A bükkfának egyik ujabb értékesítése

A

gömbölyüfából

kerül k i , m i n t a A

10—15

% - k a l kevesebb

fagyapot

hasábfából.

bemutatott

kisérleti

adatokból

világosan

kiderül,

h o g y a hárs jóval több íagyapotot szolgáltat, mint a nyárfa, eltekintve a

két

fanem

között

levő

súlybeli

különböző­

ségtől. A

hársfa u g y a n i s

súlyának

pedig csak 52Va%-ával felérő E

átlag 7 7 % - á v a l , a

mennyiségű

különbözőségnek főleg abban

nyárfa

fagyapotot ad.

van

az

oka, hogy a

nyárfát kevésbé lehet g y a l u l n i s ennélfogva n a g y mennyiség ( 4 7 7 2 % ) esik belőle hulladék k ö z é . A

m i p e d i g a nálunk

képességét,

a termény

ebből a szempontból

üzemben

levő

gépek

minőségét is tekintetbe

véve,

illeti,

Israel

testvérek

gépjét

k e l l első h e l y e n e m l i t e n i , ámbár durvább

fagyapot

terme­

lésére

a

lehet

határozottan

termelő

Schranz

és

Rödiger

czég

gépét

is

bátran

ajánlani.

A bükkfának egyik ujabb értékesítése. Irta : G a u l

Károly.

r

Általánosan

ismeretes,

hogy

s különösen az erdőgazdaságra minél

terjedelmesebb

inkább, m e r t a bükkfa

hazánk

közgazdaságára

nézve m i l y fontos a

alkalmazásának

kérdése,

a m i lomberdeinkben

bükkfa

annál

is

tudvalevőleg

i g e n n a g y mennyiségben v a n képviselve, s i g y a n n a k tüze­ lésre való fölhasználásánál

j o b b értékesítése

kesítési módnak előteremtése ségtelenül A

s

erdőbirtokosainkra

ilyen

érté­

nézve két­

égető s életbevágó kérdést képez.

bükkfának

i p a r i értékesítése egy idő óta s főleg az

utolsó évtized alatt

az

alsóausztriai

iparegyesületben

és a

bécsi fakereskedők egyesületében E x n e r mozgalom folytán legalább A u s z t r i a

dr.-tól

meginditott

területén

már

sokkal

kedvezőbb, m i n t azelőtt. Ha

ennek az üdvös m o z g a l o m n a k n a g y o b b eredménye

még n e m is volt, hálásak lehetünk

az

illető

szakemberek

iránt mégis, legalább azért, hogy az érdekelt körök

figyel­

mét a kérdésre ráterelték és i g y az ügy tovább fejlődésére az első hatékony lökést

megadták.

zására kiküldött bizottság annak faipartelepeitől, m e l y e k foglalkoztak,

a

a

bükkfa

A

kérdés

idején

bükkfa

tanulmányo­

Ausztria

mindazon

földolgozásával

értékesítésének

akkori

már

is

gazdasági,

gyártási és financziális v i s z o n y a i r a vonatkozó m i n d e n adatot be­ kért és

azokat E x n e r d r . - r a l és P l i v a

Ernő

nológiai múzeumi titkárral feldolgoztatva k i

is

bécsi

tech­

adta.

Igen

sok érdekes adat került ez a l k a l o m m a l köztudomásra, m e l y e ­ ket az érdékeit erdőbirtokosok és iparosok hihetőleg föl is használtak. A

bizottság működésének egyik ujabb és n a g y o n

érté­

kes eredménye azon eljárás feltalálása volt, m e l y l y e l a bükk­ fából

magasabb

hőmérséklet

i g e n j ó műfaanyagot lehet

mellett történő gőzölés

utján

előállítani.

E z t az eljárást a föltalálok u g y a n ják, de annak sikeres alkalmazása

még titokban

tart­

s illetve a módnak kitalá­

lása a bükkfa ismerőjének nehézséget n e m fog

okozni.

