VI. OSZTÁLY
I. Bevezetés, Általános fogalmak: "Nagyobb boldogság adni, mint kapni." (vö. ApCsel 20,35) A nyolc boldogság A tömeg láttára Jézus fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje gyűltek, ő pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította őket: "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. (Mt 5,1-10.) II. Hogyan éljünk? A keresztény hit nemcsak arra kötelez minket, hogy elhiggyük Isten üzenetét, hanem arra is, hogy teljesítsük Isten akaratát. Azért élünk a világon, hogy Istent és szeretetét megismerjük, azt viszonozzuk, és így eljussunk az örök életre. III. A lelkiismeret: A lelkiismeret Isten szava bennünk, amely bensőleg int arra, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk. A helyes lelkiismeretet úgy alakítjuk ki magunkban, ha készségesen hallgatunk az Egyház szavára. Jób szava: „Szívem nem tesz nekem szemrehányást” (Jób 27,6). Káin bűne és lelkiismeretfurdalása: „Ha helyesen cselekszel, miért nem emeled fel a fejedet? (Ter 4,6) A lelkiismeretet fajtái: 1. egészséges (helyes vagy biztosan ítélő): annak a lelkiismerete, aki kétkedés nélkül úgy érzi, hogy így és csakis így kell tennie. 2. bizonytalan (téves vagy kétes): aki nem tudja eldönteni, hogy amit tenni akar, jó vagy rossz. 3. aggályos: bűntől való beteges félelem 4. laza: az erkölcsi rosszat vagy nem tartja bűnnek, vagy pedig jelentéktelen botlásnak tekinti a súlyos bűnt is. 5. tág: minden bűn belefér 6. tompa: a bűnös szokások annyira elhatalmaskodnak a személyen, hogy a lelkiismerete már meg se szólal. 7. farizeusi (képmutató) lelkiismeret: a saját bűnét kisebbíti, a másét fölnagyítja. 8. gátlástalan (lelkiismeretlen): már nincs bűntudata
1
III. A Főparancs: Mt 22,37, Jn 14,21 1. Szeresd Uradat Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! 2. Szeresd felebarátodat úgy mint önmagadat! Akkor szeretjük Istent mindennél jobban, ha teljesítjük parancsait, és Őt senkinek és semminek a kedvéért nem bántjuk meg. IV. A Tízparancsolat: Isten Tízparancsolata így szól: Kiv 20,1-17 1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! 2. Isten nevét hiába ne vedd! 3. Az Úr napját szenteld meg! 4. Atyádat és anyádat tiszteld! 5. Ne ölj! 6. Ne paráználkodj! 7. Ne lopj! 8. Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy! 9. Felebarátod házastársát ne kívánd! 10. Mások tulajdonát ne kívánd! - Mt 19,16; Mk 10,1 - A főparancsot számunkra a Tízparancsolat részletezi. Az 1. parancsolat: MTörv 5,9; 6,13; Mt 4,10 – Isten az első parancsolattal azt parancsolja, hogy őt megismerjük, egyedül őt imádjuk, és neki szolgáljunk. Akkor imádjuk Istent, ha őt legfőbb Urunknak elismerjük. Akkor szolgálunk Istennek, ha az ő szándékai szerint teljesítjük kötelességeinket. – Isten imádása ellen az vétkezik: aki nem törekszik Isten megismerésére; aki megtagadja Istent és vallási kötelességeit; aki nem imádkozik. – Amikor imádkozunk, Istennel beszélgetünk (reggel, este, evés előtt és után). – Az imádság fő céljai: az imádás, hálaadás, engesztelés, kérés és fölajánlás. – Azért imádkozunk, mert Jézus példát adott rá, megparancsolta és az imádság Istenhez kapcsolja életünket. – A legszentebb imádság a