ÚJBUDAI PALÁNTÁK ÓVODA „EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD”
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
1
„A GYÖKEREK PERSZE NEM LÁTSZANAK DE TUDOD, AZOK TARTJÁK A FÁT”
/görög költő/
2
LEGITIMÁCIÓS ELŐLAP
Az intézmény OM azonosítója:
Intézményvezető: Egri Gyöngyi
034457 Ph Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 10 /2013.
Szülői szervezet nevében véleményezte 2013. 08. 26.
Fejes Imréné név Vezetői jóváhagyás: 3/2013
Béresné Bodó Noémi név
A dokumentum jellege: nyilvános; Iktatószáma: 167/2013 Megtalálható: vezetői iroda, csoportok, irattár Érvényes: 2013.09.01.
A kihirdetés napjától visszavonásig Készült: 11/1 példány
Verziószám: 5 / 2013. módosított változat
3
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT
5
2. NEVELÉSFILOZÓFIÁNK 2. 1. Jövőképünk 2. 2. Gyermekkép 2. 3. Óvodakép
5 7 8 8
3. PROGRAMUNK CÉLJA, FELADATAI
9
4. NEVELÉSI ALAPFELADATOK 4. 1. Egészséges életmódra, életvitelre nevelés 4. 2 Érzelmi nevelés és szocializávió biztosítása 4. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
11 11 15 18
5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 5. 1. Játék 5. 2. Mozgás 5. 3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 5. 4. Ének, zene, énekes játékok, tánc 5. 5. Vers, mese 5. 6. Külső világ tevékeny megismerésére nevelés 5. 7. Munka jellegű tevékenységek 5. 8. A tevékenységben megvalósuló tanulás
22 22 25 27 28 30 32 34 35
6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 6. 1. Nevelőmunkát segítő humán és tárgyi erőforrások 6. 2. Óvodánk szervezeti, működési rendje 6. 3. A fejlődést nyomon követő rendszer 6. 4. Óvodánk kapcsolatai 6. 5. Ünnepek, hagyományok
37 37 39 40 41 43
7. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
46
8. GYERMEKVÉDELEM - SAJÁTOS FELADATOK AZ INKLUZÍV NEVELÉS TÜKRÉBEN 8. 1. Tehetséggondozás, felzárkóztatás 8. 2. Integrációs nevelés 8. 3. Gyermekvédelem 8. 4. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 8. 5. Szolgáltatások 8. 6. Alkalmazottak teljesítményértékelési rendszere
47
9. JEGYZŐKÖNYV, LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
58
ZÁRÓRENDELKEZÉS
48 48 49 50 52 52
62
MELLÉKLET: Felhasznált irodalom Függelék
4
1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT A Palánták Óvoda gyermekszerető, toleráns, „újra” nyitott, a társadalmi változásokra fogékony nevelő közössége vagyunk. Óvodánk a kelenföldi városközpont jól megközelíthető, védett helyén működik. Tágas, világos csoportszobákkal, tornaszobával rendelkezünk, melyeket sok-sok szeretettel szépítünk. Nagy udvarunkon fák, bokrok biztosítják a jó levegőt és környezetbarát játékok a nyugodt játszási körülményeket. Nevelési programunk kiemelten foglalkozik a kompetencia alapú, valamint az egészséges életmódra neveléssel, az egészséges és környezet harmonikus életviteli szokások kialakításának feladataival. Nagy hangsúlyt fordítunk gyermekeink beszédkultúrájának fejlesztésére. Célunk: az önálló életvitelre képes testileg-mentálisan harmonikus személyiség kibontakoztatása. Ennek megvalósítását segíti pozitív szemléletű, elfogadó, megerősítő nevelési stílusunk. Támogatjuk, segítjük a gyermeki én kibontakoztatását, erősítjük a kialakuló társas kapcsolatokat, szocializációs törekvéseket, a kulcskompetenciák kialakítását. Az iskolai életmódra való alkalmassá tételt a gyermekek legfontosabb tevékenységén a nyugodt, örömteli játékon keresztül érjük el. A gyermeki személyiség kibontakoztatásának – kölcsönös tiszteleten alapuló meleg, elfogadó óvodai légkörben – ugyanez az alapja. Külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekek, valamint a tehetségesek differenciált fejlesztésére. Ezt segíti az óvodai élet valamennyi tevékenysége, kiegészülve az alábbiakkal: - naponta mozgás, levegőzés; - séták, kirándulások évszakonkénti szervezése a természetben; - tartásjavító és gerinctorna gyógytestnevelő bevonásával is; - rendszeres gyümölcs és zöldség fogyasztás; - óvodánk hagyományőrző programjai pl.: palántává fogadás, életmódnap, pünkösdi vásár; - zöld jeles napok; – természeti ünnepek; - logopédiai foglalkozások; - művelődési programok. Csoportszervezési elveink szerint homogén és vegyes csoportokat is indítunk az igényeknek megfelelően. A szülői házzal való szorosabb együttműködés érdekében már az óvodai beiratkozásnál megismertetjük programunkat, házirendünket, az óvodába kerüléskor szülős beszoktatással segítjük elő a gyermekek befogadását, az átmenet megkönnyítését. 1999-ben létrehozott Mesekert Alapítványunk kiemelt célja: a gyermekek részére értékes programokat és jobb körülményeket biztosítani. Nevelőtestületünk stabil, szakmailag jól felkészült, az új iránt fogékony, innovatív, alkalmas az alaptevékenységekkel összefüggő feladatok magas szintű ellátására. Az eddig végzett munkánk garanciája a gyermekek és szülők, partnereink elégedettsége.
2. NEVELÉSFILOZÓFIÁNK A társadalmi és gazdasági környezet gyors változásai nyomán egyre több elvárás fogalmazódik meg az intézményes neveléssel szemben. Úgy gondoljuk, hogy a társadalmi hatásokat az óvoda kevéssé tudja befolyásolni, ezért azokra a nevelési területekre tesszük programunkban a hangsúlyt, melyeken belül komplex nevelő hatást tudunk kifejteni a 5
gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön színvonalas nevelésben. Az intézményes keretek között folyó nevelésünk legfőbb célja, az élet szeretetére, és annak minél teljesebb megélési képességére nevelni a gyermekeket. Fontosnak tartjuk olyan kompetenciák kialakítását óvodásainknál, amelyek képessé teszik őket arra, hogy megértsék a nemzetközi közösségekben meglévő sokszínűséget és a különbözőséget, miközben megtanulják egyben kezelni is ezeket. Az óvodai tevékenységrendszerünk, szokásaink, ünnepeink lehetővé teszik más kultúrából érkező gyermekek együttnevelését, differenciált személyiségfejlesztését. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Nevelési stílusunk olyan elfogadó és megerősítő attitűdre épül, amely egy pozitív beállítottságú, önálló életvitelre, a különbözőségek elfogadására és tiszteletére képes, harmonikusan fejlett személyiség kialakítását eredményezi, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, és meglévő hátrányai csökkenjenek. Nevelésünk a holisztikus elvek alapján a testi-lelki-szellemi egységre épül. Egészségről vallott nézeteink is ugyancsak a fenti alaptételt támasztják alá. A nevelés eszközei közül a játék tevékenységet részesítjük előnyben, mert ez a gyermek pszichés szükségletének alapja, illetve a gyermeki megismerés kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenysége. Ezen keresztül tudjuk leginkább elsajátíttatni az alapkompetenciákat. Óvodánk szokás-szabályrendszerét úgy alakítottuk, hogy azt a gyermekek későbbi életük során lehívható modellként kompetens módon tudják alkalmazni. A munka jellegű tevékenységeket tudatosan használjuk fel a konstruktív életvezetés technikáinak, ismereteinek elsajátítására, gyakorlására, a munka megbecsülésére, a magán- és köztulajdon védelmére. A migráns gyermekek óvodai nevelésében támogatjuk és biztosítjuk a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Kötelezőnek tartjuk magunkra nézve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának betartását. Óvodapedagógusként gondoskodással, szeretettel, figyelemmel fordulunk a gyermekek felé, testi- lelki szükségleteiket kielégítve, érzelmi biztonságot nyújtva, különleges védelemben részesítve, beszédüket fejlesztve. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere – a megfelelő tárgyi környezet meglétével együtt – elősegíti a környezettudatos magatartás mihamarabbi kialakulását az óvodásokban. A nemi szerepek határainak tágítására a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzésére törekszünk. Nevelőmunkánkban kerüljük a sztereotipizálást, a klisé képek kialakítását. Mindezek mellett értékrendünkben a család kiemelt jelentőséggel bír. Belső fejlesztési munkánk a hatékony óvoda modelljét célozza meg. A szülőkkel való kapcsolat kialakításánál tiszteletben tartjuk a családi nevelés elsődlegességét, ugyanakkor speciális céljaink érdekében kötelességünk a tudatos befolyásolás. A nevelés minden területén az indirekt módszereket részesítjük előnyben. Nevelési célunk a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése, a hátrányok kiegyenlítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével (ide értve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is), aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése, és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Pedagógiai értékeink Óvodai nevelőmunkánk során a következő értékek szellemében kívánunk dolgozni, s ezeket szeretnénk a gyermekek értékrendjébe beépíteni: Egészség 6
Életigenlés Testi, lelki, szellemi harmónia igénye Konstruktív életvezetés Pozitív gondolkodás Önismeret, önértékelés képessége Tolerancia Szeretet Empátia Esélyegyenlőség, differenciálás Akarat Tudás, élethosszig való tanulás Bizalom A magyar nemzeti kultúra hagyományai A játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepe A gyermeki fejlődés nyomon követésének szükségessége Az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszere
2. 1. JÖVŐKÉPÜNK Jövőképünk alapja nevelésünk hatékonyságába vetett hitünk. Jelen világunkban halmozottan negatív hatások érik a gyermekeket. Nő a szociálisan hátrányos helyzetű és egyszülős családban nevelkedő gyermekek száma. Jelen van a munkanélküliség, válságban van az értékrend, nő a média káros befolyása. Társadalmi szinten szembetűnő a családok egészségkultúrájának alacsony szintje, rosszak az életvezetési szokások. A 6-7 éves korosztály számára a pedagógus mellett a társak is releváns személyként jelennek meg. Ezekkel a kihívásokkal kell megbirkóznia a köznevelési intézményeknek. Nevelő közösségünk egységes jövőképe, a szülők egészségpedagógiai kulturáltságának emelését célozza meg a gyermekeken keresztül. Óvodai életünk nyitottságával, programjainkkal a család és az óvoda közötti együttnevelést kívánjuk megteremteni, felépíteni, elősegítve a gyermekek biztonságát, számukra gondoskodást, védelmet, egyenlő hozzáférést biztosítva. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi óvodánkban. Pedagógiai programunk figyelemmel van az európai uniós tagállamok egyik kiemelt célkitűzésére, a tudás alapú társadalom megteremtésére. Ennek biztosítéka az egész életen át tartó tanulás képességeinek elsajátítása, az alapkészségek és kulcskompetenciák megfelelő szintű birtoklása. Az óvodai tanulást tágan értelmezzük. Tanulásnak tekintjük a cselekvések döntő többségét. Ennek érdekében a pedagógiai program alapcélkitűzéseit megerősítve arra törekszünk, hogy boldog, egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, a világ dolgai iránt nyitott, eleven eszű, elevenen mozgó, önállóan kezdeményező kisgyermekeket neveljünk, akik reményeink szerint a mai kor társadalmának alkotóképes, fogékony, problémamegoldásra képes, kreatív fiatal, felnőtt tagjaivá válnak. A tevékenységekben megvalósuló tanulási folyamatban építünk a gyermek aktivitására, kíváncsiságára, érdeklődésére, életkori sajátosságára. Alakítani kívánjuk tudásvágyát, erőfeszítését, kitartását, segítünk abban, hogy a kudarcot is el tudja viselni, a siker reményében újra tudjon kezdeni. Az óvodás kor végére a gyermekekben megteremtődnek a kisiskolás korba való átlépés belső pszichikus feltételei, biztosítva a zökkenőmentes átmenetet.
7
Programunk alapján olyan óvodát szeretnénk, ahol gyermekeink, egészséges, boldog, alkotóképes, kitartó, kudarctűrő, akarattal rendelkező, koncentrációra képes, segítőszándékú emberekké váljanak! A gyermeket értő, elfogadó, bizonyos kereteket, elvárásokat közvetítő, biztonságot adó, egészséges környezetben kívánjuk nevelni harmonikus személyiséggé, a játék és a különböző műveltségtartalmak segítségével. Hitünk és meggyőződésünk, hogy az óvoda jelentős mértékben befolyásolhatja a gyermek neveltségét és fejlettségét, a mások felé fordulásának és a másokkal való együttműködésének alakulását. 2. 2. GYERMEKKÉP Minden gyermek egy egyszeri, megismételhetetlen csoda, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre, aki elfogadásra, biztonságra és szeretetre vágyik. A gyermeket fejlődő személyiségnek tekintjük, akinek testi- lelki szükségletei kielégítésében odafigyelő, segítő partnerei, társai, támaszai vagyunk. Óvodánkban támogatjuk, segítjük a gyermeki ÉN kibontakozását, kompetenciáinak növelését, a gyermek tevékenységeinek elismerésével és pozitív megerősítésével reális önértékelését alapozzuk. Megteremtjük számukra a személyi és tárgyi feltételeket, az egyenlő hozzáférést, hogy személyiségük szabadon kibontakozhasson. Az óvodáskor a legszenzitívebb időszak a különbözőségek elfogadásában. Az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítővé válik. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Csodálkozz rá, tapasztald meg, csináld meg, higgy magadban!
2. 3. ÓVODAKÉP Óvodánk gyermekközpontú, befogadó szemléletű. Nevelőtestületünk egységes pedagógiai hitvallással rendelkezik. Nyugalmat, derűt, biztonságot nyújt a gyermekek számára, kielégíti a gyermeki szükségleteket, valamint mintát ad az egészséges életmód kialakításában a környezeti, személyi higiénia kialakításának gyakorlatával, a jó pszichés légkör, a közösségi érzés mélyítésével. Olyan pedagógiai környezet működik, ahol a befogadó attitűd természetes mind az óvodapedagógusok, mind a nevelőmunkát segítő munkatársak, valamint a szülők, gyermekek számára egyaránt. A gyermek játéktevékenységének hangsúlyt, és szabad teret adunk. Elsősorban ezen keresztül életkor specifikusan alakítjuk személyiségüket, nyelvi kultúrájukat, egyéni képességeiket, készségeiket. Programunk alapelveinek megfelelően, a kompetencia alapú nevelés módszereivel, eszközeivel, valamint zöld óvodai tartalmakkal, tevékenységekkel is bővítjük nevelési lehetőségeinket. Példaadással, gyakorlatra orientált pedagógiával, tevékenység központúsággal, élethelyzetből adódó munkavégzéssel nevelünk. Az óvodai élet tevékenységei együttesen fejtik ki nevelő hatásukat, valamennyi képességet komplexen fejlesztjük. A gyermek határtalan képességeinek kiteljesítése, hátrányainak figyelembe vétele, a család és a pedagógusok együttes nevelésével lehetséges. Az együttnevelés hatékonysága 8
érdekében fontosnak tartjuk a szülő-pedagógus egységes nevelési elveken alapuló együttműködését. Értelmezésünkben a szokásrend kialakítása, az azokhoz való alkalmazkodás az óvodai erkölcsi nevelés alapja, egyfajta szocializációs folyamat eredménye. A nevelés folyamatában a játékot olyan lehetőségnek tekintjük, melynek tudatos fejlesztése, a játék tartamának gazdagítása céljainknak megfelelően formálja a gyermekek személyiségét a családi nevelés kiegészítőjeként a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig (testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését). A gyermekek folyamatos megismerése, másképpen kifejezve a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés talaját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőinket. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelésünket, kiemelt jelentősége van, mert a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek is a tartalmát képezi. Legfontosabb feladatunk az egyénre szabott fejlődés lehetőségének biztosítása, testi és szellemi téren egyaránt. Pedagógiai alapelvünk a hit a gyermek fejlődésében, a gyermek jelzéseire fordított komoly figyelem. Legfőbb alapelvünk, hogy az óvodában olyan bizalommal és törődéssel teli légkört kell teremtenünk, amiben minden gyermek elfogadja segítő, bátorító közeledésünket, szívesen részt vesz az általunk felkínált tevékenységekben és ez által érése gazdagabbá, színesebbé, folyamatosabbá és biztonságosabbá válik. Biztosítjuk gyermekeink számára a közösségben végezhető, sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységeket. Az ezek által fejlődő kompetenciák a későbbiekben az iskolai életbe való beilleszkedésüket is segítik. A közösséghez tartozás jó érzését élményt adó programokkal, az ünnepekre való készülődéssel és a közös ünnepléssel erősítjük. Csoportjainkban biztosítjuk a migráns gyermekek multikulturális nevelésen alapuló társadalmi integrációjának lehetőségét. Munkatársaink megértő, nyitott viselkedést tanúsítanak a más ajkúak nyelve és kultúrája iránt, biztosítjuk önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését.
3. PROGRAMUNK CÉLJA, FELADATAI CÉL: Az egészséges, harmonikus személyiség fejlesztése – életkorra jellemző tulajdonságok kibontakoztatása és megerősítése által, az eltérő fejlettségi ütem és az egyéni képességek figyelembevételével az iskolai beilleszkedés pszichikus feltételeinek megteremtése. Egészséges életmód, életvitel megalapozása az egészséges és környezet harmonikus életstílusok, fenntartható életmodellek megismertetése, közvetítése által. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek alkalmassá tétele a zökkenőmentes iskola kezdésre. FELADAT:
A gyermekek napi 7-9 órányi játékszükségletének kielégítése. A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Féltő, óvó, gondoskodó szeretet közvetítésével folytonos, stabil biztonság megteremtése. Az egészséges életvitelhez szükséges szokások megalapozása. Adekvát és rendszeres életritmus, a megfelelő napirend kialakítása. 9
Megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. A gyerekek környezettudatos viselkedésének, életmódjának megalapozása. Az iskolai beilleszkedés pszichikus feltételeinek megteremtése. Helyes magatartásformák kialakítása (egészségmegőrzés, betegségmegelőzés). A gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Sokirányú gondozási tevékenységgel és rendszeres mozgással az egészséges életvitel korosztály specifikus kialakítása. A családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. A családok egészséges életvitelének segítése a gyermekeken keresztül. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek szüleivel rendszeres, kölcsönös információ áramlás megvalósítása, működtetése; kapcsolattartás az érintett szakszolgálatokkal annak érdekében, hogy az érintett gyermek fejlesztése, megtámogatása egymásra épülő így hatékony legyen. A kulturált viselkedési szokások, szabályok kialakítása. Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a másság elfogadása mindenkinek természetessé válik. Erkölcsi normák és értékek közvetítése, amelyek példaként szolgálva a személyiségnek, azt pozitív irányba befolyásolják. A megismerő, kognitív képességek fejlesztése, ismeretek rendszerezése, bővítése, alkalmazásképes tudás alapozása tapasztalás, cselekedtetés útján. A valóság esztétikai befogadására, és létrehozására kész alkotó képesség fejlesztése. Az egyéni, differenciált fejlesztés által a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása, illetve tehetséggondozás. A munka jellegű tevékenységek tudatosítása és megbecsülése.
SIKER KRITÉRIUMOK: Kielégítésre kerülnek a gyermeki szükségletek, alapozódnak az egészségmegőrzés szokásai. A gyermekek aktív, motivált, kreatív, kompetens módon részesei az óvodai életnek, tevékenységeknek. Ellátásra kerülnek prevenciós és korrekciós feladatok (szükség esetén a pedagógiai szakszolgálatok, szakmai szolgáltatások, speciális szakemberek bevonásával). Biztosított a fejlődéshez és a fejlesztéshez szükséges biztonságos és egészséges környezet. A családok követendő mintát kapnak életmódbeli szokásaikhoz. Közös élményekre épülő programok és tevékenységek kerülnek megszervezésre. A gyermek erkölcsi tulajdonságai, képességei (empátia, tolerancia, önfegyelem, önkritika, önismeret, önértékelés, kitartás, feladattudat, feladattartás) tevékenységek által fejlődnek. Bevezetettek és a napi gyakorlatban biztosítottak a munka jellegű tevékenységek. A gyermekek nyitottságára és kompetenciáira építve formálódik esztétikai ízlésük és környezet iránti érzékenységük. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődésének segítése egyéni, differenciált bánásmódon keresztül (adott esetben szakemberek bevonásával) történik. Megteremtődik az esélyegyenlőség. Fejlődik a szülő, gyermek, pedagógus együttműködése a kapcsolattartási formák bővítésével. Kialakul a biztonság, otthonosság, derűsség, és a szeretetteli légkör.
10
4. NEVELÉSI ALAPFELADATOK A kisgyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda kiegészítő szerepet vállal a gyermek személyiségének sokoldalú fejlesztésében a partnerközpontú együttműködés megteremtésével. Ennek érdekében: Alapvető nevelési feladatunk az óvodáskorú gyermek testi-lelki szükségleteinek a kielégítése, fejlődésének biztosítása, a fejlődés nyomon követésének dokumentálása.
Ezen belül:
Az egészségnevelés, egészséges életvitel; Az érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása; Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
4.1. Egészséges életmódra, életvitelre nevelése: Az egészség több mint a betegség hiánya. Az egészség testi és lelki, szociális elégedettséget, harmóniát jelent. A harmónia alapja a családban megszerzett biztonságérzet, amely az óvodában kap megerősítést. Testi-lelki egészségvédelem színvonalas, igényes megvalósítása. Cél: A gyermekek testi- lelki egészségének támogatása, megóvása. A gyermek egészségének védelmét, helyes életritmusának, életvitelének alapozását, képességeinek fejlesztését az alábbi nevelési területek tartalmazzák: 4.1.1. Szomatikus nevelés: a) személy- és környezethigiéniára nevelés; b) szervezet edzése, kondicionálása; c) egészségvédő szokásalakítás; d) baleset-megelőzésre nevelés. 4.1.2. Pszicho-higiénés nevelés: a) egészséges életrend, napirend; b) stressz-elhárítás. 4.1.3. Szocio-higiénés nevelés: a) kedvező társas miliő; b) egészségpropaganda. 4.1.1. Szomatikus nevelés: A szomatikus nevelés felöleli a test és a szervezet megismerésére és megismertetésére vonatkozó nevelési feladatokat. 11
Cél: A gyermek egészséges testi fejlődése. Feladat: a) Személy- és környezethigiéniára nevelés: személyi higiéniára nevelés: általános testápolási, öltözködési teendők (bőr, haj, köröm, száj higiénés- és fog-prevenció, fogápolás, ruházkodás); a kulturált étkezés formáinak biztosítása és gyakorlása; korszerű étkezési szokások megalapozása, alakítása a szülők bevonásával (nyers gyümölcsök, zöldségek, magvak, csírák fogyasztásának jelentősége); szakemberek meghívásával előadások, "életmód-napok", közös programok szervezése; fektetők kezelése, tárolása; légtisztító, ózonizátor készülék használata; higiénikus, esztétikus, gazdag tevékenységet kínáló környezet folyamatos biztosítása, karbantartása, a környezettudatos magatartás megalapozása b) Kondicionálás, szervezet edzése: A gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgástapasztalatok bővítése, a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. szabad levegőn való mozgásaktivitás szintjének növelése (séták, kirándulások, udvari mozgásos játékok, sportnapok stb.); motoros képességek tudatos fejlesztése (kondicionálás, koordinációs képességek, mozgékonyság, hajlékonyság); harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése; tartásjavító torna szakember bevonásával; a betegségek, rendellenességek prevenciója és korrekciója, - speciális szakemberek közreműködésével (gyógytestnevelő, ortopéd orvos). c) Egészségvédő szokásalakítás: A helyes higiénés-szabályok betartása biztosítja a szervezet általános védekezőképességének fokozását, betegségek megelőzését, segíti a gyermek egészségének megóvását. rendszeres szabad levegőn való tartózkodás; betegségmegelőző, higiéniai szokások: tisztálkodás, öltözködés, étkezés, alapos rágás, folyadékpótlás, pihenés; drog-prevencióra irányuló személyiségfejlesztő játékok, beszélgetések, programok; egyéni érzékenység, allergiás betegségek figyelembe vétele. - Diabéteszes gyermekek speciális gondozása – szülő óvodapedagógus együttműködésével; megfelelő szakemberek bevonásával (védőnői, orvosi felvilágosítás; az alkalmazottak képzése az optimális, szakszerű háttér kialakítása érdekében). d) Baleset megelőző nevelés: Cél: A gyermek testi épségének védelme. személyi, tárgyi feltételek biztosítása; 12
az eszközök, használati tárgyak ellenőrzése és karbantartása, hibaforrások megszüntetése; óvodán belüli és óvodán kívüli balesetek megelőzésére irányuló törekvés /baleseti helyzetek felismertetése, közlekedési szabályok gyakorlása, balesetveszély lehetőségét magukban hordozó eszközök helyes használata, kirándulások szabályai (lsd. SZMSZ függelék – eljárásrend)/. 4.1.2. Pszicho-higiénés nevelés: Az egészséges személyiségfejlődést biztosítja, megóvja a gyermeket az idegrendszerre és a lelki életre káros túlzásoktól, devianciáktól, az idegrendszeri-pszichés túlterheléstől, kimerüléstől. Cél: A gyermek lelki egészségvédelme. a) Egészséges életrend, napirend: Az intézményes nevelés a gyermek életének céltudatos megszervezését igényli. Ezt szolgálja az életrendet, időbeosztást tartalmazó napirend. Óvodánk napirendje rugalmas, lehetőséget biztosít előre nem tervezett, a gyermek személyiségfejlesztését szolgáló események, programok beépítésére. A folyamatos játéktevékenységben, azonos időpontokban ismétlődnek az étkezések, a mindennapi szervezett mozgásos tevékenység, az udvari játék, a levegőzés, a mese, a pihenés. Mindezzel az óvodáskorú gyermek számára élettanilag oly fontos állandóságot kívánjuk biztosítani. b) Stressz-elhárítás: Stressz-elhárításon az óvodában a félelmek, szorongások feloldását, kudarcok eredményes kezelését, pszichés feszültségek oldását értjük. mindezek érdekében a gyermekek önismeretének, önbecsülésének kialakítása; minimálisra kell csökkenteni azokat a szituációkat, melyben a gyermek félelmet, kudarcot él át; közösségre és egyénre szabott elvárások, korlátok beépítése a nevelés folyamatába; a fokozatosság, kivárás, türelem jellemezze a pedagógiai munkát. 4.1.3. Szocio-higiénés nevelés: Az egyén és közösség egészséges viszonyának alakulása az óvodai élet során. A személyiség alakításának legfontosabb tényezője a társas-kölcsönhatások milyensége. A környezetből felé irányuló reakciókból a gyermek megerősítést, vagy elutasítást kap saját viselkedésére vonatkozóan. Cél: A gyermek társas-szükségletének kielégítése, társas-kapcsolatok alakítása. A gyermek váljon befogadóvá az emberi különbözőségek iránt. a)
Kedvező társas miliő a gyermekek személyiségének ismerete; csoportbéli helyzetének felderítése szociometria vizsgálat módszerével; a társas kapcsolatok alakulása során a segítőkészség, együttérzés, közös alkotási vágy iránti légkör megteremtése;
13
különbözőséget elfogadó, szeretetteli légkör, pozitív társas kapcsolatok erősítése.
b) Egészségpropaganda Az óvoda és a szülői ház egészségnevelésének összehangolását jelenti értékek átadásán keresztül. Az óvoda elismeri, átveszi a családi nevelés pozitívumait, ugyanakkor megpróbálja azt a továbbiakban fejlesztően befolyásolni. Szervezett fórumai: szülői megbeszélések, életmód heti programok, egészségneveléssel kapcsolatos fórumok szervezése, szakirodalmi ajánlások, Szülők Akadémiája rendezvényei, nyílt napok. Az egészségnevelés - átfogó területeinek – óvodapedagógusi feladatai: A gyermekek fejlesztése, szokásaik kialakítása érdekében fontos, hogy a pedagógus ismerje a gyermek adottságait, egészségügyi állapotát, otthoni körülményeit /családlátogatás, bemeneti mérés/. Biztosítsa a nyugalmat adó légkört, tiszta, pormentes, megfelelő páratartalmú, esztétikus környezet feltételeit. Segítse - a nevelő munkát segítő alkalmazottal közösen - a gyermekek táplálkozási, tisztálkodási, étkezési, öltözködési szokásainak alakítását. Törekedjék arra, hogy a gyermekek megismerjék, megszeressék a számukra esetleg ismeretlen ízeket, ételeket. Biztosítson minél több lehetőséget a szabad levegőn való mozgásra, játékra. Segítse elő a nagy és finom mozgások fejlesztését az életkori sajátosságoknak megfelelően. Konzultáljon, vegye igénybe a szakemberek (orvos, védőnő, logopédus, pszichológus) szakmai segítségét. A diabéteszes gyermekek megfelelő ellátása érdekében folyamatosan frissítse ismereteit. Kísérje figyelemmel, hogy a gyermekek a csoportszobában, szabadban – a lehetőségekhez képest - kényelmes, és a hőmérsékletnek megfelelő ruházattal rendelkezzenek. Teremtse meg a pihenéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket: fektetők elhelyezése és tisztán tartatása, szellőztetés, a pihenés hangulatához illő mese, halk zene, óvodapedagógusi ének, ill. egyéni igények kielégítése. A drog-prevenció figyelembe vételével az egészséges életvezetésre nevelés program keretén belül szerezzen kellő ismeretet a megelőzés, ill. a szenvedélybetegségek témakörében. Rendelkezzen kellő játéktárral, amely segít a stressz oldásban. Szervezze meg a gyermekek életrendjét - napirendjét - és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas-kapcsolatok alakulnak.
