TV-EGYETEM – Pannon RTV Szabadka, 2012
TARTALOM
A nemzeti közösség fogalmi meghatározása Nemzetek Szerbiában A vajdasági magyar nemzeti közösség jellemzése A nemzetek jövője Európában
A nemzet "az emberek olyan csoportja, amely tudatosan alkot közösséget, közös kultúrával és közös múlttal rendelkezik, pontosan kijelölt területhez köthető, közös jövőképpel rendelkezik, illetve jogot formál az önrendelkezésre" (Guibernau, 1996)
Max Weber a nemzetet olyan csoportnak tekinti, amelyre a közös eredet által adott megkülönböztetés öntudata a legjellemzőbb Ernest Gellner: az állam és a gazdaság modernizációs folyamataival összefüggésben alakult ki a nemzet A tőkés állam által sugallt nacionalizmus teremtette a nemzetet: kultúra homogenizálása
Anthony Smith szerint a nemzet a modernizáció eredménye, ám a megelőző történeti korokból erednek az etnikai „magvak”. Kollektív identitás léte. Ezzel ellentétben alkotta meg Benedict Anderson konstruktivista elméletét: a nemzetiség és a nacionalizmus kulturális konstrukciók (a 18. század végén alakultak ki)
A nemzet „elképzelt közösség”, amelynek kohéziós ereje a kulturális elit által divatba hozott és a nyomtatott szó révén elterjedt közös nyelv.
UNIVERZÁLISAN NEM LEHET MEGHATÁROZNI A NEMZET FOGALMÁT KÉT ELMÉLET SZEMBEKERÜL VAGY KIEGÉSZÜL? 1. Államnemzet – egy területen, államban élő közösség, nyelvére való tekintet nélkül (pl. Francia forradalom utáni álláspont) Állampolgárság = nemzeti hovatartozás? 2. Kultúrnemzet – etnikumok amelyek, közös eredetet, nyelveket, kultúrákat magába foglaló történelmi jegyekkel rendelkeznek (például Magyarország nemzetpolitikája ma)
Magyarország (kultúrnemzeti meghatározás) magyar állampolgárok = magyar társadalom = magyar politikai közösség = magyar politikai nemzet
Szerbia (államnemzeti meghatározás) A nemzeti kisebbség az ország állampolgárainak minden csoportja, amely számbelileg eléggé reprezentatív ... amely hosszantartó és szoros kapcsolatban áll (az ország) területével, ám olyan jellegzetességekkel bír, mint a nyelv, a kultúra, a nemzeti vagy etnikai hovatartozás, a származás vagy vallási hovatartozás, ami alapján különbözik a többségi lakosságtól, és amely csoport tagjait jellemzi az a gondoskodás, hogy együttesen tartsák fenn közös identitásukat... Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/2002.)
Vajdasági magyarok közösségének jellemzői
TÉMAKÖRÖK Vajdasági demográfiai mutatók, migráció Iskolázottság, foglalkoztatottság Identitástudat Együttélési hajlandóság
Vajdaság etnikai térképe Kocsis Károly, MTA
195.000 lakósból 76.1% Magyar 20.0% Szerb
Dél Magyarország területe
Vajdaság etnikai térképe Kocsis Károly, MTA
476.000 lakósból 59.2% Szerb 12.4% Német 10.6% Magyar 8.0% Horvát 5.8% Román 2.0% Szlovák
Török hadjárat után
Vajdaság etnikai térképe Kocsis Károly, MTA
1.516.000 lakósból 33.8% Szerb 28.1% Magyar 21.4% Német 6.0% Horvát 5.0% Román 3.7% Szlovák
1867-es kiegyezés után Magyarország fellendülése
Vajdaság etnikai térképe Kocsis Károly, MTA
1.624.000 lakósból 37.8% Szerb 23.2% Magyar 20.2% Német 8.2% Horvát 3.9% Román 3.9% Szlovák
Hatalomváltás 1918-1921 Trianoni békeszerződés után
Vajdaság etnikai térképe Kocsis Károly, MTA
2.032.000 lakósból 65.0% Szerb 14.3% Magyar 3.8% Horvát 2.8% Szlovák 1.5% Román 0.2% Német
