ÖSSZEFOGLALÓ
VEGYIPAR ÁGAZATI TANULMÁNY 2002. január
Készítette: Meyer Róbertné Tóth Mihály
2
Tartalomjegyzék Bevezetés A vegyipar érdekképviseleti meghatározása Az ágazat jellege, struktúrája Termelés Privatizáció, tulajdonosi szerkezet Szakmastruktúra Értékesítés Létszámviszonyok, foglalkoztatás Vállalati struktúra A vegyipar súlyponti területeinek bemutatása Kőolajfeldolgozás Műanyag-alapanyag gyártás Műanyagfeldolgozó ipar Gyógyszergyártás. Gumiipar Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban Az ágazatban működő szakszervezetek A VDSZ A vegyipar területén működő egyéb szakszervezetek Az ágazati szakmai szövetségek Általános jellemzők A vegyipar szakmai szövetségei MAVESZ MAGYOSZ MAGUSZ MÁSZ MAFEOSZ A vegyipari munkaadói szövetségek együttműködése A kollektív alku jellemzői Munkáltatói érdekképviselet a szakmai szövetségeknél Középszintű kollektív szerződések Gyógyszeripari Ágazati Kollektív Szerződés Vegyipari Ágazati Kollektív Szerződés A szakszervezeti oldal kiegészítő véleménye A kollektív alku területén érvényesülő trendek A középszintű szociális párbeszéd további fórumai A MAVESZ és a VDSZ kapcsolata A szakszervezeti oldal kiegészítő véleménye
3
Participációs intézmények az ágazatban Üzemi tanácsok Európai Üzemi Tanács Kapcsolódás az Európai Uniós Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságokhoz Az érdekegyeztetés problémái, megoldási javaslatok Munkaadói oldal véleménye Szakszervezeti oldal véleménye Az Ágazati Paritásos Bizottságok helye, szerepe a szociális párbeszéd intézményrendszerében A munkavállalói oldal javaslata Mellékletek 1. TEÁOR 98 (ágazati osztályozási rendszer) 2. A vegyiparban foglalkoztatottak száma Csatolt dokumentumok 1. Ágazati Kollektív Szerződések 2. Munkaadói Szövetségek Alapszabályai 3. Szakszervezeti Alapszabályok
4
Bevezetés A vegyipar érdekképviseleti meghatározása Magyarországon a jelenlegi érdekképviseleti gyakorlat szerint – az EU statisztikai rendszertől eltérően - a 23-as, 24-es és 25-ös statisztikai kódnak megfelelő alágazatok összességét nevezzük vegyiparnak. Ez valójában más mint az EU-ban értelmezett vegyipar fogalom, mert a kőolajfeldolgozást, a vegyipari alapanyagok és termékek gyártását, valamint a műanyag és gumigyártást együttesen jelenti. Jelen tanulmány a vegyipart ennek megfelelően elemzi. A 3 említett alágazaton belül 30 szakágazatot különböztethetünk meg. A tevékenységi kört leíró hivatalos statisztikai rendszer (TEÁOR ’98) szerinti szakágazati bontást az 1.sz. melléklet tartalmazza.
Az ágazat jellege, struktúrája (A magyar vegyipar változásai 1990-2000 között)
Az 1990-2000 közötti időszak a magyar vegyiparban számos területen jelentős változást hozott. Átalakult a szakma-szerkezet, végbement a privatizáció, és az ágazat vállalatai felkészültek a folyamatosan változó bel- és külpiaci körülményekhez való igazodásra. Az átalakult vegyipar – csökkenő nemzetgazdasági részaránya ellenére – megmaradt a magyar gazdaság kulcságazatának. A “túlélő” rész jövedelmezően, versenyképesen, környezetorientáltan fejlődik, és “érett” az EU-csatlakozásra.
Termelés A vizsgált időszakban a vegyipar teljesítménye jelentősen visszaesett. A mélypont 1992-ben volt. Az 1992-1996 közötti időszak éveit a stagnálás jellemezte. 1997ben az ágazat elmozdult a holtpontról. A távol-keleti, és FÁK országokban kialakult válsághelyzet miatt a várt növekedés mégsem következett be. 1998. év II. félévétől elkezdődött a vegyipar ismételt visszaesése, és ez 1999 végéig tartott. (1999-ben a termelés – nemzeti valutában, összehasonlító áron – 7,2%-al csökkent.) Ezt követően a külső és belső feltételek kedvező változása (bővülő kiviteli lehetőségek, megélénkült belföldi kereslet) a 2000. évben pozitív eredményeket hozott. (1990-2000 között a termelés változását az 1. sz. táblázat, a 2000. év termelési adatait a 2. sz. táblázat mutatja.
5
Vegyipari termelés indexei 1. sz. táblázat összehasonlító áron (%)
Évek
Előző év azonos időszaka =100
1990 = 100
1990
93,2
100,0
1991
80,4
80,4
1992
92,9
74,7
1993
101,0
75,4
1994
105,9
79,8
1995
98,8
78,8
1996
97,3
76,7
1997
104,6
80,2
1998
103,3
82,8
1999
92,8
76,8
2000
106,7
81,9
Forrás: KSH
2000-ben az ipari termelés 15 %-át a vegyipar adta. Az ipari exportból a vegyipar részesedése megközelítette a 12 %-ot. Vegyipari termelés értéke (2000. év) 2. sz táblázat
Megnevezés
millió Ft. Termelési érték folyóáron
23
Koksz, kőolaj-feldolgozás
658 759
24
Vegyi anyag és termék gyártása
754 162
25
Gumi és műanyag termék
351 912
23-25
Vegyipar
1 764 833
6
Privatizáció, tulajdonosi szerkezet A vegyipar privatizációja több lépcsőben ment végbe, és 1998 végére gyakorlatilag befejeződött. Az állami tulajdon részaránya 2000-re 9%-ra csökkent. Nem túl jelentős állami tulajdonrész csak a kőolajfeldolgozásban és a gyógyszeriparban maradt fenn. A külföldi tőke aránya a vegyiparban 55%, magasabb az ipari átlagnál. (46%). A vegyipari vállalatok tulajdonosi szerkezete 3. sz. táblázat
Tulajdonosi szerkezet
1992
2000
Állami tulajdon
77,8
9,1
Külföldi befektetők
8,2
55,4
Belföldi befektetők
7,8
29,1
Egyéb (önkormányzatok. stb.)
6,2
6,4
Forrás: MAVESZ jelentés
A privatizáció során egyes szakágazatokban (ipari gázgyártás, gyógyszergyártás, háztartásvegyipar, kozmetikai ipar, műszálgyártás, színezék és pigment gyártás, lakk-és festékipar) külföldi szakmai befektetők szereztek többségi, vagy teljes tulajdoni hányadot. Más szakágazatok (szerves-szervetlen vegyipar, műanyagalapanyaggyártás, műanyagfeldolgozás) döntően a pénzügyi befektetőket vonzották. A legjelentősebb vegyipari vállalatok az értéktőzsde kiemelkedő szereplői, és tulajdonosi szerkezetük folyamatosan változik.
Szakmastruktúra Az elemzett időszak változásai a szakágazati struktúrát lényegesen nem változtatták meg. Az egyik stratégiai szakágazatnak tekintett műanyaggyártás – az alapjául szolgáló petrolkémiával együtt – növelte súlyát. Ugyanez nem mondható el a szintén stratégiai jelentőségű gyógyszergyártásról, amelynek részaránya csökkent, bár továbbra is a magyar vegyipar kulcsterülete maradt. Néhány szakágazat - más gazdasági ágaztatok versenyhelyzetével összefüggésben vesztett jelentőségéből. Ilyen volt az agrár szektorhoz kapcsolódó növényvédőszer illetve műtrágyagyártás. (A műtrágyagyártás kibocsátása például harmadára csökkent.
7
A vegyipar szakmai szerkezete - a 2000. évi folyóáras termelési érték alapján % 4 sz. táblázat
23. Kőolajfeldolgozás és kokszgyártás
37,3
24. Vegyi alapanyag és termék
42,7
Ebből: Ipari gázgyártás
1,3
Színezékek, pigmentek
0,2
Szerves – szervetlen alapanyagok
2,7
Műtrágyák
2,0
Műanyagok
15,5
Növényvédőszerek
0,6
Festékek
1,7
Gyógyszeripar
13,8
Tisztítószerek, kozmetikai ipar
3,2
Egyéb vegyipar
0,9
Vegyi szálak gyártása
0,8
25. Műanyagfeldolgozás. és gumigyártás
20,0
Ebből: Műanyag késztermék
15,2
Gumigyártás
4,8
Összesen:
100,0
Értékesítés A 90-es évekig a vegyipari értékesítés 75-25% arányban oszlott meg a belföldi és export piacok között. 2000-re az export részaránya 42%-ra nőtt, ami döntően az exportorientált szakágazatok szerepének növekedésére vezethető vissza. (A vegyipari export súlyponti területei: műanyagok, szerves vegyipari alapanyagok, gyógyszerek, gumi és műanyag késztermékek). A magyarországi elemzők számára – a vegyipar kiviteli indexe mellett - mindig fontos jelzőszám volt az ország teljes vegyianyag és vegyitermék külkereskedelmi forgalmának alakulása is. (Külkereskedelmi forgalom alatt minden esetben a vegyipari anyagok és termékek teljes forgalmát értjük. Ide számít az anyag vagy termék akkor is, ha nem vegyipari vállalat exportálta, vagy importálta.) A 90-es években bekövetkezett változásokig a külkereskedelmi forgalom nagyjából kiegyenlített volt. A nemzetgazdaság ágazati szerkezetének átalakulásával párhuzamosan a vegyipari export-import szaldó fokozatosan romlott, majd az évtized közepére 1-1,1 milliárd USD érték közelében átmenetileg
8
stabilizálódott. 1998-ban az egyenleg jelentős romlása következett be. 1999-ben a passzívum elérte a 2 milliárd USD-t. A 2000. év kedvező változásai (jelentős exportnövekedés mellett mérsékeltebb behozatal bővülés) javítottak a negatív szaldón, de az még mindig nem kiegyensúlyozott. Az utolsó 5 gazdasági év külkereskedelmi forgalmának főbb adatait lásd a 5. sz. táblázatban. Külkereskedelmi forgalom alakulása 1996-2000 millió USD 5. sz. táblázat Vegyianyagok és vegyi termékek
1996
1997
1998
1999
2000
Export
2262
2449
2518
2399
2856
Import
3345
3530
4152
4418
4675
Egyenleg -1083 Forrás: Kopint-Datorg Rt.
-1081
-1634
-2019
-1819
A 90-es éveket megelőzően a vegyipari export jelentős része a keleti blokk országaiba irányult. A kivitel mai szerkezetére jellemző, hogy az értékesített árúk 60%-a fejlett ipari országokba, döntően az EU tagállamaiba jut. Megváltozott az import forrás-szerkezete is. Az Európai Unióból származó behozatal több mint 2/3-át adja az összes vegyianyag és vegyitermék importnak. A vegyipari külkereskedelmi forgalom relációs megoszlása %
Reláció
Export
6. sz. táblázat Import
2000
2000
EU
49,9
67,1
EFTA
2,0
3,2
Egyéb fejlett
7,3
8,4
CEFTA
22,5
10,1
FÁK
8,0
6,3
Fejlődő
3,8
2,7
Egyéb
6,5
2,2
100
100
Összesen Forrás: Kopint-Datorg Rt.