Miatyánk, amelyre Jézus tanított minket. – Babonával az vétkezik, aki valamely dolognak olyan erőt tulajdonít, amelyet Isten nem adott annak. Bálványimádónak azt nevezzük, aki valamely teremtményt Isten gyanánt imád. – Azért tartjuk tiszteletben a szentképeket és az ereklyéket, mert azok Istenre, Jézusra, a Szűzanyára vagy a szentekre emlékeztetnek minket. A 2. parancsolat: Kiv 20,7; Mt 5,33-34; Lev 19,12 Isten második parancsolata arra kötelez minket, hogy Isten s a szentek nevét és a szent dolgokat becsüljük meg. Az vétkezik Isten második parancsolata ellen, aki káromkodik, átkozódik és vétkesen esküszik. Az káromkodik, aki Istent, a szenteket és a szent dolgokat gyalázza. Az átkozódik, aki Istentől rosszat kíván magának vagy másnak. Vétkesen az esküszik, aki szükségtelenül, hamisan vagy rosszra esküszik. A 3. parancsolat: Kiv 20,8-10; Mk 2,27-28 Isten a harmadik parancsolattal azt parancsolja, hogy az Úr napját, vagyis a vasárnapot (beleértve az ünnepnapokat is) szenteljük meg. A vasárnapot szentmisén való részvétellel, pihenéssel és a családi közösség 2
ápolásával szenteljük meg. Az vétkezik Isten harmadik parancsolata ellen, aki elhanyagolja a szentmisét és fizikai vagy szellemi munkát tartósan végez. Vasárnap és ünnepnap a szentmisén elejétől a végéig tevékenyen részt kell venni. A 4. parancsolat: Kiv 20,12; Lk 2,51 Isten a negyedik parancsolattal azt parancsolja, hogy szüleinket tiszteljük, szeressük, nekik engedelmeskedjünk, felnőttként pedig róluk gondoskodjunk. Szüleinket azért kell tisztelnünk és szeretnünk, mert Isten után az életet és a gondoskodást nekik köszönhetjük. Szüleinken kívül még egyházi és világi elöljáróinknak kell engedelmeskednünk, kivéve, ha olyasmit kívánnak tőlünk, ami Isten akaratával ellenkezik. A szülők és elöljárók kötelessége, hogy gondoskodjanak a rájuk bízottak testi-lelki javáról. Az
5. parancsolat: Kiv 20,13; Mt 5,21-22 Az emberi méltóság alapja, hogy Isten értelmet és szabad akaratot adott, és meghívott az örök életre. Lk 10,30-37 – Az irgalmas szamaritánus Akkor szeretjük magunkat helyesen, ha földi céljaink mellett mindent megteszünk örök üdvösségünkért. Azért kell minden embert szeretnünk (még ellenségeinket is), mert minden ember Isten képmása és mert Jézus is mindenkit szeretett.
Az irgalmasság cselekedetei Az irgalmasság testi cselekedetei: 1. az éhezőknek ételt adni, 2. a szomjazóknak italt adni, 3. a szegényeket ruházni, 4. az utasoknak szállást adni, 5. a fogságban levőkért imádkozni, (kiváltani) 6. a betegeket látogatni, 7. a halottakat eltemetni. (temetésre menni) Az irgalmasság lelki cselekedetei: 1. a bűnösöket megínteni, 2. a tudatlanokat tanítani, 3. a kételkedőknek jó tanácsot adni, 4. a szomorúakat vigasztalni, 5. a bántalmakat békével tűrni, 6. az ellenünk vétkezőknek megbocsátani, 7. az élőkért és holtakért imádkozni. Isten ötödik parancsolata az ember testi-lelki életének tiszteletére, fenntartására és védelmére kötelez. A testi élet ellen elkövetett leggyakoribb bűnök: a. Gyilkosság, öngyilkosság; b. abortusz, eutanázia; c. verekedés, testi sértés; d. az élet és az egészség veszélyeztetése; e. a káros szenvedélyek; f. a gyógyítás és segítségnyújtás