UNIVERZITA KARLOVA V PRAZE Filozofická fakulta
A MAGYAR IGÉK PARADIGMATIKUS RENDSZERE (Paradigmatic system of Hungarian verbs)
Zpracoval: Radek Patloka Ústav slavistických a východoevropských studií Obor: MAĎARŠTINA Vedoucí diplomové práce: Doc. István H. Tóth, CSc.
květen 2010
1
Prohlašuji, že jsem diplomovou práci vypracoval samostatně s využitím uvedených pramenů a literatury.
V Praze, 30. dubna 2010 podpis:
2
TARTALOM
0. Bevezetés: az alapprobléma megnevezése; jelen kutatás céljának, irányainak és határainak a kijelölése ............................................................................................. 5 1. Az ige ....................................................................................................................... 8 1.1. Az ige meghatározása .................................................................................. 8 1.2. Az igék osztályozása ................................................................................... 8 2. Bevezetés az ige alaktanába .................................................................................... 13 3. Morfémák ................................................................................................................ 14 3.1. A morfémák típusai ..................................................................................... 15 3.2. A morfémák alternációi ............................................................................... 16 4. Az igetövek .............................................................................................................. 17 4.1. Az abszolút, potenciálisan abszolút és a relatív igetövek ........................... 19 5. Az igealak alaprészei ............................................................................................... 20 6. A magyar igetövek realizációja a ragozási paradigmákban .................................... 21 7. Az elıhangzó (kötıhangzó funkciójú elıhangzó) ................................................... 30 8. Az igealak képzıi .................................................................................................... 31 8.1. Az igealak képzıinek a legfıbb jellemzıi .................................................. 31 9. Az igealak jelei ........................................................................................................ 31 9.1. Az igealak jeleinek a legfıbb jellemzıi ..................................................... 31 9.2. Az igealak jeleinek a használata ................................................................. 32 9.2.1. A jelen idı jelének a használata ..................................................... 32 9.2.2. A múlt idı jelének a használata ...................................................... 32 9.2.3. A feltételes mód jelének a használata ............................................ 34 9.2.4. A felszólító mód jelének a használata ............................................ 36 10. Az igealak ragjai ................................................................................................... 36 10.1. Az igealak ragjainak a legfıbb jellemzıi ................................................. 36 10.2. Az igei személyragok áttekintése ............................................................. 37 10.3. Az igei személyragok használata .............................................................. 38 11. Az igealak felépítése ............................................................................................. 47 12. Az igeidık ............................................................................................................. 49 12.1. A jelen idı ................................................................................................. 49 12.2. A múlt idı ................................................................................................. 49
3
12.3. A jövı idı ................................................................................................. 50 12.4. A magyar igeidık paradigmatikus rendszerének az áttekintése ............... 50 13. Az igemódok ......................................................................................................... 52 13.1. A kijelentı mód ........................................................................................ 52 13.2. A feltételes mód ........................................................................................ 53 13.3. A felszólító mód ....................................................................................... 54 14. Az igeragozás ........................................................................................................ 56 14.1. Az iktelen ragozás .................................................................................... 57 14.1.1. Az iktelen ragozás paradigmái ..................................................... 60 14.2. Az ikes ragozás ......................................................................................... 70 14.2.1. Az ikes ragozás paradigmái ......................................................... 71 14.3. Hét sajátságos ige (tesz, vesz, lesz, hisz, visz, eszik, iszik) ragozása ......... 76 14.4. A van, megy, jön igék ragozása ................................................................ 82 14.5. A nem teljes paradigmájú igék ................................................................. 84 14.6. Az igealaki homonímia az igeragozási paradigmákban ........................... 84 15. Összefoglalás ........................................................................................................ 86 16. Shrnutí .................................................................................................................. 87 17. Summary .............................................................................................................. 89 18. Felhasznált irodalom ............................................................................................ 91 19. A táblázatok mutatója ........................................................................................... 93 20. Az alkalmazott rövidítések feloldása ................................................................... 95
4
0. Bevezetés: az alaprobléma megnevezése; jelen kutatás céljának, irányainak és határainak a kijelölése
Ebben a dolgozatban olyan témáról írok, amelyik állandó kutatások, elemzések, nézetütközések tárgya. Ez a magyar igék paradigmatikus rendszere. Kézenfekvı a kérdés: miért áll mindig a nyelvészek szakmai érdeklıdésének az elıterében ez a probléma? Véleményem szerint azért, mert az ige – sokféle. Ezt a sokféleséget, színességet, sokszálúságot és rétegzett vizsgálatot éppen az indukálja, hogy az ige valóban számos aspektusból közelíthetı meg. Elöljáróban rögzítem, hogy mindegyik nézıpontnak megvan a maga létjogosultsága és a kutatásokon alapuló jelentıs szakirodalma. Mindenekelıtt, a hagyományos nyelvészeti felfogás, tehát a nyelvtörténet felıl éppúgy elemezhetjük ezt a szófajt, ahogy a leíró nyelvszemlélet is helyénvaló mind a morfológiai, mind a mondattani kategóriák vonatkozásában. Itt szükséges jeleznem, hogy a funkcionális nyelvtan az igét kreatív szemlélettel vizsgálja a mondat szintjén, vagyis más aspektusra, közelebbrıl: a kommunikációra és a pragmatikára helyezi a hangsúlyt. Nem feledkezhetünk el az ige szemantikai elemzésérıl sem. Létjogosultságuk van a dialektológiai és a szociológiai kutatási módszereknek is az ige vonatkozásában. A generatív nyelvészet is körüljárta a maga sajátságos módszertanával az ige világát. Nyelvészeti körökben közismert, hogy a generatív nyelvészet nem a nyelvhasználatra tekint elsısorban, nem a nyelvi kompetenciák érvényességével foglalkozik elsıdlegesen, hanem egy absztraktnak tekinthetı nyelv, illetıleg nyelvi képesség modellálásával (Cseresznyési 2009: 405). Az alkalmazott nyelvészet olyan stúdiumai, mint a nyelvpedagógia, vagy a helyesírás (ortográfia), a helyesejtés (ortoépia) mind egyaránt kitüntetett figyelemmel van az ige iránt. Mi az oka ennek a szerteágazó vizsgálatnak? Az, hogy a szakemberek és a közemberek egyaránt használható, érvényes válaszokat várnak erre a kérdésre: mi az ige? Jelen dolgozatomban a tanulmányaim, a kutatásaim és a tanítási tapasztalataim alapján ezt mondom ki elsıként: az ige olyan szó, amely mindig valamilyen igealakban fordul elı. Ezzel lehatároltam a témámat a leíró morfológia területére, mert ezt a szófajt, vagyis az igét a nyelv síkján és nem a beszéd, nem a kommunikáció, nem a pragmatika,
5
nem a szövegvilág aspektusából vizsgálom. A magyar nyelv, és ugyanígy a ragozó típusú nyelvek feldolgozásában, elengedhetetlen a szavak egyes alakjainak az elemzése. A továbbiakban szükséges elhatárolnom jelen kutatási irányomat a tágabb értelemben vett morfológia vonatkozásában is, ugyanis ebben a dolgozatomban az igealak áll az érdeklıdés középpontjában, és nem az ige szófajiságának a kérdései. Ennélfogva kutatásaim fı irányát ezek a témakörök jelölték ki: az igetövek; az igealak képzıi, jelei, ragjai és ezek használata; az igealak felépítése; az igeidık; az igemódok; az ige ragozása. Mivel az igealak elemzése több nézıpontot is kínál, jelen dolgozatomban hangsúlyosan a magyar igék paradigmatikus rendszerével foglalkozom. Kutatási eredményeim számba vételekor az alkalmazott morfológia szakkifejezést tartom szem elıtt, ezzel a kutatásaim gyakorlati hasznosságára hívom fel az alkalmazott nyelvészet figyelmét. Abból a közismert felfogásból indulok ki, hogy minél bonyolultabb valamelyik nyelv mondattana, annál szegényebb az alaktana. A magyar nyelv viszont azok közé a nyelvek közé tartozik, amely nyelvek sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódolnak morfológiailag, amelyeket más nyelvek szintaktikailag fejeznek ki. A nyelvtudomány is felosztható elméleti és gyakorlati nyelvészetre. Az utóbbit a magyar nyelvben elsısorban alkalmazott nyelvészetnek nevezzük. Az alkalmazott nyelvészetet nem alárendelt nyelvészetnek tekintem, hanem úgy, ahogyan Szépe György használja: hasznos nyelvészetnek (Szépe 1971). Magam is így gondolkodom a nyelvtudományról. Jelen dolgozatomat is e szemlélet nyomán készítettem. Vagyis: nem arra törekedtem, hogy egyszerően az elméleti nyelvtudomány eredményeit idézgessem szükségtelenül, esetleg a könyvtárnyi szakirodalmat szaporítsam mennyiségileg, és egyáltalán nem illusztrálni akartam a nyelvtudományi iskoláknak a morfológia terén elért elméleti vívmányait. Kutatásaim is és ez a dolgozatom is szolgáltatás akar lenni legfıbb célja szerint. Egyrészt a magyar igék paradigmatikus rendszerét foglalom össze úgy, hogy hozzáteszem a magam tételesen bizonyított felfogását az idıszerő kutatási eredményeimmel együtt. Másrészt ezeket az általam igazolt kutatási eredményeimet a magyar mint idegen nyelv oktatása aspektusából mutatom be, hasznosítandó ıket a nyelvpedagógia terén. Nyilvánvaló számomra, hogy az elméleti morfológia és az alkalmazott morfológia kapcsolatai kölcsönösen erısítik egymást jelen dolgozatomban, mert vissza fognak hatni egymásra. És ugyanígy jelen lehetnek a most bemutatandó kutatási eredményeim 6
a nyelvpedagógiában, a tolmácsolás és a fordítás, továbbá a szótárkészítés területén is, hogy csak a legfontosabb felhasználási lehetıségeket érintsem itt és most. Az alkalmazott morfológia a nyelvvel való hasznos foglalatosság, amely az elméleti és a gyakorlati nyelvészet határsávjában található, a jelentısége éppen ezért nem becsülhetı alá. A magyar nyelv és nyelvészet tanulásakor és a magyar nyelv idegen nyelvként való tanításakor jutottam el arra a felismerésre, hogy az idegennyelvtanárnak többet kell foglalkoznia gyakorlati kérdésekkel, elıtérbe állítva az oktatómunkájában a célnyelvet. Ezt tudatos és tudományos felkészülésben és gyakorlati megvalósításban az alkalmazott, vagyis a hasznos nyelvészeten belül lehet érvényesíteni, mégpedig ennek a nézetnek a fontossága, szerepe és helye vonatkozásában (Poór 2001: 14). Kétségtelen, hogy a nyelvoktatásban és a nyelvpedagógiában új feladatok állnak elıttünk. Ezekhez a feladatokhoz járulok hozzá – szándékaim szerint – jelen szakdolgozatommal. Elıtérbe helyezem azt az antropológiai alapelvet, hogy mindenkinek biztosítandó a teljes körő kommunikációs lehetıség, így az idegen nyelvek tanítása és tanulása. A magyar igék paradigmatikus rendszerével kapcsolatos, alkalmazott morfológiai aspektusú kutatásaimat összefoglaló jelen dolgozatom ezt az antropológiai és nyelvpolitikai szemléletet (Pokol 1995: 17) érvényesíti a gyakorlatban. A magyar igék paradigmatikus rendszerét a saját nézeteimet is tartalmazó tudományos alapú és tudatos kutatásban tekintettem át, mert kiemelt célom az alkalmazott morfológiában elért és bizonyított eredményeim hasznosíthatóságának az elıtérbe helyezése.
7
1. Az ige 1.1. Az ige meghatározása Az ige olyan szó, amelyik mindig valamilyen igealakban fordul elı. Az ige cselekvést, történést vagy állapotot kifejezı szó; igealak. A mondatban mindig állítmány, tehát más mondatszerepbe nem kerülhet. A toldalékai által idıre, módra, számra és személyre utal, szemantikai és szintaktikai bıvítményeivel (tárgy, határozó stb.) együtt meghatározza a mondat szerkezeti vázát, a mondat alapstruktúráját (Lengyel 2000). Az ige természetére, viselkedésére legjellemzıbb tulajdonság a hajlékonyság. Erre a sokfélességre azért van szükség, mert mindegyik igealak mást és mást jelent, egyiket sem lehet a másik helyett alkalmazni (H. Tóth 1997). 1.2. Az igék osztályozása • Az igék a fogalmi jelentésük alapján Az igealakkal cselekvés, történés vagy állapot fejezhetı ki. Az igék a jelentésük alapján a következıképpen osztályozhatók, például: a) fizikai cselekvést kifejezı igék: söpör, fúr, rúg, fız, varr, kalapál, fest, biciklizik, fürdik, napozik, harap, épít stb.; b) gondolati cselekvést kifejezı igék: gondol, gondolkodik, töpreng, beszél, emlékszik, figyel, olvas, szoroz, spekulál stb.; c) mozgást kifejezı igék: fut, síel, közeledik, közlekedik, megy, jön, halad, siet, szalad, rohan, szánkózik, vezet, gyülekeznek, terelget stb.; d) érzékelést kifejezı igék: hall, lát, ízlik, szagol, érez, bőzlik, illatozik stb.; e) természeti jelenségeket kifejezı igék: alkonyodik, esteledik, virrad, hajnalodik, ködlik, párásodik, fagy, beborul stb.; f) hangutánzást kifejezı igék: ugat, nyávog, kukorékol, cincog, csiripel, zakatol, süvít stb.; g) állapotváltozást kifejezı igék: tágít, szőkül, szőkít, romlik, olvad, hízik, lesoványodik, szétesik, átváltozik stb.; h) érzelmi viszonyulást kifejezı igék: haragszik, örül, tőr, szenved, gyötör, szeret, imád stb.; i) mondásigék: közöl, beleszól, mond, szól, javasol stb.
8
• Az igenemük alapján A cselekvı-igei cselekvéstartalom-cselekvés irányulásának viszonya alapján az igéket igenem kategóriákba sorolhatjuk. Az igenem sajátos szemantikai kategória, mely az igék fogalmi grammatikai jelentésébıl indul ki, érinti az igék vonzatkeretét, a
vonzatkeretek
egymásba
alakíthatóságát,
az
igének
és
az
úgynevezett
cselekvéshordozónak a viszonyát, valamint az ige morfológiai felépítését (képzését, ragozását) is (Lengyel 2000). a) az aktív (cselekvı) ige Olyan tevékenységet, cselekvést fejez ki, amely függ az igealany akaratától, szándékos, többé-kevésbé tudatos közremőködésétıl. Az aktív ige alanya maga a cselekvı. Ebbe a csoportba tartoznak a cselekvı, a mőveltetı és a visszaható igék. A cselekvı ige lehet tranzitív vagy intranzitív, attól függıen, hogy a cselekvés ráirányul-e valamely személyre, dologra, vagy sem. Cselekvı igék, például: fizet, beszél, cserél, tanul stb. Csak intranzitív cselekvı igék, például: szalad, pityereg, hajlong, robog, politizál, teniszezik, ugat, mosolyog stb. Ezeknek az igéknek a hatóköre csak az alanyra vonatkozik, más személyre vagy dologra nem. Hozzájuk képest a tranzitív igék olyan cselekvést tartalmaznak, mely valamely személyre, dologra irányulnak. A tranzitív cselekvı igének tehát értelemszerően van vonzata. Ez leggyakrabban a tárgyi vonzat, például: ábrázol, kilyukaszt, helyez, kioszt, tesz stb. A vonzata határozói is lehet, például: kacsint valakire, örül valaminek, belekarol valakibe, belenyúl valamibe, gondol, figyel valamire/valakire, nekifut valaminek/valakinek, küzd valamiért, rajong valakiért/ valamiért stb. (Lengyel 2000). Morfológiai felépítésük szerint a cselekvı igék lehetnek képzetlenek vagy képzettek. A képzı nélküliek, például: ad, sül, ver, hord, néz, nyal, vesz stb. Képzısek, például: leborít, érettségizik, kopogtat, mosolyog, harapdál, támogat stb. (Lengyel 2000). b) a mediális ige (középige) Olyan történést, állapotot, állapotváltozást vagy képességet fejez ki, amely független az igealany akaratától, szándékától, tevékeny közremőködésétıl. Ide tartoznak az alany létét vagy nemlétét kifejezı létigék (van, lesz, létezik) is (Lengyel 2000). A történést jelentı igék, például: fagy, hajlik, leng stb; állapotváltozást jelentık, például: pusztul, betegszik, tágul stb.; állapotot, képességet jelentık, például: van, marad, fáj, tud, képvisel, létezik, tartozik (vhova), rendelkezik (vmivel) stb. (Lengyel 2000).
9
A mediális az egyetlen olyan igenem, mely alanytalan igéket is tartalmaz. Ezekhez az igékhez olyan vonzatstruktúra is tartozik, melyben az alanyi vonzathely lexémával való kitöltése tilos, például: alkonyodik, villámlik, havazik stb. Ritkán elıfordulhatnak úgynevezett fakultatív alanyú mediális igék, például: esik, szemerkél, borul stb. (Lengyel 2000). A mediális igék alanya olyan személyt vagy dolgot nevez meg, mellyel történik valami, mely elvisel, átél valamiféle állapotváltozást, illetve valamilyen állapotban van. Érdekességként megemlítendı, hogy a felszólító alakjuk nem reális felszólítást, hanem óhajt fejez ki, például: Gyógyulj meg!, Ne boruljon be az ég! stb. (Lengyel 2000). A mediális igék jellegzetesen intranzitívak. Tipikus bıvítményük az okhatározó, például: elfáradt az utazástól, köhög az allergia miatt, kifehéredik a mosástól stb. (Lengyel 2000). A mediális és a cselekvı igék között nem lehet éles határt vonni. Néhány ige mediális és cselekvı értelemben is elıfordulhat, például: Köhögtem, hogy rám figyeljenek (a köhög cselekvı ige); Megfáztam, és most köhögök (a köhög mediális ige). Ezek az átmeneti jellegő igék aktívak és mediális jelentésőek is, ezért mediális-cselekvı vagy medioaktív igéknek nevezhetjük ıket (Lengyel 2000). Az -ód(ik)/-ıd(ik) képzıs mediális igék hasonló jelentésőek, mint a szenvedı igék, például: a könyv megíródik, a léggömb felfújódik, az ügy elintézıdik stb. (Lengyel 2000). A mediális igék is vagy képzetlenek, vagy képzettek lehetnek. Képzı nélküliek, például: nı, fagy, él, fogy, van, esik, dıl, kap stb. A képzısek például igékbıl, vagy névszókból képzettek. A mediopasszív igék képzıje -ód(ik)/-ıd(ik), például: megduplázódik, tisztázódik, lejátszódik stb. A mediális ige tipikus képzıi: -ul/-ül, -od(ik)/-ed(ik)/-öd(ik), például: megdrágul, fakul, szürkül, felfrissül, állandósul, megbátorodik, vörösödik stb. (Lengyel 2000). c) a passzív (szenvedı) ige Olyan tevékenységet, cselekvést fejez ki, amely mástól indul ki, de amelyet az igealany mintegy elvisel, eltőr, elszenved. A passzív ige úgy ábrázolja a cselekvést, mintha az az alanynál érne véget. A passzív igének nincs grammatikai tárgya. Ikes ragozású passzív igék tipikus képzıi: -atik/-etik, -tatik/-tetik. A szenvedı igék használata a mai magyar nyelvben ritka. A passzív jelentést ma elsısorban passzív igeneves szerkezetekkel, körülírással vagy mediális igékkel fejezzük ki, például: a ház eladatik helyett: a ház el van adva, a ház eladásra kerül. 10
d) a mőveltetı (kauzatív) igék A mőveltetı igék azt fejezik ki, hogy az igealany a cselekvést nem maga végzi, hanem mással végezteti. Az aktív cselekvı igékbıl -at/-et, -tat/-tet képzı segítségével hozzuk létre ıket. A mőveltetı ige tárgyas. Az instrumentalisszal áll vonzatban, például: A tanár felolvastatja a gyerekekkel a szöveget., Most kezdették el velük a takarítást., Elkészíttettük a ruhát a varrónıvel. stb. e) a visszaható igék A visszaható igék olyan cselekvést fejeznek ki, melynek alanya és objektuma maga a cselekvéshordozó. Cselekvı igékbıl hozzuk létre ıket, de maguk is cselekvést fejeznek ki. Képzıjük a -kod(ik)/-ked(ik)/-köd(ik), -koz(ik)/-kez(ik)/-köz(ik) vagy -ód(ik)/ -ıd(ik), például: fésülködik, borotválkozik, mosakodik, törülközik, ajánlkozik stb. (Lengyel 2000). Ezeket az igéket át lehet alakítani cselekvı tárgyas ige + visszaható névmás kapcsolatára, például: megalázkodik → megalázza magát, felruházkodik → felruházza magát stb. (Lengyel 2000). A visszaható igékben van némi passzív jelentéstartalom, mert a cselekvı saját cselekvésének az elszenvedıje. A mediális vagy mediopasszív jelentéső igékhez képest azonban továbbra is cselekvı jelentéső marad, például: borotválkozik, ajánlkozik stb. • Az igék az aspektuális jelentésük és az akcióminıségük alapján Tágabb értelemben az ige grammatikai jelentéseihez tartozik az aspektuális jelentés, az akcióminıség és a tranzitivitás is; e jelentések hordozói elsısorban az igetövek, az igeképzık és a tövekhez kapcsolódó igekötık (Kugler 2000). • az ige aspektuális jelentése – Az igék jelentésének része az a tartalom, amellyel meghatározzák, illetve befolyásolják a mondat belsı idıszerkezetét, azaz a mondatban megjelölt esemény idıviszonyait (Kugler 2000). Az igeaspektus szempontjából az igék a következı csoportokra oszthatók: a) folyamatosak – cselekvést jelentık, például: szalad, dolgozik, énekel stb.; – nem cselekvést jelentık, például: virágzik, lóg, nı, elhelyezkedik, van, létezik, rendelkezik, hasonlít, megfelel stb. b) nem folyamatosak – mozzanatot jelölık, például: tüsszent, összekoccan, villan; végpontot jelölık, például: megtalál, elnyer, befejez stb. (Kugler 2000)
11
A folyamatos igéknek nincs belsı határpontjuk. A nem folyamatosak abban különböznek tılük, hogy jelentésükben van valamilyen korlátozás, belsı határpont. A határpontok lehetnek a cselekvés elején, például: megszeret; végén, például: elolvas; lehetnek kétoldaliak, például: csillan ´egy pillanatig´. A határpontok lehetnek abszolútak, például: érez: megérez ´kezdet´, iszik: megissza ´végpont, a cselekvés végbemenetele´. Jelentése alapján a határ lehet mennyiségi és/vagy eredményhatár, például: megír, kitisztít, felébreszt; valamint idıhatár: például: ízlel: megízlel ´kezdet´. A belsı határpont tehát a nem folyamatos ige jelentésének része, fogalmi jelentésétıl elválaszthatatlan a szemantikai jegye. A magyarban is vannak igeszemléleti (aspektus)párok, amelyek folyamatos–nem folyamatos oppozíciót alkotnak, például: hall : meghall, szagol : megszagol, virágzik : kivirágzik, találkozik : összetalálkozik, csinál : megcsinál stb. Olyan igék is vannak (a magyar igéknek majdnem a fele), amelyeknek nincs szemléleti párjuk, például: létezik, birtokol, megbocsát stb. Az ige kivételesen két szemlélető is lehet, tehát folyamatos és nem folyamatos is egyaránt lehet, például: modernizál, zsírtalanít, érzéstelenít, létesít stb., ezek általában idegen eredetőek vagy -ít képzısek (Kugler 2000). • az ige akcióminısége – Az akcióminıség az ige által jelölt esemény lefolyását, „cselekvésmódját” jelölı kategória. Akcióminısége csak annak az igének lehet, amely valamilyen eseményt, cselekvést, folyamatot jelöl. A szakirodalomban az igeaspektust és az akcióminıséget nem mindig választják szét. Általában azonban a folyamatos–nem folyamatos szembenállás kifejezésén túl minden olyan jelentésmódosulást az akcióminıség körébe sorolnak, amely érinti a cselekvés lefolyását. Az akcióminıségek a következık: a) kezdés (állapotot jelölı igékbıl hozható létre igekötı segítségével), például: tud → megtud, tetszik → megtetszik stb.; b) mozzanatosság, pillanatnyiság (megszakítható cselekvést jelentı igékbıl alkothatók), például: zörget → megzörget, lóbál → meglóbál stb.; c) eredményesség (megszakítható cselekvést vagy állapotváltozást jelentı igékbıl szerkeszthetık), például: olvas → elolvas, vár → megvár, sárgul → megsárgul stb.; d) gyakoriság (csak cselekvést jelentı igékbıl hozhatók létre), például: ölel → ölelget, hajol → hajolgat, mer → mereget stb.; 12
e) kicsinyítés (állapotváltozást és cselekvést jelentı igékbıl képezhetık), például: nı → növöget, eszik → eszeget, olvas → olvasgat stb. (Kugler 2000) • Az ige grammatikai jelentése Az ige alapkategóriái az idı (jelen, múlt, jövı), a mód (kijelentı, feltételes, felszólító), a szám (egyes, többes) és a személy (1., 2., 3.). Az ige grammatikai kategóriáinak a jelölıi az igejelek, például: i-sz-ik, tanul-t-am, fest-en-ék stb., a jelszerő igei segédszók, például: fog, volna; és a személyragok, például: vár-om, szeret-ünk, visz-lek stb.
Az igék, a jelentésükön (fogalmi, aspektuális) vagy igenemükön kívül a tranzitivitásuk (határozottságuk) alapján is osztályozhatók. A tranzitív igékre jellemzı, hogy ragozásuk általános vagy határozott, mert vagy határozatlan, vagy határozott tárgyra utalhatnak, például: olvas, számol stb. Az intranzitív igékre pedig az a jellemzı, hogy csak általános ragozásuk van. Határozatlan tárgyra utalnak, például: siet, fut stb. Az intranzitív igék igekötıvel ellátva határozott ragozásúak is lehetnek, például: jár – bejárta a világot, lejártam a lábam stb. A határozott tárgynak tekinthetı tárgyakat a ragozással foglalkozó fejezetben elemzem.