9
Létszámviszonyok, foglalkoztatás A vegyipar az ipar kevésbé létszámigényes ágazatai közé tartozik. Ennek ellenére a változások kezdetén még 110 ezer főt foglalkoztatott. 2000-ben a vegyipari összlétszám közel 80 ezer fő. (Az iparban foglalkoztatottak 9,4 %-a.) Az egyes alágazatokban foglalkoztatottak számát és állománycsoportonkénti megoszlását a 7. sz. táblázat tartalmazza. Foglalkoztatottság 2000. év 7. sz. táblázat Foglalkoztatottak száma (fő) Megnevezés
23
Koksz, kőolaj-feldolgozás
24 25
Fizikai Szellemi
Összesen
7 403
5 547
12 950
Vegyi anyag és termék gyártása
21 773
14 104
35 877
Gumi és műanyag termék
24 586
6 357
30 943
53 762
26 008
79 770
23-25 Vegyipar (5 fő feletti vállalkozás) Forrás: KSH
A vegyipari munkavállalók döntő többsége teljes munkaidőben dolgozik, a részmunkaidősök aránya 3% alatti. (Magasabb arány csak a gumi és műanyagfeldolgozó ágazatban mutatható ki). (A szakágazatok létszámviszonyait a 2.sz. melléklet mutatja).
Vállalati struktúra A magyar vegyipar döntően kis és középvállalatokból áll. Nemzetközi mércével mérve nagyvállalatai is csak középvállalatoknak számítanak. A szerkezetváltás és a privatizáció az átlagos vállalatméret csökkenéséhez vezetett. 2000. december 31.-én a vegyipari ágazatban működő vállalkozások száma – a KSH adatai alapján - 1741 volt. Alágazati megoszlását a 8. sz. táblázat mutatja:
10
Vegyiparban működő vállalkozások
Megnevezés
8.sz. táblázat Vállalkozások száma
23. Kőolajfeldolgozás, kokszgyártás
10
24. Vegyi anyag és termék gyártás
576
25. Gumi és műanyag termék gyártás
1155
Összesen:
1741
Fenti számok nem tartalmazzák a jogi személyiség nélküli társas vállalkozásokat, továbbá a jelentős számú egyéni vállalkozót. Az 1741 vállalkozás közül a 20 fő feletti létszámot foglalkoztató gazdasági egységek száma 413. A legmagasabb létszám-kategóriába tartozó, - 2000 fő feletti létszámú - vállalatok száma mindössze 5. A 20 fő feletti létszámú vállalkozások számának megoszlását az alkalmazásban állók nagyságcsoportjai szerint a 9. sz. táblázat tartalmazza: 20 fő feletti vállalkozások számának megoszlása az alkalmazásban állók nagyságcsoportja szerint
Alkalmazásban állók létszámának nagyságcsoportjai
9. sz. táblázat Vállalkozások száma
20-50 fő között
182
50-250 fő között
183
250-2000 fő között 2000 fő felett Összesen Forrás: KSH
43 5 413
Árbevétel nagyságcsoport szerint vizsgálva a vállalkozások számát megállapítható, hogy a 10 milliárd Ft. feletti árbevételt realizáló vállalatok száma az ágazatban 15. E vállalatok foglalkoztatják a vegyipari létszám 43 %-át. Az öt legnagyobb vegyipari vállalat az árbevétel csökkenő sorrendjében:
11
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Tiszai Vegyi Kombinát Rt. BorsodChem Rt. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. EGIS Gyógyszergyár Rt. A foglalkoztatottak számát tekintve is fenti 5 vállalat a legnagyobb, ( sorrendjük azonban változik.)
A vegyipar súlyponti területeinek bemutatása Kőolajfeldolgozás A szakágazat jellege, struktúrája A szakterület tevékenysége túlmutat nemcsak a vegyiparon, hanem a feldolgozóiparon is. (például kitermelési tevékenység). A mutatók azonban többnyire csak a vegyipari tevékenység-részre vonatkoznak. Jellemző mutatói (2000. év KSH adatai alapján) Termelési érték: 658 milliárd Ft. (vegyipari tevékenység) Részaránya a vegyipari termelésből: 37% Részaránya a vegyipari exportból: 21% Részaránya az ágazatban foglalkoztatott létszámból: 16% Foglalkoztatottak száma: 12.950 fő Külföldi tőke részaránya: 53% Az olaj- és gázipar a 90-es évek elején hozott liberalizációs intézkedések következtében sokszereplős. Ezek közül a domináns vállalatok a MOL Rt. és 9 jelentős külföldi olajipari cég. (a MOL Rt 25%-a állami tulajdonban van.) A hazai kőolajtermék piacon némi visszaesés és hosszú stagnálás után mérsékelt növekedés várható. A gáziparban az elmúlt évtized szerény növekedése néhány évig folytatódhat. A piac szereplői tőkeerős vállalkozások, amelyek a hatékonyság növelésével és a költségek csökkentésével képesek fenntartani jövedelmezőségüket. Érdemi növekedésre a régióban történő terjeszkedés nyújt lehetőséget. A szénhidrogén kutatásban és termelésben a legnagyobb nemzeti olajvállalat a MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt. mellett megjelentek a külföldi tulajdonú koncessziós társaságok. Ezek kevés alkalmazottal dolgoznak, mert az ország megkutatottsága jelentős mértékű és nagyon nagy szénhidrogén előfordulásra már nem lehet számítani.
12
A kőolajtermék nagykereskedelemben a korábbi több százról ma már száz alattira csökkent a vállalkozások száma. Ezek külföldi és hazai tulajdonú kereskedő társaságok, jellemzően kevés alkalmazottal. Az üzemanyag kiskereskedelemben a multinacionális vállalatok mellett több száz hazai kisvállalkozás is részt vesz. A MOL és az egyes multinacionális vállalatok saját alkalmazottal dolgoznak, de gyorsan növekszik a bérleti konstrukcióban működtetett töltőállomások száma. Az EU csatlakozás várható hatása a szakmára Az alágazatban az EU-hoz történő csatlakozás semmilyen különleges vagy érdemi változást nem hoz. A technikai, technológiai bázis korszerű, a termékek minősége megfelel a vonatkozó Uniós irányelveknek, a környezetvédelmi jogszabályokban előírt határidők betarthatók, a piac szabályozása már ma is olyan mintha uniós tagok lennénk. A vezetékes energiahordozó piac liberalizálása ugyan jelentősebb változásnak minősül, de teljesítésének semmilyen akadálya nincs.
Műanyag-alapanyag gyártás A szakágazat jellege, struktúrája Jellemző mutatói (2000. év KSH adatai alapján) Termelési érték: 274 milliárd Ft. Részaránya a vegyipari termelésből: 16% Részaránya a vegyipari exportból: 28% Részaránya az ágazatban foglalkoztatott létszámból: 8% Foglalkoztatottak száma: 6.400 fő Külföldi tőke részaránya: 40% A műanyag alapanyagok döntő többségét 3 nagyvállalat gyártja. A Tiszai Vegyi Kombinát Rt., és a BorsodChem Rt. komplex vegyi kombinátok, amelyek a monomereket vállalaton belül állítják elő, és többféle műanyagot is gyártanak. A Dunastyr Rt. az olasz anyavállalattól vett monomert polimerizál. Az ágazatba sorolt további vállalatok termelése az előbbiektől értékben és volumenben is messze elmarad. A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. és a BorsodChem Rt. tulajdonosai között a szakmai befektetők mellett nemzetközi pénzügyi befektető csoportok és hazai kisbefektetők is megtalálhatók. A Dunastyr Rt. külföldi szakmai befektető tulajdonában van.
13
A három nagyvállalat korszerű technológiával és fejlett irányítási rendszerrel rendelkezik, amit minőségbiztosítási rendszere, illetve környezetközpontú irányítási rendszere is tanúsít. A magyar műanyagipar fejlődése az elmúlt 10 évben csaknem töretlen volt. Termelési volumene 1990-2000 között közel 65%-al nőtt. A hazai műanyaggyártást a tömeg-műanyagok előállítása jellemzi, az egyes polimereknek (PE, PP, PVC, PS) csak 1-1 gyártója van. A magasabb értéket képviselő műszaki műanyagokból számottevő hazai gyártás nincs. A műanyag alapanyagok közel 70%-a exportra kerül, elsősorban az EU tagországokba, illetve a környező országokba. EU csatlakozás várható hatása a műanyag-alapanyag gyártásra Az Európai Unióhoz való csatlakozás a hazai műanyag alapanyag gyártó vállalatok számára lényeges változást nem jelent, már ma is az EU versenyfeltételei között működnek.
Műanyagfeldolgozó ipar A szakágazat jellege, struktúrája Jellemző mutatói (2000. év KSH adatai alapján) Termelési érték: 268 milliárd Ft. Részaránya a vegyipari termelésből: 15% Részaránya a vegyipari exportból: 15% Részaránya az ágazatban foglalkoztatott létszámból: 30% Foglalkoztatottak száma: 24.000 fő Külföldi tőke részaránya: 40-45% A műanyagfeldolgozó ipar heterogén, sokszereplős szakágazat. Kis és közepes vállalatok jellemzik. Sokoldalúan kapcsolódik a gazdaság más területeihez, fejlődése szorosan összefügg az általános gazdasági környezet helyzetének alakulásával. A cégbejegyzések szerint Magyarországon műanyag-feldolgozó tevékenységet (is) közel 1000 vállalkozás folytat. Ebből 360 olyan cég van, amely legalább évi 10 t műanyagot dolgoz fel, ezek képviselik a termelés 98 %-át. Egyes cégek fő tevékenységük kiegészítéseként foglalkoznak műanyag feldolgozással is. (autógyártás, élelmiszeripar, stb.,) A műanyag-feldolgozó ipar privatizációja hosszabb időt vett igénybe. A külföldi tulajdonlás a nagyobb vállalkozásokra jellemzőbb. (60 % feletti a külföldiek átlagos tulajdoni részaránya a legnagyobb 40 műanyagfeldolgozó cégben.) A jelenlegi struktúrában a 100 legnagyobb cég adja a termelés 90 %-át, és súlyuk a foglalkoztatottak számát tekintve is hasonló.
14
Az átalakulás során a szakágazat a vegyipar egyik legerőteljesebben fejlődő szakterülete volt és fejlődési kilátásai is kiemelkedőek. Egy átlagos magyar műanyagfeldolgozó középvállalat körülbelül 100 fővel dolgozik, 4000 t terméket állít elő és 2,5 milliárd Ft árbevételt ér el. Alkalmazottainak 60-70 %-a fizikai állományú, ezek fele szakmunkás. A munkarend jellemzően 3 műszakos, 5 napos munkahéttel, de gyakori a 4 műszakos (folyamatos működés) illetve az esetenkénti hétvégi munkavégzés. A szellemi állományú foglalkoztatottak száma a kisebb cégeknél illetve a külföldi tulajdonú vállalatoknál minimális. (Utóbbiaknál a marketing, a fejlesztés, beszerzés stb. központosított, és nem Magyarországon történik). EU csatlakozás várható hatása a műanyagfeldolgozó iparra Az EU csatlakozás lényegesen nem fogja megváltoztatni az ágazat helyzetét, mivel vállalatainak döntő többsége már ma is az EU-ra jellemző versenykörülmények között működik. A környezetvédelmi előírások szigorodásából fakadó terhek növekedésére fel kell készülni, de ha Magyarország ésszerűen követi az EU céljait és azok elérésének a gyakorlatát, akkor ez sem jelent az iparág számára súlyos problémát.
