2000/3
VEKTOR SZÖVETKEZET
Központ: Budapest, Soroksári út 164. Telefon: (06-1) 281-1945, 281-1946. Fax: (06-1) 281-1947. E-mail:
[email protected]
TARTALOM FÓKUSZBAN 2000. 7. évf. 3. szám Szerkesztõbizottság: Dr. Cziva Oszkár Erdei Mihály Heizler György Dr. Prohászka Imre Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 21-01 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: BM Duna Palota és Kiadó 1903 Budapest Pf. 314 Tel.:1/441-1000 Fax: 1/266-1740 Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB 10023002-01709805-00000000 Felelõs kiadó: dr. Bakondi György országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár
Mitõl keletkezett a BS tüze? ........................................................................................ 6 Vizsgálatszervezés I. .................................................................................................... 7 A tûzjelzõ rendszerek vallatása ................................................................................... 9 A tûzvizsgáló megállapításai ..................................................................................... 15 Vizsgálatszervezés II. ................................................................................................ 17
FÓRUM Securex 2000 kiállítás ................................................................................................ 18 Ágy, szék, pelenka ..................................................................................................... 20
TECHNIKA Az új ESSER 8000 C tûzjelzõ központ ..................................................................... 21 Épületek kiürítése mentõtömlõvel ............................................................................. 23 Szuperintenzív tartálytûzoltás ................................................................................... 24 Nagykonyhai beépített automatikus tûzoltó rendszerek ........................................... 25 F tûzosztály készül ..................................................................................................... 27 Magasnyomású oltás 10 literrel ................................................................................. 28
TANULMÁNY Európai nagyvárosok tûzvédelmi rendszere II. ......................................................... 29
MEGELÕZÉS Nyári betakarítási munkák tûzvédelme III. ............................................................... 32 Hõ- és füstelvezetés a bevásárló központban ............................................................ 35 Hûtõházak tûzvédelme a nagyérzékenységû, légszívásos RAS aspirációs tûzjelzõ rendszerrel ...................................................... 38 Por és robbanásvédelem I. ......................................................................................... 40
NÉVJEGY 10 éves a Tü-VI Kft. .................................................................................................. 42
KUTATÁS
Felelõs vezetõ: Nagy László
Automatikus tûzjelzõ rendszerek vizsgálata ............................................................. 43
Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958
A pirotechnikai termékek és az európai jogharmonizáció ........................................ 46
Elõfizetési díj: egy évre 1200 Ft (áfával)
SZABÁLYOZÁS MÓDSZER Jármûvek, épületek, árkok stabilizálása .................................................................... 50
CÍMLAPON
MAGASBÓL MENTÉS A SECUREXEN A Securex kiállítás katasztrófavédelmi bemutatóján helikopterrel egy 10 emeletes épületrõl mentettek sérülteket mentõszékkel és hordággyal. Az egészséges mentendõket egy egyszerûnek tûnõ textilanyaggal, a mentõháromszöggel mentették le. Hogy a népszerû nevén pelenkának nevezett mentõeszköztõl nem kell félni azt Kérdõ Sarolta a Vektor Szövetkezet elnök asszonya bizonyította, (címlapunkon) hisz elsõként vállalkozott a mentendõ szerepére. (A továbbiakat lásd a 20. oldalon.)
VEKTOR SZÖVETKEZET
Központ: Budapest, Soroksári út 164. Telefon: (06-1) 281-1945, 281-1946. Fax: (06-1) 281-1947. E-mail:
[email protected] VÉDELEM 2000/3
3
FÓKUSZBAN Mitõl keletkezett a BS tüze? A szélesebb és a szûkebb szakmai közvéleményt hónapok óta foglalkoztató kérdésre próbálunk választ adni, miközben a tûzeset tûzmegelõzési tanulságaival a büntetõeljárás lefolytatásáig és a tanulmány elkészültéig - még mindig adósak maradunk.
Találgatások A tûzoltási tapasztalatok közreadásával (Védelem 2000/1: 15-21. old.) egyidõben szinte össznépi játékká vált a tûzzel kapcsolatos információ morzsákból komoly szakmai megálapítások közreadása. E felfokozott várakozásnak is tulajdonítható, hogy az elsõ hivatalos tûzvizsgálattal kapcsolatos nyilatkozatokat még szakmai berkekben is némi kétkedéssel fogadták. Aki veszi a fáradságot a következõ oldalak áttanulmányozására, egy izgalmas szellemi kaland mellett, aprólékos és következetes vizsgálati szakaszokon keresztül jut el, a vizsgálókkal együtt, azokra a kétkedéssel fogadott következtetésekre.
Tûzvizsgálati bizottság Még javában folyt a tûzoltási beavatkozás, amikor felállt az a 10 fõs tûzvizsgálati bizottság, amelynek feladata volt a tûzeset körülményeinek részletes megállapítása. Az elvégzendõ feladat nem volt mindennapi, hiszen adva volt: egy közel 50 ezer m2es többszintes közösségi épület: a meglévõ passzív és aktív tûzvédelmi rendszerével továbbá állandó üzemeltetõjével, egy 27 ezer m2-es többszintes tûzszakasz terület: az ebben lévõ lehetséges gyújtóforrásokkal, egy kb. 12 ezer m2-es tûzterület, egy karácsonyi vásár: négyszáz pavilonnal, s még ennél is több kereskedõvel, hibázási lehetõséggel, nagy mennyiségû áruval, egy beomlott tetõszerkezet: amely több rétegben maga alá temette a küzdõtéren lévõ pavilonokat. Tanuk, szakértõk, ügyfelek és információk, a helyszini szemlék, a tûzjelzõ központok 6
adatai: ezek várták a szakembereket, akik naponta értékelték a legfrissebb információkat és kijelölték a következõ nap teendõit.
Tû a szénakazalban A BS.-ben A bizottság munkája egyszerûen csak abból állt, hogy a 12 ezer m2- es területbõl 2-3 m2-es pontossággal határolja be a tûzeset keletkezésének helyét. Ehhez rendelkezésre állt a BS. szabályos kör alakú alaprajza melyhez nyaktaggal kapcsolódik a félig földbe süllyesztett, téglalap alakú gyakorlócsarnok. Itt található egy labdaterem, továbbá egy jégpálya, és az ezt kiszolgáló gépészeti helyiségek. Maga a BS karéjépülete 5 szintes (földszint + 4 emelet, illetve a küzdõtér alatt pinceraktár található). Az épület teljes átmérõje alul 117 m, felül 127 m. A csarnok fesztávja 102 m. Az épületben 16 db lépcsõház van, melybõl 12 található a karéjépületben, ebbõl 8 db füstmentes lépcsõház, melyekbõl minden második felvezet a 4. emeletre. A vásáron A 9. karácsonyi vásár alkalmából a küzdõtéren 216 db, a galérián 69 db, az 1. emeleti körfolyosón 34 db és a tûz által nem érintett labdateremben 78 db SYMA rendszerû pavilont állítottak fel. A pavilonok nehezen éghetõ oldalfalakkal, nem éghetõ keretre szerelve készültek. Az installációtól függõen nyitott, félig nyitott, több oldalról nyitott, 6-8-9-10, illetve 12 m2 alapterületû, 2,5 m magasságú, felülrõl nyitott pavilonok voltak felállítva. A küzdõtéren igen nagy mennyiségû éghetõ árut halmoztak fel. Ezek jellemzõen: fehérnemû, ruházati kiegészítõ (nyakkendõ, öv, sál, kalap), farmerruházat, bõrruházat; bõráruk (ruházaton túl): táska, tárca, képzõmûvészeti alkotás; papíráruk: karácsonyi csomagolóanyag, könyv, térkép, naptár, határidõnapló; lakberendezési tárgyak: gyapjú, illetve krepp ágynemûgarnitúra, terítõ, törülközõ, falióra, falikép, szökõkút, videokazetta, CD, audiokazetta, gyertya, mécses, illóolaj; szépségápolási cikkek: illatszer, kozmetikum, fürdõsó, fürdõolaj, parfüm;
A BS. felülnézetbõl a tûzeset után
Az épületszerkezetek Fõ tartószerkezetek: acél oszlopok, illetve vasbeton falak. Födémek: SPAN-DECK födémpalló. Válaszfalak: válaszfallapok. Homlokzati falai: függesztett szendvicspanel, illetve mûanyag-üveg függönyfal. A tetõ: kábelekre felülõ kazettás vastálca. A BS három tûzszakaszból áll: a gyakorló csarnok: 3.562 m2, a pinceraktár: 3.800 m2, a csarnoképület: 27.233 m2. Beépített tûzvédelmi berendezések és eszközök A stadion körül 16 db tûzcsap és 1 db 1000 m3-es víztároló található. A létesítményen belül 64 db fali tûzcsap, 97 db különbözõ típusú és nagyságú tûzoltó készülék (döntõ többsége 6 kg-os BC, illetve ABC porraloltó készülék) volt. Gyengeáramú tûzjelzõ berendezés: a) a küzdõtér felett vonali füstérzékelõkkel, b) az épület többi részén pontérzékelõkkel.
játékok: fa-, textil-, mûanyag-, fém-, társasjáték. A pavilonbérlõk tanúvallomásaiból kitûnik, hogy a felsorolt tárgyakból esetenként több ezer darabos készletek is elõfordulhattak a csarnokban. A jelentõs fûtõértékkel bíró, éghetõ anyagú tárgyak (ruházati cikkek, fa-, illetve papíráruk, gyertyák, mécsesek) és az égést tápláló, a terjedést elõsegítõ áruk (magas alkoholtartalmú parfümök, öngyújtó töltésére használt éghetõ gáz, folyadék) nagy tûzterhelést jelentettek.
Ezeket az adatokat is a vizsgálat során kellett megállapítani, s további vizsgálatok is folynak hisz a büntetõ eljárás a nyomozati szakaszban tart. A tûzeset végsõ tûzmegelõzési tanulságainak közreadására a vizsgálatok lezárása után lessz lehetõség. VÉDELEM 2000/3
FÓKUSZBAN
DR ERDÕS ANTAL
Vizsgálatszervezés I.
A tûzvizsgálati munka koordinációja, az adatgyûjtés és a háttérinformációk elemzése révén lehetett a sok szálon futó munkát irányítani.
Az adatgyûjtés A munkamegosztásnak megfelelõen kezdõdött el a tûzjelzõ berendezések karbantartóinak kiértesítése, az elemzés megkezdése, az épületben tartózkodó rendészek, portások, biztonsági szolgálat, villanyszerelõ, gépész elsõdleges, majd ismételt meghallgatása, s az építmény tûzvédelmével összefüggõ további iratok beszerzése és tanulmányozása (pl.: tûzvédelmi szabályzat, tûzriadó terv, a vásári elrendezési terv, az építmény villamos berendezéseinek szabványossági felülvizsgálati jelentése, tûzvédelmi oktatás stb.). A helyszíni szemlét a BRFK helyszínelõjével kezdtük meg, majd nélkülük folytattuk több napon keresztül, amely során szintenként, helyiségenként aprólékosan rögzítettük a tûz terjedésével kapcsolatos megállapításainkat, a tûz terjedését elõsegítõ, vagy akadályozó anyagokat, körülményeket. Az írásbeli rögzítés mellett videofelvétel is készült. Az elsõdleges adatok arra engedtek következtetni, hogy a tûzeset a BS küzdõterén az eredményt jelzõ tábla alatt a 2es és a 15-ös kapu közötti pavilonok egyi-
VÉDELEM 2000/3
Rétegrõl-rétegre haladtak a vizsgálatban kében keletkezett. Ezért a vásár szervezõjétõl bekérük, hogy a jelzett terülten szerzõdés alapján az egyes pavilonokban kik (vállalkozó, cég), s milyen jellegû kereskedelmi tevékenységet folytattak. Az adatszolgáltatás nehézségbe ütközött, mivel a pontos kimutatás a küzdõtéren lévõ információs pulttal együtt megsemmisült. Ezért csak hosszas egyeztetés, az egyes szerzõdések újbóli áttekintése után volt lehetséges a pavilononkénti beazonosítás. Már ekkor kiderült, hogy bár hivatalosan 400 kereskedõvel kötött szerzõdést a rendezvény szervezõje, mégis több pavilonban baráti-üzleti alapon más kereskedõk is árusítottak. E körülmény a tényállás tisztázását is nehezítette, mivel egy-egy meghallgatás alkalmával arra a kérdésre, hogy ki zárta le a pavilont a tûzesetet megelõzõ este, csak keresztneveket tudtak mondani a meghallgatottak. Miután a szerzõdéssel nem rendelkezõ kereskedõkkel kapcsolatban is felmerültek adatok, így az õ felkutatásuk és meghallgatásuk jelentõs erõfeszítéssel járt. A tûz keletkezésének idejével, helyével, a tûz terjedésével kapcsolatban rendkívül széleskörû információgyûjtést végeztünk. Így a saját videócsoportunk felvételein túlmenõen több tv társaság a tûz oltását bemutató felvételeit is rögzítettük és elemeztük. Rendelkezésünkre állt több fotóriporter (így légi felvételek) anyaga is, sõt az elõzõ és a mostani vásárokról
készült képi anyagot is elemzésnek vetettük alá. Az információgyûjtésnek egy másik része volt a kereskedõkkel történõ kapcsolatfelvétel. Ebben segítségünkre volt a Budapesti Kereskedelmi Kamara is. A kereskedõk részére egy olyan kérdõívet állítottunk össze, amelyben arról kellett nyilatkozni, hogy milyen termékeket, milyen mennyiségben forgalmaztak és hogy a szomszédos pavilonokban milyen kereskedelmi tevékenység folyt. Erre azért volt szükség, mert több azonos terméket árusító kereskedõ hogy konkurenciát ne jelentsenek egymásnak pavilonokat cseréltek, s így az eredeti elrendezési vázlat is megváltozott, s ez a kereskedõk beazonosítását nehézkessé tette. Meg kell jegyezni, hogy a nyilatkozatoknak csak egy részét kaptuk vissza, amely például az árusított termékek sokféleségére, illetõleg tûzterhelésre vonatkozóan nyújtott információt.
A bevont szakértõk A tûzvizsgálati eljárásunk során a lehetséges tûzkeletkezési okokat figyelembe véve elektromos szakértõt és vegyi szakértõt is kirendeltünk. A vegyi szakértõ esetében arra az információra volt szükségünk, hogy az égési maradványokból kimutatható-e éghetõ folyadék maradvány, amely a tûz keletkezésének pillanatától kezdve az égési folyamatot stabillá, folya7
FÓKUSZBAN
matossá és gyorssá tette. A beomlott tetõszerkezet miatt az eredményjelzõ alatti kb. 600 m2 es területen a vegyi szakértõi munka nem volt elvégezhetõ, így csak az eredményjelzõ tábla mögötti és fölötti szinteken volt lehetõség mintavételre a tûzesetet követõ napokban. A küzdõtéren a mintavételre a veszélytelenítési munkák elvégzése után csak január második felében volt lehetõség. Ez az objektív körülmény az elektromos szakértõ esetében is fennállt, de az õ esetében lehetõség volt a küzdõtér feletti szintek teljes felülvizsgálatára. Így többek között arra, hogy a pavilonok leválasztása megtörtént-e, illetõleg az, hogy a 2-es és 15-ös kapu közötti szinteken a villamos berendezések szabványossági felülvizsgálati jelentésében feltárt hibák összefüggésbe hozhatók-e a tûz keletkezésével.
A bontási munkák
Külön meg kell említeni a tûzvizsgálatot alapvetõen hátráltató bontási munkálatokat. Az elsõdleges információgyûjtés alapján behatároltuk a küzdõtéren található, a 2-es és 15-ös kapu közötti, kb. 600 m2 es terüle-
8
tet, ahol nagy valószínûséggel a tûzeset keletkezett. Ezen a területen a helyszíni szemlét nem lehetett elvégezni, mert a leszakadt, s károsodott szerkezetek több rétegben teljes egészében lezárták a pavilonok maradványait.Az NSI illetékesei karácsony és újév közötti idõszakban nem tudtak olyan kivitelezõt találni, aki megkezdhette volna ezt a bontási munkálatot. Végül a kiválasztott cég a tetõszerkezeti elemeket az építménytõl, majd egymástól is elválasztva felülrõl lefelé, rétegrõl rétegre haladva megbontotta, majd eltávolította a küzdõtérrõl. A bontási munkát külön statikus irányította. Az már egy külön balszerencse, hogy a bontás ideje alatt mintegy 10 napon keresztül olyan szeles idõjárás volt Budapesten, hogy a tetõszerkezeti elem darabok emelése közben a daru automatikája letiltott, így a kivitelezést nem lehetett folytatni. A bontási munkák lényeges mozzanatait videofelvételen rögzítettük, amely szintén része volt a helyszíni szemle lefolytatásának, ezért hétvégeken is folyamatos ügyeletet láttunk el a BS területén. A kivitelezõ ahogy haladt a bontással, s egy-egy szerkezeti elem eltávolításával
mind közelebb és közelebb kerültünk a tûz feltételezett keletkezési helyéhez, nemegyszer a roncsok között, alatt próbáltunk a feltárt területen bizonyítékok után kutatni. Amikor pedig teljesen szabaddá vált a tetõszerkezeti roncsoktól a helyszín, az utolsó elõtti réteget (szigetelõ anyag maradványokat) már a tûzoltókkal együtt kézi szerszámok segítségével tártuk fel. Ezt követõen a vásár pavilon elrendezési rajza alapján jelzõszalagok segítségével teljes egészében szám szerint kitûztük a pavilonok helyét. Így a tûzeset keletkezésétõl számított 5 hét elteltével megkezdhettük a küzdõtéren lévõ vásári terület tényleges és végleges feltárását. A helyszíni szemlét ismét a BRFK-val továbbá vegyi és elektromos szakértõvel folytattuk le. A rekonstruált helyszínen több tanút ismét meghallgattunk, akik elmondták, megmutatták, hogy a tûzeset idején az épületben honnan, s mit láttak. Ezek az információk a tûz keletkezési helyére, a tûzterület nagyságára, terjedésének irányára vonatkoztak. Dr. Erdõs Antal tûzoltó ezredes, fõosztályvezetõ Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság, Budapest
VÉDELEM 2000/3
FÓKUSZBAN
CSEPREGI CSABA
A tûzjelzõ rendszerek vallatása
A tûzesetet megelõzõ idõszakban mûködtek-e a tûzjelzõ rendszerek? A tûzesetet megelõzõ idõszakban ki lett-e iktatva valamelyik jelzõhurok, vagy érzékelõ? A tûzjelzõ rendszerek adatai alapján hol és mikor keletkezett a tûz? Mik voltak a tûzterjedés jellemzõ irányai? Mikor észlelte a személyzet a tûzjelzést? Az adatok elemzése és értékelése után valamennyi kérdésre sikerült választ találni, azonban vizsgálat jelenlegi szakaszában nem minden esetben van lehetõség azok közzétételére.
Tûzjelzõk A tûzeset idején az épületben két egymástól független tûzjelzõ rendszer mûködött.
A küzdõtéri védelem (A tip. közp.)
A küzdõtér védelmét egy egy hurkos, analóg, címezhetõ tûzjelzõközpont látta el. 99 analóg füst- vagy hõ érzékelõ, 99 jelzõ, ellenõrzõ vagy vezérlõ elem fogadására alkalmas, 4 programozható kimenettel, 8 programozható relével. A küzdõtér védelmét két ütemben tervezték megvalósítani. A komplett védelem elsõ szakaszában felhelyezett vonali érzékelõk az1. és 4. zó-
nában 15 méteres, a 2. és 3. zónában 13 méteres magasságban voltak elhelyezve A további pontszerû érzékelõk telepítésére egy késõbbi ütemben került volna sor. A védelem tehát részlegesnek volt tekinthetõ.
Az épület védelme (B tip. közp.)
E rész védelmét 792 címzett eszköz kezelésére alkalmas négy hurkos, analóg, 80 zónás címezhetõ tûzjelzõ központ látta el. A tûzjelzõ központhoz illeszthetõ másodkezelõ-kijelzõ egység csatlakozott. A rendszer fejlesztése fokozatos volt, így különbözõ jelzésadók kapcsolódtak a központhoz: címzett és hagyományos kézi jelzésadók, hagyományos és címezhetõ analóg hõ érzékelõk, hagyományos és címezhetõ analóg ionizációs füstérzékelõk, hagyományos és címezhetõ analóg optikai füstérzékelõk, vonali füstérzékelõk.
