás vagy -perem Dugalj a fürdőkádtól vagy zuhanyozótól karnyújtásra
Szám 908 848 721 678 669 655 530 503 436 406 384 369 364 359 344 248 210
A villamosművek tapasztalatai jó egyezésben vannak a Svájci Villamossági Ellenőrök Szövetségének (VSEK) statisztikai adataival. Ez utóbbiak közül kiemelkedik a megszakadt védővezetékek, valamint a hibás dugaljak és kapcsolók aránya (5. táblázat). Általában megfigyelhető a reklamációk szaporodása. 5. táblázat A svájci Villamossági Ellenőrök Szövetségének statisztikai adatai, % Reklamációk
Átvételi
Időszakos
ellenőrzés Védővezeték megszakadása Kilazult vezeték, kapcsoló vagy dugalj Vázlatrajz hiányzik vagy nincs kijavítva Hiányoznak a jelölések (pl. biztosítások) Hibás dugaljak és kapcsolók Helytelen anyagválasztás Feszítés csökkenése
3 1 10 3,5 1 3 1
16 9 2 14 11 8 9
(Dr. Boros Tiborné) Keller, J.; Franz, A.: Aus Unfällen lernen. = Bulletin SEV/VSE, 93. k. 21. sz. 2002. okt. 21. p. 13–19. Haag, J.; Lehner, R.; Stanzel, E.: Personen- und Brandschutz bei Impedanzbehafteten Isolationsfehlern. = Bulletin SEV/VSE, 92. k. 23. sz. 2001. nov. 9. p. 31–34.
