• A GYEPGAZDALKODASI-RENOSZER VALTAS MEGALAPOZASA SZAKMAGYARORSZAG HEGY-DOMBVIOEKEIN
U. Toth Sebestyer, tudomAnyos fomunkatArs GATE "Fleischmann Rudolf' MazOgazdasAgi KutatOintezet Kompolt 5akunk eldtt ismeretes, megel5z5
hogy a mdsodik vi1Aghdbordt
iakben az AllatdllomAny BO %-a a gyepeken ne-
velkedett, A nyolcvanas dvek kdzepere igEn
eras
es
gaz-
dasAgi szampontb6I ertelmetlen fordulat kdvetkazett be. Ezekben az evekben a feletetatt takarmAny erteken bell a gyepszena erteke mindossze 4 % kbrali erte- karanyt k6pviselt. 1985-ben a gyepszenaterm6st 2,5 millid tonnAra baceUltek. Ebb61
az Allami
es szovetkezeti gazdasdgokban
77,7 %-ot hasznAltak fel. A megmarado 22,3 % mennyiseget pedig az egydb 199I-ben
es
magangazdas6gokban
hasznositott6k.
Eszak-MagyarorszAg hdrom megyej6ben a gyep-
terfilet 182 768 ha-t tett ki 206 termel6 egys6gben. Az egy egysdgre joto adages meret 1379
ha.
A szdnta dtlagoe lejtese alap3an vegzett csoportosftesunkb61 megtudhatd,
hogy hogyan vd1tozik e szempont sze-
rint a gyepterulet Atlagos meretc,. ill. a 100 ha s7Antora jutd gyepterulet (1. tablazat) Lzak-Magyarorszdg megyeiben.
265
-
rnri
retenek_l_akulgsa a sz6ntdi -
ter61 et gt1a9os lejtorneredsege szerint 1. tAblgzat
A gyepteriilet
A lejtd kateD6ria,
Sfk
ktlagos Frlrete, ha
Ion ha szdntara juta gyepterinet, ha 100
817
30,6
70,11
0,01
-
2,50
780
34,0
77,98
2,51
-
5,00
762
37,2
86,70
5,01
-
0,50
1080
58,0
133,03
8,51 - 12,00
884
56,8
130,213
1228
96,8
222,02
915
74,7
171,33
581
70,7
162,16
879
43,6
100,00
12,01
- 14,50
14,50 17,01
-
Atlag
17,00
A tdb16zatbal kiolvashata, hogy a sznto tlag ❑ s
lejte-
s.dnek hbvekedgs6vel nanek a gyep mOvelesi .gghaz tartozd terUletek is. Ez az osszefEiggds a korgbbi evekben meg kifejezattebb volt, de az 6rtInbvenytermaszis eroltetett trhoditgsa sok helyen a gyepek feltdres6t eredm6nyezte
meg
a fa-
kozottabb ertizio veszelynek kitett terilleteken is. A recli6n belUl ta1d/hat6 gyepternetek fele a lejt6s terUlet0 gazdas6gi egys6gek tersegehen
266
tala1hato.
A 123
ti r.
267
terUlat6 gazdasagban vdczett felmeresijnk alapjr, megalIapitattuk
gyeptez- bletek atIegos lejtese
s2erin-
ti megosz1Aaukat, ill, a tardlatek megoszlast is. A gazda6 i e 56gek sz
letak leitomeredeksea szerinti megoszla'se
2. tdDlAzat
A gyepterUlat atlagos lejtese,
A gazdaa6gi egysegek 601,50j
YES
me 0,01
-
2,51
5ZA1Cla
USSZeSen
Fad
A terdlet meguszlsa, %
enen
2,50
7
1
8
0,71
5,00
6
9
15
6,29
-
3
9
9,25
5,01
-
9,50
6,51
- 12,00
13
2
11
26
11,72
12,01
14,50
1
3
7
/3
21,03
14,51
- 17,00
6
5
10
21
16,02
17,01
- 21,00
2
6
11
19
18,76
21,01
- 25,00
3
7
10
10,60
25,01
-
-
2
2
2,82
21
61
123
100,00
Osszesen;
41
A 2. tAbl6zat )151 mutatja, hogy a 12 % 6tlegos 1eites0nel rtagyabb lejtameredeksdga gezdesdgokbsn
pes terDletek 81,75 %-a.
