Útmutató a támogatás ellenében nyújtott biztosítékokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez

Útmutató a támogatás ellenében nyújtott biztosítékokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez Jogszabályi háttér: - 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 33. §-a (továbbiakban Rendelet) - 24/2011. (V.6.) NFM utasítás 134-151. §-a - Pályázati felhívás - ROP általános útmutató B. Biztosítéknyújtási kötelezettségre vonatkozó általános szabályok: B. Biztosíték nyújtására kötelezettek köre: A Rendeletben meghatározott biztosítékok nyújtására a ROP-ok keretében meghirdetett pályázati felhívások alapján támogatásban részesült Kedvezményezettek kötelesek, kivéve akik a jogszabályban biztosított mentességet élvezik: - költségvetési szerv - egyház és intézménye - helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, az önkormányzatok egyéb társulása, ha a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, továbbá nem kötelesek biztosítékot szolgáltatni, ha a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik, - vízgazdálkodási társulat - az állami többségű tulajdonban lévő gazdasági társaság - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntése alapján - többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság, ha a támogatást tömegközlekedési tárgyú kiemelt projekt vagy nagyprojekt megvalósításához kapja - bármely kedvezményezett, ha a projektre megítélt támogatás összege nem haladja meg a 20 millió forintot, vagy ha a projektet több kedvezményezett valósítja meg, és a ráeső megítélt támogatás összege nem haladja meg a 20 millió forintot, - a megvalósítási időszakra az a kedvezményezett, aki a támogatás kifizetését a projekt megvalósítását követően, egy összegben kérelmezi, - társasház és lakásszövetkezet a szociális célú város rehabilitáció támogatási konstrukciók keretében. (2009. 12.30. napjától hatályos) - Pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában a kedvezményezett, ha a támogatás nem beruházási célú, vagy kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányul. B. A biztosítéknyújtási kötelezettség teljesítésének határideje, időtartama: A biztosítéknyújtási kötelezettség teljesítésének határideje, mértéke (összege) lépcsőzetes az alábbiak szerint: Főszabály szerint a Kedvezményezett a fenntartási kötelezettségek megszűnéséig (a záró projekt fenntartási jelentés elfogadásáig) köteles biztosítékot nyújtani. NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Cím: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 107. Tel.: +36 46/504-460 E-mail: [email protected] www.norda.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