2. Bevezetés az ige alaktanába Jelen dolgozatom elején röviden, nem a teljességre törekedve tisztázom néhány alapfogalomnak a jelentését és hatáskörét, amely elemzés nélkülözhetetlen a késıbb tárgyalt igealakok helyes tagolásakor, vizsgálatakor. Ezek elsısorban az alaktan lényege és a magyar nyelv jellege. „Az alaktan, vagy más néven morfológia a szó szerkezetét, a szóalak felépítését vizsgálja. Tárgyalja a szó elemeinek, azaz a morfémáknak a fajtáit, azok különféle csoportosítási lehetıségeit valamint a morfémaosztályok, az alaktani kategóriák jellegzetes sajátosságait; foglalkozik a morfémák morfémaszerkezetté, lexémává vagy szóalakká kapcsolódásának a szabályszerőségeivel” (Patloka 2009: 29). A morfológiai elemzés további feladata a toldalékolt alakok szerinti szegmentálás, amely magában foglalja az egyes morfémáknak megfelelı morfok azonosítását; a ragozási paradigmák
13
szerkezetének a vizsgálata, ennek alapja, hogy a ragozási sorok mindig a jelen idı egyes szám harmadik személyő alakjából indulnak (Kiefer 2000). A magyar nyelv alapvetıen agglutináló, az úgynevezett analitikus affixáció jellemzi elsısorban. Ez azt jelenti, hogy a tıhöz1 kapcsoljuk a különféle toldalékokat, affixumokat, s ezek általában egy-egy grammatikai jelentést hordoznak. Ezek az affixumok, továbbá a tövek együtt a morfémák állományát alkotják. A morfémák a nyelvi rendszer alapegységei, a szóalak alapvetı alkotórészei, a legkisebb nyelvi elemek. A morféma az a minimális nyelvi egység, amely meghatározott formával és a hozzá kapcsolódó jelentéssel rendelkezik. Kisebb egységekre nem bontható. Például: csinál + n + ál: csinál- = a fogalmi jelentést hordozó tımorféma; -n- = feltételt jelölı morféma (affixum); -ál = az alany egyes számú második személyére, továbbá a harmadik személyő határozatlan tárgyra utaló morféma; szép + -ít + -get + -i: szép = a fogalmi jelentést hordozó tımorféma; -ít = a tımorféma jelentését és szófaját megváltoztató morféma (affixum); -get = az ige jelentését megváltoztató morféma; -i = az alany egyes számú harmadik személyre, továbbá a harmadik személyő határozott tárgyra utaló morféma (affixum).
3. Morfémák A magyar ige pontos ragozásakor vitathatatlanul fontos szerepet játszik az ige helyes morfológiai felépítése, tehát az egyes morfémák megfelelı kiválasztása, egymáshoz kapcsolódása. A magyar igékhez az agglutináló voltukból adódóan tágabb értelemben képzık, jelek vagy ragok tehetık hozzá. Ezek mind morfémák, amelyek egy-egy grammatikai jelentést hordoznak. A morfémák közé természetesen különféle tövek és azoknak az alternánsai is tartoznak. Ezek többféle kritériumok alapján osztályozhatók. A morfémák jelentése lehet fogalmi jelentés és viszonyjelentés. Fogalmi jelentésük jellemzıen a tımorfémáknak van: vár, kér, bír, figyel, fogyaszt, lép stb. A morfémák elsısorban grammatikai szabályok szerint kapcsolódnak egymáshoz: (tı + K + J + R). A morfémák közvetlenül a szavak építıelemei.
1
abszolút, potenciálisan abszolút vagy relatív
14
3.1. A morfémák típusai A morfémákat a típusuk alapján két csoportba sorolhatjuk. Ezek testes, azaz olyan morfémák, amelyek önálló hangtesttel rendelkeznek, vagy testetlen morfémák, amelyeknek nincs önálló hangtestük. Ezek további kisebb csoportokra oszthatók. A testes morfémák csoportjában, mivel a magyar nyelv csak relatívan szabad igei morfémákkal rendelkezik, kiegészítésként két alcsoportot is tárgyalok, ezek az abszolút szabad morfémák és a potenciálisan szabad morfémák. 1) A testes morfémák a) ide tartoznak a szabad morfémák, amelyek önmagukban fordulhatnak elı a mondatban. Ezért a szabad morfémák kizárólag tımorfémák lehetnek. aa) az abszolút szabad morfémák egyáltalán nem toldalékolhatók, nem vesznek részt a szóképzésben sem, például: talán, majdnem stb.; ab) a relatívan szabad morfémák, azaz az igei tımorfémák, amelyeket vagy testes affixumokkal vagy zérómorfémákkal (ld. késıbb) kell ellátni, hogy a mondatban alapvetı mondatrészi pozíciójukban megjelenhessenek, például: olvas-ø-ø-ø = egyes számú, 3. személyő, jelen idejő, kijelentı módú igealak; gyár-ø = nominatívuszi névszóalak; továbbá, például: ír, ház, vér, olvas, ember, barát, szép, néz, könny, lát, figyel, hét, tizenegy stb.; ac) a potenciálisan szabad morfémák fakultatív módon toldalékolhatók, esetenként felvehetnek toldalékokat, tipikusan ilyenek bizonyos határozószók vagy névutók, például: kinn/kint – kinnrıl – kintebb, fent – fentebb – fentrıl; nélkül – nélküli, szerint – szerinti stb.; b) a kötött morfémák, amelyek soha nem fordulhatnak elı önállóan, csak más testes morfémával együtt képesek lexémát, vagy szóalakot alkotni. Ide tartozik kivétel nélkül minden toldalék (affixum). ba) a toldalékok (affixumok), például: fel-, meg-; -kodik, -kedik, ködik; -t, -tt; -hat, -het; -unk, -ünk, -n-, -j- stb.; bb) a kötött tıalternánsok, például: te-, té-, tev-, tév-, ten- (tesz); hi-, hí-, hiv-, hív-, hin- (hisz) stb., az ikes igék tövei: e-, i-, igyek-, igyekez-, cselek-, cseleked-, lak- stb., a fiktív vagy passzív tövek: löv-, röp-, patt- (pattan), for- (forgat), leb(lebeg) stb.; bc) az egyedi kötött alternánsok, például: tür- (türelmetlenkedik), biz(bizakodik) stb.
15
A tımorféma tehát az, amelyhez a toldalékok (affixumok) járulnak, a toldalék pedig az, amelyik a tımorfémákhoz járul. A tımorfémák olyan morfémák, amelyek önállóan állhatnak, a toldalékok csak a tımorfémákkal összefüggésben kapnak értelmet. 2) A testetlen morfémák A testetlen morfémának nincs önálló hangteste (= ø). A zéró morféma (avagy jelöletlenség) a szóalakokban mindig megkülönböztetı funkciójú, vagyis funkcionális rendszertag. Az igék esetében a következı szembenállások lehetnek: • jelölt–jelöletlen szembenállás az igeidı kategóriában, vagyis a jelen idı jele és más idıjelek hiánya vagy jelenléte: ragad-ø x ragad-t, olvas-ø x olvas-(o)tt stb.; • jelölt–jelöletlen szembenállás az igemód kategóriában, vagyis az igemód hiánya vagy jelenléte: néz-ø-ø-ø x néz-ø-n-é, vár-ø-ø-ø x vár-ø-n-a; vár-ø-j-on stb.; • a felszólító módú határozott ragozás egyes szám második személyben a rövid és hosszú alak szembeállítása: vár-ø-d x vár-j-(a)d, kér-ø-d x kér-j-(e)d stb.; • a felszólító módú általános ragozás egyes szám második személyben a rövid és a hosszú alak szembenállása: vár-j-ø x vár-j-(á)l, kér-j-ø x kér-j-(é)l stb.
3.2. A morféma alternációi A tövek és a toldalékok egyaránt lehetnek egy- vagy többváltozatúak. Ha egy tı, vagy toldalék egyalakú, akkor azt a morfológiai kategóriát, amelyet az adott tı vagy toldalék képvisel, egyetlen morféma reprezentálja. 1) a funkciótlan szabad alternáció Az alternánsok szabadon felcserélhetık. A szabad alternációban a variánsok használata a beszélıtıl függ, például: lopózik – lopódzik, kergetızik – kergetıdzik – az -óz(ik), -ız(ik) és az -ódz(ik), -ıdz(ik) képzıalternánsok. A funkciótlan szabad alternáció az igéknél igen ritka. 2) a funkciótlan kötött alternáció A változatok közül bizonyos morfológiai környezetben csak az egyik, más környezetben csak a másik jelenhet meg, például a hét ige (tesz, vesz, lesz, visz, hisz, eszik, iszik) töveinek az alternánsai ten-n-e, ten-ni, in-n-ék (n-es tıalternáns csak a feltételes mód jele elıtt vagy a fınévi igenév képzıje elıtt használatos), iv-ott, iv-ás (v-s tıalternáns csak a múlt idı jele elıtt, 3. személyben, általános ragozásban jelenik meg; vagy folyamatos melléknévi igenév képzıje, vagy más képzı elıtt) stb. Ugyanígy
16
viselkedik csaknem minden többváltozatú toldalékmorféma, például: vár-tok (vár-tek, vár-tök), győjt-(ö)tök (győjt-(o)tok) stb. 3) a funkciós alternáció Ez az alternáció is kötött. Az alternánsok között nemcsak részleges alaki eltérés van, hanem ehhez a jelentésbeli különbség is társul. A következı példák esetében az általános és a határozott ragozás megkülönböztetésére szolgál, például: olvas-n-a – olvas-n-á, kér-n-e – kér-n-é, szólít-ott-atok – szólít-ott-átok stb. 4) az egyéb alternációk Ebbe a csoportba tartoznak a felszólító mód -j- jelének az alternánsai: -jj-, -gy-, -ggy-, -s-; -ø. Ezek mindig pozícióhoz kötöttek. -j-
ír-j, tanul-j-ál, lı-j-ön, fúj-j-ad, kér-j-enek, fullad-j-atok stb.;
-jj-
jö-jj-ön (jö-) stb.;
-gy-
e-gy-en, i-gy-ak, te-gy-en, vi-gy-em stb.;
-ggy-
hi-ggy-en (hi-) stb.;
-s-
önt-s, olt-s-uk, indít-s-atok; üs-s, lás-s-am, bocsás-s, ves-s-ünk (Az utóbbi négy példában végbemenı változások részletes bemutatását a 13.3. és a 14.1. alfejezetekben végzem el.) stb.
-ø-
nézd (néz-ø-d), várd (vár-ø-d), mondd (mond-ø-d), toldd (told-ø-d) stb.
Errıl az alternációról elsısorban akkor beszélhetünk a magyar nyelvben, ha azonos morfológiai kategóriához tartozó, vagyis azonos jelentéső és funkciójú morfémavariánsokról van szó.
4. Az igetövek A legtöbb magyar ige mássalhangzóra végzıdik. Mindössze tíz magánhangzós végzıdéső magyar ige létezik: ró, fı, szı, hí, ví, nı, lı, nyő, jı, szí. Ma is általánosan használatosak a hétköznapi beszédben: fı, lı, nı, nyő, ró, szı; régiesek, illetıleg nyelvjárási színezetőek: hí, szí, ví; emelkedett stílusrétegben: jı. Az utóbbi már jön változatú. A hí, szí, ví v-s változatban él a magyar normatív nyelvben (Keszler 2000). Az igetövek lehetnek egyalakúak vagy többalakúak. Az egyalakú, vagyis az egyváltozatú igéknek az aránya a magyar nyelvben 85%. Az igék 15%-a tartozik valamilyen többalakú, vagyis többváltozatú tıtípusba.
17
1) Az egyalakú igetövek Bármilyen hozzájuk kapcsolódó toldalék elıtt változatlanok. Az egyalakú igetı csak mássalhangzóra végzıdik. Bármelyik mássalhangzóra végzıdhetnek a c, dzs, h, ty és zs kivételével, például: lép, ír, néz, ül, áll, kér, olvas, csinál, kopog, áld, hoz, lök, szól, nyer, olt stb. Az egyalakú töveket a változatlanságuk jellemzi a toldalékolásukkor, például: lép – léphetek, lépked(ik); kopog – kopogtatja; áll – állhatunk, álldogálnak; néz – nézegetik, nézelıdik stb. 2) A többalakú igetövek Ezek az igetövek a hozzájuk kapcsolódó toldalékok elıtt megváltoztatják a tövüket. a) az idıtartam-váltakoztató igetövek, például: vág – vagdal, sír – siránkozik, tőr – türelmetlenkedik, bíz – bizakodik stb. b) a hangzókivetı igetövek Ide tartozik kb. 120 -t végő magyar ige. Ezek a -Ct, tehát vagy -szt, illetve -st végőek, például: fest, éleszt, halaszt, fejleszt, süllyeszt stb. Ezeknél az igéknél a hangzókivetés csak a felszólító mód jele elıtt következik be, például: fest + -j → fes- + -j → fess; éleszt + -j → élesz- + -j → élessz; fejleszt + -j → fejlesz- + -j → fejlessz; halaszt + -j → halasz- + -j → halassz stb. Ezekben az esetekben a tıvégi szibiláns hasonítja magához a felszólító mód jelét, így az s-sé válik. c) a hangzóhiányos igetövek Ebbe a csoportba kb. 300 két vagy több szótagú magyar ige tartozik (sokszor képzett igék); ezek az igék d, g, l, m, r és z-re végzıdnek, például: érez, döglik, bérel, mozog, jegyez, céloz, terem, fürdik, töröl, javasol, igényel, társalog, dörög, kotor, tipor, ünnepel, ıröl stb. Jellemzı rájuk, hogy a szótári tövük utolsó szótagbeli magánhangzója hiányzik a rövidebb tıalakjukból, például: mozog → mozgunk, gyötör → gyötri, söpör → söprünk, zörög → zörgök, bérel → bérlünk, forog → forgunk stb. A hangzóhiányosság gyakori az ikes igéknél, ugyanakkor ingadozás is megfigyelhetı ezeknél az igéknél, például: ugrik → ugor- → ugornak/ugranak; ugorsz/ugrasz; fürdik → fürödnek/fürdenek stb. A kétféle alakhoz stiláris különbség kapcsolódhat. d) a v-s változatú igetövek • a tiszta v-s változatú igetövek (a magánhangzóra végzıdı igék: lı, nı, fı, szı, ró, rí, nyő, hí, szí), például: lı → lövök, lövöm, lövünk stb., szı → szövök, szövöm, szövünk stb.; 18
• a v-s és n-s változatú igetövek (7 ige: lesz, vesz, tesz, visz, hisz, eszik, iszik), például: lesz2 → le- → lennék stb., eszik → e- → evett, ennénk stb.; • a v-s és d-s változatú igetövek, például: fekszik → feküdtem, fekvés; dicsekszik → dicsekedik, dicsekvı; cselekszik → cselekedem, cselekvı; gyanakszik → gya-nakodik, gyanakvó; alszik → aludt, alvás; törekszik → törekedik, törekvı stb. Megemlítendı, hogy ezeknek az igéknek a v-s változatuk csak folyamatos melléknévi igenév képzıje, illetve fınévképzı elıtt fordul elı. e) a d-s változatú igetövek öregszik → öregedem; veszekszik → veszekedik; ülepszik → ülepedik, mosakszik → mosakodik stb. f) a v-s és z-s változatú igetövek igyekszik → igyekvı, igyekvés, igyekezem; ezeknek az igéknek a v-s változatuk csak folyamatos melléknévi igenév képzıje illetve fınévképzı elıtt fordul elı g) a csak z-s változatú igetövek szándékszik → szándékozol; emlékszik → emlékezik h) az n-es változatú és az n-t váltakoztató igetövek megy → mennék, menni, menés, menı; jön → jönnék, jönni; van → van, vannak
4.1. Az abszolút, potenciálisan abszolút és a relatív igetövek 1) Az abszolút igetövek Olyan igetövek, amelyek kisebb elemekre nem bonthatóak, például: olvas-, néz-, dob-, vár-, lát-, hi- (← hisz), te- (← tesz), ve- (← vesz), le- (← lesz), i- (← iszik), e- (← eszik) stb. 2) A potenciálisan3 abszolút igetövek Különös csoportot alkotnak az úgynevezett potenciálisan abszolút igetövek. A névszótövek igeképzıvel való ellátásakor jelentés- és szófajváltás következik be. Mivel maga a létrehozott igetı ebben az esetben a legkisebb igealaknak számít, az ilyen típusú tövet potenciálisan abszolútnak nevezem. Ide tartoznak a fınévbıl, a melléknévbıl és a számnévbıl vagy a névutóból képzett igék:
2 3
Az -sz-t a jelen idı általánossá nem vált jelének tekintem, további példák: alszik, igyekszik, öregszik stb. potenciális = lehetséges; lappangó; lehetıségként rejlı, létezı (Bakos 1994)
19
FNt
MNt
gereblyé|z||Apit
SZNt
nagy|ít||Apit
NUt
öt|öl||-
után|oz||-
Apit
Apit
3) A relatív igetı Ez olyan igetı, amely kisebb elemekre bontható.4 Elsısorban deriváció segítségével képzett igék (igeképzıvel ellátott abszolút igetövek) vagy névszók (névszóképzıvel ellátott tövek). Az igetövek újabb igeképzıvel való ellátásakor (igébıl képzett ige) nem változik a szófaj (csak a jelentés), ekkor relatív igetı/igetövek keletkeznek, például: Ait
Ait
néz|eget||-
dob|hat||-
Rit
Ait olvas|tat|hat||-
Rit
Rit Rit
Ait
Ait
Ait
te|v||-
hi|v||-
e|n||-
Rit
Rit
Rit
5. Az ige alaprészei Minden igei szóalak két alaprészbıl áll. Az egyik a töves rész, a másik a toldalékos rész.5 Mindkét rész az adott szó szófajától függıen kisebb egységekre bontható (képzık, jelek, rag). A töves rész további toldalékolásának a feltétele a tı megfelelı változatának a megválasztása és annak a fölépítése, például: TOr
olvas||-(o)m r
TÖ
TOr
figyel|m|ez||-tet-t-(e)lek TTÖr
A töves részt rendszerint abszolút vagy potenciálisan abszolút igetı alkotja. Jelen dolgozatomban az abszolút vagy potenciálisan abszolút igetövekkel foglalkozom. A töves rész megállapításakor fontos szerepet játszik a szófajváltás. Így például a csinosíthatom toldalékolt igealaknál csak a csinosít- rész tekinthetı töves résznek (itt potenciálisan abszolút igetı), mert az utána álló újabb igeképzı (-hat) által már nem változik meg ennek az igének a szófaja. A töves és a toldalékos rész határát kettızött függıleges vonal jelöli (||). 4
Ait = abszolút igetı; Apit = potenciálisan abszolút igetı; Rit = relatív igetı; FNt = fınévi tı; MNt = melléknévi tı; SZNt = számnévi tı; NUt = névutói tı 5 TOr = toldalékos rész, TÖr = töves rész, TTÖr = tagolható töves rész
20
a) Az ige töves része Az ige töves része vagy tagolható, vagy tagolhatatlan lehet. Tovább nem tagolhatóak, például: olvas||-, néz||-, csinál||-, dob||-, szív||-, vár||-, kér||-, te||-, i||- stb. Összetett alakúak (más szófajokból képzett igék), kisebb elemekre tagolhatóak: relatív tövek alternánsokkal, például: e|v||-, i|v||-, te|v||-, le|v||-, le|n||-, hi|v||- stb., derivációval létrehozott igéknél, tehát a potenciálisan abszolút igetöveknél, például: nagy|obb|ít||-, el|haszn|ál||-, csinos|ít||-, után|oz||-, tör|öl|get||-, ül|tet||- stb., termékeny igeképzıvel ellátott abszolút passzív igetı, például: le|for|gat||-, pör|dül||-, leb|eg||-, rep|ít||- stb. Az ige képzésekor fontos szerepet játszik vagy az abszolút vagy a relatív tı megfelelı kiválasztása, mivel az egyes tımorfémák változatai szigorúan kötöttek másmás pozícióhoz, például: alapige
tesz
iszik
abszolút tı te||tt (múlt idı) te||gyél (felszólító mód) te||endı (beálló melléknévi igenév) (meg)te||tt (út) (befejezett melléknévi igenév) i||ttam (múlt idı) i||gyál (felszólító mód)
n-es tıváltozat ten||ne (feltételes mód) ten||ni (fınévi igenév)
v-s tıváltozat tev||ı ~ tév||ı (folyamatos melléknévi igenév) tev||és (igébıl képzett fınév)
in||nék (feltételes mód) in||ni (fınévi igenév)
iv||ott (múlt idı) iv||ó (folyamatos melléknévi igenév)
1. táblázat
b) Az ige toldalékos része Az ige töves része után bármelyik toldalék állhat: újabb képzı(k), az igeidıjel(ek), a módjel(ek) és a tıvégzáró általános vagy határozott igei személyrag. A személyrag az igealakokban
kötelezı
elem,
amely
testes
vagy
testetlen
lehet,
például:
olvas||tat|hat|n|(é)k (tı||K+K+J+R), néz||het|ø|ø|ø (tı||K+J+J+R), néz||het|ø|i (tı||K+J+R) stb. 6. A magyar igetövek realizációja az igeragozási paradigmában A következı táblázatokban bemutatom a különbözı igetípusok lehetséges realizációit. Néhány egyalakú, hangzókivetı, hangzóhiányos, tiszta v-s, v-s és n-s, v-s és d-s, csak d-s, csak z-s és csak n-s igetípusba tartozó igét tárgyalok, a magyar igetöveknek a ragozási változatosságát szemléltetendı (Patloka 2009). A hangzóhiányos, v-s és d-s, csak d-s vagy csak z-s igetıtípusba tartozó igék kétféle igetıvariánssal fordulnak elı, például: ugrik: ugor- ~ ugr- → ugorsz ~ ugrasz,
21
emlékszik/emlékezik: emlékez- ~ emlék- → emlékezem ~ emlékszem, öregszik/öregedik: öreg- ~ öreged- → öregszem ~ öregedem stb. A függıleges vékony vonal választja el az igetıtıl az igetınek az alternációs elemét, a vastag vonal a töves rész végét jelzi. Vékony és kövér függıleges vonal között a relatív igetınek az alternációs eleme található. Ez az elem helyettesíthetı a táblázat jobboldali részén lévı újabb igetıalternánssal, mely után igei jel és a megfelelı igei személyrag következik. Az ún. töves részt ebben az esetben nem tagolom. A csillaggal jelölt -j-nek a végzıdésekben írásban is jelölt, teljes hasonulása megy végbe, például: olvas + -ja → olvassa, néz + -jük → nézzük stb.
az igetı típusa
egyalakú
hangzókivetı
példa (Sg/3.)
kijelentı mód – jelen idı általános ragozás határozott ragozás Sg/1. Sg/2. Sg/1. Sg/2. -ok -sz -om -od -ok -ol -om -od -ek -sz -em -ed -ek -el -em -ed -ok -(a)sz -om -od -ek -(e)sz -em -ed -ok -asz -om -od -ek -esz -em -ed — — -sz -|g|ok -sz -|r|ök -|r|öm -|r|öd
vár olvas nyer néz tanít készít (el)halasz|t| fejlesz|t| moz|og| gyöt|ör| (át)ug|or| (át)ugr||ik
-|r|om -||om
r|ó|
-|ov|ok
sz|ı|
-|öv|ök
i||szik le||sz
Sg/3. -ja -ja* -i -i -ja -i -ja -i —
-|r|om -||om
-|r|od -||od
-|ov|om
-|ov|od
-ja
-|öv|öm
-|öv|öd
-|öv|i
-|-|szom -|-|szek
-|r|asz -||asz -|ov|ol -sz -|öv|öl -sz -|-|ol -|-|szel
-|r|i -ja x
-|-|om —
-|-|od —
-|-|ja* —
(át)al||szik
-|-|szom
-|-|szol
-|-|szom
-|-|szod
(el)fek||szik
-|-|szem
-|-|szem
-|-|szed
cselek||szik
-|-|szem
—
—
—
d-s
öreg||szik
-|-|szem
—
—
—
z-s
emlék||szik
—
—
—
n-s
va|n| jö|n|
-|-|szem -|ez|em vagyok
-|-|szel -|-|szel -|ed|sz -|-|szel -|ed|sz -|-|szel -|ez|el vagy
-|u|dja -ussza -|-|szi
-|v|ök
-||ssz
— —
— —
— —
hangzóhiányos
tiszta v-s
v-s, n-s
v-s, d-s
2. táblázat
22
kijelentı mód – jelen idı példa (Sg/3.)
általános ragozás
határozott ragozás
Pl/1.
Pl/2.
Pl/3.
Pl/1.
Pl/2.
Pl/3.
vár
-unk
-tok
-nak
-juk
-játok
-ják
olvas
-unk
-tok
-nak
-juk*
-játok*
-ják*
nyer
-ünk
-tek
-nek
-jük
-itek
-ik
néz
-ünk
-tek
-nek
-jük*
-itek
-ik
tanít
-unk
-otok
-anak
-juk
-játok
-ják
készít
-ünk
-etek
-enek
-jük
-itek
-ik
(el)halasz|t|
-unk
-otok
-anak
-juk
-játok
-ják
fejlesz|t|
-ünk
-etek
-enek
-jük
-itek
-ik
moz|og|
-|g|unk
-tok -|g|otok
-nak
—
—
gyöt|ör|
-|r|ünk
-|r|ötök -tök
-nek -|r|enek
-jük
-|r|itek -itek
-|r|ik
-tok
-nak
-juk
-játok
-ják
-unk
-otok
-anak
x
x
x
r|ó|
-|ov|unk
-tok
-nak
-juk
-játok
-ják
sz|ı|
-|öv|ünk
-tök
-nek
-jük
-|öv|itek
-|öv|ik
v-s, n-s
i||szik
-szunk
-sztok
-sznak
-sszuk
-sszátok
-sszák
le||sz
-szünk
-sztek
-sznek
—
—
—
(át)al||szik
-szunk
(el)fek||szik
-szünk
öreg||szik
-szünk -|ed|ünk -szünk -|ed|ünk
-szotok (-|ud|tok) -szetek -|üd|tök -szetek -|ed|tek -szetek -|ed|tek
-szanak -usznak -szenek -|üd|nek -szenek -|ed|nek -szenek -|ed|nek
emlék||szik
-szünk -|ez|ünk
-|szetek -|ez|tek
va|n|
vagyunk
jö|n|
-|v|ünk
tiszta v-s
(át)ugr||ik
v-s, d-s
x
d-s
(át)ug|or|
—
z-s
hangzóhiányos
hangzókivetı
egyalakú
az igetı típusa
n-s
cselek||szik
-usszuk
-usszátok
-usszák
-üsszük -|üd|jük
-szitek
-szik
—
—
—
—
—
—
-szenek -|ez|nek
—
—
—
vagytok
-nak
—
—
—
-|-|ttök
-nek
—
—
— 3. táblázat
23
kijelentı mód – múlt idı általános ragozás
határozott ragozás
Sg/2.
Sg/3.
Sg/1.
Sg/2.
