Rajkai
Tibor
Ujabb adatok a falusi leányok fejlődésének és növekedésének kérdéséhez A testi növekedés és fejlődés vizsgálata a hazai kutatók munkáiban eddig a legtöbb esetben egymástól függetlenül folyt. A kutatók általában külön vizs gálták a méretgyarapodás, növekedés kérdéseit és külön a nemi érés, fejlődés problémáit. Mindezt anélkül, hogy a kutatás másik területét, a testi változá sok másik oldalát érintették volna. A legutóbbi évtizedben végzett kutatások során elsőnek Kacsur (1964), majd Véli (1968) foglalkozott egyidejűleg ugyanazoknak a gyermekeknek érési, fejlődési és növekedési kérdésével. 1968-ban irt munkámban hasonló képpen dolgoztam fel 105 hajdúsámsoni leány hosszmetszetadatait (Rajkai, 1968). Említett cikkemben ismertettem a hazai és közép-európai közlemények közül a legfontosabbakat. Ezért itt mellőzhetőnek tartom a csupán irodalmi áttekintést nyújtó felsorolást. Helyesebbnek tartom azoknak a környezeti té nyezőknek a rövid összefoglalását, amelyek egyes szerzők szerint a fejlődés és növekedés ütemét, menetét befolyásolják. Köztudott dolog manapság, hogy az újszülöttek testméreteit nagymérték ben befolyásolják azok a hatások, amelyek az egyént a méhen belüli élet fo lyamán, tehát az anya szervezetén keresztül érik. Otto (1958) több mint százezer újszülött adata alapján azt a kérdést vizsgálja, milyen hatással van az újszülöttek testméreteire a születési évszak, illetve a születés hónapja. Bartucz (1923) szerint a testi jellegek kialakulására a következő tényezők hatnak: 1. Öröklött tényezők: a) rassz, b) nem, 2. környezeti tényezők: a) természetiek: klíma, talaj, ivóvíz stb., b) társadalmiak: szociális viszonyok, foglalkozás, életmód, táplálkozás stb. Thoma (1960) összefoglalja azokat a tényezőket, amelyek a menarche (első havivérzés) időpontját, tehát a nemi érés menetét befolyásolják. Felsoro lásában a Bartucz által említett tényezőkön kívül a szekuláris változások és az alkati összefüggések szerepelnek érést befolyásoló tényezőkként. A szak emberek közül egyesek csak egyet, vagy csupán néhányat emelnek ki e fak torok közül vizsgálataik során. Hogy csak néhányat említsünk: Kiil (1937), Gusinde (1948) és Lenz (1949) a táplálkozás - Lundmann (1955) a gazdasági konjunktúrák - , Dahlberg (1952) a beltenyészet megszűnésével kapcsolatos ún. luxuriáció - , Bennholdt-Thommsen és iskolája (1952) a városiasodás és ezzel kapcsolatosan a pszichikai ingerek erősödése - , Rietz (1906) általában a szo21
ciális helyzet-, Tuppa (1954) a testi-fizikai igénybevétel-, Véli (1948) a há borús körülmények - (tehát az általános ellátottság) hatását vizsgálja. Bár el kell ismernünk, hogy a felsorolt egyes tényezők befolyása különkülön is kimutatható bizonyos esetekben a fejlődés és növekedés menetének módosulásaiban, mégis valószínűleg az a helyes álláspont, ha a növekedés és fejlődés menetének alakításában az összes öröklött és környezeti tényező együttes hatását tekintjük fontosnak. Természetes, hogy az együttes hatás mel lett egyes tényezők kiemelkedően csekély, vagy éppen túlzott hatása megfele lően módosíthatja az összes tényező egyidejű, vagy egymást követő hatása alapján kialakuló képet. Fentiek alapján feltétlenül fontosnak tarthatjuk az olyan vizsgálatokat, amelyek egy népesség életében beállott gyökeres változásnak az emberi szer vezet kialakulásában megmutatkozó hatását igyekszik megállapítani. Anyag és módszer Az 1951. évben végzett hajdúsámsoni keresztmetszetfelvételek (Rajkai, 1951) adatai a legkisebb átlagokat adták a magyar antropológiai irodalomban. Ez indított arra, hogy a község általános iskolájában hosszmetszetvizsgálatot kezdjek, vagyis az első osztályos kortól kezdve a nyolcadik osztályos korig minden gyermeket minden évben megvizsgáljak. A 13 és 14 éves gyermekek testméreteire vonatkozó kiértékelés (Rajkai, 1958) és az 1961-ben megismételt keresztmetszetvizsgálat adatai (Rajkai, 1963), majd az 1951-1961 évben végzett első hosszmetszetvizsgálat anyagának fel dolgozása jelentős méretgyarapodást, növekedésgyorsulást mutatott. E méret gyarapodásból joggal következtethettem arra, hogy a következő évek során is tovább fog tartani a testméretek atlagainak gyarapodása a hajdúsámsoni gyermekeknél. Ezért 