—

N a g y o b b mértékben a l k a l m a z z a ezt az eljárást

Bécsben

B e r n h a r d L u d v i g műasztalos czég, m e l y eddig

is már sok

százezreket érő igen

szép

bútorokat

a

gyártott gőzölt bükk­

fából. Még

több

műfát

állítanak

elő

gőzölés

utján

fából a Schvvarzhuber testvérek P u r k e r s d o r f b a n , mint külön iparággal foglalkoznak bécsi asztalosoknak adják

el. A

és

kik

bükk­ ezzel

a t e r m e l t anyagot a

cseherdőben

Bergreicben-

steinban, Morvaországban R o z n a u b a n és számos más h e l y e n is s i k e r e s e n f o g l a l k o z n a k a bükkfának A

bükkfa csúnya

szinét

a

gőzölésével.

nagyobb

nyomás

mellett

történő gőzölés i g e n k e l l e m e s , t o m p a , sötét, pirosas barnára változtatja, a fa k e m é n y s é g e fokozódik, megmunkálás után felü­ lete

finomabbnak

látszik, s

további

kidolgozása

(csiszolás

stb.) g y o r s a n végezhető, térfogati- és alakváltozásoknak pe­ dig

egyáltalában

nincsen, vagy

csak

kis

mértékben

van

alávetve. Utóbbi körülményre nézve N ö r d l i n g e r tanár u g y a n n e m tapasztalt különbözőséget gőzölt és nem gőzölt bükkfa kö­ zött, c s a k h o g y kísérletei

Németországban, a bécsitől

való­

színűen elütő mód szerént gőzölt fával történtek, ugy hogy mértékadónak e l n e m fogadhatók. A állott

bükkfának kiterjedtebb haladás

hazánkra

ipari

fölhasználásában

kedvezően

hatott,

amennyiben

u g y a n i s a bécsi asztalosok különösen a máramarosi m e l y e t gőzölve és természetes puhaságáért, rendkívül

tisztaságáért

kedvelik

és

állapotában

és könnyű

nagyobb

n a g y o b b árakat is fizetnek

be­

is

bükkfát,

használnak,

megmunkálhatóságáért

keresletének

megfelelően

érte, m i n t a többi m a g y a r vagy

esetleg g a l i c z i a i , s t y r i a i és cseherdőbeli bükkfáért. A

fennebb emiitett bizottság többek közt

még a r r a is

törekedett, hogy a bükkfát m i n t vasúti talpfát is minél k e ­ resettebb

és

minél n a g y o b b

körben a l k a l m a z o t t

fogyasz­

tási czikké tegye, és e czélból S c h w a c k h ö f e r és O s e r bécsi felsőbb gazdasági tanintézeti

tanárokat

fának Calcium

telítésének

Az

bisulfit-tal

való

kiküldte

a

bükk­

tanulmányozására.

eredmények azonban, ugylátszik, ez irányban n e m voltak

a várakozásnak megfelelők, legalább ezt k e l l

következtetni

abból a körülményből, h o g y a tartósságra

vonatkozó tapasz­

t a l a t o k a t eddigelé m é g n e m közölték, —

bár

m e g k e z d é s e óta már néhány év elmúlt.

a

kísérletek

A

bécsi mozgalomtól függetlenül

zinkchlorid- d a l

talpfának

való

eljárás a német v a s u t a k o n tett vetkeztében

nálunk a m.

tétettek

kísérletek

telítésére

kedvező

nézve,

mely

tapasztalatok

államvasutaknál

a

is

kö­

alkalmazásba

lett v é v e . A

m.

kir.

bükkfatalpat

államvasutak

használnak

föl

m i n d Zn CI^ vegyülettel legjobb

sikerrel.

itteni

600,000

s

v a n n a k telítve;

