•
•
-
•
70 -
VI. korszak. A protestántizmus ~Y~le.'me és ál dásos hatása 1648·tól napJainkIg.
, ELS6 FEJEZET •
.J!;
protestá ns szelle m munkája általában . •
53. Reform-törekvések a róm. kath. egyházban • •
•
.
A triden ti zsinat ő rök időre megállapította a róm . kath. egyház tanait. Ezerl híveit ől azt kivánja, h ogy va llási kérdé-
se kben ne keressék az igazságot, ha nem fogadj á k e l azt, amil az egyház ta nít. Azért mégis a kath . . egy ház ban ko. ron kén! megnyila lkozta k azo k a tö rekvések, melye k _8 protestá ntizmu s sza ba d a bb szellemet ó hajtották be levi nn i. Az ilyen irá nyu munkások közül kü lö nöse n három fér fi neve füni k ki, u. m. l ansen, Döllinger és Hyacin thus . Jansen Kornél (1 585- 1638) e löbb teológiai ta ná r volt.
•
késő bb pedig yperni püsp ök lelt. Szám os m űve jelent meg,
•
melyekben azt bizonyitja be. hogy a kath . egy ház . ere tnekségbe esett, a miko r eltért az Augustin us ta nai tól. me rt azok az igaz i orlodox ta nok. Eze k a lapjá n a z egyhá zjavitó kka l egyé rlelmü en hirdeti az e m beri te rmészet te ljes romlo ttságá t. Az általa a lap íto tt irányt ja nzenism us na R nevezzük. A jezsuiták különösen nem szű ntek meg ha rco lni az irányzat ellen s kivi tték. hogy Janse n könyve it a pá pá k á tokka l sújtsák. Az á llandó líldözés folytán nagyo bb körben ne m terjed hetett a janzenizmus, de azé rt m a is va nna k Né meta lfö ldön hívei , kik a pápa fön nhatóságá! el nem is merik. Döllinger Henrik 0799- 1890) nagy tud ású egyetemi tanár és prépost Münche n ben. Nem a ka rt új fe le keze te l a lapítani, d e e lszántan küzdött a pápána k világi ural ma és a jezsuitaszellem ű kat h. teo lógia elle n. Követe lte a va ll ás és tudomány összhangjá!. Am iko r aztán 1870-be n IX. Pius pápa a vatiká ni zsinato n kihirde.tte . a pápai csalh atatla nság dogmáját, Dö llinge r több társáva l hatá rozotlan ell enszegült. Ezért a pápa az egy ház ból kiátkozla. Követői megalapíto tták az az ó-kath olikus egy háza t, me lyhek ,célja a z ős ke reszté n ység visszaállítása. Eltörö lték a papi nö tfe nséget és a la l in nyel v ű misé I. Hyacin thus szerzetes, e redeti nevé n Loyson Káro ly (1827- 1912) kíváló fra ncia iró és szónok vol t. Sza bad szellem ű szóno kla laiva l 'nagy hírn évre le li szeri . De egy ben ké nyte le n vo lt a sze rzet-rendbő l ki lép ni s mint az "evangélium prédi ká to ra " úgy m űködött tová bb, am íg a z utá n a pápa kiá tkozla az egy házból. Elöbb a ka th . egyház fej lesztése
•
•
-
71 -
~rdekében buzgólkodolt, de később ez u. n. 90Uikónizmus elére á llott s 1879-ben annak az elvei szerint a pápától rüggetJen egyháza i alapított. Ez EI szabad szellemű irányzal
Franciaországban annyira téri hódHott, hogy 1905-ben az egyház és állam elválasztása törvényhozásilag kimondat olt. Nemcsak a tudósok között, hanem az egyház minden rétegében napról-napra nagyobb mértékben terjedt a fejlödés és ha ladás vágya. Ennek mega kadályozására adta ki IX. Pius pápa l864-ben a Syllabust, a melyben összeállítja azokat a tanokat mel yek az új idők követelményeképen elterjedtek az egyház tagjai között s azokat. mint tévelygésekel átokkal
súj tja. Ujabban 1907-hen X. Pius pápa szintén jónak és szükségesnek lálla egy hasonló Sylla bus kia dását , a melyben a legújabb reformlörekvésekre szó rta átkál. Sól XIII. Leó 19HJ·ben az egyház lelkészeil és ta nárai t az úgynevezett antimodernista eskü le tetelére kényszeriteUe, a mely szerint eskü vel fogadják, hogy minden újkori irányzatot megvetnek és kárhoztatnak. Azonban az idő kerekét s az emberiség fejlődését sem zsinati végzésekkel, se m pápai rendeletekkel löbbé feltartózlalni nem lehel. .