Sg/3.
vár
-tam
-tál
-t
-tam
-tad
-ta
olvas
-tam
-tál
-ott
-tam
-tad
-ta
nyer
-tem
-tél
-t
-tem
-ted
-te
néz
-tem
-tél
-ett
-tem
-ted
-te
tanít
-ottam
-ottál
-ott
-ottam
-ottad
-otta
készít
-ettem
-ettél
-ett
-ettem
-etted
-ette
(el)halasz|t|
-ottam
-ottál
-ott
-ottam
-ottad
-otta
fejlesz|t|
-ettem
-ettél
-ett
-ettem
-etted
-ette
moz|og|
-tam
-tál
-|g|ott
—
—
—
gyöt|ör|
-tem -|r|öttem
-tél -|r|öttél
-t -|r|ött
-tem -|r|öttem
-ted -|r|ötted
-te -|r|ötte
(át)ug|or|
-tam
-tál
-|r|ott
-tam
-tad
-ta
(át)ugr||ik
-ottam
-ottál
-ott
-ottam
-ottad
-otta
r|ó|
-ttam
-ttál
-tt
-ttam
-ttad
-tta
sz|ı|
-ttem
-ttél
-tt
-ttem
-tted
-tte
i||szik
-ttam
-ttál
-|v|ott
-ttam
-ttad
-tta
le||sz
-ttem
-ttél
-tt
—
—
—
(át)al||szik
-|ud|tam
-|ud|tál
-|ud|t
-|ud|tam
-|ud|tad
-|ud|ta
(el)fek||szik
-|üd|tem
-|üd|tél
-|üd|t
-|üd|tem
-|üd|ted
-|üd|te
cselek||szik
-|ed|tem
-|ed|tél
-|ed|ett
—
—
—
öreg||szik
-|ed|tem
-|ed|tél
-|ed|ett
—
—
—
emlék||szik
-|ez|tem
-|ez|tél
-|ez|ett
—
—
—
v|an|
-|ol|tam
-|ol|tál
-|ol|t
—
—
—
jö|n|
-|-|ttem
-|-|ttél
-|-|tt
—
—
—
n-s
v-s, d-s
v-s, n-s
tiszta v-s
hangzóhiányos
hangzókivetı
egyalakú
Sg/1.
d-s
példa (Sg/3.)
z-s
az igetı típusa
4. táblázat
24
általános ragozás Pl/1. Pl/2.
kijelentı mód – múlt idı határozott ragozás Pl/3. Pl/1. Pl/2.
Pl/3.
-tunk
-tatok
-tak
-tuk
-tátok
-ták
olvas
-tunk
-tatok
-tak
-tuk
-tátok
-ták
nyer
-tünk
-tetek
-tek
-tük
-tétek
-ték
néz
-tünk
-tetek
-tek
-tük
-tétek
-ték
tanít
-ottunk
-ottatok
-ottak
-ottuk
-ottátok
-ották
készít
-ettünk
-ettetek
-ettek
-ettük
-ettétek
-ették
(el)halasz|t| -ottunk
-ottatok
-ottak
-ottuk
-ottátok
-ották
fejlesz|t|
-ettünk
-ettetek
-ettek
-ettük
-ettétek
-ették
moz|og|
-tunk
-tatok
-tak
—
—
—
gyöt|ör|
-tünk -|r|öttünk
-tetek -|r|öttetek
-tek -|r|öttek
-tük -|r|öttük
-tétek -|r|öttétek
-ték -|r|ötték
(át)ug|or|
-tunk
-tatok
-tak
-tuk
-tátok
-ták
(át)ugr||ik
-ottunk
-ottatok
-ottak
-ottuk
-ottátok
-ották
r|ó|
-ttunk
-ttatok
-ttak
-ttuk
-ttátok
-tták
sz|ı|
-ttünk
-ttetek
-ttek
-ttük
-ttétek
-tték
i||szik
-ttunk
-ttatok
-ttak
-ttuk
-ttátok
-tták
le||sz
-ttünk
-ttetek
-ttek
—
(át)al||szik
-|ud|tunk
-|ud|tatok
-|ud|tak
-|ud|tuk
-|ud|tátok
-|ud|ták
(el)fek||szik
-|üd|tünk
-|üd|tetek
-|üd|tek
-|üd|tük
-|üd|tétek
-|üd|ték
cselek||szik
-|ed|tünk
-|ed|tetek
-|ed|tek
—
—
—
öreg||szik
-|ed|tünk
-|ed|tetek
-|ed|tek
—
—
—
emlék||szik
-|ez|tünk
-|ez|tetek
-|ez|tek
—
—
—
v|an|
-|ol|tunk
-|ol|tatok
-|ol|tak
—
—
—
jö|n|
-|-|ttünk
-|-|ttetek
-|-|ttek
—
—
—
n-s
v-s, d-s
v-s, n-s
tiszta v-s
hangzóhiányos
hangzókivetı
egyalakú
vár
d-s
példa (Sg/3.)
z-s
az igetı típusa
—
—
5. táblázat
25
általános ragozás Sg/1. Sg/2.
feltételes mód – jelen idı határozott ragozás Sg/3. Sg/1. Sg/2.
Sg/3.
-nék
-nál
-na
-nám
-nád
-ná
olvas
-nék
-nál
-na
-nám
-nád
-ná
(meg)nyer
-nék
-nél
-ne
-ném
-néd
-né
néz
-nék
-nél
-ne
-ném
-néd
-né
tanít
-anék
-anál
-ana
-anám
-anád
-aná
készít
-enék
-enél
-ene
-eném
-enéd
-ené
(el)halasz|t| -anék
-anál
-ana
-anám
-anád
-aná
fejlesz|t|
-enék
-enél
-ene
-eném
-enéd
-ené
moz|og|
-nék
-nál
-na
—
—
—
gyöt|ör|
-nék -|r|enék
-nél -|r|enél
-ne -|r|ene
-ném -|r|eném
-néd -|r|enéd
-né -|r|ené
(át)ug|or|
-nék
-nál
-na
-nám
-nád
-ná
(át)ugr||ik
-anék
-anál
-ana
-anám
-anád
-aná
r|ó|
-nék
-nál
-na
-nám
-nád
-ná
sz|ı|
-nék
-nél
-ne
-ném
-néd
-né
i||szik
-|n|nék
-|n|nál
-|n|na
-|n|nám
-|n|nád
-|n|ná
le||sz
-|n|nék
-|n|nél
-|n|ne
—
—
—
(át)al||szik
-|ud|nék
-|ud|nál
-|ud|na
-|ud|nám
-|ud|nád
-|ud|ná
(el)fek||szik
-|üd|nék
-|üd|nél
-|üd|ne
-|üd|ném
-|üd|néd
-|üd|né
cselek||szik
-|ed|nék
-|ed|nél
-|ed|ne
—
—
—
öreg||szik
-|ed|nék
-|ed|nél
-|ed|ne
—
—
—
emlék||szik
-|ez|nék
-|ez|nél
-|ez|ne
—
—
—
v|an|
-|ol|nék
-|ol|nál
-|ol|na
—
—
—
jö|n|
-nék
-nél
-ne
—
—
—
n-s
v-s, d-s
v-s, n-s
tiszta v-s
hangzóhiányos
hangzókivetı
egyalakú
vár
d-s
példa (Sg/3.)
z-s
az igetı típusa
6. táblázat
26
általános ragozás Pl/1. Pl /2.
feltételes mód – jelen idı határozott ragozás Pl /3. Pl /1. Pl /2.
Pl /3.
-nánk
-nátok
-nának
-nánk
-nátok
-nák
olvas
-nánk
-nátok
-nának
-nánk
-nátok
-nák
nyer
-nénk
-nétek
-nének
-nénk
-nétek
-nék
néz
-nénk
-nétek
-nének
-nénk
-nétek
-nék
tanít
-anánk
-anátok
-anának
-anánk
-anátok
-anák
készít
-enénk
-enétek
-enének
-enénk
-enétek
-enék
halasz|t|
-anánk
-anátok
-anának
-anánk
-anátok
-anák
fejlesz|t|
-enénk
-enétek
-enének
-enénk
-enétek
-enék
moz|og|
-nánk
-nátok
-nának
—
—
—
gyöt|ör|
-nénk -|r|enénk
-nétek -|r|enétek
-nének -|r|enének
-nénk -|r|enénk
-nétek -|r|enétek
-nék -|r|enék
(át)ug|or|
-nánk
-nátok
-nának
-nánk
-nátok
-nák
(át)ugr||ik
-anánk
-anátok
-anának
-anánk
-anátok
-anák
r|ó|
-nánk
-nátok
-nának
-nánk
-nátok
-nák
sz|ı|
-nénk
-nétek
-nének
-nénk
-nétek
-nék
i||szik
-|n|nánk
-|n|nátok
-|n|nának
-|n|nánk
-|n|nátok
-|n|nák
le||sz
-|n|nénk
-|n|nétek
-|n|nének
—
(át)al||szik
-|ud|nánk
-|ud|nátok
-|ud|nának -|ud|nánk
fek||szik
-|üd|nénk
-|üd|nétek
-|üd|nének
—
—
—
cselek||szik -|ed|nénk
-|ed|nétek
-|ed|nének
—
—
—
öreg||szik
-|ed|nénk
-|ed|nétek
-|ed|nének
—
—
—
emlék||szik
-|ez|nénk
-|ez|nétek
-|ez|nének
—
—
—
v|an|
-|ol|nánk
-|ol|nátok
-|ol|nának
—
—
—
jö|n|
-nénk
-nétek
-nének
—
—
—
n-s
v-s, d-s
v-s, n-s
tiszta v-s
hangzóhiányos
hangzókivetı
egyalakú
vár
d-s
példa (Sg/3.)
z-s
az igetı típusa
— -|ud|nátok
— -|ud|nák
7. táblázat
27
feltszólító mód – jelen idı általános ragozás
határozott ragozás
Sg /2.
Sg /3.
Sg/1.
Sg /2.
Sg /3.
vár
-jak
-j(ál)
-jon
-jam
-(ja)d
-ja
olvas
-jak*
-j(ál)*
-jon*
-jam*
-(ja)d*
-ja*
(meg)nyer
-jek
-j(él)
-jen
-jem
-(je)d
-je
néz
-jek*
-j(él)*
-jen*
-jem*
-(je)d*
-je*
tanít
-sak
-s(ál)
-son
-sam
-s(a)d
-sa
készít
-sek
-s(él)
-sen
-sem
-s(e)d
-se
halasz|t|
-|-|jak*
-|-|j(ál)*
-|-|jon*
-|-|jam*
-|-|(ja)d*
-|-|ja*
fejlesz|t|
-|-|jek*
-|-|j(él)*
-|-|jen*
-|-|jem*
-|-|(je)d*
-|-|je*
moz|og|
-jak
-j(ál)
-jon
—
gyöt|ör|
-jek
-j(él)
-jön
-jem
-(je)d
-je
(át)ug|or|
-jak
-j(ál)
-jon
-jam
-(ja)d
-ja
(át)ugr||ik
x
x
x
x
x
r|ó|
-jak
-j(ál)
-jon
-jam
sz|ı|
-jek
-j(él)
-jön
-jem
i||szik
-gyak
-gyál
-gyon/ -gyék
-gyam
le||sz
-gyek
-gyél
-gyen
—
(át)al||szik
-|ud|jak
-|ud|j(ál)
fek||szik
-|üd|jek
-|üd|j(él)
cselek||szik
-|ed|jem
-|ed|j(él)
öreg||szik
-|ed|jem
-|ed|j(él)
emlék||szik
|ez|jem*
-|ez|j(él)*
n-s
v-s, d-s
v-s, n-s
tiszta v-s
hangzóhiányos
hangzókivetı
egyalakú
Sg/1.
-s
példa (Sg/3.)
z-s
az igetı típusa
v|an|
x
jö|n|
-|-|jjek
x -|-|jj(él)
-|ud|jon/ -|ud|jék -|üd|jön/ -|üd|jék -|ed|jen/ -|ed|jék -|ed|jék/ -|ed|jen
-|ud|jam
—
—
x
-jad -dd** -jed -dd** -gyad/ -dd
-ja -je -gya
—
—
-|ud|(ja)d
-|ud|ja
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
x
x
x
x
-|-|jjön
—
—
—
-|ez|jen*/ -|ez|jék*
8. táblázat
28
felszólító mód – jelen idı példa (Sg/3.) általános ragozás Pl /2.
Pl /3.
Pl /1.
Pl /2.
Pl /3.
vár
-junk
-jatok
-janak
-juk
-játok
-ják
olvas
-junk*
-jatok*
-janak*
-juk*
-játok*
-ják*
nyer
-jünk
-jetek
-jenek
-jük
-jétek
-jék
néz
-jünk*
-jetek*
-jenek*
-jük*
-jétek*
-jék*
tanít
-sunk
-satok
-sanak
-suk
-sátok
-sák
készít
-sünk
-setek
-senek
-sük
-sétek
-sék
halasz|t|
-|-|junk*
-|-|jatok*
-|-|janak*
-|-|juk*
-|-|játok*
-|-|ják*
fejlesz|t|
-|-|jünk*
-|-|jetek*
-|-|jenek*
-|-|jük*
-|-|jétek*
-|-|jék*
moz|og|
-junk
-jatok
-janak
—
gyöt|ör|
-jünk
-jetek
-jenek
-jük
-jétek
-jék
(át)ug|or|
-junk
-jatok
-janak
-juk
-játok
-ják
(át)ugr||ik
x
x
x
x
x
r|ó|
-junk
-jatok
-janak
-juk
-játok
-ják
sz|ı|
-jünk
-jetek
-jenek
-jük
-jétek
-jék
i||szik
-gyunk
-gyatok
-gyanak
-gyuk
-gyátok
-gyák
le||sz
-gyünk
-gyetek
-gyenek
—
—
—
(át)al||szik
-|ud|junk
-|ud|jatok
-|ud|janak
-|ud|juk
fek||szik
-|üd|jünk
-|üd|jetek
-|üd|jenek
—
—
—
cselek||szik
-|ed|jünk
-|ed|jetek
-|ed|jenek
—
—
—
öreg||szik
-|ed|jünk
-|ed|jetek
-|ed|jenek
—
—
—
emlék||szik
-|ez|jünk*
-|ez|jetek*
-|ez|jenek*
—
—
—
—
—
—
—
—
—
n-s
v-s, d-s
v-s, n-s
tiszta v-s
hangzóhiányos
hangzókivetı
egyalakú
Pl/1.
d-s
határozott ragozás
z-s
az igetı típusa
v|an| jö|n|
x -|-|jjünk
x -|-|jjetek
x
x -|-|jjenek
—
-|ud|játok
—
-|ud|ják
9. táblázat
29
7. Az elıhangzó (kötıhangzó funkciójú elıhangzó) A magyar szavak toldalékolásakor vagy képzésekor sokszor keletkeznek olyan mássalhangzó-kapcsolatok, amelyek nehezen ejthetık ki. Ezt mássalhangzó-torlódásnak nevezzük. Ekkor jelenik meg a könnyebb kiejtés végett egy úgynevezett elıhangzó, hogy elkerüljük ezt a mássalhangzó-torlódást. Hagyományosan a személyrag elıtt álló vokálist kötıhangzónak tekintik, például: „A mai magyar nyelv”-ben, a „Magyar grammatiká”-ban és a „Lépésenként magyarul”-ban pedig elıhangzóként szerepel. „A magyar nyelv kézikönyvé”-ben toldalékkezdı magánhangzó kifejezés olvasható. „A magyar nyelv könyve” szerint vannak toldalékba beépült elıhangzók, illetve tıvéghangzók. Mivel ennek az elıhangzónak kötı adottsága is van, kötı funkcióval rendelkezik
az
ejtéskönnyítés
mellett,
teljes
névvel
kötıhangzó
funkciójú
elıhangzónak nevezem, a továbbiakban röviden: elıhangzó. Veláris illeszkedés olvas(o)m olvas-om olvas-(o)-m/ olvaso-l
Palatális illeszkedés réses kerekítéses kér(e)m fız(ö)m kér-em fız-öm kér-(e)-m/ fız-(ö)-m/ beszélë-k öntö-z, öntö-tt
elıhangzó
olvas-om
kér-em
fız-öm
toldalékkezdı
olvas-om
kér-em
fız-öm
a személyrag kötıhangzó funkciójú elıhangzója
olvas-(o)m
kér-(e)m
fız-(ö)m
Források A mai magyar nyelv Magyar grammatika A magyar nyelv könyve Lépésenként magyarul A magyar nyelv kézikönyve Javaslatom
típus kötıhangzó elıhangzó elıhangzó/tıvéghangzó
10. táblázat
Az elıhangzó elsıdleges funkciója az ejtéskönnyítés, ugyanis az elıhangzó kapcsolja össze, köti egymáshoz a nehezen ejthetı elemeket. Az elıhangzó, vagyis a kötıhangzó funkciójú elıhangzónak a minısége függ az adott szó felépítésétıl, ezért a megfelelı minıségő elıhangzó választandó a magánhangzó-harmónia szabályai szerint. Az elıhangzó a toldalék szerves része, amely testesebbé teszi azt, de a raghoz képest az elıhangzó nem fejezi ki sem a számot, sem a személyt. A kötı funkció mellett a határozottság vagy határozatlanságnak a hordozója is lehet, például: tanított-(a)tok x tanított-(á)tok stb. Morfematikus ábrázoláskor zárójelbe teszem ıket, például: dolgoz -(o)m, befejez-(e)m stb. (Patloka 2009).
30
8. Az igealak képzıi A magyar igékhez járuló képzık világa nagyon gazdag. Ezek a képzık, ahogyan más képzık is az új szók alkotásának eszközei. Megváltoztatják a szó jelentését és gyakran a szófaját is. Az igék mellett más szóosztály töveihez is járulhatnak (fınevekhez, melléknevekhez stb.). 8.1. A legfıbb jellemzıik • A képzı nem kötelezı elem: fut + -ás → futás (igébıl fınév), szép + -ség → szépség (melléknévbıl fınév), hív + -(o)gat → hívogat (igébıl ige), olvas + -tat → olvastat (igébıl ige), gereblye + -´z → gereblyéz (fınévbıl ige), elolvas + -andó → elolvasandó (fınévbıl beálló melléknévi igenév) stb. • A tı után következik, tehát legbelsıbb helyzető, mert utána rendszerint rag jelenik meg, akár testes, akár testetlen változatban, például: olvas- + -hat + -sz → olvashatsz (tı + K + R), foly- + -tat + -ø → folytat (tı + K + R) stb. • Más kötött morféma állhat utána (jelek, rag), például: tanul- + -hat + -n- + -(é)k → tanulhatnék (tı + K + J + R), üt- + -(ö)get + -n- + -e → ütögetne (tı + K + J + R) stb. • Más képzı is állhat mellette, például: folyik → foly-tat (tı + K) → foly-tat-hat (tı + K + K) → foly-tat-hat-ó (tı + K + K + K) → foly-tat-hat-ó-ság (tı + K + K + K + K) stb. • Megváltoztathatja a szintaktikai környezetet, például: levelet ír (ige) → fontos irat (fınév), nagyon tiszta (melléknév) → ruhát tisztít (ige) stb.
9. Az igealak jelei Az igei jelek csak idı- vagy módjelek lehetnek. Az igei idı- vagy módjelek alakjait részletesebben mutatom be az igeidıvel és az igemóddal foglalkozó fejezetekben. 9.1. Az igealak jeleinek a legfıbb jellemzıi • Grammatikai jelentést hordoznak. Nem változtatják meg az ige szófaját és a szó grammatikai környezetét, például: olvas + -(o)tt →
olvasott, néz + -n- + e →
nézne, csinál + -j- + -ál → csináljál stb. • Általában a tı vagy a képzı után következnek a jelek: kényszer- + -ít + -(e)tt + -ø (tı + Kig + Ji + Jm), meg- + csinál- + -tat + -ø + -n- + -á (Px + tı + Kig + Ji + Jm + Rszm) stb. 31
• Csak egy esetben állhat jel az igeképzı elıtt, ez a középfok jele: nagy + -(o)bb + -ít → nagyobbít (tı + J + K) • Kötelezı elem (jelen idı, múlt idı,6 kijelentı mód, feltételes mód, felszólító mód): lóg + -ø + -ø (-ø = a jelen idı jele); te + -sz + -ø (-sz = a jelen idı jele); ír + -t + -ø (-t = a múlt idı jele); néz + -(e)tt + -ø (-(e)tt = a múlt idı jele); lát + -ø- + -ø (-ø = a kijelentı mód jele); kér + -ø + -n- + e (-n- = a feltételes mód jele); ad + -ø + -j- + ál (-j- = a felszólító mód jele) stb. • A szintetikus igealakokban mindig két jel áll egymás után, ez a módjel és az idıjel, de soha nem tartalmazhatnak egyszerre mód- és idıjelet testes formában. Vagy az egyik, vagy a másik mindig zéró morfémájú (= jelöletlen), példál: teszek – te-sz-ø-(e)k (tı + Ji + -øJm + Rszm) x tenném – ten-ø-n-(é)m (tı + -øJi + Jm + Rszm); csinál – csinál-ø-ø-ø (tı + -øJi + -øJm + -ø) x csinálta – csinál-t-ø-a (tı + Ji + -øJm + Rszm) stb. 9.2. Az igealak jeleinek a használata 9.2.1. A jelen idı jelének a használata A magyar nyelvben a jelen idı jele általában zéró morfémájú, tehát -ø. A jelen idı jele mindig a módjel elıtt áll. Viszont vannak olyan igék, amelyek tartalmazzák a jelen idı jelét, ez a jelen idı általánossá nem vált jele. Az alakja -sz-. Ezt az idıjelet a tesz, vesz, lesz, visz, hisz, eszik, iszik és más, ugyancsak „-szik” végő ikes igealakokban, például: nyugszik, alszik, fekszik, cselekszik, emlékszik stb. láthatjuk. Ezek az igék így önmagukban óvták meg a jelen idı jelének a testes alakját, és ez az alakjuk ugyanakkor a szótári alapalak is. Ez a jelenidıjel be van építve az igealak testébe, és csak kijelentı módban, jelen idıben fordulhat elı. Nincs szükség megállapítani bármilyen más szabályokat, amelyek az -sz- jelenidıjelnek az igetövekhez való kapcsolódási módját érintik, mert bármelyik más igéhez a jelen idı jelének csak és csakis a zéró morfémájú alakja járul, például: ír-ø, olvas-ø-(o)k stb.
9.2.2. A múlt idı jelének a használata A magyarban a múlt idı jele -t, -tt, -(V)tt. A múlt idı jelének az igetıhöz történı kapcsolódásakor figyelembe kell venni az igealak fonológiai felépítését és a tı-
6
a jövı idıt ld. az igeidıknél
32
változatait is. Aszerint, hogy az igetıhöz a múlt idı jelének az elıhangzós vagy az elıhangzó nélküli alakja járul, négy csoportba oszthatók a magyar igék. • tiszta típus: -t A tiszta típusnál az igeragozási paradigmában mindegyik személyben a múlt idı jelének csak a -t variánsa áll. Ez a múltidıjel mindig csak mássalhangzóra végzıdı tövekhez járul. Ide tartoznak az -l, -r, -n, -ny, -j, -ly, -ad, -ed, -ll végő igék, például: él, beszél, figyel, tanul, ül, sír, kér, szúr, bír, pihen, megy (men-), tőn-ik, robban, csattan, huny, hány, fáj, búj-ik, foly-ik, fárad, marad, akad, szalad, ébred, alszik (alud-), fekszik (feküd-), áll, száll stb. tanul-t-am tanul-t-ál tanul-t-ø
tanul-t-unk tanul-t-atok tanul-t-ak
tanul-t-am tanul-t-ad tanul-t-a
tanul-t-uk tanul-t-átok tanul-t-ák
él-t-em él-t-él él-t-ø
él-t-ünk él-t-etek él-t-ek
él-t-em él-t-ed él-t-e
él-t-ük él-t-étek él-t-ék
• tiszta típus: -tt Ebbe a csoportba tartozik minden magánhangzóra végzıdı igetıtípus, tehát a lı, ró, nyő, rí, hí, szí, fı, szı és a nı ige, továbbá a jön ige is. Ebben az igeragozási paradigmában mindegyik személyben a múlt idı jelének csak a -tt variánsa áll. ró-tt-am ró-tt-ál ró-tt-ø
ró-tt-unk ró-tt-atok ró-tt-ak
ró-tt-am ró-tt-ad ró-tt-a
ró-tt-uk ró-tt-átok ró-tt-ák
lı-tt-em lı-tt-él lı-tt-ø
lı-tt-ünk lı-tt-etek lı-tt-ek
lı-tt-em lı-tt-ed lı-tt-e
lı-tt-ük lı-tt-étek lı-tt-ék
jö-tt-em jö-tt-él jö-tt
jö-tt-ünk jö-tt-etek jö-tt-ek
• elıhangzós típus: -(V)tt (-ott, -ett, -ött) Ide tartozik minden -t és -tsz végő ige, például: állít, bont, süt, nyit, könnyít, épít, hajt, költ, önt, választ, forraszt, fejleszt, játsz-ik, tetsz-ik, metsz stb. Ebben az igeragozási paradigmában mindegyik személyben a múlt idı jelének csak a -(V)tt (-ott, -ett, -ött) variánsa állhat. állít-ott-am állít-ott-ál állít-ott-ø
állít-ott-unk állít-ott-am állít-ott-atok állít-ott-ad állít-ott-ak állít-ott-a
állít-ott-uk állít-ott-átok állít-ott-ák 33
segít-ett-em segít-ett-él segít-ett-ø
segít-ett-ünk segít-ett-em segít-ett-etek segít-ett-ed segít-ett-ek segít-ett-e
segít-ett-ük segít-ett-étek segít-ett-ék
győjt-ött-em győjt-ött-él győjt-ött-ø
győjt-ött-ünk győjt-ött-em győjt-ött-etek győjt-ött-ed győjt-ött-ek győjt-ött-e
győjt-ött-ük győjt-ött-étek győjt-ött-ék
• vegyes típus: -t, -(V)tt (-ott, -ett, -ött) A vegyes típusnál az igeragozási paradigmában csak az általános ragozásban, singuláris 3. személyben járul az igetıhöz az elıhangzós -(V)tt múltidıjel. Más személyekben a -t múltidıjel kapcsolódik. Ide tartoznak a -b, -p, -k, -g, -gy, -v, -d (kivétel az -ad, -ed) végő igék, az -at, -et, -s, -z és -sz végő igék, például: dob, szab, lop, tép, lak-ik, csuk, lök, buk-ik, rúg, mozog, forog, cseng, leng, fagy, fogy, hagy, hív, szív, vív, ad, enged, küld, hazud-ik, nyugsz-ik (nyugod-), cseleksz-ik (cseleked-), mutat, siet, nevet, ültet, etet, itat, látogat, ugat, lehet, olvas, les, mos, néz, húz, fáz-ik, éhez-ik, dolgoz-ik, úsz-ik, mász-ik, csúsz-ik, vadász-ik, lát stb. dob-t-am dob-t-ál dob-ott-ø
dob-t-unk dob-t-atok dob-t-ak
dob-t-am dob-t-ad dob-t-a
dob-t-uk dob-t-átok dob-t-ák
tép-t-em tép-t-él tép-ett-ø
tép-t-ünk tép-t-etek tép-t-ek
tép-t-em tép-t-ed tép-t-e
tép-t-ük tép-t-étek tép-t-ék
9.2.3. A feltételes mód jelének a használata A feltételes mód jelének az igetıhöz való kapcsolódásával összefüggésben szükségesnek tartom ismertetni az ún. paralelizmusról szóló szabályt. A feltételes mód jele, az -n-, illetve ennek az elıhangzós változatai: -(V)n (-an, -en), úgyanúgy kapcsolódnak az igetıhöz, mint a fınévi igenév képzıje (-ni). Ha tehát a fınévi igenév képzıje elıhangzóval kapcsolódik az igetıhöz, a feltételes mód jele is elıhangzós lesz, például: csinálni – csináln- → csinálnék, tanítani – tanítan- → tanítanék, szeretni – szeretn- → szeretnék, festeni – festen- → festenék stb. A következıkben arra kell válaszolnom, hogy melyik tıváltozat választandó a feltételes mód jele elıtt a többváltozatú igetövek esetében. Néhány tanács ajánlkozik. Az egyalakú igetövekhez általában közvetlenül kapcsolódik elıhangzó nélkül a -n-, a feltételes mód jele, például: lép- → lépn- → lépnék, ír- → írn- → írnám, néz- → 34
nézn- → néznéd, ül- → üln- → ülnél, áll- → álln- → állnátok, olvas- → olvasn- → olvasnának, csinál- → csináln- → csinálnák, kopog- → kopogn- → kopognék, hoz-→ hozn- → hoznám, szól- → szóln- → szólnék, nyer- → nyern- → nyerném stb. Kivételt alkotnak az egyalakú mássalhangzó torlódásos igetövek, amelyekhez mindig csak elıhangzóval járul a feltételes mód jele, tehát: -(V)n, például: áld- → áldan- → áldanék, hord- → hordan- → hordanánk, mond- → mondan- → mondanátok, kezd- → kezden-→ kezdenék, küld- → külden- → küldenéd stb. A hangzókivetı igetıtípusnál az -szt, -st végő igetövekhez a mássalhangzó-torlódás kikerülése érdekében ugyanúgy csak elıhangzósan járul a feltételes mód jele: -(V)n, például: halaszt- → halasztan- → halasztanátok, fejleszt- → fejleszten- → fejlesztenénk, fest- → festen- → festenétek stb.; kivételek a nyit és a lát igék, amelyekhez elıhangzó nélküli módjel járul, tehát lát- → látn- → látnám, nyit- → nyitn→ nyitnék. A hangzóhiányos igetövekhez általában az elıhangzó nélküli -n- feltételesmódjel járul, például: mozog- → mozogn- → mozognék, zörög- → zörögn- → zörögnétek; az ugrik igének kétféle alakja van feltételes módban: ugrik – ugr- → ugran- → ugranék ~ ugor- → ugorn- → ugornék. A tiszta v-s változatú igetıtípusba tartozó igék esetén (a magánhangzóra végzıdı igék: lı, nı, fı, szı, ró, rí, hí, szí, nyő; a jı ma már jön alakú) az elıhangzó nélküli -nfeltételesmódjel kapcsolódik a relatív tıhöz, például: lı- → lın- → lınék, ró- → rón→ rónám stb. A d-s változatú igetövek esetében éppen a d-s változathoz járul az elıhangzó nélküli -n- feltételesmódjel, például: fekszik – feküd- → feküdn- → feküdnék, öregszik – öreged- → öregedn- → öregednénk, cselekszik – cseleked- → cselekedn- → cselekednétek, alszik – alud- → aludn- → aludnánk stb. A z-s változatú igéknél hasonlóan, például: igyekszik – igyekez- → igyekezn- → igyekeznék, emlékszik – emlékez- → emlékezn- → emlékeznénk stb. Az n-s változatú igetıtípushoz tartozó igék esetében elıhangzó nélkül kapcsolódik az -n- feltételesmódjel a relatív tıhöz, például: megy – men- → menn- → mennék, jön→ jönn- → jönnék, lesz → len- → lenn- → lennél stb.; kivétel: van → vol- → voln- → volnék.
