RóZSA sANDOR
TRANZISZTOROS SZUPERVEVÖK ~PIT:ESE
MAGYAR HONVIDELMI SPORTSZöVETStG 1861
•
ELOSZO Az elmtft& Ititad legirdekesebb hfradádechnikai eredméayeinek •wilce a tmnzisztOTok tömeges elterjedése volt. A tmnzisz&orok JutadA:I4 ma már a kOTszerltséget jelzi. Az új er6sftö elem MQJ. n:f)Jidl t&lgnek Cfroend az amatörök körében is. Alkalmazási köre 41tes, ma már .számos területen versen1Jtdrsa az elektrcmcs6nek. Az tfnlik ilyen teriilet - sok egyéb ?nt'llett - a hordoahat6. kia fo~sú zseb- és táskarcídiók c:pUése, mely solí új tagot t10floZ a2 Imatőrök sorai l~öztl. Az utobb emlitett alkalmazási területen mát Wdőlt a verseny SOJ'sa u tranzisztorok ;avára. Az elmúlt lvekberr kapható hordozható készillP.keket már szinte kizárólag tmnzisztoro~ megolddsban gyártották. · A késziilélr,ek választéka igen széles, a 300-400 gmmmos zseb-TMióktól kezdve az URH-sáv vételere is albumas negyabb készülékekig, amelyek esetleg több nylijLoU. Tövidhullámú sávVGl is rendelkeznek. A készülékek inmt nagy az érdeklödés, melyet a hazánk-ban gyártott Terta Lá.-.kanldirí nagy népszerúsége és nehéz beszef'eZhetösége is bizonyít. Soko.tr. vannak, akik s:zeretnének jól miiködó otranzi.sztoros rádiót építeni, ezek számáro kivánunk segítsége' nyúj-o
tani. A füzet, a bevezető pár oldaltól eltekintve, két fő réerböl áll; az egyik Tészben tárgyaljuk az alapegységek müködését, a másikbaR kidolgozott kapcsolásokat ismertetünk megépült készülékek alapoo ján. Itt kell megomlitmt, hogy c84k ezert füzet segítBégével _nem Je.. het jú táskarádiót épiteni és Mm lehet a tranzia2'torok makódé.sée megé"*t A füzet ct!lja: az alapfogalma kat mdr megérió, a tMfloo asztorokat ismerő és egyszerűbb, főleg egyenes készüléket építőkel 41vezt"trri a szuperrendaerii kémilék épfUséfu>k nehézségein. Azok aámára, akik már építettek kljzéphullá~ szuperkészüléket, néh83W 1\;abb lehetösitlet iamenetünk készüléklk bővítésére (RH..URH).
'aftllllc fe~ asát~ l• a cbbcm 2~!Jen led~
leirt lc&t'f.tU)f&k
mmzuztoros alapiBrnerw&ek
mB!JIP!t6il~t. t~l;es
m11gl1'tése .sritk..gu (ll!'l:m újabb számban közöltek eLia;átftálláltoz. Ez is, 1Jdnt a sorcmrt ·töi!Jbi SZIÍma, amat<Wök ris:tb'e készült, fő hangsú.l11t a kapc&f)rd~k rnúköd~sének megérti~re
helyezfflk, szdmításokat estrk egyszerileket közlünlc, hiszn smmitási alaPpJ kötetekei lel•·'~ témáróZ fmi. lrodalom;egyzékber& azoabcrn megadjuk ezeket is azárndra. akiket bdekel. Mégegyszer fel'lúv;uk a figyt>lmt!t a Rzulcirnllalmnro. melfl Jcfi! a füzet tartalmát nem le M ('~;tJUtani. ,Airi az njánlott útoft haJ.ad. sok sikert várhat munká;ától. Bpdapest, 1961 ftOVE'mber h6.
l
N1JIANY szO A TRANZISZTOROKitOL t. A traazlsztoro'k alkahnazásAról A tranzisztorok alkalmazésa hordozható rádi6vevókészfilékdc~ ben jelentős elönyökkel jár. E:z a:z erősítő elem alacsony tápfes:zü1t. Séggl-I müködik és hangfrekvenciás teljesUmény végfokozatokban igen jó hatásfokkal ú:zcmeltet.het.ó. Kisfes:zültséllfi üzeme melletf a teljesltmtny s:züksi.-glet.o igen csekély, vagyis az erösítő fokozatok áran1f•lvétele is ulnc110ny. A kis fogyasztás mellett még a nagyfokú tizembiztonság, ml'c:banikui behalásokkal szembeni éllóképesség és hosszú •tetturt.am az. ami a tranzisztorok használatát Indokolja. A Lranzisztol'OS készülékek üzemeltetése jóval gazdaságosabb az elektroncsövesnél. Egy 200 m W teljesi tményt szolgáltató tranzisz~ toros IIZ\lper egyenliramú teljesí~nyfelvét.ele kb. 400 mW. Eg I\ZOl'IOS teljesltményt s:zolgáltató 4 csöves t6.skas:zuper csak az anódtelepból 6-700 mW-ot fogyaszt, t>hheY. jön még 300 mW-nyi f'llf.ó.. teljesítmény is! A:z idézett ~dúból látható, hogy az üzemköltség a régi készülékhez viszonyftva kb. 60°,'o-ka1 csökkent. Egy további ja~ wlást jelmt az is, hOflY a tl•all2is2toros kés:zülék vfgfoko:zata rendszeaint "B" os2lályú üzemmódban mtlködik. Ez azt jelenti, hogy az energiafelhasznAI&! arányoa a jel amplitudóval, jel szünetben a készülék fogyaaztáM ei'Ösen lecsökken. Ez utóbbit is figyelembe véve mondhatjuk. hogy egy tranzisztoroskészülék negyed-ötöd áron mú-o ldJdik. mint egy elektnmcsaves. A tranzisztorok használatában az első időben mutatkozó /Tek~ 'lllmcfakorlátok ma már teljesen megszllntek. Az elmúlt évekbeJl már megjelentt-k a több száz Mllz (!) hatádrekvenciájú tranzisztoruk. inelyekkel· a2 URH sávt·a ilS ki lehetett tea·jeszteni a készülékek vétellftrzetét. A több hullámsávos és URH-s kés:zülékE'k sorozatgyártása bt megindult. (Siemens RT 10, TeJefunken UKW Partner, Phi~ lips Gforgette stb.). A füzetben található kapcsolások kiv~tel nélkül rétegtranzis:ztorokb61 épQlt.ek. Tústranzisztorokat ma már ezen a területen nem alkalmazunk. • ·
l
nell\j Ogla:JPI
a
~s ~ ~~
...
~ ~-r 81161Do8
j.......,.
m,e1Jek az a tnnaaztor k0lönbad6dnak, m '8'• azeretMnk itt néhány fonloaabb llVId a floelmet 6I egfrr röviden kitérni ~ alapka~ Az elektronesóben u 6ram Iéiritka :.:~uurnbun lolfik~ a tranzilztorokban félvezet4 rétegek kazMt. Az 6btd vezídéee 61~ l6bQ.n - emrea eaetektOl •tekintn - tel yt nem • utóbbi igen. Ebből következik, hogy a tranzt&.nor mindi IQén,yt er6slt, ~&; maximáliB er<ft Wck!kébm a fokozatnkllt. Ir ten1 bD.. A tranzisztorok bemenn ellmuURsa alacsony, ren-~ rinl kohm ~G Val)" még aJnCBOD~~ a belső eU.1111 is ál'tiüban alacsonyabb, mint a csövek~. killüni\een nagyobb ""dlikon. A rédióvev6készmékekben alkalmaaott I'ell,ől illealteni kell a tranziutorokhoz, tekintve, hqgy MZ illll>ed&nC 1-2 ~dQ eltér~aek is lehetnek. Tranzisztorok nagyfrekvenciás alkalmerie~nAl mindig ........... bn " ldmen6 oldal visszahatáséval a bemenó e1da1ra. Ez ~ ~• triódA Cl8vek nagyfrekvenciás mQködé!iéhez ~that.ó. A vll!lllbaUsb61 a6rmaz6 hátrényok megszüntc>tésére neutralizáJáat albl~nk. . Tranzisztorok jellemz6 dinamikus adutai (be- & ki~U~ lis. kapaeltés, meredekEg stll) álta14bm munk.apc.nl, valJYis 6r4líll & ~k. Mlvel a tranziadorban folyó Aramok h4hnb.eklettal is fOggt!nek, ren~vül fontos a muftbpont stabiJiafWM A Walokozatokban alkalmazott, nagyobb érarnnkkal mOk&lli tranzisztorok munkapontjútak stabilizálisa biztonsági okokból .(wlto& Hel)'i túlmelegedés gyorsan azétterjedve a kriatály1'étA8ekbln a tranzisztor lavonarrerO tönkn•menését okozhatjL A munqpontmbflidláa m6dja többféle lehet, mindenesetre jegy...Ok I'Def· hc!e' a "'zWköri earyenáramú ellenálláaok eredüje minél aJ.ac.onya.bb .. minél maguabb az emitterköri ellenáll+•, annál stabilabb a munkapont. A kettő viszonyszáma (bázisköri ellenállások eredP;r l*t.tva az-emitterkiSri ellen6U6ssal) jellemző a kapcsolás stablip'séra, ennek aj éntott értéke J 5-20. vagy ennél kisebb. ' A tranzllztorok mGklSdése frekvencléban korUtaott. batArolva wn. edi-t beaélünk hatbfrekveftciá7'áL A határfrekwndának értel mafse többféle, az úgynevezett fa az a frekvencia, ahol a tranm.. tor áramerösltése fijldelt bázisú kapcsolásban 0.7-r' s're (-adJJ» esik. Az 18 ugyanez, földelt emittnea kapcsolásban, a 8 -=1 trekveneia az. amelynél a tranzisztor éramer&flése l a.z,.-intén ter kapcsolásban. Oszdllécióra egy tranzisztor palndaddig k ll sr, mig teljesfbnényer6sitése wn. vaDis Pti> Pb,, • :w.~ oszcillád68 határfrekvencia az ta. két.azereae körül van. DUifVH.L.
•*-
6
emitCeres kapc.c;olda (D !l:övetkemkben röviden emitter Ez a ~tapcs~,lú megfelel az elektroncsöveknél halr.Mlt földeft at6cbí kapt"!!lúnak. A Jrapaolás legfontosabb jellemz6je, hOI)t
Rdts
Be
Be
J
A kapcso)ás jeDemzöi: rendkivül alacsony bement; elleDdAa ~100 ohm), magas kimenő ellenéDAs (0,5-l Mohm). A kefCIIOIás 6ramot nem erősít, csak feszültséget. Teljesftményerösitése kazepes, megfelE-l smmSZE'l"Üen a feazültsiogerösítésnek. A rt-s2ültséln&dt~s a bemenő és a kimenc'S ini~ancla nagyságftll\di t>ltérésébc51 adódik, számszea-ü ~ke 400-500. Az elérhetel te)Jesitm~nyetiílft& 25-
8
6rarner&ftt. ~ fei.Qése a. mindig" lriaellb -mlnt UétlzP.Il Jól 111-Bzelitl,
L
bemenő
á
1
ldJr:a4!ID6 felzQltaéJ
f4riu meaegyezik, a· kajqolu nem Cor;Ht fázist Jrapcwt!!6s fóleg na~ e ha!!ZJ)á)atos. ahol az eaoftaen el~ be- & kimeftli pet:lallleia amúgy is .a meglevő rezgökörökkel mmt transzfonfti~ jól UleszthL•tct Ezt a kapcsolást ls neutralizálni keD nagyküliin~ a hatáa·trekvencia k62elében. A visazakapacitás ku;eb~ mint az emitterkapcsolásban. mmtegy ö~ 1Zl13ri. Mükcidé'se ~ eEért a kisebb viaszahatás é'l klsebb mal minU. stabilabb, mint az emltter-kapeaolásé, soksmr minden izAJás nélkül ~adtethetd. A kapcsohist szlv~ alkalmazzák oszcillátorokban, nagyfrek· ~~enci:iltm URH sth. ei&ftésre is általában ez haszn6latos. Az. la haArf:rekvtn'IICia értéke magas. létemek olyan tranztaztorok. melyek• több &úz MHz is leheL (Siemens Ml, M2.) Földele koUektoroB kapcsolás (knllektorkapcsolAsl. Duál m~rC'It>lc'i~ ar. ttk-kt.mncsó kapcsolástechnikában a löldelt Reklú V;tJZY katudkbvrtc'\ kapcaol+s, melyet szokás ""C emitter kölllfhnrk i~> nevcrau.
ll'::ft::.
Ez a
IE
Kl
J. A kapcsolast impedancia illesztóllek halsználják. Aramer&it5e .Dlaga&, aámszerint a feszültség erösiteséaelt határértéke l. Mivel a kapcsolAs l 00%-os feszültségv.isszaa;atoüsban dol89zik. a iimen6 jel harmonikusszegény. A bemenő impedancia magas, az temi~k kb. a B-azorosa, 0,5 Mohm as lehet. ValtóárEamd "tiinenőeJNn6llása rendkivül alacsmy, 50-200 ohm, melf nem té:.eaztend6 a.sze az iJlcszUíellenélh\ssal. A kapcsolás fázl&tllrtó, a tMmenö teszOJtség bázisa megegyezik a kimenő feszültliM fázisával. A futtérfrekvencia értelmezése ennél a kapcsolásn4l töbl.>ször ad MNért.eare okol A kapcsolAs batárfrekvenciája áremerösítésre vo'JIIltkoztatva alaaJQnY, megfelel az emitterkapcaoJásnak. Feszül~g erödtésre magas. azonban a visszacsatolt rendsze1·ben a belsó erÖI(-
a+•..
=
waz.
andóall "*"en. kCSY a t-r.ll.égeröúti,lt a !lCSiElto.léa Eia.t.t alig vált~ a;zon~ említett elleNIIJú • f 8 utáu eriieal esik. &Wt mint i
l'ia-
!sz111ö éa alacsony obinos rmd87.etf kö2Dtl többnyln c:aak Jangfrekv,enc:iál;an alkaJmazható. Nagyf1·ekveociás erflllft.ónek soros .i."ezm' kJömellehelne használni, azonban sokkal rosszabb hataafekbl. m.int az eJiSző két kapcsolásban. Szokásos al.k.alro.azási terülele . . .6wvökésziilékekben demodulátor után, ez ~. mivel lttll(ltMkvenciét kell átvinni, magas bemenóellenéllást lehet elérni, uart • demodulátorkört magasabb impedanciára lehet készíteni. Ugyancsak sokszor látható végerösítő fok~atokban is, ahol a nagyobb jesftményü tranzisztorokat illeszti a meghajtó fokozathoz nmar,.~~ rint egyenáramú csatolásbo.n.
4. A tranzisztorok egyszerü vizs,cálala A tranzisztor müködésére jellemzö solt?éle adat (néanÍIIu.~ paraméterek stb.) méri>se laboratóriumi feladú, amatőr ~k('l 6Zinte kivihetetlen. Az összes adat ismeretérl-nincs is szüks.. az amat6r gyakorlati szempontjaibilL A tranzis..:tor típusából, a lógusokból már sokféle követkt"7l('l(.'l>l ]('vonhatunk. A tranzis&urgyárak minden egyes darabot me~m· ·rnek válo~atják a tranlil'Ztorokat. Ha a tl·anzisztor helyes mllki;dc~t·ól, f.p:ti•gét-öl mciJ tudunk győződni, akkor a többi adatokat elfog.adhntjuk a k~tl4lópt»b61 (ha·tárfrekvencia. ajánlott alkalmazása, munkapont slb.). A katnloJIU• sok és prospektusok megadják minden egyes tranzis7.tortipu!l ajjnlott felhasználáii terülPtet és fordítva: adott felad.atltoz mindio 1«reasiijc ki a megjelelő típust. r A tranzisztorok épségéról «:'fzyszenl módon meg~ózódhetünk egy-két zseblámpaelem és egy kombinált V-A mérö kézim&IM"rel. A tranzisztor tulajdonképpen két rett>gdiódából áll, nHtlyek kötesimhatásban vannak egymással, ezek a bázis-mittel' és a bázis-kollektor dióda. Most és a következőkben kisteljesitményú JmP rétegtranzisztorokról beszélünk, mivel a táskarádiók épftéséhfl2 9g'l'r ban ilyeneket használnak. A trandsztort alkotó 2 diódAban az iiram nem vákuumban folyik, hanem a l.él ·ezető rétegek határrc.>lület.&, ezért mindig van egy bizonyos zdrói1'ányú áram is. ellentétben a vákuumdiódávaL A záróiráby-6 áramot szokás indttl6 vagy manulék áramnak is Devezni. Ez az áram jó diódéknél, ill. jó tranzi&ztorokmil aJacsoay. (minél alacsonyabb, annál jobb a tranzisztor). Legfontosabb az ún. lcto áram, vagyis a kollektor-bázis diódé.n folyó záróirányú éram értéke. Jó tranzisztornál ez 1-2 pA nagysálú, eléf:mé füSiet"len a mérófeszültségtől a megadott max. üzemfeszültség alatt és egy bi.?.01\YDS minimális feszültsép, fölött. (1-2 V.)
t.,
.»
·ta-
Induló Aramon nem mindig az emlitett lc:&e áramot értik, lOk~ beszélnek több száz mikroumper ind.Qlóéramról. Ez alatt a koliektor és emitf.et· között fcllt'pti áramot kell érteni, amelyet nyitott. vagyis sehová sem kötiitt bAzisn41 lehet mémL Ez az érték áltatAban R-szoro~~a a7. cldbb rmlltettnek. Ez utóbbi állités könnyen be16that6: az I,". ,.._. át.folyik a b!izis-mitter diMéD ~ de itt rnir ayitóirányban & ez az áram a kollektorkörben l....amroséra fel.&iödik. Mindkét indulóiram könnyen mérhetö. E.nr jobb müszer birt~ lriban, melynek vélkitérése 50--100 pA az 5. ábra szerint rn6rjük az
Ic..-t.
A méröfev.ültségeL váJasszuk a vArható üzemfeszültséeftek m-elel~ Az R .. elleaéllás biztonsáRi okokból szükséges. érték~t vá~ssr* akkorára. holY az Aramkörben leJ{feljebb a mw.r ~; ~._ ri•in* megfelelc'i Aram folyhaason. Pl 9 V mél'óf~ és pA-a aUJ•"'l!!" mellett 80 kohm a helves értA..
•oo
·= u'"''•....,
R
to oooDN-oa
~,m,
kézimGszerrel má'hetDnk ~en fes !ül....,_ mérö állilsban i& A soros ellenADás fó tranzfSl!!tomfl lmvette1en01 befolyásolJa a méreai ~ pontoa viz'P1atnil riMch'e .h!bet
JI
5. ébm: l cllo mháe
dmi a mérfs tartamira. Legfontosabb szeroept" hibú tranziat«M'' V8IY hibás kapcsolásnál (pl. ismeretlen tranzisztor nyit6 irinybanl) a műszer védelmét biztositani. 1-2 mA végkitérés1l múfi?.eiTE'l mrn-jük az Ic•11-t a 8. ábra . . . rlnt. Az 5. ábráboz tartozó magyaz·ázatok éJttclemszer
aatkomak.
'
•
+
f-2.1f1A
l
'• "" .+ tS·I
E
Fontos még az emitterkapcsolás drGmerösítéBi &lflJie~öj,önek, a 8-NAk az ismerete is. Ez a tranzlsztorjellemzö er& szórAst mutat, értéke 10-300-ig bánni lehet, s6t léteznek még masa•bb értéket mutatók is. A 8 értéke különösen fontos a kevfd!é stabiltzált kapcsolásoknál. ahol a munkaponti áram erósen ettil a tényezötöl fW. (Pl. a 4. ábra.) Jegyezzük meg: minél magasabb • H ls eu: ind11Jó. dram éTtélce, snnál jobbern lceU ii.gyelni a kaJX*)Icis hömhaéldati Btclbilízálásánz.
•
lJ értékét is
~ mt!rhettOk. l'oadjuk el,
hGib
a kehasznált friss zaebJ....paelem f< Oltafge 4,5 V. A múésheZ feszültséget haaznilunk, adjunk 8 tranziaztorra 10 aA ~tb. b'ot éA hasmáijunk egy 2-5 mA végkitérésü m(iszel1 a mérés· a 7. ábra .szerint..
, . , !st
'
•
+
A mérés menete a következő: A K 1- K 2 kapcsolók nyitott ülá~1 ellenőrizzük a helyes kapcsolást. Az R. ellenállást zárjuk róa Krvel és fgy mérjük meg az 1~ • .-t. legyen ez az 11 áram..,& Ezután kapcsoljuk be a K 1 kapc:aolót is. A nyitóáram a 900 II:OJ:Lm<>S eUenállás állítja lx> 10 uA-ra, feltételezve a 9V tépfeszilltlész«!t. A m~.-N nem nb57olút pontos, mert a bázis-emitter dióda el~~ruauasa is brnnc vnn u 10 uA-t ellíállitó körben. A nyitóellenállás Htl!kP és a táprf'lU!ültltég egészen .Pontosak. ll>zt fil(ytolembe véve lllandllultiuk. hney a m.ért érték .±.10°/o-on belül van és ez a kapcsoszemponiJából mea is engedhető. A K 1 kap(.'S()l6 zárésa után mérjük meg a kollekt«áramot. leez l2. A B értéket az alábbt egyszerQ képlet segitségével kap-
sem
BEgy
~3
Ia-IJ [uA)
mA-es müazen-el 8-értéket, tekintettel az I 1
~rtékre.
tb. 150-~ig m érheljük. (PL a m ért értékek 12=1.5mA 11==0,35 mA a kelta különbsége }150 uA, B= 115). A lllérés el6Dyös elv~ ....... jó lenne egy oly4ft
mriS?t!J", melyet 1-2--3-5 mA vfgkité-
~
át lehetne kapcsolni. A pontos laboratóriumi miréseket váltóIramon végzik, a lefrAs aerint mért érték azonban «!Uel jó közelítfuel megegyezik. Kisebb8-értékeknél ha.sználjunk nasYobb nyil{)..
l~
(20-IDV:!i~=L et
•• a e]Jtft'+h1.at .161 &6jé-
lt~m.ne.-.tudnlaza~t.a ~-k~ Ezek méaése már meghaladja az amatör lehcl&éfleket. z..ieeáaról j6 képet kaphatunk. ha mar egy mmc4;d6 és jónak tartaU. készülékbe bpaoljuk be a tranzisztort a meglelelü bt>lyft & mG.ködés k&b.n meghaUptjuk. A JI88Yfre~bénen~ es kirndel1enill6a értékének m~ nehéz feladat, ugyanis rnindketUJ a rrekvencia és munkaponti fügégen kivül .a másik oldallezárásának ia a függvénye. Altalában. de különösen Mgyfrekvenciékon, hei)'ettAIIItéssel mélhetó. A kavetkezó ~rú eljiráMal egy már mepMi készül-ékben eBenörizheUS, hogy a feltételezett, vagy a kata161M által megadott idékek megfelelóck-e:
..s.:
qJIG&
-v,
-u, l
•
Bontsuk meg a kapcsolást ott, ahol mérni akarunk és n rezgökör csatolótekercsén mérjük csővoltmérövel a feszülWgeL Tranzisztor helyett rakjunk be fix ellenállásnkat addi& mlg egyezö értéket nem mutat a csővoltmérö. Ehhez, tsajnos érákefty, szélesséri csővoltmérö szükséges és a mérést nehezíti, hogy a tranzisztor bemenöellenallása komplex, egy R és eay C tagból 811, s a C taa elhangoló hatasát figyelembe kell vennl Amenn)'iben R"c-t mérflnk, a készüléket elólröllehet meghajtani generátornl és ez kevésb6 érzékeny az elhangol6sra. (8. ábra.) Az Rtr mélésénél az adott ~kört, melyhez a tranzisztar Ciatlakozik laz6n - egy pi r pF..en keresztül - hajtsuk me~. Ez eeetben feltétlenül figyelembe kell venni a tranzisztor kapacitását is, amely
!IVIIIgC1il61llást okoz. (9. A'bn.) F&sze a ~ tdfu • ba ' •
egy mú' mllkMG kl OlttiMo il el'riplhetjlk. HangfrekvenclAkon a ldmenl5ellenill6a kevésbé fontos. Bemen&.. elleruilláat etetleg e'O&Eerii osztással il mél'hetjük. V88Y ülandó vet:lérl&iram el~té• meDett elegendő a ben)enMe&zQltMi m&W is. a kM -'*tból a bemen6ellená116s euszerO os.ztúaal kapható. Atlandó áftunot a bemenőelleMIIés 50-IOO-aoros6nak megfeleló 80lGii en.iDás &egltlltl'l..W iDlthatunk elö. ~Y&korlati &télce 8,5 l . Mcidn.