04. Szabad
-
•
•
szellemű
,rányzatok a protestántizmus kebelén. ,
Miután a reformáció célja a~ vo lt, hogy sza baddá tegye az emberi erőket és tehelsé,geket. hegy le rázza a lélekre nehezült egyházi bilincseket: ezzel szembe n elveszítette minden léljogosuItságál az u. n. orthodoxia, vagy igazh ítűs~, me ly a csalhatatlan hitlélelekbe helyezi a vall ásosságo t. Es mégis megkisérelte a pro testáns orthodoxia is. hogy legyőzze a szabadság szell emei s biztosítsa a maga egyházi uralmáI. Sze rencsére a kisérJet nem sikerült. Az igazi va ll ásos érzés . kezel fogva a józan ésszel és a bölcsészetlel. e ll ená llott e veszedelmes kisérIeInek. Ebben a küzdelemben há rom vallá si irányzat keletkezett, u. m. a pietizmus. a deizmus és rácionálizmus. A pietizmus tulajdonképen tulzó iránya a prot. valhisosságnak, amennyiben a fösulyt a lélek kegyeskedésére fek te ti. Könnyen átcsap az önsa nyargató életre. sőt a képmutatásba is. Azonban történelmileg üdvösnek bizonyult, me rt sikerrel vette rel a harcot a prot. igazhitűSég ellen. Al apítója Spener Ja kab rrankrurti le lkész, ki "Pia desiderio " c. művében fejtette ki ez irányza t gyako rlati. oldalát. amely imádkozás, bibliamagyerázat az egyetemes papság eszméj e a lapján, a ker. sze retet gya korl ása. a népsze rű prédikációk es házi istentiszte l€? lek tartásában áll. Utá na lelkes munkása
•
,
• .
.-
72 -
.
és ápoloja volt Franke Ágost. ki Hollét teile a pietizmus !{özponti helyévé s onnan élénk figyelemmel kísérte mozgalmaiI. A gyakorlati életben sok üdvös intézményi létesített, de túlzásai által, melynél fogva tiltotta a táncot, s~ínházba járást és divafszerű ruházkodást, korlátozta az egyéni sza-
badságot. A pietizmus a külföldön tanult teológusok útján
Erdélype is eljutott. . . A deizmus az angol· "fölvilágosodás" terméke. Alapítója Herbert Ede. A deizmus szerint lsten a világon kívül álló lény, akii tiszta és becsületes élettel tisztelünk igazán. A kijelentetf vallás is a természeti valláson alapszik és az első csak é;lnnyiban 'kötelező , amennyiben - az utóbbinak megfelel (naturalizmus). A deizmus eszméinek Voltaire és
Rousseau voltak lelkes hivei és apostolai, akik egyes túlzásaik mellett is sikerrel · küzdöttek az élettelen orthodoxia _ ellen. ~ A rácionálizmus a német felvilágosodás hatása alalt nagy erővel lépett fel az egyházi supranaturálizmus ellen. Alaptél~le az, hogy a józan ész ítélete alá bocsájtja mind a
bibliát, mind tiZ egyházi tantételeket. Különösen a Kani Emánuel bölcsészete által megerősödve, hatalmas tényezöje lett az egyéni sZé3.hadságnak. Nemcsak Németországban, de más országokban is irányító befolyási gyakorolt a prot. teológiára. Ennek eredménye. hogy a szentháromság, eredeti bűn és a többi orthodox tanok egészen más világítá'st nyeréleJéről azok a misztikus kodfoItok. amelyek őt a szent~áromság egyik 'Személyévé tették, elenyésztek. '
tek és Jézús
•
55. Kisebb protestáns felekezetek. , Részint a protestáns orthodoxiával való elégedetlenség, reszint beteges rajongásból. a protestántizmus kebelén .több
kisebb felekezet keletkezett. Közü1ök nevezetesebbek : I. A remonslráns0k. Ez a felekezet úgy keletkezett, hogy Németalföldön sokan nem fogadták el Kálvinnak a predesztinációra vonatkozó tanítását. Ezért heves viták fejlődtek ki köztük és aszigoru, kálvinisták között. Ennek az lelt a következménye, hogy Armin Jakab előbb amsterclami. később leydeni lelkész, a szabadabb gondolkozásu kálvinistákból egy új felekezete! alapított. Az új felekezete! alapHójáró! aminiánusoknak is hívták. Azonban 161O·ben készílelt hitvallásukat remonstrációnak nevezték. Innen kapták a
remonslráns neyet. A predesztináció I elvetik. A bibliának az új testamenlumi részére fektetik a fösulyl Fedhetetlen életet és a más hitüek iránt türelmet követelnek az igaz . h.ereszlénylől. A dorfrechti zsinat t6t8-ban kárhoztatta a
-
73 -
remonstránsok tanait. Híveit üldözöbe vette. De 1625-ben szabad vallásgyakorlatot nyertek s azóta békében élnek Némelalföldön. A magyar uniláriusokkal testvéri viszonyban voltak, akiket anyagilag is segítettek.