14
Feladata a közvetlen kapcsolat megteremtésén, a példaadáson kívül a csoport közös életének megszervezése, a szokás- és szabályrendszernek a gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó kialakítása.
Egészségnevelés várható eredménye:
Felismeri testi szükségleteit, képes azok kielégítésére. Önállóan öltözködik, tisztálkodik, alkalmazza a higiénés szokásokat. Korának megfelelő koordinációs és kondicionális képességekkel rendelkezik. Igényes a környezet higiéniájára, esztétikájára. Társas-kapcsolataiban segítőkész, együttműködő. Beépültek a stressz-elhárítás alapvető elemei (felismeri a hasznos, káros, veszélyes dolgokat, helyzeteket, pozitív döntéshozásra képes). Képes felismerni és felmérni a balesetveszélyes helyzeteket és jelzi a felnőttnek. Igényli, hogy nyugodt, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Környezete védelme érdekében alkalmazza a korától elvárhatóakat / Pl.: papír, víz, energiatakarékosság, stb./. 4.2. Érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása 4.2.1. Az érzelmi nevelés az egész óvodai élet minden területén alapvető fontosságú, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül.
Cél: A gyermek érzelmi biztonságának megalapozásával a szocializálódás elősegítése, a jellem formálása. Önbecsüléssel és reális önismerettel a megfelelő önbizalom kialakítása. A gyerekek önállósági és öntevékenységi vágyának segítése, pozitív magatartási modellek megmutatása, erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok, szociális képességek és készségek, attitűdök, mint (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, kitartás, akarat, feladat és szabálytudat, önzetlenség, figyelmesség, együttérzés…) fejlesztése, szokás és normarendszer megalapozása. Iskolába lépéskor a gyermekek alkalmazkodni tudjanak az iskolai élethez. Feladat: Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek.
15
Az óvodában a szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása. Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Az óvoda a gyermek nyitottságára építve segítse a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja; hogy, rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindezek megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából legyen az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű. Az óvoda alakítson ki és működtessen a szakemberekkel, családokkal tudatosabb és célirányosabb kapcsolatrendszert az inkluzív (befogadó) pedagógia megvalósítása jegyében. A családokkal történő közös gondolkodás, véleménycsere eredményeként a programmal összeegyeztethető plurális értékeket építsen be az óvoda normarendszerébe. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében az óvoda szükség szerint működjön együtt az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.
Óvodapedagógus feladata:
Biztosítsa a meleg, elfogadó légkört; Személyiségjegyeinek hiteles kifejezésével mutasson példát; Ismerje meg a gyermek érzelmi megnyilvánulásait; Figyeljen a nemi identitás támogatására. Elégítse ki a gyermek komfortérzetéhez szükséges egyéni igényeit (babusgatás, ölbe vétel, meghitt beszélgetés stb.); Folyamatosan biztasson, erősítse meg a gyermeket; Teremtsen alkalmat a pozitív élmények átélésére; Fogadja el a "negatív" érzelmeket, segítsen azok kezelésében, feloldásában; Tartsa szem előtt a személyiségfejlesztő játékok segítségével az ún. "rejtett" érzések felszínre hozását és feldolgozását (tudatos átgondolás, pedagógiai tapintat!); Neveljen a természet szépségeinek meglátására, védelmére, szépítésére, óvására; Teremtsen lehetőségeket az alkotás örömének átéléséhez; Segítse elő az esztétikai érzelmek átélését a művészeti alkotásokon keresztül; Alakítsa a gyermek erkölcsi érzelmeit (tisztelet, tolerancia, empátia, stb.); Segítse a gyermeket helyes értékítélet kialakításában (belső érték - anyagi javak); Természetes élethelyzetként kezelje a különbözőségeket, megadva a szükséges és elvárható segítséget, tiszteletet.
Az érzelmi és erkölcsi nevelés várható eredménye: Kellő ismerettel rendelkezik önmagáról, el tud igazodni környezete jelzésrendszerében; Pozitív énképe lehetővé teszi a következő életszakaszban elétáruló feladatok eredményes megvalósítását; Érzelmeit kifejezésre tudja juttatni, ezzel segítve önmagát és környezetét; Erkölcsi értékrendszere alapozódik. 4.2.2. Szocializációt segítő nevelés: A gyermek szocializációja a családban kezdődik, az óvoda általában az első olyan közeg a gyermek számára, ahol sokféle ember - óvodai alkalmazottak, csoporttársak - között kell 16
megtalálnia a helyét, elfogadtatni magát. Az óvodába való beilleszkedés hosszú folyamat, fontos, hogy ebben az időszakban a gyermeket szerető gondoskodás vegye körül. Az óvodába lépő gyermek természetes igénye, hogy biztonságban érezze magát, és hogy játszhasson. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, szociális készségeinek és képességeinek, attitűdjeinek, azaz kompetenciáinak (mint pl.: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség, közös értékek óvása) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás- és normarendszer megalapozását. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Cél: A gyermek optimális kapcsolat alakítására legyen képes a szűkebb és tágabb társadalmi környezettel. Feladat: - Alakuljon, fejlődjön a gyermek erkölcsi normákhoz, értékekhez való viszonya: alapvető udvariassági szokások területén (kulturált viselkedési szokások, szabályok kialakítása); viselkedési szabályok elfogadása, gyakorlása, tudatosítása; kölcsönös tisztelet az eltérő gondolkodásmódú és különböző személyiségű emberekkel szemben; együttérzés képessége. Fejlődjön a gyermek közösségben elfoglalt helye: interperszonális kapcsolatok terén; kontaktusteremtő- és megtartó képesség terén; együttműködési képesség terén; kommunikációs, nyelvi kifejező képesség terén; tevékenységhez kötődő együttműködési formákon keresztül; közös élményekre épülő tevékenységekben. Fejlődjön a gyermek tevékenységhez való viszonya: eredményre való törekvés szempontjából; kudarc- és sikertűrés-levezetés szempontjából; konfliktus-megoldó képesség szempontjából; alkalmazkodó képesség szempontjából; szervezőkészség szempontjából. Fejlődjön a gyermek "én-képe": testséma ismeretének tudatosítása; önértékelése, önbizalma, önfegyelme és önérvényesítési módja. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára megfelelő fejlesztés biztosítása.
17
Az óvodapedagógus feladata: Még a gyermek óvodába lépése előtt alakítson személyes kapcsolatot a családdal és a gyermekkel (óvoda választó nyílt napok, családlátogatás, játszónap, bölcsődések meglátogatása óvodába lépés előtt) ; Tegye lehetővé a szülő és gyermek számára a zökkenőmentes "átállást" az óvodai életre; Pozitív odafordulással segítse a gyermeket és a szülőt a beszoktatás időszakában; Kísérje figyelemmel a közösség alakulását (szociometriai vizsgálat); Neveljen annak elfogadására, hogy az emberek különböznek egymástól, egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel; Segítse a peremhelyzetű gyermekek beilleszkedését a csoport életébe; Támogassa, fogadja el és tartsa tiszteletben a kialakult barátságokat, kötődéseket, negatív tartalom esetén fordítsa „jó irányba”; Vizsgálja a közösségbomlasztó gyermekek körülményeit (családlátogatás, fogadóóra stb.) ok-feltárással, szükség esetén szakember bevonásával; Építse be a mindennapi nevelő-folyamatba a közösség fejlesztő játékokat (tudatos átgondolás, pedagógusi tapintat); Alapozza meg a szocializáció folyamatában a viselkedéskultúra elemi szabályait; Alakítsa ki a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodásnak és önérvényesítésnek optimális egyensúlyát; Biztosítsa a birtokló gondoskodás helyett az ésszerű korlátok közötti szabadságot; Fejlessze az alapvető udvariassági szokásokat, magatartásmódokat; Ösztönözze a gyermekeket a közös szabályalkotásra, szabályok betartására és esetleges módosítására; Használja fel az óvoda gazdag hagyományait a közösségi élmények minél mélyebb érzelmekkel való megélésére. Szocializációt fejlesztő nevelés várható eredménye: A gyermek rendelkezik azokkal a személyiségjegyekkel, melyek - figyelembe véve saját személyiségét, - lehetővé teszik, hogy önmagához képest sikeresen vegyen részt a közösségi életben. 4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 4.3.1.
Anyanyelvi nevelés
Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció formáinak alakítása az óvodai nevelés egészében kiemelt jelentőségű valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Mivel az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, ezért az óvodának szociális és nevelési funkcióját tekintve szoros, egymást segítő, támogató kapcsolatot kell fenntartania a családdal. Különösen fontos, mert a tömegkommunikációs eszközök térhódítása mellett, a szülők munkahelyi elfoglaltsága miatt minimálisra csökken a családokban a beszélgetésre fordított idő. Az óvodába kerülő gyermek kezdetben csak azokat a verbális és nonverbális ismereteket, készségeket mozgósítja, amelyeket korábbi tapasztalatai során megszerzett. Cél: A 3-7 éves korú gyermek nyelvhasználatának fejlesztése - beszédmegértésének, beszédaktivitásának, beszéd és kommunikációs képességei színvonalának emelése - azért, hogy felnőtté válva tisztelje, ápolja magyarságának legfőbb kifejezőjét, szeresse a magyar nyelvet, a hazaszeretet egyik talpkövét. Beszédkultúrája által magabiztossá váljon. 18
Célunk, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, fokozása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. Feladat: A 3-7 éves korú gyermek beszédfejlesztése, beszélő magatartásának kibontakoztatása, kommunikatív képességeinek megszilárdítása, metakommunikatív eszköztárának bővítése. Az óvodás gyermekkel meg kell éreztetni a szó varázsát, mindenhatóságát, hogy játékos módszerekkel, módszer kombinációkkal, anyanyelvi játékokkal elsajátíttassuk vele az anyanyelvünket. Képessé kell tenni a gyermeket a feléje áramló verbális és metakommunikációs információk befogadására, megértésére. Képessé kell tenni a gyermeket arra, hogy saját érzelmeit, gondolatait szóban pontosan és hatásosan ki tudja fejezni. A tervszerű anyanyelvi fejlesztés szempontjából fontos a folyamatosság, játékosság, komplexitás érvényesítése. Legyen kiemelt feladat az életkori beszédhibák kialakulásának felismerése, korrekciója, az élettani beszédhibák javítása a szakemberrel való együttműködés alapján. Vizuális kommunikáció fejlesztése. A „beszélő”, a tevékenységekben megvalósuló tanulást támogató környezet biztosítása. Helyes mintaadás, és szabályközvetítés. Óvodapedagógus feladata: Ismerje meg gyakorlati munkája során a gyermekek eltérő fejlődési (érési) folyamatának jellemzőit, a szociális feltételeket, mint a beszédfejlődés meghatározóit. Készítse el az anyanyelvi nevelés kiinduló pontját, a gyermek anamnézisét, melyre alapozva feltárható a gyermek fiziológiai-biológiai fejlődési szintje, esetleges beszédhátrányának okait, a család szociális helyzetét, a gyermeket körülvevő környezet specifikumait. A gyermek óvodába kerülése előtt vagy óvodába kerülésekor diagnosztizálja a gyermek beszédszintjét, valamint a család beszédkultúráját szülőkkel való beszélgetés, családlátogatás alkalmaival. A beszédszint-mérés adataiból kiindulva válassza meg az anyanyelvi nevelés hatásos, beszédre késztető, a közösségre és egyénre szabott fejlesztő módszereit, módszeres eljárásait, anyanyelvi játékokat. Tartsa fenn, ill. ösztönözze a gyerekek természetes beszédkedvét kérdések meghallgatásával, támogatásával. Az óvodai nevelőtevékenységre egészében legyen jellemző a beszélő környezet – helyes mintaadás, odafigyelés. Érvényesítse a játékosság-, a kötetlenség-, a motiváció-, a külső és belső aktivitás fokozásának elvét. Helyezzen hangsúlyt az anyanyelvi nevelést szolgáló - a kommunikációs helyzetekben a többoldalú érzékelést-észlelést biztosító – eszköztárra, a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire építve a kompetencia alapú neveléssel összhangban. Adjon lehetőséget a szókincs folyamatos bővítésére, a sajátos nyelvi formák elsajátíttatására, magyaros mondatalkotásra (pl.: bábozás, dramatizálás, személyiségfejlesztő játékok stb.). 19
Alkalmazza a drámapedagógia eszközeit. Teremtsen lehetőséget a mindennapi mesehallgatásra, az irodalom, a könyv megszerettetésére. Fordítson gondot az anyanyelvi nevelést szolgáló, a kommunikációs nevelés eredményességét garantáló szervezeti formákra, a szervezési feladatok gördülékeny megoldására, a tervszerűségre. Fordítson kiemelt figyelmet a különféle szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekek differenciált készség és képességfejlesztésének megvalósítására. Figyeljen a hátrányokkal küzdő gyermekek beszédbeli hiányosságainak kompenzálására, a sajátos törődést igénylők megfelelő szakemberekhez való irányítására. Tervezze meg a gyermekek beszédfejlődése érdekében a családdal, mint elsődleges szociális környezettel való együttműködés formáit. A megkésett beszédfejlődésű vagy beszédhibás gyermek beszédszínvonalának emelése érdekében tervezze meg, kezdeményezze a családi és óvodai nevelés összehangolását az anyanyelvi és kommunikációs fejlesztés területén: szülői értekezlet, családlátogatás, fogadóóra, nyílt nap, egyéni beszélgetések formájában. Tervezze meg a nemzetiséghez tartozó valamint migráns gyermekek differenciált támogatását a magyar nyelv elsajátításában, az integráció elősegítésében. A gyermekeknek a megismerő folyamatban, ha szükséges, segítő támaszt nyújtson, és időt is hagyjon, hogy önmaga találjon rá - kutatva a helyes megoldásra. A gyermekek beszédkedve és szókincse mellett, a hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságait is fejlessze a kommunikáció során. A beszédértés egyénenkénti megismerése, játékos fejlesztése közben fejlessze a hallást, fonémahallást. Teremtsen lehetőséget a szabad önkifejezésre. Működjön együtt a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. Az anyanyelvi nevelés várható eredménye:
A gyermek érthetően, összefüggően beszél. Gondolatait, érzelmeit életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Végighallgatja, megérti mások beszédét. A beszédhangok egymásutániságának hibátlan felismerésére képes, ismételni tud olyan szavakat is, amelyeknek a jelentését nem ismeri. Biológiai ritmusérzékénél fogva képes szavak, rövid mondatok szótagolására. Képes a szófajok és grammatikai szerkezetek használatára, összetett mondatok gyakori alkalmazására, a toldalékolásban a felnőtt minta követésére. Változatos mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. Képes a kontextusos beszéd alkalmazására.
4.3.2. Értelmi nevelés: A gyermek életkori sajátosságainak figyelembe vételével segíti az értelmi képességek fejlődését, a gyermekek fogalmi rendszerének kialakulását. Cél: Az óvodába járó gyermekek értelmi képességeinek megalapozása, fejlesztése, az alkotóképes gondolkodás kialakulásának elősegítése, kompetencia alapú ismeretszerzés. A gyermek egyéni érdeklődésére épített, képességeihez igazodó élményközpontú és a személyes megtapasztalást, tevékenykedtetést lehetővé tevő fejlesztés biztosítása.
20
Feladat: Kognitív képességfejlesztés: tevékenységek biztosítása a természeti és társadalmi környezetben; a rácsodálkozás, rátalálás, kísérletezés lehetőségének biztosítása; a szerzett információk felfogása: érzékelés, észlelés, figyelem, szándékos figyelemkoncentráció fejlesztése; a szerzett információk megtartása: emlékezet fejlesztés (vizuális, verbális memória); tapasztalatok feldolgozása: gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, hasonlóság, különbözőség stb.); képzelet, fantázia fejlesztése. Cselekvőképesség fejlesztése: a különféle mozgásformák gyakoroltatása; testséma alakítás a testrészeken végzett mozgásokon keresztül; a lateralitás alakítása, az egyensúly, a függőleges középvonal egyensúlyának elsajátítása speciális mozgásos feladatok gyakoroltatásával; fizikai állóképesség fejlesztése; reakció-idő fejlesztése (impulzivitás); gyorsaság (kar-láb-ujj - mozgások). Az óvodapedagógus feladata: Segítse elő minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot. Nevelő-fejlesztő munkája során mindig vegye figyelembe a gyermek egyéni képességét, érdeklődését, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. Minél többoldalú tapasztalat átélésére adjon lehetőséget spontán, ill. egy-egy témafeldolgozáskor. Érdeklődéssel fogadja a kíváncsi, kérdező, kutató gyermek megnyilvánulásait és bátorítsa önálló próbálkozásait. Segítse a gyermeket abban, hogy legyen önbizalma, különös tekintettel a döntési képességek fejlődése terén. Biztosítson lehetőséget a gyermek számára többféle megoldási stratégia kigondolására, választására. Biztosítson természetes élethelyzetekben, - közvetlen cselekedtetésen keresztül, többféle tapasztalási lehetőséget a kognitív képességfejlesztés érdekében. Tervezzen a különböző érzékszervekkel kapcsolatos játékos feladatokat. (Látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés.) Használja ki a szervezett mozgás adta lehetőségeket a testséma fejlesztése érdekében. A mozgásos gyakorlatok összeállításánál fektessen hangsúlyt keresztcsatornák (a szem-kéz, szem-láb, szem-kéz-láb) fejlesztésére. Vegye figyelembe az egyéni fejlődést nyomon követő dokumentumok adta objektivitást a további fejlesztés érdekében. Az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás formáját alkalmazza. A szabad játékban párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységeket tervezzen, szervezzen.
21
Az értelmi nevelés várható eredménye: A gyermek nyitott érdeklődésével készen áll a következő életszakasz által felállított követelmények teljesítésére. Kognitív képességei folyamatos fejlődést mutatnak, megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Mozgása összerendezett, harmonikus, erőteljesen fejlődik finommotorikája. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani képes.
5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 5. 1. Játék Tartalma A játék a gyermek legfontosabb, alapvető szükséglete, semmi mással nem helyettesíthető, spontán szabad tevékenysége, örömforrása. Integráló tevékenység, amelyet végigkísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A játékban alakul a megfigyelőképesség, alkalmazkodó képesség, az önállóság, a gondolkodás, mások tiszteletben tartása, kezdeményező képesség, tolerancia, empatikus készség, amelyek a későbbi társadalmi beilleszkedést segítik elő. A játék a spontán tanulás színtere, a gyermek pszichikumát, mozgását, egész személyiségét, tájékozódását fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. A játékban meghatározó szerepe van az élményeknek. A gyermek, játék közben ismerkedik meg a világgal, tapasztalatokat szerez, számtalan információt ad önmagáról, ismereteiről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségéről. Óvodánkban a szabad játék dominánsan érvényesül. A játéktevékenységen olyan játékot értünk, amelyben az óvodás gyermek maga kezdeményez játékot, vagy társakkal játszik egy képzelt szituációt, egymás között felosztják a szerepeket és megalkotják a játékszabályokat. Az ilyen játék kialakulása gazdagítja a gyermeki fantáziát, a gyermeki személyiséget és alkalmat ad az egyéni fejlesztésre. Számunkra a játékirányítás a gyermek játékfejlődésének elősegítését jelenti. Játékirányításunk alapvető sajátossága, hogy közvetett, tehát az óvodapedagógusok, tapintatos kezdeményezésekkel, tanácsokkal, az érdeklődés felkeltésével, bátorítással segítik a gyermekek játékának fejlődését. Célja Minden gyermek találja meg az életkorának, fejlettségének, érdeklődésének megfelelő játéktevékenységet, érzelmi biztonságban, önfeledten játsszon. Feladata - Feszültségek oldása, öröm, érzelmek, sikerélmény megélése, kudarcok feldolgozása. – Lehetőségek biztosítása bizonyos élethelyzetekben tapasztalt viselkedési módok újra átélésére, kellemes élmények felelevenítésére. – Lehetőség biztosítása a gyermek negatív élményeinek feldolgozására. 22
- A gyermekek fantáziájának gazdagítása - a játékban minden lehetséges, minden megtörténhet. - Gyermeki kreativitás fejlesztése, feszültségek oldása: - közös tapasztalatszerzés, kísérletezés: tárgyakkal, ötletekkel, gondolatokkal. - Mozgás fejlesztése, új mozgásformák kialakítása, gyakorlása. - Érzékszervek változatos használata. - Beszédkedv fokozása, szókincs gazdagítása, beszédkészség fejlesztése, a konfliktuskezelés és az asszertív kommunikációs stílus nyelvi formáinak gazdagítása. - Értelmi képességek fejlesztése. - Társas kapcsolatok kialakítása, fejlesztése, együttműködési készség létrejötte. - Alapvető erkölcsi normák, magatartási szokások kialakítása. Az óvodapedagógus feladata -
-
-
Biztosítsa a játékhoz szükséges szubjektív és objektív feltételeket. Szubjektív: az óvónő személyisége, pedagógiai, pszichológiai felkészültsége, empátiás készsége, gyermekszeretete. Derűs, nyugodt, bizalom teli légkör megteremtése. A folyamatos önfeledt szabad játék feltételrendszerének biztosítása. A szükség és igény szerinti együtt játszás, támogató, serkentő, ösztönző magatartás. Objektív feltételek:- megfelelő játszóhely (csoportszobában, óvoda udvarán) - elegendő idő a játékra, a szabad játék túlsúlyának érvényesítése pedagógus, nem pedagógus kollégákkal és a szülőkkel együttműködve - játékszerek biztosítása: egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagok, játékszerek - a készen vett játékeszközök mellett a közösen készített eszközök biztosítása – annak átélése, hogy a saját készítésű játék jelenti legnagyobb örömöt - élményszerzési lehetőségek, élmények nyújtása - az udvari játéktevékenység oly módon való szervezése, hogy lehetőséget biztosítson a benti játék folytatására is. A gyermek játékának nyomon követését az óvodapedagógus részéről jellemezze intenzív együttlét, tudatos jelenlét, tapintat, intelligencia. Kínáljon megoldási lehetőségeket a játéktevékenység segítésére indirekt formában. Segítse a nemi identitás fejlődését, ezzel párhuzamosan tartsa tiszteletben a tradicionális nemi szerepektől való eltérést, fogadja el az egyéni különbözőségeket. Támogassa a gyermekek alkotó elképzeléseit, kreativitását. Teremtsen beszélő környezetet, ösztönözze a gyereket természetes beszédkedvének fenntartásában. Beszédalkalmakkal segítse az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulását. Figyelje meg, elemezze a gyermekek jelzéseit személyiségük megismerése érdekében. Segítse a játékfolyamatot a gyermek fejlettségétől függően, igényeinek megfelelően, figyelembe véve a hátrányos helyzetű gyermekek egyéni szükségleteit. Fogadja el az eltérő szokásokat, nyelveket, kultúrákat, életmódokat, biztosítsa azok megnyilvánulási lehetőségeit. 23
- A játéktevékenység közben alakítsa az együttműködés szokásait, az udvarias magatartás formáit. - Támogassa a társas kapcsolatokat, érzelmi kötődéseket. - Ápolja a csoport életéhez kötődő hagyományokat. - Tolerálja a fejlődésbeli különbségeket. - Formálja a gyermekek önértékelését, önérvényesítését, önbizalmát a játékon keresztül. - Alakítson ki esztétikus, változatos, játékra ösztönző környezetet. - A mozgalmas játékokhoz alakítson nagy teret, az elmélyültebb tevékenységhez nyugalmas játszóhelyeket (kisbútorok mozgathatósága, variálhatósága)- biztosítsa a terek változtathatóságát, átalakíthatóságát. - A megfelelő napirenddel, annak rugalmasságával, továbbá a játékos tevékenység szervezéssel segítse elő a játékigény kielégítését. - Szükség esetén segítse a játékhoz szükséges választásokat, döntéseket. - Szülői szemléletformálással fogadtassa el a játék prioritására építő óvodát. - Nyelvileg is fogalmazza meg a csoport elfogadott erkölcsi szabályát, különös tekintettel a konfliktuskezelés, az asszertív (tud nemet mondani, saját érdekeit képviselni, mások agresszióját, például a csúfolódást, verekedést megfelelően kezelni) kommunikációs stílus nyelvi formáinak gazdagítására. - Fordítson érdeklődést, komoly figyelmet a gyermeki közlések iránt, készségesen válaszoljon a kérdésekre, dekódolja a gyermeki üzeneteket, metakommunikációs jelzéseket küldjön, játszótársként nyelvi kifejezésmintát adjon. - A HH és a HHH gyermekekre a játékban fordított időt kettős figyelem jellemezze az óvodapedagógus részéről: a beilleszkedés támogatása a játékban, valamint minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott tervszerű anyanyelvi fejlesztés megvalósítása. - Az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek biztosítása mellett fektessen hangsúlyt a téli időszakban is a benti játékok folytatásának lehetőségének megteremtésére. A fejlődés várható eredményei A játékban a gyermek teljes személyisége fejlődik. Elmélyülten játszik, önállóan megteremti a szükséges helyet, eszközt, dönt abban, hogy kivel játszik. Társaival együtt tud működni a játék során. A gyermekek képesek több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus játék. Vállalnak szerepeket, azokat maguk közt el tudják osztani. Bonyolult építményeket képesek kitalálni, megvalósítani. Szívesen dramatizálnak, báboznak. Játékukhoz eszközöket barkácsolnak, azt játékukban felhasználják. Élvezik a szabályjátékokat, és a normákat betartják. Kommunikációs, kapcsolatteremtő, együttműködő készségük jól fejlett lesz.
24
5. 2. Mozgás Tartalma A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, lételeme, szükséglete. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségszintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának, fejlesztésének eszközei; segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek énhatárainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődik. A mozgás sokoldalú tevékenység, feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. Mozgáson keresztül ismereteiket, tapasztalatikat gyarapítjuk. A gyermekek testedző játékai a természetes mozgásokra épülnek, mert ezeket minden nehézség nélkül el tudják végezni. A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások, finommotoros mozgáskészségek, a mozgás koordináció intenzív fejlődésének elősegítése változatos formában építhetők be az utánzásra ösztönző mozgásos játékokba. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában, valamint nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakításához, fejlesztéséhez. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. Nagyon fontos, hogy minden évszakban a lehető legtöbb időt töltsék a szabadban különböző mozgásformák gyakorlásával, ezáltal nemcsak izomzatuk, ügyességük, hanem szervezetük ellenálló képessége is fokozódik, alkalmazkodik az időjárás változásaihoz. Nagycsoportban a gyermekek - szakorvosi javaslat alapján - óvodánkban szervezett gyógytestnevelésen vesznek részt, melyet a Gyógytestnevelői Szakszolgálat pedagógusa tart. Fő területei: - szervezett mozgásos tevékenységek; - szabad mozgás. Célja -
Az egészséges életvitel, az egészséges életmódhoz szükséges készségek, jártasságok alapozása, és a mozgáskultúra iránti érdeklődés felkeltése.