5. A franzlszteles ftV6k felépítése A rádi6tcdmika több fvtizedes fejlödése .._." a müsorsz6r6 domások v~teli.'ft alkalmas készülékek rendszermek Jeit fö Cipuall alakult kl. Az egyik az egyenes rendszer, mel~n. ha van naayfrekvenciás l'liisltés. akkor az venni kivánt állomás frekvenciáján t~ik. A mAAik a ".ekvenciavált6s, vagy röviden swpe"..ltd.szn, rnelybtft a bejövó frekvenciát átalakitjuk egy másik !rekvmcim M ezen tlirténik a nagyfrekvenciás erösftés.
A
LJr··-·-·-~ l l
....,. c u. • r! ................ll l
'J.L___ j
Dl
,......
• ................. .".ra
lb
növeléeé,. nndszerint p t csatolút alkalmaznak. Dyen készQlék • jóliamert •1ekVanesöv8a 2+1-es. Eael egyenértékü tranziaztoroa ftVókészülfbt ujno& nem lehet J tranzisztol'ból épitenl ~ aan lehet a r·•o· kar taljes feszOltségét hasznositani a tranzís?llOif alacsony ~ elltnQlúa miatt, mésriszt el)' tnmz1aztor er&ft he ldaebb, minl c pentMAI. Az utóbbi években kialakult kapcsoláatedmika surint az ilyen kázülékeket 4-5 tranzisztorból 6plt.ik. soksmr az ell6 fok.zatot refiexkapclolúban. Az ilyen készOIH:ek vételkörm• kiesi, a nagy hangfrekvenciú erősités miatt sok k8zü1Mc:n.-k .nw.n siatera6 a han&JL A kénülékeknek. noha rosazabbak lll kewsrbbd nyújtanak, mtnt a aEUperkészülék, mégis van léljog<M~Ultaáguk, sM a helyt adó vételénB megfelelő felépltés esetén jobb is JéHet, mint az utóbbi. Az egyenes készülék felépltéle egyszeríi. hel~ elkéazft& •Wn azonnal üzemkész, nincs szQkség különösebb hangolásra. (t'Ak a aávhaUrolt betWftúa szükaóges). Kezdő rádióamat&& Iész&e el&nyös az Dyen k&zalék épftéle• • Az egyenes vevő legnagyobb hátn\nya muz szelektivitása mallett, hOQ aern eléRgé énlkeny. A villflxaCAatoJ4s __.W!Pwl eJir. hetó érzMcenységn6velés egyrészt e~·\•n nJI'Itja a abaúltnfQJIII, IJIÚI'é8Zt mégsem pótolja egyenértékilleg a demoduUt.or elMU niii.Yfnkvenciú erosftést. A tranzisztoros egyenes Vf'vliknél külön J•lent. kez6 probléma az erőteljesebb elhúzás, ami a maximális vlsazacu-• tolis beállitását nehezíti. A tranzisztoros vevökészül~keknél is. amint Idatakultak a nqyfrekvenciás el'&dtéare alkalmas tranzisztorok, azonnal mecindult a a:upervevókészülBtek épftésf'. A szu~rvevö adrnos elónnJel &Wtdelkezik egyszenlbb társihoz képest, jóval érzékenyebbre k•ate...&n nagyobb sávsz~lesség mellett. Megvaló.sitható az egy go~ hanfolú, a különbözó térerösségú adóillomások vélele azonos h~ tilrlénhel (Autornatik us érzékenységszabélyozás.) A ~ hullámhoBSZúságd Allomások közel azonQS sávszéles'é ~k. A Uv vi
ál az
~
(ll. 'bra.) A szupel'VI!Vl5 müködésének rövid lefrása a k~: a bcajövö jelet nagyfrekvenciás elóerösftón keresztül a kever6fokoalhoz wzetjük az oszdDétor jelével együtt. Megjegyzendő, hogy caak eg&szen nagyteljesftményü vevőkészüléken azokás az eUJer<ú alkalmazása, egyrészt jobb elöszelekció, másrészt ha+áeoeabb ~keny ségszabélyozás mlMit. A keverőfokozat kimenőjele a középfrekvencia, ~lyet ma 6J. talában felali keverasel állitanak el~; ez azt jelenti, hOlD' az Cl&eil· látorfrekvencia mllfasabb a venni kivánt álJom"• lrckven<ÜJinAI.
•
/)ln
tua
'
ll. dbm; SzupenJeviJ blolclctHizlata
A fentiek a szuperveviia-e All.a)jnosságban vonatkodak, e2 mlnkészülékre érvónyes. H~ly hiényéban a müködés részletesebb ertetést•ra ntorn terhetünk kl, a szakirodalomban ez meatalélható. Nem emUleltuk az eaységek tépfeszOltségét, a kapcsolAsi finomaégokat, negativ vtsszaaatolás, sávszélességsza~. több hullámáv vétele slb. Az lWY88 fokozatok müködédre még visazatérünk az alapegységek láavaJáaénál Tranzisztorok alkalmazása a szupervevöben ni1adny [onb kü· Uliibeéget mutat a csöves készülékekhez képesL Az eJsö és leafonto. N ... bolY mfg a Cll6technikában az egyes fokozatokhoz ~kuJtak a Jeau&erfelelöbb C85tipusok, (kever&'&ö, változ6íneredekRgii pentóda stb.) addig itt minden feladatot 820nos Upusú erüsftőelemmel kell 1'11ef10)dani, melyek egyrruistól csak hotdrfrekvenddban vagy &eljesítmlnyben .különböznek. A múik nagyon fontos különbség az, hogy a U.nzisztocokat, melyek mfndig teljesftményt erósttenek, illeazteni bll egp&áal&oz l1 a rezp6körökhöz. A tranzisztorokban mindig viaszahat a kimenet a bernenetre és a llal)'frekvenclas fokozatokat, ha a bemen6 és
a kimen6frekvencia azonos, mindig neutralizálni kell. t
:&
Tranrleltoi'OII
17
D. ALAPEGYSf:GEK. TARGYAlASA
l. A .,._. fokoaatról Egy szuperkészü]ék bemenéifokozatllnak azt az t'IZY~et nevez.. zük. mely a bejövő jelből a helyi oszcillálo•· *""ata~-v.-1 c•JMilitja a középfrekvenciál Szokásos elneve:r.~se mrg kf"'YerrifokM.at i,;. A bemenőfokozat elnevezés iltalánosabb. magában foglalja az "e&DU..:cs ellierösitöt is. A bemenófokozat felépitáe u alábbi rraúdon lehct~ges:
1.
Onrezgö
keverőfokozet
2. Onrezgö keveriifokozat eliH'rositövel 3. Keverofolwzat külön oezcilldtort'al 4. Keverőfokozat külön oszcillcitoTml ~s elöerösftővel
(l tranzilltor) 2 2
....
3
•
Az l. pont alatt emUtett megoldás a legéltalánMt:~bban használt, lcözép- éa hosszúhullúmú vevökben szinte kizia"álut:{na. Előnye az eaY tranzisztorból álló egyszerű felépftlés, bát{ánya. hogy nem szabálYozható. rnert a kollektoráram csökkentésével 87. oszcillátor el. hangolódik és végülleszakad a rezgés. A szabályozás hatásoset-a különösen az erős helyi adó és az ingadozó távoli rövidhui1Aml1 ADo-~ vételénél van szükség. A második elrendezés már nem mutatja az említett ht.trAnyokat, ugyanis az elóerösitö jól szabályozható, melynek mük&Jéle rwm bat vissza az 06Zcillátorra. Ugyanez nem mondható el a hlarmadikról. melynél az oszcillátorral össnaatolt keveró ugyan IIZIIbilyozható, de szabilyozás közben elhúzza u ouciJJ;,torfrekvmdát, killönösen rövidhullálll()n. A kéttranzisztoros elrendezések k&ül a z elözó határozottan el6nyösebb, m.int az utóbbi. A legtökéletesebb megoldást a 4. pont alatti elrendezés adJa. Ebben megvalósitható hatásos szabályozás és az osztill6tort teQI s függetlenité&e. A kapcsolás hátrénya, hOlY 3 tranziszlort alkalma, ami er6&en megdr6gitja a felépftáét. A köwtkezőkben az elöerőslt6 és keveröfokoatokat ismeztetjOk bpcsoJ4af pélc:Wc alapjAn. Az önálló oszciDAtiOI't, miután alkalmaása nem terjedt el, nem tárgyaljuk.
18
•
Z. Az
elöcr&dtő
fokozat
Ebben a fok~ban közvetlenOl a bejöva jelet eró11itjük. M'-..,. Asa lehet l&aRgo4 vagy hangoletlan (aperióclik\ta) emitter vagy héziskapcsolésban. Közép- és rövidhullámú készülékeknél az emitterkapcsolás alkalmazása az elterjedtebb, núg a biziskapcsolást inkébb URH elöeríisiulkbm alkalmazzák. A fokoz."\t l't'ÓSitélöe nl'm túl magas. különösen aperiódik~ esetben. Neutt·ali.Yiása a vállozó rezgőköri impedanciaviszonyok miatt szinw lr.heteflen, ezé~ Íli szokás az er6sftést alacsonyra állítani. Az ••'ÖsfiA!s .zokúos érté!Ce 'S-10-szeres.. A kapcsolásokban csak nagy~ fa't'k:vcmci.As tranzisztorokat lehet alkalmazni. Közép- éa rövidhW.. láml1 vev6ben fa > 30MHz, URH vevőben fa :-. 80 MHz. A2 etö~ tllre alblmas oc 614, oc 170. n 401 , n 402, az utóbbira oc 615, 111 és 403, 4to. A hangolt megoldás C'l!in:vö.
n javítja a szelektivitási tulajdon""'rokat. különöscn rövidhullnmnn a tükörszelekció javulása jelen8. Táskat-ádi«'•kbnn a ho7.za szüks~ ~8 forgó miatt kevésbé aiP..l•rnazzák, v;lrhllluan az asztali tranzisztoros készülékekben talál .,.,..,epet oz a m~oldás. A kaJX'SOlásra példat mutat a 12. ábt·a. amely a BX326 tipus6 japán gyártmányú vevőkészülék előfok~tát mutatja. A vevó kö.ep.. és rövidhullámti sávban dolgozik. a T 1 tranzisztor a febloroltalmak megfelelő típus. A bemrnö a-eZI{ókürökhöz a T, tranzisztor kiUön csatolóteker"CCSel illeszlwdik. A tranzisztor nyit.ásám s?ol~áló neptiv polarit.ál6 A VC feszOltBé(.r a bemenő jel növc-kNi...,..vt>l arányosan csökken és ezzel a tran~ zisztort kf.r.di Jf"drni. Az Pa-&ités arányos a tranzisator meredek~ 'Vel, m('lynclc c'"'·tők•• a kollektoráramtól függ. A ~s felé szabélyozott tran7.i~tor hama csökken, s vele a meredeksége is. Az automatikus érr.éken~zabályozás ezúton valósul meg. A kollektudrftr~ 'ben levő banAOlt re1'41(6kör6ket ellenállásokkal terhrltélr: az erösités csökkenti~ és sévon belüli egyenJelelebb frekvE!I"'GGPtenet elél'ése vfgetL Az f'I"'1Rftéalzabályozás.ra és az ahhoz szüks. feszültlfg eló~ illítúéra a kt"siíbbiekben még visszatérünk. A hangolatinn elöerősítöre a 13. ábrán IBiható pel~ a Telefunken laboratórium nyomán. A kapcsolás az egész vewlcészülék RáVIIIIélességét, a IIZe'lektivitási viszonyait az el&!rösitő n6lküli esetre volllltkoztatva nPm befolyásolja. Alkalmazáaét indokoltja, hogy az érzóken:péget növeli és a szabályozást lehet6vé teszi a bemenófok~
oc
n
n
zathan. A kapcsolás egy 4 hullámsávos készülék bemen6 fokozatának részlete. a hozzátartozó önre-.t.aő keverörtSszt m ég kezöljük. A s6vok felosztlisa a következó: középhullám (IV. hal'szév (lll.) 3--6 MHz-ig és 2 nyúitott rövidhullámú sáv 5,7-13,3 MHz-ig (II,), valamint 12,7-27,6 MHz-ig (I).
•
l
l
LJ
20
-s
-IH · 1 ~
Ile
-IV
l
l l
L. l
~wrrf
1
P.:=-+---i-e .........
--~~'-
13. cilwa: HangoltJtlan fl4lil/frekvendás elöer&ftó
A tranzisztor (OC 614) alk'Szt<'Sét, szemben az előző kapcsolás külön csatolótekercsévPI. a rezgókörök leágazásával oldják meg. A helyes teljC>Sftmcmyillesztésnél a bemenő körök jósága a felére esik le. ezér·t a kii•·iik (('•·hetetlen jósági tényezője a lehető legmagaabb legyen. A tükör!;zelektivitás javitására lehet az optimális illeszLéshez szükscges csatolásnál lazábhat alkalmazni, azonban a zajviszonyok miatt PZ korlátozott. A tranzisztor kollektor körében levő l kohm ellenállás feladata széles sávon egyenl~ erösítést biztositani. Sajnos, az erősités több okból is esik. Az egyik az előerősítő tranzisztor kimenő. és a keverő tranzisztor bemenő kapacitásának söntölő hatása, a másik a tranzisztor erősítésmek frekvenciafüggése. Magasabb frekvenclákon a kcvet"Ö tranzisztor bemenőellenállása is csökken, s ez n tényező is korlátozza az erosítést. Az idézett kapcsolásban a kollektorkörben levő összes impedanciák eredőjel MHz-en 440 ohm, mig 20 MHz-en ez az Crték 90 ohmra esik. A megadott tranzisztortipussal elérhető erősítés. mérések szerint, 1 MHz-en 12,5-szeres, 20 MHz-ig folyama· tosan leesik 2,2-szeresre. A külsó antenna becsatolása felsö kapacitiv úton történik a soros 10 pF kondenzátorral. tennészelesen lehet antennatekercseket is al-
21
kalmazni. A fokozatban levő tranzisztor nyitása á szabái)'Odsa hasonlcSan történik az elózöébez. a bemenő feszültség ~l a1·ányosan csökkenő negativ feszültafJ' öL · Kísérletezők
részére közöljük a tekcrcsadalokaf.: L1 0,57 pH 7,5 me 0 0,8 zománcselyemhuzfl, leágazás 0,5 men. L2 2,79 pH 18 me 0 0,35 zománcselyemhuzal, le6gazés 3 men. L3 9,95 .aH 36 me 0 0,2 zománcselyemhuzal, le4gaz4s 8 men. L. 173 pH 50 me 30X0,05 aelyernlitze, leégazáe 5 men. Az L.-~-~ tekercsek 9 mm átm~rojú tekercstestre készí· tendók, mely 5 mm átmérójú vaasa.l hangolható. Az X..-ea tekerca fenitrúdra készüJ, mérete 140X9 mm. A 14. ábrán az URH sávra a)Ju,Jmas elüerősftft léthat6. Ennek &Zerepe kettős, eAyrészt az érzékenyst.-get növelru, nláal'éut. a keveröfokozat antennakisugárzását nwgakadAlyozni.
•
---..---tf-. .... c, 2- 12, 200
!4. ábra:
Az
öc 615
unn
elő/okozat.
(n 403-n 410) tranzisztor föld('lt bázisú kaprmJA!;-
ban dolgozik neutralizálás nélkül. A kapcsolás fázisviszonyait tekintve ez egy k1s pozitiv visszacsatolást okoz különösen a 86v v#1{k1, s ez a bemenö- és kimenőellenállást egy kissé megnöveli (40-50"/o) A kapcsolás bemenőköre a venni kivánt sáv közepén> van fixen behangolva. A kollektorkörben levő rezgökör forgókonrl<"nzatorral hangolható (C1 lepke 2-12 pF). A fokozat erősítése 7-8 dB nagy. 6ágrendú, ez megfelel a bemenő érzékenység 2,5-szeres javitásának. Tekercsadatok a 87-102 MHz sávoo: Lz 5 menet 0 0,8 ezüstözött huzalból, L 1 50 ohmra 2 menet. 240 ohmra 2X2 menet az L:z köré teken:selve. 0 0,4-es zom'incselyem huzalból
La 2,5 menet 0 0,8 ezüstözött huzalból Mlndkét tekercs 7 mm
'tméróre készüJ.
Befeje2és01 megemlítjük. hogy az elöerósítö esetleg kétsza sen ~asználható, amlt néhány gyari ké11zülék is bizonyit. Az URH-sávföldelt bázisú kapcsolúban do)8orzó tranzisztor előnyÖIIéll hap- • nélható az AM aévokban apperiódikus el6erösft&lek. PhflipB Georgette URH .mperJ A bázist hidegita kondenzátcr átkapcaolhat6 földre, vagy a bemenő rezgo""körökre és a kollektorkör szúrWlen..Ulásán mint munkaellenillláson keletkezett feszültség az ott levő bidegit.ö kondcnzú&on·al adható ét az AM kewröoek.
1 A keverö fokozat
A kevrerMoko2at feladata kettős: egyrészt elli kell 6llltanl egy hebi rezgést, másrészt ebbt51 s a bejövö jelből a középfrekvenciát. Az 6ltalánosan használt tranziaztoros ön~ kever6 addltfv dton kever, ez alatt az értendő, hogy a keverótranzisztor vezérlöfesziUtmindig a bejövő és a helyi jel amplitudójának össnge, A KF :lelet felsö keverés.c;~l kapjuk:
-.e
fKr := foue - fa. Az o~acilliltor frekvenciája tehát éppen a KF frekvenciával malaMbb a bejiivö jclnél. Az egész sávon belül e?.t az állandó kQlönbaéJ,:et. CAk puntos. hangolással lehet biztositani. Az eayüttfut6shoz a6vonként szükséges úgynevezett paddina kondenzator értékét mindlg az alkalmazott forgókonden zátor S7.abja meg. Ha megnézzük az általában husznált keverökapcsolásokat, azt Jftjuk. hogy a fokozat a KF jttl C'r&itl ére emitterkapcsolásban. az oszcillátor funkció bC'tiill(-:;t•J-e báziskapcsolásban dolgozik. A frekwnclaviuonyok v1zsué&ata ezt azonnal érthetővé teszi. & KF ált.aUban AM vevön~l 470 kHz, az emitterkapcsolás itt nagyobb erőel üst ad. Az OHXC'ilhitorrrt'kvencia ennél minden sávban maga!Ulbb, B mint azt emlftettük. a bézlskapcsolás rezgések e16állftúára eléínyösebb m agMabb határlrekvenciájánál fogva. A sávon belüli érzé. tenységvnltozás is kisebb, - az egyenletes osze0Jác:i6 k15vetkeztébea - megfelel~ tranzisztor választásávnl. A késóbbiekben bemutatott kapcsolások tlgynevezett ~ átése, amely az el&illltott KF frekvencián történik, arányos a z úgynevezett keverómeredekséggel. Ez a fogalom' teljesen rnetf~lel a l'Sfi. technikában has7.náltnak. V-k.
ahol:
V
=- a
k
= ará.nyoss6gi
S~ . Rk• · Rlle -
"
kevel'6er<és, ki- és bemenliteljesftmény viszanya. tényező
a., = kimenőellená11ás rövidrezárt bemenettel (kohm)
Btc = bemPnöe.JlemHlás rövidrezárt kimenettel (kohm) Sc = kev-l"<Smeredekség (mA/volt) A megadott képlet szerint elönyös lenne az Sr növelése. ez l'mt'l~ ked6 emitterárammal nő is. az R 4 , és R"t viszont csilkken. 1-~nnt.-k kilvetkeztében egy lapos maximumot muWit a kcvt!l·oel·i\sih·s w: emilIeriram 0,2 és 0,7 mA értéke között, valahol 0,4 mA kurnyi•k1"1"1. A azükséges oszcillátorfeszi.\ltség értéke az emitleren mérve 100-500 mV között, ezen belül a keveröeri>sités is alig váltazik, viszont a ~ menóellenáUás függ tőle. Ezért előnyös, ha a sávon belül egyenletes oszcillációt biztosítunk a tranzisztor és bemenőrezgökör kOzötti he. !yes illeszkedés érdekében. A szokilsos erté-k 200-300 m V között van. Az elérhető keverií<'rdsítks S7.áms7C!ruf'n 30 dS körüli értéket mutat. Ez kb. 30-szoros feszültst-geriisi h "Hnek ft•lrl meg n kE-verő tranzisztor bázisától az első KF t>l~lt.ó tJ·•.m.tiS7Iort bl\li.,úi~. Pl. Ha a bemenő rezgókörön fellépö 50 p,V jel<'t tO · l urimybun h•tmn'i;dnrmlíljuk a szükséges illesztés miatt, akkor a bazis vc-.ti•rture1'zull... ,~c 5 p,V. tehát a KF erösítő bázisa 30X5 pV = 150 pV nagysn~;ú Kl<, jellel vezéf"elhető. Külföldi irodalmi adatok szerint jó tranzisztorokkal a keveriSkapcsolás ?.ajtényezője 10 dB kiirüli minimumot mutat az ernillforáram 0,2-04 mA értéke között. Emelke-dó emittforárammal a zajvi~ 6Zonyok erősen romlanak, ezért C"lunyiis m: t-mittC"ráram értékét 0.30,4 mA-ra választani, ami optimális kcvcrÖcl·ösiWs szempontjából is megft>lelő. ("l'elefunken OC 613).
Középhullómú keverökapcsolás. A bevezető részben mt>gadott optimális értekek jol elcrhetók a 15. ábrán megadott kapcsolással A bemenő oldalt t.e>kmtve a vezérlőfeszültséget a 110 menetes ferritantenna szállítja, a helyes illesztés 9 menetes csatolótekercscsel érhetó el, 250--300 pF-tal h.mgolt 1-ezgökBrt. feltételezve. A tekE'I'CSet a ferritrúdon egyenletesen elosztva kell tekercseini 30XO,OI Mlyemszlgetelésú lit2eböl Ez t>Setben a7. indikált feszültség mu1n· tsabb lesz, mintha egy koncentrált tekt>t'(.-sel alkalmclznánk. A ft>tTitantennát és a tek~rcseket t<-kinlve jegyezzük mt'll. nc·m az abszolút menetszámok a fontosak, hanl'm az arányok. A nu·~ adott mcnetszámok pl. egy 130X7 mm-es ferritre vonatkoznnk, h.t valakinPk 140XlO mm-es ferritjt> van és h a e7t>n egy közl-phulli\mú tekercshez 88 menet szükséges, akkor az illetlilekeres mt."'""E'Lv.nn\1\: n:9 = 88:110 n=9 •
88
uo. =
7,2 ,kereken 7 mcnet.
Az oszcillátortekercs nemcsak a meg.adrlll módon r<'ndt-7hetö el, hanem külön csatolótekerccsel is. Bázi&kapcsolásbm muködö oszcillátorok ~bt-n a rezgőkörl tekercs bármilyen eh·C'ndezésénél az a fontos, hogy a v1sszacsatoló menetek it-ánya azonos lceyen az emitterhez csatlakozóéval, ez a megadott elrendezés sz<'rint magától adó-
24
2Sk 15. cUmz: Középhullámú f«tWT6k4pciOiáa
dik. A visszacsatoló menPts?.óm mindlg mapsabb az emltte:ldirl menetszámnál, mert így k<~phatunk b6ziskapcsolásban teljeátményerósít6t, ami az oszciiiAció lenntartAsához szük.'léges. Tranzisztoroa rádiókban a köze-p- es hosszúhullámú oszcillátru·tekerc:aJekfot Blt.ahilban li1.7.,·bcil kt'11XtUk (10X0.06). Az oszcillációs feszültség átlagértéke a ml'pdott kapcaoUsn61 250 m V. A. kapcsolás egyenáramú stabili7.álását a béziskörl osztó és M emitterköri ellenállás biztosftja. Az emit.lerellenállásnak más szerepe is van, s ez a csa.tolókondenzátoz'l'Bl togyOtt az oszcillátor amplitudóhatárolását. el-Hgzi. A csatolóblokk ft'ladata is összetett, egyrészt ez tOltőd&k tel s így a munkapontot beül(tja, de az ~k egy bizoltyos nagysg fölé IM!In mehet, mert. az relaxációs mQködi-shez vezet, másrészt az emittel'ellenéllást söntöli a k6zépfrf:'kvmcia szempontjából, a ezért k{vánatos lenne egy magaybb érti-ke. FcY kompromisszumos megoldú középhullárnra 10-20 nF, rövidhullárnra 2-3 nF. A megadott köZi'Pirekvenciés tekercs kb. megfelel a kékazínjelzésQ Terta KF-nek, azonban esak az ehhez a kapa;olá.'lhoz tartozó 2,S kohm bemenliellenállúú KF erősitiível baszruilható. A kevez'iit.ranzi.sztor kimen6-
no
.- == 18,3, kerekihe 19 menet.