2. A szombatosok. A szomoatosok felekezete beteges rajongasból származott. Alapitója 6sí András, székely nemes,
a W-ik század végén. ki a biblia szavait szószerint véve, a vasá rnap helyett a szombat napot kivánta ünnepé tétetni. Ezért követőit szombalosoknak nevezték. Mivel pedig a biblíán ak ólestamenlumi részére fektették a fősúlyt, azert zsidóknak is gunyolták. A 17-ik század elején különöse n a
Pécsi Simon befolyására nagyobb téri hóditott ez a fel.· kezet. Azonban Bethlen Gábor és L Rákóczi György erdélyi fejedelemnek · heves üldözése folytán a számuk nagyon leapadi. Mivel a szombatosok nagyobb számban az uni·
tárius egyházból kerültek ki, azért az ellenük folytatott üldö· zés ' miatt az unitáriusok is sokszor méltatlanúl
szenvedtek.
Akik az üldözések alatt is megmaradtak. azok nagyon csekély ·számban egész 1868·ig őrizték hitüket. Ekkor teljesen a zsidó vallásra mentek át.·
. 3. A baptisták .. Nevüket onnan vették. hogyagyermek· keresztséget elvetik s csak felnött embereket keresztelnek meg vizbemártással. A fel~kezet Angliában a 17·ik század· ban keletkezett . .Onnan elterjedt Európa különböző országai· ban. Hozzánk 1814 táján, Németországból jött be. Azóta egyes rajongók az ország különböző részében nagy buz· galommal terjesztik tanait. A köznép között szórványosan .
hódit még ma is ez a felekezet , amely a bibliából
c~ak
a
Jézus mondásaira alapilja vallását. A bapti slákkal közeli rokonságban van a názárénusok
felekezete. Ez Svájcban, a múlt század elején keletkezet!. A keresztelést ugy végzik, mint a baptisták, de az esküt és
a fegyverviselést tiltják. Ujabban kezdenek a baptistákkal összeolvadni .
4. A kuökkerek (reszketök). E felekezet alapitója Fox Cyörgy angol iparos, aki abban a hitben élt. hogy lsten öt küldötte a világ megtéritésére . Azt tanitotta, hogy sem pap· ságra , sem egyházi szervezetre nincs szükség; méri az igazi keresztény életre csak az isteni ihletés folytán lehel eljútni. Követőit Penn Vilmos tszakamerikában egy általa vásárólt területen összegyüjtötte, amely Pennsylvánia nevel kapott. Ez által a felekezete! megszilárdilolla. .,. 5. A methodisták. Ez is angol felekezet. AlapltOi Weslel:! Jón"Ot, és Károly testvérek, kik még oxf.?rdi e~yetemj tanu,lo korukban 1719·ben szerveztek egy vallasos tarsul.Bto.t. ~zert nevezték öket met.hodistáknak, ~erl a kere.s,z leny~ .elelet bizonyos módszer (methodus) szenni gyakoroljak. Fosulyt Et •
~
,
,
' g g"akorlaU olda lára helyezték. Szamuk 'gyo rsan • , J " • • keresz lenyse szaporodott. s ma több mllltora me~yen, . . Az elösoroltakon kivül van meg a . hermIlutIOk, a suedenborgiánok, a mormonok , az advenhsták stb. felekezete .