Az

azonban távolról sem

jelenleg

évenkint,

ezek de

tapasztalatokat

módjának

tani, h a n e m inkább annak, hogy a legtöbb

tulajdoní­

talpfatermelőnek

nincsen még m e g az a segédszemélyzete, m e l y a kényes,

gyorsan

romló

bükkfát

döntés

drb

talpfák

sajnos, n e m a

kedvezőtlen

s z a b a d a telités

a

után

rendkívül

kellően

ke­

z e l n i tudná. H o g y tényleg itt a h i b a , arról a s z a k a v a t o t t meggyőződhet, csak egy az

anyagot

fölületes

bükktalp

vizsgálat

átvételnél utján

is

legyen

jelen;

többnyire

nagy

mennyiségben r o m l o t t n a k fogja találni. V o l t közel 4 0 , 0 0 0 drb bükkfatalp értők n a g y

elnézés

találtak,

mely

faanyag

vagy

mellett

még

átvételénél is

telíthető fokát

s

bedugultak,

pedig

tehát

hogy

bele a telítő folyadék. H a i l y e n

a a

már

a folyadék csak i g e n vékony rétegét hatja ugyan,

o l y anyagot

volt,

a

többi

és

fehér

sejtszövetének

annyira

talpfákat

nem

A

összeron­ hatolhatott

telíteni át

akarnak,

a

fának,

de a fa

b e n a romlás tovább fejlődik, u g y h o g y a talpfa múlva a s i n nyomása alatt

a

helytelen

a

belsejé­

rövid idő

összeroppan.

m a g y a r termelők még m i n d i g saját kárukon

tapasztalják

szak­

vörös fa

épenséggel

külső részek tehát konzerválódnak

p l . , hogy

a kiküldött

5°/o-nyi

mutatta;

l y u k a c s a i és edényrendszere

eset

állapotban

fülledt volt, v a g y

redvesedés mindenféle gálódtak

csak

könnyen

fatermelésnek

okulva

következményeit,

a m e n n y i b e n az érdekelt vasúti igazgatóság ezerszámra uta­ sítja vissza a szállított A

bükkfatalpakat.

6 0 0 , 0 0 0 drb bükktalpfára nálunk évenkint,

hogy egy

köbm.

törzsfából

számitva — átlagosan

—

egy

talpfára

tekintve,

0.1

fát

z

m

6.5 d a r a b talpfa kerül k i , tehát 3 5 %

hulladék m u t a t k o z i k , k e r e k e n

százezer tömörköbm. bükkfa

k e l l , tehát igen tetemes százaléka az e d d i g tényleg j o b b módon értékesített

bükkfa mennyiségének, miből tehát a bükkfatalp

kérdésének

jelentősége

erdőgazdaságunkra

nézve

i s m e r h e t e t l e n . D e a v i s z o n y o k ebben az irányban

félre­

is j a v u ­

lóban v a n n a k , a m e n n y i b e n néhány termelő, k i bükkfatalpak szállítására ugy, hogy

vállaltkozott, a döntés

után

saját

maga

rögtön

állit

föl

kialakított

telitőtelepet,

talpfát

íziben,

mielőtt az még romlásnak i n d u l n a , Telitheti. .leien Amendt-féle

közleményemben a z o n b a n telítéséről s

az

e

módon

kettákra való feldolgozásáról akarnék A

bükkfának

inkább

a

bükkfának

t e l i t e t t fának

par­

szólani.

tudvalevőleg k e l l e m e t l e n színe

és

nem

szép rajzolatai m e l l e t t még az a nagyon hátrányos tulajdonsága is van, hogy a vizet rendkívül könnyen fölveszi s aztán épen oly könnyen bocsátja k i magából, e mellett feltűnő n a g y mérték­ b e n változtatja méreteit és alakját, r e p e d e z i k , v e t e m e d i k stb., egyszóval némileg

örökösen

»dolgozik«.

kedvezőtlen körülmények

megromlik.