A ka'JXliQiás eredetilet OC 613 U.nzisztorboz készfllt, moJynlol la= 10 MHz. Ezzel egyenértékű u amerikai-japán 2N'219. a J~ap6n 2SA15, a lnlncia SFT108, a azovjet fl401- n406- n407. a Valw OC 44 M a nemsok.6ra forgalomba kril6 Tungsram OC 10oM. Az újabb elnevezéla transzisztorok közul a Telcfunlren AF 101 és a Valvó AF 118 AF 117. Az emlitett lrun7.isztomk mindftl változtatás néJkOl alkalmazhatók. Magasabb h&ttádr<'kvencilljú tl'anwis.t.tort mmdig lehet alkalmazni. legfeljebb, ha az osu:1l1Alur nngyun t·e-.t.eg, a visszacsatoló menetszémot csökkenteni kell, vagy o l~.t.gí\körl ellervUJAval terhPlni. Alacsonyabb határfrekvenciAjút is lehet alkalmazni, itt forditott az eljárás. esetlea a vissmcsatoló rnt'nl'L'Cl&ianaul növeini kell. A kap:aolás <'gt>szerl Jól működik mél 6-6 Mllz határfrelnlenriájá tranzisztorokkal is. (OC 612, OC 45, 2N218. 2SAI2, SFT 107, OC 1045.) Elvilr.og közcphullámá keveréshez olyan Lranzi&ztor uOkséges, m.ely 2.1 Mllz-ig OSrl mt•R a P15-s tnmzisztorral is lehet keverni, melynél Jo=l,5 Mlb s erre majd a killolgozott kapcsolások között lesz példa.
Az el6zö részben megbes?.élt kapcsolásra vonatkoz6 összes m9llapftások helyesek a rövidhullámú keve~Öie is. Van BZOilban egy lényeses kUlönbség, hogy a bc.-jövő jel és az cwzcillátor frekvenciájának eltérése százalékosan erősen lecsökkent. A ~ n6o vekedéséyel e2 állandóan csökken. mfg középhuJJámon nagyobb mlnt ~,O. addig 20 MHz-en már csak 2,5% lesz az eltérés 470 Jcllz..l'e vo.natkoztatva. Ez azért jelentkezik nehéz.sélként, mert a bemen&öl' az oszcillátorkörrel a bázisemitterdiódán keresztül csatolás'ban van. Ez .kett& problémát vet fel, egyik az, hogy az oszcillátorjel ki•OJMá&·o26dhat, másrészt viszont megszűnik a kapcsolás bázisoldali földelése á ez az O&Zd11trió Jeszakadésához vezet. A megoldAs: Cllltolismen1esfteni kell a két rendszert, ami egy hidkapcsolással meg is valóátható. Jól látható a 16. ábrából, hogy az oszcillátor L.,., tekeresén felilépő váltófeszültség a T tranzisztor emitteréről a búisra is átt. rQl. A középhullám(í keveróben is meg volt ez a jelen&(og, aron~ egyrészt az alacsooy frekvencia rnJatt kevesebb jutott át. Jl'lásr6aZt a tiemen6 kör néhány menetes csatoló tekercse a stabilizáló e1len61-
:46
kaatde.Uil1iolr~ k&!el flldpontra hoda ·~ h'•'J-- As felldlltst'!g Htaz6l• egy olyu osztDn kerlll it a ~ soroe tagja n&IY. tereszttagja kicsi. A rl"f!kveDc.''a nö a helyzet állandcjan v61torrlk, a 801'08tag impedancüja a keresztq~ nl. Ezért az oszcillátor relfll6körön el kell helyezni ......,,•• teJrem: eJ teljesen megegyez6 Lu2 tekereset is, biffilárlaan. Lrs2 tekercsr61 kaphatunk egy olyan feszültséget, mely a hidegpoÖtra vonatkozóan az emitterfeszültséggel amplitudóban megegye-
zik. d~ tá2isban
tso•
eltl•rkt mutat. Ezt a fes2ijltslget vezetjilk a tranzisztor btlzisára (>jly olyan -'lOI'OS RC tagon keresztül, mely a bé· zis-emil.ter dtócbl váltóáramú helyetteafUS képévf'l megegyez.ik (R" Ul-30 ohna, c" 50--JOO pF) ezéital elérhetó az, hogy a bézisnl jutó feszül~ ..ml~ge.dUk eomá8t, sót a baizis az oszdll6tor .aem• pootjából vAilóAramúlag földpontra keaill. A belyes kiegyenlitétt csak egyszt'r kell elvégezni, m ert ez t.ranziszt.or1Qgg6 érték. m6g úvviltáskor !IE'm kell viltoztatni. A jól kiegyenlített rend~ben ftlm jut az anl.t"''lára zavaró kisugárzás és az oszc:Ulátor stabilan req . (Megjegyzcndó. hogy a biffiláris tekercs a modulátoron is elhely-bet5.) A bJX'IIOiás alkalmazAsát a 17. ábta mutatja. A kapcsoláRt tekintve nem sokat tér el a 15. ábrán megadotthaB k~est. Létható az a"_cb kombináció alkalmazása és az oszcillátornak egy más elrendad.e. Az egyenletes oszcilláció mlatt kell a 15 kohm011 terhelő ellenéll6st alkalmazni. A kapfSolás megépithetö a aolcá.woa ~lB MHz-ig ter;ledlS sávra, s6t nagyobb lrekvenciára la. (30 MHz.) Az emitter csatolókondenzátor éi téke. itt nW- csak 2.2 nF. A tranzilltor kimenöellenillésa is lecsökkent, (35 kohm) Hért kell
27
'"'• l7. 4bra: RH ket,.rólukozof
A kapcsolás OC 614-es tranzisztorhoz készülL (Telefunken.) alkalmazható rné8 az oc 615, oc 170, oc 171, ll 402. n 403 is. oszcillAciós feszüll.si!g 100- 150 mV nagyságrendű. A k&JJCSC>l~ elé.-helő keverőerósit(os a meR~dott tranzisztortípusokkal 2«) dB ságrendű. A tekeraladatok a küvetkezflk: L. 3,6 pH 22 me 0 0,35 zomAnC!!E'lyEm huz. 9 mm ~ ~ 2,5 me 0 0,2 zománcsel)'Ml huz. 9 mm ~'-&•••i L3 2Xl,5 me 0 0,2 zománcselyem huz. 9 mm h+ l atlOflwo L. 3,3 pH 21 me 0 0,35 zománcselyem hw.. 9 mm te' •tee.~lal le6pzás a 1-_ mt.-netnél a földoldalra vonatkoztatva. A 18. &i.brán t-gy többhullámsávas kc-vt.-röfokozat l'thaM. MetrPp[thető önállóan. vagy a 13. ábrán megadott elMulroDittai egyútt. Önálló építés eseti'fl az,elsó fokozat bll1.isára men6 10 nF kunderurlltor közvetlenül a keverőtranzisztor búzisára megy ál a báznkiD l 1 kohmot 5 kohm.-a, valamint a 15 kohmoe pull'm·iumi-tcrt :N kohmra cseréljük ki. A kapcsolás ft>lépíti-se elvilE'I{ mC"gegyezik.- u előzökkel a az alkalmazható tranzisdona irin)'adó az előz4 ~ sorolAs. A hullámsávfc;-lontús. átfoRAs stb. rnPgett~:rik n:r l"llSfoko.Mtnál közöltekkel. Egy dologra fel kell hívni a figydmet. az eredttl
28
f ,. Co
••
.-.
•
•• l
l l
liJ. 6bN: KewrókGJICIOiú több huiMtnlctvrG
kaprauiAsban a modu1'torr01'16 500 pF, az oszeiDétor 400 pP. amennyiben ilyen ~m azet:ezhető be. akkor a modulétortekertslél ajánlatos váltoaatni. vaJ{y egy 2X480 pF-s forgó egyik oldaléból ki lehet ~nl eey pár lemezt.
•
a.ou. t~ f ·-
,uH
7,.5 IM
0
flital: 0,8
me 0 0,35 ld 0 f,35 2X1 me 0 0,2
1)(1 3,2 /'H 18
zs, le6g. lU me n6l, 9 mm
a. WC.
-. Wa. 13
l nun test me-nél, 9 mm test
9 mm telt lG,Z ,aH 36 me 0 0,2 zs. lrég. 18 mH1él, 9 mm t..t L 10 2X 3 me 0 0,2 zs. 9 mm test L1 1 102 pH lOB me 0 10X 0,05 lltze ker. ~ 40 me-nM, 9 mm test L12 2X5 me 0 0,2 zs. 9 mm tat Az emitterkörl caatolómenetaket te'ke~atljQk mindig a reqökör menete1 közé., WJY közvwtlenül rá. A kapc:aolás kimenetén eu .sávsalrót létunk. [\z egyes tekf!•"C!!Pk f'l)'lll
caatolú a}kalrnn&sp m a zavaróhatást törtréltr.ére csökkenti a kc:szülék szelelttlvif.á.Aának jflvitása melll!tt. BelrjezésQJ megernlltjük. hogy UJlH sAvot" ls tartalmazó vi!'V6kész01ékben az AM kcvcJ"Öfokot.6ltot-haaonl6Rn a csfivw Itt r ülékekhs - KF H'ÖSitésre hasxmllji'lk. A KF et·ö!dt& törtWlhet bázis vagy emitte•·kapcsolásban. A hull,msávkapl'tiOlci a választott kap~láSnak megfele16en vagy bázist. vaJ(y ll7. rmtttP.rt hides"l és a másikra dadja ~ URH keveröfokozatbcil j!;v6 KF jelet. URH lceveriikapcsolús.
Az URH sávban is önrer.gó keveröfokozat alkalmazása a sz~ sos. Az általiban használntos kapcsolás eltér az eddig meg~ tektől. A kapcsoJás. mely a 19. áb1·an létható, földrit bázisú kap JI Jásban dolgozó additiv keverő es a 14. ábrán mepdott ell5er<lil6 illeszkedik.
A bemenójelet. eltéróen az eddigif'kttil. az emitterre C!lalolJuk. a bemenóellenállás éJ1.i-ke 35-50 ohm nagysagrendü. Ez a .._.,.dú elónyÖI!Iebb, mert a 100 MHz körüli frekvt•nciákon, az itt Ularií\latos tranzisztoroknál a báziskapcsolés bemenóellenállása ey kait mapsabb, mint az emitterkapa;olásé. Az oszciJlétor megoldésa mér erősebb eltérést mutat. A meg.. smkott kapcsolások itt nem alkalmazhatók, ntert a lllft'ecWksc..og fé.. zisszögr eléri a -90°-ot, vagyis a kollektoráram késik a vczérlM. szültséghez képest. Ezért a kollektorkörben lev6 oaacill:\tnr köm51. mely a2 La indukcióból 8 a C2. Cr, valamint a tra:nzla.ll. bpacltisokból éll, e,zy fázistoló éramkörün ka tili létesftj emitterre az oszcl11Acióroz szükséges pozitiv viSIZac.wtolást. LI-Rbf.) Az L, 5 az L2 tekercsek egymással nincsenek ~~~~
30
. -....dol6
A~WD~c&\ uo· fúi• ••. . , . .WI' tt.w....W If
Hc'k • a ketl6 6ppen kiee.nliU ~ • • :lllátor ltlmlrlflrtfftt *biMCdM fontos, mert • •
erf •
IÚCilja az o•ciUdtulirekwncia llllandc•Wt is. Ugyanelak fon-
lt.abll tartUa it. me~ a kollektor-b6zll kapMitál tulajdCJhléPnti fogva viltm6 tipl..oltsflnél 61• IIIIIIJOI:ta u oacillétort. Pl. ha nau beblö f'llenillAaú tehp B~ végfokout .,elrángalja'' a kapocsft!SZÜltsl-get, akkar' 4l1amú 8Usndc'tMl ~IMnJ(olódik. Különlt"ReS minöaétfi vevökben
~t az URl( ban•n6fnko:r.MI. (C'löea'II~Rilö+oadUálol•) tápf.. 1Iu~gjl!t s Ulbili&ilni s:okás. Zener-dióda .tb.) o,
• 2
life··
•
U. ábra: URH lceemJICo'hlltac
A tranztmoriram naRVSA.:n kb. 1 mA. u eltktletc5 keverGér<és 15-16 dB nagyságnonchl. (6- 7< zeres feszültségeriisités.) A kap-
n
csolás jól müklktik az oc 610, oc 17l .. 403, n4t0 tranziBztorokkal. A köac\rfr~kwnda azokúos á"téke 10,7, vagy 6,75 MHz. A kölllpfrekvenclu IWI"k&-t • t. és 40 pF-os kcmdlnátor alkotja. 'l MHz.) Aa t J • iDdulld6 ezen a frekvencián rávids6mak ...
eo, _nthet6.
Mégely kn.-oJA• .-n, az L1 tndukci6val
801"011
au 500 ollfuw
.U.ulliiiPal pAa"huzarrtoa, ~00 pF-os kondl!'flzátor Jl!erep8 tell ti 1' 'll. A tnmzlsltor bázisát nem lehet töktietesen fGlctelnl,
U1J811iS a
b6zt~
allat61141a a tlanamoron belOI, az u~ne:o: nett
rt. •. . . . , sorba kni*DI6dik a ldi1.l6 f81~1ö elentekk•I. m:lly •: anma~flbM• teljes lortAG földel&t tudninak bizllillblni. A lllbDektarkörbm létrejövő küze\pfrekvenc:iás fP.a!{iltRg a lrollektoJ'obMis kapacitáson keresztül az r" ellenáU6son negatív visszacsa toh\st létesit a ltz.is f~Jé. mlnt emitterkapcsotut tekintve. Ez a visszahatés a tranlator bela6 .llenállását a vele együtt a KF er&ítést erősen lec:sak.atAmt. lit a k.6ros vlaláhat6at mep!Ontetnl nem lehet, s aé: t milh(:l n'fer' elNnM\ly••nk ltjpaelJQk el. hCJO ha u emlt-
!l
"'. -
~~'=== 6taapF: -~.t 1 tölti 1e ai aoo =:
:tel'lt'll
ü 9an
mé~Pedie
az iJiiri;vel
obmot eUen''DHt az URH lrt'kvenciákon • «''ölli. de aempontjából csak annyira, hOlD' ez a bAliddlll IUWifgeJ mepsyezó kompenzáló feszült.lli!g kiaJalcuUon. Jól itt is eo hídkapcsolást létesitünk, melyben ~ blázis és azonos potenciálon van, sót, ha a hidat nem ,..-nlitjük és az erqit.tet:feszültség nagyobb, akkor egy pozitív c:la'ltlil.. elő, ami az erosítést növelheti. El6nyös lenne mfg egy mfikapegolást l~t..n•. amely clllátorfeszültség kijutásAt megakadályomé a benenü Ezt nem 820k6s alkalmazni, merl u.z alacsony impedandajú miatt jeleot&l teljesftmén~l krilcne aúnolni. ~~ az alacsony oszcillációs feszültst"g 50-lOU anY kia~ jE telen, kül&lösen, ha el6fokozatot is alkalmazunk. · Az ei6Cokozat alkalmazása kisugár2ást ~kk~nt.ll IIUI"CC'pí-tól tekintve aak távoH illomások vételénél hoz némi elimyl, .".lort vel az URH...adás ~ ösm helyt JellegQ, sok lfélzülékbert t'IÜI~aú~tl nélkül C»8k egy öruillú keverófok«*atol alka'lmaznak. (l'e&of•.ank't!IP.~ "UKW-Partnet-")
A 19. ábra tekercsadatai 87-100 MHz-ig terjed.5 sávra: L 1 3,5 me 0 0,6 ezüstözött rizhuzal M4-ea vasmagon, 14 2,5 me 0 0,8 ezüstözött rézhuzal MG-os vum-aon. ~30 me 10X0.05 litzéból Mok>s vauunacun, Lt 2 me 0 0,2 zom. s. huz. az 1.3 hide& oldal6n •h•IJ•t:l& '- A khépfrekveaeiM triúti
•
A köúpfrekveDCSh erösítő a szuperkészülék lt'lfootoeabb 1t • döntöen ez szabja mee az egész készülék sávszBességét, sw. .Uvi&lsát, az egytranzisztotTa vonatkoztalott erúsftc:"S itt magas A klilfpírt>kvenciúra hangolt rezgökörök, melyek t>selleg sávszGrak i.l l•betnek, mint t.ranszfonnátorok illeatik egymáshoz a tl•anzisltol'ok maps kimen(iellenállúát, (emitterkapc:solás (30-50 kohm.) 6II alacs~ bemenőellenállását (1 kohm). A teljhitm~nyetósités maximwn6t. optimális illesztésn61 kapjuk. Ez akkor áll elő, ha IllY trnnz~ vált6árnmú munkaellenálláaa meae~Yt!Zik a kimen6 ftlenállásá~ Ekkor a kimenöteljesitrnény: Pid=
r ~ 12. ~
A Wpletben azfrt t:zerePe1 lrr ht>lyett a feJe. ml'l't a krDb'Gráram fllt!80Szlik a mUIIUelleoá116s és kimeoC"eJienállásnak ne u 1 1tt
32 •
!l! ! !f'l-áUú kMtt. az optlmflk 'flaanyt epperi ez a Jeles 1l
parl
·~ teljesitményt".r&dtált tzámaerüen a kimeNS IS bemené •
~Y
viazonyalbW
~apjuk.
v-
Pka Plle P111 meghatáro?.ását már iSmerjük, azonban ainkftsuk át azt egy haszniJhatóbb formánt az JA = S . U". összefüggés segilség~vel, Akkor
s•
Pka =
4
(Ubt)1 Rlkt
ahai S a meredelmég mAiV -ban.
A Pte bemen6teljesitmény értéke a bemenúfeszültaégböl és a •u•&Uenállásból azámftbató. (Ube) 1
Pbe = -
-
:kbe
J'.ieket az óss?.E'rü~g&rket a teljesitményer&rit& k~be he1yette. lltve a követkt'Zó egy"nlf'tet bpjuk:
s• Y=
PIU
Pb.
Wbe)•• Rid
4
==~~----
2
.
(U'!,.)
Rbe Amint a fonnulából láthatil a tcljesít.rnályer6sftés a meredekqtöl, u bemenö-és kimt•nol'llenállá&tól függ. A munkaponttól függ6 meredek&loget nagyobb kollektorAram beállilásával lehetne növelni, de e:r.: még!W'm n..gyobbllja számottevóen az erósit&t, mert ugyanakkor a bemrnc'\- és kimenóeDenillAs <'Si5kken. Ern:• vulő tf'kinlet.tel nem ~lszerfi 0,5-0,6 mA-nél nagyobb kollektoráram bt'&Ulttása a nagyfrekvenciás erúsít6 fokazatban. NaI)'Obbik mc•nöU>ljeN.tmény lgénynél, utolsó fokozat stb. szokás l-UJ mA-es munkapont h."'lSDlálata. A Centi azámitáa egy ideülis csatolórendszea-rf.> vunöltk02ik, vagyis végtelen jóságal .rezgökön-e. A gyakorlatban hasmáh ~ökörök Q- ja véges s e« továbh csökkenU az eriísftésl a kírneniJteJjesitmc;ny egy resze a tw.gökör wantesételt et~Yenlfti ki. &.t. a következö kiegészítéssel lehet tPkintetbe vt>nni 1 • a teljesit.ményer&ités véglege& képlete ·
s•
Vmax = -. Rtd. Rbe. 4
Qt (1- -
Qg
)'
ahol a terhelt reqökör jósági tényezője és Qo == a terheletlen rezgökör jósáai tényezője.
Q, -
·~
'
~ Y\lti!r.n6pi nyelttllefordftva ut Jelu•ti, hou adott (u Mvinni kivént aévszéleieégb61), lEért a Qo-tól ~ lllértékben tudjuk egy tranzisztor en'lllllllt kivagyis az alkalmazni kivént rezg6ki51'ök ~ja a l . _ leg~jis:abb ~eGen.
• Az ~Us illesztélthez tartozó mencf~;mmnkat a leadott & ff'l-
wtt teljesítmény
egyenlőst:gi>b61
számUhatjuk ki:
Ph• Fejemik ki ezek ér..ékét feszültséggel és ellenállással: Pti =
Pill-
Uk1
Rkt
.• Plle =
Uk 1
RI!. Uk
u., =
A feszültségek egenló.
ar~n.
~
-Ra,. Ub 1
Rkl ~kl
Ub1
-
Uk 1 Ubs
lJRki
r -a.;;-
mint tudjuk. a menetsdmok ar4ny6val Uk nk ---=-=-Ub nb
'
=~= lv~ {fi";" nb
Ez a jól ismert impedanciaillesztési törvény, mely szerint az Attétel az c 'lenállások hányadosából vont négyzetgyökkel e(p'enll. A számítások a 20. ábrán megadott elrende?ksre vonatkuzrdlk, mely csak váltóáramú ábrázolása a nngyf.-ekvenciás eröalt&nek. A reqókör teljes egftlzében a kollektorköt·beon van, a C haniOIA•pacités értékét az egy rezgőkör sávszélességéból lehet ~mnlni. amely tennéuetesen nai(Yobb az egész készülékénél.
fo
B= Qt (sávszélesség) t C = nRid •
·
A
Qt(Qo) t;; . Qo - Qt
rezgőkör kapacitásának képletéból láthatiJ, hORy a C értéke
fordítva arányos a tranzisztor kirnenöellen:illásával ú a sávszéleeRggel, a zárójeles tényezó megi.nt a sajá t vcsztes~eket veszi fiJye-
34 •
't :;
20. ábra: :Rezg6kör6s estitolás 2 fokoza t Jcazatt f1tlp
'~
l:'--~
c·
T.___<".( .;~
a •
~
._~
5011
~ •
~
::~::::::::~_1,-LI----·' r+sv
[5
lJ. dbro: Xetfokozohi K F erósitö demodulótorra&
lltidtott C1 *t.atak "'~ A lebira a j61 ismert rezonanciaképletból sz6mfthát6:
ebblll
akci~lja
L-
l
(2·~· lol'•C
' ~'cr adott tekercsrendnemél, b.l különbüzó hangolóka~ ~röket készítünk, akkor a Qo-nak egy bizonyo,; C -éa·t4Unt-l maximuma van. de ez rendszerint nem esik ösre a számatolt C á-tékkel, amely nF naeYsáQrendú (1-3 nF). E2ért szokás a let\i(Azisoa középfrekvenciák készítése, ahol ha a ki~ó kapacitást. (300500 nF) az áttétel néDzetével a ldgazAsra ti'anszformáljuk, ponto. aan a számUott nagy kapacitást kapjuk. Pl.: Egy adott trekveneién 2 nF-al hangolt R?.glíkört keDene alkalmazni. A felhasználandó tekl't"CS illlYIIM optimll.lilll Qo-t mu..C. 500 pF-s hangolókapacitással, ezért ilyen n-zgukorl kl$zít~ de megcsapoljuk a felénél. l\öelza naetgazAl
nlei&. -
=
y
n&oaz.
Cadmltott Cclpt.