• MÁSODIK FEJEZET. ,
A magyar protestántizmus,
,
56. A magyarországi protestánsok szenvedései I. Lipót alatt. Bár a magyarországi
protestánsok vé rük hu llása
aran
bizlosilollák vallásszabadságukal : azl a kalholikusok még
sem .tartották tiszteletben, sőt újabb
irtóháborut indilollak
e llenük. Magyarországon a protestánsok heves üldözésél
T. Lipót
(1657- 1705) lovább folyialla , l. Lipóina k már uralkodása kezdetén magából 8 prímási székből Kiindulva. az a jezsuita szellemü felfogá s kezd láb rakapni, hogyavallásszabadsá· gol bizlosíló békekölések nem kölelezik a kalholikusoka!. mivel a zok a l a protestánsok fegyveres erőve l csikar ták ki. E hamis felfogás kimondhalatlan szenvedések nek leli a forrása, A papság mellell nagy buzgalmal fejlellek ki a protestánsok üldözésében a főurak. Nádasdy Ferenc ország· biró miniegy 200 prot. gyülekezelel semmisilell meg s 4000 jobbágyo t téritett 'vissza a kath . .egyházba. Ugyan így csele· I<edle k az Eszterházyak is, akik katonai hatalommal mintegy 400 lemplomol foglaltak eJ. A protestánsok üldözése a Vessefényj·fé le összeesküvés kiderülésével érte el tetőpontját. Ez az összeesküvés teljesen politikai természetű vo lt s részesei is inkább kath. főurak voltak, akik L Lipót önkényes ura lma ell en szövetkeztek. Mégis az uralmon levő jezsuita szellem ezt is a protestán ~ sok művének tüntette fel. Ennek következtében még nagyobb erővel ujultak fel a prot. üldözések s e ljött a szomorú korszak, amelye I a "protestantizmus gyásztizedének " nevez· nek 0671-1681). Az összeesküvés megtorlása eimén .a legkegyetlenebb pro t. üldözés következet!. A Pozsonyban felátlilott rendkivüli törvényszék maga elébe idézte a prot. lelkészeket, arra számítva, hogya pásztorok elfogalásával megsemmisül a nyáj is. Pártütéssel és vallásháboritással vádolták ökel. A törvényszé k halálr~ itélte, de a király megkegyelmezett azzal a föltétellel, nogy válassza nak a számüze tés és az á ttérés között. Voltak, akik enged tek ti külső kényszernek. A többieket börtönbe zárták, ft börtön
-
75 -
-
kinjai a la tt ismét többen megtörlek, de voltak olyanok is. akik semmiért sem mondtak le hitük szabadságáról. Ezeket a Kollonics intézkedésére Nápolyba vitték s ott fejenként 50 aranyért gályarabságra adták. A hithős gályarabok közül so kan elvesztek, de voltak olyanok is, akik Ruyler Mihály holland tengernágy közbenjárására megszab,a dúlva, egyelőre Angliá ban, Ho'l Iandiában és Svájcban telepedtek le. A protestánsok súlyos helyzetén az 1'681. évi soproni országgyű lés könnyített, amelyen a Thököly-féle szabadságharc nyomása a la tt a vallásszabadságot uj ból kimondják, de a "földesurak jogainak sérelme nélkül". Emellett elhatározták, hogy a protestánsok az elvett templomaik közül azokat, amelyeket maguk építettek volt s amelyek még a kath. szertartás sze-
rinl felszenlelve nincsenek, vfsszakapják. A jelenleg bírl lemplomaik birtokában megmaradnak, de már ~ templomokat csak a kormá ny által kijelölt u. n. artikularis helyeken épílhetnek. A protestánsok ezen határozatokban részt nem vettek. Azok ellen tiltakoziak, mert ök teljes vallásszabadságé rt küzdöttek. De az ak kori viszonyok között ezeknek is megvolt az a jó hatása, hogya száműzött protestáns papok és tanítók ha zájukba visszatérbettek s hiva talukat folytathatták. A soproni cikkek a protestánsokat nem elégítették ,ki, a katholikusok pedig sokallották intézkedéseit. Igy ne m hogy vége i ve te ttek volna a protestánsok üldözésének, hanem újabb szenvedésekre szolgáltattak okot. A kath. rMkció látva, hogy eddig követeli üldözési rendszerével nem se mmisítheti meg a prolestántizmust, más eszközökhöz folyamodik 's fegy verre l kísé rli meg annak teljes e lnyomását. Ebből a célból á llítja föl a vé rszomjas Karaffa az epe!