Tudásmenedzsment - Internetre épülő hazai High Tech vállalkozások tudáskezelési folyamatának vizsgálata

Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Kutatási Fórum Debrecen, 2004. január 15-17.

Tudásmenedzsment - Internetre épülő hazai „High Tech” vállalkozások tudáskezelési folyamatának vizsgálata Kutatási Fórum írásos anyaga

Készítette: Kovács Zoltán Csaba Témavezető: Dr. Fülöp Gyula

1. Bevezetés Az elmúlt kutatási fórumon szerzett tapasztalatok és a téma szakirodalmában való elmélyülés során arra a megállapításra jutottam, hogy ahány ember, annyi féleképpen gondol a tudásmenedzsmentre. Ennek, és a fórumon kapott jó tanácsok hatására az elmúlt fél év során megpróbáltam körülhatárolni a tudásmenedzsment fogalmát és megismerni az eddig e témában fellelhető szakirodalmat. Lehetőség szerint elolvastam a tudásmenedzsment magyar és nemzetközi irodalmát.

2. Egy kis történelem „Ellentétben az ősi mítoszokkal, nem teljesen bölcsen jövünk a világra, mint Athéné Zeusz fejéből. Lépésről lépésre a semmiből kell felépítenünk…”1, írja Bruno Bettelheim (Price [2002]) könyvében. A tudás megosztása tehát nem a ’90-es években kezdődött, már az emberiség kezdetén is létezett. A falvakban az idők kezdete óta, az idősek, a népi gyógyítók és a bábaasszonyok voltak az „élő adattárházai” a közösségnek, az évszázadok alatt felgyűlt tapasztalatok birtokosai. A modern, civilizált társadalmakban is a legértékesebb tudás az emberek fejében található meg. Az interaktív tudásmegosztás mindig is működött a törzsi gyűléseken, mesékben. Az emberek országok, kontinensek közötti vándorlása

felgyorsította a tudásátadást. A mai modern

technológia pedig lehetővé teszi, hogy gyorsan és olcsón elterjedjen a tudás az egész világon. Az emberek fejében lévő tudás továbbadható, amint tárgyiasul és mások számára is könnyen elérhető, megérthető és használható lesz. A XX. század végén a jelentések, tárgyalások, konferenciák, ülések, dokumentum kezelő rendszerek mind mind általános eszközei voltak a tudás papír alapú tárgyiasulásának és másokhoz való eljuttatásának. Napjainkban az informatikai költségek csökkenésével az adatbázisok, multimédiás előadások és interaktív eszközök lehetővé teszik a tárgyiasulás és elosztás még gyorsabb formáit. Ezen technológiák használata ellenére is nehézségekbe ütközik a tudás megosztása, hiszen annak birtoklói sokszor nincsenek tisztában azzal mit is tudnak és hogy mennyire jelentős lehet az. Emiatt mondhatjuk, hogy a tudás „nehézkes” és gyakran az emberek fejében marad.

1

„Contrary to the ancient myth, wisdom does not burst forth fully developed like Athena out of Zeus’s head; it is built up, small step by small step from most irrational beginnings…” (Price [2002])

Kovács Zoltán Csaba: Tudásmenedzsment - Internetre épülő hazai „High Tech” vállalkozások tudáskezelési folyamatának vizsgálata

Kutatási Fórum 2004.január DE-KTK Debrecen

A tudásmenedzsment gyökereit a szervezéstudományban, a szociál- és szervezeti pszichológiában,

az

emberi

erőforrás

menedzsmentben,

a

számítógéppel

támogatott

csoportmunkában, az intelligens információs rendszerekben vagy a mesterséges intelligencia kutatásában kell keresni.

3. A tudásmenedzsment Adat, információ, tudás Mielőtt belekezdenénk egy hosszabb fejtegetésbe a tudás „menedzseléséről” érdemes előbb tisztázni a tudás és vele együtt az adat és az információ fogalmát is. Ahhoz, hogy az egész témakört józanul szemléljük, tudnunk kell különbséget tenni e fogalmak között. A hétköznapi életben általában nem törődünk ezzel a különbségtétellel. Az információ az egyik leggyakrabban használt szavunkká vált. Lépten-nyomon ezzel a szóval utalunk a számítógép-hálózatokon elérhető nyers adatok tömegére és a számunkra igazából semmilyen jelentőséggel nem bíró hírek végeláthatatlan sokaságára. Azt mondjuk, hogy belefulladunk az információ tengerébe és kicsit úgy érezzük magunkat, mintha egy tűzcsapból próbálnánk meg inni, miközben egyre nehezebben találjuk meg a válaszokat kérdéseinkre. Azért is érdemes tisztázni a fogalmi kérdéseket, mert könnyen olyan kérdések előtt találjuk magunkat, melyet Infield is feszeget cikkében, miszerint „ha a tudás hatalom, miért nem a könyvtárosok irányítják a világot” 2 (Infield [1997] 22. old.). Nézzük meg most a legfontosabb három fogalmat, mely a tudásmenedzsmenthez kapcsolódik: adat, információ, tudás. Adat = tényszerű információ (Merriam-Webster Dictionary) Információ = tudás közlése vagy befogadása (Merriam-Webster Dictionary) Tudás = tények vagy ötletek megismerése tanulás, vizsgálódás, megfigyelés vagy tapasztalás útján (Merriam-Webster Dictionary)

