Archeometriai Műhely 2010/1.
1
TOKAJI-HEGYSÉGI LIMNOKVARCIT-LIMNOOPALIT NYERSANYAGOK ÉS PATTINTOTT KŐESZKÖZÖK ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATA I.: FÖLDTANI VISZONYOK, PETROGRÁFIA ARCHAEOMETRIC ANALYSIS ON LIMNIC-QUARTZITE LIMNIC OPALITE RAW MATERIALS AND CHIPPED STONE TOOLS. TOKAJ MTS. NE-HUNGARY I.: GEOLOGICAL SETTINGS, PETROGRAPHY
SZEKSZÁRDI ADRIENN1, SZAKMÁNY GYÖRGY2, T. BIRÓ KATALIN3 1
MOL Nyrt.Kutatás-Termelés Divízió, 1039 Budapest, Batthyány u. 45.
2
ELTE-FFI Kőzettan-Geokémia Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/C 3
Magyar Nemzeti Múzeum, 1088 Budapest, Múzeum krt.14-16. E-mail:
[email protected]
Abstract The Late-Badenian-Sarmatian siliceous sediments from limnic basins of the Tokaj Mountains were commonly used for chipped stone tools in prehistory. These sediments have perfect physical and mechanical properties for the purpose. Due to the richness of the outcrops, they were accessible to the inhabitants of the area. Studying these tools helps to understand the history of the culture in this region. For this purpose is necessary to describe the outcrops and identify the rock types (generally with petrographical analysis). The main goals of this study are comparing the limnic-quartzite, limnoopalite raw materials to chipped stone tools made from the same rock types, identifying the sources of the artefacts, extending the range of the technical methods and working out the methodology to identify the quarries of the stone tools made from limnic quartzite or limnoopalite. To approach these goals petrological, geochemical, mineralogical analysis of the artefacts and the raw materials were made and the results were compared. Macroscopic and microscopic descriptions were used as petrological analysis methods. XRF, NAA, PGAA were used as geochemical analysis and XRD, FTIR as mineralogical methods. There is a clear relationship between raw materials and artefacts studied, according to the results of this study. A quarry could be assigned for most of the artefacts. The knowledge about the sorting method of raw materials for the stone tools was extended. Evidence for the suggestion of sorting parameters (phase/rate of silification, chalcedony content, opaline content) were found. Petrographic and mineralogic methods were useful to identify the source of the stone tools and to extend the technologic knowledge. The geochemical methods should be successful for further exploration.
Kivonat A Tokaji-hegységben található késő bádeni-szarmata korú limnikus medencék jellegzetes kovaüledékei gyakran szolgáltak őskori pattintott kőeszközök nyersanyagául. Ezek a kőzetek megfelelő fizikai és mechanikai paraméterekkel rendelkeztek ahhoz, hogy belőlük használati eszköz készülhessen. A nyersanyagok a Tokajihegységben, illetve annak tágabb környezetében is elterjedtek, és könnyen hozzáférhetőek a felszíni vagy felszínközeli kibúvások anyagában. A kőeszközök nyersanyagának vizsgálati eredményei nagyon fontos kultúrtörténeti információkat szolgáltatnak. Ehhez szükséges a természetes előfordulások pontos meghatározása és az ott fellelhető kőzetek azonosítása, ami legtöbbször petrográfiai módszerek segítségével történik. Munkánk során 5 lelőhelyen begyűjtött anyagból végeztük el a térség legfontosabb limnokvarcit, limnoopalit nyersanyagainak és az ezzel azonos anyagú pattintott kőeszközeinek összehasonlítását, a régészeti leletek nyersanyag-forrásterületének leszűkítését, lehetőség szerinti lelőhely-azonosítását és az eszközkészítés technikai ismereteinek bővítését. Mindezek mellett olyan módszerek, illetve módszer-együttesek felderítésére is sor került, melyek a későbbiekben is alkalmazhatóak más, limnokvarcit-limnoopalit anyagú régészeti anyagok lelőhelyazonosításában. Ehhez a terület lelőhelyeinek, az ottani nyersanyagoknak, illetve a közeli régészeti lelőhelyek leleteinek makroszkópos és polarizációs mikroszkópos petrográfiai jellemzését, geokémiai és ásványtani
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
Archeometriai Műhely 2010/1.
2
vizsgálatát végeztük el. A geokémiai jellemzés alapját a nyersanyagon végzett XRF, NAA és PGAA vizsgálatok eredményei adják. Az ásványtani leírások XRD és FTIR felvételek eredményeire épülnek. Az alapadatok, a vizsgálatok és eredményeik részletesebb közlése érdekében a vizsgálataink eredményeit két tanulmányban közöljük. Az első részben a nyersanyagok és a vizsgált régészeti leletek petrográfiai vizsgálati eredményei kerülnek összefoglalásra, míg a második rész a minták nagyműszeres (geokémiai, ásványtani) vizsgálatait tárgyalja. Összességében az eddigi vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a potenciális nyersanyagok és a vizsgált régészeti leletek anyaga között kapcsolat lehetséges. A régészeti anyagok többsége nagy valószínűséggel azonosítható nyersanyag lelőhellyel. A vizsgálatok során újabb ismereteket szereztünk a kőeszközök nyersanyaga kiválasztásának technikai módszereire is. A lelőhely azonosításban és a technikai ismeretek bővítésében leginkább a petrográfiai és ásványtani módszerek hoztak eddig eredményt, de a jövőre nézve geokémiai módszereknek is fontos szerepük lehet. KEYWORDS: LIMNIC QUARTZITE, CHIPPED STONE TOOLS, PROVENANCE, PETROGRAPHY KULCSSZAVAK: LIMNOKVARCIT, PATTINTOTT KŐESZKÖZ, LELŐHELY-AZONOSÍTÁS, PETROGRÁFIA
Bevezetés A késő miocén idején zajló magmás tevékenység a Tokaji-hegység területén is változatos képződményeket hozott létre. A térség ezért rendkívül gazdag érces és nemérces ásványi nyersanyagokban, melyeket már ősidők óta ismernek és hasznosítanak. Egyes kovaanyagú kőzettípusokat már az őskorban is felhasználtak, és leginkább pattintott kőeszközöket készítettek belőlük. A kőeszközök nyersanyagának vizsgálata többek között azért is fontos, mert az eredményekből kultúrtörténeti következtetések is levonhatók. Ehhez szükséges a kőzetek pontos meghatározása, azonosítása és jellemzése általában petrográfiai, geokémiai és ásványtani módszerek segítségével. Az őskori pattintott kőeszközök és azok nyersanyagainak legnagyobb hazai gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeumban található. Ennek része a Litotéka Gyűjtemény, amelyben rendszeresen gyűjtött összehasonlító anyagot találunk magyarországi és Magyarország környezetében előforduló potenciális nyersanyagokról, és ahol a Tokaji-hegységből eddig megismert lelőhelyek anyaga egyaránt fellelhető. A Tokaji-hegységből származó őskori pattintott kőeszköz-leletanyag egyik tipikus nyersanyagául szolgáltak a terület limnikus kovaüledékei (T. Biró et al., 1984). Ezek a kőzetek megfelelő mechanikai és fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek ahhoz, hogy belőlük tartós használati eszközök készülhessenek. Ezek a nyersanyagok a területen igen elterjedtek, és könnyen hozzáférhetőek felszíni vagy felszínközeli kibúvásokból. Munkánk során olyan módszerek, ill. módszeregyüttesek kidolgozását tűztük ki célul, melyek alkalmasak lehetnek a limnikus kovaüledékekből készült pattintott kőeszközök nyersanyaglelőhelyeinek minél pontosabb azonosítására. Ezért nem teljes régészeti leletanyagok kerültek részletes archeometriai feldolgozásra, hanem a nyersanyagként használt típusképződmények első HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
archeometriai szempontú leírását és összehasonlítását végeztük el. Akkor érdemes a későbbiek során sort keríteni a régészeti leletanyag részletes feldolgozásra, amikor sikerül olyan módszert találni, mellyel a pattintott kőeszközök nyersanyaga nagy pontossággal azonosítható. Munkánk során 5 jelentős, és archeometriai szempontból is kiemelkedő fontosságú nyersanyagelőfordulás és hat régészeti lelőhely pattintott kőeszköz-leletanyagának archeometriai szempontú petrográfiai, geokémiai, ásványtani jellemzését és összehasonlítását végeztük el. Főbb eredményeinket két részes összefoglalóban adjuk közre, a részletes vizsgálati eredményeket Szekszárdi A. (2007) diplomamunkája tartalmazza.
