Tudományos Diákköri Konferencia 2011 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ORVOSTECHNIKA

Tudományos Diákköri Konferencia 2011

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR

ORVOSTECHNIKA Helyszín:

MT épület, I. emelet Kiselőadó

Időpont:

2011. november 16.

Elnök:

Dr. Dévényi László, tanszékvezető

Titkár:

Nagy Péter, PhD-hallgató

Tag(ok):

Dr. Berecz Tibor, egyetemi adjunktus Dr. Szabadíts Péter, orvos-biológiai mérnök

9:00 Bán Melinda Sztentek röntgenes felvételeinek számítógépes vizsgálata Konzulens(ek): Ring György, ügyvezető igazgató RingMed Kft.; Dr. Bognár Eszter, egyetemi adjunktus 9:20 Hosszú Gábor Új típusú antiszeptikus „fixateur externe” csontrögzítő rendszerek mechanikai és anyagtechnológiai fejlesztése Konzulens(ek): Olasz Sándor, PhD-hallgató 9:40 Károly Dóra, Kakasi Zoltán Koszorúérsztentek ívkövető képességének vizsgálata Konzulens(ek): Dr Bognár Eszter, egyetemi adjunktus 10:00 Katona Bálint, Lengyel Ákos Nitinol sztentek elektropolírozása Konzulens(ek): Dr Bognár Eszter, egyetemi adjunktus; Nagy Péter, PhD-hallgató SZÜNET 10:40 Katona Bálint


Nitinol sztentek kémiai maratása Konzulens(ek): Dr Bognár Eszter, egyetemi adjunktus; Nagy Péter, PhD-hallgató 11:00 Lengyel Ákos Nitinol sztentek beültetési metódusa Konzulens(ek): Dr Bognár Eszter, egyetemi adjunktus; Nagy Péter, PhD-hallgató 11:20 Nádai Lilla Fogszabályozó eszközök vizsgálata Konzulens(ek): Dr Bognár Eszter, egyetemi adjunktus 11:40 Sélley Torda László Sztentek bevonása biológiailag lebomló polimerrel Konzulens(ek): Dr Bognár Eszter, egyetemi adjunktus; Dr. Szilágyi András, egyetemi adjunktus


Sztentek röntgenes felvételeinek számítógépes vizsgálata Computer analysis of X-ray images of stents Bán Melinda BSc, II. évf. Konzulens: Ring György, ügyvezető igazgató RingMed Kft., Dr. Bognár Eszter, egyetemi adjunktus, ATT Hazánkban a szív koszorúereinek betegsége az egyik leggyakrabban előforduló és gyakran infarktushoz, esetleg korai halálhoz vezető megbetegedés. Ezek kezelésének alapvető módszere a bypass műtéten kívül a szívkatéterezés, azon belül is a sztentelés. Ennek során az elzáródott érbe vezetőkatéteren keresztül, vezetődrót segítségével bevezetnek egy ballonra szorított fémhálót - a sztentet. A ballon feltágítása után a kitáguló sztent nyitva tartja az elzáródott ér lumenét, és helyreáll a szívizom vérellátása. [1] Az angiográfia az erek kontrasztanyagos feltöltésével történő röntgensugaras vizsgálat. Éppen ezért kiemelkedő fontossággal bír a sztenteknek a klinikumi képalkotó eljárások során mutatott láthatósága. Egy angiográfiás vizsgálat során az orvos e kép alapján pozícionálja a vezetőelektródát. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagtudomány és Technológia Tanszékén már a tavalyi év során elkezdődtek a sztentek röntgensugaras láthatóságának vizsgálatát szolgáló kutatások. Előző TDK-dolgozatom témája a tanszéki kutatások során kifejlesztett relatív láthatósági paraméter C programozási nyelven történő programozása volt, illetve az akkor sztentekről készült képek ezen programmal történő feldolgozása, az eljárás tesztelése zajlott különböző röntgenbeállítási paraméterek mellett. Az eljárás adaptálásának sikerével a vizsgálatok tovább folytak. Jelenlegi dolgozatomban ismertetem a korábban elért eredményeket, a módszer finomítását, illetve kitérek a láthatóság további javításának lehetőségeire: a szürkeségi skála finomítására, az utólagos képalkotási eljárásokra, a sugárparaméterekre, dózisautomatikára, expozíció hosszára, röntgensugár keménységének korrigálására, az anód izzáskor való vetemedésére, a forgóanód fordulatszámára. Ismertetem ezeken felül a borda-vastagság változtatásának hatását a lehetséges mechanikai határokon belül, illetve a markerek tulajdonságait is bemutatom. Dolgozatom jelentős részében feldolgozásra került röntgenmikroszkópos videófelvétel is. Irodalom: [1] Bognár E, Ring Gy, Dobránszky J: Koszorúérsztentek anyagvizsgálata Anyagvizsgálók Lapja. 4 (2004) 127-132.