Tudásmenedzsment definíciója Tudásmenedzsmentnek nincs kialakult és mindenki által elfogadott definíciója sem a magyar, sem a nemzetközi szakirodalomban. Különböző kutatók és gyakorlati szakemberek

2

„If knowledge is power, why don't librarians rule the world?” (Infield [1997]) 4



máshogy és máshogy definiálják (Ambramson [1999]) azt. A legtöbb megfogalmazás azért beletartozik a Steve Denning [2000] által is körvonalazott leíráshoz, mely szerint a tudásmenedzsment általában azon vállalati gyakorlatok és megközelítések összefoglaló megnevezése, melyek a tudás vagy más, a céggel kapcsolatos, tartalom megfogalmazására, leírására és továbbadására tesznek kísérletet. A vállalat azon képessége, hogy új tudást hozzon létre, azt elterjessze a szervezeten belül és alkalmazza termékeiben és szolgáltatásaiban (Nonaka–Takeuchi [1995]). A tudásmenedzsment azon eljárások gyűjteménye, melyek szabályozzák a tudás létrehozását, megosztását és felhasználását (Newman [1991]). A tudásmenedzsment egy olyan folyamat, melynek segítségével a vállalat értéket állít elő a szellemi- és tudásalapú tőkéjéből. Érdemes azonban megfigyelni, hogy a definíció nem említi meg a technológiát, pedig gyakran az IT teszi lehetővé a tudásmenedzsmentet. Nem minden információ értékes, így azt a vállalatnak kell meghatároznia mit tart szellemi tőkéjének, s mit nem (Santosus [2001]). Általában két féle tudásról beszélünk: kimondott (explicit) és a mögöttes (implicit). Az előbbi lehet például egy szabadalom, védjegy, üzleti terv, marketing kutatás vagy bármi, ami dokumentálható. Nehezebben lehet megfogalmazni a mögöttes vagy implicit tudást, mely csak az emberek fejében található meg. Ebben az esetben a legnehezebb és legfontosabb feladat, hogy felismerjük és tárgyiasítsuk azt. A gyakorlati szakemberek úgy vélik, hogy a kihasználatlan tudás a legmagasabb rejtett költsége a vállalatnak, ahogy a HP volt vezérigazgatója, Lew Platt, fogalmazott: „Bárcsak tudná a HP, amit a HP tud.”3. A tudásmenedzsment egy explicit és szisztematikus kezelése az alapvető tudásnak és a hozzá

kapcsolódó

tevékenységeknek

(létrehozása,

összegyűjtése,

rendszerezése

és

felhasználása). Szükséges eleme, hogy a személyes tudás vállalati tudássá is váljon (Skyrme [1997]). Sveiby [2001] szerint a tudásmenedzsmentnek kétféle megközelítése van napjainkban. Az egyik szerint (ő úgy nevezi, hogy az IT-megközelítés4) a tudásmenedzsment gyakorlatilag az információ kezelése, mely nézetet elsősorban a számítástechnikai beállítottságú kutatók és gyakorlati

3 4

szakemberek

vallanak

magukénak.

„If HP only knew what HP knows.” (Sveiby-Simons [2002]) IT-Track (Sveiby [2001]) 5

Információ

rendszereket,

mesterséges



intelligenciát, vagy csoportmunka alkalmazásokat terveznek és valósítanak meg. Számukra a tudás egy tárgy, mely könnyen kezelhető az információs rendszerek segítségével. A másik megközelítés (ún. Emberi-megközelítés5) a filozófiával, szociológiával vagy üzleti tudományokkal foglalkozó szakemberek körében terjedt el. Ők az emberi tudást és viselkedést kutatják, mely szerint a tudás nem egy tárgy, hanem egyfajta folyamat, mely állandóan változik. Ezen definíciók legtöbbje azonban tartalmazza azt a célkitűzést, hogy egy szervezetet azáltal segítsenek hozzá eredményeinek és tevékenységeinek javításához, hogy a vállalati információ gyűjtésére, kezelésére és megosztására alkalmas keretrendszert, elveket és az informatika által támogatott gyakorlati alkalmazásokat fejlesztenek ki számára. Sveiby ez utóbbi csoportba sorolja magát és elzárkózik a tudásmenedzsment kifejezéstől is. Véleménye szerint a tudás egy emberi képesség, melyet nem lehet menedzselni. Számára a tudásmenedzsment: érték teremtés a nem materiális eszközeinkből. Az IT-megközelítés gyorsan terjed és napjainkban is nagyon divatos. 3 szakaszát különböztethetjük meg: –

1992-től a befelé-forduló korszak, ahol a termelékenység volt a legfontosabb. „Hogyan használjuk ki IT rendszerünket annak érdekében, hogy ne fedezzük fel a spanyol viaszt újra meg úja?” Ebben a szakaszban rengeteg adatbázis és Lotus Notes projekt indult be.

–

Hasonló volt a második szakasz azzal a különbséggel, hogy a vevőre koncentrált. „Hogyan használjuk ki a vásárlóinkról szerzett tudásunkat a jobb kiszolgálásuk érdekében?” Ebben az időszakban születtek meg az adattárházak.

–

Jelenleg a harmadik fázisban vagyunk (1999-től), amikor más megjelent az interaktivitás, az e-business, e-commerce és az on-line tranzakciók.