Földtani háttér A területen a magmás tevékenység mintegy 16,5 millió évvel ezelőtt kezdődhetett és hosszú ideig, kb. 7-8 millió évvel ezelőttig tarthatott (Harangi, 2001). A miocén vulkanizmus jellegeit a térségben főként a terület szerkezeti vonalai (Szamos-, Radvány-, Hernád-vonal) határozzák meg. A vulkáni képződmények elhelyezkedéséből kirajzolhatóak azok a vonalak és központok, melyek az anyagszolgáltatás és a posztvulkáni tevékenység központjai lehettek (Gyarmati, 1977). A terület vulkanizmusa nagyon hasonló a Belső Kárpáti Vulkáni Terület többi tagjához, vagyis a vulkáni centrumok derékszöget zárnak be az ív vonalával, mintegy 200-300 km-re vannak a tényleges szubdukciós övtől, erős kéregkontamináció feltételezhető és a vulkanizmus bimodális jellegű (Harangi, 2001). A késő bádeni végén az ÉNY felé hatoló transzgresszió és a terület süllyedése miatt a térség vulkanizmusa gyakran szubmarin jelleget mutat. Emellett jelentős a szubvulkáni tevékenység is. A vulkanizmus fő centruma a hegység déli és középső része.
Archeometriai Műhely 2010/1. A szarmata kezdetén az addig összefüggő tenger a regresszió miatt kisebb tengeröblökké tagolódott, és a sótartalma is csökkeni kezdett, egy összetett lagúnarendszer alakult ki (Hámor, 2001). A magmás tevékenységet a legtöbb helyen intenzív posztvulkáni tevékenység kísérte. A hegység egész területén találhatunk hidrotermás folyamatokhoz kapcsolódó ércesedéseket, agyagásványosodásokat, kovás, karbonátos kiválásokat. A paleokörnyezetnek megfelelően ez gyakran keveredett konszolidálatlan lagúna és tavi üledékekkel, változatos képződményeket hozva létre. Lakusztris környezetben, hidrotermás oldatok hatására alakulhattak ki a térség limnikus kovatelepei is (Mátyás, 1968). A limnikus kovaüledékek jellegzetes képződményei az egész Észak-Kárpát-medencei területnek (Cserhát, Mátra, Tokaji-hegység, Kárpátalja vulkáni területei, stb.). E kifejlődések a szarmata korú hidrotermás rendszerek disztális fácieseként értelmezhetőek (Molnár, 1994; Molnár 1997). A regresszió hatására visszamaradt csökkentsósvízi, édesvízi süllyedékekbe belépő forró vizes oldatok bonyolult fiziko-kémiai változásokat indítottak el, melyek gyakran kovaüledékek képződéséhez vezettek.
3
Mintavételezés A dolgozat alapját képező limnokvarcit és limnoopalit pattintott kőeszközök és a nyersanyagok egyrészt a Magyar Nemzeti Múzeum Paleolit Gyűjteményéből, a Litotéka Gyűjteményből, illetve a Gyűjtemény csereanyag raktárából, továbbá saját mintagyűjtésből származnak. A mintavételi helyek kiválasztásánál leginkább archeometriai szempontokat vettünk figyelembe, így az ismert pattintott kőeszköz lelőhelyek kiemelt szerepet kaptak. A nyersanyagmintákat azoknak a Tokaji-hegységben előforduló nagyobb limnikus medencéknek a területéről gyűjtöttük össze, ahol előzetes felmérések alapján régészeti vonatkozás feltételezhető (T. Biró, 1984). A fentiek alapján a Tokaji-hegység területén öt nyersanyaglelőhelyről választottunk mintákat, és ezekkel hat régészeti lelőhely leletanyagának reprezentatív mintáit hasonlítottuk össze. Fontos kiemelni, hogy a nyersanyag-mintavételi helyek nevei alatt nem egy-egy pontszerűen megjelenő helységet, hanem a település vagy a terület tágabb környezetét értjük. Ezáltal a későbbi vizsgálatok is a Tokaji-hegység egy-egy nagyobb, a térképen foltszerűen megjelenő területrészére lesznek érvényesek. Az 5 nyersanyag-előfordulás a következő (1. ábra): Rátka-Mádi-medence; Erdőbénye; Arka-Korlát; Óhuta; Gönc-Telkibánya. 1. ábra: A nyersanyagok és a régészeti minták lelőhelyei Fig.1.: Geological localities and archaeological sites investigated
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
Archeometriai Műhely 2010/1.
4
1. táblázat: A vizsgált minták gyűjtési adatai Table 1: Collection data on the samples investigated Leltári szám
Lelőhely
Mintagyűjtés ideje
Gyűjtő
Gyűjtemény
1
MNM Litotéka Gyűjtemény
L. 94/49/1.
Mád, Kakas-hegy
1994
n.a.
L. 94/49/2.
Mád, Kakas-hegy
1994
n.a.
MNM Litotéka Gyűjtemény
L. 94/74/1.
Rátka-Hercegköves, Felsőbánya
1994
T. Biró K., K. Hardy
MNM Litotéka Gyűjtemény
L. 94/74/2.
Rátka-Hercegköves, Felsőbánya
1994
T. Biró K., K. Hardy
MNM Litotéka Gyűjtemény
Pb. 87/395
Rátka
1987
T. Biró K.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Erdőbénye, Ediafilt, Ligetmajor
1994
T. Biró K., K. Hardy.
MNM Litotéka Gyűjtemény
L. 94/100/2.
Erdőbénye, Sás-patak
1994
Bácskay E.
MNM Litotéka Gyűjtemény
L. 94/100/1.
Erdőbénye, Sás-patak
1994
Bácskay E.