A kijelzések vizsgálata A tûzesetet követõen a számítógép által tárolt 141 állapot kijelzést vizsgálatát követõen az alábbiakat állapítottam meg.
Az A jelû rendszer (küzdõtér)
LED-es kijelzõ jelzései alapján megállapítható volt, hogy a berendezés üzemelése során mind a négy zónájából érkezett tûzjelzés, amelyet követõen a rendszer meghibásodott. 04:58 órakor a 3-as zónához tartozó (eredményjelzõ jobb oldalánál lévõ) vonali füstérzékelõ tüzet jelez. 05:00 órakor a 2-es zónához tartozó (eredményjelzõ bal oldalánál lévõ) vonali füstérzékelõ tüzet jelez. 05:01 órakor a 4-es zónához tartozó (10. kijáratnál lévõ) vonali füstérzékelõ tüzet jelez.
Az elsõ jelzéseket a negyedik emeleten lévõ érzékelõk adták (1-28) viszonylag egyenletes eloszlásban. A jelzési idõ 0,48-tól 05,03-ig terjed (= 5 perc)
A tûzjelzõ lehetõvé tette a tûz lefolyásának rekonstrukcióját (4.38) VÉDELEM 2000/3
9
FÓKUSZBAN
05:00:29 órakor az 57-es zónában a 383 jelû érzékelõ tüzet jelez, melynek helyszíne a IV. emelet A II. negyedében lévõ elektromos kapcsoló helyiség és raktár. Az érzékelõ címezhetõ analóg optikai füstérzékelõ. Az analóg mért érték 126 %. 05:00:35 órakor az 58-as zónában a 374es modulhoz tartozó valamelyik érzékelõ tüzet jelez, melynek helyszíne a IV. emelet METRÓ OLDALON lévõ 25-26. szellõzõgépház. Az érzékelõk hagyományos optikai füstérzékelõk (4 db.). Analóg mért érték nincsen. 05:00:47 órakor a 44-es zónában a 345 jelû érzékelõ tüzet jelez, melynek helyszíne a III. emelet SHELL OLDALON lévõ elektromos kapcsoló helyiség. Az érzékelõ címezhetõ analóg optikai füstérzékelõ. Az analóg mért érték 130 %.
Hol keletkezett a tûz?
A harmadik emeleten 05,00-kor indult az elsõ jelzés s 05,04-kor az utolsó, a jelzések a füst szétterjedését mutatják
4.48-5,0
05:02 órakor a központ rendszerhibát, földzárlatot észlel. 05:03 órakor a kezelõ nyugtázza a jelzéseket és kikapcsolja a hangjelzést.
A B jelû jelzõ rendszer (épület)
A tûz idején a berendezés mûködõképes volt. A LED kijelzõn megjelenõ adatokból az következik hogy a berendezés üzemelése során tüzet jelzett 36 zónából, ezek közül a 11. és 19. zónák jelzését nem nyugtázták és/vagy nem törölték. Tûzjelzést követõen 12 zónában hiba következett be. Meghibásodtak a 3, 4, 7, 8, 9, 10, 28 jelû zónák, ezekrõl a területekrõl tûzjelzés nem érkezhetett. A központból vezérelt akaratlagos eszköz (érzékelõ) kiiktatás nem történt. 10
Az elsõ jelzések: 04:59:41 órakor az 59-es zónában a 361 modulhoz tartozó érzékelõk valamelyike tüzet jelez, melynek helyszíne a IV. emelet B I. negyedében lévõ elektromos kapcsoló helyiség és raktár. Az érzékelõk hagyományos optikai füstérzékelõk (4 db.). Analóg mért érték nincsen. 05:00:09 órakor a kezelõ a jelzést a másodkezelõ-kijelzõ egységnél nyugtázza. 05:00:29 órakor a 61-es zónában a 363 modulhoz tartozó érzékelõk valamelyike tüzet jelez, melynek helyszíne a IV. emelet B IV. negyedében lévõ elektromos kapcsoló helyiség és scenikai helyiség . Az érzékelõk hagyományos optikai füstérzékelõk (4 db.). Analóg mért érték nincsen.
A tûzjelzõ központok rendszeridejének összehangolása (pontos idõhöz mért korrekciója) után látható, hogy a küzdõtér védelmét ellátó A jelû rendszer automatikus érzékelõjérõl érkezett az elsõ jelzés 04:58 órakor, amelyet követtek a további jelzések 05:00 és 05:01 órakor. Tekintettel arra, hogy az A jelû rendszer perc pontossággal képes az idõt kijelezni, érdemes megvizsgálni azt, hogy a B jelû rendszer automatikus érzékelõje által 04:59 órakor kiadott elsõ jelzése jelentheti-e azt, hogy a tûz a IV. emeleten keletkezett és onnan terjedt át a csarnokra (küzdõtérre). A B jelû rendszer elsõ jelzését (04:59:41) követõen igen rövid idõ alatt több alaprajzilag egymástól távol lévõ területen kerültek jelzési állapotba az érzékelõk. 05:02:25 óráig (azaz 2 25 alatt) 13 jelzés fut be a B jelû tûzjelzõ központba. A jelzések részben hagyományos (modulon lévõ), részben analóg érzékelõkrõl futnak be. A jelzésekre a következõ magyarázatok adhatók: 1. Valamelyik hagyományos érzékelõvel védett területen keletkezõ tûz rendkívül nagy sebességgel terjedt szét az emeleten. Ennek ellentmond, hogy a jelzések egymástól távoli területekrõl érkeztek illetõleg, hogy a IV emeleten lévõ analóg érzékelõk nem adtak elõjelzést, amely általános esetben megelõzi a tûzjelzést. A feltételezés tehát hamis. 2. A különbözõ helyiségekben összeVÉDELEM 2000/3
FÓKUSZBAN
A második emeleten a jelzést adó érzékelõk markánsan egy csoportban helyezkednek el. Jelzés: 05:04-tõl 05:08-ig
5.02-05
hangoltan, egyidejûleg keletkeztek a tüzek mûszaki ok, vagy emberi közremûködés révén. Ennek egyrészt ellentmond, az összehangolt tûzkeletkezés irreális mivoltán túl az, hogy az analóg érzékelõk még ebben az esetben is elõjelzést adtak volna. A feltételezés tehát hamis. 3. A tûz a csarnokban (küzdõtéren) keletkezett és fejlõdött ki. A felszálló égéstermékek a csarnok felsõ harmadában lévõ nyílásokon, közmûátvezetéseken, illetve a szerkezetek tönkremenetelét követõen kerültek a IV. emeleti területekre tûzjelzést okozva. Az ismert tények nem mondanak ellent a feltevésnek, így az a vizsgálat jelenlegi szakaszában bizonyítottnak tekinthetõ. VÉDELEM 2000/3
A küzdõtéren A tûz keletkezésének lehetséges helyei: a szerelõjárdák feletti térrész, vagy a küzdõtér, lelátó, küzdõtér feletti galéria. Az automatikus érzékelõk jelzéseinek értékelésekor, tekintettel a légáramlásnak az észlelt tûzjellemzõk (füst, hõ) megjelenésében és terjedésében betöltött fontos szerepére három alapvetõ modellt érdemes felállítani. L1. A csarnokban a normál üzemnek megfelelõ légtechnika mûködött, vagyis a tetõszellõzõ (füstelvezetõ) zárva, felsõ légbefúvás, alsó (nézõtéri) elszívás mûködött.
L2. A csarnokban a tetõszellõzõ (füstelvezetõ) nyitva. L3. A csarnokban a légtechnika nem mûködött, a tetõszellõzõ (füstelvezetõ) zárva volt. Az L1. légtechnikai modell esetén a keletkezõ tûz füstjét a légtechnika befúvó rendszere és a nézõtéri elszívó rendszer a csarnok légterébe továbbította volna, ahol a vonali füstérzékelõk érzékelik és jelzik. Ebben az esetben a IV. emeleten lévõ érzékelõk tûz során tapasztalt közel egyidejû bejelzésének lehetõségét csekély valószínûségûnek tartom. Az L2. légtechnikai modell esetén a keletkezõ tûz során felszabaduló hõ és füst távozott volna a tetõszellõzõn át, így a tûz (illetve annak füstje) csak teljes kiterjedt állapotában került volna a vonali füstérzékelõk hatáskörébe. Ebben az esetben a csarnok védelmét ellátó vonali érzékelõk és a IV. emeleten lévõ pontszerû érzékelõk jelzése között a tûz során tapasztaltnál hosszabb idõnek kellett volna eltelnie. A IV. emeleten lévõ analóg érzékelõk ebben az esetben a lassan terjedõ füst hatására elõjelzést adtak volna. Az L3. légtechnikai modell esetén a keletkezõ tûz során felszabaduló égéstermék (füst és hõ) feltöltötte volna a szerelõjárda feletti teret, majd a terjedéshez szükséges energia elérése után elárasztotta volna a IV. emeleti helyiségeket és ezzel közel egyidõben jelzést idézett volna elõ a csarnok vonali érzékelõinél, ezek közül is vagy az 1. vagy a 4. zónákban. A szerelõjárda feletti térben való tûzkeletkezésre, szakmai véleményem szerint csak a légtechnika mûködésen kívüli állapotában és ezzel egyidejûleg zárt tetõszellõzõ mellett (L.3. modell) volt lehetõség, úgy, hogy a füst és hõ terjedési viszonyok egybevágjanak a tûzjelzõ által rögzítettekkel.
A küzdõtéren, de hol? A küzdõtéren történõ keletkezési hely további pontosításához a csarnokot védõ vonali és a karéj-épületet védõ pontszerû érzékelõk jelzéseit szükséges összevetni, a már leírt modellek figyelembevételével. A tûz keletkezési helyének behatárolásához meg kell vizsgálni a tûz lefolyásának, és a jelzés idején lehetséges fázisának feltételezhetõ módjait: A jelzés a parázsló-füstölõ idõszakban történt (T1), vagy a jelzés a nyílt fázisú, lánggal égés idején történt (T2) 11
FÓKUSZBAN
zésbe. A SHELL oldali érzékelõk elõjelzését 114", 132", 128" és 38" idõ múlva követi jelzés. A jelzések közötti eltérések oka lehet, hogy a különbözõ irányokba, eltérõ módon haladhatott a forró égéstermékek árama, illetve a különbözõ szerkezetek eltérõ módon álltak szemben a tûz hatásainak. Ha azt feltételezzük, hogy azonos terjedési lehetõségek voltak, a jelzésekbõl azt a következtetést lehet levonni, hogy a küzdõtér középsõ harmadában a METRÓ felõli oldalon volt a legintenzívebb a hõfejlõdés, vagyis ezen a részen keletkezett a tûz.
A tûz keletkezési ideje
Az elsõ emeleten a Metro felõli oldalon dúsult fel elõször a füst (05.06-05.08)
5.15-20
A karéj-épületben leadott jelzések a küzdõtéren történõ nagy hõ- és füstproduktumú tûzrõl árulkodnak, ezért kizárható, hogy a jelzés a parázsló-füstölõ idõszakban történt volna. A jelzés a nyílt fázisú, lánggal égés idején történt T2! Mindhárom modellnél a tûz a küzdõtér középsõ harmadában, a METRÓ-SHELL tengely mentén, annak mintegy 30 (15-15) méteres körzetében keletkezhetett. A B jelû tûzjelzõ IV emeleti jelzései egyik feltételezést sem támasztják alá. Ennek oka, véleményem szerint, hogy a IV. emeleti jelzések nem feltétlenül a csarnokban lévõ keletkezési hely környezetében, hanem a csarnok és karéj közti elválasztások, illetve áttörések függvényében jelentek meg. 12
A jelzéseket tovább vizsgálva megállapítható, hogy a tûz további szintekre történõ terjedését az építészeti adottságok (nyílásosság) befolyásolhatták.
A METRÓ felöli oldalon
A II emeleti büféket vizsgálva megállapítható, hogy a METRÓ oldali büféknél lévõ hõ érzékelõ (28) jelez elsõnek a szinten 05:04:29 órakor tûzjelzést 105 %-kal, majd ennek közelébõl érkezik tûzjelzés (29) 05:04:45-kor 108 %-kal. A SHELL oldali jelzések (30) 05:05:17 órakor kezdõdnek, azonban az elsõ jelzés, illetve az ezt követõ valamennyi elõjelzéssel indul. A METRÓ oldalon két elõjelzés (35) és (38) 34" illetve 1' 02" alatt vált tûzjel-
A nemzetközi szakirodalomban a vonali érzékelõk korai jelzésére 2 percet állapítottak meg, erre a telepítés adottságai miatt eleve nem volt lehetõség. Ezt az érzékelõ sugarak mennyezethez, ill. egymáshoz viszonyított távolsága nem tette lehetõvé. A keletkezési idõ megállapításánál a már leírt modellekkel számoltunk s azzal, hogy a tûz jelzése annak kifejlõdött állapotában történt. Az L1. modell esetén a felszálló égéstermékek áramlását befolyásolja a légáramlás, ezt és az érzékelõk közti valamint a mennyezettõl való távolságot figyelembe véve a tûzjelzés legalább 5 percet, kedvezõtlen esetben 10 percet késhetett. (Az idõ mértéke csak feltételezett!) 04:5304:48 Az L2. modellt feltételezve a hõ illetve az égéstermékek folyamatos elvezetésével, az érzékelõk jelzése legalább 10 percet, kedvezõtlen esetben legalább 20 percet késhetett. (Az idõ mértéke csak feltételezett!)04:48 04:38 Az L3. modellt vizsgálva, füsttelítõdési idõt alapul véve zárt felsõ szellõzõk esetén, belsõ mesterséges szellõztetés nélkül, legalább 4,4 percre volt szükség ahhoz, hogy a füst elérje a vonali érzékelõk szintjét. (Ebben az esetben az 1. 4. zónának kellett volna jelezni elsõként.) 04:53
Megállapítások
1. A tûzesetet megelõzõ idõszakban mûködtek-e a tûzjelzõ rendszerek? A vizsgálat megállapította, hogy a rendszerek mûködtek, a meghibásodások a tûz következményei voltak. 2. A tûzesetet megelõzõ idõszakban ki VÉDELEM 2000/3
FÓKUSZBAN
5.12 és 5.30 között terjedt szét a földszinten
lett-e iktatva valamelyik jelzõhurok, vagy érzékelõ? A vizsgálat jelenlegi szakaszában a megállapítások közlésére nincs lehetõség. 3. A tûzjelzõ rendszerek adatai alapján hol és mikor keletkezett a tûz? A tûz a sportcsarnok küzdõterén, annak középsõ harmadában a METRÓ felõli oldalon keletkezett. Ez mintegy 2000 m2 területet jelent, tehát ezt tovább kellett szûkíteni a helyszínen tapasztaltakból és a meghallgatásokból levont következtetések figyelembevételével. A tûz 1999 december 15-én 04:38 óra elõtti idõszakban keletkezett. 4. Mik voltak a tûzterjedés jellemzõ irányai? A vizsgálat megállapításai szerint a tûz a küzdõtéren keletkezett. A küzdõtéren belüli terjedést a hõsugárzás illetve a röptûz segítette elõ. A forró égéstermékek fokozott termelése illetve az opeonban lévõ nyílások lezárása következtében beszorult az épület felsõ szintjein lévõ helyiségekbe, majd az égéstermék réteg megvastagodása, tovább terjedt az alsóbb szintekre. 5. Mikor észlelte a személyzet a tûzjelzést? A vizsgálat jelenlegi szakaszában a megállapítások közlésére nincs lehetõség. Csepregi Csaba tûzoltó õrnagy Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság Tûzmegelõzési Fõosztály
VÉDELEM 2000/3
13
FÓKUSZBAN
CSÜTÖRTÖKI GÁBOR
A tûzvizsgáló megállapításai
Hol és mitõl keletkezett s BS. tüze? Mi történt 1999. december 14.-én éjszaka a vásár zárása után?
A tûz terjedése A csarnok területe az égés szempontjából ideálisnak mondható. A pavilonok ugyan nehezen éghetõ lapokból készültek, ám a tetõ nélküli kivitel miatt, a keletkezõ tûz nem maradhatott a határoló falak között. A pavilonokon és azok felett éghetõ anyagú karácsonyi díszek, díszítõelemek voltak elhelyezve. A nézõtér székei faborításúak, a galéria fém tartószerkezetén fa pallókat helyeztek el, melyet szõnyegpadló borított. Ezen szintén nehezen éghetõ anyagú pavilonok voltak. A küzdõtér és a galéria éghetõ anyagú, függönyszerû anyaggal volt összeköttetésben, amely feltehetõleg könnyen égett, de mindenesetre elõsegítette a tûz függõleges irányú terjedését. Ugyanez mondható el a csarnok belsõ burkolatáról is: az eredeti építési engedélyezési tervdokumentáció alapján ezen falburkolat minõsítése közepesen éghetõ (habalátétes mûbõr pozdorja panelen dekorit lemez borítás, illetve furnérozott bútorlap, ragasztott textiltapéta). A galéria felett lévõ kijelzõ táblában nagy mennyiségû, éghetõ burkolatú vezetékek, alkatrészek, szerelvények, stb. voltak.
Metro állomás
VÉDELEM 2000/3
Ezek a körülmények elõsegítették a tûz harmadik szintre történõ gyors átterjedését. A 3. emeletre néhol akadály nélkül törhetett be a tûz. (pl. páholyok, riporter-állások) Ennek megfelelõen a tûz könnyedén terjedt át, majd szét a 3. emeleten. Az emeleti ablakok kitörése, illetve a II. sz. porta melletti teherbejárat, majd a 7-es teherbejárat megnyitása (huzat és égési pótlevegõ) tovább segítette a tûz terjedését, növelte intenzitását. A tûz terjedésében meghatározó volt az a tény is, hogy észleléskor a már több pavilonra kiterjedt tûz oltását megkísérelték ugyan, de az nem vezetett eredményre. A kiérkezett tûzoltó egységek már egy jelentõs, kiterjedt tüzet találtak, amely a zárt tér teljes lángba borulása felé haladt.
Helyszíni szemlék A helyszíni szemléket hét napig tartottuk. A tûz keletkezési helyét csak 1 hónap elteltével lehetett szemügyre venni, ezért felülrõl lefelé haladtunk. A negyedik emeleten 2 elektromos kapcsoló helyiség károsodott, illetve néhány helyen kormozódás volt tapasztalható. Az égési nyomokból egyértelmûen látszott, hogy a tûz nem bentrõl kifelé, hanem a küzdõtér légterébõl a helyiségek irányába terjedt. A harmadik emelet tulajdonképpen teljességgel kiégett. A vasbeton szerkezetû lépcsõházak, továbbá a falazott szerkezetbõl
A korai jelzés elmaradása A tûz korai jelzését nehezítette, hogy éjszakára a küzdõtér légterének visszahûtése érdekében az opeion zsalui nyitva voltak, továbbá az 1. emeleti körfolyosó ablakai közül is néhány, így folyamatos légáramlás volt a teremben. Ez rontotta a küzdõtér felett elhelyezett vonali érzékelõk hatásosságát, felhígította a keletkezett égéstermékek koncentrátumát.
készült szociális helyiségek, és két nagyobb irodahelyiség, melyek az utcára néztek maradtak épen. Egyes kisméretû irodák szerelt válaszfalából a fém tartóvázak maradtak csak meg. A második és elsõ emeleti folyosókon elsõsorban a hõ és a füst káros hatásai jelentkeztek: a mûanyag lámpabúrák, hangosbemondók megolvadtak, esetenként a földön hevertek. Az elsõ emeleten a fõbejárat környékén elhelyezett elárusító pavilonok kb. 60 %-a szenvedett tûzkárt. A földszinti folyosók szintén csak hõ és füstkárt szenvedtek, a küzdõtér körüli helyiségek erõsen kormozódtak. A küzdõtér teljesen kiégett, a feltárást követõen az anyagmaradványokból, illetve a pavilonok fém tartósínjeibõl lehetett következtetni a pavilonok elhelyezkedéseire. A tûz során nem károsodott a küzdõtér alatti raktár, és a gyakorlócsarnok (labdaterem, jégpálya, freontartályok), továbbá a BS 2 sz. portája sem.
