VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE GAZDASÁGI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI BIZOTTSÁGA 8200 Veszprém, Megyeház tér 1

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE GAZDASÁGI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI BIZOTTSÁGA 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Szám: 04/23-2/2012

ELŐTERJESZTÉS a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2012. február 13-i ülésére

Tárgy:

Lesencéktől a Balatonig kistérség környezetvédelmi program tervezet 2011-2016. véleményezése

Előterjesztő: Dr. Áldozó Tamás a bizottság elnöke

Előkészítő:

Athanassoff Ibolya környezetvédelmi referens

Tisztelt Bizottság!

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. (Siófok) megküldte véleményezésre a Lesencéktől a Balatonig kistérség környezetvédelmi programja 2011-2016. közötti időszakra szóló tervezetét. A kistérséghez 9 település, Balatonederics, Hegymagas, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Raposka, Szigliget, Uzsa tartozik. Az SZMSZ. 5. sz. melléklete alapján a megyei közgyűlés Gazdasági és Területrendezési Bizottsága előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő programjairól. A környezetvédelmi program dokumentációja – mely az előterjesztés mellékletét képezi – összhangban van Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016 dokumentációjával, és elfogadásra javasolom az alábbi kiegészítéssel: 2.4. Települési környezetminőség (63. o.) Javasolt a fejezet kiegészítése Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció ZÖLD-2 pontja alapján (Program 170. o.), mely az egyedi fák, fasorok védelmét írja elő. 2.4.5. Települési közszolgáltatások és a környezetvédelem (68. o) Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció SZENNYVÍZ - 1 pontja szerint (Program 168. o.) a települési önkormányzat javaslatot tehet a közüzemi vállalatok felé a szennyvízcsatornák állapotának felmérésére és karbantartására. Javasolt a tervezett programba a megyei program javaslatát beépíteni. 2.5. A biológiai sokféleség megőrzése, természet és tájvédelem (70. o) Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció ÉLŐ-3 pontja szerint (Program 169. o.) a települési önkormányzat feladata a környezetbarát építkezés elősegítése, tájidegen építmények megvalósításának megakadályozása. Javasolt a tervezett programba a megyei program javaslatát beépíteni. 2.6. Fenntartható terület és földhasználat (72. o) Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció FÖLD-2 pontja szerint (Program 168. o.) a települési önkormányzat feladata e szakterületen a környezetkímélő tápanyag utánpótlás (szerves anyag) bevezetésére javaslattétel, illetve program kidolgozása. Javasolt a tervezett programba a megyei program javaslatát beépíteni. 2.7. Vizeink védelme és „fenntartható” használata (73. o.) Javasolt, a programban kerüljön leírásra, hogy a 1127/2010. (V. 21.) Korm. határozattal elfogadott Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (továbbiakban: OVT) miként érinti a kistérséget. Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció VÍZ-3 pontja szerint (Program 168. o.) a települési önkormányzat feladata az OVT-ben foglalt intézkedések végrehajtása illetve a végrehajtás ellenőrzése. 2.8. Hulladékgazdálkodás (75. o.) Javasolt a fejezet kiegészítése Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció HULL-5, 6 pontja alapján, melyek a folyékony hulladék gyűjtésére vonatkoznak. Ezzel kapcsolatosan javasolt a folyékony hulladék mennyiségének adatait az illetékes közszolgáltatóktól megkérni.

2

Egyéb megjegyzés: Javasolt a programot kiegészíteni a sugárzások (radiológia és elektromágneses energiaforrások) témakörével. Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció RAD-1,2,3,4,5 pontja javasol a települési önkormányzatoknak feladatokat. Javasolt a programban hivatkozott jogszabályokat átnézni és javítani, mert egyes jogszabályok változtak a program készítésének idején, pl. az 1999. évi LXXIV. katasztrófavédelmi törvényt hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXXVIII. törvény. Javasolt a programban említett szervezetek megnevezését átnézni és javítani, mert egyes szervezetek neve megváltozott, pl. az ÁNTSZ neve Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve.

Tisztelt Bizottság!

Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek: …./2012. (II. 13.) Gazdasági és Területrendezési Bizottsági határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Területrendezési Bizottsága a Lesencéktől a Balatonig kistérség környezetvédelmi programja 2011-2016. közötti időszakra szóló tervezetet elfogadásra javasolja az alábbi kiegészítéssel: 2.4. Települési környezetminőség (63. o.) Javasolt a fejezet kiegészítése Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció ZÖLD-2 pontja alapján (Program 170. o.), mely az egyedi fák, fasorok védelmét írja elő. 2.4.5. Települési közszolgáltatások és a környezetvédelem (68. o) Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció SZENNYVÍZ - 1 pontja szerint (Program 168. o.) a települési önkormányzat javaslatot tehet a közüzemi vállalatok felé a szennyvízcsatornák állapotának felmérésére és karbantartására. Javasolt a tervezett programba a megyei program javaslatát beépíteni. 2.5. A biológiai sokféleség megőrzése, természet és tájvédelem (70. o) Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció ÉLŐ-3 pontja szerint (Program 169. o.) a települési önkormányzat feladata a környezetbarát építkezés elősegítése, tájidegen építmények megvalósításának megakadályozása. Javasolt a tervezett programba a megyei program javaslatát beépíteni. 2.6. Fenntartható terület és földhasználat (72. o) Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció FÖLD-2 pontja szerint (Program 168. o.) a települési önkormányzat feladata e szakterületen a környezetkímélő tápanyag utánpótlás (szerves anyag) bevezetésére javaslattétel, illetve program kidolgozása. Javasolt a tervezett programba a megyei program javaslatát beépíteni. 2.7. Vizeink védelme és „fenntartható” használata (73. o.) Javasolt, a programban kerüljön leírásra, hogy a 1127/2010. (V. 21.) Korm. határozattal elfogadott Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (továbbiakban: OVT) miként érinti a kistérséget. Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció VÍZ-3 pontja szerint (Program 168. o.) a települési önkormányzat feladata az OVT-ben foglalt intézkedések végrehajtása illetve a végrehajtás ellenőrzése.

3

2.8. Hulladékgazdálkodás (75. o.) Javasolt a fejezet kiegészítése Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció HULL-5, 6 pontja alapján, melyek a folyékony hulladék gyűjtésére vonatkoznak. Ezzel kapcsolatosan javasolt a folyékony hulladék mennyiségének adatait az illetékes közszolgáltatóktól megkérni. Egyéb megjegyzés: Javasolt a programot kiegészíteni a sugárzások (radiológia és elektromágneses energiaforrások) témakörével. Veszprém megye környezetvédelmi programja 2011-2016. dokumentáció RAD-1,2,3,4,5 pontja javasol a települési önkormányzatoknak feladatokat. Javasolt a programban hivatkozott jogszabályokat átnézni és javítani, mert egyes jogszabályok változtak a program készítésének idején, pl. az 1999. évi LXXIV. katasztrófavédelmi törvényt hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXXVIII. törvény. Javasolt a programban említett szervezetek megnevezését átnézni és javítani, mert egyes szervezetek neve megváltozott, pl. az ÁNTSZ neve Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve.

A Bizottság felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.-t értesítse a határozatról.

Felelős: Határidő:

Dr. Imre László megyei főjegyző 2012. február 29.

Veszprém, 2012. február 7. Dr. Áldozó Tamás s. k. a bizottság elnöke A kiadmány hiteléül:

Dr. Imre László megyei főjegyző

4

LESENCÉKTŐL A BALATONIG KISTÉRSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2011-2016. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA TERVEZET

KÉSZÍTETTE: BALATONI INTEGRÁCIÓS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. 2011.

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés _________________________________________________________________ 3 A TERVEZÉSI SZINT _________________________________________________________ 6 A HELYI TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA _____________________________ 6 AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA _________________________________ 6 A TERÜLET ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ___________________________________________ 7 Földrajzi, domborzati viszonyok __________________________________________________________ 9 Általános klimatológiai viszonyok _______________________________________________________ 11 A talajviszonyok leírás ________________________________________________________________ 11 Felszíni vizek _______________________________________________________________________ 12 Felszín alatti vizek ___________________________________________________________________ 16 Gazdaságföldrajzi leírás _______________________________________________________________ 16 A táj élővilágának ismertetése __________________________________________________________ 19

I. A Lesencéktől a Balatonig Kistérség hulladékgazdálkodási helyzete ______________ 21 A TELEPÜLÉSEK A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSA ___________________________________ 24 Balatonederics _______________________________________________________________________ Hegymagas _________________________________________________________________________ Lesencefalu _________________________________________________________________________ Lesenceistvánd ______________________________________________________________________ Lesencetomaj _______________________________________________________________________ Nemesvita __________________________________________________________________________ Raposka ____________________________________________________________________________ Szigliget ___________________________________________________________________________ Uzsa ______________________________________________________________________________

24 27 30 32 34 37 40 42 45

II. A kistérség területén keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete ______________________________________________________ 49 NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK _______________________________________________ 49 SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT, KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK ________________ 52 Veszélyes hulladék ___________________________________________________________________ 52 Csomagolási hulladék _________________________________________________________________ 53

A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE __________________________ 55 A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE _____________________________________________________________ 56

III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények _____________ 61 HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA _______________________________________ 62

1

IV. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás _________________________ 63 A TELEPÜLÉSEKEN KELETKEZŐ TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK MENNYISÉGE _______ 63 V. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása _______________________ 64 A KÉPZŐDŐ HULLADÉK MENNYISÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA _____________________ 64 CSÖKKENTÉSI CÉLOK, HASZNOSÍTÁSI ÉS ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLOK __________________ 66 VI. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program ______ 71 MÓDSZERFEJLESZTÉSI, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI, ISMERETTERJESZTŐ, SZEMLÉLETFORMÁLÓ OKTATÁSI PROGRAMOK _____________________________________________________ 72

VII. A tervezett intézkedések végrehajtásának ideje és költsége ___________________ 74 ÉSZAK-BALATONI REGIONÁLIS TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK KEZELÉSI PROJEKT _____ 74 TELEPÜLÉSI SZINTŰ FELADATTERV ____________________________________________ 75 Balatonederics _______________________________________________________________________ Hegymagas _________________________________________________________________________ Lesencefalu _________________________________________________________________________ Lesenceistvánd ______________________________________________________________________ Lesencetomaj _______________________________________________________________________ Nemesvita __________________________________________________________________________ Raposka ____________________________________________________________________________ Szigliget ___________________________________________________________________________ Uzsa ______________________________________________________________________________

75 76 77 78 79 80 81 82 83

A MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLŐI ________________________________________________ 84 ELLENŐRZÉS, MONITORING __________________________________________________ 85 Mellékletek _______________________________________________________________ 86

2

BEVEZETÉS A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 37. § -a értelmében a különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket – kidolgozói – hat évre készítik el és két évente beszámolót állítanak össze az abban foglalt feladatok végrehajtásáról és ezzel egyidejűleg felül is vizsgálják a tervet. A „Lesencéktől a Balatonig” kistérség hulladékgazdálkodási terve 2004-ben készült el a 2004-2008. közötti időszakra vonatkozóan, amely a kistérség településeire egyedi feladattervet határozott meg. 2011. évben időszerűvé vált a Hulladékgazdálkodási Terv elkészítése, melynek elvégzésére a kistérség önkormányzatai a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-t bízták meg. A feladat alapvető célja az, hogy a „Lesencéktől a Balatonig” kistérség települései az aktuális környezeti állapotukhoz, hulladékgazdálkodási helyzetükhöz illeszkedő feladat tervekkel rendelkezzenek, amelyek a helyi környezetvédelem megalapozását szolgálják. Ehhez meg kell vizsgálni, hogy milyen természetes és emberi eredetű környezeti változások történtek a terv elkészülése óta, és ezek milyen kedvező vagy kedvezőtlen hatásokkal jártak. Majd a települések fejlesztési elképzeléseihez, és a hulladékgazdálkodási alapelvekhez igazodóan a szükséges intézkedések meghatározására és ütemezésére van szükség. A Hulladékgazdálkodási Terv záró része az Intézkedési terv, amely alapján értékelhetővé válik a településeken végzett hulladékgazdálkodási tevékenység, és elkészülnek az előirányzott intézkedéseket időben ütemező feladattervek. Ezenkívül meg kell említeni, hogy elkészült az országra vonatkozó Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégia a 2007-2016. közötti időszakra, amelyben megfogalmazott célokkal való összhang biztosítása szükséges a települési hulladékgazdálkodási tervek továbbfejlesztése / felülvizsgálata során. A Hulladékgazdálkodási Terv elkészítése folyamán egyeztetések történtek az önkormányzatokkal, amelyek során a polgármesterek tájékoztatást adtak a településeken bekövetkezett lényeges változásokról, illetve felvilágosítást nyújtottak a megvalósult intézkedésekről. Ezek az információk, és a hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott elvek szem előtt tartása teszik lehetővé, hogy a terv megvalósíthatósága biztosítható legyen. Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatinak szabályozása Az önkormányzatok sokféle szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években az önkormányzati rendszerrel együtt kialakult ennek jogi szabályozása is. Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. Tv.) alapján a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletet bocsáthatnak ki a környezet érintő kérdésekben is. A környezet védelméről szóló 1995. évi LXV. Törvény (a továbbiakban Ktv.) is tárgyalja az önkormányzatok környezetvédelmi célú rendeletalkotását. Rögzíti egyúttal, hogy ezekben a rendeletekben – a más jogszabályban előírtaknál nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírások is meghatározhatók. Az önkormányzati törvény 8.§ (1) bekezdése – nem teljes körű – felsorolást ad a települési önkormányzatok ún. helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan „az épített és természeti környezet védelme”.

3

Az ott említett számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgálja: - a csatornázás, - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, - a szelektív hulladékgyűjtés, - a lomtalanítás. Mindegyik jelentős hatással van a hulladékgazdálkodásra. Az önkormányzati törvény 8. §-a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelező feladatokat törvény is előír az önkormányzatok számára. Ezt szolgálja a Hulladékgazdálkodási törvény, amely már mind a települési önkormányzatok számára, mind a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz.

A hulladékgazdálkodás tervezésének háttere Magyarország EU tagsága nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is felzárkózási kötelezettséget és lehetőséget jelent. Az egészséges környezet biztosítása szempontjából a hulladékgazdálkodáson belül kiemelt fontosságú a lakosság mindennapi életvitele során képződő hulladék biztonságos összegyűjtése és kezelése. A települési önkormányzatok felelősségi körébe tartozó települési szilárd hulladék (TSZH), valamint az önkormányzatok által nyújtott lakossági szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes hulladékfajták kezelésének szerkezetátalakítása, korszerűsítése kiemelt fontosságú. Az EU követelmények a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiájának (Stratégia) irányát is meghatározzák. A környezetvédelmi alapelvek (az integrált szennyezés megelőzés, a szennyező fizet, az elérhető legjobb technika, az önellátás, a regionalitás, a költséghatékonyság elve), a hulladékgazdálkodási prioritások (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) és a vonatkozó szabályozási rendszer figyelembe vételével stratégiai célként került kitűzésre − a korszerű települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatás kiterjesztése az ország teljes lakosságára, − a korszerűtlen, régi hulladéklerakók bezárása és rekultiválása, − a szilárd hulladék kezelési rendszerek EU normákhoz igazodó átalakítása, − a hulladékgazdálkodás fejlesztéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges jogi-szervezeti háttér megteremtése. Az elmúlt évek gazdasági és társadalmi változásai, a települési hulladékgazdálkodás átalakulásának tapasztalatai, valamint a 2007-2013. közötti költségvetési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Tervben, illetve az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott célokkal való összhang biztosítása a települési szilárd hulladék gazdálkodás stratégiájának továbbfejlesztését tették szükségessé, a 2008-ig terjedő Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT I.) megalapozó fejlesztési irányok újragondolásával és időbeli kiterjesztésével. Elkészült a második Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT II.), amely a hulladékgazdálkodás 2009-2014. évek közötti időtartamára határozza meg a szakmai kereteket és célokat, a megvalósítás eszközeit. A Terv ugyanazon időszakra szóló III. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódik.

4

A Stratégia fő célja, hogy azonosítsa a települési szilárd hulladék-gazdálkodás fejlesztési igényeit és támogassa ezek költség-hatékony megvalósítását, Magyarország egésze és régiói környezetvédelmi felzárkózásának elősegítése és EU kötelezettségeinek 2016-ig történő teljesíthetősége érdekében. Ebből következően célja továbbá, hogy − megalapozást adjon a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve az Új Széchenyi Terv megvalósítását célzó operatív programok közül a Környezetvédelmi és Energetikai Program (KEOP) hulladékgazdálkodási intézkedéseinek végrehajtásához, azaz az Európai Unió 2007-2013 közötti fejlesztés-támogatási lehetőségeinek felhasználásához a települési szilárd hulladékok kezelése terén; − alapot teremtsen az EU források felhasználásával tervezett projektek összehangolt előkészítéséhez, a rendelkezésre álló források ésszerű és hatékony felhasználása révén.

5

A TERVEZÉSI SZINT A kistérségi hulladékgazdálkodási terv a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelenti. A tervezés országos, területi és helyi szinten történik, amely a stratégiai tervezéstől, a megvalósítás-orientált tervezés felé halad. Tervezési terület:

Lesencéktől a Balatonig kistérség települései: Balatonederics Hegymagas Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Nemesvita Raposka Szigliget Uzsa

A tervezés báziséve: 2008-2009-2010-2011. (az elmúlt négy év)

A HELYI TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA A települési szintű hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani a Lesencéktől a Balatonig Kistérség településein élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, illetve a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiában és más tervekben, programokban, koncepciókban meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotát. Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek, együttműködések formái stb. − − − − − − − − −

Balatonederics Község Önkormányzata Hegymagas Község Önkormányzata Lesencefalu Község Önkormányzata Lesenceistvánd Község Önkormányzata Lesencetomaj Község Önkormányzata Nemesvita Község Önkormányzata Raposka Község Önkormányzata Szigliget Község Önkormányzata Uzsa Község Önkormányzata

− Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség − Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. − Bakonykarszt Víz és Csatornamű Zrt. − Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. − Remondis Tapolca Kft. − Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA A tervezés alapjául szolgáló állapotértékelés a KSH adatai, valamint a jelen felülvizsgálat elkészítése érdekében végzett adatgyűjtés során begyűjtött információk felhasználásával készült.

6

A különböző forrásokból származó adatok sokszor nagyságrendi eltérést mutatnak, vagy a szükséges adatok nem álltak rendelkezésre, ezért az értékelés során több esetben a műszaki becslésre kellett hagyatkozni.

A TERÜLET ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A Lesencéktől a Balatonig Kistérség 9 településből áll (Balatonederics, Hegymagas, Nemesvita, Lesencetomaj, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Raposka, Szigliget és Uzsa), a Tapolcai-medence peremén a Keszthelyi-hegység lábánál helyezkedik el. Szigliget és Hegymagas a Tapolcai-medencében a Szentgyörgy-hegy délnyugati, Raposka a nyugati lábánál fekszik. A kistérség településeinek közös vonása, hogy 450 méternél nem magasabb hegyek árnyékában helyezkednek el, klímájuk kedvez a szőlőtermesztésnek. A Balatonhoz legközelebb Szigliget, Balatonederics, Nemesvita és Hegymagas (5km), míg legtávolabb Uzsa fekszik. BALATONEDERICS Veszprém megyében az utolsó Balaton-parti, a Keszthelyi-hegység keleti lábánál elnyúló település. Jelentős közlekedési utak találkozási pontja, a 84-es főközlekedési út mellett, a Balatontól mindössze 1,5 kilométerre fekszik. A lakóházaktól nyugatra, a Keszthelyi-hegység présházakkal, nyaralókkal tarkított lejtőin termelik ízletes boraikat a falubeli gazdák. A település 1262-ben írásokban már szerepel, neve valószínűleg a szláv Odol személynév ic képzős alakjából keletkezett (Odolic, Edelich, Edelics, Ederics). A Balaton előtag a tó közelségéből adódik, amit a XVIII. század második felétől használnak. Római katolikus temploma a község közepén, kis magaslaton áll. Még az Árpád korban, de legkésőbb a XIII. században épülhetett, román stílusban. Később gótikus stílusban átalakították, a múlt század hetvenes éveiben pedig átépítették. A község mélyebben fekvő részein több helyen bukkantak települések maradványaira az őskor különböző szakaszaiból: kelta eredetű sírra az i.e. II. századból, kockakőből épített római eredetű útra. A leleteket – amelyből több európai jelentőségű – a keszthelyi Balaton Múzeum őrzi. A település nevét ismertté tette az Afrika Múzeum és Szafari. HEGYMAGAS Hegymagast hegyéről, a Szentgyörgy-hegyről nevezték el. A település a Tapolcaimedencében található. Közvetlen fölötte magasodik a 415 méter magas vulkanikus eredetű Szentgyörgy-hegy. A község élete szervesen kapcsolódik össze a hegy életével. A hegy szigetszerűen emelkedik ki a medence síkságából és 70-90 méter magas bazalttakaró fedi, belőle 30 méter magas 1-1,5 méter magas sokszögalapú, európai hírű bazaltoszlopok merednek az ég felé. Nemcsak geológiai értékek, hanem botanikai különlegességek is találhatók itt, ezért az egész hegy területe természetvédelmi terület. Gyönyörű kilátás nyílik a hegyről a Balatonra, a közelben található Szigligeti Várra és Tapolca városára. A hegyoldalt körbe szőlők borítják, köztük nagyon sok hangulatos pince, régi kápolna, műemlék présház található. Legnevezetesebb a XVIII. században épült Tarányi Présház és a mellette lévő Lengyel Kápolna. A község fő profilja a szőlőtermesztés. Elsősorban rizlinget, szürkebarátot és ezerjót termelnek. LESENCEFALU A 84-es útról egy fakereszt mellett ágazik el a bekötőút a községhez. A Csík-völgyében, az Ökör-völgyi patak mentén erdőkkel, szőlőültetvényekkel körülhatárolt környezetben

7

található. Katolikus temploma a XV. századból való, 1745-ben barokk stílusban átalakították. A falu másik jelentős nevezetessége a XVIII. században épült Donát-kápolna. A községben a szőlőtermesztésnek és borászatnak régi időkre visszanyúló hagyományai vannak. LESENCEISTVÁND A Tapolcai-medence peremén a Keszthelyi-hegység lábainál fekszik. Zala és Veszprém megye határán Kelet felől vulkanikus hegyek láncolata és a Bakony erdői övezik. Sümeg felől a 84-es számú főút határolja, amely csatlakozik a Balaton északi partján húzódó 71-es főúthoz. A Keszthely felől ide érkezők szőlőhelyek között kanyarogva, csodálatos panorámába gyönyörködhetnek. A falu Lesence-patak mellé települt, határa dombok alatt, erdők és nádasok között fekszik - ezért kevés szántója is vizenyős. A lakosság az erdők kiirtásával jelentős mértékben megnagyobbította szántóit. A vidék éghajlata és természeti adottságai elsősorban a szőlészetnek és a borászatnak kedveznek. A lakosság létalapját mindig a földművelés és a szőlőtermelés alkotta. Leginkább rozst termeltek. A szőlőhegy a falu határában „Istvándi hegy” néven vált ismertté. Egyéb haszonbevételeik között mindig fontos volt az állattenyésztés, a halászat a Balatonban és a gesztenye termelése. LESENCETOMAJ A Balaton északi partja felől Szigligetnél a 84-es útra térve érhető el a település. Lesencetomaj régóta lakott hely, már a múlt században kerültek elő római emlékek a határában. Neve, mely valószínűleg István király sógorától, Tomaj vezértől származik. A település lakossága főként szőlőt és gyümölcsöt termeszt, házaik közül már csak egy őrzi eredeti szalmafedelét. Lesencetomaj római katolikus templomát és a közelében látható barokk stílusú kastélyt 1752-ben a Nedeczky-család építette. A kastély kéthektáros, szép parkjában az 1800-as évek elejéről származó fák is élnek, közöttük két mamutfenyő. NEMESVITA A Keszthelyi-hegység keleti lábára felkapaszkodó község Balatonedericstől 3 kilométerre található a 84-es főút mellett. A helyiek egyik büszkesége a bekötőutat őrző két sudár jegenyesor. Nemesvita egy erdőkkel borított völgyben fekszik, házai a hegyoldalba épültek. A lakosság a régmúlt időkben sokat szenvedett az esőzések következtében kialakult vízmosásoktól, ezek ellen támfalakkal védekeztek. Így alakult ki a község Magyarországon ritka, festői képe, melyre a kanyargós utcák és az egymás fölé épített házak jellemzők. RAPOSKA Raposka a Tapolcai-medence kistájon helyezkedik el. Fejlődését természeti adottságai mellett térségi kapcsolatai határozzák meg. Raposka Tapolca szomszédja, a város alig néhány kilométerre fekszik, így Tapolca vonzása erősen érvényesül. Főút a településen nem halad keresztül. Raposka zsáktelepülésnek számít. Ez az elhelyezkedés nagyban befolyásolta Raposka fejlődését. A település a Szent György-hegy északnyugati oldalával szemben fekszik, szőlőterületei a hegyre kúsznak. Külterületét két patak, a Tapolca-patak és a Viszlói-patak, valamint az ezekre kötő csatornák keresztezik. Környezetében védett természetközeli területek találhatók: nedves rétek, láprétek a patakok környezetében, síkvidéki területen, ugyanakkor velük szemben a Szent György-hegy bazaltormai, gazdag növény- és állatvilággal, geológiai és kultúrtörténeti értékekkel, mely változatos domborzatával adja a síkvidéki területek kontrasztját. Raposka térségi elhelyezkedésének legértékesebb adottságai jó megközelíthetősége, városhoz való közelsége, természetközeli környezete, zsákutcás jellegből adódó nyugodt, nagy forgalomtól elzárt világa.