Jugoszlávia szétesése után
Szerbia nemzetiségi szerkezete, 2011 Homogén nemzetállam
90%
80% 70% A vajdasági magyarok 60% létszáma csökken: 50% tömbben 10,4220,64% 40%
Okok: 30% elvándorlás és a fiatalok gyenge 20% gyermek10% vállalási hajlandósága
0% szerbek
magyarok
romák
bosnyákok
horvátok
egyéb, nem nyilatkoztak
VAJDASÁG ETNIKAI SZERKEZETE, 2011 A multietnikus és multikulturális környezet elszerbesedése Magyarok részaránya csökken 13%
70%
60%
50%
40%
A növekvő nemzeti30% közösségek: szerbek, romák 20% Túl sokan nem nyilatkoznak
10%
0% szerbek
magyarok
szlovákok
horvátok
romák
egyéb, nem nyilatkoztak
Vajdaság lakossága elöregszik, gyenge a gyermekvállalási hajlam (kivéve a romákat) Becslés: 8% a magyarság számának a csökkenése A fiatalok gyermekvállalási hajlandósága kitolódott 30 év fölé - a karrierépítés céljából, sokáig képzik magukat, munkahely-kereséssel bajlódnak - a migráció feminizációja világfolyamat, amely a nők nyitottságát, vándorlási hajlamát jelzi
MIGRÁCIÓS KUTATÁSEREDMÉNYEK a vajdasági magyarok körében (Tóth 1996, 2001; Gábrity Molnár 2001, 2008; Mirnics 2001, Illés–Kincses 2009)
Az utóbbi két évtizedben a Magyarország felé irányuló szerbiai emigráció: 1. A gazdasági migrációt, kiváltották a szerbiai rendszerváltást követő privatizáció sikertelenségei, a tömeges munkanélküliség, a társadalmi bizonytalanság 2. Az országhatáron átívelő gyakori ingázást eredményezte a kétlaki vállalkozások beindulása; a mindkét országban lezajló üzletelések/kereskedelem, kisvállalkozások, tőkebefektetés 3. A karrierépítés célú migráció formái: fiatalok tanulási és továbbképzési célú kitelepülése, szakemberek ingázása 4. Etnocentrikus migráció (a délvidéki magyarok kontaktzónái, kapcsolati tőke vonzáselemei) 5. Nyugat-Európa felé irányuló tranzit migráció („ugródeszka” – gazdasági/munkavállalási és karrierépítési motívumokkal)
HATÁR MENTI MIGRÁCIÓS TÉRSÉG
A SZERB-MAGYAR HATÁRSÁVBAN KIALAKULT JELLEGZETES MIGRÁCIÓS TÍPUSOK STÁTUS SZERINT:
Letelepült bevándorlók (hosszú távú vagy végleges migráció; kettős állampolgárok) Áttelepült cirkulálók (gyakori hazajárás, kétlaki munkavégzés) Ingázó szezonális migránsok, átmeneti munkát vállalók (3 hónaptól egy évig) Tanulók, egyetemisták Menekültek/menedékkérők
JELLEGZETES MIGRÁCIÓS TÍPUSOK A VÁNDORLÁS CÉLJA SZERINT:
Gazdasági migráció, munkát keresők Kreatív típusok: vállalkozás, ingatlanközvetítés, kereskedelem (hosszú távú, gyakran visszatérési migráció) Szakmai tudást és karriert építők („agyelszívás”, szakember körforgás) A családegyesítők (házasodás, idősek eltartása) Állampolgárságot igénylők Rekreációt keresők, turisták
A VAJDASÁGI MAGYAROK LEHETSÉGES POZICIONÁLÁSA
Kisebbségi/hátrányos létmegélés Számbeli fogyatkozás Munkaerőpiaci esélyegyenlőtlenség Szervezetlenség, izolálódás Világos jövőkép-, stratégiahiány
Versenyképesség, iskolázottság Minőséges emberi erőforrás Foglalkoztatottság, vállalkozói hajlam Önszerveződés, nyitottság Pozicionálás, előnyök kihasználása
Vajdaság gravitációs intenzitásövezet
ERŐFORRÁSAINK VERSENYKÉPESSÉGÜNK ALAPJA Emberi erőforrás – szellemi- és fizikai értékképző képességgel, rugalmassággal, munkamorállal, multikulturális háttérrel Képzettség - az aktív foglalkoztatott lakosság 53,4%-a közép-, felsőfokú végzettségű