Feladata -
A mozgáshoz szükséges biztonságos környezet megteremtése. A természetes mozgást összerendezetté, harmonikussá formálni. Erőnléti képességek fejlesztése rendszeres gyakorlással, testedzéssel lehetőség szerint minél többet szabad levegőn. A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakítása. A mindennapos szabad és a szervezett mozgás szükségességére, jó érzésére szoktatni a gyermekeket. Lehetőség biztosítása a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek az egyéni képességeket, szükségleteket figyelembe véve. 25
-
Azon készségek és képességek alakítása, melyek majd a pontosabb mozgás elvégzését segítik elő (nem a gyakorlatok tökéletes kivitelezésére törekedni).
-
Térbeli, időbeli tájékozódás fejlesztése, a testsémák kialakításának elősegítése. A társra figyelés képességének fejlesztése érdekében a kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazása. - Verbális fejlesztés, a beszéd észlelése és értése által. Szókincsbővítés: szakkifejezések használatával. Az anyanyelvi nevelés feladatai a mozgás tevékenységekben: A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésével a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. Az óvodapedagógus feladata -
-
Biztosítsa a gyermekek szabad mozgását mind a teremben, mind a szabadban. Elégítse ki mozgásigényüket, illetve ösztönözzön mozgásra. Egyszerű karakterisztikus mozdulatokkal, utasítások megfogalmazásával, óvodapedagógusi bemutatással tegye érthetővé a feladatokat, a játék módját és szabályait, hogy azt a gyerekek könnyen utánozhassák. Játékos hangulatot, oldott légkört, kötetlen szabad tevékenységet biztosítson. Mozgásos játékokat kezdeményezzen, vagy erősítse a gyermekek ezzel kapcsolatos kezdeményezéseit, ötleteit, építsen kreatív megnyilvánulásaikra. Kísérje figyelemmel a gyermekek egyéni mozgásfejlődését, erőnlétét, terhelhetőségét. A társakkal való együttmozgás során a gyermek én-határának, a társ észlelésének képességét fejlessze. Segítse elő az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáló képesség fejlesztését. A mozgásformák megnevezésével a keresztcsatornák, az elvont gondolkodás, a szókincs fejlődését segítse. Minden gyermeket egyéni képességeinek megfelelően értékeljen, pozitív megerősítéssel. Ajánljon az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékokat. Világos, konkrét értékeléssel támogassa a pozitív énkép alakulását.
A fejlődés várható eredményei A gyermekek szeretnek mozogni. Kitartóak a mozgásos játékban, rövidebb távon képesek egyenletes iramban futni. Képesek egyensúlyozó járásra többféle módon. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. A gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik, tudnak ütemtartással járni. A labdát helyesen tudják vezetni, képesek célba dobni egykezes felső dobással. Szeretnek futni, ugrani. A különböző versenyjátékokban betartják a szabályokat, tudnak figyelni és alkalmazkodni társaikhoz. Mozgásuk harmonikus, összerendezett.
26
5. 3. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Tartalma A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás a kézimunka, ábrázolás különböző fajtái. A műalkotásokkal, népművészeti elemekkel az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki ábrázolás speciális tevékenység, melynek során a gyermek a világról szerzett ismereteit képi úton rögzíti. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az ábrázolás a gyermek első alkotótevékenysége. A sematikus eszközök kiiktatásával, a gyermeki alkotókedvre támaszkodva a felsorolt képességek és készségek alakítása úgy, hogy az egész nap folyamán, amikor arra lehetőség nyílik, a gyermekek alkothassanak szabadon, kedvük szerint. Fantáziájuk, képzelőerejük, élményeik, belelátó képességük segítségével újabb és újabb konstruktív alkotásokat hozzanak létre. Ehhez elengedhetetlen az anyagok és eszközök állandó jelenléte a gyermekek részére. Fontos az óvodapedagógus megújuló technikai tudása, a gyermeki tevékenységet formáló konstruktív, de nem erőszakos irányítása, példaadása (rajzolás, festés, mintázás, képalkotás, kézimunka, szövés, fonás, agyagozás, gyurmázás, nyomdázás, díszítés, stb.). Célja A gyermekek élmény-, és fantázia világának képi, örömteli, szabad önkifejezése. Feladata A gyermekek belső képének, fantáziájának, képzeletének gazdagítása a mese, vers, ének eszközeivel, élményadással. - Az alkotó, alakító gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, alkotó légkör megteremtése. - Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, az esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. - Az eszközök helyes használatának megtanítása. - Különböző anyagokkal való ismerkedés. - A rajzolás, mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeinek és eljárásainak megismertetése. - A gyermek minél több természetes anyaggal való megismertetése. - A népi kismesterségek technikáinak megismertetése. - Az egyéni kedv szerinti munkálkodás feltételeinek biztosítása, a fantázia szárnyalásának megengedése, közben a beszélő környezet megteremtése, érzelmek megnyilvánulási lehetőségének biztosítása. - Az épített és természeti környezetünk szépségeinek megláttatása. Az anyanyelvi nevelés feladatai a rajz, festés, mintázás, kézimunka tevékenység területén: az esztétikai élmények minél színesebb nyelvi megfogalmazása általi szókincsbővítés. -
27
Az óvodapedagógus feladata -
Mindig igazodjon az egyéni különbségekhez, képességekhez, figyelve a tehetséges és a hátrányos helyzetű gyermekek eltérő fejlettségi szintjére. Ügyeljen az anyagok és eszközök minőségére és praktikusságára. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Az eszközök a gyermekek részére biztonságos, de elérhető helyen legyenek, elősegítve a mindenkori ábrázolási-, képalkotási-, barkácsolási lehetőséget. Tegye a gyermekek számára vonzóvá, érdekessé a tevékenységet, segítse élményeik kibontakoztatását, saját elképzeléseik megvalósítását. Folyamatosan fejlessze, újítsa meg technikai tudását. Minőségi eszközökkel, anyagokkal, azok helyes, takarékos, kreatív használatával ismertesse meg a gyerekeket. Biztosítson lehetőséget a többszöri próbálkozásra, alakításra, s ne befolyásolja azokat sémákkal, saját elképzelésekkel, belelátással. Módszerei a gyermekek egyéni fejlettségéhez igazodjanak. Segítse a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek sikerélményhez jutását, önkifejezésének lehetőségeit. Fejlessze az ábrázoláshoz kapcsolódó spontán beszéd megnyilvánulásait: az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, eszközök, anyagok megnevezése, véleménynyilvánítás, döntés, élmények megbeszélése.
A fejlődés várható eredményei - Örömmel, saját kezdeményezésére ábrázol, élményeit, gondolatait képalkotásban fejezi ki. - Ismeri és helyesen alkalmazza a különböző eszközöket (ceruzafogás, ecsetkezelés, olló, ragasztó, stb.). - Ábrázolása változatos színeket és tagoltságot mutat. - Emberábrázolása jól fejlett. - Tud formákat nyírni, hajtogatni, ragasztani. - Tud különféle technikával képet alkotni. - Plasztikai munkái egyéniek, részletezőek. - Díszítő, tervező munkában kreatív. - A szép látványában gyönyörködik. 5. 4. Ének, zene, énekes játék, tánc A jó zenei légkör átszövi az egész napot. Az ének zenei tevékenység komplexen kapcsolódik a játékhoz, a természeti és társadalmi környezethez, meséhez, vershez, mozgáshoz, vizuális tevékenységhez. A környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek. Az éneklés az aktív zenélés legtermészetesebb módja. Fontos, hogy főleg élő zene hangozzék a gyermekcsoportban. A zene közvetlenül váltja ki az érzelmeket, ezért elengedhetetlen eszköze a nevelőmunkának. A zenei nevelés komplex esztétikai nevelés. 28
Az énekek, énekes játékok megformálása hat az érzelmekre, az értelemre, a gondolkodásra. A zenével játszás, alkotás kreatív tevékenység. A gyermek kitalálhat mondókákat, ritmusokat, dallamokat, játékokat, táncokat és ezekkel játszhat. A népdalok éneklése, a gyermektáncok és a népi játékok a néphagyományok megismerését, továbbélését segítik. Célja - Az éneklés, a zenélés és a hozzátartozó mozgásos tevékenységek megszerettetése, zenei képességek fejlesztése. Feladata - Zenei anyanyelv kialakítása. - Népi gyermekdalok, énekes játékok, kortárs művészeti alkotások, mondókák bemutatása. - Zenei képességek fejlesztése: hallás-, tiszta éneklés, ritmus érzék-, forma érzék,alkotókészség. - A tempó (gyors - lassú), dinamika (halk – hangos), hangmagasság (magas– mély) érzékeltetése, éneklése. - Zörejek, a természet hangjai, az emberi, állati hangok megkülönböztetése, felismerése. - Hangszerekkel való ismerkedés. - Zenei kreativitás fejlesztése. - Népi játékok, néptáncok és néphagyományok megismertetése. Az anyanyelvi nevelés feladatai az ének, zene, énekes játék, tánc területén: Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. Beszéd és zenei hallás fejlesztése. Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása. Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok). Az óvodapedagógus feladata -
Használja az ölbeli játékokat a testi kontaktus erősítéséhez mind a beilleszkedési időszakban, mind a szocializációs folyamatban. Igényesen válogasson az énekes népi játékok és a kortárs művészeti alkotások közül. Az énekeket és énekes játékokat pontosan, tisztán énekelje, helyesen ismertesse. Fejlessze a gyermek zenei képességeit: biztos hallás, tiszta éneklés, jó ritmusérzék. Folyamatosan biztosítsa a szükséges eszközöket, kellékeket a zenei élmények mélyítéséhez. Teremtse meg a jó zenei légkört a zenével való játszás a kreatív tevékenység, alkotás, kitalálás támogatásával. Az önkifejezés újabb csatornáinak megnyitásával – mozgás rögtönzés zenére, dallam, ritmus variációk kitalálására ösztönözzön. Fejlessze a beszéd és zenei hallást, választékos kifejezések, párbeszédek gyakorlására ösztönözzön a beszédszervek mozgásának zene általi fejlesztésével. Bátorítsa az egyéni megszólalást természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok.)
29
-
Az énekes játékok és a közös éneklések során segítse a hátrányos helyzetű gyerekek mentálhigiénéjét. A zenehallgatásnál vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai hovatartozást, más kultúrák zenei anyagából is válogasson. Ösztönözzön változatos, esztétikus mozgásra, ismertesse meg a gyermekeket a magyar népi tánckultúra alapjaival.
A fejlődés várható eredményei -
Szívesen vesz részt zenei tevékenységben. Énekes játékokat tud élvezettel, érthető szövegkiejtéssel eljátszani. Érzi az egyenletes lüktetést, azt különféle módon érzékelteti. Érzi a dalok, mondókák ritmusát. Érzékeli a gyorsabb-lassabb tempót, dalban, mozgásban azt érzékelteti. Felismeri a halk-hangost, tud halkan-hangosan beszélni, énekelni. Alkalmazza a magasabb-mélyebb hangokat, térben mutatni tudja. Táncmozdulatokat tud esztétikusan, társaival egyöntetűen végezni. Mindennapi tevékenységének részévé válik az éneklés, zenélés, kitalál dallamot, ritmust.
5. 5. Vers, mese Tartalma A mese a gyermek érzelmi-, értelmi, erkölcsi, esztétikai fejlődésének és fejlesztésének, valamint az anyanyelvi nevelésnek egyik legfőbb segítője. A mese és a vers örömforrás a gyermek számára, megtanít az emberi együttélés törvényeire. A mese-vers az a beszédmód, amire a gyermek tartósan, kényszerítés nélkül figyelni tud. Ritmusa, képi ereje, folyamatossága, hangulata fogva tartja a képzelőerőt, és a mesélő felnőtthöz kapcsolja az óvodás gyermeket. Visszaigazolja a gyermek szorongásait, és egyben feloldást és megoldást is kínál. A mese feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ érzelmi viszonylatait és a lehetséges megfelelő viselkedési formákat. A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, örök érvényű értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek. A közösen átélt örömök és élmények elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermeket egymással és anyanyelvükkel. A mese az anyanyelv zenéje és észjárása. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. A tárgyi világot megelevenítő, az ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világkép a csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a realitásra. A mese segítségével szót válthatnak arról, ami a kézzelfoghatón túl legjobban foglalkoztatja őket. A teljes világ tükörképét kapják általa. A gyermek saját vers- és mesealkotása az önkifejezés egyik módja, a mentális egészség egyik fő alkotórésze a kisgyermek számára. A dramatizálás lehetőséget ad a társalgási kedv fokozására, önálló mesélésre, versmondásra, valamint saját vers- és mesealkotásra. 30
Célja A gyermekek értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai, és beszédkészség fejlődésének elősegítése. Feladat - Figyelemfelkeltés a mesék, versek élményszerű előadásmódja által. - Esztétikailag igényes műveken keresztül az értelmi nevelés fejlesztése, erkölcsi értékek közvetítése. - A művek érzelmi átélésére lehetőség biztosítása. - Anyanyelvi nevelés, beszédstílus alakítása, szókincsbővítés. - A drámapedagógia eszközeinek sokrétű kihasználása- többek között szorongás oldás, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, lelkileg sérült gyermekek esetében. - A mindennapos mesélés, verselés segítségével a gyerekek mentálhigiénés egyensúlyának fenntartása. Az anyanyelvi nevelés feladatai a vers, mese tevékenység területén: Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése). Az óvodapedagógus feladata - Teremtse meg a mindennapos mesélés, verselés, mondókázás alkalmait. - A gyermekek önkifejezését támogassa a saját mese és vers alkotására való ösztönzéssel, annak mozgással, ábrázolással történő kombinálása által. - Ismertesse meg igényes, életkori szintjüknek megfelelő népi, klasszikus és kortárs irodalmi anyagokkal a gyermekeket. - A csoport összetételére figyelemmel a mese és versanyag választásánál valósítsa meg a multikulturális nevelést. - Mesélése, versmondása legyen élményszerű, őszinte és hiteles. - Bővítse a gyermek szókincsét, alakítsa tiszta, szép beszédét, beszédstílusát, fejlessze a beszédészlelést, megértést, reprodukciót. A fejlődés várható eredményei Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, verselnek, és ismételgetik a mondókákat. Szeretik, és értéknek tartják a könyveket. Tudnak néhány mesét, verset, mondókát emlékezetből felidézni. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníteni. Önállóan báboznak, dramatizálnak.
31
5. 6. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés Tartalma A környező valóság, a természet törvényszerűségeinek megismerése vágyként él a gyermekekben, hajtja őket a kíváncsiság. A gyermeki megismerés alapja ebben a korban a folyamatos érzékelés, észlelés, a játékba és mozgásba ágyazott tapasztalás. A külső világ megismerését tevékenységben és lelki-érzelmi átélésben szerzett tapasztalatokon keresztül élhetik meg teljességében a gyerekek. Egyre pontosabb ismeretek birtokába jutnak, s biztonságosabban igazodnak el a világban. A környező világ megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokat is szereznek, melyeket tevékenységeikben alkalmaznak. Megtapasztalják, hogy a tárgyaknak alakjuk, nagyságuk, térbeli kiterjedésük van. Felismerik a mennyiségek közötti különbségeket, alakul ítélőképességük. Megismerkednek az űrtartalommal, számossággal, arányokkal és ezek összefüggéseivel. A matematikai játékok segítségével fejlődik logikus gondolkodásuk, szín, tér, formai érzékük, összehasonlító, elvonatkoztató, rendező képességük. Óvodai tevékenységrendszerünkben a külső hatások belsővé való átdolgozása hatja át a feldolgozandó témákat. Az egészség, a testi- lelki- szellemi egészségesség, a természethez való viszonyulás fontos szerepet kap tevékenységeinkben. Környezet – természetvédelem: A gyermeket az érzelmi kötődés segítségével lehet nevelni a természet óvására, védésére, az iránta érzett felelősségre, az élet minden formájának tiszteletére. Meg kell tanítani a gyermekeket arra, hogyan lehet harmóniában élni a természettel. Célja A természettel, a környezettel való harmonikus együttélésre nevelés, a természetszerető, azt értő és érző személyiség kialakítása. Feladata - Kultúrafejlesztés (természeti, társadalmi, egészségnevelési). A gyermekek szerezzenek minél sokoldalúbb tapasztalatot az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, önmagukról, alkalomszerűen speciális szakemberek igénybevételével. - Biztonsággal igazodjanak el környezetükben. - Környezetünk tisztaságának, esztétikájának megőrzésére, a környezet – és természet védelmére nevelés. - Őrizzék az ember és a természet által alkotott értékeket és hagyományokat. - Jelentsen számukra értéket saját testük óvása, védelme (öltözködés, fogápolás, étkezés stb.) - preventív tevékenységek. - Legyenek érzékenyek, érzelmileg jó felkészítettek a környezetükben történő eseményekre, változásokra, negatív hatásokra és azok felismerésére. - A család és a tárgyi kultúra értékeinek megismertetése, szeretete, védelme. - A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés.
32
-
Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével. Az anyanyelvi nevelés feladatai a külső világ tevékeny megismerésében: A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplex-integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó. Az óvodapedagógus feladata - Az óvodapedagógus környezethez, természethez fűződő viszonya, értékrendje váljék mintává a gyermekek és családjuk számára. - Teremtsen olyan helyzeteket kitűzött céljaihoz, feladataihoz, melyek a "megéléshez", megtapasztaláshoz szükségesek (kertészkedés, madáretetés, növénygondozás, kisállat gondozás). - Biztosítsa azt a légkört, melyben működni tud a felfedezés, rácsodálkozás, a spontán gyermeki kísérletezés, rátalálás. - Ismertesse meg a gyermekeket a természettel, séták, kirándulások során. - Alakítsa ki azon szokásokat, melyek a környezet, a természet megismeréséhez, védelméhez kapcsolódnak (lakóhely megismerési tevékenységek, terepséták, madárvédelem, fák védelme; természeti jeles napok ünneplése ); - Alkalmazza: - a minél szélesebb körű érzékszervi tapasztalatokon és cselekvésen alapuló felfedezést, megismerést; Teremtse meg annak lehetőségét, hogy a gyermekek: - amit látni lehet, azt lássák; - amit érezni lehet, azt érezzék; - amit megtehetnek, azt tegyék meg a természetért. - Az óvodapedagógus kezdeményezője minden olyan óvodai illetve családokkal történő munkálkodásnak, tevékenységnek mely alakítja, növeli: - a környezet iránti érzékenységet (szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, energia- és víztakarékosság); - harmonikus környezet létrehozását (udvar, csoportszoba); - egészség nevelési kultúra fejlesztését; - erősíti a hovatartozás érzését (jeles napokhoz fűződő népi, helyi, családi szokások, hagyományaink megismertetése, ápolása; - hazánk nevezetességeinek – szülőföld, hazai táj, tárgyi kultúra - megismerése. - A tevékenységek során biztosítson matematikai tapasztalatszerzésre lehetőséget. - Problémahelyzetek teremtése által is biztosítsa a differenciált fejlesztést. - A problémahelyzetek megoldása, mérlegelése által, a tapasztalatok összegzésével, vélemények cseréjével fejlessze az önálló véleményalkotást, a gyermekek döntési képességét. - Fejlessze a gyermekek beszédét a szókincs mennyiségi és minőségi gyarapításával, a fogalmak körének és tartalmának bővítésével, új fogalomrendszer kialakításával, a kontextusos beszéd gyakorlásával. A fejlődés várható eredményei A gyermekek elemi ismertekkel rendelkeznek. Tudják nevüket, lakcímüket, szüleik pontos nevét, óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. Nemzeti identitástudatuk erősödik. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, felismerik a napszakokat. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, rovarokat. 33
Testrészeiket azonosítani tudják, kialakult testsémával rendelkeznek, ismerik az egészség megőrzés preventív tevékenységeit. Ismerik környezetük növényeit, azokat szívesen gondozzák. Védik, óvják a természetet. Az elemi közlekedési szabályokat betartják, a közlekedési eszközöket felismerik. Tízes számkörben biztonsággal meg tudják számlálni a tárgyakat, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Tudnak 10-es számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni, meg tudják állapítani a több, kevesebb, ugyanannyit. Helyesen használják a tő és sorszámneveket. Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, és értik az azokat kifejező névutókat (alá, fölé…). Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, a magatartási formákat, szokásokat. 5. 7. Munka jellegű tevékenységek Tartalma A személyiségfejlesztés és az életre való felkészítés fontos eszközének továbbá a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formájának tekintjük a munka jellegű játékos tevékenységet. . A gyermek utánzási vágyából fakad, hogy a környezetében látott felnőtti munkacselekvéseket játékában utánozza. A gyermek a gyermekméretű, valósághű eszközökkel is, "mintha cselekvést" végez, játszik. Ez a fajta cselekvés, ha rendszerességgel tér vissza és az egyén, környezet, közösség javát szolgálja, munka jellegű tevékenységgé válik. A közösségért végzett feladatokkal (naposság, teremrendezés stb.) a gyermek egyéni fejlődésén túl a szociális magatartásformákat is gyakorolja. Munkajellegű tevékenységeink: Önkiszolgálás; naposi munka; mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkák (a terem rendezése, tisztántartása, udvarrendezés, növények ápolása, gondozása stb.). Célja A munka szépségének és örömének megismerése, megszeretése; önbecsülés, önértékelés pozitív irányú befolyásolása. A természetes és társadalmi környezetből ismeretek, tapasztalatok szerzése. Feladata - Cselekvő tapasztalással megfigyelések végzése óvodásaink személyiségének fejlesztése érdekében. - Cselekvő tanulással a munkajellegű tevékenységek kialakítása. - Munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása. - Önbizalom fejlesztése. - A nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munka jellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják. - A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, tulajdonságok alakítása a gyermekek egyéni képességeinek figyelembevételével. - A munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek verbális megnevezése, mondatba foglalása által az anyanyelv fejlesztése. 34
Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során: A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása. Az óvodapedagógus feladata -
-
A gyermek utánzási vágyából fakad, hogy a felnőtt munkacselekvéseit utánozza, ezért az óvodapedagógus legfontosabb feladata a példaadás. Mutassa be a munkajellegű tevékenységek fázisait. Nyújtson segítséget a feladatok helyes elvégzéséhez, neveljen egymás segítésére és megbecsülésére. Biztosítson a munkavégzés fázisainak és fogásainak elsajátításához megfelelő mennyiségű gyakorlási lehetőséget. A gyermekek egyéni képességeinek figyelembe vételével neveljen önállóságra, felelősségre, kitartásra, rendszerességre és céltudatosságra. Szeresse és tisztelje az őt körülvevő természetet, környezetet, melyet igyekezzen rendben tartani, és példamutatásával ösztönözze a gyermekeket és a szülőket is erre. Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladatok jelentőségét láttassa meg, ismerje el és óvja. A gyermekek munka jellegű tevékenysége tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Segítse a hátrányos helyzetű gyermekek sikerélményhez, a közös munka örömének megérzéséhez jutását.
A fejlődés várható eredményei Szívesen végeznek munka jellegű tevékenységet. A gyermekek szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Tudják a munkafolyamatokat, ismerik és betartják a balesetvédelmi szabályokat. Tudják az eszközök fogását, használatukban önállóak. A munka megszervezésében önállóak. Társaikkal együttműködnek. Környezetük rendjére igényesek. Önállóan, igényesen végzik a munkát. 5. 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Tartalma A tanulás beépül a játéktevékenységbe. Folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja, elsődleges célja a gyermek kompetenciáinak a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. Az óvodai tanulás nem elsősorban információbővítés, hanem a képességek fejlesztése, mely egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyermekhez igazított módszerekkel, eszközökkel, az egyénhez mért tempóban lehet hatékony. 35
A tanulást olyan tevékenységnek tekintjük, melyet spontán módon, nevelési céljaink érdekében szervezünk, szem előtt tartva a gyermek önkéntelen figyelmét, érdeklődését, megismerési vágyát. A tanulás az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A kisgyermek környezetét utánozza, a látottakat elraktározza, próbálgat, ismételget, kombinál, megpróbál újat alkotni. Egyre teljesebben érzékeli az őt körülvevő világot, ezáltal önmagát is tanulja. Félelmeit, ösztönös és tudatos vágyait a játék folyamatában kivetíti a külvilágba, cselekvően és képzeleti szinten megismétli. Minden egészséges gyermekben veleszületett kíváncsiság működik. A tudásvágy, aktivitás, manipulációs késztetés a játékban folyamatosan hat és ez tanulási eredményekhez vezet. Arra ösztönzi a kisgyermeket, hogy élénk tájékozódással fürkéssze a környezetét, próbálja ki önmagát és a kezébe kerülő tárgyakat, oldja meg a konfliktusokat. A napi tevékenységek során a spontán tanulást tekintjük elsősorban fontosnak, emellett a témától függően alkalmazzuk -a gyermekek életkorának megfelelő időtartamban- a szervezett tanulási formákat is. Célja Minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. Alakuljon problémamegoldó gondolkodása, alapozódjék meg a permanens tanulás. A tanulási folyamatban teljesedjenek ki a gyermek kompetenciái, készségei, képességei, tanulási attitűdje. Az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése a folyamat eredményeképpen. Feladata A gyermek a tanulás folyamán váljék: - érdeklődővé, kíváncsivá, legyen képes elmélyült foglalkozásra; - önállóan, leleményesen tevékenykedjen, kísérletezgessen; - ötletei, elképzelései legyenek, amihez a kivitelezés módját is keresi; - igénye legyen az elkezdett tevékenységek befejezésére; - tudjon kompromisszumokat kötni; - környezetéhez tudjon alkalmazkodni; - fejlődjön figyelme, feladattudata, koncentráló képessége, helyzetfelismerése, alakuljanak gondolkodási alapműveletei; - a gyakorlási lehetőségek sokszínűségével alkalmazható tudásra tegyen szert.
Az óvodapedagógus feladata -
A tanulási folyamatban építsen a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, inger gazdag környezet kialakításával biztosítson lehetőséget a tapasztalatszerzésre. A tanulási folyamatban biztosítsa a felfedezés, rácsodálkozás, kipróbálás lehetőségét, segítse elő az elsajátítottak sokoldalú, gyakorlati alkalmazását. Támogassa az egyéni tanulási utak bejárását, igazodjon a gyermeki szükséglethez, és egyéni képességekhez.
36
-
Biztosítson lehetőséget az ismeretanyag pontosítására, rögzítésére. Segítse elő a gondolkodás és a beszéd tudatossá válását. Használja ki a spontán szituációkat, amelyek alkalmasak az ismeretszerzésre. Juttassa sikerélményhez a gyermeket. A tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel motiválja a gyermek tanulási tevékenységét, személyiségének kibontakozását. Az óvodapedagógus sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálásával az interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával fejlessze a gyermekek személyiségét a fejlődési sajátosságok figyelembe vételével.
A fejlődés várható eredményei -
Az egyszerű feladatokat megérti. Ha a helyzet úgy kívánja, kivárja, míg rá kerül a sor. Érdeklődő, figyelme könnyen felkelthető környezete és összefüggései iránt. Feladattartása, munkatempója életkorának megfelelő. Képes eseményeket sorrendiségében pontosan visszaadni. Képeken keresztül felismeri az összefüggéseket (képolvasás). Problémahelyzetet cselekvés útján képes megoldani. Szándékos figyelemre képes, annak tartóssága korának megfelel. Képes a korábban elsajátított ismeretek szándékos felidézésére.
A tanulás lehetséges formái óvodánkban: -
az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása); spontán játékos tapasztalatszerzés; cselekvéses tanulás; gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; gyakorlati problémamegoldás.
6. AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZÉSÉNEK ELVEI 6. 1. Nevelőmunkát segítő humán és tárgyi erőforrások 6. 1. 1. Humán erőforrások Óvodánkban – a Köznevelési Törvénynek megfelelően – teljes nyitvatartási időben óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvodapedagógus tehát a nevelési folyamatban kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdje modell értékű; személyisége meghatározó a gyermek számára. Az óvodapedagógus és a nevelést segítő alkalmazottak összehangolt tevékenysége biztosítja a nevelés eredményességét, a kiegyensúlyozott légkört.