Új típusú antiszeptikus „fixateur externe” csontrögzítő rendszerek mechanikai és anyagtechnológiai fejlesztése Mechanical And Material Technology Development Of New Type Of Antiseptic External Bone-fixation Systems Hosszú Gábor, MSc I. évf. Konzulens: Olasz Sándor, PhD-hallgató, ATT Az ún. “fixateur externe” rendszer, azaz a külső csontrögzítési technika már Hippokratészt is foglalkoztatta az ókorban, szélesebb körű alkalmazására azonban csak az 1960-as évek végén, a vietnámi történések hatására került sor. A háború során ugyanis rengeteg csonttörést szenvedett sérültet kellett ellátniuk a tábori orvosoknak, akiknek gyors és egyszerű megoldást kellett találni a rehabilitációra, melynek alapja a csontok megfelelő rögzítése. Mára a módszer egyszerűségének, és gyorsaságának köszönhetően az egész világon elterjedt, az rögzítési eljárásból adódó nyílt seb okán a hivatalos statisztikák szerint a műtétet követően a betegek körülbelül 50%-ánál jelentkezik valamilyen elfertőződés [1]. Ennek leggyakoribb helye a szerkezet vázát a csonthoz rögzítő nyársak furata. Jelen TDK dolgozat elsődleges célja a posztoperációs elfertőződések problémának újragondolása, és egy modern antiszeptikus hatású felület létrehozása, annak részletes bevizsgálása, esetleges emberi alkalmazásának előkészítése. A kiírt feladat szerint a dolgozat második fő célja a nyársak mechanikai áttervezése a nagy múltú Péterfy Kórház Baleseti Központjának Szeptikus Osztályával együttműködve. Az ezüst antibakteriális hatását már az ókorban ismerték, napjainkban számos publikáció foglalkozik a nanoezüst esetleges traumatológiai alkalmazásán. Az ezüstözött implantátumokra azonban általánosan jellemző az ezüstréteg gyenge tapadása, így jelen tanulmányban ezt is figyelembe vesszük az újfajta baktericid bevonat létrehozásakor [2]. Egyszerű vegyszerekkel kicsapatást, majd polírozást alkalmaztunk, hogy kellő mennyiségű, jól feltapadt nano ezüst szigeteket hozzunk létre az adott felületen - közvetlenül a legfelső Beilby-rétegbe ágyazva. Az eredeti nyársak anyagát is megváltoztattuk. Az orvostechnikában alkalmazott saválló acélról titánra tértünk át a fémérzékenység elkerülésére, valamint a biokorrózió csökkentése céljából. A mechanikai fejlesztésem célja a pedig a primer csontrögzítés javítása. A fúrás okozta termikus nekrózis ill. mechanikus szöveti trauma miatt ugyanis közvetlenül a beavatkozás után a rögzítés stabilitása viszonylag gyenge. Az mechanikai fejlesztés, áttervezés több részből épült föl. Elsődlegesen a rögzítő menet profilját módosítottuk a jobb kötési szilárdság érdekében. Másodszor pedig a rögzítő nyársra - egy csigafúró élére hasonlító - másodlagos menetet illesztettünk, továbbá a nyárs hegyét is átterveztük a könnyebb becsavarhatóság érdekében. Műtét során kiemelten fontos az eszköz stabil befogása is, emiatt a nyárs külső végén található poligonkötést meghosszabbítottuk. A mechanikai és anyagtechnológiai áttervezés eredményeit mechanikai és kémiai tesztekkel vizsgáltam. Mechanikai kísérletek között szerepel a szakítóvizsgálat és a becsavarási nyomaték mérése. Az összetett kémiai vizsgálatok pedig a bevonat kioldódási és antiszeptikus tulajdonságainak ellenőrzésre irányultak; láng és egyéb atomabszorpciós vizsgálatokat, továbbá in vitro MRSA baktériumtenyésztéseket, valamint in vivo állatkísérleteket is végeztünk. Irodalom: [1] Johannes Schalamona, Thomas Petnehazya, Herwig Ainoedhofera, Ernst B. Zwickb, Georg Singera, Michael E. Hoellwartha: Pin tract infection with external fixation of pediatric fractures - Journal of Pediatric Surgery (2007.) [2] M. Bosettia, A. Mass"eb, E. Tobinc, M. Cannasa: Silver coated materials for external fixation devices: in vitro biocompatibility and genotoxicity - Biomaterials (2001.)