V
Copt. • Cuam
A szekunder oldali csatol(• numels7..úmot, csak a 1«-:ígazásb61 llll-
Initjuk az t!löbbiekben megadutt módon. A középfrekvenciás er6sítök gyukurlati pt•ldákun valn bern. tésa e16tt még egy pár szót kell az adott rurmákho-..t: rüxni. A képletekben sehol sem szerepel fa-ekwnctatt nyl"zu, csak ~ redekség, áramok és feszültségek. Ebből követkt-7ik, hugy által~ érvényűek, de nem következik az, hogy a telje~ílményerösités . . téke független a frekvenciától, mert az említett meredekség, • menö-, bemenöellenállások értéke frekvenciafüggö mégpedie nlvekvó trekvendával mindhárom esó jelleget mutaL Hozzájön e.ll1wll ~. hogy magas frekvenciákon a rezgökörök terheletlen Q-j11 ill elegendő sávszélességet tudna biztositani. A közép[rekvencilf ~~• tök S7'.ámftására ennél bővebben nem tudunk kitérni, az irt)dhlornban ez bőven feldolgozott témakör. (1. irodulnmjPkyzék). Egy fokozattal elérhrtö erósítés 470 kHz-en kb. 33 dB nagysúgrendO, érzékeny készülékeknél, tekintve a demodulációs vcsr.LP.séQeket (-15 dB) legalább kétfokozatú KF erósltöt haa?.njln.,k, és három fokozatíat 10,7 MHz-en, ahol a fokozat erősítés 20 dB. Az eddigiekben hallgatólagosan ideális ta·anzisztort ti!tcleztünk fel, melyben nincs visszahatás a kimenetról a bemenelrc. Gyaklli'Jatban sajnos ez nem így van, még földelt bá?iwll kap<"SOlásnil ls vissvhat a kimenet a bemenő oldalra. Ez a visszahatás egy kis ka· pacit6son és egy vele párhuzamosan kap<-solt Ragy ellenalláson létesül. Hatása abban nyilvánul meg, hogy a h!loonnciagörbét el· torzftja, sót begerjedéshez is vezethet. Ezért, hOSY k~l'OS hatását
r
't
.
~== megoldás fokuratoC De\ltl'alldUuk, ..,.. ....... m az, hogy a W2érl6 elektródára me,.~ • iJ,Mí&Wmk egy olyan jelet, n1elynek ampli tudója megegyezik a k "visszaJIUttl•tt jelével, de fúisa lsa'-ben eltér, ezzel :& két fea:Oltmintegy mepemmislti egymút. A pontos kiegyenlítés feltétele is, a neutralizáló feszültséget e&Y olyan RC kombinición brs~~ juttasl1uk viss?.a, mely megfelel a tranzisztor visszahatáának. soros RC tagot használnak, mert egy párhU28JDOS RC tag mindig átsa\milható sorosba és a soros megoldás egyeniramú levá lasztást bi7.tosat. A neutraliz:~ feszQltséget rendszerint a aekundt•r CH&tult\le>kercsn1l veszik. A tt levc'5 feszültség kisebb a koJJeklorf..-ültségnél, f4zisa a csatolőte en:s menetirányával bt--· 6llitlultú, u RC elem,eket az alAbbi módon kell itsdmitani:
Cv
Cn = - á
' Rn = Rv ·á
.w
Cn = a nt>Utrnlizálfl kond('nzátor, C., = a vi~'l7..thati• kupnciuíR, Rn =- o nc•ulntliltáltí t•llf'nAll..UI, R., = a vi!1117.ahat.ó ellenall4s_ á a ftllekunder és a primer menetszámok aránya. Az alkalmazott kapc.'lolúokat tekintve vegyesen fordul elő emftter • báziskapaoiM.. Mindkettönek megvannak az előnyei és hlitr6nyai, melyeket liSviden már a bevezetoben megemlitetf.üDk. s a kaakrét táreyalásoknál még kieg~it.ünk.
=
A szokúsos me4Zoldisa egy erösitónek 2 tranzisztor emitterbpcsolásblln, melyekn~k la határf~venciája 5-8 MHz körül van. (OC 612. OC 45, OC 104ft SFT 107, 2N218, 2SA12, 0 408 stb.) AlaeJDnyabb határfrekvenciéjú tranzisztorokkal is lehet dolloznl (Pl4--PI5), azonban földelt.-bázisú kapcsolásban ezeket esetlee Jrinnyebben lehet mfiködtetni, erre a ltidolgÖZOU kapcsoltisok köllt& lesz pclda. A 21. ábrán bemutatunk egy tt>ljes KF eróa(t6t a demoduJátornl & az érzékeny.éaszabáJyz6 áramkörrel t!Q)'iltt, ez utóbbinak mGk&I••U még ~tjük. Az eredeti kapcsolásban mindkét tranzisztor OC 612-ea, Tr kollektor6rama 0,2 mA. a T 2-é 0,8 mA. Mindkettó eltér a javasolt 0,8 mA-es értéktől. Az eJs6é uért k isebb, h~ a dióda fokm.at könYnyebben le tudja szabályozni és a szabályds közben fellépó kap. citáavl\ltodsok kisebbt>k legyenek. Ebben a munkapmtban a meredeksée 7 mAJV, a bemenőellenállás 2,5 kohm és a kimenflellená llú
3f
•
A w••lelfenAUs A magu
Íllllt~t
w m 'etUr a korAW.... .. a d,. kimenóellenálJ6s lehet6vé teszt .,.
rezg6ktir }ejgwM•IéJkiili a)kalmpri'át.
~Qk
JneC
áttételi vi ~nyt 138n2=11; 62- 121. A T 2 bemm6elleoAJJ•u 1,2 kobm, ha nt Att6telezzQk a primer oldalra 'Rpr =- A'Rsec: Rpr = 121 • 1,2 (kD} - 145 kD. A számitott érték jó egyezést mutat a T 1 ktmenaellcm.o\D4s4val. ATz 6ramra uél t nagycj)b egy kicsit, mert ez az utolsó nagyfrelriwaciáR fokozat, a szabéllzást is ellátó, a diódalcör táplálisAhoz naIYobb teljesitményre V8ft szükség, ál erősebb éllomásokról D&O'obb kivezérlés is előfoniul Mindkét foko2a t neutraJiztlva van, az eméramd stabili:nUást a bázis és emitter közti ellenállások biztadtJ','k. A szimpla rezgőkörökkel kivitele2Clt csutol:\' PJtY!aeríl fe~ tést tesz lehetövé, nagyobb gépekben szukru. ,ulwzlia·i,ket mazni, melyekkel jobb aelektivitá!l és Ct;('t}r~ nagyobb sAv ség biztosítható azonos er&ftés mellett. A rezguküri tekercsek vasmagcm 10x0,05 litzéből k&zolnek. a
is=
KF emaítö 10,7 MHz.-re. URH vevökészOlékeknél a KF frPkvencia szabviny&t:Qce lO.t .MHz vagy 6,'75 MHz. Az előbbi jobb tükört-;:r.l'lekciót nyújt, egya. rQbb bemenőfokozat alkalmazási\t teszi l«'hC'tnvl!, az utóbbi vl!IZClllt nagyobb er&ít&t ad. Mindkét frekvencián szokAs a bMiA k az ,.m.._ terkapcsolés haszruUata. A bAziskapcsolAa cllinyt>i, kOlönl}~JM 10,! 14Hz-en, a következök: J. A ~gesen kisebb visszahafiat aránylag jól lehet neut,... lúálni, nem kényes t'á, nagyobb tranzi&ztorszórások engedheC61c tneg. 2. A bemenöeUenállás ls a meredekség arcínylag kis ~be tnutat, ez Zehet6vé teszi a pontosabb illesztéseket és a tt'anzUiton>k a"Óf"dsától függeden eg'llforma er&Uök lpitését . 3. Az erő8ltö Gabilitása nagJIObb, tn~gyis a begefjedhrfl val6 laajlamosság kisebb, mint az emitterkapcsolásé (a kisebb eriJ11ltl.<~ és ki8ebb visszahatás miatt), ezért sokszor a neutralizálebe eZ ü lehd Jaawnf, lcüUJnösen tJ,75 Mllz-en. A báziskapcsolás felsorolt felsorolt elönyei meUett Rem viUt egyeduralkodóvá, mert az emitterkapcaolés, núnt rúr többször mondtuk, Rai'II/Obb teljesltmin.yerösítést ft!IÍI.iU Amennyiben ezt a nagyobb teljesfbnényer6aft&t la?.a c."l>atolásaal lecsökkentjük a báziskapcsolással elérhet6 fokomt erősft.ésre, akkor elérjak azt, hogy a tranzisztorszórások itt sem bfofolyáso1J6lc a mílködést. lehetövé válik a neutralizálás. Ezenkivül egy fontoB
38
elc'inyhaz juthatunk, 1 ez a szelektivitás jelent& meajavulésa A b6ztak.apa;nllis ek~ rossz szelektivltását csak az amúgy is alacsony fokorral erősítés további c:sükkenti'Sével lehet javftani. Az aránydetektort hajtó fokozatot különválasztva a KF erősi t&t61 általában 2 fokozatú erősítő használata a szokáso&. Jó tranzisztorokkal elérhető 40 dB erösítés, 20 dB/fokozat. Ez mindkét kapcsoUgban megvalósítható.
Báziskapcsolás 10,7 MBz-re, Az egyes fokozatok között sávszúrös csatobist célszerű alkal-
mazni. A keverőfokozatból jövő jelet a 2 menetes csatolóteke1·csről viszik az emitterre. A bemenóeUenállás 50 ohm körül van. A kollektorkörben levő soros ellenállás a tl'anzisztor kapacitásváltozásait
csökkenti.
...-....
._,r--
........ t
---· ....'
~~
' l l
'-+--+-''-+_-' ___ j
l
!t__ Z2. 4lwa: 10,7
MHz.e~
KF eröai.tó Wziak4pcaolásboft
A fokozat egyenáramú stabílitásra kényes, mert a beál1ftott IllUDkapont l'lvándorlósa elhangolódást oko?- A munkaponti áram 8,5 mA. A neutrali7Alást az 5 pF kondenzátor végzi. A neutralizáló tekercs alacsony menetszámábol és az 5 pF-ból visszaszámítható, hagy a visszaható kapacitás kisebb, mint 0,5 pF. A tekercsek között mágneses csatolás van. A KF tc:>kercsek lit7kből készillnek egysoros kivitelben, egymástól 3 mm távolságban egy hosszú hengeres tekercstesten. Egy fokozat erősítése 18 dB-t is elér. Az ilyen fokozatokból épitett készülék 300 kHz elhangolásra 13-szoros gyengftést mutat (l'elefunken adat). Az alkalmazható tranz.isztortípusok; AF lOS, OC 614, OC 170, AF 116, n40l, n 402. 39
EmitteTkapcsol.lú 10,7 MHz-re.
A 23. ábra bemutatja az emitterkapo;olás alkalrna7.ását. Az alkalmazott tranzisztor típusa, valamint a munkapont s annak stabilltílsa ugyanaz. A kapcsolás alkalmaz?.a az említett laza cs:ttolást, l menet a Mzis felé. Ezáltal az így épített vevókészülékkel - clcrhetö kb. HOszaros gyengítés a szomszédos állomás helyére vonalko71.al va (:l liO kHz elhangolás) - szemben az elébbi, jóval alacsonyabb ('l"lt·kk('l. A tekercsek kiivtele azonos, csak a laz.ább csatolás miatt 3 mm lwlyrlt 4 mm távolságra kerülnek a tekercsek. A rezgökörök hangolá&l v.LS-
---,
'' l
__tt: _.
...._.__,
l
'------6'1
23. ábra: 10,7 MHz-es KF
erősítő
emitf<>rlc(lpcsolásban
maggal történik. A hidegitö kondenzátorok mindkét kapcsolásnál keramikusak, az össze ellcnallás terhelhetősége 0,1 w. rtt is mt~ található a kollektorkapacitás vci.lwzásait kompenzáló soros R tm! mellyel helyes méretezés mellett a C" változásait a tizede alá h·lu•t csökkenteni. (250 ohm jó gyakol'lati érték.)
Kombinált KF erösítbk. A legtöbb URH sávval rendelkező vevőkés-zülékben kombmúiL KF erősítéjt találunk. Ez nem csak olcsóbb megoldás, ham·m hclytakarékosságot is jelent, amit hordo?.ható készülékeknél m•nd1g sLcm előtt kell tartani. Az elképzelhető 4 kombinációból 3 használata szoká~os, s ezek a következők: l. Báziskapcsolás 470 kHz-re, 6,75 MH-re (vagy 10.7 MHz-re) 2. Emitterkapcsoh~s 470 kHz-re, 16.75 MH-re (vagy 10.7 MHz-re) 3. Emitterkapcsolás 470 kHz-re, 6,75 MH-re (vagy 10,7 MHz-re)
40
c" ln
..t " l
IKln •
Z4. 4bra: Kombln4U Kl' er&itö
A 24. ábra szerlnti kapcsolás megfelel a m~dlk elrende?.ésnek. Mindkét középfrekvenciára sávszűróket használ !rdekes a ~ jel becatolása, a 470 kHz-fi jel kapacitív transdoa·mációval jut a bázisra. A 10 nF illeaztökondenzátor a fokozatot 10,7 MHz-cm tiszta bai-'*apc:zolássá aJakftja át. Az FM ki)z~p(a-t>k~t az 1-2 anenetas csatolótekf't'CII vilá az emitterre. Ez a nagyon kis önindukció vilzont 470 kHz-en rövidzár és fgy a fokozat földelt-emit18n!s kapocsolAsban müködhel Mindkét frekvencián neutralizált a kapcsolás. Az egyenáram beállítás megfelel az előző kapesolásokna.k. Az emitterkape!«>lás kettős használatára a 25. ábrA~ Íitható egy megoldAs. Az AM középfrekvencia csatolási módja megegyezik az elözóvt>J, az FM jel viszont sorba van kötve ezzel az iUr · tó kondenzátnrral. Az l menetes csatolótf'kercs hatása elhan)'ágolható 470 kHz-"1, u lo~ozat tiszta ~ilt~kapcsoléshan dolgOEik. Az FM jelet az W.swkondenzátor min~ csatolóblokk vi&zl a hézisra. A be-
menóellenállásnak 10,7 MHz en mutztott kis értéke (2-300 ollm) az AM kör bázisra kapcsolódó részét söntöli, vagyis a vezérlő áramot majdnem teljes egészében a bázis veszi fel. A kapcsolás neutralizálása nehezebb, mindkét frekvenciára gondosan ki kell ~enht.eni. Megemlítjük mé~, hogy megfelelő elrendf'zés mellett lehet olyan kettós emitterkapcsolású fokozatot is építeni, mely neutralizálás nélkül is müködik. 250
L---------------~------4-6V
25. óbra: Kombinált KF eT6sító
A 26. ábrán egy ilyen fokoz.'lt kapcsolása látható. Az FM-kö:r.l-pfrekvencia l nF-os illesztökondenzcltora a bázist erősen shnWli, a hajtás kis irnpedanciáról történik. A bfl?:isköri imped.mcitl nhll'Sony értéke erősen osztja a visszaható fesziilL'ii-gE'l A ]pheti>vé lc:'ll:tl n Rerjedésmentes működést. (l nF impedanciája 10,7 MHz, 15 ohm nagyságrendű.) A 470 kHz-es jelet a 30 pF körüli trimmerrel CRntoljuk a bázisra. Allitásával a rezgökör terhelése, nz Ulesztés be97Jtbályozható. A megadott elrendezés mellett a különböző közl>pfr·t>kvenciák fuggetlenitése biztositva van. Az FM jelnél a 30 pf-fl lt·lmmer az l nF mellett elhanyagolható. Az AM jelet a 30 pf a bcmf•nö ellenállásból és az l nF-ból álló pérhuzamos RC tagra adja, a z Ls itt rövidzár és a 100 pf hozzáadóthk az l nF-hoz. Az összes kombinált erösítőkben csak az olyan tranzisztorokat lehet hasznlilm. melyeket a 10.7 MHz-es önálló erósítöknél felsoroltunk A középfrekvenciás erösftók ismertetését ezzel befejezzük. Nem lehetett itt he!yszúke mintt sem részletc>sebben, Sf"m több változatban tárgyalni. A teljes kapcsolások között más mcgoldá~;ok is sze-
200
z" AH FH
~----6v
26. 4bra: Kombinalt KF M'ÖS'tő neutralizálás nélkül repelnek. Nem fo~l.Ukozunk egyáltalán m ás frekvenciájú KF erősi tőkkel, melycknok felszínre kerülése rendsz<>rint trs-nzisztorproblémákra vezethető vissza. Ma már mindkét szabványkbzépfrekvancián jól működö erősítök -építhetők, s ezek a jó rádióvétel szempontjából lettek megállapítva. Egy nagyon egyszerű csalol,1si m!'goldást 473 kHz-re még be. mutatunk. Mint m ár emlttrtluk, a sávszűrök használata el\ínyös. különösen a keveró és elso Kl<' közölt. Amennyiber. itt bázio.;kapcsolást alkalmazunk, akkm· ann.tk alacsony bemenőellenállását betehet· jük a szekund<'! rc7qcikJt·hl' mint soros vesztf>Sé~i ellenállást. (27. ábra.)
500p
IOn
I
6----Ur
d d•modulótorhoz 27. ábra: Báziskapcsolású sM>szúrós KF Jo!wzat 47J kHz-n
43
5. DemoduJátorok
Az A M demoduláció és automatikus érzékenységszabályzás. M indcm rádióvet•ü1~észü1ékbcm megtakilhct •í a d•·modulátor/okozat. Fd(l data a m odulác:iós tartolom lev álasztásu a nagyfrC'k vencUis v i v uhullám ról. SZIIPf-rt.'evökészulekben mindig a kP.nciás erösítőhöz csa tlakozik és a hangfrekvenciás erösítö vcurlöfe-
szültségét szolgáltatja. T r anzisztoros készülékekben demodulálásra gcrmániumdioda alkalmazása szokásos. Erre a célra leh et tr anzi.s"Ltol't is haszmilni, esetleg mi ndkettő kom binaciojat. A diúdns C'gycnir.lnyiLls müködésenek pontos leírása megtalálhato fÜ7.C'b;orozatunk mnr C'mlített 27. számá ban. Jegyezzük meg azonban, hugy a tra1ui.~ztoros k ••szülék. ben m ü ködö demodulátor nak núndig telj«•sitnt<'111Jt kPIZ szoloóltatni1 Szuperkészulékben sokszor még az a utomatikus t:l"ll'kenyse~!>'llbl'll:v záshoz s?.ükséges teljesítményt is a demodu látor szolgáltatj.l. A 21. ábrán megtaláljuk a dcmodulátorfokozat kapcsotását is. A z utols(, rezgökör szek under csatlakozótekercséröl kapott nagyfrekvencil\ből a D dióda elóállítja a hanafrC'kvr>nctát, amely a 10 kohmos potcn ctóm éterrel szabályozható. (Uangl•riis~bályozás) . Ugyanez a dióda szolgáltatja a szabalyzáshoz slük~Wgl'S f•f.{yenfeszültséget is, ezért cn:).. sebben terhC'l i az előtte levő rezgókört. A szabályozás és demoduláció kénl~t trant.isztoro5 szufl('rnt'-1 nem leh et elválasztani, m ert ltplcté>ból: tegyük fel, hogy a kollekt01·áramot csökk~n•eni tudjuk ~ C'k kor a m eredekség csökktnni fog az erősítéssei együtt. Ez igaz, azonban megválto-
JJiernet'liÖ és B kimenó ellenállú Is, a h01Zit.al'tool'.6
kapaci~
Az. elleru\llúok n6nek. B kapaeitállOk csökkennek. Az -41növekedése 1észben ellenai)yozza a meredelc iig ealikkené118 az erósitál csak kewillet Vllltozlk. Unyeges eröaftéaviltodd 0,1 mA kollektoráram alatt kapunk. Nagyobb ~trinylcént jenü~ll!; a készülék sávszélességének csökkenése er&ebb állomások i!te!lek:or, mert a lc'\Z.'lbályzolt tranzisztorhoz csatlakozó rezgőkörök W.,._ megnó, sőt c l i!i hangolódnak Legnagyobb mértékben sajnoa 'helYi adó v(·lt·lakol' jelenlkc7.het ez a hatAs, melyet az la fokoz. a demoduléiDI' J:wmmc'iellenállása is megnö nagyobb egyenir6D:vt1tanc1ó featii~J (2 volt). H('lyi ~ vételekor még egy probléma jelentkezik s ez a tomtás. E. . . . leszabályozott fokozat vagy fokozatok túlvezérlödnek. E7.ftl hil• kiküszöböJbére, valamint a sávszélesség eredeti Btékének vi18za6t1Jtására vagy még esetleges növelésére alkalmanák a diódás c'JiiJap(tó áramköröket. Megemlítjük, hogy a 27. ábrán bemutatolt sávszürós csatolásnél ezek a probl1•mak n('m jt-lf'nlkt'r.nek. ugyania iU a KF tranzisz. tor bemeno (•lh•nJIIA....tmak nöwkl'désc IOI'ditott hatást vált ki. A t"CY.~bkür Q-ja llnl'O. cU('nállú (tranzisztor bemenöellenállás) növckcdt·sc.·vtd t'!lftkk,•tl. Tt'Dnzmduros IIZUJ)ei"VCYÖkben Q'dlbályozni lehet az elóeiösitó ée a Klo" cl·cmitc1 lrl\nzisztorokat. bAr az utols9 rukozat aubályozása nem előnyös. A kollektoráram csökkentésére több mód van. melyek közüllecelterjedtebb B !1. ábrán látható. ATt tranzisztor bázisoert.ójénak alsó tagja 10 kohm nem a föld•·c. hanem a demodulátor diódára vnn kötve, amely pozitív ('gyenreuoltlléget éllít elö. Ez a pozitiv egyenfeszültség arányos uz állomatk téreróaségével. Egészen gyenge állomá~;ok vételekot· a T 1 b.iEt!IOn kb. -0,3 V mérhetö. Erősebb állomások wtrlc•km· ll di'c>dakéh"ben kialakuló pozitív fCBZültség hatására elcsút.r.ik a o rtwt.ían:ttl!g !elé é8 a tranzisztor lezár. A.7. idc'·;aatt lutrx._.b a kollektoráram csiikkentlaére tehát aJkalhogy n~ emlt~t,t há1rinyok kevésbé jelentkeznek. azért indul szabály'.Ji." 0,2 mX-os munkapontból. Jlymódof\ a csiDapitó mmhasznalnh• tnt'llözhető. A relhozou egyszeru kapcsolás hátránya, hogy a demoduláto,rn
45
D
T,
-9V
10~~
I
3.Jk
28. cifrra: Sof'OB kapcsolcistl ;avitott $Z4bÁlJI0%6 6TamkÖT
At folyó bázisáram a diódát záróirányban egy kissé ell)feszfti (2050 mV). A negatív nyitófes.lliltséget vehetjük valamC'lyik nem ....,. bályzott tranzisztor emitteréból is. (pl. 2. KF fokozat .) Az ellenállA. sok megtakarításán kívül az osztóaruru sem lerheJi o telepeL (29. ábra.)