Shell töltõállomás
15
FÓKUSZBAN
A tûz keletkezési oka A tûzesettel kapcsolatban több mint 100 meghallgatási jegyzõkönyv készült. Ezek döntõ többsége a karácsonyi ünnepeket megelõzõen a tûzesetet követõ elsõ héten. Gyakorlatilag a tanúvallomások alapján azonnal, nagy bizonyossággal beazonosítható volt, hogy a tûz a II. sz. portához közelebb esõ eredményjelzõ tábla elõtti területen, az egyik küzdõtéri pavilonban keletkezett. Ezen belül a pavilon bal hátsó sarkában egy gyertya tárolására szolgáló, lépcsõzetes kialakítású, drapériával letakart fa polcon. Ennek ellenére megkíséreltük az összes lehetséges keletkezési okra felkutatni mind a mellette, mind az ellene szóló bizonyítékokat. Elektromos energia Több tanu megemlítette, hogy a pavilonsorok egyes részein többször elõfordult napközben pár perces áramszünet. Ellene szólnak az alábbiak: éjszaka az elárusító-pavilonokat, illetve az épületet áramtalanították; a szakértõ elsõdleges véleménye az, hogy a tûzzel kapcsolatba hozható elektromos hibákat nem talált, az áramtalanítást pedig valóban elvégezték. Véleményem szerint a tûz nem elektromos eredetû és teljes mértékben kizártnak tartom a tûz keletkezési oka és a villamos berendezések, hálózatok közötti összefüggést. írja az elektromos szakértõ. Dohányzás A BS egész területén tilos a dohányzás. Amennyiben mégis valahol eldobott cigarettavég maradt volna, azt a takarítók a közlekedési utakról, nézõtérrõl eltakarították, illetve ha pavilonban marad, abban az esetben a 20.00 órai távozást figyelembe véve, hamarabb kellett volna, hogy tüzet okozzon. Emberi közremûködés A szándékos tûzokozás lehetõségét vegyi szakértõ bevonásával vizsgáltuk. Ellene szól: a terem, illetve a BS éjjel-nappal õrzött; az 1999. 12. 16-án tartott helyszíni szemle során talált 2 mûanyag kanna vizsgálatáról a vegyi szakértõ elsõdlegesen jelezte, hogy a kannákban található folyadékokat meggyújtani nem tudta, azaz a benne lévõ folyadék nem éghetõ. A késõbbiekben megkapott vegyi szakértõi vélemény alapján - a helyszínen vett 16
mintákat értékelve, - az égésmaradványok egyikébõl sem mutatható ki értékelhetõ mennyiségben tûzveszélyes folyadék-maradvány, így a szándékos tûzokozás nyílt láng és éghetõ folyadékok felhasználásával, mint tûzkeletkezési ok kizárható. A gyors terjedés véleményünk szerint az égés ideális feltételeinek, a késõi észlelésnek és különbözõ thermodinamikai folyamatok (pl. FLASHOVER) lejátszódásának is köszönhetõ. Nyílt láng nyílt lángú világítóeszköz Már a vizsgálatok kezdeti szakaszában felmerült, hogy a tûz keletkezési helyének behatárolt területén a küzdõtéri pavilonok egyikében két gyertya maradt égve éjszakára. Az itt árult gyertyák, a gyártó nyilatkozata szerint kb. 100 órát képesek folyamatosan égni. Ebben a pavilonban több személy kereskedett, köztük egy gyertyaárus is, aki elmondta, hogy napközben 2 db gyertyát égetett, azonban azokat záráskor eloltotta. A gyertya gyújtóhatásának vizsgálata érdekében szakértõt rendeltünk ki, aki számára több különbözõ a vásáron a pavilonban árusított gyertyát biztosítottunk. A szakértõi vizsgálat során a szakaszosan, illetve folyamatosan égetett gyertyák közül az egyik meggyújtotta a közelében elhelyezett égõ anyagokat, így a vizsgálat eredménye pozitív-nak mondható, azaz a gyertyák képesek a környezetükben elhelyezett éghetõ anyagot meggyújtani. A nyílt láng, mint tûzkeletkezési ok mellett szólnak: a tûzkeletkezés helyeként megállapított pavilonban gyertyákat árusítottak több mint kétszázat, melyek közül 2 db zárás után is égett, mely tényt bizonyítékok támasztanak alá; a kirendelt gyertyaszakértõ által elvégzett vizsgálat alapján a gyertya okozhat tüzet; az észlelõk (teremõrök, portások), a kiérkezõ rendõrök, továbbá a helyszíni szemlék során feltárt adatok (tûzjelzõ rendszer adatai, legintenzívebb égés, a tetõtartó kábelek kicsúszása a befogási helyükrõl) alapján a tûz keletkezési helye erre a térrészre tehetõ. Ellene szól: Záráskor a tûzvédelemért felelõs személy, illetve a teremõrök körbejártak és az esetleges rendellenességeket rögzítették. Mivel azonban a pavilonba nem mentek be, ez kizáró ok nem lehet, hiszen a gyertya formája, beégése miatt mesterséges fényviszonyok mellett, közel szemmagas-
ságból nézve nehezen vehetõ észre, hogy az ég, vagy sem. Ezt a gyártó által bemutatott, már le-, illetve ebben az esetben kiégett gyertya szemrevételezése után lehetett kijelenteni. Az említett gyertya több cm-es átmérõjû, és magasságú; és kb. 1 cm vastag külsõ palástjában díszítésként éghetõ anyagokat helyeztek el. A gyertya égésekor egy kb. 8 cm átmérõjû belsõ mag ég, a palást megmarad, így folyamatos égés után a gyertyaláng szemmagasságból nem látható. (Az észlelõ tanuk más szögbõl látták a gyertyát.) Fentiek alapján a nyílt lángot jelöltük meg keletkezési okként.
Mi történt? 1999. december 14-én 20.00 órakor a vásár zárása megtörtént, a legutolsó kereskedõ is legkésõbb 20.15 órakor elhagyta a BS-t. Az épületben a portások, õrzési feladatokat ellátó személyek, és kiszolgáló személyzet (gépész, villanyszerelõ, takarító) maradtak kb. 20-25 fõ. A takarítás kb. 24.00 óráig tartott, ez alatt a takarítók megtisztították a nézõteret, a küzdõteret, a galériát, a labdatermet és a karéjépület folyosóit. Takarítás alatt a terem õrzésével megbízott személyek, ki-ki a saját területén kísérték, felügyelték a takarító személyzetet. Majd az este folyamán mindenki elfoglalta a számára kijelölt helyet, és ott õrködött. A klímagépész a klímarendszert 20.00 és 22.00 óra között leállította. Az opeion és az I. emeleti körfolyosón néhány ablak nyitva maradt. Az ügyeletes villanyszerelõ a takarítást követõen folyamatosan az áramtalanítást több részletben elvégezte. Ezzel 1999. december 15-én kb. 01.00 órakor végzett. Az õrök elfoglalták felállítási helyeiket és az épület elcsendesült. Hajnalban, kb. 04.40 óra körül a végigégett gyertya meggyújtotta a körülötte lévõ éghetõ anyagokat, majd a pavilonból a tûz átterjedt a csarnok többi részére.
A tûzkeletkezési okot nyílt láng nyílt lángú világítóeszközben jelöltük meg, és bûncselekmény alapos gyanúja miatt átadtuk a vizsgálatot a BRFK Vagyonvédelmi Osztályának. Csütörtöki Gábor tû.fhdgy. tûzvizsgáló FTP XIV. és XVI. kerületi parancsnokság tûzmegelõzési osztályvezetõ VÉDELEM 2000/3
FÓKUSZBAN
Vizsgálatszervezés II. A gyújtóforrás megállapítása Az elsõdleges információk alapján a tûz keletkezési okaként felmerült a nyílt lángú világító eszköz. Ennek bizonyítására a vásár pavilon elrendezési alaprajzát vettük figyelembe, amelyhez pavilononként be kellett azonosítani a szerzõdéssel rendelkezõ és nem rendelkezõ kereskedõket, s az általuk árusított termékeket. Miután ez megtörtént, a beazonosított nyílt lángú világító eszközöket árusító kereskedõ meghallgatása után eljutottunk a világító eszközt gyártó vállalkozóhoz is. A gyártó által részünkre bemutatott világító eszközökrõl jegyzõkönyvet és videofelvételt készítettünk, majd felhívtuk a vállalkozó figyelmét, hogy azokat, mint tárgyi bizonyítékokat õrizze meg. Megállapítottuk, hogy a nyílt lángú világító eszközre vonatkozó minõségi követelményeket, vizsgálati módszereket egy 1980-ból származó ágazati szabvány rögzítette, amely már nem hatályos. A minõségvédelem egyes kérdéseirõl szóló 2/1981. (I.23.) BkM rendelet nem írja elõ a nyílt lángú világító eszközre vonatkozóan a forgalomba hozás elõtti elõzetes minõségvizsgálatot. E rendelet hatálya a közvetlen fogyasztói felhasználásra alkalmas árukra terjed ki, amelyek között megtalálhatók például különbözõ tüzelõ- és fûtõberendezések, festékek, lakkok, játékok, hígítók aerosolos termékek stb. Az elõzõekre tekintettel annak bizonyítására, hogy ezek a világító eszközök anyagukra, alakjukra, használatukra tekintettel meghatározott körülmények között alkalmasak-e gyújtóforrásként az égési folyamat elindítására, szakértõt rendeltünk ki. A szakértõi megállapítás szerint több mint 100 órán VÉDELEM 2000/3
keresztül is égni képes világító eszköz alkalmas arra, hogy a környezetében lévõ éghetõ anyagokat meggyújtsa. Mindezt több kísérlet is bizonyította.
Az összefoglaló jelentés A tûzvizsgálat eddigi megállapítása alapján bûncselekmény gyanúja miatt a módosított 13/ 1997. (II. 26.) BM rendelet 14.§a alapján összefoglaló jelentésünket január utolsó hetében adtuk át a BRFK hatáskörrel rendelkezõ szervének. Az összefoglaló jelentésben utaltunk arra a jogszabályi kötelemre, mely szerint egyrészt világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tûzveszélyt ne jelentsen, másrészt a munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenõrizni kell a tûzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. Mindezek alapján a közveszély okozás vétségi alakzata merült fel, mint törvényi tényállás, s egyúttal a különösen nagy vagyoni hátrány is valószínûsíthetõ volt. A világító eszközre vonatkozó információkkal még a szakértõi vélemény nélkül a BRFK is rendelkezett, de a vonatkozó BM rendeletet is figyelembe véve úgy ítélte meg, hogy folytassuk tovább az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a tûzvizsgálatot és végezzünk további bizonyítást a lehetséges keletkezési okkal összefüggésben. A nyílt lángú világító eszközzel összefüggésben lefolytatott bizonyításon túlmenõen jelentõs erõfeszítéseket tettünk arra vonatkozóan, hogy bizonyítsuk, vagy kizárjunk más lehetséges keletkezési okot. Tekintettel arra, hogy a szakértõi vélemények az utób-
A küzdõtéri pavilonok képe (archív felvétel)
A pavilonok elhelyezkedésének rekonstrukciója
A feltárás után darabonként vizsgálták át a területet biakat kizárták, illetõleg más olyan bizonyíték nem merült fel, amely a szándékos tûzokozást éghetõ folyadék nélkül alátámasztotta volna, a BRFK az általunk megjelölt nyílt lángú világító eszközzel összefüggés-
ben kezdte meg a büntetõeljárásra vonatkozó szabályok szerint a nyomozást. Dr. Erdõs Antal tû. ezredes, fõosztályvezetõ, Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság, Budapest 17
FÓRUM Securex 2000 kiállítás Az április 26-29 között negyedik alkalommal megrendezett Securex 2000 kiállításon nagy hangsúllyal és választékkal szerepeltek a tûz- és katasztrófavédelem eszközei.
Katasztrófavédelmi Nap A kiállítás elsõ napja a Katasztrófavédelem jegyében telt. A Katasztrófavédelmi szakmai konferencia bevezetõ elõadásában Dr. Bakondi György az OKF. fõigazgatója ismertette a katasztrófavédelmi törvénybõl eredõ fõ feladatokat, s mozgalmas évkezdet óta tett intézkedéseket jelezve, hogy a hatékony katasztrófamegelõzés és védekezés érdekében további jogszabályi változások elõkészítése folyik. Dr. Bende Péter a tûzoltóság fõvárosi parancsnoka a budapesti tûzoltóság fejlesztési terveit ismertette. Ezt követõen a technikai bemutatóban is résztvevõ cégek képviselõi (Kérdõ Sarolta elnök igazgató Vektor következet, Kreitner János igazgató Csolnoki Szerelvénygyártó Kft., Szemler József igazgató Hesztia Kft., Feicht Ferenc igazgató MSA AUER Hungária Kft., Dr Sponcz Imre vezérigazgató Respirátor Rt.) rövid elõadásokban ismertették újdonságaikat. A technikai bemutatón földön, vízen és a levegõben egyidejûleg folyt a munka, és a bajbajutott személyek mentése. A helikopteres vízbõl mentésnél jól vizsgázott az önmûködõen felfújódó mentõmellény (lásd Védelem 2/2000. 31. old.) a magasból mentésnél pedig az újdonságként bemutatott mentõágy és mentõszék. (Lásd: a 20. oldalon!) A kiállítás számos újdonsága közül néhány általunk fontosnak talált eszközre figyeltünk fel.
A legújabb megoldás mini mérõcsövek chip-ben a Drägertõl
Tûzjelzéstechnika A tûzjelzésben a kis és közepes hálózatok eszköze az ASM Hungary Kft. által bemutatott Esser 8000 C tûzjelzõ központ, amely rugalmas rendszer felépítésével, a hagyományos érzékelõk illesztésével, a korábbi rendszerekkel való kompatibilitásában tûnik ki. Emellett 127 cím hálózatos telepítésével 31 központ hálózatba kapcsolható. A másik új központ az MKK Piraut Kft. standján látott Labor Struss BC216-1 tûzjelzõ, amely ugyancsak képes fogadni a hagyományos és intelligens érzékelõk jelzéseit, s már az ECU 2000es rendszerre készült. Modul rendszerû felépítésébõl adódóan a növekvõ követelményekkel együtt rugalmasan bõvíthetõ.
Új hazai habképzõ anyag ROLLTON néven új általános felhasználású szintetikus habképzõ anyagkombinációval lépett a szakemberek elé a Rollexco Rt. A hazai gyártású habanyag 3%-os oldatából nehézhab, 2%-os oldatából középhab, 1%-os oldatából könnyûhab, 0,2%-os bekeverésével pedig kis felületi feszültségû un. nedvesvíz képezhetõ. A legjellemzõbbként közölt mûszaki adatai (sûrûsége: 20 °C-on 0,98 +/ 0,5 gr/cm3, dermedéspontja: 10 °C alatt, pH értéke: 7 +/ 0,5 félvízkiválási ideje: 40 perc) rendkívül jó oltási tulajdonságokra utalnak, így érdeklõdéssel várjuk a gyakorlati teszteket.
Tömlõdobbal és tûzoltókészülékkel ellátott falitûzcsap szelvény
Veszélyes anyagok mérése A Dräger Hungária Kft a kiállításon mutatta be azt a korszerû, egy kézzel, akár kesztyûben is használható CMS veszélyes anyagokat mérõ készülékét, amelyet most 2000. június 30-ig rendkívüli 40%-os kedvezménnyel kínál. A Védelem 1999/5. számában (12-15. old.) közölt német Vfdb, irányelv alapján összeállított, a leggyakrabban elõforduló 10 veszélyes anyag mérésére ad lehetõséget. Minden Chip 10 mérési lehetõséget biztosít. A készülék automatikusan felismeri a mérési feladatot (gázfajta, mérési tartomány, mérési idõ, tömegáram, kalibrálás) s 3060 s után a beépített szoftver az LCD kijelzõn megjeleníti az eredményt.
FÓKUSZBAN
Nagyteljesítményû túlnyomásos ventillátor a Tûzbiztonság 2000-nél
Helikopterrel, mentõszékben mentették ki a sérültet
Tûzcsapszekrények Az ember azt hinné, hogy a tûzcsapszekrényeknél már nem lehet újítani. A Csolnoki Szerelvénygyártónál nem így gondolják. Új D jelû NA 25 mm-es alaktartó tömlõvel szerelt tûzcsapszekrényekkel rukkoltak ki. (Mérete: 880 x 700 . 280 mm). A kifordítható tömlõdobon lévõ 30 m-es tömlõ nyomás alatt azonnal mûködtethetõ, akár 5 m-re a tûzcsapszekrénytõl is. Magyarul nem kell mint az a lapos C tömlõvel szerelt tûzcsapoknál elengedhetetlen a teljes tömlõhosszat letekerni. Az ezzel nyerhetõ idõ, valamint a C tömlõknél nagyságrendekkel nagyobb vízkár különösen szimpatikussá teszi ezt a megoldást. Mûszaki kialakításánál fogva a szekrény megerõsített szerkezete képes a tömlõdobra feltekert tömlõben lévõ víz súlytöbbletét megtartani. Egy másik változatban (Mérete: 880 x 1000 x 280 mm) a szekrényben egyidejûleg egy 12 kg-os tûzoltókészülék is elhelyezhetõ. A Securexen mutatták be az USA szabványa szerint készített a tûzcsapszekrényben kis fogasokon beharmonikázva elhelyezett tömlõt tartó tûzcsapszekrény változatukat. Az elõzõhöz hasonlóan elõnye, hogy a tömlõhossz 40 m-ig a szükség szerinti méretben alkalmazható. Nagy forgalom volt a Hesztia Kft. standján ahol élõben és vetítettképes elõadáson mutatták be a Schmitz vegyi és mûszaki mentõ szereinek sokoldalú alkalmazhatóságát. Míg az IFEX-nél a Sthamer habképzõanyagok mellett az IFEX impulzusoltó változatai keltették fel figyelmünket. A figyelemfelkeltésnél maradva a Dunavért Kft.-nél a védõeszközök arzenáljából a szakmában kissé elhanyagoltnak tûnõ higiéniai eszközök (krémszappanok, szappanadagolók, papíradagolók, szennyfogó szõnyegek, ívókutak) széles választéka tûnt fel. Hazánkban újdonságnak számít a Tér Exim Kft által kiállított Holmatró Erõs Támasz rendszer, amelyet a közeljövõben az országban több helyen a gyakorlatban is megismerhetnek a szakemberek. Csipkerózsika álmából felébredve új saját gyártmányú MSzEN 3 szerinti ABC porraloltó tûzoltókészülék családdal jelentkezett az Elzett Rt. 20
Ágy, szék, pelenka
A címben jelzett három tárgy meglepõ módon a Securex kiállítás magasból mentési bemutatóján jutott fõszerephez.
Magasból mentõ eszközök
Az ma már minden szakember elõtt nyilvánvaló, hogy egyre bonyolultabb kihívásoknak kell megfelelni, s erre minden egyes kis egység nem tud felkészülni. A speciális feladatok, mint a magasból, mélybõl mentés a szakértelem mellett megfelelõ technikai eszközöket igényelnek. A Securex kiállításon helikopteres mentési bemutatóval egybekötve mutatta be a Vektor Szövetkezet új francia gyártmányú mentõeszköz kínálatát. A 150 kg teherbírású kötélrendszerre szerelhetõ mentõszékkel, bekötve biztonságosan eresztették le 10 emelet magasságból a tetõn rekedt személyeket. A sérülteket egy egyszerûnek tûnõ, egy ponton felfüggesztett mentõhordággyal eresztették le. A könnyû speciális anyagkombinációjú hordágyba a beteg beköthetõ, miközben a felfüggesztési ponthoz kapcsolódva a mentett személy kísérését is megoldották. A másik bemutatott mentõeszköz egy különleges anyagból készült mentõháromszög, amit a tûzoltók csak pelenkának hívnak. Alakja után joggal, hisz a beleülõ embert a háromszög végein lévõ D gyûrûk karabinerhez rögzítésével eresztik le. Ez a mûvelet azonban feltétlenül kísérõt igényel. A pelenka épsége persze így sem garantálható. VÉDELEM 2000/3
TECHNIKA SEBÕK IMRE
Az új ESSER 8000 C tûzjelzõ központ
Az új 8000 C tûzjelzõ központ kis és közepes méretû intelligens tûzjelzõ rendszerek felépítésére lett kidolgozva, s megfelel a legmagasabb biztonsági követelményeknek.