37
Elvárjuk valamennyi munkatársunktól a folyamatos együttműködést, összehangolt munkát a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés kialakítása érdekében. Óvodapedagógusaink rendelkezzenek biztos ismeretekkel, készségekkel az egészséges életmódra nevelés területéről, ismerjék a személyiség formálás folyamatát, tevékenységeit, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait. Csak hiteles pedagógus tud a gyermekekre hatni. Ugyanakkor az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése is modell értékű kell, hogy legyen. Lehetőséget teremtünk a nemzetiséghez tartozó – illetve a migráns gyermekek kultúrájának megismerésére. 6.1.2. Tárgyi erőforrások Az óvodánkban 7 csoportszoba található. A csoportszobákhoz közös mosdó és öltöző tartozik. Óvodánkban vezetői, gazdasági iroda, tornaszoba és szertár, szintenként tálaló konyha, mosogató helyiség, mosókonyha, nevelői, logopédiai, orvosi szoba és szintenként szociális blokk (öltöző- zuhanyozó) található. Óvodánkban, a nevelői szobában lehetőséget biztosítunk a szülők fogadására. Épületünk műszaki állapota megfelelő, amit folyamatos javításokkal, felújításokkal lehetett elérni, és ezt a munkát a későbbi években is folytatni kell. Udvarunk: Megnövekedett forgalmú út mellett van, tágas, árnyékos és napos területek egyaránt találhatók. Az udvaron homokozók, fém és fajátékok szolgálják a gyermekek mozgását, játékát. Folyamatos karbantartásuk, fejlesztésük a továbbiakban is szükséges a gyermekek biztonsága érdekében. Csoportszobák Világosak, otthonosak. A bútorok többségét az utóbbi években cseréltük. A továbbiakban is törekszünk a folyamatos karbantartásra, pótlásra, fejlesztésre. Az egyéb tárgyak zömében saját készítésűek, ízlésesek, praktikusak. A játékeszközeink sokoldalú játéklehetőséget biztosítanak. A játékeszközök természetes-, újrahasznosított-, környezetbarát-, egészségre ártalmatlan anyagokból készültek; képességeket fejlesztőek és kreativitásra serkentőek. Szakmai eszközök A programunk megvalósításához szükséges szakmai eszközök beszerzését évekkel ezelőtt pályázati támogatásokból kezdtük meg. Ezen források megszűnése után az óvoda a mindenkori költségvetési tervnek megfelelően költség hatékonyan pótolja és fejleszti az intézmény eszköz rendszerét. A szakmai eszköztár fejlesztéséhez továbbra is számítunk óvodánk alapítványának támogatására. Az eszközbeszerzésnél alapelveink - Legyen esztétikus (berendezési tárgyak, játékok). - Feleljen meg a gyermek életkorának, fejlettségének (méret). - A gyermek fejlesztését szolgálja (játékeszközök). - Legyen gazdaságos (reális ár, tartósság). - Feleljen meg a biztonsági előírásoknak. Vásárlásainknál elsődlegességet élveznek azon eszközök (étkezési, pihenési, gondozási feladatokhoz, mozgáshoz kapcsolódók), melyek segítik programunk megvalósítását. 38
Az eszközjegyzék alapján az elkövetkező években is folytatni kívánjuk az elhasználódott eszközök cseréjét illetve új, korszerű eszközökkel történő fejlesztéseket. A beszerzési terveket a nevelőtestülettel előzetesen egyeztetjük (nagy vásárlások előtt), más esetekben a csoportok óvónői a rendelkezésükre bocsátott pénzösszegek felett közösen döntenek, és ők bonyolítják a vásárlást. Arra törekszünk, hogy amit a gyermekek használnak (tárgyakat, eszközöket), testméreteiknek megfelelő méretben és magasságban, biztonságosan legyenek elhelyezve, valamint változatos és állandó helyek is biztosítva legyenek a gyermekek számára. Megfelelő munkakörnyezet Az óvodában dolgozóknak, az óvodaépületben kialakított nevelői szoba-, torna szoba-, öltöző, fürdőszoba biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet. Könyvtár Óvodánk saját könyvtárral rendelkezik, folyamatosan, igényesen bővítünk.
melyet
anyagi
lehetőségeinkhez
mérten
6. 2. Óvodánk szervezeti, működési rendje Nyitvatartási idő: a fenntartó által meghatározottan – jelenleg 6-18 óráig. Csoportok szervezési rendje: A mindenkori hatályos Alapító Okiratnak megfelelően a meglévő csoportok létszámának, típusának és az újonnan érkező gyermekek számának figyelembe vételével alakítjuk ki. A gyermekek életkori összetétele mellett lehetőség szerint figyelembe vesszük a szülői igényeket is. Napirend keretei: a korosztálynak megfelelő tevékenységek, valamint a helyi lehetőségek, körülmények befolyásolják. Óvodánk napirendjét a folyamatosság, rugalmasság jellemzi. Mindehhez az egy szinten dolgozó csoportok szoros együttműködése szükséges. A csoportok napirendjének jellemzője blokkrendszer. A csoportok általános napirendje a következő: 6- 10 játék, Közben: szabad játék, tízórai, játékban tanulás-szervezett tevékenységek 10-12 mindennapos szervezett mozgás, gondozási teendők, gyümölcs, zöldség fogyasztás, öltözködés, szabad mozgás udvaron, séta 12-13 ebéd, készülődés a pihenéshez 13-15 pihenés 15-18 gondozási teendők, uzsonna szabad játék Hetirend: kialakításában alapelv a komplexitás és a visszatérő tevékenység, amely segíti - a biztonságérzet, - tájékozódás, - rendszeresség kialakítását, - készségek, képességek fejlődését.
39
Heti rendet befolyásoló tényezők: - aktuális projekt tervek, - ünnepek és egyéb óvodai programok, - tornaszoba használatának időbeosztása, - gyógytestnevelés, logopédus. A pedagógiai munka dokumentálása - Csoportnapló A képességfejlesztés az elsődleges feladatunk, ennek szolgálatába állítjuk a csoportban megvalósuló projekteket. - Gyermekek fejlődésének nyomon követése félévkor és év végén: Bakonyiné-féle fejlődést követő lap, Gyermektükör mérőlap és két ember rajz (Tartalmazza: gyermekek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzéseket, év végi táblázatos értékeléseket, mérőeszköz) – Fogadóóra feljegyzései – Szülői megbeszélések jegyzőkönyvei 6.3. A fejlődést nyomon követő rendszer "A szülő joga, hogy a gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást kapjon." /Nkt. 72.§(5) bek. Cél A nevelőmunkánk eredményességének, a gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése.
Feladat - A szülő részére megfelelő, korrekt, rendszeres tájékoztatást adni gyermeke fejlődéséről. - Amennyiben a gyermek fejlődésében számunkra megoldhatatlan problémát tapasztalunk, időben forduljunk a szakszolgálatokhoz (Nevelési Tanácsadó, orvos, logopédus). - A " Gyermektükör "c.-mérőeszköz-, fejlődési lap vezetése. - Szükség esetén a DIFER alkalmazása 5 éves kortól. - Szociometriai mérés – 4-5-éves kortól. A Gyermektükör, illetve a Bakonyiné-féle lap vezetésének alapelvei - A gyermekről a két pedagógus közös tapasztalata, egyeztetett véleménye kerülhet bejegyzésre. - A gyermek fejlődéséről érdemi tájékoztatást a szülőnek minden esetben a két óvónő együtt, a közös vélemény kialakítása után ad. - Új gyermek esetén az első tapasztalatok bejegyzésére 1 hónapon belül kerül sor, utána a mérőprogram szerint kötelező a tapasztalatok rögzítése. - A fejlődésben bármilyen okból elmaradt vagy hosszan stagnáló gyermeket – szülővel való egyeztetés után - megfelelő szakszolgálathoz irányítjuk.
40
6. 4. Óvodánk kapcsolatai Intézményünkben változatlanul fontosnak tartjuk a partnerkapcsolatok működtetését. Ezért megtartjuk azokat a módokat, melyekkel a partnerközpontú működést eredményesebben, hatékonyabban tudjuk végezni. Kapcsolatainkat a következő területeken kívánjuk építeni: - óvoda és család kapcsolata, - óvoda-bölcsőde, - óvoda-iskola, - önkormányzat szervei, - szakszolgálatok, - szakmai kapcsolatok. Óvoda és család kapcsolata A gyermekek szüleivel való kapcsolatunkat kiemelkedő fontosságúnak tekintjük, hisz valljuk, hogy „a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. (ONOAP) Cél: a családokkal őszinte, jó partnerviszony, segítő kapcsolat kialakítása Feladat: - a család nevelési gyakorlatának lehetőség szerinti mind jobb megismerése - a másféle világképpel, hittel, kultúrával rendelkező családok eltérő nevelési elveinek tiszteletben tartása mellett, mindkét fél számára a „még járható út„ megtalálása, a multikulturális nevelés és az egyenlő hozzáférés megteremtése érdekében - a családi nevelés pozitívumainak elismerése, adaptálása az óvodai bánásmódba - a kölcsönös titoktartás és a személyiségi jogok tiszteletben tartása - hiteles tájékoztatást nyújtani a gyermek fejlődéséről, óvodai munkánkról - tisztelettel, segítségnyújtási készséggel fordulni a családok felé - betekintést, részvételi lehetőséget nyújtani – megbeszélt időpontokban – a csoport életébe, tevékenységeibe - az óvodai életet meghatározó döntéseknél figyelembe venni a szülők kéréseit, elvárásait - a szülők bevonása az óvodában a gyermekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe (pl.: papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, kiskertgondozás). Az óvoda vállalja az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is. Kapcsolattartás formái - szülői megbeszélés csoportokban: nevelési témákban, valamint a csoporttal kapcsolatos aktuális feladatok megbeszélésére - összevontan: tájékoztató jelleggel az új gyermekek szülei- vagy iskolába készülő gyermekek részére - „Szülős befogadás”. A beilleszkedés megkönnyítése, a gyermek és a szülő igényének megfelelő időtartamban - napi tájékoztatás, pontos információadás szóban és írásban (faliújság, honlap, stb.)
41
-
családlátogatás, fogadóóra: családi körülmények megtapasztalására, a gyermekkel kapcsolatos egyedi eredmények, problémák megbeszélésére szülőkkel közös programok szervezése: nyílt nap, munkadélután, rendezvény, kirándulás az óvodában a szülők képviseletét a Szülők Fóruma látja el, melynek tagjait a csoportok szülői közössége választja Szülők Akadémiája – óvodai szintű közérdeklődésre számot tartó tájékoztató, illetve interaktív előadások.
Óvoda-bölcsőde kapcsolata Az óvodába a gyermekek bekerülhetnek a családból és bölcsődéből, mint az óvodát megelőző közösségi térből. Ezért fontos a két intézmény segítő munkakapcsolatának kialakítása. Cél: A bölcsődéből érkező gyermekek óvodai befogadásának előkészítése, segítése. Feladat: - A kapcsolattartási formák működtetése Kapcsolattartás formái: - tájékoztatás az óvodai beíratásról, csoportszervezésről - bölcsődei dokumentáció felhasználása az óvodai befogadás megkönnyítésére - bölcsődei gondozónők látogatása az óvodában évi két alkalommal, visszajelzés a bölcsődés gyermekek óvodai beilleszkedéséről, fejlődéséről - az óvodába már felvett gyermekek meglátogatása bölcsődében – információ és tapasztalatszerzés Óvoda-iskola kapcsolata Cél: Az óvodából iskolába való lassú átmenet sikeres megvalósítása. Feladat: - A kapcsolattartási formák működtetése
Kapcsolattartás formái: - Óvónők látogatása az iskolában – fejlődés nyomon követése, visszajelzés - Hospitálás iskolai órákon különös figyelemmel a kompetencia alapú nevelés gyakorlatának egymásra épülésére - Tanítók fogadása az óvoda személyiség és képességfejlesztő tevékenységének megismerése érdekében - A 6-7 éves korú gyermekek óralátogatása az iskolában - Közös szakmai fórumok Kapcsolat az önkormányzat szerveivel A fenntartó önkormányzat meghatározza munkánk feltételeit és a tanügyigazgatási feladatok révén annak rendjét is. 42
Az önkormányzat Köznevelési és Kulturális Osztálya mellett fontosnak tartjuk a Képviselő testület Köznevelési Bizottságával, valamint a helyi önkormányzati képviselővel a korrekt, konstruktív munkakapcsolat fenntartását. Szakmai kapcsolatok: Szakmai kapcsolatot tartunk fenn, minden olyan szervezettel, amely óvodai munkánkat, gyermekeink fejlődését bármilyen formában segíti. Ugyancsak fontosnak tekintjük azon kapcsolatok ápolását, melyek óvónőink szakmai fejlődését segítik elő. A fenti elvek alapján jelenleg a következő szervekkel, személyekkel van kapcsolatunk: - FPI, UPI -/ Munkatársai közül kiemelten az óvodai szaktanácsadók / - Gyermekjóléti Szolgálat koordinátora - Óvodai logopédus, gyógy testnevelő - Óvoda orvosai, védőnői - Nevelési Tanácsadó munkatársai - Közművelődési intézmények - Kerületi bölcsődék - Kerületi általános iskolák – különös tekintettel a Kompetencia Programmal dolgozó Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnáziummal 6. 5. Ünnepek, hagyományok -
Szükség van bizonyos szertartásokra is. Mi az, hogy szertartás? – kérdezte a kisherceg. Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek – mondta a róka. Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól. „
Tartalma A hétköznapoktól eltérő „másságra”, a készülődésre, a várakozásra a gyerekeknek is szüksége van ahhoz, hogy óvodai életünk ne egyhangúan, „megállók” nélkül peregjen. Gyermekeink sajátosan ünneptől ünnepig mérik az időt. (Mennyit kell még aludni, hogy … ?). Nem minden ünnepnapot élnek meg egyforma mélységben. Az ünnep várásának milyensége függ a tartalmától, az arra való készülődéstől és embertársaink hozzáállásától. Vannak ünnepek, melyeket igazán csak családi körben lehet hitelesen megünnepelni. Nem vesszük el az otthoni légkör varázsát, a családok szokásait tiszteletben tartjuk. A gyermekek életében a családi ünnepek mellet nagy jelentősége van a kifejezetten óvodai ünnepeinknek, melyeken az ünnepek tartalmát kiemelve, népszokásokat felelevenítve örülünk egymásnak, az együttlétnek. Tiszta érzésekkel és tiszta tartalmakkal állunk ilyenkor a gyermekek elé. A népszokások belsővé tételének remek lehetőségei ezek az alkalmak. Az ünnepeken testünket, lelkünket egyaránt ünneplőbe öltöztetjük. Az „adni és kapni”- tudás örömét szeretnénk gyermekeinkben kialakítani, szívükben elültetni azzal is, hogy apró, jelképes tárgyakat ajándékozunk egymásnak. Hagyományaink részben folyamatosan teremtődnek, részben a már meglévők évről- évre új tartalmakkal bővülnek. 43
Célja Az ünnepre való felkészülés kellő érzelmi töltésének megalapozása. Feladata - Érzelmi nevelés mélyítése - A családi és óvodai ünnepekre való ráhangolódás segítése - Hagyományőrzés Ünnepi alkalmaink, hagyományaink Palántává fogadás Az újonnan érkezett gyermekek köszöntése, „Palántává” avatása. A régi „Palánták” ajándékkal, énekkel kedveskednek, az újak palántás pólóba öltöznek. Ezzel megtörténik a „Palántává fogadás”. Utána közös udvari játékkal, zöldség és gyümölcsevéssel, szőlőpréseléssel, népzenével, gyermekjátékokkal ünnepelünk. Mikulás Ez az ünnep az adventi időszak része, melynek hangulatára a várakozás, a készülődés a jellemző. Varázslatos, sejtelmes, de nem „félős” hangulat uralkodik az óvodában. A titok, a várakozás izgalma, a meglepetés öröme költözik a gyermekek szívébe. Adventi készülődés, Karácsonyvárás, játszóház A december hónapot fenyőillatos, mézeskalácsos, aranydiós és gyertyaillatú készülődéssel éljük meg. Adventi koszorút, naptárat, apró ajándékokat készítünk, pásztorjátékot játszunk, figyelünk egymásra, „jobbá” szeretnénk válni. Átéljük, hogy nem csak kapni, adni is jó. Az ünnepi hangulatot fokozza az óvónők által megrendezett Adventi hangverseny, melynek résztvevői és aktív közreműködői a gyerekek és a szülők is. Adventi készülődéseknél aktívan bevonjuk játszóházak szervezésével a szülőket és gyermekeiket. Itt megismerkedhetnek újabb technikákkal, népi kismesterségek fogásaival, közösen tevékenykedhetnek, alkothatnak. A 4. gyertyagyújtás a csoportok ünnepe. Ezzel zárjuk az adventi időszakot. Testünket, lelkünket ünneplőbe öltöztetjük. Közös játékkal, énekkel, verssel, ünnepi lakomával zárjuk karácsonyvárásunkat az óvodában. Az egész készülődés, a kellemes feszültségekkel teli várakozás majd otthon, a meleg családi légkörben, a szoros emberi kötelékekben válik teljessé. Télbúcsúztató Csörömpölős télkergető. Űzzük a telet és vele együtt a betegségeket. Népzene szól, rongyokat gyűjtünk és mindenki a saját műhelyében készülődik a téli időszakot lezáró rongyos bálra, alakoskodásra. Fánksütés, közös „dínom - dánom”. Március 15. Nemzeti ünnepünkön „izgalmas” utazást teszünk a múltba, és a következő témakörben beszélgetünk a gyermekekkel. Városunk, hazánk. Ki hol járt eddig Magyarországon? A magyar zászló. Az egész ország ünnepli a „Márciusi ifjakat”. Huszárok, tánc, verbunkosok, Kossuth nóta, az ünnep jelentős személyiségére emlékezés, zászló készítése. 44
Felkeressük a Nemzeti Múzeumot, Petőfi szobrot.
Húsvét Itt a tavasz. A természet megújulásakor felelevenítjük a húsvéti népszokásokat: locsolkodás, hímes tojás festése, ajándékozás. Palánta nap (04. 11.) Óvodánk névadó ünnepén palántázunk, virágokat, cserjéket, gyógynövényeket ültetünk. Közösen dolgozunk környezetünk szépítésén. A kertészkedés, virág ültetés kezdetét közös énekléssel, kínáló tálak (zöldség, gyümölcs kompozíciók, ehető dekorációk) készítésével ünnepeljük meg. Anyák napja Csoportonként ajándékokat készítünk, énekelünk, verselünk, köszöntjük az anyukákat. Pünkösd Rövid táncos-, énekes-, verses-, népi játékokkal köszöntjük a Pünkösdöt. A pünkösdi hagyományoknak megfelelően pünkösdi királyt választunk, aki az általa választott királynéval együtt díszbe öltözik. A királyi pár után vonul az óvoda apraja-nagyja és ünnepli a rövid ideig tartó pünkösdi királyságot. A hangulatot fokozza népzenei táncház. A vásár kikiáltása után a csoportok sátrainál „játékpénzért” megvásárolható mindaz a sok termék, amit a gyerekek, óvónők, szülők készítettek. Gyermeknap Lehetőség a szabadban, felhőtlen örömmel eltöltött közös játék, tréfa, móka, kacagás. Versenyjátékok, evés-ivás, önfeledt szórakozás. Nemzeti Összefogás Napja (06.04.) Csoportszintű ünneplés, néphagyomány őrzés. Ismerkedés a határon túli magyar nemzetiségű területek életével, kulturájával. Iskolába menők búcsúztatása Nevelési év végén ünnepélyes keretek között veszünk búcsút az iskolába menőktől. A nagyok ünneplőben énekelve végig járják az egész óvodát, elköszönnek a kisebbektől. A csoportok verssel énekkel, apró ajándékkal búcsúznak az iskolába indulóktól. Életmód hét Felvilágosítás, mi is az egészséges életmód. Esetenként a szülőkkel közös óvodai programokat, játékokat, vetélkedőket szervezünk. Életmódhét vezérgondolatához kapcsolódóan Ovigalériát rendezünk, valamint színvonalas előadást szervezünk „Szülők Akadémiája, együtt könnyebb” program keretében. Zöld jeles napok, természeti ünnepek Állatok világnapja (10.04.) Víz világnapja (03.22.) Föld napja (04.22.) Madarak, fák napja (05.10.)
45
Ezen természeti ünnepek köré olyan programokat, tevékenységeket szervezünk, melyek ráirányítják mindannyiunk figyelmét környezetünk védelmére, tiszteletére. E zöld jeles napok ünneplésével hangsúlyossá tesszük környezetbarát szemléletünket. Születésnapok A születésnapos gyermeket társai, óvónői dallal, verssel köszöntik. 7. FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Pedagógiai programunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározottakat figyelembe véve a gyermekek fejlődését, fejlesztését testi- lelki- és szociális téren egyaránt fontosnak tekinti. Programunk szerint a kiinduló szempont az, hogy egy-egy tevékenység a gyermek számára mit ad, milyen hatással lesz rá. Ezért határoztuk meg minden fejezetben a tevékenység személyiségfejlesztő hatását. Hisszük, hogy az a gyermek, aki minden tőlünk telhető lehetőséget és fejlesztést megkap, alkalmassá válik (az iskola) a következő életszakasz megkezdésére; az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában óvodásból iskolássá érik. Testi fejlődést tekintve: - eljut az első alakváltozásig, teste arányosan fejlett, teherbíró; - mozgása összerendezett, harmonikus; - finommotorikájának fejlettsége alkalmassá teszi az írás elsajátítására; - mozgását, viselkedését, valamint testi szükségleteit szándékosan irányítani képes; - ismeri az irányokat és tud térben tájékozódni; - versenyjátékokban betartja a szabályokat; - szeret mozogni. Lelkileg egészséges gyermek: - nyitott, érdeklődő, készen áll az iskolakezdésre; - érzékelése, észlelése differenciálódik; - megjelenik nála a szándékos bevésés, felidézés és figyelem; - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; - ismeri a viselkedés alapvető szabályait; - önállósága kibontakozása mellett önbizalma is erősödik; - erkölcsi érzelmei fejlődnek, erősödik akarata, kitartása; - tapasztalatai vannak a másság iránti toleranciáról; - érzelmeit képes kifejezésre juttatni, ezzel segítve önmagát és környezetét; - erkölcsi értékrendszere alapozódik. Szociálisan érett gyermek: - várja az iskolakezdést, elfogadja a tanítót; - képes a kapcsolatteremtésre gyermekkel, felnőttel egyaránt; - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; - képes toleranciára; - empatikus képessége kialakulóban van; - feladattudata kialakulóban van; - kitartása, önfegyelme, önállósága biztosítja, hogy feladatait képes elvégezni.
46
8. GYERMEKVÉDELEM NEVELÉS TÜKRÉBEN
-
SAJÁTOS
FELADATAINK
AZ
INKLUZÍV
Inkluzív nevelésen azt a befogadó pedagógiai szemléletet értjük, amely szerint „mindenki más, a teljesen <átlagos> gyermek is”. Az Újbudai Köznevelési Esélyegyenlőségi Program alapján tervezzük feladatainkat, így biztosítjuk a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Célunk: - Az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése. - Mindazon okok, körülmények feltárása, amelyek a gyermekek testi, szociális, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését hátrányosan befolyásolják. - Megfelelő információáramlás biztosítása. Óvodánkban biztosítjuk: -
A megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot,
-
az emberi méltóság tiszteletben tartását,
-
az egyenlő hozzáférés esélyét,
-
a multikulturális nevelés megvalósítását,
-
a társadalmi szolidaritás kialakítását.
Inkluzív pedagógiai szemlélet Inklúzió = befogadás; a pedagógus a differenciáló, önértékelésre is alkalmas pedagógia módszerével dolgozik, pedagógus és gyógypedagógus között partneri viszony, gondok esetén együtt változtatnak a módszereken, az egész nevelőtestületben szemléletváltozás történik. Az inkluzió megköveteli, hogy az óvoda mindenki számára úgy szerveződjön, hogy minden gyermeket, szociális kirekesztés, másság, defektus címkéje nélkül, saját individuális sajátosságainak megfelelően fejlesszen. Az inklúziót egy alapvető, általános, gyermekközpontú pedagógia alapozza meg.
A gyerekek alapvető joga, hogy egyéni bánásmódban részesüljenek, hogy szükségleteiknek, fejlettségi szintjüknek megfelelő segítséget kapjanak személyiségük mind hatékonyabb fejlődéséhez. A gyermekeknek joga van a szabad játékhoz, melynek során a legkönnyebben megismerhető személyiségük, képességeik, gondolkodásuk, ismereteik, társas magatartásuk Az óvoda a gyermekközpontú, és a szabad játékot előtérbe helyező pedagógiai szemléletével biztosítja, hogy minden gyermek a számára legoptimálisabb ütemben és módon fejlődjön, bontakozzon ki. 47
Az óvodapedagógusok a Gyermektükör folyamatos vezetésével naprakészek az egyes gyermekek különböző területeken mért fejlettségi szintjéről, így valósítják meg a gyermekekhez igazodó differenciálást. Minden gyermek számára a legoptimálisabb fejlődést biztosító érzelmi légkör, kapcsolatrendszer biztosítása a biztonságérzet megteremtése.
8.1. Tehetséggondozás, felzárkóztatás Tehetség-ígéretnek tartjuk azt a gyermeket, aki egy vagy több területen az átlagosnál magasabb teljesítményt tud létrehozni. A tehetség felismeréséhez felfigyelünk a következőkre: - Képességek terén: - Intellektuális képességek (logikus gondolkodás, figyelem, emlékezet, absztrakció) - Művészeti képességek (rajz, zenei,) - Pszichomotoros képességek (testi ügyesség, kézügyesség) - Szociális képességek (társas kapcsolatok terén)) - Kreativitás, ötletgazdagság, kíváncsiság. Ebben az életkorban a gyerekek megismerésének legfontosabb eszköze a játék. A megfigyelések során a tehetség-ígéretes és átlagos képességű gyermekek mellett felfigyelünk – életkorukhoz képest – bármilyen területen kevésbé fejlett gyermekekre is. Ezen gyermekek továbbfejlesztését vagy felzárkóztatását az óvodai nevelőmunka keretében külön odafigyeléssel, egyéni szintjéhez szabott differenciálással végezzük, vagy megfelelő, speciális intézményekhez, szakszolgálatokhoz fordulunk segítségért. Hisszük és valljuk, hogy minden tehetséggondozás felzárkóztatással kezdődik. Feladatunknak tartjuk, hogy a tehetséget minden gyermekben keressük. 8.2.
Integrációs nevelés
Szociológiai háttér szerint – hátrányos helyzetű gyermek, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek; (HH, HHH) Az óvoda ismereteket szerez a családok helyzetéről a gyermekek óvodai életét megelőzően. (családlátogatás, beszélgetés) A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a veszélyeztetett gyermekeket kiemelt figyelemmel kíséri, rendszeres a konzultáció a gyermek óvónői, a gyermekvédelmi megbízott és az óvodavezető között; amennyiben szükséges, ebbe a körbe belépnek a szakszolgálatok, amelyekkel szintén rendszeres konzultáció folyik; Az óvoda figyelemmel kíséri az óvodai életben való részvételüket, szorgalmazza a nevelésben való rendszeres részvételt; A gyermek érdekében minden segítségnyújtás alapja a szülőkkel, családdal való tapintaton, tiszteleten, kölcsönös bizalmon alapuló korrekt nevelőtársi viszony. A gyermekek számára élmény teli környezet biztosítása, ahol kompetenciáik optimálisan fejlődhetnek; 48
Migráns populáció integrációja Az óvodában kívánatos elfogadó attitűd elvárt a különböző nemzetekből, különböző kultúrával érkező gyermekek és családjaik részére is. A magyar nyelvet nehezen, vagy egyáltalán nem beszélő szülők esetében tolmács segítség igénybevétele a családdal való kapcsolat kiépítéséhez; törekvés a kultúrájuk, szokásaik megismerésére; Az óvoda tiszteletben tartja a vallási, etnikai hovatartozásukkal járó szokásaikat, hagyományaikat, azokat értékként kezeli; A bevándorló gyerekek integrációja csak saját nyelvük és kultúrájuk megőrzésével valósítható meg; a kultúra őrzése egyetemes emberi jog; A magyar nyelv és kultúra értékeinek megismertetése, melyre jó lehetőséget ad a cselekedtető, tapasztalatokra épülő kompetencia alapú nevelés – oktatás. Az óvodapedagógusok beépítik nevelésükbe, tevékenységeikbe a migráns gyermekek által hozott kulturális értékeket, mely következtében a magyar gyerekek számára érzelmileg közel kerülnek; ezzel segítik beilleszkedésüket és elfogadásukat, csökkentik a testi, lelki, szociális előítéletekből származó kirekesztettség érzését; A pedagógus személyes példával ad mintát a gyermekeknek az előítéletmentes, elfogadó-befogadó magatartásra. 8.3.
