Óperencia
Esszék, tanulmányok, eszmefuttatások
2012. október
A könyvek köszönik, jól vannak Sok területét megújította vagy átformálta életünknek az informatika, sőt pár addig nem is létezőt kreált. Persze sok „ősi technológia” ellenállt a fejlődésnek, ilyenek a papír alapú könyvek, újságok is, s már-már úgy tűnt, nem is sikerül meghódítani ezt a szinte bevehetetlen erődöt, mégis az utóbbi években sikerrel jártak. Megszületett az elektronikus könyvolvasó kézi készülék. Rengeteg más törekvés eredménye ez a fejlesztés, hiszen míg nem hallott az ember a könyvek digitalizálásáról vagy az online dokumentációról, addig fel sem merülhetett az igény egy ezeket megjelenítő készülék létrehozására. De aztán látá az ember, hogy a digitális médiumban tud keresni, s úgy érzé, hogy ez jó. Látá, hogy könnyen tudja módosítani, s ez jó. Látá, hogy olcsón tudja sokszorosítani, s ez jó. Látá azonban, hogy az elolvasásához ki kell nyomtatnia azt, különben kifolyik a szeme, s ez nem jó. Így hát csettintett egyet, beleölt egy csomó pénzt és 7 nap többszörösén át dolgozott az ügyön, míg aztán szépen körvonalazódott az, amit ma e-book readerként ismerünk. A valóságban már az informatika berobbanásától (1940) meg volt a terv egy könyvolvasóra, csak aztán ahogy a számítógépek képessé váltak a szöveges mellett más média megjelenítésére is (képek, filmek stb.), a koncepcióból a laptop született meg. Azon pedig még mindig nem tudtak az emberek kényelmesen olvasni, így szükség volt egy új fejlesztésre, ez az úgynevezett e-ink technológia. Így, hogy már megcsinálták, roppant egyszerű, igazán eszébe juthatott volna már valakinek előbb is!... Az egész lényege az elektromos töltés, mely a képernyő alatt szabályozható. Már csak két anyagra van szükség (egy negatív és egy pozitív töltésűre), melyek vagy mindent elnyelnek, vagy mindent reflektálnak – tehát feketének vagy fehérnek értelmezi az emberi szem. Mikor éppen feketére van szükség, akkor azt taszítjuk, így az kerül közvetlen a képernyő síkjára. Fehérnél fordítva. Bár maga a technológia is roppant érdekes – főleg az a része, hogy hogyan küszöbölik ki a külső behatásokat, amik „átválthatnák” a pigmenteket –, de egyszerű (leendő) fogyasztóként elég ennyit tudnunk a működéséről. Ennek a módszernek köszönhetően nincs háttérvilágítás, és a váltáshoz is csak egyszer kell áramot felvenni. Tehát elkészült a kijelző, ami nem fárasztja a szemet, napfényben is jól olvasható és extrém keveset fogyaszt. Igazából másra már nem is volt szükség, hiszen csak a laptopokból és mobiltelefonokból kellett egy kis ötletet meríteni (alacsony fogyasztású hardver, elégséges méretű, ámbár könnyű akku stb.). Kész a remekmű, Kínában folyik a tömeggyártás, működik a gépezet, „márkaplecsni” rá s mehet a boltokba 500%-os haszonnal. Így történt ez valahogy, s bár sok hasonlóság van az e-book readerek között, itt egyértelművé kell tennem, 18
Óperencia
Esszék, tanulmányok, eszmefuttatások
2012. október
hogy a következőkben olvasható minden véleményem és tapasztalatom az Amazon Kindle 3 (Keyboard)-ot használva alakult ki bennem. Körülbelül egy éve vagyok boldog tulajdonosa a masinának, mely szakít a mostanság divatos „univerzális készülék”-irányzattal, hiszen tisztán céleszköz. Könyveket lehet vele olvasni, nem is keveset, a marketing szerint 3000 könyv fér rá, aminek még a harmada is igen szép mennyiség. Az ekönyvolvasónak több előnye is van a papír alapú könyvekkel szemben. Először is konstans tömegű, ami ponyvaregények kedvelőinél nehezet jelent, lexikonbúvároknál viszont pehelysúlyt, valamint egy kézzel vezérelhető és tartható, így másik kezünk szabad, hogy támassza fejünket, fogja a teásbögrét, a csomagot, az esernyőt és minden mást, amit kell. Másodszor minden „szövegfunkciót” elérünk rajta, amit számítógépen is, így kereshetünk szavakra, könyvjelzőket helyezhetünk el egy-egy mondatra és természetesen (sok más mellett) még gondolatainkat vagy megjegyzéseinket is leírhatjuk egy-egy mondathoz vagy akár szó(kapcsolat)hoz. Ez