Esser busz
A 8000 C központ teljesen kompatibilis a korábbi 8007/8008 központokkal, méretében azonban kisebb, max. két analóg jelzõhurok fogadására képes. A központ kis mérete, funkcióinak széles skálája, a bõvítési lehetõségei összességében nagyon vonzó ár teljesítmény arányt eredményeznek, melyhez hozzájárul az új moduláris felépítés koncepció. Ez a kialakítás lehetõvé teszi, hogy mindig az adott igényeknek legmegfelelõbb kialakítást alkalmazzuk. A ház külsõ burkolata pedig nem éghetõ üvegszál erõsítésû ABS mûanyagból készül. Az Esser tûzjelzõ központok közös tulajdonsága a nagy teljesítõ képességû kétvezetékes busz-technológia. Ez, az esserbusnak nevezett rendszer biztosítja a buszra kapcsolódó elemek hatékony kommunikációját a központtal, beleértve azok címzését, valamint a rövidzár és szakadás tûrõ képességet is. Szakadás illetve rövidzárlat esetén, megfelelõ rendszerkiépítés mellett, csak néhány érzékelõ esik ki. A hurok elõremenõ és visszatérõ ágai üzemképesek maradnak. Az Essernet hálózat körbusz rendszerû, így a kommunikáció a jelzõhurok megszakadása esetén is mindkét irányban mûködõképes marad. Az Esser buszra minden hagyományos érzékelõ típus, illetve az Esser összes címezhetõ, valamint analóg intelligens érzékelõje csatlakoztatható. Az Essernet-en keresztül 31 központ kapcsolható egymáshoz, mely jelentõs méretû rendszer létrehozását teszi lehetõvé. Ez a hálózat biztosítja, hogy az események, riasztások minden egységen programozástól függõen hozzáférhetõk legyenek.
Érzékelõ hálózat Az analóg kör hurok modulból kiinduló és oda visszatérõ esserbus-ra csatlakoztathaVÉDELEM 2000/3
external device
8008 external device
max. 1 km
essernet® max. 1 km
ITD
max. 1 km
Respirator
8000 C
esserbus® Input Output
Output
esserbus® transponder
A 8000 C fõbb jelemzõi ▼ moduláris belsõ felépítés ▼ moduláris készülék ház kialakítás ▼ akkumulátor kapacitás max 48 Ah ▼ max. 31 központ rendszerbe kapcsolása ▼ nagy rugalmasság a már meglévõ vagy változó igényekkel szemben ▼ kompatibilitás a 8007/8008 központokkal ▼ max. két esserbusz kör hurok modul, önálló mûködtetés esetén ▼ 127 egyedi címzésû elem kör hurkonként ▼ 8 x 40 karakteres LCD, magyar szöveggel is ▼ 3 választható elõlap opció: csak beépített kezelõvel , nyomtatóval, csoportkijelzõvel ▼ Vds és EN 54 szabványoknak megfelel, BM TOP engedéllyel rendelkezik
tók az intelligens érzékelõk, címezhetõ kiés bemeneti elemek, típustól függetlenül 127 elem. A hurkon kialakítható detektor zónák száma max. 127. Minden a hurokra kapcsolódó eszköz rendelkezhet leválasztó (isolator) áramkörrel, mely a hurkon keletkezõ rövidzárlat esetén azonnal mûködésbe lép, és a hibás részt kiiktatja (két leválasztó között). Ekkor a hurok két nyílt ággá válik, melynek mindkét szakaszán az érzékelõk mûködõképesek maradnak. Az esserbus-ra kapcsolható ki-, bemeneti elemek, a transzponderek szabadon programozható eszközök, melyek segítségével hagyományos hurkok, robbanásveszélyes terek speciális érzékelõi, egyéb
épületautomatikai vezérlések illesztései oldhatók meg. A 8000C központ az esserbus-ra kapcsolódó eszközöket automatikusan képes felismerni, ez az installációt, programozást nagymértékben megkönnyíti.
Központ felépítés A központ háromféle kezelõi felülettel rendelkezhet. Az alaptípus (standard) csak kezelõpanellel van ellátva, mely tartalmazza a billentyûzetet, az LCD kijelzõt, illetve az összesített riasztás és hibajelzéseket. A második esetben a kezelõpanel mellett egy beépített hõnyomtató is helyet kap, mely a rendszeren bekövetkezõ események rögzítésére szolgál. A harmadik formátumban a kezelõpanel mellett egy 64 zónás csoportkijelzõ kerül beépítésre, mely a rendszer riasztásait áttekinthetõbbé teszik. A rendszerszoftver gyakorlatilag az összes európai nyelvet ismeri. Programozása egy notebook segítségével elvégezhetõ, a program bármikor letölthetõ, visszatölthetõ, módosítható. Ugyancsak notebook segítségével a rendszer eseményei letölthetõk, menthetõk, így a nyomtató nélküli kivitelben is megoldható az események archiválása. A 8000C központ 13 féle elõkonfigurált módon megrendelhetõ, így a felhasználónak csak a szükséges elemeket tartalmazó verziót kell kiválasztania. A központot egyedi alkalmazásban 2 x 127 érzékelõvel, illetve transzponderrel lehet használni, hálózatos alkalmazásban pedig 31 x 127 busz komponenssel. A rendszer alapvetõ jellemzõi jól mutatják, hogy az ESSER egy olyan eszközt bocsátott a felhasználók rendelkezésére, amely a tervezõknek maximális szabadságot adva, megbízható, a feladatokhoz jól illeszkedõ, alkalmasint költségtakarékos megoldást kínál. Sebõk Imre, igazgató ASM Hungary Kft., Szolnok 21
TECHNIKA
Épületek kiürítése mentõtömlõvel Mentési szempontból magas épületeink különösen veszélyeztetettek. Ezeknél egy tûz esetén a mentés sokszor csak késve oldható meg. A hosszú mentési idõ ellen egy régi és jól bevált találmány a mentõtömlõ.
Fix telepítésû mentõtömlõ
Mibõl készül? Bár a gondolat régi, a mai megvalósítást a legújabb kutatási eredmények tették lehetõvé. A mentendõnek egy hosszú tömlõben kell lecsúsznia, ahol a sebességét a test súrlódása csökkenti. Eközben a menekülõt egy háromrétegû tömlõ védi. A külsõ rész - 100 %-os üvegszálból készült tûzálló réteg - feladata a hõ elleni védelem. A következõ szuperelasztikus réteg a fék szerepét tölti be. Ez a réteg képes háromszorosára is kitágulni, s ezzel a test tömegével arányos fékezõerõt kifejteni. A harmadik réteg pedig egy 700 C fokos hõálló Kevlár szálból készült. A mentõcsõ tartószerkezete egy 620x620 mm-es fém platform, amelyre a tömlõt és a beszálló részt felerõsítik. Valamennyi eleme 1000 kg-ig terhelhetõ.
Hogyan használható? Elsõ ránézésre egyszerûnek tûnik, hisz csak be kell lépni, azonban a videófelvételt látva rögtön felmerül a kérdés: milyen sérü-
Sérültek szállítása többrészes mentõtömlõben
Mentés magasból mentõre telepített mentõtömlõvel
lésekkel járhat egy ilyen utazás? A tapasztalatok szerint ruházatban semmilyen sérülés nem keletkezett. Alsó ruházatban menekülõknél a végtagokon enyhe bõrpír volt látható. Arra azonban vigyázni kell, hogy a lecsúszók ne túl gyorsan kövessék egymást. A kissé eltérõ esési sebességek miatt 10 m távolságot kell hagyni a mentendõk között. (Az összeütközések elkerülése érdekében). Ezért a belépésnél egy fõnek irányítania kell a lecsúszást. Sérültek is problémamentesen lejuttathatók. A gyerekeket karban tartva, eszméletüket vesztetteket nyakban vagy hordágyra szíjazva csúsztathatunk le. A gyakorlat azt mutatja, hogy 50 m-es magasságból 35-40 mp alatt juttatható le egy fõ. Ez 50-60 fõ/ óra kapacitásnak felel meg.
Hol használható?
Hirdetés
Az Ingström mentõtömlõket három alaprendeltetésre dolgozták ki. 1.) Többrészes mentõtömlõ Gyakorlatilag egy megfelelõ tûzállóságú túlnyomásos füstmentes lépcsõházat feltételez, ahol a lépcsõk helyét a mentõtömlõ foglalja el. Itt a menekülés minden szintrõl biztosított. 2.) Fix telepítésû egyrészes mentõtömlõ Az épület egyik szintjére telepített mentõtömlõn keresztül oldható meg a bentrekedtek kimenekítése. 3.) Mobil mentõtömlõ A különbözõ típusú magasból mentõkre (Bronto Skylift, Simon Snorkel, Magirus, Metz) 66 m-es hosszig készítenek szintenként hosszabbítható mentõtömlõket. (Az elsõ elem 6 m-es, minden további 3 m-es, így biztosítható a szintenkénti evakuáció.) A lehetõségeket jól mutatja, hogy az eddigi leghosszabb Ingström tömlõ Varsóban 134 m-es, Franciaországban pedig 130 m-es. A felhasznált anyagok alapján 10 éves garanciát és az épületre vagy berendezésre adaptált egyedi kivitelezést biztosítanak. Használaton kívül a tömlõvel sok gond nincs, mûanyag zsákban tárolják, s évente kétszer ellenõrzik, szellõztetik. Információ: BONITEX Kft. 1149. Budapest, Dongó u. 14. Tel/fax: 1/3291-266
VÉDELEM 2000/3
23
TECHNIKA
Szuperintenzív tartálytûzoltás A tartályból kijutó hab a nyomás csökkenés helyén önmagától kiterjed. Az új gyûrû alakú folyamatos lineális fúvóka nagy mennyiségben, folyamatosan és a tároló tartály egész kerülete mentén szétteríti a habot. Ennek eredményeként az 500 m 2-es benzintüzet 30 másodperc alatt oltották el, s az oltáshoz mindössze kb. 5 m3 haboldatot, vagyis 150 liter habkoncentrátumot használtak fel. Hagyományos, beépített oltóberendezéshez 108 m3 vízre és 3321 liter habkoncentrátumra lenne szükség.
Május 16-án Szõnyben mutatták be az IFEX szuperintenzív habelárasztással mûködõ tûzoltóberendezését.
500 m2-es tûz Szõcs István feltaláló egy 500 m2 felületû tartályt töltetett fel benzinnel, amit egy pirotechnikai patronnal gyujtottak meg. Pillanatokon belül hatalmas lángoszlop emelkedett a magasba. Az oltóanyagot azonban csak 30 mp. égetés után indították el. Ekkor a tartályban lévõ instant habot kézi indítással juttatták a körgyûrû alaku habbevezetõ fuvókára, s a tartály falán legördülõ habanyag folyamatosan szorította mind kissebbre a lángoszlopot. A teljes oltáshoz mindössze 30 másodpercre volt szükség. Ezzel a jelenlévõk egy világviszonylatban gyökeresen új elmélet sikeres gyakorlati próbájának lehettek részesei.
24
30 másodperc alatt eloltották a lángokat Az új eljárás fõ újdonságai: A tökéletes arányban kevert haboldatot egy tartályban nyomás alatt tárolják, ahol a nyomást a haboldatban elnyeletett széndioxid biztosítja.
Ez a forradalmian új megoldás szétfeszíti a hagyományos kereteket. Hatékonyságát elismerve a BM OKF az MSZ 9779 szerinti oltóberendezés teljes értékû alternatívájaként fogadta el.
VÉDELEM 2000/3
TECHNIKA
ZELLEI JÁNOS, DR. BARCZA JÁNOS
Nagykonyhai beépített automatikus tûzoltó rendszerek
Az éttermi nagykonyhákban a forró olajok és gõzök között fokozott a tûzveszély. Az elmult években több nagy tûz fejlõdött ki az itt elõforduló tüzekbõl, ezért ma egyre nagyobb figyelmet fordítanak erre a területre.
A fejlõdés állomásai Az étkezési sokások változása következtében ugrásszerüen nõtt a forró olajok jelenléte. (fritõzök, serpenyõk, sorozat edények, grillsütõk) A felszálló forró olajgõzöket elszívókon és szellõzõvezetéken keresztül távolítjuk el, ahol ezek egy része jelenlétével ill. lerakódásával újabb tûzveszélyt jelent. A bekövetkezett tûzesetek elemzése rendkívül gyors tûzterjedést mutatott, ezért már korán felvetõdött a nagykonyhai tü-
zek automatikus oltásának igénye. Az elsõ beépített automatikus oltórendszereket nem véletlenül az Egyesült Államokban fejlesztette ki az Ansul cég 1962-ben. A fejlõdést három lépcsõfokkal jellemezhetjük: elsõ generációs rendszerek; ezek oltóanyaga por volt, a második generációs vagy konvencionális rendszerek folyadékkal, (Ansul R101 és R102 rendszer) szervetlen sók vizes oldatának permetével (AnsulexTM) oltanak, a harmadik generációs un. hibrid rendszereknél (1998-tól, Ansul Piranha rendszer), az oltás kezdeti fázisában kb. 10 másodpercig(!) új összetételû szervetlen sók vízes oldatának permetével (PRXTM) kioltják a lángot, egyidejûleg az égõ zsírok és olajok felszíne habtakaróval vonódik be, majd az oltás befejeztéig vízpermet hûti a korábban égõ anyagot és kör-
750 399
Oltás kezdete
Hõmérséklet °F (°C)
735 391 720 382
Hibrid rendszer
705 374
Öngyulladás, 690 °F (366 °C)
690 366 675 357
Konvencionális rendszer
660 349 645 341 630 332
Újragyulladási pont, 630 °F (332 °C)
615 324 600 316
2.00
4.00
6.00
8.00
10.00
12.00
14.00
16.00
18.00
20.00
Idõ (perc)
A hibrid és a konvencionális rendszerek oltóhatásának összehasonlítása Az ábrán a fritõzben égõ közeg hõmérsékletének változása követhetõ. A fritõz a nagy olajmennyiség és a nagy olajfelszín miatt, tûzoltási szempontból a legkritikusabb berendezés. Ezt még tovább növelik a hatékony energia felhasználású modern berendezések és a vegetáriánus étrend felé tolódó fogyasztás. A tapasztalatok szerint ugyanis ezek magasabb öngyulladási hõmérsékletet eredményeznek, egyúttal az automatikus oltásra vezetõ körülmények késõbb alakulnak ki. A fejlesztések eredményét jól mutatja, hogy 690 °F (366 °C) elérésekor indított oltás esetén a hibrid rendszer jóval hamarabb mintegy 5 perc után eléri a 630 °F (332 °C) újragyulladási pontot. A cél pedig az olajtömeg hõmérsékletének ez alá csökkentése. VÉDELEM 2000/3
nyezetét. (A víz az oltófolyadékkal egyazon csõrendszeren és a fúvókákon áramlik keresztül.)
Szabvány elõírások A hazai hatósági elõírások ma még meglehetõsen hiányosan kezelik ezt a területet. Konyhai autómatikus oltóberendezés szakhatósági állásfoglalásban való elõírása ma még olyan mint a fehér holló. Ennek ellenére hazánkban ma már közel 100 nagykonyhában található autómatikus tûzoltó rendszer, konkrétan az amerikai gyorséttermekben. A világban ma a legkidolgozottabb amerikai szabályozáshoz igazodnak. Az NFPA (National Fire Protection Association) 17A szabvány tartalmazza a fogalmak definicióját,a mindenkori rendszerrel szembeni igénypontokat, tervezési, tesztelési, szerelési, újratöltési, karbantartási elõírásokat. Az NFPA 96 szabvány (összhangban az NFPA 17A-val) külön fejezetben foglalkozik az éghetõ anyaggal mûködõ konyhai berendezések védelmével. Az UL (Underwrites Laboratories, Inc.) 300 szabvány tartalmazza az ismert nagykonyhai fõzõberendezések nagyszámú kisérlettel történõ bevizsgálását. Specifikálja a tûz kioltását, az újragyulladás biztonságos kizárását. Elõírja, hogy a nagykonyhai tûzoltó berendezéssel legalább 20 perc idõtartamig kell hûtést kifejteni, vagy az öngyulladási hõmérsékletnél legalább 60 °F-kal (33 °C) alacsonyabb hõmérsékletet kell elérni újragyulladás nélkül (újragyulladási pont). Az UL 2092 szabvány már a legújabb ismeretek tükrében készült: elõírásokat tartalmaz a hõmérsékleti és a nyomás viszonyokra, mûködésre, konstrukcióra és a korrozió figyelembe vételére. Az UPC (Uniform Plumbing Code) foglalkozik a vízhálózatba történõ visszaáramlás megakadályozásával (hibrid rendszernél elvi kérdés). (Az Ansul Piranha rendszernél e probléma megoldására un. vákuum gátlót alkalmaznak.) Az AWWA M14 és USC dokumentumok egészségügyi szempontból foglalkoz25
TECHNIKA
A kisérleti eredmények alapján megváltoztatták a szórófejeket. Az R102-nél használatos 12 féle szórófej helyett itt már csak kétféle szórófejet alkalmaznak, a szórásképek azonban jelentõsen átfedik egymást. Az újragyulladási pontot a Piranha rendszer 15-ször hamarabb éri el, és mintegy 60 %-kal kevesebb az oltófolyadék felhasználás. További elõny, hogy az így kialakított rendszer rugalmas, vagyis a védelmi zónán belül a konyhatechnológiai berendezések tetszõlegesen átrendezhetõk, átalakíthatók.
A rendszerek tervezése Tervezési alapadatok
Éttermi Ansul R-102 tûzoltó rendszer nak a visszaáramlás prolematikájával, továbbá az egészségügyi szempontból ugyan nem veszélyes, de kellemetlen körülményekkel (pl. szag). (Valamennyi Ansul oltófolyadék állatkisérletekkel igazoltan nem tartalmaz toxikus anyagot, enyhén lúgos kémhatású és szagtalan.)
Az Ansul R-102 rendszer A tûz oltása ennél a rendszernél speciális oltófolyadékkal történik. A folyamat lépései: 1, A védett területen keletkezõ tüzet az elszívóernyõben lévõ detektorok érzékelik. 2, A detektorok beindítják a kioldószerkezetet amely aktiválja a rendszert és lekapcsolja a fõzõberendezéseket az energia hálózatról. 3, Az oltóanyag a fuvókákon permet formájában jut az olajra, az elszívóernyõ szûrõjének felsõ részére és az elszívó nyílásba. 26
4, A permet másodpercek alatt kioltja a lángot, habtakarót képez amely megakadályozza a gyúlékony gõzök újra gyulladását.
Az Ansul Piranha rendszer A Piranha rendszernél az oltási folyamat kétlépcsõs, vagyis az oltófolyadékkal történõ 10 másodperces oltást, közvetlenül a vízzel történõ oltás követi. A mûködésbeli hasonlóság okán kézenfekvõ volt, hogy a Piranha rendszert az R102 átalakításával nyerjék, vagyis részben megtartották az R102 rendszer elemeit. Az R102 vezérlõ egységet átalakították, alkalmassá téve a hálózati víz fogadására és kiegészítették egy oltófolyadékról vízoltásra átváltó automatikával. Az oltási folyamat végén, vagy el kell zárni a hálózati vízbevezetés csapját, vagy további automatika elem beépítésével elérhetõ, hogy a vízzel oltás 10. percében az oltási folyamat automatikusan befejezõdjön.