1

De rövidebb lejárattal is nyújthatja a biztosítékot, azonban ebben az esetben kiemelten oda kell figyelni, hogy az érintett biztosíték érvényességének lejártát megelőző legalább 45 nappal annak meghosszabbítását vagy cseréjét igazolja a Kedvezményezett a KSZ felé. Ennek elmaradása a kifizetések felfüggesztését, szabálytalansági eljárást von maga után erre történő külön figyelmeztetés nélkül. A támogatási összeg – ideértve az előleget is – folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztosítékok megfelelő módon rendelkezésre állnak. Főszabály szerint a projektre megítélt támogatási összege erejéig kell nyújtani a biztosítékot. A Lépcsőzetes biztosítéknyújtás lehetőségével legalább a kifizetési igénylésben igényelt, továbbá a már kifizetett támogatás együttes összegét kell fedeznie a nyújtott biztosítéknak. A további biztosítékot legkésőbb az érintett kifizetési igénylések benyújtásával egyidejűleg kell benyújtani! Ez alól egy kivétel létezik, a záró kifizetési igénylés: ebben az esetben csak akkor kell az addig nyújtott biztosítékot kiegészíteni, ha a fenntartási időszakban nyújtandó biztosíték értékét (támogatási összeg 50%-a) nem éri el az addig nyújtott biztosíték. Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel (pl. jelzálog ingatlanra) jön létre, a támogatás folyósításához a nyilvántartásba való bejegyzés szükséges. Amennyiben a biztosítékok nem állnak megfelelően rendelkezésre, az a kifizetések felfüggesztését és a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja maga után. A 20 millió forintot meghaladó, de az 50 millió forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a megvalósítást követő (fenntartási) időszakra vonatkozóan biztosítékokat nem kell nyújtani. Az ötvenmillió forintot meghaladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a fenntartási időszakra biztosítékokat a kifizetett támogatás 50%-ának megfelelő mértékben kell nyújtani. Amennyiben releváns (50 millió feletti támogatás esetén) a projekt megvalósításának befejezését (a záró projekt előrehaladási jelentés és a záró kifizetési igénylés elfogadását) követően a Kedvezményezett kérelmére a Közreműködő Szervezet - mint a biztosítékokkal kapcsolatos eljárásokban a Támogató nevében eljárásra jogosult - haladéktalanul intézkedik a támogatási összeg 50%-ának megfelelő biztosítékcsökkentéshez szükséges iratok kiadásáról. A kötelező biztosítéknyújtási időtartam lejártát követően a Kedvezményezett kérelmére szintén a Közreműködő Szervezet adja ki a biztosíték törléséhez szükséges nyilatkozatokat az 50%-os csökkentés esetében meghatározottak szerint. A Biztosítékok egymással történő kombinálása, cseréje a kötelezettség fennállása alatt bármikor lehetséges amennyiben az újonnan nyújtani kívánt biztosíték végrehajthatósága, fedezeti értéke megfelelő. A biztosítékcsere jóváhagyására a KSZ jogosult. A KSZ a cserélni kívánt biztosíték feloldásáról az új biztosíték érvénybe lépését követően intézkedik. A biztosítéknyújtási kötelezettség teljesítése, valamint megszűnése esetén a teljesítés (közjegyzői díj, bejegyzési költségek…) és megszüntetés költségei a kedvezményezettet terhelik.

NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Cím: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 107. Tel.: +36 46/504-460 E-mail: [email protected] www.norda.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

2

Kötelezően választandó biztosítékok: Amennyiben a Kedvezményezett a Rendelet alapján nem mentesül a biztosítékok nyújtásának kötelezettsége alól, azt biztosíték típusonként az alábbi feltételekkel teljesítheti. Amennyiben pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik az alábbiakban felsorolt biztosíték típusok közül a Kedvezményezett szabadon választhat akár egy típust, akár több típus kombinációját. 1. Jelzálog ingatlanra:

Zálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell elsősorban előírni. Második vagy további ranghelyre – akár ranghelycsere útján történő – bejegyzés akkor fogadható el, ha a magasabb ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke - a biztosítéki érték meghatározására vonatkozó szabályokra figyelemmel - elegendő fedezetet nyújt a támogatás összegére is. A jelzálog szerződés formája: A jelzálog szerződést az NFÜ nevében eljáró Közreműködő Szervezet köti meg a Kedvezményezettel. Az egyedi jelzálogszerződéseket az NFÜ által elkészített és jóváhagyott jelzálogszerződés-minta alapján közjegyző által ellenjegyzett közokiratba foglaltan kötik meg a felek. Amennyiben a zálogtárgy nem a Kedvezményezett, hanem harmadik személy tulajdonában van, a 3 oldalú jelzálogszerződést az ingatlan tulajdonosa dologi adósként írja alá, így zálogkötelezett a zálogtárgy tulajdonosa lesz. A támogatás folyósításához a pályázónak hiteles tulajdoni lappal igazolnia kell, hogy a jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzésre került. A biztosítéki ingatlan csak a KSZ előzetes engedélyével idegeníthető el, terhelhető meg. A zálogtárgy megsemmisülése vagy értékcsökkenése esetén a Kedvezményezett új, megfelelő fedezetet köteles felajánlani. Az ingatlan jelzálogtárgy esetén az értékbecslésben szereplő nettó forgalmi érték legfeljebb 70%-a vehető figyelembe a biztosítéki érték megállapításakor. Az ingatlan értékét ingatlanforgalmi szakértő (igazságügyi szakértő, vagy megfelelő OKJ képesítéssel rendelkező szakértő) által készített 3 hónapnál nem régebbi értékbecsléssel szükséges alátámasztani. A Közreműködő Szervezetnek és az Irányító Hatóságnak lehetősége van arra, hogy egyes ingatlanok fedezeti értékét saját ingatlanforgalmi szakértője igénybevételével felülvizsgálja! Zálogjoggal terhelt ingatlan biztosítéki értékének számítása: Az értékbecslésben megjelölt nettó forgalmi érték 70%-át kiszámítva kapjuk meg az ingatlan biztosítéki értékét, majd ezt kell csökkenteni a zálogjoggal biztosított követelés értékével, az így kapott érték vehető figyelembe. Több ingatlant terhelő egyetemleges jelzálogjog esetén a terhelt ingatlanok forgalmi értéknek együttes összegének kell a 70%-át alapul venni, majd ezt az értéket kell csökkenteni a zálogjoggal biztosított követelés értékével, az így kapott „tiszta” érték vehető figyelembe. Ingatlan-jelzálog alapításra a Magyar Köztársaság területén fekvő, forgalomképes, az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként feltüntetett, elsősorban tehermentes és a pályázó tulajdonában lévő ingatlan, önkormányzati tulajdon esetén a törzsvagyon részét nem képező ingatlan fogadható el.