elmulasztása. A lelki élet ellen elkövetett leggyakoribb bűnök: a. Mások bűnre tanítása és csábítása; b. a vallásos nevelés és önnevelés elhanyagolása; c. a bűnre vezető alkalom keresése; d. a lelkiismereti szabadság megsértése. Életünket csak súlyos okból szabad kockáztatni vagy feláldozni. Minden állampolgárnak és kormánynak azon kell munkálkodnia, hogy elkerüljék a háborút. A földi béke Krisztus békéjének képe és gyümölcse, aki a messiási "béke Fejedelme" (Iz 9,5). 3
A 6. parancsolat: Kiv 20,14; Mt 5,27-28 Isten a hatodik parancsolattal tiszta életre, a nemiségnek a természet rendjében megnyilvánuló Isten akarata szerinti használatára kötelez minket. A tiszta élet a férfi és a nő helyes kapcsolatát jelenti a házasságban és az arra való felkészülésben. Azért nagyon fontos a tiszta élet, mert a paráznaság bűnei megrontják az egyén, a család és a nemzet életét. Isten hatodik parancsolata ellen az vétkezik, aki bűnös akarattal gondol, néz, beszél vagy cselekszik szemérmetlen dolgot, vagyis paráználkodik. A szerelem és a házasélet Isten elgondolása szerint a legszentebb emberi értékek közé tartozik. A házasságtörés és a válás, a többnejűség és a szabad szerelem súlyosan sérti a házasság méltóságát. Az önként vállalt szüzesség azért érték, mert Istenért és az emberek szolgálatáért szeretetből vállalt áldozat, Isten ajándéka népe javára. A 7. parancsolat: Kiv 20,15; Mt 19,18 Isten hetedik parancsolata arra kötelez, hogy az anyagi javakat becsületesen szerezzük meg, tartsuk tiszteletben és helyesen használjuk fel. Az anyagi javakat becsületes munkával szerezzük meg, vagy ajándékba kapjuk. Minden ember köteles legjobb képességei szerint dolgozni, mert a teremtő Istentől erre meghívást kapott. A munkaadó kötelessége a munkás és családja megélhetéséhez tisztességes bért, emberséges munkakörülményeket és szociális ellátást biztosítani. Az vétkezik Isten hetedik parancsolata ellen, aki nem dolgozik becsületesen, aki megkárosítja felebarátját és a köztulajdont, és aki nem gondoskodik a rábízottakról. Az károsítja meg felebarátját, aki lop, csal és kárt okoz. A 8. parancsolat: Kiv 20,16; Mt 5,33 Isten nyolcadik parancsolata arra kötelez, hogy igazat mondjunk, mindenkiről tisztelettel és szeretettel beszéljünk. Isten nyolcadik parancsolata ellen az vétkezik, aki hazudik, vagy önmaga és felebarátja becsületében kárt tesz. Az vétkezik hazugsággal, aki nem mond igazat, hogy mást tévedésbe ejtsen. Felebarátja becsületében az tesz kárt, aki csúfol, megszól, rágalmaz, vagy ok nélkül gyanúsít másokat. A megszólás valós, a rágalom valótlan rosszat állít másról. Az köteles kártérítésre, aki másnak életében, anyagi javaiban vagy becsületében kárt tett. A ránk bízott titkot meg kell őrizni. A 9. parancsolat: Kiv 20,17; Mt 5,28 Isten kilencedik parancsolata a házastársi hűségre kötelez, amit szívünkben sem szabad megsérteni. Az vétkezik Isten kilencedik parancsolata ellen, aki gondolatban, szóban vagy tettben házasságot tör vagy erre csábít. A 10. parancsolat: Kiv 20, 17; MTörv 5,21; Mt 6,21 Isten tizedik parancsolata arra kötelez, hogy ne irigyeljük mások anyagi és szellemi értékeit, és ne legyünk elégedetlenek.