8

SZIGLIGET Szigliget a Tapolcai-medence déli részén, a Badacsony és a Keszthelyi-hegység között helyezkedik el. Délről a Balaton határolja. Szigliget zárt, védett helyzete az oka, hogy területén már az ősember is megtelepedett. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a kőkor, bronzkor embere is lakta. Kelta, római, avar sírleletek bizonyítják az emberek állandó jelenlétét. A honfoglalás után a XII. századból írásos emlék is maradt a faluról. Szigliget leghíresebb műemléke a Várhegyen álló középkori vár. A tatárjárás után 1260-ban kezdte építeni a Pannonhalmi Apátság. 1262-től a vár királyi tulajdon lett. A századok során a többször gazdát cserélt, valamennyi tulajdonosa bővített, módosított rajta. A Várból leérve az ún. Öregfaluba lehet eljutni. Az Öregfalu kb. a török hódoltság idején alakult ki, az apró, fehér, nádtetős házak kanyargós közökkel a domboldalban egymás fölött helyezkednek el, őrzik az elmúlt évszázadok hangulatát. Az Öregfaluból DK-i irányban található a klasszicista stílusban épült Eszterházy-kastély, amely ma Írók Alkotóházaként működik. A kastélyhoz tartozó 9,3 hektár területű park különösen védett terület, sok különleges díszfa található benne, kiváltképpen fenyőfélékben gazdag. A Várhegy árnyékában található az Eszterházy-pince, mely egyben bormúzeum és kedvelt szórakozóhely is. UZSA Uzsa község a Tapolcai-medence északnyugati peremén található. Írásos emlékek nevét 1247ben említik először. Mai formáját az 1950-es években nyitott kőbányának köszönheti. Tipikus bányásztelepülés, 1995. augusztus 20-án nyilvánították önálló községgé. A környező erdők maradandó élményt nyújtanak a természet kedvelőinek. A község melletti hegytetőről belátható az egész Tapolcai-medence. 1. sz. táblázat: A Lesencéktől a Balatonig Kistérség településeinek jellemző adatai Megnevezés

A település területe 2010 (ha)

Balatonederics Hegymagas Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Nemesvita Raposka Szigliget Uzsa

1858 789 719 864 2408 925 490 3426 2024

Állandó népesség száma 2010 (fő) 1099 308 338 1000 1191 391 260 960 356

Forrás: Település Információs Rendszer 2011.

Földrajzi, domborzati viszonyok A térség felszíne rendkívül változatos, ez egyaránt vonatkozik a domborzati formákra, a kialakulás korára, de a dombokat, hegyeket felépítő anyagokra is A Tapolcai-medence tanúhegyeiről ismert. Egész Európában jegyzett, rendkívüli tájképi értékek, és a terület legfontosabb földtani értékei is egyben a vulkáni utóműködés eredményeként kialakult hegyes, a csúcson várrommal, a szoknyán szépen művelt szőlőkkel. A terület bazalthegyei nemcsak egyedülállóan érdekes és festői geológiai emlékek, hanem számos igen ritka növény- és állatfaj élőhelyei is. A természeti értékek gazdag sorához társul

9

a római korig visszavezethető országos jelentőségű szőlőkultúra, valamint a szőlőhegyek és községek megannyi építészeti emlékei: a várromok, templomromok, kastélyok, falusi és szőlőhegyi népi építészeti emlékek. A pannonkor végén feltörő vulkánosság sajátos képződményei ezek a tanúhegyek. A Badacsony, Szentgyörgy-hegy és Csobánc szélein a kőzet érdekes megszilárdulási formái, a bazaltkő-zsákok láthatók. Legszebb ezek közül a badacsonyi Kőkapu és a Szentgyörgy-hegyi bazaltorgonák. Ezek könnyen omlanak. A hegyek oldalán a még meglévő sziklák tövében hatalmas kőfolyások, kőtengerek láthatók, rajtuk alig tud megkapaszkodni a törmelékerdő. A bazaltkúpok cukorsüveg alakú formái a Gulács, a Tóti-hegy, a Hegyesd és a szigligeti Várhegy festői kúpjai. A terület bazalthegyei nemcsak egyedülállóan érdekes és festői geológiai emlékek, hanem számos igen ritka növény- és állatfaj élőhelyei is. A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos botanikai ritkaság él. A kőomlásokon, bányafalakon tavasszal rendkívül látványos a sziklai ternye sárga virágzuhataga. A Szentgyörgy-hegy napsütötte szikláin virít a cseling-páfrány hazánkban csak itt előforduló kis populációja a ritka pikkelyharaszttal és a Lumnitzer-szegfűvel. A lisztes berkenye több helyi alfaja is megkapaszkodik az emberkéz által elérhetetlen sziklák repedéseiben. A bazalthegyek szikláin és erdeiben számos madárritkaság fészkel (holló, vörösvércse, kövirigó). A Szigliget alatti nádasokban a védett nyári lúd él és szaporodik. A térség egyben a Balaton vízgyűjtő területe. A tó vízkészletét gyarapítja a Lesence, a Kétöles- és a Tapolca-patak. A Keszthelyi-hegység a hazánkat átívelő középhegység legnyugatibb tagja, mely környezetéből szigetszerűen emelkedik ki. Alapkőzetét tengeri üledékes kőzet, a dolomit adja, mely meredek völgyekkel tagolt, helyenként bércekkel, barlangokkal gazdagított. Sajátos földrajzi fekvéséből adódóan három eltérő éghajlat érezteti hatását: a kontinentális, mediterrán és az atlanti vonások egyaránt felismerhetőek növényzetének alakulásában, melyet a kőzet, a lejtésviszonyok és az emberi tevékenység még tovább módosított. Ennek köszönhetően botanikusok által igen kedvelt, érdekes és védett növényekben gazdag terület. Vízben bővelkedő források leginkább a hegység peremén törnek elő. Tágabb értelemben a Keszthelyi-hegységhez sorolják a Kovács-hegy, Tátika, Szebike, Lázhegy alkotta vonulatot, azonban ezek vulkáni tevékenység hatására kialakult bazalthegyek, a Balaton-felvidéki tanúhegyek testvérei. A Keszthelyi-hegységre a szinte teljesen erdővel borított terület jellemző, alapkőzete a dolomit. Ezen a Dunántúli-középhegységre jellemző kőzeten sajátos ökológiai viszonyok által meghatározott növény- és állatvilág figyelhető meg. A Keszthelyi-hegység keleti oldalában nagyszámú geológiai érték sorakozik: a kőfülkék, sziklaalakzatok és szurdokok mellett több feltárás alatt álló barlang is van, közülük a Csodabogyós-barlang cseppkövekkel is büszkélkedhet. Ezek a barlangok csak barlangkutatók számára látogathatóak. A legsekélyebb sziklás-köves váztalajú gerincein, meredek oldalain még erdő sem tudott kifejlődni, itt igen fajgazdag nyílt, vagy zárt dolomit sziklagyepeket és lejtősztyeppeket lehet találni. A cserszömörcés-molyhostölgyes karsztbokorerdők a Keszthelyi-hegységben nagy területeket borítanak, elsősorban a déli kitettségű hegyoldalakon és gerinceken. Sok bennük az orchidea, a bennszülött maradványfaj magyar gurgolya és a jellegzetes örökzöld törpecserje, a szúrós csodabogyó. Ez utóbbiból szép állományok vannak a Köves-tető alatt Nemesvitánál az erdők aljnövényzetében.

10

Általános klimatológiai viszonyok A Keszthelyi-hegység a légtömegek útjában áll, így atlanti, mediterrán és kontinentális hatás egyaránt érvényesíti hatását a térségben. A Balaton túl kicsi ahhoz, hogy az éghajlatot döntően befolyásolja, de az egyébként is érvényesülő hatásokat képes felerősíteni, kihangsúlyozni. Az évi középhőmérséklet 10-10,2°C, de a Balaton partján eléri a 10,4°C-ot. A tenyészidőszak középhőmérséklete 17,4°C, sőt a Balaton közelében egy-két tizedfokkal magasabb. A napi középhőmérséklet a tó közelében már április 10 körül, máshol 2-3 nappal később meghaladja a 10°C-ot. Ez az időszak 189-192 napon át (a Balaton közelében néhány nappal még hosszabb ideig), okt. 19-ig tart. A tóhoz közeli részen 208-210 nap hosszúságú a fagymentes időszak (ápr. eleje és okt. vége között). A legmelegebb nyári nap sokévi átlaga 33,5°C. A téli leghidegebb napok átlaga -15,0-15,5°C. Az évi csapadék 650 mm körüli, s ebből a tenyészidőszakban 350-380 mm eső esik. A hótakarós napok száma a téli félévben általában 32, legnagyobb átlagos vastagsága 24 cm körüli. Az ariditási index értéke 1,08 körüli. Az uralkodó szélirány az észak, észak-nyugati. Azonban csekély mértékben tekinthető szelesnek a vidék, a szélsebesség óraértéke évi átlagban 1,8 m/s. A legélénkebb március, áprilisban de akkor sem haladja meg havi átlagban a 2,3 m/s-ot. Szélcsend összesen 19,4%-os gyakorisággal fordul elő. Szélviszony tekintetében a legcsendesebb hónap a február. Az éghajlat tényezőinek alakulásába még itt is bele-bele szól a Balaton közelsége: az évi középhőmérséklet alapján bortermelésre kiválóan alkalmas a vidék, és szerencsére elkerülik a komolyabb fagyok, így a termésbiztonság viszonylag kiegyenlítettnek mondható. A szőlő birtokokon a mediterrán jellegű éghajlat miatt sok napsütés jellemző. A helyi szőlőfajták épp ezért a Szürkebarát, az Olaszrizling, Chardonnay. Az itteni borok testesek, ízgazdagok, élénk savasak, finom illatúak.

A talajviszonyok leírás Talajtakaró A Lesencéktől a Balatonig Kistérség területén igen változatos geológiai alapanyagon (dolomit, lösz, bazalt, pannon üledékek, permi homokkő, harmadkori mészkő, stb.) nagyon változatos talajtakaró alakult ki. Az itt elhelyezkedő, humuszkarbonát talajok, fekete nyiroktalajok, valamint az agyagbemosódásos barna erdőtalajok vízgazdálkodási tulajdonságai elsősorban nem a talaj genetikai típusától, hanem az alapkőzet minőségétől, a domborzati elhelyezkedéstől, az erodáltság mértékétől, s mindenekelőtt attól függenek, hogy a felszínhez milyen közel jelenik meg a vízzáró alapkőzet. A rendzinák, humuszkarbonátok, felszínhez közeli és tömör alapkőzettel rendelkező barna erdőtalajok vízbefogadó-képessége szintén egészen minimális. A pannon üledékeken és löszön kialakult barna erdőtalajok és barnaföldek vízgazdálkodási tulajdonságai már kedvezőbbek. Talajdegradációs folyamatok, talajállapot Eróziós tekintetben a bazalton, dolomiton, mészkövön és permi homokkövön kialakult talajok között sok a sekély termőrétegű, rossz vízgazdálkodású talaj. Itt a lejtőviszonyok is kedveznek a talajeróziónak, mely legtöbb esetben árkos, vízmosásos alakot ölt.

11

A talajok a használat során jelentősen erodálódnak. Különösen nagy a veszély a szőlőterületeken, melyek déli kitettségük és meredek lejtőjük miatt a nyári heves záporok alatt igen sok talajt vesztenek. Környezetvédelmi hatásait tekintve nagy jelentőséggel bírnak a térségben az ásványvagyon körébe tartozó nyersanyagok. Bár ezek hasznosítása gazdasági szempontból jelentős, környezetvédelmi szempontból azonban súlyos problémákat okoz. Hasznosítható ásványi anyagok a térségben: Hegymagason lápföld, tőzeg, Lesencetomajon és Nemesvitán kavics, Szigligeten karszt, bazalt, Uzsa területén bazalt. Szennyezett, degradált területek helyzete A kistérségben előfordul több illegális hulladéklerakás, amelyek általában a lakosság által alkalmanként használt anyagnyerő helyek területein jelennek meg. Általánosan elmondható azonban, hogy a hulladék közszolgáltatás elérhetőségének köszönhetően csökkent az illegális lerakások gyakorisága. A problémás esetek többségében építési-bontási törmelék, vagy lomok lerakása okoz gondot. A kistérség változatos domborzatú területein további károkat okoz az erózió, amely megfelelő művelési ág megválasztással, helyes agrotechnikával, hatékony csapadékvíz elvezetéssel, és a folyóvizek befogadóképességének javításával csökkenthető. Különösen erózió veszélynek kitett területnek a Rumi-árok számít (nem erdőterület, kivett művelés ág, szemét). Az ásványvagyonnal kapcsolatos változások korábban meglévő bányatelkek esetében Lesencefalu: a dolomitbánya rekultivációja megtörtént, a megszűnését 2007.02.14-én 4675/5/2006. számú határozatával állapította meg a bányakapitányság. Lesenceistvánd: a 036/3 hrsz-ú ingatlanon található kavicsbánya bezárása megtörtént, a megszűnését 2007.02.14-én 896/27/2006. számú határozatával állapította meg a bányakapitányság. Lesencetomaj: a működő kavicsbánya bővítését tervezi a bányavállalkozó, a bányatelek módosítására irányuló eljárást 1552/16/2007. számú határozatával felfüggesztette a bányakapitányság. Nemesvita: a kavicsbánya bezárása befejeződött, a megszűnését 2007.04.14-én 752/21/2006. számú határozatával állapította meg a bányakapitányság.

Felszíni vizek A Lesence nádasmezőhöz tartozó vízgyűjtő terület a Balaton parttól északi irányban, a Keszthelyi hegység és a Balaton-felvidék közötti területen fekszik. A vízgyűjtő területe 159,2 km2, kisvízfolyásai a Tapolcai medence kisvízfolyásai közül a Nemesvitai övárok, a Lesence patak, a Világos patak, a Kétöles patak, amelyek közül az előbbi kettőt a Lesence nádasmezőre vezették. Szigliget a Tapolca patak vízgyűjtőjén helyezkedik el, a Balaton Szigligeti-medencéjében. A Tapolca patakot a Tapolca forrás, mint a legnagyobb karsztforrások egyike táplálja. A karsztvíz a Malom-tó forrásaiban tör a felszínre, innen folyik a Tapolca patakon át a Balatonba. A Tapolca-patakot tápláló tóforrás hozama fokozatosan tér vissza, ennek következtében a patak vízhozamának ma már csak kisebb hányada a Tapolcai

12

Szennyvíztisztító Telep által visszavezetett tisztított szennyvíz. A patak alsó folyásának vízjárása alapvetően a tóforrás és a csatlakozó források (pl. Királykúti források), valamint a patak medrében hagyott (a Lesence-nádasmezőre ki nem vezetett) vizek nagyságától függ. A Kétöles-patak és a Világos-patak alsó szakaszának medrében (a Balaton és a 71-es út által határolt terület) Balaton víz található. A Világos-patak alsó szakasza a Lesence-nádasmező üzembe helyezése óta, a Kétöles-patak alsó szakasza csak nagy vízhozamok esetén kap felülről vízutánpótlást. Ezen patakok vízhozama a bányászati hatások következtében a 80-as évek végén lecsökkent és jelenleg visszarendeződésük várható. Vízrajz, vízháztartási Az utóbbi években a hirtelen fellépő, nagy intenzitású esők gyakorisága rendkívüli számban megnőtt - a klímaváltozással összefüggésben. A meredek területekről lezúduló víz megterheli a kis vízhozamú és vízgyűjtőterületű folyóvizeket, ezek a magával szállított hordalékukat a kisebb esésű szakaszokon lerakják, így akadályozzák a zavartalan lefolyást. Rendszeresen előfordulnak feliszapolódások, emiatt a medrükből kilépő vize eróziós károkat okoznak a mezőgazdasági területeken illetve a belterületeken egyaránt. Az önkormányzatok saját területükön gondoskodnak a medrek tisztításáról, azonban a problémák gyakran nem az önkormányzati kezelésű területeken jelentkeznek. A részletes vízminőségi paraméterek a következő táblázatban kerülnek bemutatásra.

13

2. sz. táblázat: A felszíni vizek minősége a víz minőségi osztályba-sorolás alapján Összehasonlító értékelés az MSZ 12749:93 szerinti vízminőségi osztálybasorolás alapján

Megnevezés

pH

Fajl. el. vezkép. (20 0C-ra)

Észlelési időpont 2008 2009 2010

2008 2009 2010 Oldott oxigén 2008 2009 2010 Oxigéntelítettség 2008 2009 2010 Biokémiai oxigénigény (e) 2008 2009 2010 KOI (k) 2008 2009 2010 KOI (p) 2008 2009 2010 Ammónium Nben 2008 2009 2010 Nitrit-N 2008 2009 2010 Nitrát-N 2008 2009 2010 Összes foszfor 2008 2009 2010 Foszfát-P 2008 2009 2010 Anionaktív detergens 2008 2009 2010

Tapolca Nemesvitai Kétöles patak LesenceLesence övárok patak Kétöles Hegymagas tomaj 71. patak 71 sz út Balaton Szigliget Raposka (Balatonba sz út Lesencetomaj (Balatonba torkolló) torkolló) II II II II II II III II III II II III III III III I I I II II III I I II V III III I I I II II I V IV III II III III IV III III V V V I I I

IV

III

III

IV

IV

IV I

I

I

I

I

I III

II

I

II

I

II

I

I

I

I

I IV

II

III

III

IV

III IV

I

III

III

V

I

II

I

I

I

I IV

V

III

II

III

III II

II

II

II

II

III IV

IV

II

III

IV

II V

V

V

V

V

I

I

I

I

II

V

V I I

III III III I I I II III IV I I I III III III II II II I I I I I I I I I II II I V V V I I I

14

Összehasonlító értékelés az MSZ 12749:93 szerinti vízminőségi osztálybasorolás alapján

Megnevezés

TOC

Higany (oldott)

Észlelési időpont 2008 2009 2010 2008 2009 2010

Tapolca patak Hegymagas (Balatonba torkolló) V IV III I I I

Kétöles patak Szigliget V III I I

Nemesvitai LesenceLesence övárok Kétöles tomaj 71. patak 71 sz út Balaton Raposka sz út Lesencetomaj (Balatonba torkolló) II IV IV V IV IV IV I I I I I I I

Kadmium (oldott)

2008 I I I I I I 2009 I 2010 I I Nikkel (oldott) 2008 I I I I I I 2009 I 2010 I I Ólom (oldott) 2008 I I I I I I 2009 I 2010 I I Arzén (oldott) 2008 I I I I I I 2009 I 2010 I I Króm (oldott) 2008 I I I I I I 2009 I 2010 I I Cink (oldott) 2008 I I I I I I 2009 I 2010 I I Réz (oldott) 2008 I I I I I I 2009 I 2010 I I a-klorofill 2008 I IV I II I III 2009 I 2010 I I Coliformszám 2008 III IV III III III III 2009 IV 2010 IV III Forrás: Jelentés a Balaton vízgyűjtőjén végzett vízgazdálkodási, környezetvédelmi tevékenységről

I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I III II III II II III

Jelmagyarázat: Kiváló: I.

Jó: II.

Tűrhető: III.

Szennyezett: IV.

Erősen szennyezett: V.

A kistérség felszíni vizein végzett mérések eredményeit 2. sz. táblázat szemlélteti. A táblázat adataiból látható, hogy a kistérség vízfolyásainak minősítése többnyire III. és IV. osztályú tűrhető, illetve szennyezett víz.