Várhatóan az elkövetkezendő időkben jön el az Emberi-megközelítés ideje, ahol azok a kérdések merülnek majd fel, hogy „Hogyan maximalizálom az alkalmazottak által létrehozott tudás mennyiségét? Hogyan teremtünk innováció ösztönző környezetet?”, hiszen ezen kérdések megválaszolása által jutunk versenyelőnyhöz. Hogy mely vállalatoknál indult el legkorábban a tudásmenedzsment formalizáltan is? Egyesek szerint a nagy nemzetközi konzulens cégek voltak az elsők, mások a Xerox PARC kutatóintézetet és a Tanuláskutató Intézetet (Institute for Research on Learning) gondolják elsőknek. Bárhol is kezdődött, mára az üzleti élet minden szektorában gyorsan terjed.

6



Vállalati tudás Sok tényező formálta a szervezetek tudásmenedzsmenttel kapcsolatos nézőpontját, de talán a döntő fejlődést az információ technológia biztosította hihetetlen információ-özön hozta. A kommunikációs és számítástechnikai eszközök csökkenő költsége és az Internet széleskörű elérhetősége új lehetőségeket ad a tudás-alapú szervezeteknek, a tudás gyors és olcsó megosztására. A nemzetközi szervezetek, melyek a világ különböző pontjain tartanak fenn irodákat, ezentúl könnyen mobilizálhatják tudásukat, gyorsan alkalmazkodva az új kihívásokhoz. Ennek eredményeképpen az ügyfelek ma már nem csak egy fizikailag könnyen elérhető csapat tudását szeretnék megkapni a problémájuk megoldásához, de az egész cég legjavát. A nemzetközi szervezetek emiatt egyre inkább „globalizálódnak”. Ezzel párhuzamosan pedig a kliensek egyre inkább elvárják a világméretű tudásmegosztást, mely ezen cégeknek két stratégiai választást hagy: tudásmegosztás vagy csőd. Az információ azonban olyan sok lett, hogy „elönt” bennünket. Az emberek azt vették észre, hogy az információ tengerében pont azt a részt nem találják, amire szükségük van. A tudás elterjedése egyben belső ellentmondásokat is szül. Amíg csak egy információ-forrás volt, egyszerűen elfogadták, még akkor is, ha később ki is derült, hogy abszolút megbízhatatlan. Mióta több helyről is szerezhetünk információt döntésekre van szükség, hogy melyiket is fogadjuk el. Később egy vállalaton belül is megjelennek különböző információ források, melyek különböző választ adnak a feltett kérdésekre. Rendet kell teremteni az információs rendszerek között. Ennek hatására adattárházak jöttek létre, melyekben logikus adat osztályozásokat állítottak fel. Egyértelmű adatbeviteli szabályokat és hierarchiákat dolgoztak ki. Tudományos elveket alkalmaztak az adattárolásra. Mindezek során úgy érezték, hogy a megfelelő felkészültséggel efféle rendszereket lehet tervezni és építeni. Mindezek a tervek abból a feltételezésből indultak ki, hogy az információ egy tárgy, melyet kezelni és mérni lehet. Egy olyan erőforrás, melyet a nyersanyagokhoz hasonlóan elő lehet bányászni. Valami aminek értéke van a piacon, amit a könyvelésben szerepeltethetnek. Egy vállalat reagáló-képessége, illetve általánosságban a mozgásképessége elsősorban a vállalatban felhalmozott és az adott helyzetben hasznosítható tudás mennyiségétől függ. Ez az oka annak is, hogy egy vállalat értékét a pénzügyi és piaci helyzetén túl, leginkább a vállalatban felhalmozott tudása határozza meg. Igaz ugyan, hogy az aktív vállalati tudás mindenképpen a vállalkozás érdekében dolgozó emberek által aktiválódik, ugyanakkor az is igaz, hogy napjainkban a vállalkozásokban tartósan megmaradó tudás arra a digitálisan tárolt tudásra épül,

5

People-Track (Sveiby [2001]) 7



melyet a vállalat dolgozói a mindennapi munkájuk során folyamatosan használnak, gyarapítanak és egyben a vállalat érdekében hasznosítanak is. Sok vállalkozás küszködik azzal a gonddal, hogy gyakran éppen az az információ hiányzik (veszett el vagy nem érhető el, illetve csak nehezen kereshető vissza) amelyre éppen szükség volna. A hiba általában nem csak egyszerűen a technikai infrastruktúrában van, hanem leggyakrabban a tárolható tudás kezelésében. A vállalati tudás- és információs bázis kialakítása olyan stratégiai befektetés, amely közvetlen hatással lehet a vállalat gazdasági eredményeire, mert a munkatárs és a külső partner is hozzájuthat ahhoz az alapvető ismerethez, vagy információhoz, amely a munkavégzéshez, vagy a vevői, partneri viszony kialakításához feltétlenül szükséges. A globalizáció, a versenyhelyzet, a technológiai és kommunikációs fejlődés új lehetőségei és követelményei arra késztetik a vállalatok stratégiai menedzsmentjét, hogy saját környezetükben elősegítsék a tudásalapú gazdaság létrejöttét. A tudás és ismeret dokumentálása, az információk megosztása és gazdasági tényezőként való kezelése a tudásalapú gazdaság kulcskérdése, amelyhez az Internet tér- és időbeli korlátozás nélkül kínálja a lehetőséget. Az Internet oldalakat azonban meg kell tölteni rendezett (szelektált és szerkesztett, folyamatosan frissített) tartalommal. Az új típusú kommunikáció és szolgáltatás sikeres szervezéséhez speciális felkészültségű szakembergárda, valamint a tevékenységet támogató számítógépes információs rendszer szükséges. A tudás és információ megváltozott szerepe, gazdasági és stratégiai tényezőként való kezelése a humán értékek – és ha megragadjuk a lehetőséget, akkor a könyvtáros szakma - elismerésének eredményével járhat.