T 51<
101<
--------lD------'
Szobálvozdt ....
nyito- áram
(6
J: lOp
A diódáll cmlapftó áramköröle szerves kiegészítését képezik a szab:ílywlt tr-ctnzisdoros erüsftóknek. Az elöz6kben szó volt leszabélyzott tranzis2torok megnövekedett bemenöl'llenállásának a sávszélességl·e gyakorolt hatásáról. Ennek ellensúlyozáséra és a szabályzás fokozására szolgálnak a dióelás csillapító áramkörök. Kapcsolásuk abból a mcgj:!ondolásból nlakult ki, hogy a tranzisztor bemenóellenállásával p.trhurdmos<m kellene egy olyan ellenállásjellegű valamit kapcsolm, mely ponto~nn az ellenkező hatást váltaná ki. Erre a célra a f!"lnltlniumdu·Kla latszott a Jegalkalmasabbnak csekély kapacitásún.•l fogva. A kapcsohis minden esetben úgy múködik, hogy a leziut él ezáltal nagy ellenállást rnutató germllniumdióda előfeszí tése ~aboilyozáa h a tására megszúnik. A dióda megközeliti a nyitott állaputot vagy teljesen kinyit, s ezen vezető állapotban mutatott kis e llc>n,llása, ellensúlyozza a tranzisztor megnövekedett beQlenöellen<\ll.t•.Al Előnyösebben lehet a kapcsolást kihasznátni, ha a diódát n em 11 csatolótekercsre, hanem közvC'tlcnúl a rezgőkörre kapcsoljuk. Az 1'1686 esetben csak u csillétpíláskiegyenlít.ést végezte el, az utóbbiban a szabályo7:1..,t fokm~hatjn. A dióda ellenállásváltozása több nag} ..il(repdű is lehet. A :;:orrkunder oldalra kapcsolt diódánál a változd:-r nngyrészét dvcszlljülc, gyakorlatilag azt a szakaszt, mig ellenállasn n lllbb 100 kohm-o.s lezárt állapotból a 10 kohm alá nem csökk en. loJ-~1 szemben a nagyimpedanciájú re7gőkürön ezt a szakaszt lehC'l u csillapítás lti<.-gyenlitésére felhasznalni. Mivel egy vezetódiód.l c•llenállása pér 100 ohm körül van, ezt a második szakaszt a IS"tab:H)'7.~S fokozására fel lehet havnúlni, s egyben a sávszélesség tovíhh1 növelésére. A nyit:isi~ vezereJt dióda ellenállása ugyanis erősc>n h•lforhcli u rezgőkörl, mclyhC'z csatlakozik, ezáltal az el.Szó foko.t.ll t•tofisftése is csökken, mE'rt munkaellenállása jelentősen alacsonyuhb lett, ugyannkkor a sávszélesség nó. A Jegáltalánosabban hasznull kapcsolást a 30. ábra mutatja. Mmd a keverőben, mil')d az I. KF erősílóben levö tranzisztor szűrócllc-~umásról kap feszültséget. A feszültségesés a KF tranzisztor szúmvllmállásán nagyobb. A csillapító diódát a keveró tranzisztor re:rJ.!c'ikörének melegpontj.ira és a KF tranzisztor szúróellenállásához k:tf!O!Oljuk. Az ábrán bC'írt feszültségekb6J látható, hogy a helyes pularitóssal bekapcsolt di•ídára 3 V zitrófeszúltség hat. A KF tranzisztor árama szabályozás hatására csökken, ennek követkt'2tében a szürüellenálláson E>só íeszültsé~ is. A dióda zárófPSZült~~~ege a szabalyo:russal arányosun megszúnik s a leírt módon terheli a keverő tranl!isztor KF rczl,!iikürét. Erős helyi adó túlvezérelheti a keveröfokozatot . ezért szokás közvetlenül a modulátorkór csiJJapfllisa is. (31. áb1·a.) A csillapító dióda előfer>zftését a szabályzott tranzisztor emitterff'S7.11ltsége adja. Az E.'mitterfcc;7.ill.t'lég szabályozás közben lecsökken majdnem nullálg, CQltal a csillapttódióda megközelíti a nvitási állnpotol A bemenő rf"Zgókört erősen me~rheli, amely hatás a ferritantennában indukált feszültséget csökkenti le. t
47
, JKF
Iq.
I I:fl:t_.
ID. ábra: Csillapttó dwda kQzépfrckvencida cróBitóbna
31. ábro:
Bemenő
rezgökör csillapitó dtodával
A demodulátorok múködésében jelentős S7erepet játszik a terhelés. Mint tudjuk, a diódakör váltóáramú és az egyenéramu ellenállásának viszonya megszabja a maximálisan feldolgozhaló modulációs százalékot. A kevésbé terhelt demodulátor nagyobb feszültséget szolgáltal. amely mint egy látszólagos erósitésnövekedé-s jelen~ kezik. A való helyzet az. hogy pl. egy erósen terhelt demodulátornál 20 dB veszteség lép fel, kevésbé tet·heltnél JO dB. F..zért a demodulátoroknál talaljuk a · legnagyobbszámú kapcsohisi variációt, melyeknek mindegyike a demodulátort akarja tehemlentebiteni
1.
VálLóAn~mll teherrnentesrtésre
a 32. ábn egy Uplku. megoldAL
ulá1.o1·t llangf1-ekvenciilSdn emiltel'lcövetó Illeszti az alacsony
p.n6elli!lullldaú hang(rekvenciás erósitóhöz. !:.'t,:e;.,::~s:rerú dúa az utolsó KF fokozat kettö&, ren • (32.
).
A kapcsolást term észetesen önálló fok02:atokkal is meg lehet teni. A soros szabályzasl is alkalmazó rendszemek több előnye
.
•
l. Mngas az R.JRe h6nyados, magas a (eld~zbató mOfo. 2. A sz•b\lyozás teljesitményszükséglete adrMy és eső jellegú. 3. Nagyobb hansfrekvenciás feszültséget szolgáltat. Egyenáramú tohermentesítésre is számos példát találunk. Ezek a kapesolások a !128bályozást vála.117Jjak el a d~ulátordiódátóL A megoldásoknuk két fő tipusa létezik; ezek a "B" osztá~ demodulátor ~s a diódas kapcsolás egyenáramú erősílövel kiegészített vált.oata.
A "B"' osztályú c:lemodulálor kapcsoláBát mutatja a 13. ábr:L A Tz tranzisztor majdnem lezárt munkapontban dolgozik. A nagyfrekvencia vezérlőfeszültlég negativ félhullAmai a tranzi!!2!tort ki· nyitjak, míg a pozitív félhullám hatástalan. A nagyfrekvendé.a negatív nyitóimpulzusok hatására a kollektorkörben áram folyik. melynek középertéke arány011 a modulátlan naayfrekWDCiával. Modu-
49
Jált n&ayfl't'kvenclál je1nQ a kollektodram a modull\d6 iltemAen ingadozni fog a középérték körül. A kapcsollia mGköd&e m.ind az audion, mlnd az anódkönylit egyenirányitó mGk:öd~ fluonUt. Hátránya, hOfiY csak nagyfrekvenciAs trnnziszt.cnnl mdködik jól és nagy modulációs mélységeknc!l torzít. Előny~no l~hct felhmcni. hogy érzékenyebb. mint a diódás dernodulátor • szab61y.dlfoaült8ég el6állftúéra alka lmas. A kolleletorra lehet katni a szabt\Jvnani kívánt fokoalt bázisosztóját. ugyanis a kollektorfeszOltség fo1-dftva arányos a nagyfrekvencia átlagértékéveL
t
'*
Ie~
L-------------~--~
au.
Gyenge jelnél az alacsony értékQ ko'ftektorellen6lláson ftn • feszültségesés, mintha a báziSO!I%tó a tápfeszülblégre lenne lilt.w. Erős jelnél meginduló kollektoráram hatására a munkaellY'Iürm feszülta.sis keletkezik, ezáltal a bázisosztAl alacsonyabb flllüllsélre kerUI. A diódás és a "B" osztályú demodulálor eWoyeit ed 'li. hát;.. rinyaik nélkül, a 34. ábra szerinti bpcsolás. A kapcso!M demoduWásl"a di6dát használ. A kimenőjelet ráviszi egyen6ram6 rantolásban egy lezárés közelében dolgozó tranzisztor bázia6ra. A tranzisztor bemcn6ellenállása a dióda munkaellenállás l r ft képezi. Az R •.IRe hanyados magas, ezért a torzítás nagy moduláclóa százaléknál is alacsony marad. A diódakörben jelentkez6 egyt"lÚeszül.. a tranzisztort a nagyfrekvenciával arinyosan egyre jobban kinyitja. s ez a hatás a kollektorfeszilltségben éppen ÚiJ' jelentkezik, miDt a ,.B" oszWyú demodulátomál. Teh4t a szabAiyodllt a kolleldor k&-ból Jehet venni, nem terhelve a diódakórt. A kapcsoláshoz eak hangrl'(.'kveftciás tran2isrlor szüksérc"' lehetólegzajs:zegény 808, P13B). Az érzékenység is magas, mert a tranzisztor erósiti a hang-
coe
50
•
I~ X 4bra: Dic5dtis dMnrxh.dcUor e{111t'71CÍTtlmúlag cl8tolC e11Jer&ft6NI • a:abdluozóleszfUtlig m'ilttertre
trekwnciát is. A S?.ablilyozAs meredeksége a tran2182tftr 8-jától és a kollektorellenállás nagységától egyenes arányban fütg (gyors le. IIZ8b6lyozás = nagy Rk és maps /J). A kapcsolás használható egy vagy t()bb foko2at szabálynzáoára, rsetleg diódás csillapító áramkörrel együtt. Pontosabb vi?SC'Jattal a awulszernek egy hátránya kimut..nthutó, s ez a követke26. Tudjuk. hnRY a szabilyozandó fokozatok aramát tdieen Je kell csökkenteni a hatAiios szabilyozás érdl'ki>bl'n. Ehhs erlW!en Je kell esni a szabalyor.ö jelet erősitö tranzisztor kolJektorfeszilltségének. Ez a bangfrcltv•ndu erősítés S?.t>mpontjábó~ egy bizonyos határ után bátrA• nyos IP!C'.. (Megnó a tm'Zft4s!) A kimenő körben tehát az egyen és viltó ieJ -.ymásnak elJentmondó feltételeket kivAn. A hiba oka a azabályzott .-Gsltókben talAiható. EgyréKzt a szabálycwAs meredekstge a]III'SOny, múrészt a stabDi?Jiláshoz RZiikséges emitterellenftllás a szabályoúe elJen dolgo. zik. A2 egyl·hként kitQnóen haru.nálható kapcsolás utóbb emlitett hlbéjának kikü.mibölésére a szabályozott eróslt6kben vaÍt lehet5-
...
•
A nagyon t'gyaerü rn<'goldást mutatja a 11. ábra. Az er1Üttel'eJlen.6llison nem eak a U
u.
Re --=Re+&.
A kapc:solú ertisitése gyorsan csökken, a bú!sfsxDlts~ mln értékénB a tranzisztor már semmiféle nyitófeszilltséget sem
ll
kAp, 1J11Y811eZ az eJ~knél a O feldltafg té' áDt be. trc!~ e 1capaoh1snak, hogy a Wsra az emitterhez képeat nem eeak nyit6, hanem a O átmenet után podtiv zérófezüJ'• 'aet is tud adni. Ezzel még ll2 lndulóúamok is 1 abályozhatók. Tetm~szetesen dilldás demodulátorra is b.znaihat6 a kapcsolás, amikor is azzal az eMnynyel jár, hogy a teljes leszabélyozáshoz klscbb fe."'ll!i11llléget k~U a
d16dának szolgáltatni. Ehhez az utolsó KF ·lokozat uhu:sonyabb kiftZérlése tartozjk., ami torzftások, Ulivezérlések és lápre-ültali ~kenéa azempontjából lén)'e8eS.
JOn
50n
........
33k
tV
Az összes eddii mt>gbcszi'lt szabályzási rend~ernek van hátrlnya, melyre az AM demodulátorok ismerlC'II'•s(.'Oek befeJíljl. seként felhivjuk a figyelmet és megmutatjuk a kiküszöbölé& Qtj6l ia, amely egyben a ma használatos demodulttorok közül a --knr szerübb. l& a hátrány az, hoey az enisl~A!-557.Ub:\lyozás már . .,"'l gyenge államásnál megindul, s tulajdonképpen a készülik tciJM er&itését nem lehet kihasználni sohasem.
.it
A csöves készülékhez hasonlítva a jelenséget, hiányzik a t.;;sld· tetett érzékfttlaégszabályozcis. Tranzisztoros mt>goldásban ls épitheló késlelte\ett. 1ll!abályozúú erösítő. A 36. ábra bemutat egy ilyen kapeaolásl nu•ly a meredek. szabályozás mellett. - ami a demoduláter sumpontjábcJI kedvezö,- még diödás csillapító áramkört is ~l u ~avszéla séinek leszabályozott állapotban való biztosítá."'ára. A müködés az ábra alapjAn tekinthrtö át. A meredekség szabályu~a~ már isnvt1. fogalom. A kéol;'l"ltetésre és a sávszéles.slog korrigAiáM.a f'gyctlen dióda UDigál. CD2)
52
•
~zobólyoz«t
l
KF er6s•M l
l l
T,
s~ jel •r6stt6
~ n2P
l l l l l
~~
l
0.3mA4
-QBY
+-LJ
12"
50ni
I50p lOk
D1 36. ábrG:
~ •
kb. -1.2V Merede~zalxityoz6s
J: 5Qp
késleltetéssei és litódás csillap1tással.
•-9V
A mUködés pontos megértésére válasszuk ketté a két sr.erepkört. Képzeljük el, hogy a dióda a 100 kohm ~ a 10 kolun -. 0,8 V-al jelzett közös pontjára csatlakozik. Az emiltett két ellt>nallás .mintegy normál bázisosztó nyitja a tranzisztort, az emitteráa'8m ~b. 8,3 mA, ez függ az emiterrköri e1öfeszitéstól is. A s:1.ebály~Jt"l er6sitlí T 2 tranzisztor kimenöfeszültségét jel nélküli állupothe ittlitsuk be, a Tt tranzisztort nyitó -0,8 V-os potenciálnal nuaJ(asabbra, pl. -1,2 V-ra. A kettöt a fent megadott módon a rajxt.ól •Jf.é... róen kössük össze úgy a diódával, hogy az a záróirányban legyon kapcsolva. Mindaddig nem indul meg a szab6lyo7.ás, s e?:~P1 ktM•1tetve lesz, míg a -1,2 V-os potenciál le nem .W.ycd -0,8 V köa• lébe. Ekkor megindul a szabá.lyozás, a s7.abályor.ófeszültséget erAsftö tranzisztor (T 2) kimenő fMZültségt'-t rákmysp:criU u bázisosztóra, mert kisebb a belső ellenállása. Ezután a béziAputunl"i.llt húzza a O potenciál felé, melyet az emitlerelüfeszftés mintl nrm k<'ll elémL A szabályazás mest már úgy történik, núnt az előbbi kapcsolásokl)ál.
A dióda szempontjából vizsgálva a folyamatot ut )útjuk, hogy kázben a dióda átfutott a lezárt állapotból a nyitotlifi:. K<1pcsoljuk most a diódát gondolatban vissza a rajz szerint mcg•ulolt módon. A leirt késleltetési folyamatot a rezgökör Ta tranzih"'. dorra csatlalto26 részének néhány ohmo:s eUcm\llasa nem zavarhutja, tehát az .elóbb megbeszélt módon fog müködni. Azzal, hogy a diódát közvetlenül a b:'&zishoz {oa t>~yuttal a g6körhÖZ kötöttük, annak ellenállásváltozá:úat is oda kapcsol mely a bázisbemenöellenállás változással ellenkt.'t:Ö értelmü. E - után a dióda csillapító funkciójának múködése is érthető. H kell azonban még [űzni, hogy a csillapító hatás igen jelentős. a ellenére, hogy csak leágazáshoz kapcsolódik a dióda, mert if~*~ az esetBen, hogy a szabályozás megvalósuljon, a diódának telf'U , 1 ki kell nyituL Ez pár 100 olunos terhelésnek felel meg, sze:udla~ a tranzisztor 2 kohm körüli bemenöellcnállásával. Tehát * llCMk visszaállithatja, hanem még szélesitheti a középfrekvenciál ef&llö sávszélességét. A kapcsolás megfelelő beállft.Asával elérhet6. ho~ a vevőkészülék szabályozása csak akkor induljon meg, amikor már ll' hangfrekvenciás rész teljesen kivezérelhetö. Megemlítjük m~, hogy több fokozat szabályozása l'l't'tim (elöerósitó + KF) közvetlenül csak az egyiket szokás BZilbályozni. A többit lehet a · direkt szabályozott fokozat emitteréhez, il1etve ilymódon egymásután kapcsolni.
PM demoduláci6 és hatát'Olás. Az. FM demodulációhorz legáltalánosabban használt áramkör az arinydetektor. HasznáJata azért terjedt el, mert a demoduláció mellett helyes be4llitásnál a határolást, az AM zavarelnyomást is elvégzi.
A demodulAdó íip történik, hogy a fre~ 6'lllzbul amplitudómodulécióv6, melyet. a diódák az l8mert rot fpn ~rányitanak.
A hatál"C)lés úgy Jön létre, hogy szekunder req6kör elótlelbeo , _ a bejövfi AM zavarnak megfelelőell változik. Pl. egy pomtiv jelleg(l zavaró AM tartulomnál hirtelen megnö az elöterhelél, • emiatt nem tud nQn:t a feszültség. Egy negativ zavarnál lecsökken a terhelés és amiatt a kevésbé terbelt rezgökör feszültsége megn6. A leírt folyamaflJan fontos szerepe van a minden arinydetektorban mt•italélható nagykapacitisú kondenzátornak, mely a vele párhu:;uunaun kapcsolt ellenáll6ssal az esyenirinyltókon keresztOl a 1?4~ elöterhelését adja. Az R és C tag szorzata aránylag nau idc~laod6t ad. A kondenzátor feltöltődik a mindenkori szekunderfw.zül!Rg csúcsértékére. mely tiszta FM esetén állandó. Az emlitett r...helésváltozás úgy jön létre pozitiv i1·ányban, hogy a nagykapa9t.ésú kondenzátor a rezgilköri f€'Szültsóg növekedésekor er6s töl~t vesz (('). N(•"ativ irAnyban úgy, hogy az egyenirényftókat JI #u ja és az R ellenalll\s te•·hclö hatása meg!lldlnik mlndaddlg, lllf8 .a kondenzátor fflftÜitsi'ge magasabb a rezgökör feszültségének ~9és: lékénél. Az aránydeteklor haléroló müködése a namrfrekvenciás jel feIIZOltségének függvén;ve. EQy bizonyos &7jntnél indul meg, majd t!lér egy optimális értéket, s tovább növekvő bemen6 jebtél romlik a határolás. Váltumdiódák alkalma:r.ásánál a határolás megindu16sa annál a feszülségnél van. mely a nagykapacitéaú ka\dmdlort 3 V-ra tölti fel és a 6-10 V egy~nfeszültsé&nek megfeleiéi •akaazban leghatlsosabb a müködés. Gennániumdl6dék alkalma• ~nal kisebb feszülts<-~:cknN jobb az egyenirányitú hatásfoka és a haiArollls t>lóbb indul. TrMnZhizlUJYl!i l"ildiókban alkalmazCltt aránydetektol"C)k kizirólag genn;miumdiódákkal mQködnek. Ezeknél mindig figyelembe kell Vl'I1Di a diödl.k dinamikus kapaci~ilfDzásáL Bit egyl"6sd aoros R tagokkal kompenzálni lehel, Jtllilriazt art.,detek.tol"IIIOZ ol)'Bil diódAt kell alkalmazni, melyet elTe a célra trérf.ottak, s a IcapacitAs vAllazAsa kicsi. (Telefunken OA 172, Tunpram OA 1172 J*'.) Fontos még a diódák egyfonnadga is, ezért. 6rusítjAk pérba-
vft9tva.
A vev6készütékekben GOkféle kapcsolású U"énydetektuual 18het tal6lkozni, azonban mtlködési elve mindegyiknek aonos. A kupcsolisok tulajdons.'lgait befolyásolja az úgyneve&eU hajtófokozat is. mely megelózi az arénydetektort, esért a kettal együtt ._ merteljük. A kapc:aolásokat úgy választottuk me& hogy mlnden kom~ nácii1 ismez tetéste kerülj&\, ugyanekkor az aránydetektorok küJöobózök, hoO többféle iramkörl megoldAs legyen bemutatva. A 31. ibra egy szimmetrikus kapcsolású arAnydetektort mutat földelt. bázisú hajLófokozattal 10,7 MHz..re. A kapcsolás cé1azea1len a 22.
ába•ának megCelehJ JU' e1·61U.6höz C'ABtlakozik. A hajtófokozatban csak 10,7 MHz-a er&ntők iamertet~.sénél felsorolt tfpusoka' l~het; ~ A trimZiszt.or árama 0,6--0.7 mA. a fokozatot u eróBc!bb állomll8ok Wjesm kivezérlik. A teljes kiver.érltloa mialt itt kapcaolás kftzben nagyobbak a dinamikus kollektorkapacitás változáa;ok, edrt a soros ellenállás okvetlen szükséges a kolleklnrkiirbton. Az alacsony tápfeszültség és a teljes kivezérlés azzal az elönnyE>I jár, hogy egy bizonyos bemenéfeszültség szlnt 'ölött a (okozat limiiA'rként mOködik. A megadott elrendezésnél a kollektor váltófeszültq maximális értéke 3,5 V,, f lehel & a feszüli:K'ghatir, melyet egyébként a fokomt önmaRában is limitál, legll:edvcozóbb szinten tartja az aránydetektort L's igy <'Z!'n, vagy c fölött a kioszülék kettős limitálással m(lködik. bzékE'ny vevon~l t'Z 25-30,, V bemenő feelültségnek felel meg az an~nnakapcsokon.
!E•
A kapcsolAs érdekessége, hogy a demodulicióhoz eltolt fázisú feszültséget nem külön ttokcrccsel állítja eUS. em a primer rezgökörből veszi. A kapcsoJási rajz megadja a m ta:•mokat, a tw.gőkör6k 10x0,05 litzéböl készülnr-k egysoros teb•"t-selésael egyrrils mellett 3 mm térközzel, 5 mm átmérőjű tebrcltc!>tre. A szekuruier rezgökör 2x15 menetét bifilárisan kell tebrcsrlni. A me~hajtó fokozat bemenőellenállása 50 ohm. A terhelc5elldntillás legkisebb éJ: téke 2.5 kohm lehet a kimeneten, a potendómi-tert js iag,elembe véve. l kHz-6 modulációnál 25 kH?.-a löketnél, 5 mV kimenöfeszültséghez a bemeneten is 5 mV nagyfrekvenLiAs vezérlöfeszUltség szükséges. Ha ez a jel 3fil/o AM modul6dót ls tartalma 100Hz-es frekvenciával, akkor a két frekvenciáhbz tartozó kimen6feszültségek aránya 25: 1. (Telefunken adatok.) A 3 kohlnos potencióméteuel kel az optimális AM elnyomást beéllitani. Az elÓZÖE'kben megadott adatokból látható, hogy milyen roasz a demodulációs hatásfok. Az cmitt<'rk:• pcsolású hajtt)fokozat naO:?bb teljesitmén,yerősítksével javít a helyzeten. A 38. ábrán lát-
5I
ható egy ilyen megoldás. A hajt6fokozat kapacitiv úton meszkedik :az előző fokozathoz. Az al'ánydetektor felépitéae itt is szimmetrikua, de más elrendf>'J'~sú. Az optimialis AM elnyomást 2 potenciómlterrel kell bPálhlnni. A kapcsolás demodulációs hatásfoka 5 knhm terhelésnd ('li•ri a l ()1~'1.-ot OC 170 tranzlszt-orral. (Val vo adat.) l lPmodulációs haltasf.ok alatt a kimenő hangfrekvenciás teljesitnu-ny és a hajtófokozat vezérléséhez szükséges nagyfrekvenciás teljc~flmeny hányadosa értendő. Aránydetektoron kívül a fázisdiszkriminátor alkalmazása is nukúos. Előnye, hogy kétszeres feszültséget ad, tehAt jobb a demodulációs hatásfoka. Hátránya, hogy nPm limitál, tehát a meghajtó rnkozatot limiternek kell kiki-pzeni. Ez a 39. ábra szerint lehet-
aegea.
lOk •
-9 V
39. 4bro:
Báz~kopcsolású
eT&itó limiter be4Wtá.sban
A ~ kln+e!115 véltlJfeszattdgbk ftl c:s6c:aii'IAe nem lehet IJ'lB888abb 11 t4pfeszülts~. A megoldás kéa!nfekv6: mGködtwwsi'k a tranzilztort alaa!OftY feszültsi11r6J, biSZen erősitéli nem ,.._ - eta all6 korWII6I elteldntw - a tipfeszQlt.~l61. As ál:rin 1Atbat6 megoldúban a tranzisztor a ~ kb. 2.5 V feszülts~ kap. A váltófeszülts~ maximális órtéke tehát kb. 1,6 V e 11 lehet a kollektoron. lOO..Szoros feszültségt'l"(~l!Jit~t feltételezve a llmlWás megindulAsa 15 m V vezérl6feszültségnéJ ke?.d(". dik.
t.tl/471
A 40. ábra fázisdiszkriminAtor kapcsolAsát mutalja 6.75 MJU..,. . A hajtófokozat neutralizált emitterkapcsolásban dnlguzik. A tAJAst egyrészt a hajtófokozat csökkentett fesztilt!Wgn'\1 való lúa biztositja, másrészt határaJódiódás áramkör utóbbi mOködése határolás szempontjából teJjesen at arAnydetektorral A dióda és a nagyk4pacitás6 kondenzitart tar· talmazó RC kombináció minden hirtelen feszQJtségváltozúra olymódon reqál, hogy az csökkenjen. (Terhelésváltozás.) Azokban a tranzisztoros rádiókban, mclyek URH sAftn is riol-
goznak. többnyire kombinált erósftóket alkalmaznak. A Klt" foko-
zatok között ilyeneket is ismertettünk. A 41. ábrán era kombinált demodulátor kapcsolása is látható. A hajtófoko?.at a nugyobb er6Bités érdekében emitterkapcsolású. Az FM demoduJáclót és a Jim&. tálAst egy asszlmmetrikus arAnydetektor látja el. A! AM demOO. látor megfelel egy nonnál dióda kapcsolásnak, mely a szabályom feszültséget soros kapcsolásban éllítja elö. Az Al/I., FM átkapcsoló a hullámsáv váltóval müködik együtt. Az FM k&répfrekvenda 8,'75 MHz, az AM 470~
,...