Koszorúérsztentek ívkövető képességének vizsgálata Investigation of trackability of coronary stent systems Kakasi Zoltán BSc, VI. évf., Károly Dóra BSc, IV. évf. Konzulens: Dr. Bognár Eszter egyetemi adjunktus, ATT TDK dolgozatunk elkészítésekor koszorúérsztentek vizsgálatával foglalkozunk. A sztent egy olyan, általában fémből készült háló, amelyet elzáródott, szűkült vagy meggyengült falú erekbe helyeznek fel. A sztentek egy típusa ballonra van krimpelve, amelyet egy vezetődróttal a kérdéses érszakaszhoz visznek. A ballon felfújása és kihúzása után az érfal belső oldalán lerakódott plakk már nem befolyásolja a vér szabad áramlását. Munkánkat a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszékén végezzük el, az ottani eszközök segítségével. Nagy előny volt számunkra, hogy nyári gyakorlatunkat a Boston Scientific Magyarország Kereskedelmi Kft.-nél végeztük, így a vizsgálathoz szükséges szentekből megfelelő mennyiség állt a rendelkezésünkre. Ez fontos szempont, mivel nem csak roncsolásmentes, hanem roncsolásos vizsgálatokat is végeztünk, amelyek után a sztentek bizonyos tulajdonságai már nem vizsgálhatók. Szintén a szakmai gyakorlatunknak köszönhetően több kórházba is eljutottunk, ahol élőben is láthattuk a szentbeültetés menetét, és megkérdezhettük az orvosoktól, hogy számukra milyen sztent-tulajdonságok vizsgálata vagy fejlesztése lenne fontos. Az így összegyűjtött információk alapján választottuk témánkat, mivel mindenképpen a való életben is hasznosítható eredményeket kívánunk felmutatni. Szakirodalmi áttekintést készítettünk a koszorúérsztentek ívkövető képességéről, hazai és külföldi forrásokra egyaránt támaszkodva. Többfajta vizsgálatot is elvégeztünk, hogy a sztentek világát jobban megismerjük. Többek között meghatároztuk:  a sztent-rendszerek profilátmérőjét (crossing profile),  a sztentek tágulási rövidülését (foreshortening),  a sztentmintázat leképezése után a fémmel fedett felületet (MSA), a legnagyobb és legkisebb területű cellát (cell size) és ezekbe berajzolható legnagyobb kör átmérőjét (maximum achievable cell diameter),  az oldalág 3 mm-es ballonnal való tágítása (sidebranch access) után a tágított cella területét, majd a tágított cellába berajzolható legnagyobb átmérőjű kör méreteit,  a sztent-rendszer hajlékonyságát (flexibility of the stent-system),  a névleges nyomással történő feltágítás folyamatát (NBP expansion),  valamint a radiális erőt (radial force). A sztent-rendszereken a vizsgálatokat sztereomikroszkópi vizsgálattal, pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálattal, fémmikroszkópos vizsgálattal, valamint szakítógéppel végeztük. A mérendő területeket a mintáról készített digitális képek képelemzőszoftveres kiértékelésével határoztuk meg. Elvégezzük a sztentek ívkövető képességének in vitro, azaz a szervezeten kívüli vizsgálatát. Összehasonlítjuk egy szimpla sztent és két egymásba tágított sztent ívkövető képességét. Az Ansys Workbench programmal végeselem számításokat is végzünk. Gyakorlatunk során voltunk a nyíregyházi Jósa András Megyei Kórházban, ahol Dr. Kőszegi Zsolttól több valós beültetés során nyerhető, in vivo angiográfiás felvételt is kaptunk. A felvételek alapján értelmezzük az ívkövető képességet, és összehasonlítjuk az in vitro vizsgálat során kapott értékekkel.