35
9.2.4. A felszólító mód jelének a használata Az igetı utáni felszólítómódjel mindig elıhangzó nélkül áll. A felszólítómódjel megfelelı alternánsának a kiválasztása az adott igetı felépítésétıl függ. A -VC végő igetıtípushoz, kivéve az -ít, -(C)t, -(V)t végőeket, továbbá a -zd, -nd, -ld, -ll végő igetövekhez és a magánhangzóra végzıdı igetövekhez a felszólító mód -jjele járul, például: figyeljek, szedjünk, öltözködj, lakjatok, küzdj, mondjál, kellj, lıjél, nıjön, rójatok stb. Az -s, -sz, -z és a -dz végő igetövekhez, beleértve ebbe a csoportba az -szt végő hangzókivetı igetöveket is, a -j- felszólítómódjel járul, amely teljesen hasonul az elıtte álló szibilánshoz, például: néz + -j → nézz, olvas + -j → olvass, edz + -j → eddz, fejleszt + -j → fejlessz stb. A -(V)t végő igetövekhez ugyan a -j- felszólítómódjel járul, de kétféle asszimiláció megy végbe, például: nyit + -j → nyiss, nevet + -j → nevess, csináltat + -j → csináltass, dolgozhat + -j → dolgozhass stb. Ezt a problémát részletesebben a 13.3. A felszólító mód címő fejezetben mutatom be. Az -ít és a -(C)t végő igetövekhez az -s- felszólítómódjel járul, például: készít + -s → készíts, győjt + -s → győjts, költ + -s → költs stb. A felszólítómódjel más alternációi: -jj-, -gy-, -ggy- mindig bizonyos igealakokhoz kötöttek. Így a -jj-: jön, például: jöjjek, jöjjünk stb.; a -gy-: tesz, vesz, visz, lesz, eszik, iszik, például: egyem, igyak, tegyél, vegyünk, legyetek stb.; a -ggy-: hisz, például: higgyek, higgyen stb.
10. Az igealak ragjai 10.1. Az igealak ragjainak a legfıbb jellemzıi • Grammatikai jelentést hordoznak. Nem változtatják meg a szó szófaját és a szó grammatikai környezetét, például: csinál-(o)k, ír-ja stb. • Szóalakzáró elem. Más toldalék nem követheti, ezért csak egy lehet belıle az adott igealak végén, például: képesít-ik (Pl/3., határozott ragozás), lép-ø (Sg/3., általános ragozás) stb. • Az igéknél kötelezı elem. Hiánya esetén zéró morfémát vesz fel az ige, például: néz-(e)k, néz-(e)m, néz-(e)l, néz-(e)d, néz-ø, néz-i stb.
36
• Az egyeztetésben van szerepük, például: én írok; mi haladunk, ti néztek, ık dolgoznak stb. A ragok megjelenése mindig egy-egy szóosztály töveire korlátozódik, tehát igéhez csak idıjelek, módjelek, igei személyragok járulnak.
10.2. Az igei személyragok áttekintése
szám és személy
Az általános ragozás személyragjainak az összefoglaló táblázata
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
Kijelentı mód7 iktelen -(o)k, -(e)k, -(ö)k -(a)sz, -(e)sz, -(o)l, -(e)l, -(ö)l -ø -unk, -ünk -(o)tok -(e)tek -(ö)tök -(a)nak, -(e)nek
jelen idı iktelen implikatív -(a)lak -(e)lek
múlt idı
− − − − −
ikes
iktelen és ikes
-(o)m, -(e)m, -(ö)m -(a)sz, -(e)sz, -(o)l, -(e)l, -(ö)l -ik -unk, -ünk -(o)tok -(e)tek -(ö)tök -(a)nak, -(e)nek
-(a)m -(e)m -(á)l -(é)l -ø -unk, -ünk
iktelen implikatív -(a)lak -(e)lek − − −
-(a)tok -(e)tek
−
-(a)k, -(e)k
−
11. táblázat
szám és személy
Az általános ragozás személyragjainak az összefoglaló táblázata Feltételes mód8
Felszólító mód
jelen idı iktelen
ikes
jelen idı iktelen implikatív -(a)lak -(e)lek
iktelen
ikes -(a)m -(e)m -ø -(á)l, -(é)l -ék -(o)n, -(e)n, -(ö)n
iktelen implikatív -(a)lak -(e)lek
Sg/1.
-(é)k
Sg/2.
-(á)l -(é)l
-(á)m -(é)m -(á)l -(é)l
Sg/3.
-a, -e
-(é)k
−
-(a)k -(e)k -ø -(á)l, -(é)l -(o)n, -(e)n, -(ö)n
Pl/1.
-(á)nk -(é)nk
-(á)nk -(é)nk
−
-unk, -ünk
-unk, -ünk
−
Pl/2.
-(á)tok -(é)tek
-(á)tok -(é)tek
−
-(a)tok -(e)tek
-(a)tok -(e)tek
−
Pl/3.
-(á)nak -(é)nek
-(á)nak -(é)nek
−
-(a)nak -(e)nek
-(a)nak, -(e)nek
−
−
− −
12. táblázat
7
A kijelentı módú jövı idejő igealak összetett, a fog segédige ragozandó, pl.: olvasni fogok, kérni fogod stb. 8
A feltételes módú múlt idejő igealak összetett, a kijelentı módú múlt idejő igealak mellé kapcsolódik a volna feltételes módú segédige, pl.: olvastál volna, kérted volna stb.
37
A határozott ragozás személyragjainak az összefoglaló táblázata A határozott ragozás személyragjainak az összefoglaló táblázata szám és személy
Kijelentı mód
Feltételes mód
Felszólító mód
-(a)m, -(e)m
-(á)m, -(é)m
-(a)m, -(e)m
-(o)d, -(e)d, -(ö)d
-(a)d, -(e)d
-(á)d, -(é)d
-(a)d/-d/-dd -(e)d/-d/-dd
Sg/3.
-ja, -i
-a, -e
-á, -é
-a, -e
Pl/1.
-juk, -jük
-uk, -ük
-(á)nk, -(é)nk
-uk, -ük
Pl/2.
-játok, -itek
-(á)tok, -(é)tek
-(á)tok, -(é)tek
-(á)tok, -(é)tek
Pl/3.
-ják, -ik
-(á)k, -(é)k
-(á)k, -(é)k
-(á)k, -(é)k
jelen idı
múlt idı
Sg/1.
-(o)m, -(e)m, -(ö)m
Sg/2.
13. táblázat
10.3. Az igei személyragok használata • Sg/1. kijelentı mód, jelen idı Az általános ragozásban iktelen és magánhangzóra végzıdı igéknél használatos az elıhangzós a -(V)k (-(o)k, -(e)k, -(ö)k) személyrag. Az ikes igéknél a személyrag -(V)m (-(o)m, -(e)m, -(ö)m), bár a köznyelvben tapasztalható az ingadozás, tehát ritkán az ikes igék elıhangzós -(V)k személyragot vesznek fel. A magánhangzó-harmónia szabályai szerint a mély hangrendő igéknél a személyrag elıhangzója mindig -o-, például: várok – várom, olvasok – olvasom, hívok – hívom, alszom, iszom, sétálok stb.; a magas hangrendő igéknél a személyrag elıhangzója -e-, például: veszek – veszem, közelítek – megközelítem, szeretek – szeretem, élek stb.; a kerekségi harmónia szabályai szerint az elıhangzó kerekítéses, tehát -ö-, például: főtök – főtöm, kerülök – kerülöm, török – töröm, ülök stb. A magánhangzóra végzıdı igetövekhez (lı, szı, ró stb.) is az elıhangzós 1. személyő -(V)k, -(V)m személyrag járul; ekkor a személyrag elıtt a v-vel bıvült tövük áll, például: lı → löv- → lövök ~ lövöm, ró → rov- → rovok ~ rovom stb. A hangzóhiányos igetöveknek az utolsó szótagjából kiesik a magánhangzó az elsı személyő -(V)k, -(V)m személyrag elıtt, például: érez – érz- → érzek ~ érzem, söpör – söpr- → söprök ~ söpröm stb.
38
• Sg/1. kijelentı mód, jelen idı, implikatív rag A -lak, -lek, -(a)lak, -(e)lek implikatív személyrag a 2. személyő tárgyra utaló rag, amely azt fejezi ki, hogy a beszélı, tehát az elsı személyő alany cselekvése a (tegezve szólított) partnerre vagy partnerekre irányul, tehát csak a következı relációkban használható: én (1. személyő alany) → téged (egyes számú 2. személyő tárgy) vagy én (1. személyő alany) → titeket/benneteket (többes számú 2. személyő tárgy), például: a bank elıtt várlak (téged), a bank elıtt várlak titeket/benneteket stb. Azoknál az igéknél, amelyeknél a fınévi igenév elıhangzós képzıje található (küldeni, tanítani, segíteni stb.), általában az elıhangzós implikatív személyrag áll, például: küld- → küldelek, tanít- → tanítalak, segít- → segítelek stb., az elıhangzó minısége az igetı fonetikai felépítésétıl függ. Az -sz- jelenidıjeles igékhez az elıhangzó nélküli implikatív személyrag járul, például: vesz- → veszlek, visz- → viszlek, eszik – esz- → eszlek; az elıhangzó nélküli implikatív rag a magánhangzóra végzıdı igékhez is járul, vagyis a magánhangzóra végzıdı, 3. személyő szótári alapalakjukhoz, például: lelı- → lelılek. • Sg/2. kijelentı mód, jelen idı A singuláris 2. személynek az általános és ikes ragozásban kétféle ragja van: -(V)sz (-(a)sz, -(e)sz) vagy -(V)l (-(o)l, -(e)l, -(ö)l). Az elıhangzós -(V)l személyrag csak szibilánsra végzıdı tövekhez járul, tehát az -s, -sz, -z és -dz végő igetövekhez, például: alszik – alsz- → alszol, esik – es- → esel, néz- → nézel, olvas- → olvasol, fız- → fızöl, lopódzik – lopódz- → lopódzol, lesz- → leszel stb. Más mássalhangzóra végzıdı igetövekhez csak -sz személyrag járulhat, ez többnyire elıhangzó nélküli, például: ad- → adsz, él- → élsz, vár- → vársz, sétál- → sétálsz stb., az elıhangzós -(V)sz személyrag kapcsolásakor használható az alaki paralelizmusról szóló szabály,9 például: tanítani – tanítasz, mondani – mondasz stb., ezekben az esetekben viszont elıfordulhatnak ingadozások, a magyar nyelv ugyanis néha tőri a mássalhangzó-torlódást a tı és a toldalék határán, így használhatók a tanítsz vagy mondsz alakok is (fıleg a köznyelvben).
9
az alaki paralelizmus szabálya = a fınévi igenév képzıje és a 2. személyő személyrag közötti alaki egyeztetés: -ni – -sz; -(a)ni – -(a)sz; -(e)ni – -(e)sz.
39
Hosszú mássalhangzós töveken inkább az elıhangzó nélküli forma használatos, az elıhangzós forma ugyanis archaikusnak számít, például: áll- → állsz (~ állasz), hull→ hullsz (~ hullasz), függ- → függsz (~ függesz) stb. A határozott ragozásban Sg/2.-ben a -(V)d személyrag használatos; kijelentı módban mindig elıhangzós: (-(o)d, -(e)d, -(ö)d); az illeszkedése a magánhangzóharmónia szabályai szerint történik, például: vár- → várod, olvas- → olvasod, néz- → nézed, fız- → fızöd stb. • Sg/3. kijelentı mód, jelen idı Az általános ragozásban a 3. személyő rag mindig zéró morfémájú: -ø; ezek az alakok szótári alakok egyben. Az ikes ragozásban a 3. személyő rag kivétel nélkül -ik; ezek szintén szótári alakok. A határozott ragozásban a -ja, -i személyragok használatosak; a -ja személyrag mély hangrendő igetövekhez járul, az -i személyrag pedig a magas hangrendőekhez, például: vár → várja, lát → látja, ad → adja, tol → tolja; néz → nézi, tesz → teszi, ért → érti, elfelejt → elfelejti stb. Az -s, -sz és -z, -dz végő igetöveknél a -ja személyrag kapcsolódásakor mindig teljes hasonulás megy végbe, a szibiláns ugyanis teljesen hasonítja az utána álló -jelemet; az -sz végő igetöveknél az sz kettızıdik a kétjegyő mássalhangzók kettızésérıl szóló helyesírási szabály szerint, tehát: -sz → -ssz, például: ás → ássa, olvas → olvassa, iszik – isz- → issza, játszik – játsz- → játssza, hoz → hozza, edz → eddzük stb. • Pl/1. kijelentı mód, jelen idı Az általános ragozásban a ragok -unk, -ünk; ez a személyrag mindig csak mássalhangzóra végzıdı igetövekhez járul a magánhangzó-harmónia szabályai szerint, például: olvas- → olvasunk, segít- → segítünk, vesz- → veszünk stb.; a többváltozatú igetövekhez hasonlóan járul, mint bármelyik más elıhangzós személyrag (ld. Sg/1. kijelentı mód, jelen idı). A határozott ragozásban a -juk, -jük személyragpár használatos; mély hangrendő igetövekhez a -juk személyrag járul, például: ír- → írjuk, lát- → látjuk stb.; a magas hangrendő igekövekhez pedig a -jük személyrag járul, például: kér- → kérjük, küld- → küldjük, segít- → segítjük stb. Az -s, -sz, -z és -dz végő igetöveken hasonulás megy végbe, ugyanúgy, mint a kijelentı mód, jelen idı, 3. személyben határozott ragozásban a -ja személyrag esetében, például: olvas- → olvassuk, néz- → nézzük stb.
40
• Pl/2. kijelentı mód, jelen idı Az általános ragozásban a személyragok elıhangzó nélküliek vagy elıhangzósak lehetnek: -tok, -tek, -tök, -(o)tok, -(e)tek, -(ö)tök. A mély hangrendő igetövekhez a -tok/-(o)tok személyrag járul, a magas hangrendő igetöveknél pedig általában a -tek/-(e)tek személyrag jellemzı, a -tök/-(ö)tök viszont olyan igetöveknél, amelyekhez a kerekségi harmónia szabályai szerint a toldalék kerekítéses változata járul, például: köt- → köttök. Az elıhangzó nélküli személyrag megjelenése gyakoribb, például: néz- → néztek, siet- → siettek, ad- → adtok, lát- → láttok, tör- → törtök; általában csak -ít végő igetövekhez járul az elıhangzós személyrag, például: tanít- → tanítotok, segít- → segítetek, közelít- → közelítetek stb.; az -rd, -nd, -ld, -zd és -sd végő igetöveket gyakran ingadozás érinti, például: hordotok ~ hordtok, mondotok ~ mondtok, küldötök ~ küldtök, kezdetek ~ kezdtek stb. A határozott ragozásban a -játok, -itek személyragok használatosak; az igetövekhez való kapcsolódásuk módja megegyezik a -ja, -i (Sg/3.) határozott személyragokéval, például: ad- → adjátok, mond- → mondjátok, kezd- → kezditek, tőr- → tőritek stb.; a szibilánsra végzıdı igetöveknél: mos- → mossátok, iszik – isz- → isszátok, játszik – játsz- → játsszátok stb. • Pl/3. kijelentı mód, jelen idı Az általános ragozásban a személyragok elıhangzó nélküliek vagy elıhangzósak lehetnek: -nak, -nek, -(a)nak, -(e)nek. A mély hangrendő igetövekhez a -nak/-(a)nak személyrag járul, a magas hangrendő igetöveknél pedig -nek/-(e)nek személyrag jellemzı, például: tanul- → tanulnak, olvas→ olvasnak, él- → élnek, ül- → ülnek stb., az -ít, -rd, -nd, -ld, -zd és -sd végő igetöveknél pedig jellemzı az elıhangzós személyrag, például: tanít- → tanítanak, segít- → segítenek, hord- → hordanak, mond- → mondanak, küzd- → küzdenek, küld→ küldenek stb. A határozott ragozásban a -ják, -ik személyragok használatosak; az igetövekhez való kapcsolódásuk módja megegyezik a -ja, -i (Sg/3.) vagy -játok, -itek (Pl/2.) határozott személyragokével, például: ad- → adják, mond- → mondják, kezd- → kezdik, tőr- → tőrik stb.; a szibilánsra végzıdı igetöveknél: mos- → mossák, iszik – isz→ isszák, játszik – játsz- → játsszák stb.
41
• Sg/1. kijelentı mód, múlt idı Az általános és a határozott ragozásban a múlt idejő alapigealak utáni személyrag mindig elıhangzós: -(V)m (-(a)m, -(e)m, -(ö)m); a magánhanzó-harmónia szabályai szerint illeszkedik a múlt idejő igealakhoz, például: csinál- → csinált- → csináltam, kér- → kért- → kértem stb. • Sg/1. kijelentı mód, múlt idı – implikatív személyrag Az implikatív személyrag a múlt idı jele után mindig elıhangzós: -(a)lak, -(e)lek; a magánhanzó-harmónia szabályai szerint illeszkedik a múlt idejő igealakhoz, például: tanít- → tanított- → tanítottalak, lát- → látt- → láttalak, szeret- → szerett- → szerettelek stb. • Sg/2. kijelentı mód, múlt idı Az általános ragozásban mindig az elıhangzós -(á)l, -(é)l személyrag használatos; a magánhanzó-harmónia szabályai szerint illeszkedik a múlt idejő igealakhoz, például: sétál- → sétált- → sétáltál, szeret- → szerett- → szerettél stb. A határozott ragozásban az elıhangzós -(V)d (-(a)d, -(e)d) személyrag áll; a magánhangzó-harmónia szabályai szerint illeszkedik a múlt idejő igealakhoz, például: kér- → kért- → kérted, tud- → tudt- → tudtad stb. • Sg/3. kijelentı mód, múlt idı Az általános ragozásban a múlt idı jele után mindig zéró morfémájú személyrag áll: -ø, például: lát- → látott- → látottø, belefér- → belefért- → belefértø stb. A határozott ragozásban a 3. személyő rag az -a, -e; ennek a megfelelı kiválasztása a magánhangzó-harmónia szabályai szerint történik, például: segít- → segített- → segítette, olvas- → olvast- → olvasta stb. • Pl/1. kijelentı mód, múlt idı Az általános ragozásban használatos személyragok: az -unk, -ünk; a megfelelınek a kiválasztása a magánhangzó-harmónia szabályai szerint történik, például: néz- → nézt- → néztünk, olvas- → olvast- → olvastunk stb. A határozott ragozásban az -uk, -ük személyragok használatosak; a megfelelınek a kiválasztása a magánhangzó-harmónia szabályai szerint történik, például: segít- → segített- → segítettük, olvas- → olvast- → olvastuk stb. • Pl/2. kijelentı mód, múlt idı Az általános ragozásban mindig az elıhangzós -(a)tok, -(e)tek személyragok használatosak, például: játszik – játszott- → játszottatok, bérel- → bérelt- → béreltetek stb. 42
A határozott ragozásban is csak az elıhangzós -(á)tok, -(é)tek személyragok használatosak; a különbséget az általános és a határozott személyrag alakja között az elıhangzó hosszú változata adja (ez az ún. funkcionális alternáció), például: gondol- → gondolt-
–
gondoltátok
(x
gondoltatok),
néz-
→
nézt-
–
néztétek
(x néztetek) stb. • Pl/3. kijelentı mód, múlt idı Az általános ragozásban mindig az elıhangzós -(V)k (-(a)k, -(e)k) személyragok használatosak; a határozott ragozásban pedig a -(V)k (-(á)k, -(é)k); az igetövekhez való csatlakozásuk módja megegyezik a plurális 2. személyő ragokéval, például: vág- → vágt- → vágták, fest- → festett- → festették, terít- → terített- → terítették stb. • Sg/1. feltételes mód, jelen idı Az általános ragozásban a feltételes mód jele, az -n- után Sg/1.-ben az -(é)k elıhangzós személyrag áll; ennek a személyragnak az illeszkedésekor nem érvényesülnek a magánhangzó-harmónia szabályai, tehát a mély hangrendő feltételes módú igealakokhoz is ugyanúgy kapcsolódik, mint a magas hangrendő feltételes módú igealakokhoz, például: mond- → mondan- → mondanék, lát- → látn- → látnék, olvas→ olvasn- → olvasnék stb. A feltételes mód jele után a határozott és az ikes ragozásban használatos személyrag: -(á)m, -(é)m; a megfelelı elıhangzós alak kiválasztása a magánhangzóharmónia szabályai szerint történik, például: kidob- → kidobn- → kidobnám, választ→ választan- → választanám, mer- → mern- → merném, szeret- → szeretn- → szeretném stb. • Sg/1. feltételes mód, jelen idı – implikatív személyrag Az implikatív személyrag alakja a feltételes mód jele után mindig elıhangzós: -(á)lak, -(é)lek, ezek szabályosan járulnak a feltételes módú igealakokhoz, például: lát→ látn- → látnálak, kér- → kérn- → kérnélek stb. • Sg/2. feltételes mód, jelen idı A feltételes mód jele után az általános és az ikes ragozásban használatos személyrag: -(á)l, -(é)l; a megfelelı elıhangzós alak kiválasztása a magánhangzóharmónia szabályai szerint történik, például: rajzol- → rajzoln- → rajzolnál, kifest- → kifesten- → kifestenél stb. A feltételes mód jele után a határozott ragozásban használatos személyrag az -(á)d, -(é)d; a megfelelı elıhangzós alak kiválasztása a magánhangzó-harmónia szabályai
43
szerint történik, például: megvár- → megvárn- → megvárnád, átlép- → átlépn- → átlépnéd, tördel- → tördeln- → tördelnéd stb. • Sg/3. feltételes mód, jelen idı A feltételes mód jele után az általános ragozásban használatos személyrag: -a, -e; a megfelelı alak kiválasztása a magánhangzó-harmónia szabályai szerint történik, például: tapsol- → tapsoln- → tapsolna, fejleszt- → fejleszten- → fejlesztene, befektet→ befektetn- → befektetne stb. A feltételes mód jele után a határozott ragozásban használatos személyrag: -á, -é; a megfelelı alak kiválasztása a magánhangzó-harmónia szabályai szerint történik, például: átvág- → átvágn- → átvágná, megérdemel- → megérdemeln- → megérdemelné stb. • Pl/1. feltételes mód, jelen idı A feltételes mód jele után az általános és a határozott ragozásban használatos személyrag: -(á)nk, -(é)nk; a megfelelı elıhangzós alak kiválasztása a magánhangzóharmónia szabályai szerint történik, például: dohányoz- → dohányozn- → dohányoznánk, kikér- → kikérn- → kikérnénk, törekszik – törekedn- → törekednénk stb., ebben az esetben tehát nincs alaki különbség az általános és határozott alakok között. • Pl/2. feltételes mód, jelen idı A feltételes mód jele után az általános és a határozott ragozásban használatos személyrag: -(á)tok, -(é)tek; a megfelelı elıhangzós alak kiválasztása a magánhangzóharmónia szabályai szerint történik, például: tanít- → tanítan- → tanítanátok, kézbesít→ kézbesíten- → kézbesítenétek, tör- → törn- → törnétek stb., ebben az esetben tehát nincs alaki különbség az általános és a határozott alakok között. • Pl/3. feltételes mód, jelen idı A feltételes mód jele után az általános ragozásban a személyrag mindig elıhangzós: -(á)nak, -(é)nek. A mély hangrendő feltételes módú igealakokhoz az -(á)nak személyrag járul, a magas hangrendő feltételes módú igealakokhoz pedig az -(é)nek személyrag; tanul- → tanuln- → tanulnának, olvas- → olvasn- → olvasnának, él- → éln- → élnének, ül- → üln- → ülnének, segít- → segíten- → segítenének stb. A feltételes mód jele után a határozott ragozásban használatos személyrag: -(á)k, -(é)k; a megfelelı alak kiválasztása a magánhangzó-harmónia szabályai szerint történik,
44
például: aláír- → aláírn- → aláírnák, önt- → önten- → öntenék, felolvas- → felolvasn→ felolvasnák stb. • Sg/1. felszólító mód, jelen idı A felszólító mód jelének a megfelelı változata után az általános ragozásban használatos személyragok: -(a)k, -(e)k; ezek szabályosan járulnak a felszólító mód jelével ellátott igealakhoz, például: csinál- → csinálj- → csináljak, segít- → segíts- → segítsek stb. Az ikes és a határozott ragozásban az -(a)m, -(e)m ragok használatosak, például: lı→ lıj- → lıjem, tud- → tudj- → tudjam stb. • Sg/1. felszólító mód, jelen idı – implikatív személyrag A felszólító módú igealakban álló implikatív személyrag mindig elıhangzós: -(a)lak, -(e)lek; például: szeret- → szeress- → szeresselek, vár- várj- → várjalak stb. • Sg/2. felszólító mód, jelen idı A felszólító mód jelével ellátott igealakhoz járuló -(á)l, -(é)l személyrag a felszólító módú alapigealakoknál nem kötelezı elem; a ragos vagy rag nélküli alakok között stilisztikai különbség van, a személyrag nélküli alakok inkább parancsot utasítást, elıírást fejeznek ki, a személyragos alakok viszont kívánságot, kérést, óhajt, például: ad- → adjál ~ adj, kér- → kérjél ~ kérj stb. Eltérés van a tesz, vesz és a lesz igéknél, mivel a személyrag felvételekor a te-, veés le- abszolút igetövek használatosak, például: te-: tegy- → tegyél, ve-: vegy- → vegyél, le-: legy- → legyél; a rövidebb felszólító módú alakok létrehozásakor viszont a té-, vé-, lé- abszolút igetövek használatosak, tehát a te-, ve- és a -le abszolút töveknek az alternánsai: tégy, végy, légy. A határozott ragozásban a 2. személyő személyrag: -(a)d, -(e)d vagy -d/-dd; az -(a)d, -(e)d változat csak a felszólító mód testes jele után állhat, például: kér- → kérj- → kérjed, csuk- → csukj- → csukjad stb.; a -d/-dd személyragok a 2. személyő felszólítómódjelő igealak-variánsokban csak a zéró morfémájú felszólítómódjel után állhatnak, például: keres- → keresø- → keresd ~ keressed, ad- → adø- → add ~ adjad, eszik – eø- → edd ~ egy- → egyed , hisz – hiø- → hidd ~ higgy- → higgyed stb. • Sg/3. felszólító mód, jelen idı Az általános iktelen ragozásban az elıhangzós -(V)n (-(o)n, -(e)n, -(ö)n) személyrag követi a felszólító módú alapigealakot, az ikes ragozásban pedig az -(é)k személyrag (nem illeszkedı, vagyis egyalakú toldalék) használatos, vár- → várj- →
45
várjon, kér- → kérj- → kérjen, olvas- → olvass- → olvasson, néz- → nézz- → nézzen, alszik – aludj- → aludjon ~ aludjék, fekszik – feküdj- → feküdjön ~ feküdjék stb. A határozott ragozásban a felszólító módú alapigealakot követi az -a, -e személyrag, például: átlép- → átlépj- → átlépje, kér- → kérj- → kérje, lát- → láss- → lássa, tart- → tarts- → tartsa, csuk- → csukj- → csukja stb. • Pl/1. felszólító mód, jelen idı Az általános ragozásban használt személyragok az -unk, -ünk, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a felszólító módú alapigealakhoz, például: kerül- → kerülj- → kerüljünk, fız- → fızz- → fızzünk, tesz- → tegy- → tegyünk, áll- → állj- → álljunk, hord- → hordj- → hordjunk stb. A határozott ragozásban a felszólító módú alapigealak elıtt az -uk, -ük személyragok állnak, például: kerül- → kerülj- → kerüljük, fız- → fızz- → fızzük, vesz- → vegy- → vegyük, átáll- → átállj- → átálljuk, lop- → lopj- → lopjuk stb. A Pl/1. kijelentı módú határozott ragozású igealakoknál és a Pl/1. felszólító módú határozott ragozású igealakoknál homonímia figyelhetı meg az egyes alakok között. A különbség viszont jól látható a morfológiai ábrázoláskor, például: lop- → lop- + juk (= Pl/1. kijelentı módú, határozott ragozású), lop- → lop- + -j- + -uk (= Pl/1. felszólító módú, határozott ragozású). • Pl/2. felszólító mód, jelen idı Az általános ragozásban használt személyragok mindig elıhangzósak, mert az elıttük álló felszólító módú alapigealak mássalhangzóra végzıdı: -(a)tok, -(e)tek, például: visz- → vigy- → vigyetek, küld- → küldj- → küldjetek, vált- → válts- → váltsatok, húz- → húzz- → húzzatok stb. A határozott ragozásban használt személyragok ugyanúgy elıhangzósak az elıttük álló mássalhangzóra végzıdı felszólító módú alapigealak miatt: -(á)tok, -(é)tek, például: tör- → törj- → törjétek, ért- → érts- → értsétek, vár- → várj- → várjátok, ad→ adj- → adjátok stb. • Pl/3. felszólító mód, jelen idı Az általános ragozásban használt személyragok mindig elıhangzósak, mert az elıttük álló felszólító módú alapigealak mássalhangzóra végzıdı: -(a)nak, -(e)nek, például: hisz- → higgy- → higgyenek, küld- → küldj- → küldjenek, vált- → válts- → váltsanak, lop- → lopj- → lopjanak stb. A határozott ragozásban használt személyragok ugyanúgy elıhangzósak az elıttük álló mássalhangzóra végzıdı felszólító módú alapigealak miatt: -(V)k (-(á)k, -(é)k), 46
például: tör- → törj- → törjék, ért- → érts- → értsék, vár- → várj- → várják, ad- → adj- → adják stb.