MNM Litotéka Gyűjtemény
Pb. 73/31/1
Erdőbénye
1973
Király F.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Pb. 73/31/2
Erdőbénye
1973
Király F.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Pb. 73/31/3
Erdőbénye
1973
Király F.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Pb. 73/31/4
Erdőbénye
1973
Király F.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Pb. 73/31/5
Erdőbénye
1973
Király F.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Pb. 73/31/6
Erdőbénye
1973
Király F.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Pb. 73/31/7
Erdőbénye
1973
Király F.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Arka-1 (Pb.63/338)
Arka-Herzsarét, A/17. szelvény
1963
Vértes L.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Arka-2 (Pb.63/338)
Arka-Herzsarét, A/17. szelvény
1963
Vértes L.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Arka-3 (Pb.63/338)
Arka-Herzsarét, A/17. szelvény
1963
Vértes L.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Arka-4 (Pb.63/338)
Arka-Herzsarét, A/17.szelvény
1963
Vértes L.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Arka-5 (Pb.63/338)
Arka-Herzsarét, A/17. szelvény
1963
Vértes L.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Bkőv-1 (Pb. 80/55)
Boldogkőváralja, Őr-hegy
1979
T. Dobosi V.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Bkőv-2 (Pb. 80/55)
Boldogkőváralja, Őr-hegy
1979
T. Dobosi V.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Bkőv-3 (Pb. 80/55)
Boldogkőváralja, Őr-hegy
1979
T. Dobosi V.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Bkőv-4 (Pb. 80/55)
Boldogkőváralja, Őr-hegy
1979
T. Dobosi V.
MNM Paleolit Gyűjtemény
L. 94/75
1
nincs adat
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
Archeometriai Műhely 2010/1.
5
1. táblázat: A vizsgált minták gyűjtési adatai (folyt). Table 1: Collection data on the samples investigated (cont.) Leltári szám
Lelőhely
Mintagyűjtés ideje
Gyűjtő
Gyűjtemény
Bkőv-5 (Pb. 80/55)
Boldogkőváralja, Őr-hegy
1979
T. Dobosi V.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Bker-1 (Pb.83/271)
Bodrogkeresztúr-Henye
1982
T. Dobosi V.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Bker-2 (Pb.83/271)
Bodrogkeresztúr-Henye
1982
T. Dobosi V.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Bker-3 (Pb.83/271)
Bodrogkeresztúr-Henye
1982
T. Dobosi V.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Bker-4 (Pb.83/271)
Bodrogkeresztúr-Henye
1982
T. Dobosi V.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Bker-5 (Pb.83/271)
Bodrogkeresztúr-Henye
1982
T. Dobosi V.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Megy-1 (Pb.94/5)
Megyaszó-Szelestető
1993
T. Dobosi V., Simán K.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Megy-2 (Pb.94/5)
Megyaszó-Szelestető
1993
T. Dobosi V., Simán K.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Megy-3 (Pb.94/5)
Megyaszó-Szelestető
1993
T. Dobosi V., Simán K.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Megy-4 (Pb.94/5)
Megyaszó-Szelestető
1993
T. Dobosi V., Simán K.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Megy-5 (Pb.94/5)
Megyaszó-Szelestető
1993
T. Dobosi V., Simán K.
MNM Paleolit Gyűjtemény
Hejce-1
Hejce-Püspöktábla
1984
Losits F.
MNM Litotéka csereanyag
Hejce-2
Hejce-Püspöktábla
1984
Losits F.
MNM Litotéka csereanyag
Hejce-3
Hejce-Püspöktábla
1984
Losits F.
MNM Litotéka csereanyag
Hejce-4
Hejce-Püspöktábla
1984
Losits F.
MNM Litotéka csereanyag
Hejce-5
Hejce-Püspöktábla
1984
Losits F.
MNM Litotéka csereanyag
191-Hid
Hidasnémeti-Kisköteles
2002
Koós J.
HOM2
192-Hid
Hidasnémeti-Kisköteles
2002
Koós J.
HOM
195-Hid
Hidasnémeti-Kisköteles
2002
Koós J.
HOM
231-Hid
Hidasnémeti-Kisköteles
2002
Koós J.
HOM
237-Hid
Hidasnémeti-Kisköteles
2002
Koós J.
HOM
A régészeti leletek a nyersanyaglelőhelyeknél jobban lokalizálhatók. A pattintott kőeszközök jól meghatározható, pontszerűen elhelyezkedő régészeti lelőhelyekről kerültek elő (1. ábra.). A kőeszközök adatait az 1. táblázat foglalja össze.
2
HOM = Herman Ottó Múzeum
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
Vizsgálati módszerek A nyersanyagok és a régészeti minták petrográfiai vizsgálata a hagyományos kőzetek vizsgálatával megegyezően történt (makroszkópos és vékonycsiszolatos leírások).
Archeometriai Műhely 2010/1.
6
A makroszkópos jellemzés elsősorban a nyersanyagok színe, szöveti jellegzetességei, ősmaradvány-tartalma, törése, felületének sajátosságai és a porcelánfehér „patina” (mállási kéreg) jelenléte vagy hiánya alapján történt. A vékonycsiszolatos elemzések az ásványos összetétel, a kőzetalkotó ásványok mérete, eloszlása, kristályossági foka, illetve minden olyan jelenség megfigyelése alapján történtek, amelyek csak mikroszkópban észlelhetők. A vizsgált nyersanyagminták egy része a Magyar Nemzeti Múzeum (Litotéka Gyűjtemény és Litotéka Csereanyag Raktár) tulajdonát képezi, másik része pedig saját terepi mintagyűjtés eredménye. Ez összesen 52 mintát jelent, melyek között az előző fejezetben már jellemzett előfordulások hasonló arányban szerepelnek.
2. ábra: Az MT-6 jelű nyersanyag-minta (felső kovás szint / rátka-mádi terület) Fig. 2.: Sample Nr. MT-6 (upper siliceous horizon, Rátka-Mád area)
A régészeti minták a Magyar Nemzeti Múzeum Paleolit és Litotéka Gyűjteményének részét képezik. További mintákat vizsgáltunk a miskolci Herman Ottó Múzeum anyagából is. Ez a hegység 8 helységének 12 lelőhelyéről származó, helységenként 5-10 darab, a leletanyagra reprezentatív mintát jelent. A makroszkópos leírást követően kiválasztott jellegzetes mintákból 30 μm vastagságú vékonycsiszolatok készültek. 44 csiszolat került mikroszkópos leírásra, 23 a nyersanyagokból, 21 minta pedig régészeti leletekből. Azokat a kőzetmintákat választottuk ki vékonycsiszolat készítésére, melyek vagy jól jellemzik a már makroszkóposan azonosított csoportot, vagy nem voltak besorolhatók valamelyik makroszkópos jellemzők alapján kialakított csoportba.
3. ábra: Az MT-35 jelű nyersanyag-minta (középső kovás szint / rátka-mádi terület) Fig. 3.: Sample Nr. MT-35 (middle siliceous horizon, Rátka-Mád area)
A műszeres vizsgálatok részletes leírását és az eredményeket a tanulmány 2. része fogja bemutatni. Az itt bemutatott részben a minták petrográfiai leírása, a nyersanyagcsoportok jellemzése és azok eredményei kerülnek összefoglalásra.