}esi vérlörvényszékef, a melyen a legembertelenebb eszközökkel kínozva gyötri és végezteti ld a kegyetl en katonai főparancs nok a protestánsokat. Ezenkívül a so proni cikkek végrehaj. lására kiküldött bizottság azoknak végrehRjtásában ügy járt el, hogy lépten-nyo mon lá bba l tiporta a vallássza badságot. Il ye n szorult helyzetbe n a protestánsok sok csalódás ulán is a királytól remélve sérelmeik orvoslástil. kérték a soproni c ikkek megmagyarázását. E ké résre a király az 1691 "be n kiadott törvé nym agya rázatában (explanalio Leopoldiana) ado II feleletet. Ebben nemcsak, hogy szüke bb korl átok közé szorította a so proni ci kk ek ben biztosított vallás- ' sza badságot, ha ne m azt úgyszólván teljesen megse mmisítette. Sőt a prolestánsokat kötelezte a kath . ünnepek meglartására is. , A vallásszabadság eltiprása mellett I. Lipót uralkodása alatt veszé ly fenyegette a nemzet politi kai sza badságá! is. E k ettős sérele m szű lte azt a szabadságharcol, a melynek élére a dícső emlékű ll. Rdk6czi Ferenc álIolI (1703). A nemzeti és vallási sza badságért fol ytatott eme ha rcna k Lipót végé t nem é rh elte, meri l.l0S"ben meghalt. Fia es utóda, ,
------------------------------------ . -
76-
I. József sokkal türelmesebb volt, de azért alaHa is folyi a sza badságharc, amely 1711-ben a szatmári békekötésben ért
veget, amely szerint a vall~s ~zaba~ gyakorlata Megya~ országon és Erdélyben is biztositva Ion,
57. A magyaror,zági protestánsok társadalmi üldözése III. Károly és' Mária Terézia idejében. A szatmári békében ujabban biztosított vallásszabadságot ismét nem élvezhették a protestánsok. Ill. Károly ural-
kodása alalt (171 l - l 740) , fegyverrel nem üldözték ugyan őket, de annál hevese pb társadalmi harc indult meg ellenük, A kath, pavság ugy tüntette fel a saját vallását. mint az
ország és haza erősségét. E szerint aKi ellensége a mesterségesen felszínre hozott "Regnum Marianum" eszméjének, az e!lensége a hazának és királynak. E hami s jelszavak alatt indult meg a társadalmi üldözés az egész vonalon. Ennek az lelt a következménye, hogy a megindult protestáns-ellenes áramlat leszorítotla őket a közélet teréről. Ami-
,
-
dőn
pedig sokféle sérelmeikkel a királyhoz fordultak, onnan is megnyugtatás helyett fenyegetö választ kaptak. Az 1715-iki o rszággyűlés küldött ugyan ki egy katholikusokból és protestánsokból álló vegyes bizottságo! a vallási . sérelmek megvizsgálására és elenyészletésére, de az eredménytelenül osz-
lutt szét. így a döntés joga a királyra szállott. A király egy 1731-ben kiadott rendeletlel (Carolina resolut ro) felelt. Ebben
teljesen az L Lipót-réle explánációra helyezkedik , ső t megrendeli , hogy a pml. állami tisztviselők is kötelesek Szüz Máriára és a szentekre megesküdni. Ezzel a protestánsok lár,adalmi ü!dözletését a király is szentesítette. Ugyanaz a szellem irányította a Mória Terézia uralko-
dását is (t 740-1780), A
különböző
kath, társulatok, egyletek
és kongregációk behálózlák 8Z egész országot s erőszakosan léritgelték a protestánsokat. E mellett templom ai kat keresett