11. Az igealak fölépítése 1) A szintetikus igealak Ez a viszonyításnak az affixumokkal való kifejezése. Az igéknél a kijelentı mód jelen és múlt idejő alakjainak a szerkesztésekor, a feltételes mód jelen idejének, valamint a felszólító módnak az alkalmazásakor használatos. Például a megcsinálhatnék igealak így épül fel: meg- + csinál- + -hat + -n- + -(é)k (Px + Tig + Kig + Jm + Rszm). A sematikus ábrázolás felbontásával a következıképpen írható le: (prefixum) + igetı (abszolút/relatív) + suffixumok (képzık, jelek, rag). A szintetikus igealakok lehetséges morfológiai szerkezeteit az alábbiakban foglalom össze.
igetı igetı igetı igetı igetı igetı
+ + + + + +
idıjel ø ø ø ø Ji Ji
+ + + + + +
módjel ø ø Jm Jm ø ø
+ + + + + +
személyrag ø Rszm Rszm ø Rszm ø
példa vár, kér várok, kérek várnék, kérjen várna, kérj vártam kért
14. táblázat
Általános ábrázolással a szintetikus alakok felépítését a következıképpen végzem el: tı (abszolút/relatív) + (Kig) + Ji + Jm + Rszm Ebben az esetben az igealakban lévı képzı kizárólag igeképzı (= Kig) lehet, a módjel (= Jm) a kijelentı módban mindig jelöletlen, azaz testetlen (= ø), de az idıjel (= Ji) jelen idıben hét ige (ld. késıbb) és a „-szik” végő igék esetében jelölt. Formaváltozataiban
és
példákkal
megvilágítva,
a
fentiek i
m
realizálódhatnak, például: olvas- + -ø + -ø + -(o)k (= tı + J + J + R
többféleképpen szm
) → olvasok,
foly- + -tat + -hat + -ø + -n- + -a (tı + Kig + Kig + Ji + Jm + Rszm) → folytathatna, szép- + -ít + -get + -ø + -ø + -i (tı + Kig + Kig + Ji + Jm + Rszm) → szépítgeti, gereblye- + -´z + -tet + -het + -ø + -n- + -(é)nk (tı + Kig + Kig + Kig + Ji + Jm + Rszm) → gereblyéztethetnénk. A gereblyéztethetnénk igealak felépítése az igetı típusa, a töves és a toldalékos rész felıl nézve:
47
• az igetı a típusa szempontjából: gereblye- + -z → gereblyéz (= N → I) – ezek az elemek (fınévi tı és igeképzı) potenciálisan abszolút igetövet alkotnak az én nyelvszemléletem alapján; a gereblyéztet-, gereblyéztethet- igealakokat pedig relatív igetöveknek nevezem; • a töves és a toldalékos rész felıl nézve: a gereblyéz- = a töves rész, a -tethetnénk = a toldalékos rész, tehát:
Az említettem hét ige: a tesz, vesz, lesz, visz, hisz, eszik, iszik morfológiai felépítése: abszolút igetı (= a) (+ a relatív tı eleme (= b)) + (képzık) + (jelek) + igei személyrag. Formaváltozataiban és példákkal megvilágítva a fentiek többféleképpen realizálódhatnak, például:
1. 2.
tı a + b a
3. 4.
a a
Kig
+K +K
Ji Jm Rszm +ø +J +R + J/ø + J/ø + R/ø +ø +ø
+J +ø
+R + R/ø
igealakok tennék, vinnék, lenne stb. tegyél, teszek, legyél, leszek, tégy, tesz stb. tehetnék, itatnám, ihatnék stb. tehetek, tehet, ihatok, ihat, lehet stb. 15. táblázat
2) Az analitikus igealak Ez a viszonyításnak önálló lexémával való kifejezése. A magyar ige kategóriában tipikusan a jövı idınek és a feltételes mód múlt idejének a szerkesztésekor használatos: • a jövı idı szerkesztésekor: a fınévi igenév + a fog segédige megfelelı alakja, például: csinálni fog, vizsgálni fogjuk, meg fogom nézni, le fogja tenni, szárítani fogtok stb.; • a feltételes mód múlt idejének a szerkesztésekor: a múlt idejő ige + a volna feltételes módú segédige, például: csináltam volna, megnézted volna, letehettem volna, nem tehetted volna le, kipihente volna stb. Az analitikus igealakok lehetséges morfológiai szerkezeteit a következıképpen foglalom össze.
48
képzı igetı igetı igetı
+ + +
fi
K – Kig
idıjel + + +
10
– Ji Ji
módjel + + +
10
– Jm Jm
személyrag + + +
11
– Rszm Rszm
segédige + + +
szm
fog + R volna volna
példa csinálni fog csináltál volna csinálhattam volna
16. táblázat
12. Az igeidık 12.1. A jelen idı A jelen idı egybeesik a mindenkori beszédidıvel, vagyis az eseményidı és a beszédidı azonos. Jelen idıt használunk általános érvényőnek tartott kijelentésekben, vagy gyakran ismétlıdı események jelölésére. A jelen idı jele a legtöbb magyar igénél jelöletlen, tehát zéró morfémájú: -ø-, például: néz-ø, olvas-ø, szív-ø, kér-ø, lát-ø, rajzol-ø, es-ø-ik, ismer-ø, segít-ø, mér-ø, bíz-ø, stb. E hét igének a csoportjában a jelen idı általánossá nem vált jele az -sz: te-sz, ve-sz, vi-sz, hi-sz, le-sz, e-sz-ik, i-sz-ik; továbbá ide tartozik a nem túl népes „-szik” végő igék csoportja is, például: cselek-sz-ik, gyanak-sz-ik, fek-sz-ik, al-sz-ik stb. A jelen idıjel alakjáról és használatáról a 9.2.1. alfejezetben szólok behatóbban. 12.2. A múlt idı A múlt idejő esemény megelızi a beszédidıt. A mai magyar ige múlt idejő alakja mindig szintetikus, vagyis egyszerő az alakja szerint. A múlt idı jele a -t/-tt, illetve a -tt idıjelnek a vokalizált változata: a -(V)tt; az igék felépítésébıl adódóan vagy -ott/-ett vagy -ött (a magánhangzó-harmónia szerint veláris, palatális, illetve kerekítéses változatú), például: vártam, vártál, várt; gyújtottam, gyújtottál; kértem, kérted, kérte; vetettem, vetetted, vetette; nıttem, nıttél, nıtt; sütöttem, sütötted, sütötte stb. A múlt idı jelének az alakjáról és használatáról a 9.2.2. alfejezetben írok részletesebben. A magyar nyelvnek a 11. század óta vannak írásos emlékei, s ezekbıl aránylag jól megismerhetjük a korábbi nyelvállapotokat, bár ma már nem használatosak azoknak az idıknek az igealakjai. Ezek az alakok sőrőn elıfordultak a klasszikus magyar szerzıknél is, különösen akkor, ha szándékosan archaizáltak (H. Tóth – Patloka 2009).
10
nem fejezi ki a személyt a segédige megfelelı személyragozott alakja fejezi ki, pl.: fogok, fogom, fog, fogja, fognak, fogják stb. 11
49
A legismertebb régies igealak az ún. imperfectum narrativum (elbeszélı múlt). Tulajdonképpen ez volt az eredeti múlt igeidı, a ma használt -t idıjeles alakok csak késıbb alakultak ki, de aztán teljesen kiszorították a korábbi ragozási sort. Mivel az -a, -e/-á, -é a jele, „magánhangzós múlt idı”-nek is szokták emlegetni (Blaskovics 1957). A régies magyar igeidık közé a múltban hosszan tartó cselekvést/történést jelölı praeteritum imperfectum (folyamatos múlt), a múltban befejezett cselekvést/történést jelölı plusquamperfectum, illetve felszólító múlt tartozott (Blaskovics 1957). Bizonyára a latin egyházi szövegek minél pontosabb fordításának az igénye vezette azokat a szerzeteseket, akik a magyar nyelvő kódexekben megpróbálták a sokféle múlt idıt magyarul is visszaadni. Ehhez az eljáráshoz a létige vala és volt alakját használták segédigeként, változatlan formában, míg a fıigét ragozták, mégpedig hol jelen, hol valamelyik múlt idıben, de a függı jövı idıvel is összekapcsolták. Mivel ezek többnyire egyéni nyelvi lelemények voltak, a köznyelv soha nem fogadta be ıket igazán, kivéve a plusquamperfectumot, amelyikkel a Tiszántúlon vagy Erdély egyes nyelvjárásaiban még napjainkban is találkozhatunk (M. Korchmáros 2006).
12.3. A jövı idı A jövı idejő esemény mindig követi a beszédidıt. A jövı idınek a mai magyarban nincs testes jele. Az alakja mindig analitikus szerkesztéső: fınévi igenév + a fog segédigének a megfelelı alakja. A segédige személyragja vagy határozatlan, vagy határozott tárgyra utal, kifejezi a számot és a személyt, például: készíteni fog, meg fogom csinálni stb. A régi nyelvhasználatban létezett az -and, -end idıjellel alkotott jövı idı, azaz futurum perfectum (függı jövı idı). Jövıben befejezett cselekvést/történést jelölt, például: kérendek, várandasz stb. (Blaskovics 1957)
12.4. A magyar igeidık paradigmatikus rendszerének az áttekintése A következı táblázatokban bemutatom a magyar igeidık teljes paradigmatikus rendszerét (beleértve a régies magyar igeidıket).
50
A mai magyar igeidık paradigmatikus rendszere
jövı idı
feltételes mód
múlt idı
kijelentı mód
felszólító mód
jelen idı
feltételes mód
kijelentı mód
idı és mód
személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
általános ragozás várok vársz vár várunk vártok várnak várnék várnál várna várnánk várnátok várnának várjak várj(ál) várjon várjunk várjatok várjanak vártam vártál várt vártunk vártatok vártak vártam volna vártál volna várt volna vártunk volna vártatok volna vártak volna várni fogok várni fogsz várni fog várni fogunk várni fogtok várni fognak
kérek kérsz kér kérünk kértek kérnek kérnék kérnél kérne kérnénk kérnétek kérnének kérjek kérj(él) kérjen kérjünk kérjetek kérjenek kértem kértél kért kértünk kértetek kértek kértem volna kértél volna kért volna kértünk volna kértetek volna kértek volna kérni fogok kérni fogsz kérni fog kérni fogunk kérni fogtok kérni fognak
határozott ragozás várom várod várja várjuk várjátok várják várnám várnád várná várnánk várnátok várnának várjam vár(ja)d várja várjuk várjátok várják vártam vártad várta vártuk vártátok várták vártam volna vártad volna várta volna vártuk volna vártátok volna várták volna várni fogom várni fogod várni fogja várni fogjuk várni fogjátok várni fogják
kérem kéred kéri kérjük kéritek kérik kérném kérnéd kérné kérnénk kérnétek kérnék kérjem kér(je)d kérje kérjük kérjétek kérjék kértem kérted kérte kértük kértétek kérték kértem volna kérted volna kérte volna kértük volna kértétek volna kérték volna kérni fogom kérni fogod kérni fogja kérni fogjuk kérni fogjátok kérni fogják
17. táblázat
51
A régies magyar igeidık paradigmatikus rendszere
praeteritum imperfectum13 plusquamperfectum14 futurum perfectum15 feltételes
jövı idı
felszólító
múlt idı
imperfectum narrativum12
idı és mód
személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
általános ragozás várék várál vára váránk várátok várának várok vala/volt vársz vala/volt vár vala/volt várunk vala/volt vártok vala/volt várnak vala/volt vártam vala/volt vártál vala/volt várt vala/volt vártunk vala/volt vártatok vala/volt vártak vala/volt vártam legyen vártál legyen várt legyen vártunk legyen vártatok legyen vártak legyen várandok várandasz várand várandunk várandotok várandanak várni fognék várni fognál várni fogna várni fognánk várni fognátok várni fognának
kérék kérél kére kérénk kérétek kérének kérek vala/volt kérsz vala/volt kér vala/volt kérünk vala/volt kértek vala/volt kérnek vala/volt kértem vala/volt kértél vala/volt kért vala/volt kértünk vala/volt kértetek vala/volt kértek vala/volt kértem legyen kértél legyen kért legyen kértünk legyen kértetek legyen kértek legyen kérendek kérendesz kérend kérendünk kérendetek kérendenek kérni fognék kérni fognál kérni fogna kérni fognánk kérni fognátok kérni fognának
határozott ragozás várám várád várá várók várátok várák várom vala/volt várod vala/volt várja vala/volt várjuk vala/volt várjátok vala/volt várják vala/volt vártam vala/volt vártad vala/volt várta vala/volt vártuk vala/volt vártátok vala/volt várták vala/volt vártam legyen vártad legyen várta legyen vártuk legyen vártátok legyen várták legyen várandom várandod várandja várandjuk várandjátok várandják várni fognám várni fognád várni fogná várni fognánk várni fognátok várni fognák
kérém kéréd kéré kérık kérétek kérék kérem vala/volt kéred vala/volt kéri vala/volt kérjük vala/volt kéritek vala/volt kérik vala/volt kértem vala/volt kérted vala/volt kérte vala/volt kértük vala/volt kértétek vala/volt kérték vala/volt kértem legyen kérted legyen kérte legyen kértük legyen kértétek legyen kérték legyen kérendem kérended kérendi kérendjük kérenditek kérendjék kérni fognám kérni fognád kérni fogná kérni fognánk kérni fognátok kérni fognák
18. táblázat
13. Az igemódok A mód morfológiailag jelölt kategória. Alapvetı szerepet tölt be a nyelv modális rendszerében, a modalitás kifejezésében. A magyar nyelvben kijelentı, feltételes és felszólító módot különböztetünk meg. 13.1. A kijelentı mód Elsıdlegesen a kijelentı mondatra jellemzı. A kijelentı módnak nincs testes morfológiai jelölıje, a jele tehát mindig zéró morfémájú: -ø. Ennek következtében az 12
imperfectum narrativum: elbeszélı múlt (magánhangzós múlt idı) praetericum imperfectum: folyamatos múlt 14 plusquamperfectum: befejezett múlt 15 futurum perfectum: függı jövı idı 13
52
igei személyragok közvetlenül a tıhöz járulnak, például: tesz-(e)k, lát-(o)k, készül-(ö)k stb. 13.2. A feltételes mód A feltételes mód használata mindig modális jellegő. Jellemzıen óhajtó, óhajtást, vágyat, kívánságot kifejezı mondatokban fordul elı. A feltételes mód jele -n- / -(a)n-, -(e)n-. Teljes mértékben egyetértek Kiefer Ferenc meglátásával: „A feltételes mód jele -n, nem pedig a hagyományos nyelvtanokban említett -na/-ne, -ná/-né. Ezt a várna–várná, kérne–kérné alakok szembenállása mutatja. Ezek az alakpárok ugyanis mindenben megegyeznek, csak a tárgyasság tekintetében térnek el. S mivel a várna–várná, illetıleg kérne–kérné pár az a–á illetıleg az e–é elemekben tér el, ıket kell a különbség hordozójának tekintenünk, és mint önálló szegmentumot leválasztanunk. A fennmaradó várn-, illetıleg kérn- alakokból természetesen megint leválaszthatjuk az igetövet: vár, kér. A megmaradó n elem tehát szükségképpen önálló morfémát testesít meg. Más szóval, az n a feltételes mód jele, s ami utána következik, az a személyrag.” (Kiefer 2000: 608) A továbbiakban a feltételes mód jelével összefüggı néhány álláspontot tekintem át. • A mai magyar nyelv szerint: a feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né; az sz-s és a v-s tövő igékben -nna, -nne, -nná, -nné (Velcsovné 1971); • a Hungarolingua szerint: a feltételes mód jele: -na/-ne, -ana/-ene; -ná/né, -aná/ -ené/-ané; az sz-s és a v-s tövő igékben az n elem geminálódik: -nn-; (Keresztes 1995); • a Magyar grammatika szerint: a feltételes mód jele: -na/-ne, -ana/-ene; -ná/né, -aná/-ené; az sz-s és a v-s töveknél: a feltételes mód jelének hosszú mássalhangzós allomorfja: -nna/-nne; -nná/-nné; (Kugler–Lengyel 2000); • A magyar nyelv könyve szerint: a feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né (A. Jászó 2004); • A -t végő igékrıl a magyar mint idegen nyelv oktatásának szempontjából szerint: a feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né (H. Tóth 2004); • a Magyar nyelvtan, forma, funkció, összefüggések szerint: a feltételes mód jele: „az ige infinitívuszi töve -i nélkül + igei személyrag; Sg/1. határozatlan ragozásnál mindig -ék; a hosszú mgh + t, illetve a két mássalhangzóra végzıdı igéknél
53
a magánhangzóval kiegészített infinitívuszi tıhöz tesszük a feltételes módú igeragot: tı + -ani/-eni + rag”16 (Hegedős 2005); • a Lépésenként magyarul – magyar nyelvtani kézikönyv szerint: a feltételes mód jele: -(a)n, -(e)n, -nn- (M. Korchmáros 2006); • a Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához szerint: a feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né; -ana, -ene, -aná, -ené, -ané; „az sz-s és v-s igéknél megduplázik az n elem: -nn-” (Szili 2006). Errıl a problémáról így alakult a saját felfogásom, nézetem: a feltételes mód jele: -n, -(a)n, -(e)n. Az n-s relatív tı esetében a magyar mint idegen nyelv tanulásakor és tanításakor egyszerősíthetjük a helyzetünket, amikor ezeknek az igéknek a ragozásával foglalkozunk. Így áttekinthetıbbé válik a feltételes mód jele és/vagy a fınévi igenév képzıje alternánsainak a széles köre.
13.3. A felszólító mód A felszólító mód jelének a használata kötelezı a felszólító mondatokban. Mellékmondatban leggyakrabban függı felszólításban jelenik meg (ún. konjunktív). A magyar nyelvben a felszólítás teljes paradigmát alkot. A jelen idı esetében mindegyik mód paradigmája megalkotható. A múlt idıben a kijelentı és a feltételes mód paradigmája alkotható meg. A jövı idıben csak kijelentı módú igealakok vannak. A felszólító mód jele: -j, -jj, -gy, -ggy, -s, -ø. A -j-t a felszólító mód általános jelének tartom. A variánsai mindig pozíciókhoz kötöttek, ugyanis a különbözı igetövek a felszólító mód jelének más-más alakját kívánják maguk mellé (Patloka 2009). Paradigmán belül az egyes szám második személyő rag két változatban jelenhet meg. A két változat között nincs lényegbevágó különbség. Az inkább csak pragmatikai jellegő, hosszabb alakok jellemzıen kérést fejeznek ki (Kiefer 2000). Például: a várjad ~ várd (morfológiailag ábrázolva: vár- + -j + -(a)d ~ vár- + -ø + -d) felszólító módú alakok közül az elsı inkább kérést, a másik pedig parancsot fejez ki. Szólnom szükséges a felszólító módú alakokban végbemenı asszimilációkról. Az elsı asszimiláció csak a szibilánsok után álló -j felszólítómódjelet érinti. Ennek következtében a -j felszólítómódjel teljesen hasonul az elıtte álló szibilánshoz, például: néz- + -j + -(á)l → hozz- → hozzál, olvas- + -j + -unk → olvass- → olvassunk stb.
16
Ebbıl az igealkotási módból számomra az derül ki, hogy a feltételes mód jele nem létezik.
54
A -szt-re végzıdı igetövek esetében a hangzókivetı igetıtípusnál a tıbıl kiesik a -t elem, és a felszólító mód jele hasonul az elıtte álló sz-hez, például: halaszt- + -j + ak → halasz + -j + ak → halassz- + ak → halasszak stb. A második asszimiláció: a vet, nevet, üt -t végő igék esetében megy végbe: a tıvégi -t elem a felszólító mód jele hatására s-re spirantizálódik, utána ez az -s- teljesen hasonítja az utána álló -j módjelet, például: vet- + -j → ves- + -j → vess- → vessed. A rövidebb felszólító módú alak esetén (Sg/2., határozott ragozás) kiesik a felszólító módnak a jele, ez az -s, és az elıhangzó is, tehát vessed → vesd, ebben az esetben a rövidebb alak megırzi magában a t elemnek a spirantizálódott alakját, tehát az -s-t. Kiefer is hasonlóan kezeli ezeket az igéket, szerinte ugyanis: „A felszólító módjel elıtt a t s-sé palatalizálódik, majd a felszólító módjel hasonulása után -Vss-t kapunk: üt + j + ek → üs + s + ek” (Kiefer 2000: 610). A harmadik asszimiláció: a -Ct-re végő igetövekhez az -s felszólítómódjel járul, például: márt- + -s + -ak → mártsak. Kiefer szerint: „A tı zengıhang + t-re végzıdik: márt, olt, hajt. Itt is a -t palatalizásáról van szó, de az eredmény nem a réshang, hanem affrikáta: cs. Ehhez az affrikátához hasonul a j módjel. Tehát márt + j + ak → márcs + j + ak → márcs + cs + ak, a márcsak alak mássalhangzó-rövidülés (degemináció) eredménye” (Kiefer 2000: 610). Ezt a meglátást helytelennek tartom, hiszen márcsak alak mint felszólító módú igealak nem létezı forma. A helyes felszólító módú alak ugyanis: mártsak. A márcsak forma legfeljebb kiejtési változatot mutat. A mártsak igealakban ugyanis összeolvadás megy végbe, s ennek az eredménye a kiejtésben megjelenı harmadik hang, az adott esetben [cs]. Az elıbb említettem asszimilációkat így foglalom össze: • 1. asszimiláció: az s, sz + j hasonulása = teljes progresszív, írásban is jelölt asszimiláció; • 2. asszimiláció: a t + j kapcsolatot érinti: a t a j hatására s-sé spirantizálódik, utána hasonítja a j-t, ss jön létre = regresszív, utána progresszív, teljes, írásban is jelölt asszimiláció; • 3. asszimiláció: a t + s összeolvadása = írásban nem jelölt, részleges hasonulás (kontamináció).