A mindenkori rendszer alapvetõen igazodik az adott konyhatechnológiai berendezésekhez, vagyis a tervezési alapadatok közé tartoznak: a védendõ konyhatechnológiai berendezések típusa, geometriai méretei, mindenkori helyzete, a típusra jellemzõ védelmi zónát meghatározó méretek, az elszívóernyõk kontrukciója, méretei, különös tekintettel a szûrõ helyzetére, méreteire, az elszívónyílások kialakítására, méreteire, a védendõ berendezés feletti szabad magasság, a helyiség energiaellátási adatai, gáz, villamos hálózat, végezetül a helység méretei, épületgépészeti berendezések, álmennyezet magasság, szakhatósági, megrendelõi igények.
Hagyományos redszer
Az Ansul 102 rendszernél az alapadatok ismeretében a tervezés fõbb lépései a következõk: 1. Az adott készülék védelmét ellátó szórófejek, típusának, darabszámának és helyzetének Ansul elõírások alapján történõ meghatározása. A szórófejeket áramlástanilag un. áramlási számokkal (flow number) jellemzik. 2. Az egyazon rendszerhez tartozó szórófejek ismeretében, meghatározandó a rendszer áramlási viszonyait jellemzõ áramlási szám. 3. A rendszerre jellemzõ áramlási szám alapján meghatározandó a vezérlõ egység és az ezt kiegészítõ elemek típusa, mennyisége. 4. A vezérlõ egység és az ezt kiegészítõ elemek, továbbá a kézi mûködtetõ helyének meghatározása. VÉDELEM 2000/3
TECHNIKA
F tûzosztály készül
A felhevült olajtûz, miközben rendkívül nehezen oltható, az utóbbi idõben az egyik legtöbb személyi sérülést okozó tûzesetfajtává lépett elõ. A szakmai reakció sem maradt el.
F, mint fritõz Az egyre szaporodó és nagyobbá váló olajsütõkkel, a fritõzökkel új veszélyek is járnak. Az Egyesült Államok után az európaiak is komolyan foglalkoznak a szaporodó fritõztüzekre jellemzõ tûzosztály létrehozásának gondolatával. Európában a BSI kiadott egy szabványjavaslatot olyan tûzoltó készülékekre, amelyek a fõzõolajok, zsírok oltására alkalmasak. Ez lenne az a bizonyos F tûzosztály. Ezeknek a tûzoltó készülékeknek meg kell felelniTûzosztály
ük az EN 3 1-6 szabvány elõírásainak, s az oltóanyaguk nedves vegyi anyag, illetve oltópor lehet. (Lsd. táblázat!) Az F tûzosztály sorozata tehát: 5 F, 15 F, 25 F és 75 F, ahol az F betû elõtti számok az olajtérfogatot jelölik literben. Az oltási idõk az egyes készülék nagyságoknál 15-60 mp. között változnak.
Oltóberendezés Miután a nagyobb ûrtartalmú, üzemi méretû fritõzöknél keletkezett a legtöbb baleset, így 50 liter ûrtartalom felett oltóberendezés alkalmazását tartják szükségesnek. Ennyi túlhevült olaj ugyanis gyorsan csap át nyílt tûzbe, amely magas hõmérséklettel párosul. Jelenleg több gyártó is folytat kísérleteket az ilyen tüzeket hatékonyan elfojtani képes oltóberendezések kifejlesztésére.
A tûzosztály vizsgálati tüzei Olajtartalom a teszt tûzben (l)
A vizsgáló berendezés mérete (mm)
5F 15 F
5 15
25 F
25
75 F
75
300 x = 448 y = 224 x = 574 y = 289 x = 1000 y = 500
Hibrid rendszer
A Piranha rendszernél, a megváltoztatott védelmi koncepciónak és a lecsökkent fúvóka típusoknak köszönhetõen a tervezés némileg egyszerûsödött.
Gyakori, hogy a készülékeket védõ szórófejeket egy sorban helyezik el. Ilyenkor a szórófejeket közötti távolság kb. 625 mm, az elsõ és az utólsó készülék védelmi területének szélétõl pedig kb. 250 mm kell szórófejet elhelyezni. Hasonlóan egyszerû elõírások vonatkoznak az elszívóernyõt és az elszívónyílásokat védõ fúvókák elhelyezésére. A szórófejeket csak kevés készüléknél kell a védelmi zónához közel helyezni. A hálózati víznyomásnak 30-100 psi között kell lennie. A hálózati vízbekötés mérete 3.
Karbantartás, naplózás
Oltóanyagtartály és indító-vezérlõegység egy McDonald étterem konyháján VÉDELEM 2000/3
A berendezést idõközönként (havonta, félévente és 12 évenként) karban kell tartani. A havi karbantartásnak ki kell terjednie: az általános szemrevételes ellenõrzésre, a fúvóka védõsapkák épségének ellenõrzésére, a fúvókán található szennyezõdések eltávolítására, a fúvókákat szilikon zsírral be kell vékonyan kenni, (hogy fõzéskor kelet-
Az oltóanyag maximuma (l/kg) 2 6 9 9
kezõ gõzök csapadéka kevésbé tapadjon a fúvókákra,) tömítettség ellenõrzésére. A féléves karbantartásnak ki kell terjednie: a havi karbantartásban foglaltakra, mind a kézi, mindpedig hõérzékelõ oldali mûködtetõ mechanizmus helyes mûködésének ellenõrzésére, 12 havonta ki kell cserélni a hõérzékelõket, és a fúvóka védõkupakokat. A berendezést 12 évente teljes átvizsgálásnak, és gyártó elõírásai szerinti különleges karbantartásnak kell alávetni. Az esetleges riasztást követõen a berendezést speciális folyadékkal át kell mosni stb. Az üzemeltetõ berendezésenként külön-külön esemény naplót köteles vezetni. A napló bejegyzéseket egyértelmûen pl. táblázatosan kell vezetni: dátum, az eseményt kiváltó körülmény (pl. havi karbantartás, riasztás stb.), egyéb észrevétel, aláírás. Fõbb eseményeket (üzembehelyezés, tartályfeltöltés, riasztás) a készüléken belül (pl. a készülék lezáró lapjának hátoldalán, alkoholos filctollal) is fel kell tüntetni. Zellei János igazgató, Dunamenti Tûzvédelem Rt., Göd Dr Barcza János mûszaki igazgató, Dunamenti Sprinkler Kft., Göd 27
TECHNIKA
Magasnyomású oltás 10 literrel A magasnyomású porlasztott vízzel oltás fejlesztése, rendkívüli hatékonyságának felismerése óta, gõzerõvel folyik. Ennek egyik új eredménye az AUER HiPress oltókészülék.
pisztoly 12 m sugártávolságot, s mintegy 20 másodperces oltási idõt biztosít. Ilyen hatékonyságú oltásnál nagyfelületû tüzek lakástüzek, gépjármûtüzek, felületi tüzek, intenzív hûtési feladatok, utómunkálatok oltására alkalmazhatjuk a HiPress-t. Ami különösen vonzóvá teszi: megfelelõ adalékanyag (szokásos habképzõ anyagokból 0,7 l, Pyrocoolból 0,4 l) hozzáadásával éghetõ folyadékok oltásánál is igen hatékonynak bizonyult, s bevetés után könnyen utántölthetõ. A teljes töltési súllyal 25 kg-os készülék így A és B osztályú tüzek oltására alkalmas, s a gépjármûfecskendõkön kiválthatók vele a puttonyfecskendõk és tûzoltókészülékek, miközben azok oltási teljesítményének többszörösére képes. A szükséges nyomás egyszerûen légzõpalackból is biztosítható. Az esetleges túlnyomás levezetésére biztonsági szelepet is beépítettek.
AUER HiPress
Az elsõ pillantásra kézi tûzoltókészüléknek tûnõ oltóeszköz oltási elve a már ismert magasnyomáson történõ porlasztás eredményeként kapott vízköd rendkívüli oltóhatásán alapszik. Itt ugyanis 4-7-szer nagyobb hõmennyiség lekötésével számolhatunk, mint a hagyományos oltásnál. A készülék egy 10 liter ûrtartalmú nyomástartó oltóanyagtartályból áll, amelyhez egy 2 l-es, 200 bar nyomású, sûrítettlevegõs külsõ palack csatlakozik. Ez biztosítja, hogy az oltóanyag a nagynyomású oltóanyag-vezetéken (31 l/perc) áthaladva, 34 bar üzemi nyomáson az oltóanyagpisztolyon kiáramoljon. Az oltó-
28
A német tûzoltóságok eszköztárába gyorsan bekerült
(A vízzel oltással kapcsolatban lásd még: Védelem 97/6. 5-14 old., 98/2. 41. old., 98/3. 18. old.)
VÉDELEM 2000/3
TANULMÁNY DR. ERDÕS ANTAL
Európai nagyvárosok tûzvédelmi rendszere II.
Budapest tûzvédelmi koncepciójának elõkészítése során több európai nagyváros tûzvédelmi rendszerét vizsgálták meg. Ez egyfajta kitekintésre és összehasonlításra ad lehetõséget.
A tûzoltás, kárelhárítás irányítás-rendszere A mentõ tûzvédelem területén az általános feladatok közé tartozik a tûzoltás, mûszaki mentés, vegyi baleset-elhárítás és a mentõszolgálat. A fõvárosok tûzvédelmi rendszerét Münchenben 10 hivatásos, 21 önkéntes, 5 létesítményi parancsnokság, Berlinben 37 hivatásos, 62 önkéntes, 6 létesítményi parancsnokság, Prágában 11 hivatásos (további 9 tervezett) és közel ugyanannyi önkéntes és létesítményi parancsnokság alkotja. A fõvárosok közigazgatási területén kívülre nincs vonulási kötelezettségük, csak felkérésre. A laktanyák diszlokációjánál Németországban a hivatásos tûzoltóságok parancsnokainak ajánlását, míg Csehországban a tûzvédelmi törvény elõírását (10 perc) vették figyelembe. Bevetéstaktikai szempontból amennyiben ezen idõ alatt valamelyik terület nem elérhetõ, vagyis a flash-ower bekövetkezése elõtt a hatékony tûzoltás nem kezdõdhet meg, illetve nagy lakosságlétszámmal, vagy veszélyes, kiemelt jelentõségû objektummal kell számolni úgy oda a törvényi elõírásból eredõen tûzoltólaktanyát kell létesíteni. Naponta szolgálatban lévõ, bevethetõ létszám Berlinben 679 fõ, Münchenben 430 fõ, Prágában 260 fõ. A riasztás, bevetésirányítás központilag történik a területi parancsnokságokon csak belsõ riaszthatóság, kommunikáció és telefonszolgálat mûködik. A területi parancsnokságok erõi általánosan 1 tûzoltószakaszból állnak.
A szakasz: 1 szolgálatparancsnoki autó 2 fõ, 2 gépjármûfecskendõ 12 fõ, 1 létra 3 fõ, 1 mentõautó 2 fõ tûzoltóasszisztens. A kiemelt parancsnokságokon további különleges szerek konténerek, szakfelszerelések állnak készenlétben. Nagyobb eseményeknél a szomszédos parancsnokságokról azonnali helyettesítésrõl gondoskodnak. A riasztási rendszer alapjait a Riasztási és Kivonulási Rend tartalmazza. Ennek alapján a tûz- és mûszaki mentések bázisát 1 tûzoltószakasz riasztása adja, mely tovább bõvíthetõ a lépcsõzetesség elvét követve különleges szerekkel, vagy további szakaszokkal. A tûzoltás irányítását 1 gépjármû esetén a szerparancsnok, 2-3 gépjármû esetén a rajparancsnok, szakaszbevetés estén a szolgálatparancsnok,( tiszt ), több szakasz bevetése esetén parancsnoki, vezetõi ügyelet végzi. A szolgálatellátás háromszor 24/ 24, majd ezt követõen 4 nap szabad. Gépjármûpark
München Berlin Budapest
gjmf.
létra
mûszaki mentõ
eü. mentõ
73 223 52
17 40 12
18 164 4
31 25 -
egyéb konténer utánfutó 117 291 13
109 242 4
A különleges szereket, a minél hatékonyabb bevethetõség érdekében, egyenlõ mértékben helyezték el a fõvárosok területén. Tartalék szer állományuk több mint 50 %-os. A gépjármûvek beszerzése csak az Európai Unió mûszaki elõírásait kielégítõ, szabványosított normásított gyártótól lehetséges. Egyre inkább elterjedõben van a kombinált gépjármûfecskendõ-mûszaki mentõszer, a vegyi balesetelhárító gépjármû és a konténeres gépjármûvek alkalmazása. Magasból mentõ eszközöknél a kosaras létra a leggyakoribb, de alkalmaznak teleszkópos magasból mentõket is. München búvárszolgálattal (stabil-dekokamrával) Berlin 3, Prága pedig 2 tûzoltóhajóval rendelkezik.
Felvételi rendszer, követelmények
A müncheni tûzoltóság egységeinek elhelyezkedése VÉDELEM 2000/3
A központi tûzoltóparancsnokságokon évente két alkalommal, a médiákban elõre propagáltan hirdetnek felvételt a hiányzó vagy tervezett hiányzó helyekre, a kiválasztás kb. 300-400 jelentkezõbõl történik. Felvételi követelmény ● adott ország állampolgársága ● tanult szakma (vezetõknél felsõfokú állami végzettség) ● büntetlen elõélet ● egészségügyi, fizikai alkalmasság (szédülésmentesség) ● katonaidõ letöltése ● úszni tudás 29
TANULMÁNY
● max. 35 éves életkor ● gépjármûvezetõi jogosítvány A felvétel írásbeli (nyelv+matematika) és sportvizsgából, valamint technikai feladatok megoldásából áll.
Kiképzés, továbbképzés
Münchenben minden pályakezdõ tûzoltó 5 hónapos alapkiképzésen vesz részt. A kiképzés alapjait az eszközök-felszerelések, gépjármûtechnika, jogszabály ismeret, légzõhasználat, beavatkozási technika, tûzoltó szolgálati ismeretek, színházügyeleti ismeretek és a sport képezni. Ezt követõen negyedév szanitéckiképzés következik. Ez bõvíthetõ 1 és 3/4 éves orvos-asszisztensi képzéssel, majd 4 év szolgálati idõ következik, sok esetben több parancsnokságon. Ezután kerül sor a tûzoltók minõsítésére. Kiválasztási vizsga alapján lehetõség nyílik további 4 hónapos tanfolyammal a csoportvezetõi beosztás elérésére. További 6 hónapos tanfolyammal pedig a kiválasztottak szolgálatparancsnoki beosztást érhetnek el. Érettségivel és 2 év további szakmai iskolázással az illetõ az emelt szintû tisztviselõi beosztásba kerülhet. Felsõfokú állami iskolai végzettséggel és további 2 1/4 év szakmai iskolázással a tûzoltó felsõfokú szintû köztisztviselõi (vezetõi) beosztást láthat el.
Prágát irányítási szempontból négy szektorra osztották Prága: a tûzoltó laktanyák elhelyezkedése az 5 perces vonulási idõt figyelembe véve 17 18 3 16
2
11 7 9
12
Informatikai rendszer A rendszerfenntartó szolgálat tûzoltókból és számítógépes közalkalmazottakból áll, akik napi szolgálatot látnak el. A munkaidõn túli és hétvégi idõszakban betanított tûzoltók vigyáznak a rendszerre, akik a kisebb hibákat is el tudják hárítani. Ezentúl a szállítócég munkatársai szerzõdés alapján éjjel - nappal a rendelkezésre állnak. On-line összeköttetéseket a központi riasztási rendszernél és a tûzjelzõ rendszereknél használnak. A beszédés adatátvitelhez parancsnokságonként 20-30 digitális összeköttetés áll rendelkezésre. (További 6 digitális vonal tartalékot képez). A parancsnokságok és a hírközpont között üvegszálas vonalak is léteznek. A segélyhívó vonalak darabszámára normatív elõírás nincs. München 24 db 112-es vonallal rendelkezik. A hírközpontokban szolgálatot teljesítõk csak több éves vonulós szolgálattal rendelkezõk lehetnek. A hírközpont vezetõi pedig tisztek. Informatikai rendszereket valamennyi szakterületen alkalmaznak. Az elektronikus adatfeldolgozó tanfolyamokon a híradósok és a parancsnokság tiszti állománya vesz részt.
Fenntartás, költségek A tûzoltóságok fenntartási költségei a város költségvetésében szerepelnek. Finanszírozásuk nem normatívák alapján történik, hanem a szükségleteknek megfelelõen a tûzoltóság által elkészített tervjavaslat közgyûlési jóváhagyását követõen alakul ki. A tûzoltóság költségvetésében a fejlesztési pénzeszközök is szerepelnek. A költségek fedezetét teljes egészében a helyi önkormányzat biztosítja. A tûzoltóságok felszerelése, diszlokációja és ellátása a területre vonatkozóan törvényben elõírt rizikópotenciálnak és a feladatnak megfelelõen történik. Új beszerzésekhez, amortizációs cserékhez 10 ezer DM értékhatár felett, amennyiben a beszerezni kívánt eszköz a szab30
13 8 Fehér terület: 5 percen túli vonulási idõ
19
1
5 6
15
14
10
4
20
(Meglevõk: 1-11-ig Tervezettek: 12-20-ig)
ványban elõírt feltételeknek megfelel és a belügyminisztérium keretében mûködõ területi szakmai felügyeleti szerv a vásárlással szakmai szempontok alapján egyetért, a tartományi kormányzat pénzügyi támogatást nyújt. A támogatás mértéke a település önfinanszírozási erejétõl függ. Az elõzõ feltételeknek nem megfelelõ eszközök is beszerezhetõk, de ebben az esetben állami támogatás nem vehetõ igénybe. A tûzoltóság mûködése során szolgáltatást is végez. Legnagyobb bevételi forrás az eszközök térítéses mûködtetése (bérbeadás), mûszaki mentések (kivéve az emberélet mentést), külsõ személyek képzése, szakmûhelyek szolgáltatásai, tûzjelzõ berendezések felügyelete. A bevételekrõl a tûzoltóság állítja ki a számlát, de azok a fenntartó önkormányzathoz folynak be. A tûzoltóságnak saját költségvetését növelõ bevétele nem képzõdik. A tûzoltóságok jármûveik és speciális felszereléseik javítását, karbantartását jellemzõen saját szakmûhelyeikben állományukba tartozókkal végzik. Ingatlanjaik felújítását és karbantartását szolgáltatók igénybevételével oldják meg. A dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos ügyintézés és a személyi járandóságok biztosítása a tûzoltóság adatszolgáltatása alapján az önkormányzat megfelelõ osztályain keresztül történik. Dr. Erdõs Antal tû. ezds., fõosztályvezetõ Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság VÉDELEM 2000/3
MEGELÕZÉS FÓZER TIBOR
Nyári betakarítási munkák tûzvédelme III.
Az elmúlt 10 évben a mezõgazdaságban bekövetkezett változásokra adott szakmai válaszok egyik eredményes kísérletét mutatjuk be.
A betakarítási munkák ellenõrzése A nyári betakarítási munkák elsõ szakaszában a tûzoltóság csak szolgáltató, koordináló szerepet töltött be. A felkészülés idõszakát követõen a számonkérés következett: az aratási és szalma betakarítási munkák tûzvédelmi célellenõrzése. Erre július hónapban kerül sor 3-4 héten keresztül. Minden esetben 2 fõ végzi e fajta célellenõrzést. A nagyüzemek gépállományának ellenõrzése során általában rendben találjuk a munkagépeket, szervezetten folyik a munka, legtöbbször kérésünknek megfelelõen egy ekével felszerelt traktor is tartózkodik a helyszínen. A magánszférában a legtöbb gond akkor van, amikor a tûzoltóság elõzetes szemle alkalmával nem találkozott a munkagéppel. Ilyenkor több szabálytalanság fordul elõ, de az igényes gazda a következõ szezonra már felkészültebb. Két éven át figyeltük a gépszemléknél, valamint a célellenõrzéseknél a tapasztalt hiányosságok arányát. Megállapítható volt, hogy a megtekintett erõ- és munkagépek kb. 20-25 %-nál volt valamilyen észrevételünk. Általában nem súlyos hiányosságokról volt szó, az alapvetõ kötelezettségek teljesültek. Az ellenõrzésekrõl elõször feljegyzéseket, majd 1997-tõl célellenõrzési jegyzõkönyvet készítettünk a helyszínen. A rendszeres ellenõrzésekhez a kombájnosok, traktorosok hozzászoktak, nem tartják zaklatásnak, készségesen megmutatják gépeiket. Természetesen a gépszemlék során már kialakul egyfajta személyes kapcsolat, így ismerõsként köszöntenek bennünket.