Gyógyszergyártás Az ágazat jellege, struktúrája Jellemző mutatói (2000. év KSH adatai alapján) Termelési érték: 243 milliárd Ft. Részaránya a vegyipari termelésből: 14% Részaránya a vegyipari exportból: 21% Részaránya az ágazatban foglalkoztatott létszámból: 18% Foglalkoztatottak száma: 14.300 fő Külföldi tőke részaránya: 80% 1991-1996 között a hagyományos nagy gyógyszergyárakat privatizálták. Valamennyiben külföldi befektetők lettek a többségi tulajdonosok. Ezek -a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. pénzügyi befektető tulajdonosai kivételévelszakmai befektetők. Új, magánkézben levő kisvállalatok is születtek, többnyire külföldi résztvevőkkel létrehozott vegyes vállalati formában. (Közülük a Pharmavit Rt. ma már a hét legnagyobb gyártó közé tartozik.) A privatizációval együtt járt a vállalatok profiljának tisztulása. Diverzifikációs üzletágaikat megszüntették, vagy eladták. Kizárólag humán gyógyszerekkel foglalkoznak. A legnagyobb vállalatok megőrizték korábbi, térségbeli elismertségüket. (A Richter, az EGIS és a Chinoin, ott van a közép-kelet-európai országok első 10 gyógyszercége között.)
15
A gyógyszeripar erősen koncentrált. A hét legnagyobb cég (Richter, EGIS, Chinoin, Biogal, Human, ICN, Pharmavit) adja a termelés, az export és a belföldi értékesítés több mint 95 %-át. Ugyanakkor Magyarországon számos (40 felett) cégnek van humán gyógyszerre vonatkozó gyártási engedélye. Az érintettek egy része csupán egyszerű gyógyszerformákat (kenőcsök, tabletták) gyárt, közvetlenül a patikák részére. Egyes gyógyszeripari vállalatoknak érdekeltségei vannak a térségben.
(Richter,
EGIS)
jelentős
külföldi
Az EU csatlakozás várható hatása A gyógyszeripar hagyományai, tulajdonosi szerkezete, termelési és piaci viszonyai révén szorosan kapcsolódik az EU gyógyszerszektorához. A szakma környezetvédelmi és biztonságtechnikai követelményei EU harmonizáltak. 1994től termékszabadalmi rendszere, iparjogvédelme is EU-konform. Feladatot jelent, hogy a csatlakozástól kezdődően át kell venni az un. SPC szabályozást. (Supplementary Protection Certificate). A törzskönyvi adatkizárólagosság intézményének jogszabályi érvényesítése 2003-tól esedékes.
Gumiipar A szakágazat jellege, struktúrája Jellemző mutatói (2000. év KSH adatai alapján) Termelési érték: 84 milliárd Ft. Részaránya a vegyipari termelésből: 5% Részaránya a vegyipari exportból: 9% Részaránya az ágazatban foglalkoztatott létszámból: 9% Foglalkoztatottak száma: 7.200 fő Külföldi tőke részaránya: 70-75% Az erőteljesen centralizált – export orientált - gumiipar privatizációja a legutolsók között valósult meg. A magánosítás decentralizációval járt. A szakma túlnyomó részét képező egykori TAURUS legjelentősebb gazdálkodó egységei multinacionális szakmai befektetők tulajdonában vannak. (Michelin, Phoenix) A privatizáció eredményeként 158 vállalkozás foglalkozik fő tevékenységként gumitermék gyártással, és kb. 330 vállalkozás profiljában szerepel gumitermékek készítése is. A szakágazat exportorientált karaktere megmaradt. Az export fő iránya az Európai Unió. A kisebb vállalatok exportképessége korlátozott. A szakágazat döntően beszállító iparnak tekinthető, amelynek konjunktúra helyzete más iparágak fejlődéséhez kapcsolódik. (elsősorban a járműiparéhoz)
16
A privatizációi utáni kapacitásnövelő beruházásokat követően a gumiipar termelésének volumenindexe évente 10-16%-al nő. Az ágazatban foglalkoztatott 72oo főből – az alkalmazás módja szerint - 85% teljes munkaidős, és 15 % részmunkaidős. EU csatlakozás várható hatása a gumiiparra A nagyobb vállalatok – nemzetközi cégek részeként - az anyavállalat piaci stratégiájának megfelelően a világpiacon értékesítenek, így a csatlakozás gyakorlatilag ezen a területen már megtörtént. Egyéb perspektivikusan működő vállalkozások beszállítói partnerkapcsolatot építettek ki kül- vagy belföldi székhelyű cégekkel, csatlakozáskor jelentős nehézség itt sem várható. A hagyományos technológiákkal működő kisvállalkozások versenyképességének viszont javulni kell.
Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban Az ágazatban működő szakszervezetek A hazai vegyiparban a meghatározó szakszervezeti tömörülés a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ). A VDSZ szakági szakszervezeti szövetségek társulása. A VDSZ szakmailag – a vegyipar mellett - képviseli az alumíniumipar, a gázszolgáltató ipar és egyéb un. rokon szakmákban dolgozó munkavállalók érdekeit, ugyanakkor nem tartozik érdekeltségi körébe a – szakági szintűnek tekinthető - MOL Vegyész Szakszervezet.(kőolajfeldolgozás) A VDSZ-en kívül egyéb szakszervezetek is működnek a vegyiparban, ezek reprezentativitása azonban alacsony:
LIGA Vegyipari Szakszervezeti Szövetség (LIVESZ)
LIGA konföderáció tagja
Munkástanács Szakszervezet
Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja
Munkavállalók Független Szakszervezete
Szabad Szakszervezetek Demokrata Ligájának tagja
17
A VDSZ Működési területe A VDSZ működése kiterjed a Magyar Köztársaság egészére, valamint a külföldön, magyar munkáltatónál a vegyiparban és társult szakmákban munkát vállaló, vagy tanulmányokat folytató, illetve ott élő magyar állampolgárságú szakszervezeti tagokra. A működési terület kiterjed továbbá a Magyarországon letelepedési és/vagy munkavállalói engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárságú munkavállaló, vagy tanulmányokat folytató szakszervezeti tagokra. A VDSZ olyan szakági szakszervezeti szövetségek, tagszervezetek szövetsége, illetve társulása, amelynek tagjai: -
az alumíniumipar, a gumiipar, a gyógyszeripar, a gyógyászati termékek gyártása, forgalmazása, a kőolajipar a gázipar, a műanyagipar, a műszaki-, háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek gyártása, forgalmazása, a szervetlen és szerves-vegyipar, a vegyiszál gyártás, a biotechnológia, az elektro- és magkémia, a környezet-technológia, a rokon szakmák, társult szakmák,
területén lévő munkáltatóknál dolgoznak, függetlenül a tulajdonformától. A VDSZ célja: -
a szövetség tevékenységi területén dolgozók szervezése szakszervezetekbe és munkahelyi tagszervezetekbe; a szövetkező, illetve társult tagszervezetekbe tömörült tagság társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek képviselete, védelme és érvényesítése.
A VDSZ feladata: -
a tagszervezetek, szakmai és a területi szervezetek közötti koordináció biztosítása és segítése, kapcsolattartás, kollektív megállapodások előkészítése, munkavállalói érdekek képviselete a munkáltatói érdekképviseleti szervezeteknél, valamint más országos, központi szerveknél, szolgáltatások, önsegélyező feladatok ellátása a tagszervezetek és tagjai számára,
18
-
a tagszervezetek igényeinek megfelelő képviselet szakszervezet-politikai és gazdasági kérdésekben, a VDSZ-hez tartozó szakszervezeti tagok sajátos problémáinak képviselete, azok megoldásának előmozdítása, az ifjúság, a nők, az értelmiség, a műszakos dolgozók és a nyugdíjasok sajátos érdekeinek képviselete, érvényesítése, a tagszervezeteinek, tagjainak jogvédelme.
A VDSZ szakágazati partnerkapcsolataik:
szakszervezeti
szövetségei
és
érdekképviseleti
Munkáltatói Szövetség
Szakágazati Szakszervezeti Szövetség
Foglalkoz- Szakszer- Szervetatottak vezeti tag- zettség száma fő* létszám fő %
HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkaadók Országos Szövetsége**
Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetsége**
6.187
3.121
50,5
Gázszolgáltatók Egyesülése, Magyar PB Gázipari Egyesület**
Gázipari Szakszervezeti Szövetség**
6.980
4.280
61,0
Magyar Gumiipari Szövetség
Gumiipari Szakszervezeti Szövetség
4.260
1.638
38,5
Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége
Gyógyszeripari Szakszervezeti Szövetség
12.760
6.925
54,3
Magyar Vegyipari Szövetség
Vegyipari Szakszervezetek Szakági Szövetsége
18.000
9.000
50,0
Rokonszakmák (kvázi)**
Rokonszakmák**
2.300
800
35,0
VDSZ érdekeltségi szféra összesen
Összes érintett szakterület (VDSZ)
50.487
25.764
51,0
*= Az un. szakágazati szakszervezeti szövetségek működési területéhez tartozó vállalatoknál foglalkoztatott létszám **= Statisztikai besorolás szerint nem vegyiparhoz tartozó szakterület, amely a meglévő munkavállalói érdekképviseleti struktúra miatt a VDSZ érdekkörébe tartozik
19
A VDSZ és a szakszervezeti konföderációk kapcsolatrendszere A VDSZ tagszervezeteinek többsége (70 %) az Autonóm Szakszervezetek Szövetségéhez (ASZSZ), kisebb része (30 %) a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéhez (MSZOSZ) tartozik (VDSZ kongresszusi döntés alapján). A VDSZ un. szakági szövetségei közül az ASZSZ tagja az alumíniumipari, a gázipari, a gyógyszeripari, a rokon szakmák és a vegyipari szakág 38%-a. Az MSZOSZ-hez tartozik a gumiipari szakág, és a vegyipari szakág 62%-a. A VDSZ középszintű megállapodásai A VDSZ működési területén ágazati, illetve szakágazati kollektív szerződések vannak a gázipar, a gumiipar, a gyógyszeripar és a vegyipar területén, a lefedettség közel 80 %-os. Éves bérmegállapodások vannak a gyógyszeriparra és a vegyiparra. A VDSZ érdekeltségi szférájában a munkahelyi kollektív szerződések (KSZ) általi lefedettség a munkahelyek arányában 89 %. A VDSZ nemzetközi kapcsolatai A VDSZ 1990 óta tagja a Vegyipari, Energiaipari, Bányaipari és Ipari Dolgozók szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének (ICEM), valamint a Vegyipari, Energiaipari és Bányaipari Szakszervezetek Európai Szövetségének (EMCEF). A fent említett nemzetközi szövetségek folyamatosan ellátják a VDSZ-t a privatizációra, a multinacionális vállalatokra, az anyavállalatoknál meglévő kollektív szerződésekre, az Európai Üzemi Tanácsra, a környezetvédelemre, az egészségre és biztonságra vonatkozó szakanyagokkal. Képviselőik rendszeresen részt vesznek e témákban szervezett konferenciákon. Rendszeresen együttműködnek a térség társ-szakszervezeteivel (cseh-lengyelszlovák-szlovén-román-bolgár). A VDSZ aktívan közreműködött az évente szervezett találkozók előkészítésében. A VDSZ a kétoldalú kapcsolatokban arra törekedett, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok magyar, illetve az anyavállalatnál működő szakszervezetei közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki. Például: Németország: Phoenix; Ausztria: Henkel; Franciaország: Michelin, Norvégia: Norsk Hydro, ALPHARMA. A VDSZ-hez tartozó szakágazati szakszervezeti szövetségek a VDSZ-en keresztül tagjai az EMCEF-nek és az ICEM-nek. A szakágazati szakszervezeti szövetségek esetenként közvetlenül részt vesznek a Nemzetközi Szakmai Bizottságokban (gumiipari, gyógyszeripari, vegyipari, munkavédelmi, üzemegészségügyi).