Határokon átnyúló új kapcsolati tőke, EU-s kommunikációs hálózat Többnyelvűség komparatív előnye Vállalkozói készség, kreativitás
Anyanyelvű oktatás – a magyar iskolahálózat Szerbiában
A MAGYAR LAKOSSÁG ISKOLAI ALULREPREZENTÁLTSÁGA -- 2002 Egyetemi végzettséggel rendelkeznek
százalék (%)
10.0 8.0 6.0 4.0
7.68 5.18 5.71
8.57
4.17 2.91
1.87 2.04
2.0
1.11
0.0 Vajdaság
Városok Összesen
Szerb
Falvak és egyébb Magyar
ISKOLASTATISZTIKA LEMARADÁST MUTAT A MAGYAR DIÁKOK % RÉSZARÁNYA A KÜLÖNBÖZŐ OKTATÁSI SZINTEKEN ALACSONYABB A NÉPESSÉGI RÉSZARÁNYTÓL (14,28%)
12,23
általános
iskola középfokú
11,15
főiskola
11,25 6,02
egyetem 0
2
4
6
8
10
12
14
ÁLTALÁNOS ISKOLÁK (magyar nyelvű oktatáshálózat viszonylag kielégítő) 27 községben, 78 általános iskola és 39 kihelyezett tagozat,
17.128 tanuló 947 osztályban
KÖZÉPISKOLÁK (fejlesztendő magyar nyelvű oktatásközpontok) 12 község 35 iskola
6648 magyar tanuló 315 osztály
FELSŐOKTATÁS magyarul: 1kar+2 főisk. részben magyarul: 8 Magyar egyetemisták száma 2,5 ezer + külföldön 1500
EGYETEM VÁLASZTÁSKOR „KUDARCKERÜLŐ MAGATARTÁS”
a legközelebbi városban tanul – költségkímélő megoldás – ingázás magyar nyelven – energiakímélő hálózathatás/városvonzás (tömb magyar térség) alkalmi munka mellett, magán karokon, vagy kihelyezett tagozaton távoktatással próbálkozik a magyar fiatal munkavállalók karrierje akadozik, ha a szerb nyelvtudásuk gyenge, vagy nem tudnak legalább egy világnyelvet is a fiatalok sokáig laknak a szüleiknél, a családalapítási terveik kitolódtak
Konklúzió: - a magyar fiataloknál pluszenergia befektetése szükséges - tudatos jövőépítés, a piacorientált szakválasztás és nyelvtanulás
TAPASZTALATOM: A magyar egyetemisták semmivel se butábbak a szerb hallgatóktól (sőt!), de egészen más viselkedésformát mutatnak, ha egy csoportban (osztályban) saját anyanyelvükön kisközösségükben kell teljesíteni, vagy ha egy vegyes nagycsoportban szerbül képezik őket. Magatartásuk önbizalommal, sőt kreativitással van teli, ha külön magyar osztályban dolgozok velük (a magyar hallgatók 1/4-e kitűnőre vizsgázik), de ha az amfiteátrumban 200 szerb hallgató mellé kerülnek: hallgatagok, mákszemnyire sorvadnak. A teljesítő képességük a felére apad. Miért hordják magukban a kisebbségi szindrómát? Vajon a szülő, vagy a környezet a hibás? Mikor és hol éri hátrányos megkülönböztetés a kisebbségeket? Csak a nyelvtudás lenne a gondjuk?
A MAGYAROK TÁVOL KERÜLNEK A GAZDASÁGI HÚZÓÁGAZATOKTÓL… A városban élők munkavállaláskor a szolgáltatásokat választják, míg a falun és kisvárosban élők a mezőgazdaság és a feldolgozóipar lehetőségeit keresik. A magyarság pozícióvesztése kimutatható: Az elit foglalkozások körében (állami szektorban közalkalmazott: bíróság, rendőrség, vagy a szakképzett, szolgáltatásban dolgozó), az ú.n. presztízsszakmák esetében a magyarság részaránya alacsonyabb az országos, de a vajdasági átlagtól is. A magyarságon belül jóval átlagon felüliek a mezőgazdaságiban dolgozók, fizikai munkát végzők, ipari munkások és a kisiparosok aránya.
Identitástudat, együttélési hajlandóság
Regionális tudatszint átlaga egyes térségek esetében (Forrás: Kárpát-Panel 2007)
Sor- Az egyes térségekhez tartozó válaszok középértéke szám
Átlag
1.