Gyermekvédelem A gyermekvédelem minden óvodapedagógus, és a nevelő munkát közvetlenül segítő dolgozó számára kötelező feladat. Óvodánkban nem kívánatos viselkedésforma a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból: a gyermek, és családja színe, vallása, nemzetisége, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, jövedelmi helyzete, szellemi vagy testi korlátozottsága - stb. - miatt. A gyermekvédelmi felelős éves munkatervet készít, amely melléklete az óvoda munkatervének.
Célja: Elsődleges prevenció: a gyermekek hátrányos helyzetének, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése; Másodlagos prevenció a gyermekek hátrányos helyzetének, a veszélyeztetettség mértékének csökkentése; szükség szerint segítségnyújtás; Feladata:
esélyegyenlőség biztosítása; tehetséggondozás; a hátrányos helyzetet, veszélyeztetettséget létrehozó okok, körülmények feltárása; a hátrányos helyzetű, ill. veszélyeztetett gyermek segítése; együttműködés a gyermekvédelemben közreműködő intézményekkel; a szülők tájékoztatása az igénybe vehető támogatásokról; mentálhigiénés – egészségnevelési programok szervezése a gyermekekre irányuló sokasodó káros hatások ellensúlyozására; a szülők szemléletformálása; a családok segítése nevelési nehézségek esetében; 49
Az óvodapedagógus feladata: a gyermekek, és családi hátterük megismerése az óvodai élet megkezdése előtt; a szülőkkel való bizalmas, de korrekt „munkakapcsolat”, kölcsönös párbeszéd kialakítása; elfogadó attitűd a gyermekekkel, és az őket nevelő családdal szemben; a szülők bevonása az intézmény életébe a sikeres együttműködés érdekében; hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása; közreműködés a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; a családban felmerülő – a gyermek testi, lelki egészségét veszélyeztető körülmények észlelése esetén családlátogatás, fogadóóra beiktatása, és jelzés a gyermekvédelmi felelős felé; az Etikai kódexben foglaltaknak megfelelő titoktartás – a családról szerzett információk diszkrét kezelése, azok kiadása csak a gyermek érdekében az óvoda vezetőnek, a gyermekvédelmi felelősnek, ill. a család segítésére illetékes szerveknek; együttműködés az óvoda vezetővel, a gyermekvédelmi felelőssel, a gyermeket, ill. a családot ellátó intézményekkel; „Hátrányos helyzetű gyermek az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, … akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában -,… legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.” A gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb, pedagógiai eszközzel meg nem szüntethető tényező esetén a gyermekvédelmi felelős kezdeményezi a Gyermekjóléti Szolgálatnál a gyermek veszélyeztetetté nyilvánítását és a szükséges intézkedést. Az inkluzív nevelés eltünteti a határokat arra vonatkozóan, hogy az akadályozott gyermekek részt vegyenek a közösség életében. Úgy véli, hogy minden gyermek elég jó ahhoz, és minden gyermeknek megvan a joga ahhoz, hogy adott közösséghez tartozzon. 8.4. Sajátos nevelésű igényű gyermekek nevelése Óvodánk Alapító Okiratában foglaltak értelmében 2011. szeptember 1-től feladatunk: a „Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése a szakértői bizottság véleménye alapján. Egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek nevelése.” Óvodánkban integráltan, a többi gyermekkel együtt történik a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése. - Olyan személyi és tárgyi környezet kialakítására törekszünk, amely a másságot elfogadja, a próbálkozásokat, az egyedi eredményeket értékelni tudja. - Törekszünk a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására az ő esetükben is.
50
- A nevelés hatására a sérülés arányában a sérült gyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kap a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. - A családlátogatás és a családdal való szoros együttműködés alapvető fontosságú a SNI-s gyermekek beilleszkedése és fejlődése szempontjából. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző szakértői - orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kívánjuk építeni nevelő munkánk során. Szorgalmazzuk, hogy a vizsgálat lehetőleg minél előbb történjen meg ezeknél a gyermekeknél. A vizsgálatról küldött szakértői véleményben szerepel a sérülés fajtája, jellege, súlyossága, megjelöli a fejlesztésre jogosult intézményt, a kompetens személyeket, a fejlesztés formáját, időkeretét. A kapott diagnózis alapján kezdhető el a gyermek speciális óvodai fejlesztése. A sajátos nevelési igényű gyermekek közösségbe való beilleszkedését elősegíti a többi gyerekkel együtt történő integrált nevelésünk. Mivel óvodánk a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is ellátja, így figyelembe kell vennünk a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének irányelvét is. Ezt a 2/2005. (III.1.) OM rendelet szabályozza. Célunk, hogy az inkluzív nevelés szemléletével, az esélyegyenlőség biztosításával, óvodánk biztonságot nyújtó, természetes befogadó közege legyen minden gyermeknek, függetlenül egyéni adottságaitól, fejlődési ütemétől. További célunk, hogy a nevelési programunkban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Biztosítani kívánjuk, hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, ne terhelje túl őket, illetve, hogy a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak óvodánk nevelési programjainak tartalmi elemévé. A fejlesztést minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák majd meg. A pedagógiai integráció akkor valósulhat meg, ha a sajátos nevelési igényű és a normál fejlődésmenetű gyermekek egy élettérben nevelődnek. A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel, (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus > szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, > a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltóztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, > egy –egy nevelési helyzet probléma megoldásához alternatívákat keres, > alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, > együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Kiemelt célunk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeket, - a szülőkkel szorosan együttműködve, - és az egyéni sajátosságaikat figyelembe véve, a fejlesztési lehetőségeket maximálisan kihasználva, az óvodapedagógiai módszerek komplex alkalmazásával fejlesszük. Speciális céljaink: A szociális kompetenciák alakítása, fejlesztése. Közösségbe való beilleszkedésük folyamatos segítése.
51
Az önkiszolgáló tevékenység, különösen az alapvető testi szükségletek kielégítésére irányuló tevékenységek fejlesztése, a gyermek saját lehetőségeinek határain belül. Tudatos önállóságra nevelés. Speciális segédeszközök elfogadtatása, használatuk, alkalmazásuk elsajátíttatása. Feladataink: A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése, az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A különbözőséget elfogadó, befogadó környezet megteremtése, a sikeres beilleszkedés elősegítése. Fejlődési sajátosságaik alapos megismerésére törekvés. Segítségnyújtás az alkalmazkodó-, az együttműködő készség, az akaraterő, és az önállóságra nevelés terén. A sokoldalú tapasztalatszerzésre alapozva, alternatív lehetőségek biztosítása a tevékenységek megválasztásánál, módot adva a többszöri visszatérő gyakorlásra. A fejlődés egyenetlenségeinek lehetőségek szerinti korrigálására, kompenzálására való törekvés a teljes óvodai nevelés során. Segítő együttműködés a szülőkkel. A fejlesztés várható eredményei, optimális feltételek esetén óvodáskor végére Szívesen járnak óvodába, és a gyermekek jól érzik magukat a gyermekcsoportban. A közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják, nem válnak peremhelyzetűvé a csoport közösségében. Örömmel vesznek részt a speciális fejlesztő foglalkozásokon. A bemeneti állapothoz viszonyítva kimutatható a gyermek képességeinek fejlődése. Az iskola megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet elérik. 8.5.
Szolgáltatások
Óvodánk alapszolgáltatásai: logopédia (szűrés, fejlesztés) gyógytestnevelés szűrés, gyógytestnevelő fejlesztő foglalkozásai)
(ortopédiai
8.6. Alkalmazottak teljesítményértékelési rendszere Intézményünkben a teljesítmény-értékelési rendszer alapja a – a törvényi kötelezettségek teljesítése mellett – Pedagógiai Programban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, az Intézményi Minőségirányítási Programban, a Házirendben, az Etikai Kódexben valamint a munkaköri leírásokban foglaltak teljesítése. Fentiekre való tekintettel a pedagógusok teljesítmény-értékelési rendszerének kidolgozásakor testületünk a Horváth & Dubecz-féle „Másképp modell” adaptálása mellett foglalt állást. A technikai dolgozók teljesítmény értékelésének kidolgozásakor a szempontokat szintén e modellt alapul véve határoztuk meg.
52
Az értékelés célja Az óvodánkban dolgozó alkalmazottak és az óvoda vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan – különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével – javuljon, és ezzel segítse intézményünk minőségcéljainak megvalósítását. Dolgozóra irányuló célok: - A dolgozó kapjon átfogó értékelést a munkájáról, amely visszajelzést ad erősségeiről és fejlesztendő területeiről, - alapja és ösztönzője további fejlődésének, - támogatja, hogy egyéni törekvéseit össze tudja hangolni az intézményi célokkal, - fejleszti önismeretét, önértékelését. Vezetői / irányítási célok: - Az egyén hatékonyságának növelésével az intézmény működésének hatékonyságát növelje. - Javuljon a szervezet teljesítménye. - Javuljon a szakmai kommunikáció a vezető és munkatársai között. ♦ Szervezeti célok: -
„A rendelkezésre álló vagy szükségessé váló emberi erőforrás optimális felhasználása, vagy fejlesztése annak érdekében, hogy növelje az alkalmazottak teljesítményét, és ezzel megvalósítsa a szervezet célkitűzéseit és küldetését”
-
Javuljon a belső szakmai kommunikáció a munkatársak között
-
Kialakuljon a „tanuló” szervezet, mely képes jól reagálni a környezet elvárásaira, változásaira.
-
Közös értékké váljon, hogy mindenki számára lehetőség van a fejlődésre: a gyengékből jók, a jókból kiválóak lehetnek, és a kiválóak megtalálják azokat a területeket, ahol még tovább fejlődhetnek. Az értékelés funkciója
A teljesítményértékelés funkciója: fejlesztő-minősítő Óvodánkban a fejlesztő funkciót tekintjük hangsúlyosabbnak, mert eredményeit elsősorban a alkalmazottak egyéni fejlesztésére valamint az intézmény szervezetfejlesztéséhez használjuk fel. Szükségesnek tartjuk, hogy a dolgozók valósághű képet kapjanak saját teljesítményük megítéléséről, s a szervezetben elfoglalt helyükről. Kulcsfogalmak Értékelés Az értékelés tényleírás, amely megállapítja, hogy a dolgozó milyen mértékben felel meg a szervezet által támasztott követelményeknek. Azaz, a dolgozó munkájában elért eredményeinek és a szervezetben betöltött szerepeinek összevetése az intézményi célokkal, elvárásokkal a kulcs-kompetenciák alapján.
53
Kompetencia Az egyénre jellemző tudásnak (kognitív és emocionális), képességeknek (alapképességek, személyiségjellemzők, szakmai készségek) és attitűdöknek (alapvető értékek, szemlélet, hozzáállás) az alkalmazásban megnyilvánuló integrációja, amely biztosítja a dolgozóval szembeni intézményi elvárások teljesítését. Kulcskompetencia Azok a lényeges, fontos kompetenciák, kompetencia csoportok, amelyek alapvetően szükségesek az intézmény hatékony működéséhez. Kompetencia elvárási szint Intézményi megállapodás a kompetenciák teljesülésének mértékével kapcsolatos elvárásoktól. A nevelőtestület általi százalékos meghatározás, hogy mely kompetencia területeken milyen szintű teljesítmény az intézményi elvárás. Alapelvek Fejlesztő szándék elve Az értékelés nem hibákat keres, hanem elsősorban a fejlődés irányait határozza meg. Célorientáltság elve Az értékelési rendszer a pedagógiai programban meghatározott célok elérését vizsgálja és segíti. Sokoldalúság elve Az értékelés a pedagógiai tevékenység sokszínűségének megfelelően a lehető legtöbb területet érinti. Méltányosság elve Az értékelés az erősségeket is ugyanolyan súllyal vizsgálja, és az értékelés adatait titkosan kezeli. Pedagógiai megalapozottság Az értékelés során meg tudjuk fogalmazni azokat a korszerű pedagógiai jellemzőket, melyek megvalósulását vizsgáljuk. Konszenzus elve Az értékelési rendszer kidolgozása a testület közös döntésén alapul, a közösség minden tagja érti, és magára nézve is kötelezőnek tekinti a megalkotott rendszert. Kivitelezhetőség és fenntarthatóság elve Az értékelési rendszer figyelembe veszi a testület és a vezetők terhelhetőségét és nem zavarja a pedagógiai folyamatokat. Mérhetőség elve Az értékelési rendszer tartalma csak mérhető kategóriákat tartalmaz, melyek világosan, pontosan kerülnek meghatározásra.
54
A teljesítmény-értékelést végzők személye és jogosultsága, értékelés módszerei és gyakorisága A dolgozók értékelésének felelőse az intézményvezető. Az értékelt dolgozó minden esetben megadott szempontrendszer (mérőlap) szerint önértékelést végez. A vezető a dolgozói értékelés ciklusában folyamatosan ellenőrzési jogkörrel és dokumentálási kötelezettséggel ruházza fel: - a vezető helyettest általános, - a szakmai munkaközösség vezetőt szakmai kérdésekben, - a minőségi team vezetőjét szervezeti működés kérdésekben. A dokumentált ellenőrzési jegyzőkönyvek, feljegyzések figyelembe vételével a dolgozó értékelését egy személyben a vezető végzi a mérőlap kitöltésével. Az összegző értékelés megbeszélésén valamennyi értékelő részt vesz. Az értékelés módszerei és eszközei: Módszerei: - megfigyelés, - megbeszélés, - beszélgetés, - ellenőrzés, - elemzés. Eszközei: - kézikönyv, - pontozólapok, - Excel program a diagramok készítéséhez, - összegző értékelés és megállapodás táblázat, - szervezetfejlesztési terv. Gyakorisága: két évente a nevelési év végén (május 01. és augusztus 31. között) A teljesítményértékelés területei, szempontrendszere Az értékelés kompetencia alapú az alábbi öt kulcskompetencia szerint, melynek részletes szempontrendszerét a pedagógusokat illetően 1. számú , technikai dolgozókat illetően a 2. számú függelék tartalmazza. A részletes szempontrendszer annak kipróbálását követően korrigálható, a továbbiakban pedig az értékelési ciklus kezdetekor módosítható az alkalmazotti közösség jóváhagyásával.
SZAKMAI TUDÁS ALKALMAZÁSA A beosztásához szükséges ismereteknek, képességeknek birtokában van, azokat képes munkája során, alkotó módon alkalmazni, tudását eredményesen átadni és folyamatosan fejleszteni. KOMMUNIKÁCIÓ, KAPCSOLATOK KEZELÉSE Magatartása és kommunikációja hiteles, érthető, határozott és meggyőző. Figyelembe veszi partnere jelzéseit. Alkotó módon alkalmazza az IKT eszközeit. Képes kapcsolatokat felépíteni és hatékonyan fenntartani, a szervezetet képviselni. Konfliktusokat megfelelően tud kezelni.
55
MEGBÍZHATÓSÁG, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Ismeri és betartja a munkakörére vonatkozó előírásokat. A szabályokat megbízhatóan alkalmazza és meg tudja ítélni az elfogadható mértékű eltérést, szükség esetén korrekciós javaslatot tesz. Ítéletalkotásában, intézkedéseiben mérlegel. Vállalt feladatait felelősséggel, önállóan, pontosan teljesíti. Döntéseit vállalja, hibáit felismeri, és önállóan javítja.
EGYÜTTMŰKÖDÉS Képes különböző partnerekkel eredményesen együttműködni. Képes csoportnormákat kialakítani és azokat betartani és betartatni. Csoportszerepekhez alkalmazkodva tevékenykedik. Képes a csoportcélokat követni és/vagy azok kialakításában részt vállalni. A bizalom és a számonkérés arányait tudja kezelni. KOMPLEXITÁS KEZELÉSE Rutin és nyitott helyzetekben képes komplexen gondolkodni, dönteni és cselekedni. Alkalmazza az ok-elemzés, a problémamegoldás eszközeit, célokat tud meghatározni és/vagy elfogadni. Tevékenységét megtervezi, a tervek szerint végzi, az eredményeket elemzi, értékeli, szükség esetén korrekciót végez, javasol. Döntéseknél figyelembe veszi a feladat- és hatásköröket. 8.6.1. A közalkalmazottak minősítése 2009. januárjától a Kjt. módosulása értelmében minden közalkalmazottat minősíteni kell. Kjt. 40. §. (4.) bekezdés „ A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.” A közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése vagy annak jogkövetkezménye tekintetében minősítést említ azon teljesítmény értékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni. A minősítés rendje Alanyi kör: - A minősítés valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozóra kiterjed. Minősítésre jogosult személy: - kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlója.
A minősítés kötelező esetei A Kjt. 40.§(1) bekezdése értelmében a közalkalmazottat minősíteni kell. a) kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal. b) a várakozási idő 65.§ (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező. c) a 66.§ (1)-(3) bekezdés, a 66/A. §(1) bekezdés, illetve a 79/E § szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt. d) a 66.§(8) bekezdés szerinti esetben, illetve 56
e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén. f) címadományozást megelőzően, illetve g) gyakornoki ideje alatt a 22.§(15) bekezdésében foglalt esetben. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. (3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére – az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével-, ha korábbi minősítésének, illetve közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni. A minősítés szempontrendszere . A minősítési lap felépítését és használatát a Kjt. meghatározza (3. számú melléklet). Az óvodánkban használt Másképp Modell pontjai a minősítési lap pontjainak megfelelően átváltásra kerülnek, melyet a modell kiegészítő programja végez el, így az intézményünkben dolgozó valamennyi közalkalmazott minősítésének elkészítésére alkalmas. A pontozó lapot a (4. számú melléklet) tartalmazza. A minősítő program alkalmazásához a technikai dolgozók esetében önálló 25 kérdésből/ állításból álló kérdőívet készítettünk és alkalmazunk. Ezek minősítő pontokra való átváltását szintén a Másképp modell kiegészítő programjával végezzük.
57
Palánták Óvoda Budapest, 1119. Mérnök utca 42.
JEGYZŐKÖNYV Készült Időpontja: 2013. augusztus 26. Esemény: Nevelőtestületi Értekezlet Helyszín: Palánták Óvoda 1119. Mérnök utca 42. Téma: 1. A Helyi Nevelési Program módosítása- Pedagógiai Program elkészítése Jelen vannak: A nevelő testület tagjai Jelenléti ív szerint (Jelenléti ív csatolva) Béresné Bodó Noémi Jegyzőkönyvvezető: Fejes Imréné Hitelesítő:
Tamás Ildikó Gallerné Szondi Szilvia
Téma: 1. A Helyi Nevelési Program módosítása- Pedagógiai Program elkészítése Témavezető: Egri Gyöngyi intézményvezető Előzetesen kiadott írásos anyag alapján. Egri Gyöngyi: Az előkészítő teamek javaslatait foglalja magába az olvasásra kiadott anyag. A szövegben kékkel jelöltük a régi, (kihagyható) részeket, az új dolgokat, amiket beemelésre javaslunk pirossal írtuk. A kivetítőn közösen végig vesszük az egészet, ha valakinek hozzáfűzni valója van legyen szíves jelezze! Tóthné Tóth Zsuzsa: A 3. pontnál én új bekezdésbe írnám az iskolai beilleszkedés pszichikus feltételeinek megteremtését. Dinnyésfalviné Ott Éva: Bekerült megint az Alap programba az erkölcsi nevelés. A 4.2.2. Szocializációt segítő nevelés- feladatnál. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek mellett én megemlíteném a tehetséges gyereket is. Egri Gyöngyi: A kiemelt figyelmet igénylő gyerek fogalmába bele tartozik az SNI-s és a tehetséges gyerek is. Nem kell külön megemlíteni.
58
Dinnyésfalviné Ott Éva: Az 5.3. óvoda pedagógus feladatához az eszközök balesetmentességére tehetnénk utalást. Esztétikus, biztonságosan használható eszközöket kellene említenünk. Gallerné Szondi Szilvia: Szerintem jó minőségű eszközöket kell használnunk, akkor a balesetre kevesebb az esély- használatukkor a szabályokat be kell tartani. Dinnyésfalviné Ott Éva: A 6.1.2. Tárgyi erőforrásoknál kérem, hogy pontosítsuk a megfogalmazást, mert a javasolt szöveg félre érthető, azt sugallja, mintha az Alapítvány feladata lenne csupán a szakmai eszközök beszerzése, pótlása. Ezt az Alapítvány nem tudja és nem is akarja egymaga felvállalni! Ezt a szerepet nem veszi át az óvoda alapítványa. Természetesen támogatja a szakmai eszközök beszerzését, de nem az ő feladata kizárólagosan. Program szinten NE csak az Alapítványra építsen. A pedagógiai munka dokumentálására a Gyermektükör-, mint mérőlap és a Bakonyiné féle személyiség lap együtt teszi ki az évi két mérést. Egri Gyöngyi: Minden gyereknél meg kell lennie két mérés dokumentálásának/ pókhálós diagram kinyomtatva/ és két emberrajz. Dinnyésfalviné Ott Éva: A pedagógusok teljesítményértékelését vagy berakjuk a Humánerőforrás fejezetébe, vagy önálló fejezetként a Pedagógiai Program végére, a mérőlapokat függelékbe. Ünnepeink, hagyományaink résznél javaslom, hogy a Játszóházak szervezését inkább a Pünkösd előtti időben. Mert a tavaszi ünnepek mindig nagyon összesűrűsödnek, nincs elég idő a szervezésre. Palánta napot és a Föld napot néhány éve összekapcsoltuk. A Programban nem kellene szintén ezt tennünk? Tóthné Tóth Zsuzsa: Ez a két ünnep csak keretbe foglalt egy időszakot. Szerintem az önállóságukat hagyjuk meg. A természeti vonatkozású jeles napokat külön soroltuk fel kicsit lejjebb. Dinnyésfalviné Ott Éva: A felhasznált irodalomhoz Még meg kell tenni a kiegészítéseket. Az egészségnevelési fejezethez Székely Lajos könyveit használtuk forrásként. Egri Gyöngyi: Rendben van. Több kiegészítést nem szeretnétek tenni? Fölteszem szavazásra: Elfogadja a nevelő testület Pedagógiai Programunk módosítását? Megállapítom, hogy a Nevelőtestület egyhangúan elfogadta Pedagógiai Programunk módosítását.
59
Határozat: 10/2013-as határozatával a nevelőtestület elfogadta a Pedagógiai Programunk módosítását.
Budapest, 2013. augusztus 26.
……………………………. Egri Gyöngyi Óvodavezető
…………………………….. Fejes Imréné Jegyzőkönyv vezető
…………………………… Tamás Ildikó Hitelesítő
…………………………….. Gallerné Szondi Szilvia Hitelesítő
Szülők Fóruma véleményezése A Pedagógiai Program javított változatát tanulmányoztam és különösen örvendetesnek tartom a sajátos nevelési igényű gyerekek integrálását hiszen ez elősegíti a gyerekek nyitottságát a másság elfogadása terén illetve ami gondot okozhat meglátásom szerint az óvó nénikre háruló plusz feladat, amely ezeknél a csoport létszámoknál egyáltalán nem elhanyagolható! Sajnos megoldási javaslatom nincs, ezekkel a problémákkal küzd minden iskola is. A másik változtatás a zöld tevékenységek megújítása, amely Zöld Oviként gondolom kötelező feladat. A gyerekek tudatosabban készülhetnek egy környezetünket óvó világ kialakításában, ha már ovisként szembesülnek azzal mit is tehetnek azért, hogy egy tisztább, élhetőbb világot teremtsünk. Gyakran szembesülök azzal a ténnyel, hogy ők tanítanak minket, mert látják, magukba szívják az alternatívákat az oviban. A Pedagógiai Program változtatásaival egyetértek és támogatom azokat.
Béresné Bodó Noémi Szülők Fóruma elnöke
60
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Készítette: Egri Gyöngyi óvodavezető Dátum: 2013. 08.26.
…………………………………………………………. Ph
Az óvoda pedagógiai programjában foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestület elfogadása előtt véleményt alkotott. Az óvoda közalkalmazotti tanácsa: Dátum: 2013. 08.26.
…………………………………………..
Az óvodában működő Szülői Szervezet Dátum: 2013. 08.26.
………………………………………….. Béresné Bodó Noémi Szülői Szervezet elnöke
Az óvoda nevelőtestülete a Pedagógiai Programot 2013. év 08. hó 26. napján tartott határozatképes nevelőtestületi értekezletén át nem ruházható jogkörében 100 %-os igenlő szavazattal 10/2013 (VIII. 26.) határozatszámon elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.
Dátum: 2013. 08.26.
…………………………………………….. Ph.
Az óvoda 10/2013/ (VIII. 26.) számú határozatával elfogadott pedagógiai programját a nevelőtestület képviseletében döntési hatáskörében 3/2013 (VIII. 26.) számú határozatával jóváhagyta az intézmény vezetője
61
Dátum: 2013. 08.26.
………………………………………….. Egri Gyöngyi óvodavezető
ph.
Tájékoztatásul megkapták: Köznevelési és Kulturális Osztály ZÁRÓRENDELKEZÉS Érvényességi rendelkezés: Pedagógiai Program érvényessége: 2013 szeptember 1 – határozatlan ideig. Pedagógiai Program bevezetése: 2013. szeptember 1-től minden csoportban. A nevelési program: módosítható, kiegészíthető, ezt a legitimációs körbe tartozók bármelyike kezdeményezheti; kötelező, ha azt jogszabály előírja; Kezdeményező lehet: - fenntartó - nevelőtestület A módosítás lehetséges okai: - szülői igények változása, - testületi javaslatok, - szervezeti átalakulás, - személyi és tárgyi feltételek megváltozása. A módosítás előterjesztésének formái: - Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének. - Részletes szóbeli előterjesztés a nevelőtestületi értekezleten. A program módosításának előírásai: - 80%-os szülői egyetértés. - A testület kétharmados többségi szavazata alapján. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2011.11.10-én kelt helyi nevelési programja. A Pedagógiai Program hatálya kiterjed: az Újbudai Palánták Óvodával jogviszonyban álló gyermekekre, óvodapedagógusokra, a pedagógiai munkát közvetlenül segítőkre, egyéb alkalmazottakra, valamint a szülőkre. Azon személyekre, akik az intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.
