VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet
Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013. május 1.
1
I. Rész A jogi szemé személyek kö közös szabá szabályai, a tá társasá rsasági jog alapjai az új Ptk.Ptk.-ban
2
Áttekintés: I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.1 Jogképesség – jogalanyiság – személy(iség) A.) Jogi szabályozás – jogalanyiság B.) A jogképesség I.2 Szervezeti jogalanyiság – jogi személy A.) A szervezeti jogalanyiság problémája B.) A jogi személy kritériumai I.3 Természetes személy – jogi személy. Azonosságok és különbségek I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül A.) A fejlődés új irányai B.) A jogalanyiságot eredményező kereskedelmi név C.) Egyéni cég D.) Közkereseti és betéti társaság E.) Részjogképesség F.) Ideiglenes jogalanyiságok I.5 A jogi személyek komplex jogalanyisága A.) A polgári jogi jogi személyiség „anyajogági” jellege B.) Közjogi jogi személyek I.6 A jogi személyek alaptípusai A.) Megkülönböztetési lehetőségek B.) Személyegyesítő jellegű és intézmény típusú C.) Üzleti célú és non-profit jogi személyek I.7 A jogi személyek jogrendszerbeli elhelyezkedése – magyar fejlődéstörténet A.) Dualista – monista megoldások B.) A magyar jog fejlődésmenete C.) Út az új Ptk.-ig I.8 Az új Ptk. A.) A rekodifikáció folyamata B.) Az új Ptk. jellege C.) A személyek jogának szabályozási modellje – a gazdasági társaságok joga önállóságának megszűnése II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.1 Általános jellemzők – típuskényszer A.) Az általános rész átfogó szabályozásra való törekvése B.) A jogi személy kritériumai C.) Típuskényszer D.) A jogi személyre vonatkozó általános szabályok alkalmazási köre
II.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége A.) A létesítés szabadsága, mint alapelv B.) Az eltérés engedése, mint főszabály C.) Az eltérés lehetőségének korlátozása D.) Az eltérés jogalkalmazói vizsgálata II.3 A jogi személyek regisztrálása A.) A jogi személy létrejöttének folyamata B.) A nyilvántartásba vétel C.) A nyilvántartó bíróság törvényességi felügyeleti funkciója D.) A nyilvántartás alapelvei, a jognyilatkozatok közzététele E.) A nyilvántartás közhitelessége F.) A jogi személy időtartama G.) A jogi személy létesítésének érvénytelensége H.) Törvénysértő létesítő okirat II.4 A létesítő okirat tartalma A.) Áttekintés B.) A jogi személy névválasztása és székhelye C.) A tevékenységi kör és az alapítók megjelölése D.) Ügyvezetés – a jogi személy vagyona E.) Felelősség F.) A felelősségátvitel intézménye G.) A létesítő okirat kötelező tartalmára vonatkozó további szabályok II.5 A jogi személy szervei A.) Áttekintés B.) Belső szervezeti egységek önálló jogalanyisága C.) A származtatott belső jogi személy jogi helyzete II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal A.) A jogi személy legfőbb szerve B.) A legfőbb szerv alapvető funkciója C.) Az alapítvány a jogi konstrukcióból adódó sajátosságai D.) A döntéshozó szerv működésére vonatkozó közös szabályok E.) Az ülés összehívása és lebonyolítása F.) Határozathozatal G.) Eltérő szabályok megállapításának lehetősége
II.8 Felügyelőbizottság A.) A felügyelőbizottság funkciója, feladatai B.) A felügyelőbizottság összetétele, működése, jogosítványai C.) A felügyelőbizottsági tagság, a tagok felelőssége II.9 Az állandó könyvvizsgáló A.) A könyvvizsgáló jogállása B.) A könyvvizsgáló feladatai, hármas kötöttsége II.10 A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata A.) A bírói felülvizsgálat általános lehetősége B.) A kereset benyújtás, a benyújtás joghatásai C.) A keresetindítás egyéb esetei II.11 Státusváltozások A.) A létesítő okirat módosítása B.) A státusváltozások további esetei II.12 Átalakulás A.) Az átalakulás jogi jelentése B.) Az átalakulás joghatásai C.) Az átalakulás folyamata D.) Közzétételi kötelezettség, biztosíték követelésének lehetősége II.12 Egyesülés (fúzió) A.) Az egyesülés esetei B.) Az egyesülés a gyakorlatban II.13 Szétválás A.) A szétválás esetei B.) A szétválás joghatásai C.) Követelések érvényesítése – speciális szabályozás II.14 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése A.) A megszűnés okai I. B.) A megszűnés okai II. C.) A megszűnés joghatásai
III.3 Nonprofit ill. gazdasági társaságok A.) Magánjogi társaságok jogi szabályozása B.) Határterültetek C.) Társaságok nonprofit jellege III.4 Nemzetközi társasági szabályozási modellek A.) Áttekintés B.) Az angol-amerikai modell C.) A német (kontinentális) modell III.5 A társasági jog alapelvei A.) Az alapelvek első csoportja B.) Az alapelvek második csoportja III.6 A társasági jog kapcsolódó jogterületei A.) A társasági jog alapvető jogági jellege, anyagi és alaki társasági jog, a versenyjog és a társasági jog kapcsolata B.) Egyéb jogterületek IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.1 Az 1945 előtti múlt A.) A magyar jogfejlődés kezdeti szakasza B.) Az 1875. évi Kereskedelmi törvény C.) A kereskedelmi jog fejlődése 1945-ig IV.2 A szocialista időszak IV.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után A.) Az 1988-as (első) társasági törvény B.) A felülvizsgálat indokai, kodifikációs technikák C.) A társasági jog felülvizsgálata, az új Gt., Ctv. előkészítése D.) A társasági jog változásai – út az új Pk. szabályozásához E.) Az új társasági- és cégjog 2007-es korrekciója
II.15 Az állam, mint jogi személy A.) Az állam részvétele a polgári jogviszonyokban B.) Az állam helytállási kötelezettsége a vagyonjogi jogviszonyokban III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS
II.7 Ügyvezetés A.) Az ügyvezetés feladata B.) A vezető tisztségviselők C.) A vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelmények D.) A vezető tisztségviselői jogviszony sajátosságai E.) A vezető tisztségviselői jogviszony további sajátosságai F.) Felelősség G.) A vezető tisztségviselő jogállásának speciális esetei H.) Képviselet; a képviseleti jog gyakorlása
III.1 Áttekintés III.2 A társaság fogalmi ismérvei A.) Áttekintés B.) A társaság, mint a magánautonómia terméke C.) A társaság, mint különleges, szerződésen alapuló kapcsolat D.) A társasági szerződés specialitásai, jellege E.) A társasági szerződés specialitásai, jellege
3
I. Jogtani-történeti alapok
4
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.1 Jogképesség – jogalanyiság – személy(iség) A.) Jogi szabályozás – jogalanyiság
- A jogi szabályozás modellje: emberi magatartásokkal szembeni követelmények általános igényű meghatározása melyek betartását az állam kényszerítő eszközökkel garantálja > természetes alanya: az ember
5
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.1 Jogképesség – jogalanyiság – személy(iség) B.) A jogképesség
- A polgári társadalomban kialakult fogalom > Code Civil minden jogra, kötelezettségre kiterjedő, absztrakt képesség egyenlő > törvény előtti egyenlőség ~ cselekvőképesség: saját cselekedeteivel szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket ~ vétőképesség: cselekményeiért maga köteles helytállni ~ beszámítási képesség: feltétele az előbbi kettőnek > az embert születésétől a halálig illeti meg 6
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.2 Szervezeti jogalanyiság – jogi személy A.) A szervezeti jogalanyiság problémája
- Az emberek szervezett együttműködésének eredményéhez kapcsolódik végső soron a törvényalkotótól függ, hogy valamely szervezetet felruház-e önálló jogalanyisággal (jogi személyiséggel) eltérő elméleti megközelítések, eltérő szabályozási modellek lényeges különbségek vannak pl. olyan kérdésekben, mint pl. ~ alkalmaznak-e típuskényszert vagy sem; ~ kell-e a jogi személy létrejöttéhez regisztráció vagy sem. 7
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.2 Szervezeti jogalanyiság – jogi személy B.) A jogi személy kritériumai
- A polgári jog tudománya által kidolgozott követelmények: a szervezet megkülönböztetéséhez szükséges név ügyintéző és képviseleti szervek tagoktól, alapítóktól elkülönült vagyon > önálló vagyoni felelősség > a polgári jogon kívül később a közjogban is kialakult a közjogi jogalanyiság, közjogi jogi személyiség fogalma > ha a gazdasági életben részt vesz, az ilyen egyben polgári jogi személy is 8
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.3 Természetes személy – jogi személy. Azonosságok és különbségek
- Miután a szervezet nem ember, a jogi személy polgári jogalanyiságának tartalma csak részlegesen lehet azonos a természetes személy jogképességével: a jogi személy cselekvőképtelen ~ kártérítési felelősség szempontjából vétőképes ~ nevében törvényes szervezeti képviselője jár el a jogképesség terjedelme ~ kezdetben (és az angol jogban ma is) ultra vires-elv > a tevékenységi körön túllépő szerződés érvénytelen ~ kontinentális jogok, XX. század: abszolút jogképesség
9
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül A.) A fejlődés új irányai
- A szervezetfejlődés (a jogviszonyok tömegesedése) nyomán: a szervezetek perszonifikációjának 19. századi (német) jogi megoldása, a duális jogi személy tarthatatlanná vált ~ ha jogi személy > jogképes, jogalany ~ ha nem jogi személy > nem lehet az megjelennek a jogi személyiség nélküli szervezeti jogalanyisági formák ~ kereskedelmi néven alapuló jogalanyiság ~ részjogképesség ~ ideiglenes jogalanyiságok ~ szervezeti egységek, szervi és integrált jogalanyiság 10
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül B.) A jogalanyiságot eredményező kereskedelmi név
- Alapvető kettőse: egyéni cég a legegyszerűbb személyegyesítő társaságok ~ közkereseti ~ betéti ~ (a hatályos magyar jogba be nem fogadott) csendes
társaság
11
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül C.) Egyéni cég
- A vállalkozó jogalanyisága a kereskedelmi regiszterbe való bejelentkezéssel keletkezik: a legtöbb nyugat-európai országra nézve ez kötelező a magyar jog szerint vállalkozói tevékenység e nélkül is folytatható > opcionális a bejelentkezés jellemzői: ~ a magánvagyon és a cégvagyon nem válik szét ~ a vállalkozó teljes magánvagyonával felel ~ a vagyon elkülönítésére az egyszemélyes gazdasági társasági formák adnak lehetőséget