15

A Balatonba torkolló vízfolyások esetében a vízminőségi mérések 2008. és 2010. közti eredményei alapján megfigyelhető, hogy némely paraméterek (foszfát, Nitrit, TOC) tekintetében előfordul V. és IV. minősítés is. Megállapítható tehát, hogy a Balatonba torkolló vízfolyások jelentős mértékben terhelik a tavat.

Felszín alatti vizek A karsztvízrendszerek az 1960-as évek közepéig természetes állapotban voltak. A csapadékból beszivárgó utánpótlásuk meghaladta az elhasználást. A karsztos beszivárgás a kopár vagy vékony talajtakaróval fedett karsztos területeken megy végbe, a hegylábak felé áramló víz a medenceperemeken átlép a fiatalabb porózus víztárolókba. Bár a medencékben a karszt tároló a mélybe süllyed, a talaj- és rétegvizek utánpótlásában a karsztvíz ily módon szerepet játszik. Természetesen a geológiai adottságok határozzák meg a vízrendszerek kiterjedését és összefüggéseit. A Dunántúli-középhegység főkarsztvíz rendszerében a D-i Bakony nyugati előtere önálló vízföldtani tájegység. A középső kréta korinál idősebb mezozoós karbonátos kőzetek egy hidrodinamikai rendszert alkotnak, és a fedőhegység víztároló kőzetei többé-kevésbé kapcsolódnak a főkarsztvíz rendszerhez. A kistérség települései közül Hegymagas és Raposka a Bakony főkarsztvíz rendszerébe tartozik. A keszthelyi hegység nyugati előterében Balatonederics a mélységi vizeket tekintve a hegység karsztvízrendszeréhez tartozik. Szigliget közigazgatási területének egy részén hiányzik a karsztvíz tároló kőzet. A Tapolcai-medence önálló karsztvízrendszere földtani tektonikai okból jóval tagoltabb, összefüggései kis területen érvényesülnek. Évtizedekig önálló áramlási rendszernek tekintették. Nemesvita, Lesencetomaj, Lesencefalu, Lesenceistvánd és Uzsa a geológiai tagolt övezetbe tartozik. A karsztvízszint várható emelkedése miatt reális esély van arra, hogy a térségben egyre több forrás fog visszatérni. Ezek jelentősége nemcsak természetvédelmi szempontból nagy, hanem gazdasági vonzatuk sem elenyésző.

Gazdaságföldrajzi leírás A Balaton északi vízgyűjtőjén így a Lesencéktől a Balatonig Kistérség területén is a mezőgazdasági termelés a jellemző, ezen belül nagy területen történik növénytermesztés. A nagy állattartó telepek, illetve az ezt üzemeltető mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok megszűntek vagy átalakultak. Az állattartás egyéni vállalkozások keretein belül történik. A minőségi turizmus igényeinek megfelelően több telephelyen foglalkoznak lótenyésztéssel és az ehhez kapcsolódó sportlovagoltatással. A szántó területeken a növénytermesztés valamikor jól alkalmazkodott a természeti adottságokhoz, a termesztett növények köre széles volt. A nagyüzemi gazdálkodás következtében ez a kör igen leszűkült, az országosan általában termesztett növények körére. A főbb szántóföldi növények a gabonafélék, a kukorica, a napraforgó és meghatározó a szőlőtermesztés. A térség különböző adottságú területein a gyepgazdálkodás célja és jellege is változó. A hegy és dombvidéki területeken elhelyezkedő gyepek alacsony hozamúak, talajvédő szerepük a jelentősebb. A völgyfenéki területek rét- legelő hasznosítása rendszerint nem kielégítő.

16

A térségben kiemelt szerepe van a szőlő- és bortermelésnek. A borászat mind a hazai, mind az export árualap biztosításában jelentős szerepet játszik. Jelenleg a szőlőterületek teljes egészében magánkézben vannak, és művelés alá tartoznak, habár jelentős az elhagyott, gondozatlan parcella. A szőlőtermesztéshez kapcsolódó intenzív tápanyag-utánpótlás a talaj foszfortartalmának jelentős növekedéséhez vezetett a 80-as évek közepéig, majd napjainkig igen jelentős csökkenés következett be, a műtrágyahasználat 80-90 %-kal történt visszaesése következtében. A kisüzemi szőlőtermesztésnek a helyi fogyasztás kiszolgálásában van jelentősége. A szőlőterületek nagy része meredek, szabdalt lejtőn helyezkedik el. A lejtő irányú telepítés, a hagyományos művelés jelentős eróziós károkat okozott és okoz ma is. A kisüzemi gyümölcsösök a szőlőhöz hasonlóan főként a helyi fogyasztást szolgálják. A szőlő-, és gyümölcstermelő területek erózióval veszélyeztetett területen helyezkednek el. A kedvezőtlen elhelyezkedés, de főként az összehangolt talajvédelmi beavatkozások elmaradása miatt jelentős hányadukon különböző mértékű eróziós hatás tapasztalható. Az elmúlt időszakban a térség mezőgazdaságára jellemző, hogy a növénytermesztés, a szőlő-, gyümölcstermesztés színvonala, mennyisége csökkent. Területhasználatok A területhasználatok vonatkozásában több változás is történt. Hegymagas, Lesencetomaj, Nemesvita, Szigliget településen a termőterületek aránya csökkent és a művelés alól kivett területek növekedtek. Hegymagas esetében a szántó, kert, legelő, rét, erdő terület aránya csökkent, míg az egyéb területhasználat (nád) területe növekedett, azonban összességében 2 ha-ral csökkent a termőterület aránya. Lesencefalu tekintetében a termőterület növekedett 5 ha-ral, különösen a szőlő-gyűmölcs területeket érintően, azonban a művelés alól kivett terület aránya összességében csökkent. Lesencetomaj település vonatkozásában a szántó, kert területek csökkentek, a szőlő, gyümölcsös, a gyep, legelő rétek mennyisége viszont növekedett Összességében megállapítható, hogy a termő területek aránya csökkent. Nemesvita település esetén a gyep, legelő, rét mennyisége mintegy 19 ha-ral, a szőlő, gyümölcsös 2 ha-ral, csökkent, ezen kívül csökkent szántó, kert, a szőlő, gyümölcsös az egyéb és erdő területek aránya változatlan maradt. Szigliget tekintetében a gyep, legelő, rét és az erdő területek kivételével minden területhasználat csökkent, illetve mennyiségük csak kis mértékben változott, összességében azonban a termőterület aránya kisebbedett. Balatonedericsről településen a termőterületek mennyisége kevesebb, ezen belül a legnagyobb arányban a szőlő, gyümölcs területek nagysága lett alacsonyabb. Uzsa korábban Lesenceistvándhoz tartozott, szétválását követően önálló település lett, de egyéb okok miatt az ingatlan-nyilvántartási szétválasztásuk még nem történt meg, ezért az adatok tájékoztató jellegűek.

17

3. sz. táblázat: A területhasználatok művelési ágankénti megoszlása – településenként és összesítve Terület Termő Mezőgazdasági Szántó, kert Szőlő, gyümölcs. Gyep, legelő, rét Egyéb (nád, fás ter.) Erdő Művelés alól kivett Terület Termő Mezőgazdasági Szántó, kert Szőlő, gyümölcs. Gyep, legelő, rét Egyéb (nád, fás ter.) Erdő Művelés alól kivett Terület Termő Mezőgazdasági Szántó, kert Szőlő, gyümölcs. Gyep, legelő, rét Egyéb (nád, fás ter.) Erdő Művelés alól kivett Terület Termő Mezőgazdasági Szántó, kert Szőlő, gyümölcs. Gyep, legelő, rét Egyéb (nád, fás ter.) Erdő Művelés alól kivett

Balatonederics ha, 2007 997,9582 761,2545 126,7244 225,808 318,188 90,7033 236,7037 860,5221

Balatonederics ha, 2011 995,5846 668,0412 126,9641 223,0491 318,0280 90,8397 236,7037 862,9075

Lesencefalu ha, 2007 652,4427 287,028 73,8043 173,624 38,8104 0,7893 365,4147 66,1952

Lesencefalu ha, 2011 657,4932 286,2018 69,7356 177,5332 38,9330 0,7893 370,5021 60,8344

Hegymagas ha, 2007 711,977 632,8818 72,6997 170,2762 387,6509 2,255 79,159 76,8308

Hegymagas ha, 2011 711,5845 630,2136 71,3329 171,1163 387,7644 3,9259 77,4450 77,2741

Lesenceistvánd ha, 2007 2599,7196 671,6081 291,2518 121,5039 257,1333 1,7191 1928,112 288,5193

Lesenceistvánd ha, 2011 2597,0658 667,0021 291,1112 120,3465 255,5444 1,9522 1928,1115 291,2058

Lesencetomaj ha, 2007 1728,185 1009,336 606,7641 105,9008 296,4799 0,1913 718,8486 680,1832

Lesencetomaj ha, 2011 1728,1134 1009,0735 598,5127 112,105 298,4558 0,1913 718,8486 680,2545

Nemesvita ha, 2007 782,9033 592,99 316,579 41,6182 233,4458 1,347 189,9133 141,8287

Nemesvita ha, 2011 782,4676 591,2073 299,2098 39,8467 252,1508 1,347 189,9133 142,2644

Szigliget ha, 2007 1409,212 1248,264 196,8209 69,2385 850,9022 131,3021 160,9482 2016,396

Szigliget ha, 2011 1408,8608 1116,6105 196,8209 68,1618 851,6278 131,3021 160,9482 2016,7336

Raposka ha, 2011 431,8604 380,9426 119,3578 61,9003 199,6845 1,3071 49,6107 58,4232

Forrás: Veszprém Megyei Földhivatal, 2008, 2011

18

Terület

Össz (ha)

Termő Mezőgazdasági

15078,17 7902,777

Szántó, kert

3031,614

Szőlő, gyümölcs.

1423,89

Gyep, legelő, rét Egyéb (nád, fás ter.) Erdő Művelés alól kivett

3447,273 235,9344 6939,459 5364,457

A táj élővilágának ismertetése A terület éghajlata mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz, a Balatonhoz közelebb eső részeken mérsékelten meleg. A Balatonra néző lejtők kedvező mezoklimatikus viszonyai (kedvező besugárzás, szelek elleni védettség) lehetővé teszik a mediterrán-szubmediterrán jellegű növényfajok elterjedését. Az összes zonális erdőtársulás (xerotherm –szárazságtűrő- tölgyesek, cseres-tölgyesek, gyertyános tölgyes) közepes területen megtalálható a kistérségben, de jelen van bükkös is. Alapkőzetben az üledékes kőzetekből, főleg dolomitból álló vidékek jellemzők. Ezeknek flórája jelentősen eltérhet egymástól. A zonális növényzet mellett igen jelentős értéket képviselnek a sziklagyepek, lejtősztyepek, régi kaszálók és fás legelők, karsztbokorerdők, patakparti magaskórósok, stb. A gyepszintben tavasszal tömegesen virágzik a májvirág (Hepatica nobilis), odvas keltike (Corydalis cava). Lombfakadásig tovább gazdagszik az erdő virágszőnyege, megjelenik a tavaszi lednek (Lathyrus vernus), orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis), az orvosi salamonpecsét (Polygonatum multiflorum). Lombkorona záródásig ezek többsége elvirágzik. A hegyekből kifolyó víz néhány helyen a talajt csaknem egész évben nedvesen tartja. Itt láprétek jöttek létre. A mélyebb, állandóan nedves részeken üde láprétek, ezek szélein kékperjés, un. kiszáradó láprétek díszlenek. Az évezredek során a láprétek alatt jelentős tőzegréteg gyűlt össze, ennek vastagsága néhol a 2 m-t is eléri. Ezek országosan ritka, nagyon fajgazdag társulások, általában kiemelkedően sok védett növényfajjal (szibériai nőszirom, sokféle orchidea, széleslevelű gyapjúsás, stb.). A Szentgyörgy-hegy napsütötte szikláin virít a cselling-páfrány hazánkban csak itt előforduló kis populációja, együtt a ritka pikkelyharaszttal és a Lumnitzer-szegfűvel. A lisztes berkenye több helyi alfaja is megkapaszkodik a sziklák repedéseiben. A terület keleti szélén permi homokkövön található a nyár végi piros virágszőnyeget adó csarabos törpecserjés, festői sziklák, borókások és a sárga virágú hölgymál fajok társaságában. A sík részeken, a hajdani láprétek maradványain számos botanikai ritkaság lelhető fel: mocsári kardvirágos, orchideás láprét található. A bazalthegyek szikláin és erdeiben számos madárritkaság fészkel (holló, vörösvércse, kővirigó). A Szigliget alatti nádasokban a védett nyári lúd él és szaporodik.

19

Az Uzsai Csarabos erdő Tájvédelmi Területen egyedülálló mennyiségben terem a fekete áfonya – és nyár végén lila szőnyeggel borítja be a csarab. A területet azonban a kiszáradás veszélyezteti. A Lesencéktől a Balatonig kistérséget öt kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési terület érinti. Ezek a Balaton (HUBF30002), a Keszthelyi-hegység (HUBF20035), a Szent-György hegy (HUBF20020), a Tapolcai-medence (HUBF20028), az Uzsai-erdők (HUBF20029), a 4. sz. melléklet tartalmazza a területek elhelyezkedését.

20

I. A LESENCÉKTŐL A BALATONIG KISTÉRSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETE A térségben keletkező szilárd kommunális hulladék gyűjtése és szervezett elszállítása minden település területén megoldott, a keletkező kommunális hulladékok kezelését a Tapolcán üzemelő lerakó telepen végzik. Ezenkívül a települések többségében évi 1 alkalommal lomtalanítás is történik. A térségben fellelhető hulladéklerakók az európai uniós követelményeknek megfelelnek. A Balaton környezetét jelentős mértékben befolyásolja a települési környezet egy fontos eleme, a keletkezett hulladékok, és azok összegyűjtése, elhelyezése, ártalmatlanítása. Regionális, kistérségi szinten továbbra is megoldatlan a lakossági veszélyes hulladék (szárazelem, akkumulátor, világító testek, stb.) szervezett gyűjtése és ártalmatlanítása, a megoldást e tekintetben az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer indítása fogja jelenteni. A térségben a hulladéktermelő gazdálkodó egységek általában rendelkeznek megfelelő műszaki védelemmel ellátott üzemi gyűjtőhellyel. A veszélyes hulladékok kezelése nagyrészt az előírásoknak megfelelően történik. A hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtése a települések többségében működik. Elhanyagolható a hulladék energetikai vagy komposztáláson keresztüli hasznosítása, az erre vonatkozó törekvés azonban több településen utolérhető. A kistérségben két szolgáltató végez hulladékkezelési, hulladékszállítási tevékenységet. A településeken található dögkutak használata többségben felhagyásra került. Szakszerű rekultivációról, illetve további használatot kizáró lezárásról azonban nem minden esetben lehet beszélni. Az állattartó telepekről megoldott a tetemek elszállítása, de a lakosságnak jelenleg nem, illetve nehezen elérhető az ilyen jellegű szolgáltatás. A Remondis Tapolca Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. a kistérség hét településén folytat hulladékgyűjtési és kezelési szolgáltatást. A gyűjtés gyakorisága továbbra is heti egy alkalom egész éven át. A Remondis Kft. tájékoztatása szerint a településeken a szelektív szigeteken történik a hasznosítható anyagok gyűjtése (110 literes: 1 db papír, 1 db műanyag, 1 db üveg) – melyek az önkormányzatok tulajdonában állnak. A szelektív hulladék elszállítása az önkormányzatok megrendelése alapján történik. Az edényzetek jellemzői: 110, 120, 240 literes műanyag vagy fémedények. Zöld hulladék gyűjtését a szolgáltató nem végzi, valamint veszélyes hulladék gyűjtést sem, és nem is rendelkezik ilyen engedéllyel a szolgáltató. A szolgáltató kezelésre, szállításra vonatkozó engedélyének száma: 18787/09 Lesencefalu és Lesencetomaj községekben a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. végez hulladékszállítást. Heti rendszerességgel gyűjtik a kommunális hulladékot. Lesencetomajon 110 literes és 60 literes gyűjtőedényzetet használnak a lakók, Lesencefaluban 120 literes gyűjtőedényzetet, illetve 60 literes műanyag zsákot. Közterületen nincs elhelyezve hulladékgyűjtő edényzet. Lesencefalu községben még nincs lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre. Lesencetomajon a házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtés 2006 óta folyik, itt a lakosság a papírt, műanyagot, valamint a fémdobozokat egy zsákban gyűjti és havonta egyszer kerülnek a zsákok elszállításra. Az üveg hulladékot 3 havonta egyszer gyűjtik össze az önkormányzat kérésére. Veszélyes és zöldhulladékot a szolgáltató nem szállít el a településekről. A hulladékgyűjtésbe bevont ingatlanok száma: 299, az intézmények száma: 8.

21

A szolgáltató engedélyének száma: 1205-1/2011. Megállapítható, hogy a balatoni üdülőkörzet, így a Lesencéktől a Balatonig Kistérség települési szilárd hulladékkezelése nem teljesen EU konform, azonban a regionális hulladékkezelő rendszerek beindításával, úgy, mint az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási rendszer megindítása és üzemeltetése által e fenti problémák megoldásra kerülhetnek. Mindezek sikeres végrehajtásának feltételei között kiemelendő a tudatosság, a hulladékkezeléssel, környezetvédelemmel és általában a köztisztasággal összefüggő felelős szemlélet erősítése. Folyékony hulladék-kezelés A Lesencéktől a Balatonig Kistérség településein elkészültek a települések szennyvízelvezető hálózatai. Nemesvita, Balatonererics települések szennyvizeit a Keszthelyi Szennyvíztisztító telep fogadja és tisztítja meg, Hegymagas és Raposka települések szennyvizét a Bakonykarszt Zrt. Által üzemeltetett létesítmény fogadja. (Hegymagas településen 2008-ban készült el a szennyvíztisztító, e fentiek mellett a község területén a szennyvízelhelyezés közműpótló berendezésekben (zárt szennyvízgyűjtő) történt/történik, szükség szerint szippantással. A szippantott szennyvíz ártalmatlanítására a tapolcai szennyvíztisztító telepen kerül sor. Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Uzsa települések szennyvizeit a Tapolcai szennyvíztisztító telep fogadja és tisztítja meg. Szigliget település szennyvizeit a Nemesgulácsi Szennyvíztisztító Telep fogadja és tisztítja meg. A csatornázott részeken a rákötések számának növelése a cél. Jogi szabályozással, pénzügyi eszközökkel, valamint tudatformálással el kell érni, hogy a háztartások számára a környezetkímélőbb módszer választása legyen a kedvezőbb megoldás.

4. sz. táblázat: A kistérség szennyvízelvezető hálózat jellemző adatai településenként Település

Elosztó hálózat hossza (km)

Házi bekötő vezeték hossza (km)

Bekötött lakás db)

Bekötött üdülő db)

Bekötött közület db)

2008-2010 Balatonederics Hegymagas Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Nemesvita Raposka Szigliget Uzsa

8,2-8,4 3,1-3,1 5,3-5,3 7,6-7,6 10,3-12,3 4,9-4,9 1,2-1,2 16-16 2,8-2,8

2,4-2,7 1,7-1,7 0,6-0,6 2,3-2,3 1,9-1,9 2,3-2,3 0,9-0,9 4,4-4,4 0,8-0,8

342-352 126-134 111-99 330-332 303-306 124-135 83-88 386-390 133-131

132-131 0-0 16-17 17-17 18-20 61-67 0-0 610-629 0-1

25-25 5-5 5-6 8-11 14-17 4-4 2-2 59-61 9-11

Elvezetésre szennyvíz em3/év

kerülő mennyiség

2008

2009

2010

43,3 16,4 17,9 49,1 9,8 26,1 33,0

50,3 9,6 18,8 20,9 34,8 11,1 7,0 23,7 33,7

37,5 11,2 23,5 34,6 75,9 18,3 8,5 36,6 21,4

Forrás: Az üzemeltetők adatszolgáltatása alapján a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2011.