62
MELLÉKLET
FELHASZNÁLT IRODALOM Óvodai nevelés országos alapprogramja Néphagyományörző óvodai program - Gödöllő Helyi nevelési program Terézvárosból Bagdy Emőke: Pszicho - Fitness Erich Fromm: A szeretet művészete Erich Fromm: Az önmagáért való ember Daniel Caleman: Érzemi intelligencia Conrád Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne Mérei Ferenc- V.Binét Ágnes: Gyermeklélektan Ferencsik István : Egészséges életmód Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata Székely Lajos: Egészségvédelem, egészségnevelés Ferencsik István: Gyermekeink táplálása Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal és mesével Tarján Gábor: A mindennapi hagyományok Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában Educatio: Óvodai nevelés kompetenciaterület
63
FÜGGELÉK PALÁNTÁK ÓVODA PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE (KOMPETENCIA ALAPÚ)
SZAKMAI TUDÁS ALKALMAZÁSA ELVÁRT INTÉZMÉNYI SZINT:
75 %
1. A beosztásához szükséges ismereteknek, képességeknek birtokában van. Max. pont: 8 Fejlesztendő ez az elem, ha például: Szakmai felkészültsége kifogásolható, mivel tervezése nem tudatos, átgondolt Napi pedagógiai munkáját társával nem képes összehangolni Nem követi rendszeresen a gyerekek fejlődését (gyermektükőr) Figyelmen kívül hagyja a gyerekek életkori sajátosságait, igényeit Nem képes figyelembe venni a különleges bánásmódot igénylő gyerekek szükségleteit Nem képes nyugodt, barátságos légkör kialakítására Az önképzést, szakmai fejlődést nem tartja fontosnak
Erősség ez az elem, ha például: Éves munkatervét tudatosan, átgondoltan készíti el. Figyel az óvoda nevelési programjában kiemelten szereplő egészségmegőrzés, egészséges életmód szemlélet-formálás fontosságára A gyerekeknek változatos, figyelem felkeltő tevékenységeket, programokat kínál és pontosan megszervezi azokat Korszerű pedagógiai módszereket, eszközöket használ Képes figyelembe venni és segíteni a különleges bánásmódot igénylő gyerekek egyéni szükségleteit A szokás-szabályrendszer kialakításában tudatos és következetes Képes szeretetteljes, nyugodt légkört biztosítani a gyerekek és a kollégái számára Szülőkkel való viszonya korrekt, szakmai értékekkel alátámasztott Fontosnak tartja az önképzést, a folyamatos tanulást
2. Pedagógiai ismereteit munkája során képes alkotó módón alkalmazni. Max. pont: 8 Fejlesztendő ez az elem, ha például:
Erősség ez az elem, ha például: 64
A szakmai önállóságot, pedagógiai szabadságot helytelenül értelmezi Felkészületlen, spontán szervezi a tevékenységeket Tervező munkája nincs összhangban az óvoda nevelési tervével Érzéketlen a gyerekek kérdései iránt, nem veszi észre tudásvágyukat Nem alkalmazza a korszerű pedagógia elveit, módszereit A körülményekre és a gyerekek állapotára való tekintet nélkül végrehajtja a tervezett kezdeményezést, tevékenységet Önkritikája fejletlen Nem szívesen vesz részt a szakmai műhelymunkában
Folyamatosan tájékozódik az őt körülvevő világ történéseiről és azokat beépíti pedagógiai munkájába, tervezéseibe Tervező munkája átgondolt, alapos, az óvoda nevelési tervével összhangban van Figyel a gyerekek probléma felvető kérdéseire, kérdésfelvetései gondolkodtatóak, előrevivők a gyerekek fejlődését szolgálók Módszereit a korszerű pedagógia elemei szerint igyekszik megválasztani Módszereiben a gyerekek egyéni szükségleteit tartja elsődlegesnek Szakmai tudását szívesen megosztja kollégáival, folyamatosan képezi önmagát
3. Nevelési ismereteit munkája során képes alkotó módon alkalmazni. Max. pont: 6 Fejlesztendő ez az elem, ha például: Erősség ez az elem, ha például: Nem szívesen vagy egyáltalán nem Igyekszik minél több, a gyerek tervez a gyerekek számára élményt számára élményt nyújtó programot, nyújtó programot közös tevékenységet szervezni A gyerekekkel hangosan, kiabálva, Fontos számára a gyerek mentális sértő hangon beszél egészsége és a problémák megelőzése Gyakran panaszkodik a gyerekekre Biztosítja a gyerekek számára a biztonságot nyújtó, nyugodt, Saját feladatát nem látja jól át, a szeretetteljes óvodai légkört változtatás lehetőségét elveti Figyelembe veszi a tervezése során a Saját szabályait ráerőlteti a gyerekek egyéni fejlettségi szintjét, gyerekekre, figyelmen kívül hagyva a igyekszik azt az életkori gyerek életkori sajátosságait, egyéni sajátosságainak megfelelően fejlettségi szintjét fejleszteni Sokat és megengedhetetlen módon Folyamatosan figyeli a gyerekek büntet (testi fenyítés, megalázás, a gy. testi-lelki fejlődését és képes a kiküldése a csoportból, felmerülő problémák kezelésére megfélemlítés, fenyegetés stb.) Példaadó munkája követendő a A nevelő munkához való hozzáállása, nevelőtestület számára szemlélete többnyire negatív 4. Tudását eredményesen adja át. Max. pont: Fejlesztendő ez az elem, ha például: Pedagógiai tervezése nem elég tudatos, átgondolt Nem figyel a gyermekek életkori
4
Erősség ez az elem, ha például: Nevelési-tanulási tervei célirányosak, az óvoda alapprogramjához jól illenek 65
sajátosságaira, tudásvágyát, kíváncsiságát, érdeklődését nem elégíti ki Meglévő tudását azért nem tudja átadni, mert módszertani hiányosságait nem képes korrigálni A szülők elégedetlenek munkájával (negatív szemléletével)
Figyel a tevékenységek jó hangulatára, tartalmára, a megvalósítás eszközei játékosak, változatosak A gyerekek tudásvágyát figyelembe veszi és a korszerű pedagógia eszközeivel kielégíti azt
5. Tudását, képességeit folyamatosan fejleszti. Max. pont: 4 Fejlesztendő ez az elem, ha például: Hiányzik belőle a szakmai alázat, tudásszomj, azaz nem kellően motivált A továbbképzéseken, szakmai programokon nem szívesen vesz részt Egyáltalán nem vesz részt a szakmai programokon Szakmai vitákban, megbeszéléseken passzív Nem tanul, nem képezi önmagát, önszántából nem olvas szakirodalmat Problémáira nem keres megoldást, nem fogad el szakmai tanácsot
Erősség ez az elem, ha például: Törekszik a korszerű, változatos pedagógiai eszközök, módszerek kipróbálására Aktívan részt vesz a szakmai vitákon, tanácsaival, ötleteivel segíti a közös gondolkodást Fontos számára a folyamatos önképzés, tanulás Tudását szívesen megosztja másokkal
KOMMUNIKÁCIÓ, KAPCSOLATOK KEZELÉSE Elvárt intézményi szint:
75 %
6. Magatartása és kommunikációja hiteles, érthető, határozott és meggyőző. Max. pont: 8 Fejlesztendő ez az elem, ha például: Nehezen teremt kapcsolatot gyerekekkel, szülőkkel, munkatársakkal. Az intézményi értékeket, elvárásokat nem kommunikálja a partnerek felé, vagy azzal ellentétes véleményét is kifejezi. Napi munkájában nem érvényesülnek az intézményi értékek, célok.
Erősség ez az elem, ha például: Tudja és elfogadja, hogy személyes kommunikációja, együttműködési készsége az egységesség szempontjából fontos, és eszerint cselekszik. Érvelése tényeken alapuló, logikus. Nyitott a véleménycserére. Képviseletben össze tudja egyeztetni a 66
Vitában goromba, udvariatlan, könnyen megsértődik. Nem tetszését, ellenvéleményét csak barátai körében fejezi ki. Nyíltan nem mond véleményt. Nem törődik külső megjelenésével (ruházat, ápoltság).
gyerekek, a szülők és az intézmény érdekeit. Metakommunikációja megfelel mondanivalójának. Külső megjelenése ápolt, rendezett.
7. Figyelembe veszi partnerei jelzéseit. Max. pont: 5 Fejlesztendő ez az elem, ha például: Elutasítja, hárítja, vagy csak nehezen fogadja el a partnerek felől jövő észrevételeket, kritikát. Mások beszélgetésébe, mondanivalójába belevág. Nincs figyelemmel környezete jelzéseire
Erősség ez az elem, ha például: Beszéd közben partnere is ki tudja fejteni véleményét. A neki szóló jelzéseket, kritikákat a saját fejlődésére használja. A partnerekkel való kommunikációban kompromisszumképes. Figyelemmel van környezete jelzéseire, és adekvátan reagál.
8. Alkalmazza az IKT (információskommunikációs technológia) eszközeit. Max. pont: 4 Fejlesztendő ez az elem, ha például: Az Internetet, számítógépet nem ismeri, ill. tájékozódáshoz, felkészüléshez nem használja. A rendelkezésre álló technológiai eszközöket nem alkalmazza. Az írásos anyagok, dokumentumok elkészítésében nem használja az IKT eszközöket, vagy állandó segítségre szorul. Nem ismeri, és nem használja az intézményben rendelkezésre álló szakirodalmat.
Erősség ez az elem, ha például: Az oktatástechnikai eszközöket, a számítógépet és az Internetet a munkájában alkalmazza. Az intézményi munka könnyebbítésére programokat, segédleteket szerkeszt. Informatikai ismereteit készséggel osztja meg kollégáival Részt vesz az intézményi dokumentumok, kiadványok informatikai munkájában. Munkájához használja az intézményi/települési könyvtár szakirodalmát.
9. Képes kapcsolatokat felépíteni és hatékonyan fenntartani, a szervezetet képviselni. Max. pont: 7 Fejlesztendő ez az elem, ha például: Tájékozatlan az intézmény feladataival, eseményeivel, tevékenységével kapcsolatban, nem informálódik, nem reagál.
67
Erősség ez az elem, ha például: Mindent megtesz a szülők mozgósítása érdekében és eredményesen mozgósítja a gyerekeket egy közös cél, feladat elérésére.
Szülőket, gyerekeket, kollégákat nem von be, vagy csak többszöri felszólításra az intézményi feladatokba, programokba. A szülőket nem tájékoztatja rendszeresen gyermekük fejlődéséről, problémáiról. Csak a munkakörére előírt fórumokat használja kapcsolatteremtésre, kommunikációra, nem keresi az eredményesebb együttműködés lehetőségeit. A szervezet céljaival, érdekeivel nem azonosul.
Személyes érdekeit képes az együttműködés érdekében háttérbe szorítani. A partnerek számára elérhető, elegendő alkalmat teremt az együttgondolkozásra, véleménynyilvánításra. Az intézmény céljait, munkáját ismeri, arról külső érdeklődők által feltett kérdésekre Hiteles tájékoztatást nyújt
10. Konfliktusokat megfelelően tud kezelni.
Fejlesztendő ez az elem, ha például: A problémák megoldását másokra hagyja és/vagy kivár. Konfliktust teremt, de a megoldásból kivonja magát. A konfliktusok felőrlik, és ez láthatóan csökkenti teljesítményét. Sérelmeit gyűjtögeti, sértett állapotából nehéz kimozdítani, vagy kivárja a megfelelő alkalmat és visszavág.
Max. pont: 6 Erősség ez az elem, ha például: Erőfeszítéseket tesz a problémák megoldására, kezdeményez ilyen megbeszéléseket. Kritikus megnyilvánulásainak következményeit is képes kezelni. A konfliktusok jellegének megfelelő megoldási módokat ismer / keres, hajlandó kompromisszumokra, meggyőzhető.
MEGBÍZHATÓSÁG, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Elvárt intézményi szint:
70 %
11. Ismeri és betartja a munkakörére vonatkozó előírásokat. Max. pont: Fejlesztendő ez az elem, ha például: Mereven ragaszkodik a munkaköri leírásában foglaltakhoz, többletfeladatot vonakodva vállal. Munkája néhány, vagy minden területen megerősítést vár. Saját érdekeit az intézményi érdekek elé helyezi.
6
Erősség ez az elem, ha például: Támpontként szolgálnak számára a munkaköri leírásban szereplő feladatok, a minőségre törekszik, többletfeladatot vállal. Feladatait önállóan és átgondoltan végzi, Tervezésére, munkavégzésére jellemző az előrelátás, céltudatosság Együttműködő az intézményi munkában. A saját érdekeit, ha szükséges, háttérbe szorítja.
12. A szabályokat megbízhatóan alkalmazza és meg tudja ítélni az elfogadható mértékű eltérést, szükség esetén korrekciós javaslatot tesz. Max. 6 68
pont:
Fejlesztendő ez az elem, ha például: Elsiklik az intézményt érő belső kritikai megjegyzés felett,. Illetéktelen személynek bizalmas információkat ad ki. A testület által megállapodásokhoz nem tartja magát, ha személyes véleménye eltér a közösségétől, vagy az számára kényelmetlen.
Erősség ez az elem, ha például: Ismeri és rugalmasan (a körülményeket mérlegelve) alkalmazza az etikai szabályokat. A munkával kapcsolatos problémákat diszkréten kezeli, a megoldásokat „házon belül” keresi. Betartja a „szolgálati utat” Az intézmény érdekeit személyes érdekei elé tudja helyezni. A közösség döntéseit elfogadja, végrehajtja A szabályok és a várható következmények összevetésével cselekszik, szükség esetén javaslatot tesz a szabályok megváltoztatására.
13. Ítéletalkotásában, intézkedéseiben mérlegel. Max. pont:
5
Fejlesztendő ez az elem, ha például: Erősség ez az elem, ha például: Véleményét megtartja magának. Megalapozottan, körültekintően Intézkedései következményét nem jól méri intézkedik, a célokat nem téveszti szem fel, kapkod, sokat hibázik. elől. Egyetértést mutat, de másképp cselekszik. Jobbító szándékkal bírál, véleményét Kritikus helyzetekben hallgat, véleményét kifejti, és indokolja (ha kell). megtartja magának. Hiteles ember, Azt teszi, amit mond. Cselekedetei összhangban vannak véleményével. Nehéz helyzetben is törekszik mindenki által elfogadható megoldásra. Kritikus helyzetben is el meri mondani véleményét, jobbító szándékkal. Intézkedéseit átgondoltság, céltudatosság, következetesség és (amennyire lehet) empátia jellemzi.
14. Kötelező és vállalt feladatait felelősséggel, önállóan, pontosan teljesíti.
Fejlesztendő ez az elem, ha például: Saját érdekeit az intézményi érdekek elé helyezi. Munkaköri feladatait hiányosan végzi el. Feladatainak végrehajtásában pontatlan (tartalomban, határidőben), felelősséget nem vállal, a körülményekre hivatkozik. Számonkérések alkalmával hárítja a felelősséget. Csapatmunkában pontatlanságával az
Max. pont: 7 Erősség ez az elem, ha például: Együttműködő az intézményi munkában a nehézségek és a sikerek idején is. Felelősséget vállal a munkája eredményeiért, pontos, önálló. Kritikus esetekben is önállóan, eredményesen cselekszik. Feladatok végrehajtását körültekintően tervezi, ütemezi. A részletekre is ügyel, a határidőket tartja. 69
egész csapatot hátráltatja, erőltetett tempójú feladatmegoldásra kényszeríti társait. Mindent az utolsó percben akar megoldani. Erején felül vállal vagy nagyon kevés feladatot vállal fel.
Kiegyensúlyozottan, jól teljesít. Erejéhez mérten vállal feladatokat.
15. Döntéseit vállalja, hibáit felismeri, és önállóan javítja.
Fejlesztendő ez az elem, ha például: A nyugalma a fontos, keveset vállal, így kevesebb hibát vét. A problémák elől kitér, hárít, vagy szőnyeg alá söpör. Döntést nem vállal, halogatja azt. Ha hibázik, a körülményekre hivatkozik, hárítja a felelősséget.
Max. pont: Erősség ez az elem, ha például:
6
Felvállalja a problémás helyzeteket is, hogy azok minél előbb és jobban megoldódjanak., igyekszik azt a legjobb tudása szerint megoldani. Problémák megoldásainál nyitott az építő javaslatokra. Képes belátni, ha valamit egyedül nem tud megoldani. Segítséget kér és azt el is fogadja. Képes dönteni, a döntés következményeit vállalni, szükség esetén döntését felülvizsgálni. Döntéseit átgondolja, a következményekkel is számol.
EGYÜTTMŰKÖDÉS Elvárt intézményi szint:
70 %
16. Képes különböző partnerekkel eredményesen együttműködni
Fejlesztendő ez az elem, ha például: Sosem talál időt a közös munkára, más elfoglaltságra hivatkozik, ha össze kellene ülni. Előfordul, hogy stílusa, vitakultúrája nem segíti a pozitív munka hatékonyságát. Csoportos helyzetben nehezen kapcsolódik be a közös munkába. Az esetek többségében egyedül szeret feladatokat megoldani.
Max. pont: 8 Erősség ez az elem, ha például: A munkatársak szívesen dolgoznak vele egy munkacsoportban. Gyorsan alkalmazkodik a különféle csoportokhoz, kiveszi részét a közös feladatokból Többféle csoportszerepet is vállal. Változatos csoportmunkát szervez a gyerekek között.
70
Nem képes több csoportot egyszerre működtetni. A csoportjához beosztott dajkával nem működik együtt, csak utasít. Javaslatait nem veszi figyelembe, problémáit nem hallgatja meg. A fenntartó által előirányzott kéréseket, utasításokat nem tartja be, azoknak ellenszegül. A vezetéssel nem tud együttműködni, annak építő kritikáját figyelmen kívül hagyja Nem írja meg a jellemzéseket, melyeket a különböző szakszolgálatok igényelnek munkájukhoz. Visszacsatolást nem kér a gyermek fejlődéséről, további lépéseket nem tesz a gyermek követésére, fejlesztésére. Nem törekszik a szülőkkel korrekt partneri viszony kialakítására, fenntartására
A fenntartó elvárásaival lojális, véleményét a megfelelő helyen mondja el. A vezetéssel folytatott megbeszéléseken nyílt, őszinte, annak építő kritikáját beépíti munkájába Munkája során a különböző szakszolgálatokkal működőképes kapcsolatot alakít ki. A szülőkkel való megbeszélés során érthetően, őszintén fogalmaz, megnyilvánulásaiban a segítő szándék dominál és érződik; a tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli
17. Képes csoportnormákat kialakítani és azokat betartani és betartatni. Max. pont: 6
Fejlesztendő ez az elem, ha például: Csoportban arra vár, hogy valaki megmondja, mit kell tenni. Elfelejti, mi a feladata, vagy mindig közbejön valami, nem tud időre teljesíteni. A közösen kialakított szabályokat elfelejti, nem tartja fontosnak. Nem képes gyermekcsoportjában értéket képviselő szokás-szabályrendszer kialakítására és betartatására. Csoportmunkában kicsúszik kezéből az irányítás.
Erősség ez az elem, ha például: Csoportmunkát kezdeményez, gondolatait megosztja másokkal. Vállalt feladatait pontosan teljesíti, és mástól is elvárja ezt. Olyan szabályokat javasol, amelyek a hatékony működést segítik, azokat betartja és ügyel arra, hogy mások is betartsák. A gyermekcsoportban tudatosan alkalmazza és rendszeresen számon kéri az elfogadott szabályokat, viselkedési normákat. Csoportjaiban tudatosan törekszik a kialakított normák szerinti működésre.
18. Csoportszerepekhez alkalmazkodva tevékenykedik. Max. pont: Fejlesztendő ez az elem, ha például: Csak utasításra cselekszik. Csak jól körülhatárolt végrehajtó szerepeket vállal. A vezető szerep megszerzésére törekszik, és megsértődik, ha nem kapja meg. Gyakran és kéretlenül beleszól mások dolgába.
5
Erősség ez az elem, ha például: Keresi a személyi adottságainak megfelelő bekapcsolódási pontokat. Változatos csoportszerepekben mindig a legjobbat nyújtja. Csoportvezetésben önálló, motiváló, eredményre törekvő, feladatait határidőre elvégzi.
71
19. Képes a csoportcélokat követni és/vagy azok kialakításában részt vállalni. Max. pont: 6
Fejlesztendő ez az elem, ha például: A csoport / intézményi célkitűzéseknek nem tulajdonít fontosságot, azokat nem figyeli, és nem kommunikálja környezetében. Nem érzékeli saját szerepét a célok elérésében, esetenként ellentétesen cselekszik, beszél. A célokat „felülről” várja, azok kialakításában nem vesz részt. A célokat kinyilatkoztatja, és elvárja a feltétlen alkalmazkodást.
Erősség ez az elem, ha például: Gondot fordít arra, hogy a közös célokat elfogadtassa a gyerekekkel, szülőkkel, munkatársakkal. Az intézményi célokkal összhangban hozza meg döntéseit, végzi feladatait. Az intézményi célok kialakításához vannak elképzelései, hozzájárul azok megfogalmazásához. Időt hagy a csoportnak a közös célok kialakítására.
20. A bizalom és a számonkérés arányait helyesen kezeli. Max. pont: Fejlesztendő ez az elem, ha például: Kínosan érzi magát, ha ellenőriznie kell munkatársait. Állandó ellenőrzésével saját fontosságát akarja bizonyítani. A kiosztott feladatokat nem kéri számon.
5
Erősség ez az elem, ha például: Vezető szerepben elszámoltatja munkatársait feladatukról. Hagyja, hogy a csoport új utakat keressen, tévedéséből tanulva jusson el az eredményhez. Figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását, új utak keresésére bíztat, segít a holtpontokon túljutni.
KOMPLEXITÁS KEZELÉSE Elvárt intézményi szint:
60 %
21. Rutin és nyitott helyzetekben képes komplexen gondolkodni, dönteni és cselekedni. Max. pont:
Fejlesztendő ez az elem, ha például: Kapkod, mindig akkor jut eszébe, hogy hiányzik valami a feladat végrehajtásához, amikor már szükség lenne rá. Döntéseit nem képes a kitűzött célok mentén meghozni, a pillanatnyi helyzet, vagy a konfliktuskerülés fontosabb számára. Új helyzetekben megtorpan, nem vállalja fel az önálló döntéshozatalt. Cselekedeteivel gyakran megsérti az etikai normák szabályait.
72
7
Erősség ez az elem, ha például: Azok közé tartozik, akikre lehet önálló munkát bízni, mert azt az elejétől a végéig megszervezi, és megbízhatóan fejezi be. Választási helyzetben képes a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében dönteni akkor is, ha az rövid távon kellemetlenséget okoz, vagy kényelmetlen. Új helyzetekben képes a gyors helyzetfelismerésre, döntésre és kreatív cselekvésre. Mindenesetben az etikai normák szabályainak betartásával dönt és cselekszik
22. Alkalmazza az ok-elemzés, a problémamegoldás eszközeit. Max. pont:
Fejlesztendő ez az elem, ha például: Gondjait eltitkolja, félti a pozícióját, hírét. Problémák felszínre kerülése esetén külső segítségre vár. Nem tudja, hogyan fogjon a probléma megoldásához, nem vagy rosszul ismeri fel az okokat. Nem ismeri fel a hatékonyságot csökkentő tényezőket, így tenni sem tud ellene
7
Erősség ez az elem, ha például: A problémákat megoldandó feladatoknak fogja fel. Ismer és alkalmaz ok-feltáró módszereket, a problémákat a felmerülő szinteken igyekszik megoldani. Elismeri, ha hibázik, és tanul belőle, felelősséget vállal munkájáért. Felismeri a hatékonyságot csökkentő, fejlődést gátló tényezőket, s mint problémát igyekszik megoldani azokat
23. Célokat tud meghatározni és/vagy elfogadni. Max. pont:
Fejlesztendő ez az elem, ha például: Szakmai munkájában nem tervez hosszabb távra, fejlesztési célokat nem tűz ki, vagy nem követi azt. Célokat nem képes apróbb részcélokra lebontani A szervezeti célok nincsenek hatással a mindennapi munkájára, rutinból dolgozik. A szervezet célkitűzéseinek kialakításában nem vesz részt. Eredmények elemzésekor elvész a részletekben, nem látja a kiutat. Minden feladatot önmagában kezel, nem látja az összefüggéseket
6
Erősség ez az elem, ha például: Szakmai munkájában csoportra és gyerekekre szabottan is tervez nagyobb szakaszokra, A hosszú távú célokat rövid-távúakra bontja. Mindennapi munkáját a z intézményi célok határozzák meg. A szervezet stratégiájának kialakításában részt vesz, célrendszerekben gondolkodik. Értékeléssel összehangolt célt / célokat határoz meg. Rendszerszemlélettel rendelkezik, érti az összefüggéseket a célok, területek, a működés között.
24. Tevékenységét megtervezi, a tervek szerint végzi, az eredményeket elemzi, értékeli. Szükség esetén a korrekciót végez és/vagy javasol Max. pont: Fejlesztendő ez az elem, ha például: Feladataiban nem körültekintő, a részletekre nem ügyel / elvész a részletekben, a feladat- végrehajtás teljes ciklusára (tervezésére, végrehajtására, a lezárásra) nem fordít gondot. A kockázatokra nincs tekintettel, csak a feladat végrehajtása fontos számára, akadályok észlelésekor megáll. Munkájában ellenőrzési pontokat önállóan (a kötelezőn kívül) nem tervez. Az elvégzett ellenőrzések / önellenőrzések
5
Erősség ez az elem, ha például: Feladatait átlátja, a célok eléréséhez maga is tud feladatokat meghatározni. A kockázatokat felméri, észreveszi a kritikus pontokat, szükség esetén tevékenységeit menet közben korrigálja, vagy javaslatot tesz a korrekcióra. Munkája során rendszeres (tervezett) ellenőrzést / önellenőrzést végez. Az elvégzett ellenőrzések / önellenőrzések eredményei alapján képes korrekciós intézkedést végrehajtani. 73
eredményei nincsenek hatással további munkájára. Önmaga és munkája értékelése nehézséget jelent számára, túlzottan alul, vagy fölül értékel. Hibáiból nem tanul.
Elemzi az eredményeket, értékel, megkeresi a probléma okait, és megoldási lehetőségeket mutat fel.
25. Döntéseknél figyelembe veszi a feladat- és hatásköröket Max. pont: Fejlesztendő ez az elem, ha például: Munkavégzés közben nincs tekintettel a vele dolgozókra, az alá ill. fölé beosztottakra, nem együttműködő, csak a saját feladata fontos számára. Nem tudja, hogy miben dönthet és miben nem. A közösség döntéseit nem képviseli, illojális, ellenvéleményét hangoztatja az alá beosztottak, ill. a munkatársak között. Döntéseiben nincs tekintettel másokra, a körülményekre.
5
Erősség ez az elem, ha például: Tudja, és tekintetbe veszi, hogy az intézmény különböző csoportjai, tagjai egységben, együttműködve dolgoznak. Általában megfelelő határozottsággal, körültekintéssel dönt. Ismeri hatáskörét és él a lehetőségekkel. A közösség döntéseit magáénak tekinti még akkor is, ha az azt megelőző vitában ellenvéleménye volt. Kiáll a döntések végrehajtása mellett. Döntéseit mérlegeléssel, mások véleményének meghallgatásával hozza.
2. sz. függelék Értékelő:
Dátum: NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSE ÖNÉRTÉKELÉS - DAJKA I. SZAKMAI TUDÁS AKALMAZÁSA 1 2 3 1. A BEOSZTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ISMERETEKNEK, KÉPESSÉGEKNEK BIRTOKÁBAN VAN 8 p3x5=15p=100% Napi tevékenységét munkaköri leírásában leírtaknak megfelelően végzi. Nevelő munkát segítő tevékenységét az óvodapedagógussal folyamatosan összehangolja, a felmerülő nehézségeket jelzi az óvodapedagógusoknak, a kitűzött célok megvalósításának érdekében. A szokások kialakításában és betartatásában következetes, elvárásait ismerik a gyermekek. 2. MEGSZERZETT ISMERETEIT GYERMEKEKKEL KAPCSOLATOS MUNKÁJA SORÁN KÉPES ALKOTÓ MÓDON ALKALMAZNI 8 p3x5=15p=100% A HNP-ban megfogalmazott célokat és feladatokat munkájában figyelembe veszi és követi.
74
4
5
Reagál a gyermekek probléma felvetésére, ezekben az esetekben a megoldáskeresést fontosnak tartja. Sikerrel aktivizálja, tevékenykedteti a gyermekeket a gondozási feladatok és munkára nevelés területén. 3. EGYÉB SZAKMAI MUNKÁJÁNAK PRECÍZITÁSA. 6 p3x5=15p=100% Csoportját és a hozzárendelt helyiségeket tisztán, rendben tartja. A HCCP rendszer előírásainak megfelelően dolgozik. A takarító és tisztítószereket oly módon használja és tárolja, hogy az a gyerekek kezébe ne kerüljön, káros hatása ne érvényesülhessen. 4. AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG RÉSZESEKÉNT AKTÍVAN TEVÉKENYKEDIK. 4 p3x5=15p=100% A kitűzött nevelési, fejlesztési célok megvalósításában, elérésében aktívan részt vesz. Az óvoda munkatervében leírt óvodán kívüli és belüli szervezett tevékenységekben hatékonyan részt vesz. A közös cél, feladat érdekében eredményesen kapcsolódik be a rá tartozó tevékenységekbe. 5. TUDÁSÁT, KÉPESSÉGEIT FOLYAMATOSAN FEJLESZTI 4 p3x5=15p=100% Keresi a hatékony megoldásokat, új eszközöket, eljárásokat próbál ki. Képzésben magától s nem utasításra vesz részt. Másoktól is elfogad új ismereteket, s tudását megosztja másokkal. II. 6.
KOMMUNIKÁCIÓ, KAPCSOLATOK KEZELÉSE MAGATARTÁSA ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA HITELES, ÉRTHETŐ, HATÁROZOTT ÉS MEGGYŐZŐ 8 p3x5=15p=100% Könnyen teremt kapcsolatot gyerekekkel, munkatársakkal. Az intézményi értékeket, elvárásokat kommunikálja a partnerek felé, s nem hangoztatja esetleges ellentétes véleményét. Metakommunikációja megfelel mondanivalójának.
7. FIGYELEMBE VESZI PARTNEREI JELZÉSEIT 5 p3x5=15p=100% Beszéd közben partnere is ki tudja fejteni véleményét. Nem utasítja el, nem hárítja el, s elfogadja a partnerek felől jövő észrevételeket, kritikát.
8.
Mások beszélgetésébe, mondanivalójába nem vág bele. VISELKEDÉS KULTÚRÁJA ÖSSZHANGBAN VAN AZ 75
9.
10.