12
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül D.) Közkereseti és betéti társaság
- A jogi személyiség hiánya: a társasági formák szerződéses alapjára tekintettel a német jogban alakult ki így ezt vette át a magyar társasági jog is > ugyanakkor a társaságok cégnevük alatt abszolút jogképességgel rendelkeztek az új Ptk. ezzel a – meghaladott – szemlélettel szakítva a kkt.-t, bt.-t jogi személynek nyilvánítja 13
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül E.) Részjogképesség
- Jellemzői (a társasház példáján): önálló jogképessége a (tulajdon)közösségnek nincs az ügyek meghatározott csoportjának intézésekor azonban ~ saját név alatt ~ jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat > célhoz kötött korlátozott jogalanyiság 14
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.4 Szervezeti jogalanyiság jogi személyiségen kívül F.) Ideiglenes jogalanyiságok
- A jogi személy dinamikájának összefüggésében jelentkező, a létszakaszokhoz kapcsolódó állapot előtársaság: a végleges bejegyzésig vagy az elutasításig önállóan jogképes felszámolt jogi személy ~ a bíróság megszüntető végzésének jogerőssé válása és a cégjegyzékből való tényleges törlés közti időszakban való működés ~ az új Ptk. ezt - a korábban csak a társasági jogban ismert – jogképességet a jogi személy minden fajtájára kiterjesztette hibás társaság ~ társasági szerződése (alapszabálya, alapító okirata) érvénytelen ~ ám a cégjegyzékbe jogerősen bejegyezték ~ csak törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként szüntethető meg > addig létezik és jogképes
15
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.5 A jogi személyek komplex jogalanyisága A.) A polgári jogi jogi személyiség „anyajogági” jellege
- A jogi személyiség: alapvetően civiljogi kategória > Ptk. a polgári jog > anyajogági jellegű ~ más jogokra (szakjogokra) is kihat ~ előfeltétele a speciális (pl. munkajogi, adójogi, közigazgatási jogi) jogalanyiságnak az emberi jogként kialakult alkotmányjogi alapjogvédelem a jogi személyt is megilleti büntetőjogi jogi felelősség ~ az angolszász jogfejlődés az EU-jogba való behatolása nyomán ~ 2001. évi CIV. törvény > nem felelősség, hanem alkalmazható intézkedések 16
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.5 A jogi személyek komplex jogalanyisága B.) Közjogi jogi személyek
- Jellemzőik: nem szükségszerűen polgári jogi személyek is > sokszor azonban azok ~ Országgyűlés, Kormány > csak közjogi jogalanyok ~ ezek hivatalai azonban már magánjogi is az állam a vagyonjogi forgalomban jogi személy
17
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.6 A jogi személyek alaptípusai A.) Megkülönböztetési lehetőségek
- Az osztályozás szempontjai: van-e jogi személyisége vagy nincs személyegyesítő/intézményi jellegű profitorientált/nonprofit jellegű
18
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.6 A jogi személyek alaptípusai B.) Személyegyesítő jellegű és intézmény típusú - Jellemzőik: személyegyesítő ~ tagság > közös cél érdekében való társulás ~ a cél érdekében vagyont is egyesítenek ~ fő jogi típusai > egyesület > gazdasági társaságok > és ezek al- és határesetei (pl. szövetkezet) intézménytípusú ~ nincs tagság ~ alapító vagyonából alvagyon elkülönítése, rendelése ~ ehhez szervek rendelése ~ fő típusai > alapítvány > költségvetési szervek
19
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.6 A jogi személyek alaptípusai C.) Üzleti célú és non-profit jogi személyek
- Az államszervezeten kívüli, civil világ szférái: profitorientált gazdasági vállalkozások > nyereségre törekvés a civil önkéntesség humán világa > alapítvány, egyesület stb. > a magyar jog a kettőt élesen elválasztja 20
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.7 A jogi személyek jogrendszerbeli elhelyezkedése – magyar fejlődéstörténet A.) Dualista – monista megoldások
- Alapjuk: a törvény (kódex) szabályozási megközelítése dualista: polgári törvénykönyv – kereskedelmi törvénykönyv ~ a jogi személyek általános szabályai a ptk.-ban ~ a kereskedelmi társaságok a kereskedelmi törvényben >a kft.-ől, rt.-ről sokszor külön törvények rendelkeznek monista: ~ a kereskedelmi társaságok joga is szorosan a ptk.-hoz kapcsolódik, vagy ~ a társasági jog teljes egészében bekerül a ptk.-ba
21
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.7 A jogi személyek jogrendszerbeli elhelyezkedése – magyar fejlődéstörténet B.) A magyar jog fejlődésmenete
- A fejlődés fő állomásai (1981-ig): 1875: Kereskedelmi törvénykönyv > a kereskedelmi társaságok négy fajtáját szabályozza ~ kkt ~ bt ~ rt ~ szövetkezet 1930: kft. és csendes társaság 1945 után ~ az állami vállalatok nem gazdálkodó szervként, hanem intézménytípusú jogi személyként működnek tovább ~ az alapítványi forma megszűnik, az egyesületi működés jelentősen korlátozottá válik 1959: Polgári Törvénykönyv ~ jogi személy fogalma, típusainak meghatározása ~ részletes szabályok külön törvényekben 1966 után: a jogi személyek szabályozása bővül, pl. ~ egyesülés, közös vállalat ~ joint venture (a Kt. alapján) 1979-81: kisvállalkozási reform (gmk-vgmk.)
22
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.7 A jogi személyek jogrendszerbeli elhelyezkedése – magyar fejlődéstörténet C.) Út az új Ptk.-ig - A gazdasági és politikai rendszerváltás előkészítésétől a fejlett magyar gazdasági jog megteremtéséig (1988-2006) 1988: az első társasági jogi törvény ~ gazdasági rendszerváltó törvény ~ vele párhuzamosan > külföldi befeketedők gazdasági kedvezményei (1988. évi XXIV. törvény) > privatizáció, átalakulás (1989. évi XIII. törvény) > értéktőzsde nonprofit szervezetek ~ 1987: alapítvány (Ptk.) ~ egyesületek, pártok, szakszervezetek, stb. >1989. évi II. tv. a Gt. modernizációi: ~ 1997: a társasági és cégjog egységének megteremtése ~ 2006: az EU jogával való összhang megteremtése ezzel párhuzamosan a társasági jog „kiegészítő” törvényei is modernizálására kerültek (számviteli, tőkepiaci, csőd tv.-ek stb.) 23
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.8 Az új Ptk. A.) A rekodifikáció folyamata
- Az 1990 után kialakult szabad piacgazdaság viszonyai a Ptk. teljes körű felülvizsgálatát tették indokolttá: a folyamatos adaptációs törekvések mellett az új kódex megalkotásának igénye már 1998-ban felmerül > Kodifikációs Bizottság 2008 > szakmai tervezet > majd ez alapján törvény: 2009. évi CXX. tv. 2010 > új szövegtervezetre való megbízás 2012. évi V. törvény > hatályba lép: 2014. március 14.
24
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.8 Az új Ptk. B.) Az új Ptk. jellege
- Monista kódex: három alapvető jogviszonykomplexumot szabályoz az emberek egymás közötti személyi és vagyoni viszonyait a fogyasztói magánjogot a gazdasági élet civiljogi viszonyait > közös elvi alapok mellett eltérő jogalkotói kezelést igényel - Integráció > a legmodernebb civiljogi tendencia
25
I. JOGTANI-TÖRTÉNETI ALAPOK I.8 Az új Ptk. C.) A személyek jogának szabályozási modellje – a gazdasági társaságok joga önállóságának megszűnése - A gazdasági társaságok joga teljes mértékben beépül a Ptk.-ba nemzetközileg is egyedülálló megoldás a személyek joga ennek következtében szétválik ~ természetes személyekre (2. könyv) ~ jogi személyek (3. könyv) a jogi személyekről szóló könyv ~ közös szabályok ~ alaptípusok > egyesület > gazdasági társaságok általános szabályai > a négy jogi személyiségű társaság (kkt. bt., kft., rt.) ~ szövetkezet ~ egyesülés ~ alapítvány ~ az állam, mint jogi személy
26
II. A jogi személyek közös szabályai az új Ptk.-ban
27
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.1 Általános jellemzők – típuskényszer A.) Az általános rész átfogó szabályozásra való törekvése
- Általános rész (közös szabályok): terjedelme a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen megnőtt hatása ~ a jogalkalmazás során a jogi személyek általános szabályai és a gazdasági társaságok párhuzamosan jelennek meg ~ számos társasági jogi szabály általános jogi személyi szabállyá lépett elő
28
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.1 Általános jellemzők – típuskényszer B.) A jogi személy kritériumai
- A Ptk. 3:1-2. § szerint saját név székhely elkülönült vagyon önálló vagyoni felelősség ügyvezetést és képviseletet ellátó szerv > absztrakt jogképesség > jogi személy csak a törvény által nem tiltott tevékenyég folytatására és erkölcsös célra alapítható 29
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.1 Általános jellemzők – típuskényszer C.) Típuskényszer - Jogi személy csak a törvényben meghatározott típusban alapítható: ezeket részben a Ptk. szabályozza részben más törvények határozzák meg ~ ezek mögöttes területe valamely a Ptk.-ban szabályozott altípus (pl. gazdasági társaságok joga) is lehet további sajátosságok: ~ a közjogi jogi személyekről a Ptk. nem rendelkezik ~ a vállalatcsoport nem jogi személy > integrált jogalanyiság az állam sem jogi személy típus > de a polgári jogban jogi személynek tekintendő közjogi jogalany > külön törvény egyedi jogi személyt (nem csak személytípust) is létre hozhat 30
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.1 Általános jellemzők – típuskényszer D.) A jogi személyre vonatkozó általános szabályok alkalmazási köre
- A jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat kell megfelelően alkalmazni: ha a Ptk. az egyes jogi személy típusnál eltérően nem rendelkezik ha külön tv. hoz létre jogi személyt /típust > az e törvényben nem szabályozott kérdésekben ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel 31
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége A.) A létesítés szabadsága, mint alapelv
- A magánautonómia jegyében a természetes és jogi személyek: szabadon határozhatnak a jogi személy létrehozásáról szervezeti és működési szabályairól > Ptk. 3:4. § (1) bek.