ürügy alatt' foglalgatták s lelkészeiket hivatalos cselekedeteikben zaklatták. ,
58. A magyar protestáns egyházak törekvése az egyentőség es viszonosság fel~. ,
A magyarországi protestánsok életében forduló pontot
jelent a ll, József urall
önkényes. de vallásilag szabad szellemű uralkodó, fi XVIII . szá~ad felvilágosodásána~ hatása I{öv~tkeztében szakilott
•
- 77elődei kath. irányu polilikájával s a protestánsokat is az ökel megillető jogokban óhajlotla részesíteni. Ezért a pápai rendeleteknek kihirdetését az uralkodó előzetes jóváhagyásátö) lelte függövé (jus placeli). A protestáns9k vaJlás~zabad,§ága érdekében 178I-ben kiadta a "türelmi rendelet -el, amely magános és nyilvános istentiszteletek tartását a protest.ánsoknak is mindenüt! megengedi. Kimondja, hogy vallása miatt semmiféle hivatalból senki el nem zárható. vallásos meggyöző désével ellenkező eskúre, vagy sz.ertartásra nem kötelezhető. Vegyes házasságoknál, ha az apa kath. mindkét nemű gyermekek abba a hitben nevelendők, ha pedig prot .. csak a fiuk kö-
vetik az
ő
vallását; a kath. püspökök a prot. lelkészeket
ne zaklassák, ellenben a prot. superintendensek saját lelké-
szeiket szabadon látogathalják, Minthogy II. József nem volt koronázott király s az általa kiadott rendeleteket nem lehetett alkotmányos biztosítéknak tekinteni, azérl a protestánsok, öccse és utóda II.
Lipót (1790-1792) uralkodása kezdetén követelték a vallásszabadságnak alkotmányos biztositását. Il. Lipót alkotmányos érzéke is támogatta ezt a jogos törekvést s igy jött
létre az 1791. évi XXVI. t. cikk, amely a protestánsok vallásszabadságát alkotmányosan is ismételte n helyreállította. Bár ez a törvény a p~otestánsokra nézve
megbecsül-
hetetlen intézkedéseket tartalmaz s annak hatása következ-
•
tében az ujraébred'és, a szervezkedés kora állotl be a külömböző prot. egyházakban, mégis volt egy pár sérelmes . pontja is. Az egyik az, hogy vegyes házasság · csak kath.
lelkész előtt köthető s az ilyen házasságból született gyermekek, ha az apa kath" mind az Ő vallását követik. ha prot. akkor csak a fiúk. Vegyes I'fázasságok vá!óperei mind a kath. szentszék elébe tartoznak. A másik veszedelmes
intézkedés az volt, hogy a kath. egyházból való áttéréseket
a királynak be kell jelenteni. E kettős sérelem ismét sok és
• •
hosszu küzdelemnek lett a forrása. amely küzdelemben a protestánsok húzták a rövidebbet, miután!. Ferenc (1792--1835) is a kath. reákció szolgálatába állott. Ok nélkül állottak elő panaszaikkal, sérelmeík orvoslását hiába követelték királytól és országgyü!éslöl. Napról-napra újabb sérelmek es kellemetlenségek támadtak a vegyes házasságok és az áUérések miatt. Csak az 1843-44. országgyülés hozta meg a protestánsok sebeire az orvosságot. A nevezett országgyüJés által
hozott III. t. cikk kimondja, hogy l. akik 18 éves korukig protestáns vallásban növekednek. azoknak vallási hovala!tozandósága' többé kérdés tárgya nem lehet. 2. Vegyes hazasságol prot, lelkész is érvényese n megk~thet. 3. A ,ka,th,o: likusok szabadon áUérhetnek a prot. egyhazba, h_a attet~~1 szándékukat 4 heti időközben kétszer 2 tanu elolt a sBJat
-
,- 78 lelkész üknek bejelentik. Ez a törvény a protestánsok ilaklalásainak egyelöre végei vetett, bár még mindig fennhegyja a kath. vallás uralkodó jellegé! . s szin~e .célzatosa~ két Plat. egyházról beszél , mégis. egy UJ.?~~. lep~snek teklT~.th~lo a katholikusok és protes~tansok kozoth 'teljes egyenloseg és viszonosság felé.
