Környezetalakítási koncepciók és a kertészkedés, kertművészet szerepe a középkori tájban
DE, BSc, 2011 október Eplényi Anna, M. Sc. Tájépítészmérnök, B. A. rajztanár, BCE_Kertművészeti Tanszék, egy. tanársegéd
Középkor - tájhoz való viszony • Harcok, támadások – kiszolgáltatottság • Erdő, természet „veszélyes” > nem misztifikálják • Antikvitás: az urbanizált világból erős az elvágyódás az idilli vidékre • Középkor: az ember a rurális tájban él - az az élettere > nem úgy szemléli, mint gyönyörű látványt, hanem, mint a napi fáradságos munka helyszínét > a TÁJ látványa, élvezet nem téma > pontszerű várakba, templomokba, falvakba „menekül” • Elzárkózik a természet megfigyelésétől • Nem kísérli meg a látható világ visszatükrözését • Nincs biztos helye a tájban >>> nincs biztos nézőpont sem >>> ezért a táj elemei még szétszóródnak • Nem vágyik a panorámára > csak az egyes részletekre
KÖZÉPKORI VÁROSÉPÍTÉSZET Általános jellemzők: • A városok az iparosok és kereskedők miatt vásárhelyeken, átkelőhelyeken, vámszedőhelyeken létesültek • A védelem miatt fallal körülvett várak, városok (római városok, castrumok helyén is akár) • A városfalak bővülnek (belső – külső falak) • A városkapuk máig meghatározó csomópontok • Városokban zegzugos, szűk utcahálózat • Kis alapterület, szűk hely a falon belül, lakótornyok • Vízvezeték csak a 13-14. sz.-tól, csatorna, szemétszállítás nincs • Városi közterek templomok, középületek, piacok körül szerveződnek, szabálytalan alaprajzúak, de nem zöldfelületek! • Zöldfelületek csak a városfalak mellett és az épületek belső tereiben vannak > Pratum Commune = város mezeje a falakon kívül – népünnepélyek, vásárok – neve sok helyen a mai napig fennmaradt (Madrid – Prado, Bécs – Prater, Padova – Prato della Valle)
Ausburg és Cambridge, részlet, 1572, http://historic-cities.huji.ac.il/historic_cities.html
KERTTÍPUSOK • 1. KOLOSTOR-KERTEK • 2. HORTUS CONCLUSUS • 3. VÁRKERTEK – KERTI ELEMEK • 4. KERTÉSZKEDÉS – MEZŐGAZDASÁG • 5. MAI INTERPRETÁCIÓK
1. Kolostor kertek > mozaikok > hiteles növényhabitusok
1. KOLOSTOR - kertek • Kora-keresztény bazilikák mozaikjai > változatos növényábrázolás Ornamentális ábrázolás, szimbólumok • Rendek önellátóak + kultúra továbbörökítői → kertészkedés • Kerengő – quadrum: római peristyles udvar mintájára és a CSAHAR BAG motívum négyzetes alaprajz, körben oszlopos folyosó, merőleges utakkal négyzetesen osztott udvar, középen kút, negyedekben növények • Sankt Galleni bencés kolostor ideálterve, 816. • Canterbury - vízvezetékterv, 1165. • Karthauzi rend – minden szerzetesnek külön cellalakás kerttel > új típus • főként haszonnövények – szőlő, gyümölcs, zöldség, gyógy- és fűszernövények jellemzik • egyházi virágkultusszal egyre több virág (rózsa, liliom – Krisztus jelképek) – haszon- és dísznövények nem váltak el egymástól élesen – bibliai paradicsom, mint előkép
1. Kolostor kertek > Sankt Gallen eredeti alaprajz, rekonstrukciós makett
1. kocsiszín, 2. konyha, 3. elõkelõk vendégháza, 4. iskola, 5. apáti lakosztály, 6. érvágóház, 7. orvoslakás, 8. gyógynövény-kert, 9. fürdõ, 10. ispotály, 11. ispotály-kápolna,12. novicius-kápolna, 13. noviciusok háza, 14. temetõ, 15. gyümölcskert, 16. konyhakert, 17. kertészház, 18. baromfiudvar, 19. magtár, 20. árnyékszék, 21. ostyasütõ, 22. dormitórium, 23. refektórium, 24. kerengõ, 25. éléstár, 26. kézmûvesek háza, 27. pékmûhely, 28. malmok, 29. pince, 30. mûhely, 31. csûr, 32. aszaló, 33. istállók, 34. zarándokok vendégháza, 35. gazdasági épületek. A templom részei: 36. átrium, 37. torony, 38. Sz. Péter oltár, 39. keresztelõkút, 40. 41. kórus, 42. mellékoltárok, 43. Sz. Mária és Sz. Gallus oltár, 44. Sz. Pál oltár, 45. írószoba, 46. sekrestye.
Sankt Gallen: Ideálterv a bencés monostorokhoz Kb. 816 körül Zöldfelületi elemek: 1. Gyógynövényes kert és az orvos háza, apácáké 16 virágágy > képen 2. Veteményes – zöldségeskert 18 szabályos ágyás A Capitulare de Villis alapján hagyma, poré, zeller, koriander, kapor, mák, retek, fokhagyma, petrezselyem, káposzta, saláta 3. Temető – gyümölcsös alma, körte, szilva, fenyő, naspolya, füge!, őszibarack!, mandula!, mogyoró > déli vidékre készült tervre utal 4. Kerengők zöldfelületei – 3 db 5. Átrium – „paradicsomkert” > nem bizonyítottan zöld, de lehet, hogy virágoskert, templomdíszítés céljából 6. Apáti lakosztálynak saját kiskertje lehetett (Strabo leírása alapján) Hiányzik: szőlő, erdő, vízfelület - kívül lenne? Alapvetően kevés zöldfelület.