Petrográfiai makroszkópos vizsgálatok eredményei Nyersanyagok A makroszkópos leírások tükrében előzetesen elmondható, hogy a gönc-telkibányai terület kivételével a vizsgált lelőhelyeken a kőzetanyag megjelenése egységes, illetve petrográfiai tulajdonságaik alapján több csoportba sorolható. Az előfordulások kőzetanyaga egymástól néhány bélyeg alapján megkülönböztethető, vagyis az egyes lelőhelyek többségükben rendelkeznek helyi sajátosságokkal, melyek az alábbiakban foglalhatók össze: A rátka-mádi területen a három kovás szint anyaga kőzettanilag nagy valószínűséggel elkülöníthető.
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
4. ábra: Az MT-34 jelű nyersanyag-minta (rátkamádi terület, keveredési zóna, ”kővelő”). A párhuzamos sávosság a nyugodt és ritmikus kiválási körülményekre utalhat. Fig. 4.: Sample Nr. MT-34 ("stone marrow", RátkaMád area) A felső kovás szint (2. ábra) képződményei szürkekék színű és ősmaradványokban gazdag kőzetek. A középső szintre (3. ábra.) barna és fekete sávos nyersanyag jellemző a hidrotermás centrumok közelében. Meg kell említeni még a keveredési
Archeometriai Műhely 2010/1.
7 Arka és Korlát környékén a limnoopalit és limnokvarcit képződmények kőzettani jellegeik alapján szintén egységes képet mutatnak. A terület jellegzetessége a gyakori fehér patina, illetve az áttetsző felület alatt láthatóvá váló ősmaradványok tömege. Az üde minták színe legtöbbször barna, illetve annak árnyalatai (6. ábra).
zónák képződményeit is, melyek nagyon változatosak lehetnek. Ezek közül archeometriai szempontból a “kővelő” típusú anyag jelentős, mely valószínűleg agyagos keveredési zónához kapcsolható (4. ábra.). Az alsó kovaszint képződményei archeometriai szempontból nem jelentősek. A szint képződményei gyenge hévforrás-tevékenység jeleit mutatják. A kőzetek gyengén kovásak. Vékony, leginkább átmeneti kőzetekből (kovás tufit, sovány tavi agyag, stb.) álló réteg (Mátyás, 1968).
Az óhutai térségben a mintákat két csoportba sorolhattuk. Az egyiket egy ősmaradványokban gazdag, általában barna színű matt és sima felületű csoport adja (7. ábra:). A másik csoportba lilakékes színű kőzetek tartoznak, melyek szegények ősmaradványokban, felületük pedig matt és érdes.
Az erdőbényei terület kovás kőzetei egységesnek mondhatók. A medence vegyi kovakiválásaira leginkább a limnoopalit túlsúlya jellemző. Az opálos képződmények aránya itt jelentős, és a kristályossági fok igen kis távolságokon belül is jelentősen változhat. A helyi kovakőzetekben ritkán találhatóak ősmaradványok, a meglévők pedig kis méretűek (mm-es, maximálisan 1-2 cm-es), és általában töredékes növénymaradványok (5. ábra).
A Gönc és Telkibánya közötti területen gyűjtött minták egymástól eltérő megjelenésűek A területről 5 minta (MT-29, 30, 31, 33, 44) került makroszkópos jellemzésre. Ezek közül a Gönc környékén gyűjtött minták limnoopalitok (MT-31: kovás fa), a Telkibánya környéki minták pedig nagyon eltérő makroszkópos tulajdonságokkal rendelkeznek (8. ábra).
5. ábra: MT-10 jelű nyersanyagminta (Erdőbénye, limnoopalit)
6. ábra: MT-48 jelű nyersanyagminta. Arka, limnoopalit fehér mállási kéreggel (patinás)
Fig. 5.: Sample Nr. MT-10 (Erdőbénye, limnoopalite)
Fig. 6.: Sample Nr. MT-48 (Arka, limnoopalite), patinated
7. ábra: MT-23 jelű nyersanyagminta, Óhuta, 1. petrográfiai csoport (ősmaradványokban gazdag)
8. ábra: MT-29 jelű nyersanyagminta (Telkibánya, limnoopalit)
Fig. 7.: Sample Nr. MT-23 (Óhuta, petrographical group 1.)
Fig. 8.: Sample Nr. 29 (Telkibánya, limnoopalite)
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
Archeometriai Műhely 2010/1.
8
9. ábra: L..94/74/2 jelű minta, Rátka-Hercegköves
10. ábra: L. 94/74/1 jelű minta, Rátka-Hercegköves
Fig. 9.: Sample Nr. L. 94/74/2, Rátka-Hercegköves
Fig. 10.: Sample Nr. L. 94/74/2, Rátka-Hercegköves
11. ábra: L. 94/49/1 jelű minta, Mád, Kakas-hegy, "kővelő"
12. ábra: L94/100/2 jelű minta. Erdőbénye, Sás-patak (1. kőzettani csoport, limnoopalit)
Fig. 11.: Sample Nr. L. 94/49/1 Mád, Kakas-hegy, "stone marrow"
Fig. 12.: Sample Nr. L. L94/100/2 (Erdőbénye, Sáspatak, limnoopalite). Petrographical type 1.
13. ábra Pb73/31 jelű régészeti minták
14. ábra: Arka-5 jelű régészeti minta
Fig. 13.: Archaeological samples, Pb73/31
Fig. 14.: Archaeological sample Arka-5.
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
Archeometriai Műhely 2010/1.
9
Régészeti minták A leírásra került pattintott kőeszközök anyaga és a nyersanyagok között makroszkópos jellemvonások alapján a legtöbb esetben összefüggés valószínűsíthető. A régészeti leletek többségénél helyi nyersanyag használata feltételezhető, de egyes régészeti anyagok esetében a kőzetanyag nem a hozzá legközelebb eső terület nyersanyagmintáihoz hasonló. Leírásra kerültek olyan kőeszközök is, melyek kőzetanyaga a hegységből származó, és makroszkóposan jellemzett nyersanyagminták egyikével sem mutat jelentős hasonlóságot. A rátka-mádi régészeti leletek a hegységből megvizsgált minták közül legjobban a helyi nyersanyagokra hasonlítanak. (3 típus: a felső kovás szint termékeiből, a középső szint termékeiből és a „kővelő” típusú kőzetanyagból készülhettek) (9, 10 és 11. ábra ).
15. ábra: Bkőv-3 jelű régészeti minta Fig. 15.: Archaeological sample Bkőv-3.