22

A kommunális és szippantott szennyvíz tisztítása A Tapolcai Szennyvíztisztító telep 5200 m3/d kapacitású. A telepen mechanikai tisztítás, biológiai tisztítás, biológiai nitrogén eltávolítás, kémiai és biológiai foszforeltávolítás és fertőtlenítés történik. A tisztított szennyvíz befogadója közvetetten a Balaton. A szennyvíztisztító telep a többször módosított 20 013/95. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelt. Az üzemeltetési engedély 201.03.10-én lejárt, az új vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás folyamatban van. A tisztítótelepen a szennyvíz minőségét önellenőrzési rendszerben vizsgálja a DRV Zrt. A nitrát eltávolítására, denitrifikációra a telep technológiája a végrehajtott intenzifikálása után sem alkalmas. A tisztított szennyvíz befogadója a Tapolca-patak. A Keszthelyi Szennyvíztisztító Telep 21.500 m3/d kapacitású. A telepen mechanikai tisztítás, biológiai tisztítás, biológiai nitrogén eltávolítás, kémiai és biológiai foszforeltávolítás és fertőtlenítés történik. A tisztított szennyvíz befogadója közvetetten a Balaton. A hálózat a Balaton IV., keszthelyi szennyvízelvezetési régió részét képezi. A többször módosított 10146/2003 számon kiadott egységes szerkezetbe foglalt vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelteti a főművi és települési rendszert a DRV Zrt. A Nemesgulácsi Szennyvíztisztító Telep 1800 m3/d kapacitású. A telepen mechanikai tisztítás, biológiai tisztítás, biológiai nitrogén eltávolítás, kémiai és biológiai foszforeltávolítás és fertőtlenítés történik. A tisztított szennyvíz befogadója közvetve a Balaton. A hálózat a Badacsony térség V/1 Badacsonyi alrégió regionális szennyvízelvezetési rendszerhez kapcsolódva a Nemesgulácsi agglomeráció része. Vízjogi üzemeltetési engedély száma: 23441/2004. (Vksz: D 1/5217-1563). A telep intenzifikálására 25207/201. ügyszámon vízjogi létesítési engedély került kiadásra. Üzemeltetője a DRV Zrt. A tisztítótelepen a szennyvíz minőségét önellenőrzési rendszerben vizsgálja a DRV Zrt. a tisztított szennyvíz befogadója az Eger-patak. A telepen keletkező fölös iszap sűrítés és víztelenítés után mezőgazdasági hasznosításra kerül. A Hegymagas és Raposka Szennyvíztisztító és elvezető rendszer kapacitása: 78m3/d 652 LE. A telepen szakaszos betáplálású biológiai technológiájú szennyvíztisztítás történik, amelynek során a szennyvíztisztítás aktív eleveniszapos, időciklusosk alapján, oldott oxigénszint szabályozással működő, totáloxidációs folyamatok valósulnak meg. A tisztított szennyvíz befogadója a Tapolca-patak (4+346 szelvénye, bevezetés jellege: parti) A létesítményt a 16680/10 (iksz: 58041/10) számon módosított 25075/08 (iksz: 102986/09) számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Bakonykarszt Zrt. üzemelteti. (Vksz: 245/5182-16122)

23

A TELEPÜLÉSEK A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSA Balatonederics A településen a Remondis Tapolca Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. folytat hulladékgyűjtési és kezelési szolgáltatást. A településről összegyűjtött kommunális hulladék a tapolcai hulladéklerakóra kerül. A külterületi ingatlanok tekintetében zsákos rendszerben történik a hulladékgyűjtés, az önkormányzattól lehet zsákot vásárolni és a kihelyezett 5 m3-es konténerekben lehet gyűjteni. A településen a gyűjtés gyakorisága: a kommunális hulladékszállításra egész évben hetente egyszer kerül sor, a szelektív hulladékgyűjtés elszállítás az önkormányzat megrendelése alapján történik. A szelektív hulladékgyűjtők közterületen találhatók, a hozzá tartozó gyűjtőedényzetek az önkormányzat tulajdonában vannak. Lomtalanításra minden évben egyszer kerül sor. A település területén illegális hulladéklerakások előfordulnak, amelyek megszüntetéről az önkormányzat gondoskodik. A településen szelektív hulladékgyűjtés történik az üveg, papír és PET palack frakciókra vonatkozóan. Három gyűjtősziget került kialakításra a Radosi úton, a Kossuth és a Petőfi u. kereszteződésében, valamint a Balaton utca végén. A település közterületén 6 db 50-60 literes egyedi hulladékgyűjtő edényzet van elhelyezve (buszmegállók, kultúrház, orvosi rendelő, strand), amelyet a hulladékszállítás szerint, illetve szükség szerint ürítenek. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat látja el naponta. Az általuk összegyűjtött hulladék 5 m3-es konténerbe kerül, melynek becsült mennyisége 320 m3/év. A település közigazgatási területén található dögkút 2007. január 1-től már nem üzemel. 5. sz. táblázat: A településről elszállított hulladék mennyiség (veszélyes hulladék nélkül) Település: Balatonederics Begyűjtött hulladékok mennyisége (t) Megnevezés, EWC kód 2008 2009 200301 Egyéb települési hulladék, egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 350,576 323,843 200307 Egyéb települési hulladék, lom hulladék 9,13 19,17 150101 Csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat)csomagolási, papír és karton csomagolási hulladékok 150102 Csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat) csomagolási, műanyag csomagolási hulladékok

2010

369,102 16,79

1,8

3,37

1,92

1,89

1,47

1,62

24

150107 Csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat) csomagolási, üveg csomagolási hulladékok 200101 Elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01), papír és karton

200102 üveghulladék 200139 műanyag hulladék Ingatlanok száma:

1,89

1,46

2,27

0,69 1,16

0,04 2,44 0,15

0,15 0,44 0,05

519 db

Forrás: Remondis Tapolca Kft. 2011.

Szolgáltatások Az AGIP Hungaria Rt. Üzemanyagtöltő Állomást Hegedűs János üzemelteti 2007. évtől keződően. A telepen 6 db 25 m3 és 1 db 5 m3 földalatti, fekvőhengeres, szimplafalú tartály üzemel. A keletkező veszélyes hulladék elszállításáról az üzemeltető gondoskodik. 6. sz. táblázat: A településen keletkező veszélyes hulladékok jellemzői Hulladékkód

Hulladékcsoport

130508

Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat

150110 150202

Összesen

Mennyiség (kg) 2008 2009 180 120 2 3

185

120

Forrás: HIR – Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (http://terkep.kvvm.hu/hirweb), 2011.

Balatonederics község vízellátó rendszere A település vízellátása a Nyugat-balatoni Regionális Vízmű (NYBRV) Tapolca Balatonederics (14,7 km NA 600 acny) közötti távvezetékéről történik. A leágazó vezeték NA 150 mm keresztmetszetű. Az ivóvízvezeték-hálózat hossza: 6,2 km Az NYBRV vízbázisát a Nyírád térségben lévő karsztvíz, és a helyi vízbázisok (mélyfúrású kutak és forrásfoglalások) képezik. A közüzemi ivóvíz ellátását a DRV Zrt. által üzemeltetett Nyugat- Balatoni Regionális Vízmű keleti ága biztosítja a nyirádi és helyi felszínalatti vízbázisai által. A kistérség területén található szigligeti kutak jelenleg nem vesznek részt a vízszolgáltatásban. A vízbázisokból felhasználható engedélyezett vízmennyiség az elmúlt években nem változott.

25

7 sz. táblázat: A vízbázisok kapacitás adatai, átlagos és maximális kihasználtsága Település

Értékesített ivóvíz (e m3/év)

Balatonederics

2008 46,9

2009 45,9

2010 52,9

Elosztó vezeték hossza (km)

Házi bekötővezeték hossza (km) 2008-2010 13,7-13,7 5,4-5,4

Össz bekötés szám (db)

957

Forrás: Települési Információs Rendszer 2011.

7/a. sz. táblázat:A vízbázisok kapacitás adatai, átlagos és maximális kihasználtsága Település

Balatonederics

Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma (db) 2008 2009 2010 959 961 958

Szolgáltatott ivóvíz mennyisége (m3) 2008 2009 2010 52040 48956 44200


Az NYBRV összes rendelkezésre álló kapacitásának az átlagos kihasználtsága 42,9 %, és csúcsidőszakban is csak a 2/3 részét használják ki a maximálisan engedélyezett vízmennyiségnek. Az adatokból látható, hogy a rendszer vízellátó területén rendelkezésre áll a települések vízellátásához igényelt vízmennyiség. A vízigények alakulásáról általában elmondható, hogy az idegenforgalom ugrásszerű fejlődése és új területek bekapcsolása révén a vízigények a 80-as évek végéig meredeken nőttek, és a szezoni csúcsokat csak vízkorlátozás bevezetésével lehetett kielégíteni. A 90-es évek elején - jórészt az állami támogatások leépítésének hatására - előtérbe került a víztakarékosság, a vízfogyasztás növekedése leállt, sőt jelentősen visszaesett. Balatonederics község szennyvízelvezető rendszere A település Keszthely térség regionális szennyvízrendszerhez csatlakozik. A csatlakozási pont Balatonederics EA3 jelű átemelő. A szennyvizek közös szállítóvezetéken, Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Gyenesdiás és Keszthely átemelőin keresztül kerülnek a Keszthely Szennyvíztisztító telepre. Balatonederics szennyvízelvezetése a Balaton IV. (keszthelyi) szennyvízelvezetési régió részét képezi. A településeken keletkező szennyvizek a szennyvízgyűjtő-hálózaton és a IV. régió főgyűjtő rendszerén keresztül a Keszthelyi szennyvíztisztító telepre kerülnek tisztításra. A többször módosított 10146/1/2003 számon kiadott egységes szerkezetbe foglalt vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelteti a főművi és települési rendszereket a DRV Zrt. Balatonederics esetében a szennyvízgyűjtő- hálózati hosszak módosulásait a 11087/05. (ik.sz.9716/06) számon módosított 20751/00 számú vízjogi üzemeltetési engedély követi nyomon. 8. sz. táblázat: A szennyvízellátó rendszer műszaki adatai Település

Elosztóhálózat hossza (km)

Házi bekötővezeték hossza (km)

Bekötött lakás (db)

Bekötött üdülő (db)

Bekötött közület (db)

2008-2010 Balatonederics

8,2-8,4

2,4-2,7

342-352

132-131

25-25

Elvezetésre kerülő szennyvíz mennyiség: e m3/év

2008

2009

2010

43,3

50,3

37,5


26

8/a sz. táblázat: A szennyvízellátó rendszer műszaki adatai Település

Balatonederics

Csatornahálózatra rákötött ingatlanok száma 2008 2009 2010 492 505 508

Elvezetett mennyisége (m3) 2008 2009 29162 29410

szennyvíz

2010 27060


Hegymagas A településen a Remondis Tapolca Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. folytat hulladékgyűjtési és kezelési szolgáltatást. A településről összegyűjtött kommunális hulladék a tapolcai hulladéklerakóra kerül. A településen a gyűjtés gyakorisága: a kommunális hulladékszállításra egész évben hetente egyszer kerül sor, a szelektív hulladékgyűjtés elszállítás az önkormányzat megrendelése alapján történik. A szelektív hulladékgyűjtők közterületen találhatók, a hozzá tartozó gyűjtőedényzetek az önkormányzat tulajdonában vannak. Lomtalanításra évente egy alkalommal kerül sor tavasszal. A település területén illegális hulladéklerakások alkalmanként találhatók, amelyeket lakossági akciók keretében igyekeznek megszüntetni. A település közterületén (önkormányzat udvarán) 3 db köztéri zárt konténer van elhelyezve (3 db 5 m3), melyeket heti rendszerességgel vagy szükség szerint ürítenek. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat által foglalkoztatott közhasznú munkások látják el folyamatosan. Az összegyűjtött hulladék a tapolcai hulladéklerakóra kerül, amelynek mennyisége 20-25 m3/hét mennyiséget is eléri a nyári szezonban. A településen a szelektív hulladékgyűjtés teljes körű megvalósítása az Észak-Balatoni Hulladékrendszer megindításától várható. (2012) 9. sz. táblázat: a településről elszállított hulladék mennyiség (veszélyes hulladék nélkül) Település: Hegymagas Begyűjtött hulladékok mennyisége (t) Megnevezés, EWC kód 2008 2009 200301 Egyéb települési hulladék, egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 125,685 151,817 200307 Egyéb települési hulladék, lom 5,91 hulladék 170904 Egyéb építkezési és bontási hulladékok, kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól Ingatlanok száma:

2010

131,387

4,72

147 db


27

Mezőgazdasági környezethasználatok A Hegymagasi Mezőgazdasági Szövetkezet szarvasmarha tartással foglalkozik. Mélyalmos technológiát alkalmaznak. A trágya termőföldi hasznosításra kerül. 10. sz. táblázat: Az üzemelő vízbázisok köteles kútjaiból felhasznált vízmennyiségek Település

Vízbázis neve

Kutak

Hegymagas

Szarvasmarha telep

Hegymagas K-1 (rétegvíz)

Felhasznált vízmennyiség (m3) 2008 2009 2010 1460 1460 1460

Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2011.

Hegymagas község vízellátó rendszere Hegymagas község víziközműveit a Bakonykarszt Víz és Csatornamű Rt. üzemelteti. A Raposka község határában található kútból K.64-14 (Q= 20 m3/h, H= 140 m) típusú búvárszivattyú termeli ki a vizet. A kútszivattyú FERMASIC vastalanítón keresztül nyomja a 100 m3-es felső beömlésű magastárolóba, ahonnan a két község fogyasztóihoz folyik a víz. Előtte azonban fertőtlenítik a vizet, a fertőtlenítése ProMinent típusú hypo adagolóval történik. A kútból kivehető engedélyezett mennyiség 540 m3/d, a vízmű mértékadó kapacitását a kútba beépített szivattyú adja, amely 480 m3/d. A kistérségi vízmű vízbázisa a Raposka község déli határában 1988-ban létesített mélyfúrású kút. Talpmélysége: 204,0 m. Hegymagas és Raposka települések közös községi vízművel rendelkeznek, melyet a Bakonykarszt Zrt. üzemeltet. A vízmű üzemeltetési engedélyében az elmúlt években változás nem történt. A kistérség területén található közüzemi ivóvízbázisok közül a Raposkai vízbázis védelembe helyezése történt meg, a Raposka K-1 vízműkút védelmére külső és hidrogeológiai „A” és „B” védőidom került lehatárolásra 2009. évben (kijelölő határozat száma: 2893/2008. ügyszám, 82302/2009. ikt.szám). A település vízműrendszerét a többször módosított 21720-2/95. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Bakonykarszt Zrt. üzemelteti (Vksz: 245/5182-8299). A mélyfúrású kútból K.64 1-12 (Q= 12,0 m3/h; H= 90,0 m) típusú szivattyú termeli ki a vizet és juttatja a vastalanító berendezésen keresztül a 100 m3-es magastároló medencébe felső beömléssel. Túlfolyószint: 183,63 mBf. A vízkezelés FERMASIC típusú nyomás alatti vastalanító berendezéssel megoldott. A víz fertőtlenítése Pro Minet típusú adagolóval történik. 11. sz. táblázat: Ivóvízellátó rendszer műszaki adatai Település neve:

Hegymagas



2008 12,6

2008-2010 6,1-6,1

2009 18,5

2010 10,3



0,7-0,7

153


28

11/a sz.. táblázat: Ivóvízellátó rendszer műszaki adatai Település

Hegymagas




Hegymagas község szennyvízelvezető rendszere Hegymagas és Raposka települések szennyvizeit a Hegymagason található szennyvíztisztító telep fogadja és tisztítja meg. A szennyvíztisztító telep hidraulikai kapacitása 78 m3/nap. A tiszítási technológia szakaszos betáplálású, biológiai szennyvíztisztítási rendszer (SBR). A tisztított szennyvíz befogadója a Tapolca-patak. Hegymagas-Raposka szennyvízelvezetés- és tisztítás létesítményeit a 16680/10 (iksz: 58041/10) számon módosított 25075/08 (iksz: 102986/09) számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Bakonykarszt Zrt. üzemelteti (Vksz: 245/5182-16122). A szennyvízcsatorna hálózat mindkét település egész területén kiépült. A szennyvíztisztító telep: helye: Hegymagas 231 hrsz-ú ingatlan. hidraulikai kapacitása: 78 m3/d; 652 LE keletkező szennyvíz jellege: kommunális Tisztítási technológia: Szakaszos betáplálású SBR biológiai tisztítási technológiájú szennyvíztisztító rendszer, amelynek során a szennyvíztisztítás aktív eleveniszapos, időciklusok alapján, oldott oxigénszint szabályozással működő, totáloxidációs folyamatok valósulnak meg. Tisztított szennyvíz elvezetés: Befogadó: Tapolca-patak 4+346 szelvénye EOV koordinátái: X= 166 391; Y= 526 468 Bevezetés jellege: parti Tisztított szennyvíz vezeték: 13,40 m D 110 KPE gravitációs csatorna 12. sz. táblázat: A szennyvízellátó rendszer műszaki adatai Település

Hegymagas




2008-2010 3,1-3,1 1,7-1,7

126-134


0-0



5-5

2008 -

2009 9,6

2010 11,2



Hegymagas

Csatornahálózatra rákötött ingatlanok száma 2008 99

2009 126

2010 130

Elvezetett szennyvíz mennyisége (m3) 2008 2009 2010 1534 6874 7201


29

Lesencefalu A településen a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. végez szolgáltatást. A hulladékgyűjtés típusa: kétütemű hulladékgyűjtés. A települési szilárd hulladék elszállításának módszere: elhordásos – átürítéses - pormentes. A településen összegyűjtött hulladék a keszthelyi átrakóállomásra kerül, melyet a Keszthely és Térsége Hulladékkezelő Kft. üzemeltet. A hulladékot a Kft. az átrakóról Marcaliba, a Saubermacher-Marcali Kft. tulajdonában levő mesterséges védelemmel ellátott hulladéklerakóba szállítja. A lakosság részére 150 db 110 literes, és 160 db 60 literes edényzet biztosított a hulladék gyűjtésére. Gyűjtés gyakorisága: egész évben heti egy alkalommal, a szelektív gyűjtés havonta egyszer történik. Lomtalanításra évente egy alkalommal kerül sor tavasszal. A település területén illegális hulladéklerakások nem találhatók. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat által foglalkoztatott közhasznú munkások látják el folyamatosan. Az összegyűjtött hulladékot a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. szállítja el. A településen a szelektív hulladékgyűjtés teljes körű megvalósítása az Észak-Balatoni Hulladékrendszer megindításától várható. (2012) 13. sz táblázat: a településről elszállított hulladék mennyiség (veszélyes hulladék nélkül) Település: Lesencefalu Begyűjtött hulladékok mennyisége (t) Megnevezés, EWC kód 2008 2009 200301 Egyéb települési hulladék, egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 74,25 71,49 200307 Egyéb települési hulladék, lom hulladék 4,03 Intézmények száma: Ingatlanok száma:

-

-

2010

68,68 3,91 2 150

Forrás: Keszthelyi Városüzemeltető Kft. 2011.

Lesencefalu község vízellátó rendszere A település vízellátása a Nyugat-balatoni Regionális Vízmű (NYBRV) Tapolca Balatonederics (14,7 km NA 600 acny) közötti távvezetékéről történik. A leágazó vezeték NA 150 mm keresztmetszetű. Az NYBRV vízbázisát a Nyírád térségben lévő karsztvíz, és a helyi vízbázisok (mélyfúrású kutak és forrásfoglalások) képezik. A vízbázisra jellemző adatokat a 10. és 11. sz. táblázat tartalmazza Balatonederics településnél. A község közüzemi ivóvíz ellátását a DRV Zrt. által üzemeltetett Nyugat- Balatoni Regionális Vízmű keleti ága biztosítja a nyirádi és helyi felszínalatti vízbázisai által. A kistérség területén

30

található szigligeti kutak jelenleg nem vesznek részt a vízszolgáltatásban. A vízbázisokból felhasználható engedélyezett vízmennyiség az elmúlt években nem változott. Nevezett település vízellátása a többször módosított 21805-3/1998 számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Nyugat-balatoni Regionális Vízműrendszer (NYBRV) K-i ágáról biztosított. Üzemeltető a DRV Zrt. Vízbázis a Nyirádi vízbázis 14. táblázat: Ivóvízellátó rendszer műszaki adatai Település neve:

Lesencefalu



2008 16,6

2008-2010 3,0-3,0

2009 14,1

2010 14,1



0,9-0,9

167


14/a sz. táblázat: Ivóvízellátó rendszer műszaki adatai Település

Lesencefalu




Lesencefalu község szennyvízelvezető rendszere A községben keletkező szennyvíz a tapolcai szennyvíztisztító telepre kerül. Lesencefalu csatornáin érkező szennyvizeket a 84. számú út mentén lévő átemelő nyomja a Tapolca Honvéd u-i átemelőbe és onnan a tisztítótelepre. A szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 2,2 km A rákötött lakások száma: 96 db, ez 78 %-os rákötési aránynak felel meg. Nevezett település szennyvízelvezetése a Lesencei régió részét képezik, mely része a Tapolcai szennyvízelvezetési agglomerációnak. A keletkező szennyvizek befogadója a tapolcai szennyvízhálózaton keresztül a Tapolcai szennyvíztisztító telep. A szennyvíztisztító telep a többször módosított 20 013/95. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelt. Az üzemeltetési engedély 2010.03.10 -én lejárt, az új vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás folyamatban van. 15. sz. táblázat: A szennyvízellátó rendszer műszaki adatai Település neve:

Lesencefalu



2008-2010 5,3-5,3 0,6-0,6


111-99


16-17



5-6

2008 16,4

2009 18,9

2010 23,5


31

15/a sz.. táblázat: A szennyvízellátó rendszer műszaki adatai Település

Lesencefalu

Csatornahálózatra rákötött ingatlanok száma

Elvezetett szennyvíz mennyisége (m3)

2008 113

2008 5625

2009 121

2010 120

2009 7962

2010 6896


Lesenceistvánd A településen a Remondis Tapolca Kft. végez szolgáltatást, az összegyűjtött kommunális szilárd hulladék a tapolcai lerakóba kerül. A településen a gyűjtés gyakorisága: a kommunális hulladékszállításra egész évben hetente egyszer kerül sor, a szelektív hulladékgyűjtés elszállítás az önkormányzat megrendelése alapján történik. A szelektív hulladékgyűjtők közterületen találhatók, a hozzá tartozó gyűjtőedényzetek az önkormányzat tulajdonában vannak. Lomtalanításra minden évben egyszer kerül sor. A település területén levő illegális hulladéklerakásról az önkormányzatnak nincs tudomása. A település közterületein 10 db köztéri hulladékgyűjtő, egyenként 35 liter űrtartalmú edényzet van elhelyezve, amelyek elszállítását a Remondis Tapolca Kft. végzi heti egy alkalommal. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat által foglalkoztatott közhasznú munkások látják el folyamatosan. Az összegyűjtött hulladék (heti 300 liter) a tapolcai hulladéklerakóra kerül. A településen a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésre került a gyűjtő szigeten alakítottak ki a falu központban az üveg, papír és PET palack frakciók külön gyűjtésére vonatkozóan. A szelektív hulladékgyűjtés teljes körű megvalósítása az Észak-Balatoni Hulladékrendszer megindításától várható. (2012) Ipari környezethasználat A Kámán Bányászati és Kereskedelmi Bt. korábban üzemeltetett Lesenceistvánd I. kavicsbánya helyén jelenleg horgásztó található. A homokbánya rekultivációja folyamatban van. 16. sz. táblázat: a településről elszállított hulladék mennyiség (veszélyes hulladék nélkül) Település: Lesenceistvánd Begyűjtött hulladékok mennyisége (t) Megnevezés, EWC kód 2008 2009 200301 Egyéb települési hulladék, egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 255,239 244,649 200307 Egyéb települési hulladék, 11,44 6,13 lom hulladék 150101 Csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat)csomagolási, papír és

0,8

0,23

2010

248,382 4,91 0,15

32

karton csomagolási hulladékok 150102 Csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat) csomagolási, műanyag csomagolási hulladékok 150107 Csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat) csomagolási, üveg csomagolási hulladékok 200101 papír és karton csomagolási hulladékok (szelektív szigeten termelődik, de nem kerül hasznosításra - szennyezett)

0,15

0,18

0,15

0,5

0,4

0,34

0,16

0

0

200102 üveghulladék 170904 Egyéb építkezési és bontási hulladékok, kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól Ingatlanok száma:

0,18

0,39

0

0 378 db

3,84

0


Lesenceistvánd község vízellátó rendszere A település vízellátása a Nyugat-balatoni Regionális Vízmű (NYBRV) Tapolca Balatonederics (14,7 km NA 600 acny) közötti távvezetékéről történik. A leágazó vezeték NA 150 mm keresztmetszetű. Az NYBRV vízbázisát a Nyírád térségben lévő karsztvíz, és a helyi vízbázisok (mélyfúrású kutak és forrásfoglalások) képezik. A vízbázisra jellemző adatokat a 10. és 11. sz. táblázat tartalmazza Balatonederics településnél. Nevezett települések vízellátása a többször módosított 21805-3/1998 számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Nyugat-balatoni Regionális Vízműrendszer (NYBRV) K-i ágáról biztosított. Üzemeltető a DRV Zrt. Vízbázis a Nyirádi vízbázis. 17. sz. táblázat: Az ivóvízellátó rendszer műszaki adatai Település neve:

Lesenceistvánd



2008 28,0

2008-2010 4,0-4,0

2009 25,9

2010 27,2



2,0-2,0

402


33

17/a sz. táblázat: Az ivóvízellátó rendszer műszaki adatai Település

Ivóvízellátásba bevont ingatlanok száma (db) 2008 2009 2010 Lesenceistvánd 378 377 379



Lesenceistvánd község szennyvízelvezető rendszere A községben keletkező szennyvíz a tapolcai szennyvíztisztító telepre kerül. Lesenceistvánd szennyvizei egy szállítóvezetéken Lesencetomaj csatornáiba kerülnek. Lesencetomajról és Lesencefalu csatornáin érkező szennyvizeket a 84. számú út mentén lévő átemelő nyomja a Tapolca Honvéd u-i átemelőbe és onnan a tisztítótelepre. Nevezett település szennyvízelvezetése a Lesencei régió részét képezik, mely része a Tapolcai szennyvízelvezetési agglomerációnak. A keletkező szennyvizek befogadója a tapolcai szennyvízhálózaton keresztül a Tapolcai szennyvíztisztító telep. A szennyvíztisztító telep a többször módosított 20 013/95. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelt. Az üzemeltetési engedély 2010.03.10 -én lejárt, az új vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás folyamatban van. 18. sz. táblázat: A szennyvízellátó rendszer műszaki adatai Település neve:






2008-2010 Lesenceistvánd

7,6-7,6

2,3-2,3

330-332

17-17

8-11


2008

2009

2010

17,9

20,9

34,6



Lesenceistvánd



szennyvíz

2010 22634


Lesencetomaj A településen a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. végez szolgáltatást. A települési szilárd hulladék elszállításának módszere: elhordásos – átürítéses - pormentes. A településen összegyűjtött hulladék a keszthelyi átrakóállomásra kerül, melyet a Keszthely és Térsége Hulladékkezelő Kft. üzemeltet. Heti rendszerességgel gyűjtik a hulladékot. Lesenctomajon a házhoz menő zsákos szelektív gyűjtést folytatnak. A lakosság a papírt, műanyagot, valamint a fémdobozokat egy zsákban gyűjti és havonta egyszer kerülnek a zsákok elszállításra. Az üveg hulladékot 3 havonta egyszer gyűjtik össze az önkormányzat kérésére.