ts./d/hatd e
gyo-
Ez a teny talajvedelmi es Wesi-
t6si problemAkat egyar.ent falvet. Ugyanakkor arre 15 rdirAnyitja a figyelmet,
hcigy akft magangazdas6g, akft szb-
268
vetkezeti gazdasdg vagy legeltetesi tarsasgg szervezi, nysphasznositdst, arra kell tdrekedniuk, hogy az takarmdnyszUksegletenek minel nagyobb reszet a gyep biztositsa
8
ugyanakkor annak minel nagyobb hanyaUt legel-
tetdssel kell betakaritani a kbltsegtakarekoseft drdekeben. Az jllattacta vagy a Iegelot •berbeaddi gazddk szgm6-
ra nagy segitseget jelentene, ha legaldbb tdjank6nt hozzOvetinegesen ismerhetn6k az elert 65 elerhet5 fOtermesekat, az ennek fiiggvenyeber kialakithatO d13.ats6r6sega- t, a megvalasithatO legeltetesi idElszakokat, nem is beszeive az elogilithat6 611ati termekek mennyisecer51, .A gyepek jdvobeni rendelteteset, a rnai rendeltetes meovajtortatdejt
feltetienUl
es kbzsegenkemt -
tervez-
ni kell. A vgaasztdst nem szabad azonban az egyerek, a tulajdonosok szabad elhat6rozdsdra - a nernzeti
kincs
bizni. A termatalaj
folbtti rendelkez6s a jidvffiben sem
kepezheti a tulajdonjoo reszet.
A hegy-dombvideki tdjak
esszeriles normdlis mez6gazdas6gAnak kialakftdsa erdekehen el o kell segiteni a jó gazddikod6si lehetosegeket biztosit6 tagositast. A szetszOrt fOldtulajdon rombolo hatgesal van es lesz a gazdAlk ❑ dak jiivOjere a gyepgaz-
dgIkodgsban is_ A mezogazdas4 6s ezen beldl a gyepgazdasagi terme: les AtgIlft6sa es osszehangoAsa a hasznosito Agezatokkal, - hosszabb idiot
vesz igenybe, ha felt6telezzLik, hogy
269
es k5rnyezetved5, ugyanakkor pedig szociAlin biztonsjgot is nytljto gazddlkodO ecysegeket kell kialakftani. 'A legfcntosabb lepesnek tOnik, a nbvenytermesztes az Anattenyesztds
[itakepesse
tetele, a muItbeli
es
eltere
alapckon nyugva egyans6ly Ietrehozdsdval. Ehhez azonban a jelenleginel nagyobb ra van
mertek6
bsztonzesre es tAmogatds-
szekseg.
.MiutAn elismerjUk, hcgy a hegy-dombvidekeinken a gyepek az Allattenyesztes alapveto b zisai lehetnek, celszer0
hozzelatni e
bdzis kialakitdsAhoz.
A kasz616 vagy leceln celjaira alkalmatlan terUleteken celszeril elegyes erdat letesfteni. Ugyanakkor a
szantel
problemas resznit gyeptelepitessel, az evelb pi1-
lang6sok arAnyAnak nbvelesevel tehetyik clyannA, Nagy megfeleljer a talai- 65 kdrnyezetved8 tdjgazdAlkodAs kbvetelmegyeinek. A melegeci-szArazodo egha,llat miatt egyre bonyolultabb lesz a gyepek hozamszint.Iet ndvelni, vagy egy ellogadhatd
szinten megtartani. A
gazddknak tAmcgata- sra lesz szuksege,
ha megfeleld tala.lvddelmet 65 vlzvissza,tartjst akarnak
s1-
erni gyepterinetsiken. Ha feltetelezzOk, hogy a hegy-dombvidekeinken nemcsak a ts41Ad igenyeit
kielegito
gazdasdgi meretek jonnek letre,
hanem tobbek termelese a piacokra orientdiddik, azonnal felmerUl a
kerdee
az elaChatá termdket milyen
termelieszkb-
zbkkel es mekkora terme1esi kbltseggel dilithatja e16 a gazdAlkodO.
270
Mar az eddigiek saran is tudtuk, hogy .