1961-ben és 1962-ben újabb hosszmetszetvizsgálatot kezdtem meg és ezt 1969-ben fejeztem be. Az első hosszmetszetben 178 gyermeket, 73 fiút és 105 leányt, a máso dikban 137 gyermeket, 63 fiút és 74 leányt vizsgáltam meg minden évben, első osztályos kortól nyolcadik osztályos korig. Az olyan gyermekek adatainak feldolgozásától, akik egyetlen évben is hiányoztak a vizsgálatról, eltekintet tem, tehát ún. tiszta-hosszmetszeti anyagot használtam fel csupán. A vizsgálatokat általában november és december hónap folyamán, le hetőleg az előző vizsgálati év felvételi napjához közeleső napon végeztem. A vizsgálatok során Martin (1928) előírásaihoz tartottam magamat. A felvett jellegek közül ebben a cikkben csupán a leányok érési-fejlődési (menarche) adatait, valamint három testméretét, a testmagasságot, a mellkas kerületet és a testsúlyt ismertetem. A feldolgozás során mind az első, mind a második hosszmetszetben különválasztottam a nemileg érett, a menarchén (első vérzés) már túllevő leányok adatait azokétól, akik a nemi érettség e jelét még nem mutatták. Ezt a két csoportot a táblázatokban és a szövegben is M+, ill. M ~ kifejezéssel jelölöm. Az 1-5. táblázatban összehasonlítom az 1951-1961. évi (röviden első) és az 1961-1969. évi (második) hosszmetszet adatait egymással. A leányokat mindkét vizsgálatban két életkori csoportba osztom be. Külön tárgyalom azoknak a leányoknak az adatait, akik a vizsgálatok idején X-f-0,5 éves kort mutattak és azokét, akik teljes évet jelentő életkorban kerültek vizsgálatra. Mivel a vizsgálatokat ősszel végeztük, az Х-}-0,5 éves csoport a tavaszi idő22
szakban született, az X-éves csoport tagjai az őszi időszakban születtek. Az élet kor megállapításához az X év + 3 hónap, illetve X-(-0,5 év ± 3 hónap képletét használtam. E két csoportot e munkámban tavaszi-, illetve őszi születésű cso portnak nevezem. A táblázatokban mindkét hosszmetszet mindkét életkori csoportjára vo natkozólag megadom az összes e csoportba tartozó leány adataiból nyert át lagokat (X) és külön a nemileg érett (Хм+) és nemileg még nem érett (Хм-) leányok középértékeit. A tavaszi, illetve őszi időszakokban született leányok csoportjainak, illetve a csoporton belül а M+ és M — egyedek adatainak összehasonlítása módot ad arra, hogy bizonyos következtetéseket vonjunk le e csoportok fejlődési és nö vekedési menetére vonatkozólag. Először az érés elsődleges jelének, a menarche jelentkezésének idejével, majd a fejlődés egy másodlagos jelének, a hónaljszőrzet megjelenésének ide jével foglalkozom. Ezek után tárgyalom a három testméret adatait. A nemi érettség biztos jelének, az első vérzésnek a pontos idejét a vizs gálatok során gyűjtöttük be a leányoktól. Mivel a gyakorlat azt mutatta, hogy nem minden esetben emlékeznek pontosan e dátumra a gyermekek, esetenként többször is megkérdeztük a vizsgáltakat erre vonatkozólag. A napra pontos dátumot csak abban az esetben jegyeztük be, ha minden esetben ugyanazt a napot jelölte meg a kérdezett. Bizonytalanság esetén csupán a hónapot vettük fel. Ilyen eset azonban kevés volt, mivel meglehetősen közel volt egymáshoz a vizsgálat ideje és a menarche időpontja. A születési időből és a menarche 1. táblázat — Tabelle 1 A menarche megjelenésének gyakorisága a tavaszi-, ill. őszi időszakban született hajdúsámsoni leányoknál az 1951—1961. évi, ill. 1961—1969. évi hosszmetszetvizsgálatok alapján életkor szerint Die Häufigkeit des Auftretens der Menarche nach dem Lebensalter (Jahr und Monate) bei den Mädchen von Hajdúsámson auf Grund der Längsschnittuntersuchungen in den Jahren von 1951 bis 1961 bzw. von 1961 bis 1969 1951—1961
Életkor Lebensalter
Jahr
hó Monate
11 11 11 12 12 12 12 13 13
03 06 09 00 03 06 09 00 03
13 13 14 14
06 09 00 03
év
Összesen gesamt
6,5—13,5 | 7—14 évesek== jahnge n = 50 n = 50 abs
1
1 1 1
4
% 2,00
2,00 2,00 2,00
8,00
abs
1
1961—1969 együtt zusammen n = 105
%
1,82
együtt zusammen n=74
6,5—13,5 1 7—14 évesek==jahnge n=40 n=34
abs
%
abs 1
%
2
1,90
1
2,94
1 1 4 1 2 1 1
2,94 2,94 11,76 2,94 5,88 2,94 2,94
1
1,82
1
0,95
1 5 4
1,82 9,90 7,27
2 6 5
1,90 5,71 4,76
1 2 1 1
1,82 3,64 1,82 1,82
1 2 1 1
0,95 1,90 0,95 0,95
3 1
8,82 2,94
1
2,94
17
30,91
21
20,00
17
50,00
abs
%
abs
%
1
1,35!