34

A lakosság részére 139 db 110 literes, 160 db 60 literes edényzet biztosított a hulladék gyűjtésére. Lomtalanításra évente egy alkalommal kerül sor. A település területén levő illegális hulladéklerakások megszűntetéséről az önkormányzat igyekszik gondoskodni (Tóti hegyen, Temető utáni területen). A településen a szelektív hulladékgyűjtés teljes körű megvalósítása az Észak-Balatoni Hulladékrendszer megindításától várható. (2012) A település közterületén (buszmegállóban) 6 db egyenként 20 literes űrtartalmú hulladékgyűjtő edényzet van, amelyek elszállítását az önkormányzat végzi szükség esetén. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat által foglalkoztatott közhasznú munkások látják el folyamatosan. A felhagyott szennyvízürítő helyén zöld hulladék elhelyezésére van lehetőség. 19. sz táblázat: A településről elszállított hulladék mennyiség (veszélyes hulladék nélkül) Település: Lesencetomaj Begyűjtött hulladékok mennyisége (t) Megnevezés, EWC kód 2008 2009 200301 Egyéb települési hulladék, egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 260,42 250,74 150101 Csomagolási hulladékok 1,65 8,05 (beleértve a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat)csomagolási, papír és karton csomagolási hulladékok Intézmények száma: Ingatlanok száma:

2010

240,90 7,63

8 299

Forrás: Keszthelyi Városüzemeltető Kft. 2011.

Ipari és mezőgazdasági környezethasználat Biofuna Kft. komposzttelepet (Piroscser major) üzemeltetett korábban a település külterületén. Jelenleg a Kft. felszámolási eljárás alatt áll. A READYMYX Kft. Lesencetomaj területén kavicsmosót üzemeltet. 20. sz. táblázat: Az üzemelő vízbázisok VKJ köteles kútjaiból felhasznált vízmennyiségek Település

Vízbázis neve

Kutak

Lesencetomaj

Kavicsüzem

Lesencetomaj

Piroscseri major

Lesencetomaj K-4 (karsztvíz) Lesencetomaj K-5 (karsztvíz)


560

560

560


35

21 sz. táblázat: A településen keletkező veszélyes hulladékok jellemzői Hulladékkód

Hulladékcsoport

180103

Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók

20033

Összesen

Mennyiség (kg) 2008 2009 16 28

109

49

125

77

Forrás: HIR – Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (http://terkep.kvvm.hu/hirweb), 2011

Lesencetomaj község vízellátó rendszere A település vízellátása a Nyugat-balatoni Regionális Vízmű (NYBRV) Tapolca Balatonederics (14,7 km NA 600 acny) közötti távvezetékéről történik. A leágazó vezeték NA 150 mm keresztmetszetű. Az NYBRV vízbázisát a Nyírád térségben lévő karsztvíz, és a helyi vízbázisok (mélyfúrású kutak és forrásfoglalások) képezik. A vízbázisra jellemző adatokat a 10. és 11. sz. táblázat tartalmazza Balatonederics településnél. Nevezett települések vízellátása a többször módosított 21805-3/1998 számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Nyugat-balatoni Regionális Vízműrendszer (NYBRV) K-i ágáról biztosított. Üzemeltető a DRV Zrt. Vízbázis a Nyirádi vízbázis. 22. sz. táblázat: Az ivóvízellátó rendszer műszaki adatai Település

Lesencetomaj


2008 14,7

2009 16,5

2010 24,4

Elosztó vezeték hossza (km) 2008-2010 6,5-6,5



2,0-2,0

412



Lesencetomaj


Szolgáltatott ivóvíz mennyisége (m3) 2008 34832

2009 34126

2010 31251


Lesencetomaj község szennyvízelvezető rendszere A községben keletkező szennyvíz a tapolcai szennyvíztisztító telepre kerül. Lesencetomajról és Lesencefalu csatornáin érkező szennyvizeket a 84. számú út mentén lévő átemelő nyomja a Tapolca Honvéd u-i átemelőbe és onnan a tisztítótelepre. Nevezett település szennyvízelvezetése a Lesencei régió részét képezik, mely része a Tapolcai szennyvízelvezetési agglomerációnak. A keletkező szennyvizek befogadója a tapolcai szennyvízhálózaton keresztül a Tapolcai szennyvíztisztító telep.

36

A szennyvíztisztító telep a többször módosított 20 013/95. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelt. Az üzemeltetési engedély 2010.03.10 -én lejárt, az új vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás folyamatban van. 23. sz. táblázat: A szennyvízellátó rendszer műszaki adatai Település neve:






2008-2010 Lesencetomaj

10,3-12,3

1,9-1,9

303-306

18-20

14-17


2008

2009

2010

49,1

34,8

75,9



Lesencetomaj



szennyvíz

2010 27749


Nemesvita A településen a Remondis Tapolca Kft. végez szolgáltatást, az összegyűjtött kommunális szilárd hulladék a tapolcai lerakóba kerül. A településen a gyűjtés gyakorisága: a kommunális hulladékszállításra egész évben hetente egyszer kerül sor, a szelektív hulladékgyűjtés elszállítás az önkormányzat megrendelése alapján történik. A szelektív hulladékgyűjtők közterületen találhatók, a hozzá tartozó gyűjtőedényzetek az önkormányzat tulajdonában vannak. Lomtalanításra minden évben egyszer kerül sor. A település területén levő illegális hulladéklerakások megszűntetéséről az önkormányzat igyekszik gondoskodni. A település közterületén 1 db 5 m3-es hulladékgyűjtő edényzet van elhelyezve, amely elszállítását a Remondis Tapolca Kft. végzi alkalomszerűen, az önkormányzat megrendelésére. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat által foglalkoztatott közhasznú munkások látják el folyamatosan. Az összegyűjtött hulladék a tapolcai hulladéklerakóra kerül. A településen szelektív hulladékgyűjtés működik, 2 db gyűjtősziget került kialakításra (Jókai út és a Petőfi út mellett) az üveg, papír és PET palack frakciók külön gyűjtésére vonatkozóan. Ezenkívül az iskolában a PET palack tömörítésére is lehetőség van. Lakossági veszélyes hulladékok tekintetében a könyvárban és az iskolában a száraz elem különgyűjtése történik. A településen a szelektív hulladékgyűjtés teljes körű megvalósítása az Észak-Balatoni Hulladékrendszer megindításától várható. (2012)

37

24. sz. táblázat: a településről elszállított hulladék mennyiség (veszélyes hulladék nélkül) Település: Nemesvita Begyűjtött hulladékok mennyisége (t) Megnevezés, EWC kód 2008 2009 200301 Egyéb települési hulladék, egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 85,025 97,743 200307 Egyéb települési hulladék, lom 6,96 7,2 hulladék 150101 Csomagolási hulladékok (beleértve 0,44 0,2 a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat)csomagolási, papír és karton csomagolási hulladékok 150102 Csomagolási hulladékok (beleértve 0,29 0,13 a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat) csomagolási, műanyag csomagolási hulladékok 150107 Csomagolási hulladékok (beleértve 0,18 0,04 a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat) csomagolási, üveg csomagolási hulladékok 200101 Elkülönítetten gyűjtött hulladék 0,05 0,14 frakciók (kivéve 15 01), papír és karton 200102 üveghulladék 200139 műanyag hulladék Ingatlanok száma:

0,08

0,04 0,07

2010

101,189 2,9 0,41

0,25

0,19

0,18 229 db


Mezőgazdasági környezethasználat A környezethasználó tevékenységek körében változást jelent a baromfi telep átmeneti bezárása (Kántor Zoltán vállalkozó telephelye a Szúnyogmajor, Baromfitelep a 047/1 hrsz-ú ingatlanon). Továbbá egy 22 hektáros területen új lovasudvar került kialakításra Equital elnevezéssel a településre bevezető út jobb oldalán. Ipari környezethasználat Mega Top 93 Kereskedelmi Kft. (Szúnyogmajor) befejezte a Nemesvita I Szúnyogmajor kavicsbánya üzemeltetését, jelenleg a rekultivációs terv készítése van folyamatban. Nemesvita község vízellátó rendszere A település vízellátása a Nyugat-balatoni Regionális Vízmű (NYBRV) Tapolca Balatonederics (14,7 km NA 600 acny) közötti távvezetékéről történik. A leágazó vezeték NA 150 mm keresztmetszetű. Az NYBRV vízbázisát a Nyírád térségben lévő karsztvíz, és a helyi vízbázisok (mélyfúrású kutak és forrásfoglalások) képezik. A vízbázisra jellemző adatokat a 10. és 11. sz. táblázat tartalmazza Balatonederics településnél.

38

A község közüzemi ivóvíz ellátását a DRV Zrt. által üzemeltetett Nyugat- Balatoni Regionális Vízmű keleti ága biztosítja a nyirádi és helyi felszínalatti vízbázisai által. A kistérség területén található szigligeti kutak jelenleg nem vesznek részt a vízszolgáltatásban. A vízbázisokból felhasználható engedélyezett vízmennyiség az elmúlt években nem változott. 25. sz. táblázat: Az ivóvízellátó rendszer műszaki adatai Település neve:

Nemesvita



2008 18,2

2008-2010 4,0-4,0

2009 14,8

2010 17,0



1,3-1,3

272



Nemesvita




Nemesvita község szennyvízelvezető rendszere Nemesvita a IV/1. számú Keszthely térség regionális szennyvízrendszerhez csatlakozik. A csatlakozási pont Balatonederics EA3 jelű átemelő. A szennyvizek közös szállítóvezetéken, Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Gyenesdiás és Keszthely átemelőin keresztül kerülnek a Keszthely Szennyvíztisztító telepre. A Nemesvita határában lévő szennyvízátemelőnél szintén történik vegyszeradagolás a szennyvíz anaerob bomlásának, illetve a gázképződésnek a megakadályozására. Nemesvita szennyvízelvezetése a Balaton IV. (keszthelyi) szennyvízelvezetési régió részét képezi. A településeken keletkező szennyvizek a szennyvízgyűjtő-hálózaton és a IV. régió főgyűjtő rendszerén keresztül a Keszthelyi szennyvíztisztító telepre kerülnek tisztításra. A többször módosított 10146/1/2003 számon kiadott egységes szerkezetbe foglalt vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelteti a főművi és települési rendszereket a DRV Zrt. 26. sz. táblázat: A szennyvízellátó rendszer műszaki adatai Település neve:






2008-2010 Nemesvita

4,9-4,9

2,3-2,3

124-135

61-67

4-4


2008

2009

2010

9,8

11,1

18,3


39


Nemesvita

Csatornahálózatra ingatlanok száma 2008 188

2009 199

rákötött Elvezetett szennyvíz mennyisége (m3) 2010 2008 2009 2010 206 8412 10633 10245


Raposka A településen a Remondis Tapolca Kft. végez szolgáltatást, az összegyűjtött kommunális szilárd hulladék a tapolcai lerakóba kerül. A településen a gyűjtés gyakorisága: a kommunális hulladékszállításra egész évben hetente egyszer kerül sor, a szelektív hulladékgyűjtés elszállítás az önkormányzat alkalomszerű megrendelése alapján történik. A szelektív hulladékgyűjtő közterületen található, a hozzá tartozó gyűjtőedényzetek az önkormányzat tulajdonában vannak. Lomtalanításra minden évben egyszer kerül sor. A település területén levő illegális hulladéklerakások megszűntetéséről az önkormányzat igyekszik gondoskodni. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat által foglalkoztatott közhasznú munkások látják el folyamatosan. A településen a szelektív hulladékgyűjtés teljes körű megvalósítása az Észak-Balatoni Hulladékrendszer megindításától várható. (2012) 27 sz. táblázat: Az üzemelő vízbázisok VKJ köteles kútjaiból felhasznált vízmennyiségek Település

Vízbázis neve

Raposka

Vízműkút

Kutak

Felhasznált vízmennyiség (m3) 2008 2009 2010 Raposka K-1 25320 26939 23431 (karsztvíz)


28 sz. táblázat: a településről elszállított hulladék mennyiség (veszélyes hulladék nélkül) Település: Raposka Begyűjtött hulladékok mennyisége (t) Megnevezés, EWC kód 2008 2009 200301 Egyéb települési hulladék, egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 90,854 106,328 150101 Csomagolási hulladékok (beleértve 0,47 0,03 a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat)csomagolási, papír és karton csomagolási hulladékok 150102 Csomagolási hulladékok (beleértve 0,21 0,02 a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat) csomagolási, műanyag csomagolási hulladékok

2010

87,584

40

150107 Csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat) csomagolási, üveg csomagolási hulladékok 200101 Elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01), papír és karton

0,32

200102 üveghulladék 170904 Egyéb építkezési és bontási hulladékok, kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól Ingatlanok száma:

0,06

0,08

0,06 1,05

108 db

Forrás Remondis Tapolca Kft. 2011.

Raposka község vízellátó rendszere A település vízműrendszerét a többször módosított 21720-2/95. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Bakonykarszt Zrt. üzemelteti (Vksz: 245/5182-8299). A mélyfúrású kútból K.64 1-12 (Q= 12,0 m3/h; H= 90,0 m) típusú szivattyú termeli ki a vizet és juttatja a vastalanító berendezésen keresztül a 100 m3-es magastároló medencébe felső beömléssel. Túlfolyószint: 183,63 mBf. A vízkezelés FERMASIC típusú nyomás alatti vastalanító berendezéssel megoldott. A víz fertőtlenítése Pro Minet típusú adagolóval történik. A vízmű üzemeltetési engedélyében az elmúlt években változás nem történt. A kistérség területén található közüzemi ivóvízbázisok közül a raposkai vízbázis védelembe helyezése történt meg, a Raposka K-1 vízműkút védelmére külső és hidrogeológiai „A” és „B” védőidom került lehatárolásra 2009. évben (kijelölő határozat száma: 2893/2008. ügyszám, 82302/2009. ikt.szám). 29. sz. táblázat: Az ivóvízellátó rendszer műszaki adatai Település neve:

Raposka



2008 8,7

2008-2010 2,0-2,0

2009 7,0

2010 6,6



0,4-0,4

107



Raposka




41

Raposka község szennyvízelvezető rendszere Raposka szennyvízelvezetés- és tisztítás létesítményeit a 16680/10 (iksz: 58041/10) számon módosított 25075/08 (iksz: 102986/09) számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Bakonykarszt Zrt. üzemelteti (Vksz: 245/5182-16122). A szennyvízcsatorna hálózat a település egész területén kiépült. A szennyvíztisztító telep: helye: Hegymagas 231 hrsz-ú ingatlan. hidraulikai kapacitása: 78 m3/d; 652 LE keletkező szennyvíz jellege: kommunális Tisztítási technológia: Szakaszos betáplálású SBR biológiai tisztítási technológiájú szennyvíztisztító rendszer, amelynek során a szennyvíztisztítás aktív eleveniszapos, időciklusok alapján, oldott oxigénszint szabályozással működő, totáloxidációs folyamatok valósulnak meg. Tisztított szennyvíz elvezetés: Befogadó: Tapolca-patak 4+346 szelvénye EOV koordinátái: X= 166 391; Y= 526 468 Bevezetés jellege: parti Tisztított szennyvíz vezeték: 13,40 m D 110 KPE gravitációs csatorna 30. sz. táblázat: A szennyvízellátó rendszer műszaki adatai Település neve:

Raposka



2008-2010 1,2-1,2 0,9-0,9


83-88


0-0



2-2

2008 -

2009 7,0

2010 8,5



Raposka

Csatornahálózatra rákötött ingatlanok száma 2008 65

2009 83

2010 84

Elvezetett szennyvíz mennyisége (m3) 2008 2009 2010 951 5025 5375


Szigliget A településen a Remondis Tapolca Kft. végez szolgáltatást, az összegyűjtött kommunális szilárd hulladék a tapolcai lerakóba kerül. A településen a gyűjtés gyakorisága: a kommunális hulladékszállításra egész évben hetente egyszer kerül sor, a szelektív hulladékgyűjtés elszállítás az önkormányzat megrendelése alapján történik. A szelektív hulladékgyűjtő közterületen található, a hozzá tartozó gyűjtőedényzetek az önkormányzat tulajdonában vannak. Lomtalanításra minden évben egyszer kerül sor.

42

A település területén levő illegális hulladéklerakások megszűntetéséről az önkormányzat igyekszik gondoskodni. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat által foglalkoztatott közhasznú munkások látják el folyamatosan. Az összegyűjtött hulladék a tapolcai hulladéklerakóra kerül. A településen szelektív hulladékgyűjtés a kialakított gyűjtőszigeten lehetséges, az üveg, papír és PET palack frakciók külön gyűjtésére vonatkozóan. A településen a szelektív hulladékgyűjtés teljes körű megvalósítása az Észak-Balatoni Hulladékrendszer megindításától várható. (2012) 31 sz. táblázat: A településről elszállított hulladék mennyiség (veszélyes hulladék nélkül) Település: Szigliget Begyűjtött hulladékok mennyisége (t) Megnevezés, EWC kód 2008 2009 200301 Egyéb települési hulladék, egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 1,2 325,925 200307 Egyéb települési hulladék, lom hulladék 170904 Egyéb építkezési és bontási hulladékok, kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól Ingatlanok száma:

19,16 680 db

2010

473,367 19,64

4,35

0,97


Szolgáltatás A Szeszkazán Bt. kisvállalkozás keretében pálinkafőzést végez. A technológiából keletkező szennyvíz a település szennyvízcsatorna hálózatba bekötésre került. 32. sz. táblázat: Az üzemelő vízbázisok VKJ köteles kútjaiból felhasznált vízmennyiségek Település Szigliget

Vízbázis neve

Kutak

Felhasznált vízmennyiség (m3) 2008 2009 2010 Vízműkutak I- Szigliget K-2, 0 0 0 III. 4,5 (karsztvíz)


Szigliget község vízellátó rendszere Szigliget vízellátását tekintve az Nyugat Balatoni Regionális Vízmű rendszerhez tartozik. A településen kizárólag a nyirádi karsztból származó vízkészlet kerül az elosztó hálózatba, az NYBRV főművi szállító vezetékéről. Balatonedericsi leágazás után az üzemelő NA 300-as távvezetékről történik a település csatlakozása a regionális rendszerre. A megfelelő nyomást a balatonedericsi regionális nyomásfokozó átemelő biztosítja. A településen belül két karsztvízkút is létesült, melyek jelenleg üzemen kívül vannak, ezeket tartalék vízbázisként tartják nyilván.