3

Amennyiben a zálogtárgy nem a pályázó tulajdona, azonban a zálogszerződés tartalma megfelel az előírásoknak, a jelzálog elfogadható biztosítékként. Amennyiben a megfelelő biztosítéki érték csak több ingatlan egyidejű felajánlása mellett biztosítható, akkor rögzíteni szükséges, hogy a jelzálogjog egyetemleges. Nem fogadható el biztosítékként jelzálogjog alapítása olyan ingatlanon, amelynek tulajdoni lapján az alábbi jogok, tények kerültek feltüntetésre az ingatlan-nyilvántartásban: végrehajtási jog a tulajdonossal szemben megindított felszámolás, végelszámolási eljárás kisajátítási eljárás megindítása jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezeti károsodás ténye bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elidegenítési és terhelési tilalom, amennyiben annak jogosultja nem járul hozzá az a jelzálogjog alapításához árverés, nyilvános pályázat kitűzése zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tulajdonjog fenntartással történt eladás, kivéve ha az eladó és - amennyiben a vevő nem a Kedvezményezett - a vevő a jelzálogjog alapításához hozzájárul perfeljegyzés haszonélvezeti, használati jog, kivéve ha annak jogosultjai közjegyző előtt nyilatkoznak arról, hogy a jelzálog tárgyát képező ingatlanból történő végrehajtás esetén e jogaikról feltétel nélkül és visszavonhatatlanul lemondanak. Kizárólag közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozat fogadható el. Amennyiben a biztosítékként nyújtandó jelzálogjog alapítása olyan ingatlanon történik, amely a projekt megvalósítási helyszínét képezi, abban az esetben az ingatlannak meg kell felelnie a beruházással érintett ingatlanokra vonatkozó szabályozásnak (pl.: per-és igénymentesség) is, azaz a biztosítékokra vonatkozó szabályoknak és a beruházással érintett ingatlanokra vonatkozó szabályoknak egyaránt teljesülniük kell. A jelzálogszerződés megkötéséhez a következő dokumentumok benyújtása szükséges: a) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, mely akár Takarnet rendszerből letöltött is lehet b) értékbecslés, mely tartalmazza az ingatlan azonosítását, nettó forgalmi értékét, fényképeket az ingatlanról, valamint az alkalmazott módszert, mellyel a nettó forgalmi érték megállapításra került c) értékbecslési tevékenység folytatására vonatkozó jogosultság igazolása: igazságügyi szakértő esetén a nyilvántartási azonosító, OKJ-s esetén a Cégkivonat vagy egyéni v. i., bizonyítvány másolata Ha a kedvezményezett a fejlesztés tárgyát képező ingatlant ajánlja fel biztosítékként, az ingatlannak a zálogszerződés aláírásakor fennálló értékét kell figyelembe venni annak megállapítása során, hogy a felajánlott biztosíték eléri legalább a már folyósított, illetve az aktuálisan igényelt támogatási összeg összértékének mértékét. A jelzálogszerződés megkötésével, közokiratba foglalásával és a jelzálog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésével/törlésével kapcsolatban felmerült költségek a kedvezményezett terhelik, ezen tevékenységek elvégzéséről ő gondoskodik.