20
A VDSZ az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) és a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (SZSZNSZ) munkájában a konföderációkon keresztül vesz részt (ASZSZ, MSZOSZ). A vegyipar területén működő egyéb szakszervezetek A gyógyszeripar területén: A BIOGAL Rt-nél működik a Biogal Dolgozók Független Szakszervezete 180 taggal. Nem tartoznak, illetve nem csatlakoztak sem az ágazathoz, sem a szakszervezeti konföderációhoz. A CHINOIN Rt-nél működik a Fiatalok és Munkavállalók Szakszervezeti Szövetségének Chinoin Gyári szakszervezete, amely a LIVESZ (Liga Vegyipari Szakszervezeti Szövetség) tagja, és a LIGA konföderációhoz tartozik. A vegyipar (VSZSZSZ érdekeltségi kör) területén: A LIGA Vegyipari Szakszervezeti Szövetség (LIVESZ) tagja a Vegyipari Munkavállalók Független Szakszervezete, amely a BorsodChem Rt.-nél működik 580 taggal. Ugyancsak a LIVESZ tagszervezete a DUNASTYR Szakszervezet (120 taggal), valamint az Olajipari Munkások Szakszervezete MOL Rt. (510 taggal). A LIVESZ a LIGA konföderáció tagja. A TVK Rt.-nél működik a Munkavállalók Független Szakszervezete 220 taggal, amely a Szabad Szakszervezetek Demokrata Ligájához tartozik. Három Munkástanács Szakszervezet működik e területen: a ZOLTEK Rt.-nél (Viscosa 90), a NIKE FIOCCHI Kft-nél, és a Holland Colours Kft-nél. Mindhárom Munkástanács Szakszervezet a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez (MOSZ) tartozik. A MOL Rt.-nél működő MOL-VEGYÉSZ Szakszervezet működési területe: az Rt.-nél termék előállítás és kereskedelem, lakossági szolgáltatás, pénzügy területén dolgozó, illetve az Rt. nyolc kiszervezett kft.-jének területén dolgozó szakszervezeti tagokat tömöríti. Taglétszáma 3929 fő, szervezettsége 44,4%. A MOL-VEGYÉSZ szakszervezet az Autonóm Szakszervezetek szövetségének tagja. Nemzetközi szinten az EMCEF tagja, kétoldalú kapcsolatai szerteágazóak.
21
Az ágazati szakmai szövetségek Általános jellemzők A szakmai szövetségek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott, szakmai-gazdasági érdekképviseletet ellátó országos szervezetek. Önálló jogi személyként működnek, a tagok belépése e szervezetekbe önkéntes. Vagyonuk a tagok által befizetett tagdíjakból képződik. A szakmai szövetségek többsége ágazati munkaadói érdekképviseletet is ellát. Általában tagjai az Európai Unióban működő, illetve más megfelelő nemzetközi szakmai, ágazati szövetségeknek. (társult, vagy teljes jogú tagság) Szoros a kapcsolat az EU tagországok nemzeti szövetségeivel, (egyes területeken a CEFTA országokban létrejött hasonló szövetségekkel is). Többségük tagsággal rendelkezik valamely hazai munkaadói konföderációban. A legnagyobb és a legtöbb szakmai szövetséget tömörítő szervezet ezek közül a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). Kapcsolódásuk a nemzetközi általános munkáltatói szervezetekhez csak közvetett, valamely hazai munkaadói konföderáción keresztül történik. A szakmai szövetségek számára napjainkban a legnagyobb kihívást tagvállalataik EU csatlakozásra való felkészítése, és ezzel szinkronban saját tevékenységük “harmonizálása”, az EU normáknak megfelelő szövetségi struktúra (szervezet, működési rendszer) kialakítása jelenti. A “harmonizáció” részét képezi az ágazati szociális párbeszéd rendszerének kiépítése és működtetése is. A vegyipar szakmai szövetségei A vegyipari ágazatban öt önálló jogi személyiségű szakmai szövetség működik: Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) és integrált szakágazati szövetségei Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) Magyar Gumiipari Szövetség (MAGUSZ) Magyar Festékgyártók Országos Szövetsége (MAFEOSZ) (A továbbiakban a szakmai szövetségeket fenti rövidítések jelölik.) A MAFEOSZ kivételével az önálló szakmai szövetségek közel egyidőben (19901991) alakultak meg. A MAFEOSZ alig több mint 1 éve kezdte meg működését (tevékenysége formálódik).
22
A MAVESZ-től eltérően a MAGUSZ, a MAGYOSZ és a MAFEOSZ, illetve a MÁSZ 1-1 szakágazat érdekképviseletét látja el. A MAVESZ mint gyűjtőszövetség elvben minden vegyipari szakágazat képviselője. Általános tevékenysége szakágazatokon túlmutat, tagvállalati köre is ennek megfelelő. Sajátos helyzetéből kiindulva a vegyipart általánosan érintő kérdésekben – többnyire a vegyipari szakágazati szövetségekkel egyeztetve - a teljes vegyipar képviseletében szólal meg. A szakágazati szövetségek a szakterület speciális érdekképviseleti feladatainak ellátására szerveződtek. A tagsági kör átfedést mutat. A vegyiparban számos olyan vállalat is van, amely nem tagja egyik érdekképviseleti szövetségnek sem. Ezek többsége kis szervezet, amely anyagi okok miatt marad távol a szakmai szövetségektől. Érdekeik képviseletére ezek egy része más (nem szakma-specifikus) munkaadói konföderációt választ (például: OKISZ). Kezdetben nagyszámú külföldi tulajdonú vállalat, illetve azok magyarországi érdekeltsége gondolta úgy, hogy nem lép be a releváns magyar szakmai szövetségekbe. A közelmúltban egyre több cég ismerte fel, hogy érdeke a csatlakozás, bár a távolságot tartók száma még mindig nagy. MAVESZ A Magyar Vegyipari Szövetség a vegyipar 1990-ben alakult általános érdekképviseleti szervezete. Az szövetség tevékenysége A MAVESZ a Magyarországon vegyipari tevékenységet folytató vállalkozások szakmai érdekeit képviseli, ellátja a tagok közötti egyeztetést és kapcsolattartást. Figyelemmel kíséri a hazai és külföldi fejlesztési, termelési, kereskedelmi és gazdasági folyamatokat, és ennek alapján szakmai információkat nyújt tagjainak. Kezdeményezi, koordinálja, szervezi az összehangolt fellépést mindazon kérdésekben, amelyek a tagok érdekeinek érvényre juttatása körében felmerülnek. Legfontosabb érdekképviseleti funkciók: • • • • • • • •
szakmai érdekek képviselete a jogalkotásban, szakmai érdekek képviselete a hatóságként működő szervezeteknél, ágazati munkáltatói érdekképviselet, a vegyipar nemzetközi szakmai képviselete, információs rendszerek működtetése, tájékoztatók kiadása, szemináriumok és konferenciák szervezése, a vegyipar környezetvédelmi tevékenységének koordinálása a vegyipar általános kereskedelempolitikájának összehangolása, a vegyipar társadalmi megítélésének javítása, kapcsolattartás a tömegkommunikációs szervezetekkel.
23
A MAVESZ szervezeti keretet képez több – a szövetségbe jogilag is integrált – szektor-specifikus szakmai ügyeket képviselő érdekcsoport számára. Szakszövetségei: Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) Növényvédőszer-ipari Szakmai Szövetség (NISZ) Magyar Kozmetikai-, Mosó- és Tisztítószer Ipari Szövetség (MKMTSZ) A Magyar Műanyagipari Szövetség szakmakörében, de a MAVESZ szakszövetségeként működik a Műanyag-Csőgyártók Szövetsége (MCSSZ). A szakszövetségek a MAVESZ szervezetéhez kapcsolódva – saját szakmai szabályzataik szerint - működnek, jogilag nem önállóak. A szakágazati külön érdekek alapján végeznek érdekképviseleti munkát. A vegyipart általánosan érintő szakmai kérdésekben álláspontjukat a Magyar Vegyipari Szövetséggel összehangolják. 123 tagvállalatot képviselnek. A MAVESZ-nek 51 közvetlen tagja van. Az egyes szakmai szövetségek tagjai közvetetten kapcsolódnak a MAVESZ-hez. Előfordul hogy egy vállalat közvetlen MAVESZ tagsága mellett szakszövetségi tag is. Az átfedéseket kiszűrve a MAVESZ összesen 153 tagvállalat érdekeit képviseli. A tagvállalati kör munkavállalóinak létszáma megközelítőleg 45000 fő. (A teljes vegyipari létszám több mint 50 %-a.) A tagság összetételére jellemző, hogy a termelő vállalatok mellett tagjai kereskedelmi szervezetek, kutató intézetek, egyéb tevékenységet folytató szervezetek, és más ágazathoz tartozó, de a vegyiparhoz szorosan kapcsolódó vállalatok is. A MAVESZ tagja a reálszféra legnagyobb munkaadói érdekképviseletének a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének. (MGYOSZ) A MAVESZ szakszövetségeiről A Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) a műanyaggyártás és a műanyagfeldolgozás szakmai érdekeit képviseli. Taglétszáma: 68 Társult tagként műanyagok nagykereskedelmével foglalkozó cégek, külföldi műanyag gyártók magyarországi képviseletei, kutatási intézet és más szervezetek is részt vesznek a munkájában. A Növényvédőszer-ipari Szakmai Szövetség (NISZ) reprezentálja a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit. Taglétszáma: 27 (ebből termelő vállalat 10.)
24
A Magyar Kozmetikai, Mosó- és Tisztítószer Ipari Szövetség (MKMTSZ) képviseli a kozmetikai és háztartás-vegyipari szakmában érdekelt vállalatokat. Taglétszáma: 28 A MAVESZ szövetségi rendszer nemzetközi kapcsolatai: A MAVESZ 1992 óta társult-, 2001 óta teljes jogú tagja az Európai Vegyipari Tanácsnak (CEFIC). Szektor szövetségei szintén kapcsolatot tartanak európai partner szervezeteikkel. A kapcsolatrendszer az alábbi: MMSZ NISZ MKMTSZ
az Európai Műanyag-feldolgozók Szövetségének (EUPC) tagja és részt vesz a műanyagipari szövetségek világszervezetének, a (CIPAD)-nak munkájában is. az Európai Növényvédelmi Szövetségnek (ECPA) tagja. (KözépKelet-Európából az egyetlen teljesjogú tag.) tagja az Európai Kozmetikai Szövetségnek (COLIPA), és a Nemzetközi Mosószer Szövetségnek (AISE).
