Tudásmenedzsment - Internetre épülő hazai High Tech vállalkozások tudáskezelési folyamatának vizsgálata

Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Kutatási Fórum Debrecen, 2004. június 18.

Tudásmenedzsment - Internetre épülő hazai „High Tech” vállalkozások tudáskezelési folyamatának vizsgálata Kutatási Fórum írásos anyaga

Készítette: Kovács Zoltán Csaba Témavezető: Dr. Fülöp Gyula

Kovács Zoltán Csaba: Tudásmenedzsment - Internetre épülő hazai „High Tech” vállalkozások tudáskezelési folyamatának vizsgálata

Kutatási Fórum 2004.június DE-KTK Debrecen

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés __________________________________________________________________ 3 2. A tudásmenedzsment alrendszerei ______________________________________________ 4 Tranzakciós alrendszer_____________________________________________________________ 4 Elemzési alrendszer _______________________________________________________________ 5 Eszközgazdálkodási alrendszer ______________________________________________________ 5 Eljárási alrendszer ________________________________________________________________ 5 Fejlesztési alrendszer ______________________________________________________________ 5 Innováció és alkotás alrendszer ______________________________________________________ 6

3. A nyílt forráskódú szoftver puzzle-je ____________________________________________ 7 Külső motivációk __________________________________________________________________ 9 Belső motivációk __________________________________________________________________ 9 Koordináció _____________________________________________________________________ 10 Következtetések __________________________________________________________________ 11

4. Felhasznált irodalom _______________________________________________________ 12

2



1. Bevezetés Az előző – 2004. januári – kutatási fórumra írt dolgozatomban áttekintettem a tudás megosztás történetét, a tudásmenedzsment definícióit, a vállalati gyakorlatot, és foglalkoztam azzal, hogy a munka és tőke mellett a tudás lett a harmadik termelési tényező a közgazdaságtanban. Dolgozatomhoz mellékeltem azt a glosszáriumot, melyet kutató munkám kezdetétől folyamatosan bővítek és javítok. Az elmúlt kutatási fórum óta még inkább próbáltam a tudásmenedzsment témakörében elmélyülni. Célkitűzésem volt az is, hogy szűkítsem és pontosítsam kutatási témám, illetve megfogalmazzak egy hipotézist is. Az az elképzelés erősödött meg bennem, hogy a munkatársak tudásának vállalati tudássá konvertálhatóságával kellene foglalkozni. Ezt a kérdéskört vizsgálhatjuk

informatikai

oldalról,

vagyis

milyen

korszerű

informatikai

rendszerek

bevezetésével segíthetjük a munkatársak fejében lévő tudás vállalati tudássá válását? Közelíthetünk a szociológia oldaláról, és bizonyíthatjuk azt a hipotézist, amit sokan állítanak: „a munkatársak sohasem fogják átadni tudásukat, mert féltik azt”. Közelíthetünk a vezetéselmélet felől is, és kijelenthetjük, hogy: „Kialakítható olyan vállalati kultúra mely elősegíti a munkatársak fejében lévő tudás vállalati tudássá válását”. Fenti gondolatokat még nem érzem elég kiforrottnak ahhoz, hogy elinduljak valamelyik irányban, így még a tudásmenedzsment teljes egészét vizsgálom. Ennek megfelelően jelen dolgozatomban először ismertetem a tudásmenedzsment alrendszereit, mely közelebb juttat disszertációm pontos témájának meghatározásához és a tudásmenedzsment általam alkalmazni kívánt definíciójához. Az írás második részében a tudásmenedzsment egy speciális esetével foglalkozom. Ez a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésének puzzleje, vagyis hogyan alakult ki, mi motiválja, és mi teszi sikeressé a munkamegosztás, tudásmegosztás eme érdekes módozatát.

3



2. A tudásmenedzsment alrendszerei

Tudásmenedzsmentnek nincs kialakult és mindenki által elfogadott definíciója, sem a magyar, sem a nemzetközi szakirodalomban. Különböző kutatók és gyakorlati szakemberek másképpen definiálják azt (Ambramson [1999]). A legfőbb gyakorlati probléma ezzel kapcsolatban, hogy bár mindenki szeretné bevezetni vállalkozásába a tudásmenedzsmentet, de rengeteg olvasás után sem könnyű eldönteni, hogyan is kell elindulni. Sokszor az irodalomban tudásmenedzsment címszó alatt csak különféle menedzsment elméleteket, informatikai alkalmazásokat és technológiákat emelnek ki a szerzők. Gyakori, hogy a vállalatvezetők egy-egy könyv elolvasása után nagyon szűken látják ennek a bonyolult kérdéskörnek a lényegét. Ezt a problémát segít megoldani Binney [2001] a tudásmenedzsment alrendszereinek leírásával.

