KERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK
Kerámiák nyersanyagai
agyag
agyagfejtő
• Keramosz (görög): agyag - agyagból készített tárgy • Mázatlan (terrakotta) - mázas • Csoportosítás a szemcseméret alapján
– finomkerámia – max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok fazekasáru, mázas kerámiák, keménycserép, kőedény – durvakerámia – szemcsék, pórusok mérete > 0,1-0,2 mm építési kerámiák, tégla, kőagyag cső
Legkorábbi kerámiák Legkorábbi: Dolní Věstonice – 28000 év
Legkorábbi használati edény: Jomon kultúra 12000 év
Legkorábbi Kárpátmedencei: Körös-, illetve Starčevo-kultúra, 8000 év
A kerámiák összetevői kerámia – mesterséges metamorf (metaüledékes) kőzet Plasztikus agyag – mátrix - részben relikt, részben újonnan képződött
Nem plasztikus elegyrészek –
törmelékszemcsék, soványítóanyag - > 15μm - relikt - ásvány-kőzettörmelék, homok, szerves anyag (növénymaradványok, csont stb.)
Pórus Szegély (máz) - égetés során kialakul („szendvics” szerkezet - mesterséges
Agyag Agyag tulajdonságai: uralkodóan < 2 μm szemcsenagyság elsŐsorban agyagásványokból áll – szilikátok (földpátok, földpátpótlók) és kŐzetüveg lebontásával, szerkezetének átalakulásával képzŐdik. kaolinites – illites – montmorillonitos meszes - nem meszes kövér - sovány tűzálló (hőálló) - nem tűzálló (olvadáspont > illetve < 1550oC) hőálló: illites és kaolinites
Magyarország: hőálló agyag csak hegységi és hegységperemi területeken található.
Nemesagyag Nemesagyag (kaolinit és/vagy illit) – felső miocén S magmatitok hidrotermás lebontásával helyben képződött (autochton) hőálló (tűzálló) porcelángyártás Előfordulások: Tokaji-hegység: Szegilong, Mád-Bomboly (kaolin) Füzérradvány (illit) Kelet-Mátra: Felnémet, Recsk, Mátraderecske
Tűzálló agyag 1. Tűzálló agyag (kaolinit és/vagy illit + olvadáspont csökkentő szennyezések – pl. kvarc, földpát, gipsz, karbonát, szerves anyag stb.) S-N magmatitok lebontásával áthalmozott (allochton) mészmentes vagy nagyon kevés és finomszemcsés mészanyag durvakerámia, kályhacsempe, samott, keramit, főző-sütő edény Előfordulás: Hegységi-hegységperemi területeken Fő fazekasközpontok: Bánk-Felsőpetény-Romhány (K-Börzsöny) (1) Cserszegtomaj (Keszthelyi-hg.) (2) Sárisáp (3) Nemti (saválló agyag) (4)
1 3 2
4
Tűzálló agyag 2. Régészeti kerámiák szempontjából fontosabb lelőhelyek:
Gömör – Rimaszombat környéke Miskolc környéke Zemplén és Ung Nagyvárad (Sebes-Körös) Lippa (Maros) Csákvár
Domokos 1988-2002
Nem plasztikus elegyrészek 1. • Természetes eredetű törmelékszemcsék • Soványítóanyag – mesterségesen adagolt – homok (- apró kavics) – összetört kőzettörmelék – tört kerámia (grog) – szervesanyag (pl. pelyva) – csontőrlemény – kagylóhéj
Bronzkor, Biatorbágy
Nem plasztikus elegyrészek 2. Ásványtörmelékek Gyakori elegyrészek: kvarc
kvarcit
földpát
csillám 500 μm
300 μm
Ritka elegyrészek:
turmalin
amfibol 100 μm
500 μm
Nem plasztikus elegyrészek 3. Kőzettörmelékek Előfordulás elsősorban durva kerámiákban
Talkpala
Fillit
500 μm
500 μm
Bazalt
500μm
Gneisz
500μm
Nem plasztikus elegyrészek 4. Mészkő, agyagkőzetek, ősmaradványok Elsődleges kalcit
Kovaszivacstű
500 μm
Agyagpellet
500 μm
100 μm
Agyagos kőzettörmelék
500 μm
Szegély, máz, festés Slip – vékony agyagbevonat Engob – színes földfesték Formázás után, de a kiégetés előtt (iszapolt) anyagú szegély 100 μm
Ólommáz – átlátszó + aláfestés Ónmáz – átlátszatlan fedőmáz – majolika, fajansz (nálunk: habánok XVI-XVII. század) + fedőfestés díszítés
Szín, festék: mázzal egybeolvadó, abból kivált fém-oxidok Fe: (hematit, goethit): sárga, barna, (zöld) Mn: (piroluzit): sötétbarna, fekete, ibolya Co: kék Cu: zöld, kék, (bíborvörös) Cr: zöld, sárga
Agyagtárgyak, Neolitikum
Mészbetétes kerámiák Késő rézkor - bronzkor Mészbetétes kerámia kultúra névadója
Mészbetét anyaga: – –
kalcit (tört mészkő) hidroxilapatit (csontőrlemény)
Festett kerámiák
Füzesabony
•
Tihanyapáti
•
•Tiszaszőlős Endrőd
Szarvas
Vörs
Körös Starčevo
Agyagszobrok, Neolitikum
írásos agyagtábla, Egyiptom
ékírásos agyagtábla, Mezopotámia
terrakotta szobrok, Mezopotámia
kínai agyaghadsereg részlete (egy harcos lovával)
Görög vázák
Népvándorláskori kerámiák
magyar, Edelény-Borsod
avar, Zalavár
Honfoglalás kor
• ÉK-Magyarország: Uralkodóan savanyú-neutrális összetételű kőzet- és ásványtörmelékek [kvarc, muszkovit, (földpát)], alárendelten savanyú-neutrális összetételű magmás (mélységi és vulkáni) és üledékes kőzet- és ásványtörmelékek, esetenként karbonátos soványítóanyag
Felsőzsolca
Mezőkeresztes
Porcelán
A porcelán nyersanyagai
kaolin
földpát
A porcelán előállítása Magas hőmérsékleten (1200-1400 °C között) kaolinit (esetenként plusz földpát, kvarc stb.) égetésével előállított kerámiai anyag. Porcella (olasz) - Vénusz-kagyló neve (hasonló porcelánszerű megjelenése miatt). Üvegszerű, kemény, impermeábilis, fehér (vagy mesterségesen színezett), áttetsző, és kémiailag és hőnek ellenálló, elektromosan szigetelő anyag. Az első porcelánok Kínából ismertek (Hang dinasztia, 25-220 Kr.u). Európában (Meissen városában) Johann Friedrich Böttger állított elő porcelánt kaolin, alabástrom és kvarc keverékének magas hőmérsékletű hevítésével. Az első meisseni manufakturát 1710-ben alapították.
Kínai porcelánok
Európai porcelánok
Medici porcelán
Meisseni porcelán