4. Tudásmenedzsment a gyakorlatban A vállalatoknál jelenleg elsősorban a hagyományos, integrált vállalatirányítási információs rendszerek átalakulása folyik. A piaci verseny és a technológiai fejlődés két területen hozott jelentős változásokat. A rendszerek kiegészülnek üzleti intelligencia alkalmazásokkal, valamint megfigyelhető egy nyitás az Internet és az e-business felé. A vállalati informatikai szakemberek feladata megváltozott. Előtérbe került a stratégiai céloknak, üzleti folyamatoknak és speciális vállalati igényeknek megfelelő szoftver-rendszerek kiválasztása és bevezetése. Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek által szolgáltatott jelentések, listák képesek a vezetők számára információkat szolgáltatni, de bonyolult döntések előkészítésére és mélyebb elemzésekre már nem mindig alkalmasak. 8



A vezetői információs rendszerek interaktív jelentéseket, grafikonokat és összefoglalókat készítenek ismert alkalmazásokon keresztül. Maga a vezetői információs rendszer létrehozása az informatikai rendszer kiépítésének befejező lépése lehet. Csak akkor érdemes vele foglalkozni, ha az adatbázisokat létrehoztuk és a feldolgozói, ún. tranzakciós programokat beüzemeltük. Természetesen az informatikai fejlesztéseket taglaló tervekben ezt az igényt is szerepeltetni kell. Nem szerencsés, ha utólag illesztjük az igények közé a vezetői információs rendszert. A bonyolultabb döntéstámogató rendszerek meghatározott feltételrendszer alapján emelik ki az adatokat a vállalati adatbázisokból és azokat adattárházban tárolják. Az adattárházak (Data Warehouse) megfelelő struktúrában, elemzéshez előkészítve, történeti rálátással gyűjtik össze a vállalatok életében felmerülő külső és belső adatokat, amelyek bekerülésük után már nem változnak. Tulajdonképpen ezek is adatbázisok, de itt sokkal fejlettebbek a feltöltést, karbantartást és lekérdezést végző eszközök, módszerek. Az adattárházakban a különböző adatforrásokból nyert adatokat olyan struktúrában kell elhelyezni, hogy a bennük tárolt információk igény szerint, változatos formában legyenek lekérdezhetők. Lehetővé teszik a múlttal való összehasonlítást és különböző előrejelzési lehetőségeket is biztosítanak.

5. A tudásmenedzsment és a közgazdaságtan A tudásgazdaság Az elmúlt századokban a közgazdaságtan két termelési tényezőt ismert: munka és tőke. A tudást, oktatást és a szellemi tőkét olyan tényezőknek tartották, mely a rendszeren kívül áll. Később a neo-klasszikus modell megváltozott és a technológiát (és a tudást, amire alapul) a közgazdasági rendszer lényeges részének jelölte meg. A tudás lett a harmadik termelési tényező. A tudással gyakorlatilag minden közgazdász foglalkozni kezdett. Robert Solow, Nobel-díjas közgazdász, kijelentette, hogy a tudás létrehozása és felhasználása a gazdaság és a vállalat növekedésének elsőszámú mozgatója (Swanstrom [2002]). A tudásmenedzsment és a közgazdaságtan kapcsolatának bemutatásakor érdemes megemlítenünk Gary Becker munkásságát is, aki a tudást, mint emberi viselkedést szemlélte és a közgazdaságtant az emberi viselkedés leírásának eszközének tartotta. A XX. század végén a kutatók már tudásgazdaságról vagy tudás alapú gazdaságról beszéltek. Azt kutatták, hogy a tudás növekvő szerepe, hogyan hat a gazdaságra, a nemzetek gazdasági teljesítményére, illetve a kompetitív előnyre mind nemzeti, mind vállalati szinten.

9



Valóban különbözik-e a tudásgazdaság az korábban megfogalmazottaktól? Joseph Stiglitz [1999] szerint a tudás lényeges különbségeket mutat a hagyományos javakkal szemben, melyek jelentősen megváltoztatják a tudásgazdaság felépítését. A tudás egy egész világra kiterjedő közjószág: a végtelenségig kiterjeszthető és kimeríthetetlen 6. Mihelyt a tudás közkincsé válik, az újabb felhasználás határköltsége nulla lesz, az ötletek és újítások externáliák, melyeknek jótékony hatásai jóval meghaladják az eredeti kitalálójának nyereségét. Ezen kívül a tudásban van egy elválaszthatatlan „ismeretlenség”, hisz a fogyasztó nehezen tudja értékelni anélkül hogy használta volna. A hagyományos közgazdaságtan egy olyan rendszer, melyben a szűkösen rendelkezésre álló javak optimális allokációja folyik. Az információ és a tudás azonban olyan különleges, hogy a szűkösség jelentése megváltozik. Napjainkban olyan fontossá vált a tudás, hogy James Wolfensohn [1996], a Világbank elnöke, 1996. évi értékelőjében a Világbank stratégiai előrelépéseként a Tudásbank létrehozását nevezte meg7. Emellett kifejtette, hogy a globális tudás-szövetségek nem gépekről és technikáról szól, hanem emberekről. A Világbank feladata elősegíteni a megfelelő tudás elsajátítását és képességet annak felhasználására. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy nem csak az új tudás létrehozása hajtja előre a gazdaságokat. A tudás nem csak a leírható és továbbadható információ vagy ötlet, vagyis „tárgyiasult” tudás. A fogalom magába foglalja egy elvontabb (mögöttes8) ismeret megértését is, melyet nehéz elsajátítani és továbbadni9. Természeténél fogva azonban gyakran ez az elvontabb tudás a kompetitív előny alapja.