",
41. 4bra: Kombtta4IC AM-FM demodulcitor fokozat
l. BanafrekvendM eléisitéi fobatok A laangfrekwncitís eriiBttö felDdtiiG a detnodulcftorWI ftyeriaet3 ma.r. 1-2 11 W nagyságretUiú teljesUminyt annyini felerösitent, IW(IJI a a hangszóró mú1c6dtetéséhez elegendő legyen. Szokásos nnv,yllágrendje a hangfrekvenciás kimen6tc•ljesitménynek zsebrádiónil 10--50 mW-ig, kisebb táskanuJiónál 100--300 mW-ig. nagyuhb táskarádiónál 200 m\V-tól l W-ig. A demodulátor kimen~ teljt~ltm~nye a készülék 50 mW-o.-. érzckenyaégére vonatkoztatott benwnójrlncH csak kb. 10-20 nanoW. t·;bbul köveLkezik, hosy ll hangfrekvenciAs erósitö teljesitményeróslii'"C? :;o ntW/ lOnW = 67dB. Az általában megvalósított értékek e köri.ll mn:tc~Unak. (60-75 dB.), Az t>t-lisi16k follfpHése éa az alkalmazott tranzlaztorok száma eresen a kinwrv;t.elje5ilmény függvénye. Egy teljes hangfrekvendü eröstl.ti a követj.cezö rázekből áll: ElőeTüsUIS, hajtófQkomt és végero8it6 fokozat. Kiaebb készül~ keknél azonb4n jóval egyszerübb felépitésíl erősitöket is talAJunk. Utezik olyan ZIM!bt·ádió is, mel) ben mindössze egyetlen tranzisztor a hangfrekvend1k11 er&itö, eseUcg ki~tve valanfelyik KF fokozat kett& kiha~néllúával, reflexmúködésével A végfokozat alihat egy vagy két tranzisztmból. ~ toros végfokozat mindig .,A"" osztályú üzemmódban dolgazik, ezt a kapcsolést az jellemzi, hogy veF.érlés közben a teljesitm~ny fel• véte1ft nem riltozik. Az elérhető optimális hatásfok teljes kiv~ léan~l ktal 6d'/o- (A kiadott hangfrekvenciAs teljesit.mény él a be-o wzetett ~iramú teljeaitmény hányadosa.) A kapaiOlást, hátrinpi mellett is (nagy nyuplmi áram és korlát0210tt kimen6tel~
59
•
altmétlt) szrves!f' aJkaJmanlk 1d8 k! ülékekMI. •ert kevá nllmtrész lelha.sm4lésa mellett rtaiYOft egyllft'G (42. A lmpcaoiAs, amely zaelridl6hoz alkahnaa. mlndli t e e11 transzformátort tartaJmaz. a ez helykihaszdlj& a•npcmljiból Jelentös. A tápfeszóltaég 4,5 V. (eQY laposelem) és az Aramfelvétel kb: 12 mA. A ldmenöteljesltmény kb. 12- 10 mW. A hangszórót 400 ohm kollektor munkaeJJenáJJAsra kell illeszteni, mely a tApfeszültségből él a koJJektoráramból következik. A T 1 tnam:isztor elő nyösen P13B. de més is jó. A 1'2 bármilyen lehet pl Pl3-P14. Nagyobb teljeátmmy eléléséle célszerii a tápfeszültséget em.lni. Ezen az úton 20-30 mW-ig éulemea elmenni.
.z..:
4.5V
Nagyobb teljesitmények eWáiHtása j6va1 gazdaságosab~ k~t tranzisztorból álló "B" osztályú vé>gfokozat alkalma?Aséval. .,U" osztályú beállitás azt jelenti, hogy a fokozat teljesitménJMWt.le mindig arányaa a kimenöteljesltménnyel. Sajnos ez az adn.y nem állandó, ezért a hatásfok állandóan változik. Teljes kh ' 161m~l a kimenőtranszformátor veszteségeit iB beleszArnítva eYdlelli 6f!J/e hatAsfok, a maximális kimenőteljesítmény negyedét c:aak 3{)"/o m.. tásfokkal adja a kapcsolás. Ez könnyen belátható abból, hogy optimális hatAstoknAI a fo. kozat mind áramban, mind feszültségben teljesen kl van vezérelw. A kimenöteljeaftmény a kollektoráram nég)'21etéwl arfmyos Ilt ; R"), tehát fele 6ram negyedakkora kimenötelj..ttményt ad. Uauekkor a feszilltaégkivezérlés iB csak 50"/o-as, Ha errt' a telj aft... mm)'ft történt volna az illeszfá. akkor ez -ut6bbi 1000 1o-os lenne. • vele együtt a hatásfok is 6f!J/o. Ezt a tényt, hngy a ,.B" oszWy6 erös{tö hatásfoka csak teljes Itivezérlésnél lnllins, ne téveaazük
10
•
aern elói fCY ~ftefidö kbzülélc: maxlmj]fs ldmenöteljesl'trnirlllfnek ~állapit.á&inál. Mivel legtöbbször csak 50-100 mW haftt. ~y szü~~ ezért. nem céiSV'rQ magas 500 mW-lW tmény(í V\lEfOktllr.atok építése táskarádiókniL (Jó köRpél1ék 300 mW.) Nai)'Obb kimenóteljesftmény(l fokozatokat autóban llködö, u akkumulátort hasznAló készQlékekben azokés épftenl, ezek k6zt1l is soknak száraztelepes tápWésnál 6t lehet kat»CSSl,U az illesztését a lacsonyabb teljesítményre. Még egy .R7. .eznpontra fel kell hivni a figyelmet, s ez a tápfeIZiUtsig megvdlaatdsa. A végfokozat vezér)óteljesitméllye fontitottan tm\nyos az aJkahnazott tápfeszültség nagységénak négyzetével. Tdl6t kftszeres tápfeszültségnél neeyedakkora vezérl6telje. sítm,\ny ..akeég-es azonos kimenóteljesftménybez, vagy feleakkora fc>~zuu ~l négyszeres. Az utóbbi szempontból el6nyös a 9 V tápfc.c ;zQu.i« használata, amint az a legtöbb tranzisztoros rédiónAl IQ i8 van.
4J. dbrc&: l:la1141fre1wencfás erósftó 4 tnznnsztorral
A 43. ábr
6l •
• 18 Jpunos ellenáDAst potencl~ is lehet ~ a Nol*ot a csuszka és bénnelylk véS k6zé kMve folya._t.oull Je1o beta a magas v6gás. Mély és magaS8fteiéinek nem lOk jelerdasége van. mert nündkett6, de ll:ülOnöeem az utóbbi, a Dun megnGené a zajszlntet és a mélybangokat egyébká:lt se tudja eD tásbldirtteld és méretil készQlék visszaadni. Dyen jellegil szab6lyow6snall: csak asztali tranzisztoroa készülékeknél van l'l'telme. A rnfly hangokat illet6el:l sokszor már eleve mélyvápssal épftik a kftzüléket a hangtisztaság érdekében. A kapcsolés bemenetbl a 0.1 pF-oa c:satolóbJokk ia hasonló célt IZ<.ig~ Kisebb hanga/H'{N'al mélyhangok riadisa UIYBIÚS tJ&ogálhez, recaegéshez, torzfüshol •
veRt.
--------~-----------------
Tor2itáscaökkentésre szokás a végfokozatban a párbaválogatúán ldvül negatív visszacsatoláat is alk:alrwugyári készülétek kapcsolásait is vizsgálva sokazor látható, visszacsatolás hol a meghajtó tr-anzisztor emittel'ét-e. hol a történik. A két életre vonatkozólag jegyezzük meg, hogy. b4r 'r kettő feszilltségvisszacsatolás, a bázisra a kimenöfeszül~ urányosan áramot csatolunk vissza és ezt akkor kell alkalmami. ha a tranzisztor meghl\,jtása nagy belső ellenállásról történik. (AramgenerátoroA wzérlés.) A2 emitterre a kimenOfeszültaéa l'RY részét hoauk vissza, ez célszerden feszültséeve2érlésnél. ltia Rlsö ellen61M.sú hajtásnál alkalmazllató. (FeszültséggenerátCJI'OS vezérlá) (44. ábra.) Viaszacsatolás alkalmazása 2 transzformátorcal keresztül 8ok~ azor begerjedéshez vezet, amit még az is eló&efllt. hogy a hanl 'ri impedanciája magasabb frekvenciákon Utdull:tfv komponenilt ;. ~ Ez utóbbi jól kompenzálható a W,tram:isztorok ll:cJIIektorköriben ei)' RC tagal. Az. R ellenilhis .mepgyezik az MtraDiz-
62
roa M4Jt 1Mu'lpzór6ellené1Jé5sal vagy egy kicsit nagyobb. A C p.m'• ro- u LN iameaeiében sdnútható.
él1f
J.H - a.c BH
B=- , •.a.
LH
C =0
Á .R: H
ahol a H ind• x a hangll:zorc»ra utal. Mivcl .1 hangszór-ó lf'n"c' teltcrcsének induktivitása nem mindig plt!rt, ('I(Y Jó IYakol"l<~ti megold6a a C irnpedanciáját 8 kHz-en ,:,c•uv•·.. vll•sztani az R-el l
---==---~
.sooo.c c= -
=R 10" ·- -[pllt 50.000 . R
c - -2n.oooIt
SP.f.-jc:zl'Sül
6bl-a).
~iY
[nrJ
3 ta·am:iaztoros kapcsolást ismertetQnk. (45.
A kapbuhl~tL egyszerübb vevókészülék<"kb<'n alkalmazzák. ismc•riAt~'e a benne található mílka pcsohisok miatt kerül. A végfoku•t nyitásAt az előzö tranrisztot• emitterköreböJ veszi, ezzel mew...ar.ru.va a bázisosztót és annu k áramát. A kimenő transzfor-
83 •
rnMol' meaoldása la takarikkalboJ6s*. Eo Ilyen kim,n6t.rantzfonn4tor nCJI'IMI tnnafannjtCJré.
mlnt
~k
eu ~
~
kimenö trafóé,
a
kf•bb at. mlllll··
mart 'mn •
~
az eg)'ébká'lt lulsznéland6 szekunder
menetsz6ri'lá
wk~I.
A
met~,_
kapcso~
u.n.a.tor.
hoz alkalmazható T1 helyen P13B-Pl3A és Plf-toa Végfokosatnak a 2xP6 pár és a 2xOC 1072 pár a I~~Q~D81f.tel6bb. 300 rnW-ia laasználhatók párbaválogatott Pl3-P14-es tranziutorok la.
U.rufuclal6s A hangfrekvenciás erlisitók tárgyalásával bt!Cejezi'Sdött a uupervevökCOlék fokozatainak ismertetrse. Az eaya fokozatok máshoz illeaztélére mindig történt utahi'l. Az megtalélhatók azok a m(ivek, melyek t;u1.1•hnaz2álc a részletes ret.ezési eljárásokat, számításokat, melyck iaow•·~~AWort> itt yolt lehetósél-
a•
ur'mw
Befejezésül egy teljes kés2ülék tervezésének vázla~ mff'letét iomtPr~. Gyakorlati úton az ismt>rtetett egyes Up~ket egysze ÖSS%ekombináljuk. PL: egy közephullám6 vevól a követke7..ókb61: keverőfokozat (15. ábra), KF f.>rősító demudulá torral (21. ábra) és hangfrekvenciás erösftö (43. ábra). A ltülönbözö ._ &zültségi fokontok tápWását szúröellenállásokkal biztosítjuk. Méretezési úton egy készülék épltéséhez meghat:ko7.zuk érendő specifikációt, amely magában foglalja a köwtkezöket: zéklmység, bemenöfetl%iUtaég, ~tel;esftmftll, ldvszék<•• lektivit4B, szabályozási tm'tomány, vételi ldi!Ok, tdpfeszültrlg, A2 adatokból, blokkvázlatból készitUnk egy 1r,apcsolási tervet. fU ben feltüntetjük a2 erósftési, csillapftási Dtokat, áramtlh4telt
ali
*·
stb. (46. ábra.) 64
m. CWAKORI'A'n Rf.sZ (Kidolguzott. kapcsolások.)
l::bi!JIIL• úrorészben 6 elóző fejezetben levő elm(vti ismere- • alkalmazás6t mutatjuk be. Ismertetésre kerül hat r.ésr:ül<ék, melyeknek mindegyike megépült, s múld5dik, időközben nem került
IIIJJpen nem lehet változtatni. .,csc,lá~itól
el lehet térni,
CJIYIW..,eket újabbakkal felcserélni, már mf'Jllevö t~lkl•lrkxrk mlutt máikat válas?lani. Az egyik -""''·"'· nagyr,·ekvt>nt"iltll a·-.éhez hozzá lehet építf•ni a múik kéhan~fi'C'kVl'm•ilb to~l6Jét, csak az Ules7.tdre ügyeljünk. mílkfklés még teljes másolásnál sem biztosítható, ez a ,;,.e,"t'lkU\1, az elrendezéstől és az nlkatrészek jóságáE fllut lt'rjedelmének korlátozotts.lga SE'm engedi meg ~lY készüJtó·k aprólékos lefrását. A7. uti,bbi kérdés viszont vaáll, hogy akinek az épltéshez mm-ben megadott elrenvezeléke:t«!-Ai rajz szükséges, annál más okok fogják az Cf(Vl'S
-u... aikertf'Jen,;~f't
elöidémi. Nlháy varíácit. J.hetóllégre még az egyedenkénti ismertet&n411 r•muta.tunk. A k~lékelr. minden esetben a megadott tranzi.sztorlfpUIIOkkal épültek, n7.onban itt mindenkor érvényesek az elméJeoti n '•• megadott ~'lU' egységen belüli c::sa:elehetőségek. A 8•ty.n6ramú beáll lt4soknál, - melyek itt-ott előfordulnak, a nylló •Denállás nagysé&át mindenkor a tranzisztornak megalelóe!ll kell megválasztani. A tranzisztorok és a rezgókörök illeszsem lehet általános érvénnyel megadni. Egyes paraméterek
\
15
11•1•.,.
Itb.) 8IIOilGI tlpulcm aékeny és ~ ' ' Olék 16VIIISt•ife •••
l sem azélespek. M!l11 .kellkton711ek nen monl •áketJeft a készeDék 6I l!élv a vétell lllv, ~ terheltek, ~pen fay a kesk~
hb van az lllesztéaben.
ValalnennTi készülék a régi csöw. Tea-ta-UskarAdió dobol4b:tn épfllt, et(yetlen 4 mm vastag bakeli tla~ és az elúlap111 aa•nalw. A bakelitlapot az elölaptlJI "00--80 mm Smtlágra helysU•k ,_. lAvtartók segitségével. A jó el.render.és a jelhaladási inír&ll tilllilrltlpe, klllön&en azonos frekvenC!i6n dolaozó fokO'Z8toknál. A keu•Mokoutot tehát ne épltsük a dNnodu1,t.ot· meJlé, a rcmt·iu•ntli!Oijl4t .....,_yzet:e is kritlkus. Egyrés7-t a fl'nlmuttklc'íl tAvol kt•llcne másrészt a demodulátortól is. mC'rl a k&t ,,rrvkvron<'••t agerjed a készülí-k. ippen Igy - bá•· kC'vi\Al*- kri1iku ... "'il~ ll'ekvenciú esetben - a demodulátort 11e hf'lycnflk kö:~e végfokomt mellé. Az emiltett Terta-dobozban n furgó temenet h"lyzete kötött, ezért a középep. elhf'lyczcrtt ........,. Indulunk el a KF C'rósitövel, a a hangf~ciáa etc'\~.ftö flSlé 'VISY mell~ a m;\~;ik oldalra kerüf. A Rádióllrhn· tlibb tranzisztoroa készülc\k rC:-szlete11 ltítáaa mcw,wlc·nt, alapas áttanulmányozás uta\n n fell•pfftsre él •• C'ltendez~ natkozólag aokat tanulhatunk.
A regzököli tekercseket illeti'Je"n ~ l'mlac..l,•lvc az részre- ne felejtsük el. hogy naRVobb Q-jú klle· krvt•.-r·bb veszteséggel jár. A megadott 10-20 t"l'ell lit~W hur.11l ht•lyelt a jobb eredm~n:vt ad. A réqebbi nagyobb fiiU!kva..;mu~oknn körök készíU.--t lik 470 kHz körflli közh>rtekvenciákrn. mint demcbb, kise~b mért'tú faza:vasmagokon. Egyrészt k•vesel nelszámot kell nagyobb ht>lym, mAarészt fppen ~ többeres Jitzót lehet haszn:\Jn i. A11nnli rádió kivitelben azüléket a KF- ket lehet nyitot t VII!IITU\fJon ia késziteni at>rlet~ekben. A csatol6tf'kercsftket általában, ha adva - mindlg a rez(!őkör hideg nld nlán k~Jl eU;tel3,_ tipikus példa a kfizéphullámó oszciJb\torlek<'rcs. tési raj• a 47. ábrán lá tható. Az alsó tekercs a .,_,. Jc(llső része a. hideg oldal. e-zzel minteRY ..l lnmtrag<út rikony réteR s~teJópaplrra kerül ~ a csaltolóte_.Na A hangfrekvenclAs fokozatok feltpjtésre nem Jlrn•kuo;ak, _..,. dat esetre a transzf01uaiLorok tengelye ~ fD'ell· Teliee hangfrekvendás rioszek caeréjén8 a •lnl'·nl\irmlll...l< bemenóellenállút kell figyelembe venni. A végfokozat kérdése elél nyitott ugyapia a mény. bór ez mJs (p1. csöves) msitrlkni'l is fb van. mindig ledrásnl értendő. A7. P.ltér& ott. v.nn. hot&P kiMbb hatM! tranziatoroa ..B" osztályú er&sftöknél .oplimilis hat.lisf(ÜI
ee
.......
"..
47. cU>re&: O.riU4tortekrta
-
~lrencleúse
dlk a végiokozat kUI&nböx6 il'k-tw.tc!Rknél is. Pl. a mepdott kapcsol6sok 4 ohii\OB hanaszóróhUI k' Ultek, ha minden változtaUa nélkül 5 ohmOMal alkalmuunk. lkkol" a maximAlis kimen6teljeútmény kb. :zoi/.-ot CIIÖkbn, de a hatisfok nem véltozik. (300 mW helyett 240 mW.) Aláillealáekor (3 ohm) nó a klmen6teljesítm6ny, ba a hajtólokozat az ehhez szükségcs nnf(yobb ve2érl6teljelftményt tudja szolgéltatbi Ebben az eSC'lben a vtogtranzisztorok lll8XbMlfa cal'ícsáramára is tekintettel kC'll k'flni. A készOlékekben az üsszrs t>llenlilláaok 0,1 watt..alr,. a 2 kohmn61 magasabb értékück 0,05 wathwek la lehetnek. Petue a nem jelenti azt. hogy csak il)'anokot. leblnralkalmazni. Ezek alkalmaása csak elhely~i clónyükk.t jár, eRrt akármilyen n&JYObb terhel~ú is alkahnalható. (0,25c 0,5 W stb.) A kqndenátorok is bér· milyenck IeMlnek, rnindeaesetre elhelyezés lillnapontjából előnyiS aebb a killmmoetü ker6mJakondenzátor és az alacsony leszültRaG mildateir elko. EgJ edOl u URH keverőben kell mindig kerámiakmden86tGrokkat alkalmaznL Kisérleti et\lokra nagyobb kézülékben azoollan nem C:"'"denaes mlndig mlniatiir alkatrészekkel dolguzni, tekintve, ....., a nagyobb nMretűek sokszor olcsóbbak. aAz üzembeohelyezést célszerQ az egyenúamó adatok ellenónt ...,. kezdeni és a hang(rekvenciáa fokozat beéllítása után ksdjük el a bangolást, s esetleg a neutralizálást. Aa általános aempontok Ismertetésének befejez!teként eo sok_,.. lennálló tévhit tlsztázúéra meg kell jegyezni. hogy igazán j6 kéaOWiret - ritka véletlen esetektól eltekintve - ellik mü uNa ~ és bemháaellehet lpiteni. Ez a tény a lelria bc"5efPt6} és JóúPt61 is elégé fOqetlen, különö&en tranzisztol'Oil készülékekneL
l
1
1
' +
~l _ .... 3-•
68
L---t
l
1.
u-....n,....