Nitinol sztentek elektropolírozása Electropolishing of nitinol stents Katona Bálint BSc, IV. évf., Lengyel Ákos BSc, IV. évf. Konzulens: Dr. Bognár Eszter, egyetemi adjunktus, ATT, Nagy Péter, PhD-hallgató, ATT A keringési rendszer védelme fokozott figyelmet igényel, mivel ez látja el szöveteinket, szerveinket a léthez szükséges oxigénnel. Ezzel szemben a statisztikai adatok azt mutatják, hogy az Európai Unióban a halálozások döntő többségét valamilyen szív- vagy érrendszeri betegség okozza. Gyakori az úgynevezett érelzáródás, amelyet az érben lerakódott, úgynevezett plakk okoz. Ez megakadályozza a vér akadálymentes áramlását és így szövetelhaláshoz vezethet. Ezek egy hányada az egészségtelen életmód következtében alakul ki, másrészről viszont a hibás gének okozzák ezt a rendellenességet. Ezt a problémát tudjuk sztenttel kezelni. A sztent egy csőből kivágott biokompatibilis fémháló, amelyet a szűkült érszakaszba vezetve kitágítja és megtámasztja az érfalat. Fontos követelmény ezen implantátumokkal szemben a nagyfokú merevség, amely az érfal szorító hatása ellen szükséges. Ezen felül a rugalmasság megkövetelése is szükséges lehet, csonttal nem védett, úgynevezett perifériás erekben alkalmazott sztentek esetében. Kísérleteinkben éppen ezért egy nikkel-titán ötvözetből, úgynevezett nitinolból készült sztentekkel foglalkoztunk. Ezen ötvözet különleges alakemlékező tulajdonsága révén a deformáció után visszanyeri eredeti alakját, így megfelelően alkalmazható perifériás erekben. Az egész folyamat lézersugaras vágással kezdődött, amely során egy 1,041 mm belső átmérőjű és 0,100 mm falvastagságú nitinol csőből Nd:YAG lézerrel kivágtuk a tanszék által tervezett mintázatot. Ezt követően a vágási sorja és a felület finomítása érdekében kémiai maratást alkalmaztunk. Ezzel egy másik dolgozatunkban részletesen foglalkozunk. Az így előkészített sztentek már rendelkeznek a későbbi eljáráshoz szükséges felületi paraméterekkel. Az elektropolírozáshoz fontos a specifikus elektrolit használata, amelynek hiányában nem érünk el az elő szervezetbe való beültetéshez szükséges paramétereket. A kezelést elektropolírozó berendezés segítségével hajtottuk végre, ahol változtatható paraméterként az idő és az áramerősség állt rendelkezésünkre. Ezen adatok változtatásával, majd az azt követő vizsgálatokkal meg tudtuk határozni, a beültetésez megfelelő felületi paraméterek eléréséhez szükséges értékeket.