1. táblázat Tudásmenedzsment alkalmazások és alrendszerek kapcsolata

Tudásmenedzsment alkalmazások

Tranzakciós alrendszer  CBR  Help Desk alkalmazások  Vásárlói Kiszolgáló alkalmazások  Megrendelés Bevitel alkalmazások  Szerviz Támogatás alkalmazások

Elemzési alrendszer

Eszközgazdálkodási alrendszer

Eljárási alrendszer

 Adatbázisok  Adatbányászat  Üzleti Intelligencia  Menedzsment Információs Rendszerek  Döntéstámogató Rendszerek  CRM

 Szellemi tulajdon  Dokumentumkezelés  Tudásértékelés  Tudás tárházak  Tartalomkezelés

 TQM  Benchmarking  Best practises  Minőség Menedzsment  Üzleti Folyamat Szabályozás  Folyamat Fejlesztés  Folyamat Automatizálás  Tapasztalatszerzés  Metodológia  SEI/CMM, ISO9XXX, Six Sigma

Fejlesztési alrendszer  Képességfejlesztés  Munkatársak fejlesztése  Tanulás  Oktatás  Tréning

Innováció és Alkotási alrendszer  Közösségek  Együttműködés  Vitafórumok  Networking  Virtuális csapatok  Kutatásfejlesztés

Tranzakciós alrendszer Ebben az alrendszerben a tudás felhasználása beépül egy alkalmazásba. A felhasználó egy tranzakció vagy feladat elvégzése során kapja meg a tudást. Ilyen alkalmazás lehet a CBR (Case-based Reasoning), ahol a rendszer egy már kezelt problémát keres az aktuális probléma megoldásának segítéséhez. Itt a tudást egy rendszer használata (tranzakció) során kapja meg a felhasználó.

4



Elemzési alrendszer Az elemző alrendszer új értelmezést ad a tudásnak vagy új tudást hoz létre nagy mennyiségű, különböző formájú adatokból (dokumentumokból). Itt jelentős mennyiségű adat vagy információ segítségével trendeket és törvényszerűségeket készít a rendszer. A hagyományos elemző alkalmazások, mint a menedzsment információs rendszerek (MIS) és az adatbányászat a vállalaton belül (gyakran a tranzakciós alrendszer alkalmazásai által) képződött információkat elemzik. Napjainkban e belső adatok kibővültek a kívülről érkező információkkal, és új alkalmazások születtek pl. üzleti intelligencia, melyeket egyre gyakrabban használnak mind a vállalatok, mind a kormányok.

Eszközgazdálkodási alrendszer Ez az alrendszer a tudás-eszközök menedzsmentjével foglalkozik. Elsősorban két részterületet ölel fel (1) az explicit (vagy leírt, kézzelfogható) tudás-eszközök kezelését és (2) a szellemi tulajdon kezelését. Ezekre leginkább az jellemző, hogy tárgyiasult formái a tudásnak. Ez az alrendszer nagyon hasonlít egy könyvtárra, ahol katalogizálva és kereshetővé van téve a tudás.

Eljárási alrendszer Ez az alrendszer az eljárások szabályait rögzíti és fejleszti azokat. Az eljárási alrendszer gyakorlatilag természetes folyománya az olyan eljárásoknak, mint a TQM és az üzleti folyamatszabályozás. Ebben az alrendszerben a tudást gyakran külső, konzultáns cég hozza létre a standardok megfogalmazása által.