Vajdasághoz tartozónak érzem magam
4,57
2.
A kisrégióhoz tartozó, ahol élek
4,36
3.
A településhez tartozó, ahol születtem
4,33
4.
Európához tartozónak érzem magam
3,18
5.
Szerbiához tartozónak érzem magam
2,64
6.
Kelet-közép Európához tartozó
2,52
7.
Magyarországhoz tartozónak érzem magam
2,06
Ahol az 1 – egyáltalán nem; 5 – nagyon erősen
A VAJDASÁGI NEMZETISÉGI TÉRSÉGET A SZERB-MAGYAR VISZONYOK HATÁROZTÁK MEG A magyarok viszonylag magas nemzeti toleranciakészségről tettek tanúságot, de kifejezték elégedetlenségüket is a kollektív és individuális jogaikkal kapcsolatban: „világosan látták etnikai egyenlőtlenségüket” A szerb kutatók szerint nőtt a vajdasági magyarok körében a nacionalizmus, elsősorban annak a ,,polgári típusa, legális intézmények által kanalizálva” (Ilić—Cvejić, 1997)
A leghatásosabb befolyást a lakosságra a közvetlen környezetben megélt attitűdök gyakorolták: a településre érkező menekülthullámok, etnikai incidensek, a kortársak és a médiapropaganda.
A frusztráció, a megélhetési nehézségek, az általános kilátástalanság felszínre hozták a közember rejtett komplexusait is, sőt fogékonnyá tették őt a szélsőséges gondolkodásra.
3. grafikon: Igaz-e, hogy a menekülteknek előnyük van a miunkahelyszerzés terén? (Ilić, 2002: 17). Nem tudja 18%
Nincs válasz 1% Igen 44%
Nem tudja felmérni 17% Nem 20%
Kisebbségi pártok, civil szerveződés, nemzeti érdekvédelem
Megöröklött kulturális normák, előítéletek a családból
Globális kultúra és külföldi médiahatás
Etnikai fogyatkozás, hátrányos státusmegélés
Anyanyelvű oktatási és művelődési intézmények sorvadása
A vajdasági magyarság etnikai csoportosulását befolyásoló attitűdök
Interkulturális kontaktusok, többnyelvű kommunikáció hiány
Szerb állam centralista intézkedései és nemzetközi izoláltsága
Szerb menekülthullámok és etnikai atrocitások megélése
Negatív és pozitív viselkedéselemek Vajdasági magyarok meggyőződése, hogy alulhasznosítja a materiális és kulturális értékeit. A szórványban kiszorul a történelmi értékeiből (kulturális, oktatási intézményekből, nyelvhasználatából), anyagi javak birtoklásából (pl. földtulajdon veszteség, alacsony jövedelemszínt). A tömbben fellelhető az önszerveződési törekvés, hagyományőrzés, rugalmas illeszkedés a térség gazdasági igényeihez, a kettős állampolgárság igénylése és az Európa Uniós csatlakozás támogatása.
KONKLÚZIÓK
Szerbiában és Vajdaságban latens extrémizmus és radikalizmus húzódik meg a demokratizálódás mögött. Nincs nyílt idegengyűlölet, de jelen van a rejtett idegenellenesség. A lakosság zöme nemzeti előítéletekkel él, miközben nem ismeri eléggé szomszédjai nyelvét és kultúráját.
A másság elfogadását a másság megismerésével és kommunikációval erősíteni lehet.
A nemzet jövője és a globalizáció A globalizáció (a világméretű gazdasági integráció) és a regionális politikai és gazdasági integrációs törekvések (pl. Európai Unió) dacára nem beszélhetünk a „nemzetek haláláról”.
Szupranacionális (nemzetek feletti) jövő? Viták: „Vajon a nemzet és az állam kölcsönösen feltételezik egymást vagy nem?” „Milyen irányt vesznek a transznacionális integrációs fejlemények a világban?”
A nemzet történelmi forma, amely nem szűnik meg változni a gazdasági, kulturális és politikai folyamatok dinamikája okán. A nemzet tagjai folytonosan felismerik magukat a közösségben, de különféleképpen (egyedien) affirmálják hovatartozásukat. Nincs rögzített nemzeti identitás, csak folyamatos azonosulás létezik, ezért a fennmaradni vágyó nemzet folytonos reprodukciót igényel.
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