Canterbury Christ Churche Apátság terve, 1165. Vízvezeték szerelési terv
1090: Szent Brúnó alapítja (bencés reformból) Szigorú rend szerint szervezett rend aszkézis, elvonulás > falak, cellakertek, kerengők szökőkutak, nagy kerti egységek négyzetes szerkesztés, középpont
Karthauzi kolostorok Róma (forrás: Gothein) és Ferrara (jobbra) http://www.certosini.info/immaginicertosine/index.php
Tacuinum Sanitatis – gyógyászati, orvosbotanikai kézikönyv Arab fordításból, a növények, állatok emberre gyakorolt hatásaival foglalkozik, több kiadásban megjelent a 14-15. században >>> növények gyógyító ereje, hatása a térformálás felé emelve
1. Kolostor kertek > templomkerengő, Santa Eulalia, Barcelona Épület és kert közös tervezési koncepciója > EGYBEN
2. HORTUS CONCLUSUS Nagyobb kerttől elzárt kiskert saját használatra > „belső párbeszéd helye” De! – mivel a legtöbb kert fallal körbevett, azaz elzárt, bezárt ezért inkább szimbolikus jelentéstartalommal bír – Mária kertje, a földi paradicsom kertje > Madonnaábrázolások helyszíne, Jelentős növényszimbolika
3. VÁRKERTEK - Kerti elemek
Illusztrációk a A Rózsa regényéből 1237-1277.
3. VÁRKERTEK - Kerti elemek
Németalföldi jelenet a kertben, 1468: Bronz szökőkút, gyeppad, lécrács, virágtartók
FÜRDŐ (Zsuzsanna)
3. VÁRKERTEK - Kerti elemek • • • • •
Védelem az elsődleges cél, szűk hely a falak között> körbezárt Várúrnő ablaka alatt kisebb kertrész, zegzugos formájú is akár Épülettel nincs szerves szerkezeti kapcsolat Kerítés körben, külön kapu -bejárat 12. sz.-tól (keresztes hadjáratok) távoli népek kertkultúrájának hatása → nagyobb kertek, virágkultusz
KERT ELEMEK – ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ • Nyírt fák (ernyőalakban, hármas teraszokra), cserepes növény, virágkaró • Lugasok, treillage (lécrács), kerítések – fűzvesszőből, kapuk; • Virágos „mező” vagy nyírt gyepfelület, • Négyzetes ágyások, központ kiemelve, fal mellett futó virágágy • Szegélyek: palánk, vessző-fonatolás, tégla, (kő) • Burkolat döngölt föld, homok, később csempe – kőlap burkolás • Gyeppadok, rózsakert, kút, (3-) tálcás szökőkút, fürdő-medence festmények, könyvillusztrációk (‘Rózsa regénye’ 13. sz.) – költemény történetének helyszíne a kert – legnagyobb boldogság a szép kert költészetben a virág fontos szimbólum lesz > ‘virágnyelv’
Várfal melletti kertek: 1494, Rodamack-rekonstrukció
Cserepes növények
KERTTÍPUSOK fejlődése
4. MEZŐGAZDASÁGI MUNKA Elterjednek a kalendáriumok, naplók, amelyek segítik a gazdálkodást! > képanyagai nagyon jó források anyaghasználatra, eszközökre, kivitelezésre
1305-09: Petrus Crescentius: Liber ruralium commodorum 12 könyv a mezőgazdaságról, a mzg.-i munkákról Bolognában tanul > ott ötvözi az ókori irodalmat a kortárs gyógyászati irodalommal és saját birtokának tapasztalataival 10 könyv + 11.: összefoglalás + 12.: kalendárium 1. gazdaság elhelyezése 2. talajjavítás, trágyázás 3. szálas takarmányok 4. szüretelés – borászat 5. gyümölcsösök 6. gyógynövények, zöldségek 7. mező-, rétgazdálkodás 8. kertek 9. háziállatok 10. vadgazdálkodás kis- és nagykertek kialakításának szabályai benne: • kis kert – 2-4 hold, gyümölcsfák szabályos sorokban • nagy kert – min. 20 hold, magas fal körben, kert északi részén vadaskert, déli részen palota, így palota felől a kertet szemlélve nem kell a nappal szemben állni (tervezői elgondolás), örökzöld növények, ültetés szigorú rendben, fajok elkülönítése, nyírott növények, idegen vidékek növényeit is alkalmazni! Francia területek – Burgundia: 1404: Berry herceg hóráskönyve, amelyet a Limburg testvérek készítenek. Mindegyik hónaphoz kapcsolódik a gazdálkodás egy jelenete, egyik első „tájképek”!
P. Crescencius naptára
Bretange-i Anna Regina Kalándáriuma
P. Crescenzi könyvének illusztrációi
Ambriggio Lorenzetti: A Jó kormányzás hatása a városra és a vidékre, Siéna Városháza, Sala di Nove – 1337-39. 14 m x 7,7 m
Albertus Magnus Nagy Albert dominikánus szerzetes és természettudós, 1193-1280.
„De vegetabilis et Plantis” – kerti ideálterv: 1: gyep 2: veteményes 3: gyeppad, oldalt virággal beültetve 4: kút – folyókával 5:fatelepítés délről és nyugatról Külön foglalkozik a kert-észleléssel – érzékek kertjeivel.
MAI REKONSTURKCIÓK – Fr.o.
A Párizsi Hotel dü Musée de Cluny – középkori múzeum kertje
Barcelona, Musé Marés
Barcelona, Aragóniai Levéltár udvara
Ormos Imre tervei a Budai Várkertekre, ~1960
Ormos Imre tervei a Budai Várkertekre