IIZUpenWÓ
stral!dsatUJ"nJ. (T-1)
A& eJsó készQiék k6dphuUimú szupervev6, a hivatkoúsok ISY~rGaftésÉI'e nevezzük röviden T-l-nek. A kélizülék, m elynek lmPtilll.._ a 48. 6br6n látható, Tunpram .,P'' tran7.isztorokkal épült. ~l!f'fi áramkörei és a tranzisztorok alacsonyabb nagyfrekvenciás altésénél fogva fel(-pl~ nem kritik us. • A.keverőfokoza tbolln ~ P15- ös tranzisztor alkalmazható. Az lltortek<>I'CS M a KI'Jire2gőkörök régi ,,Fuge"' tipusú fazékvasra k~züll.ek. A% oszcillációs feszültség 0,2-0.3 V között az .-nitteren rn*'ve. Az os?.cillátortekercs 10 eres, a KF tekercsek 20 tres litzVbiQ. Wlzültt>k. Ferritantenna a Sonett készülékben alkalmazott. lapnw tipus, a ~k és az elrendezés a mellékóbrán lithat.ók. A tekerCSt'k mtDé irt számok itt és a k ésöbbiekben mindig madltszámok llC. felentenek, mégpedig azt a teljes vagy részmenet.sz4mot, mely a.zon két kivezetés közölt van, ahol a szám áll A forgókondenzáto&" 2X450 pF, vagy 2X480 pl''. (VT típus.) A kétfokn?..at6 k özép frf'kvf'n d A..c; el"iisítö földelt bázisú kapcsolás. .n dolgozik. F.z a m<'goldlts lrht>tiJv{• teszi bármilyen P14- P15-ös hnzisztor nJiaiJmazását C:J a ncuta·alizálaís elhagyását. Az e!aő KF ~nzisrtor m üklldteti a <.'!Ülla piló diódit. melynek alkalmuflsét"a külön&t-n t~dcitallomások klizelében használt készülékeknél okvetlenill Bzüksé,{ vun. .,. második KF fokozatban e.zy kas pozitfv visszacsatolást is alkAlmazunk, melyet az 5-10 pF-es ttimme rkondenzátorr a l tUUthatunk be. Ezzel P-ótolható mind a t rnn:ziS?.tomk mind a bli2i~kftpCM>l6s alacsonyabb erősitl>se. Túlzásba nem kt>ll vinni, mert akkor beállftása nem llU\rád slabil. BPállitását hangolással egybek ötve, tabbszöri állftgatás.c;.'\1 kC'll C'l végezni. llemodulátomnk i~ Pl5-ös (('setleg Pl4-es) tra nzisztor alkalma-oá sa €'l~n}'Ös. tl'kintve n ti!I?IA ..13"' democ\ulátor bealhtást. Ez a megpldis n SZtabAi yo1.ás 57.c-mpontjából e16nyös, m e.-t nt-m terheli külön • ~őkl~·t . Amonovibm itt nem tudunk P15-öt alkaJmaani, akkor ~~liu k me~ Vtl~Y n 34. Abrának, v agy a T- 3-as ritd ió demoduláak mc-greleJI1m átalakitani a kapcsoliist P13B-re egrdfl)da pót]61ap ~fti'llt\wl. P13B csak a :;mjviRZOnyok s?empontjából elóny&ebb mas P lranzlsztomál. A hangii"f'k vttneiás rész erósíU:."'e ls m agasabb a S?.okásosnál, aintlln a na,zyf•·•kwnciés tranzisztorok hiányából a rlódó kisebb KF f!n'Wtés pótlásAJ-a. Pontosabban nem az erösltés m aJ:rAS. hanem •.a·• demeduláto1· ut:\n nem szokás négy tranzisztorból építE-ni hBn~ lrekvtmellú részt (1. T-3), viszont ugyanilyet alkalmaznak diódás dmlndulitor után (T-4). Tnmztsztur hiány eaetá1 az elsó P13B el is h agyható, a poWrlcicbnlott-ITllil lllözveUmül a meghajtófokozat vezérelhet6 a T- 3 S'P.eriat. uonban ez esetben a negatív visBZacsatolást is el kell hagyni. a 10 ohm helyét eeysz.erüea rövidre zárjuk. l
=
69
•
A tranazlqanaitorok adaw • prim.- 2500 me. ~ 0,15 ZOIIII&nehubdból wek 2X~ me. 1,2 ~uqü)óJ. (SUiléli-J 'l'z arlmer !X2'75 me. e"a .omándu.dlból (birllúis) h. 50 me.>. 0,9 :r.omúnchW&BJból .azek. a Clt:vetesten alul elhelyezve, v~ M42X13 mm Minclkét trimszronnátomoz sziliciUJDQS lemezeket hoislnAIJWlk. Alkallnazható kisebb méretíl vasmag il, pl. M 30-as, azoobAn mftc uonoe menetszámot is - ami frekvenc:iamenet ve teséget j..Jeut - csak vékonya bb huzalból lehet beteken:selní,. ez pedia ha"-l'uk romléal jelent. A frekvenciamenelben tett towbbi engedmmJ'Ifk Ann a hatásfok jhvfthc'ltó. ez kisebb hangszórólqltl mt'fr is . . _ _ het6. Ezért alkalmazhatók a k~f'de)rmix'n (. . .nN'IItrr-üzllíl1llr) készen kapható transzformátorok is. (Ji:lll•,m u•Klcr tltz•sful"dllo, E ' meater kimenOtrafó.) A végfokozatban legell~nyöaebb 2X P6 pi r lntn?isztatuk a Ulaimarésa, mert ez már párba válogatva kapható. Ezek hiányill.Jan b6rmilyen tipusbóL P13-P14 próbáljunk két egyCormát öss~I08Mtua. azonos munkapontban emitterkapcsolásban, a P-eltérés Jeey.., 10 %-nál kisebb. A végfokozatot úgy állitsuk be, hogy a tranll:iut.oa·ok árama vezérlés Mlkül egyc.>nUnt 1.5- 21J1A legyen. A vé.lilfo14"•~~ meghajtó tranzisztor árama 2 mA 1f'SD'en. Az első trnnzio;ztor beállitása B-függö, a megadott nyitut•llt•n!lliiR fl 30-50-ig I)'Obb 8 esetén növeini kell. Jó gyakm·luti forma ,.nnek po1n tc• értékére BXRk vagyis OXID kohm. Ez azonban csuk jó .....,,.. torra és a mepdott kapcsolúra igaz. A készúlt>k éa"Zékt>nysége egy önkényes deCinieiu alapján 150 p. Volt között vun. E7. alatt az értendő, hogy ha valamely m4a ekkora feszültséget indikál a ferritantennán levő rezaöJ!rPa: a készülék felcsavart potmi•lE'r é\Jlásban 50 m W te.l;leslífn'lénB, gáltat. Ez az érték könnyen mérhető, ugyanis ezt a feszQ111 rezgök&Te a szignálgenenitorok a]a('SOIIy-ohJnos kirne.r~el:é •'n"''nyen n\kmyszerfthetjük. Ez a lnPri-si <>ljárás csak hei:vee illesztésnél ad összeh.asonlitási alapot. a7.ono~ készüléklelli'l donképpen azért nem általánositható az eljS?ii1tséfn'lél 200-:t'ZO mW. A haniiiJek.venciás erllaWi At\Titele 100 Hz- 10kHz köztitt .:t. 3 dB-n belQl van. 1
Z. KhipltuD....ú ~ö 8 ........nrral. (T-1)
T-1 lW8zO.Iék:. tekintve az alkalmazott tnmdsrtlo&'Okat, "1111 .azonbaá I!IOk a 8 lranzlsztor. Tennészelesen más megoldáso• elk:ép:~eU!Wt6k. mégis a legelönyö.«;ebb adott Celadatokra a meatranzisztortipus alkalmazása. A nagylrékvenciás tranzisztobe erzése a7.onhlln n•hfWgekbe ütközik, ezért alkalmamsukat J~nk<"nt VliiU'tjUk be, homr mindenki megtalálja leheroségeiképest :a Jegjobb megnldAst. • A T-2-- kft~:r.iil&.E' kö2éphu1Jámú vevő, 4'nindössze 8 (49. •W.. közül, a keveró tranzisztor kimondotuo mas ide minden olyan tipus. melyeket rétzben vagy e7eknél magasabb határEi~. n 401 stb. tipusok is. :cv•~röfoll;o~~t m~oldása szokásos. Az oszcillátortekercs nyivtaúmhL A KJo~ C!t-<t~ ! rt~ tnmaiaztort alkalmazunk neutralizált ittrrk•JJQIOia1lban A KP' ~örök a7. E7erml'Sler-Ozletben kapható Tet·tl& tmnziszlor KF-e~. Ámennyiben hibrts a vásárolt példány, akkor jAvitauk m~. Előt1yösebb olynt var.Arolni. mf'lynek mechanikus hibája van (törott \#asmag stb.). A. lt'kt>rcsvéaek belfötését a kapcsnlási rajz mutatia. Az else) i-s mt.sodik KF e.zyfonna és piros színjol7.és0. a harm=tdik sU>kund<"t' mmrtamban eltér-6 kezért kltk azínjelztlsSf'J különböztetik mt-,t. U,zyanl""V a Primer re7-Vólrör kezrletr f!s .n s7.ekund~ t"l'l van ITI~ Ift]löhre A. múndik KF fnkout refiexkapcsolásban, han~trekvenciá minl l'mllt•rkiiVI!tu illeszti a n&Rvon alacsony h."'l.nqCrekvenci~s tealeJ1tc34'11t'f1All'-t (l kohm) a demodulátorhoz. Az elt'>rheM bemenöl~ktnt.ve a stabilizáló f!s eJválRutó ellPnáll!Wokat, rt1"l1l tlal:lh~1ti'l mfll a 18 kohn1Dt. de iól m('qközclíti. (12-1!1 kohm.) SIJu:atxllyo~lb bevezetésévrJ még jobban csökkenthet6 Jmne a deWNIDiáb>r t<'l·h•ltse. hangfl't•kvcnciás erősítő semmi kOlönlegeset nem tartalmaz. tran.oa.:fonnátor menetszámok T 1 traidnél M 30X10-es ld..II'IIIIX!I vast"B vonatkoznak, primer 0.1, Szt'kunder 0,16-os zománohwu Kimrnnt.ran*fon'"átomak (T2) - bár elkf>szfthetö M30-as WUIOn la- előnyim-bb az M42 vasmag alkph-zása. (M42X12.} A pa·lme.· t~.-.s-as a szrkunder 0.9-es zománchuzalból készítve, az utóbbi vaeun jo'ilb hatásfokot ad. 4 ohmos hóngszóa·óval a megadott menet-.-nwkn'J aoo m w hantteljesítményre számifh!ltunk. Ar. eJöbb ernlltaU ~tsfer transzlannátorok is alkalmazhatók. Saját késziMa .al.., a M!:lsfordítóba a trafólemezeket egy oldalröl. a kimenabe pedi« kc!tkoMI rakjuk be. KiJDeDóhöz lehet alkaJmami peunalloy
anyaaokat is.
71
~
l
+
ll,
\ A tran1isztorok eg:--ena•·arnú b<>úll íta'>áru f.•·vénvesck a T - l..n ' l közóllek. A bemenó re.tgukö1·ön az 50 m W-hoz tu.rtozu l'eszültség. -., melyról már megállapítottuk, hogy nem egyé•rtelmuE'n definiálja az érzékenységet - lOQ...:-200 ttV között van a Pl5-ös t.ranzisztoroktol függöen. Ez az érték a nagyfrekvenciás tranzisztor ellenére sem jobb~ mint az elözö készillt>knél, de nem felejtsük el, hogy mindössze 6 tranzisztort alkalnwzunk. Ebbol a kMözülckbul k1indulva két úton lehet továbbmenni. Az t>gyik: többfo/;;ozatú hangfrC'Iwenciás erösítő építése, a másik: Mromfokozatú KF-erösítő alkalmazása, Ez utóbbi {\ c:'élszerűbb, kt..ilonösen még egy nagyfrekvenciás tranzisztor alkalmazásával.
3, Nagy érzékenységi középbullámú !tZUper 8 tranzisztorral. (T-3) Az 50. ábrán bemutatott T-3-a~ kt•szillék a 3 fokozatú KJt' erösítö és a 1 alkalnw.,.ott dC'modulator nuatt igen érzékeny. Igaz, hogy viszatértunk a 8 h·an.t.ISLlm·ho/.. d<> ez;Utal jelentős előnyökhöz jutunk. A kto:.nlh•k funkmmnhsan jól áttekinthetó, egyes egységei a legkona(>rübb (k(>vt>rÖ. dt•mooulator stb.). A kcveroben a T -2-höz képest eltérést a 2X 420 pF-es forgó hoz. Ez a feJTitantenna menetszámaban jelent egy kis változást, az Ol'l'dllntor változatlan. A KF rezgókt>l' l nF-al hangolható a 473 kHz-('s kó?.~frekvenciára. Az összes KF rezgókör .,Fuge" vasra készül küL.o Ct>mámyékohissal. A mt>nct~z.amok az ábrán láthatók, a huzalany••g 20X0,05-ös lil7t>. 1\ halomfokozatú KF erösítő felepitése gondos kivitelt kovrtrl. St.tgoruan betartandó a jel haladási irány Ni az egyes tC'ke•·cuket urnyékolni kell. A KF eréisító első fokozat.áb.m nagyfrl'kvt>ncilas tranziszto•·t alkalmazunk neutmlizált emitiA'rkapc~olasbun, csillapító diódás áramkiin-el. Ez a tnmzisztor esetleg J,-hrt .-~y jcj Pl5-ös is. A másik két fokozat földelt bázisú, nem nrull-alil'i!lt kapcsolásban dolgozik. Pl4--P15-o~> tranzisztorokkal. Az. c'•t7t:kE'nységszabályozás az elsö két fokozatra terjed ki és igen halflstlliall múködik. különösC'n az elsöben. ahol a csillapító diódán kivül u7 ún. meredek szabályozast is alkalmazwk. A drmoduláto1· megfelel a 34. lib1·ának, söt esetleg át lehetne "Piteni ugyam•zekkel az alkatrészekkel is a 36-osnak megfelelőre, mE'ly már cl kl:.-sleltetést is alkalmazná. Ebben a fokozatban célszerú R Pl3B has7n;ilolta. A hangfrekvenciás részre érvény«>Sek az eddig kö7öltek. mindüssze azzal a kiegészítéssel. hogy a negatív visszacsatuhi.-. itt na~yobb mérvű. A várható maximális han~eljesitmPny :100- 320 mW. 4 ohmos hangszóróvat Más impedanch\jú hang~;zóró hm: !Wimítsuk át a S?..ekunderoldalt. A 3 ohmos Terta hangszóróhoz a helyes szekunder mcnelszám 43. A ki~zUlf•k ~rz<'krnysi'ge igen jó. a7. 50 mW-hoz tartozó bemenő r,.!iriilt.
>
l
"'...
14 ' F-t
-.~,
t
-......... u o
"' 5 :
!
.. .
~ )l
00
;..
-.il)
....
•;:l
E :g
...
l
::1
.c: A,
'2 ·o
,Jtt
t:S
..ir
:!:
Q
Q.
~
..
.."'
~
8
~
...
·~
:a Q u
O!:
..
..l o
l ~
...~
L>. ~
7t
~
l
"'
ki'SZüli-kek 10-20 /tV-jával. Ké>ts7en>s antennatral)s.,.ronn·~c;óval liZAroolva, a készüleket egy kb. lOuV é1z kcnységű csrv...s 'VPVoké,;ziJlf...khez lehetne basonlitam, mely igen jomtk mondhat6. Elonycisen lehetne a készüléket rövidhullámú kevemvel bővíteni a kétfokozat1a klterjedé szabályozás következtében. Egyes hidegítö kondcn.1átorok a nagyft·ekvcn<'tás egységekben k~ értékből ál1n<1k: cgy nagyobb eldctrolit és egy vele párhuzamosan kapcsolt km-umilm11 Vc\gy stirol kondenzátorból. Az előbbire a ,.B" osztályú vcgfok )c;kt~einck távoltart,lsfira, vagy a hangfr<'kveneiás feszültsc g klszür~t re (Á.V.C. kör) van szükség. mivel eze-k nagyfrekvcm·l n rosszul htdegitenek, ezért alkalmazandó a párhuzam05 nagyfrckvt!nciásan jó kondenzátor is.
4. Középhullámú szupervevö 7 tranzisztorraL (T-4) Az 51. ábr;ín bcmut.ttatt T-4 kl'>s7ül<'-k rövid ismertetésével zárjuk az egysávos kl>s últ-kc-k ismerlc•tcsi·nck sorc:it. A kapcsolás 3 aagyfrckvenC'i.c'l c • 4 h tn,::ll·~kvC'ncc.ls ll<mzisztort alkalmaz. A megoldás ma mar kl:ts:oztkwmnk !.Y.\mct, a legtöbb gyári készülék ilyen elrendezC:-sbC'n t'Pull í"6 c'J)ul m.t is. A kf•vt·t·obcn újdons.ig a 2X200 pF-e-s hangoló1wndcnzátor, amely cscllc•g Sonett fm·gó ls le-het. (200+100 pF.) A ferritflntcnnán és a<: osYcillatm·tekercscn ezért maga!':abb a mcnctszúm. A KF erösítő mindkét trnnzisztora neutralizált földelt emitteres kapcsolásban dolgozik. A KF-ek a már ismertet('>tt Tc•r l.t ttpusok. Tranzisztorcserére az elméleli részbe-n levő fclsOI·ol.\s in\nyndó. A dcmoduláció és a szabályo:aís nem a le~koJ'l\7C'rubb, b.tr megfelelő. Ha egyáltnlán változtatni ,.k,uunk a knek leírása már ismétlk lenne. Minrlt "ze a P14-es tranzisztor 8-függö beállftását·a hívjuk fel a rigyc•lmf't, a nyitó ellen;lllás közelítóen helyes értéke, 1". 2-3 mA koliC'ktoráramot fcltétele?Ve, a megadott tápfeszultségnt·l; Rb6zle
= /J • (3--4 kohm)
A PJ4-cs tranzisztor kollektorát és bázisát összekötő 330 pF-os kondc•nl'.tlot· magas váqu~t okoz, ezzel a nagyfrekvenciás átvételhez iga:...IIJ•• ., f•·leslegesen ste'les hangfrekvenciás sávot. A potendóméter c.,.; n PI~O közötti 0.2 ttF a mélyátvitelt korlátozza, az elméleti részbc•n mr·~ tdott szempontoknak megfelelőe-n 100 Hz környékén. Ez ~·tic F: 0.1 uF-ra is csükkenthetö. (amc.>nnyiben szükségesnck érez7Uk), vngy kisebb hangszórót alkalmazunk. A kc•o;;zülék hdyes behangolás és neutralizálás mellett 7 tran7is:t.loraval egyenértékű lehet a T-3-mal, bár ezt töb'I.J nagyfrekven-
75
•
• -:J
cn
,
•
2N2tfJ
•
l ~
t
l220k
t
r
t
.-r-t
+
- .....
tOt-
Z)l
Kf:U51tHz
.
51. cibro: Köz~phullámú nuptrveví.i 7 tranZ'iaztorrol (T-4)
l
r
"';::
g~
dú ~zfsztor albli'Mddval
WtQk eJ. A 'bver3 bázi.. airól a is eikheti a 2-3 p V ét zékenységct, anú mast a let1íitEmtA!n.. nln lev6 rwaókör magasabb menetazáma mial.t ~ a rezgáltörtirt •·50 pV feszül~ek felel Jn88.
5. Nagy teljesítmeqyi szupenevi rövid-lcfdp haU6mra, 18 tranzisztornl. A T-5 k6Rzülék, DWY 10 tranzisztort. tart.almaz, már túlmegy ~ ta:.karédaó kea·eotein, bár annak épült! "AM tranzisztoros csüe&azuJl('r'' • lectalálobb elgeyezése. A nagyon érzékeny készülék közcprövidhuQimú vétel mellleu l W kimenóteljesitményt tud nyújtani. góliátelem~el célszerű.
OC 615 tranzisz-ral müködö keveriifokozat kö~ és egy ouu.u sávben dolgozik. (50-19 m-ig.) Az átkapcsolás iaE~lbhfm az Ezermester-üzletben kapható Tena hullám"áloldható meg. 3 állású Yaxley huDámvwtó alkalmazáBa esetén a k észülc.·krt. n)"ijLot.t.dvosra. (J. 18. ábra.) A csatoltismente-ennél a m('ijold•l"~l a modulátort.ekercs felhaszná lilsával törWnik. RövidhuHémon ahll'nna has-.aWata szü.kst-ges. melyet a 10 pF-Gli kondenzátorrul csutolunk be. A rövidhullámú tekercsek ké,, 5 ére az egy(•bként szoktisos eljárások alkalmasak, tehát a a·ezgó0,5--0,6-os huzalból, a csatolótekercseket 0~1 készítjük, ~ tekercselésben, 8 mm-es vasmaaal hangolható tekercs-
lcaffiket
Tb a készűlék is 3 fokozatú KF c-rr1s•tóvcl müködik. a T-3-mal
~zö
elrendezésben. A Kl'' re;,~itkörök ennél is javitott, illetve •aaJakított Terta KF-ek. Ha ilyeneket nem tudnánk b nerzni, akkor Fuge fazékvasmagra la megepjt.hetök, a T-3 KF erösltöje llllednt. Az el-n.'i foknutl itt is meredek szabályozásü neutra112ált emitflldcapcsola:~ban dolgO?..ik. A két Pl5-ös aránylag ma&• illesztö menetszáma kisé-rleti úton alakult ki. TuJajdonképpen - a tranzisztontk belsö fl'l~ítese miatt - tiszta földeltbázisú kapewlás nincs, ez 181ndig egy kis visszacsatolást okoz, ezért a bern.., Jellenállés mindia'magasabb a szálnitott vagy várt értéknél A m~ik Kt f~za , . la szabályozzuk, ezzel a rövidhuUámú vétel hipdorisait jól ld l.a.t egyenUtc-ni. Mivel a harmadik KF-fokozat P15 1nmziszt01"8 R-fáal6 beáJUtásban van, a nyitóellenállá'> 8 • (6-8 kohm) legyen. F.zL cSak alkat.ri-szelrendezési neh~ alakitotta ki, eleaendó hely t~uefAben a T- -3-nak megf'elelóen kössük át ezt a fokozatoL lrdekes a dt>modulátor éf az l!rzékenységszabályozés megoldása. F.z a megoldás, bár hasonlít a ,.B" demoduWtorhoz, mlpem egészen az, mert a hangft'E'kvenciát már a báziskörből ki~. A tranzisztor az ll)'enirányítás mellett csak a szábályozófeszOibég eu'58itésére. illelw. eló61Jftására azolgál. Jó múködéshez le&a"bb P15-tfpus azük~I!B
77
...,
•
•
I
~•
2
Ot Sis
l
~IIP - ' ~
P13A .,
52. ábra: 1() tranzúlztoros, nczgytelje&itméniiiÍ t;nl61céazülék kozér;-. röt;idhulldmra rr-s)
A hangfrekvenciú erösitö két részre bontható. A P13B ils a PISA elöerósitö, valamint. a P6 és a 2XTF'l8 a végfokozat. Mind az elöa&üöben, mind a végerösitóben erő& negatív visszacsatolást alkalmuunk a hangm.inöség javftását·a. A két egység kéi7i)tt. van az e~ 3 állás6 hangszínkapC'SOI6. A 20 nF kondenzátor a kapc:aoló közlfeö állásában ,,lóg a levegőben" és a frekvenciamenet egyenes. Az CIIEtó 10 kohmjával párhuzamosan kapcsolva 6-8 dB magasemeUA a visazacsatoló lanera Irapesolva eroteljes magasválfást eredmé~ Az előerósitó minclkét tranzisztor& B-függö beéllftasban dolA Pl3B nyit6ellenállása 8 . 10 Kohm, a P13A-é pedig R . 9 A vl'J:fokMet tran.szfonnAtorait csak M42-es vasra érdemes elA fizisforditót 12 ltU1\ vastag lemezpakettra, a kiJnena pedia JO mm vutagra. l
Tra.,.rorrnátor adatok: 2000 ~. 0 O,If ;zoménchuzal 2X650 me. 0 0,2 zománchuzal Tz prim_. 2Xl60 me. 0 o.~ z<'mánchuzal Dek. 65 me. 0 0,9 zománchuzal A WRfalmzatban alkalmazható tranzisztorokra vonatkozó követelm~y - a szimmelrián kivül minimum 0,4 W disszipáció. (SieflW'M Tll' '18, V alvó OC 30, Telefunken AC 106. Tungsram OC 10790C 1080). A végtranzisztorok nyitását a 4 mA áramra beállitott P6 m~jt6tranzisztor emitterköre végzi, megtakarítva a bázisosztó holll0nl6 nagyságú áramát. Megépfthetö a készüJék kisebb kimenöt.cljes(tmémyel is. primer ~-
l. Rövid-kkép-URH szupervev6 l tranzisztorraL CT-e) Az utoljára ismertetést-e kerülő T--6-os készülék közép-rövidhuD6m mellett már URH-vételre ls alkalmas. A készülék 8 tranzisz.. tort tartalmaz, ebb61 4 kOlföldi nagyfrekvenciás és 4 Tungn·am ha~ciás P tranzisztor. A kapcsolást vázlat az 53. ábrén látható. A riteli rendszert tekintve, a készülék FM-vételre külön keveröt alkalmaz. 403.) A KF erősítő földelt bázisú, nem neutrali?élt lne(foldlí5ban, aránvdetektotTal 6,75 MHz-en dol~ozik. Az. AM keverésre a% első KF erösft~t használiuk. a ms$o;fll"ik és harmadik KF tranzisztor szolril kombinált me~o1d4M>an AM közéonfnokvenciás ea&ftésre, 5zintén nem neuh'ftlizált földelt bázisú kaocsoláo;ban. E«veniránvitAsra dióelás demodutátort atkalmftzunk ~bA· lymva csak sw e\$ó A:M-KF er&iti'ínek M.sznált tranziszk>r van. wez rövidhlilámú véte' ...,.empon•Jából 'tem P 1eQtökélet"'SelW- 9J\MO~IIáa. -\ készülék felépftése egyszerú, bár mint URH-vevő több Jwinpro-
cn
7a
ul.blszumol tart..llmaz. Ezrk f!IIY 1ésa nlka~i nelllhscl ból ered, Ilyell a 2N219 alkalmaz8sa la' a&dtOOen, valamint a pF-os (cqó felhasznáNae hango~ az UBH-k~ A . .z a )1azai vételi Iehetóségek fiJyelembevét.eleobOI ered. 1 • a ~t bemeNt. Az URH bemenörészben egyetlen 0 4G3-as tran,;ialnr önrezgö kever'ÖkapcsoJásban. A vétell sáv 55 MHz-t.c!Sl 70 u~or._ l:jed. ebbe beleesik a TV hangja (56.25 114Hz) á a budapali 1-B4:1U (frl.t MHz). Mivel URH-forgókkal egy~ftett kett& forgó kapható r.s a vasmaghangolás eikészttése elfg nehéz. azért alakult a jelenlf:'gi megoldAs. A bemr.net (CT 1- Lt) fixen hangolt az tJ adö környékére. lévén ez a kiAebb teljt>l.ítmén)'d a dóállomé& ~ aebb TV-adó amúgy is jobban vehetfi. Mind az anll'nnac:saltoltU!:, a rezgőkör illesztése az emiUt't'hE'E 10 pF-011 kondfondlnrc•kltal nik. Az oszcillátor hangolását a1 AM véteind h.u"An41l lor,rÓ111 juk meg, a soros CT2 trimmerrel az átiogásll•hel bt'f\lhl.Ani. A tesforgó kifogástalan kotyogá.smentes példány leeye-n, i-c ha a 'fnr'lll résznek csak egy keféje van, akkor ide feltétlenfil a ke•r•• reta dalt használjuk. A keverő rész tekercsadatai a követk•clk:
L t légmagos ~ légmagos L3 vasmagos L4 vasmagos L& esatoló
10 8,5 6 25 2
me 0 me 0 me 0 me 0 me 0
0,4 0.5 0.5 0,2
ezüst. huz. nüsl huz. selyf'mA?.Ig. .selyrm.via. 0.2 aelyernszig.