INTÉZMÉNY SZEMLÉLETÉVEL. 4 p3x5=15p=100% Az óvodába belépő idegen fogadásakor betartja a hivatalos udvariassági szabályokat. Kommunikációja nem terjed túl hatáskörén. Külső megjelenése, ápoltsága jó ízlést tükröz. Vitában nem torkoll le másokat, megalázó kifejezéseket nem használ. KÉPES KAPCSOLATOKAT FELÉPÍTENI ÉS HATÉKONYAN FENNTARTANI, A SZERVEZETET KÉPVISELNI 7 p3x5=15p=100% Tájékozott a rá tartozó intézményi feladatokkal, eseményekkel, tevékenységekkel kapcsolatban; informálódik és reagál azokra. Személyes érdekeit képes az együttműködés érdekében háttérbe szorítani. Az intézmény céljait, munkáját ismeri, az arról külső érdeklődők által feltett kérdésekre a kompetencia határokat betartva képes válaszolni. KONFLIKTUSOKAT MEGFELELŐEN TUD KEZELNI 6 p3x5=15p=100% Nem teremt konfliktusokat, vagy ha mégis, nem vonja ki magát a megoldásból. Kritikus megnyilvánulásainak következményeit is képes kezelni. Sérelmeit nem gyűjtögeti, sértett állapotából kimozdítható, s megfelelő alkalom kivárása után nem vág vissza.
III.
MEGBÍZHATÓSÁG, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
11.
ISMERI ÉS BETARTJA A MUNKAKÖRÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKAT 6 p3x5=15p=100% A munkaköri leírásában foglaltakat betartja. Kötelező munkaidejét pontosan betartja, nem késik.
12
Együttműködő az intézményi munkában a nehézségek és a sikerek idején is. A SZABÁLYOKAT MEGBÍZHATÓAN ALKALMAZZA ÉS MEG TUDJA ÍTÉLNI AZ ELFOGADHATÓ MÉRTÉKŰ ELTÉRÉST, SZÜKSÉG ESETÉN KORREKCIÓS JAVASLATOT TESZ 6 p3x5=15p=100% Az intézményi munkával kapcsolatos problémáit belső ügyként kezeli, a megoldásokat házon belül keresi. Illetéktelen személynek bizalmas információkat nem ad ki. Ha megtörtént a döntés, elkötelezettséggel hajtja végre a feladatot még akkor is, ha személyes véleménye eltér a közösségétől, vagy az számára kényelmetlen. 76
13.
14.
ÍTÉLETALKOTÁSÁBAN, INTÉZKEDÉSEIBEN MÉRLEGEL 5 p3x5=15p=100% A tetteiben a célokat nem téveszti szem elől, szükség esetén megalapozottan, körültekintően jár el. Jobbító szándékkal bírál, véleményét elmondja és indokolja. Tevékenysége összhangban van a beszédével. Azt teszi, amit mond. KÖTELEZŐ ÉS VÁLLALT FELADATAIT FELELŐSSÉGGEL, ÖNÁLLÓAN, PONTOSAN TELJESÍTI 7 p3x5=15p=100% Teljes felelősséget vállal munkájáért. Munkájában önálló, kritikus esetekben is eredményesen cselekszik.
15.
Egyenletesen, jól teljesít FIGYELEMBE VESZI A FELADAT-ÉS HATÁSKÖRÖKET 6 p3x5=15p=100% Tudja és tekintetbe veszi, hogy az intézmény különböző csoportjai, tagjai egységben, együttműködve dolgoznak. Ismeri hatáskörét és él javaslattevő lehetőségével. A közösség döntéseit magáénak tekinti még akkor is, ha az azt megelőző vitában ellenvéleménye volt. Kiáll a döntések végrehajtása mellett.
IV.
EGYÜTTMŰKÖDÉS
16.
KÉPES KÜLÖNBÖZŐ PARTNEREKKEL EREDMÉNYESEN EGYÜTTMŰKÖDNI 8 p3x5=15p=100% A munkatársak szívesen dolgoznak vele egy munkacsoportban.
17.
Gyorsan alkalmazkodik a különféle csoportokhoz, kiveszi részét a közös feladatokból. A közösen szervezett munkánál, háttérbe tudja szorítani egyéb elfoglaltságát. KÉPES CSOPORTNORMÁKAT KIALAKÍTANI ÉS AZOKAT BETARTANI ÉS BETARTATNI 6 p3x5=15p=100% Közös feladatok vállalásánál pontosan teljesít és mástól is elvárja ezt. Az eredményes működés érdekében alkalmanként olyan szabályokat javasol, amelyek a hatékony működést 77
18.
19.
20.
V. 21.
22.
23.
24.
segítik és betarthatóak. Csoport munkában tudatosan törekszik a kialakított normák szerinti együttműködésre. CSOPORTSZEREPEKHEZ ALKALMAZKODVA TEVÉKENYKEDIK 5 p3x5=15p=100% Keresi a személyi adottságának megfelelő bekapcsolódási pontot. Csoporton belül nem csak a vezető szerep megszerzésére törekszik, s nem sértődik meg, ha nem kapja meg. Csoportvezetésében önálló, motiváló, eredményre törekvő, feladatait határidőre elvégzi. KÉPES A CSOPORTCÉLOKAT KÖVETNI ÉS/VAGY AZOK KIALAKÍTÁSÁBAN RÉSZT VÁLLALNI Gondot fordít arra, hogy a közös célokat elfogadtassa a gyerekekkel, munkatársakkal. 6 p2x5=10p=100% Az intézményi célokkal összhangban végzi feladatait. A BIZALOM ÉS A SZÁMONKÉRÉS ARÁNYAIT HELYESEN KEZELI 5 p2x5=10p=100% Saját fontosságát nem akarja állandóan bizonyítani. Tévedéséből levonja a tanulságot ebből képes az eredményeket saját javára fordítani. KOMPLEXITÁS KEZELÉSE MUNKÁJÁBAN, SZEMLÉLETÉBEN RUGALMAS 7 p3x5=15p=100% Rendszeresen ellenőrzi saját munkájának hatékonyságát, szükség esetén képes változtatni, vagy változni. Észreveszi, hogy a gyermekekkel való tevékenységnél mikor van szükség rá. Képes alkalmazkodni a változó környezethez, feltételekhez tudásban, módszerekben. TÖREKSZIK ARRA, HOGY SZEMÉLYISÉGE A KÖZÖSSÉG ÉRDEKÉBEN FORMÁLÓDJON. 7 p3x5=15p=100% Problémák felszínre kerülése esetén a kompetencia határokat betartva önálló megoldásra törekszik. Problémáira megoldásokat keres, másoktól elfogad építő, használható tanácsokat. Elismeri, ha hibázik, és tanul belőle, felelősséget vállal a munkájáért. AZ INTÉZMÉNYI CÉLOKNAK MEGFELELŐEN MUNKÁJÁBAN KREATÍV 6 p3x5=15p=100% Munkaszervezése, módszerei változatosak, megfelelnek a célkitűzéseknek, elvárásoknak. Eredmények elemzésekor nem vész el a részletekben, látja a kiutat. Nem csak utasításra cselekszik. TEVÉKENYSÉGÉT MEGTERVEZI, A TERVEK SZERINT VÉGZI, AZ EREDMÉNYEKET ELEMZI, 78
ÉRTÉKELI. SZÜKSÉG ESETÉN KORREKCIÓT VÉGEZ ÉS /VAGY JAVASOL 5 p3x5=15p=100% Munkaköri feladatait átlátja, az óvodai célok eléréséhez maga is tud feladatokat javasolni. A kockázatokat felméri, észreveszi a kritikus pontokat, szükség esetén tevékenységeit menet közben korrigálja vagy javaslatot tesz a korrekcióra. Esetleges hibáiból tanul. DÖNTÉSEIT VÁLLALJA, HIBÁIT FELISMERI ÉS ÖNÁLLÓAN JAVÍTJA 5 p4x5=20p=100% Képes dönteni, ugyanakkor képes döntéseit felülvizsgálni is, ha a tények ezt megkövetelik. Képes belátni, ha valami nem megy, és elfogadja a segítséget is.
25.
Ha hibázik, nem támad másokat, s nem hivatkozik a körülményekre. Probléma esetén nem másokat hibáztat, hanem reális önismeretével keresi a megoldási lehetőségeket, s a hiányosságait pótolja.
Név:
I. 1.
Értékelő: Dátum: NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSE ÖNÉRTÉKELÉS - KONYHAI DOLGOZÓ SZAKMAI TUDÁS AKALMAZÁSA 1 2 3 4 A BEOSZTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ISMERETEKNEK, KÉPESSÉGEKNEK BIRTOKÁBAN VAN 8 p3x5=15p=100% Napi tevékenységét munkaköri leírásában leírtaknak megfelelően végzi. Napi munkájának megtervezésében tudatos, átgondolt. Munkájában a higiéniát tekinti elsődlegesnek.
2.
3.
MEGSZERZETT ISMERETEIT MUNKÁJA SORÁN ALKOTÓ MÓDON ALKALMAZZA 8 p3x5=15p=100% Munkaszervezésében figyelemmel van a gyermekek napirendjére. Fel tud állítani fontossági sorrendet az elvégzendő munkák között az óvoda hatékony működése érdekében. Figyel a felmerülő balesetveszélyekre, azokat elhárítja, illetve tájékoztatja az óvodatitkárt. EGYÉB SZAKMAI MUNKÁJÁNAK PRECÍZITÁSA. 6 p3x5=15p=100% 79
5
A hozzárendelt helyiségeket tisztán, rendben tartja. A HCCP rendszer előírásainak megfelelően dolgozik.
4.
5.
A takarító- és tisztítószereket oly módon használja és tárolja, hogy az a gyerekek kezébe ne kerüljön, káros hatása ne érvényesülhessen. AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG RÉSZESEKÉNT AKTÍVAN TEVÉKENYKEDIK. 4 p3x5=15p=100% A kitűzött fejlesztési célok megvalósításában, elérésében aktívan részt vesz. Az óvoda munkatervében leírt óvodán kívüli és belüli szervezett tevékenységekben hatékonyan részt vesz. A közös cél, feladat érdekében eredményesen kapcsolódik be a rá tartozó tevékenységekbe. TUDÁSÁT, KÉPESSÉGEIT FOLYAMATOSAN FEJLESZTI 4 p3x5=15p=100% Keresi a hatékony megoldásokat, új eszközöket, eljárásokat próbál ki. Képzésben magától s nem utasításra vesz részt.
II 6.
Másoktól is elfogad új ismereteket, s tudását megosztja másokkal. KOMMUNIKÁCIÓ, KAPCSOLATOK KEZELÉSE MAGATARTÁSA ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA HITELES, ÉRTHETŐ, HATÁROZOTT ÉS MEGGYŐZŐ 8 p3x5=15p=100% Könnyen teremt kapcsolatot gyerekekkel, munkatársakkal. Az intézményi értékeket, elvárásokat kommunikálja a partnerek felé, s nem hangoztatja esetleges ellentétes véleményét. Metakommunikációja megfelel mondanivalójának.
7.
FIGYELEMBE VESZI PARTNEREI JELZÉSEIT 5 p3x5=15p=100% Beszéd közben partnere is ki tudja fejteni véleményét. Nem utasítja el, nem hárítja el, s elfogadja a partnerek felől jövő észrevételeket, kritikát. Mások beszélgetésébe, mondanivalójába nem vág bele.
8.
VISELKEDÉS KULTÚRÁJA ÖSSZHANGBAN VAN AZ INTÉZMÉNY SZEMLÉLETÉVEL. 4 p3x5=15p=100% Az óvodába belépő idegen fogadásakor betartja a hivatalos udvariassági szabályokat. Kommunikációja nem terjed túl hatáskörén. Külső megjelenése, ápoltsága jó ízlést tükröz.
80
9.
10.
III. 11.
12
Vitában nem torkoll le másokat, megalázó kifejezéseket nem használ. KÉPES KAPCSOLATOKAT FELÉPÍTENI ÉS HATÉKONYAN FENNTARTANI, A SZERVEZETET KÉPVISELNI 7 p3x5=15p=100% Tájékozott a rá tartozó intézményi feladatokkal, eseményekkel, tevékenységekkel kapcsolatban; informálódik és reagál azokra. Személyes érdekeit képes az együttműködés érdekében háttérbe szorítani. Az intézmény céljait, munkáját ismeri, az arról külső érdeklődők által feltett kérdésekre a kompetencia határokat betartva képes válaszolni. KONFLIKTUSOKAT MEGFELELŐEN TUD KEZELNI 6 p3x5=15p=100% Nem teremt konfliktusokat, vagy ha mégis nem vonja ki magát a megoldásból. Kritikus megnyilvánulásainak következményeit is képes kezelni. Sérelmeit nem gyűjtögeti, sértett állapotából kimozdítható, s megfelelő alkalom kivárása után nem vág vissza. MEGBÍZHATÓSÁG, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ISMERI ÉS BETARTJA A MUNKAKÖRÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKAT 6 p3x5=15p=100% A munkaköri leírásában foglaltakat betartja. Kötelező munkaidejét pontosan betartja, nem késik. Együttműködő az intézményi munkában a nehézségek és a sikerek idején is. A SZABÁLYOKAT MEGBÍZHATÓAN ALKALMAZZA ÉS MEG TUDJA ÍTÉLNI AZ ELFOGADHATÓ MÉRTÉKŰ ELTÉRÉST, SZÜKSÉG ESETÉN KORREKCIÓS JAVASLATOT TESZ 6 p3x5=15p=100% Az intézményi munkával kapcsolatos problémáit belső ügyként kezeli, a megoldásokat házon belül keresi. Illetéktelen személynek bizalmas információkat nem ad ki.
13.
Ha megtörtént a döntés, elkötelezettséggel hajtja végre a feladatot még akkor is, ha személyes véleménye eltér a közösségétől, vagy az számára kényelmetlen. ÍTÉLETALKOTÁSÁBAN, INTÉZKEDÉSEIBEN MÉRLEGEL 5 p3x5=15p=100% A tetteiben a célokat nem téveszti szem elől, szükség esetén megalapozottan, körültekintően jár el. Jobbító szándékkal bírál, véleményét elmondja és indokolja.
14.
Tevékenysége összhangban van a beszédével. Azt teszi, amit mond. KÖTELEZŐ ÉS VÁLLALT FELADATAIT FELELŐSSÉGGEL, ÖNÁLLÓAN, PONTOSAN TELJESÍTI 7 p3x5=15p=100% 81
15.
IV. 16.
17.
Teljes felelősséget vállal munkájáért. Munkájában önálló, kritikus esetekben is eredményesen cselekszik. Egyenletesen, jól teljesít. FIGYELEMBE VESZI A FELADAT-ÉS HATÁSKÖRÖKET 6 p3x5=15p=100% Tudja és tekintetbe veszi, hogy az intézmény különböző csoportjai, tagjai egységben, együttműködve dolgoznak. Ismeri hatáskörét és él javaslattevő lehetőségével. A közösség döntéseit magáénak tekinti még akkor is, ha az azt megelőző vitában ellenvéleménye volt. Kiáll a döntések végrehajtása mellett. EGYÜTTMŰKÖDÉS KÉPES KÜLÖNBÖZŐ PARTNEREKKEL EREDMÉNYESEN EGYÜTTMŰKÖDNI 8 p3x5=15p=100% A munkatársak szívesen dolgoznak vele egy munkacsoportban. Gyorsan alkalmazkodik a különféle csoportokhoz, kiveszi részét a közös feladatokból. A közösen szervezett munkánál, háttérbe tudja szorítani egyéb elfoglaltságát. KÉPES CSOPORTNORMÁKAT KIALAKÍTANI ÉS AZOKAT BETARTANI ÉS BETARTATNI 6 p3x5=15p=100% Közös feladatok vállalásánál pontosan teljesít és mástól is elvárja ezt. Az eredményes működés érdekében alkalmanként olyan szabályokat javasol, amelyek a hatékony működést segítik és betarthatóak. Csoport munkában tudatosan törekszik a kialakított normák szerinti együttműködésre.
18.
19.
CSOPORTSZEREPEKHEZ ALKALMAZKODVA TEVÉKENYKEDIK 5 p3x5=15p=100% Keresi a személyi adottságának megfelelő bekapcsolódási pontot. Csoporton belül nem csak a vezető szerep megszerzésére törekszik, s nem sértődik meg, ha nem kapja meg. Csoportvezetésében önálló, motiváló, eredményre törekvő, feladatait határidőre elvégzi. KÉPES A CSOPORTCÉLOKAT KÖVETNI ÉS/VAGY AZOK KIALAKÍTÁSÁBAN RÉSZT VÁLLALNI 6 p2x5=10p=100% Gondot fordít arra, hogy a közös célokat elfogadtassa a gyerekekkel, munkatársakkal. Az intézményi célokkal összhangban végzi feladatait. 82
20.
V. 21.
22.
23.
24.
A BIZALOM ÉS A SZÁMONKÉRÉS ARÁNYAIT HELYESEN KEZELI 5 p2x5=10p=100% Saját fontosságát nem akarja állandóan bizonyítani. Tévedéséből levonja a tanulságot ebből képes az eredményeket saját javára fordítani. KOMPLEXITÁS KEZELÉSE MUNKÁJÁBAN, SZEMLÉLETÉBEN RUGALMAS 7 p3x5=15p=100% Rendszeresen ellenőrzi saját munkájának hatékonyságát, szükség esetén képes változtatni, vagy változni. Észreveszi, hogy a gyermekekkel való tevékenységnél mikor van szükség rá. Képes alkalmazkodni a változó környezethez, feltételekhez tudásban, módszerekben. TÖREKSZIK ARRA, HOGY SZEMÉLYISÉGE A KÖZÖSSÉG ÉRDEKÉBEN FORMÁLÓDJON. 7 p3x5=15p=100% Problémák felszínre kerülése esetén a kompetencia határokat betartva önálló megoldásra törekszik. Problémáira megoldásokat keres, másoktól elfogad építő, használható tanácsokat. Elismeri, ha hibázik, és tanul belőle, felelősséget vállal a munkájáért. AZ INTÉZMÉNYI CÉLOKNAK MEGFELELŐEN MUNKÁJÁBAN KREATÍV 6 p3x5=15p=100% Munkaszervezése, módszerei változatosak, megfelelnek a célkitűzéseknek, elvárásoknak. Eredmények elemzésekor nem vész el a részletekben, látja a kiutat. Nem csak utasításra cselekszik. TEVÉKENYSÉGÉT MEGTERVEZI, A TERVEK SZERINT VÉGZI, AZ EREDMÉNYEKET ELEMZI, ÉRTÉKELI. SZÜKSÉG ESETÉN KORREKCIÓT VÉGEZ ÉS /VAGY JAVASOL 5 p3x5=15p=100% Munkaköri feladatait átlátja, az óvodai célok eléréséhez maga is tud feladatokat javasolni. A kockázatokat felméri, észreveszi a kritikus pontokat, szükség esetén tevékenységeit menet közben korrigálja vagy javaslatot tesz a korrekcióra. Esetleges hibáiból tanul.
25.
DÖNTÉSEIT VÁLLALJA, HIBÁIT FELISMERI ÉS ÖNÁLLÓAN JAVÍTJA 5 p4x5=20p=100% Képes dönteni, ugyanakkor képes döntéseit felülvizsgálni is, ha a tények ezt megkövetelik. Képes belátni, ha valami nem megy, és elfogadja a segítséget is.
83
Ha hibázik, nem támad másokat, s nem hivatkozik a körülményekre Probléma esetén nem másokat hibáztat, hanem reális önismeretével keresi a megoldási lehetőségeket, s a hiányosságait pótolja.
Név:
I. 1.
2.
3.
Értékelő: Dátum: NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSE ÖNÉRTÉKELÉS - ÓVODATITKÁR SZAKMAI TUDÁS AKALMAZÁSA 1 2 3 4 A BEOSZTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ISMERETEKNEK, KÉPESSÉGEKNEK BIRTOKÁBAN VAN 8 p 4x5=20p=100% Napi tevékenységét munkaköri leírásában leírtaknak megfelelően végzi. Napi munkájának megtervezésében tudatos, átgondolt. A jogszabályi változásokat folyamatosan nyomon követi, munkáját ennek megfelelően végzi. Fontosnak tartja az önképzést, ismeretei folyamatos bővítését munkaköre ellátásához. MEGSZERZETT ISMERETEIT MUNKÁJA SORÁN ALKOTÓ MÓDON ALKALMAZZA 8 p3x5=15p=100% Munkaszervezésében figyelemmel van a feladatok ütemezésére, nincs elmaradása. Feladatait teljes mértékben átlátja. Fel tud állítani fontossági sorrendet az elvégzendő munkák között az óvoda hatékony működése érdekében. EGYÉB SZAKMAI MUNKÁJÁNAK PRECÍZITÁSA. 6 p3x5=15p=100% Az óvoda – saját munkájával kapcsolatos – belső szabályzóit ismeri, munkájában ezek előírásait precízen követi. Az óvoda gazdálkodásával kapcsolatos ügyekért teljes felelősséget vállal. A rá bízott határidős feladatok elvégzésében pontos, naprakész
4.
AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG RÉSZESEKÉNT AKTÍVAN TEVÉKENYKEDIK. 4 p3x5=15p=100% A kitűzött fejlesztési célok megvalósításában, elérésében aktívan részt vesz. Az óvoda munkatervében leírt óvodán kívüli és belüli szervezett tevékenységekben hatékonyan részt vesz. A közös cél, feladat érdekében eredményesen kapcsolódik be a rá tartozó tevékenységekbe.
5.
TUDÁSÁT, KÉPESSÉGEIT FOLYAMATOSAN 84
5
FEJLESZTI 4 p3x5=15p=100% Keresi a hatékony megoldásokat, új eszközöket, eljárásokat próbál ki. Képzésben magától s nem utasításra vesz részt.
II 6.
Másoktól is elfogad új ismereteket, s tudását megosztja másokkal. KOMMUNIKÁCIÓ, KAPCSOLATOK KEZELÉSE MAGATARTÁSA ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA HITELES, ÉRTHETŐ, HATÁROZOTT ÉS MEGGYŐZŐ 8 p 4x5=20p=100% Könnyen teremt kapcsolatot szülőkkel, munkatársakkal. Az intézményi értékeket, elvárásokat kommunikálja a partnerek felé, s nem hangoztatja esetleges ellentétes véleményét. Metakommunikációja megfelel mondanivalójának.
7. FIGYELEMBE VESZI PARTNEREI JELZÉSEIT 5 p3x5=15p=100% Beszéd közben partnere is ki tudja fejteni véleményét. Nem utasítja el, nem hárítja el, s elfogadja a partnerek felöl jövő észrevételeket, kritikát.
8.
Mások beszélgetésébe, mondanivalójába nem vág bele. VISELKEDÉS KULTÚRÁJA ÖSSZHANGBAN VAN AZ INTÉZMÉNY SZEMLÉLETÉVEL. 4 p3x5=15p=100% Az óvodába belépő idegen fogadásakor betartja a hivatalos udvariassági szabályokat. Kommunikációja nem terjed túl hatáskörén. Külső megjelenése, ápoltsága jó ízlést tükröz.
Vitában nem torkoll le másokat, megalázó kifejezéseket nem használ. 9. KÉPES KAPCSOLATOKAT FELÉPÍTENI ÉS HATÉKONYAN FENNTARTANI, A SZERVEZETET KÉPVISELNI 7 p3x5=15p=100% Tájékozott a rá tartozó intézményi feladatokkal, eseményekkel, tevékenységekkel kapcsolatban; informálódik és reagál azokra. Személyes érdekeit képes az együttműködés érdekében háttérbe szorítani. Az intézmény céljait, munkáját ismeri, az arról külső érdeklődők által feltett kérdésekre a kompetencia határokat betartva képes válaszolni. 10. KONFLIKTUSOKAT MEGFELELŐEN TUD KEZELNI 6 p3x5=15p=100% Nem teremt konfliktusokat, vagy ha mégis, nem vonja ki magát a megoldásból. Kritikus megnyilvánulásainak következményeit is képes 85
III. 11.
kezelni. Sérelmeit nem gyűjtögeti, sértett állapotából kimozdítható, s megfelelő alkalom kivárása után nem vág vissza. MEGBÍZHATÓSÁG, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ISMERI ÉS BETARTJA A MUNKAKÖRÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKAT 6 p3x5=15p=100% A munkaköri leírásában foglaltakat betartja. Kötelező munkaidejét pontosan betartja, nem késik.
12
Együttműködő az intézményi munkában a nehézségek és a sikerek idején is. A SZABÁLYOKAT MEGBÍZHATÓAN ALKALMAZZA ÉS MEG TUDJA ÍTÉLNI AZ ELFOGADHATÓ MÉRTÉKŰ ELTÉRÉST, SZÜKSÉG ESETÉN KORREKCIÓS JAVASLATOT TESZ 6 p3x5=15p=100% Az intézményi munkával kapcsolatos problémáit belső ügyként kezeli, a megoldásokat házon belül keresi. Illetéktelen személynek bizalmas információkat nem ad ki.
13.
Ha megtörtént a döntés, elkötelezettséggel hajtja végre a feladatot még akkor is, ha személyes véleménye eltér a közösségétől, vagy az számára kényelmetlen. ÍTÉLETALKOTÁSÁBAN, INTÉZKEDÉSEIBEN MÉRLEGEL 5 p3x5=15p=100% A tetteiben a célokat nem téveszti szem elől, szükség esetén megalapozottan, körültekintően jár el. Jobbító szándékkal bírál, véleményét elmondja és indokolja.
14.
Tevékenysége összhangban van a beszédével. Azt teszi, amit mond. KÖTELEZŐ ÉS VÁLLALT FELADATAIT FELELŐSSÉGGEL, ÖNÁLLÓAN, PONTOSAN TELJESÍTI 7 p3x5=15p=100% Teljes felelősséget vállal munkájáért. Munkájában önálló, kritikus esetekben is eredményesen cselekszik.
15.
Egyenletesen, jól teljesít. FIGYELEMBE VESZI A FELADAT-ÉS HATÁSKÖRÖKET 6 p3x5=15p=100% Tudja és tekintetbe veszi, hogy az intézmény különböző csoportjai, tagjai egységben, együttműködve dolgoznak. Ismeri hatáskörét és él javaslattevő lehetőségével.
86
IV. 16.
17.
18.
19.
20.
V. 21.
A közösség döntéseit magáénak tekinti még akkor is, ha az azt megelőző vitában ellenvéleménye volt. Kiáll a döntések végrehajtása mellett. EGYÜTTMŰKÖDÉS KÉPES KÜLÖNBÖZŐ PARTNEREKKEL EREDMÉNYESEN EGYÜTTMŰKÖDNI 8 p3x5=15p=100% A munkatársak szívesen dolgoznak vele egy munkacsoportban. Gyorsan alkalmazkodik a különféle csoportokhoz, kiveszi részét a közös feladatokból. A közösen szervezett munkánál háttérbe tudja szorítani egyéb elfoglaltságát. KÉPES CSOPORTNORMÁKAT KIALAKÍTANI ÉS AZOKAT BETARTANI ÉS BETARTATNI 6 p3x5=15p=100% Közös feladatok vállalásánál pontosan teljesít és mástól is elvárja ezt. Az eredményes működés érdekében alkalmanként olyan szabályokat javasol, amelyek a hatékony működést segítik és betarthatóak. Csoport munkában tudatosan törekszik a kialakított normák szerinti együttműködésre. CSOPORTSZEREPEKHEZ ALKALMAZKODVA TEVÉKENYKEDIK 5 p3x5=15p=100% Keresi a személyi adottságának megfelelő bekapcsolódási pontot. Csoporton belül nem csak a vezető szerep megszerzésére törekszik, s nem sértődik meg, ha nem kapja meg. Csoportvezetésében önálló, motiváló, eredményre törekvő, feladatait határidőre elvégzi. KÉPES A CSOPORTCÉLOKAT KÖVETNI ÉS/VAGY AZOK KIALAKÍTÁSÁBAN RÉSZT VÁLLALNI 6 p2x5=10p=100% Gondot fordít arra, hogy a közös célokat elfogadtassa a gyerekekkel, munkatársakkal. Az intézményi célokkal összhangban végzi feladatait. A BIZALOM ÉS A SZÁMONKÉRÉS ARÁNYAIT HELYESEN KEZELI 5 p2x5=10p=100% Saját fontosságát nem akarja állandóan bizonyítani. Tévedéséből levonja a tanulságot ebből képes az eredményeket saját javára fordítani. KOMPLEXITÁS KEZELÉSE MUNKÁJÁBAN, SZEMLÉLETÉBEN RUGALMAS 7 p3x5=15p=100% Rendszeresen ellenőrzi saját munkájának hatékonyságát, 87
22.