55
14. Az igeragozás A magyar ige minden igemódban (kijelentı, feltételes, felszólító) és igeidıben (jelen, múlt, jövı) teljes paradigmát alkot. Az igét a magyarban a következı kategóriák szerint ragozzuk: szám, személy, határozottság, idı és mód szerint. A szám kategória az egyes számú és a többes számú morfémákat a személy kategória az 1. személyő, 2. személyő és a 3. személyő morfémákat, a határozottság kategóriája a határozott és az általános tárgyú morfémákat, az idı a jelen idı és a múlt idı morfémái, végül a mód kategória a kijelentı mód, a feltételes mód és a felszólító mód morfémáit tartalmazza. Az igének e morfémák szerinti toldalékolásával jön létre az igei paradigma. Az igei paradigma ezek szerint az alábbi alakokat tartalmazza: kijelentı módban: jelen idı általános ragozás, jelen idı határozott ragozás, múlt idı általános ragozás, múlt idı határozott ragozás; feltételes módban: jelen idı általános ragozás, jelen idı határozott ragozás; felszólító módban: jelen idı általános ragozás és határozott ragozás. A magyar nyelvben a határozottság szerint kétféle igeragozást különböztetünk meg: általános és határozott ragozást. Általános és határozott alakjai csak a tranzitív igéknek lehetnek. Az intranzitív igék csak általánosan ragozhatók. Egy tárgynak a határozottsága, vagy éppen ellenkezıleg: a határozatlansága leginkább formális kritériumoknak a függvénye. E kritériumok alapján határozott tárgynak tekinthetık: a) a tárgyesetben lévı tulajdonnevek és földrajzi nevek: Évát, Petıfit, Csehországot, Budapestet, a Balatont, a Dunát, Prágát, Egert stb.; b) a határozott névelıvel ellátott fınevek, melléknevek, számnevek és névmások: a várost, a könyvet, a nagyot, az ötöt, a huszadikat, a másikat, a jobbat stb. (H. Tóth – Patloka 2008); c) a birtokos személyjellel ellátott fınevek: házamat, kertünket, szabadságomat, képességeit, szenvedélyüket, szerelmemet stb.; d) néhány névmás: a Sg/3. és a Pl/3. személyő személyes névmások: ıt, ıket; a magázáskor vagy önözéskor használatos személyes névmások: magát, magukat; önt, önöket; az accusativusban lévı mutató névmások: azt, azokat, ezt, ezeket; az -ik képzıs, kiemelı névmások: melyik, akármelyik, bármelyik; a visszaható névmások: magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk; a kölcsönös névmás: egymást;
56
e) a fınév elıtt álló bármilyen -ik végő névmás: melyik villamost, bármelyik házat stb.; f) a tárgyi mellékmondat fımondata: Azt írja, hogy pénteken jön., Tudja az újságból, milyen filmek mennek a moziban.; g) a jelzıs funkcióban a fınév elıtt álló mutató névmás: azt a várost, ezt a virágot, azokat az állatokat, ezeket a fiúkat stb. Határozatlan tárgynak tekinthetjük a következıket: a) a kérdı, vonatkozó, határozatlan, általános névmást, illetve a melléknévi vagy a számnévi mutató névmást accusativuszi esetben, például: mit, kit, miket, kiket, milyenet, mekkorát, mifélét, hányat, mennyit, valamit, valakit, mindenkit, semennyit stb.; b) a névelı nélküli vagy határozatlan névelıs köznevet, például: kutyát, házat, épületet, egy könyvet, egy dobozt stb. (H. Tóth – Patloka 2008); c) a kérdı, vonatkozó, határozatlan névmási vagy melléknévi, illetve számnévi mutató névmási jelzıvel ellátott szavakat, például: Kit hívtál?; Leírtam, amit tudtam.; Látsz valakit?; Mindenkit meghívunk.; Olyat írtam, hogy csak! stb.; d) a fınévi igenevet, amelynek nincs további határozott tárgya, például: Téged nem lehet elérni.; Szeretnék még egy oldalt lefordítani. stb.; e) a Sg/1.,2. és a Pl/1.,2. személyő személyes névmásokat, például: lát engem, téged, keres minket, titeket stb. Hozzáadandó, hogy a logikai határozottsága ellenére a vonatkozó névmási tárgy (akit, amit, amelyet) után általános ragozás használatos: Az a férfi, akit ott látsz, a magyartanárunk. Én is látom azt, akit te látsz. Viszont, ha a névmás -ik végő, utána határozott ragozás áll, például: Én is látom azt, amelyiket te látod. A mind(et) névmás után is határozott ragozás áll, például: Mind(et) megvettük, amit kínált.; de a mindent, mindenkit után viszont általános ragozás van, például: Mindent megvettél, amit kértem? Puszta fınévi igenévi tárgy mellett általános ragozás van, például: Szeretnék utazni. Ha viszont a fınévi igenévi tárgyhoz további határozott tárgy vagy logikai tárgy járul, a vezérige tárgyas ragozású, például: Meg szeretném nézni a várost.; Szeretném látni! stb.
14.1. Az iktelen ragozás Az iktelen igéknél a ragozási paradigmájukon belül a jelek vagy a ragok felvételekor eltérések tapasztalhatók. Ezért tíz külön ragozási típusba sorolom ıket. Ezek olyan igék, amelyekhez elıhangzós képzık, jelek vagy ragok járulnak, például: fejleszteném, 57
választanak, vagy a múlt idı jelének a felvételekor eltérést mutatnak, például: csinált, olvasott, olvasta stb. Az iktelen igék ragozása tovább bontható két alaptípusra az ige végzıdése szerint. Ezek nem t-re végzıdı és t-re végzıdı igék. A -t végő igék eltérést mutatnak a felszólító mód jelének a felvételekor, például: süt → süssél, győjt → győjtsek, fejleszt → fejlesszék stb. A nem t-re végzıdı tövek • 1. típus Ebbe a típusba olyan igék tartoznak, amelyek után nem áll elıhangzós személyrag, illetve jel (módjel), és a múlt idıben minden személyben -t formájú idıjelet kapnak. Ide tartoznak, például: szalad, lázad, síel, csinál, beszél, gondol, készül, épül, szőkül, talál, sétál, ábrázol, lángol, hiányol, kábul, ölel, repül, pakol, figyel, pihen, akar, vár, fúr, zár, varr stb. • 2. típus Ebbe a típusba az olyan igék tartoznak, amelyekhez múlt idıben az általános ragozású 3. személyben az elıhangzós -(V)tt múltidıjel járul. Ide tartoznak, például: szab, szed, dob, nyávog, ballag, kullog, vág, röfög, kopog, csillog, lotyog, köhög, lóg, zokog, dug, nyavalyog, fintorog, vigyorog, szivárog, csorog, kap, szív stb. • 3. típus Ebbe a típusba tartoznak az -s, -z végő igék. Jelen idıben az általános ragozású 2. személyben mindig elıhangzós -(V)l személyrag áll. Múlt idıben az általános ragozású 3. személyben -(V)tt múltidıjel járul hozzájuk. A felszólító módban a -jfelszólítómódjel teljesen hasonul az -s-hez vagy a -z-hez (s + j → ss, z + j → zz). Kijelentı módban, jelen idıben a -ja; -juk/-jük; -játok; -ják személyragoknak a j eleme hasonul. Ide tartoznak, például: mos, ás, vés, les, tapos, olvas, vigyáz, fız, érez, idéz, ıriz, hoz, céloz, betonoz, lapoz, sugároz, túloz, hámoz, elátkoz, okoz, reklámoz, borsoz, néz stb. • 4. típus Ebbe a típusba tartoznak a -zd, -rd, -ld, -sd igék és néhány -nd végzıdéső ige. Ezekhez jelen idıben az általános ragozású Sg/2., Pl/2. és Pl/3. személyekben elıhangzós személyrag járul. A feltételes mód esetében a feltételes mód jele mindig elıhangzós: -(V)n-. Múlt idıben, az általános ragozású Sg/3. személyben az elıhangzós -(V)tt múltidıjel járul hozzájuk. Ide tartoznak, például: hord, kérd, áld, told, old, küld, száguld, csikland, mond, örvend, esd, küzd, kezd stb. 58
• 5. típus Ebbe a típusba csak néhány magánhangzóra végzıdı ige tartozik, amelyeknél kijelentı módban, jelen idıben az igetı a -v- hiátustöltıvel bıvül. Múlt idıben minden személy -tt múltidıjelet kap. Ide tartoznak a rí, hí, szí, nyő, fı, szı, ró, nı, lı, jı igék. • 6. típus Ebbe a típusba többnyire a kettızött -ll-re végzıdı igék tartoznak, amelyekhez múlt idıben elıhangzós -(V)tt múltidıjel járul, gyakran elıhangzós személyragot kapnak. Ezekhez a fınévi igenév -ni képzıje kötıhangzó funkciójú elıhangzóval járul. Ide tartoznak, például: vall, átall, kell, hall stb. A t-re végzıdı tövek: • 1. típus Ebbe a típusba a -t végő igék tartoznak, itt az általános ragozású Sg/3. személyben a múltidıjel elıhangzós: -(V)tt. A felszólító módban a -j felszólítómódjel járul a tıhöz, az itt végbemenı asszimilációkról lásd 13.3. fejezet. Ide tartoznak, például: mutat, lát, ugat, arat, adat, varrat, írat, hozat, csinálhat, izgat, siet, fizet, nevet, szeret stb. (minden potenciális -hat/-het képzıvel képezhetı ige és minden kauzatív -tat, -tet, -at, -et képzıs ige). • 2. típus Ebbe a típusba azok a -t végő igék tartoznak, amelyekhez a múlt idıben mindig elıhangzós -(V)tt múltidıjel járul. A felszólító módban a -j felszólítómódjel járul a tıhöz, mint az elızı típusnál (= -t-re végzıdı tövek: 1. típus), az itt végbemenı asszimilációkról lásd a 13.3. fejezetet. Ide tartoznak, például: üt, vet, hat, süt, nyit stb. • 3. típus Ebbe a típusba vagy -ít, vagy -(C)t végő igék tartoznak. Jelen idıben az általános ragozású Sg/2., a Pl/2. és a Pl/3. igealak személyragja mindig elıhangzós. Szintén mindig elıhangzós a jövı idı szerkesztésekor használatos fınévi igenév képzıje: -(V)ni és a feltételes mód jele: -(V)n-. A felszólító módban a -j- felszólítómódjelnek az -salternánsa áll. Ide tartoznak, például: könnyít, épít, vonyít, szőkít, kábít, hajlít, csábít, alapít, megállapít, segít, veszít, mozdít, lendít, fordít, perdít, taszít, nyüszít, tanít, felejt, ért, ront, dönt, hajt, tölt, tilt, költ, ölt, önt, irt, győjt stb. • 4. típus Ebbe a típusba az -szt végő igék tartoznak, amelyekhez jelen idıben az általános ragozású Sg/2., a Pl/2. és a Pl/3. személyben elıhangzós személyrag járul. A jövı idı
59
szerkesztésekor használatos fınévi igenév képzıje: -(V)ni és a feltételes mód jele: -(V)n- mindig elıhangzós. A felszólító módban kiesik a -t végzıdés és a j módjel teljesen hasonul az -sz-hez (-szt → -sz- + j → -ssz). Ide tartoznak, például: mulaszt, lohaszt, halaszt, forraszt, éleszt, borzaszt, fejleszt, választ stb.
14.1.1. Az iktelen ragozás paradigmái • A nem t-re végzıdı igetövek 1. típus
volna
mély hangrendő általános határozott ragozás ragozás várok várom vársz várod vár várja várunk várjuk vártok várjátok várnak várják vártam vártam vártál vártad várt várta vártunk vártuk vártatok vártátok vártak várták várni fogok várni fogom várni fogsz várni fogod várni fog várni fogja várni fogunk várni fogjuk várni fogtok várni fogjátok várni fognak várni fogják várnék várnám várnál várnád várna várná várnánk várnánk várnátok várnátok várnának várnák vártam vártam vártál vártad várt várta vártunk vártuk vártatok vártátok vártak várták várjak várjam várjál/várj várjad/várd várjon várja várjunk várjuk várjatok várjátok várjanak várják volna
magas hangrendő általános határozott ragozás ragozás figyelek figyelem figyelsz figyeled figyel figyeli figyelünk figyeljük figyeltek figyelitek figyelnek figyelik figyeltem figyeltem figyeltél figyelted figyelt figyelte figyeltünk figyeltük figyeltetek figyeltétek figyeltek figyelték figyelni fogok figyelni fogom figyelni fogsz figyelni fogod figyelni fog figyelni fogja figyelni fogunk figyelni fogjuk figyelni fogtok figyelni fogjátok figyelni fognak figyelni fogják figyelnék figyelném figyelnél figyelnéd figyelne figyelné figyelnénk figyelnénk figyelnétek figyelnétek figyelnének figyelnék figyeltem figyeltem figyeltél figyelted figyelt figyelte figyeltünk figyeltük figyeltetek figyeltétek figyeltek figyelték figyeljek figyeljem figyeljél/figyelj figyeljed/figyeld figyeljen figyelje figyeljünk figyeljük figyeljetek figyeljétek figyeljenek figyeljék
volna
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
volna
múlt idı jelen idı múlt idı jelen idı
Felszólító mód
Feltételes mód
jövı idı
Kijelentı mód
jelen idı
mód és idı
19. táblázat
60
2. típus
kaptam kaptál kapott kaptunk kaptatok kaptak
kaptam kaptad kapta kaptuk kaptátok kapták
jövı idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
szedni fogok szedni fogsz szedni fog szedni fogunk szedni fogtok szedni fognak
szedni fogom szedni fogod szedni fogja szedni fogjuk szedni fogjátok szedni fogják
kapni fogok kapni fogsz kapni fog kapni fogunk kapni fogtok kapni fognak
kapni fogom kapni fogod kapni fogja kapni fogjuk kapni fogjátok kapni fogják
jelen idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
szednék szednél szedne szednénk szednétek szednének
szedném szednéd szedné szednénk szednétek szednék
kapnék kapnál kapna kapnánk kapnátok kapnának
kapnám kapnád kapná kapnánk kapnátok kapnák
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
szedtem szedtél szedett szedtünk szedtetek szedtek
szedtem szedted szedte szedtük szedtétek szedték
kaptam kaptál kapott kaptunk kaptatok kaptak
kaptam kaptad kapta kaptuk kaptátok kapták
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
szedjek szedjél/szedj szedjen szedjünk szedjetek szedjenek
szedjem szedjed/szedd szedje szedjük szedjétek szedjék
kapjak kapjál/kapj kapjon kapjunk kapjatok kapjanak
volna
szedtem szedted szedte szedtük szedtétek szedték
volna
szedtem szedtél szedett szedtünk szedtetek szedtek
volna
múlt idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
volna
mély hangrendő általános határozott ragozás ragozás kapok kapom kapsz kapod kap kapja kapunk kapjuk kaptok kapjátok kapnak kapják
jelen idı
magas hangrendő általános határozott ragozás ragozás szedek szedem szedsz szeded szed szedi szedünk szedjük szedtek szeditek szednek szedik
múlt idı
Kijelentı mód Feltételes mód Felszólító mód
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
jelen idı
mód és idı
kapjam kapjad/kapd kapja kapjuk kapjátok kapják
20. táblázat
61
3. típus
olvastam olvastál olvasott olvastunk olvastatok olvastak
olvastam olvastad olvasta olvastuk olvastátok olvasták
jıvı idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
nézni fogok nézni fogsz nézni fog nézni fogunk nézni fogtok nézni fognak
nézni fogom nézni fogod nézni fogja nézni fogjuk nézni fogjátok nézni fogják
olvasni fogok olvasni fogsz olvasni fog olvasni fogunk olvasni fogtok olvasni fognak
olvasni fogom olvasni fogod olvasni fogja olvasni fogjuk olvasni fogjátok olvasni fogják
jelen idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
néznék néznél nézne néznénk néznétek néznének
nézném néznéd nézné néznénk néznétek néznék
olvasnék olvasnál olvasna olvasnánk olvasnátok olvasnának
olvasnám olvasnád olvasná olvasnánk olvasnátok olvasnák
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
néztem néztél nézett néztünk néztetek néztek
néztem nézted nézte néztük néztétek nézték
olvastam olvastál olvasott olvastunk olvastatok olvastak
olvastam olvastad olvasta olvastuk olvastátok olvasták
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
nézzek nézzél/nézz nézzen nézzünk nézzetek nézzenek
nézzem nézzed/nézd nézze nézzük nézzétek nézzék
olvassak olvassál/olvass olvasson olvassunk olvassatok olvassanak
volna
nézem nézed nézte néztük néztétek nézték
volna
néztem néztél nézett néztünk néztetek néztek
volna
múlt idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
volna
mély hangrendő általános határozott ragozás ragozás olvasok olvasom olvasol olvasod olvas olvassa olvasunk olvassuk olvastok olvassátok olvasnak olvassák
jelen idı
magas hangrendő általános határozott ragozás ragozás nézek nézem nézel nézed néz nézi nézünk nézzük néztek nézitek néznek nézik
múlt idı
Kijelentı mód Feltételes mód Felszólító mód
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
jelen idı
mód és idı
olvassam olvassad/olvasd olvassa olvassuk olvassátok olvassák
21. táblázat
62
4. típus
mondtam mondtál mondott mondtunk mondtatok mondtak
mondtam mondtad mondta mondtuk mondtátok mondták
jövı idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
kezdeni fogok kezdeni fogsz kezdeni fog kezdeni fogunk kezdeni fogtok kezdeni fognak
kezdeni fogom kezdeni fogod kezdeni fogja kezdeni fogjuk kezdeni fogjátok kezdeni fogják
mondani fogok mondani fogsz mondani fog mondani fogunk mondani fogtok mondani fognak
mondani fogom mondani fogod mondani fogja mondani fogjuk mondani fogjátok mondani fogják
jelen idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
kezdenék kezdenél kezdene kezdenénk kezdenétek kezdenének
kezdeném kezdenéd kezdené kezdenénk kezdenétek kezdenék
mondanék mondanál mondana mondanánk mondanátok mondanának
mondanám mondanád mondaná mondanánk mondanátok mondanák
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
kezdtem kezdtél kezdett kezdtünk kezdtetek kezdtek
kezdtem kezdted kezdte kezdtük kezdtétek kezdték
mondtam mondtál mondott mondtunk mondtatok mondtak
mondtam mondtad mondta mondtuk mondtátok mondták
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
kezdjek kezdjél/kezdj kezdjen kezdjünk kezdjetek kezdjenek
kezdjem kezdjed/kezdd kezdje kezdjük kezdjétek kezdjék
mondjak mondjál/mondj mondjon mondjunk mondjatok mondjanak
volna
kezdtem kezdted kezdte kezdtük kezdtétek kezdték
volna
kezdtem kezdtél kezdett kezdtünk kezdtetek kezdtek
volna
múlt idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
volna
mély hangrendő általános határozott ragozás ragozás mondok mondom mondasz/mondsz mondod mond mondja mondunk mondjuk mond(o)tok mondjátok mondanak mondják
jelen idı
magas hangrendő általános határozott ragozás ragozás kezdek kezdem kezdesz kezded kezd kezdi kezdünk kezdjük kezd(e)tek kezditek kezdenek kezdik
múlt idı
Kijelentı mód Feltételes mód Felszólító mód
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
jelen idı
mód és idı
mondjam mondjad/mondd mondja mondjuk mondjátok mondják
22. táblázat
63
5. típus
róttam róttál rótt róttunk róttatok róttak
róttam róttad rótta róttuk róttátok rótták
jövı idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
lıni fogok lıni fogsz lıni fog lıni fogunk lıni fogtok lıni fognak
lıni fogom lıni fogod lıni fogja lıni fogjuk lıni fogjátok lıni fogják
róni fogok róni fogsz róni fog róni fogunk róni fogtok róni fognak
róni fogom róni fogod róni fogja róni fogjuk róni fogjátok róni fogják
jelen idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
lınék lınél lıne lınénk lınétek lınének
lıném lınéd lıné lınénk lınétek lınék
rónék rónál róna rónánk rónátok rónának
rónám rónád róná rónánk rónátok rónák
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
lıttem lıttél lıtt lıttünk lıttetek lıttek
lıttem lıtted lıtte lıttük lıttétek lıtték
róttam róttál rótt róttunk róttatok róttak
róttam róttad rótta róttuk róttátok rótták
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
lıjek lıjél/lıj lıjön lıjünk lıjetek lıjenek
lıjem lıjed/lıdd lıje lıjük lıjétek lıjék
rójak rójál/rój rójon rójunk rójatok rójanak
volna
lıttem lıtted lıtte lıttük lıttétek lıtték
volna
lıttem lıttél lıtt lıttünk lıttetek lıttek
volna
múlt idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
volna
mély hangrendő általános határozott ragozás ragozás rovok rovom rósz/rovol rovod ró rója rovunk rójuk rótok rójátok rónak róják
jelen idı
magas hangrendő általános határozott ragozás ragozás lövök lövöm lısz/lövöl lövöd lı lövi lövünk lıjük lıtök lövitek lınek lövik
múlt idı
Kijelentı mód Feltételes mód Felszólító mód
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
jelen idı
mód és idı
rójam rójad/ródd rója rójuk rójátok róják
23. táblázat
64
kellettem kellettél kellett kellettünk kellettetek kellettek
hallottam hallottál hallott hallottunk hallottatok hallottak
hallottam hallottad hallotta hallottuk hallottátok hallották
jövı idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
kelleni fogok kelleni fogsz kelleni fog kelleni fogunk kelleni fogtok kelleni fognak
hallani fogok hallani fogsz hallani fog hallani fogunk hallani fogtok hallani fognak
hallani fogom hallani fogod hallani fogja hallani fogjuk hallani fogjátok hallani fogják
jelen idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
kellenék kellenél kellene kellenénk kellenétek kellenének
hallanék hallanál hallana hallanánk hallanátok hallanának
hallanám hallanád hallaná hallanánk hallanátok hallanák
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
kellettem kellettél kellett kellettünk kellettetek kellettek
hallottam hallottál hallott hallottunk hallottatok hallottak
hallottam hallottad hallotta hallottuk hallottátok hallották
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
kelljek kelljél/kellj kelljen kelljünk kelljetek kelljenek
halljak halljál/hallj halljon halljunk halljatok halljanak
volna
múlt idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
volna
mély hangrendő általános határozott ragozás ragozás hallok hallom hallasz/hallsz hallod hall hallja hallunk halljuk hallotok halljátok hallanak hallják
jelen idı
magas hangrendő általános határozott ragozás ragozás kellek kellesz kell kellünk kelletek kellenek
múlt idı
Kijelentı mód Feltételes mód Felszólító mód
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
jelen idı
mód és idı
volna
6. típus
halljam halljad/halld hallja halljuk halljátok hallják
24. táblázat
65
• A a t-re végzıdı igetövek 1. típus
mutattam mutattál mutatott mutattunk mutattatok mutattak
mutattam mutattad mutatta mutattuk mutattátok mutatták
jövı idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
nevetni fogok nevetni fogsz nevetni fog nevetni fogunk nevetni fogtok nevetni fognak
nevetni fogom nevetni fogod nevetni fogja nevetni fogjuk nevetni fogjátok nevetni fogják
mutatni fogok mutatni fogsz mutatni fog mutatni fogunk mutatni fogtok mutatni fognak
mutatni fogom mutatni fogod mutatni fogja mutatni fogjuk mutatni fogjátok mutatni fogják
jelen idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3..
nevetnék nevetnél nevetne nevetnénk nevetnétek nevetnének
nevetném nevetnéd nevetné nevetnénk nevetnétek nevetnék
mutatnék mutatnál mutatna mutatnánk mutatnátok mutatnának
mutatnám mutatnád mutatná mutatnánk mutatnátok mutatnák
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
nevettem nevettél nevetett nevettünk nevettetek nevettek
nevettem nevetted nevette nevettük nevettétek nevették
mutattam mutattál mutatott mutattunk mutattatok mutattak
mutattam mutattad mutatta mutattuk mutattátok mutatták
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
nevessek nevessél/nevess nevessen nevessünk nevessetek nevessenek
nevessem nevessed/nevesd nevesse nevessük nevessétek nevessék
mutassak mutassál/mutass mutasson mutassunk mutassatok mutassanak
volna
nevettem nevetted nevette nevettük nevettétek nevették
volna
nevettem nevettél nevetett nevettünk nevettetek nevettek
volna
múlt idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
volna
mély hangrendő általános határozott ragozás ragozás mutatok mutatom mutatsz mutatod mutat mutatja mutatunk mutatjuk mutattok mutatjátok mutatnak mutatják
jelen idı
magas hangrendő általános határozott ragozás ragozás nevetek nevetem nevetsz neveted nevet neveti nevetünk nevetjük nevettek nevetitek nevetnek nevetik
múlt idı
Kijelentı mód Feltételes mód Felszólító mód
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
jelen idı
mód és idı
mutassam mutassad/mutasd mutassa mutassuk mutassátok mutassák
25. táblázat
66
2. típus
nyitottam nyitottál nyitott nyitottunk nyitottatok nyitottak
nyitottam nyitottad nyitotta nyitottuk nyitottátok nyitották
jövı idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
sütni fogok sütni fogsz sütni fog sütni fogunk sütni fogtok sütni fognak
sütni fogom sütni fogod sütni fogja sütni fogjuk sütni fogjátok sütni fogják
nyitni fogok nyitni fogsz nyitni fog nyitni fogunk nyitni fogtok nyitni fognak
nyitni fogom nyitni fogod nyitni fogja nyitni fogjuk nyitni fogjátok nyitni fogják
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
sütnék sütnél sütne sütnénk sütnétek sütnének
sütném sütnéd sütné sütnénk sütnétek sütnék
nyitnék nyitnál nyitna nyitnánk nyitnátok nyitnának
nyitnám nyitnád nyitná nyitnánk nyitnátok nyitnák
Sg/1.
sütöttem
sütöttem
nyitottam
nyitottam
Sg/2.
sütöttél
sütötted
nyitottál
nyitottad
Sg/3.
sütött
sütötte
nyitott
nyitotta
Pl/1.
sütöttünk
Pl/2.
sütöttetek
sütöttétek
nyitottatok
nyitottátok
Pl/3.