Fejlesztési alrendszer Ez az alrendszer a munkatársak tudásának fejlesztésével foglalkozik. Úgy is mondhatjuk, hogy az emberi tőke fejlesztése. Az itt használt alkalmazások az explicit tudás átadását végzik. Ez az alrendszer egyre nagyobb szerepet kap napjainkban, ahogy egyre fontosabbá válik a jól képzett munkaerő szerepe. Egyre inkább a szakemberek képzésére fordított befektetések alapján értékelik a cégeket. Emellett az oktatásra, képzésre fordított összegek vonzzák a szakképzett munkaerőt a céghez. A hagyományos explicit-tudás oktatása mellett, egyre fontosabb olyan

5



vállalaton belüli közösségek kialakítása, melynek tagjai egymástól tanulhatnak, megoszthatják ötleteiket másokkal, ezzel is a tacit (nem leírt) tudást továbbítva.

Innováció és alkotási alrendszer Ezek az alkalmazások a szakképzett munkaerőnek nyújtanak segítséget ahhoz, hogy együtt dolgozzanak, csapatokat alkossanak és közösen alkossanak új tudást. Az egyéni innovációnak még napjainkban is nagy jelentősége van, de egyre fontosabb a csapatmunka és a különböző nézőpontok kiaknázása a fejlesztés során. Ez a legdivatosabb alrendszer a jelenlegi szakirodalomban. Célja, olyan környezetet teremteni, melyben a különböző emberek egyesült erővel alkotnak új tudást a vállalat számára.

6



3. A nyílt forráskódú szoftver puzzle-je

A dolgozatom második felében a tudásmegosztás vagy a csapatmunka egy különleges esetét kívánom bemutatni. A nyílt forráskódú szoftver fejlesztése az innováció és alkotás alrendszer egy alkalmazása. Mi is az a nyílt forráskódú szoftver? A Wikipedia [2004] meghatározása szerint a nyílt forráskód kifejezést általában olyan számítógépes programok esetén használjuk, melyeknek a forráskódja vagy közkincs, vagy gyakoribb esetben a szerzői jogainak tulajdonosa egy nyílt forráskódú licenc alatt terjeszti, mint amilyen például a GNU Általános Nyilvános Licenc. Az ilyen licenc előírhatja azt, hogy a forráskódot a programmal együtt kell terjeszteni, és hogy a szabadon módosítható, nagyon kis megkötések mellett; mint például, hogy az eredeti szerző nevét és copyrightját meg kell őrizni a kódban, amely eljárás angol nyelvterületen elterjedt elnevezése copyleft. Ezek a felhasználó jogai. A nyílt forráskódú licencek nem feltétlenül követelik meg azt, hogy a program, vagy a forráskódja ingyen és szabadon publikálásra is kerüljön (például az interneten), noha a legtöbb nyílt forráskódú projekt ilyen. A nyílt kód kifejezést néha arra is használják, amikor egy programnak a forráskódját elérhetővé teszik, azonban ennek licence nem teszi lehetővé annak - a fentiekben leírt - szabad felhasználását, és a "nyílt forráskód" használata az ilyen esetekben a nyílt forráskódot támogató közösség véleménye szerint megtévesztő. Az ilyen "közzétett forrásokra" példa a Solaris és a PGP. Dolgozatomban a nyílt forráskódú szoftver kifejezés alatt az olyan szoftvert értem, mely a következő két tulajdonsággal bír: (1) szabadon elérhető a forráskódja; (2) a szoftver licensz megengedi a szabad felhasználást, módosítást és terjesztést. Ez különbözteti meg a védett szoftverektől és a nyílt forráskódú, de nem szabadon felhasználható szoftverektől. A nyílt forráskódú szoftver megjelenésekor sem ellenzői, sem pártolói nem gondolták, hogy ekkora sikert arat. Linus Torvalds, a népszerű Linux ingyenes operációs rendszer szülőatyja, gyakran kifejezte csodálkozását a felől, hogy mennyien közreműködnek a Linux fejlesztésében. 1976-ban Bill Gates [1976] a Microsoft alapítója így írt erről: „Ki engedheti meg magának, hogy professzionális munkát végezzen ingyen? Melyik hobbiprogramozó tud eltölteni