59. Az unitárius vallás törvényesitése Magyarországon. Az egyenlőség és viszonosság - kivivása.
,
,
•
Az a mozgalom, amely az egyenlöség jelszavál' irta zászlójára s Franciaországból kiindulva megrázta egész Eu"""":rópál: hozla létre Magyarországon az 1~48-iki átalakulást, amil
ujjászületésnek is nevezhelünk. Ez az átalakulás nemcsak politikai • de vallási tekintetben is egészen új helyzetet teremtett.• Amidőn Erdélv és Magyarország törvényes egyesitését törvénybe iktatta, Íétrehozta az 1848. XX. t. cikket. amely kimondja, hogy 1. Az unitárius vallás törvényesen bevett vallásnak nyilvánittalik. 2. A törvényesen bevett minden vallásfelekezelre külömbség nélkül tökéletes egyenlöség és viszonosság állapittatik meg. 3. A bevett vallásfelekezetek egyházi és isko· lai szükségletei közállami költségek által fedezendők. Ez a törvény az unitárius vallást, amely Erdélyben már 1568, óta törvényesítve volt, Magyarországon is a többi vallással egyenjoguvá tette s így a korábbi magyar törvények' ben emlegetett két protestáns egyház (ref. és ág. ev.) mellé. természetszerűleg sorakozik a harmadik. Sajnos, hogy az itt lefektetett jogoknak élvezetébe a bekövetkezett önkényuralom miatt, csak 1868. után fokozatosan juthattak a pro· testánsok. A nevezett , 53. L-cikk a bevett keresztény vallás• felekezetek viszonosságát részletezi és állapítja meg, az átléréseknél, a vegyes házasságoknál és a vegyes házasságokból született gyermekek vallásánál. E szerint mindenkinek joga van bizonyos törvényes formák betartása mellett, , egyik ~gyházb"'ól ki s a másikba ' belépni. Vegyes házasságok bármelyik féllelkésze előtt köthetők. A vegyes házas· \ ságból született gyermekek nemük szerint követik szülöik vallását. . Ugyancsak az 1848 évi XX. t. cikkben lefektetett alap· elvek fokozatos megvalósitását láthatjuk az 1894. évi XXXI. t. cikkben, mely a kötelező polgári házasságot mondja ki; az \894. évi XXXIII. t. cikkben, mely ai; állami anyakönyv· vezetésről intézkedik; az 1895. évi I. III. I. cikkben, am ely a vallás szabad gyakorlásáról rendelkezik.
-
-
•
•
-
79
•
60. A magyar protestáns egyházak fejlesztő .. épltö munkájll az új idök hatása alatt. Miután a magyar protestáns egyházak nemcsak léljo. gosultságokat, de az egyenlőséget és viszonosságot is alkolmányosan biztositva látták, teljes erővel foglak a fe-jlesztö és épitö munkához, amelyet a hosszú üldözés a latt nem gyakorol hatta k úgy, aminl az egyház szelleme kivánta volna. Az ilyen irányú törekvéseknek számos ilyen példáját látjuk
mind a három protestáns -egyházban. I. Az ág. hi/v. evangelikus egyház tagjai már 1791-ben Pesten zsinatol tartottak, amely zsinaton különösen az egyház kormányzat tekintetében hoztak intézkedéseket. Ámbár
e zsinat határozatait az uralkodó nem erősitetle meg, az
egyház alkotmánya ezen az a lapon fejlödött tovább. 18911893-ig Budapesten tartott zsinat pedig kifejtette az ág. ev. egyház jelenlegi alkotmányat, melyben a zsinat-presbiteri e lvek Jutnak kifejezésre. E határozatokat a király is megerősítette. Az egyház a lkotmánya mellett az iskolaügy fejlesztése és rendezése is kiváló gondoskodás tárgya voll. A hivek vallásos érzésének az ápolásáról sem feledkezett meg s eb ből a célból különféle egyletek alapitásával, társúlatok sze rvezésével. vall ásos kiadványokkal igyekszik a hitélet fejlesztésére. Különösen megemlitendö a "Luther társaság" , mely sok vallásos irat kiadásával gazdagilotla a prot. irodalma!. . 