4

2. Bankgarancia

Bankgarancia alatt a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, 1996. CXII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézetek által adott, feltétlen és visszavonhatatlan fizetési ígéretet megtestesítő pénzügyi garancia értendő. A pénzügyi garancia alapján a garanciát kiadó intézmény - amennyiben a Kedvezményezett bármely, a Támogatási Szerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tett eleget – a Közreműködő Szervezet felhívására a bankgarancia összegét átutalja a Támogatónak. A pénzügyi garanciának a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget kell Kedvezményezettként megjelölnie, feltétel nélkülinek és visszavonhatatlannak kell lennie. A bankgarancia-nyilatkozatnak tartalmaznia kell 1. a hitelintézet kifejezett fizetési kötelezettségvállalását, 2. a hitelintézet pontos és teljes nevét, 3. a jogosult (NFÜ) nevét és adatait és azt, hogy az NFÜ javára kell teljesíteni, 4. annak pontos megnevezését, hogy mely jogviszony (a támogatási szerződés szerinti felek és a szerződésszám megjelölése) alapján áll fenn a fizetési kötelezettség, 5. annak kikötését, hogy a garanciavállalás feltétlen és visszavonhatatlan, azzal a kivétellel, hogy előírható a fizetési igény írásbeli benyújtása, a bankgarancia egyidejű bemutatásával, továbbá annak feltüntetésével, hogy a támogatott fizetési kötelezettségét nem vagy nem szerződésszerűen teljesítette, 6. annak rögzítését, hogy a hitelintézet az alapjogviszony vizsgálatára nem jogosult, 7. azt, hogy a kötelezettségvállalás önálló, 8. a bankgarancia számát, egyedi azonosítóját, 9. a cégszerű banki aláírást, 10. a pontos összeget – összeghatár jellegű megjelöléssel – számmal és betűvel, 11. a legfeljebb 5 banki munkanapban megállapított fizetési határidőt, 12. a bankgarancia érvényességének kezdetét és végét. Az NFÜ-nek az 5. pont szerinti esetben a fizetési kötelezettség nem vagy nem szerződésszerű teljesítéséről elegendő nyilatkoznia, igazolási kötelezettség nem áll fenn. Ha a kedvezményezett az előzetesen közzétett mintától eltérő bankgarancia-nyilatkozatot nyújt be, a KSZ a nem megfelelő bankgarancia-nyilatkozatot elutasíthatja. További feltételek meghatározása esetén, egyedi mérlegelés alapján a KSZ dönt a bankgarancia biztosítékként történő elfogadhatóságáról. 3. Garanciaszervezet által vállalt kezesség

Az NFÜ közleményt ad ki azokról a garanciaszervezetekről, melyek kezességvállalását biztosítékként elfogadja. A valamely IH által megfelelőnek minősített garanciaszervezet kezességvállalása más IH illetékességi körébe tartozó pályázat esetében is elfogadható külön minősítés nélkül, ha a garanciaszervezettel kapcsolatban nem merült fel olyan körülmény, amely alapján a megfelelősége megkérdőjelezhető. A 2012. március 26. napján közzétett közlemény szerint a jelenleg elfogadott garanciaszervezetek: Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Unió Garancia Szövetkezet Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány


