Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez (Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítéséhez és a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületi indikátorainak meghatározásához) A városok egy meghatározott körének1 ahhoz, hogy részesülhessenek a 2007-2013 közötti regionális operatív programok városrehabilitációs támogatásaiból, integrált városfejlesztési stratégiát (IVS) kell készíteniük. Az IVS készítésének módszertanát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv2 tartalmazza. A módszertan meghatározza azon adatok körét, melyek alapján a stratégia elkészíthető. Ezek az adatok egyrészt városi szintű adatok, melyek - a KSH rendszeres adatközléseiből, a megyei statisztikai évkönyvekből, a Területi statisztikai évkönyvből, a KSH honlapján elérhető adatbázisból (Tájékoztatási adatbázis/Területi statisztika, www.ksh.hu), - a KSH 2001-es népszámlálási adataiból (a településenkénti adatokat a Népszámlálási kötetsorozat 6. kötete tartalmazza, www.nepszamlalas.hu) és - önkormányzati adatbázisokból állíthatók elő. Másrészt városrészekre, szegregátumokra vonatkozó adatok, melyek az alábbi forrásokból nyerhetők: - KSH 2001-es népszámlálási adatokból3 és - önkormányzati nyilvántartásokból, adatbázisokból. A kézikönyv melléklete tartalmazza azt az adatkört, melyet a városoknak az általuk lehatárolt egyes városrészek társadalmi és infrastrukturális helyzetelemzéséhez, illetve az anti-szegregációs terv elkészítéséhez feltétlenül szükséges használniuk. Az adatkör tartalmaz a KSH Népszámlálási adatokból előállítható 10 db mutatót is, melyeket a város egészére, városrészekre és szegregátumokra kell a városnak megjelenítenie. A 10 db mutatót és azoknak az egyes területi egységekre vonatkozó bontását az 1. sz. tábla mutatja be. Továbbá a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületének jogosultságát igazoló indikátorrendszer több mutatója is a 2001-es Népszámlálási adatokon alapul (lásd 2. sz. tábla). (A funkcióbővítő városrehabilitációs programok akcióterületi lehatárolása nem igényel KSH Népszámlálási adatokat.) Mind az IVS-hez, mind a szociális típusú rehabilitáció akcióterületi kijelöléséhez a Népszámlálási mutatók az alábbiak szerint szerezhetők be a KSH-tól: 1
A megyei jogú városoknak kötelező az IVS készítése, míg az IVS készítésére kötelezett nem megyei jogú városok körét régiónként határozzák meg. 2 A Városfejlesztési Kézikönyv az ÖTM honlapjáról tölthető le: http://www.bm.hu/web/portal.nsf/dokumentumtar/4D85CBDEBDACC790C125736F0040ED2B/$file/varosfejlesztesi_kezikony v_071004_vegleges_fin.pdf?OpenElement 3
A megyei jogú városok esetében a KSH “Nagyvárosok belső tagozódása” című sorozta tartalmaz városrész szintű adatokat is, melyek felhasználhatóak az IVS készítéséhez. Ezek az adatok azonban nem feltétlenül egyeznek meg az IVS-ben meghatározott adatkörrel (1. tábla), továbbá nem biztos, hogy az IVS-ben a városok által kijelölt városrészek teljesen azonosak a kötetekben levőkkel.
- A KSH kapcsolattartója a Népszámlálási adatok lekérése tekintetében: Pachmann Zsuzsa, Népességstatisztikai Főosztály, tel: (06) (1) 345 6392, (06) (1) 345-6564, email:
[email protected] - A városi önkormányzat utcanevekkel lehatárolja az egyes városrészeket, szegregátumokat, és (amennyiben releváns) a szociális városrehabilitáció akcióterületét és ezt megküldi a KSH kapcsolattartójának. (A területi egységek egyértelmű meghatározása érdekében célszerű azokat térképen is megjeleníteni, és a KSH részére azzal együtt küldeni.) - A KSH a meghatározott területi egységekre előállítja a mutatókat, és kitölti 1. sz. táblázatot a városrészek és a szegregátumok vonatkozásában, illetve szociális városrehabilitációs akcióterületi kijelölés esetén elkészíti a népszámlálási mutatókra vonatkozó táblázatot (2. sz. táblázat), és megküldi azt a városi önkormányzat részére. A KSH által kitöltött táblázatok egyben az adatok hitelességét szolgáló igazolásnak is számítanak. - A KSH konzultációs lehetőséget nyújt a szegregátumokra és az akcióterületekre vonatkozó végleges adatszolgáltatást megelőzően annak érdekében, hogy a város a leromlott területeit pontosan meg tudja határozni, illetve, hogy az akcióterület biztosan megfeleljen a szociális városrehabilitáció célterületeinek kritériumrendszerben meghatározott elvárásainak. A városok egészére vonatkozó adatok térítésmentesen hozzáférhetők, a városrészek, akcióterületek adatainak leválogatása és összeállítása térítés ellenében történik.
1. tábla 2001-es Népszámlálás adataiból előállítandó mutatók Adat Város egésze IVS-ben azonosított városrész 1.
IVS-ben azonosított városrész 2.
Az anti-szegregációs tervben azonosított szegregátum 1.
Az anti-szegregációs tervben azonosított szegregátum 2.
1. Lakónépesség száma (fő) 2. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 3. Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 4. Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 Nem kell lekérni Nem kell lekérni éves és idősebbek arányában szegregátumra szegregátumra (indikátor is) 7. Lakásállomány (db) 8. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) 9. Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők* aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül A legfeljebb általános iskolai Nem kell lekérni Nem kell lekérni végzettséggel rendelkezők és városrészre városrészre rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül, (tehát akikre egyszerre teljesül az 5. és 9. mutató) *(azon aktív korúak, akik a népszámlálás személyi kérdőívének a 13. kérdésére nem jelölték meg a 10-es választ) A táblázat oszlopainak száma az integrált városfejlesztési stratégiában meghatározott városrészek, és az Anti-szegregációs tervben lehatárolt szegregátumok száma szerint bővítendő.
2. tábla A szociális típusú városrehabilitáció akcióterületi kijelöléséhez szükséges KSH népszámlálási indikátorok4 Indikátor típusa Akcióterületi mutató ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, Népszámlálás adatok MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok
ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001ben 4
Csak a hagyományos városi beépítésű akcióterületre
A teljes indikátorrendszert, illetve a mutatók határértékét a Városfejlesztési Kézikönyv 1. számú melléklete tartalmazza.
Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok
Csak a hagyományos városi beépítésű akcióterületre