utóbbi számomra például óriási könnyebbség, mert a papír alapú könyveket egyrészt nem szeretem kézírással rondítani, másrészt nincs is rá elég hely, hogy teljesen leírjam, mit gondolok. (Címszavakból aztán 10 év múlva majd lehet tippelni, mit is akartunk akkoriban.) Egyetlen funkció hiányzik: a módosítás. Persze érthető, hogy nem engedi, de szép lenne, ha lenne legalább egy rendszer, ahova a nyelvtani hibákat be lehetne küldeni, s így segíteni a kiadók munkáját. Harmadik előny a környezetkímélés, ami – valljuk be – ritkán szempont az informatikában, és itt is elképzelhető lenne, hogy egy ekönyvolvasó csak 500 könyv után térül meg jobban. Ez a szám azonban valahol 50 és 100 között van, így aki tényleg olvas, az tényleg zöld. E három előny szinte mindegyik e-book readerre igaz, ám sok gyártó még ennél is többet kínál. Például az Amazon összekapcsolta az eszközt hatalmas online könyvválasztékával, így az idegen nyelvű műveket megrendeléstől számított maximum fél percen belül már el is kezdhetjük olvasni, ráadásul ha mobilinternetes (3G) verziót választottunk, akkor bárhol a világban megtehetjük ezt – már ha van jel. Valószínűleg Robinson Crusoe sokra értékelte volna ezt, hisz akkor csak letölt pár „túlélés a vadvilágban”-szerű irományt, valamint néhány barkácskönyvet, s pikk-pakk elhajózott volna a szigetről. Persze így kimaradt volna a kannibálos buliból és nem lettek volna haszonállatai, de igazából nem titkolt célja az informatikának, hogy megkönnyítse életünket, szóval előre szóltak, hogy ez lesz a vége... Egyébként ha Kindle-t használna Crusoe, akkor egy hónapja lenne a barkácsolásra, vagy ha evezés közben is olvasna, akkor kicsit kevesebb, mivel ennyi ideig bírja feltöltés nélkül a készülék, és ez minden bizonnyal a többi gyártó termékeire is igaz. Mivel a legtöbb e-könyvolvasón Linux fut, így a rendszer a hivatalos, gyártói támogatás után is bővíthető, 19
Óperencia
Esszék, tanulmányok, eszmefuttatások
2012. október
továbbfejleszthető, már ha van, aki elvégzi ezt a feladatot. Szerencsére a Kindle-nél voltak páran – bár még az Amazon is törődik vele –, így alternatív könyvolvasóktól a zenelejátszókon át a VNC-kliensekig telepíthetők nem hivatalos, közösségi fejlesztésű programok, melyekkel kibővíthető az eszköz funkcionalitása. Ez a napos oldala az e-könyvolvasóknak, ám van egy árnyékosabb is, ami nem mindig az eszköz hibája. Ilyen például, hogy magyar nyelvű műveket még csak a Magyar Elektronikus Könyvtárból tudunk letölteni rá, mivel a honi könyvkiadók és könyvesboltok sokáig úgy vélték, hogy nincs igény az elektronikus könyvekre, s így kicsit hoppon maradtak, mikor kiderült, hogy mégis. Tény viszont, hogy a MEK-nek hála legalább a kötelezőket nem kell megvenni a nem túl szép vécépapírra nyomott kiadásban. Tapasztalatból mondhatom, hogy nagyobb öröm így az olvasás. Egy másik hátrány, hogy még nem teljesen kiforrott a technológia. Mostanság jelennek meg a hajlítható e-ink panelek, kísérleteznek a színes einkkel is, így a technológiában még jóval több rejlik, mint amit ma kapunk a pénzünkért. Nehéz fogást találni az e-könyvolvasókon, hiszen bár igaz, hogy a technológiának nem végpontjai, csupán kezdetei a ma kapható készülékek, mégis már most olyan funkciókkal és küllemmel bírnak, mely egyedülálló, hasznos, környezetkímélő és alapvetően olvasásra ösztönző. Sokan vannak, akik a könyvek pusztulását látják benne és ezért elvből – tapasztalat vagy legalább utánaolvasás nélkül – negatívan állnak a témához, ám igazából nincs miért félni. A már említett kötelező olvasmányok folytonos újra- és az olcsó, csak egyszer olvasható könyvek nyomtatása valóban kimeríti a pazarlás fogalmát. A könyveket tartalmuk miatt vesszük, nem a szép borító vagy a papír illata miatt. Ez alól kivétel a díszkiadás és a különböző albumok vagy képes enciklopédiák. Ezek hű megjelenítésére az e-book readerek nem alkalmazhatóak, és nem is céljuk, hogy e téren vegyék fel a versenyt papírra nyomtatott társaikkal. Viszont amint a tartalom kapja a