5

4. A gazdasági társaságok, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetek

vezetőjének vagy tulajdonosának kezességvállalása Kezes lehet a) a gazdasági társaság esetén aa) a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti vezető tisztségviselő, ab) ha a kezes a tulajdonos, a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti tag (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság), kivéve a közkereseti társaság tagja, illetve a betéti társaság beltagja, b) egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó, c) szövetkezet esetén, ha ca) a kezes a vezető, az igazgatóság elnöke (ennek hiányában az ügyvezető elnök), cb) a kezes a tulajdonos, a tag (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság), d) nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetek esetén az alapító okiratban megjelölt vezető tisztségviselő, illetve a tulajdonos (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság), e) egyház esetén a támogatást igénylő egyházi szerv hivatalos képviselője, illetve egyházi intézmény esetén a fenntartó egyházi szerv hivatalos képviselője. f) egyesületek esetében nyilvánvalóan az egyesületről rendelkező jogszabályok alkalmazásával állapítható meg, ki minősül vezetőnek, illetve tagnak. A Ptk. 61. § (3) bekezdése szerint az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább 10 alapító tag az egyesület megalakítását kimondja, az egyesület alapszabályát elfogadja, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza és Magyarországon székhellyel rendelkezik. Így vezetőnek értelemszerűen a képviseletre jogosult tag minősül. A gazdasági társaságban funkcionáló tulajdonos – aki vagyoni hozzájárulásával válik azzá – megfelelője az egyesület esetében pedig a tagdíjat fizető, egyébként szintén nyilvántartott (Ptk. 61.§ (1) bekezdés) tag. Így az egyesület vezető tisztségviselője, illetve bármely tagja is alkalmas lehet biztosítéknyújtásra. A kezes kizárólag közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezességet vállalhat. Kezes csak az lehet, aki a KSZ által elvégzett bonitásvizsgálat alapján kezesként elfogadható, és kijelenti, hogy a bonitásvizsgálat során figyelembe vett vagyont a biztosítéknyújtási kötelezettség fennállásáig nem idegeníti el és nem terheli meg. Természetes személy legfeljebb 50 millió forint megítélt támogatási összegig vállalhat kezességet. Egy projekt vonatkozásában több kezes is vállalhat kezességet (természetes és jogi személy is). A bonitás vizsgálat lefolytatásának eljárásrendjét az NFÜ külön útmutatóban szabályozza: 4.1 Közös szabályok magánszemély és gt. kezességvállalása esetén: A kezes az útmutató 1. számú melléklete szerinti adatlapot, valamint a 2. számú melléklete szerinti nyilatkozatot is magába foglaló, kezességvállalásról kiállított közjegyzői okiratot köteles benyújtani a közreműködő szervezethez. A kezességvállaló nyilatkozat közjegyző általi hitelesítése, amely ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány), nem felel meg a jogszabályi kívánalomnak, csak a készfizető kezességvállalást egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatként közjegyzői okiratba foglalása (ügyleti okirat) fogadható el.


