A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják. A nemzetközi szervezetek becslései alapján 2010-ben a világgazdaság teljesítménye 4,6–5,0%-kal bővült. A fejlődő és feltörekvő országok gazdasági összteljesítménye legalább kétszer nagyobb ütemben növekedett, mint a fejlett nemzetgazdaságoké. 2010-ben az Egyesült Államok gazdasága 2,8%-kal növekedett az előző évhez képest. Ehhez hasonló mértékben utoljára 2006-ban emelkedett a gazdasági teljesítmény. Japán gazdasága a 2008. és a 2009. évi csökkenés után 2010-ben újra bővült, 3,9%-kal. (Ez az elmúlt 10 év legnagyobb emelkedését jelentette.) A 2010. évi előzetes adatok alapján a 27 tagállamot tömörítő Európai Unió gazdasága 1,8%kal bővült az egy évvel korábbi, 4,2%-os csökkenés után. Az EU-27 legnagyobb nemzetgazdaságának, Németországnak továbbra is átlagon felül (3,6%) bővült a teljesítménye. Az év utolsó negyedévében a 19 adatot közlő ország közül kettőben, Görögországban és Romániában következett be csökkenés. A súlyos recesszión átesett balti államok is növekedési pályára léptek, a görög gazdaság visszaesése (-6,6%) ezzel szemben tovább folytatódott. A többi ország esetében 1,0% feletti mértékben emelkedett a GDP, kivéve Spanyolországot (0,6%). Magyarország bruttó hazai terméke 2010. évben 1,2%-kal bővült, a gazdaság 2009.évi 6,7%os visszaesése után. A konjunktúra változásaira érzékenyen reagáló ipari termelés 2010-ben az Európai Unió tagországaiban átlagosan 6,7%-kal nőtt az előző évhez képest. (A gazdasági válság következtében 2009-ben 14%-os visszaesést mértek.) Az adatot közlő tagországok döntő többségében nőtt az ipari termelés volumene, Észtországban valamint Szlovákiában kiemelkedő mértékben. Átlagot meghaladó növekedés tapasztalható ezen kívül 8 országban, köztük Magyarországon is. Spanyolországban mérték a legkisebb (0,8%) növekedést, míg Görögország ipari termelése 6,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország ipari termelése 2010-ben 10,7%-al emelkedett.
A magyar ipar Az Európai Unió gazdaságába integrálódott, exportvezérelt magyar ipar teljesítményét a nemzetközi konjunktúra élénkülése mellett a bázisfolyamatok is nagyban befolyásolták. 2010ben az ipari termelés volumene – az egy évvel korábbi 18%-os visszaesés után – 10,5%-kal emelkedett. A bővülés teljes egészében a külpiaci értékesítés növekedésének köszönhető, a belföldi értékesítés elmaradt az előző év szinttől. 2010-ben az ipar nemzetgazdasági ágazatai közül a bányászat folytatta előző évben is megfigyelt visszaesését, kibocsátása 21,5%-kal alacsonyabb volt, mint 2009-ben. Az energiaipar volumene 1,3%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál, akkor közel 12%-os csökkenést mértek. * Az Európai Unió csak a TEÁOR 20 alá besorolt tevékenységeket - a vegyi anyagok és termékek előállítását - tekinti vegyiparnak. A KSH korábban a TEÁOR 19, 20, 21, 22 alatti tevékenységeket nevezte összefoglalóan vegyiparnak. Az összehasonlíthatóság érdekében összeállításunkban ez utóbbi, szélesebb értelemben vett szakmakört nevezzük teljes vegyiparnak.
2 A feldolgozóipari termelés volumene 2010 egészét tekintve 11,8%-kal nagyobb volt az előző évinél (2009-ben 18,4%-os visszaesés következett be). 2010-ben a feldolgozóipar 13 alága közül kilencben figyelhető meg termelésbővülés. A három legnagyobb súlyú alág közül a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nőtt (20,3%-kal), a járműgyártás kibocsátása ennél kisebb mértékben, 18,3%-kal emelkedett. Az élelmiszer, ital és dohány gyártásának volumene éves szinten gyakorlatilag megegyezett a 2009-es szinttel (99,6%), ami az első félév 3,2%-os csökkenésének, illetve a második félév 2,0%-os növekedésének az eredője. A kisebb súlyú alágak közül a fafeldolgozás, papírtermék gyártásában mértek jelentős termelésbővülést (19,2%). Az előző évhez képest 2010-ben az ipari export számottevően, 16,4%-kal nőtt az exportkereslet élénkülése következtében. 2010-ben a teljes ipari értékesítés 52,9, a feldolgozóipari értékesítés 70,0%-a került exportra. 2010-ben a feldolgozóipari export 16,2 %-kal haladta meg a 2009. évi szintet. Az ipar belföldi értékesítése 2010-ben 2,9 %-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar hazai eladásai az év egészét tekintve 0,6 %-kal maradtak el az egy évvel korábbitól – ez elsősorban azzal függ össze, hogy az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését. Az előző évekhez hasonlóan a feldolgozóipar legnagyobb alága, a belföldi értékesítés egynegyedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása hazai eladásaiban 2010-ben visszaesés (1,8%) figyelhető meg. (KSH Jelentés alapján)
A vegyipar teljesítménye 2010-ben a hazai vegyipar termelése összehasonlító áron 9,6%-al (folyó áron közel 790 milliárd Ft-tal) növekedett az előző évhez viszonyítva. A növekedés valamivel kisebb mértékű volt, mint az ipar (+10,5%), illetve a feldolgozóipar (+11,8%) termelésének bővülése. Ennek oka, hogy a vegyiparban jelentős súlyt (több mint 1/3-ot) képviselő kőolajfeldolgozás, kokszgyártás volumene - összehasonlító áron – mindössze 2,9%-al emelkedett.