figyelmet, ott a könyv szinte már útban van a borítójával és azzal, hogy két kézre van szükség a lapozáshoz. E-könyvolvasóval a műre tudunk koncentrálni, s mi más lenne a lényeg, ha nem ez egy könyv olvasásakor. Persze tényleg van vesztese az új technológiának: a kiadók. Azzal, hogy egy műnél eltűnik a példányszám, a tipográfia és a pénz problémája, bármelyik író saját kiadójává válhat (csak megfelelő formátumba kell mentenie írását – választhat .mobi, .epub, .pdf és .txt közül), s így bizony csak a kompetens kiadók fognak életben maradni. Ezzel mi, fogyasztók azonban csak nyerünk, mivel így az esély is megszűnik bárminemű központi cenzúra bevezetésére, ami azért nem kis megnyugvás. Szánthó Lénárd IV/A 20
Óperencia
Esszék, tanulmányok, eszmefuttatások
2012. október
A Hold hatása életünkre Őseink a Holdnak misztikus erőt tulajdonítottak, ismerték a Hold ránk gyakorolt hatását. Velünk ellentétben szinte az egész életüket ehhez igazították. A holdnaptárhoz fordultak segítségért, hogy megtalálják a legmegfelelőbb időpontot ahhoz, hogy sikeresek legyenek azon a területen, amibe éppen belefogtak. Alapos megfigyelésre és évszázados tapasztalatokra épül az a tudás, amelyet alkalmazhatunk ma is. Földünk körüli keringése közben, amely huszonnyolc napig tart, a Naphoz és a Földhöz viszonyított helyzete szerint a Hold négy fázison megy keresztül. Ezeket a köznyelv is ismeri és használja, de már elfelejtettük, hogy mi a jelentőségük, és egyik vagy másik milyen hatással van életünkre. Ez a négy fázis az újhold, a növekvő hold, a holdtölte és a fogyó hold. Telihold idején a holdat nagy fényes korongnak látjuk, mivel a Nap az egész felületét megvilágítja. Ilyenkor sokkal fogékonyabbak, érzelmesebbek és érzékenyebbek vagyunk. Türelmetlenebbül, ingerültebben reagálunk a helyzetekre, nehezebben alszunk, mint általában. Nem csoda, ha teliholdkor sokkal több a baleset. Ilyenkor a sebek nehezebben gyógyulnak, erősebben és hosszabban véreznek, ezért ha lehetőség van rá, műtéteket erre az időre ne tervezzünk. Ugyanakkor a népi gyógyászat a telihold idején szedett gyógynövényeket sokkal hatásosabbnak találta. Telihold után csökkenni kezd a Hold, míg egészen vékony C alakú sarlóvá nem válik. A fogyó hold az elengedés, a tisztulás időszaka. Kiváló alkalom tehát a gondolati vagy érzelmi „nagytakarítás” megkezdésére, mivel könnyebben megszabadulhatunk régi, rossz szokásainktól. Ugyanakkor környezetünk lomtalanítása, takarítása is eredményesebb ilyenkor. Fogyó holdkor érdemes tisztító vagy fogyókúrába, diétába kezdeni, mert hamarabb lemennek a kilók, hamarabb távoznak a méreganyagok a szervezetből. A szaunázás, a kozmetikai, tisztító és szőrtelenítő kezelések is tartósabbak. Az orvosi beavatkozásokat is érdemes ekkorra időzíteni, mivel gyorsabb és fájdalommentesebb a gyógyulás. Ezt követi az újhold. Ebben a 2-3 napos fázisban a Hold a Nap és a Föld között áll, sötétbe burkolózik, vagyis egy fekete korongot látunk. Ha lehetőségünk van rá, ilyenkor ajánlatos pihenni, relaxálni. Az újhold ideje jó alkalom arra is, hogy új célokat tűzzünk ki, illetve a régi terveinket és a kitűzött feladatainkat felülvizsgáljuk, mert jó ötleteink támadhatnak, és később a megvalósítás is könnyebb lesz. Ha eddig nem tettük meg, ekkor még itt a lehetőség a méregtelenítésre, salaktalanításra, életmódváltásra. Növő holdnak nevezzük azt, amikor az újhold után lassan dagadni kezd a Hold, egyre gömbölyűbb D betűt formál. Ez a befogadás és a növekedés ideje. Testünk inkább a felhalmozásra összpontosít, így 21
Óperencia
Esszék, tanulmányok, eszmefuttatások
2012. október