23.
24.
25.
szükség esetén képes változtatni, vagy változni. Észreveszi, hogy a gyermekekkel való tevékenységnél mikor van szükség rá. Képes alkalmazkodni a változó környezethez, feltételekhez tudásban, módszerekben. TÖREKSZIK ARRA, HOGY SZEMÉLYISÉGE A KÖZÖSSÉG ÉRDEKÉBEN FORMÁLÓDJON 7 p3x5=15p=100% Problémák felszínre kerülése esetén a kompetencia határokat betartva önálló megoldásra törekszik. Problémáira megoldásokat keres, másoktól elfogad építő, használható tanácsokat. Elismeri, ha hibázik, és tanul belőle, felelősséget vállal a munkájáért. AZ INTÉZMÉNYI CÉLOKNAK MEGFELELŐEN MUNKÁJÁBAN KREATÍV 6 p3x5=15p=100% Munkaszervezése, módszerei változatosak, megfelelnek a célkitűzéseknek, elvárásoknak. Eredmények elemzésekor nem vész el a részletekben, látja a kiutat. Nem csak utasításra cselekszik. TEVÉKENYSÉGÉT MEGTERVEZI, A TERVEK SZERINT VÉGZI, AZ EREDMÉNYEKET ELEMZI, ÉRTÉKELI. SZÜKSÉG ESETÉN KORREKCIÓT VÉGEZ ÉS /VAGY JAVASOL 5 p3x5=15p=100% Munkaköri feladatait átlátja, az óvodai célok eléréséhez maga is tud feladatokat javasolni. A kockázatokat felméri, észreveszi a kritikus pontokat, szükség esetén tevékenységeit menet közben korrigálja vagy javaslatot tesz a korrekcióra. Esetleges hibáiból tanul. DÖNTÉSEIT VÁLLALJA, HIBÁIT FELISMERI ÉS ÖNÁLLÓAN JAVÍTJA 5 p4x5=20p=100% Képes dönteni, ugyanakkor képes döntéseit felülvizsgálni is, ha a tények ezt megkövetelik. Képes belátni, ha valami nem megy, és elfogadja a segítséget is. Ha hibázik, nem támad másokat, s nem hivatkozik a körülményekre. Probléma esetén nem másokat hibáztat, hanem reális önismeretével keresi a megoldási lehetőségeket, s a hiányosságait pótolja.
Név:
Értékelő: Dátum: NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSE ÖNÉRTÉKELÉS - KERTÉSZ 88
I.
1
SZAKMAI TUDÁS AKALMAZÁSA 1. A BEOSZTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ISMERETEKNEK, KÉPESSÉGEKNEK BIRTOKÁBAN VAN 8 p4x5=20p=100% Napi tevékenységét munkaköri leírásában leírtaknak megfelelően végzi. Napi munkájának megtervezésében tudatos, átgondolt. A gyermekek udvari életének komfortossá tételét tekinti elsődleges feladatának. Fontosnak tartja az önképzést, ismeretei folyamatos bővítését munkaköre ellátásához. 2. MEGSZERZETT ISMERETEIT MUNKÁJA SORÁN ALKOTÓ MÓDON ALKALMAZZA 8 p 3x5=15p=100% Munkaszervezésében figyelemmel van az időjárási körülményekre. Fel tud állítani fontossági sorrendet az elvégzendő munkák között az óvoda hatékony működése, annak minél esztétikusabbá tétele érdekében. Figyel a felmerülő balesetveszélyekre, azokat azonnal elhárítja. 3. EGYÉB SZAKMAI MUNKÁJÁNAK PRECÍZITÁSA. 6 p3x5=15p=100% A hozzá tartozó munkaterületek /elsősorban kert, járda/ mindig tiszták, gondozottak. Munkaszerszámait elzárva tartja, véletlenül sem indukál balesetveszélyes helyzetet. Észreveszi az óvoda területén felmerülő – munkakörébe tartozó – problémákat /udvar, épület karbantartás/; azokat megoldja, vagy jelzi az óvodatitkárnak. 4. AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG RÉSZESEKÉNT AKTÍVAN TEVÉKENYKEDIK. 4 p3x5=15p=100% A kitűzött fejlesztési célok megvalósításában, elérésében aktívan részt vesz. Az óvoda munkatervében leírt óvodán kívüli és belüli szervezett tevékenységekben hatékonyan részt vesz. A közös cél, feladat érdekében eredményesen kapcsolódik be a rá tartozó tevékenységekbe. 5. TUDÁSÁT, KÉPESSÉGEIT FOLYAMATOSAN FEJLESZTI 4 p3x5=15p=100% Keresi a hatékony megoldásokat, új eszközöket, eljárásokat próbál ki. Képzésben magától s nem utasításra vesz részt. Másoktól is elfogad új ismereteket, s tudását megosztja másokkal. II KOMMUNIKÁCIÓ, KAPCSOLATOK KEZELÉSE . 89
2
3
4
5
6. MAGATARTÁSA ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA HITELES, ÉRTHETŐ, HATÁROZOTT ÉS MEGGYŐZŐ 8 p3x5=15p=100% Könnyen teremt kapcsolatot gyerekekkel, munkatársakkal. Az intézményi értékeket, elvárásokat kommunikálja a partnerek felé, s nem hangoztatja esetleges ellentétes véleményét. Metakommunikációja megfelel mondanivalójának. 7. FIGYELEMBE VESZI PARTNEREI JELZÉSEIT 5 p3x5=15p=100% Beszéd közben partnere is ki tudja fejteni véleményét. Nem utasítja el, nem hárítja el, s elfogadja a partnerek felől jövő észrevételeket, kritikát. Mások beszélgetésébe, mondanivalójába nem vág bele 8. VISELKEDÉS KULTÚRÁJA ÖSSZHANGBAN VAN AZ INTÉZMÉNY SZEMLÉLETÉVEL. 4 p3x5=15p=100% Az óvodába belépő idegen fogadásakor betartja a hivatalos udvariassági szabályokat. Kommunikációja nem terjed túl hatáskörén. Külső megjelenése, ápoltsága jó ízlést tükröz. Vitában nem torkoll le másokat, megalázó kifejezéseket nem használ. 9. KÉPES KAPCSOLATOKAT FELÉPÍTENI ÉS HATÉKONYAN FENNTARTANI, A SZERVEZETET KÉPVISELNI 7 p3x5=15p=100% Tájékozott a rá tartozó intézményi feladatokkal, eseményekkel, tevékenységekkel kapcsolatban; informálódik és reagál azokra. Személyes érdekeit képes az együttműködés érdekében háttérbe szorítani. Az intézmény céljait, munkáját ismeri, az arról külső érdeklődők által feltett kérdésekre a kompetencia határokat betartva képes válaszolni. 10. KONFLIKTUSOKAT MEGFELELŐEN TUD KEZELNI 6 p 3x5=15p=100% Nem teremt konfliktusokat, vagy ha mégis, nem vonja ki magát a megoldásból. Kritikus megnyilvánulásainak következményeit is képes kezelni. Sérelmeit nem gyűjtögeti, sértett állapotából kimozdítható, s megfelelő alkalom kivárása után nem vág vissza.
III.
MEGBÍZHATÓSÁG, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
90
11. ISMERI ÉS BETARTJA A MUNKAKÖRÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKAT 6 p 3x5=15p=100% A munkaköri leírásában foglaltakat betartja. Kötelező munkaidejét pontosan betartja, nem késik. Együttműködő az intézményi munkában a nehézségek és a sikerek idején is. 12 A SZABÁLYOKAT MEGBÍZHATÓAN ALKALMAZZA ÉS MEG TUDJA ÍTÉLNI AZ ELFOGADHATÓ MÉRTÉKŰ ELTÉRÉST, SZÜKSÉG ESETÉN KORREKCIÓS JAVASLATOT TESZ 6 p 3x5=15p=100% Az intézményi munkával kapcsolatos problémáit belső ügyként kezeli, a megoldásokat házon belül keresi. Illetéktelen személynek bizalmas információkat nem ad ki. Ha megtörtént a döntés, elkötelezettséggel hajtja végre a feladatot még akkor is, ha személyes véleménye eltér a közösségétől, vagy az számára kényelmetlen. 13. ÍTÉLETALKOTÁSÁBAN, INTÉZKEDÉSEIBEN MÉRLEGEL 5 p 3x5=15p=100% A tetteiben a célokat nem téveszti szem elől, szükség esetén megalapozottan, körültekintően jár el. Jobbító szándékkal bírál, véleményét elmondja és indokolja.
14.
Tevékenysége összhangban van a beszédével. Azt teszi, amit mond. KÖTELEZŐ ÉS VÁLLALT FELADATAIT FELELŐSSÉGGEL, ÖNÁLLÓAN, PONTOSAN TELJESÍTI 7 p 3x5=15p=100% Teljes felelősséget vállal munkájáért. Munkájában önálló, kritikus esetekben is eredményesen Cselekszik. Egyenletesen, jól teljesít.
15. FIGYELEMBE VESZI A FELADAT-ÉS HATÁSKÖRÖKET 6 p 3x5=15p=100% Tudja és tekintetbe veszi, hogy az intézmény különböző csoportjai, tagjai egységben, együttműködve dolgoznak. Ismeri hatáskörét és él javaslattevő lehetőségével. 91
IV.
A közösség döntéseit magáénak tekinti még akkor is, ha az azt megelőző vitában ellenvéleménye volt. Kiáll a döntések végrehajtása mellett. EGYÜTTMŰKÖDÉS
16. KÉPES KÜLÖNBÖZŐ PARTNEREKKEL EREDMÉNYESEN EGYÜTTMŰKÖDNI 8 p3x5=15p=100% A munkatársak szívesen dolgoznak vele egy munkacsoportban.
17.
Gyorsan alkalmazkodik a különféle csoportokhoz, kiveszi részét a közös feladatokból. A közösen szervezett munkánál háttérbe tudja szorítani egyéb elfoglaltságát. KÉPES CSOPORTNORMÁKAT KIALAKÍTANI ÉS AZOKAT BETARTANI ÉS BETARTATNI 6 p 3x5=15p=100% Közös feladatok vállalásánál pontosan teljesít és mástól is elvárja ezt. Az eredményes működés érdekében alkalmanként olyan szabályokat javasol, amelyek a hatékony működést segítik és betarthatóak. Csoport munkában tudatosan törekszik a kialakított normák szerinti együttműködésre.
18.
19.
CSOPORTSZEREPEKHEZ ALKALMAZKODVA TEVÉKENYKEDIK 5 p 3x5=15p=100% Keresi a személyi adottságának megfelelő bekapcsolódási pontot. Csoporton belül nem csak a vezető szerep megszerzésére törekszik, s nem sértődik meg, ha nem kapja meg. Csoportvezetésében önálló, motiváló, eredményre törekvő, feladatait határidőre elvégzi. KÉPES A CSOPORTCÉLOKAT KÖVETNI ÉS/VAGY AZOK KIALAKÍTÁSÁBAN RÉSZT VÁLLALNI 6 p 2x5=10p=100% Gondot fordít arra, hogy a közös célokat elfogadtassa a gyerekekkel, munkatársakkal. Az intézményi célokkal összhangba végzi feladatait.
20. A BIZALOM ÉS A SZÁMONKÉRÉS ARÁNYAIT HELYESEN KEZELI 5 p 2x5=10p=100% Saját fontosságát nem akarja állandóan bizonyítani.
V.
Tévedéséből levonja a tanulságot, ebből képes az eredményeket saját javára fordítani. KOMPLEXITÁS KEZELÉSE 92
21.
22.
23.
24.
25.
MUNKÁJÁBAN, SZEMLÉLETÉBEN RUGALMAS 7 p 3x5=15p=100% Rendszeresen ellenőrzi saját munkájának hatékonyságát, szükség esetén képes változtatni, vagy változni. Észreveszi, hogy a gyermekekkel való tevékenységnél mikor van szükség rá. Képes alkalmazkodni a változó környezethez, feltételekhez tudásban, módszerekben. TÖREKSZIK ARRA, HOGY SZEMÉLYISÉGE A KÖZÖSSÉG ÉRDEKÉBEN FORMÁLÓDJON. 7p 3x5=15p=100% Problémák felszínre kerülése esetén a kompetencia határokat betartva önálló megoldásra törekszik. Problémáira megoldásokat keres, másoktól elfogad építő, használható tanácsokat. Elismeri, ha hibázik, és tanul belőle, felelősséget vállal a munkájáért. AZ INTÉZMÉNYI CÉLOKNAK MEGFELELŐEN MUNKÁJÁBAN KREATÍV 6 p 3x5=15p=100% Munkaszervezése, módszerei változatosak, megfelelnek a célkitűzéseknek, elvárásoknak. Eredmények elemzésekor nem vész el a részletekben, látja a kiutat. Nem csak utasításra cselekszik. TEVÉKENYSÉGÉT MEGTERVEZI, A TERVEK SZERINT VÉGZI, AZ EREDMÉNYEKET ELEMZI, ÉRTÉKELI. SZÜKSÉG ESETÉN KORREKCIÓT VÉGEZ ÉS /VAGY JAVASOL 5 p3x5=15p=100% Munkaköri feladatait átlátja, az óvodai célok eléréséhez maga is tud feladatokat javasolni. A kockázatokat felméri, észreveszi a kritikus pontokat, szükség esetén tevékenységeit menet közben korrigálja vagy javaslatot tesz a korrekcióra. Esetleges hibáiból tanul. DÖNTÉSEIT VÁLLALJA, HIBÁIT FELISMERI ÉS ÖNÁLLÓAN JAVÍTJA 5 p 4x5=20p=100% Képes dönteni, ugyanakkor képes döntéseit felülvizsgálni is, ha a tények ezt megkövetelik. Képes belátni, ha valami nem megy, és elfogadja a segítséget is. Ha hibázik, nem támad másokat, s nem hivatkozik a körülményekre. Probléma esetén nem másokat hibáztat, hanem reális önismeretével keresi a megoldási lehetőségeket, s a hiányosságait pótolja.
93
Név:
I. 1.
2.
3.
Értékelő: Dátum: NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSE ÖNÉRTÉKELÉS - TAKARÍTÓ 1 2 3 4 SZAKMAI TUDÁS AKALMAZÁSA A BEOSZTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ISMERETEKNEK, KÉPESSÉGEKNEK BIRTOKÁBAN VAN 8 p3x5=15p=100% Napi tevékenységét munkaköri leírásában leírtaknak megfelelően végzi. Napi munkájának megtervezésében tudatos, átgondolt. A gyermekek óvodai életének higiéniáját, komfortossá tételét tekinti elsődleges feladatának. MEGSZERZETT ISMERETEIT MUNKÁJA SORÁN ALKOTÓ MÓDON ALKALMAZZA 8 p3x5=15p=100% Munkaszervezésében figyelemmel van a gyermekek napirendjére. Fel tud állítani fontossági sorrendet az elvégzendő munkák között az óvoda hatékony működése, annak minél esztétikusabbá tétele érdekében. Figyel a felmerülő balesetveszélyekre, azokat elhárítja, illetve tájékoztatja az óvodatitkárt. EGYÉB SZAKMAI MUNKÁJÁNAK PRECÍZITÁSA. 6p3x5=15p=100% A hozzárendelt helyiségeket tisztán, rendben tartja. A HCCP rendszer előírásainak megfelelően dolgozik. A takarító- és tisztítószereket oly módon használja és tárolja, hogy az a gyerekek kezébe ne kerüljön, káros hatása ne érvényesülhessen.
4. AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG RÉSZESEKÉNT AKTÍVAN TEVÉKENYKEDIK. 4 p3x5=15p=100% A kitűzött fejlesztési célok megvalósításában, elérésében aktívan részt vesz. Az óvoda munkatervében leírt óvodán kívüli és belüli szervezett tevékenységekben hatékonyan részt vesz. A közös cél, feladat érdekében eredményesen kapcsolódik be a rá tartozó tevékenységekbe. 5. TUDÁSÁT, KÉPESSÉGEIT FOLYAMATOSAN FEJLESZTI 4 p3x5=15p=100% Keresi a hatékony megoldásokat, új eszközöket, eljárásokat próbál ki. Képzésben magától s nem utasításra vesz részt. Másoktól is elfogad új ismereteket, s tudását megosztja másokkal. 94
5
II. 6.
KOMMUNIKÁCIÓ, KAPCSOLATOK KEZELÉSE MAGATARTÁSA ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA HITELES, ÉRTHETŐ, HATÁROZOTT ÉS MEGGYŐZŐ 8 p3x5=15p=100% Könnyen teremt kapcsolatot gyerekekkel, munkatársakkal. Az intézményi értékeket, elvárásokat kommunikálja a partnerek felé, s nem hangoztatja esetleges ellentétes véleményét. Metakommunikációja megfelel mondanivalójának.
7. FIGYELEMBE VESZI PARTNEREI JELZÉSEIT 5 p3x5=15p=100% Beszéd közben partnere is ki tudja fejteni véleményét. Nem utasítja el, nem hárítja el, s elfogadja a partnerek felől jövő észrevételeket, kritikát. Mások beszélgetésébe, mondanivalójába nem vág bele. 8. VISELKEDÉS KULTÚRÁJA ÖSSZHANGBAN VAN AZ INTÉZMÉNY SZEMLÉLETÉVEL 4 p3x5=15p=100% Az óvodába belépő idegen fogadásakor betartja a hivatalos udvariassági szabályokat. Kommunikációja nem terjed túl hatáskörén. Külső megjelenése, ápoltsága jó ízlést tükröz. Vitában nem torkoll le másokat, megalázó kifejezéseket nem használ. 9. KÉPES KAPCSOLATOKAT FELÉPÍTENI ÉS HATÉKONYAN FENNTARTANI, A SZERVEZETET KÉPVISELNI 7 p 3x5=15p=100% Tájékozott a rá tartozó intézményi feladatokkal, eseményekkel, tevékenységekkel kapcsolatban; informálódik és reagál azokra. Személyes érdekeit képes az együttműködés érdekében háttérbe szorítani. Az intézmény céljait, munkáját ismeri, az arról külső érdeklődők által feltett kérdésekre a kompetencia határokat betartva képes válaszolni. 10. KONFLIKTUSOKAT MEGFELELŐEN TUD KEZELNI 6 p3x5=15p=100% Nem teremt konfliktusokat, vagy ha mégis nem vonja ki magát a megoldásból. Kritikus megnyilvánulásainak következményeit is képes kezelni. Sérelmeit nem gyűjtögeti, sértett állapotából kimozdítható, s megfelelő alkalom kivárása után nem vág vissza.
III.
MEGBÍZHATÓSÁG, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS 95
11.
ISMERI ÉS BETARTJA A MUNKAKÖRÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKAT 6p 3x5=15p=100% A munkaköri leírásában foglaltakat betartja. Kötelező munkaidejét pontosan betartja, nem késik.
12
Együttműködő az intézményi munkában a nehézségek és a sikerek idején is. A SZABÁLYOKAT MEGBÍZHATÓAN ALKALMAZZA ÉS MEG TUDJA ÍTÉLNI AZ ELFOGADHATÓ MÉRTÉKŰ ELTÉRÉST, SZÜKSÉG ESETÉN KORREKCIÓS JAVASLATOT TESZ 6p 3x5=15p=100% Az intézményi munkával kapcsolatos problémáit belső ügyként kezeli, a megoldásokat házon belül keresi. Illetéktelen személynek bizalmas információkat nem ad ki.
13.
Ha megtörtént a döntés, elkötelezettséggel hajtja végre a feladatot még akkor is, ha személyes véleménye eltér a közösségétől, vagy az számára kényelmetlen. ÍTÉLETALKOTÁSÁBAN, INTÉZKEDÉSEIBEN MÉRLEGEL 5 p3x5=15p=100% A tetteiben a célokat nem téveszti szem elől, szükség esetén megalapozottan, körültekintően jár el. Jobbító szándékkal bírál, véleményét elmondja és indokolja.
14.
Tevékenysége összhangban van a beszédével. Azt teszi, amit mond. KÖTELEZŐ ÉS VÁLLALT FELADATAIT FELELŐSSÉGGEL, ÖNÁLLÓAN, PONTOSAN TELJESÍTI 7 p 3x5=15p=100% Teljes felelősséget vállal munkájáért. Munkájában önálló, kritikus esetekben is eredményesen cselekszik.
15.
Egyenletesen, jól teljesít. FIGYELEMBE VESZI A FELADAT-ÉS HATÁSKÖRÖKET 6 p3x5=15p=100% Tudja és tekintetbe veszi, hogy az intézmény különböző csoportjai, tagjai egységben, együttműködve dolgoznak. Ismeri hatáskörét és él javaslattevő lehetőségével. A közösség döntéseit magáénak tekinti még akkor is, ha az azt megelőző vitában ellenvéleménye volt. Kiáll a döntések végrehajtása mellett.
IV.
EGYÜTTMŰKÖDÉS 96
16.
17.
18.
19.
20.
V. 21.
KÉPES KÜLÖNBÖZŐ PARTNEREKKEL EREDMÉNYESEN EGYÜTTMŰKÖDNI 8 p3x5=15p=100% A munkatársak szívesen dolgoznak vele egy munkacsoportban. Gyorsan alkalmazkodik a különféle csoportokhoz, kiveszi részét a közös feladatokból. A közösen szervezett munkánál, háttérbe tudja szorítani egyéb elfoglaltságát. KÉPES CSOPORTNORMÁKAT KIALAKÍTANI ÉS AZOKAT BETARTANI ÉS BETARTATNI 6 p3x5=15p=100% Közös feladatok vállalásánál pontosan teljesít és mástól is elvárja ezt. Az eredményes működés érdekében alkalmanként olyan szabályokat javasol, amelyek a hatékony működést segítik és betarthatóak. Csoport munkában tudatosan törekszik a kialakított normák szerinti együttműködésre. CSOPORTSZEREPEKHEZ ALKALMAZKODVA TEVÉKENYKEDIK 5 p3x5=15p=100% Keresi a személyi adottságának megfelelő bekapcsolódási pontot. Csoporton belül nem csak a vezető szerep megszerzésére törekszik, s nem sértődik meg, ha nem kapja meg. Csoportvezetésében önálló, motiváló, eredményre törekvő, feladatait határidőre elvégzi. KÉPES A CSOPORTCÉLOKAT KÖVETNI ÉS/VAGY AZOK KIALAKÍTÁSÁBAN RÉSZT VÁLLALNI 6 p2x5=10p=100% Gondot fordít arra, hogy a közös célokat elfogadtassa a gyerekekkel, munkatársakkal. Az intézményi célokkal összhangba végzi feladatait. A BIZALOM ÉS A SZÁMONKÉRÉS ARÁNYAIT HELYESEN KEZELI 5 p3x5=15p=100% Saját fontosságát nem akarja állandóan bizonyítani. Tévedéséből levonja a tanulságot ebből képes az eredményeket saját javára fordítani. KOMPLEXITÁS KEZELÉSE MUNKÁJÁBAN, SZEMLÉLETÉBEN RUGALMAS 7 p 3x5=15p=100% Rendszeresen ellenőrzi saját munkájának hatékonyságát, szükség esetén képes változtatni, vagy változni. Észreveszi, hogy a gyermekekkel való tevékenységnél mikor van szükség rá. Képes alkalmazkodni a változó környezethez, feltételekhez tudásban, módszerekben. 97
22.
23.
24.
25.
TÖREKSZIK ARRA, HOGY SZEMÉLYISÉGE A KÖZÖSSÉG ÉRDEKÉBEN FORMÁLÓDJON 7p 3x5=15p=100% Problémák felszínre kerülése esetén a kompetencia határokat betartva önálló megoldásra törekszik. Problémáira megoldásokat keres, másoktól elfogad építő, használható tanácsokat. Elismeri, ha hibázik, és tanul belőle, felelősséget vállal a munkájáért. AZ INTÉZMÉNYI CÉLOKNAK MEGFELELŐEN MUNKÁJÁBAN KREATÍV 6 p3x5=15p=100% Munkaszervezése, módszerei változatosak, megfelelnek a célkitűzéseknek, elvárásoknak. Eredmények elemzésekor nem vész el a részletekben, látja a kiutat. Nem csak utasításra cselekszik. TEVÉKENYSÉGÉT MEGTERVEZI, A TERVEK SZERINT VÉGZI, AZ EREDMÉNYEKET ELEMZI, ÉRTÉKELI. SZÜKSÉG ESETÉN KORREKCIÓT VÉGEZ ÉS /VAGY JAVASOL 5 p3x5=15p=100% Munkaköri feladatait átlátja, az óvodai célok eléréséhez maga is tud feladatokat javasolni. A kockázatokat felméri, észreveszi a kritikus pontokat, szükség esetén tevékenységeit menet közben korrigálja vagy javaslatot tesz a korrekcióra. Esetleges hibáiból tanul. DÖNTÉSEIT VÁLLALJA, HIBÁIT FELISMERI ÉS ÖNÁLLÓAN JAVÍTJA 5 4x5=20p=100% Képes dönteni, ugyanakkor képes döntéseit felülvizsgálni is, ha a tények ezt megkövetelik. Képes belátni, ha valami nem megy, és elfogadja a segítséget is. Ha hibázik, nem támad másokat, s nem hivatkozik a körülményekre. Probléma esetén nem másokat hibáztat, hanem reális önismeretével keresi a megoldási lehetőségeket, s a hiányosságait pótolja.
98
3. sz. függelék Minősítési lap
1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): .................................................................................................................................................. Anyja neve: ....................................................................................................................................................... Születési hely, idő: ....................................................................................................................................................... 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ......................................................................................................................... A közalkalmazott besorolása: ........................................................................................................................................ A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete: .................................................................................................... A minősítés indoka: ....................................................................................................................................................... 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: ....................................................................................................................................................... 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő591 Szöveges indokolás: ....................................................................................................................................................... 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő592 Szöveges indokolás: ....................................................................................................................................................... 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő593 Szöveges indokolás: ....................................................................................................................................................... 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő594 Szöveges indokolás: ....................................................................................................................................................... 3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok: Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő595 Szöveges indokolás: .......................................................................................................................................................
99
4. Vezetői megbízásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő596 Szöveges indokolás: ....................................................................................................................................................... 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő597 Szöveges indokolás: ....................................................................................................................................................... 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt) 7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: ................................................................................................... Dátum: A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem. ...................................................................... a minősítést végző aláírása, beosztása598 A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem. .......................................................... a minősített aláírása
10 0
4. számú függelék vezető
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26
Szakmai ### ismeretek ### ### ### ### Szakmai ### gyakorlati munka ### ### ### ### Problémamegoldó ### képesség ### ### ### ### Felelősség és ### hivatástudat ### ### ### ### Pontosság, szor### galom, igyekezet ### ### ### ### Egyéb szempont
minősítés szempontonként
####### % terület összes pont
minősítési pont
A minősítés szempontjai a Kjt. szerint
áthozott sorszám
minősítés %
max.pont kapott pont ellenőrzés
állítás sorszáma
Név: adatok a pontozó lapról
######## ########
1 8 17 23 24
##### ####### ####### ######## ##### ##### ##### #####
2 3 4 19 20
##### ####### ####### ######## ##### ##### ##### #####
10 16 21 22 25
##### ####### ####### ######## ##### ##### ##### #####
9 11 13 14 15
##### ####### ####### ######## ##### ##### ##### #####
5 6 7 12 18 26
##### ####### ####### ######## ##### ##### ##### ##### 0
Szervezeti egység munkájának színvonala
Szervezeti egység munkájának
6 9 20 22 23
0
12 10 1
0
1
szervezése 17 21 24 25
0
10 2
0 0
1
FELHASZNÁLT IRODALOM Óvodai nevelés országos alapprogramja Néphagyományörző óvodai program - Gödöllő Helyi nevelési program Terézvárosból Bagdy Emőke: Pszicho - Fitness Erich Fromm: A szeretet művészete Erich Fromm: Az önmagáért való ember Daniel Caleman: Érzemi intelligencia Conrád Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne Mérei Ferenc- V.Binét Ágnes: Gyermeklélektan Ferencsik István : Egészséges életmód Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata Székely Lajos: Egészségvédelem, egészségnevelés Ferencsik István: Gyermekeink táplálása Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal és mesével Tarján Gábor: A mindennapi hagyományok Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában Educatio: Óvodai nevelés kompetenciaterület
10 3