Bár nagyon fontos, de nem csak arról van szó, hogy

kiterjesztjük a tudásunk határait, hanem a már meglévő tudás felhasználásával fejlesztjük a mindennapi tevékenységünket. A meglévő tudásunk továbbadása és kiaknázása éppoly fontos, mint az új tudás létrehozása (Coates–Warwick [1999]).

A tudásmenedzsment közgazdasági kritikája Mint láttuk a tudásmenedzsment az elmúlt évtizedben az egyik legjelentősebb, új szervezetei gyakorlat lett. Rengeteg vállalat kezdett bele a teljesítményük javítása érdekében, amivel egyidőben a tudásmenedzsment irodalma is robbanásszerűen megnőtt. A kritikusok (Foss-Mhnke [2002]) azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a tudásmenedzsment

6

“infinitely expansible” és “non-rival in consumption” (Stiglitz [1999]) „We need to become, in effect, the Knowledge Bank.” (Wolfensohn [1996]) 8 tacit knowledge (Coates-Warwick [1999]) 7

10



szakirodalmának nincs tiszta elméleti alapja, inkább a keleti filozófia, a szervezeti viselkedés és az információ elmélet valamely elegye. Az új intézményi közgazdaságtan a vállalattal foglalkozik, megvizsgálva a motiváció és koordináció kérdéseit. Mint a közgazdaságtan általában a hatékonyságot elemzi és próbálja maximalizálni a vállalati hasznot. Nem hagyja azonban figyelmen kívül a szervezeti költségeket. A tudásmenedzsment irodalma azonban sem a költségekről, sem az előnyökről nem vesz tudomást. Nem ad útmutatást arra, hogyan válasszuk ki az optimális tudásmenedzsment stratégiát és hogy ezek hogyan változnak a paraméterek változásával.

6. Továbblépés Ismeretes jónéhány empirikus kutatás a tudásmenedzsment alkalmazásával kapcsolatban, melyek elsősorban az informatikai perspektívát helyezték előtérbe. Ruggles [1999] 431 szervezetet kérdezett meg az USA-ban és Európában arról, hogy hogyan alkalmazzák a tudásmenedzsmentet és ehhez milyen szoftvereket használnak. Kautz [2002] egy informatikával támogatott Tudásmenedzsment Rendszert vizsgált egy több mint 100.000 alkalmazottat foglalkoztató, nemzetközi, IT konzulens cégnél. A vizsgálat során arra a megállapításra jutott, hogy az IT felhasználók többsége nem ismeri a bevezetett Tudásmenedzsment Rendszert, mégis a válaszadók ¾-e használja. Elsősorban általános információkat keresnek rajta és csak kevéssé gyarapították a cég szellemi tőkéjét. Ezt a korlátozott felhasználást elsősorban azzal magyarázták, hogy nincs idejük és úgy gondolják, hogy a rendszer egy lassú és hibásan tervezett infrastruktúra csupán. Kutatásom iránya még kialakulatlan, de a fentiekhez hasonlóan empirikus kutatást szeretnék végezni a címben már ismertetett Internetre épülő hazai „High Tech” vállalkozások körében. Több gondolat is felmerült bennem, mint például az üzleti intelligencia-rendszerek alkalmazásának vizsgálatat, ugynakkor ez túlságosan technológiai megközelítésnek tartom. Közelebb állna hozzám, ha a tudásmenedzsment emberi vonatkozásait kutatnám. Ezen belül a munkatársak továbbképzése, motivációja, a hálózati kapcsolatokon alapuló csoportmunka és ezek eredményei.

9

Hasonló probléma jelenik meg a szervezés- és vezetéselméletben a taylori vezetési funkciók (szervezés, tervezés, ellenőrzés, emberek irányítása és koordináció) esetén a koordinációnál. Ez a funkció ráépül a többire és a jó koordiáció teszi értékessé a vezetést. 11