7



három ember-évet azzal, hogy lekódolja a szoftvert, megkeresse a hibákat, dokumentációt írjon és mindenki számára ingyen elérhetővé tegye?”1 Jelenleg a Linux operációs rendszer sikeresen versenyez a világ egyik legnagyobb cége, a Microsoft, Windows operációs rendszere ellen, míg a web-kiszolgáló szoftverek piacán a szintén nyílt forráskódú, ingyenes Apache közel 70%-os piaci részesedéssel bír (Netcraft [2004]). Mi több a vállalkozások (pl. IBM) és kormányok (pl. Kína) egyre nagyobb száma is ilyen szoftvereket használ. Az elmúlt években nagyon sok tanulmány született arról, hogy hogyan is működik ez a fajta fejlesztés, és miért kapcsolódik be annyi programozó önszántából ezekbe a projektekbe. Dolgozatom hátralévő részében egy áttekintést kívánok nyújtani és néhány általános következtetést is leírok erről a jelenségről. A témával foglalkozó cikkek legtöbbje arra keresi a választ, hogy a nyílt/ingyenes forráskódú szoftver közgazdasági puzzle-e, ahol a közgazdaságtan általános szabályai nem érvényesülnek. Talán nem is az a puzzle, hogy mennyi ember dolgozik ingyen olyan termékeken, melyeket mindenki számára elérhetővé tesznek, hanem inkább a szervezet bonyolultsága, hogy miért osztják meg a tudásukat egymással, hogyan koordinálják a komplex projekteket és hogyan tudnak együttműködni, együtt dolgozni egymással teljesen idegen emberek.

Mi motiválja a programozókat?

Talán ezt a kérdést teszik fel legtöbben a nyílt forráskódú szoftverek esetében. Az igazság az, hogy erre nincs egyértelmű válasz. Ahogyan a projektek is különböznek egymástól, rendkívül összetettek, bonyolult koordinációt és kommunikációt igényelnek, úgy különböznek a motivációs tényezők is. Elég sok empirikus kísérlet született a motivációs tényezők felkutatására. Ezekre alapozva (Lakhani–Wolf [2003] és Shah [2003]) az egyéni motivációt két csoportra oszthatjuk: belső motiváció és külső motiváció. Az utóbbi gyakorlatilag a közgazdaságtanban megismert haszon, elsősorban pénzben kifejezve. A belső motivációt úgy fejezhetnénk ki, mint a belső elégedettségért végzett tevékenység.

1

„Who can afford to do professional work for nothing? What hobbyist can put 3-man years into programming, finding all bugs, documenting his product and distribute for free?” (Gates [1976])

8



Külső motivációk Lerner és Tirole [2002] megfogalmazása szerint egy programozó csak akkor vesz részt egy projektben, legyen az kereskedelmi vagy nyílt forráskódú, ha ebből haszna (tágan értelmezett) származik. A haszon egyenlő az azonnali haszon (jelenlegi bevétel mínusz a jelenlegi költségek) és a későbbi haszon (későbbi bevétel mínusz a későbbi költségek) összegével. A két kutató ezek alapján arra jutott, hogy a nyílt forráskódú szoftver jelensége megmagyarázható a hagyományos közgazdasági összefüggésekkel. Elméletük szerint két aspektusa van a nyílt forráskódú fejlesztésnek (1) az azonnali haszon, mely a hiányzó eszköz (szoftver) létrehozásából ered2; (2) az a megelégedettség, mely a közösségen belüli elismertségből fakad vagy a későbbi haszon, mely egy jobb állás formájában jelentkezik majd.3 Ennek fényében és az egyén költség-haszon elemzését megvizsgálva, a szerzőpáros szerint, már nem is olyan meglepő az önkéntes részvétel. Belső motivációk A belső motivációk között több körülményt is találunk. Az kétségtelen, hogy a programozás szeretete mindenképpen az egyik ilyen tényező. A belső motiváció két részre bontható (Lakhani-Wolf [2003]): (1) élvezet-alapú belső motiváció, mely annyit jelent, hogy a programozó magáért az élvezetért vesz rész a projektben. Egyszerűen csak örömet okoz neki, hogy alkothat, kibontakoztathatja kreativitását. (2) A közösség-alapú belső motiváció, mely a csoporthoz való tartozás érzéséből fakad. Ezt a tényezőt Linus Torvalds így fogalmazta meg: „Azt hogy a Linux-ot ingyenesen elérhetővé tettem nem egy gyötrelmes döntés eredménye volt, melyet hosszú gondolkodás előzött meg. Természetes döntés volt abban a közösségben, amelyhez úgy éreztem tartozni akarok.”4 (FM Interview [1998]). Raymond [1998] egy másik megközelítésre hívja fel a figyelmünket. Szerinte ahhoz, hogy megértsük az elismertség (hírnév) szerepét a nyílt forráskódú fejlesztők társadalmában az antropológia és közgazdaságtan felé kell fordulnunk és tanulmányoznunk kell a különbségeket az ún. cserére alapuló kultúrák (exchange culture) és az ajándékozó kultúrák (gift culture) között. Az emberek mindig is társadalmi rangra vágytak. A mezőgazdaság előtti időkben, mikor még csak vadásztak és gyűjtögettek az jelentette a társadalmi rangot, ha minél egészségesebb