43

Nevezett települések vízellátása a többször módosított 21805-3/1998 számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Nyugat-balatoni Regionális Vízműrendszer (NYBRV) K-i ágáról biztosított. Üzemeltető a DRV Zrt. Vízbázis a Nyirádi vízbázis. 33. sz. táblázat: Az ivóvízellátó rendszer műszaki adatai Település neve:

Szigliget



2008 12,3

2008-2010 20,7-20,7

2009 125,6

2010 95,6



6,7-6,7

1326



Szigliget




A településen belül a geodéziai viszonyoknak megfelelően két zóna üzemel. I. zóna: 105-130 mBf-i szint közötti ellátási körzet, melynél a megfelelő nyomást a regionális rendszer biztosítja. II. zóna: 130-175 mBf-i szint közötti ellátási körzet, a megfelelő nyomást átemelő szivattyú és a 200 m3 ellennyomó medence biztosítja. Szigliget község szennyvízelvezető rendszere Szigliget település közüzemű szennyvízelvezetéssel rendelkező település, kivételt képez a Cifra-majori terület. A regionális szennyvíztisztító telep hivatalos elnevezése: Balatoni V/1. régió szennyvízelvezető rendszer, melynek szennyvíztisztító telepe Nemesgulácson üzemel. Szigliget szennyvízelvezető hálózata a Badacsony térség V/1 Badacsonyi alrégió regionális szennyvízelvezetési rendszerhez kapcsolódva a Nemesgulácsi agglomeráció része. A településen keletkező szennyvizek a Nemesgulácsi szennyvíztisztító telepen kerülnek tisztításra. A vízjogi üzemeltetési engedély száma: 23441/2004. (Vksz: D 1/5217-15263). A telep intenzifikálására 25207/2010. ügyszámon vízjogi létesítési engedély került kiadásra. Fenti települések szennyvízrendszerét a DRV Zrt. üzemelteti. 34. sz. táblázat: A szennyvízellátó rendszer műszaki adatai Település






2008-2010 Szigliget

16,0-16,0

4,4-4,4

386-390

610-629

59-61


2008

2009

2010

26,1

23,7

36,6


44


Szigliget

Csatornahálózatra rákötött Elvezetett szennyvíz ingatlanok száma mennyisége (m3) 2008 2009 2010 2008 2009 2010 949 974 982 54662 59233 51594


Uzsa A településen a Remondis Tapolca Kft. végez szolgáltatást, az összegyűjtött kommunális szilárd hulladék a tapolcai lerakóba kerül. A településen a gyűjtés gyakorisága: a kommunális hulladékszállításra egész évben hetente egyszer kerül sor, a szelektív hulladékgyűjtés elszállítás az önkormányzat megrendelése alapján történik. A szelektív hulladékgyűjtők közterületen találhatók, a hozzá tartozó gyűjtőedényzetek az önkormányzat tulajdonában vannak. Lomtalanításra minden évben egyszer kerül sor. Veszélyes hulladék szállítást a szolgáltató nem végez. A település területén illegális hulladéklerakásról az önkormányzatnak nincs tudomása. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat által foglalkoztatott közhasznú munkások látják el folyamatosan. Az összegyűjtött hulladék a tapolcai hulladéklerakóra kerül, amelynek becsült mennyisége 0,13 m3 hetente. A településen szelektív hulladékgyűjtés működik, gyűjtősziget került kialakításra a polgármesteri hivatal mellett, az üveg, papír és PET palack frakciók külön gyűjtésére vonatkozóan. A településen a szelektív hulladékgyűjtés teljes körű megvalósítása az Észak-Balatoni Hulladékrendszer megindításától várható. (2012)

A település közigazgatási területén az Erdészet működtetésében dögkút üzemelt, amely bezárásra került. A terület rekultivációjára vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ. 35 sz. táblázat: a településről elszállított hulladék mennyiség (veszélyes hulladék nélkül) Település: Uzsa Begyűjtött hulladékok mennyisége (t) Megnevezés, EWC kód 2008 2009 200301 Egyéb települési hulladék, egyéb 132,58 112,816 települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 200307 Egyéb települési hulladék, lom 4,64 4,55 hulladék 150101 Csomagolási hulladékok 1,05 0,15 (beleértve a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat)csomagolási, papír és karton csomagolási hulladékok

2010 125,685

3,38 0,14

45

150102 Csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat) csomagolási, műanyag csomagolási hulladékok 150107 Csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési hulladékokat) csomagolási, üveg csomagolási hulladékok 200101 Elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01), papír és karton 200102 üveghulladék 200139 műanyag hulladék

0,37

0,3

0,26

0,21

0,02

0,09

0,22

0,08

170904 Egyéb építkezési és bontási hulladékok, kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól Ingatlanok száma:

0,48

0,51

152 db


Ipari környezethasználat Az ipari környezethasználat tekintetében változást jelent a Magyar Aszfalt Kft. uzsai aszfaltkeverő üzemének bezárása. Basalt Középkő Kft. tulajdonában levő bazaltbánya továbbra is üzemel. A tevékenység nagyságrendje 900.000 – 1.000.000 t/év körüli. 36. sz. táblázat: A településen keletkező veszélyes hulladékok jellemzői Hulladékkód

Hulladékcsoport

010407

Nemfémes ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok Egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Olajszűrők Ólomakkumulátorok Szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek

070610 130205 150110 150202

160107 160601 170301 Összesen

Mennyiség (kg) 2008 2009 1088

5130

27 8827

248

788

345

1042

212 560 720 7215

637 270 12679


46

37 sz. táblázat: Az üzemelő vízbázisok köteles kútjaiból felhasznált vízmennyiségek Település

Vízbázis neve

Kutak


Uzsa

Szentlélek forrás Erdészet

forrásfoglalás (rétegvíz) Lesenceistvánd 5918 K-6 (karsztvíz

11231

4017


Uzsa község vízellátó rendszer A település vízellátása a Nyugat-balatoni Regionális Vízmű (NYBRV) Tapolca Balatonederics (14,7 km NA 600 acny) közötti távvezetékéről történik. A leágazó vezeték NA 150 mm keresztmetszetű. Az NYBRV vízbázisát a Nyírád térségben lévő karsztvíz, és a helyi vízbázisok (mélyfúrású kutak és forrásfoglalások) képezik. A vízbázisra jellemző adatokat a 10. és 11. sz. táblázat tartalmazza Balatonederics településnél. Nevezett települések vízellátása a többször módosított 21805-3/1998 számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Nyugat-balatoni Regionális Vízműrendszer (NYBRV) K-i ágáról biztosított. Üzemeltető a DRV Zrt. Vízbázis a Nyirádi vízbázis. 38. sz. táblázat: Az ivóvízellátó rendszer műszaki adatai Település neve:

Uzsa



2008 16,7

2008-2010 4,8-4,8

2009 13,3

2010 12,7



0,8-0,8

154



Uzsa




Uzsa község szennyvízelvezető rendszere Uzsa szennyvízcsatornái Lesenceistvándhoz csatlakoznak, és a szennyvizek egy szállítóvezetéken, Lesencetomaj csatornáiba kerülnek. Lesencetomajról és Lesencefalu csatornáin érkező szennyvizeket a 84. számú út mentén lévő átemelő nyomja a Tapolca Honvéd u-i átemelőbe és onnan a tisztítótelepre. Nevezett települések szennyvízelvezetése a Lesencei régió részét képezik, mely része a Tapolcai szennyvízelvezetési agglomerációnak. A keletkező szennyvizek befogadója a tapolcai szennyvízhálózaton keresztül a Tapolcai szennyvíztisztító telep. A szennyvíztisztító telep a többször módosított 20 013/95. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelt. Az üzemeltetési engedély 2010.03.10-én lejárt, az új vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás folyamatban van.

47

39 sz. táblázat: A szennyvízellátó rendszer műszaki adatai Település






2008-2010 Uzsa

2,8-2,8

0,8-0,8

133-131

0-1

9-11


2008

2009

2010

33,0

33,7

21,4



Uzsa

Ingatla nok száma

152

Csatornáb a bekötött ingatlan/in gatlanok % 94

Csatornahálózatra ingatlanok száma 2008

2009

rákötött Elvezetett szennyvíz mennyisége (m3) 2010 2008 2009 2010

142

143

143

11785

10709

10458


48

II. A KISTÉRSÉG TERÜLETÉN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK 40/a. sz. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Kommunális szennyvíziszap

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

2008

2008

2008

2008

2008

367,136

22878

-

-

-

-

Hegymagas

131,59

15718

-

4,72

-

-

Lesencefalu

74,25

5768

-

-

-

-

Lesenceistvánd

268,469

3288

-

-

-

-

Lesencetomaj

260,42

4376

-

-

630

-

Nemesvita

93,025

4838

-

-

-

-

Raposka

91,994

7024

Szigliget

1,2

15689

139,02

166

-

-

-

-

1427,104

79745

0

23,88

630

0

Települési szilárd hulladék (tonna/év)

Települési folyékony hulladék (m3)*

2008

Balatonederics

Település

Uzsa Összesen:

19,16

Forrás: Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft., 2011 Remondis Tapolca Kft., 2011 *DRV Zrt. és a Bakonykarszt Víz és Csatornamű Zrt. ivóvíz-szolgáltatással kapcsolatos adat alapján került kiszámításra, 2011

49

40/b. sz. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Települési szilárd hulladék (tonna/év)


Kommunális szennyvíziszap




2009

2009

2009

2009

2009

2009

Balatonederics

351,943

19546

-

-

-

-

Hegymagas

151,817

11621

330000

-

-

-

Lesencefalu

71,49

3657

-

-

-

-

Lesenceistvánd

251,97

1886

-

3,84

-

-

Lesencetomaj

250,74

1212

-

-

2900

242620

Nemesvita

105,563

4437

-

-

-

-

Raposka

106,438

1944

1,05

Szigliget

325,925

13473

4,35

Uzsa

118,616

130

-

0,51

-

-

Összesen:

1734,502

57906

330000

9,75

2900

242620

Település


50

40/c. sz. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Települési szilárd hulladék (tonna/év)






2010

2010

2010

2010

2010

2010

Balatonederics

392,34

17140

-

-

-

-

Hegymagas

131,38

10489

-

-

-

-

Lesencefalu

68,68

3871

-

-

-

-

Lesenceistvánd

253,93

2466

-

-

-

-

Lesencetomaj

240,90

3502

-

-

-

-

Nemesvita

105,12

3917

-

-

-

-

Raposka

87,58

1246

-

-

-

-

Szigliget

493,00

9388

-

0,97

-

-

Uzsa

129,89

240

-

-

-

-

Összesen:

1902,82

52259

0

0,97

0

0

Település


51

A Lesencéktől a Balatonig Kistérség területén a hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a Remondis Tapolca Kft. illetve a VÜZ Nonprofit Kft. végzik. A begyűjtött hulladék kezelése és lerakással történő ártalmatlanítása a Remondis Tapolca Kft. zalahalápi telephelyén kerül sor. Az elmúlt három évben 5064 tonna kommunális hulladék került összegyűjtésre és lerakásra a térségben szolgáltató szervezetek rendelkezésre bocsátott adatai alapján. Ezenkívül 5 településen szelektív hulladékgyűjtés során 62 tonna papír, üveg és PET palack került összegyűjtésre további hasznosítás érdekében. Ezek alapján a kistérségben keletkezett hulladékmennyiség 1 %- a került csak szelektíven összegyűjtésre és 99 %-a lerakásra. A fenti adatokra hivatkozva sajnálattal lehet megállapítani, hogy az elmúlt évek során nem növekedett a kistérségben a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége. Előrelépést jelent az a tény, hogy 2005. évtől kezdődően szelektív hulladékgyűjtés feltételei kerültek kialakításra a kistérség területén (Hegymagas, Raposka kivételével nem állnak rendelkezésre szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó adatok). 41 sz. táblázat: A kistérség településein szelektíven gyűjtött hulladékok jellemző adatai Település Balatonederics1 Lesenceistvánd1 Hegymagas Nemesvita1 Raposka Szigliget Uzsa1 Lesencefalu Lesencetomaj2 Összesen

üveg 1,89 0,5 0,18 0,32 0,3

Szelektíven gyűjtött hulladékmennyiség (t/év) 2008 2009 2010 PET papír üveg PET papír üveg PET 1,89 1,8 1,46 1,47 3,37 2,27 1,62 0,15 0,8 0,4 0,18 0,23 0,34 0,15 0,29 0,44 0,04 0,13 0,2 0,19 0,25 0,21 0,47 0,02 0,03 0,37 1,05 0,48 0,15 0,21 0,26 4,03 3,91 11,65 8,05 7,63 22,31 20,24 19,45

papír 1,92 0,15 0,41 0,14

Forrás: 1 Remondis Kft. 2 Keszthelyi Városüzemeltetési Kft., 2011

A háztartási zöldhulladék, a telkek gondozásából származó nyesedék az esetek többségében elégetésre kerül. Egyelőre kevés háztartás és önkormányzat körében működik a szerves és zöldhulladékok komposztálása, azonban a kistérség tervezi ennek kialakítását. A kommunális veszélyes hulladékok gyűjtése a települések többségén nem megoldott, Nemesvitán az iskolában és a könyvtárban gyűjtik a száraz elemeket.

SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT, KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK Veszélyes hulladék A Lesencéktől a Balatonig Kistérség területén kiemelten kezelendő hulladékok közül egészségügyi és állati eredetű hulladékok keletkeznek, valamint veszélyes hulladékok, amelyek a gazdálkodó szervezetek tevékenységük következtében termelnek (Balatonederics, Lesencetomaj és Uzsa településen). Egészségügyi hulladékok csupán az önkormányzatok által üzemeltetett védőnői szolgálatoknál, és a háziorvosi szolgálatoknál fordulnak elő. Az itt képződött veszélyes hulladékokról nem állnak rendelkezésre pontos adatok.

52

42. sz. táblázat: A Lesencéktől a Balatonig Kistérség településein keletkezett veszélyes hulladék mennyiségek Település

Balatonederics

Veszélyes hulladék mennyisége (kg/év) 2008 2009 2010 185 120

Hegymagas

-

-

-

Lesencefalu

-

-

-

Lesenceistvánd

-

-

-

Lesencetomaj

125

77

-

Raposka

-

-

-

Nemesvita

-

-

-

Szigliget

-

-

-

Uzsa

7215

12679

-


43 sz. táblázat: A kistérségben keletkező veszélyes hulladékok fajtái Hulladékkód

Hulladékcsoport

0501 1301 1302 1305 1406 1501

Kőolaj finomításból származó hulladékok Hidraulika olaj hulladékok Motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok Olaj-víz szeparátorokból származó hulladékok Szerves oldószer-, hűtőanyag és hab/aeroszol hulladékok Csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat) Abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők és védőruházat A közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó kiselejtezett járműveket is), azok bontásból, valamint a járművek karbantartásából származó hulladékok (kivéve 13, 14, 16 06 és 16 08) Elemek, akkumulátorok Fa, üveg és műanyag Bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek Föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő

1502 1601

1606 1702 1703 1705

Mennyiség (kg) 2008 2009 2010 5130 8827 180 20 250 788 348 212

1042 637

-

560 720 -

270 -

-


Csomagolási hulladék Magyarországon a csomagolási hulladéktípusra jelenleg nincs kötelező adatszolgáltatás. Az alábbiakban bemutatott adatok elsősorban az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (továbbiakban: OHT II.) szereplő fajlagos érték alapján kerültek kiszámításra. Az adatok nem kellő megalapozottsága miatt ezek csupán tájékoztató jellegűek és nem teljes körűek. Az OHT II. alapján a Magyarországon forgalomba kerülő csomagolóanyag becsült mennyisége 55 kg/lakos/évre tehető.

53

A számítások szerint ez a mennyiség a Lesencéktől a Balatonig Kistérség településeire vetítve (5903 fő) 325 tonna/év.

Az irodalmi adatok alapján a csomagolási hulladékok 19%-a szelektíven összegyűjtésre kerül. A fenti. táblázat adatai szerint a műanyag csomagolás hulladék 10%-a, a papír és karton 3%-a, az üveg 1%-a kerül elszállításra a szelektív gyűjtőpontokról. A szelektíven gyűjtött papír hulladék azonban nem egyezik a csomagolási hulladék frakciójával, annak nagy részét hulladékká vált újságok, reklám- és szóróanyagok teszik ki. Ezek egy észe szervezett (iskolai) gyűjtésből származik.

54

Csomagolási hulladékok 44. sz. táblázat: A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Település

Balatonederics

Papír és karton csomagolási hulladék

Műanyag csomagolási hulladék

Fa csomagolási hulladék

Fém csomagolási hulladék

2010

2010

2010

2010

Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék 2010

Egyéb, kevert csomagolási hulladék

Üveg csomagolási hulladék

Textil csomagolási hulladék

2010

2010

2010

11,36

5,20

7,50

1,69

7,80

26,60

Hegymagas

3,18

1,46

2,10

0,47

2,19

7,45

Lesencefalu

3,49

1,60

2,31

0,52

2,40

8,18

Lesenceistvánd

10,34

4,73

6,82

1,54

7,10

24,20

Lesencetomaj

12,31

5,63

8,12

1,83

8,45

28,82

Nemesvita

4,04

1,85

2,67

0,60

2,77

9,46

Raposka

2,69

1,23

1,77

0,40

1,84

6,29

Szigliget

9,93

4,54

6,55

1,48

6,81

23,23

Uzsa

3,68

1,68

2,43

0,55

2,53

8,62

61,04

27,92

40,26

9,09

41,88

142,85

Összesen:

0

0

Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Tervben alkalmazott tömeg% arányok alapján becsült értékek

A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE Jelenlegi ismeretek szerint felhalmozott hulladék a Lesencéktől a Balatonig Kistérség területén nincs. Felhalmozott nem veszélyes, csomagolási és kiemelten kezelendő hulladék a tervezési területen nem ismert.

55

A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE A Lesencéktől a Balatonig Kistérség területére be- és kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramokról és éves mennyiségükről nem áll rendelkezésre adat. Nem veszélyes hulladékok 45. sz. táblázat: A településekről kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Települési szilárd hulladék (tonna/év)

Települési folyékony hulladék (m3)





2010

2010

2010

2010

2010

2010

Balatonederics

392,34

-

-

-

-

-

Hegymagas

131,38

-

-

-

-

-

Lesencefalu

68,68

-

-

-

-

-

Lesenceistvánd

253,93

-

-

-

-

-

Lesencetomaj

240,90

-

-

-

-

-

Nemesvita

105,12

-

-

-

-

-

Raposka

87,58

-

-

-

-

-

Szigliget

493,00

-

-

0,97

-

-

Uzsa

129,89

-

-

-

-

-

Összesen:

1902,82

0

0

0,97

0

0

Település


56

46. sz. táblázat: A településekre beszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Kommunális szennyvíziszap




2010

2010

2010

2010

2010

-

-

-

-

-

-

Hegymagas

-

-

-

-

-

-

Lesencefalu

-

-

-

-

-

-

Lesenceistvánd

-

-

-

-

-

-

Lesencetomaj

-

-

-

-

-

-

Nemesvita

-

-

-

-

-

-

Raposka

-

-

-

-

-

-

Szigliget

-

-

-

-

-

-

Uzsa

-

-

-

-

-

-

Összesen:

0

0

0

0

0

0

Települési szilárd hulladék

Települési folyékony hulladék

2010

Balatonederics

Település

57

Csomagolási hulladékok 47. sz. táblázat: A településekről kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Település

Balatonederics





2010

2010

2010

2010

Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék 2010

Egyéb, kevert csomagolási hulladék

Üveg csomagolási hulladék

Textil csomagolási hulladék

2010

2010

2010

11,36

5,20

7,50

1,69

7,80

26,60

Hegymagas

3,18

1,46

2,10

0,47

2,19

7,45

Lesencefalu

3,49

1,60

2,31

0,52

2,40

8,18

Lesenceistvánd

10,34

4,73

6,82

1,54

7,10

24,20

Lesencetomaj

12,31

5,63

8,12

1,83

8,45

28,82

Nemesvita

4,04

1,85

2,67

0,60

2,77

9,46

Raposka

2,69

1,23

1,77

0,40

1,84

6,29

Szigliget

9,93

4,54

6,55

1,48

6,81

23,23

Uzsa

3,68

1,68

2,43

0,55

2,53

8,62

61,04

27,92

40,26

9,09

41,88

142,85

Összesen:

0

0


58

48/a. sz. táblázat: A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása (2010) Települési szilárd hulladék Település




Lerakás

Lerakás

Lerakás

Lerakás tonna/év

%

3

Mezőgazdasági és Ipari és egyéb élelmiszeripari gazdálkodói nem nem veszélyes veszélyes hulladékok hulladékok Lerakás

Lerakás

m /év

%

t/év

%

t/év

%

t/év

%

t/év

%

Balatonederics

392,34

99

17140

100

-

-

-

-

-

-

-

-

Hegymagas

131,38

100

10489

100

-

-

-

-

-

-

-

-

Lesencefalu

68,68

95

3871

100

-

-

-

-

-

-

-

-

Lesenceistvánd

253,93

100

2466

100

-

-

-

-

-

-

-

-

Lesencetomaj

240,9

97

3502

100

-

-

-

-

-

-

-

-

Nemesvita

105,12

99

3917

100

-

-

-

-

-

-

-

-

Raposka

87,58

100

1246

100

Szigliget

493

100

9388

100

-

-

0,97

100

-

-

-

-

Uzsa

129,89

99

240

100

-

-

-

-

-

-

-

-

Összesen:

1902,82

52259

100

0

0

50

100

0

0

0

0

99


59

48/b. sz. táblázat: A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

Települések

Balatonederics Hegymagas Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Nemesvita Raposka Szigliget Uzsa Összesen:





Lerakás t/év % 83 11,36 3,18 100 3,49 n.a. 99 10,34 n.a 12,31 90 4,04 2,69 100 9,93 100 96 3,68 97 61,04

Lerakás t/év % 69 5,2 100 1,46 n.a. 1,6 97 4,73 n.a 5,63 86 1,85 100 1,23 100 4,54 85 1,68 90 27,92

Lerakás t/év %

Lerakás t/év % 7,50 100 2,10 100 2,31 100 6,82 100 8,12 100 2,67 100

0

0

1,77 6,55 2,43 40,26

100 100 100

Vegyes összetételű Egyéb, kevert Üveg Textil kompozit csomagolási csomagolási csomagolási csomagolási hulladék hulladék hulladék hulladék Lerakás Lerakás Lerakás Lerakás t/év % t/év % t/év % t/év % 1,69 100 7,80 26,60 91 0,47 100 2,19 7,45 100 0,52 100 2,40 8,18 n.a. 1,54 100 7,10 24,20 99 1,83 100 8,45 28,82 n.a 100 98 0,60 2,77 9,46 0,40 1,84 6,29 100 1,48 100 6,81 23,23 100 0,55 100 2,53 8,62 98 0 0 9,09 100 41,88 142,85 99


60

III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK A hazai szabályozást illetően a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben és annak végrehajtási utasításaiban foglalt előírások a mértékadóak. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás Európai Unió által támasztott követelményeinek megfelelő szabályozását. A települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó két legfontosabb kapcsolódó jogszabály a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a hulladéklerakással valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet. Különleges megítélés alá esnek a Balaton parti sávjában elhelyezkedő hulladéklerakó telepek, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény rendelkezései miatt. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetéhez tartozó települések esetében új hulladéklerakó építésére illetve a meglévők bővítésére nincs lehetőség. A régióban és a Lesencéktől a Balatonig Kistérség területén a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat − az önkormányzatok jegyzői, − a Közép-, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések) − az érintett szakhatóságok bevonásával. 49 sz. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes OTTO Tapolca

OTTO Tapolca Kft./ Remondis Tapolca Kft.

Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft.

Engedély Engedély tárgya száma 73401/2007 Zalahaláp 010/2 hrsz. És . 010/ 42 hrsz. alatti területen található nem veszélyes hulladéklerakó egységes környezethasználati engedélye 64930/2007 73401/2007. határozat számú környezethasználati engedély módosítása – névváltozás jóváhagyása (Remondis Tapolca Kft.) 1205/1/4/20 Begyűjtés, szállítás 11

Anyag megnevezése

Érvényességi ideje Települési szilárd hulladék 2017. október 31. kezelése, 10 tonna/nap feltöltési kapacitás és 25000 tonna teljes befogadó kapacitáson felüli hulladéklerakó működtetése Települési szilárd hulladék 2017. október 31.