7. Irodalom

ABRAMSON, G. [1999]: On the KM Midway. CIO Enterprise Magazine, 1999. május 15. www.cio.com letöltve: 2003. november 24. 11:57 ALTER, A. E. [2000]: Knowledge management's 'theory-doing gap'. Computerworld Online, http://www.computerworld.com, 2000. április 10., letöltve: 2004. január 2. 19:45 COATES, D. – WARWICK, K. [1999]: The Knowledge Driven Economy: Analysis and Background, a Department of Trade és az Industry and the Centre for Economic Policy RESEARCH által rendezett konferencián előadott dolgozat írásos anyaga, London, 1999. január 27. DENNING, S [2000]: The Springboard: How Storytelling Ignites Action in Knowledge-Era Organizations. Boston, London, Butterworth Heinemann, October 2000. INFIELD, N. [1997]: Capitalising on knowledge: if knowledge is power, why don't librarians rule the world? Information World Review, 1997. november. KAUTZ, K. [2002]: Using IT to Support Knowledge Management - A Survey-Based Study of a Large, Global Consulting Company, Informing Science InSITE - “Where Parallels Intersect”, 2002. június. 783-793. old. MERRIAM-WEBSTER DICTIONARY: http://www.m-w.com/cgibin/dictionary?book=Dictionary&va=knowledge, letöltve: 2003. december 12. 13:33 NEWMAN, B. [1991]: An open discussion of knowledge management. http://www.kmforum.org/what_is.htm letöltve: 2003. december 1. 14:12 NONAKA, I. – TAKEUCHI, H. [1995]: The Knowledge-Creating Company: How Japanese Companies Create the Dynamics of Innovation. Oxford University Press, New York, , 1995. PRICE,J. [2002]: Lyric Opera of Waco Education Outreach Program. Idézet Bruno Bettelheim: The Uses of Enchantment: The Meaning and Importance of Fairy Tales, Alfred A. Knopf, New York, 1976. című könyvéből http://www.lyricoperaofwaco.org/education/humperdinck/Hansel_and_Grethel.htm 2002. november 25. letöltve: 2003. december 21. 18:22 RUGGLES, R. [1998]: The State on the Notion: Knowledge Management in Practise. California Management Review, vol. 40, 1998. április SANTOSUS, M. [2001]: The ABCs of Knowledge Management, CIO Enterprise Magazine, 2001. május 23. www.cio.com, letöltve: 2003. november 24. 11:10 SKYRME, D. J. [1997]: Knowledge Management: making sense of an oxymoron. Davis Skyrme Associate honlapjáról, www.skyrme.com, letöltve: 2003. december 20. 17:15

12



STIGLITZ, J. E. [1999]: Knowledge in the Modern Economy, a Department of Trade és az Industry and the Centre for Economic Policy Research által rendezett konferencián előadott dolgozat írásos anyaga, London, 1999. január 27. SVEIBY, K-E. – SIMONS, R. [2002]: Collaborative Climate and Effectiveness of Knowledge Work – an Empirical Study, Journal of Knowledge Management, Volume 6 . Number 5. 2002 . 420-433 old. SVEIBY, K-E. [2001]: What is Knowledge Management? Karl-Erik Sveiby honlapjáról, www.sveiby.com, letöltve: 2003. december 1. 15:23 VAITILINGAM, R. [1999]: The Economics of the Knowledge Driven Economy Overview, a Department of Trade és az Industry and the Centre for Economic Policy Research által rendezett konferencia összefoglalója, London, 1999. január 27. WOLFENSOHN, J. D. [1996]: Annual Meetings Address. The World Bank, Washington, 1996. október. 1.

13



8. Glosszárium adat információmennyisége: H(Ai) = - Summa P(Ai) * logP(Ai)

(1) Az információ fogalma a határozatlan tulajdonsággal rendelkező rendszerekhez kötődik. A határozatlan rendszerek egyik csoportja, az úgynevezett szervezett rendszerek. Magárahagyva a szervezetlenség felé törekszenek. Az ilyen rendszerbe bevitt információ, csökkenti a szervezetlenséget, amit az entrópiával mérünk. Az információ mennyiségét szintaktikai szinten tudjuk mérni azzal, hogy mennyi határozatlanságot szüntet meg. Sajnos a szemantikus információ méréséhez mérni kellene az információt fogadó személy előzetes ismereteit is, illetve a pragmatikus információ méréséhez figyelembe kellene venni az információ felhasználásának az eredményét is. (2) Egy adott jel (jelsorozat), amely elemi ismeretet hordoz, és rögzített állapotban van, ember és gép által egyaránt értelmezhető. Közvetlen megismerés (mérés, megfigyelés) során ún. alapadatokat nyerünk, míg matematikai és logikai műveletekkel származtatott adatokat nyerünk. (3) „Adat: megőrzésre érdemes tény (információ).” (Magyar Nagylexikon, Akadémia Kiadó 1993.)

adat bányászat

Ember számára emészthetõ, igaz információk, rejtett összefüggések kinyerése nagy adathalmazokból. John Naisbitt: "Megfulladunk az információktól, miközben tudásra éhezünk." Cél: tudáskinyerés.

adatbázis (database = DB) Véges számú egyedElőfordulásnak, azok egyenként is véges számú tulajdonségÉrtékének és kapcsolatElőfordulásának az adatmodell szerint szervezett együttese. adatbáziskezelő rendszer - Az adatbázisok használatát megvalósító programrendszer, mely két nagy részből áll: 1Adatrendszer (DataSystem), mely egy felhasználóközeli réteg, 2-tárolórendszer Data Base Management (StorageSystem), mely egy hardverhez kapcsolódó réteg. Feladata még: adatintegritás System (DBMS) biztosítása, titkosság biztosítása, konzisztens adattárolás biztosítása (módosított illetve új adatok egyértelműsége). Az adatleírásra és lekérdezésre specializált programnyelvek alakultak ki: például, SQL) adatbázis koncepciók