könnyebben hízunk, viszont a vitaminok, ásványi anyagok beépülése, pótlása is hatékonyabb. Az öngyógyító erők (pl. masszázs, aromaterápiás kezelések), illetve az energiagyűjtést segítő mozgásformák (pl. jóga, tai-chi) is erősebbek. A friss levegőn tett séta, kirándulás, sport is sokkal hatásosabb, jobban feltölti az embert ebben a holdfázisban. Növő hold idején megélénkül a társasági élet, könnyebben kötünk új ismeretségeket, ezért érdemes ezt az időszakot a kapcsolatépítésre, a kapcsolatok ápolására szánni. Engem az utóbbi időben, a nyár közeledtével, elkezdett érdekelni, hogy vajon a hold befolyással van-e a nyaralásra. A Hold akkor kedvez az utazásoknak, amikor a Hold a Kosban, Ikrekben, Mérlegben, Skorpióban és Nyilasban jár. A 2012-es holdnaptárból kiderítettem, hogy az évzáró napja (június 29.) a Skorpió jegyében lesz. Még a bolygók is azt sugallják, hogy egyből a tanévzárás után el kell utazni, hogy kipihenjük az elmúlt tanév fáradalmait… Hoffmann Dóra III/B
A semmittevés művészete, avagy hogyan kerüljük el a munkát A kicsengetés után szüleim és a tesóim már az úszómatracokkal, strandcuccokkal és ruhákkal túlzsúfolt kocsival vártak az iskola kapuja előtt, és én egy újságkupacot félretolva behuppantam az ülésemre. Egy megszokott hotel felé vettük az irányt, aminek a szolgáltatásaival még soha nem volt gondunk. Eddig… Már a vacsoránál feltűnt egy fiatal, festett szőke pincérlány, aki inkább úgy próbált helyezkedni, hogy se szemkontaktust ne lehessen vele teremteni, de még csak meg se hallja, ha valaki rendelni szeretne nála. Meg kell hagyni, igazán profin csinálta, mert nem igazán kellett még csak meg sem mozdulnia… (Bár lehet, hogy csak rossz napja volt.) Másnap délután fagyit akartunk enni, de ez a művelet fölöttébb nehezen sikerült, mivel amikor a pénztárhoz mentünk, legalább 5(!) kiszolgáló trécselt az aktuális pletykákról. Kisebb köhögések, szemrehányó nézések után anyám segítségével sikerült megvennünk a fagyit, amit akár már el is vihettünk volna korábban, mert még az se tűnt volna fel nekik. Ekkor lettünk figyelmesek anyámmal a már fent említett lányra. Rendkívül ügyesen egyszer kívülről, majd másszor belülről támasztotta a pultot, attól függően, hogy éppen miként sütött a nap. Közben lehetőleg minél fancsalibb képet vágva, hogy a vendégnek még a kedve is elmenjen tőle, ha esetleg valamit kérni szeretne, és természetesen az aduász a tálcával a kézben való járkálás, 22
Óperencia
Esszék, tanulmányok, eszmefuttatások
2012. október
ami által úgy tűnt, mintha épp komolyan próbálna dolgozni. Ezt én nem igazán értem, mivel a munka látszatának fenntartása ugyanannyi energiát emészt fel, mint a tényleges munka. Majd amikor felfigyelt arra, hogy mi kíváncsian, a padon ülve, fagyit eszegetve figyeljük, hogy éppen hogy áll úgy, hogy véletlenül se kelljen még csak egy poharat se felemelnie, arrébb ment. Mi ekkor átültünk egy másik padra és elismerő nézésekkel, félhangos dicséretekkel jutalmaztuk, amikor egyszer, mivel a kollégái se törték agyon magukat, kivitt egy tálca sült krumplit, bár az asztalt eltévesztette. Amikor már kinézelődtük magunkat, valaki felvetette közülünk, hogy talán a főnök lánya lehet, ezért a lezserség, ami elég logikus magyarázatnak tűnt. Anyám ezután elment sült krumplit rendelni és közben finoman érdeklődött a „szorgalmas” lány rokoni kapcsolatai iránt. Mint utólag kiderült, féligmeddig jól tippelt: az ifjú hölgy a főnök fia barátnőjének az unokatestvére, bár szerintem ez semmiképp sem ok arra, hogy ne dolgozzon tisztességesen. Az előbbi tapasztalataimból levonva úgy gondolom, két dolog kell ahhoz, hogy sikeresen elkerüljük a munkát. Először is semmiképpen ne próbálj kapcsolatot teremteni a vendéggel, nehogy esetleg elvárja, hogy ki kelljen szolgálnia őt. Fontos, hogy ha a vendég szeretne valamit kérni, még neked álljon lehetőleg feljebb, mert hát mit képzel magáról, hogy csak úgy ugráltat. De azért a kollégák ellenszenvét, akik veled ellentétben komolyan veszik a munkájukat, se kellene kiváltani. Erre a célra tökéletesen jó, ha egy főnök valamilyen rokona vagy, mondjuk minél közelibb. Nem azt mondom, hogy ezek a rokonok feltétlenül kevesebbet dolgoznak, de ők könnyebben esnek abba a csapdába, hogy minek dolgoznának, hiszen az állásuk biztosítva van kapcsolataik segítségével. Összefoglalva az itt szerzett tapasztalataimat: szerintem ha elég pofátlan vagy, simán meg tudod úszni a munkát, de lehetőleg próbáld ezt feltűnésmentesen tenni. Mindezek ellenére mégis az a legegyszerűbb (és nem mellesleg a legtisztességesebb…), ha lelkiismeretesen dolgozunk! Ondrusek Réka II/B