MAGYOSZ A MAGYOSZ 1990-ben érdekképviseleti szervezete.
alakult
meg,
mint
a
magyar
gyógyszeripar
Fő feladatai: képviseli a szakterület érdekeit, ellátja a tagok közötti egyeztetést és kapcsolattartást, folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai és külföldi gyógyszerkutatási, fejlesztési, termelési, kereskedelmi és gazdasági folyamatokat, s ezek alapján szakmai információt nyújt a tagoknak. Kezdeményezi, koordinálja, szervezi az összehangolt fellépést mindazon kérdésekben, amelyek a tagok érdekeinek érvényre juttatása körében felmerülnek. A MAGYOSZ rendes tagjai lehetnek olyan jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, melyek gyógyszerek, gyógytermékek előállításával, kutatásával, fejlesztésével, ellenőrzésével, piacra juttatásával vagy ezek bármelyikével foglalkoznak. A MAGYOSZ-nak 46 rendes, 10 pártoló és 3 tiszteletbeli tagja van. Tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének. Tagja a Gyógyszergyártók Világszövetségének, az IFPMA-nak (International Federation of Pharmaceutical Manufacturers Associations), valamint az Európai Öngyógyszerezési Ipar Szövetségének (Association of the European SelfMedication Industry), hagyományos rövidítése szerint AESGP. (Öngyógyszerezés = a nem vényköteles készítmények felelősségteljes egyéni alkalmazása)
25
Két további szakmai szervezet is működik a gyógyszerágazatban: •
•
Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Taglétszáma 32, tagjai külföldi, többnyire multinacionális cégek magyarországi érdekeltségei. Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete Taglétszáma 10, tagjai nagyobbrészt külföldi generikus gyártók magyarországi leányvállalatai és importőrök. (generikus gyógyszer = amelynek szabadalmi oltalma már lejárt, s ezért bárki gyárthatja)
MAGUSZ A Magyar Gumiipari Szövetség a gumiipari szakágazat munkaadói szervezete. A szövetség tagvállalatainak száma 32, ebből 27 cég gumigyártó. A szövetség célja, hogy összefogja a hazai vállalkozókat, és együttes fellépéssel képviselje és segítse eredményes gazdálkodásukat, versenyképességüket. Fő küldetésének tekinti az érdekvédelmet a szakmával kapcsolatos jogalkotás területén, a közös megjelenést a kiállításokon és szakmai fórumokon, a szakmai párbeszéd kiszélesítését hazai és nemzetközi területen. A Magyar Gumiipari Szövetség a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége szervezetének tagja. 1999 óta társult tag az Európai Gumiipari Szövetségben (BLCI). További munkaadói szervezetek a szakmában: A multinacionális abroncsgyárak hazai forgalmazói a Gumiabroncsgyártók Magyarországi Egyesületéhez, a gumiabroncs újrafutózással foglalkozó vállalkozások az AJAKSZ Gumszak Egyesülethez tartoznak. A két rokon szervezettel a MAGUSZ jó munkakapcsolatot tart fenn, szorosan együttműködnek elsősorban a hulladékkezelés kérdésében. MÁSZ A Magyar Ásványolaj Szövetség 1991-ben alakult két hazai, valamint több a magyar piacon már jelen lévő nagy nemzetközi olajvállalatok képviselőiből. Jelenleg 15 olajipari cég a tagja.
26
MAFEOSZ A MAFEOSZ 2000-ben alakult 12 lakk-festékipari vállalat elhatározásából. Első szakmai feladatait a termékdíj, a jövedéki ügyek és a fogyasztóvédelem területén felmerült problémák gyors megoldásában határozta meg. Főfoglalkozású alkalmazottja nincs, az egyes vállalatok képviselői társadalmi munkában végzik érdekképviseleti tevékenységüket. A szövetség működési rendje még nem alakult ki teljesen. A vegyipari munkaadói szövetségek együttműködése A korábbi hagyományok, illetve megalakulásuk sajátos körülményei folytán a vegyiparban 5 önálló munkaadói szövetség jött létre. Működésük, bár feladat és célrendszerükben átfedések is találhatók, – az informális kapcsolati úton kialakult együttműködéstől eltekintve – nem összehangolt. Az együttműködés a vegyipart átfogóan érintő témákra jellemző. (környezetvédelem, biztonságtechnika, jövedéki ügyek, oktatás). A szervezett kapcsolatok csak a szövetségek közötti tájékoztatásra jellemzőek. A szorosabb kapcsolattartás, - esetleg bizonyos munkamegosztással párosítva – ajánlatos lenne. Az integráltabb működés növelné az egyes kezdeményezések mögé állítható érdekképviseleti erőt, és csökkenthetné az érdekképviseleti ráfordításokat, bővíthetné a nemzetközi információbázist. Az erre irányuló egyeztető párbeszéd, vezetői szinten megkezdődött. A szociális párbeszéd kérdéseiben a szövetségek között együttműködés nem alakult ki. Ennek csak részben magyarázata, hogy az öt szövetség közül csak kettő (MAVESZ, MAGYOSZ) foglalkozik mélyebben ilyen kérdésekkel. Az együttműködés itt is szükséges lenne. A jelenlegi projekt (az ágazat egészére egységes tanulmány összeállítása) az első alkalom, amikor az érintett öt szövetség képviselői bizonyos mértékig együttműködnek. (Az egyeztető megbeszélést a MAVESZ – mint az ágazati tanulmányért felelős - kezdeményezte, kérve az érintettek támogatását a feladat végrehajtásához.)
27
A kollektív alku jellemzői (Bemutatva a munkaadói oldal szemléletével, kiegészítve a szakszervezeti oldal különvéleményével)
Munkáltatói érdekképviselet a szakmai szövetségeknél Szövetségi munka szociális párbeszéd szervezése nélkül A vegyiparban működő szakmai szövetségek közül két szövetség (MÁSZ, MAFEOSZ) munkáltatói érdekképviseleti kérdésekkel nem foglalkozik. A MAGUSZ ezirányú tevékenysége során az MGYOSZ szakmai bizottsági megállapodásainak adaptációjára törekszik. A szociális párbeszéd szervezésétől való elzárkózásukat, vagy korlátozott tevékenységüket az érintett szövetségek az alábbiakkal indokolták: MAFEOSZ: Tevékenységének alig több mint egy éves időszaka alatt elsősorban szakmai feladataira koncentrált. A munkaügyi kapcsolatok, kollektív szerződés vonatkozásában az álláspontjuk még tisztázatlan. Úgy ítélik meg, hogy a szakágazatban speciális viszonyokat teremtenek az eltérő nagyságú és különböző múltra visszatekintő tagvállalatok, és a mögöttük meghúzódó hazai és multinacionális hátterű sajátos tulajdonosi szervezetek. Ez nem kellően alapozza meg a közös fellépés lehetőségét. MÁSZ Tagjai részéről nincs igény ágazati munkaadói érdekképviseletre. Jelenleg nincs középszintű Kollektív Szerződés, és bérmegállapodást sem kötnek a munkáltatók. A MOL Rt. (amely a legnagyobb hazai olajipari vállalat, és létszáma 10 000 fő körül van) Kollektív Szerződésben rögzíti a munkavállalói juttatásokat, melynek mértéke a reprezentatív szakszervezetekkel történő megállapodást követően kerül meghatározásra. Többmunkáltatós Kollektív Szerződés megkötésére eddig nem került sor, a MOL Rt. tulajdonában lévő leányvállalatok önállóan egyeztetnek a szakszervezetekkel, a MOL Rt. Kollektív Szerződésében rögzítetteket irányelvként alkalmazzák.
28
MAGUSZ Több munkáltatóra érvényes vagy ágazati kollektív szerződés nem került megkötésre, és középszintű bérmegállapodásra sem merült föl az eddigiekben igény. A MAGUSZ tagvállalatai külön-külön az MGYOSZ ajánlásait igyekeznek érvényesíteni. Középszintű kollektív munkaügyi megállapodás megkötésére egyelőre nincsen munkaadói törekvés. A legnagyobb cégeknél van ugyan vállalati szintű szerződés, de a szétaprózott kisvállalkozások lehetőségei semmiképp sem hozhatók szinkronba az előbbiekével. Ezért nem várható változás ezen a területen. A MAGUSZ egy-egy képviselővel részt vesz az MGYOSZ munkaügyi és munkabiztonsági bizottságának munkájában, a szövetség véleménye szerint a tájékoztatás és az alapvető érdekképviselet lehetősége ezáltal adva van. A szociális párbeszéd közvetlen szervezését felvállaló szövetségek A MAVESZ és a MAGYOSZ a munkaadói-munkavállalói kapcsolatrendszerben is képviseli tagsági körét. Mindkét szervezet köt középszintű kollektív szerződést, és annak részét képező bérmegállapodást, képviseleti kompetenciáiknak megfelelően.
Középszintű kollektív szerződések A MAVESZ és a MAGYOSZ a középszintű megállapodásaikat munkavállalói oldalról a VDSZ illetékes szakági szakszervezeti szövetségeivel kötötték. (A munkaadói oldal tanulmánya e két megállapodás jellemzőit vizsgálja.) Gyógyszeripari Ágazati Kollektív Szerződés A gyógyszeripari szakágazatban 1993.-ban került aláírásra az a Kollektív Keretszerződés, amely – módosításokkal, a fő paraméterek évenkénti aktualizálásával – ma is érvényes. A ma már Ágazati Kollektív Szerződésnek nevezett (reális elnevezése: Szakágazati Kollektív Szerződés) dokumentumot 8 gyógyszeripari cég elsőszámú vezetője, illetve szakszervezeti vezetője írta alá. A megállapodást ellenjegyezte a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének, illetve a VDSZ Gyógyszeripari Szakszervezeti Szövetségének vezetője.
29
Az aláírók közösen határozták meg: a Szerződés célját, hatályát, módosításának és felmondásának feltételeit, a dokumentum és a helyi kollektív szerződések kapcsolódásának módját, a kapcsolattartás és az együttműködés formáit, a munkaviszonnyal összefüggő általános szabályokat, a bérekre és keresetekre, a bérpótlékokra, az állásidő díjazására, a kollektív egészségvédelemre, a szociális juttatásokra, a munkavállalók és a munkáltatók kötelezettségeire, valamint a sztrájkra vonatkozó szabályozás alapjait. A két fél, évenként tárgyalja és aktualizálja a bértarifa táblázat minimumtételeit, az évi átlagkereset növekedés minimum mértékét, a havi minimálbér mértékét, valamint a szociális célra fordítandó keret minimális összegét, Ft/fő/év mértékegységben. Az Ágazati Kollektív Szerződést a felek határozatlan időre kötötték. Az aláírók száma az évek során változott, de ma is az aláírók között találunk 5 nagyvállalatot és 3 középvállalatot. A lefedettségi rátát a szövetség 80 %-ra becsüli. A kötelezettségek csak az aláíró cégekre vonatkoznak, nem terjeszthetők ki a MAGYOSZ-tagságára, illetve a szakágazat egészére. A megállapodásban foglaltak az aláírókra kötelező jellegűek, de az évente aktualizált paramétereket illetően kialakult a külön záradékok gyakorlata, (ami azt jelenti, hogy az illető cég egy-egy mutató vonatkozásában az általánostól eltérő, annál gyengébb feltételeket tud csak biztosítani.) Vegyipari Ágazati Kollektív Szerződés A MAVESZ és a VDSZ elnöke 1993. augusztus 12.-én írták alá a Vegyipari Ágazati Kollektív Szerződést, és ennek részét képező 1993. évi Bérmegállapodást (ÁKSZ). A megállapodás határozatlan időre szól, így az időközben történt módosításokkal együtt ma is érvényes. A szerződés fő tartalmi elemei: • Szerződés célja • Eljárási szabályok (szerződés hatálya, megkötése, felmondása, módosítása) • A szerződést kötő felek kapcsolata, az együttműködés formái • Szakszervezeti jogok gyakorlására vonatkozó megállapodás • Munkaviszonyra vonatkozó általános szabályok (munkaviszony létesítése, munkaszerződés, munkaidő, munkarend, munkaviszony megszüntetése, végkielégítés) • Munka díjazása (ágazati bérmegállapodás előírása, pótlékok) • Béren kívüli juttatások • Munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói kötelezettségek • Anyagi felelősség • Sztrájk • Munkaügyi jogvita rendezése.