Célellenõrzések során szemlézett erõ- és munkagépek Év / Típus
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
95 33 20 4 152
95 17 33 19 164
68 23 37 0 128
25 6 18 2 51
59 20 28 0 107
46 13 32 0 91
17 3 17 1 38
Kombájn Tehergépkocsi Traktor Egyéb erõgép ÖSSZESEN :
Az ellenõrzések száma évente 25 és 35 között változik, amely természetesen függ a tûzmegelõzési állomány összetételétõl, képzettségétõl, valamint az idõjárás alakulásától. 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
1993
1994 Kombájn
32
1995
1996
Tehergépkocsi
1997
1998
1999
Traktor
Egyéb erõgép
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
Lábonálló gabonatábla
Renden lévõ sz alm a
Szalm a betakaritás
Tarlóégetés tûz kárral
A tarlóégetés problémái Magyarországon elsõsorban a monokultúrás termelés következtében évtizedek óta végeznek tarlóégetést. A gabonatermelõ vidékeken (mint a Jászság is) a vetésforgót figyelembe véve is gyakran elõfordul, hogy gabonavetést követõ évben is gabona kerül ugyanazon táblába. Ebben az esetben a gabona gombabetegségei fokozottabban megjelennek, agresszívebb növényvédõszert kell alkalmazni, amely természetesen költségesebb a tarlóégetésnél. A másik ok, hogy a nagy vetésterületek miatt a szalmamennyiség is nagyon nagy, ezért magas tarlót hagynak aratás közben. A szalma felhasználása, továbbhasznosítása is gyerekcipõben jár Magyarországon, gyakorlatilag az állattenyésztésen kívüli felhasználás nem számottevõ. Emiatt nagy igény van a tarlóégetésekre. A Jászságban ez az arány a vetésterületek kb. 30%át teszi ki, amely kb. 12-15.000 ha évente. Szárazabb idõjárás közepette és az elõírt szabályok be nem tartása miatt nagy veszélyt jelentenek a tarlóégetések. Az új OTSZ már részletesen szabályozza a tarlóégetés szabályait. Sõt az égetést ma már kötelezõen be kell jelenteni a tûzoltóság ügyeletére. A 90-es évek elején a magángazdák megjelenésével egyre több kárértékkel járó tûzeset keletkezett, és ebben az idõben a települések jegyzõi sem adtak ki tarlóégetési engedélyeket. Ekkor abból indultunk ki, hogy a tarlóégetés alapvetõen környezetvédelmi kérdés, amelynek engedélyezése során a tûzoltóságnak nincs közremûködési feladata. A tarlóégetés megkezdését követõen azonban a tûzvédelmi elõírásokat be kell tartani. A 90-es évek közepén azonban, az egyre sûrûsödõ problémák miatt, váltani kellett. Levelet írtunk a Jászság jegyzõinek, amelyben felhívtuk figyelmüket a többször módosított 21/1986. MT. számú rendelet elõírásaira és kértük intézkedésüket. A gabonatermelésben érintetteket pedig újságokban, levélben, tájékoztatókon hívtuk fel a rendelet betartására. Több évnek kellett eltelni, hogy a gazdák is megkérjék a tarlóégetéshez szükséges engedélyt. A 90-es évek második felében az éves értekezleten külsõ szakemberekkel fórumot rendeztünk e témában. (környezetvédelmi, növény-egészségügyi szakember, engedélyt kiadó) Nagy vita alakult ki az engedélyezés körüli bürokratizmus és a megtermett szalma további felhasználásából adódó gazdasági nehézVÉDELEM 2000/3
MEGELÕZÉS
ségek miatt. A fórum után azonban egyértelmûvé vált elõttünk, hogy a kérdéssel foglalkoznunk kell, és felvállaltunk egyfajta közvetítõ szerepet a tarlóégetések ügyében.
A tûzesetek alakulása Az eredmények csak hosszú távon jelentkeznek. A nyári betakarítással összefüggésben négy féle jellemzõ tûzeset statisztikáját állítottuk össze, a keletkezett károkat is bemutatva. Megállapítható, hogy a betakarítandó gabona értékének (több milliárd forint) kb. 0,05 %-ban, vagy annyiban sem keletkezett tûzkár. A tûzesetek száma Év / Tûztípus
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
Lábonálló gabonatábla 3 Renden lévõ szalma 1 Szalma betakaritás 0 Tarlóégetés tûzkárral 0 Összesen: 4 Össz. tûzkár: (eFt.) 1400
2 1 2 0 5 1000
1 1 0 0 2 720
0 1 0 0 1 90
0 0 0 1 1 700
2 2 1 5 10 5280
0 0 0 0 0 0
Az 1998-as évben tarlóégetés következtében keletkezett több káros tûz is, amelyet határozott fellépés követett.
Szankciók A tanulmányban leírt módszer elején a tûzoltóság inkább szolgáltató, mint ellenõrzõ hatóság. Azonban a partnerekben mindvégig tudatosítottuk, hogy az aratási munkák megkezdése után a tûzvédelmi szakember már ellenõrzõ, aki a szabálytalankodókat szigorúan felelõsségre vonja. A legfontosabb azonban az, hogy akik-
VÉDELEM 2000/3
kel a tûzoltóság elõzetesen gépszemlék, vagy más események kapcsán találkozik, be is tartják a tûzvédelmi szabályokat és ebben a körben kevesebb tûz is keletkezik. A tûzesetek 80 %-nál megállapítható, hogy olyan nagyüzemeknél és magángazdáknál, õstermelõknél keletkezik a tûz, akik alapvetõ elõírásokat semmibe véve tevékenykednek, csupán a puszta szerencsére bízzák magukat. A tarlóégetések esetén, külön is vizsgáljuk a tûzoltóságra történt bejelentéseket. Ha a bejelentési kötelezettségnek nem tesznek eleget, vagy a tarlóégetési elõírásokat megszegik szabálysértési eljárást kezdeményezünk. Minden fontosabb esetrõl, valamint összegzésrõl értesítjük a sajtót, hogy így a lakosság tájékoztatva legyen a szabálytalanság következményeirõl. A szabálysértési eljárások Év Szám
1995
1996
1997
1998
1999
2
1
2
11
1
Összegzés
Módszerünk 1993-ban a gazdasági átalakulást követve kiegészült és a jelenlegi helyzetnek megfelelõen teljes körûen 1995ben valósulhatott meg. Az utolsó hét év adatait áttekintve látható a folyamatos fejlõdés, majd kb. 1997-tõl kezdõdõen a változások utáni stagnálás. A módszer végrehajtása során sokat csiszolódott az elképzelés, mindig igazodva az adott igényekhez. Remélem, hogy e program egy-egy eleme érdeklõdést váltott ki és más szakmai elképzelésbe is beilleszthetõen megvalósítható. Fózer Tibor tû. õrnagy, osztályvezetõ, tûzvédelmi mérnök, parancsnok-helyettes Tûzoltó-parancsnokság, Jászberény, T.:57/412-388, 20/9329-510
33
MEGELÕZÉS
CSEPREGI CSABA
Hõ- és füstelvezetés a bevásárló központban
A hõ- és füstelvezetésnek a közösségi épületek biztonságában betöltött fontos szerepét, talán nem kell ecsetelni. Ennek szerepével minden tûzvédelemhez értõ szakember tisztában van. Az elvezetés módjáról, mûszaki kialakításáról azonban eltérnek a vélemények. Elõzõ számunkat követõen a West End City Centerben alkalmazott újszerû megoldásokat mutatjuk be.
Hõ- és füstelvezetés alkalmazott módjai A WestEnd City Centerben a természetes és a mesterséges elvezetési módszereket is alkalmazták. A talajfelszín alatti helyiségben: Füstelszívás (közvetlenül a helyiségben) Zárt folyosón: Füstelszívás (közvetlenül a helyiségben) Gravitációs (közvetlenül a helyiségben) Zárt lépcsõházban: Füstelszívás (közvetlenül a helyiségben) Gravitációs (közvetlenül a helyiségben) Mozi nézõterén: Füstelszívás (közvetlenül a helyiségben) 500 m2 nél nagyobb üzletben: Füstelszívás (közvetlenül a helyiségben) Gravitációs (közvetlenül a helyiségben) 500 m2 nél kisebb üzletben: Gravitációs (közvetve a passzázson keresztül) A passzázson: Gravitációs (közvetlenül a helyiségben)
Tekintettel arra, hogy a folyosók, lépcsõházak hõ- és füstelvezetése lerágott csont, és a mozi termek sem rejtenek túl sok eredeti megoldást, a következõkben a bevásárlóközpont üzleteinek illetve passzázsának hatékony elvezetõ rendszerét mutatom be.
Vezérlések Szakmai véleményem szerint a hõ- és füstelvezetõ rendszer fontos életvédelmi funkcióját elsõdlegesnek tekintve annak automatikus (késleltetés nélküli) indítását a tûzjelzõ rendszernek vezérelnie kell. Ez alkalommal szakítottunk a tûz esetén minden légtechnika álljon le és a füstelvezetést majd a tûzoltásvezetõ indítsa hagyományaival, amelyek kissé idejétmúltnak tekinthetõk az olyan nagy légterû közösségi épületben amilyen a WestEnd.
1. eset Tûz a 6,00 szinten - 6.00 szinten
Füstelszívás indítása a tûz helyszínének tûzszakaszában. A tûz által nem érintett szakaszban (A vagy B) elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik
± 0.00 szinten
Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik. Amennyiben a füst átszivárog a felsõ szintre (füstérzékelõ bejelez) a befúvás leáll.
+ 7.00 szinten
Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik. Amennyiben a füst átszivárog a felsõ szintre (füstérzékelõ bejelez) a befúvás leáll.
Felülvilágítóban
Amennyiben a füst átszivárog a felsõ szintre, vagy a szomszédos tûzszakaszba (füstérzékelõ bejelez) a tetõ-felülvilágítókban elhelyezett nyílások megnyílnak.
Tekintettel arra, hogy a 6,00 szint valamennyi helyisége közvetlen füstelszívással rendelkezik, ezek indítása történik meg ugyanakkor a felsõ szinteken megmaradó befúvások által elõidézett túlnyomás hatékonyabbá teszi az elszívást és gátolja a füst átriumba kerülését. A kiterjedt tûz illetve füst esetén a központi, közvetett felülvilágítókban elhelyezett nyílások nyílnak meg.
A légutánpótlás kérdése Visszanyúlva a hõ- és füstelvezetés alapjaihoz, az elvezetõ rendszer mûködésével egyidõben a megfelelõen hatékony égéstermék elvezetés érdekében a szükséges légutánpótlásról gondoskodni kell. Ez azonban csak elsõ látásra tûnik egyszerû feladatnak. A szabadba nyíló ajtók felülete nem elégséges a meglehetõsen nagy volumenû elvezetés utánpótlására. A légutánpótlást légtechnikának kell szolgáltatnia, amely vezérelhetõ kialakítású és a tûz lehetõ legkorábbi szakaszában, a hõ- és füstelvezetéssel egyidõben kezdi meg mûködését. A vezérlések megértéséhez tudni kell, hogy alapvetõen két szellõzõ gépház szolgálja ki az üzleteket és a passzázsokat. Az egyszerûség kedvéért nevezzük az épület ilyen jellegû felosztását A és B szakasznak.
Vezérlési sémák Ezek után nézzük a hõ- és füstelvezetéssel és légutánpótlással kapcsolatos vezérlési sémát. VÉDELEM 2000/3
1. ábra. Tûz a 6,00 szinten 2. eset Tûz a ± 0.00 szinten 500 m2 -nél nagyobb helyiségben - 6.00 szinten
Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.
± 0.00 szinten
Füstelszívás indítása (vagy természetes füstelvezetõ nyílás nyitása) a tûz helyszínén. A tûz által nem érintett szakaszban elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.
+ 7.00 szinten
Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik. Amennyiben a füst átszivárog a passzázsra (füstérzékelõ bejelez) a befúvás leáll.
Felülvilágítóban
Amennyiben a füst átszivárog a passzázsra (füstérzékelõ bejelez) a tetõ-felülvilágítókban elhelyezett nyílások megnyílnak. 35
MEGELÕZÉS
Hõ- és füstelvezetõk: a felsõ sor automatikusan nyílik
Felfelõ nyíló hõ- és füstelvezetõk
A ± 0.00 szinten már nincsen minden üzlethelyiségben hõés füstelvezetés, kizárólag az 500 m2 -nél nagyobb üzletekben kellett gondoskodni a közvetlen elvezetésrõl. A többi kereskedelmi egységbõl, a passzázsba, majd az átriumos téren át a felülvilágítóban elhelyezett nyílásokon keresztül történik a hõ- és füstelvezetés. Az 500 m2-nél nagyobb helyiség elvezetésének hatékonyságát javítja a passzázson megmaradó befúvás.
ken. A sprinklerezett épületben különösen igaz ez, hiszen a szórófejek hûtik a tûzterületet, így az áramló füstöt is. A biztonságnak mindenképpen hasznára válik a befúvást kihasználó átöblítés.
3. eset Tûz a ± 0.00 szinten 500 m2 -nél kisebb helyiségben - 6.00 szinten
Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.
± 0.00 szinten
A tûz által nem érintett tûzszakaszban elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.
+ 7.00 szinten
Az elszívás és a befúvás leállítva.
Felülvilágítóban
A tetõ-felülvilágítókban elhelyezett nyílások megnyílnak.
Oldalra nyíló hõ- és füstelvezetõk drótháló védelemmel (behatolás és madarak ellen) 4. eset Tûz a + 7.00 szinten 500 m2 -nél nagyobb helyiségben
2. ábra. Tûz a 0,00 szinten A kisüzletekbõl a passzázsra jutó füst elvezetés közvetett módon a felülvilágítókban elhelyezett nyílásokon történik. A megmaradó befúvással korlátozható a füst lefelé illetve oldalirányba történõ terjedése, növelhetõ az elvezetés hatékonysága. Hogy miért foglalkozunk a lefelé illetve az oldalirányú füstterjedéssel? A füst terjedése során a környezeti levegõ bekeveredésével tömegében, térfogatában nõ azonban hõmérséklete csök36
- 6.00 szinten
Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik
± 0.00 szinten
Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.
+ 7.00 szinten
Füstelszívás indítása (vagy természetes füstelvezetõ nyílás nyitása) a tûz helyszínén. A tûz által nem érintett szakaszban (A vagy B) az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik. Amennyiben a füst átszivárog a passzázsra (füstérzékelõ bejelez) a befúvás leáll.
Felülvilágítóban
Amennyiben a füst átszivárog a passzázsra (füstérzékelõ bejelez) a tetõ-felülvilágítókban elhelyezett nyílások megnyílnak. VÉDELEM 2000/3
MEGELÕZÉS
A helyzet gyakorlatilag ugyanaz mint a 0,00 szinten lévõ, 500 m2-nél nagyobb üzlethelyiségek esetében. 5. eset Tûz a +7.00 szinten 500 m2 -nél kisebb helyiségben -6.00 szinten
Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.
± 0.00 szinten
Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.
+ 7.00 szinten
Az elszívás leállítva.
Felülvilágítóban
A tetõ-felülvilágítókban elhelyezett nyílások megnyílnak.
A különbözõ helyeken feltételezett tûz égéstermékeit a leírt vezérlési sémákkal kívánják elvezetni
4. ábra. Tûz a 7,00 szinten
A nagy belsõ terekben a füstelvezetési módok kombinációjával az elsõdleges cél a füstterjedés megakadályozása és irányított elvezetése. Ez a feltételezett tûzeseti szituációk tudatos számbavételét és a friss levegõ bevezetés hatékony megoldását igényli.
A helyzet szintén ugyanaz mint a 0,00 szinten történõ eseménynél.
Csepregi Csaba tûzoltó õrnagy, osztályvezetõ Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság Tûzmegelõzési Fõosztály
VÉDELEM 2000/3
37
MEGELÕZÉS
MOHAI ÁGOTA
Hûtõházak tûzvédelme a nagyérzékenységû, légszívásos RAS aspirációs tûzjelzõ rendszerrel
A hideg nem véd meg a tûztõl. Ezt tapasztalhattuk néhány hûtõház tûzeseténél. A biztonságos tûzjelzéshez azonban speciális megoldásokra van szükség. Ilyen megoldást mutat be sorozatunk újabb cikke.
Befagyott tûzjelzõk Még maguk a tûzvédelem területén járatos szakemberek is meglepõdnek azon, hogy a hûtõházakban milyen óriási tüzek törnek ki. Az alacsony hõmérséklet önmagában még nem óv meg a tûztõl, hiszen a gyúlékony anyagok száma ezen területeken nagy, a levegõ páratartalma viszonylag alacsony. A raklapok fából, a szigetelõanyagok gyúlékony mûanyagból készülnek, a tárolt javak és csomagolóanyagaik könnyen lángra lobbanhatnak. A tûz érzékelése és jelzése mégsem egyszerû. A hagyományos pontérzékelõkön általában a -20°C alatti hõmérsékleten, erõs légáramlás mellett jégréteg képzõdik, amely megakadályozza a füst bejutását az érzékelõhöz. A problémára megoldást keresõ fûtött pontérzékelõk mûködésbiztonságát korlátozza az érzékelõ körül kialakuló hõpárna, amely szintén megakadályozhatja a füst bejutását az érzékelõ kamrába. A pontszerû tûzérzékelõk ellenõrzése bonyodalmas és költséges feladat, hiszen a hûtõházak rendszerint magas épületek.
A RAS 52B légszívásos füstjelzõ rendszer A légszívásos füstjelzõ rendszerek ismert elõnyei a legjobb érzékelési tulajdonságok és mindenek elõtt az, hogy a karbantartást és az érzékelõk ellenõrzését a padlóról is el lehet végezni döntõ okai annak, hogy olyan sok hûtõház tûzvédelmére alkalmazzák a RAS-t. Ráadásul telepítésének költségei a hagyományos rendszerekéhez hasonlóak. A Fittich a Securiton gyártmányú RAS 52B-vel egy olyan légszívásos füstjelzõ rendszert kínál, amely pontosan igazodik a hûtõházak szabta követelményekhez. 38
Fûtött szívócsonkok A hûtõházakban uralkodó szélsõséges klimatikus körülmények között még egy légszívásos füstjelzõ rendszer szívócsonkjai is befagyhatnak, különösen az ajtók közelében. A RAS rendszer a szabadalmaztatott légáramlásmérõ egységnek köszönhetõen csak akkor kapcsolja be a fûtést, ha egy szívócsonk valóban befagyott, és amint a légáramlás ismét normalizálódik, úgy ezt azonnal kikapcsolja, így hõpárna okozta akadályozó hatással nem kell számolni. Jegesedés elleni külön védelmet általában az ajtók közelében elhelyezkedõ szívónyílások igényelnek. szerelõ nyílás
színkód a szívónyílás fûtés átmérõjének jelzésére
Az ún. sokkfagyasztó berendezések felügyeletére még a légszívásos füstjelzõ rendszerek sem alkalmazhatóak, ugyanis a szívócsonkok nem tarthatók jégmentesen. Ebben az esetben a tûzveszély csökkentése érdekében a külsõ falakon helyezhetõ el a légszívásos füstjelzõ rendszer.
rögzítõ csavarok hálózati csatlakozás
szívónyílás
A szívócsövek elrendezése a hûtõház mennyezetén, az állványzatok között
Fûtött szívócsonk
Fõ tervezési paraméterek A szívócsövek elrendezésére a Securiton légszívásos füstjelzõ rendszerének hûtõházi alkalmazásokra kidolgozott irányelvei az érvényesek. Az alkalmazott RAS aspirációs füstjelzõ rendszerek számát és elrendezését alapvetõen a felügyelt helyiség méretei, így területe és a magassága, valamint beépítettsége határozza meg. Szívónyílásonként a következõ maximális felületet felügyelhetjük (a VdS elõírások alapján): Paraméter
RAS
Maximális felügyelt felület szívónyílásonként 8 m belmagasságig
50m2
Maximális felügyelt felület szívónyílásonként 8 m belmagasság felett
70m2
Szívónyílások száma
8 db
Elsõ szívónyílás maximális távolsága a kiértékelõ egységtõl
20m
Utolsó szívónyílás maximális távolsága a kiértékelõ egységtõl
60m
Számos külföldi hûtõházban hatékonyan és megbízhatóan mûködõ RAS aspirációs tûzjelzõ rendszer után hazánkban a Mirelite budapesti és a Tibbett & Britten üllõi hûtõházába telepítettünk ilyen tûzvédelmi rendszert. Mohai Ágota tûzvédelmi mérnök Fittich Kft. Budapest
Termékeinkkel, szolgáltatásainkkal kapcsolatban az alábbi címen és telefonszámon állunk rendelkezésükre: Fittich Rendszertechnika Kft. 1143 Budapest, Stefánia út 55. T: 251-8866 Balázs Gábor ügyv. ig.: 20/935-1161 Mohai Ágota tûzv. mérnök 30/979-1444 E-mail:
[email protected] VÉDELEM 2000/3
MEGELÕZÉS
Por és robbanásvédelem I. Az éghetõ porok veszélyei kevésbé ismertek, mint az éghetõ gázok és folyadékoké. Az éghetõ porok viselkedésével kapcsolatos új kutatási eredmények és védekezési módok megismerése ezért különösen fontos.