Irodalom: [1] T. Duerig , A. Pelton, D. Stöckel : An overiew of nitinol medical applications Materials Science and Engineering A273–275 (1999) 149–160 [2] M. Pohl, C. Heßing , J. Frenzel : Electrolytic processing os NiTi shape memory alloys Materials Science and Engineering A378 (2004) 191–199


Nitinol sztentek kémiai maratása Chemical etching of nitinol stents Katona Bálint BSc, IV. évf. Konzulens: Dr. Bognár Eszter, egyetemi adjunktus, ATT, Nagy Péter, PhD-hallgató, ATT Az élethez nélkülözhetetlen oxigén szállításáért a vérünk a felelős. Ennek hiányában szöveteink, szerveink károsodhatnak, szélsőséges esetben el is halhatnak. Éppen ezért különös figyelmet kell szentelnünk érrendszerünk egészségére, a vér szabad, akadálymentes áramlására. Bizonyos esetekben az erekben lerakódások, úgynevezett plakkok keletkeznek. Ezek akadályozzák, esetenként teljesen blokkolják a vér szabad áramlását, így megfosztva az élő sejteket a nélkülözhetetlen oxigéntől. Ennek egy lehetséges elkerülési módja sztent alkalmazása. A sztent egy biokompatibilis fémből készített csőszerű háló, amely a szűkült érszakaszt belülről kitágítva teszi lehetővé a vér akadálymentes áramlását. Fontos, hogy az implantátum megfelelő tartással rendelkezzen, amely ellenáll az érfal szorító hatásának. Perifériás, azaz kívülről csonttal nem védett erekben egy másik fontos követelmény a rugalmasság. Ennek hiányában a sztent összenyomás után nem nyeri vissza alakját, így már nem képes tovább betölteni értágító funkcióját. Éppen ezért kísérleteinkben nikkel-titán ötvözetből, úgynevezett nitinolból készített sztenteket vizsgáltunk. Ez az ötvözet alakemlékező tulajdonsággal bír, vagyis deformáció után képes visszanyeri az eredeti alakját. Első lépéskén Nd:YAG lézerrel egy 1,041 mm belső átmérőjű és 0,100 mm falvastagságú nitinol csőből kivágtuk a tanszék által tervezett mintázatot. Az így kivágott sztentek felületi minősége még nem felel meg a szervezetbe ültethetőség követelményeinek, valamint jelentős mennyiségű sorja is keletkezett, így azokat kezelni kell. Ennek egy módja a kémiai maratás, amely során ultrahangos tisztító berendezés és maratópác segítségével eltüntetjük a vágás során visszamaradt részeket, a sorját, valamint finomítjuk a felületet. A maratás lényeges paramétere maga a maratási idő. Ennek helytelen megválasztása esetén a sztent nem lesz megfelelő a további felhasználás céljából. Ezért TDK dolgozatom témájaként ezen időintervallum meghatározását tűztük ki célul. Ezt kísérleteken, majd az azt követő vizsgálatokon keresztül határoztam meg. A maratási idő pontos megválasztása fontos a további kezelések szempontjából. Ezen felül az általunk gyártott sztenteket egy velünk együttműködő német kutatócsoport állatkísérletekhez használta fel. Ezzel az implantátumok in vivo környezetben tapasztalt hatásairól és viselkedéséről kaphatunk információt. Irodalom: [1] SA Shabalovskaya: Surface, corrosion and biocompatibility aspects of Nitinol as an implant material. Bio-Medical Materials and Engineering 12 (2002) 69–109. [2] M Pohl, C Heßing, J. Frenzel: Electrolytic processing of NiTi shape memory alloys. Materials Science and Engineering A 378 (2004) 191–199. [3] ZA Aliet al: Increased In-Stent Stenosis in ApoE Knockout Mice: Insights from a Novel Mouse Model of Balloon Angioplasty and Stenting. Arterioscler Thromb Vasc Biol 27 (2007) 833-840.