6

Ha a közjegyzői okiratból a 2. számú melléklet szerinti nyilatkozat hiányzik, vagy annak nem képezi részét az 1. számú melléklet szerinti adatlap, akkor a kezességvállalás nem fogadható el a támogatás biztosítékaként. Ha az adatlap nem vagy hiányosan került kitöltésre, a kezességvállalás nem fogadható el a támogatás biztosítékaként. Az adatlapon közölt adatokat, információkat alátámasztó dokumentumok (pl. hatósági igazolványok, jövedelem-igazolás, más kezességvállalás összegét alátámasztó dokumentum, gépjármű forgalmi engedélye, tulajdoni lap, az értékpapír vagy egyéb az adatlapban szereplő vagyontárgy a nyilatkozattételt megelőző napi forgalmi/becsült értékét tanúsító dokumentum) utólag, a közreműködő szervezet felhívására a támogatási jogviszony fennállása alatt bármikor ellenőrzésre kerülhetnek. 4.2 Bonitásvizsgálat lefolytatása magánszemély kezességvállalása esetén A kezességvállalás nem fogadható el a projekt biztosítékaként, ha a) a kezesnek köztartozása áll fenn, b) a kezes szerepel a Központi Hitelinformációs Rendszerben vagy annak alrendszereiben, c) a kezes végrehajtási eljárás alatt áll d) ingatlan-tulajdon esetén a kezes tulajdoni hányadára eső teher összege meghaladja a kezest megillető tulajdoni hányad becsült forgalmi értékének felét. Ha az adatlap VI. 1. pontjában feltüntetett ingatlan vagy a VI. 2. pontjában feltüntetett gépjármű tulajdonjogát érintő per van folyamatban vagy igény áll fenn, az érintett ingatlan vagy gépjármű értéke a vizsgálat során nem vehető figyelembe. Ha az adatlap VI. 1. – VI. 6. pontjában feltüntetett vagyonelemek együttes értéke – korrigálva az V. 2., V. 5. pontokban foglalt kötelezettség összegével – eléri, vagy meghaladja a kezességvállalással biztosítani kívánt támogatási összeget, akkor a kezességvállalás biztosítékként elfogadható. A közreműködő szervezet a kezességvállalás tárgyában hozott döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a pályázót/kedvezményezettet. 4.3 Bonitásvizsgálat lefolytatása gazdasági társaság kezességvállalása esetén A kezességvállalás nem fogadható el a projekt biztosítékaként akkor, ha a) a kezesnek köztartozása áll fenn, b) a kezes szerepel a Központi Hitelinformációs Rendszerben vagy annak alrendszereiben, c) a kezes felszámolási eljárás, csődeljárás, végelszámolási eljárás, cégjegyzékből történő törlési eljárás, végrehajtási eljárás alatt áll, d) a kezes adószámát a nyilatkozattételt megelőző egy évben legalább két alkalommal felfüggesztették vagy a kezes adószáma a nyilatkozattételkor felfüggesztés hatálya alatt áll, e) az adatlap II. 11. pontja szerinti saját tőke összege nem éri el a II. 10. pont szerinti jegyzett tőke összegét, f) az adatlap III. 1. és III. 2. pontja szerinti utolsó két lezárt üzleti évben elért, mérleg szerinti eredmény bármelyik évben negatív g) ingatlan-tulajdon esetén a kezes tulajdoni hányadára eső teher összege meghaladja a kezest megillető tulajdoni hányad becsült forgalmi értékének felét.


7

Az e-f) pont kizárólag azon gazdasági társaságok vonatkozásában releváns, amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt üzleti évvel. Az egy lezárt üzleti évvel rendelkező gazdasági társaságnál ezt kizárólag a lezárt üzleti év vonatkozásában kell vizsgálni. Ha az adatlap V. 1. pontjában feltüntetett ingatlan vagy a V. 2. pontjában feltüntetett gépjármű tulajdonjogát érintő per van folyamatban vagy igény áll fenn, az érintett ingatlan vagy gépjármű értéke a vizsgálat során nem vehető figyelembe. 3) Ha az adatlap V. 1. – V. 6. pontjában feltüntetett vagyonelemek együttes értéke – korrigálva az IV. 2., IV. 5. pontokban foglalt kötelezettség összegével – eléri vagy meghaladja a kezességvállalással biztosítani kívánt támogatási összeget, akkor a kezességvállalás biztosítékként elfogadható. A közreműködő szervezet a kezességvállalás tárgyában hozott döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a pályázót/kedvezményezettet. 4.4 Önkormányzatok kezességvállalása Önkormányzat abban az esetben vállalhat kezességet, ha a nyilatkozattétel időpontjában nem áll, valamint a nyilatkozattételt megelőző két évben nem állt a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás hatálya alatt. Az önkormányzatok kezességvállalási nyilatkozatát az 5. számú melléklet tartalmazza. 5. Biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény Kiállítása esetén, a biztosítókról és biztosítási tevékenységekről szóló 2003. LX. törvény hatálya alá tartozó intézmények által adott kötelezvény (biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény) értendő. A biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezesi kötelezvénynek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget kell Kedvezményezettként megjelölnie, feltétel nélkülinek és visszavonhatatlannak kell lennie.

Miskolc, 2012.08.14.


8

Útmutató a támogatás ellenében nyújtott biztosítékokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez

Recommend Documents