32
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége B.) Az eltérés engedése, mint főszabály
- Az alapítók a létesítő okiratban az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyaikban a jogi személy szervezetének és működésének szabályozásánál
általános jelleggel eltérhetnek a Ptk. a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól
33
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége C.) Az eltérés lehetőségének korlátozása
- Semmis az eltérés: ha törvény tiltja ha nyilvánvalóan hitelezői jogot sért ha nyilvánvalóan munkavállalói jogot sért ha a tagok kisebbségének jogait sérti nyilvánvalóan a jogi személy törvényes működése feletti felügyeletet akadályozza > mindez az alapításkor előre tekintve nehezen állapítható meg
34
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.2 A szabályozástól való eltérés lehetősége D.) Az eltérés jogalkalmazói vizsgálata
- Ha nincs eltérést kötelezően tiltó rendelkezés: elvileg a létesítő okiratban minden olyan esetben is mód van eltérésre, mikor a jogszabály (nyelvileg) kötelező módon van megfogalmazva ilyen esetekben vizsgálni kell, hogy az eltérés ~ nem ütközik-e az adott jogi személy típus jogi lényegébe ~ nem sérti-e jelentősen a hitelezők, munkavállalók, kisebbség v. felügyelet érdekeit > az (előkészület alatt lévő) cégeljárási törvény további kötelező szabályokat állapíthat meg
35
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása A.) A jogi személy létrejöttének folyamata
- Az alapítás fázisai: a létesítő okirat elfogadása ~ a társasági szerződés megkötése, ill. ~ alapszabály/alapító okirat elfogadása írásbeli formakényszer, kötelező tartalmi elemek az iratok jogszabályban meghatározott módon a nyilvántartó bírósághoz való benyújtása > ez lehet ~ cégbíróság (gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet) ~ rendes bíróság (alapítvány, egyesület) költségvetési szerv > Magyar Államkincstár > a jogi személyiség a nyilvántartásba vétellel keletkezik
36
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása B.) A nyilvántartásba vétel - Az aktus jogi jellege: konstitutív ~ a bejegyzés ténye keletkezteti a jogi személyiséget ~ (főszabályként) a jövőre nézve szól közhiteles ha a létesítő okirat a törvényi követelményeknek megfelel ~ a bíróság köteles nyilvántartásba venni ~ gazdasági, politikai, célszerűségi szempontok nem mérlegelhetők > a szervezet jogi személyiségét a nyilvántartásból való törléssel veszti el - Ki kezdeményezi? a képviseletre a létesítő okiratban megjelölt személy (Ptk. 3:12 §) aki a mulasztásáért, késedelemért stb. a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel de! > több esetben a kijelölt képviselő nem is tud erről, illetve még nem is fogadta el a megbízást (az alapítványoknál pl. rendszeresen az alapító nyújtja be a nyilvántartási kérelmet és nem a kurátor)
37
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása C.) A nyilvántartó bíróság törvényességi felügyeleti funkciója - A jogi személyek törvényességi felügyeletét a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el a felügyelet ~ kizárólag törvényességi jellegű > tehát nem jelentheti a jogi személy döntéseinek célszerűségi felülvizsgálatát ~ általános és alaki jellegű (iratokon alapuló) felügyelet > kivétel a költségvetési szerv > alapítója egyben a jogi személy irányító szerve - A törvényességi felügyeleti eljárást, annak módszereit, szankcióit (pl. pénzbírság) a gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesülések esetén a Ctv. alapján a cégbíróság egyesületek–alapítványok esetében civiltörvény (2011. évi CLXXV. törvény) alapján a rendes polgári bíróság lát el ha az enyhébb szankciók nem vezetnek eredményre, úgy a nyilvántartó bíróság meg is szünteti a jogi személyt (3:34. §).
38
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása D.) A nyilvántartás alapelvei, a jognyilatkozatok közzététele
- A nyilvántartásba jogot, tényt, adatot bejegyezni csak jogszabályokban meghatározott okirat vagy bírósági, illetve más hatósági határozat alapján lehet valamennyi jogi személy nyilvántartása ~ a Ptk. szerint nyilvános, abba bárki betekinthet ~ a jogi személyek jelentős részénél a törvény hivatalos lapban való közzétételt is előír (általában a Cégközlönyben). - Ha a Ptk. a jogi személyre vonatkozó szabálya közzétételi kötelezettséget ír elő, tv. eltérő rendelkezése hiányában annak a Cégközlöny útján kell eleget tenni 39
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása E.) A nyilvántartás közhitelessége
- A nyilvántartás közhiteles vélelmezni kell a nyilvántartott adatok valódiságát senki sem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartott adatról nem tudott > a nyilvántartás nyilvános, tudomást szerezhetett volna róla. az ellenkező bizonyításig (megdönthető vélelem) ~ vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki ~ a nyilvántartásban bízva ~ nem ingyenesen (tehát ellenértékét fejében) szerzett jogot.
40
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása F.) A jogi személy időtartama
- A jogi személy időtartama: a jogi személy határozott vagy határozatlan időre egyaránt létrejöhet erről az alapító(k) dönt(enek) a Ptk. kiegészítő jelleggel csak annyit mond, hogy ~ ha e kérdésről a létesítő okirat nem rendelkezik, úgy ~ a jogi személy határozatlan időre jön létre.
41
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása G.) A jogi személy létesítésének érvénytelensége
- A jogi személyek létesítő okirat érvénytelenségére nézve a szerződések érvénytelenségének általános szabályai, pl. a megtámadás lehetősége a közhitelesség érdekében csak a jogi személy nyilvántartásba való jogerős bejegyzéséig irányadóak ezt a korábbiaknál csak a gazdasági társaságoknál fennálló szabályt a Ptk. valamennyi jogi személyre nézve részben általánosította, részben szigorította > Ptk. 3:15. §: ~ a nyilvántartásba való jogerős bejegyzés után ~ érvénytelenség jogcímén törlési pert egyáltalán nem lehet indítani
Gt.: korábban a táraságoknál néhány kivételes esetben helye volt a perindításnak (a cég bejegyzését elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapos jogvesztő határidővel) 42
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A jogi személyek regisztrálása H.) Törvénysértő létesítő okirat
- Ha a létesítő okirat törvénysértő korrigálására az állami törvényességi felügyelet hivatott felszólítja a jogi személyt a törvénysértés korrigálására végső soron – ha a törvénysértés másként nem kiküszöbölhető – a törvényességi felügyeletet gyakorló bíróság megszünteti a jogi személyt > törli a nyilvántartásból. 43
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.4 A létesítő okirat tartalma A.) Áttekintés
- A jogi személy létesítő okiratában (3:5. §) meg kell határozni a) a jogi személy nevét, b) a jogi személy székhelyét, c) a jogi személy célját vagy főtevékenységét, d) a jogi személyt alapító személy(ek) nevét, lakhelyét, (székhelyét), e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulást (hozzájárulásokat), a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét (tisztségviselőit).
44
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.4 A létesítő okirat tartalma B.) A jogi személy névválasztása és székhelye - A névválasztással, névhasználattal összefüggő követelmények: a jogi személy nevének különböznie kell a már nyilvántartásba vett más jogi személyek nevétől > névkizárólagosság elve a névválasztással az időbeli elsődlegesség érvényesül > azé a név, aki előbb nyújtotta be e névvel a kérelmét a nyilvántartásba vételre a jogi személy neve nem kelthet valósággal ellentétes látszatot > névvalódiság elve az elnevezésnek a magyar nyelv szabályainak megfelelőnek kell lennie > névszabatosság elve) > a jogi személy nevében a jogi személy típusát is fel kell tüntetni. - A jogi személy székhelye a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett irodája az iroda fogadja a jogi személyhez intézett jognyilatkozatokat, biztosítja ~ a jogi személy kereskedelmi forgalomban való ~ illetve a hatóságok általi elérhetőségét.