Nitinol sztentek beültetési metódusa Implantation method of nitinol stents Lengyel Ákos BSc, IV. évf. Konzulens: Dr. Bognár Eszter, egyetemi adjunktus, ATT, Nagy Péter, PhD-hallgató, ATT Napjainkban az egyik legintenzívebben fejlődő tudományág a modern gyógyászat. A fejlődés hatására az orvosok egyre hatékonyabban és egyre több betegség ellen tudják eredményesen felvenni a harcot. A sikerek hátterében gyakran az a mérnöki kutatómunka áll, amely az orvosokat munkájuk közben segítő gépek és eszközök fejlesztésére irányul. Jó példa erre az úgynevezett sztentek kifejlesztése, amelyek segítségével hatékonyan védekezhetünk például a koleszterinlerakódás miatti érszűkület, és az ebből származó sokszor halálos kimenetelű betegségek ellen. A sztent egy olyan biokompatibilis anyagból készült hálót jelent, amelyet az érszűkület helyére juttatva képes visszaállítani az ér eredeti átmérőjét, továbbá megtámasztani az érfalat, ezáltal biztosítani a vér zavartalan keringését. A sztentek alkalmazásuk helye szerint többféle anyagból készülhetnek. A helyreállítandó érszakasz elhelyezkedése, alakja, átmérője és maga a rendellenesség típusa szintén olyan sajátosságok, amelyek többféle méretű és fajtájú sztentek fejlesztését teszik indokolttá. A modern anyag- és gyártástechnológiának köszönhetően napjainkra megfelelő biokompatibilitású anyagokból kiváló minőségű szenteket tudunk előállítani. A sztentek gyártásának megoldásával azonban fejlesztésük és kutatásuk még korántsem teljes, azok élő szervezetbe való sérülésmentes beültetésének metodikáját is ki kell dolgozni, valamint a beültetést követően a szervezet válasza is vizsgálandó [1]. Kutatásunk során Nd-YAG lézerrel alakemlékező Ni-Ti ötvözetből (nitinolból) készítettünk sztenteket, majd a jobb biokompatibilitás elérése érdekében elektrokémiai maratásnak, ezt követően pedig elektropolírozásnak vettük alá őket [2]. Kutatásunk végcélja német orvoskutatócsoporttal együttműködve az élő szervezet nitinol sztent jelenlétére adott reakciójának vizsgálata. A vizsgálathoz azonban ki kellett dolgoznunk egy olyan eljárást, amellyel a sztentek sikeresen implantálhatóak a kísérlethez használt patkányok nyaki artériájába. Jelen TDK dolgozatomban ezt a módszert és ennek kidolgozását ismertetem. Irodalom: [1] B. Thierrya, Y. Merhib, L. Bilodeaub, C. Trepanierc, M. Tabriziana: Nitinol versus stainless steel stents: acute thrombogenicity study in an ex vivo porcine model [2] T. Duerig , A. Pelton, D. Stöckel: An overiew of nitinol medical applications Materials Science and Engineering A273–275 (1999) 149–160.