Titleless I’m bored. So bored. I know right? What’s so interesting about me being bored? I mean, me telling you about this would only cause my boredom to be spread and all of you would get bored too, which would be quite meaningless, not to mention pretty rude and impolite. So I guess I should start wondering about what the actual theme of this text will be, since… you know, it can’t only be about me being bored. Of course if you’d be interested in that topic, feel free to contact 23
Óperencia
Esszék, tanulmányok, eszmefuttatások
2012. október
me, and it can be arranged easily! Just stick with me at least nine hours a day and you’ll know. Anyway… I really need a good theme. A subject. What about something most people would care about, something like… music. Ah, music! … The only problem is that if I wrote about a band/singer that nobody likes except me, it wouldn’t make me very popular. Not to mention that I am already in a not-too-enviable position in our social food chain, (although I am undeniably a very funny, kind, helpful, likeable person) I don’t feel the need to make it even worse. So I think I’ll pass on this one. How about… sports? Nope. Bad idea. I suck at sports, pretty awfully. Except for volleyball, maybe. However, after last year I’m starting to think that I should also give up my hopes regarding that. I honestly believe in signs…signals we get from those up above and…. well, when I had my huge chance last year to prove my talent on our Sports-Day, and I really believed that I could do it, I ended up almost breaking my finger during our very first match. So I guess that must’ve been kind of an obvious sign. You know, God’s way of telling me to… just stop. Okay so, what is there to write about… oh God, this stuff is hard, I can’t even believe how writers or journalists do this! Especially if you have to do it by a certain deadline! And think about movies! How awesome are those people who come up with all the plots these days, with hundreds and hundreds of movies behind us that already used up every kind of movie-element one could imagine. I’m talking about vampires, monsters, mermaids, zombies, robots, cheesy love stories all kinds of things! I mean what is left, Lawn Mowing – The Movie? And people are still able to think of something new! It’s pretty amazing… Sorry, I just got carried away for a moment. Anyways, back to my topic. School? No… I think you’ve got enough of that already. Books? Not too popular. Movies? Same thing as music. Although I have to get this one out there; the DVD-cover of Breaking Dawn part 1; The scary pregnant-girl with a belly twice her head’s size between the white guy who for some reason always looks like he’s having pain (Too much chili, maybe?), and the Jersey-Shore dude, whose IQ is somewhere around the level of a potato? Seriously? Girlfriends/boyfriends? If you have one you’re lucky. If you don’t you’re even luckier. Teachers? No. Too inappropriate. Animals? Uh… certainly not. Cooking? Me? Yeah, right. 24
Óperencia
Esszék, tanulmányok, eszmefuttatások
2012. október
Fashion? Maybe… I could talk about where I shop, what I buy, what I think looks good, fall trends… No. Too slutty. Oh God, this is not evolving into a good direction. I think I should just stop… I mean all I’m doing is embarrassing myself and wasting that person’s time, who is reading this junk. If you’re a teacher by the way, I’m sorry. I’m much smarter than what this text shows! Okay, well, this didn’t really work out this time. But next time, I swear I’ll come up with something cool! Or… you know what? Just let me know what you want me to write about and I’ll do it! Even if it is like… the reproduction of praying mantises. (By the way, oh my God, have you already thought about that? With those arms?? Gross…) Teszler Szonja II/B
25