1 2 5 1 7 5 5
1,35 2,70 6,76 1,35 9,46 6,76 6,76
1 1
2,50 2,50
5 4 4
12,50 10,00 10,00
3 7 1
7,50 17,50 2,50
6 8 1 1
8,11 10,81 1,35 1,35
26
65,00
43
58,11
23
2. táblázat — Tabelle 2 A hajdúsámsoni M— és М+ leányok hónaljszőrzetének fejlettsége az 1962—1969. évi hosszmetszet vizsgálat adatai alapján Die Axillarbehaarung bei den Mädchen vor (M—) bzw. nach (M+) der Menarche von Hajdúsámson in der Längsschnittuntersuchung von 1961 bis 1969 F o k o z a t = Abstufung .с
л ti
В
1 —
+
—
+
о в V3Aи ,-4
1 abs
2
%
10,5 11,5 12,5 13,5
2 4 6 3
11,76 23,53 35,29 17,65
9,5 10,5 11,5 12,5 13,5
—
—
3 4 4
17,65 23,53 23,53
—
—
11 12 13 14
2 2 2 3
10 11 12 13 14
1 6 7 7 5
abs
3
%
4
abs j
%
abs
5,88 23,53 23,53
— —
1 2 2
5,88 11,76 11,76
1 4 4
2 1 3
11,76 5,88 17,65
—
—
—
—
11,76 5,88 47,06 29,41
7,14 14,29 7,14
2
11,76
2 1 8 5
14,29 14,29 14,29 21,43
1 3 3 1
7,14 21,43 21,43 7,14
1 2 1
3,85 23,08 26,92 26,92 19,23
2 5 3 1
7,69 19,23 11,45 3,85
1 9 6
3,85 34,62 23,08
%
abs
4
— —
23,53
— — —
— —
—
— —
2
ö sszesen zusammen
5
11,76
abs
— — — — — —
%
2 6 12 13
11,76 35,29 70,59 76,47
2 6 10 14 16
11,76 35,29 58,82 82,35 94,12
3
17,65
2 6
11,76 35,29
—
—
—
—
3 6 9 11
21,43 42,86 64,29 78,57
—
1 8 14 21 25
3,85 30,77 53,85 80,77 96,15
—
1 5
1 1 9
—
7,14 35,71
3,85 3,85 34,62
1 1
— 1 4
7,14 7,14
3,85 15,38
idejéből kiszámítottam a menarche-kort, aminek adatait 3 hónapos pontosság gal az 1. táblázat tartalmazza. Az axillaris (hónalj-) szőrzet fejlettségét 5 fokozat alapján gyűjtöttem be. Ez az 5-fokozatos beosztás eltér a Kacsur (1964) által használt beosztástól. Kacsur ugyanis -3-tól 0-ig terjedő négyes beosztást alkalmaz, melyben a szőrzet hiányát a - 3 érték jelzi. A fennmaradó 3 fokozat, szerény megítélé sem szerint, a fejlődés kezdeti szakaszában elnagyolást eredményez. 5-fokoza tos beosztásomban a hiányt nem jelölöm, illetve 0-val jelölöm. 1-gyel jelölöm azt a stádiumot, amelyben néhány egyenként álló megerősödött, de még egye nes szőrszál található. 2-es fokozatba azokat az egyedeket soroltam, akiknél 10-15 előbbiekben leírt erősségű szőrszálat találtam. A 3-as fokozat esetében a szőrzet jelentős, de még erősen ritkás és már göndörödő. A 4-es fokozat az érettséget megelőző fokozat: a szőrzet erősen fejlett, göndörödő, erősen pig mentált, de még kissé ritkás. Végül az 5-ös fokozathoz a teljesen fejlett, dús axillaris szőrzetet soroltam, mellyel együtt a hónalj bőrének erősebb-gyengébb pigmentáltságát is találtam. A hónaljszőrzet változásainak gyakorisági adatait a 2. táblázat tartalmazza. A menarche A menarche, az első vérzés, a leányoknál a nemi érettség biztos jele. Jelentkezésének megfelelő életkort, a menarche-kort, 3 hónapos pontossággal 24
az 1. táblázatban találjuk. E táblázatban különválasztottam az első és a má sodik hosszmetszet adatait és e két csoporton belül a tavaszi és őszi születésű leányokét. Az első hosszmetszetben mind a tavaszi, mind az őszi születésű csoport ban találunk egy-egy egészen korán, 11 év 3 hónapos életkorban jelentkező menarchét, de a tavaszi születésűek csoportjában ezután csak a 12 év 9 hóna pos, az őszi születésúeknél a 12 és 3 hónapos korban találunk ismét esetet. Az első hosszmetszet tavaszi születésű leányai közül mindössze 4-nél állapít hattuk meg a vérzés jelentkezését, ami a csoport 8 százalékának felel meg. Az őszi születésű csoportban már 17 esetet találunk, ami 30,91 százalékos gyakoriságot jelent. Összesítve a tavaszi és őszi születésű csoport adatait, az első hosszmetszetben vizsgált leányok közül összesen 21 menarche adatot álla píthattunk meg. Ez a 105 leányt jelentő csoportlétszámnak pontosan 20 szá zaléka. A második hosszmetszetben csak a tavaszi születésűek csoportjában lá tunk a 11 év 3 hónapos korban menarche-adatot, de utána e csoportban csak egy 3 hónapos időtartam marad ki. Az őszi születésűek csoportjában itt csak a 12 éves korban látjuk az első adatot. A tavaszi időszakban született leányok nál 17 menarche volt megállapítható, ami a 34-es létszámnak pontosan 50 százalékát jelenti. Tehát több mint 19 százalékkal többet, mint amit az első hosszmetszet őszi születésű, tehát átlagosan fél évvel idősebb csoportja mu tatott. Az őszi születésű csoportban vizsgált 40 leány közül a nyolcadik osz tályoskori vizsgálatig 26 menarchét mutató egyént találtunk. Ez 65 százalékos gyakoriságot jelent. A második hosszmetszetben vizsgált 74 leány közül össze-
3. táblázat — Tabelle 3 A hajdúsámsoni leányok testmagassága az 1951—1961. évi és az 1961—1969. évi hosszmetszetvizsgálat alapján Die Körperhöhe der Mädchen von Hajdúsámson auf Grund der Längsschnittuntersuchungen in Jahren von 1951 bis 1961 bzw. von 1961 bis 1969 > сз « Л
о
6,5 7 7,5 8 8,5 9 9,5 10 10,5 11 11.5 12 12,5 13 13,5 14
őszi születésűek = Н е rbstperiodenm ädchen 1951—1961 1961—1969
tavaszi születésűek = Frühlingsperiodenmädchen 1959—1961 1961—1969
X
х
м
хм
X
*м
хм
X
хм
х
м
X
*м
^м