a
kedvezo anat-
nagys4got a munkaer6 kihaszndltsdga szabja meg. !;:pnen exert a takarmanykeszleet csak akkor szabad
ntivelni
ha az nyerezeggel ertkesithetia vagy az d1latallom6ny jo• vedelmezben tudja hasznosftani. Ennek slier -16ra a jov6beni . fujlesztest latoloata gazd6k okosan teszik, ha kikerik szaktanadaadak vagy szakertok velemenyet. Helyes, ha vela • ellen5riztetik elgondoldsaik helyesseget, vagy \rank kbzdsen keszitik el a fej1esztesi tervet, amibol azutAh evenkant
megdIlapithato
leaz novelheto-e az allatallomany es
megtermelheto-s az Allomany szamara szUksegss takarmdny, A jtveben sok
anon, hogy a tant. csadok 6s
nacsad6 szervezetek milyen hatekonysgggal
a
kapcsoleidnak be
a hegy-dombvideki adottedgoknak megfele15 dazdglkod6s kitdsrdba- Ezen kivi.k3 nacy indul be videki
a
a
jelentfisege
ta-
kiala-
annak is nennyire
szarvasmarha nevelesi egyittm6kbdes a hegy-domb-
es mas tejkbrzetek koz6tt. Fontas az is, hogy hog an
alakul a
tejuzemek
es a
v6g6hidak kapdsolata a t&Ikbrzetek
gazdalkoddival i gazdaszbvetkezeteivel. Nern szabad elfelejtenunk, hogy a hegy- dombvideki gazddlkodo egyaegek csak akkor lehetnek es meradnak versenykeesek, ha a piaci. hdlzatukat 161 megszervezik, s garan-
tal.jdk a termekeik randkivdli J6 minOseget. Ezsn feIteteleket vagy maguknak a gazdaknak vagy kooper6diels szervezeteiknek kell megteremtehi mivel hbsszabb tvon sem 5zdmithatnak jelentasebb kbzbonti segits6gre.
271
Irodalom Bbler, R. Ma5snahmen zur Verbesserung der Produktionsgrundlagen in der Berglandwirtschaft and AIowirtschaft. Landw. Ob. Schweiz, Bern, 1961. 10. 3. 443-574. p. Holden, J.S.: The profitability of hill contry
development.
Agricultural Economics Research Unit New Zealand 1965. Lincoln College University of Canterbury. New Zealand, 1965. 1-30. p. Hubdcek, J. - KocovA, M. - et. al: Organizacija szePszkohozjajsztvennogo proizvodsztve v gornuh oblasztjah. ReferativnU) obzor, MCISzLH. Praga 1965, 157. pi_ Kralovgnyszky U. Pgl: A gyaogazdalkadjs eredmenyei
,
fejlesz-
tese es lehet6segei a feherjecazdilkodds tflkrben. Szemleletvgltozgsta magyar gyeogazddlkodsban. -OMFB, Budapest, 19B5. 9-12. p. BekOsi Teith Sebestyen - Krisztidn Rizef - Toth Sebestyenne Gyula Kertdsz Istvan: A hdstermeles fejlesztese szak-Magyar-
orszggon GATEKI-BOOVINA, Kompolt-SzikszO, 1980. 156 p.
272
os4zefoglalgs
7.szak-Magy2zorsz6g jel-uotas gyepteruletekkel rendl-
.
kezik. 07emein benl, minnO1 meredekebb a szantO terdietek Atlagos laltese, ann61 naoyobb a gyepek atlagos terUlete. A gyepterdletek tbbb mint 80 %-a 12 %-n61 nagyobb meredeksegO. Ez betakaritas gepasitesi, talajvedeLmi
es hasznosit4 - 411- dtfEj megvaliTsztdsj ker d&se_
ket is falvet a jOvedelmezaseg meIlett. A problem;jk megoldasara fbitetlen melbegysegenkenti tarvezesre v8n
kozsegi, voy ter-
szukseg. Biztositani ken
a jó gazdalkoddsi lenetos6get megalepozb tagositst. A t6j- es kdrnyezetvedelem
mindenkeppen elvezzen elanyt. az
61lattarta, ill. gyephasznosito bdzisok kialakit6san61. A gazdAknak anyagi alapokra es szaktan6ceokra is szuks6g6k van. Tdmogatni kell a tgjkdrzetek, kbzdtti
kooperdcld
kJ-
alakul5sdt a szervasmarhatartasban. Majdnem mindezt mucelaz6en kell gondolni e piaci 115115zat megszervezeser61, • ahol a jo minase90 termekek mindenkor vevore
273
Foundation of change of the grassland management system on The highlands of Northern-Hungary
Toth Sebestyen, cheaf research fellow GATE "Fleischmann Rudolf" Research Institute - Kornpolt
There are grasslands on large areas of Northern-Hungary. Considering one agricultural unit the situation is the following: the higher the inclination in average the larger the grassland. The majority of grasslands, more than 80%, have a gradient of more than 12 per cent. This raises questions of harvest mechanisation, soil protection and choosing species of animal, besides profitability. Planning by habiiztions or by producing units is necessaly for solving the problems. Replotting or in other words block development, the basis of good farming, has to be done. Preference has to be given to land and environment protection during formation of animal keeping and grassland utilising units. Farmers need financial basis as well as advisory systems. The cooperation of various regions has to be supported mainly in the case of cattle keeping. Previously we have to think about the organization of market - where products of good quality can always be sold.