Lásd: adatbázis szerkezete

adat, információmennyisége

Az információ fogalma a határozatlan tulajdonsággal rendelkező rendszerekhez kötődik. A határozatlan rendszerek egyik csoportja, az úgynevezett szervezett rendszerek. Magárahagyva a szervezetlenség felé törekszenek. Az ilyen rendszerbe bevitt információ, csökkenti a szervezetlenséget, amit az entrópiával mérünk. Az információ mennyiségét szintaktikai szinten tudjuk mérni azzal, hogy mennyi határozatlanságot szüntet meg. Sajnos a szemantikus információ méréséhez mérni kellene az információt fogadó személy előzetes ismereteit is, illetve a pragmatikus információ méréséhez figyelembe kellene venni az információ felhasználásának az eredményét is.

anyag és energiafolyamat

A gazdasági rendszerek vizsgálatánál a következő erőforrásokat különböztetjük meg: anyag és energia, információ, munkaerő, pénz. Ehhez illeszkedve beszélhetünk: anyag és energia folyamatról, hírfolyamatról és munkafolyamatról. Az anyag és energiafolyamatok a fizikaivagy más szóval a reálfolyamatokat takarja és erre épül rá az irányítási (vezetési) folyamat. A szakirodalom gazdasági (gazdálkodási) folyamatokról beszél még, ami szintén az anyag és energiafolyamatra ráépülő folyamat. Minderre az osztályozásra a modellezés érdekében van szükség. Az anyag és energiafolyamatok a termelési profiltól függnek, megismerésük elengedhetetlen az információs rendszerek fejlesztésénél.

cél

Egy állapot melyet el akarunk érni.

elem

(1) A rendszernek azon önálló műveletet végző összetevője, amelyiknek van bemenete, kimenete és a bemenet illetve kimenet között egy változássorozat megy végbe. Ebből a definicióból látszik, hogy egy elem is lehet egy rendszer, ha az elem vizsgálata a célom. (2) A legkisebb önálló műveletet végző részrendszer..

14



gazdasági rendszer

Személyek és technikai eszközök szervezett csoportja, amelyet meghatároz a munkamegosztásban elfoglalt helyzete. Képes célok kitűzésére, és a célkitűzésekben meghatározott feladatok végrehajtására. A gazdasági rendszerek célratörő rendszerek, mert meghatározott cél elérése érdekében működésük kiigazítására képesek.

hír

Egy adott jel, ami elemi ismeretet hordoz, de nincs rögzítve, mozog a hírcsatornán.

információ

(1) Egy adott rendszer számára (annak működését befolyásoló) új ismereteket nyújtó jelek, jelsorozatok tartalmi jelentése. Az információt jelek, jelsorozatok (adatok, hírek) hordozzák, ugyanis az információ azok tartalmi jelentése, tehát nem azonos a jellel. Az információ új ismeretet jelent, mégpedig egy korábbi ismereti szinthez képest új ismeretet. Mindig határozott rendszer számára jelent új ismeretet, ha valamilyen formában felhasználja. (2) Célra orientát tudás. IBM, 1970-es évek (3) „Információ: általános értelemben adat, hír(adás); ill. tájékoztatás, felvilágosítás.” (Magyar Nagylexikon, Akadémia Kiadó 1999.)

információ minőségi jellemzői

érthetőség, megbízhatóság, objektivitás, összehasonlíthatóság, alkalmazhatóság, teljesség, időszerűség

információrendszer működtetése során érvényesítendő alapelvek

Teljesség, Fontosság, Valódiság :Időazonosság: Egyértelmű elrendezés: Rugalmasság: Ellenőrizhetőség: Igazolhatóság: Biztonság: Függetlenség: Integritás: Gazdaságosság

információs rendszer

Olyan átfogó fogalom, amely egyrészt kiterjed az eseményeket és tényeket rögzítő adatok megszerzésére, rögzítésére, tárolására és felhasználására. Jellemzői: 1. Adatgyűjtés, rögzítés, ellenőrzés 2. Tárolás 3. Feldolgozás 4. Információk előállítása 5. Információk továbbítása a felhasználóhoz. Lásd még: alkalmazásPortfolió, alrendszerek

információs rendszerek fajtái

Funkcionális IS: beszerzési, értékesítési, készletgazdálkodási, termelési, minőségbiztosítási, eszközgazdálkodási, munkagazdálkodási, számviteli és pénzügyi (alrendszerek). Integrált IS: controlling, logisztikai, workflow, papír nélküli irodai (rendszer). Vezetői IS (VIR, MIS). Lásd még: alkalmazásPortfolió, alrendszerek

információs társadalom

„Információs társadalom: a posztindusztriális társadalom mibenlétét leíró, a 20. sz. utolsó évtizedében elterjedt kifejezés. Arra utal, hogy a jelenben kialakuló, a legfejlettebb országokban már körvonalazódó jövő társadalmában a termelési rendszer alapja az információ v. a tudás lesz. A magas szintű munkakörökben a rendszerezett, koordinált információ előállítása és birtoklása válik a leginkább jellemzővé, s ez a tudás, ill. a tudás megszerzésének gyorsasága lesz a legfőbb stratégiai erőforrás.” (Magyar Nagylexikon, Akadémia Kiadó 1999.)

információ típusok

Szintaktikus-, szemantikus- és pragmatikus információ.

informatika

Tudományág, a műszaki tudományok területén belül.. Magában foglalja, az információ elméletet, a rendszerelméletet, a kommunikáció elméletet, a számítástechnikát (hardvert és szoftvert) és a könyvtárkezelést.