112,92 117,00 112,50 114,59 116,65 112,53 114,76 117,35 113,68 115,15 115,65 114,21 118,44 123,25 117,95 120,20 122,29 118,12 119,84 123,18 118,42 120,63 122,04 118,00 123,80 128,00 123,21 125,20 127,17 123,24 125,29 128,53 124,21 125,45 126,54 123,43 128,54 133,75 128,13 130,74 132,94 128,54 130,36 134,53 128,29 131,40 132,23 129,00 133,68 138,25 133,24 136,58 139,46 133,71 135,84 140,53 133,55 136,35 137,73 133,79 139,36 144,25 138,97 142,47 146,53 138,41 141,69 147,06 139,21 142,82 144,77 139,21 145,48 151,50 144,95 148,77 153,35 144,18 147,27 153,06 144,47 149,06 151,44 144,64 151,46 157,00 150,98 154,38 157,83 150,94 152,13 156,60 150,13 153,76 155,56 150,43
25
sen (tavaszi és őszi születésűek együtt) 43-nál jelentkezett a menarche és ez 58,11 százalékos gyakoriságot jelent. Mint látjuk, a nemi érés életkora 8 év alatt hatalmas előrerukkolást mu tat a hajdúsámsoni leányoknál. Míg 1961. előtt 14 év 3 hónapos korig még egyharmados arányt sem érnek el a nemileg érett leányok, addig 1969-ig a fél évvel fiatalabb életkorú tavaszi leányok is elérték már az 50 százalékos határt. A Weber által (1956) megadott eljárással kiszámítottam az 50 százalé kos menarche arányra vonatkozó értékeket probit-regressziós egyenes szer kesztésével. Eszerint az eljárás szerint az első hosszmetszet idején a várható 50 százalékos probit érték, vagyis az az eset, amikor a leányok 50 százaléká nál megállapítható a menarche, 15 év és 9 hónap. Ez az érték Európára kivetít ve a század elején található értékekhez áll közel, tehát nagyon erősen vissza maradott, retardált fejlődést mutat. A második hosszmetszetben vizsgált leá nyok e szempontból hatalmas, ugrásszerű változást mutatnak. A náluk talált 50 százalékos probit érték 13 év 6 hónapos kornak felel meg. Összehasonlítás lehetővététele érdekében közlöm Farkas Csongrád megyei leányokról közölt (1962) 13,2 éves. Véli kaposvári leányokon nyert 13,6 éves 1947. évi és 12,8 éves 1962. évi adatát. Bottyán és szerzőtársai (1963) 13,25 éves 50 százalékos probit értéke is tájékoztató jellegű lehet csupán, mivel az anyag városi leányok adatait is tartalmazza. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a hajdúsámsoni leányok az utolsó évtizedben nemi érés terén hatalmas előrehaladást tettek. Az 1961-1969. év ben hosszmetszetvizsgálatra került leányok nemi érésének ideje megközelítette az ország más vidékén talált hasonló adatokat. A hónalj szőrzet fejlettségét csupán a második hosszmetszet adatai alapján vizsgálom. A máso dik táblázatban az őszi és tavaszi születésű leányok M + és M — csoportjainak adatait a vizsgálati idő szerint megállapítható életkor alapján adom meg. E jellegnél ugyanis csak a vizsgálatkor fellelhető állapotot rögzíthettem. Az utolsó oszlop összesített adatai azt mutatják, hogy mindkét életkori csoportban lényegesen megelőzik a nemileg már érett leányok a hónaljszőrzet fejlettségében azokat a társaikat, akiknél a menarche még nem lépett fel. Több esetben egy évnél is nagyobb eltérést találhatunk e két csoport között. Ha az utolsó vizsgálati évben, tehát a 13,5 és a 14 éves korban vizsgáljuk az érés előtt, illetve érés után álló leányok adatait, feltűnik az, hogy a me narche után levő leányok főleg a 3-5 fokozatban mutatnak lényegesen na gyobb gyakoriságot a M — leányokkal szemben. Ezeknél viszont az 1-2 fo kozat gyakorisága és a szőrzet hiánya mutat nagyobb százalékos előfordulást. Az érésnek ez a másodlagos jele tehát, ahogy az természetesnek is vehető, a korábban érő leányoknál mutat előrehaladottabb stádiumot. A testmagasság E jelleg átlagait, a korábbiakban megadott csoportosításban, a 3. táb lázat tartalmazza. A két hosszmetszet adatsora között lényeges eltérést talá lunk a második hosszmetszet javára. Mindkét életkori csoportban igazolt differenciával múlják fölül a második hosszmetszet átlagai az első hosszmet szet adataiból nyert középértékeket. A Sváb (1967) által megadott módszer 26
alapján kiszámított t-értékek nagyfokú igazoltságot mutatnak. Az Szf = 7 mel lett talált 3,50, illetve 5,41 táblázati 1 százalékos, illetve 0,1 százalékos t-értékkel szemben a tavaszi születésű leányoknál t = 10,00, az őszi születésű csopor toknál t = 4 , 5 2 számított értékhez jutunk. Az első esetben tehát 0,1 százalékos, a második esetben pedig 1 százalékos hibavalószínűséggel igazolt a két hossz metszet középértékeinek eltérése. Már az első hosszmetszet anyagában megállapítottam egy korábbi cik kemben (1970), hogy a tavaszi időszakban született hajdúsámsoni gyermekek testméretei nagyobbak a várható értékeknél: közelebb állnak a félévvel idő sebb őszi születésű gyermekek átlagaihoz, mint a félévvel fiatalabb őszi szü letésűekéhez. Ezt a jelenséget a második keresztmetszet anyagában fokozott mértékben találjuk meg. Az 1961-1969. évi vizsgálatokban a tavaszi születésű leányok testmagasságátlagai esetenként fölül is múlják a félévvel idősebb őszi születésűek átlagait. Így az összes leány adataiból nyert középértékek (X) közül a 10,5 és 13,5 éves kori, valamint a M+ leányoknál valamennyi élet korban. Mindkét hosszmetszet