A porok veszélyei Általánosságban ismert, hogy minden éghetõ anyag pora robbanásveszélyes. E tankönyvízû megállapítást azonban a mindennapi gyakorlatban sokszor nem váltjuk aprópénzre. Elsõként a robbanásvédelem szempontjából azt a finom eloszlású anyagot tekintjük pornak, amelynek a szemcsemérete nem éri el a kb. 500 µm-t. Ide tartozik mindaz amit a köznapi gyakorlatban por, puder, liszt fogalommal jelölünk. Ahhoz, hogy ezek az anyagok meggyulladjanak három, (1, exoterm reakcióra képes anyag, 2, elegendõ oxigén, 3, potenciális gyujtóforrás, - térben és idõben való egyidejû jelenléte szükséges) robbanásukhoz további két feltétel jelenléte szükséges: 1, az éghetõ anyag megfelelõ finomsága, 2, a felkavart por robbanási határértéken belüli koncentrációja. Ha ezen az öt feltételen végignézünk nagyon széles az a skála ahol portüzek és porrobbanások keletkezhetnek. Pl.: Szén õrlésekor, szárításakor. Fapor felszívásakor és szállításakor. Gabona átrakodásakor és silózásakor. Szerves termékek (pl.: gabona, takarmány, cukor, mûanyagok, szinezõanyagok, gyógyszer készítmények) õrlésekor, keverésekor és mechanikus szállításakor. Szerves termékek (pl. tej) porlasztásos szárításakor Lebegõ szárítóberendezésekben történõ szárításkor, granuláláskor. Könnyûfémek és ötvözeteik köszörülésekor. Fémporok elõállításakor és feldolgozásakor.
A por viselkedése A porok ömlesztése, csomagolása vagy ülepedése során porréteg keletkezik, amely ha meggyulad - általában lassú lefolyású reakcióra hajlamos. Ilyen az égés, az izzás vagy a fülledés. Olyan anyagoknál, amelyek égésekor nem szabadulnak fel éghetõ gázok, a porréteg csak izzik. Azoknál az anyagoknál, ahol éghetõ gázok keletkeznek, az izzás nyílt lánggal égésbe megy át. Ha egy zárt térben léghiány lép fel, csak fülledésrõl beszélünk. A felhalmozott porban jelenlévõ oxigén általában csak korlátozott fülledéses vagy izzásos tûz kialakulásához elég. Az égéshez az oxigénnek konvekció vagy diffúzió útján el kell jutnia a tûzfészekig. A felkavart porfelhõk azonban - meghatározott por/levegõ koncentráción belül - robbanásszerûen égnek el. Ezeknek a porfelhõknek az a sajátossága, hogy sohasem keletkeznek homogén por/levegõ keverékek, így egyenletes porelosztással nem számolhatunk. Ez a robbanásvédelem szempontjából jelentõs bizonytalansági tényezõ, ugyanis egy helyiségben lokálisan kü40
Porrobbanási kísérlet szabadtéren lönféle porkoncentrációk állhatnak fenn, amely egyben helyi robbanásveszélyt is jelenthet. A másik vszély, hogy egy helyi robbanás nyomásának hatására a leülepedett por felkavarodva további robbanóképes keveréket képezhet.
Védekezés a robbanás ellen Ha a porrobbanás elleni védekezés módjait megpróbáljuk számba venni, a porral kapcsolatos kutatások eredményeit látjuk magunk elõtt. VÉDEKEZÉSI MÓD
A VIZSGÁLT TÉNYEZÕK
Éghetõ anyagok kerülése A koncentráció korlátozása Inertizálás Gyujtóforrások kizárása
éghetõség, robbanóképesség, égéshõ robbanási értékhatárok izzási, gyulladási hõmérséklet izzási, gyulladási hõmérséklet öngyulladási hajlam, izzási pont, minimális gyujtó energia, ütésérzékenység, elektrosztatikus viselkedés Robbanásbiztos építési mód maximális robbanási nyomás Robbanási nyomás kivezetése maximális robbanási nyomás Robbanási elfolytás Kst-érték és maximális robbanási nyomás
Robbanás elfolytás A legújabb kutatási eredmények alapján a KIDDE-DEUGRA cég szakemberei által megvalósított robbanáselfolytás lényegét tekintve az ipari rendszerekben keletkezõ robbanás azonnali elfolytását jelenti. Abból indultak ki, hogy a robbanás bár gyors, de a romboló nyomás kialakulásához mégis idõre van szükség. A kutatásokat erre az idõre alapozták. Ha például szabad térben egy port meggyújtunk, a gyújtási ponttól távolabb kb. 10 m/sec lángsebességet mérhetünk. Ezen kívül a lángfront elõtt a hang sebességével egyenlõ sebességû nyomáshullám is mozog. Ennek a nyomáshullámnak a létezése és a sebessége adja a robbanás észlelés alapját. VÉDELEM 2000/3
MEGELÕZÉS
Egy zárt térben a nyomás növekedése és az égés sokkal nagyobb lesz. A nyomás növekedési üteme szabja meg azt az idõt, amely alatt egy kiválasztott védelmi rendszernek hatékonynak kell lennie. Ez a nyomásnövekedési ütem függ a robbanási tér térfogatától. Nagyobb térfogatokon a nyomás növekedési üteme kisebb, így ott több idõ áll rendelkezésre a védelmi módszerek alkalmazására. Mindez persze csupán milliszecundumokban mérhetõ idõ, tehát különleges technikára és technológiára van szükség. A robbanáselfolytás lényege ugyanis, hogy robbanáselfolytó anyag bevezetésével egy tartályon belül megfékezzük a nyomás növekedését, mielõtt az még veszélyes szintet érne el. Ehhez szükség van a robbanás észlelésére és a robbanáselfolytó anyagnak célzottan a robbanás keletkezési helyére történõ bevezetésére. Mindez a tudományos eredmények alkalmazásán túl speciális az egyes technológiai rendszerekhez jól adaptálható technikai megoldásokat igényel. Ezek bemutatására következõ számunkban visszatérünk.
Robbanáselfojtó berendezés porciklonban
VÉDELEM 2000/3
Forrás: A porok osztályozása Mk. Bp. 1988. Portüzek és porrobbanások VDI 1992 KIDDE DEUGRA mûszaki leírások
41
NÉVJEGY ISO 9002/1999
10 éves a Tü-VI Kft.
Talán nem tûnik nagyképûségnek, ha kimondom: szakmai körökben már ismerõs ez a név. Igen, a mosonmagyaróvári Tûz- és Villamosbiztonságtechnikai Kft-rõl van szó. Mint gazdasági társaság 1990. július 1-tõl végezzük tevékenységünket, elõtte 1980-tól vállalati formában. A 20 éves töretlen fejlõdés eredményeképpen nem csak ismert, hanem elismert gazdasági társasága is vagyunk a szakmának. A 400 m2 beépített alapterületû mûhely a továbbfejlõdés lehetõségét biztosító legújabb technológiák befogadására is alkalmas. Hosszú és rögös utat kellett megtennünk addig, amíg eljutottunk eddigi tevékenységünk kiemelkedõ szakaszához. 1999. november 23-a óta rendelkezünk ugyanis ISO 9002 Nemzetközi Minõségbiztosítási Szabvány alapján auditált tanúsítvánnyal. A megszerzett tanúsítvány nem tehet elégedetté bennünket, hiszen ez csak egy alapot jelent a minõség folyamatos biztosítása, és a további fejlesztési lehetõségek kiaknázása területén. Szolgáltatásaink két fõ csoportba tartoznak: 1.Tûzbiztonságtechnikai szolgáltatások 2. Villamosbiztonságtechnikai szolgáltatások Ennek kapcsán nagyon fontos elõrelépésnek tartom ezen szolgáltatások együttes kiajánlását, végzését, egy komplex vagyonbiztonság
42
OQS CERTIFIED
megteremtése érdekében. Mint Nyugat-Magyarország legnagyobb ilyen vállalkozása, kötelezõnek érezzük, vevõink legszélesebb körû kiszolgálását. Ebben a szándékunkban kiváló beszállítóinkon kívül egy Európai nagyságrendû biztosító társaság is segít bennünket. Errõl nem véletlenül beszélek, mert egy Magyarországon új rendszerû vagyonbiztosítási rend van kialakulóban, egyenlõre Veszprém megyében. Vállalkozásunk alapító tagja a Tûzvédelmi Szolgáltatók és Vállalkozók Szövetségének. Törekvésünk az, hogy támogatásunkkal nagyban hozzájáruljunk a Szövetség tevékenységének markánsabbá tételéhez, érdekképviseleti lehetõségeinek szélesebb körû kiaknázásához. Nagyon fontosnak tartjuk a felügyeleti és szakhatósággal való jó szakmai kapcsolatot, mert ez elengedhetetlen feltétele közös ügyünk a tûzmegelõzés hatékonyabbá tételének. Végezetül mindenkit üdvözlök a konkurenciát is! Azt szeretném, ha a meghatározó szakmabeli vállalkozások bemutatkoznának e lap hasábjain, teljesebbé téve egymás megismerésének lehetõségét. Kovács Gyula igazgató, Tûz- és Villamosbiztonságtechnikai Kft. 9200 Mosonmagyaróvár, Kálnoki u. 13. Tel.: 96/217-578 fax: 96/217-398
(x)
VÉDELEM 2000/3
KUTATÁS A. LÕRIK NOÉMI
Automatikus tûzjelzõ rendszerek vizsgálata
Az ÉMILABS Kft. laboratóriumában alapvetõen az európai EN 54 szabványoknak megfelelõ MSZ 9785 szabványok szerint vizsgálják a tûzjelzõ rendszer-elemeket. A tûzvédelmi megfelelõségi tanusítványokat megelõzõ vizsgálatok a gyakorlati szakemberek számára is rendkívül hasznos ismereteket eredményeznek.
Tévedés nélkül A tûzjelzõ rendszerek fejlõdését nyomon kísérve megfigyelhetjük, hogy kezdetben az érzékelõgyártók számára a fõ kihívást a tûz korai felismerése jelentette. Így jelentek meg az ionizációs és optikai füstérzékelõk, valamint a különbözõ érzékelési módszerekkel mûködõ hõérzékelõk. A tûz helyének pontos meghatározására kifejlesztették a címezhetõ rendszereket. Napjainkban a gyártók olyan rendszerek fejlesztésén dolgoznak, melyekben a téves riasztások valószínûsége minimális.[1] Ennek módja: a küszöbérték eltolása a szennyezettség mértékével drift kompenzálás, az integráló kiértékelés,
különbözõ jelkiértékelõ rendszerek tûzfejlõdési görbéinek korrekciója a jelnagyság, a jelmeredekség, és a jellengések figyelése, különbözõ szabadalmaztatott algoritmusok alkalmazása, fuzzy logika, amely több jellemzõ súlyozott figyelembevétele alapján dönt.
Szabványos modelltüzek A tûz fejlõdése során a legtöbb tûz azonos fázisokon megy keresztül: elõször gázok, kisméretû részecskék, majd látható füst, infravörös sugárzás, végül hõ fejlõdik. Ezen belül azonban különbség van a különbözõ típusú tüzek megjelenésében és a tûzre jellemzõ égéstermékek kialakulási sebességében. Ezen alapvetõ különbségek felismerése alapján dolgozták ki az érzékelõk megfelelõségének vizsgálatára a szabványos modelltüzeket. A füstérzékelõket 4 féle modelltûzzel, a hõ-érzékelõket több hõmérséklet-felfutással kell vizsgálni. Füstérzékelõk vizsgálata során a tûz jellemzõibõl a hõmérsékletet és a füst jellemzõit, az optikai és az ionizációs füstsûrûséget mérjük. [2]
1. ábra. MSZ 9785/9 szabvány szerinti laboratórium (a labor 6 × 10 méter alapterületû és 4 m magas, középen, a mennyezeten 3 méter sugarú körön helyezkednek el a mérõ eszközök és a vizsgált érzékelõk.) VÉDELEM 2000/3
Modelltûz jelleggörbék
Tipikus jellemzõk: hõfejlõdés: füstképzõdés: felfelé áramlás: aeroszol-spektrum: látható füst:
elhanyagolható van gyenge túlnyomórészt látható világos, erõsen fényszóró [2]
Tipikus jellemzõk: hõfejlõdés: füstképzõdés: felfelé áramlás: aeroszol-spektrum: látható füst:
elhanyagolható van igen gyenge túlnyomórészt láthatatlan világos, erõsen fényszóró
Tipikus jellemzõk: hõfejlõdés: füstképzõdés: felfelé áramlás: aeroszol-spektrum: látható füst:
erõs van erõs részben láthatatlan igen sötét 43
KUTATÁS
érzékelõkkel, melyeknek vannak hiányosságaik. A jövõben népegészségügyi és környezetvédelmi okokból az ionizációs füstérzékelõk használatának háttérbe szorulása várható. Külföldön jogszabály írja elõ a gyártónak, hogy a gyártást, a tárolást, a szállítást, és a használatot nyomon kell kísérni, és
elhanyagolható van gyenge túlnyomórészt látható világos, erõsen fényszóró
2. ábra. Modelltûz jelleggörbék A 2. ábrán látható, hogy a füst nem egyenesen jut el az érzékelõhöz, ha nincs a füstnek termikus felhajtóereje, akkor gomolyog és kisebb-nagyobb lö-
késekkel jut az érzékelõ fejekhez. Az érzékelõket a bejelzés idõpontjában mért értékek szerint és modelltûz fajtánként kategóriába soroljuk.
optikai érzékelõ
hõérzékelõ
kiváló közepes
kiváló jó kiváló kiváló jó jó jó jó közepes * közepes * közepes * közepes *
TÉNYLEGES TÛZ
Tipikus jellemzõk: hõfejlõdés: füstképzõdés: felfelé áramlás: aeroszol-spektrum: látható füst:
ionizációs érzékelõ
fa T1 parázsló fa T2 parázsló pamut T3 poliuretán T4 heptán T5 denaturált szesz T6 benzin kartonpapír pamutszövet PVC kábel kárpitozott bútor pirítós kenyér
jó kiváló kiváló közepes közepes közepes kiváló jó
közepes kiváló jó közepes közepes közepes jó közepes kiváló kiváló jó
ZAVARÓ JEL
Tûzforrás
a végsõ izotóp-temetésrõl is gondoskodni kell. A kiszorulásukkal elõálló hiánypótlást a kutatók a tûz több jellemzõjét felhasználó érzékelõk kifejlesztésében látják. Ezek az érzékelõk egy optikai kamrából és egy hõ-érzékelõ elembõl állnak és intelligens kiértékelõ algoritmus dönt a riasztásról.
piruló szalonna gázégõ gázégõ petróleum berendezés dohányfüst vízgõz
közepes közepes
kiváló közepes jó
* telepítéssel kivédhetõ
A vízgõz szerepe Egy külföldi megbízó az általa gyártott füstérzékelõkre ható zavaró tényezõk mértékének és következményének meghatározásával bízott meg bennünket.
A 4. ábra szerinti elrendezésben egy szoba-fürdõszoba elrendezést szimuláltunk. A szobába két optikai érzékelõt szereltünk a mennyezetre, az ajtótól 1,7 méterre.
3. ábra. Kategóriába sorolás A küszöbértékre beállított érzékelõk már az elsõ füstgomolyra jelezhetnek. Azonban egyéb zavar-hatásokra is keletkezhet jelzés, amely nem a füst következménye, hanem más emberi tevékenységbõl fakadhat, mint például a dohányfüst, sütés, nagy légsebesség, párás környezet vagy ipari tevékenység, hegesztés mellékterméke. A gyártók a téves riasztások elkerülése érdekében a kiértékelõ algoritmusokat tovább finomítják, javítják. Ennek módja a meglévõ érzékelõk felhaszná44
lási területeinek elõírásokkal történõ határok közé szorítása, vagy a jelkiértékelési algoritmus javítása.
Zavaró hatások
Az alábbi táblázatban különbözõ érzékelõk viselkedését hasonlítjuk össze tényleges tûznél és zavaró hatásoknál. [2] [4] [5] A táblázatból látható, hogy az ionizációs érzékelõ általában minden elõforduló tûzre jól reagál, és a tévedések is minimálisak, szemben az optikai és hõ
4. ábra. Vizsgálat vízgõzben Különbözõ hõmérsékletû vizet töltöttünk a kádba, két és fél perc várakozás után kitártuk a
fürdõszoba ajtót, mértük az optikai füstsûrûséget, és vizsgáltuk az érzékelõk viselkedését. VÉDELEM 2000/3
KUTATÁS
m [dB /m ]
10 T víz = 65 °C
5 0
❶
R 0 R 0
❷
— — — —
Az optikai füstsûrûség-mérõ kb. 20 s után reagált a gõzre, majd meredeken emelkedett az értéke, és szinte tejes elsötétedést mért fél percen keresztül. A helyiségben a hõmérséklet számottevõen nem emelkedett. A két érzékelõ szinte ugyanakkor jelzett és riasztott. m [d B /m ]
10
T víz = 50 °C 5
0 ❶
R —
❷
R —
võ megoldásként alkalmazzák az érzékenység várható szintre állítását, a nappali és éjszakai küszöbszint idõprogram szerinti váltogatását, az elpiszkolódás kompenzálását (drift kompenzálás), érzékelõ-csoport döntést, vagy a nagyon intelligens önbeálló technikákat. Tapasztalataink szerint ezekkel az algoritmusokkal a szabvány szerinti megengedett érték határáig tolták ki a riasztási szintet . Így ellentmondásba került a tûz korai és biztos felismerése, idõt veszítve a mentés megkezdéséhez. A holnap fejlesztõi a tûz más, eddig nem elterjedt jellemzõit is fel akarják használni a tûz érzékelésre. A tûz fejlõdése során a hõ és füst fejlõdés közben gáz égéstermékek kelet-
keznek. Az ezeket detektáló gázérzékelõk azonban annyira érzékenyek, hogy ott ahol emberek is tartózkodnak, nem használhatók. A tavaly Duisburgban tartott automatikus tûzjelzés nemzetközi konferenciáján sok kutató a gázérzékelésben látott fantáziát. Ezt a kombinált érzékelõkben az egyik figyelt paraméterként használják fel. Gázérzékelésre már sok ötletes megoldást láthattunk a tavalyi tûzvédelmi kiállításon is, valamint a szakirodalomban. Az érzékelési elv az, hogy egy anyag fizikai tulajdonsága gáz hatására megváltozik, pl. a vezetõképessége [5][6], vagy a különlegesen érzékennyé tett optikai lencse fénytörése, fényáteresztõ képessége.[7]
0 —
A tanúsítványokról
0-5—
Az optikai-mérõérzékelõ szintén kb. 20 s után érzékelt, de a maximális elsötétedés kb. 20% volt az elõzõhöz képest. Mindkét érzékelõ riasztott, majd 10-15 s után visszaállt az alapállapotba. A tûzjelzõ központ hibát jelzett. m [d B /m 10
T víz = 4 5 °C 5
0 ❶ ❷
R— 0— R— 0-5—
A harmadik vizsgálatnál az optikai érzékelõnk jelzése éppen regisztrálható. A detektorok nem kerültek riasztásba. 5. ábra. A mérési regisztrátumok Az ionizációs füstérzékelõkre is megismételtük ugyanezt a vizsgálatsorozatot. Azonban ezekre az érzékelõre nem volt hatással a vízgõz, még közvetlenül a kád fölé szerelt állapotban sem. Az elõzõ kísérletbõl következtethetünk a téves riasztás okaira és kivédésének módozataira: egyes detektor típusok érzékenyebbek egyes külsõ haVÉDELEM 2000/3
tásokra, mint mások. A jel idõfüggvénye a kiértékelés egyik alapja lehet, több paraméter együttes figyelembevételével biztonságosabban lehet dönteni a riasztásról.