30
A szerződő felek megállapodtak abban, hogy nem kezdeményezik a szerződésnek az egész ágazatra való kiterjesztését. A megállapodás a MAVESZ tagvállalataira nem kötelező. Azon vállalatok tekintetében viszont, akik a megállapodáshoz csatlakoznak, a megállapodásban foglaltak kötelező erejűek. A megállapodás aláírása után a szerződő felek külön-külön, vagy együttesen tájékoztatják a tagjaikat a megállapodásról, kérve csatlakozásukat. Lehetőség van arra is, hogy valamely gazdálkodó szervezet úgynevezett “kivételekkel” csatlakozzon, azaz a megállapodás egyes pontjainak teljesítését ne vállalja (vagy csak későbbi időpontra vonatkozóan vállalja). A MAVESZ – speciális helyzetéből adódóan - a megállapodás megkötéséről saját tagszervezetei mellett az érdekeltségi körébe tartozó más, szövetségeken kívüli szervezeteket is tájékoztatja, lehetőséget biztosítva a csatlakozásukra. A Vegyipari Ágazati Kollektív Szerződéshez és a Bérmegállapodáshoz az aláírást követően 17 vállalat csatlakozott (néhányan kivételekkel). A csatlakozók száma és összetétele a vegyiparban történt változásokat követve az elmúlt időszak alatt módosult. Az eltelt kilenc év során az ÁKSZ kisebb mértékű korrekciójára több alkalommal, felülvizsgálatára és átfogó módosítására 2000. évben került sor. Az így megújult megállapodáshoz 27 vállalat csatlakozott. (A csatlakozók számának növekedése részben vállalati szétválással magyarázható: egy holding több leányvállalta önálló aláíróként jelent meg.) A csatlakozók a magyar vegyipar “mérvadó”, belföldön termelő tevékenységet folytató nagyobb és közepes vállalatai, továbbá néhány kisvállalat. A csatlakozó vállalatok munkavállalóinak többsége a VDSZ tagja. A Munka Törvénykönyve 2001. évi módosítása miatt jelenleg az ÁKSZ ismételt teljes felülvizsgálata szükséges. Az ÁKSZ egy általános keret-megállapodást jelent. Számos fontos kérdés szabályozását a helyi Kollektív Szerződések (KSZ) hatáskörébe utal, előírva, hogy az erre vonatkozó szabályozást a helyi KSZ-nek tartalmaznia kell. Sok területet nem szabályoz: (munkaidő beosztás, kártérítés, oktatás, szociálisjóléti juttatások keretösszege stb.) rábízva a helyi megállapodásokra ennek szabályozását.
31
ÁKSZ jelentősége, gyakorlati hatása. Nem elsősorban szabályozó, hanem orientáló jellege van. Az ÁKSZ megkötésére irányuló tárgyalások a szociális párbeszéd fontos részei, a tárgyalások során számos más kérdésről is “szót vált” a két partner. Bérmegállapodás Az ágazati kollektív szerződés részét képező Bérmegállapodás 1993-ban került aláírásra. A MAVESZ által képviselt vegyipar az elsők között volt, ahol sikerült ilyen megállapodást kötni. Az elmúlt kilenc év alatt eddig minden évben sikerült megállapodást kötni, olyan esetekben is (1995, 2000. év) amikor országos szinten erre nem került sor. 2002. évre a tárgyalások jelenleg folyamatban vannak. Az éves bérmegállapodásnak kezdetben három fő eleme volt: -
átlagbér (majd később alapbér) növekedés mértéke minimálbér nagysága bértarifa minimumok (besorolás szerinti alapbérre)
Az eltelt évek során a megállapodás elemei csökkentek, változtak: -
igazodva az országos ajánláshoz, 2001. évben alapbér helyett átlagkereset növekedésre vonatkozott a megállapodás. a minimálbér kötelező előírása miatt ez az elem formálissá vált (a vegyipar jelenlegi helyzetében –a korábbi évektől eltérően- az országosan kötelező minimálbérnél magasabb összeget a munkaadói oldal nem tudott ajánlani). 2001-ben bértarifa megállapodást a felek nem kötöttek. Megegyeztek abban, hogy egy korszerű, munkaköri értékelésen alapuló vegyipari bértarifarendszer kidolgozására törekednek, és az új megállapodás már ezen fog alapulni (a rendszer kidolgozására még csak kezdeti lépések történtek).
Az ÁKSZ-re vonatkozó szabályok a bérmegállapodásra is vonatkoznak: • •
a megállapodás csak a csatlakozó vállalatokra kötelező kivételekkel is lehet csatlakozni (azaz a megállapodás valamely pontját nem vállalja a csatlakozó szervezet).
A megállapodások teljesülését vizsgálva általánosságban elmondható, hogy a vegyiparban évente átlagosan megállapodást meghaladó keresetnövekedést hajtottak végre a munkáltatók. (A szerződéshez nem csatlakozók jelentős része is.)
32
A csatlakozók számának csökkenése, továbbá az általuk foglalkoztatottak számának csökkenése, a vállalati méretek zsugorodása miatt a szerződés hatálya alá tartozó területen foglalkoztatottak száma egyre csökken: kezdetben 20 ezer fő felett volt. 1997-ben csak 15 ezer fő, 2001-ben már csak 9100 fő. A bérmegállapodás szerepe és jelentősége Irányt mutat, különösen azokon a területeken, ahol még nem történt meg a helyi megállapodás. A célkitűzések szerint a megállapodást a megelőző év december 31.-ig alá kell írni (az időpont objektív okok miatt gyakran nehezen tartható).
A szakszervezeti oldal kiegészítő véleménye A Kollektív alku jellemzői című fejezetben a munkáltatói oldal összefoglaló anyagával a szakszervezeti oldal általában egyetért, néhány területen azonban különvéleményt fogalmazott meg, melyek a következők: Gumiipar A TAURUS Gumiipari Rt. Kollektív Keretszerződése (KKSZ) 1994. január 1.-től hatályos, határozatlan idejű, évenkénti módosítással. A TAURUS Rt. KKSZ-e a gumiipari ágazat egy részét fogja át, valójában azonban a volt TAURUS nagyvállalati KSZ-nek a továbbélését jelenti keretformában, amely kiterjed az Rt.-re és Kft-ire is. A szakszervezeti oldal ezt a megállapodást szakágazati keretszerződésnek tekinti, bár elismeri, hogy az lényegében csak Holding-jellegű KSZ, ami karakterében alapvetően eltér a sokszereplős ágazati szerződésektől. A szerződést kötő felek reprezentatívnak tekinthetők a munkáltató meghatározó mérete, illetve a szakszervezeti oldalnak az ÜT választásokon elért eredménye (99,3%) alapján. A MAGUSZ területén a KKSZ kiterjesztésének nincs realitása a kis létszámú cégek érdektelensége miatt. A KKSZ lefedettsége a TAURUS esetében 100%, a MAGUSZ érdekeltségi körét tekintve 75%. Gyógyszeripar Az 1998. évi (módosított) Gyógyszeripari Ágazati Kollektív Szerződést a 8 aláíró közül 3 záradékkal írta alá (munkaviszonnyal összefüggő szabályok egyes pontjait nem fogadták el).
33
Az ÁKSZ-nek három melléklete van: • • •
éves bértarifa megállapodás éves bérmegállapodás (az átlagbér illetve átlagkereset növekedés minimális mértékét, és az éves minimálbért rögzíti) szociális célra fordítható keret éves minimális összege
1.sz. melléklet 2.sz. melléklet 3.sz. melléklet
Az ÁKSZ fenti mellékleteit képező megállapodást 2001. évben a 8 aláíró közül 2 ugyancsak záradékkal írta alá (a bérfejlesztés mértékét, illetve a szociális juttatások minimális összegét nem fogadták el). Vegyipar A munkavállalói oldal véleménye szerint sajnálatosnak tekinthető, hogy a Vegyipari Ágazati Kollektív Szerződéshez csatlakozók többsége kivételekkel élt, alapvetően azon vállalások tekintetében, amelyek meghaladták a Munka Törvénykönyvében rögzített kötelező mértékeket (végkielégítés, pótszabadság). Az ÁKSZ ezen részei aligha tekinthetők érvényes szabályozásnak.
A kollektív alku területén érvényesülő trendek A munkaadói és a munkavállalói oldal is úgy ítéli meg, hogy a kollektív alku területén az ágazatban a stagnálás jellemző. Az utóbbi években a megállapodások tekintetében előrelépés nem történt, sőt egyes területeken inkább visszalépés volt tapasztalható.
A középszintű szociális párbeszéd további fórumai (Bemutatva a munkaadói oldal szemléletével, kiegészítve a szakszervezeti oldal különvéleményével) Az egyes munkaadói képviseleti szervezetek eltérő kapcsolattartási gyakorlatot követnek. A MAVESZ és a munkavállalói oldal kapcsolattartása szélesebb körű, mint a többi munkaadói szervezeté. A MAGYOSZ-nál a középszintű szociális párbeszéd más fórumai nem működnek. A MAGUSZ és a munkavállalói érdekképviselet között folyamatos együttműködés nincs. A MÁSZ-nál nincs szervezett munkaügyi kapcsolat
34
A MAVESZ és a VDSZ kapcsolata A szakmai szövetség a szakszervezeti partnerrel a kapcsolatot, a párbeszédet megalakulása óta fenntartotta és erősítette. Az eltérő tagsági kör nem akadályozta a megbeszéléseket, illetve a megállapodást, mert az elvi alapokon szerveződött. Több alkalommal került sor személyes megbeszélésekre, vezetői szintű találkozóra, szakértői szinten folytatott véleménycserére a középszintű tárgyalások, illetve azok előkészítésén kívül is. Ezek a megbeszélések azonban csak alkalmi jellegűek, nem rendszeresek. Néhány érzékeny kérdésben eltérő álláspont képvisel a két szervezet. A vegyipar helyzetét, fejlődésének perspektíváit, a szociális partnerek közel azonosan ítélik meg. A két szervezet képviselői hagyományosan részt vesznek egymás közgyűlésén, rendezvényein. Folyamatos a két szervezet között a rendszeres információk cseréje, például egymás kiadványainak kölcsönös megküldése. Mindkét szervezet támogatta az Ágazati Bizottságok felállítására és működésére vonatkozó elképzelést, a PHARE projekt megvalósítását. Jelen helyzetfelmérő tanulmány összefoglaló anyagának elkészítését a két szervezet közösen vállalta.
A szakszervezeti oldal kiegészítő véleménye A munkaadói oldal értékelését a szakszervezeti oldal korrektnek tartotta. Kiegészítésül hangsúlyozni kívánta: A VDSZ részéről kezdeményezés történt Együttműködési Megállapodás aláírására, amely az ÁKSZ-nél átfogóbb, intézményesített együttműködési formát jelenthetett volna. Sajnos a megállapodást sem a MAGYOSZ sem a MAVESZ nem írta alá. (Utóbbi esetében a megállapodás meghiúsulásának oka, hogy a tárgyaló felek nem tudtak közös nevezőre jutni egy fontos témában.)