mindkét életkori csoportjában azt látjuk, hogy a M+ leányok, tehát azok, akik nemileg már érettek, mintegy 4 - 6 cm-rel ma gasabbak átlagosan azoknál, akiknél a menarche még nem lépett fel. Ez a megállapítás fokozott mértékben mutatja azt, amit Véli a kaposvári leányokra vonatkozólag közölt. A statisztikai igazoltság igen magas fokú. Az első hossz metszetben a tavaszi születésű leányoknál t = 2 2 , 8 8 , az őszi születésűeknél t = 9 , 9 8 . A második hosszmetszetben a tavaszi születésűeknél t = 8 , 1 0 , az őszi születésűeknél t = 7 , 0 9 . Szf=7 esetén a P = 0 , 1 százalék hibavalószínű ségre kiszámított táblázati érték t = 5 , 4 1 . Ezt tehát valamennyi számított ér tékünk fölülmúlja. Ez azt jelenti, hogy a korábban bekövetkező nemi érés lényegesebben gyorsabb, erőteljesebb magasságbeli gyarapodással jár együtt, mint a későbbi érés, a lassú fejlődés. A mellkaskerület E jelleg átlagait a 4. táblázat tartalmazza. Atlagainak nagyságviszonya nem alakul olyan egyértelműen a különbö ző összehasonlítások során az egyes csoportok összevetésénél, mint a testma gasságé. A tavaszi születésű leányoknál 6,5-8,5 éves korig az első hosszmet szet adatai nagyobbak, a 9,5 éves kortól kezdve a második hosszmetszetből származó átlagok. Az őszi születésűeknél viszont minden esetben a második hosszmetszet középértékei nagyobbak. Míg a tavaszi születésűeknél statiszti kailag nincs igazolt eltérés, mindössze P = 1 0 százalékos hibavalószínűséggel (számított t - é r t é k = l , 9 1 , táblázati érték t = l , 9 0 ) , addig az őszi születésűek cso portjában t = 3 , 6 9 számított érték a táblázati 3,50 értéket meghaladja és ez azt jelenti, hogy a két átlagsor differenciája P = l százalékos hibavalószínűséggel igazolt. Mindkét életkori csoportban fokozatos emelkedést tapasztalunk az át lagsor eltérésében az életkor előrehaladásával. Az első keresztmetszetben a tavaszi születésű leányok mellkaskerületátlagai a 7,5-10,5 éves korig nagyobb, mint a félévvel idősebb őszi születésűeké. A 6,5- és a 11,5-13,5 éves korban viszont nagyon csekély, 1 cm-nél kisebb az eltérés az őszi születésűek javára. A második keresztmetszetben az őszi születésűek átlagai minden életkorban nagyobbak ugyan a félévvel fia talabb tavaszi születésű leányokénál, de a különbségek, 0,11 és 1,16 cm között váltakoznak csupán. A tavaszi születésűek átlagai minden esetben közelebb 27
4. táblázat — Tabelle 4 A hajdúsámsoni leányok mellkaskerülete az 1951—1961. évi, ill. az 1961—1969. évi hosszmetszetvizsgálatok alapján Der Brustumfang der Mädchen von Hajdúsámson auf Grund der Längsschnittuntersuchungen in Jahren von 1951 bis 1961 bzw. von 1961 bis 1969 Ц
«1 6,5 7 7,5 8 8,5 9 9,5 10 10,5 11 11,5 12 12,5 13 13,5 14
tavaszi születésűek = F r lihlingsperiodenmädchen 1951—1961 1961—1969
X
xM
57,64
59,00
57,54
59,88
61,00
61,70
X
M
Je
•*M
*M
56,97
57,65
56,29
59,80
58,88
59,76
58,00
62,50
61,74
60,80
62,06
59,53
63,34
64,25
63,52
63,65
64,77
62,53
65,58
66,25
65,67
66,70
68,41
65,00
67,42
69,25
67,45
70,47
72,65
68,29
70,40
72,50
70,30
74,44
77,65
71,24
74,06
77,50
73,89
78,03
81,53
74,53
őszi születésűek = Herbstperiodenmädchen 1951—1961 1 1961—1969
X
X
*M
*M
57,70
58,88
57,10
59,53
60,65
61,35
•*M
*M
58,11
58,71
57,00
59,02
59,95
60,54
58,79
62,94
60,97
61,90
62,50
67,79
63,12
64,41
62,63
64,18
64,62
63,36
65,18
66,94
64,66
67,72
68,50
66,29
67,94
71,06
66,68
71,63
72,46
70,70
71,08
74,82
69,58
74,77
76,15
72,21
74,74
78,12
73,34
78,14
80,08
75,86
5. táblázat — Tabelle 5 A hajdúsámsoni leányok testsúlya az 1951—1961. évi, ill. az 1961—1969. évi hosszmetszetvizsgálatok alapján Das Körpergewicht der Mädchen von Hajdúsámson auf Grund der Längsschnittuntersuchungen in Jahren von 1951 bis 1961 bzw. von 1961 bis 1969
«1
Jj 6,5 7 7,5 8 8,5 9 9,5 10 10,5 11 11,5 12 12,5 13 13,5 14 28
tavaszi születésűek = Fi ühlingsperiodenmädchen 1951—1961 1961—1969
X
•*M
*M
X
%
•*M
19,04
20,25
18,93
19,91
20,82
19,00
21,06
22,50
20,93
22,60
23,47
21,73
23,56
26,50
23,32
24,44
25,30
23,59
25,84
29,00
25,57
26,06
27,41
24,70
28,84
32,00
28,59
28,26
30,18
26,35
32,84
36,75
32,50
32,27
35,24
29,29
37,32
41,75
36,93
37,82
42,12
33,53
43,30
49,50
42,78
43,47
48,29
38,65
őszi születésűek
•• Herbstperiodenmädchen
1 X
*M
•*"M
X
X
*M
M
19,52
20,29
19,21
20,42
20,92
19,50
21,49
22,65
20,97
22,80
23,30
21,86
24,29
26,35
23,37
24,63
25,04
23,86
27,15
30,06
25,92
26,02
26,92
24,35
30,25
33,59
28,81
29,00
29,81
27,50
34,78
39,29
32,76
32,95
33,96
31,07
39,31
44,94
36,78
38,55
40,46
35,00
44,60
49,23
42,55
43,25
45,19
39,64