45
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.4 A létesítő okirat tartalma C.) A tevékenységi kör és az alapítók megjelölése - A Ptk. a személyek magánautonómiáját a tevékenységi kör tekintetében is biztosítja: a jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amit jogszabály ~ nem tilt, vagy ~ nem korlátoz egyes tevékenységek folytatásához ~ hatósági engedély kell, és ~ ún. képesítési követelmények is vannak - A jogi személynek egy vagy több alapítója van a nem intézménytípusú, hanem a személyegyesítő jogi személyeknek egyben a jogi személyek tagjává is válnak a létesítendő okiratban az alapítókat fel kell sorolni. 46
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.4 A létesítő okirat tartalma D.) Ügyvezetés – a jogi személy vagyona - A jogi személy ügyvezetése: vezető tisztségviselők látják el > a Ptk. általánosította a társasági jogi terminológiát egyénileg vagy testületben a jogi személy működőképességéhez szükséges, hogy ~ az első tisztségviselőket ~ a létesítő okirat kijelölje. - A jogi személy vagyon nélkül nem működhet az alapítóknak a jogi személy részére vagyont kell biztosítaniuk, ennek ~ értékét ~ módját ~ időpontját a létesítő okiratnak tartalmaznia kell > egyes jogi személyeknél – kft., rt. – a Ptk. a vagyon legkisebb mértékét is meghatározza 47
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.4 A létesítő okirat tartalma E.) Felelősség
- A jogi személy felelőssége (Ptk. 3:2. § /1/ bek.): a jogi személy önálló jogalany > bizonyos mértékben szükségképp függetlenül ~ alapítóitól, illetve ~ tagjaitól ennek eredménye a jogi személy önálló vagyoni felelőssége főszabály > a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni ~ a jogi személy tagjai és alapítói ~ a jogi személy tartozásaiért nem felelnek a jogi személy önálló felelőssége alól a Ptk. egy általános kivételt tesz > felelősségátvitel
48
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.4 A létesítő okirat tartalma F.) A felelősségátvitel intézménye - A felelősségátvitel intézménye > a társasági jogból absztrahálva a Ptk. minden jogi személyre kiterjesztve került a Ptk.-ba ha a jogi személy tagja vagy alapítója a korlátolt felelőségével visszaélt és emiatt ~ a jogi személy jogutód nélküli megszűnéskor ~ kielégítetlenül maradt hitelezői követelések maradtak fenn (felszámolás) e tartozásokért az alapító (tag) köteles helytállni [Ptk. 3:2. § (2) bekezdés]. > a felelősségátvitelnek életszerűen csak az üzleti vállalkozások körében van helye, non-profit szektorban erre aligha kerülhet sor.
49
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.4 A létesítő okirat tartalma G.) A létesítő okirat kötelező tartalmára vonatkozó további szabályok
- A Ptk. 3:5. § csak a létesítő okirat általános törvényes kellékeit tartalmazza jogi személy egyes típusainál kiegészül az adott típus létesítő okiratával kapcsolatos többletkövetelményekkel a jogi személy alapítói a létesítő okiratba bármilyen további feltételt is fakultatívan felvehetnek.
50
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.5 A jogi személy szervei A.) Áttekintés
- A Ptk. a jogi személy belső szervezetével kapcsolatban négy szervtípust nevesít: a) tagi, (alapító)i döntéshozatalt (> II.6) b) ügyvezetést a vezető tisztségviselők által (> II.7) c) felügyelőbizottságot az ügyvezetés ellenőrzésére (> II.8) d) az ún. állandó könyvvizsgálót a pénzügyi ellenőrzésre (> II.9) > a létesítő okirat egyéb ún. fakultatív szerveket (pl. tanácsadó testület) is létrehozhat > ez nem érintheti a törvényes szervek hatáskörét és felelősségét 51
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.5 A jogi személy szervei B.) Belső szervezeti egységek önálló jogalanyisága - A jogi személy belülről szervezetileg tagolódhat > pl. gazdasági társaságoknak telephelyei, fiókjai, egyesületeknek szakosztályai, területi szervei stb. lehetnek a belső szervezeti egységek önállóságának mértékét ~ a jogi személy központi szervei ~ általában a szervezeti és működési szabályzatban szabályozzák ha pedig erre az adott jogi személy típusnál a törvény lehetőséget ad ~ a jogi személy létesítő okirata ~ az adott belső szervezeti egységet (egységeket) jogi személlyé is nyilváníthatja > ún. belső, származtatott jogi személység > eddigi jogunkban ilyen törvényi felhatalmazás az egyesületeknél, az alapítványoknál és a költségvetési szerveknél volt. 52
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.5 A jogi személy szervei C.) A származtatott belső jogi személy jogi helyzete
- A származtatott belső jogi személy önállóságának mértékét is a létesítő okirat határozza meg személyekkel szembeni tartozásaiért a jogi személy mögöttesen felel > ha a jogi személy a nyilvántartásból törlésre kerül, a belső jogi személység törvénynél fogva megszűnik (3:29–3:30. §).
53
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal A.) A jogi személy legfőbb szerve
- A legfőbb szerv: a személyegyesülés típusú jogi személyek esetében ~ a jogi személy tagjaiból álló taggyűlés, ill. közgyűlés ~ egyes jogi személyeknél küldöttgyűlés is lehetséges az intézménytípusú jogi személyeknél ilyen belső szerv nincs, de az alapító, illetve alapítók egyes döntési jogokat kívülről gyakorolnak.
54
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal B.) A legfőbb szerv alapvető funkciója - A tag(köz)gyűlés: gazdasági társaságok esetében nem testület a társaság legfőbb szerve, mely a jogi személy alapvető stratégiai döntéseit meghozza, ~ általában ülésen, de ~ a 3:20. § módot ad az ülés nélküli határozathozatalra is hasonló a helyzet ~ a szövetkezet ~ az egyesület és ~ az egyesülés köz(tag)gyűlésével is > a tag(köz)gyűlést, illetve az alapítók gyűlését a Ptk. 3:16. § testületnek, illetve döntéshozó szervnek minősíti > testületi jellege azonban vitatható
55
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal C.) Az alapítvány a jogi konstrukcióból adódó sajátosságai
- Alapítvány: az alapítók kívül vannak a jogi személyen és az alapítványnak az alapítóktól való elkülönülése folytán ~ alapvető döntéseket az alapítvánnyal kapcsolatban ~ csak szélsőségesen kivételes esetben hozhatnak > az alapítók közössége, mint döntéshozó szerv meglehetősen vitatható
56
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal D.) A döntéshozó szerv működésére vonatkozó közös szabályok
- A Ptk. 3:16–3:20. § valamennyi jogi személy döntéshozó szerve számára nézve néhány általános szabályt fogalmaz meg az ülésre szóló meghívó tartalmával (napirendi pontok), az ülés helyszínével, a határozatképességgel és a határozathozatallal kapcsolatban. 57
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal E.) Az ülés összehívása és lebonyolítása
- Az ülés összehívásával/lebonyolításával összefüggő követelmények: a szabályszerűtlenül összehívott ülést csak akkor lehet megtartani, ha ~ az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és ~ egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához hasonló a szabály a napirendre nem tűzött kérdés ülésen való megtárgyalásával kapcsolatban az ülés akkor határozatképes (s ez minden napirendi pontnál külön-külön vizsgálandó), ha ~ a leadható szavazatok ~ több mint felét képviselő szavazásra jogosult személy jelen van. 58
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal F.) Határozathozatal - Határozathozatal a határozatokat ~ főszabályként a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg ~ semmis az a rendelkezés, amely ennél alacsonyabb arányt állapít meg. törvény ~ minősített többséget, illetve ~ egyhangúságot is előírhat > az ettől való eltérés ugyancsak semmis ha a létesítő okirat lehetővé teszi a döntés ülés nélküli megtartását ~ az érintetteknek a kézbesítéstől számított legalább nyolc napot kell adni a szavazat leadására ~ ha bármely szavazásra jogosult kéri, az ülést össze kell hívni. 59
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Alapítói (tagi) döntéshozatal G.) Eltérő szabályok megállapításának lehetősége
- Eltérő szabályok: az egyes jogi személy típusoknál a taggyűlésre, illetve az alapítványnál az alapítók közös döntésére számos további szabály került megállapításra az ún. döntéshozó szervre megállapított (igen mesterséges) szabályoktól ~ a 3:4. § általános rendelkezéseinél fogva a létesítő okiratban el lehet térni (pl. magasabb határozatképességi küszöböt lehet megállapítani) ~ kivéve, ha az eltéréshez a Ptk. semmisséget fűz [3:19. § (3) bekezdés].
60
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés A.) Az ügyvezetés feladata
- A jogi személy ügyvezetése operatívan vezeti a jogi személyt meghozza mindazon döntéseket, amely nem tartozik ~ a taggyűlés, Illetve ~ az alapítók gyűlése hatáskörébe. > a Ptk. 3:29. § szerint a jogi személy törvényes szervezeti képviselőjének feladatait is ellátja
61
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés B.) A vezető tisztségviselők - A Ptk. 3:21. § az ügyvezetőket (a társasági jogból átvéve) általános jelleggel vezető tisztségviselőknek minősíti az eddigi gyakorlattól eltérően ~ az egyesület elnökségének vagy ~ az alapítvány kuratóriumának tagjai is vezető tisztségviselőknek minősülnek. - A jogi személynek vagy egy vagy több vezető tisztségviselője lehet (pl. a kft.-nél) > az is lehetséges, hogy az ügyvezetést vezető tisztségviselőkből álló testület (pl. rt. igazgatóság) gyakorolja.