3 A vegyipar 2010. évi termelési értéke folyóáron 3900 milliárd forint (14,2 milliárd EUR) volt. A vegyipari termelés a teljes ipari termelés 20,1%-át tette ki. Az értékesítés növekedése közel 8% volt, ezen belül az export értékesítés 16,7%-al, míg a belföldi értékesítés csak minimális mértékben, 0,3%-al emelkedett. 2010-ben az ipar belföldi értékesítésének 17%-át, az ipar export értékesítésének 14%-át a vegyipari termékek értékesítése jelentette. A vegyipar egyes ágazatainak teljesítménye jelentős eltérést mutat.
A MAGYAR VEGYIPAR SZERKEZETE
Kőolajfeldolgozás, kokszgyártás (TEÁOR 19) Az ágazat termelési értéke összehasonlító áron 2009. évhez viszonyítva 2,9%-al, ezen belül a kőolajfeldolgozás csak 1,5%-al növekedett. Az értékesítés - összehasonlító áron - ennél kisebb mértékben, 0,6%-kal emelkedett; az export értékesítés több mint 22%-os növekedése mellett a belföldi forgalmazás 5,5%-al csökkent.
Vegyi anyag, termék gyártása (TEÁOR 20) A szektor termelésének volumene 2010-ben 13,9%-al emelkedett. A termelés változása az egyes szakágazatoknál jelentősen különbséget mutat. A kulcságazatnak számító műanyag alapanyaggyártás az átlagnál valamivel kisebb mértékben, 11,7%-al növekedett. Továbbra is csökkent a festék-lakk, a tisztító-testápoló szerek gyártása, és visszaesett az ipari gázgyártás is. Ugyanakkor - döntően az előző évi igen jelentős visszaesés miatt – kiugróan magas a
4 szervetlen vegyi anyag, színezék és pigment, mezőgazdasági vegyi termék, és az egyéb vegyi termék gyártás növekedése. Az átlagosnál nagyobb mértékben bővült a műtrágyák hazai gyártása is. A vegyi anyag és termék gyártás a feldolgozó ipar egyik olyan kivételes alágazata, ahol a belföldi értékesítés volumenének emelkedése – összehasonlító áron – meghaladta az export értékesítés növekedését. A belföldi forgalom 2009. évhez viszonyítva 14,3%-al növekedett. A belföldi értékesítési volumen több mint felét jelentő műanyag alapanyagok tekintetében a belföldi eladás 12,6%-al bővült. A színezékek, szerves és szervetlen vegyi anyagok, műtrágyák belföldi értékesítésének jelentős mértékű növekedésével szemben – összehasonlító áron - a mezőgazdasági vegyi termékek belföldi eladása több mint 60%-al, a testápolási cikkeké közel 24%-al esett vissza. A szektor exportja - összehasonlító áron – a termelésnél kisebb mértékben, 12,6%-al emelkedett. Az ágazat exportjának több mint 2/3-át adó műanyag alapanyagok kivitele 10,1%-al nőtt. Kedvezően befolyásolta az ágazati exportot a szervetlen vegyi anyagok, a műtrágyák, mezőgazdasági vegyi termékek kivitelének nagymértékű emelkedése.
Gyógyszergyártás (TEÁOR 21) A gyógyszeripar termelése 7,6%-al haladta meg a 2009.évi szintet. Bár belföldi értékesítése – összehasonlító áron – 20,1%-al visszaesett, ezt kompenzálta az export 13,2%-os bővülése, így az összes értékesítés volumene 5,5%-al növekedett.