35
Participációs intézmények az ágazatban Üzemi tanácsok (A 2001. évi választások eredményei alapján értékelve) A Gumiipari Szakszervezeti Szövetség érdekeltségi szférájában minden munkáltatónál volt üzemi tanács (ÜT) választás, mely a következő eredménnyel zárult: A részvétel 73,7%-os volt, a VDSZ munkahelyi szakszervezeti jelöltjeire leadott szavazatok aránya 99,3%. (Tehát a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség reprezentatívnak minősül.) A Gyógyszeripari Szakszervezeti Szövetség területén az ÜT választás megtörtént: a részvétel 80,8%-os volt. A VDSZ munkahelyi jelöltjeire leadott szavazatok aránya 82,8%, egyéb szakszervezet jelöltjére 6,0%, munkavállalói jelöltekre 11,2% szavazott. Tehát a GYSZSZ. reprezentatív a gyógyszeripar területén. A Vegyipari Szakszervezetek Szakági szövetsége működési területén –néhány kivételtől eltekintve- ugyancsak megtörtént az ÜT-k választása a következő eredménnyel: A részvétel 77,1%-os volt. A VDSZ munkahelyi jelöltjeire leadott szavazatok aránya 74,7%, a Munkástanácsok jelöltjeire 7,2%, a Demokrata Liga jelöltjeire 6,8%, egyéb szakszervezeti jelöltekre 6,4%, a munkavállalói jelöltekre 4,8%-ban szavaztak. A választások alapján a VSZSZSZ reprezentatív.
Európai Üzemi Tanács A Gumiipari Szakszervezeti Szövetség területén két transznacionális cég van jelen, ahol Európai Üzemi Tanács (EÜT) működik. 1.) PHOENIX (létrehozásának helye Hamburg, ideje 1996). 2 teljes jogú taggal vesz részt a magyar fél 1998 óta. 2.) MICHELIN (létrehozásának helye Clermoferrand, ideje 2000). A magyar felet nem hívták meg, arra hivatkozva, hogy még nem vagyunk az EU tagja. A GYSZSZ területén ugyancsak két transznacionális cég van jelen, ahol EÜT működik. 1.) ALPHARMA (svéd): 1998-ban Oslóban alakult, kezdettől fogva 1 teljes jogú képviselővel vesz részt a magyar fél. 2.) SANOFI (francia) 2001-ben alakult Párizsban. 2001. novemberben a francia társszakszervezet (FÉDÉCHIMIE CGT-FO) közbenjárására 3 fő szakszervezet által delegált képviselő kapott meghívást a CHINOIN-tól a Sanofi-EÜT-be megfigyelőként, teljes jogúak csak EU csatlakozás után lehetnek.
36
A VSZSZSZ területén a következő multinacionális cégeknél működnek EÜT-k: AKZO, HENKEL, Norks-Hydro (1994 Oslo) Mivel nem vagyunk EU tagok, a magyar fél nem vehet részt. (A VDSZ kezdeményezte, hogy a későbbiek során a magyar fél valamilyen jogon részt vehessen a munkában).
Kapcsolódás az Európai Párbeszéd Bizottságokhoz
Uniós
Ágazati
Szociális
Az európai ágazati munkáltatói szervezetek egy része (köztük a vasas szakma, a vegyipar) - a partner szakszervezeti szövetségek ilyen irányú kezdeményezése ellenére - korábban nem kívánt részt venni az ágazat európai szociális párbeszédében. A vegyiparban korábban nem létezett, és a megújítás alkalmával sem jött létre az Unió szintjén ágazati szociális párbeszéd fórum. A CEFIC (Európai Vegyipari Tanács) eddigi gyakorlatától eltérően a jövőben – speciális módon - részt kíván venni az ágazati párbeszédben. Szándékában áll, hogy a nemzeti szövetségeknél folyó dialógust figyelemmel kísérje, összegyűjtse annak tapasztalatait, azok alapján európai normákat fogalmazzon meg, és ezt alkalmazásra ajánlja tagszövetségeinek. (Úgy ítéli meg, hogy a vegyiparral szembeni társadalmi bizalmatlanság, az egyre élesebbé váló közéleti támadások elleni harcban a vegyipari munkaadók természetes szövetségesei a vegyiparban foglalkoztatott munkavállalók lehetnek.) A közelmúltban megalakult a CEFIC illetékes szakmai szerviz-csoportja. Az ECEG (European Chemical Employers Group) felkínálta a lehetőséget a bekapcsolódásra valamennyi teljes jogú nemzeti szövetség részére. A MAVESZ – tekintettel arra, hogy hazánk még nem tagja az Uniónak, továbbá a részvételi különdíj és egyéb felmerülő költségek jelentősek - egyenlőre nem él a felkínált lehetőséggel, de a csoport munkáját lehetőségeinek megfelelően figyelemmel kíséri.
Az érdekegyeztetés problémái, megoldási javaslatok MUNKAADÓI OLDAL VÉLEMÉNYE A problémákról A hazai érdekegyeztetés rendszerével kapcsolatban gyakran elhangzó megfogalmazás, hogy “a magyar modell két és fél szintű, vagyis középen lyukas.”
37
A Munka Törvénykönyve és a kapcsolódó jogszabályok a munkaügyi kapcsolatok szinte minden területét szabályozzák. A szabályok jelentős része normatív, kötelező jellegű. Más szabályok esetében az alsóbb szintű megállapodások (így az ÁKSZ is) az előírtnál csak kedvezőbb feltételeket állapíthatnak meg. Magyarországon a szakszervezetek elsődlegesen a munkahelyeken szerveződtek. A helyi kollektív szerződéseknek ezért jelentős hagyományuk van. Az érvényes hazai jogszabályok is támogatják a helyi megállapodások létrejöttét. Ezen a megállapodások a törvény adta kereteken belül -a helyi sajátosságok és lehetőségek figyelembe vételével- részletes szabályozást tartalmaznak. Fenti sajátosságok mellett a középszintű (ágazati) megállapodásoknak jelenleg nincs önálló szerepe, területe. A munkaadói (és a munkavállalói) oldal részéről nincs olyan érdekeltség, illetve kényszer, amely szükségessé és elkerülhetetlenné tenné az ÁKSZ-ek megkötését. A középszintű, ágazati kollektív szerződésekkel kapcsolatban – az e területet kutatók részéről- általánosan megfogalmazott negatívumok: • • • • • • •
nem valódi érdekütközés hatására létrejött megállapodások érdemben és hatékonyan nem befolyásolják a helyi törekvéseket túl átfogóak és túl általánosak, ágazat-specifikus témák alig jelennek meg benne a Munka Törvénykönyv előírásait illetve a helyi KSZ-ek szerkezetét követik nem konkrét szabályozók, általános elveket, törekvéseket fogalmaznak meg, a konkrét szabályozást a helyi KSZ hatáskörébe utalják súlytalanok, végrehajtásukra nincs kényszerítő eszköz, a garancia és az ellenőrzés hiányzik nem tekintik valódi szerződésnek (amely törvényi úton kikényszeríthető).
A problémák fő okai 1.
az érdekegyeztetés rendszerének kialakulatlansága. (Magyarországon a rendszerváltás előtt több mint 45 évig nem kötöttek Ágazati szerződést. A kezdeti próbálkozások csak útkeresés, és nem szerves fejlődés eredményei. Nem alakult ki a szociális párbeszéd olyan rendszere, amely érdemi, ágazat-specifikus megállapodásokat eredményezne.)
2.
az érdekképviseletek relatív megosztottsága
3.
a munkaadói és a munkavállalói oldal eltérő partnerkapcsolata (eltérő tagsági kör)
38
4.
a munkaadói oldal heterogén összetétele (Igen nagy az eltérés az egyes vállalkozások között, • a hagyományok terén, • a gazdasági potenciálban, • tulajdonosi szerkezetben • tulajdonosi szemléletben • méretnagyság tekintetében • alkalmazott jövedelem és szociálpolitikában • munkavállalók szervezettségében)
5.
a munkaadói érdekképviseletek kellő felhatalmazottságának hiánya. (Bár sok esetben alapszabály rögzíti a munkaadói érdekképviseleti feladatok ellátását, ez nem jelent automatikusan felhatalmazást az Ágazati Kollektív Szerződés aláírására. A szakmai szövetségek általában lefolytatják a tárgyalásokat, megállapodnak, de a megállapodás tagjaikra nézve nem kötelező. A megállapodást az egyes tagszervezetek csak utólag, - esetleg kivételekkel - írják alá, vagy csatlakoznak hozzá).
6.
az érdekképviseletek alacsony pénzügyi támogatottsága. (Az érdekképviseleteknek általában vagyonuk nincs, költségeiket tagdíjbevételből fedezik. költségvetési támogatást, egyéb kedvezményeket nem kapnak. Profitszerző tevékenységet csak töredékük végez. Fenti körülmények miatt a területhez speciálisan értő külső szakértőket nem tudnak alkalmazni, a működésükhöz szükséges információkhoz csak korlátozottan jutnak, a külföldi tapasztalatok megismeréséét az anyagi lehetőségeik erősen behatárolják.)
Az ágazati bérmegállapodások száma –hasonló problémák miatt- szintén igen kevés. Nehezíti a megállapodás megkötését: • • •
Egyes vállalatok között igen nagy az eltérés a bérszínvonal tekintetében. (eltérő szakágazat, kis-és nagyvállalat, belföldi - külföldi tulajdonú vállalatmultinacionális cégek magyarországi leányvállalata) Egyes vállalatok úgy érzik, hogy helyileg jobb feltételeket tudnak elérni. A multinacionális vállalatok nem akarnak önállóságuk korlátozását jelentő kötelezettséget vállalni (bár a megállapodásnál lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosítanak).
A megoldást a jelzett problémák feloldása, megszüntetése jelentheti.
39
Megoldási javaslatok Segítséget jelentene a munkaadói oldal számára: • • • •
Szakmai szövetségek erősítése (szakmai, pénzügyi-gazdasági, információs és egyéb területen, megfelelő pályázatok útján) A szociális párbeszéd középszintű rendszerének kialakítása, kapcsolódási pontok meghatározása a makroszintű érdekegyeztetéshez Külföldi tapasztalatok megismerése, képzés, módszertani segédletek Állandó Bizottságok létrehozása, működésük szabályozása, működési költségeik pályázati úton való biztosítása.
SZAKSZERVEZETI OLDAL VÉLEMÉNYE A munkaadói oldal véleményével a munkavállalói oldal egyetért. A szakszervezeti oldal e témakörben hangsúlyozni kívánja: Az ÁKSZ-ek területén fennálló dilemmák feloldására nincs értelme kényszerítő jellegű szabályok, előírások bevezetésének (adminisztratív beavatkozás), mert ez lebénítja az önálló ágazat-specifikus fejlődést. Ugyanakkor az sem helyes, ha a kormány magára hagyja a területet, mert ez a ma még alig éledező ÁKSZ-ek elsorvadásának komoly veszélyével járna. Ezért egy harmadik megoldást kell választani. Ez pedig azt jelenti, hogy a mindenkori kormányzatnak először is el kell távolítani a szerves önfejlődés elől minden elavult jogi akadályt. A folyamatokra figyelve végig kell követni az önfejlődést, azt a folyamatot, ahogy a ma még jórészt üres keretet az érdekellentétek lassan valódi tartalommal töltik meg. Másodszor a folyamatot újszerű kormányzati eszközökkel kell erősíteni, pl.: módszertani anyagok, segédletek, képzések, tréningek, nyilvánosság, sajtó, a külföldi tapasztalatok átadása (folyamatosan a szociális partnereknek), állandó figyelemmel kísérés, értékelés. Ezek a látszólag puha, nem eléggé kényszerítő, de ugyanakkor ösztönző lépések a mai periódusban járhatók. Minden más beavatkozás káros és eredménytelen lenne. Javaslatok a szociális párbeszéd elősegítésére Az ágazati szociális párbeszéd további fejlesztését makroszinten, jogszabályokban, rendeletekben rendezendő feltételekkel is kell segíteni. Javítani szükséges a ksz kötés jogszabályi környezetét.
