MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK
4.1
Áram okozta balesetek és hátterük Tárgyszavak: árambalesetek; halálos baleset; jelentésköteles baleset; ívfénybaleset; égési sérülés.
A német Finommechanikai és Elektrotechnikai Szakmai Szövetség (BGFE) évek óta csökkenő számú munkabalesetet könyvelhet el. Az egyedüli kivételt az áram okozta balesetek képezik, amelyek száma 1999 óta jelentősen nő. A bejelentésköteles balesetek számának a csökkenése a BGFE-nél egyértelműen az aktív megelőző munkával magyarázható, nemcsak ott, hanem a tagüzemeknél is (1. ábra). A néhány éve még álomnak tűnő 20 baleset 1000 biztosítottra ma már egyáltalán nem tűnik elérhetetlennek. munkabalesetek a BGFE-nél szolgálati úton bekövetkezett balesetek nélkül 30
balesetek 1000 biztosítottra
25 20 15 10 5 0 1985
1987
1989
1991
1993
1995
1997
1999
1. ábra A bejelentésköteles balesetek száma az utóbbi években jelentősen csökkent
a BGFE bejelentésköteles árambalesetei szám 1800 1495
1600 1400 1200 1000
873
800
666
600
683 671
501
400 200 0
1969
1972
1975
1975
1978
1981
1984
1987
1990
1993
1996
1999
2. ábra A halálos árambalesetek száma az elmúlt években nőtt a bejelentésköteles árambalesetek részaránya a munkabalesekben BGFE-nél (a szolgálati úton bekövetkezett balesetek nélkül) 2,0% 1,44%
részarány
1,5% 1,07%
1,32%
1,0% 0,98%
0,5%
0,0% 1985
1987
1989
1991
1993
1995
1997
1999
3. ábra 1999-ben a bejelentésre kötelezett árambalesetek részaránya 1,44%-ra nőtt
Az árammal kapcsolatos balesetek száma azonban 1998–99-ben növekvő tendenciát mutat (2. ábra). A bejelentésre kötelezett villamos balesetek időbeli lefutását és összes számát a 3. ábra szemlélteti. 1990-ben az áram okozta balesetek aránya 1,44%-ra nőtt, ami az intézetet arra késztette, hogy vizsgálja ki a halálos balesetek okait. Általános megjegyzések az árambalesetekhez Az árambaleset nem tipikus a laikusok és az elektrotechnikailag kioktatott személyek körében. A 4. ábra szerint azon elektromos szakemberek aránya az utolsó tíz évben, akik árambalesetet okoztak, csaknem állandó, és 85% körül van. Ez a személyi kör szakmailag igen exponált, de magasabb képzéssel és tapasztalattal is rendelkezik. Kor szerinti eloszlás A kor szerinti eloszlás görbéje 1993-tól 1997-ig (5. ábra) az első pillantásra „fürdőkádgörbe”. A balesetek több mint felét 20 és 30 év között követik el, majd 50 és 60 év között. 60 év felett alig fordul elő baleset. Az ábrán a bejelentésre kötelezett balesetek következtében előálló munkaidő-kiesés is szerepel. Különösen jelentős az 50 és 60 év közötti 10%-os arány. az elektromos szakemberek okozta árambalesetek részaránya a BGFE összes árambalesetében
100%
80%
részarány
60%
40%
20%
0,% 1985
1987
1989
1991
1993
1995
1997
4. ábra Elektromos szakemberek 85%-a okozott az utolsó 10 évben bejelentésköteles árambalesetet
árambalesetek korcsoport szerinti eloszlása a BGFE-nél 25%
részarány
20% 15% 10% 5% 0% <=20
>20-25
>25-30
jelentett
>30-35
>35-40
>40-45
>45-50
elektromos szakemberekkel történt
>50-60
>60
jelentésköteles
5. ábra A legtöbb balesetet 20 és 30 év közötti személyek okozzák Közelebbről vizsgálták a kiképzendő csoport baleseti viselkedését (6. ábra). A grafikon eredménye nyugtalanító: az 1980–98-as időszakban a kiképzendők árambalesete csaknem a kétszeresére nőtt. árambalesetek a képzendőkkel a BGFE valamennyi, az intézetnek jelentett árambalesete 16,00% 14,00%
részarány
12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00%
98
97
19
96
19
95
19
94
19
93
19
92
19
91
19
90
19
89
19
88
19
87
19
86
19
85
19
84
19
83
19
82
19
81
19
19
19
80
0,00%
6. ábra A képzésben résztvevő személyek körében az árambalesetek megduplázódtak
Szezonális ingadozások Az árambalesetek függnek az évszakok változásától is (7. ábra). Az 199397 időszakra elkészítették a bejelentésre kötelezett árambalesetek eltérését az éves középértéktől, a naptári hónapok szerinti eloszlás függvényében. Szembetűnő a július és augusztus, az árambalesetek csaknem negyedével, ill. a harmadával. Ebben valószínűleg nem kis szerepet játszanak a nyári szabadságok, amikor a nem megfelelően képzett személyzet beállítása elkerülhetetlen.