62
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés C.) A vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelmények
- A jogi személy vezető tisztségviselője főszabályként cselekvőképes nagykorú természetes személy lehet eddig erre csak a kkft.–bt. esetében volt lehetőség, de a Ptk. ~ általános jelleggel megengedi jogi személy vezető tisztségviselői tevékenységét ~ ebben az esetben a jogi személy képviselője minősül vezető tisztségviselőnek. a vezető tisztségviselő ~ ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni ~ a feladatok személyes ellátására köteles > e minőségében képviseletnek helye nincs. 63
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés D.) A vezető tisztségviselői jogviszony sajátosságai - A vezető tisztségviselői jogviszony sajátosságai: keletkezése ~ az első vezető tisztségviselőket a létesítő okiratban jelölik ki ~ ezt követően a személyegyesüléseknél a tag(köz)gyűlés választja ~ az alapítványnál speciális szabályok érvényesülnek. kétoldalú jogviszony ~ a vezető tisztségviselői megbízást (munkaviszonyban is ellátható) ~ az érintett személynek el kell fogadnia. a vezető tisztségviselőt az őt megválasztó szerv ~ bármikor visszahívhatja ~ határozott idejű megbízás esetén a határidő eltelte előtt is lehetséges 64
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés E.) A vezető tisztségviselői jogviszony további sajátosságai - Határozatlan idejű megbízás is lehetséges > a visszahívás lehetősége itt is fennáll. megbízatásáról a vezető tisztségviselő bármikor a jogi személyhez intézett nyilatkozattal lemondhat de ha a jogi személy működőképesség ezt megkívánja, úgy ~ a lemondás csak az új vezető tisztségviselő megválasztásával ~ de legkésőbb a lemondás bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá. - A Ptk. részletesen meghatározza (lényegéből a Gt.-ből általánosítva) melyek a vezető tisztségviselésből kizáró okok > pl. foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet a vezető tisztségviselő titoktartási és a jogi személy tagjai (alapítói) részére való felvilágosítás-adási kötelezettsége tartalmát (3:22– 3:23. §).
65
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés F.) Felelősség - A vezető tisztségviselő felelőssége: alapvetően új szabály, hogy ha a vezető tisztségviselő ügyvezető tevékenységével a jogi személynek kárt okoz, a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben (3:24. §). ~ a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség az új Ptk.ban a szerződéskötéskor előrelátható kárra vonatozik ~ ezt azonban elég nehéz a vezető tisztségviselőre vonatkoztatni a 6:541. § feloldja azt az alapszabályt, hogy a jogi személy felel a harmadik személyek felé, ha tagjai, alkalmazottai kárt okoznak nekik > kimondja ~ a harmadik személyeknek a vezető tisztségviselői tevékenység keretében okozott károkért ~ a vezető tisztségviselő a jogi személlyel együtt egyetemlegesen felel > súlyos felelősségi „fenyegetés” > főleg a non-profit szervezetek ügyvezető testületeiben való ingyenes részvételt körében fog visszatartó hatást gyakorolni.
66
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés G.) A vezető tisztségviselő jogállásának speciális esetei - A vezető tisztségviselő jogállása egyszemélyes társaságoknál: az alapító (egyedüli tag) a vezető tisztségviselőnek utasítást adhat, sőt maga is elláthatja a vezető tisztségviselői feladatokat. - A vállalatcsoporton belül az ellenőrzött társaságok vezető tisztségviselői az uralmi szerződésben meghatározott keretekben az uralkodó társaságtól utasítást kaphatnak - Nyilvánvaló, hogy e két estben a vezető tisztségviselői felelősség is más (csekélyebb), mint általában.
67
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 Ügyvezetés H.) Képviselet; a képviseleti jog gyakorlása - Képviselet, képviseleti jog gyakorlása: az ügyvezetés látja el a jogi személy képviseletét, ~ ha ezt a létesítő okirat nem korlátozza ~ minden vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja az írásbeli képviseletet a társasági jog cégjegyzésnek nevezi a képviseleti jog esetleges korlátozását a nyilvántartásba be kell jegyezni az ügyvezetés ~ az ügyek meghatározott csoportjára nézve (ez tehát nem általános képviselet) ~ a jogi személy munkáltatóit is feljogosíthatja képviseleti joggal ~ de a munkavállaló képviseleti jogát csak más képviseleti joggal felruházott személlyel együtt gyakorolhatja > a Ptk. 3:29–3.31. §-a képviseleti jogra vonatkozó szabályoktól való eltérést nem minősíti semmisnek, ezért ezektől a szabályoktól elvileg el lehet térni > a kérdés csak az, hogy az eltérést a bíróságok a hitelezői vagy munkavállalói érdekek sérelme címén nem fogják-e esetleg érvénytelennek tekinti. 68
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.8 Felügyelőbizottság A.) A felügyelőbizottság funkciója, feladatai
- Az új Ptk. a felügyelőbizottságot (általában önkéntes, fakultatív jelleggel): a társasági jogból a jogi személyek általános szabályai közé emeli feladata, hogy ~ „az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze” ~ köteles a jogi személy döntést hozó szerve elé kerülő érdemi előterjesztéseket véleményezni. a „tulajdonosi ellenőrzés” szerve ~ alapítványnál azonban nincs tulajdonos ~ a fogalom az egyesületnél is meglehetősen erőltetett.
69
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.8 Felügyelőbizottság B.) A felügyelőbizottság összetétele, működése, jogosítványai
- A felügyelőbizottság összetétele, működése, jogosítványai: (legalább) 3 tagból áll* létszáma felső határát a Ptk. nem határozza meg tagja ~ nagykorú cselekvőképes személy lehet ~ személyesen köteles eljárni a feladatkörében felügyelőbizottsági tagként független, nem utasítható a felügyelőbizottság ~ a jogi személy irataiba korlátozás nélkül betekinthet ~ vele szemben az ügyvezetés üzleti titkokra nem hivatkozhat. * Miniszteri indokolás: „az ellenőrző szerv létszámát a felek alacsonyabban vagy magasabban is meghatározhatják”
70
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.8 Felügyelőbizottság C.) A felügyelőbizottsági tagság, a tagok felelőssége
- A felügyelőbizottság testületként jár el > jogosítványai testületi jogosítványok - A felügyelőbizottsági tagság keletkezésére és megszűnésére, a velük szembeni kizáró okokra a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni - Ez a szabály az irányadó a felügyelőbizottsági tagok ellenőrzési kötelezettségeik nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károk megtérítésére is
71
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.9 Az állandó könyvvizsgáló A.) A könyvvizsgáló jogállása - Az újt Ptk. az „állandó” (?) könyvvizsgálót a jogi személyek általános szervévé teszi azaz kiemeli a társasági jogból > a könyvvizsgáló intézményesítéséről a létesítő okiratban kell az alapítóknak rendelkeznie (3:38. §) - Az állandó könyvvizsgáló (azaz a létesítő okiratban megjelölt könyvvizsgáló) a jogi személy ügyvezetésének pénzügyi tevékenységet ellenőrzi a könyvvizsgálói törvény (2007. évi LXXV. törvény) szabályai szerint könyvvizsgáló ~ csak a könyvvizsgálói névjegyzékbe bejegyzett egyéni könyvvizsgáló ~ vagy könyvvizsgáló cég (társaság) lehet > ha a könyvvizsgálatot cég végzi, meg kell jelölnie a könyvvizsgálatért személyében felelős személyt is
72
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.9 Az állandó könyvvizsgáló B.) A könyvvizsgáló feladatai, hármas kötöttsége - A könyvvizsgáló alapfeladata és jogai: az éves beszámoló auditálása > a jogszabályok és a valódiság szempontjából való felülvizsgálata a könyvvizsgáló előtt sincs üzleti titok, minden iratba betekinthet, ha törvénysértés történt, a könyvvizsgáló ~ először a jogi személy döntéshozó szerveinél köteles kezdeményezni a törvényes állapot helyreállítását ~ ha ez nem történik meg, a törvényességi felügyeletet ellátó bírósághoz kell fordulnia. - A könyvvizsgáló tehát hármas kötöttségben tevékenykedik: a) vállalkozó, aki megbízási szerződés alapján díjazás fejében tevékenykedik b) a társaság szerve c) közérdekvédelmi feladatot is ellátó szerv. 73
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.10 A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata A.) A bírói felülvizsgálat általános lehetősége
- Az új Ptk., a 3:35–3:37. § a személyegyesítő jogi személyeknél, elsősorban a gazdasági társaságoknál bevált megoldást általánosítva általános jelleggel lehetővé teszi a jogi személy szervei határozatainak bírósági felülvizsgálatát a jogi személy tagjai, alapítói, vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai számára egyaránt > keresettel a jogi személy döntéshozó legfőbb szervének és ügyvezető szervének határozatát lehet megtámadni.