állnak a félévvel idősebb őszi születésűek átlagához, mint a félévvel fiatalabbakéhoz. A nemi érettség szerint való megkülönböztetés ebben jellegben is igazolt eltéréseket ad. A M+ leányok, mind a tavaszi, mind az őszi születésűek na gyobb mellkaskerület-átlagot adnak, mint a Mr~ leányok. A Szf=7 esetre vonatkozó t-érték a táblázatban P = l százalékos szinten 3,50, míg a számított érték a tavaszi születésűeknél 4,32, az őszi születésűeknél 4,84, az első hossz metszetben. A második hosszmetszetben, hasonlóan az első hosszmetszetben találtakhoz, szintén a M+ leányok mellkaskerület-átlagai nagyobbak, de a statisztikai igazoltság mértéke magasabb fokú. Szf=7 esetén talált P = 0 , 1 százalékos hibavalószínűségre megadott táblázati érték t = 5 , 4 1 . A számított értékek pedig: a tavaszi születésűeknél t = 5 , 4 9 , illetve az őszi születésűeknél t=16,00. Tehát a második hosszmetszet adatai és a hosszmetszeteken belül a ne mileg érettek átlagai nagyobbak, mint az első keresztmetszetből származó, illet ve a M~ leányok adataiból nyert középértékek. Az erősebb, gyorsabb iramú növekedés, tehát ebben a testméretben is megállapítható a második hosszmet szet javára mutatkozó eltérésekből. A testsúly E méret átlagai is mutatják (5. táblázat) a mellkaskerületnél tapasztalt vegyes előjelű eltéréseket, a tavaszi és őszi időszakban születettek összeveté sében. A tavaszi születésű leányok testsúly-atlagai közül a 10,5 és 11,5 évi kisebb a második hosszmetszetben, mint az elsőben, a többi esetben a később vizsgált csoport mutat - néha minimális eltéréssel - nagyobb értéket. Az őszi születésűeknél viszont csak a 7-9 éves korban nagyobbak a második hossz metszet átlagai, a 10. életévtől kezdve a korábban vizsgáltak mutatnak na gyobb testsúlyátlagot. A kiszámított t-értékek a P = 1 0 százalékos szint ( t = l , 9 0 ) alatt maradnak: t = l , 4 6 , ill. t = l , 0 9 értékkel. A tavaszi időszakban születettek átlagai mindkét hosszmetszetben a várt nál nagyobbak. Vagyis közelebb állnak a félévvel idősebb őszi születésűekéhez, mint félévvel fiatalabbakéhoz. Sőt két esetben fölül is múlják a félévvel idő sebb életkorból származó átlagokat. Tehát a tavaszi születésű leányok test súlya viszonylag nagyobb, mint az őszi születésiteké. A nemi érettség szerint történő elkülönítés lehetővé teszi annak megálla pítását, hogy mindkét hosszmetszet mindkét életkori csoportjában jelentősen nagyobb a M+ leányok testsúlya, mint a M~ leányoké. A t-értékek a követ kezők: a tavaszi születésűek csoportjában az első hosszmetszetben t = 6 , 0 0 , a második hosszmetszetben t = 3 , 9 8 , az őszi születésű leányoknál az első hossz metszetben t = 1 6 , 8 5 , a másodikban t = 4 , 5 9 . Ez azt jelenti, hogy az első hossz metszetben P = 0 , 1 százalékos, a másodikban P = l százalékos hibavalószí nűséggel igazolt a két csoport testsúlyátlagainak eltérése. E testméret tehát a születési idővel, illetve a nemi érettséggel kapcsolatos eltéréseket ugyanolyan értelemben mutatja, mint a testmagasság és a mellkas kerület. Az idő múlásával kapcsolatosan megállapítható változás viszont ellen tétes értelemben nyilvánul meg benne. Anyagunk is mutatja azt az általáno san észlelhető jelenséget, amire már több újabb vizsgálat rámutat, hogy a jelenlegi ifjúság testmagassága gyarapodik ugyan, de ugyanakkor testsúlyá ban csökkenés, vagy legalábbis csak egészen csekély mértékű gyarapodás ta lálható. Ennek okát egyelőre nem ismerjük, kutatása a következő időkben sorrakerülő vizsgálatok feladata lesz. 29
Discussio Az itt tárgyalt két hosszmetszeti anyag több már ismert törvényszerűsé get erősített meg. Egyúttal azonban több új, eddig esetleg csak sejtett jelen ségre irányítja rá a figyelmet. Elsősorban azt a tényt kell megemlítenünk, hogy Hajdúsámsonban is lényegesen módosult a gyermekek testi fejlődésének és növekedésének me nete. A mai hajdúsámsoni ifjúság sokkal magasabb, de kevésbé zömök, mint két-három évtizeddel ezelőtt élő hasonló életkorú elődei voltak. Testsúlya viszont alig változott és a változás is inkább negatív értelemben történt. Ez a jelenség feltétlenül azzal az átalakulással hozható kapcsolatba, amit „városiasodás = urbanizáció" néven szoktunk említeni. Ennek a gazdaságiművelődési irányváltozással jellemezhető átalakulásnak minden jelét megta láljuk a községben. Az 1950 táján még nagy számban fellelhető gyenge kere setű, bizonytalan egzisztenciák (agrárproletár, napszámos, alkalmi munkás stb.) eltűntek. Biztos és jó keresettel rendelkező szülők ma már többet nyúj tanak gyermekeiknek anyagilag és szellemileg is, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Ma mintegy 1200 ember jár vonattal Debrecenbe dolgozni. A falu közepén megálló autóbusz is közvetlenebbé teszi a kapcsolatot az egyébként is csak 11 km távolságra fekvő várossal. Maga a község is biztosít minden munkabíró egyénnek kereseti lehetőséget (tsz, erdőgazdaság stb.). A beiskolázás teljesnek, az iskolába való járás szinte hiánytalannak mond ható. A magasabb életszínvonal nem teszi szükségessé a gyermekek házkö rüli, vagy mezei munkában való foglalkoztatását. Mentesülnek a súlyos fizikai igénybevételtől. Ugyanakkor a szakszerű iskolai testnevelés megfelelő ingere ket biztosít a helyes fejlődéshez és növekedéshez. A táplálkozás nemcsak mennyiségileg vált lényegesen jobbá, hanem mi nőségileg is pozitív értelemben változott. Lényegesen több állati fehérjét fo gyasztanak ma e község gyermekei is, mint