Internet

Egy Internet (kis "i"-vel) tulajdonképpen bármilyen kisebb hálózatokból felépülő számítógépes rendszer. Az Internet (nagy "I"-vel) egy speciális internet, amely több tízmillió egymáshoz kapcsolt egyedi számítógép és kis hálózat világméretű hálózatát jelenti. Az elmúlt két évtizedben megfigyelhető a felhasználói csoportok változása, kibővülése. A katonai és kormányzati célokra való használattól napjainkra eljutott a civil élet minden területére .

intranet

Egy intranet tulajdonképpen egy belső vállalati hálózat, mely Internet technológiákat alkalmaz. Mindezek lehetővé teszik, hogy az alkalmazottak egyszerűen megosszák az elektronikus információkat. Egy intranet a World Wide Web privát változata, mely csak a szervezetben dolgozók számára elérhető.

15



irányítás

Olyan művelet, vagy műveletsor, ami az adott rendszerhez kapcsolódóan valaminek az elindítására, kívánatos szinten tartására, megváltoztatására, megállítására irányul

irányítás kettős funkciója

A gazdasági rendszerek működésében az irányítás egyik funkciója a cél, a feladat meghatározása a végrehajtó alrendszer számára, másik pedig az, hogy a működés során fellépő zavaró hatásokat kompenzálja

ismeret

Lásd: tudás

kibernetika

A vezérlésnek és a szabályozásnak, továbbá az információk ezzel kapcsolatos gyűjtésének, továbbításának, tárolásának, feldolgozásának és felhasználásának törvényszerűségeit kutatja

kommunikáció

Röviden: információ átadás. A kommunikáció az emberek közötti kapcsolatteremtés formája, lényege az ismeretközlés, tárgya a hír. Meghatározza a kommunikációban résztvevők viszonyát, bizonyos viselkedésmódot sugall – s mindenféle viselkedésnek üzenet értéke van. Az ember minden szituációban kommunikál. Ehhez kifejezőeszközre, kódra van szükség, melyet mindkét félnek ismernie kell.

kommunikáció logikai fázisai

1. A kommunikációs forrás meghatározása (pl. emberi gondolat). 2. Kódolás (pl. szavak). 3. Üzenet képzés (pl. célszerűen kiválasztott és leírt szavak). 4. Csatorna kiválasztás (pl. Internet). 5. Dekódolás (pl. szavak). 6. A kommunikáció fogadása (pl. emberi agy).

kommunikációs csatorna Azok az "utak", amelyeken az adatok továbbítása végbemegy. fogalma (időbeli és térbeli) kommunikációs egységek

Minden berendezés ami a gép gép közötti illetve az ember gép közötti kommúnikációt segiti

kommunikációs rendszerek

Az információ továbbítása csak kommunikációs rendszerben történhet. A kommunikációs rendszer fõ részei (pl. telefon): adó (emberi agy - hang), kódoló (mikrofon), továbbító (elektromos vezeték), dekódoló (hangszóró), vevõ (fül - emberi agy)

modul

A modulok egy nagyobb alkalmazás többé-kevésbé önálló részei, amelyek • külön-külön jól definiált feladatot látnak el (jól elkülöníthetők); • könnyen megérthetők, karbantarthatók és összeépíthetők; • védettek; • újrafelhasználhatók.

munkafolyamat

Szabályozott munkamenet. Workflow.

rendszer

Közös ismérv alapján összetartozó, egymással meghatározott kapcsolatban álló elemek jól körülhatárolt együttese. Másik meghatározás: Vizsgálati cél szempontjából összetartozó elemek halmaza.

rendszer elmélet

A folyamatokat, tevékenységeket összefüggésükben, a körülményekkel, környezetükkel való kölcsönhatásban szemléli és jelöli meg a kitűzött cél eléréséhez vezető utat. Szinonímái: rendszerszemlélet

szaktudás

Gyakorlatban megszerzett tudás.

tudás

(1) tapasztalat vagy asszociáció útján megszerzett jártasság (2) egy tudomány, művészet vagy eljárás megismerése vagy megértése (3) tény vagy helyzet, hogy valamiről tudomásunk van (4) A megismerés, a tanulás, ill. a tapasztalás folyamatának végeredméne. (Magyar Nagylexikon, Magyar Nagylexikon Kiadó 2003.)

tudásbázis

„Adatok, tények, következtetések gyüjteménye számítógépes feldolgozásra alkalmas formában. Általában meghatározott tématerület, problémakör ismeretanyagát tartalmazza. Célja a szakértői rendszerek kiszolgálása, ill. az adott területtel foglalkozók munkájának elősegitése, támogatása. A rendszeres karbantartása előfeltétele használhatóságának.” (Magyar 16



Nagylexikon, Magyar Nagylexikon Kiadó 2003.)

tudás fája

Az Éden kertjének közepén álló, a jó és a rossz tudásának a fája: a Bibliában (Ter 2,9) emlitett fa. Éva, majd Ádám eszik a gyümölcséből és ezzel elkövetik az eredeti bűnt, és halandókká váltak.

WEB

Angolul World-Wide Web (WWW, W3). Egy internetes kliens-szerver hypertext rendszerű információs rendszer, melyet először a CERN laboratóriumban használtak Genfben, Svájcban.

workflow

Lásd: munkafolyamat

17

Tudásmenedzsment - Internetre épülő hazai High Tech vállalkozások tudáskezelési folyamatának vizsgálata

Recommend Documents