74
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.10 A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata B.) A kereset benyújtás, a benyújtás joghatásai - A kereset a tudomásra jutástól számított 30 napon belüli, ún. szubjektív, valamint a határozat meghozatalától számított 1 éves objektív és egyben jogvesztő határidőn belül arra irányul, hogy ~ a bíróság a jogi személy jogszabálysértő határozatát (mely akkor is jogszabálysértő, ha a létesítő okiratba ütközik) ~ helyezze hatályon kívül > a bíróság tehát a társasági határozatot nem változtathatja meg - A keresetnek a jogi személy határozata végrehajtására nincs halasztó hatálya de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti
75
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.10 A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata C.) A keresetindítás egyéb esetei
- Keresetet lehet továbbá benyújtani a felügyelőbizottság határozatával szemben is mivel a felügyelőbizottság csak ellenőriz és ügydöntő határozatot nem hoz ez csak elvi lehetőség - Alapítvány: elvileg az alapító a kuratóriumi a kuratóriumi tag pedig az alapítói döntést az általános jogszabályi rendelkezés miatt megtámadhatja > ez – főleg az utóbbi – aligha lesz gyakran alkalmazott szabály. 76
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.11 Státusváltozások A.) A létesítő okirat módosítása
- A létesítő okirat módosításával a Ptk. a jogi személyek általános szabályai között lényegében nem foglalkozik a jogi személyek egyes fajainál találhatók a tartalmi rendelkezések
- A személyegyesülések körében általában a tag(köz)gyűlés minősített többségű (pl. kétharmados) döntése szükséges a létesítő okirat módosításához a módosítás ~ a nyilvántartásba való bejegyzéssel lesz hatályos ~ ha csak a törvény a szabály alól kivételt nem tesz 77
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.11 Státusváltozások B.) A státusváltozások további esetei
- A státusváltozások további esetei: átalakulás (> II.12) egyesülés (> II.13) szétválás (> II.14)
78
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.12 Átalakulás A.) Az átalakulás jogi jelentése
- Az átalakulás a jogi személy típusának megváltoztatását jelenti egyetemes jogutódlással itt is a tág értelemben vett társasági jog intézményéről van szó, ~ átalakulás más jogi személy típusoknál (egyesület, alapítvány, költségvetési szerv) ~ nem jöhet számításba > nem korlátlan jogi lehetőség >a végelszámolási, illetve csőd vagy felszámolási eljárás hatálya alatt álló jogi személy nem alakulhat át (3:40. §)
79
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.12 Átalakulás B.) Az átalakulás joghatásai - Jogok, kötelezettségek átszállása, az átalakuló társaság jogi sorsa: a megszűnő jogi személy összes joga és kötelezettsége (követelések, tartozások, munkáltatói jogok, kollektív szerződés, hatósági engedélyek) a nyilvántartásba való bejegyzéssel az átalakulással keletkező új jogi személyre szállnak át (3:39. §) – pl. kft.-ről rt.-re stb. a bíróság ~ az átalakuló jogi személyt törli ~ az átalakulással keletkező jogi személyt egyidejűleg bejegyzi a nyilvántartásba > ha a bíróság elutasítja az átalakulást, a jogi személy a korábbi formájában működik tovább.
80
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.12 Átalakulás C.) Az átalakulás folyamata - Az átalakulási folyamata a személyegyesüléseknél az átalakulás a tag(köz)gyűlés határozatával indul ~ legalább háromnegyedes többséggel dönthet ~ e szabálytól a létesítő okirat érvényesen nem térhet el (bár törvény ezt kifejezetten nem mondja ki) ezt követően a társaság (szövetkezet, egyesülés) ügyvezetése köteles ~ átalakulási tervet és ~ vagyonmérleg-tervezetet készíteni ~ ezt közzé kell tenni e dokumentumok kézhezvételétől számított 30 napon belül ~ a tagoknak nyilatkozniuk kell, ha nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjai lenni ~ a törvény (hibásan) nem ír elő jogvesztő határidőt > a kiváló tagok tagsági jogviszonya az átalakulás bírósági bejegyzésével megszűnik, és velük el kell számolni
81
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.12 Átalakulás D.) Közzétételi kötelezettség, biztosíték követelésének lehetősége - Közzétételi kötelezettség, biztosíték követelésének lehetősége: az átalakulásról szóló döntést és a végleges vagyonmárleget közzé kell tenni azok a hitelezők ~ akiknek le nem járt követelései a közzététel előtt keletkeztek ~ a közzétételtől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül ha az átalakulás követelésük kielégítését veszélyezteti ~ az átalakulással létrejött jogi személytől ~ megfelelő biztosítékot követelhetnek, > pl., ha kkt. kft.-vé alakul át, hiszen megszűnik a tagok mögöttes felelőssége. a biztosíték (óvadék, zálog) tárgyában esetleg létrejövő jogvitában bíróság dönt.
82
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.12 Egyesülés (fúzió) A.) Az egyesülés esetei
- Ptk.: 3:44. §: a jogi személy más jogi személlyel (személyekkel) összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet (fúzió) - Összeolvadásnál a fúzióban résztvevő minden jogi személy megszűnik és egy új jogi személy jön létre egyetemes jogutódlással. - Beolvadásnál csak a beolvadó jogi személy(ek) szűnik(nek) meg és valamennyi beolvadó jogi személy általános jogutódja az a megmaradó jogi személy, amelyben a beolvadás történt.
83
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.12 Egyesülés (fúzió) B.) Az egyesülés a gyakorlatban - Az egyesülésre az átalakulás terv és a vagyonmérleg tekintetében az átalakulásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni közös átalakulási terv készül amelyet ~ az egyesülésben résztvevő ~ minden jogi személynek el kell fogadnia a Ptk. az egyesülésben résztvevők által kötött egyesülési szerződésről nem beszél > természetesen a résztvevők köthetnek ilyet egymással - A jogi személyek alaptípusaira vonatkozó szabályok szervesen kiegészítik az egyesülés általános szabályait így pl. egyesület, illetve alapítvány csak egyesülettel, illetve alapítvánnyal fuzionálhat - A társaságok egyesülése versenykorlátozó hatással járhat a versenytörvény szabályait is figyelembe kell venni a fúziónál esetlegesen a Gazdasági Versenyhivatal engedélyére van szükség (1996. évi LVII. törvény)
84
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.13 Szétválás A.) A szétválás esetei - A szétválás különválás vagy kiválás útján történhet > ugyancsak az átalakulás szabályainak alkalmazásával (3:45–3:47. §) - Különválás esetén az eddigi jogi személy módosult létesítő okirattal fennmarad és az eddigi jogi személy vagyonának egy részével új jogi személy alakul - A Ptk. ismer beolvadásos különválást, illetve kiválást is a különváló jogi személyek (a kiváló jogi személy) a szétválással egyidejűleg már létező más jogi személyhez csatlakoznak 85
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.13 Szétválás B.) A szétválás joghatásai
- A szétváló jogi személyek jogutódjai a szétválás előtti kötelezettségekért ~ a szétválás előtt elfogadott szétválási terv szerint kötelesek helytállni ~ szétválási szerződésről a Ptk. nem beszél) de ha a kijelölt jogutód nem áll helyt ~ valamennyi szétválással keletkezett jogi személy ~ egyetemlegesen felel a hitelezővel szemben > ugyanez a helyzet az olyan kötelezettségnél is, amelyről a szétválási terv nem rendelkezik
86
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.13 Szétválás C.) Követelések érvényesítése – speciális szabályozás
- A szétválással megszűnő jogi személy követeléseit a szétválási tervben megjelölt jogutód érvényesíti ha valamely követelésről a szétválási terv nem rendelkezik ~ ezt a jogutódok ~ a köztük fennálló vagyonmegosztás arányában érvényesíthetik - A szétválásra (is) az egyes jogi személy alaptípusoknál a Ptk. speciális előírásokat állapít meg.
87
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.14 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése A.) A megszűnés okai I. - A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános okait a 3:48. § állapítja meg a részletes szabályokat – differenciáltan – az egyes jogi személy alaptípusainál megállapított rendelkezések tartalmazzák - A jogi személy jogutód nélküli megszűnik, ha a) határozott időtartamra jött létre és ~ ez az időtartam eltelt, illetve ~ megszűnése feltételhez volt kötve és a feltétel bekövetkezett; b) az erre jogosult szerve kimondja megszűnését ~ ez a személyegyesítő jogi személyeknél a tag(köz)gyűlés (az alapítvány megszűnésére speciális szabályok vonatkoznak) ~ ez esetben le kell folytatni a jelenleg Ctv.-ben szabályozott végelszámolási eljárást 88
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.14 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése B.) A megszűnés okai II.
- A jogi személy jogutód nélküli megszűnik, ha c) felszámolási eljárás alapján a bíróság a Cstv. alapján megszüntetni. ~ felszámolási eljárásra a jogi személy fizetésképtelensége esetén kerül sor ~ főszabályként a bíróság által kijelölt felszámoló folytatja le d) törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként a bíróság megszüntetni. ~ gazdasági társaságok (valamint a szövetkezet és az egyesülés) esetében a cégbíróság a Ctv. szerint > súlyos törvénysértés, illetve > a fantomcégként való működés esetén ~ alapítvány és egyesület bíróság általi megszüntetésére az ún. civiltörvény (2011. évi CLXXV. törvény) előírásai szerint alapvetően > súlyos , illetve > ismételt törvénysértés esetén kerülhet sor.
89
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.14 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése C.) A megszűnés joghatásai
- A megszűnő jogi személy valamennyi esetben a nyilvántartásból való bírósági törlés eredményeként szűnik meg vagyoni viszonyait valamennyi megszűnési esetben teljes értékűen le kell zárni > a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon sorsáról a jogi személy alaptípusainál megállapított szabályok az irányadók
90
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.15 Az állam, mint jogi személy A.) Az állam részvétele a polgári jogviszonyokban - Az új Ptk. jogi személy könyve hetedik része a jogi személy típusok között utolsónak rendelkezik az állam részvételéről a polgári jogviszonyokban. - Az új Ptk. szerint az államot az állami vagyonért felelős miniszter képviseli a képviselet módját ~ az államháztartási törvény, illetve a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg ~ ez a szabályozás közjogi jellege miatt a Ptk.-ból kimaradt törvény az állam képviseletét meghatározott speciális jogviszonyokban másra is bízhatja az állami vagyonért felelős miniszter pedig ~ az államháztartási törvény keretei között ~ másra is átruházhatja képviseleti jogát.