E

tulajdonságoknak

véve is olyan, hogy

a bükkfát

Másfelől között

pedig

is i g e n

mindegyike szobapadlóra

már

gyorsan

egymagában alkalmatlanná

teheti, a n n y i v a l is inkább a l k a l m a t l a n n a k mondható erre czélra tehát a bükkfa,

minthogy

az

emiitett

a

tulajdonságok

rendszerént együttesen m i n d fellépnek. M i n d a n n a k daczára azonban és p e d i g egyrészt a miatt, hogy a tölgyfa, m e l y e t e d d i g kizárólagosan használtak keményfa padlók

előállítására,

megdrágult,

másrészt

pedig

a miatt,

h o g y a bükkfa nagy mennyisége mellett e g y s z e r s m i n d olcsó is, a r r a van u t a l v a az építész is meg a szükségletét

lehetőleg bükkfából

faiparos

fedezze.

i s , hogy

Hosszú

időn ár

kísérleteztek már eredménytelenül a czélból, hogy a bükkfa parkettára való alkalmazhatásának végre A m e n d t

egy már régebben ajánlott szabadalmazott eljárásának lehetőleg

már

teliti.

fenyőgyantát

A

oldószerrel olajok)

kérdését megoldják, m i g

Károly, o p p e n h e i m i építőmesternek

kész

áru

(benzin,

feloldják

eljárással az

a czélt elérni.

a lényege, hogy

alakjában

a telítési

és aztán

Amendt

a

közönséges

folyamat

gyantaolaj,

sikerült bükkfát

gyantával

előtt

magasabb számú

valamely kátrány-

légnyomás segélyével szorítják

be a fába. Az

e czélra használt

készülék

két

vaskazánból v a n ,

m e l y e k m i n d e g y i k e 4.5 m hosszú, 1.0 m átmérőjű, s melyek légaz

és nyomószivattyuval hozhatók k a p c s o l a t b a épugy, mint a Burnet-féle

készüléknél

történik.

A z Amendt-féle

készülék azonban egyszerűbb mint amaz. A fölszerelést kiegé­ szíti még néhány l o w r y (kocsi) a fa beszállítására, továbbá az oldatok készítésére szolgáló néhány edény. A z egész b e r e n ­ dezés 6 0 0 0 márkába kerül. E z z e l a készülékkel naponta (charge), nyáron 5 — 6 adást 25—40

l

m

területre

való

és

telíthetni: télen

4 adást

pedig

adásban

padlóléczet,

egy-egy átlagosan

tehát,

J

naponta 1 2 0 m - t . A jól kiszárított állítják,

és kész parkettát a

állítólag azért, hogy az

készülékben föl­

oldat j o b b a n

belenyomul­

hasson. A

telítés

magas

légnyomás

aztán a vastagabb fát is egész

mellett

történik,

tömegében áthatja

és i g y a telítő

anyag. P a r k e t t a léczek telítésénél állítólag n e m olajat,

hanem

más folyadékot finomabb A

használnak

oldószerül (valószínűen benzint,

kőolajat, esetleg terpentinolajat). 2 5 mm v a s t a g

2

1 m - e , ha

a

jól

kiszántott

léczek 4 0 cm hosszúak,

p e d i g 6 0 cm hosszúak,

-

1 1—1*2

lítő a n y a g kilója belekerül tehát

1

32-4

fillér.

Ȓ-enkint

A

27

fönti

telítésnél 5

fölmerülő

márka, a

fölvesz 1-4 kg, h a

kg telitő

fillérbe,

munkabér

naponta

mányokba fának

(a

szállítás

gyáros

előleges

a

költsége

3

és

a

költsége

4 0 cm

s

0'25

után a R a j n a

a

szomszédos

mel­ tarto­

2

m - e n k i n t 5 fillér; a

parkettához ugy, hogy a 2'63

való

csapok

telitett par­

márka 1

3

w -enkint.

közönséges, n e m telített bükkfa p a r k e t t a p i a c z i

h a a léczek

m

gópmunkára.