40
Indokolt az Mt-t úgy módosítani -a ksz regisztrációk tekintetében-, hogy az a ksz, amelyet nem regisztráltak (a törvényi kötelezettséggel összhangban), nem tekintendő ksz-nek. A regisztráció elmulasztását szankcionálni szükséges. Az ágazati szintű kollektív alku működésének, így az ÁKSZ-ek kötésének is egyik akadálya az, hogy a munkaadói szövetségek nem rendelkeznek felhatalmazással a tagszervezeteik részéről. Ezt a dilemmát fel kellene oldani, nem sértve autonómiájukat. Javítani kell a munkáltatók érdekeltségét, ösztönzését az ÁKSZ-ek megkötésében: • a különböző pályázatoknál a helyi, illetve ÁKSZ-ek által rögzített, rendezett munkaügyi kapcsolat követelményének előírása, • a ksz-ekben rögzített juttatások tekintetében adókedvezmény lehetőségének biztosítása.
Az Ágazati Paritásos Bizottságok helye, szerepe a szociális párbeszéd intézményrendszerében. A munkaadói oldal fenti kérdéskörben önálló javaslattal nem élt. (A témavázlat szerint a tényfeltáró tanulmánynak ez nem tárgya.)
A MUNKAVÁLLALÓI OLDAL JAVASLATA Az Ágazati Paritásos Bizottságok helye Az Ágazati Paritásos Bizottságok helyét a szociális párbeszéd intézményrendszerében praktikusan a mezo szinten belül az ágazati, a fenntartói fórumokba tartozó versenyszféra bizottságai közé javasolja meghatározni a szakszervezeti oldal. Az Ágazati Paritásos Bizottságok (ÁPB) lehetséges jogköre: 1. Kollektív egyeztető tevékenység, alku, végső soron ÁKSZ kötése. 2. Ágazat-specifikus konzultáció. 3. Delegálás az EU ÁPB-be. 1.
A kollektív alku eredményeként létrejövő ÁKSZ-ben szabályozni indokolt az ágazat specifikumából adódóan: • általában a tartalmi elemeket (felmondás, végkielégítés, csoportos létszámleépítés, munkaidő keret, munkarend, túlmunka, a munka díjazása, pótlékok, egészségre ártalmas munkavégzés, szociális, jóléti juttatások, stb.); • a bérmegállapodás elemeit (átlagkereset növelés, alapbérnövelés, minimálbér, bértarifa, besorolási rendszer, stb.); a jóléti elv fenntartásával.
41
A megkötött ÁKSZ-ek esetében minden esetben kezdeményezni kellene a kiterjesztést. 2.
Ágazat-specifikus konzultáció: Kiterjedhet: • az ágazat gazdasági és versenyképességi pozíciójának javítására, • a komolyabb kihívásokra való felkészülésre, azok megoldására, • az ágazati fejlődés előrejelzésére, kezelésére, • a komoly szociális kihatású ágazati kérdések időbeni és átfogó megvitatására, • a gazdasági szerkezetátalakításra, az új technológiák bevezetésére, a foglalkozások megváltozására,
3.
Delegálás az EU ÁPB-be: (Amennyiben megfelelnek az Európai Közösségek Bizottsága 1998. május 20-i Döntése 1. Cikkelyében támasztott követelményeknek, azaz a.) konkrét ágazatokhoz, vagy olyan csoportokhoz kapcsolódnak, melyek európai szinten szervezettek; b.) olyan szervezetekből állnak, amelyek maguk is integrált és elismert részei az adott állam szociális partner struktúráinak, és lehetőségük van megállapodásokról tárgyalni; c.) megfelelő struktúrájuk van ahhoz, hogy biztosíthassák az EU ÁPB munkájában való hatékony részvételüket.)
Előzetesen - fel kell térképezni, hogy az EU szociális párbeszéd különböző intézményei, mechanizmusai közül, melyek azok, amelyekkel potenciálisan kapcsolódhatnak; - a számunkra releváns EU ÁPB-al szoros kapcsolatot kell kifejleszteni annak érdekében, hogy tapasztalatot szerezzenek az EU ÁPB gyakorlatáról; - fel kell készülni arra, hogy a csatlakozást követően maguk is aktív résztvevői lehessenek az EU ÁPB munkájának; - meg kell ismerni az EU ÁPB-ban megszületett dokumentumokat; - törekedni kell arra, hogy ezen dokumentumok célkitűzései, elvárásai – az ÁKSZ-en keresztül, vagy más formában – a hazai ágazatokban is megvalósuljanak, érvényesüljenek. A magyar ÁPB munkaadói és munkavállalói oldalról is 1-1 fő képviselőt delegáljanak az EU ÁPB-ba. Az ÁPB lehetséges összetétele Az ÁPB bipartit struktúrájának, összetételének a nevéből fakadóan a paritás elvén kell nyugodnia, vagyis a munkaadói és a munkavállalói oldal egyenlő számú taggal legyen képviselve. A tagok számát indokolt maximálni a működőképesség érdekében mindkét szociális partner oldaláról. Minden tag egy szavazattal rendelkezzen. Ha valamelyik oldalon a lehetséges, illetve maximált létszámnál többen kívánnak részt venni az ÁPB-
42
ben, akkor alternatív megoldás lehet az oldal szavazatainak megosztása az érdekeltség arányában. Az ÁPB-kben résztvevő munkaadói és munkavállalói szervezeteknek reprezentatívaknak kell lenniük. Az Mt értelmében csak reprezentatív szervezetek köthetnek kollektív megállapodást, kollektív szerződést. Proritások az ÁPB munkájában Az ÁPB munkájában hasonlóan az EU elvárásokhoz négy prioritást indokolt megjelölni: 1. 2. 3. 4.
az információáramlás és tájékoztatás erősítését; a konzultációk hatékonyabbá tételét; a partnerség erősítését foglalkoztatási kérdésekben; valós tárgyalásokat és megállapodásokat.
43
1.sz melléklet TEÁOR 98 gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere DF KOKSZGYÁRTÁS, KŐOLAJ-FELDOLGOZÁS, NUKLEÁRIS FŰTŐANYAG GYÁRTÁSA KOKSZGYÁRTÁS, KŐOLAJ-FELDOLGOZÁS, 23 NUKLEÁRIS FŰTŐANYAG GYÁRTÁSA 23.1 Kokszgyártás 23.10 Kokszgyártás 23.2 Kőolaj-feldolgozás 23.20 Kőolaj-feldolgozás 23.3 Nukleáris fűtőanyag gyártása 23.30 Nukleáris fűtőanyag gyártása DG 24 24.1
24.2 24.3 24.4 24.5 24.6
24.7
VEGYI ANYAG, TERMÉK GYÁRTÁSA VEGYI ANYAG, TERMÉK GYÁRTÁSA Vegyi alapanyag gyártása 24.11 Ipari gáz gyártása 24.12 Színezék, pigment gyártása 24.13 Egyéb szervetlen vegyi alapanyag gyártása 24.14 Egyéb szerves vegyi alapanyag gyártása 24.15 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása 24.16 Műanyag alapanyag gyártása 24.17 Szintetikus kaucsuk gyártása Mezőgazdasági vegyi termék gyártása 24.20 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása Festék, bevonóanyag gyártása 24.30 Festék, bevonóanyag gyártása Gyógyszergyártás 24.41 Gyógyszeralapanyag-gyártás 24.42 Gyógyszerkészítmény gyártása Tisztítószer, testápolási cikk gyártása 24.51 Tisztítószer gyártása 24.52 Testápolási cikk gyártása Egyéb vegyi termék gyártása 24.61 Robbanóanyag gyártása 24.62 Ragasztógyártás 24.63 Illóolajgyártás 24.64 Fényképészeti vegyi anyag gyártása 24.65 Felvétel nélküli hang-, kép-, adathordozó gyártása 24.66 Máshova nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása Vegyi szál gyártása 24.70 Vegyi szál gyártása
44
DH 25 25.1
25.2
GUMI-, MŰANYAG TERMÉK GYÁRTÁSA GUMI-, MŰANYAG TERMÉK GYÁRTÁSA Gumitermék gyártása 25.11 Gumiabroncs, gumitömlő gyártása 25.12 Gumiabroncs újrafutózása, felújítása 25.13 Egyéb gumitermék gyártása Műanyag termék gyártása 25.21 Műanyag fólia, cső gyártása 25.22 Műanyag csomagolóeszköz gyártása 25.23 Műanyag építőanyag gyártása 25.24 Egyéb műanyag termék gyártása 26.26 Tűzálló kerámiatermék gyártása
45
Vegyiparban foglalkoztatottak száma (fő) 2000. év 23
Koksz, kőolajfeldolgozás 2411 Ipari gázok 2412 Színezékek és pigmentek 2413 Egyéb szervetlen vegyianyagok 2414 Egyéb szerves vegyianyagok 2415 Műtrágyák, nitrogénvegyületek 2416 Műanyag alapanyagok 2417 Szintetikus kaucsuk 241 Vegyi alapanyag gyártás 242 Mezőgazdasági vegyi termék 243 Festékek, lakkok, bevonóanyagok 2441 Gyógyszer alapanyagok 2442 Gyógyszer készítmények 244 Gyógyszer alapanyagok és készítmények 2451 Tisztitószerek 2452 Testápolási cikkek 245 Tisztítószerek, testápolási cikkek 2461 Robbanóanyag 2463 Illóolaj 2462,2464,2465 együtt 2466 Máshova nem sorolt vegyianyag 246 Egyéb vegyitermék 247 Vegyi szál 24 Vegyi anyag és termék (5 fő felett) 2511 Gumiabroncs, tömlő 2512 Gumiabrancs újrafutózás, felújitás 2513 Egyéb gumitermék 251 Gumitermék 2521 Műanyag fólia,cső, 2522 Műanyag csomagoló eszköz 2523 Műanyag építőanyag 2524 Egyéb műanyag termék 252 Műanyag termék 25 Gumi és műanyag t. (5 fő felett) 23 Koksz, kőolaj-feldolgozás 24 Vegyi anyag és termék gyártása 25 Gumi és műanyag termék 23-25 Vegyipar (5 fő felett) Forrás: KSH
2.sz. melléklet Fizikai Szellemi Összesen 7 403 5 547 12 950 663 478 1 141 119 77 196 596 333 929 1 367 922 2 289 1 493 522 2 015 4 008 2 391 6 399 0 0 0 8 246 4 723 12 969 412 229 641 1 165 662 1 827 239 299 538 7 537 6 238 13 775 7 776 6 537 14 313 1 303 640 1 943 205 75 355 721 1 356 875 21 773 2 207 138
633 310 943 72 64 128 416 680 330 14 104 676 31
1 936 950 2 886 277 139 483 1 137 2 036 1 205 35 877 2 883 169
3 316 5 661 4 013 4 815 1 392 8 705 18 925 24 586 7 403 21 773 24 586 53 762
898 1 605 1 358 1 170 353 1 871 4 752 6 357 5 547 14 104 6 357 26 008
4 214 7 266 5 371 5 985 1 745 10 576 23 677 30 943 12 950 35 877 30 943 79 770