Az Erdőbénye közeléből előkerült pattintott eszközök nagy része helyi limnoopalit nyersanyagokkal mutat nagy hasonlóságot (12. ábra). A PB/73/31-es minták egyik csoportja még az Arka-Korláti terület opáljaira is hasonlítanak, a másik csoporthoz azonban nem sikerült makroszkóposan olyan nyersanyagot rendelni, mely esetleg alapanyagul szolgálhatott (13. ábra). Az Arka-Herzsarét és Boldogkőváralja, Őr-hegy lelőhelyekről megvizsgált eszközök az Arka-Korláti terület nyersanyagainak a jellegzetes bélyegeit viselik magukon (14-15. ábra). A Bodrogkeresztúr-Henye lelőhelyről leírt 5 minta két csoportba sorolható. Az első csoportba tartozó két minta a közeli rátkai terület felső kovás képződményeire hasonlít, a másik csoportba sorolható három kőeszköz anyaga pedig szintén a rátkai térség „kővelő” típusú kőzetanyagával mutat nagy hasonlóságot (16-17. ábra). A hejcei minták szintén két csoportba sorolhatók, melyekből az egyik (3 minta) leginkább a az ArkaKorláti térség limnokvarcit-limnoopalit kőzeteire hasonlít (18/a. ábra), a másik csoport két mintáját pedig a leírt nyersanyagok közül egyikkel sem tudtam azonosítani. Ezek a minták fehérek, nagyon gyengén áttetszőek, szövetük nem kristályos, homogén. Felületük matt, sima, de gyakoriak a repedésekkel és üregekkel tarkított részek is. A fehér kőzetekben találhatóak, szabad szemmel is látható méretű ősmaradványok, melyek általában barna színűek, és vékony, hosszúkás megjelenésűek. A nagyon gyengén áttetsző felszín alatt alig kivehetően láthatunk fehér fosszíliákat (18/b. ábra). A Megyaszó-Szelestető régészeti lelőhely mintái bizonyos tekintetben sajátos megjelenésűek. Az ősmaradványok mérete és elhelyezkedése, valamint a kőzetek színe a közeli rátkai terület képződményeire utal. HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
16. ábra: Bker-1 jelű régészeti minta.1. petrográfiai csoport Fig. 16.: Archaeological sample Bker-1., petrographical group 1.
17. ábra: Bker-5 jelű régészeti minta, kővelő Fig. 17.: Archaeological sample Bker-5, "stone marrow" A patina és az áttetsző felszín, mely alatt fehér foltok láthatók, viszont a nyugati területek kőzeteire hasonlít (19. ábra). A hidasnémeti minták kőzetanyaga a nyugati, Hernád menti területek képződményeire hasonlít. A közelben található Gönc és Telkibánya környezetében nem találtunk a régészeti leletekhez makroszkópos tulajdonságaikban hasonló kőzeteket (20. ábra.).
Archeometriai Műhely 2010/1.
18/a ábra: Hejce-1 jelű régészeti minta, vékony, fehér mállási kéreggel
10
18/b. ábra: Hejce-4 jelű régészeti minta Fig. 18a.: Archaeological sample Hejce-4.
Fig. 18a.: Archaeological sample Hejce-1., slightly patinated
19. ábra: Megy-5 jelű régészeti minta Fig. 19.: Archaeological sample Megy-5.
20. ábra: 195-Híd jelű régészeti minta, növénymaradványokkal és vékony mállási kéreggel Fig. 20.: Archaeological sample 195-Híd., slightly patinated
Petrográfiai mikroszkópos vizsgálatok A vékonycsiszolatos vizsgálatok eredményeként az egyes nyersanyag lelőhelyek mintái között észrevehetünk néhány jellegzetes, lokálisan jellemző tulajdonságot, melyek a régészeti anyagban is általában megfigyelhetőek. A makroszkópos megfigyelés során alkalmazható egyértelmű csoportosíthatóság azonban a mikroszkópos vizsgálatok alapján nem mutatkozott annyira egyértelműnek. Az egyes lelőhelyek és a kőeszközökkel történt összehasonlítás többségében ugyan követi, sok tekintetben alátámasztja a makroszkópos petrográfiai csoportokat, de szűkebb csoportosítást nem enged meg. A mikroszkópos vizsgálatok eredményeit először lelőhelyek szerinti felbontásban foglaljuk össze:
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
A Rátka-Mád környéki előfordulások nyersanyaga általában a mikroszkópos tulajdonságaik alapján is a kovás szinteknek megfelelően bontható csoportokra. A középső kovás szint kőzetei homogén, mikrokristályos (kvarc) szövetűek, melyekben a limonitos elszíneződés és a ciklikusan változó mennyiségű szervesanyag adja a jellegzetes barna-fekete színsávokat. Ősmaradvány és mikrorepedés nem található bennük. A felső kovás szint termékeit a gazdag növénymaradványtartalom a repedésekkel behálózott mikrokristályos szövet jellemzi. Az üregekben és a repedésekben sajátalakú kvarckiválások láthatóak. Gyakori a vastartalmú oldatok áramlásainak hatására kivált limonit, illetve limonitos elszíneződés is. Kalcedon jelenléte nem jellemző.
Archeometriai Műhely 2010/1.
11
21. ábra: MT-5 jelű nyersanyagminta mikroszkópos 22. ábra: MT-3 jelű nyersanyagminta mikroszkópos felvétele (1N, +N), Rátka-Mád, felső kovás szint, felvétele (1N, +N), Rátka-Mád, középső kovás szint. részben átkovásodott szövet, látható növényi Mikrokristályos kvarcból álló, enyhén irányított szövet szerkezetekkel Fig. 22.: Raw material sample MT-5 (1N, +N), RátkaFig. 21.: Raw material sample MT-5 (1N, +N), Rátka- Mád, middle siliceous horizon Mád, upper siliceous horizon
23. ábra: MT-34 jelű nyersanyagminta mikroszkópos 24. ábra: Az MT-9 nyersanyagminta mikroszkópos felvétele (1N), Rátka-Mád, kővelő, opál felvétele (1N). Erdőbénye. Az üregeket kitöltő kvarcszemcsék többgenerációs kiválás eredményei Fig. 23.: Raw material sample MT-34 (1N), RátkaMád, "stone marrow", opal Fig. 24.: Raw material sample MT-9 (1N), Erdőbénye A makroszkóposan „kővelő”-nek nevezett minta mikroszkópos tulajdonságai jellegzetesek. A csiszolat egésze izotróp opálból áll, melyben egyéb elegyrész nem található. A minta makroszkóposan is megfigyelhető sávossága mikroszkópos méretben is szembetűnő. A sávokat sötétvörös izotróp anyag alkotja a halványsárga izotróp opál alapanyagban. Az eredeti finomszemcsés szerkezet átkovásodása során tehát a mikroszkópos vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a finom szemcsék között áramló oldatokból opál válhatott ki. A felső, középső szint kőzetei és a kővelő típusú nyersanyagok tehát sajátos jellegzetességeket mutatnak. (21., 22 és 23. ábrák). A helyi nyersanyagokhoz makroszkóposan a Bodrogkeresztúr-Henye lelőhely kőeszközeit
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
rendelhettük, valamint feltételeztük egyes Megyaszó-Szelestető lelőhelyről származó minták hasonlóságát. A mikroszkópos összehasonlítás eredményeképpen a bodrogkeresztúr-henyei minták hasonlósága alátámasztható, azonban a megyaszói minták azonosításához további bizonyítékokat nem találtunk. A bodrogkeresztúri minták makroszkópos csoportjai a mikroszkópos vizsgálatok alapján is fenntarthatók. Az egyik csoportot alkotó minták (Bker-1) a rátkai terület felső kovás szintjének termékeihez hasonlóak, a másik („kővelő”) pedig (Bker-3-5) a rátka-mádi medence termékei között a keveredési zónákhoz kapcsolódva jelenik meg a nyersanyagok között. A két csoport mikroszkópos tulajdonságai között éles különbséget fedezhetünk fel.