Települési szilárd hulladék 2014.

Forrás: Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft., 2011 Remondis Tapolca Kft., 2011

61

A Remondis Tapolca Kft. által üzemeltetett Zalahaláp lerakó 010/2 hrsz telepe két részre lett osztva, így az új rétegrenddel ellátott terület 010/42 hrsz alatt került nyilvántartásba, illetve a szolgáltató 010/44 hrsz. telepe rekultiválás alá került. A közszolgáltatók a hulladékkezelési tevékenységüket a Környezetvédelmi Felügyelőség által kibocsátott kezelői engedélyek alapján végezhetik. A rendelkezésre bocsátott és áttanulmányozott kezelői engedélyek alapján megállapítható, hogy a közszolgáltatók feladatukat az engedélyezett területen végzik az előírásoknak megfelelően. A A térség fejlesztési tervei szerint az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer elindítása, működtetése időszerű.

HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA A jelenlegi adatok szerint a gyűjtést végző közszolgáltatók a tervezési területen általában heti gyakorisággal látják el a feladatot. A Keszthelyi Városüzemeltetési Egyszemélyes Kft., a Remondis Tapolca Kft. korszerű gépjárművekkel dolgozik, amelyek nagy része tömörítő feltéttel rendelkezik, a tömörítés mértéke általában 1:5. Az intézményi és egyéb hulladékokat konténeres gyűjtőjármű szállítja el. Konténeres hulladékot a külső megrendelőktől, eseti megrendelések alapján szállítanak. A külterületi ingatlanok háztartási hulladékainak elszállítását bejelentés alapján végzik. Zárt és nyitott konténerekkel rendelkeznek. A nyitott konténerben elhelyezett hulladékot, szállítás alkalmával a menetszél okozta kiszóródás megakadályozására, az erre a célra legyártott takaró ponyvával fedik. Keszthelyi Városüzemeltetési Egyszemélyes Kft. hulladékgyűjtése, szállítása Lesencetomajon és Lesencefaluban heti rendszerességgel gyűjtik a hulladékot. Lesencetomajon 110 literes és 60 literes gyűjtőedényzetet használnak a lakók, Lesencefaluban 110 literes gyűjtőedényzetet és 60 literes műanyag zsákot. A hulladékszállító járművek közül a Steyer 19S27 és Renault Premium 280.19 típusú hulladékgyűjtő jármű szedi a két településen a hulladékot. Remondis Tapolca Kft. hulladékgyűjtése, szállítása A kistérség további hét településén a szolgáltató a lakossági hulladékot heti rendszerességgel gyűjti, amit forgódobos hulladékgyűjtő gépkocsival szállít el. A műanyag edények űrtartalma a következő: 60 literes, 110 literes, 120 literes, 240 literes és 1100 literes BOBR tartály. A papírt, az üveget és a PET palackot szelektív szigeteken, az arra kijelölt 1100 literes BOBR tartályba helyezheti a lakosság. A szigetek 4 db BOBR tartályból állnak: 1 db papírgyűjtésre, 1 db üveg gyűjtésre és 2 db PET palack gyűjtésre. A szolgáltató járműparkja: 9 db öntömörítős járművel, 4 db konténeres gépjárművel, 4 db egyéb teherjárművel és egy db pótkocsival rendelkeznek. Összességében rögzíthető, hogy a hulladék gyűjtése viszonylag korszerű, átlagos műszaki állapotú járművekkel folyik.

62

IV. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS A települési folyékony hulladékokra vonatkozóan a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg a kezelési szabályokat. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely − emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, − a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint − a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Folyékony hulladék ártalmatlanítása: a folyékony hulladék elhelyezése leürítő helyen, szennyvíztisztító telepen, valamint a környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fizikai-kémiai vagy biológiai módszerrel. Települési folyékonyhulladék leürítő hely a közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája, illetőleg szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya lehet.

A TELEPÜLÉSEKEN KELETKEZŐ TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK MENNYISÉGE 50 sz. táblázat: A településeken keletkező települési folyékony hulladék mennyisége (2010.) Település

Balatonederics Hegymagas Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Nemesvita Raposka Szigliget Uzsa Összesen:

Szolgáltatott ivóvíz mennyisége Ezer m3/év 44200 17690 10767 25100 31251 14162 6620 60982 10698 221470

Közcsatornán elvezetett mennyiség Ezer m3/év 27060 7201 6896 22634 27749 10245 5374 51594 10458 169211

Folyékony hulladék mennyisége Ezer m3/év 17140 10489 3871 2466 3502 3917 1246 9388 240 52259

Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2011. Bakonykarszt Víz és Csatornamű Zrt., 2011 DRV Zrt., 2011

Összehasonlítva a szolgáltatott ivóvíz mennyiséget 221470 m3/év és a közcsatornában gyűjtött 169211 m3/év szennyvízmennyiséget, a két adat közötti különbség 52259 m3/év, ha feltételezzük, hogy a felhasznált ivóvíz mennyiség kommunális szennyvízként jelenik meg. Ez a mennyiség tulajdonképpen a keletkező települési folyékony hulladék. A különbözet ez esetben a csapadékvíz-hálózatok nem megfelelő kiépítettségéből adódhat, a keletkező, elfolyó csapadékvíz elvezetés sok eseten a szennyvízcsatorna hálózathoz kerül beépítésre. Ezt a szennyvízmennyiséget valamilyen fajta, túlnyomórészt szakszerűtlenül épített és üzemeltetett, egyedi víznyerőkből szennyvízkezelő, tároló, szikkasztó berendezésbe vezetik, ahonnan annak legnagyobb része a talajban elszivárog, szennyezve, veszélyeztetve a felszínalatti vizeket. Környezetvédelmi szempontból ezek a megoldások kevés kivételtől eltekintve nem fogadhatók el. 63

A keletkező települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentése egyrészről a települési csatornahálózatok kiépítésével, másrészről a lakásoknak a kiépült és üzemelő közcsatorna-hálózatokra történő minél nagyobb mértékű rákötéssel biztosítható. A 2002. évi adatokkal összehasonlítva a keletkező folyékony hulladékot (234451 m3/év) – a 2010. évi adathoz viszonyítva negyedére csökkent. Jelentős javulás tapasztalható a megvalósult szennyvízcsatorna beruházásoknak köszönhetően. A keletkező kommunális szennyvíziszap mennyiség a települési szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésével összefüggően folyamatosan növekszik. Ennek megfelelően mind a települési folyékony hulladékok, mind a kommunális szennyvíziszapok hulladékgazdálkodási problematikáját, illetve a megoldások feladatrendszerét a települési szennyvíz elvezetési és tisztítási fejlesztéseihez és működtetési, üzemeltetési rendszereihez igazítva, azzal összehangoltan lehet és kell megoldani.

V. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A KÉPZŐDŐ HULLADÉK MENNYISÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA Az elmúlt három évben képződött szilárd települési hulladék éves mennyisége 1427 – 17341902 tonna volt a 2008 – 2009 – 2010. években. A korábbi tervezési időszak alatt a hulladéktermelési szokások, az életszínvonal és a demográfiai változások figyelembe vételével a hulladék mennyisége növekedett, de nem a várakozásoknak megfelelően. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT II.) prognosztizálták a települési szilárd hulladék mennyiségének változását. Az OHT-ben megadott érték évi 5 tömeg % közötti mennyiségi növekedést mutat a keletkező hulladék volumenére vetítve. A gyakorlat azonban eltért a tervezési adatoktól. A tervezési időszak alatt a hulladéktermelési szokások, az életszínvonal és a demográfiai változások figyelembe vételével a hulladék mennyisége a várakozásokkal ellentétesen alakult. A korábbi terv 2-3 %-os növekedést prognosztizált. A hulladékszállítási adatok viszont egyértelmű csökkenést mutatnak. A 2010. évben keletkezett települési szilárd hulladék mennyiségéhez képest 8%-kal csökkent a hulladék mennyisége a 2007. évi adathoz (2059 t) viszonyítva. A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentését a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program szabályozza, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának, megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladékok mennyisége fokozatos csökkenést mutat. Ez azt jelenti, hogy 2008-ra 65-70 %-ra, és 2015-re további 65-70 %-ra fog csökkenni a települési folyékony hulladékok mennyisége. A korábbi tervezési időszakban előirányzott mennyiségi csökkenést felülhaladta a kistérségben keletkezett folyékony hulladék mennyisége, ami a megvalósult szennyvízcsatorna beruházásoknak köszönhető. A 2010. évben keletkező folyékony hulladék mennyiség a 2002. évi érték (234 451m3) negyedére csökkent.

64

51. sz. táblázat: A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (tonna/év) Település

Települési szilárd hulladék tonna/év 2010 2014

Települési folyékony hulladék m3/év* 2010 2014

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 2010 2014

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 2010 2014

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 2010 2014

Balatonederics

392,34

471

17140

6856

-

-

-

-

-

-

Hegymagas

131,38

158

10489

4196

-

-

-

-

-

-

Lesencefalu

68,68

82

3871

1548

-

-

-

-

-

-

Lesenceistvánd

253,93

305

2466

986

-

-

-

-

-

-

Lesencetomaj

240,90

289

3502

1401

-

-

-

-

-

-

Nemesvita

105,12

126

3917

1567

-

-

-

-

-

-

Raposka

87,58

105

1246

498

Szigliget

493,00

592

9388

3755

-

-

-

-

-

-

Uzsa

129,89

156

240

96

-

-

-

-

-

-

Összesen

1902,82

2131

52259

20904

-

-

-

-

-

-

Forrás: Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft., 2011 Remondis Tapolca Kft., 2011 *DRV Zrt. és a Bakonykarszt Víz és Csatornamű Zrt. ivóvíz-szolgáltatással kapcsolatos adat alapján került kiszámításra 2011 ,

65

CSÖKKENTÉSI CÉLOK, HASZNOSÍTÁSI ÉS ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLOK A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitűzések alapja a Hulladékgazdálkodási törvény (Hgt.) 56.§-a. Az ezzel összhangban elkészített Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT II.) a következő célokat fogalmazza meg: • A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára. • A települési szilárd hulladék újrafeldolgozási arányának 30%, teljes hasznosításának 40% fölé emelése. • 2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok összességében 35%-os hasznosítása (2020-ig 50%). • A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna biológiailag lebomló szervesanyag kerüljön lerakásra. • A maradék hulladék biológiailag lebomló szervesanyag tartalmának stabilizálására mechanikai-biológiai hulladék előkezelés megvalósítása – szükség szerint. • Az energetikai hasznosítás bővítése, különösen a mechanikai-biológiai hulladék előkezelés éghető frakciójának elkülönítése és energetikai hasznosítása interregionális megoldásokkal, erőművek, cementgyárak, hulladék-erőművek igénybevételével. A fentiek figyelembe vételével a szelektív hulladékgyűjtés során keletkező új fajta hulladékok mennyisége összefügg a vegyesen keletkező, lerakásra kerülő szilárd települési hulladék mennyiségével, ezért a települési hulladékok mennyiségének relatív csökkenése várható. Ez a csökkenés a szelektív hulladékgyűjtés lassú terjedésének köszönhetően csak kis mértékben jelentkezik a kistérségben. A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkeni fog. 52. sz. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési cél Hulladék Települési szilárd hulladék

Csökkentési cél A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60 % alá csökkentése.

A lerakott hulladék szervesanyag tartalmának csökkentése (2016ra ne haladja meg a 820 ezer tonnát országos szinten). A régi, felhagyott, bezárt lerakók folyamatos rekultiválása és monitorozása. Települési folyékony hulladék

A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programban előírtak szerint el kell érni, hogy minél nagyobb arányban kössenek rá az ingatlantulajdonosok a hálózatra.

66


El kell érni, hogy a szennyvíziszap minősége lehetővé tegye, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányban biztosítható legyen.


Csak a nem hasznosítható inert hulladék kerüljön lerakóban ártalmatlanításra.

Az illegális hulladéklerakás visszaszorítása. Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014

53. sz. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és területi hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék Települési szilárd hulladék




Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Országos A települési szilád hulladék A szelektív hulladékgyűjtés teljessé újrafeldolgozható frakciói esetében az tétele a tervidőszak végére. újrafeldolgozás arányának 40 % fölé Mechanikai – biológiai hulladék emelése. előkezelés égethető frakciójának A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának elkülönítése és energetikai biztosítása a lakosság 80 %-a számára. hasznosítása interregionális A teljes települési hulladékok megoldásokkal. hasznosításának 40 % fölé emelése. A gyártói felelősségi körbe tartozó A biológiailag lebomló összetevők hulladékok lakossági begyűjtő elkülönített kezelésének megoldása. rendszerének fejlesztése A települési szilárd hulladék energetikai (csomagolóanyag, elem-akkumulátor, hasznosításának bővítése. elektronikai hulladék, gumiabroncs) hulladékudvarok létesítésével, kereskedelmi cégek bevonásával. A folyékony hulladék további megfelelő A Nemzeti Települési Szennyvízártalmatlanításának megszervezése. elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program összhangban célul kitűzhető mennyiség 15 %-os csökkentése a csatornázás fejlesztésének köszönhetően, valamint a környezetkímélő módon történő gyűjtés. A településen nem keletkezik A Nemzeti Települési Szennyvízszennyvíziszap. elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programmal összhangban el kell érni a szennyvíziszap minőségi paramétereire vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányban biztosítható legyen. Biztosítani kell a településen keletkező Elő kell írni a hasznosítható építési építési-bontási és egyéb inert hulladék hulladék meghatározott arányú külön gyűjtését, elszállítását és szakszerű alkalmazását egyes technológiáknál, e újrahasznosítását, esetleg ártalmatlanítását. szabályokat az építési-bontási engedélyekben érvényesíteni kell. Szemléletformálással tudatosítani kell az újrahasználat és újrafeldolgozás során keletkező termékek használatának előnyeit.

Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014

67

54. sz. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó célok Hulladék

Csökkentési cél

Hulladékolajok

Akkumulátorok és elemek

Elektromos és elektronikai hulladékok

Kiselejtezett gépjárművek

Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok

Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt

Egyéb hulladék

A lakosság részére lehetőség biztosítása a szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére. Hulladékolajok begyűjtési rendszerének korszerűsítése, amelyet a termékdíjrendszer ösztönöz. Szelektív hulladékgyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos gyűjtőhasznosító hálózathoz. A visszagyűjtési kötelezettség 25 %-ra történő emelése 2012-re. Szelektív hulladékgyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos gyűjtőhasznosító hálózathoz. Az EU-s irányelv előírásainak megfelelően 2014-ben el kell kell érni a begyűjtendő hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai berendezések mennyiségének a 7-8 kg/fő/év értéket. Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz. 2004. óta gépjárművet csak bontási igazolás alapján lehet véglegesen kivonni a forgalomból. Nem önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézménynél információ szolgáltatása az ártalmatlanítás lehetőségéről. Szelektív gyűjtés biztosítása térségi szinten. A biológiai úton lebomló növényi és állati hulladék lerakását teljes egészében meg kell szüntetni. Be kell zárni és szükség esetén fel kell számolni az állati hulladéklerakókat és átfogó rendszert kell kiépíteni az állati eredetű hulladék feldolgozására. Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Információ szolgáltatása a lakosságnak a lehetséges ártalmatlanítás módjáról. Kapcsolódás az országos azbesztmentesítési programhoz. Illegális lerakás elkerülése. -


55 sz. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó helyi és területi hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi

Hulladékolajok

Akkumulátorok és szárazelemek

A lakosság részére lehetőség biztosítása a szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére. Ideiglenes tárolás szakszerű megoldása. A hulladék ártalmatlanításának megszervezése. Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz. Szelektív hulladékgyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos gyűjtő-

Országos Elkülönített gyűjtés biztosítása. PCB tartalom ellenőrzése. Szabályozási rendszer átvizsgálása, módosítása.

Az EU-s irányelv visszagyűjtési kötelezettséget ír elő, hordozható elemakkumulátorokból 2012-re 25%-ot, 2016-ra 45%-ot kell teljesíteni.

68

Elektromos és elektronikai hulladékok

hasznosító hálózathoz. Szelektív hulladékgyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos gyűjtőhasznosító hálózathoz.

Gépjárművek

Kapcsolódás az országos gyűjtőhasznosító hálózathoz.

Egészségügyi hulladékok

Nem önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézménynél információ szolgáltatása az ártalmatlanítás lehetőségéről.

Állati eredetű hulladékok

Szelektív gyűjtés biztosítása térségi szinten.

Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt

Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Szabályszerű bontás és ártalmatlanítás biztosítása.

Az EU-s irányelv előírásainak megfelelően 2014-ben el kell érni a begyűjtendő hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai berendezések mennyiségének a 7-8 kg/fő/év értéket. 2014. végére az összes hulladékká vált gépjármű – az átlagos gépjárműtömeget alapul véveújrahasználatának és újrahasznosításának együttes aránya legalább az évi 95 tömeg%-ot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább az évi 85 tömeg%-ot kell hogy elérje. Az egészségügyi hulladékokon belül a hasznosítható hányad nagyon alacsony, a fertőzésveszély miatt a hulladék legnagyobb részének égetéssel történő ártalmatlanítása a cél. Hulladékká vált állati melléktermékek kezelésének biztosítása. ATEV Fehérjefelolgozó Zrt. kezelőrendszerének fejlesztése. Folyamatosan képződő hulladék előírásoknak megfelelő begyűjtése és kezelése. Távlati Uniós cél az azbesztet tartalmazó hulladék újrafelhasználásának betiltása.


56. sz. táblázat: A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék

Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék

Csökkentési cél Szelektív gyűjtés biztosítása, és a külön gyűjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történő átadása. Szelektív gyűjtés biztosítása, és a külön gyűjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történő átadása. Anyagában történő hasznosítás biztosítása. Szelektív gyűjtés biztosítása, hulladékudvaron keresztül és a külön gyűjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történő átadása. A hulladékkezelési eljárások során mágnes szeparáció alkalmazása. Anyagában történő hasznosítás biztosítása. Anyagában történő hasznosítás biztosítása. Szelektív gyűjtés biztosítása, és a külön gyűjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történő átadása. Anyagában történő hasznosítás biztosítása.


69

57 sz. táblázat: A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és területi hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék



Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Szelektív hulladékgyűjtési rendszer biztosítása a hulladékok különgyűjtésének kialakításához. A nem szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok utóválogatási lehetőségének megteremtése. Szelektív hulladékgyűjtési rendszer biztosítása a hulladékok különgyűjtésének kialakításához. A nem szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok utóválogatási lehetőségének megteremtése. Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával. Anyagában történő hasznosítás, mágneses szeparációs eljárás segítségével. Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával.

Országos

2012-re a képződő csomagolási hulladékok újrahasznosítása az elérendő cél, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, hogy papírra-kartonra és üvegre 60%-os, fémre 50%-os, műanyagra 22,5%-os, fára 15 %-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön.

Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával. Szelektív hulladékgyűjtési rendszer biztosítása a hulladékok különgyűjtésének kialakításához. Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával. Karitatív gyűjtések támogatása.


70

VI. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM Figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokban, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben 2009-2014., illetve a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás (TSZH) Fejlesztési Stratégiában meghatározottakat, Lesencéktől a Balatonig Kistérség településeinek is az ott meghatározott célok eléréséhez kell igazodnia az ott meghatározott célok eléréséhez kell igazodni (TSZH Fejlesztési Stratégiában referencia év a 2004.). Megelőzés -

-

A regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépülésének elősegítése. A lakossági szerves hulladékok házi komposztálásának elterjesztése a családi házas településrészeken. Az újrahasználat ösztönzése. A beruházások és a létesítmények tervezésénél azon kezdeményezéseket kell előnyben részesíteni, amelyek a biohulladékok, a csomagolási hulladékok és a veszélyes hulladékok maradék-hulladéktól történő elkülönített kezelését lehetővé teszik. Ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, az újrahasználható és a tartós termékek piacra kerülését, valamint a fogyasztói szokásokat ebben az irányba befolyásoló tájékoztató felvilágosító munkát.

Hasznosítás

-

-

-

-

-

El kell terjeszteni és teljessé kell tenni a hasznosítható összetevők elkülönített begyűjtését, ipari előkészítését, az ehhez szükséges létesítmények és eszközpark (gyűjtőszigetek, gyűjtőedényzet és begyűjtő járművek, válogatóművek) létrehozását, illetve alkalmazását. A szelektív gyűjtés eszközeinek biztosítása a lakosság legalább 80%-a részére 2013 végére. A szelektív begyűjtést szolgáló rendszerek kialakításakor a fokozatosan bővülő komplex megoldások előnyben részesítése. A települési szilárd hulladék hasznosításának 40% fölé történő emelése 2013 végéig (anyagában vagy termikus úton). A lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának a 1999/31/EK irányelvben foglaltak szerinti csökkentése az 1995. évi szinthez képest (az ehhez szükséges elkülönített bio-hulladék és papír-hulladék begyűjtésének, illetve hasznosításának és előkezelésének – komposztálás, biogáz-előállítás stb. – fejlesztésével). A csomagolási hulladékok 55%-os újrafeldolgozása a cél 2012-re. A háztartási elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak 7-8/kg/fő/év mennyiségben történő begyűjtése (nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók visszavételi kötelezettségére építve). A gumiabroncs-hulladék lerakásának teljes tilalma (2006-tól), visszavételi kötelezettség bevezetése 2013-ig (az ebből következő elkülönített gyűjtés és feldolgozás biztosítása, nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve). Az ólomakkumulátorok 2013-ra 95% fölötti elkülönített begyűjtésének biztosítása (nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve).

71

-

-

A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak 2012-re legalább 25%-os begyűjtése (nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók visszavételi kötelezettségére építve). Az önkormányzati egészségügyi intézmények hulladékkezelésének fejlesztése, beleértve a lakossági gyógyszer-hulladék elkülönített begyűjtését is.

Biztonságos ártalmatlanítás -

-

A települési szilárd hulladék lerakási arányának 60% alá történő csökkentése 2013 végére. A lerakásra vonatkozó követelményeket ki nem elégítő szilárd hulladék lerakók bezárása, a bezárt lerakók folyamatos rekultiválása. Az állami, illetve önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladék begyűjtő és kezelő rendszerek fejlesztése, a korszerűtlen, nem megfelelő kezelőlétesítmények (dögkutak, dögtemetők) megszüntetése. Egyéb lakossági veszélyes hulladékok (festékek, növényvédő szerek, háztartási vegyiáruk stb.) elkülönített begyűjtésének fejlesztése.