a bejelentésköteles árambalesetek eloszlása naptári hónapokra eltérés a középértéktől 40%
31,7% 22,6%
4,2%
3,2%
-4,3%
-2,3%
december
május
-2,5%
november
-6,7%
október
-7,0%
április
szeptember
augusztus
július
-13,0%
június
-40%
-17,6%
február
-20%
-6,8%
március
0%
január
részarány
20%
7. ábra A legtöbb árambaleset júliusban és augusztusban fordul elő
Halálos árambalesetek Az utóbbi években 14 halálos baleset történt a BGFE tagüzemeiben (8. ábra). Ami a balesetek feszültség szerinti eloszlását illeti, jelentős emelkedés mutatkozik az 1000 V feletti feszültségeknél (9. ábra). A halálos baleseti okok között vezetnek a helyhez kötött vezetékek 33%kal, ezt követik a szabad vezetékek 28%-kal, majd a kapcsolóberendezések l7%-kal (10. ábra).
részarány
halálos balesetek a BGFE-nél
50 összesen
41 40
30
nagyfeszültség
26 20 15
14
10
7 7
kisfeszültség 0 1969 1971 1973
1975 1977 1979
1981
1983
1985
1987
1989
1991
1993 1995 1997 1999
8. ábra 1999-ben 14 halálos árambaleset történt halálos balesetek 1999-ben 1995
1996
9 7
7
6
részarány
6
1999
7
7
7
6 5
5 3
1998
8
8
4
1997
3 2
2
2 1
1
1
2
0
0 <= 1000 V
> 1000 V
15 KV
9. ábra Különösen gyakoriak a halálos balesetek 1000 V feletti feszültségnél Az ívfénybalesetek Az ívfénybalesetek száma l969-l984 között még 50–60% volt, de mára 25% alá esett. Az ilyen típusú balesetek költségei azonban tetemesek, ezért az
intézet nagy gondot fordít a balesetek okainak tisztázására és a megelőző intézkedések kidolgozására. Az értékeléshez 61 eset orvosi iratai szolgáltatják az alapot. Az első eredmények a termikus sérülések eloszlását ismertetik az egyes testrészek között. Az ívfénybalesetekben a kéz és a fej (a nyaki területtel) a legérintettebb, a balesetek kétharmadánál a jobb kéz sérült, felénél pedig az arc és a nyaki rész. Az alkar is gyakran sérül, a jobb 41%-ban, a bal 34%-ban, a többi testrész csak 10%-ban részesedik. halálos balesetek eloszlása az 1995 és 1999 közötti időszakban a munkaterület szerint 40% 32,80% 28,30%
részarány
30%
21,90% 17,28%
20% 10% 0% helyhez kötött
szabad vezetékek
kapcsolók
egyéb
halálos balesetek eloszlása az 1995 és 1999 közötti időszakban berendezések szerint 40%
34,40% 28,30%
részarány
30%
20% 12,50% 10%
15,60% 9,40%
0% kapcsolók
háztartási gépek
egyéb
10. ábra A halálos balesetek leginkább a helyhez kötött vezetékeknél keletkeznek
Végső megjegyzések A villamos balesetek számának abszolút növekedése az utolsó években a BGFE-nél fokozott megelőző munkát igényel. Különösen a felsővezetéken végzett munkálatoknál keletkeznek súlyos, sőt halálos balesetek, ahol a munkatávolság kisebb, mint a VDE 0105 szerinti veszélyzóna. Ha ez az előírás nem tartható be, akkor a „Feszültség alatti munka” előírásait kell figyelembe venni. Mindig arra kell gondolni, hogy az árambalesetek többségének nincs műszaki oka, ezért mindig biztonságtudatosan kell viselkedni, és ezt a munkatársaktól meg is kell követelni, mert a tegnapi „elkenés” holnap halálos balesethez vezethet. (Szobor Albertné) Jühling, J.: Stromunfälle und ihre Hintergründe. = Sichere Arbeit, 2001. 4. sz. p. 35–41. Capelli-Schellpfeffer. M.; Kolina, Ch. stb.: Partnerships for electrical safety. = IEEE Industry Applications Magazine, 7. k. 3. sz. 2001. máj. p. 17–22.