Szűz Mária: Isten Szúz Máriát választotta ki, hogy a Megváltó Anyja legyen. Szűz Mária a következő ajándékokat kapta Istentől: az istenanyaságot, a szeplőtelen fogantatást, a szűzi anyaságot, a bűntelen életet és a mennybevitelt. V. Az Anyaszentegyház öt parancsolata: 1. A vasárnapot és az ünnepeket szentmisével és munkaszünettel szenteld meg! 2. A pénteki bűnbánati napokat és a parancsolt böjtöket tartsd meg! (szigorú böjt: 3x1, “enyhe” böjti napok, fölmentés a böjt alól, bűnbánati napokon: hústilalom, jócseledetek, önmegtagadás, imádság…) 3. Évente gyónjál és legalább húsvéti időben áldozzál! (hamvazószerdától Szentháromság vasárnapjáig tart) 4
4. Házasságodat az Egyház törvényei szerint kösd meg, és gyermekeidet katolikus módon neveld! 5. Az Egyházat anyagi hozzájárulásoddal is támogasd!
Szigorú böjti nap: Hamvazószerdán és Nagypénteken. (Egyszeri étkezés, melyen kívül még kétszer vehetünk magunkhoz valamit erősítésül; hústól való tartózkodás.) Hústól való tartózkodás: Nagyböjt péntekjein. Bűnbánati (vezeklési) nap: Az év többi péntekjein. (Böjt vagy más önmegtagadás, irgalmas jócselekedet, imádság.) Nincs böjt (illetve bűnbánati nap), ha kiemelkedő egyházi ünnepet ülünk. Mentesülnek a böjtölés (de nem a bűnbánat egyéb gyakorlatai) alól a nehéz testi munkát végzők, a betegek, közétkeztetésben részesülők.
VI. Az erények: – "Az erényes élet célja az, hogy hasonlóvá váljunk Istenhez." (Nisszai Szent Gergely) – Isteni erények: a hit, a remény és a szeretet. – A hit az az isteni erény, amellyel értelmünkkel és akaratunkkal ráhagyatkozunk Istenre, és elfogadjuk a tőle kapott kinyilatkoztatást. – A remény az az isteni erény, amelyben elfogadjuk Isten kinyilatkoztatott ígéretét, és mindazt, ami annak elnyeréséhez szükséges. – A szeretet az az isteni erény, amelyben Istent önmagáért és minden mást Istenért szeretünk. – Erkölcsi erények vagy a négy sarkalatos (kardinális) erény: okosság, mértékletesség, igazságosság, lelki erősség. – A sajátosan krisztusi erények: alázat, szegénység, engedelmesség, tisztaság, szelídség, türelem, megbocsájtás és ellenségszeretet. VII. A jócseledetek: Mk 12,41-44 A szegény özvegy két fillérje Mt 6,1-4 A jó szándék azonos az Isten iránti szeretettel Mt 10, 42 A jócselekedetek megjutalmazása. Isten minden keresztény embert meghív az életszentségre, amely bármely élethivatásban megvalósítható. Az életszentséget csak úgy valósíthatjuk meg, hogy Isten kegyelmével együtt müködve jót cselekszünk. A jócselekedetek azok a cselekedetek, amelyek Isten akakratával megegyeznek. A jócselekedetek gyakorlása Isten kegyelmével jóra való készséget alakít ki bennünk, amit erénynek nevezünk. Akkor gyümölcsözőek cselekedeteink az üdvösségre, ha a megszentelő kegyelem állapotában, jó szándékkal tesszük azokat. VIII. A Bűn: A bűn gyökere: az ember azt hiszi, hogy Isten nélkül szebb az élet. Bűnt az követ el, aki tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának. Bűnt követhetünk el: gondolattal, szóval, cselekedettel és a jónak elmulasztásával. Nem minden bűn egyenlő, mert vannak halálos és bocsánatos bűnök. Halálos bűnt az követ el, aki fontos (nagyobb) dologban, tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának. A halálos bűnnel elveszítjük a kegyelmi életet, vagyis a megszentelő kegyelmet. Bocsánatos bűnt az követ el, aki kisebb dologban tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának. A bocsánatos bűn azért veszélyes, mert gyengíti a kegyelmi életet, és ezért hajlamossá tesz a halálos bűnre. Bűnre rosszrahajló természetünk, a bűnös környezet és a gonosz lélek kísért minket. A kísértést legyőzhetjük, ha mindjárt kezdetben ellenállunk és Isten segítségét kérjük. Bűnre vezető alkalom lehet a rossz barát, társaság, hely, szórakozás és környezet, amely miatt könnyen vétkezhetünk, ha el nem kerüljük. 5
A hét "főbűn": Önmagukban talán nem mindig nagy bűnök, de sok súlyos bűnnek forrásává, "fejévé" lehetnek: 1. A kevélység. 2. A fösvénység. 3. A bűnös érzékiség (bujaság). 4. Az irigység. 5. A torkosság. 6. A harag. 7. A jóra való restség (lustaság).