Archeometriai Műhely 2010/1.
25. ábra: Az MT-48 minta mikroszkópos képe (1N, +N). Arka-Korlát. A kalcedon gyakran megjelenik az egykori ősmaradványok helyén
12
26. ábra: Az MT-19 minta vékonycsiszolatos képe. Arka-Korlát. A szövetben sok szervesanyagban dús opak rész található (1N, +N).
Fig. 25.: Raw material sample MT-48 (1N, +N), Arka- Fig. 26.: Raw material sample MT-19 (1N, +N), ArkaKorlát, with chalcedony on the place of former fossils Korlát. With abundant opaque organic remains.
27. ábra: Az MT-26 minta mikroszkópos felvétele (1N, +N). Óhuta. A repedéseket opak anyag tölti ki. A szemcseméret megnövekedése lokális, és jellegzetes, feltehetően egykori növénymaradvány helyét tölti ki.
28. ábra: Az MT-29 minta mikroszkópos képe 1 nikollal. Gönc-Telkibánya. Az opálból álló szövetben szervesanyagban dúsabb részek
Fig. 28.: Raw material sample MT-29 (1N), GöncFig. 27.: Raw material sample MT-26 (1N, +N), Telkibánya, composed mainly of opal and plant fossils Óhuta. Fissures filled with opaque remains. A Bker-1 minta azokra a rátkai vékonycsiszolatokra hasonlít, melyekben az ősmaradványok erősen átkovásodtak (36. ábra). A mikrokristályos kvarc alkotta alapanyagban kalcedont nem találunk és az átkovásodás mértéke igen nagy, helyenként csak sejthető az egykori növénymaradványok jelenléte. Ezzel szemben a Bker-3 és Bker-5 mintákban a csiszolatok egészét izotróp opál alkotja, teljesen egyöntetű, sem repedést, sem más elegyrészt nem tartalmaznak. A megyaszói minták mikroszkópos tulajdonságait tekintve az arkai és rátkai terület sajátosságai egyaránt megfigyelhetők a mintákon. Gyakran van jelen a kalcedon a mikrokristályos
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
kvarc alapanyagban, tűs-szálas-legyezős kiválási formákban. Azonban a nagyobb méretű, részlegesen átkovásodott ősmaradványok is gyakoriak. Mindez gyakran ugyanazon csiszolaton belül is előfordul. A minták között lelőhelyen belül is tehetünk különbségeket, de a csoportosítás nehézségekbe ütközik. Az erdőbényei minták jellegzetessége jól leírja a medence képződményeit. A vékonycsiszolatos jellemzés összesítéseképpen elmondható, hogy a minták petrográfiai jellegei egy kivétellel (MT-9) jelentős hasonlóságot mutatnak. Ez leginkább a szöveti bélyegekben mutatkozik meg.
Archeometriai Műhely 2010/1.
13
29. ábra: az Arka-5 minta mikroszkópos felvétele + és 30. ábra: A Boldogkőváraljáról származó Bkőv-4 1 Nikollal. A kalcedon kiválhat az üreg falával minta mikroszkópos felvétele. Lokális szemcseméret párhuzamos rétegként, és az üreg belseje felé nőve növekedés mikrokristályos kvarccal és kalcedonnal. legyező alakban is. Fig. 30.: Sample Bkőv-4 (1N, +N), with local variation Fig. 29.: Sample Arka-5 (1N, +N), with chalcedony in grain size, microcrystalline quartz and chalcedony filling smaller cavities hogy a medence térségéből származó régészeti mintákból (lásd: makroszkópos leírás) nem készültek vékonycsiszolatok, így azok helyi eredete nem kizárható.
31. ábra: A Boldogkőváraljáról származó Bkőv-5 minta mikroszkópos felvétele 2 és 1 Nikollal. Az üreg falán nagyobb méretű kvarckristályok találhatóak, magját pedig opál alkotja. Fig. 31.: Sample Bkőv-5 (1N, +N). A. The wall of the cavity is lined with large quartz grains, its core is filled with opal. Mindegyik minta (kivétel MT-9) esetében a mikrokristályos kvarcszemcsék vagy opál és az opak szemcsék által alkotott irányított jellegű alapanyag dominál. A minták szerkezetének opálos, illetve mikrokristályos irányított jellege ellenálló, kedvező fizikai tulajdonságokkal rendelkező kőzetet eredményez. Ez a jellegzetesség teszi ezt a nyersanyagtípust különösen alkalmassá a pattintott kőeszközök készítésére (24. ábra.). A vizsgálatra került régészeti leletek között nem találtunk hozzájuk hasonlót. Meg kell azonban említeni,
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
Az Arka-Korlát terület nyersanyagai jóval változatosabb képet mutatnak mikroszkóp alatt, mint az a makroszkópos elemzésből várható volt. A változatosság elsősorban a növénymaradványok eltérő mértékű átkovásodásából adódik. A fosszíliákon gyakran láthatóak még az eredeti sejtes szerkezet nyomai is, de nem ritka, hogy olyan mértékig átkovásodtak, hogy jelenlétükre csak pszeudomorfózából, esetleg a szemcsék lokális méretváltozásából következtethetünk. Gyakori elegyrész ezekben a vékonycsiszolatokban a kalcedon is, mely szinte kivétel nélkül minden mintában megtalálható. Változó méretű és általában tűs, szálas, legyező alakban jelenik meg. Gyakran tölt ki repedéseket, illetve egykori növénymaradványok után maradt alakokat. Emellett megjelenhet tömegesen is az alapanyagban. Ekkor kisebb szemcsemérettel jellemezhető, mint a kitöltések. A nyersanyagok tehát változatos mikroszkópos megjelenésűek de a kalcedon megjelenése, az ősmaradványok általános jelenléte (az átkovásodás erősségétől függő megjelenési formában) általában jellegzetes. Nagyon fontos azonban szem előtt tartani, hogy ezek a bélyegek nem kizárólagosak erre a területre nézve, vagyis mikroszkópos tulajdonságaik alapján meghatározni az egyes képződményeket kevés valószínűséggel lehet (25-26. ábra). A makroszkóposan ehhez a területhez kapcsolható régészeti leletek Arkáról, Boldogkőváraljáról és Hidasnémetiből származnak.
Archeometriai Műhely 2010/1.