MÓDSZERFEJLESZTÉSI, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI, SZEMLÉLETFORMÁLÓ OKTATÁSI PROGRAMOK

ISMERETTERJESZTŐ,

A tervezési terület kommunális hulladékainak jogszabályi követelményeknek megfelelő kezelésére egy regionális hulladékgazdálkodási rendszer kerül kialakításra. Ebben a rendszerben a jelenleg alkalmazottól eltérő, korszerű és hatékony módszerekkel történik a hulladék kezelése. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer hatékony működtetéséhez alapvető fontosságú a szemléletváltás mind az önkormányzati hivatalban dolgozók, mind a lakosság körében. Ennek elősegítését az alábbi programok szolgálják. Intézményi háttér A települési önkormányzatoknál ki kell alakítani a helyi feladatok ellátására alkalmas szervezeti kereteket, meg kell teremteni ennek személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit. A kistérség önkormányzatainak valamennyi egységéinek kiemelt figyelmet kell fordítani a hulladékgazdálkodási célok megvalósítására (pl. az építési-bontási vagy állattartási engedélyek kiadásánál kiemelten kell szabályozni a keletkező hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeket). Ismeretterjesztés, tájékoztatás A nyilvánosságot tájékoztatni kell a kialakításra kerülő regionális hulladékgazdálkodási rendszer elemeiről és a megfelelő működtetésével kapcsolatos lakossági követelményekről. Ennek megvalósítására szakmai programokat kell szervezni. A program megszervezése a regionális hulladékgazdálkodási rendszert működtető szervezet feladata, a munkába be kell vonni az önkormányzatot, környezetvédelmi hatóságot, tudományos intézeteket és a civil szervezeteket. A hulladékgazdálkodás feladatairól, szabályozásának változásairól folyamatos tájékoztatást kell adni a kommunikációs csatornákon. A hatékony ismeretterjesztést és szemléletformálást kiadványok, szórólapok, plakátok készítésével és terjesztésével, játékos vetélkedők szervezésével lehet elősegíteni (ezt elsősorban az ifjúság körében).

72

Oktatás, képzés Biztosítani kell a hivatalokban dolgozók folyamatos oktatását és képzését az új vagy változó jogszabályok megfelelő alkalmazása céljából, a versenyképes tudás és a jogi, műszaki tudásszint emelése érdekében. Be kell építeni az oktatási tananyagba a hulladékgazdálkodási ismereteket, hogy a tanulók minden szinten rendelkezzenek ismeretekkel a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokról, kötelezettségekről. Ennek teljes körű megvalósítása meghaladja a kistérség önkormányzatainak lehetőségeit, kivitelezése a vidékfejlesztési tárca feladata. Fontos, hogy a helyi általános iskolák az Öko Iskola hálózat tagjaivá váljanak. Adatbázis létrehozása A megbízható és teljes körű elemzést elősegítő hulladékos információs rendszer kialakításával meg kell teremteni a későbbi hulladékgazdálkodási tervezés feltételeit és adatbázisát.

73

VII. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK IDEJE ÉS KÖLTSÉGE ÉSZAK-BALATONI REGIONÁLIS TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK KEZELÉSI PROJEKT A megvalósítani tervezett Észak-Balatoni regionális szilárdhulladék kezelő rendszer földrajzi hatásterülete Veszprém megye 158 településére terjed ki, mely települések területe a Dunántúl közepén, a Balaton északi partja és a Kisalföld között terül el. A projekt terület településrendszere változatos, az aprófalvaktól a városokig és az agglomerálódó térségig szinte minden településhálózati elem fellelhető. A projekt fő célja az Észak-Balaton térségi települések szilárd települési hulladékkezelésének EU szabályoknak megfelelő megoldása, az ehhez szükséges műszaki, technikai, szervezeti és tudati feltételek megteremtése. A projekt célkitűzései: - Hulladék elhelyezése, korszerű nagytérségi hulladéklerakón; - Tömörítős, pormentes háztartási hulladékgyűjtés; - Átrakóállomások alkalmazása, többlépcsős hulladékgyűjtés; - Szelektívgyűjtés a lakossági hasznosítható hulladékok elkülönített gyűjtésére; - Hulladékudvarok rendszerének kialakítása; - A hasznosítható hulladékok válogatása és ipari előkészítése; - BIO (zöld) hulladékok hasznosítása (komposztálás); - A jelenleg használt, illetve felhagyott lerakók rekultiválása; - A felszín alatti vízbázisok védelme, védett természeti értékek megőrzése; - Új technika, technológia, esetleg gyártási és üzemeltetési kultúra kifejlesztése, a térség gazdasági életének segítése, a munkanélküliség csökkentése. Regionális hulladéklerakó kialakítása Királyszentistván közigazgatási területén. A projekt teljes hulladékkezelési rendszere erre a királyszentistváni lerakóra szervezve valósul meg, melynek várható ideje 2011-2012. A hulladéklerakó próbaüzembe helyezése megvalósult, váratlanul bekövetkezett baleset miatt (tűzkár) jelenleg nem üzemel. Az Észak-Balatoni térségben településenként keletkezett települési szilárdhulladékok teljeskörű és szelektív szervezett gyűjtési rendszerének kialakítása, az ehhez szükséges felvilágosító munka és PR tevékenység elvégzése, a kiszolgáló gyűjtő, szállító és kezelő rendszer kiépítése hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kialakításával, átrakó állomások létesítésével, a szükséges eszközpark (gyűjtőedényzet, szállítójárművek) megteremtésével valósul meg.

74

TELEPÜLÉSI SZINTŰ FELADATTERV Balatonederics

Résztvevők

Intézkedés

Időzítés

Költségigény (eFt)

Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és azok gyakori ürítésének megszervezése (Kossuth u., közparknál) Illegális hulladéklerakások megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása (Romi árok, régi vasút)

önkormányzat, 2011-től Remondis Tapolca Kft. 2011-2012 önkormányzat, Remondis Tapolca Kft.

önkormányzat

350/hónap 5/db

2011-től

6 m3/0,5/km

2011-2012

3000

2011-től

részletes költségelemzést igényel

Komposztáló Konyhai hulladékok, biológiailag könnyen 9 önkormányzat, bomló szervesanyagok komposztálásának lakosság fejlesztése a Lesencéktől a Balatonig Kistérség egy közös telepén Csatornázás A korábbi közműpótló berendezések felszámolása, folyamatos ellenőrzése szivárgás megszüntetése a külterületen

önkormányzat, DRV Zrt. Tudatformálás

Gazdálkodók, vállalkozók folyamatos tájékoztatása (helyi újságban), képzése a korszerű hulladékgazdálkodással kapcsolatban (szelektív gyűjtés,komposztálás) Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról

158 önkormányzat 2011-től konzorciuma, kamarák, felügyelőség

100

civil szervezetek, 158 önkormányzat konzorciuma

100-200

2011-től

75

Hegymagas Intézkedés

Résztvevők

Időzítés


Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése Az állati tetemek elhelyezésének megoldása kistérségi szinten

önkormányzat, 2011-től Remondis Tapolca Kft. magántulajdonosok, 2011 ATEV

Illegális hulladéklerakások megszüntetése, önkormányzat kialakulásuk megakadályozása

2011-től

150/hónap részletes költségelemzést igényel 6 m3/0,5/km

Komposztáló Konyhai hulladékok, biológiailag könnyen 9 önkormányzat, bomló szervesanyagok komposztálásának lakosság fejlesztése a helyileg kialakított telepen

2011-től

150

Csatornázás A települési szennyvíz elvezetésének, tisztításának megoldása, a szivárgások, a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése, közműpótlók folyamatos ellenőrzése Valamennyi befolyó folyamatos felújítása, a csatornarendszer bűzhatásának megszüntetése

önkormányzat, 2011-től Raposka községgel közösen, Bakonykarszt Zrt.

220 / háztartás

Tudatformálás Gazdálkodók, vállalkozók folyamatos tájékoztatása, képzése a korszerű hulladékgazdálkodással kapcsolatban a tényleges és valós helyzet felismertetése és ennek javítására irányuló tudatformálás – ezáltal a lakosság érdekeltté tétele a saját életminőségének javítására Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról


50

ökocsoport, 158 önkormányzat konzorciuma

100-200

2011-től

76

Lesencefalu

Intézkedés

Résztvevők

Időzítés


Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése Az állati tetemek elhelyezésének megoldása kistérségi szinten Illegális hulladéklerakások kialakulásának megakadályozása

önkormányzat, Keszthelyi Városüzemeltető Kft. magántulajdonos

2011-től

120/hónap

2011-től


önkormányzat

2011-től

6 m3/0,5/km

2011-2012

250

2011-2012


Komposztáló Konyhai hulladékok, biológiailag könnyen 9 önkormányzat, bomló szervesanyagok komposztálásának lakosság fejlesztése a Lesencéktől a Balatonig Kistérség egy közös telepén Csatornázás A szivárgások, a környezetre káros módon önkormányzat, DRV való kezelések megszüntetése, Zrt. közműpótlók folyamatos ellenőrzése Tudatformálás Gazdálkodók, vállalkozók folyamatos tájékoztatása, képzése a korszerű hulladékgazdálkodással kapcsolatban Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése (helyi újságban cikk megjelentetése) a korszerű hulladékgazdálkodásról

158 önkormányzat 2011-től konzorciuma, kamarák, felügyelőség civil szervezetek, 158 2011-től önkormányzat konzorciuma

100

200

77

Lesenceistvánd

Intézkedés

Résztvevők

Időzítés


Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése Illegális hulladéklerakások (elsősorban építési törmelék) megszüntetése, kialakulásuk megakadályozás Szelektív hulladék gyűjtőpont kialakítása (2 db) az ISPA projekt keretében 1 működik, jogszabály változás várható

önkormányzat, 2011-től Remondis Tapolca Kft. önkormányzat 2011-től

önkormányzat, 2011-2014 Remondis Tapolca Kft.

100/hónap 6 m3/0,5/km

540/gyűjtősziget

Komposztáló Konyhai hulladékok, biológiailag könnyen 9 önkormányzat, bomló szervesanyagok komposztálásának lakosság fejlesztése a Lesencéktől a Balatonig Kistérség egy közös telepén

2011-2012

300

2011-től


Csatornázás A szennyvíz- szivárgások, a környezetre önkormányzat, DRV káros módon való kezelések Zrt. megszüntetése, közműpótlók folyamatos ellenőrzése, a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés ösztönzése Tudatformálás Gazdálkodók, vállalkozók folyamatos tájékoztatása, képzése a korszerű hulladékgazdálkodással kapcsolatban Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról


100

200

78

Lesencetomaj Intézkedés

Résztvevők

Időzítés


Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése

önkormányzat, Keszthelyi Városüzemeltető Kft. Az állati tetemek elhelyezésének megoldása magántulajdonos kistérségi szinten Illegális hulladéklerakók megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása

önkormányzat

2011-től

8000 Ft/év/háztartás

2011-től

részletes költség-elemzést igényel 6 m3/0,5/km

2011-től

Komposztáló Mezőgazdaságban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása Konyhai hulladékok, biológiailag könnyen bomló szervesanyagok komposztálásának fejlesztése a Lesencéktől a Balatonig Kistérség egy közös telepén

Lesence Szőlő Gyümölcs Rt. 9 önkormányzat, lakosság

2011-től 2011-2012

részletes költségelemzést igényel 300

2011-től

23.250

Csatornázás Szippantott szennyvíz űrítőhely rekultivációja

önkormányzat, Pápai Talajerőgazdálk.Kft Tudatformálás

Gazdálkodók, vállalkozók folyamatos tájékoztatása, képzése a korszerű hulladékgazdálkodással kapcsolatban


100

79

Nemesvita

Intézkedés

Résztvevők

Időzítés



önkormányzat, 2011-től Remondis Tapolca Kft. magántulajdonos 2011-től

150/hónap részletes költségelemzést igényel

Komposztáló Konyhai hulladékok, biológiailag könnyen 9 önkormányzat, bomló szervesanyagok komposztálásának lakosság fejlesztése a Lesencéktől a Balatonig Kistérség egy közös telepén, aprítógép beszerzés Mezőgazdaságban keletkező szerves Vállalkozók hulladékok hasznosításának fokozása, állattartó telepek korszerűsítése

2011-től

1500

2011-től


2011-től


Csatornázás A szennyvízcsatorna hálózat folyamatos ellenőrzése

önkormányzat, DRV Zrt. Tudatformálás

Gazdálkodók, vállalkozók folyamatos tájékoztatása, képzése a korszerű hulladékgazdálkodással kapcsolatban Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról


50

100

80

Raposka Intézkedés

Résztvevők

Időzítés



önkormányzat, 2011-től Remondis Tapolca Kft. magántulajdonosok, 2011-től ATEV

Illegális hulladéklerakások megszüntetése, önkormányzat kialakulásuk megakadályozása

2011-től

150/hónap részletes költségelemzést igényel 6 m3/0,5/km

Komposztáló Konyhai hulladékok, biológiailag könnyen 9 önkormányzat, bomló szervesanyagok komposztálásának lakosság fejlesztése a helyileg kialakított telepen

2011-2012

150

Csatornázás A települési szennyvíz elvezetésének, tisztításának megoldása, a szivárgások, a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése, közműpótlók folyamatos ellenőrzése Továbbra is feladat az összes befolyó folyamatos felújítása, a csatorna bűzhatásának megszüntetése

önkormányzat, 2011-től Raposka községgel közösen, Bakonykarszt Zrt.

220 / háztartás

Tudatformálás Gazdálkodók, vállalkozók folyamatos tájékoztatása, képzése a korszerű hulladékgazdálkodással kapcsolatban A tényleges és valós helyzet felismertetése, illetve ennek javítására irányuló tudatformálás – ezáltal a lakosság érdekeltté tétele a saját életminőségének javítására Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról


50

ökocsoport, 158 önkormányzat konzorciuma

100-200

2011-től

81

Szigliget

Intézkedés

Résztvevők

Időzítés



önkormányzat,

2011-től

200/hónap

magántulajdonos

2011-től


Szelektív hulladék gyűjtőpontok kialakítása (2 db – község központ, hajóállomás) az ISPA projekt keretében

önkormányzat,

2011-2012

540/gyűjtősziget

2011-2012

150

2011-től


Komposztáló Konyhai hulladékok, biológiailag könnyen kistérség, lakosság bomló szervesanyagok komposztálásának fejlesztése a Kistérség egy közös telepén Csatornázás A települési folyékony hulladék kezelés, gyűjtés megvalósítása a Cifra majorban

önkormányzat Tudatformálás

Gazdálkodók, vállalkozók folyamatos tájékoztatása, képzése a korszerű hulladékgazdálkodással kapcsolatban Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról


100

100

82

Uzsa

Intézkedés

Résztvevők

Időzítés


Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A település köztisztasági feladatainak megszervezése Rögzíthető hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése a forgalmas területekre és azok gyakori ürítésének megszervezése Az állati tetemek elhelyezésének megoldása kistérségi szinten

önkormányzat, 2011-től Remondis Tapolca Kft. 2011-től önkormányzat, Remondis Tapolca Kft.

160/hónap

Magántulajdonos Tulajdonos megoldhatja, 10 kg-ig eláshatja saját telken

2011-től


2011-2012

150

2011-től

részletes költségelemzést igényel részletes költségelemzést igényel

5/db

Komposztáló Konyhai hulladékok, biológiailag könnyen 9 önkormányzat, bomló szervesanyagok komposztálásának lakosság fejlesztése a Lesencéktől a Balatonig Kistérség egy közös telepén Csatornázás A szennyvíztisztító rekultivációjának megvalósítása Csatornahálózatra történő rákötés növelése, erdészeti terület szennyvízelvezetésének, tisztításának megvalósítása

önkormányzat, DRV Zrt. önkormányzat, DRV Zrt.

2011-től

83

A MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLŐI A hulladékgazdálkodási terv megvalósítása szempontjából alapvető a környezetvédelem intézményrendszerének helyi szinten való erősítése. E nélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati érvényesítése, a közérdek védelme, az önkormányzati környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási feladatok ellátása. A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak megfelelően erősíteni kell az önkormányzat környezetvédelmi intézményrendszerét. Elengedhetetlen bővíteni és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elősegítve annak megfelelő működtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél. Szükséges erősíteni a horizontális kapcsolatok rendszerét, szorosabb együttműködésre törekedve a társhatóságokkal, vállalatokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel és a lakossággal. A hulladékgazdálkodási terv megvalósításában nagy szerep hárul a helyi társadalom szereplőire, szervezeteire. A hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi és a területfejlesztési törvénnyel, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban e vonatkozásban sajátos feladatai vannak az önkormányzatnak A környezetvédelmi ismeretek, az ökológiai szemlélet és a környezettudatos magatartásforma kialakítása minden állampolgár és minden szakma számára elengedhetetlen a fenntartható fejlődés irányába való előrelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások módozatait. A kistérség települési önkormányzatainak ebben tevékeny részt kell vállalnia. A helyi társadalom környezethez való viszonyában az országos és helyi tömegtájékoztatási eszközöknek döntő szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elősegíteni és egyidejűleg a színvonalat növelni. A helyi társadalom szempontjából is alapvető elvárás az információhoz való jog biztosítása. Ebből a szempontból nem elegendő a környezeti állapotadatok megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert e nélkül a védekezésnek korlátozottak a lehetőségei. A hulladékgazdálkodási terv megvalósításának főszereplője: Lesencéktől a Balatonig Kistérség 9 önkormányzata (Balatonederics, Hegymagas, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Raposka, Szigliget, Uzsa). A megvalósítás további szereplői: Lesencéktől a Balatonig Kistérség településeinek lakossága Az államigazgatás központi és területi szervei − Vidélfejlesztési Minisztérium − Belügyminisztérium Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Bakonykarszt Víz és Csatornamű Zrt. 158 település által alakított konzorcium Remondis Tapolca Kft. Keszthelyi Városüzemeltetési Egyszemélyes Kft. Vállalkozások Civil szervezetek

84

ELLENŐRZÉS, MONITORING A terv végrehajtását folyamatosan nyomon kell követni, és meg kell szervezni az esetleges eltérésekről vagy gondokról a visszacsatolást. Ez utóbbit célszerű úgy kialakítani, hogy a jelzések alulról-felfelé áramoljanak annak érdekében, hogy a szükséges programok mindig a lehető legalacsonyabb szinten szülessenek meg, a szubszidiaritás elvének megfelelően. Így a folyamatos visszajelzéseket először a részprogramok felelősei kapnák meg, akik intézkednének, és arról tájékoztatnák a végrehajtás fő felelősét. Az ellenőrzési rendszer gyakorlatilag az együttműködés során született feladatvállalásokat hivatott nyomon követni és jelezni az eseteges eltéréseket. A települési önkormányzatoknak minden teljesítésről tájékoztatást kell kapnia, mivel a terv egészének végrehajtásáért felelős szervezet. Az információáramlást ezért úgy kell megszervezni, hogy ne csak a felmerülő problémákkal kapcsolatban forduljanak hozzá, hanem a pontos teljesítésekről is mindenkor tájékozott legyen. A társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követése A társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követése kettős követelményt támaszt a monitoring rendszer megszervezésére vonatkozóan. Egyrészt fontos megismerni az új fejlesztéseket, azok hatását a gazdasági és társadalmi folyamatokra, másrészt figyelni kell a fejlesztések, beruházások és a turistaforgalom által a környezetre gyakorolt hatásokat. Mivel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton Fejlesztési Tanács koordinálásával folyamatos programozási, monitoring és kutatási tevékenység folyik, az ennek során elkészített dokumentumok, jegyzőkönyvek fontos támpontot jelentenek a kistérségek, a települések fejlődésének, állapotának nyomon követésében.

85

MELLÉKLETEK

86

1. sz. melléklet: A települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások

A hulladékgazdálkodás törvényi kereteit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény határozza meg. A törvényi kötelezettség végrehajtásának részletszabályait rendeletek határozzák meg: - 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól; - 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről; - 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről; - 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről; - 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól. Az EU hulladékgazdálkodási Acquis-ban foglalt jogforrásainak harmonizációja során további, a települési hulladékgazdálkodást is érintő jogszabályok kerültek kiadásra: - 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól (94/62/EK); - 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről (2006/12/EK); - 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről (2002/96/EK); - 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről (91/157/EGK); - 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről (2000/76/EK); - 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről (1999/31/EK); - 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről; A 91/156/EGK irányelvvel módosított 75/442/EGK irányelv alapján került bevezetésre a Hgt.-ben a hulladékgazdálkodási tervezési rendszer, amely előírja, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban 6 évre szóló országos, területi és helyi hulladékgazdálkodási terveket kell készíteni. Ennek megfelelően született meg a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal kihirdetett, 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelettel kihirdetett 7 területi hulladékgazdálkodási terv, valamint a 2080 településre kiterjedő helyi tervek. Az országos és területi tervek külön fejezetben foglalkoznak a települési hulladékokra vonatkozó fejlesztési igényekkel, a helyi tervek pedig kimondottan az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó hulladékok helyi kezelés-fejlesztési terveit tartalmazzák.

87

2. sz. melléklet: A Lesencéktől a Balatonig kistérség átnézeti térképe

88

3. sz. melléklet: Az MSZ 12749 szabvány szerint a vízminőségi osztályok jellemzése

I. osztály: kiváló víz Mesterségesen szennyező anyagoktól mentes, tiszta víz, természetes állapotú víz, amelyben az oldottanyag-tartalom kevés, közel teljes az oxigéntelítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs. II. osztály: jó víz Külső szennyező anyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. A vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos változása az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgazdagsága nagy, egyedszámuk kicsi, természetes szagú és színű. Szennyező baktérium igen kevés. III. osztály: tűrhető víz Mérsékelten szennyezett (pl.: tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben a szerves és a szervetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Szennyvízbaktériumok következetesen kimutathatók. Az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos ingadozása, továbbá az esetenként előforduló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen életfeltételeket teremthetnek. Az életközösségben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként szennyezésre utaló szag és szín is előfordul. IV. osztály: szennyezett víz Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokkal gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfordul az anaerob állapot is. A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok nagy száma (ezen belül a szennyvízbaktériumok uralkodóvá válnak), valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színes változó, előfordulhat vízvirágzás is. A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a gerinces állatokra. V. osztály: erősen szennyezett víz Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi, zavaros, bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent.

89

4. sz. melléklet: A kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési területek elhelyezkedése

Forrás: www.bfnp.hu

90

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE GAZDASÁGI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI BIZOTTSÁGA 8200 Veszprém, Megyeház tér 1

Recommend Documents