sütöttek
sütötték
nyitottak
nyitották
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
süssek süssél/süss süssön süssünk süssetek süssenek
süssem süssed/süsd süsse süssük süssétek süssék
nyissak nyissál/nyiss nyisson nyissunk nyissatok nyissanak
nyissam nyissad/nyisd nyissa nyissuk nyissátok nyissák
múlt idı
sütöttük
nyitottunk
nyitottuk
volna
sütöttem sütötted sütötte sütöttük sütöttétek sütötték
volna
sütöttem sütöttél sütött sütöttünk sütöttetek sütöttek
volna
múlt idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
volna
mély hangrendő általános határozott ragozás ragozás nyitok nyitom nyitsz nyitod nyit nyitja nyitunk nyitjuk nyittok nyitjátok nyitnak nyitják
jelen idı
magas hangrendő általános határozott ragozás ragozás sütök sütöm sütsz sütöd süt süti sütünk sütjük süttök sütitek sütnek sütik
jelen idı
Kijelentı mód Feltételes mód Felszólító mód
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
jelen idı
mód és idı
26. táblázat
67
3. típus
tanítottam tanítottál tanított tanítottunk tanítottatok tanítottak
tanítottam tanítottad tanította tanítottuk tanítottátok tanították
jövı idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
győjteni fogok győjteni fogsz győjteni fog győjteni fogunk győjteni fogtok győjteni fognak
győjteni fogom győjteni fogod győjteni fogja győjteni fogjuk győjteni fogjátok győjteni fogják
tanítani fogok tanítani fogsz tanítani fog tanítani fogunk tanítani fogtok tanítani fognak
tanítani fogom tanítani fogod tanítani fogja tanítani fogjuk tanítani fogjátok tanítani fogják
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
győjtenék győjtenél győjtene győjtenénk győjtenétek győjtenének
győjteném győjtenéd győjtené győjtenénk győjtenétek győjtenék
tanítanék tanítanál tanítana tanítanánk tanítanátok tanítanának
tanítanám tanítanád tanítaná tanítanánk tanítanátok tanítanák
Sg/1.
győjtöttem
győjtöttem
tanítottam
tanítottam
Sg/2.
győjtöttél
győjtötted
tanítottál
tanítottad
Sg/3.
győjtött
győjtötte
tanított
tanította
Pl/1.
győjtöttünk
Pl/2.
győjtöttetek
győjtöttétek
tanítottatok
tanítottátok
Pl/3.
győjtöttek
győjtötték
tanítottak
tanították
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
győjtsek győjtsél/győjts győjtsön győjtsünk győjtsetek győjtsenek
győjtsem győjtsed/győjtsd győjtse győjtsük győjtsétek győjtsék
tanítsak tanítsál/taníts tanítson tanítsunk tanítsatok tanítsanak
tanítsam tanítsad/tanítsd tanítsa tanítsuk tanítsátok tanítsák
múlt idı
győjtöttük
tanítottunk
tanítottuk
volna
győjtöttem győjtötted győjtötte győjtöttük győjtöttétek győjtötték
volna
győjtöttem győjtöttél győjtött győjtöttünk győjtöttetek győjtöttek
volna
múlt idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
volna
mély hangrendő általános határozott ragozás ragozás tanítok tanítom tanítasz tanítod tanít tanítja tanítunk tanítjuk tanítotok tanítjátok tanítanak tanítják
jelen idı
magas hangrendő általános határozott ragozás ragozás győjtök győjtöm győjtesz győjtöd győjt győjti győjtünk győjtjük győjtötök győjtitek győjtenek győjtik
jelen idı
Kijelentı mód Feltételes mód Felszólító mód
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
jelen idı
mód és idı
27. táblázat
68
4. típus
választottam választottál választott választottunk választottatok választottak
választottam választottad választotta választottuk választottátok választották
jövı idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
fejleszteni fogok fejleszteni fogsz fejleszteni fog fejleszteni fogunk fejleszteni fogtok fejleszteni fognak
fejleszteni fogom fejleszteni fogod fejleszteni fogja fejleszteni fogjuk fejleszteni fogjátok fejleszteni fogják
választani fogok választani fogsz választani fog választani fogunk választani fogtok választani fognak
választani fogom választani fogod választani fogja választani fogjuk választani fogjátok választani fogják
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
fejlesztenék fejlesztenél fejlesztene fejlesztenénk fejlesztenétek fejlesztenének
fejleszteném fejlesztenéd fejlesztené fejlesztenénk fejlesztenétek fejlesztenék
választanék választanál választana választanánk választanátok választanának
választanám választanád választaná választanánk választanátok választanák
Sg/1.
fejlesztettem
fejlesztettem
választottam
választottam
Sg/2.
fejlesztettél
fejlesztetted
választottál
választottad
Sg/3.
fejlesztett
fejlesztette
választott
választotta
Pl/1.
fejlesztettünk
Pl/2.
fejlesztettetek
fejlesztettétek
választottatok
választottátok
Pl/3.
fejlesztettek
fejlesztették
választottak
választották
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
fejlesszek fejlesszél/fejlessz fejlesszen fejlesszünk fejlesszetek fejlesszenek
fejlesszem fejlesszed/fejleszd fejlessze fejlesszük fejlesszétek fejlesszék
válasszak válasszál/válassz válasszon válasszunk válasszatok válasszanak
válasszam válasszad/válaszd válassza válasszuk válasszátok válasszák
múlt idı
fejlesztettük
választottunk
volna
fejlesztettem fejlesztetted fejlesztette fejlesztettük fejlesztettétek fejlesztették
volna
fejlesztettem fejlesztettél fejlesztett fejlesztettünk fejlesztettetek fejlesztettek
volna
múlt idı
Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
volna
mély hangrendő általános határozott ragozás ragozás választok választom választasz választod választ választja választunk választjuk választotok választjátok választanak választják
jelen idı
magas hangrendő általános határozott ragozás ragozás fejlesztek fejlesztem fejlesztesz fejleszted fejleszt fejleszti fejlesztünk fejlesztjük fejlesztetek fejlesztitek fejlesztenek fejlesztik
jelen idı
Kijelentı mód Feltételes mód Felszólító mód
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
jelen idı
mód és idı
választottuk
28. táblázat
69
14.2. Az ikes ragozás Az ikes igék többnyire általánosan ragozható igék, de vannak köztük olyanok, amelyek határozottan is ragozhatók, például: eszik: eszel – eszed, iszik: iszol – iszod stb. Az ikes igékre az a jellemzı, hogy a kijelentı módú Sg/1.-ben -m ragot, a Sg/3.-ban -ik ragot vesznek föl. Ez visszaszorulóban lévı igeragozási típus a magyar nyelvben. Az ikes igéknél meg kell különböztetünk néhány típust. • A tiszta ikes igék A tiszta ikes igéknél jelen idıben és kijelentı módban Sg/1–3. személyben levı végzıdések: -m; -l; -ik, például: tetszem, alszol, nyugszik, eszem, iszol, mászik stb. A tiszta ikes igék eredeti ragozása kijelentı feltételes felszólító személy mód mód mód Sg/1. eszem enném egyem Sg/2. eszel ennél egyél Sg/3. eszik ennék egyék
A tiszta ikes igék ragozása a mai köznyelvben kijelentı feltételes felszólító személy mód mód mód Sg/1. eszem ennék egyek Sg/2. eszel ennél egyél Sg/3. eszik enne egyen
29. táblázat
• Az ingadozó ikes igék Az ingadozó ikes igéknél a Sg/1–3. személyben lévı végzıdések: -m/-k; -l/-sz; -ik, például: álmodozom ~ álmodozok, álmodozol ~ álmodsz, álmodik; lakom ~ lakok, laksz ~ lakol, lakik; távozom ~ távozok, távozol, távozik; ugrom ~ ugrok, ugrasz (ugorsz), ugrik stb. • Az álikes igék Az álikes igék ragozásakor csak a Sg/3. személyben érvényesül az ikes paradigma, például: hazudik, illik, tőnik, válik, törik, születik, bomlik, bújik, győlik stb. Az ingadozó álikes igék azok, amelyek a Sg/3. személyben iktelenek lehetnek, például: egerész(ik), megjelen(ik), akadoz(ik), hull(ik), tündököl/tündöklik stb.
70
14.2.1. Az ikes ragozás paradigmái
• A tiszta ikes igék ragozása esik
jelen
múlt
jövı
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
mód kijelentı esek/esem esel esik esünk estek esnek estem estél esett estünk estetek estek esni fogok esni fogsz esni fog esni fogunk esni fogtok esni fognak
feltételes esnék esnél esne esnénk esnétek esnének estem estél esett estünk estetek estek
felszólító essek/essem essél v. ess essen v. essék essünk essetek essenek
volna
idı
30. táblázat mászik
jelen
múlt
jövı
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
mód kijelentı mászok /mászom mászol mászik mászunk másztok másznak másztam másztál mászott másztunk másztatok másztak mászni fogok mászni fogsz mászni fog mászni fogunk mászni fogtok mászni fognak
feltételes másznék másznál mászna másznánk másznátok másznának másztam másztál mászott másztunk másztatok másztak
felszólító másszak /másszam másszál v. mássz másszon v. másszék másszunk másszatok másszanak
volna
idı
31. táblázat
71
• Az ingadozó ikes igék ragozása
lakik
jelen
múlt
jövı
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
mód kijelentı lakok /lakom laksz/lakol lakik lakunk laktok laknak laktam laktál lakott laktunk laktatok laktak lakni fogok lakni fogsz lakni fog lakni fogunk lakni fogtok lakni fognak
feltételes laknék laknál lakna laknánk laknátok laknának laktam laktál lakott laktunk laktatok laktak
felszólító lakjak /lakjam lakjál v. lakj lakjon v. lakjék lakjunk lakjatok lakjanak
volna
idı
32. táblázat öltözködik
jelen
múlt
jövı
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
mód kijelentı öltözködök/öltözködöm öltözködöl/öltözködsz öltözködik öltözködünk öltözködtök öltözködnek öltözködtem öltözködtél öltözködött öltözködtünk öltözködtetek öltözködtek öltözködni fogok öltözködni fogsz öltözködni fog öltözködni fogunk öltözködni fogtok öltözködni fognak
feltételes öltözködnék öltözködnél öltözködne öltözködnénk öltözködnétek öltözködnének öltözködtem öltözködtél öltözködött öltözködtünk öltözködtetek öltözködtek
felszólító öltözködjek/öltözködjem öltözködjél v. öltözködj öltözködjön v. öltözködjék öltözködjünk öltözködjetek öltözködjenek
volna
idı
33. táblázat
72
• Az ingadozó és tövet váltakoztató ikes igék ragozása ugrik17
jelen
múlt
jövı
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
mód kijelentı ugrok/ugrom ugrasz ~ ugorsz ugrik ugrunk ugrotok ugranak ugrottam ugrottál ugrott ugrottunk ugrottatok ugrottak ugorni ~ ugrani fogok ugorni ~ ugrani fogsz ugorni ~ ugrani fog ugorni ~ ugrani fogunk ugorni ~ ugrani fogtok ugorni ~ ugrani fognak
feltételes
felszólító
ugranék ~ ugornék ugranál ~ ugornál ugrana ~ ugorna ugranánk ~ ugornánk ugranátok ~ ugornátok ugranának ~ ugornának ugrottam ugrottál ugrott ugrottunk ugrottatok ugrottak
ugorjak/ugorjam ugorjál v. ugorj ugorjon v. ugorjék ugorjunk ugorjatok ugorjanak
volna
idı
34. táblázat fürdik
jelen idı
múlt idı
jövı idı
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
mód kijelentı fürdök/fürdöm, fürdesz ~ fürödsz ~ fürödöl fürdik fürdünk fürödtök ~ fürdötök fürdenek ~ fürödnek fürödtem fürödtél fürdött fürödtünk fürödtetek fürödtek fürödni ~ fürdeni fogok fürödni ~ fürdeni fogsz fürödni ~ fürdeni fog fürödni ~ fürdeni fogunk fürödni ~ fürdeni fogtok fürödni ~ fürdeni fognak
feltételes
felszólító
fürdenék ~ fürödnék fürdenél ~ fürödnél fürdene ~ fürödne fürdenénk ~ fürödnénk fürdenétek ~ fürödnétek fürdenének ~ fürödnének fürödtem fürödtél fürdött fürödtünk fürödtetek fürödtek
fürödjek/fürödjem fürödjél v. fürödj fürödjön v. fürödjék fürödjünk fürödjetek fürödjenek
volna
idı
35. táblázat
17
határozottan is ragozható, pl.: átugrod, átugrottad; átugornám ~ átugranám, ugord át stb.
73
• Az álikes igék ragozása hazudik
jelen
múlt
jövı
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
mód kijelentı hazudok/hazudom hazudsz/hazudol hazudik hazudunk hazudtok hazudnak hazudtam hazudtál hazudott hazudtunk hazudtatok hazudtak hazudni fogok hazudni fogsz hazudni fog hazudni fogunk hazudni fogtok hazudni fognak
feltételes
felszólító
hazudnék hazudnál hazudna hazudnánk hazudnátok hazudnának hazudtam hazudtál hazudott hazudtunk hazudtatok hazudtak
hazudjak/hazudjam hazudjál v. hazudj hazudjon v. hazudjék hazudjunk hazudjatok hazudjanak
volna
idı
36. táblázat tőnik
jelen idı
múlt idı
jövı idı
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
mód kijelentı tőnök/tőnöm tőnsz~tőnöl tőn(ik) tőnünk tőntök tőnnek tőntem tőntél tőnt tőntünk tőntetek tőntek tőnni fogok tőnni fogsz tőnni fog tőnni fogunk tőnni fogtok tőnni fognak
feltételes tőnnék tőnnél tőnne tőnnénk tőnnétek tőnnének tőntem tőntél tőnt tőntünk tőntetek tőntek
felszólító tőnjek/tőnjem tőnjél v. tőnj tőnjön v. tőnjék tőnjünk tőnjetek tőnjenek
volna
idı
37. táblázat
74
• Az ingadozó álikes igék ragozása megjelenik
jelen
múlt
jövı
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
mód kijelentı megjelenek megjelensz megjelen(ik) megjelenünk megjelentek megjelennek megjelentem megjelentél megjelent megjelentünk megjelentetek megjelentek meg fogok jelenni meg fogsz jelenni meg fog jelenni meg fogunk jelenni meg fogtok jelenni meg fognak jelenni
feltételes
felszólító
megjelennék megjelennél megjelenne megjelennénk megjelennétek megjelennének megjelentem megjelentél megjelent megjelentünk megjelentetek megjelentek
jelenjek meg jelenjél v. jelenj meg jelenjen v. jelenjék meg jelenjünk meg jelenjetek meg jelenjenek meg
volna
idı
38. táblázat hullik
jelen idı
múlt idı
jövı idı
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
mód kijelentı hullok/hullom hullsz ~ hullasz hull(ik) hullunk hullotok hullanak hullotttem hullottál hullott hullottunk hullottatok hullottak hullani fogok hullani fogsz hullani fog hullani fogunk hullani fogtok hullani fognak
feltételes hullanék hullanál hullana hullanánk hullanátok hullanának hullottam hullottál hullott hullottunk hullottatok hullottak
felszólító hulljak/hulljam hulljál v. hullj hulljon v. hulljék hulljunk hulljatok hulljanak
volna
idı
39. táblázat
75
14.3. Hét sajátságos ige ragozása Ennek a hét igének: tesz, vesz, lesz, visz, hisz, eszik és iszik az a sajátossága, hogy a különbözı idık és módok szerkesztésekor más-más igetıváltozatban fordulnak elı. Így például a feltételes módban az n-es tıváltozat használatos (vennék, innám), a múlt idı alkotásakor a v-s változat (ivott, evett), más esetekben csak az abszolút igetövük fordul elı, például: te-, ve-, le-, e- stb. Ezek az igék tüzetes vizsgálatakor tekintettel voltam a magyar referencianyelvtanokra (Velcsovné 1971; Keszler 2000; A. Jászó 2004) és a magyar mint idegen nyelv oktatásához készült kézikönyvekre (Keresztes 1995; Hegedős 2005; Szili 2006; M. Korchmáros 2006), valamint tanulmányokra (H. Tóth 2004) – természetesen nem a teljesség igényével. E hét sajátságosan viselkedı igének a tıtípusuk szerinti csoportosításakor az abszolút, illetıleg a relatív töveibıl indulok ki (ld. 40. táblázat).
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Szótári alakok tesz vesz lesz visz hisz eszik iszik
Abszolút tı tevelevihiei-
~ té~ vé~ lé~ ví~ hí-
Relatív tı tenvenlenvinhinenin-
~ tev~ vev~ lev~ viv-/vív-18 ~ hiv-/hív~ ev~ iv40. táblázat
Az elıbb említettem igék csoportját n-s és v-s változatúnak tekintem: tesz: tenni ~ tennék ~ tevı ~ té- ~ tégy; vesz: venni ~ vennék ~ vevı ~ vé- ~ végy; lesz: lenni ~ lennék ~ levı ~ lé- ~ lévı; visz: vinni ~ vinnék ~ vivı ~ ví- ~ vígy; eszik: enni ~ ennék ~ evı; iszik: inni ~ innék ~ ivó; hisz: hinni ~ hinnék ~ hivı/hívı, híven. Az AkH.11 megjelenése óta számon kell tartanunk a hisz igének is a hosszú magánhangzós v-s tövét (hívı), a Helyesírási Bizottság ugyanis az általános (a hívek analógiájára keletkezett) hosszú ejtés elterjedtségét figyelembe véve, az eredeti magánhangzós alak helyett (hivı) a hosszú magánhangzóst fogadja el (Keszler 2000). Ezeket az igéket külön csoportba sorolom, mert van testes jelenidıjelük, egy általánossá nem vált jel, ez az -sz, ezért az igetövek szempontjából nem tekintem ıket sz-s változatú igéknek. Az úgynevezett frekventatív képzı -sz jelenidıjelként való 18
a relatív tı változatai a tıbelseji magánhangzó-váltakozás alapján
76
megnyilvánulása a magyar -sz-szel bıvülı -v- tövő igék -sz- elemeként él: leszek, teszel, vesz, viszünk, esztek, isznak, hiszek. Egyetemi elıadásaiban Rácz Endre gyakorta így említette: „Ezekben az igékben a jelen idı jele az általános elterjedtségővé nem vált -sz” (idézi: H. Tóth, 1997: 29). A hagyományos elméletekhez képest tehát csak n-nel és vvel bıvülı relatív igetöveknek nevezem ıket. E hét igének kétféle relatív töve van (ld. 40. táblázat). A tesz, vesz, lesz, visz és a hisz igéknél kétféle abszolút tıvel számolhatok. A tesz, vesz stb. sz eleme, a jelen idı általánossá nem vált jele tendenciaszerően váltakozik más elemekkel, például: n-nel, v-vel stb. Ennek a sajátságosan viselkedı hét ige önálló csoportjának minden tagja sz-s szótári tövő, az abszolút tövük, például: te-, vé-, a relatív tövő alternánsai, például: ten-, vev-, melyekhez más funkciót hordozó toldalékok kapcsolódnak. Abból indulok ki, hogy ezeket az igealakokat a tövek alapján és természetesen a jelek alapján is csoportosíthatom. A felvetésemben ennél a hét igénél én az abszolút tıbıl indulok ki. Mindezt általános képlettel így foglalhatom össze: abszolút tı (= a) (+ a relatív tı eleme (= b)) + (képzı) + (jel) + igei személyrag. Formaváltozataiban és példákkal megvilágítva a fentiek többféleképpen realizálódhatnak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
a a a a a a a
+b +b
+b +b
+K +K +K + Kcs19 +K
+J +J
+R + R/ø
+J
+R + R/ø +R +R
tennék, vinnék, lenne stb. tegyél, teszek, legyél, leszek, tégy, tesz stb. tevı, tenni, evı, enni stb. tehetnék, itatnám, ihatnék stb. tehetek, tehet, ihatok, ihat, lehet stb. tennem kell, vinned kell stb. ennie, tennie kell20
Az általam vizsgált igecsoport morfematikus felépítése ekképpen alakul a szegmentálásom nyomán, például: tenném: te- + -n + -n + -(é)m; te- = abszolút tı, -n = a relatív tı eleme, -n = a feltételes mód jele, -(é)m = a személyrag, ezen belül az (é) = a személyrag kötıhangzó funkciójú elıhangzó, az m = maga a személyrag. Hogyan haladunk ennek az igének a fölépítésekor? 1. Biztosnak kell lennünk abban, hogy milyen igetıbıl indulunk: ten- (= relatív tı); 2. az ige relatív tövéhez járul hozzá az adott esetben a feltételes mód jele: -n; 3. következik a személyrag kötıhangzó funkciójú elıhangzója -(V), amelyet a személyrag részének tekintek; 4. az igéhez járul hozzá a személyrag, amellyel lezárul az ige alakja: -m. 19 20
Kcs = a fınévi igenév képzıjének a csonkult alakja A többit ld. a hét ige morfematikus fölépítésénél.
77
Így minden egyes morféma saját funkciót kap. Tehát a te- abszolút tı funkciójú; az elsı -n- relatívvá teszi az igetövet; a második -n- a feltételes módnak a jele; a -(V) a személyrag kötıhangzó funkciójú elıhangzója, amely összeköti a jelet és/vagy az igetövet a raggal; az -m személyrag, amely személyre és tárgyra utal. Az eddigiek alapján morfológiailag ábrázolva így ragozom ezt a hét magyar igét (ld. 20. táblázat).
Mód és idı
Kijelentı mód jelen idı
Kijelentı mód múlt idı Kijelentı mód jövı idı (fınévi igenév + a fog aktuális alakja) Feltételes mód jelen idı
Feltételes mód múlt idı (múlt idı + volna)
Felszólító mód
Szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
A személyragok általános ragozásban iktelen igék -ok, -ek -ol, -el -ø -unk, -ünk -tok, -tek -nak, -nek -am, -em -ál, -él -ø -unk, -ünk -atok, -etek -ak, -ek -ni + -ok -ni + -sz -ni + -ø -ni + -unk -ni + -tok -ni + -nak -ék -ál, -él -a, -e -ánk, -énk -átok, -étek -ának, -ének -am, -em -ál, -él -ø -unk, -ünk -atok,-etek -ak, -ek -ak, -ek -ál, -él; -ø -an, -en -unk, -ünk -atok, -etek -anak, -enek
ikes igék21 -om, -em -ik
-ék (-ám, -ém)26 -a, -e (-ék)
-ak, -ek (-am, -em)27 -on, -en (-ék)27
Példa általános ragozásban te-sz-(e)k te-sz-(e)l te-sz-(ø)ø22 te-sz-(ü)nk te-sz-tek te-sz-nek te-tt-(e)m te-tt-(é)l te-tt-(ø)ø te-tt-(ü)nk te-tt-(e)tek te-tt-(e)k5 ten-ni fog-(o)k ten-ni fog-(ø)sz ten-ni fog-(ø)ø ten-ni fog-(u)nk ten-ni fog-tok ten-ni fog-nak ten-n-(é)k ten-n-(é)l ten-n-(ø)e ten-n-(é)nk ten-n-(é)tek ten-n-(é)nek te-tt-(e)m volna te-tt-(é)l volna te-tt-(ø)ø volna te-tt-(ü)nk volna te-tt-(e)tek volna te-tt-(e)k volna te-gy-(e)k te-gy-(é)l, tégy28 te-gy-(e)n te-gy-(ü)nk te-gy-(e)tek te-gy-(e)nek
A személyrag határozott ragozásban -om, -em -od, -ed -ja, -i -juk, -jük -játok, -itek -ják, -ik -am, -em -ad, -ed -a, -e -uk, -ük -átok, -étek -ák, -ék -ni + -om -ni + -od -ni + -ja -ni + -juk -ni + -játok -ni + -ják -ám, -ém -ád, -éd -á, -é -ánk, -énk -átok, -étek -ák, -ék -am, -em -ad, -ed -a, -e -uk, -ük -átok, -étek -ák, -ék -am, -em -ad, -ed; -dd -a, -e, -ø -uk, -ük -átok, -étek -ák, -ék
Példa határozott ragozásban te-sz-(e)m te-sz-(e)d te-sz-(ø)i te-sz-szük23 te-sz-itek te-sz-ik te-tt-(e)m te-tt-(e)d te-tt-(ø)e24 te-tt-(ü)k te-tt-(é)tek te-tt-(é)k25 ten-ni fog-(o)m ten-ni fog-(o)d ten-ni fog-(ø)ja ten-ni fog-juk ten-ni fog-játok ten-ni fog-ják ten-n-(é)m ten-n-(é)d ten-n-(ø)é ten-n-(é)nk ten-n-(é)tek ten-n-(é)k te-tt-(e)m volna te-tt-(é)d volna te-tt-(ø)e volna te-tt-(ü)k volna te-tt-(é)tek volna te-tt-(é)k volna te-gy-(e)m te-gy-(e)d, tedd te-gy-(ø)e te-gy-(ü)k te-gy-(é)tek te-gy-(é)k
41. táblázat29 21
Csak azokat a személyragokat tüntetem fel, amelyek eltérıek az iktelen igék paradigmájától. Az elsı -ø: a személyrag kötıhangzó funkciójú elıhangzójának a testetlen formája. A második -ø: a testetlen személyrag. 23 Folyamatosan, tagolás nélkül: tesszük. 24 A -ø: a személyrag kötıhangzó funkciójú elıhangzójának a testetlen formája. 25 tett-(e)k – tett-(é)k: a jelölt magánhangzók idıtartam-váltakozása funkciós alternáció a személyrag kötıhangzó funkciójú elıhangzójánál 26 Korrekt ikes paradigma (enném, ennél, ennék; innám, innál, innék) azonban ma már modorosnak minısül; az iktelen ragozás kiszorította a használatból, így egyes számú alakjai ma a következık: ennék, ennél, enne; innék, innál, inna stb. (Keresztes 1995). 27 Az eredeti paradigma (egyem, egyél, egyék) ma régies színezető, a ragozási sor ugyanis az iktelen igékhez igazodott (egyek, egyél, egyen) (Keresztes 1995). 28 A felszólító módban kétféle abszolút tı lehetséges: te- és té-. Az abszolút tı elsı változata (te-) a hosszabb alakú, kérı funkciójú felszólító módú igékben, a második (té-) pedig a rövidebb, parancsoló funkciójúakban fordul elı. 22
78
vesz általános ragozás veszek veszel vesz veszünk vesztek vesznek vettem vettél vett vettünk vettetek vettek venni fogok venni fogsz venni fog venni fogunk venni fogtok venni fognak vennék vennél venne vennénk vennétek vennének vettem vettél vett vettünk vettetek vettek vegyek vegyél/végy vegyen vegyünk vegyetek vegyenek
volna
határozott ragozás teszem teszed teszi tesszük teszitek teszik tettem tetted tette tettük tettétek tették tenni fogom tenni fogod tenni fogja tenni fogjuk tenni fogjátok tenni fogják tenném tennéd tenné tennénk tennétek tennék tettem tetted tette tettük tettétek tették tegyem tegyed/tedd tegye tegyük tegyétek tegyék
határozott ragozás veszem veszed veszi vesszük veszitek veszik vettem vetted vette vettük vettétek vették venni fogom venni fogod venni fogja venni fogjuk venni fogjátok venni fogják venném vennéd venné vennénk vennétek vennék vettem vetted vette vettük vettétek vették vegyem vegyed/vedd vegye vegyük vegyétek vegyék
volna
tesz általános ragozás teszek teszel tesz teszünk tesztek tesznek tettem tettél tett tettünk tettetek tettek tenni fogok tenni fogsz tenni fog tenni fogunk tenni fogtok tenni fognak tennék tennél tenne tennénk tennétek tennének tettem tettél tett tettünk tettetek tettek tegyek tegyél/tégy tegyen tegyünk tegyetek tegyenek
volna
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
volna
múlt idı jelen idı múlt idı jelen idı
felszólító mód
Feltételes mód
jövı idı
Kijelentı mód
jelen idı
mód és idı
42. táblázat
79
hisz általános ragozás hiszek hiszel hisz hiszünk hisztek hisznek hittem hittél hitt hittünk hittetek hittek hinni fogok hinni fogsz hinni fog hinni fogunk hinni fogtok hinni fognak hinnék hinnél hinne hinnénk hinnétek hinnének hittem hittél hitt hittünk hittetek hittek higgyek higgyél/higgy higgyen higgyünk higgyetek higgyenek
volna
határozott ragozás viszem viszed viszi visszük viszitek viszik vittem vitted vitte vittük vittétek vitték vinni fogom vinni fogod vinni fogja vinni fogjuk vinni fogjátok vinni fogják vinném vinnéd vinné vinnénk vinnétek vinnék vittem vitted vitte vittük vittétek vitték vigyem vigyed/vidd vigye vigyük vigyétek vigyék
határozott ragozás hiszem hiszed hiszi hisszük hiszitek hiszik hittem hitted hitte hittük hittétek hitték hinni fogom hinni fogod hinni fogja hinni fogjuk hinni fogjátok hinni fogják hinném hinnéd hinné hinnénk hinnétek hinnék hittem hitted hitte hittük hittétek hitték higgyem higgyed/hidd higgye higgyük higgyétek higgyék volna
visz általános ragozás viszek viszel visz viszünk visztek visznek vittem vittél vitt vittünk vittetek vittek vinni fogok vinni fogsz vinni fog vinni fogunk vinni fogtok vinni fognak vinnék vinnél vinne vinnénk vinnétek vinnének vittem vittél vitt vittünk vittetek vittek vigyek vigyél/vígy vigyen vigyünk vigyetek vigyenek
volna
lesz29 általános ragozás leszek leszel lesz leszünk lesztek lesznek lettem lettél lett lettünk lettetek lettek lenni fogok lenni fogsz lenni fog lenni fogunk lenni fogtok lenni fognak lennék lennél lenne lennénk lennétek lennének lettem lettél lett lettünk lettetek lettek legyek legyél/légy legyen legyünk legyetek legyenek
volna
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
volna
múlt idı jelen idı múlt idı jelen idı
Felszólító mód
Feltételes mód
jövı idı
Kijelentı mód
jelen idı
mód és idı
43. táblázat
29
A lesz ige jelen idejő alakjai szemantikailag a jövı idıt fejezik ki. Ennek az igének nincsen határozott ragozása.