a múltban. Ez pedig éppen a fej lődő-növekedő szervezet számára jelent nagyon sokat. A hygiéniai, egészségügyi viszonyok nagymértékben javultak. A gyerme kek jól öltözöttek, általában tiszták, ápoltnak mondhatók, az 1951 táján talált ápolatlan, sokszor testi tisztaság szempontjából kifogásolható elődeikkel el lentétben. Az utolsó évtizedben fejlődtek ki a községben mai formájukig a művelődési lehetőségek. Működik a művelődési otthon, a jól felszerelt könyv tárban pedig megfelelő számú és minőségben is korszerű könyv várja a la kosságot. Megépült a község korszerű mozija. De nem mehetünk el szó nélkül az egyre nagyobb számban működő televíziókészülékek jelentősége mellett sem. Mindez azt mutatja, hogy mindazok a környezeti tényezők, melyeket az egyes kutatók a fejlődés és növekedés szempontjából fontosnak tartanak, a községben lényeges pozitív irányú változáson mentek át. Természetesnek ve hetjük tehát az ifjúság fejlődésének és növekedésének a régebben találtakhoz képest mutatkozó tekintélyes gyorsulását is. Hogy a nemi érés korábban történő bekövetkezése van-e hatással a növe kedés ütemére, menetére vagy a gyorsult növekedés idézi-e elő a korábbi érést, még nem eldöntött kérdés. Állattartási megfigyelések azt mutatják, hogy a tenyészállatnak kiválasztott, jobban táplált növendékállatokon sokszor egy évvel korábban jelentkeznek a másodlagos nemi jellegek. Ez feltehetővé teszi a korábbi érést. Az embernél viszont ismeretes egyes rasszok igen korai 30
érése sanyarú életkörülmények között, növekedésben való elmaradás esetén is (pl. India népei). A születési évszak befolyásával kapcsolatban eddig az volt a felfogás, hogy befolyásolhatja ugyan az újszülött testméreteit, de később eltűnnek a születéskori különbségek az egyének között. E felfogással kapcsolatban a ma gyar szerzők közül Véli (1968) kétségeit fejezi ki. E két hosszmetszet ered ménye, mely korábbi cikkem adatai szerint (Rajkai, 1970) a fiúknál is fellel hető az első keresztmetszet anyagában, szintén valószínűtlennek mutatja e felfogás helyességét. Erre utal Gusinde (1948) megfigyelése, amely szerint az ínséges időben született pigmeusok felnőtt korukban is rosszabbul fejlet tek, mint a jó viszonyok között születettek. így olyan kérdésként tárgyalhat juk ezt a problémát, melynek tüzetes, nagy anyagra támaszkodó kutatása fontos feladatunk lehet a jövőben.
31
Összefoglalás A Hajdúsámson községben 1951-1961, illetve 1961-1969 évben végzett két hosszmetszetvizsgálat során mérésre került leányok fejlődési (érési) és növekedési menetét vizsgáltuk. Mindkét hosszmetszet feldolgozását két-két cso portban végeztem el. E csoportokat a születés évszaka szerint különítettem el egymástól. A vizsgálatokat általában november hónapban és december első napjaiban végeztük. így azok a gyermekek, akik a vizsgálat idején 6,5-13,5 évesek voltak, március-augusztus hónapban, tehát a tavaszi időszakban szü lettek. Azok a gyermekek, akiknek az életkori a vizsgálat idején 7-14 év volt, az őszi időszakban. E két csoport átlagértékei mellett kiszámítottuk azoknak a leányoknak az átlagait is mindkét csoportban, akik nemileg éret tek voltak már a vizsgálat idején, vagyis az első vérzés (menarche) már be állott náluk és a nemileg még nem érettekét elkülönítve (M+, ill. M — ). Az 1. táblázatban a menarche-adatokat, a 2. táblázatban a nemi érés egy másodlagos jelének, a hónaljszőrzetnek a fejlettségét adom meg. A 3. és 5. táblázat a testmagasság-, a mellkaskerület- és a testsúly-átlagokat tartalmazza. A nyert adatok alapján a következőket állapíthattam meg: 1. A menarche megjelenésének időpontja az 1951-1961. évi hosszmetszet vizsgálattól az 1961-1969. évi hosszmetszetfelvételig nagyon nagy mérték ben előrerukkolt. Az 50 százalékos probit-érték az első hosszmetszetben mért leányoknál 15 év 9 hónapos korban várható, a második hosszmet szetben ez az érték 13 év 6 hónap. 2. A nemileg korábban érő leányoknál (M+) a hónaljszőrzet korábban jelenik meg és fejlődése gyorsabb ütemű, mint a M~ leányoknál. 3. A tavaszi időszakban született leányok átlagai mindhárom itt vizsgált test méretben nagyobbak a várt értéknél. Közelebb állnak a fél évvel idősebb őszi születésűek átlagához, mint a fél évvel fiatalabbakéhoz. Esetenként fölül is múlják a fél évvel idősebbek adatait. 4. A testmagasságban talált eltérések a két életkori és érési csoport között a t-próba szerint 0,1-1,0 százalékos hibavalószínűséggel igazolt. Ugyanilyen értékeket nyertünk a mellkaskerület differenciáinak statisztikai értékelése során is. A testsúlynál az első és második hosszmetszet adatai között talált eltérés nem éri el P = 1 0 százalékos hibavalószínűségi értéket sem. A két érési csoport differenciája azonban e jelleg esetében is 0,1-1,0 százalékos hibavalószínűséggel igazolt. 5. Mind a fejlődésben, mind a növekedésben elért nagy előrehaladás a község életében mutatkozó gazdasági és kulturális, egészségügyi és táplálkozásbeli pozitív értelmű változásokkal hozható kapcsolatba.