91
II. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN II.15 Az állam, mint jogi személy B.) Az állam helytállási kötelezettsége a vagyonjogi jogviszonyokban - A Ptk. 3:406. §-a átfogó jelleggel kimondja, hogy az államot polgári jogviszonyokból származó kötelezettsége költségvetési fedezet hiányában is terheli > az állam helytállási kötelezettsége kiterjed az „államháztartás részét képező jogi személyekre” is - Ez nagyobb jogbiztonságot nyújt az állammal adott esetben szemben álló jogalanyoknak, mint az eddigi szabályozás, amely egyfelől csak a kártérítési jellegű követelésekre (megtérítési és kártalanítási kötelezettség is e körbe esik) illetve a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettségre terjedt ki > a jövőben az állam kötelezettsége objektív alapon (nem kell a jóhiszeműség) bármilyen polgári jogviszonyból származó valamennyi kötelezettségre kiterjed
92
III. A társasági jogi szabályozás
93
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.1 Áttekintés
- A társaság jellemzői, fajai a társaság kritériumai non-profit, illetve gazdasági társaságok nemzetközi társasági modellek a társasági jog alapelvei a társasági jog kapcsolódó jogterületei 94
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.2 A társaság fogalmi ismérvei A.) Áttekintés 1) a privátautonómia terméke - elhatárolandó a közjogi társulásoktól 2) a gazd. társaságot mellérendelt, autonóm privát jogalanyok szabadon, önkéntesen, főszabályként szerződéssel hozzák létre 3) a társasági szerződés többalanyú, többoldalú tartós, kooperációs – szervező
megállapodás
4) a társasági működés szervezett és szervezeti keretek között zajlik szervezet, ügyintézés cégnév > a társaság a cégnév alatt jogképes
95
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.2 A társaság fogalmi ismérvei B.) A társaság, mint a magánautonómia terméke - A társaság a privátautonómia körébe tartozik > elhatárolandó a közjogi társulásoktól, amelyek közjogi alanyok társulási technikát felhasználó közösségei (pl. önkormányzati – így kistérségi – társulások), vagy társasági alapú közjogi személyek (pl. köztestületek – így az MTA, gazdasági és foglalkozási kamarák, hegyközségek stb.), vagy államközi megállapodáson alapuló nemzetközi közjogi társaságok. - A civiljogi társaság–közjogi társulás elhatárolása > határesetek, pl. az erdőbirtokossági társulatok (1994. évi XLIX. törvény) és a vízgazdálkodási társulatok (1995. évi LVIII. törvény) vegyesen közjogi és magánjogi elemeket tartalmaznak a rájuk vonatkozó törvény mondja meg, hogy mennyiben kell az adott szervezettípusra ~ a civiljogi, illetve ~ a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat alkalmazni > a két hivatkozott törvény a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozást jelölte meg mögöttes jogterületként
96
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.2 A társaság fogalmi ismérvei C.) A társaság, mint különleges, szerződésen alapuló kapcsolat - A gazdasági társaság mellérendelt és autonóm privát jogalanyok közt szabadon és önkéntesen, a társaságban részt vevők jogügyleti akaratából, főszabályként szerződéssel keletkezik kivételek ~ kényszertársulások > jogszabályi kötelezettség vagy hatósági aktus eredményeként keletkeznek (pl. vízközmű társulat) ~ koncessziós társaság > kötelezően létrehozandó gazdasági társaság ~ objektív jogközösségek > nincs jogügyleti akarat (családjogi, örökjogi, illetve egyéb tulajdonközösségek) a szerződési jelleg ~ vagy közvetlenül állapítható meg (társasági szerződéssel való létrehozás) ~ vagy közvetetetten (alapszabály szervezeti aktus, amit azonban a társulni kívánók a kölcsönös és egybehangzó jogügyleti akarattal fogadnak el > a szerződési jelleg alóli kivétel: az egyszemélyes társaságok alapító okirata > egyoldalú jogügylet
97
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.2 A társaság fogalmi ismérvei D.) A társasági szerződés specialitásai, jellege
- A Ptk.-ban szabályozott vagyonjogi szerződések többsége általában kétszemélyes szerződések (adásvétel: eladó-vevő, vállalkozási szerződés: megrendelő-vállalkozó) a felek szemben állnak egymással > érdekkülönbség kapcsolatuk általában rövid idejű, különösebb együttműködést nem igényel. - A jogi szabályozás a társaságokat többalanyú szerződésként modellezi, amelyekben nincsen árucsere elem a társaság tagjai nem egymásnak, hanem a társaságnak szolgáltatnak a szolgáltatás lényege az együttműködés > a tagok érdekazonossága dominál > tartós kooperációs-szervező megállapodás
98
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.2 A társaság fogalmi ismérvei E.) A társasági szerződés specialitásai, jellege - A társaság a szervezett, szervezeti keretekben zajló együttműködés színtere valamilyen minimális társasági szervezet és szervezetszerű működés minden társaságra jellemző a nagyobb társaságoknál – egyesület, részvénytársaság – pedig a tagoktól elkülönült viszonylag önálló társasági szervezet és ügyvitel épül ki (közgyűlés, ügyvezetés, felügyelő bizottság, könyvvizsgáló stb.). - A társasági szervezet és ügyvitel kiemeli a társaságokat a kötelmi (szerződéses) jogból > főszabályként ennek köszönhetően válik a társaság szervezeti jogalannyá legtöbb társaság jogi személységgel rendelkezik (kft, rt., szövetkezet, egyesület) a legegyszerűbb-leglazább társasági alakzatok (kkt., bt.) ~ cégnevet (kereskedelmi nevet) kapnak ~ cégnevük alatt jogképesek > jogokat és kötelezettségeket szerezhetnek, bejegyezhetők tulajdonosként az ingatlannyilvántartásba, szerződéseket köthetnek, perképesek.
- A kkt., bt., a Gt.-ben nem volt jogi személy, az új Ptk.-ban viszont jogi személységet kaptak. 99
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.3 Nonprofit ill. gazdasági társaságok A.) Magánjogi társaságok jogi szabályozása - A magánjogi társaságok két alapvető csoportja: a polgári jog által szabályozott non-profit társaságok a kereskedelmi (társasági) jog által szabályozott, üzletszerű vállalkozást célzó gazdasági társaságok - Nonprofit társaságok/társulások: polgári jogi társaság (Ptk. 568. § > Ptk. 6:498. §) egyesület (Ptk. 61. § > Ptk. 3:63. §) > a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
- Gazdasági társaság: üzletszerű közös gazdasági tevékenység közös vagyon ~ az üzleti tevékenység alapja ~ fejlettebb társasági formáknál intézményesen elkülönül a tagok vagyonától formakényszer, üzleti nyilvánosság > kereskedelmi regiszterbe való bejegyzés
100
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.3 Nonprofit ill. gazdasági társaságok B.) Határterültetek - Határterület: egyesülés, szövetkezet - Egyesülés: korábban a Gt. szabályozta > önálló jogi személy típusként bekerült a Ptk.-ba a tagok gazdálkodását koordináló jogi személy > kooperációs társaság gazdasági eredménye a tagoknál jelentkezik > a gazdasági társaságok közös szabályai változatlanul irányadóak az egyesülésekre - Szövetkezet: egységes szabályozását korábban a 2006. évi X. tv. biztosította középúton áll a részvénytársaság és az egyesület között részben nyereségérdekelt gazdálkodó szervezet > az új Ptk.-ban önálló jogi személy típus lett, amelynek nem mögöttes jogterülete a gazdasági társaságok joga.
101
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.3 Nonprofit ill. gazdasági társaságok C.) Társaságok nonprofit jellege - 2006-ban a Gt.-ben keletkezett – a korábban a Ptk.-ban szabályozott közhasznú társaság helyett – egy nonprofit társasági forma nem önálló társasági forma volt, hanem a gazdasági társaságok valamennyi formájában létrejöhetett > kkt., bt., kft. és rt. egyaránt működhet nonprofit jelleggel nem törekedhetett nyereségszerzésre > a közhasznú társaság intézménye 2007. július 1-jével (a már működő társaságokra nézve 2 év átmeneti idővel) megszűnt - Az új Ptk. a non-profit gazdasági társaság intézményét megszüntette a társasági szerződés azonban ~ a Ptk. diszpozitív szabályozásának felhasználásával ~ a jövőben is kialakíthat nyerségre nem törekvő, non-profit formát.
102
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.4 Nemzetközi társasági szabályozási modellek A.) Áttekintés
- Két nagy társasági jogrendszer: angol-amerikai a német dogmatika hatása alatt álló kontinentális > ide tartozik a magyar jog is - Az elmúlt évtizedek tendenciája: a két modell közeledése ~ az amerikai szemlélet behatolása ~ vállalatfelvásárlás, tőkepiac EU jogegységesítés: választási lehetőség angol ill. német típusú vezetési rendszer között 103
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.4 Nemzetközi társasági szabályozási modellek B.) Az angol-amerikai modell - Az angol-amerikai modell erősen megosztott tulajdonosi szerkezet, nagyon sok tagra méretezett szabályok csekély társasági formaválaszték ~ a partnership nem társaság ~ egy társasági forma: COMPANY > zárt (close, private) > nyílt (public) vezető alakzat összefonódás a tőkepiaci joggal: a részvényes nem társasági tag, hanem befektető ~ a vezetési rendszer leegyszerűsödött ~ a közgyűlés szerepe jelentéktelen ~ az egységes vezető szerv a board ~ a könyvvizsgáló az egyedüli ellenőrzési forma > minimális állami felügyelet mellett
104
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.4 Nemzetközi társasági szabályozási modellek C.) A német (kontinentális) modell
- A német (kontinentális) modell: a társaságok jelentős részénél vannak meghatározó tulajdonosok > kisrészvényesek, hitelezők védelme, konszernjog széles körű társasági formaválaszték ~ a KKT, bt.: francia típusú jogokban jogi személy, német típusú jogokban nem ~ a kft. népszerű forma, az Rt. a nagyvállalati körre jellemző a társasági jog viszonylag elkülönült a tőkepiac jogától > a kapcsolódást az Rt. jelenti (értékpapír) a társasági szervek élesen elkülönülnek, önálló funkcióval rendelkeznek > intézményesített állami törvényességi felügyelet
105
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.5 A társasági jog alapelvei A.) Az alapelvek első csoportja - A társulási szabadság, a vállalkozói privát autonómia, a társulók akaratérvényesítésének elve > a gazdasági társaságnak elsősorban tulajdonosai gazdasági érdekét kell szolgálnia - A magánautonómia összeegyeztetése a közérdekkel közérdekvédelmi okokból érvényesül a társasági jogban a formakényszer és a cégjogi nyilvánosság elve. A diszpozitív jogi szabályozás mellett a társasági jogban jelentős közérdekvédelmi szerepet játszanak a kötelező – imperatív és kógens – jogi normák.