80
iszik általános ragozás iszom (iszok) iszol iszik iszunk isztok isznak ittam ittál ivott ittunk ittatok ittak inni fogok inni fogsz inni fog inni fogunk inni fogtok inni fognak innék innál inna innánk innátok innának ittam ittál ivott ittunk ittatok ittak igyak igyál igyon (igyék) igyunk igyatok igyanak volna
határozott ragozás eszem eszed eszi esszük eszitek eszik ettem etted ette ettük ettétek ették enni fogom enni fogod enni fogja enni fogjuk enni fogjátok enni fogják enném ennéd enné ennénk ennétek ennék ettem etted ette ettük ettétek ették egyem egyed/edd egye együk egyétek egyék
határozott ragozás iszom iszod issza isszuk isszátok isszák ittam ittad itta ittuk ittátok itták inni fogom inni fogod inni fogja inni fogjuk inni fogjátok inni fogják innám innád inná innánk innátok innák ittam ittad itta ittuk ittátok itták igyam igyad/idd igya igyuk igyátok igyák volna
eszik általános ragozás eszem (eszek) eszel eszik eszünk esztek esznek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek enni fogok enni fogsz enni fog enni fogunk enni fogtok enni fognak ennék ennél enne ennénk ennétek ennének ettem ettél evett ettünk ettetek ettek egyek egyél egyen (egyék) együnk egyetek egyenek
volna
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
volna
múlt idı jelen idı múlt idı jelen idı
Felszólító mód
Feltételes mód
jövı idı
Kijelentı mód
jelen idı
mód és idı
44. táblázat
81
14.4. A van, megy, jön igék ragozása A magyar igék közül három magyar igének (van, megy, jön) a ragozása különösen bonyolult. Ezek az igék fıleg a kijelentı módú, jelen idejő paradigmájukban mutatják a legtöbb tıbelseji eltérést, mert az egyes paradigmákon belül különbözı személyekben váltakoznak az adott igetı alternánsai. A van ige kijelentı módú, jelen idejő ragozási paradigmájában kétféle igetıalternáns fordul elı, ezek a van- és a vagy- alternánsok. Ugyanakkor a van ige önmagában hiányos paradigmájú, ezért kijelentı mód, jövı idı esetében a lesz ige jelen idejő alakjait veszi kölcsön. Ez az egyetlen magyar ige, amely nem képes analitikus jövı idıt alkotni. Feltételes mód, jelen idıben saját paradigmával rendelkezik, ez a voltıalternánsból indul ki, de kölcsönveheti a lesz ige feltételes módú, jelen idejő alakjait is, például: volnék ~ lennék, volnátok ~ lennétek stb. Feltételes mód, múlt idıben kölcsönveszi a lesz igének a múlt idejő alakjait, hasonlóképpen a felszólító módú paradigma esetében is. A megy ige kijelentı módú, jelen idejő paradigmájában a következı igetıalternánsok fordulnak elı: megy-, mé-, mégy-, men-. Kijelentı mód, jelen idıben, a Sg/2.-ban két igealak lehetséges, ez a mész vagy mégy. Feltételezéseim szerint ezek az alakok így épülnek fel: mé- + -sz (= az abszolút igetı + a Sg/2. személyragja); mégy- + -ø (= az abszolút igetı + a Sg/2. személyragja, amelyik itt zéró morfémájú). Esetleg vitatható ez az álláspont. Ehhez a problémához mindenképpen meg kellene válaszolnia a nyelvtörténetnek azt a kérdést, hogyan alakult ennek az igének a jelen idejő ragozási sora az idık folyamán, tehát megkerülhetetlen a nyelvtörténeti szempont (például az a rejtély, hogy miért ırizték meg ezek az alakok a mé-, tehát az abszolút igetı megnyúlt alakját, és honnan került ide a -gy- elem), de a kutatásaimnak ez az iránya már szétfeszítené jelen szakdolgozatom kereteit. A többi esetben az igealakok csak a menigetıalternánssal fordulnak elı, például: mentem, mentek, mentél volna, menjünk stb. A jön ige kijelentı módú, jelen idejő ragozási paradigmájában háromféle igetıalternáns fordul elı, ezek a jön-, jöv- és a jö- alternánsok (melléktövek), melyek szigorúan igei személyhez kötöttek kijelentı mód, jelen idı esetén, más esetekben az igeidı, vagy igemód igényel bizonyos tıalternánst. Kijelentı mód, jelen idıben Sg/2. és Pl/2.-ban további pótlónyúlás tapasztalható, ezek a jössz és a jöttök igealakokban figyelhetı meg.
82
vagyok vagy van vagyunk vagytok vannak voltam voltál volt voltunk voltatok voltak leszek leszel lesz leszünk lesztek lesznek volnék ~ lennék volnál ~ lennél volna ~ lenne volnánk ~ lennénk volnátok ~ lennétek volnának ~ lennének lettem lettél lett lettünk lettetek lettek legyek legyél/légy legyen legyünk legyetek legyenek
megy
jön
megyek mész ~ mégy megy megyünk mentek mennek mentem mentél ment mentünk mentetek mentek menni fogok menni fogsz menni fog menni fogunk menni fogtok menni fognak mennék mennél menne mennénk mennétek mennének mentem mentél ment mentünk mentetek mentek menjek menjél/menj menjen menjünk menjetek menjenek
jövök jössz jön jövünk jöttök jönnek jöttem jöttél jött jöttünk jöttetek jöttek jönni fogok jönni fogsz jönni fog jönni fogunk jönni fogtok jönni fognak jönnék jönnél jönne jönnénk jönnétek jönnének jöttem jöttél jött jöttünk jöttetek jöttek jöjjek jöjjél/jöjj jöjjön jöjjünk jöjjetek jöjjenek
volna
van
volna
szám és személy Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3. Sg/1. Sg/2. Sg/3. Pl/1. Pl/2. Pl/3.
volna
múlt idı jelen idı múlt idı jelen idı
Felszólító mód
Feltételes mód
jövı idı
Kijelentı mód
jelen idı
mód és idı
45. táblázat
83
14.5. A nem teljes paradigmájú igék Nem teljes paradigmájú igék a van tagadó alakja és a gyere. Ezeket hiányos ragozású igéknek is nevezik. A van ige tagadó alakjának nincs teljes paradigmája. Csak a 3. személyő alakjai léteznek. A gyere! ige mindig felszólító értékő, nincs is neki megfelelı más módbeli alakja, sıt ez az egyetlen magyar ige, amely a felszólító értéket a felszólító mód jele nélkül viseli, még az elmaradó módjel nyomát sem fedezhetjük fel benne. A paradigmája sem teljes, mindössze három alakja létezik. A Sg/2. (= gyere) és a Pl/2. (= gyertek) személyő alakok közvetlen hívó felszólításként szerepelnek. Ezek a jöjj és jöjjetek szinonímái. De a jöjj és a jöjjetek választékosabb alakok. Az élıbeszéd gyakrabban a gyere és a gyertek igéket használja. A gyerünk alaknak a buzdítás vagy az együttes indulás az értelme. A szinonímái inkább a menjünk vagy az induljunk szóalakok (M. Korchmáros 2006).
személy 1. 2. 3.
van singuláris — — nincs, nincsen; sincs, sincsen
plurális — — nincsenek, sincsenek
mód felszólító
személy 1. 2.
gyere singuláris — gyere!
plurális gyerünk! gyertek!
3.
—
—
46. táblázat
14.6. Az igealaki homonímia az igeragozási paradigmákban A magyar nyelvben is elıfordulhatnak olyan igealakok, amelyek alakilag megegyeznek, de más szemantikai jelentést hordoznak. Ezeknek az alakoknak a megkülönböztetésében döntı szerepet játszik a kontextus, illetve az adott igealak grammatikai környezete. Az igealaki homonímia leggyakrabban az általános és a határozott ragozású, múlt idejő Sg/1. személyő igealakoknál tapasztalható. Az igealakok lehetséges azonos alakjai iktelen ragozásban: • a kijelentı módú, múlt idejő, általános ragozású Sg/1. személyő és a kijelentı módú, múlt idejő, határozott ragozású Sg/1. személyő igealakok azonos alakúak, például: írtam x írtam (Tegnap este írtam egy levelet., Egész nap írtam a szakdolgozatomat.), festettem x festettem (Amikor még kisiskolás voltam, akkor még nem festettem., Tegnap festettem a lakást.) stb.
84
• a feltételes módú, jelen idejő, általános ragozású Pl/1. személyő és a feltételes módú, jelen idejő, határozott ragozású Pl/1. személyő igealakok azonos alakúak, például: tanítanánk vmit x tanítanánk azt, kérnénk vmit x kérnénk azt stb.; • a feltételes módú, jelen idejő, általános ragozású Pl/2. személyő és a feltételes módú, jelen idejő, határozott ragozású Pl/2. személyő igealakok azonos alakúak, például: használnátok vmit x használnátok azt, nevetnétek vmit x nevetnétek azt stb.; • a feltételes módú, múlt idejő, általános ragozású Pl/1. személyő és a feltételes módú, múlt idejő, határozott ragozású Pl/1. személyő igealakok azonos alakúak, például: hoztam volna vmit x hoztam volna azt, győjtöttem volna vmit x győjtöttem volna azt stb.; • a feltételes módú, jelen idejő, Sg/1. személyő általános ragozású igealak megegyezik a feltételes módú, jelen idejő, Pl/3. személyő határozott ragozású igealakkal, például: (én) kérnék x (ık) kérnék, (én) néznék x (ık) néznék stb. Ez a homonímia csak magas hangrendő igéknél érvényes. Az igealakok lehetséges azonos alakjai ikes ragozásban: • a kijelentı módú, jelen idejő, Sg/1. személyő, általános ragozású és a kijelentı módú, jelen idejő, határozott ragozású Sg/1. személyő igealakok azonos alakúak, például: iszom vmit x iszom azt, eszem vmit x eszem azt stb.; • a feltételes módú, jelen idejő, Sg/1. személyő, általános ragozású és a feltételes módú, jelen idejő, határozott ragozású Sg/1. személyő igealakok azonos alakúak, például: innám vmit x innám azt, enném vmit x enném azt stb., illetve a feltételes módú, jelen idejő, Sg/1. személyő, általános ragozású és a feltételes módú, jelen idejő, Pl/3. személyő, határozott ragozású igealakok azonossága figyelhetı meg, például: (én) ennék x (ık) ennék stb.; • a felszólító módú, jelen idejő, Sg/1. személyő, általános ragozású és a felszólító módú, jelen idejő, határozott ragozású Sg/1. személyő igealakok azonos alakúak, például: igyam vmit x igyam azt, egyem vmit x egyem azt stb.
85
15. Összefoglalás
A magyar igék paradigmatikus rendszerét feldolgozó kutatásaim eredményeit a következıképpen foglalom össze. A kövér dılttel kiemelteket a legfontosabb kutatási eredményeimnek tartom. 1. Az alkalmazott morfológia aspektusából a magyar ige mindig igealak. 2. A magyar igealak alapvetıen két részbıl áll: a) a töves rész: abszolút tı, potenciálisan abszolút tı, relatív tı; b) a toldalékos rész: a toldalékok állománya, vagyis: képzık, jelek, rag. 3. Az elıbb ismertetett toldalékok vagy közvetlenül kapcsolódnak a tıhöz vagy egymáshoz, vagy kötıhangzóval, és ezt az alkalmazott morfológia és a nyelvpedagógia aspektusából kötıhangzó funkciójú elıhangzónak nevezem. 4. Az alkalmazott morfológia és a magyar mint idegen nyelv tanításának szoros kapcsolata nyomán tartom szükségesnek világossá tenni, hogy a jelen idınek a magyar nyelvben testetlen alakja: zérómorféma (= ø) és testes alakja van, ez az általánossá nem vált -sz. 5. Csoportosítottam a magyar igéket a ragozási paradigmán belüli formai felépítésük és viselkedésük alapján, ennek következtében összesen tíz különálló csoportba soroltam az iktelen igéket. Az ikes ragozás vonatkozásában három csoportot különböztettem meg. A magyar nyelv tanulhatóságát segítı szándékkal részletesen tárgyaltam a hét sajátságos ige ragozását. 6. Rámutattam arra a problémára is, hogy a magyar ige ragozási paradigmájában miképpen fordul elı az igealaki homonímia. 7. A kutatási adataim és a magyar nyelv idegen nyelvként való tanítása juttattak el arra a felismerésre, hogy az idegennyelvtanárnak többet kell foglalkoznia gyakorlati kérdésekkel, elıtérbe állítva a célnyelvet. Ezt segíti az alkalmazott morfológia, ami egyúttal a hasznos nyelvészeten alapuló morfológia. A magyar igék paradigmatikus rendszerét a tanulmányaim, a tanítási tapasztalataim és a kutatásaim alapján úgy mutattam be, hogy a saját nézeteimet is érvényre juttassam. Jelen dolgozatom és a fenti kutatásaim eredményei az alkalmazott morfológiát helyezik elıtérbe a hasznosíthatóság vonatkozásában.
86
16. Shrnutí
Hlavní výsledky zkoumání systému maďarských slovesných paradigmat lze shrnout v následujících bodech. 1. Z pohledu aplikované morfologie je sloveso v maďarštině vždy slovesným tvarem. 2. Slovesný tvar se v maďarštině skládá ze dvou částí: a) kmenové části: absolutního kmene, potencionálně absolutního kmene, relativního kmene; b) sufixální část: fondu sufixů, nebo-li slovotvorných přípon, gramatických znaků, koncovky. 3. Výše zmíněné sufixy se ke kmeni nebo k sobě navzájem připojují buď bezprostředně nebo pomocí „spojovací samohlásky”. Tuto samohlásku jsem z hlediska aplikované morfologie a jazykové pedagogie nazval jako předhlásku s funkcí spojovací hlásky. 4. Na základě znalostí aplikované morfologie a zkušeností s výukou maďarského jazyka jakožto jazyka cizího, jsem dospěl k názoru, že gramatický znak přítomného času v maďarštině buď nemá materiální realizaci, jedná se tedy o nulový morfém nebo materiální realizaci má, a to v podobě negeneralizovaného -sz. 5. Maďarská slovesa jsem rozdělil na základě jejich formální stavby a způsobu chování v konjugačních paradigmatech. Díky tomu vzniklo deset samostatných skupin neikových sloves. U ikových sloves rozlišuji tři skupiny. S přihlédnutím na zefektivnění a usnadnění studia maďarského jazyka, jsem se podrobně věnoval také časování sedmi specifických sloves. 6. Poukázal jsem rovněž na problematiku výskytu mezitvarových homonym v konjugačních paradigmatech. 7. Díky výsledkům mého zkoumání a zkušenostem s výukou maďarského jazyka, jsem dospěl k názoru, že by se měl vyučující cizího jazyka více zabývat praktickými otázkami a do popředí stavět cílový jazyk. Tomu napomáhá právě aplikovaná morfologie, která zároveň staví na praktické lingvistice.
87
Paradigmatický systém maďarských sloves jsem se snažil představit na základě svých studií, pedagogických znalostí a zkoumání tak, abych mohl uplatnit i své vlastní názory. Tato práce a výše uvedené výsledky zkoumání staví do popředí aplikovanou morfologii s důrazem na využití v praxi.
88
17. Summary
The main results of the Hungarian verbal paradigms’ analysis can be summarised as follows. 1. From the perspective of applied morphology, the Hungarian verb is always verbal-formed. 2. The verbal form in Hungarian consists of two parts: (a) stem part: absolute stem, potentially absolute stem, relative stem; (b) suffixal part: foundation of suffixes, or word-forming suffixes, grammatical characters, ending. 3. The above mentioned suffixes become attached to a stem – or to each other – either directly or using the "conjunctive vowels". I call this vowel - in terms of applied morphology and language pedagogy – a “pre-sound” with a conjunctive sound function. 4.On the basis of applied morphology knowledge and my personal experience with teaching of the Hungarian language as a foreign language, I came to a conclusion that the grammatical character of a present tense in Hungarian either does not have a real implementation, which stands for a null morpheme, or it has a real implementation in the form of non-generalized -sz. 5. I divided Hungarian verbs on the strength of their formal structure and behaviour within conjugational paradigms. Based on this, ten separate groups of non-ik verbs were identified. As far as -ik verbs are concerned, I distinguish three groups. In addition, I dedicated my thesis to a conjugation of seven specific verbs, taking into account increase of efficiency and facilitation of study of the Hungarian language. 6. I also pointed out the issue of inter-formed homonyms within conjugational paradigms. 7. Founded on the results of my research and my teaching experience, I concluded that language teachers should more address practical issues and build upon the target language. This is forwarded by the applied morphology, which also builds upon linguistics.
89
In this thesis, I endeavoured to present the system of Hungarian verbal paradigms on the basis of my analysis and teaching experience to be able to apply my own views, as well. The dissertation and its results put emphasis on applied morphology giving prominence to its practical use.
90
18. Felhasznált irodalom
A. Jászó Anna (fıszerk.) 2004: A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest Bakos Ferenc 1994: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Új. Akadémiai Kiadó, Budapest Cseresznyési László 2009: Még egyszer a kútról és a békáról (Gondolatok É. Kiss Katalin elıadásának olvasása közben). Magyar Nyelv, 4:401–411., Budapest Hegedős Rita 2005: Magyar nyelvtan. Formák, funkciók, összefüggések. Tinta Könyvkiadó, Budapest H. Tóth István 1997: Magyar nyelv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest H. Tóth István 2004: A -t igékrıl a magyar mint idegen nyelv tanításának szempontjából. NYELVinfó, 3–4.: 30–33., Székesfehérvár H. Tóth István – Radek Patloka 2008: Tájékozódási pontok a magyar mint idegen nyelv tanításához (A névelı a magyar és a cseh nyelvben). NYELVinfó, 2:10–16., Székesfehérvár H. Tóth István – Radek Patloka 2009: Kettıs tükrök. A stilisztikáról magyarul – a magyarról stílusosan. Károly Egyetem Filozófiai Fakultása, Prága Keresztes László 1995: Gyakorlati magyar nyelvtan. Debreceni Nyári Egyetem, Debrecen Keszler Borbála (fıszerk.) 2000: Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kiefer Ferenc, ed. 2000: Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest Kiefer Ferenc (szerk.) 2003: A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest Kugler Nóra 2000: Az ige jelentése. In: Keszler Borbála (fıszerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kugler Nóra – Tolcsvai Nagy Gábor 2000: Nyelvi fogalmak kisszótára. Korona Kiadó, Budapest Lengyel Klára 2000: Az ige. In: Keszler Borbála (fıszerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest M. Korchmáros Valéria 2006: Lépésenként magyarul. Magyar nyelvtani kézikönyv. Szegedi Tudományegyetem, Hungarológia Központ, Szeged
91
Papp Ferenc 1975: A magyar nyelv szóvégmutató szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest Patloka, Radek 2009: Bevezetés a magyar hangtanba és alaktanba nemcsak idegen ajkúak számára. Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, Prága Pokol Béla: A nyelvpolitikai küzdıtér. Magyar Nemzet 1995. augusztus 12. 16., Budapest Poór Zoltán 2001: Nyelvpedagógiai technológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Pusztai Ferenc et. al. szerk. 2003: Magyar értelmezı kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest Rácz Endre (fıszerk.) 1971: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó, Budapest Szili Katalin 2006: Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához. Enciklopédia Kiadó, Budapest Szépe György: Az alkalmazott nyelvészet ügye. Magyar Nyelv LXVII., 262–70., Budapest Blaskovics Josef 1957: Učebnice maďarštiny, Díl II. Maďarská normativní mluvnice. Karlova univerzita v Praze, Filozofická fakulta, Státní pedagogické nakladatelství, n. p., Praha
92
19. A táblázatok mutatója 1. táblázat: abszolút vagy relatív igetövek kötöttsége a pozícióhoz 2. táblázat: a magyar igetövek realizációja az igeragozási paradigmában – kijelentı mód, jelen idı, egyes szám 3. táblázat: a magyar igetövek realizációja az igeragozási paradigmában – kijelentı mód, jelen idı, többes szám 4. táblázat: a magyar igetövek realizációja az igeragozási paradigmában – kijelentı mód, múlt idı egyes szám 5. táblázat: a magyar igetövek realizációja az igeragozási paradigmában – kijelentı mód, múlt idı, többes szám 6. táblázat: a magyar igetövek realizációja az igeragozási paradigmában – feltételes mód, jelen idı, egyes szám 7. táblázat: a magyar igetövek realizációja az igeragozási paradigmában – feltételes mód, jelen idı, többes szám 8. táblázat: a magyar igetövek realizációja az igeragozási paradigmában – felszólító mód, jelen idı, egyes szám 9. táblázat: a magyar igetövek realizációja az igeragozási paradigmában – felszólító mód, jelen idı, többes szám 10. táblázat: a kötıhangzóval foglalkozó nézetek összefoglalása 11. táblázat: az általános ragozás személyragjainak az összefoglaló táblázata – kijelentı mód 12. táblázat: az általános ragozás személyragjainak az összefoglaló táblázata – feltételes és felszólító mód 13. táblázat: a határozott ragozás személyragjainak az összefoglaló táblázata 14. táblázat: a szintetikus igealakok lehetséges morfológiai szerkezetei 15. táblázat: a hét sajátságos ige morfológiai felépítésének a lehetséges realizációi 16. táblázat: az analitikus igealakok lehetséges morfológiai szerkezetei 17. táblázat: a magyar igeidık teljes paradigmatikus rendszere 18. táblázat: a magyar igeidık teljes paradigmatikus rendszere – régies magyar igeidık 19. táblázat: az iktelen ragozás paradigmája, a nem t-re végzıdı igetövek – 1. típus 20. táblázat: az iktelen ragozás paradigmája, a nem t-re végzıdı igetövek – 2. típus 21. táblázat: az iktelen ragozás paradigmája, a nem t-re végzıdı igetövek – 3. típus 22. táblázat: az iktelen ragozás paradigmája, a nem t-re végzıdı igetövek – 4. típus
93
23. táblázat: az iktelen ragozás paradigmája, a nem t-re végzıdı igetövek – 5. típus 24. táblázat: az iktelen ragozás paradigmája, a nem t-re végzıdı igetövek – 6. típus 25. táblázat: az iktelen ragozás paradigmája, a t-re végzıdı igetövek – 1. típus 26. táblázat: az iktelen ragozás paradigmája, a t-re végzıdı igetövek – 2. típus 27. táblázat: az iktelen ragozás paradigmája, a t-re végzıdı igetövek – 3. típus 28. táblázat: az iktelen ragozás paradigmája, a t-re végzıdı igetövek – 4. típus 29. táblázat: a tiszta ikes igék eredeti ragozása és ragozásuk a mai magyar nyelvben 30. táblázat: a tiszta ikes igék ragozása: esik 31. táblázat: a tiszta ikes igék ragozása: mászik 32. táblázat: az ingadozó ikes igék ragozása: lakik 33. táblázat: az ingadozó ikes igék ragozása: öltözködik 34. táblázat: az ingadozó és tövet váltakoztató ikes igék ragozása: ugrik 35. táblázat: az ingadozó és tövet váltakoztató ikes igék ragozása: fürdik 36. táblázat: a álikes igék ragozása: hazudik 37. táblázat: az álikes igék ragozása: tőnik 38. táblázat: az ingadozó álikes igék ragozása: megjelenik 39. táblázat: az ingadozó álikes igék ragozása: hullik 40. táblázat: a hét sajátságosan viselkedı ige tıtípusai 41. táblázat: a hét sajátságos magyar ige ragozása – morfológiai ábrázolással 42. táblázat: a hét sajátságos ige ragozása: tesz, vesz 43. táblázat: a hét sajátságos ige ragozása: lesz, visz, hisz 44. táblázat: a hét sajátságos ige ragozása: eszik, iszik 45. táblázat: a van, megy, jön igék ragozása 46. táblázat: a nem teljes paradigmájú igék ragozása
94
20. Az alkalmazott rövidítések listája
Ait
abszolút igetı
Apit
potenciálisan abszolút igetı
t
FN
fınévi tı
I
ige
Ji
idıjel
Jm
módjel
Kcs
a fınévi igenév képzıjének a csonkult alakja
fi
K
fınévi igenév képzıje
Kig
igeképzı
MNt
melléknévi tı
N
névszó
NUt
névutói tı
Px
prefixum (igekötı)
it
relatív igetı
Rszm
személyrag
SZNt
számnévi tı
Tig
igetı
TOr
toldalékos rész
R
TÖr
töves rész r
TTÖ
tagolható töves rész
95