2

„scratching an itch” (Lerner–Tirole [2002]) Ezt a tényezőt ők „signalling incentive”-nek hívják (Lerner–Tirole [2002]) 4 „So the act of making Linux freely available wasn't some agonizing decision that I took from thinking long and hard on it: it was a natural decision within the community that I felt I wanted to be a part of.” (FM Interview [1998]) 3

9



párja volt valakinek és hozzájutott a legjobb élelelmhez. Már ekkor is a szűkösen rendelkezésre álló javakért folyt a harc. Mai társadalmunk is hasonlóképpen szervezett, csak a szűkös javak elosztása nem az nyers erő alapján történik, hanem decentralizált módon, a kereskedelem segítségével. Cserére alapuló társadalmunkban a társadalmi rangot az adja, hogy mit birtoklunk. Ezzel szemben azokban a társadalmakban (pl. az ausztrál őslakosok), ahol kedvező az időjárás és bőségesen rendelkezésre áll minden alapvető jószág, ott ajándékozó kultúra alakult ki. Ezekben a társadalmakban a rangot nem az adja, hogy mi felett rendelkezünk, hanem amit megosztunk. Ebből a szemszögből nézve nem lehet kétségünk afelől, hogy a nyílt forráskódot fejlesztők társadalma ajándékozó társadalom. Nincs hiány semmilyen alapvető szükség kielégítésére szolgáló eszközből (tárolóhely, sávszélesség, számítási kapacitás), így ingyenesen adják a terméküket, a szoftvert, is. A fentiek alapján a következő táblázatban foglalom össze, hogy milyen motivációs tényezők miatt vesznek részt a programozók a nyílt forráskódú szoftver projektekben.

2. táblázat Motivációs kategóriák (Shah [2003]) Motiváció

Magyarázat

Szüksége van a termékre Az alkotás élvezete

Azért vesz részt, hogy létrehozzon, átalakítson, vagy továbbfejlesszen egy terméket. Azért vesz részt, mert élvezi. Kreatívnak és érdekesnek tartja.

A közösségen belüli elismertség

Azért vesz részt, hogy a közösségén belül elismertesse magát.

Csatlakozás

Azért vesz részt, hogy hozzá hasonló emberekkel ismerkedjen és legyen. Azért vesz részt, hogy megerősítsen, vagy felépítsen magáról egy képet. Azért vesz részt, hogy különböző ötleteit, eszméit terjessze pl. minden szoftver legyen ingyenes. Azért vesz részt, hogy továbbfejlődjön, mindezt abban a reményben, hogy ez jobb munkahelyet vagy előléptetést eredményez.

Azonosság Értékek és ideológia Tanulás, elismertség a közösségen kívül, karrierlehetőség

Koordináció A nyílt forráskód szoftver-projektek, hasonlóan a kereskedelmi szoftverekéhez, nagyon bonyolultak és szerteágazóak. Eric Raymond [1998] írásában ezen projektek (elsősorban a Linux) fejlesztési módszerét egy keleti bazárhoz hasonlította, a katedrális-típusú, szervezett módszerhez képest, melyet a szoftvercégek alkalmaznak. Raymond megfogalmaz néhány alapvető szervezési és fejlesztési szabályt is: – kerüld a felesleges munkát és hasznosítsd, amit már megírt előtted valaki

10



– minél korábban, minél gyakrabban tedd nyilvánossá az újabb verziókat – egy nagy felhasználói táborra és fejlesztőre alapozva majdnem minden probléma gyorsan előjön és a megoldás valakinek biztosan magától értetődő (Linus törvénye) – hasznosítsd a felhasználóktól kapott tanácsokat és ötleteket. A bazár metafora egy olyan elosztott fejlesztői rendszerre utal, melyben sok fejlesztő tevékenykedik és a következő tolajdonságokkal rendelkeznek: (1) a központosított döntéshozatal hiánya (2) párhuzamos tervezés és hibakeresés (3) a felhasználók integrálása a kódírásba (4) a programozók önkiválasztása, mellyel a neki legmegfelelőbb feladatot választja mindenki.