32
IRODALOM Bartucz Lajos: Az iskolás gyermekek termetbeli növekedése Magyarországon (36 646 adat alapján). Anthrop. Füzetek, 1. 4 - 6 , 88-92. 1926. Bennholdt-Thommsen, С: Über das Akzelerationsproblem (Zft. f. menschl. Vererb, u. Kunst.-lehre, 1952. 619-634. Bottyán-Dezső-Eiben-Farkas-Rajkai-Thoma-Véli: A menarche kora Magyarországon. Anthrop. Közlem. 3. 1959. 99-110. Dahlberg: Korrelationserscheinungen bei nicht erwachsenen Individuen und eine Theorie über den Wachstumsmechanismus im Hinblick auf intermittierende Umweltfaktoren. Zft. f. Morph, u. Anthrop. 29. 1952. 288-306. Gusinde, M.: Urwaldmenschen am Ituri. (Wien, 1948. 420.) Kacsur István: A testi, a szellemi fejlődés és az érésfokozatok - Acta Biol. Debr. Tom. III. 45-53. Kül, V.: Stature and Growth of Norwegien Men (Oslo, 1937.) 153. Lenz, W.: Über die Wandlungen des menschlichen Wachstums in der Gegenwart - Zft. f. menschl. Vererb, u. Konst.-lehre 27. - 1949. 534-576. Lundmann, B. .- Etwas über die Ursachen der jetzigen Körperhöhesteigerung in Skandina vien (und anderswo) - Homo, 1955. 65-66. Martin, R.: Lehrbuch der Anthropologie - zweite Aufl. (Jena, 1928.) 1182. Otto, W.: Jahreszeitliche Schwankung der Körpermasse bei 100 000 neugeborenen Berliner und Leipziger Kindern - Bericht über die 6. Tagung der Deutschen Gesellschaft f. Anthropologie in Kiel - 1968. 295. Rajkai Tibor: A hajdúsámsoni iskolás gyermekek testmagassága, mellkerülete és test súlya - Ann. Biol. Univ. Hung. 1. 1951. 277-289. Rajkai Tibor: Tizenhárom-tizennégy éves falusi gyermekek testméreteinek változása 19511958. évig. - Acta Univ. Debr. VI/2. 1960. 225-238. Rajkai Tibor: A téglási gyermekek embertani vizsgálata az 1963. évben - Acta Biol. Debr. Tom. IL 1963. 103-112. Rajkai Tibor: Wachstum, Entwicklung und Menarche bei Dorfmadehen bis zum vierzehnten Lebensjahr - S. a. a Mitteilungen der Anthr. Section der Biol. Gesellschaft in der DDR с kiadványban. - 1968. Rajkai Tibor: A növekedés szakaszossága általános iskolás gyermekek hosszmetszetvizsgá lata alapján - S. a. az Anthrop. Közlem.-ben, 1970. Rietz,: Körperentwicklung und geistige Begabung - Zft. f. Schulgesundheitspflege XIX. 1906. 65-98. Sváb János: Biometriai módszerek a mezőgazdasági kutatásban (Bp. 1967.) 499. Thoma Andor: Age at menarche, acceleration and heretability - Acta Biol. Acad. Sei. Hung. 11. 3. 211-254. Tuppa, K.: Über den Zusammenhang zwischen Körpergrösse und Ernährung - Homo, Bd. 5. 1954. 35-36. Véli György: Mennyire befolyásolta a háború a gyermekek testi fejlődését? - Népeg., 29. 1948. 667-674. Véli György: A testi fejlődés és a menarche - Anthrop. Közlem. 12. 1968. 3-4. 161-171. Véli György: A gyermekek testhossz- és testsúlyméretei 0 - 3 éves korban. - Anthrop. Köz lem. 13. 3 - 4 . 1969. 121-142. Weber, E..- Grundriss der biologischen Statistik - 2. Aufl. (о. О. 1956.) 456.
3 Déri Múzeum évkönyve
33
Tibor
Rajkai
NEUERE BEITRÄGE ZUM PROBLEM DER ENTWICKLUNG UND DES WACHSTUMS DER DORFMÄDCHEN In der Gemeinde Hajdúsámson wurden zwei Längsschnittuntersuchungen, eine von 1951 bis 1961, und eine zweite von 1961 bis 1969 durchgeführt. Die Merkmale der Mädchen, die in diesen Untersuchungen gemessen wurden, wurden in zwei Gruppen nach Geburtsjahreszeit getrennt bearbeitet. Die Mädchen, die in Frühlingsperiode geboren sind, hatten zu der Zeit der Untersuchungen ein Alter von 6,5-13,5 Jahren. Die Herbstperiodenmädchen hatten ein Alter von 7-14 Jahren. Nach der Geburtsjahreszeit wurden innerhalb der zwei Längsschnittuntersuchungen je zwei Untergruppen gebildet. Innerhalb dieser vier Gruppen wurden die Daten der Mädchen, die Menarche schon haben, von den Mädchen ohne Menarche (M+ bzw. M — ) getrennt bearbeitet. Die Daten in diesen acht Gruppen zeigen die folgenden: 1. Die Probitwerte von 50 Prozent des Menarchealters der Mädchen sind in der ersten Längsschnittuntersuchung im Alter von 15,75 Jahren, in der zweiten Längsschnittuntersuchung 13,5 Jahren zu finden. Diese Vorschiebung des Menarchealters ist sehr beachtenswert. Die Daten dieser zweiten Längsschnittuntersuchung sind in der Nahe der Daten von Farkas und Bottyán gekommen. 2. Die Durchschnitte der Körperhöhe in allen Lebensjahren-, und die des Brustumfangs in ersten Linie nach dem 9. Lebensjahr sind in der zweiten Längsschnittuntersuchung viel grösser, als bei den Mädchen in der ersten Serie. Das Körpergewicht zeigt bei diesen zwei Gruppen sehr geringe Unterschiede. 3. Die Mädchen, die schon menstruieren (M + ) haben grössere Körperhöhen-, Brustumfangs- und Körpergewichtsdurchschnitte, als die ungereiften Mädchen. 4. Die Axialbehaarung erscheint und entwickelt sich bei den Mädchen, die schon Menarche haben, früher, als bei den ungereiften Mädchen. 5. Die Vorrückung der Entwicklung und des Wachstums ist mit der Verbesserung der allgemeinen Lage, der Hygiene usw. zu erklären.
34