1

e g y e n k i n t u g y a n a n n y i b a kerülnek, A

120

dija 1 m - r e :

parketta

piaczaira),

szárítása

ketta e l ő á l l í t á s i

költség

következő : 2 munkás dija 2 ' 5 0 megmunkálás

a n y a g költsége 1 m

lett 1 6 0 m á r k á j a

telítési

mellett 3 7 ' 8 , illetve

márka kézi munkára és u g y a n a n n y i a Az

anyagot. A te­

a

hosszúságok

p a r k e t t a telítése mellett a márkával:

bükkfa-padlólécznek

hosszúak,

ára

2

1 íw -enkint 4-0 márka, ha

p e d i g a léczek 6 0 cm hosszúak:

3 5 0 márka, de ehez még 2

külön hozzászámitfcetik a közvetítési dij 1 m - e n k i n t 2 0 — 2 5 fillérjével.

H o g y h a még

tekintetbe vesszük azt, hogy a te­

2

litett parkettát 1 w - e n k i n t 5 0

fillérrel

drágábban

fizetik,

könnyen kiszámíthatni, hogy m a g a a bükkfa p a r k e t t a gyár­ tás i g e n jól jövedelmező üzlet;

c s a k h o g y a telitett parket­

tánál az 5 0

szemben körülbelül

összegű

fillérnyi

telítési

ártöbblettel

költség

áll;

a

telítés

tehát,

lítást is tekintetbe véve, különös pénzügyi előnyt

azonos a

szál­

nem mu­

tathat föl. Másrészt a z o n b a n telitett

bükkfapadló

szemügyre

csak

korlátolt

k e l l venni, hogy a nem mennyiségben

kél el,

m i g a telitett

parketta

nagy

kelendőségnek

örvend; igy

aztán a telítés a gyárosra nézve a n a g y o b b forgalom követ­ keztében pénzügyi szempontból is előnyősnek mondható. A

föltaláló az

iránt

i? tett

kísérleteket,

lehetne-e vastagabb méretű fákat

is

hogy

véve

a

költségeket

utczaburkolatfának Telitett egy

figyelembe

telítésére 565

mm

telíteni vasúti

is alkalmazható-e h., 110

h o g y vájjon gyantával és talpfáknak, az

eljárás.

mm szél. és

5 9 mm

v a s t a g darab bükkfát és azt tapasztalta, hogy ennek eredeti 2 5 kg súlya a telítés következtében 2*9 kg-ra, noha

álgesztes

fölvett 1 0 9 kg

volt. E z e n

fa

növekedett,

tehát 1 m ' - e n k i n t

számitva

gyantát.

E g y másik 5 7 0 mm h . , 1 1 0 m szél., és 5 9 mm v a s t a g -

próbadarab, m e l y tiszta szinfa és e r e d e t i l e g 2 2 kg nehéz volt, telítés után 3" 7 kg-ot nyomott, tehát 1 5 kg gyantaoldatot vett föl, v a g y i s köbméterenkint számitva 4 0 5 kg-ot, tehát legalább is félannyi gyantaoldatot, mint a m i l y e n nehéz önmaga volt. Ebből a két kísérletből azt sorban v o n n i , h o g y az

álgesztes

a

tanulságot

bükkfa

lehet

sokkal

első­

kevesebb

telítő anyagot vesz föl, mint az egészséges szinfa, amit külön­ b e n már a Zn Ch vegyülettel való telítésnél s amire az álgeszt szöveti alkotásából is A m i a telítés költségét i l l e t i , számithatni A

azokat

is tapasztaltak,

következtethetünk. a következőkből

ki.