A jövõ tendenciái A kiértékelõ algoritmusokat matematikai módszerekkel tovább és tovább javítják. Kézenfek-
Tûzvédelmi megfelelõségi tanúsítványt csak az a termék kap, amelynek minden paramétere megfelel a magyar szabványoknak (kivétel, ha nincs rá magyar szabvány, ekkor az EN 54 szabványsorozat további lapjai szerint vizsgálunk). Egyes estekben nem lehet kizárni a gyártónál történõ helyszíni vizsgálatokat, például a vizsgálati tárgy mérete, tömege miatt. Ilyenkor meghatározott jogi, szervezeti és mûszaki eljárásokat alkalmazunk. A mi esetünkben az EN 54 európai szabvány szerinti megfelelõséget kell bizonyítani tanúsítvánnyal és vizsgálati jegyzõkönyvvel, mi ilyenkor csak ellenõrzõ vizsgálatokat végzünk. Elõfordult már, hogy nem kapott minõsítést egy termék, vagy csak korlátozottan kapott (a beállítható 7 érzékenységi szintbõl csak 4 felelt meg a magyar szabványnak). Az ÉMILABS Kft. minden, a tanúsításhoz szükséges vizsgálatra felkészült. A Nemzeti Akkreditáló Tanácsnál folyamatban van az MSZ 45000 szabvány szerinti akkreditálásunk. Laboratóriumunkat is felkészítjük a jövõ kihívásaira, már eddig is folyamatosan fejlesztettük. Optikai paddal rendelkezünk a vonali füstérzékelõk vizsgálatához, csõrendszert építettünk ki az aspirációs érzékelõk részére, a vizsgálatainkhoz Macintosh számítógépet és National Instrument adatgyûjtõt és az azt vezérlõ, kiértékelõ LabVIEW mérési rendszert alkalmazzuk. [1] Szirovatka Károly: Algoritmusokkal mûködõ interaktív tûzjelzõ rendszer, Védelem 1996/9 Fred Conforti: Korai tûzfelismerés, kevesebb téves és nem kívánt jelzéssel, VÉDELEM 1999/1 [3] Wang Letian, Zhu Chendhua, Wang Jijin: A New Type of Intelligent Point Photoelectric Smoke-Heat Combined Fire Detector, AUBE 99 11. Internationale Konferenz [4] MSZ 9785/9 számú szabvány [5] D.T. Gottuk, M.J.Peatross, J.Roby, C.L.Beyler: Advanced Fire Detection Using Multi-signature Alarm Algorithmus, AUBE 99 11. Internationale Konferenz [6] H-J. Keding. L. Heckt, G. Borcherding: SamDetect Ein intelligente Brandund Gefahrstoff-sensoren, AUBE 99 11. Internationale Konferenz [7] magic.sens gyártmányismertetõ, Bosch Telecom GmbH A. Lõrik Noémi laboratóriumvezetõ ÉMILABS Kft. Budapest 45
SZABÁLYOZÁS BÓNUSZ JÁNOS
A pirotechnikai termékek és az európai jogharmonizáció
A pirotechnika termékek felhasználása növekszik. A hazai elõírásokat gyûjtötte össze szerzõnk, ráirányítva a figyelmet néhány ellentmondásra, s az Európi Uniós gyakorlatra.
Mi minõsül robbanóanyagnak? Az ipari miniszter a 2/1987. (11.17.) IpM számú rendeletével tette közzé a Robbanóanyagipari Biztonsági Szabályzatot (RBSZ), amelynek hatálya a robbanóanyagokra, a robbanóanyagot tartalmazó termékekre, valamint e termékek gyártására és a kapcsolódó tevékenységekre, illetve a robbanóanyagipari üzemek létesítésére és használatára terjedt ki. 2. § (1) A Szabályzat rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából robbanóanyag az az iniciáló-, bizáns vagy tolóhatású robbanóanyag és pirotechnikai keverék, amely közvetlenül vagy közvetve robbanástechnikai, haditechnikai, sport, meteorológiai vagy pirotechnikai célra készül és kerül felhasználásra. 3. § (1) Robbanóanyagot tartalmazó terméknek tekintendõ a robbanóképes, vagy a levegõtõl elzártan is hevesen égõ pirotechnikai termék (készítmény).
Új helyzet Az RBSZ hatályba lépése idején a robbanóanyag gyártás, mint kizárólag az állami vegyipar speciális tevékenysége, még elég jelentõs tényezõként szerepelt. A gazdasági átalakulás során a termelés visszaesett. Az elmúlt években azonban újraéledt. Az alapjaiban megváltozott, túlhaladott állapotokra az RBSZ elõírásrendszere nem, illetve nehezen vonatkoztatható. A Szabályzat egyes elõírásai az idõközben hatályba lépett új esetenként nemzetközi érvényû jogszabályok miatt aktualitásukat veszí46
Robbanóanyagipari szabványok A robbanóanyagipari létesítmények létesítési biztonsági követelményeit szabványok határozzák meg. MSZ 09-57.0011-2: 1987 A létesítmény kialakítása, MSZ 09-57.0011-3: 1987 Épületgépészeti elõírások, MSZ 09-37.0011-4: 1987 Villamos elõírások.
tették. Emiatt a létesítés és üzemeltetés engedélyezése és az eseti felülvizsgálatok során a Szabályzat egyes elõírásainak értelmezése vitatható. Külön problémát jelent, hogy a robbanóanyag gyártás, mint az egyik legveszélyesebb ipari tevékenység, illetve a robbanóanyag gyártó gépek és berendezések nem tartoznak egyetlen felügyelet ellenõrzési, minõsítési, jóváhagyási feladatkörébe sem. Ez azt jelenti, hogy a Szabályzatban elõírt gyakorisággal elvégzendõ idõszakos biztonsági felülvizsgálatokat ma már szinte egyetlen üzembentartó sem végezteti el. A régi mechanizmusnak megfelelõen a robbanóanyag gyártó gazdálkodó szervezetek azonban egyes vizsgálatokat és ellenõrzéseket továbbra is VRF-nél rendelnek meg, ugyanis egyes hatóságok (tûzvédelem, környezetvédelem) a létesítési és használatbavételi engedélyek kiadásához olyan jellegû adatokat és információkat kérnek, amelyek meghatározására és a szükséges vizsgálatok elvégzésére csak a volt VRF (jelenleg: TÜV Rheinland Hungária VRF Kft.) képes.
Osztálybasorolás A Szabályzat szerint a robbanóanyagok és így a robbanóanyagipari létesítmények nem tartoznak az új, a 35/1996. (XII.29.) BM számú rendelettel kiadott Országos Tûzvédelmi Szabályzat (OTSZ) hatálya alá,
függetlenül attól, hogy azok OTSZ 3. § (1) bekezdés szerint az A tûzveszélyességi osztályba sorolhatók lennének. A Szabályzat ezen korábbi rendelkezésének megtartására az új OTSZ 3. § (7) bekezdés ad lehetõséget, mely szerint Jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott esetben az övezet, helyiség, illetve berendezés tûzveszélyességi osztályba sorolása ... .... eltérõen is történhet. Ennek megfelelõen a robbanóanyagipari létesítmények veszélyességi övezetei, építményei, szabadterei nem tûzveszélyességi osztályokba, hanem robbanóanyagipari veszélyességi fokozatokba sorolhatók be.
Az eljáró hatóságok Az RBSZ hatálya alá tartozó létesítés alkalmával a tûzoltóság nem mûködik közre az építkezésnél a szakhatóság, a területileg illetékes bányakapitányság. 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 7. § (1) bekezdéshez tartozó 2. sz. melléklet szerint. Az engedélyezõ az önkormányzat. 4/1978. (VI.2l.) BM rendelet a pirotechnikai termék gyártásának, forgalomba hozatalának, vásárlásának, szállításának és felhasználásának engedélyezésérõl. 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi nem katonai, illetve nem karhatalmi célú robbanóképes tûzveszélyes, hang, fény-, tûz-, szikra-, köd-, füsthatás elérésére, valamint jégesõ-elhárításra szolgáló pirotechnikai anyagot tartalmazó termék (a továbbiakban: pirotechnikai termék) gyártására, elõállítására (a továbbiakban együtt: gyártás), forgalomba hozatalára, behozatalára, kivitelére, az ország területén történõ átszállítására, vásárlására és felhasználására. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a gyufára, a mezõgazdaságban és az erdõgazdaságban használatos köd és füstgyertyák, valamint a csillagszóró forgalomba VÉDELEM 2000/3
SZABÁLYOZÁS
A jelenlegi hazai helyzet A gyártás során nagy mennyiség elõállítására kerül sor. A szakember jelen van, a tûzoltóság közremûködésére nem kerül sor. Rendõrhatósági engedély szükséges. A vásárláskor a pirotechnikus közremûködése elengedhetetlen, a tûzoltóság nincs jelen. A vásárolt mennyiségben nincs korlát. Rendõrhatósági engedély szükséges. A szállítás során az ADR 10 011 széljegyzet szerint, 1-es szállítási kategóriában 20 kg 2-es szállítási kategóriában 300 kg 3-as szállítási kategóriában 1000 kg 4-es szállítási kategóriában nincs korlát. Pirotechnikus jelenléte elengedhetetlen. A tûzoltóság közremûködésére nincs szükség. Rendõrhatósági engedély szükséges. A tárolás alkalmával a szabvány bármilyen pirotechnikai csoportból 50-50 kg tömegû termék tárolható, összesen 250 kg. A tárolóhely kialakításához a területileg illetékes önkormányzati tûzoltóság szakhatósági közremûködése szükséges. A szabvány ellentétben az RBSZ-el besorolja a tárolóhelyen tartott pirotechnikai terméket. Tûzvédelmi szempontból az I. pirotechnikai termék C tûzveszélyes tûzveszélyességi osztályba, a többi az A fokozottan tûz és robbanásveszélyes tûzveszélyességi osztályba tartozik. A tároló kezeléséhez pirotechnikus szükséges. Rendõrhatósági engedély szükséges. A pirotechnikai termék felhasználása során néhány kg anyag idõben elhúzódó hang és fénytechnikai látvány elõállítására kerül sor pirotechnikus jelenlétében. A látvány bemutatása csak a megyei (fõvárosi) tûzoltóság szakhatósági közremûködésével lehetséges. Rendõrhatósági engedély szükséges.
hozatalára, vásárlására, szállítására és felhasználására. 2. § (1) Pirotechnikai terméket gyártani, forgalomba hozni, vásárolni és felhasználni, az országba behozni, külföldre kivinni, az ország területén átszállítani csak az illetékes rendõrhatóság engedélye (a továbbiakban: rendõrhatósági engedély) alapján lehet. A gyártás, forgalmazás vásárolás, a szállítás engedélyezési folyamatába a tûzoltóság nem kapcsolódik be sem külföldön, sem nálunk. Az engedélyezõ a rendõrhatóság. (6) A gyártási engedély másolatát a rendõrhatóság tûzvédelmi ellenõrzés céljából megküldi az illetékes tûzoltóparancsnokságnak. A katasztrófavédelmi igazgatóság tehát csak a pirotechnikai tevékenység végén kapcsolódik az eljárásba. Ezt már az MSZ 15761:1994 számú polgári felhasználású pirotechnikai termékek szabványa írja elõ kötelezõen. Az engedélyezés során az ún. tûzveszélyes tevékenység miatt kialakult gyakorlat szerint történik az igazgatóság közreVÉDELEM 2000/3
mûködése. Amely megítélésem szerint formális, ugyanis a használati szabályokon túl más elõírást nem tehet, nem követelhet. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem is tesznek mást, csak megismételnek néhány megelõzési elõírást.
Pirotechnikusi képesítés A pirotechnikus az Országos Képzési jegyzékben szereplõ vegyész technikusi munkakör, három képzési szintû. A pirotechnikus I. szakképesítéssel az MSZ 15761:1994 szabványban leírt I.-II. csoportba sorolt pirotechnikai-termék mûködtetése, szállítása és tárolása végezhetõ. A pirotechnikus III. szakképesítéssel a gyártás, mûködtetés, szállítás és a pirotechnikai termék megsemmisítése végezhetõ. A szakképesítés vizsgakövetelményei között szerepel, hogy mindhárom szintû vizsgáztatás alkalmával a vonatkozó jogszabályok, hatósági elõírások, munkavédelmi és tûzvédelmi szabályok ismeretanyagából kell beszámolni. Ez a biztosítéka annak megítélésem szerint -, hogy a pirotechnikus a különbözõ hang és fényeffektusukat biztonságosan mûködtesse.
Tûzvédelmi elõírások Az OTSZ 11. §-a foglalkozik a tûzveszélyes tevékenységgel. Az engedélyezés során ezeket az elõírásokat kell betartani. ◆ A pirotechnikus a látványtervben leírja a tevékenységet, megteszi a szükséges intézkedést, hogy a mûveletsor végén tûzeset ne keletkezzen. Ha valamit rosszul tervez, tüzet okozhat, amiért felelnie kell, függetlenül attól, hogy elõzõleg volt-e tûzoltósági hozzájárulás. ◆ A tûzjelzés feltételeit telefonon biztosítani kell, a mûködési terület szerinti hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokságra. ◆ A tûzjelzés lehetõségérõl a tûzijáték megkezdése elõtt próbahívással meg kell gyõzõdni. ◆ A tûzoltó felszerelést a tûzijáték megkezdése elõtt azonnal mûködõképes állapotba kell hozni a mûködtetés személyi feltételeit biztosítani kell (megszerelt vízsugár, szakképzett kezelõ). ◆ A pirotechnikai termék mûködtetése alatt a helyszínen felügyeletet kell biztosítani és a szükséges darabszámú és töl-
tetmennyiségû kézi tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. ◆ A kilövõhelyen és környezetében a biztonsági távolságon belül éghetõ anyagú berendezés, tárgy ne legyen. ◆ A kilövés, mûködtetés irányát a meteorológiai viszonyokat is figyelembe véve kell megválasztani, hogy a pirotechnikai anyag tüzet ne okozhasson. ◆ A tûzijáték befejezése után a környezetet tûzvédelmi szempontból át kell vizsgálni az esetleg visszamaradó izzó részeket el kell távolítani. A pirotechnikai tevékenységet végrehajtóknak (átmeneti tárolás, szállítás, szerelés végrehajtás) rendelkezniük kell a 32/ 1997. (V. 9.) BM sz. rendelet melléklete szerint elõírt érvényes tûzvédelmi szakvizsgával, szakvizsga bizonyítványokkal. A szakhatósági állásfoglalást és a tûzvédelmi szakvizsga bizonyítvány másolatát a Megyei Rendõrfõkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályára benyújtandó felhasználási engedély iránti kérelemhez kell mellékelni.
EU gyakorlat
A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között a társulás létesítésérõl szóló, Brüsselben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás az Európai közösségek jogszabályaihoz való közeledést célozza. Az Európai Unió eljárási rendje szerint minden gyártmánycsoportra a vonatkozó direktívában meghatározza az ún. alapvetõ biztonsági követelményeket . Megállapítja, hogy az adott gyártmánycsoport milyen potenciális veszélyforrást jelent az anyagi javakra, az állatok (különösen a háziállatok), az ember és a környezet (ökológia) veszélyeztetettsége szempontjából. Ha az érintett gyártmánycsoport csak korlátozott veszélyforrást képez az élet és vagyonbiztonságra, úgy azokat a versenyszféra kategóriába sorolja. Azon gyártmánycsoportokat, melyek alkalmazása mind az emberéletre, mind az ökológiára potenciális veszélyforrást jelent, az EU az ún. jogilag szabályozott kategóriába rendeli. Külföldön pl. tûzijáték nem engedélyköteles, de a tûzoltósághoz be kell jelenteni, hogy hol, mikor, milyen idõtartamú pirotechnikai cselekmény várható. Bónusz János tû. alez. BM. Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, Budapest 47
MÓDSZER Jármûvek, épületek, árkok stabilizálása A közelmúltban az országban több helyen a gyakorlatban mutatkozott be a Holmatró un. Erõs Támasz rendszere. Szakmai szempontból a kiegészítõk adta lehetõségek vonták magukra a figyelmünket.
Erõs támasz Az Erõs Támasz rendszer tulajdonképpen különbözõ méretû levegõs ill. hidraulikus hengerek sorozata amelyekkel elsõsorban mûszaki mentési (jármûstabilizálás, árkok stabilizálása, épületek megtámasztása) feladatok oldhatók meg. Ezekhez 125 mm-tõl 1500 mmig terjedõ hosszban további hosszabbító csövek csatlakoztathatók, így valóban sokoldalú munkaeszköznek tekinthetõk. Mégsem ezért, hanem a felhasználhatóságot és a beavatkozási biztonságot növelõ kiegészítõk miatt figyeltünk fel a módszertani bemutatóra. Általános probléma ugyanis, hogy a mûszaki mentéseknél a feszítések és alátámasztások csatlakozási helyein ideiglenes és sokszor kényszer megoldásokkal kell dolgoznunk. Ha a talaj és a feszítõ henger találkozási pontja, vagy a gépjármû a fal és a henger felfekvési területe nem stabilan és biztonságosan kapcsolódik, az egész alátámasztás bizonytalanná válik.
Kiegészítõk: nyergek
Max. megengedett terhelés [kN]
A bemutatott eszközök és megoldások ezen a ponton több újdonsággal szolgáltak. Ezek az un. nyergek egyik végükön kanrugós rögzítõ rendszerrel vannak ellátva, és valamennyi támasztó elemmel kombinálva használhatók. Az érdes felületû (∅ 90 mm) alumínium nyereg a puha felületek (pl. fa) alátámasztására, ennek gömbcsuklós változata az egyenetlen vagy ferde felületek alátámasztására szolgál. Oszlopok támaszaként alkalmazhatók az U és L profilú oszloptartók, amelyeken furatok is vannak, hogy a fa oszlopokhoz hozzá lehessen szegezni a tartót. A kúpos fej edzett acél kúpja kissé behatol a kemény (acél vagy beton) felületekbe, és ezzel meggátolja az oszlop vagy a hosszab-
A támasz hossza a max. megengedett terheléssel szemben (biztonsági tényezõ: 4:1) 50
Nyergek a kitámasztáshoz
Dönthetõ nyereg
Gömbcsuklóval ellátott forgó fej Hosszabbító csövek
bító csõ elcsúszását. Másként, de ugyanezt a célt szolgálják a V alakú alumínium blokkok, amelyek csövek vagy más tárgyak csöveken való megtámasztására kiválóan alkalmasak. Számtalanszor elõfordul, hogy a mentésnél csak egy keskeny rés áll rendelkezésünkre, s ebben kell megtámasztási helyet találnunk. Ilyenkor jó esetben kézi szerszámokkal próbáljuk a rést annyira kitágítani, hogy biztos felfekvési felületet kapjunk. Ezt a munkát itt megspórolja nekünk a hengerhez csatlakoztatható éles fej. Az alátámasztó talp ezzel szemben a hengerek felfekvési felületét, és ezzel a kitámasztás biztonságát növeli, mivel egy stabil háromszöget alkot a henger alatt. A látottak alapján a kiegészítõkkel együtt egy biztonságos mûszaki mentési eszközrendszer alakítható ki. Különösen igaz ez, ha a megengedett maximális terheléseket is figyelembe vesszük. VÉDELEM 2000/3