- Tulajdon – és szektorsemleges szabályozás > egyenrangúság, szabad külföldi „betársulás” - Kisebbségvédelem individuális kollektív
106
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.5 A társasági jog alapelvei B.) Az alapelvek második csoportja - Az üzleti partnerek méltányos magánérdekeinek védelme > hitelezővédelem, pl. csalárd csődök vállalatkiürítések ellen - Felelős vállalatvezetés (corporate governance) a vállalatvezetés elidegenedése a tagoktól önérdekeik túlzott érvényesítése korlátozás lehetőségei - Munkavállalói participáció: (Mitbestimmung) a munkavállalók bevonása, a szociális béke biztosítása
107
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.6 A társasági jog kapcsolódó jogterületei A.) A társasági jog alapvető jogági jellege, anyagi és alaki társasági jog, a versenyjog és a társasági jog kapcsolata
- A gazdasági társaságok joga > civiljog > a Ptk. alapelveit a társasági jog terén is alkalmazni kell - Cégjog: > a társasági „alaki” jog, 2006. évi. v. tv. szélesebb, mint a társasági jog, alapvetően eljárási jellegű - A társasági jogba beépült konszernjogot eddig a Gt., a jövőben a Ptk. szabályozza meghatározó befolyásolás jogkövetkezményei elismert és tényleges vállalatcsoport intézménye > ez a szabályozás csak a zártan működő rt.-kre és a kft.-kre vonatkozó német típusú konszernjogot tartalmazza - A nyilvánosan működő részvénytársaságok konszernjoga (vállalatfelvásárlás) > a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.)
108
III. A TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS III.6 A társasági jog kapcsolódó jogterületei B.) Egyéb jogterületek - Értékpapír- és tőzsdejog a tőkepiac és befektetések joga az új Ptk. is ad alapszabályzást az értékpapírokra (6:565– 6:578. §). - Számviteli jog (2000. évi C. tv.) és adójog - Egyéb, a társasági működéshez kapcsolható területek, pl. bankjog munkajog biztosítási jog elektronikus médiák joga
109
IV. A magyar társasági jog történeti fejlődése
110
IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.1 Az 1945 előtti múlt A.) A magyar jogfejlődés kezdeti szakasza - 1779: a Kúria megbízást kap a kereskedelmi és váltótörvények kidolgozására az ennek nyomán készült javaslat az 1795. évi Országgyűlésen kerül beterjesztésre törvényerőre nem emelkedik - 1836: Lánchíd, Kisfaludy-gőzös - 1840 évi reformtörvények körében születik meg az 1840. évi XVIII. tc. a „közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyiról” - 1849 után az osztrák jog (kereskedelmi törvény) kerül bevezetésre - 1875: a kereskedelmi törvény születése > 1875. évi XXVII. tc. (Kt.)
111
IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.1 Az 1945 előtti múlt B.) Az 1875. évi Kereskedelmi törvény - A kereskedő fogalma: saját nevében, saját cége alatt kereskedelmi ügyletekkel iparszerűen foglalkozik kereskedőként pedig ~ vagy egyéni cég ~ vagy kereskedelmi társaság léphet fel az üzleti forgalomban - A tv. a kereskedelmi társaságok, úm. közkereseti társaság betéti társaság részvénytársaság szövetkezet alapítása, működése megszűnése alapvető szabályait állapította meg
- 26922/1875. sz. földművelés-ipar- kereskedelem és igazságügy miniszteri rendelet: „a kereskedelmi cégjegyzések berendezése és rendezése tárgyában”
112
IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.1 Az 1945 előtti múlt C.) A kereskedelmi jog fejlődése 1945-ig - A Kt. után a magyar kereskedelmi jogfejlődés alapvetően a bírói és a jogirodalmi jogfejlesztés eszközein alapult kiegészítő törvényhozásra is sor került. - 1930. évi V. tc.: a korlátolt felelősségű társaság és a csendes társaság megjelenése (Kft.: kis- és középvállalkozások) - 1931. évi XX. tc. kartelltörvény: a gazdasági, monopolhelyzet kialakulásának eseteire vonatkozó szabályozás kartell hatóság és kartellbíróság
113
IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.2 A szocialista időszak
- 1945 után a gazdaság átalakul a szocialista típusú gazdasági rend a gazdasági élet szereplőinek nem kívánt társulási lehetőséget nyújtani a társasági jog „tetszhalott állapotba” kerül állami tulajdon > szocialista vállalat > intézmény típusú jogi személy a szövetkezetek is elvesztik kereskedelmi jellegüket > kollektivizálás - Újjáéledés: 1960-as évek: „társulási jog” > 1977-től bekerül a Ptk-ba 1979-81: kisvállalkozói szabályozás ~ állami szektorban ~ magánszektorban: gmk, vgmk 1985: a cégeljárás újraszabályozása
114
IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után A.) Az 1988-as (első) társasági törvény
- Az 1988. VI. tv.: „rendszerváltó törvény” még a szocialista piacgazdasági koncepció jegyében született > a társasági jogot – harmadik szektorként – az állami vállalatokra, szövetkezetekre von. jog mellé helyezte „ húzó törvény” > adótörvények reformja, cégjog modernizálása, értékpapír- és tőzsdejog, versenyjog, számviteli jog „kikényszerítése” a privatizációs folyamat alapja alapelvei, felépítése, társasági formaválasztéka ma is érvényes ~ társulási szabadságon alapuló ~ vállalkozásbarát időszaki (6-8 évenkénti) intézményi felülvizsgálat igénye > a kisebb „hozzányúlásokat” azonban kerülni kell
115
IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után B.) A felülvizsgálat indokai, kodifikációs technikák - A társasági jog átfogó intézményi felülvizsgálatának indokai: a nemzetközi jogfejlődés (főleg az EU állandóan bővülő-változó társasági jogi irányelveihez való alkalmazkodás), továbbá a magyar jogfejlődés (a versenyjog, az értékpapírjog, a számviteli jog, a munkajog, illetve más jogterületekkel való kollíziók kiküszöbölése), a technikai fejlődés (pl. az elektronizáció, a digitalizáció hatásai a cégeljárásra), a törvény alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai (hibák, hézagok, új szabályozási igények) > tartalmilag lényegében ún. novelláris változásokról van szó, de annak érdekében, hogy a vállalatok könnyebben tudják a törvényt kezelni, a számozás szempontjából új társasági törvény és ezzel együtt új cégtörvény készül a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény cégtörvény, 1997. évi CXLIV. törvény
116
IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után C.) A társasági jog felülvizsgálata, az új Gt., Ctv. előkészítése - A harmadik társasági törvény, a 2006. évi IV. törvény: jellemzői vállalkozóbarát szemlélet a diszpozivitás növelése a társasági szerződésben az adminisztratív kötöttségek csökkentése ~ a cégeljárás felgyorsítása ~ szerződésminták ~ elektronikus cégeljárás a szervezet-átalakítási formáknál a tagok döntési felelősségének növelése a cégbíróság funkcióinak változása, a végelszámolás a Ctv.-ben való szabályozása > 2006. július 1-jén lépett hatályba
- Az új Ctv. jelentős újításként: fokozatosan erősítette az elektronikus cégeljárás jelentőségét 2008. júliusától a cégbejegyzési eljárás tekintetében az elektronikus eljárási formát kötelezővé tette
117
IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után D.) A társasági jog változásai – út az új Pk. szabályozásához - A 2008 őszétől kezdődő világválság nyomán a megnövekedett visszaélések miatt szigorítani kellett a szabályozást az átfogó szigorításra 2011 decemberében került sor (2011. évi CXCVII. törvény) a cégeljárásba beépítették az adóregisztrációs eljárást ~ ha az adóhatóság – jelentős köztartozás miatt – megtagadja az adószám kiadását, a cégbíróság a gazdasági társaságot nem jegyezheti be a cégjegyzékbe ~ a felszámolt társaságok, illetve a megszüntetett fantomtársaságok tulajdonosait, illetve vezető tisztségviselőit is kizárta a társaságalapításból - Az új Ptk. előkészítése során kezdetben az volt a többségi vélemény, hogy a társasági jog – a munkaszerződésekhez és a szellemi alkotások jogához hasonlóan – ne kerüljön be a Ptk.-ba ez az álláspont azonban 2010 őszén megváltozott > a gazdasági társaságok joga bekerült a Ptk. harmadik könyvébe
118
IV. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE IV.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és után E.) Az új társasági- és cégjog 2007-es korrekciója - 2007 június: A Ctv. és a Gt. 2007-es módosítása (A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolási eljárásról szóló 2006. évi VI. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI törvény) > céljai: a cégalapítás, és cégeljárás egyszerűsítése és költséghatékonyságának növelése , az elektronikus cégeljárás elterjesztésének igénye a cégregisztráció könnyítése és a társaságalapítás szabályozási környezetének nemzetközi „piacképességének” biztosítása egyszerűsített a bejegyzési eljárás minden szakaszán további módosításokat vezetett át a Ctv. több rendelkezésén (pl. cégnévre, székhelyre, kézbesítési megbízottra, a közlemények közzétételére vonatkozó szabályokon) > a társaságok számára az új Gt. hatálya alá helyezés végső időpontja 2008. július elsejére tolódott
119