14
32/a. és 32/b ábra: A 191-Híd minta (Hidasnémeti-Kisköteles) mikroszkópos felvétele. Átkovásodott és részben opak-ásványosodott egykori ősmaradvány. A kitöltésben kevés kalcedon is látható. 1 és + Nikol. Fig. 32/a. and 32/b: Sample 191-Híd (Hidasnémeti-Kisköteles) by polarisation microscope. Silicified plant fossil with opaque minerals and chalcedony in the filling substance. With 1 és + Nicols.: Ezek a kőeszközök mikroszkóposan leginkább azokhoz az arka-korláti nyersanyagokhoz hasonlítanak, melyek ősmaradványai erősebb átkovásodás jeleit viselik magukon. A vizsgált régészeti minták (Arka, Boldogkőváralja, Hidasnémeti lelőhelyekről) hasonló mikroszkópos jellegzetességei a következőekben foglalhatók össze: a mikrokristályos kvarc alapanyag általában tömeges megjelenésű kalcedont is tartalmaz (29., 30., 31. és 32/a, b ábrák). A kalcedon emellett előfordulhat üregkitöltő ásványként (gyakran több generációs kristályok kiválása is megfigyelhető), szferulákban és a mátrixban, nagy legyező alakú kristályok formájában egyaránt. A minták változatosságát a kalcedon különböző megjelenési formái és az ősmaradványok jellegzetes „maradvány-alakjai”, illetve eltérő mértékű átkovásodási formái okozzák. A makroszkópos tulajdonságok alapján még feltételezhettünk eredet-azonosságot bizonyos megyaszói és hejcei régészeti mintákkal (33., 34. és 35. ábrák). Ehhez további bizonyítékokat egyelőre nem találtunk. Mikroszkópos tulajdonságaikat tekintve az arkai és rátkai terület sajátosságai a mintákon egyaránt megfigyelhetőek. A mátrix általában mikrokristályos kvarc, melyben gyakran megfigyelhető a szemcseméret lokális feldurvulása, ami jellegzetes foltos megjelenést kölcsönöz a szövetnek. Gyakran van jelen a kalcedon üregekben és a mátrixban egyaránt. A nagyobb méretű, részlegesen átkovásodott növénymaradványok is gyakoriak, mint a rátkamádi felső kovaszint mintáinak esetében. Mindez gyakran egy csiszolaton belül is előfordul. A minták között azonos lelőhelyen belül is tehetünk különbségeket, de a csoportosítás nehézségekbe ütközik.
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
Óhuta környékéről származó nyersanyagok között nem jellemző a homogenitás. Az óhutai minták egymástól sok tekintetben különböznek. A leírásra került csoportok egymástól szöveti bélyegeiben is, de leginkább az elegyrészek jellegzetességeiben különböznek. Az egyik minta egy tömött szövetű, leginkább mikrokristályos kvarcból és kalcedonból álló kőzet (27. ábra), míg a másikban a mikrokristályos kvarc mellett az opak elegyrészek dominálnak. A Gönc-Telkibánya környékéről származó nyersanyagok többségében az opál mennyisége számottevő. Egyes esetekben az egész vékonycsiszolatot kiteszi, más esetekben viszont csak egyes részeken, lokálisan jellemző. A minták között más jellegzetes, a terület képződményeire jellemző bélyegeket nem figyeltünk meg. (28. ábra). Egyes minták hasonló jellegzetességeket mutattak az erdőbényei térség opáljaival. A régészeti anyagból egyik kőeszköz vékonycsiszolata sem hasonlított a helyi képződményekhez. A polarizációs mikroszkópos vizsgálatok eredményei alapján a nyersanyagok és a kőeszközök anyagának összehasonlítása tehát a makroszkópos vizsgálatok eredményével összhangban van, de fontos szem előtt tartani, hogy a makroszkópos bélyegek alapján történő csoportosítás az alapvető, a mikroszkópos vizsgálat pedig leginkább kiegészítésre, nem pedig önálló azonosításra alkalmas. A mikroszkópos vizsgálatok az azonosításon kívül egyéb jellegzetességek megfigyelésére is kitértek. Ezek leginkább az eszközök nyersanyagának kiválasztására, technikai jellegzetességekre adhatnak újabb információt:
Archeometriai Műhely 2010/1.
15
33. ábra: A Megyaszó-Szelestető lelőhelyről származó Megy-1 jelű régészeti minta mikroszkópos felvétele. Legyező alakú kalcedon a mikrokristályos kvarc alapanyagban. +N.
35. ábra: A Hejcéről származó Hejce-5 jelű régészeti minta mikroszkópos felvétele. A kvarc alkotta alapanyagban a nagyobb és kisebb szemcseméret váltakozása jellemző. +N:
Fig. 33.: Sample Megy-1 (Megyaszó-Szelestető) by polarisation microscope Fan-shaped chalcedony in microcrystalline quartz matrix, +N:
Fig. 35.: Sample Hejce-5 by polarisation microscope The matrix is composed of microcrystalline quartz with some variation in grain size +N.
34. ábra: A Megyaszó-Szelestető régészeti lelőhelyről származó Megy-5 jelű minta mikroszkópos felvétele + és 1 nikollal. Koncentrikus megjelenés, melyet a mikrokristályos kvarc, és kalcedon váltakozása alkot. Fig. 33.: Sample Megy-5 (Megyaszó-Szelestető) by polarisation microscope (1N, +N). Concentrical array of alternating chalcedony and microcristalline quartz crystals Megfigyelhető, hogy az ősmaradványok átkovásodásának mértékét gyakran az elegyrészek szemcsemérete (a jobban átkovásodott általában nagyobb szemcseméretű) és azok jellegzetes alakokba rendeződése is mutatja. Ennek alapján a régészeti minták átkovásodásának erőssége szűkebb tartományban mozog, mint az a nyersanyagok esetében megfigyelhető. A kőeszközök általában erősebb átkovásodás jeleit mutatják, míg a vizsgált nyersanyagok közt a gyengén átkovásodott képződményektől egészen a teljesen átkovásodott változatokig minden szint jelen van.
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
36. ábra: A Bodrogkeresztúrról származó Bker-1 minta mikroszkópos felvétele + és 1 nikollal. Az egykori növénymaradványok 1 nikollal még jól láthatóak.. Fig. 36.: Sample Bker-1 (Bodrogkeresztúr) by polarisation microscope (1N, +N). Remnants of plant fossils still visible with 1 Nicol. Mindez szerepet játszhat a pattintott kőeszközök fizikai paramétereinek jellegzetességeiben is. Az erősebben átkovásodott ősmaradványok ugyanis már nem számítanak jelentős gyengeségi felületnek, éppen ezért a fizikai paramétereket sem rontják olyan mértékben, mint gyengén átkovásodott, üreges változataik. Mindez azt jelentheti, hogy az eszközkészítést tudatos válogatás előzhette meg, melynek során az erősebben átkovásodott, kevesebb növénymaradvánnyal jellemezhető nyersanyagot részesítették előnyben.