A Szentlélek elleni bűnök: Ezek az istenes élet alapjait érintik, a javulás lehetőségeit teszik kétségessé, a Szentlélek indításainak vetnek gátat, ezért különösen veszélyesek: 1. Isten irgalmasságában vakmerően bizakodni. 2. Kétségbeesni Isten kegyelme felől. 3. A megismert igazság ellen tusakodni. 4. Isten kegyelmét másoktól irigyelni. 5. Üdvös figyelmeztetések ellenére a bűnökben megátalkodni. 6. A bűnöket mindhalálig meg nem bánni.
Égbekiáltó bűnök: A kateketikai hagyomány emlékeztet arra is, hogy vannak "égbekiáltó bűnök" is. Az égbe kiáltanak: Ábel vére (Ter 4,10), a szodomaiak bűne (Ter 18,20; 19,13.), az egyiptomiaktól elnyomott nép kiáltása (Kiv 3,710.); a jövevények, özvegyek és árvák jajgatása (Kiv 22,20-22.); a bérmunkással szemben elkövetett igazságtalanság (MTörv 24,14-15; Jak 5,4).
Idegen bűnök: Melyekkel mások bűnét elősegítjük vagy okozzuk, s ezáltal bűntársak, bűnrészesek leszünk: 1. Másnak bűnre tanácsot adni. 2. Másnak bűnös dolgot parancsolni. 3. Vétekben mással egyetérteni. 4. Mást bűnre ingerelni. 5. Másnak bűnös cselekedetét dicsérni. 6. Másnak bűnét elnézni vagy elhallgatni. 7. Más bűnét elősegíteni vagy oltalmazni. IX. Krisztus követése: A sajátosan krisztusi erények többek között: alázat, szegénység, engedelmesség, tisztasság, szelídség, türelem, megbocsájtás és ellenségszeretet. X. A szenvedés: Jézus szenvedésével és kereszthalálával arra tanít minket, hogy a mi keresztjeinknek is megváltó értéke van. XI. Általános papság: Krisztus papságában kétféle módon részesülhetünk: 1. Az általános papságban részesül minden megkeresztelt. 2. Az apostoli (szolgálati) papságban azok a férfiak, akik az egyházi rend szentségét felveszik. 6
XII. Szerzetesek: A szerzetesek azok a férfiak és nők, akik a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség fogadalmával Istennek és népének szolgálatára szentelik magukat. Szerzet-típusok: 1. Szent Benedek szabálya alapján: bencések, ciszterciták 2. kolduló rendek: ferencesek (a ferencesek, a minoriták, a kapucinusok), dominikánusok. 3. A jezsuiták 4. tanító rendek: piaristák, a szalézi rend, az iskola nővérek 5. kontemplatív (imádkozó) rendek: kármeliták, karthaaúziak, stb. 6. A harmad rendiek: pl. ferences harmadrend.
7