Fogszabályozó eszközök vizsgálata Examination of orthodontic devices Nádai Lilla BSc, IV. évf. Konzulens: Dr. Bognár Eszter, egyetemi adjunktus, ATT Dolgozatom fő témája a fogszabályozó eszközökre összpontosul. A fogszabályozás a sztomatológia, vagyis a fogorvostudomány speciális ága, amely a rendellenes, szabálytalan fogazat helyreállításával foglalkozik. A fogszabályozás a közhiedelemmel ellentétben nem csak esztétikai, hanem egészségügyi okok miatt is fontos. Fogorvosok szerint csak az egymáshoz képest megfelelően álló fogak, és az így megfelelően záródó fogsor teszi lehetővé az egyes fogak túlterhelődésének elkerülését, a harapási komfortot, a kielégítő rágó- és őrlőfunkciót. Az egymáshoz képest szabálytalanul álló fogak nemcsak a rágást és harapást nehezítik meg egy életen keresztül, hanem nehezebbé teszik az öntisztulást és tisztítást, rontják a száj higiéniáját, elősegítve ezzel a fogszuvasodás és fogínybetegségek kialakulását. A rágószerv elváltozásai kihatnak a hangképzésre és a beszédkészségre, ezen kívül a fogazati esztétika hiánya bizonyítottan a társadalmi beilleszkedés és a szociális kommunikáció pszichés zavaraival jár. A fogszabályozó készülék egy enyhe, folyamatos erőt fejt ki a szabálytalanul álló fogakra. Ez a kis erő hosszú idő alatt képes a fogat elmozdítani és visszairányítani a fogsorba. A folyamatos erő hatására a csont átépül: a nyomás területén lebomlik, a húzóerő területén pedig felszaporodik. Az erőt, amellyel a fogakat mozgatjuk kivehető és rögzített fogszabályozó készülékekkel közvetítik a fogakra. Dolgozatom fő célja, egy kutatásra felajánlott használt, korábban rögzített fogszabályozó eszköz főbb részeinek: bracket és ív alapos megismerése különböző anyagvizsgálati módszerek segítségével. Vizsgálati tervem kiterjed a konfokális mikroszkópos, sztereomikroszkópos, pásztázó elektronmikroszkópos, atomierő-mikroszkópos és XRD mikroszkópos vizsgálatokra, amelyeknek célja a fogászati szakterületen tapasztalt anyaghibák és sérülések felderítése illetve javaslatok összeállítása. Nagyon motivál, hogy közvetetten én is segíthessek a vizsgálatok hasznos eredményeivel a fogszabályozó eszközökre specializálódott fogorvosoknak és általuk az eszközök viselőinek, hogy bárkinek lehetősége legyen gondtalanul mosolyogni! Irodalom: [1] http://patikapedia.hu/fogszabalyozas


Sztentek bevonása biológiailag lebomló polimerrel Coating stents with biodegradable polymer Sélley Torda László BSc, IV. évf. Konzulens: Dr. Bognár Eszter, egyetemi adjunktus, ATT Dr. Szilágyi András, egyetemi adjunktus , Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék A szív- és érrendszeri betegségek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak, annak ellenére, hogy megfelelő életmóddal jelentősen csökkenteni lehetne kialakulásukat. Közép- és Kelet-Európában még a világátlagnál is riasztóbb a helyzet, ugyanis ezekben a régióban a kardiovaszkuláris betegségek felelősek minden második halálesetért. A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható. A szív- és érrendszeri megbetegedések során kialakult meggyengült vagy éppen elmeszesedett eret ballonkatéter segítségével tágítják ki. A kezelt érszakaszt sztenttel, azaz egy értágító betéttel támasztják ki, így lényegében egy érprotézist helyeznek be. Segítségével meggátolható a további szűkülés, resztenózis – az ér visszaszűkülése – esetében pedig a beavatkozás megismételhető Az Anyagtudomány és Technológia Tanszéken több mint tíz éve folynak kutatások orvosbiológiai eszközökkel kapcsolatosan. Értágítóbetétek gyártásával, felületkezelésével, passzív és aktív, azaz hatóanyagot tartalmazó bevonatok előállításával is foglalkoznak. A feladatom, hogy a megfelelő polimert, amely biológiailag lebomló, az emberi szervezettel biokompatibilis és oldat formájába hozható a már korábban alkalmazott technológiák segítségével felvigyem a sztentre és vizsgáljam a bevonat tulajdonságait. Kutatásaim során egy kopolimert viszek fel porlasztásos technikával először lapkákra, majd nitinol sztentekre. Az ily módon előkészített mintáimnak vizsgálom a topográfiáját, vastagságról, porozitását, tapadását. A vizsgálatok eredményeiből ki fog derülni, hogy az alkalmazott polimer megfelelő lehet-e a tanszéken használt sztentek bevonására, és ha igen, melyek a bevonáshoz szükséges optimális paraméterek. Irodalom: [1] Robák Beáta: Koszorúérsztentek polimer bevonatainakelemzése (2009) [2] Udipi, Kishore Guo, Ya: Implantable Medical Devices Having Bioabsorbable Primer Polymer Coatings (2010) [3] P. Basnett, I. Roy: Microbial production os biodegradable polymers and their role in cardic stent development (2010)

Tudományos Diákköri Konferencia 2011 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ORVOSTECHNIKA

Recommend Documents