Következtetések A nyílt forráskódú szoftver egy érdekes jelenség. Sok kutató, sokféleképpen közelítette meg a kérdést, de annyi valószínűsíthető, hogy nem igazán közgazdasági puzzle ez. Érdekesebb kérdések merülnek fel a témában, mint például megmagyarázni az egyéni motiváció és a szervezeti felépítés közötti kapcsolatot. Hogyan lehetséges, hogy a különböző egyéni motivációkból egységes fejlesztési projekt lesz? Megértve a nyílt forráskódú szoftverfejlesztés működési mechanizmusát, talán a tudásmenedzsment jelenlegi és jövőbeni problémáira is választ vagy megoldást tudunk adni. A jövőben szeretném megvizsgálni a módszer átültetésének lehetőségét más területekre, mely akár a konkrét kutatási területem is lehet.

11



4. Felhasznált irodalom ABRAMSON, G. [1999]: On the KM Midway. CIO Enterprise Magazine, 1999. május 15. www.cio.com letöltve: 2003. november 24. 11:57 BINNEY, D. [2001]: The knowledge management spectrum – understanding the KM landscape. Journal of Knowledge Management, Volume 5, Number 1. 33-42. old. FM INTERVIEW [1998]: What motivates free software developers? Interjú Linus Torvalds-dzal a First Monday Internetes újságban. http://www.firstmonday.dk/issues/issue3_3/torvalds/ letöltve: 2004. április 23. 13:44 GATES, W.H. [1976]: An open letter to hobbyists. February 3, 1976. http://www.blinkenlights.com/classiccmp/gateswhine.html, letöltve: 2004. május 3. 12:12. HAK-FUNG CHIAO, B. [2002]: An economic theory of free and open source software: a tour from lighthouse to Chinese-style socialism. http://cess.nyu.edu/hfc/ 2003. december 15. letöltve: 2004. május 27. 10:40. LAKHANI, K.R – WOLF, R.G. [2003]: Why Hackers Do What They Do: Understanding Motivation Effort in Free/Open Source Software Projects. 2003. szeptember. http://freesoftware.mit.edu/papers/lakhaniwolf.pdf, letöltve: 2004. április 6. 10:02. LERNER, J.–TIROLE, J. [2002]: The Simple Economics of Open Source. Journal of Industrial Economics, 52 (June 2002): 197-234.old. http://www.people.hbs.edu/jlerner/simple.pdf letöltve: 2004. április 12. 23:55. NETCRAFT [2004]: Market Share for Top Servers Across All Domains August 1995 - June 2004. http://news.netcraft.com/archives/web_server_survey.html, letöltve 2004. május 3. 12:22. NYÍLT FORRÁSKÓD [2003]: Nyílt forráskód. Computerworld-Számítástechnika Online, http://www.szamitastechnika.hu, 2003. év 49. szám, letöltve: 2004. április 6. 10:12 RAYMOND, E. S. [1997]: The Cathedral and the Bazaar. First Monday, 1997. május. http://www.firstmonday.dk/issues/issue3_3/raymond, letöltve: 2004. március 23. 20:12. RAYMOND, E.S. [1998]: Homesteading the Noosphere. First Monday, 1998. http://www.firstmonday.dk/issues/issue3_10/raymond, letöltve: 2004. március 23. 20:20. SHAH, S.K. [2003]: Community-Based Innovation & Product Development: Findings From Open Source Software And Consumer Sporting Goods. PhD disszertáció, Massachusetts Institute of Technology. http://opensource.mit.edu/papers/shah3.pdf, letöltve: 2004. június 10. 18:29. SPOLSKY, J. [2002]: Stratégia a színfalak mögött. Joel on Software web-site, http://hungarian.joelonsoftware.com, 2002. június 12. Fordította: Kovács László WIKIPÉDIA [2004]: Wikipédia – A szabad lexikon. http://hu.wikipedia.org/ letöltve: 2004. április 6. 10:40 12

Tudásmenedzsment - Internetre épülő hazai High Tech vállalkozások tudáskezelési folyamatának vizsgálata

Recommend Documents