2. A refor'mátus egyház is kivette részét az épitő és fejlesztő munkából. Ennek a tagjai szintén 1791-ben tartották Budán 'elsö alkotmányozó zsinatukat. Ezt követte 188I-ben a debreceni zsinat, me ly az első országos zsina t volt s az egyházi szervezet é lére állitotta ?iZ egyetemes konventel. amely a reformátusok egyöntetű működését lehetségessé teile. A református egyház mostani alkotmányának alapelveit az 1904-1907-ig Budapesten tartott zsinat tette le. Az egyházkormányzásban itt is a zsinat-presbiteri elvek érvényesülnek. Az egyháznak pedig "a református egyház" nevel adta hivata losan. Ez egyház is iskoláit fejlesztette. istentiszteletél re~ dezle s a hivek vallásos nevelését különféle egyesületek es társulatok által előmozditolta. Az egyházban élénk iroda~mi munka foly, amelybe n a vezető szerepet,:, . "Magyar prot. .. ITOdalmi társaság': viszi, amely az evangel.~kusokka.~ kaTOlt~e végzi a maga munkáját. Ugyancsak ~gyuttese,r:-, unnepeltek g 1817-ben a reformáció 300-ados evfo rdu loJat. me 3 Az unitárius egyház is kivette rés~ét a _n~mes verb':l M ' ndenekelőlt hittanát fejlesztette kl a David Ferenc seItny1 o, .n'ditott szellemben. Azután egyházalkolmányál renad ezte a meg'k megfel elően. A kolozsvári és a or k'va-nalmainak , ,
-
80 - '
•
tordai iskola melleIt lélp.síletle a sZ.·kereszturi gimnáziumot, melyet legujabban fögimnáziummá fejlesztett. Számos elemi iskolál és templomot építtetett. A nevelés ügynek kíváló szol-
gálatokat tett . 1868-ban a lelkiismereti sza badság kimo ndása emlékére Tordán, 1879-ben Dávid Ferenc halála . emlékére SzékelykeresztuTon és 191O-ben a Dávid Ferenc születésének 400-os évfordul ója alkalmával Koloisvarl és Déván nagyobbszabású ö rörnünnepekel rendezett .
Élénk összeköttetést tar( fenn az Angliában és Ameri-
kában levő nagyszámú unitáriusokketl.
•
A vallásos és ' erkölcsös élet fejlesztésére szintén sokat lesz. Ilyen iranyú egyesülete a Dávid Ferenc-egylet. mely fiókegyletei által behálózza az egész egyházat, az "Unitárius Irodalmi Társaság", me ly irodalm pályázatok és vándorgyűlesek útján élénkíti az egyházi életet. A következő vallásos lapok és folyóÍratok vannak az egyházban: "Keresztény Magvető ", "Un'itárius Közlöny " , "Unitárius Egyház ", "Unitárius -Szószék". Ezeken kivül számos könyvve l és nagyobb rüzetek kiadásával szolgálja a hitrejleszlés és vallásos élet föllendítésé nek nem es és szép ügyét. 6t. A világháború következményei. •
A világháború· az .országhatárokal megváltoztatta. A
-
trianoni békeszerződés Magya rország egy részét Romániához csatolta. A nemzetiségi kisebbségekjogainak biztosítása tárgyában készült külön szerződés, melyel Románia 1919 dec. 9-én írt alá, a 2-ik cikkben ezeket mondja : "Románia minden lakója jogosítva van szabadon gyakorolni akár nyilvánosan, akár magán uton bá rmiféle hitel és vallást, melyeknek gyako rlala a közrenddel és közerkölccsel ellentétben nem áll. " A román törvényhozás ennek alapján Románia új alkotmányában kimondotta : "A lelkiislT)eret sza badságér korlátlan. Az állRm az összes felekezeteknek egyenlö. szabadságot és uédelmet biztosit, amennyiben gyakorlásuk nem ütközik a közrend be. a jó erkölcsökbe és az állam alkolmányiörvény.eibe. A görög keleti (orthodox) és a görög katholikus egyházak román egyházak. A görög keleti román egyház a románok nagy többségének vallása lévén. uralkodó egyház a román államban. A görög katholikus egyháznak pedfg elsőbbsége van a többi relekezetek fölölt." (22. §.) A kisebbségi egyházak, amilyenek a róm. kath ., az ág. hilv. ev., ft ref. és unitárius, az új viszonyok közö II lová bb fol yta tjá k lsten országa építésére irányuló munkásságu kat.