Archeometriai Műhely 2010/1. A nyersanyagok és a régészeti eszközök között jelentős különbség mutatkozik a kőzet kalcedontartalmának mennyiségében is. Míg a nyersanyagok között, csupán az Arka-Korlát és Óhuta környéki minták tartalmaznak jelentősebb mennyiségű kalcedont, addig a régészeti leletek nagy része gazdag kalcedonban. Ennek okát a régészeti leletek eredetében is megtalálhatjuk, azonban a kalcedontartalom átlagosan is jóval nagyobb a pattintott kőeszközökben. A kalcedon általában tűs, szálas, legyező alakban jelenik meg, mely jelenthet gyengeségi felületet is, abban az esetben, ha az üreg mentén egymással párhuzamos rétegekben történik az ásványkiválás. A csiszolatokban erre is láthattunk példát, de jóval gyakoribb, amikor az üregkitöltés a kalcedonok szálainak „összefogazódásával” jár, feljavítva a kőzet fizikai paramétereit. Ennél még szerencsésebb (kőeszközhasználat szempontjából), ha a kalcedon az alapanyagban van jelen, és szálas megjelenése, összefogazódása a mátrixban érvényesül. A kőeszközök közül láthatunk ilyet többek között a Megy-1 jelű minta mátrixában (33. ábra). Mindez szintén tudatos válogatást enged feltételezni, melynek során a nagyobb kalcedon-tartalmú mintákat részesíthették előnyben. A kalcedon azonban makroszkóposan nem, vagy csak nagyon nehezen felismerhető a limnikus kovaüledékekben, kiváltképp, ha annak alapanyagában, tömegesen jelenik meg. (A kiválogatás feltehetőleg elsősorban tapasztalati alapon történhetett.)
A petrográfiai vizsgálatok eredményeinek összefoglalása Az alkalmazott petrográfiai vizsgálati módszerek segítségével a limnokvarcit-limnoopalit lelőhelyek azonosítására és a kőeszköz-készítés technikai ismereteinek bővítésére nyerhettünk új információkat. A vizsgált pattintott kőeszközök többségéhez nagy valószínűséggel rendelhető hozzá nyersanyag-forrás. A régészeti minták és a nyersanyagok között a petrográfiai vizsgálatok eredményeképpen feltételezett kapcsolatot az alábbiakban foglaljuk össze: Arka-Herzsarét: a helyi, Arka-Korlát környéki nyersanyaggal azonosítható. Boldogkőváralja, Őr-hegy: A kissé északabbra található Arka-Korlát környéki nyersanyaggal mutat nagy hasonlóságot. Bodrogkeresztúr-Henye: Mindkét kőzetcsoportja a Rátka-Mádi medence nyersanyagával azonosítható. Hidasnémeti-Kisköteles: A délebbi Arka-Korlát környéki nyersanyaggal azonosítható. Hejce: Két kőzetcsoportja közül az egyik az ArkaKorláti területre hasonlít, másik csoportjához pedig nem tudunk nagy bizonyossággal nyersanyaglelőhelyet rendelni.
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
16 Megyaszó-Szelestető: A két kőzettani csoport a további vizsgálatokban nem különült el. A lelőhelyazonosítás nem egyértelmű. az arka-korláti és a rátka-mádi terület jellegzetes bélyegeit is magukon viselik. A fentiek alapján a vizsgált pattintott kőeszközök a nyersanyag-lelőhelytől való távolság alapján a következőképpen csoportosíthatók: Lokális (0-30 km): Arka-Herzsarét Boldogkőváralja, Őr-hegy Bodrogkeresztúr-Henye Hejce Megyaszó-Szelestető (?) Közeli (30-100 km): Hidasnémeti-Kisköteles A petrográfiai makroszkópos vizsgálatok elsődleges eredményének az alapadatok szolgáltatása – a tokaji térség legtipikusabb nyersanyagainak leírása, kőzettani csoportosítása – és a lehetséges proveniencia vizsgálatok elvégzése tekinthető. Az eredményeknek, feltételezéseknek az alátámasztásához azonban szükség van a további petrográfiai mikroszkópos vizsgálatokra is. A mikroszkópos vizsgálatoknak esetünkben nemcsak a lelőhely-azonosításban van szerepe. Segítségével technikai információkat nyerhetünk, többek között az eszközök nyersanyagának kiválasztási folyamatára is. A vékonycsiszolatos vizsgálatokból megtudhattuk, hogy a kőeszközök kiválasztásának egyik szempontja lehetett a kőzetek átkovásodásának és a kalcedon-tartalmának mértéke. A megvizsgált kőeszközök között az erősebben átkovásodott nagyobb kalcedontartalommal jellemezhető kőzetanyag dominál. A kalcedon ugyanis finomszálas megjelenése miatt ellenállóbbá, szívósabbá teszi a kőzetet, ami a munkafolyamatokban jelentős előnynek számít. Az eddig bemutatott vizsgálati módszerek tehát leginkább együtt alkalmazva lehetnek eredményesek. A limnokvarcit és limnoopalit leletek pontosabb, gyorsabb és nagyobb hatáskörű azonosítása érdekében azonban nem csupán a vizsgálati módszerek tárházát lenne érdemes bővíteni, hanem azt a tokaji térség tágabb környezetében fellelhető tipikus nyersanyagok referencia értékű petrográfiai leírása is elősegíthetné. Ezt a minták további ásványtani és geokémiai vizsgálatai (XRD, FTIR, XRF, PGAA, NAA) segíthetik, aminek első eredményeit a tanulmány második részében foglaljuk össze.
Archeometriai Műhely 2010/1.
17
Köszönetnyilvánítás A munka ezen fázisához nyújtott segítségükért köszönet illeti Dr. Józsa Sándort, Markó Andrást és Péterdi Bálintot. Külön köszönet illeti Dr. T. Dobosi Violát a minták rendelkezésre bocsátásáért.
Irodalomjegyzék GYARMATI P. (1977): A Tokaj-hegység intermedier vulkanizmusa, MÁFI Évk., LVIII 1195. HÁMOR G. (2001): A Kárpát-medence miocén ősföldrajza. Magyarázó a Kárpát-medence miocén ősföldrajzi és fáciestérképéhez. Budapest, MÁFI 167. HARANGI Sz. (2001): Neogen to Quaternary Volcanism of the Carpathian-Pannonian Region-a review. Acta Geologica Hungarica, 44 233-258. MÁTYÁS E. (1968): A rátkai felsőszarmata édesvízi medence földtani és teleptani viszonyai. Budapest, Földtani Közlöny, 98/1 26-42. MOLNÁR F. (1994): A Sátoraljaújhely-Rudabányácska
Tokaji-hegység és Vágáshuta
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
közötti területének nemesfém dúsulásait létrehozó hidrotermás folyamatok rekonstrukciója. Földtani Közlöny, 124/1 25-42. MOLNÁR F. (1997): Epitermás aranyércesedések kialakulásának modellezése ásványtani-genetikai vizsgálatok alapján: példák a Tokaji-hegységből. Földtani Kutatás, XXXIV/1 8-13. SZEKSZÁRDI, A. (2007): Tokaji-hegységi limnokvarcit-limnoopalit nyersanyagok és pattintott kőeszközök archaeometriai vizsgálati eredményei. Közöletlen diplomamunka. Budapest, ELTE FFI Kőzettan-Geokémia Tanszék. 1-140. T. BIRÓ, K., SIMÁN, K. & SZAKÁLL, S. (1984): On a characteristic SiO2 raw material type group used in prehistoric Hungary. In: KANCHEV ed., IIIrd Seminar in Petroarchaeology, Plovdiv, 103126. T. BIRÓ, K. (1984): Őskőkori és őskori pattintott kőeszközeink nyersanyagának forrásai. Archaeológiai Értesítő 111 42-52.
Archeometriai Műhely 2010/1.
HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)
18