5 mm átm. 0,5 mm térk. 5 mm átm. 0,5 mm térk. huzal. 6 mm trl4:<'n::stt!Mt hu7.éll. 8 nun Cric:('l"C::stA!eiA huzal. L•-r•
r•.
A hangoló trimmerek 10--45 pF-iJJ állfthaté,k. A atabil osz,cilll ciót az L:.-mal kell beállftani. A 6,"/S MHz.-es k<;zépfrekvenciára L-t-el tekercsból es az 56 pF kapacitásból álló zárókört nHln...,. A KF jelet a 2 menetes csatolótekerccsel visazük tovább. A nagyfrekvenci6s láncban a n 402-es tranziaztor kö11refJke:~:ik. Ez az első JI'M- KF erúsitó es pgyben az AM keveró. A két JW11kci16 és eael együtt az egész készülék AM-FM átkapcsoláséra -..",111....nak a K1 kapcsoló Ku-Ku,..ig számozott kontaktusai. A Kn kapcsolja it a fOI"gókondmzátort az URH-keve1'Öre vagy az AM modulátorra. A K 12 nagyfrekvenciásan földeli a tranzisztor búisál, hotrY mlnt földeltbázisú erösítő működhessen. A K 1 4 adja r j az t'ntitterre az OS7ciU6tortekercsek helyett az FM középfrekvenciét. A K, :1 . . _ repe mindkét il7.esnmód szempontjából fontos. AM riteini-J rö~ zArja a 6,75 MHz-es KF rezgőkört, mely az oszcillácic\t les7.akitant_' nen frekvmcia környékén. FM vételnél tulajdonk~pen az ~ látor visszacsatoló te-kerc~~eltet zárja rövidre. mely•k rgyébkéllt er&ítést csökkentenék. A K2-es kapcsolóval leht>t a rövid-k&~ bullámv6ltást eszközöint Az átváltához 5 morr.e típtLc;ú érin~ &Zilka!ges (K21-2!\) Mind aKt. mind aK:! kapcsol«\ a már töb'bl3~. emlitett EzermeRter-íi7.lt>tbE-n vá~rolható TPrta kapcso!ó. A felada megoldható egy 8X3 álláiru Y ::>1tley kapcsolóval ia, azonban az eMbo-
biek ka&Qebbea eJbeJ,)'ftbetölc•
•
aa~t
itt lmWtetjQk & nem -.VMI ma't az fitkapapia ~ az önzea vfteli salvoba haz ba\ó. AntennáDak --~~ _m ~ ~aldal"abot baBzn6.. mely az URH sAvban kb. A/4 Daf18616. A& eteDDa.,z URH
A kbrCU6k
Mrnen6 rezgököréhez 10 pF-en át csatlakozik. A r&vldhal. antennatekercs, mely szintén ide kapcsolódik, az URH frekmeii6Jall'l szakadáfllak tékinthetö. Rövidhullámd vC:.-telnél forditott helyzet, a 10 pF a nakadás és a. C88tolótekercs a haHtFO&. Köz~ ulliUn(ll'l ab6 kapaciUv használunk (3 nF), mely az RH tVblln a~;v.Uiúlma1k tE!kiJ1tbetó. A középhuUt\mok számára a rüvidellen~lásként jelentkezik. fly módon, lllfélte c;oatoll.út alk:ablrtazunllt., (fels6 kapacitiv, induktív és elkerillhe\6 a hullámváltó alkalmazása az antenna.,_l'l'i
tekercsek közül a közép modulátor tekercs ferritrúdon ké-
• • tDfg az ös.c;zes többi 6 mm átméröjű teken:st.esten, 4 mm-ea vas-
e
hangolva. A rüvfdhullúmú rezgc5kö.-t~k 0,5~& selyemazigeteuzalból kl>!lziilnt!'k, a csatolótekel'CM".k O.~. A n 402-es kolödben kl•t llávszt1rilt alkulmwamk. A 6,711 MHz-es ködpfrekW8'lciú transzfonru\tur IllY tc!stre Waül induktív csatolásban.. A 470 kH7..-ea sávszüa·ll 2 külün rezgökörből áll, úgynevezett linkcsakll...,.n. J\ 2 db 2N219-es tranzisztor kombinált beállításban az FM véle~ további KF eró&fté&re éS az aacinydet.ektor meghajté&ára szol8& AM vételnél pedig a szokás()s k(•tfuko:r.tttú KF erósitönek felel_.,meg. A n 402-est tartulma~, Cokozatbúl érdekes a jelátvitel. utilodkét sávszilró szekundca· SOI"Olliln illeszkedik az elsö 2N219-es föl~ b'zisú KF er&ilö •IIacsony bemer.MieruUJása. (l. 27. ábra.) Mivel mindkcW. csatol:•s u vanzisztor azempontjáböl áramgenerAloros '(Deellen4llé!1U) mc."l(hajt.bnak felel meg, az alaasony bemenöeUen)IJifs miatL e(J)mást nem •varják. Az el:sö 2N21U kollclllldorkörében l,fl MHz-re s6wzw'Üt, 470 kHz-s·e zárokölt aUralmazunk. A m6•oc1ik ~tor nqrhajtása csatolótekl>rcsckk.el törtinik. rnelyek közül • ~~bb men~tszámút (470 khz} URH vételnél a K 1 a kontaktussal aeMdrezárjuk, mert feszültség~taa.&., a ezzel er-öaf.tés csök:kenést dcllma. A. utolsó nugyfrekvenciás lranztrrtor a második 2N219 kollektoddtnben a ~mmetnkus FM aráqydetcktor é8 az AM demodulá~ tartozó zál-ókör taWhalú. Kapcsolása rokon a 41. 6bran bemutat.ttfal. A ket detektor· kimenetét a K, kapesoló 6. a. erintlatz6a •••tstól szetvélaaztják. Mind~ét demodulációa eljánis már illm•·tetve volt. AM-nél célszerúbb lenne eeetleg a sor .. sza~ alkalmazása. A 6.75 MHz-es ávsdrők és az aránydetektor 8 mm 6tmér6J'O tekercstesll-e ke&Zülnek, mind két oldalról haqo)hatók, l mm-es riWid vasmagokkat A lliVIN'6knél kereaztteken:aea megoldist, az arénycletllttornál egysoros kivitelt alkalmazunk. A 0,2 es buraihól \:észOlt -teker-
aa
81
•
·i~==:~ dvlzGriini1 8-8 mm, arAnydet.ektclmé1 _., tm ra,J:mn az a.r'll)'detektcw kivéWéwl az a.,..._ .-·-.:•
menetszémait feltüntettük, a biényzó adatokat ltt közöljilk' Anlmy~ detektor primer I'PI8ók&'e a menet. l'Satolótelceral 8 IJUDIIt. u.a-& ~a bifilirisan tekeralelt szekunder' oldal 2-10 mencu,m 41l Az AM középlrekvenciák hibás Tert.a KF-ric anyagábtil épültak a m epdott menetszámokkal, az elsó és az utolsó en!det.i ia lehel. (egy pUos, etlY kék). A hangfrekvenciés erösitö kapcsolása, bir a azoké-. mflris jobb jellemzökkel rendelkezik. Ezt gmdQS8rl keszitett transzr01 illlétorokkal lehet elérni. Jó tranRZform.átoroknél a nf'gativ ol'iaiSdp tolás nem a frekvenciamt'net hibáit eR}'mgeti, hanrm a harllllll aéget javítja. A visszacsatolást. a 2 kohmlbl polenci6m~rrel állitani ügy, hogy a bemenőél'7.~kenys(\g 2,5-3 mV lt.•gyen 50 kimenőteljesítményre vonatkoztatva. A Vl'gfukoz.at.i tnu1Z1~>Zll nyitóáramát egy hibú Pl~as tranziszto&Tal stabilizáljuk A transzformátorok adatai= Tr primer 1800 me. C?J 0,12 zománchuzal szek. 2X450 me. 0 0,16 zománchuatl V8SI'll8gos: M 30Xl5 mm T2 primer 2X200 me. 0 0,35 ?omimchuzul szek. 50 me. 0 0,9 zornanehuzal vasmag: M 42X18 mm A készülék maximális kimenóteljesitménye 350--400 mW. Befejezésül megemlítjük. hogy ez az ún. T-6 nyarán épült, s a7.óta kifogástalanul mQködik. Vcl.ell4::é ultrarövidhullámon mind oz URH adó, mind a TV hangja ten jól vehető az emUtett ,;»vid huzaldarabbat Az 50-19 aloiiJI jedó rövidhullámú sávban számos állomés vehető, a kö:r.él:ftjl.lh\:m vétel is kifogistaJan. bár valamivEll 1·osszabb. mint T-3-as ké<;ziiléknel. Ezen a 2N2t9-es tranzisztorok 470 emitterkapcsolúban való működtet.ésevel lehetne javítani. •
A T -6 kisn"i~Rk ismerletésével eUrkeztic nk a flfiiJhrrlat i rész B e(/7/ben a fi'izet végéhez. Az eWzökben mát" hit•atkodltnk a 1;iil~ bözö adottsdgolcnl és lehl!töségekt"e, melyek mandig egy kl.~ tviltaetatnivalót kívánnak. Ettől ne féljünk. mert a kúlrlf'h• l's mindtg el6bbt"e viszi tudásunkat. A kés:rillékek épftéséhez la a Tci~érletezü hft sok sikert Jdvtitu•nk. Kér;iik az Olvaaókat. írják m«>!l t>~lem~ ket a füzetTöl, miról ueretnhlek Mt•ebben olt!Gm.l, mrCJielel-e a,... zet tá7'971tJlósm6dja stb. EaetlegeR felmerl.ilö prolJllmtfkra a Rddi6technilc4ft kereMtü! advesen válauolunlc. (Cfm: V., Engel-B th lf.)
82
TRODALOMJECYZeK
,
.Kiii)'V. .:
rád~UflWk.
Cc114rt'i/.: A (2. b6vített kiadás.) (K részére ajánlott könyv a nidióvevö~lék a lv rftzletes tárgyaláaával.)
Mtll+l:Klver: Tra nzweorolc a rádióban éa 11 ~n. k részére, ulapunneretekkel és liramkör6k múködh6nek ls·vel.)
VaJkó-Házman-llidas: Bewu&él a tt'CPidsztorok al1calmal'á8fllla. (Középfoku könyv IIZ Ammitörök nn1ködésének fizikai m&l)'arizatalval.) H'-tl-Kovács: Tranziaalo10a rádiót épitünlc. (MHS filZetsorozat 2'1. -"n.) (Eifszen 1cezdók részére, egymes vev6késziilék ialner1etéeével. filitési leiníssal. hangfrekvencias fokozatok egysun·ú az6mítúaival.)
H 11itllch: Ltohrbuch der Funkt'111J)/Rfll/lfet·hrrik 1-R. (Az f.'~té!iz rádióvételtcchmka Urgyolása J:Orfp- és fels6fokcn. rólali o~· lrilnziaztoros készülékkel.)
Herlwrt G. MC'nde: l.vtf/udH der
beJ!á~
~hnik.
(A ta·..!Wutonok anuklMWs6nek l&rnertetése e!-1 iiramkörök l'éazletea nutll)'lltUota után konkftt kapnolaisok megadél8, Jó gyakorlati kai~ könyv.)
J. Kamrner-luher. TrallliBtoren. (G rundlagen Ulld Ntederfnquel'lZW!l'IIUI'ker.) (Középfukú könyv tranziFztoa·okról él hangfl"'t'kvenelás olkabnazlutft)l, hangln•kvenciús fokozatok tervedséról.) Tfk".n.vn ü borbuda l-ll. (A Telefunk"n laboratórium rnérnöket által CllliiZdllitott. méreter!ll ~~ tatúllma'z ó. jö l)'&kodati példial l klegéazftett uebklinW.)
1.-rl tiadva\nyok: T4-1Qfunken: Halbleiter 1969. Tf'lefunken: Halbleiter 1960.
•
83
.PAC4ET nOAYnPOBO,llHlfKOBbiX YCHJ\11TEJ\Efl 11 rEHE.PATOPOB
•
cnpAB04HI1K PA,ll110 - J\10611TEMI.
1961. (Rádlóamatőrök Kézikönyve. Sok eyakorlati példával és kidolgozott kapcsolássa!)
Folyóin& rikkek:
l
R. Wagner: Bemerkunoen zum Entwurj eirws voUtra11slslorfzierles AMFM EmpfangeTs.
(Elektronische Rundschau 1900. 6. 6s 7. aZilm.) G. Wetzler: DPI" Z/-Kreis im Tmnsistorempfilnger.
(Funkschau 1959 9. szám.)
R. Gericke: Der Ratiodetektor in einem mft Transistoren bf>sttlckl·•n UKW-Empfii11ger.
(Funkschau 1959 12. és 14. szám.) U. L, Rohde: Ein ZF-Verstitrker hoher Ubertraoungsgílte mft !Moaondi'r• oerinoen Eioenrauschen. (10,7 MH:t..)
(Funkschau 1959 16. szám.) G. Wetzler: Bondfilter für Transistor-ZJ.'-V('rstltrkf'r. (Funkschau 1960 12. szám.)
Valvo GmbH: Schaltunosentwurj für . einen AM-FM E;mpjüngCT fi&U
Tranststorf'n.
(Funkschau 1960 4. szám.) K. Müller: Berechnung von ZF-Verstarkern mit Tro.nsistoren. (Radio Mentor 1960 3. uum.) C. Lembcke: Die Demodulation bel Tranststor-AM-Empfilngern.
(Radio Mentor 1960 7. szám.) Kovács Ferenc: Közévfrekvenci6.s erösítő tervezese magyar tranzisztorokkal.
•
84
TARTALOMJEGYZtiC
A
TRA0~!l:-z~~~~~~ ................................. Cíltlllci!NI~
...
~A
·············•··•······••··•·········•··••
h'll:ti&lrto1rok er~~~szerii vizsgelZa ta .................................... trcmzis2't01'0S ·vra•ók f~lepft~se ....................................
ALAPEGYS~a:K TAl-tGYALÁSA J. A
Uz
bf'menö /okG::!atT6l ························-·············· •••....••..•
elönósltö fokozal ...•...•.•.••..•....................••••.......•.• . . Jceveró l oko4at .............................................................. ekt•eneiáa erösitók ............................................. IL
l.
e
l(lfc)",IC
••••····•····•·•·····•·••·········••····•••••••·••·• ••••••••··
kveftd4s er&ftók .................................... "............
oY'Á.KORLATl Rtsz. (Kidol~ozot.t kapc:5oldsok). J. KlJ%1phullcímú "uprrv('t'Ó 8 tronzi.utorrGl (T-1) ............ 2. J(fWpl•uliámú szuprr1•ev6 6 tnnaziszttJrrol (T-2l .. .......... J. Nauuir,lk~nvs~gíi uupervevö 8 tranrls!'tor· ral
(T-3)
4. Kö::olp,..Uámú szuper 1 tranzisztorral (T-4) . .. ......... 5. Nagutrljrfttménvú S%UJJer ri!vid-köxvp hiiUclmra
10 tranz1utorral (T-5) .... .... .... • ,Röttid-kadp-URH szuprr vev6 (T-6' ............. IIGda.lomjeQu.:::lk ••.•••...••..••..•.....•.••...•...•••..•....•.•. ..•..•..•....••_.
5 6 '1
10 15 18 19
2S 32 4~
59
88
71 'ZS
'15 ft
19 83
r A
fl&Udt..lfro. folyóirat rends~resen
Ytv~6kkt>l
kÖ2Öl elméleti és Dl/GkOTiati cikkeket
fo(lnlk=
SZám/olchi
Az 1961. évben megjelent cikkek:
Tl"aaszlormAtoroll méretedse traDZbztoros 111'6sft41kbk J,IJ" •.-•. t/UZ,
J•e
T11111Zi11z&oros mdi'Onom -
-
-
-
-
-
-
-
-
1/lfl
Tl'llllZisdoros uvll6mfr6 IUq&zUe.; a ,.HaPIJIZCJI'ÓII
-
-
-
-
-
-
-
-
.uztonal" .:..a dkkMII Az alagút dióda -
-
-
-
-
Tnazisatoros ~~ADCo16 onc:IIMMr
-
l4ck~aridt6
-
-
-
-
-
1/ft
1/M
3 V. .Y 4 lran-
- Tnnzt.-o. Hmk•l'ft4 - Tranzt.suOI'Os amalor "rJpua!gftln6&or FotodiótUk bUal lrandsz.torokb61 f'IUISioiOs ac oueil&Ator anmztw nal Tranziszloi'OS wvu a r6vtd n lls kapcsolUOle bUal tnnzla&orral -
F.lö84WIUI, hónlozha&ó lemez,JAua6 4 W-os han11n6sft6 risfokO&atok -
t.JW.
1}11
1,/Sa 1,/11 4/11
C~
4/IJI
Sfl• 5/lM SfiJt
-
-
7!118 1!2tl
Molt>ll<~niooi&ek 1,111, A &ranzlntor l•lf'pl~ fs I:')'Artáa- OICliÖ &raDZJSz&or ut•llt'k anut&örilk NzAmAra Hli16bonla mérf'll'Z,._, I•IJ•o.t&UIA"P:t' 1.......... 7-&oroll
tfl•
S/131 IlfliS 7 J2H 7 /ZU 1/2& I/25G 1!211
""6
zetbf-1:
-
lill a belyl'f't a
-
nagyfftll
1/211 t/WI
1/211
10/JIS
Az Aram.r.,.tt4-~1 ~nyn6 - :.. 11/114 Tranzlu&Ot'oti .:UArrn"'•W - - - - - lll.t3H Néluliny tanlk-5 u•-•~~~toros han!;olo •zclllll&or kNá-
Ha be& - - - - A Verisztorok Nallyfrrk,·rn"lll• &ranzlulor"" f'r"-"ftllk iliHZisée -
•
U/SU
-
11/MS U 1'41
A fenti számok beszcrezhct6k a RAKOCZI LAPKIADO-nal Budapest, V. Enael:-; ter 14. Rendszeresen bijékozódhat. ha olvas~a a RADIOTECHNIKAT!
E 16 fi ze th e t ö a 61171 u.. cseklapon. Negyedévre 10,50 Ft félévre 21.-Ft
88
1
l
TanuláJöhoz a.iánl}uk
az
MHS RABlÓIMITÖR FÜZETEI sorozat eddig megjelent számai közül az alábbiakat:
'
l:i sz:Jm. llazman-llt'<Jba.t: 1000 TRAN7.IS:I.TOR
ts
DIODA ADATA (6.-Ft)
14. szám Házm-.m~rubál:
1000 TRANZISZTOR E:s DIÚDA ADATAI ll. (6,50 Ft)
17. szám. Heim : ELEKTRONIKUS KE:sZOLf:KEK FOTOAMA TÖRÜKNEK (4,80 Fl) (A fu:rctl)cn tmn,.i-:ztor()'; meöoldclo;;ú vil1anófényhmtpall t.'ti c.:yéb <'Irkl rontkus beH•.ndczésck is taI.Jlh.• aut.;)
23. szám. Gond.a:
ST ABILIZATOR ELEKTRONCSOVEL ÉS TRANZISZTORRAL (6,-Ft) 24. szám. HÚSZ TRANZISZTOROS KAPCSOLÁS (3,60 Ft) (Anódpótlók, hanj:lcro~itök, mo•·:teGyakorló k~szO lék, áramatL•lakítuk, mikrofoncro,;ltók stb. gyakorlati leírJ'!UiJ 27. o;zi1m. Házman-Kovúcs: TRANZJS7.1'0ROS RADlóT EPITONK (4.80 Ft) (/\/lik r~s1.tre szól e kis füzet, akik szecetnének m<'~!ismcrkcdnJ a tramdsztorral Az igen egy~zerü 11-,,,,sztoros rádiókészülékf'k megepítésé>vel ezt szintc játszva megtehetjük)
• A ftizrlrk beszerezhetók a KISZ EZERMESTER boitjaiban L-s egyes számok még kaphatók a KÖNYVESBOLTOKBAN is'
Elöktlszülctben: TranNztortechnikai tantolvarn (Hogyan műldidik a tranzisztor, rnire kell ügyelni az épitésnél, tranzisztor karakterisztikák stb.)
Szerkesztl: KUN JóZSEF
KiadJa: Mae"Yar Ronvédelmi Sportsz8vetsfs R4k6ezt Klad6 FeleJ~:
KAd41' Albel't :Mealelellt 13110 példlinybaa, li,f CA/fl lv
+ 1 db mellfklet
•111114711 - Zl1n)rj Jf)'omde, Budapes&
.. Ara: 4,80 Ft
t
l
A NIGYIR HONVÉDELMI SPORTSZOYETSÉG
\"
~·'amatdt
l;udd
A SOROZAT EDDIG MEGJELENT SZÁMAI: 21-22. sz. ROSTAS: URH vételtechnika amatöröknek I-D. (4,Bo-6.-)
23. sz. GONDA: StabUlzAtorok elektronesővel és traDZlsztorral OS.-)
H-215. az. SZ!:PE: RAdlóamatőrök matemaflkAJa 1-n.. (4,~.-)
ae.
az. Bósz &ra.nzlsztoros kapeeoUa (J,IG) 21. sz. HAZMAN-KOVACS: Tranzlsztoros rádlót épitlink (4,80) 28. sz. Amat6rantennák (1.) RH (6,-)
29. sz. Amat6rantennák (ll.) URH, TV (6,-)
.
~
1
('
f/ J
\
\
341. sz. Ama&6rantennAk (W.) (Mérések, illesz.tések) (t,-)
31.
a.
MILE--utNART: MagnetolonkészOl~kek JavtUsa (Mambo) (6,-)
32. sz. ROZSA: Tran7.lutoros szupervevök épftése ('1,20)
sz. HRABAL: Elektronllrus villanófény készillékek (4,80) H. sz. 1tRCZFALVI: Televtziók&ztllékek javftAsa v. (Tavasz)
33.
JI,
a. GöBLOS: .Amit
(t,IO) •
a ddlóalkatr6aekrGl tudni kell (Koadeaú-
&oroiQ (1.-)
18.
sz. BONÉ: Bádlózavarelh6ritás
S'l.
sz. VESZTROCZY: Amit a
IB.
sz. Az ,.AT 611'' (Budapest) televizió készülék ad-.tal (4,80)
(EUenAilbok) (4,80)
(4,80)
rüi6alkatré~ekről
tudJU kell Il.
391-411. sz. TORONÉ--URBAN: Tranzisztortechnikai tanfolyam 1-11. (1,-)
.
41. sz. GyakorlaU tranzlszto.ros kapcsolások (4,80) 42. sz. Televizlókésztllékek javitúa (VI.) (Benczúr, Kékes)
ELlJKF.SZVLETBEN: RádióamatőrÖk elektrotlechnikája Tr•:u:lsztoros szupert épftflnk A sz6zarcú varázsszem
A tüzetsorozat megjelent számai beszerezhet6k' a IU8Z r6416amat6r Ile ezermeeter bOltJalban és a köDyYesboltokb&D. yqy postán' megren~elhetők az amat6rbolt eimén: ' l Budapest. VI., Lellia körit ll. •