kísérletek foganatosításakor

jának 10"40 márka, az oldóolaj az ára, az

oldat p e d i g

12"78—13

márkába

a fenyőgyanta

100

kg-

1 0 0 %-jának 28 márka v o l t

o l y a n volt, hogy

annak 1 0 0

került. Feltéve, hogy az i p a r i

kg-ja

életben

fölhasznált bükkfa többnyire álgesztes, továbbá, hogy a bükkfa a kereskedésbe

kevés

kivétellel

már

többé-kevésbé

rom­

lásnak i n d u l v a , némelykor p e d i g már n a g y o n is m e g r o m o l v a kerül

(fülledtség, b a r n a és fehér redv), és i l y állapotban a

gyantaoldatból

is

csak

keveset

vehet

föl,

a

valóságot

leginkább megközelítjük, h a a föntebb

idézett két

eredmény

átlagos

szerént kg-nyi 13

középértékét

fogadjuk

el

fillért

számítva,

-

3 3 4 1 márkába 3

köbtartalma O ' l

szerént

adatnak.

E

egy köbméter bükkfa átlagosan ( 1 0 9 + 4 0 5 ) : 2 = 2 5 7 gyantaoldatot vesz föl, ugy, hogy

talpfa

kísérleti

talpfánkint

m,

3'34

kerül. M i n t h o g y egy

a telítési márkát =

a telítés % - o n k i n t

költség ezen 1'90

frtot

eljárás

tenne k i

v a g y i s többet, mint a bükktalp 8 5 k r n y i árának kétszeresét. Látni tehát ebből, hogy csak magának

a telítési anyag­

n a k a költsége — eltekintve a munkabértől, kezelési költ­ ségtől és a nyereségtől, — már is oly feltűnő talpfák

telítésére

ezt

az

eljárást

nagy,

alkalmazni

hogy

n e m lehet.

I g a z u g y a n , hogy a gyantás fának rendkívüli tartőssága v a n ; ez a körülmény azonban a talpfánál

n e m i g e n vehető szá­

mításba, a mennyiben a talpfa tapasztalat szerént legfeljebb 12 évig használható, m e r t ez idő alatt a sintalp bevágásá­ ból keletkező m e c h a n i k a i utánmunkálásnak

kopások következtében

vettetvén

alá,

annyira

a

meggyöngül,

talpfa hogy

azután már k i k e l l cserélni. Hasonlóan állunk az utczai a költségekkel, m e r t szükséges a n y a g 1

a 9 0 mm 2

m -enkint

faburkolatokat magas

illetőleg is

koczkák

3 márkába

telítésére

vagyis 1 frt 71

k r b a kerül. M o n d h a t n i tehát, hogy a gyantával való

telítés csakis

az építkezésnél és az a s z t a l o s i p a r b a n fog nagyobb szerepet játszhatni, a h o l rendesen k i s e b b vastagságú fára v a n szük­ ség, m e l y n e k

telítési

költsége n e m lesz

túlságos

nagy, a

fa p e d i g az eredeti kellemetlen halvány pirosas szin helyett a v i a s z k o l t tölgyfáénak teljesen megfelelő

szép sárgásbarna

szint k a p és emellett egyéb káros

tulajdonságait

mind

elveszti.

fizikai

is

Bükkfa

A) V á l t o z á s a k i t e r j e d é s b e n és s ú l y b a n a n e d v e s levegő befolyása alatt. E r e d e t i suly ej i, , , , . . ( hossz, mm A meretek nagysága a kiser- ) ^ ^ l e t előtt ( vast. g z

h o

s

s z

m

A méretek nagysága a kisér- { , . let után (11 nap múlva) j

m

*

3 nap n m l v a A fölvett vízmennyiség snlya % - b a n fí) N e d v e s h o m o k b a h e l y e z e t t bükkfának kiterjedésés súlybeli változása. E r e d e t i suly q A méretek nagysága a kisér- í .f let előtt j -* f vast. h o

z

3 z e l

h

S

»