Műanyag és gumitermékek gyártása (TEÁOR 22) A 2009. évi nagyarányú visszaeséssel szemben 2010-ben a vegyipar leggyorsabban fejlődő ágazata lett. A gumiipari termékek termelése 31%-al, exportja közel 29%-al nőtt, de belföldi értékesítésének volumennövekedése is meghaladta a 18%-ot. Kedvezően alakult a műanyag késztermékgyártás is: exportja 13,7%-al, belföldi értékesítése 11,9%-al emelkedett.
Információk a vegyipari külkereskedelemi forgalomról 2010-ben a hazai vegyipar termékeinek közel 50%-a belföldön, 50%-a külpiacokon került értékesítésre. A vegyipari vállalatok vegyi anyag és termék kivitelének közel 73%-a a kibővült Európai Unióba (EU 27) került, míg a behozatal 81%-a az EU tagállamaiból származott. A kivitelt tekintve a legfontosabb kereskedelmi partner változatlanul Németország volt (17,4%), ezt követi sorrendben Oroszország (8,6%), Lengyelország (8,3%), Franciaország (7,6%), és Olaszország (7,1%). A vegyipari kivitel-behozatal mellett fokozott figyelemmel kell kísérni az ország teljes vegyi anyag és vegyi termék külkereskedelmi forgalmának alakulását is. (Ez a mutató figyelembe veszi a nem vegyipari szektor által exportált, illetve importált vegyi anyagokat, vegyi termékeket is.) 2010-ben a kivitel teljes értéke 11,7 milliárd USD-t (8,9 milliárd EUR) tett ki, míg a vegyipari anyagok és termékek behozatala 12,2 milliárd USD (9,2 milliárd EUR) volt.
5 VEGYI ANYAG ÉS TERMÉK EXPORT 2010
VEGYI ANYAG ÉS TERMÉK IMPORT 2010
Az ország vegyi anyag és vegyi termék külkereskedelmi forgalmának egyenlege hosszú idő óta tartósan passzív. 2010-ben az export növekedésének az import emelkedését meghaladó üteme azt eredményezte, hogy a külkereskedelmi forgalom negatív egyenlege tovább csökkent, és több mint egy évtized óta a legalacsonyabb negatív szaldóval zárt. (- 505 millió USD).
6
Létszám és kereseti viszonyok A vegyipar az ipar kevésbé létszámigényes ágazatai közé tartozik. A teljes vegyipar 2010-ben az iparban dolgozók 11%-át, 74.291 főt foglalkoztatott. A termelés bővülése ellenére az ágazatban foglalkoztatottak létszáma 0,8%-al, 625 fővel tovább csökkent. A vegyipar létszámcsökkenése minimális mértékben tért el az ipar (-1,1%), illetve a feldolgozó ipar (-1%) átlagos létszámcsökkenésétől. A négy alágazat közül egyedül a gyógyszergyártásban (+1%) nőtt a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatottakon belül a fizikai dolgozók létszáma 0,5%al (233 fő), míg a szellemi dolgozóké 1,5%-al (392 fő) csökkent. 2010-ben a vegyiparban teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 272.305 Ft volt, 3,2%-al magasabb, mint 2009-ben. Ez a keresetnövekedés alacsonyabb, mint az ipar (5,4%), illetve a feldolgozóipar (5,5%) átlagkereset emelkedése. Ennek ellenére a vegyiparban dolgozók bruttó átlagkeresete - az ipar egyes ágazataihoz mérve, és a nemzetgazdaság egészét is tekintve - viszonylag magas. Csak a villamos-energia-, gáz-, gőzellátás területén, illetve a pénzügyi-biztosítási tevékenység valamint az információ-kommunikáció területén dolgozók átlagkeresete haladja meg ezt az összeget. A vegyiparban a fizikai foglalkoztatottak keresetnövekedése 4,8%, míg a szellemi foglalkoztatottaké 2,6% volt. A vegyiparon belül a kőolajfeldolgozásban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete (a létszámösszetétel változás következményeként) 1,7%-al csökkent, a vegyianyag és termékgyártás területén 6%-al nőtt, míg a gyógyszergyártás és a gumiműanyagfeldolgozás területén azonos mértékben, 4,9%-al emelkedett.
A közeljövő fejlődési kilátásai A gazdasági prognózisok 2011 évre az Európai Unió szintjén 1,8%-os növekedéssel számolnak. Legnagyobb partnerünk, Németország esetében a 2010. évi 3,6%-os növekedés 2011-ben várhatóan lassul (2,4%). A magyar gazdaság helyzetét a világban, és az Európai Unióban végbemenő globális változások határozzák meg. A GKI 2011. április elején közzétett előrejelzése a hazai GDP 2,5%-os, míg a hazai ipar 9%-os éves növekedésével számol. A vegyipar tekintetében az üzleti várakozások általában optimisták. Kedvező dinamika esetén a vegyipari termelés 2011-ben meghaladhatja a válság előtti szintet. Melléklet: ADATOK A MAGYAR VEGYIPARRÓL