S Z

A méretek nagysága a kisér- \ ° - , ' " " " let után (11 nap múlva) 1 ' f vast. > ' 3 nap múlva s

A fölvett vízmennyiség súlya % - b a n f

)

7

*

*

9

»

»

' 11 » C) N e d v e s k e n d ő k b e t a k a r t bükkfának kiterjedésés súlybeli változás. E r e d e t i suly g h o s s z

A méretek n a g y s á g a a kisér- \ szél. l e t előtt vast.

m

"'

i

A méretek nagysága a kisér ( hossz, mm " l szél. » let után (vast. » 3 nap múlva 5 » A fölvett vízmennyiség 7 , súlya % - b a n 9 » 11 • *) Teljesen megvetemedett

I.

II.

Teljesen telítve

Részben

:3 ^2

telitvo

804 400-8 90-0 22-0 400*8 90-0 222 1-2 1-5 1-7 1-7 1-7

548 3000 97-6 23-5 300-8 99-8 23-5 2- 7 3- 8 4- 4 47 4-7

348 302-0 91-8 240 302-5 93-5 24-5 3-7 5-3 5- 7 6- 3 6-3

7038 400-5 90 0 22 5 400-5 91-0 23-0 2- 9 3- 7 4- 9 5- 9 6- 6

548-5 300-5 98 ü 22-5 300-5 101-0 24-0 4-6 7-0 875 1084 12-12

462 300-8 91-4 24- 5 300-8 94-8 25- 2 8-2 11-3 13 7 16-45 18-20

465-5 400-0 89 8 19-8 4010 96 0 21-0 15-3 19-2 212 23-28 2 5 7 *)|

504-5 300-0 98-5 22- 5 3008 101-8 23- 8 3-6 5-7 7- 0 8- 4 9- 6

465-0 299- 0 91-8 24- 4 300- 0 940 25- 0 4-5 63 8- 6 9- 2 10 5

419 400-5 89-5 19- 6 4010 910 20- 5 6-2 8-8 10 6 11-0 11-45

H o g y m e n n y i r e csökken a gyantás bükkfának vizfölvevési képessége a 8 8 1 . oldalon

és ennek folytán látható

dagadása és aszása is, ezt

adatokból

T h i e l , d a r m s t a d t i műegyetemi

Ítélhetni

m e g , melyeket

tanár tett közzé.

E z e n adatok szerént a gyantával telitett bükkfának mé­ r e t e i s o k k a l k i s e b b változást szenvednek, továbbá telitett álla­ potban a bükkfa k e v e s e b b v i z e t vesz fel, m i n t h a nincs telitve, és kevesebbet, m i n t a n e m telitett tölgyfa s a n n a k

következ­

tében a vetemedésnek is s o k k a l kevésbé v a n kitéve. M e g j e g y z e m még, h o g y a fönnebb k i m u t a t o t t nagy telítési költségek véleményem szerént tetemesen apaszthatok volnának. H a u g y a n i s a faanyagot készülékkel

összekapcsolt

és

a

telítés után rögtön

gőzzel

fűtött

lepároló

száritókazánba

hoznók, az illó oldószert i l y módon a telitett fából tatván s lehütvén, uj oldat készítésre többször

kipárolog­ egymásután

is felhasználhatnék. A

g y a n t a o l d a t t a l való telítés módja

valószínűleg

ná­

l u n k is meghonosodik, m é g p e d i g az épitő i p a r b a n , s neve­ zetesen a parkettagyártás terén ; állitólag u g y a n i s egyik fővá­ r o s i iparos a s z a b a d a l o m kihasználási jogát e z z e l a bükkfa

megszerezte s

értékesítési v i s z o n y a i n a k javítására tagadhat-

l a n u l üdvös, és egyúttal elég j ó jövedelmet ígérő hozott.

áldozatot