Földtani nyersanyagok mezőgazdasági hasznosítási lehetőségei
DR. ZENTAY TIBOR
A kom plex m eliorációs m u n k ák keretében végzett savanyú-, szikes és hom oktalajok javításához sokféle fö ld tan i képződm ény felhasználható. Szükséges te h át az ezekre vonatkozó főbb ism ereteket összefoglalni, s a további k u ta tá si irán y o k at kijelölni. E nnek során eg y arán t ism ertetjü k a m ár hasznosított és a perspek tivikus nyersanyagokat. Fontos tényező a felhasználás gazdaságossága, am elynek költség oldalát a bányászat helye, m ódja, v alam in t a nagytöm egű anyag szállítása jelentősen befolyásolja. A jelenlegi gazdasági érték e lés időben feltehetően változni fog, ezért m indazon nyersanyagot prognosztizálnunk kell, am ely a későb biekben használható lehet. V égül k ité rü n k az ag rár oldalról fennálló, illetve a közeli jövőben v árh ató legsürgősebb igényekre is.
N apjainkban világszerte nagy gondot fordíta nak a term észeti erőforrások felm érésére, és hasznosítási lehetőségeik kidolgozására. A fel m érések — az energiahordozók és nyersanya gok m ellett — kiterjednek a m egújuló, illetve m egújítható term észeti erőforrásokra is. Utóbbi csoportba tartozik — m int feltételesen m eg újuló term észeti erőforrás — egyik legnagyobh A
1. Nagy
TALAJ
TERMÉKENYSÉGÉT
h o m o k t a r t a l o m ; 2. S a v a n y á
5. Nagy a g y a g t a r t a l o m ;
kémhatás;
kincsünk, a term őföld is. Vizsgálatát különös jelentőséggel húzza alá az a tény, hogy gazda sági életünkben a mezőgazdaság és az élelmi szeripar jelentősége napról napra nő és a külső gazdasági egyensúly helyreállításában ennek az ágazatnak term ékei egyre nagyobb szerepet já t szanak. H azánkban a mezőgazdasági m űvelésre alkal mas terü let korlátozott, sőt, egyre csökken, így a term elés bővítése csak a fajlagos hozamok nö velésével biztosítható. A mezőgazdaság fejlesz tésének egyetlen járható ú tja tehát az intenzív fejlesztés! Az elm ondottak következtében szük ségessé vált az ország agroökológiai potenciáljá nak felm érése. Erre tárcaközi bizottság alakult. Elnöke Láng I., a feladatokat a következőkben fogalm azta meg [32]: ,,Az agroökológiai poten ciállal azt kívántuk m eghatározni, hogy a nö vénytakaró, amely m a m ár döntő többségében az em ber term elési céljai által befolyásolt öko szisztém ákat jelenti, m ilyen m axim ális produk-
GÁTLÓ
TÉNYEZŐK
MAGYARORSZÁGON
3. Szi kes edés ; 4. S z i k e s e d é s a m é l y e b b t a l a j r é t e g e k b e n j
6. L á p o s o d á s , m o c s a r q s o d á s ; 7. Erózi ói
F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
8. Felszín közeli tö mör kőzet
23
ció elérését biztosítja a term észeti adottságok függvényében, a mezőgazdasági term elés bizo nyos fejlettségi szintjén.”
a) nagy hom oktartalom b) savanyú kém hatás c) szíkesedés
A felm érést végző szakem berek három te r melési szintet különböztettek m eg:
d) szikesedés a talaj m élyebb rétegeiben e) nagy agyagtartalom
— a potenciális term őképességet, — a gyakorlatban realizálható m axim ális te r m ést, és — az országosan realizálható term ést.
f) láposodás, m ocsarasodás g) erózió
Az elvégzett szám ítások során a lehetőségeket több variációban dolgozták fel. M indegyik va riánsra az egész országra kiterjedő ko m p lex ta lajjavítást tételeztek fel! Az elm ondottak h atására várhatóan erőtelje sen fellendül gyenge term őképességű talajaink javítása, s a földtani eredetű nyersanyagok e célra történő, — jelenleginél nagyobb m értékű —■ felhasználása is. Ezért a Területi Földtani Szolgálatok m egkezdték azon ásványos n y ers anyagok prognosztizálását, am elyek elősegíthe tik a mezőgazdaság kom plex meliorációs fel adatainak végrehajtását. Ezek az anyagok álta lában végleges javulást eredm ényeznek. Alkal m azásuk táv latát tekintve, számolni kell azzal a körülm énnyel, hogy a jövőben -— napjaink ér tékviszonyainak gyors változásaihoz hasonlóan — alapjaiban m ódosulhat a jelenlegi gazdságossági értékelés, és ami m a még gazdaságtalan, holnapra gazdaságossá válhat. A hazai talajjavítások helyzete A M agyar Tudom ányos Akadém ia Talajtani és Agrokémiai K utató Intézetében készült fél m érés során, 1978-ban Szabolcs I. és V árallyay Gy. [in 67] az alábbiak szerint csoportosították hazai talajaink term ékenységét gátló tényezőket (1. szám ú ábra):
h) felszínközeli töm ör kőzet. A térk ép re vonatkozó m ennyiségi adatokat az 1. szám ú táblázat [in 67] tartalm azza. Az előbbi csoportosítás felhasználásával m eg szerkesztették a hazai talaj javítási lehetősége ket ábrázoló térképet is [in 67] 2. szám ú ábra). A felsoroltak közül a savanyú-, szikes- és ho m oktalajok javítása a felszabadulás u tán roha m osan növekedett. Ez a tevékenység az 1960— 70. közötti évtizedben é rte el m axim um át, k é sőbb lecsökkent [in 2] 3. szám ú ábra). A csúcsidőszakban felhasznált javítóanyagokra és a m egjavított terü letek re vonatkozó adatokat az MTA— TA K I-ban összeállított 2. szám ú táblá zat tartalm azza. A z adatokból kitűnik, hogy a felhasznált anyagféleségek nagy része földtani eredetű nyersanyag volt. Az ism ert, jól bevált és széles körben használt lápi mész, őrölt mész kőpor, lignites gipsz, lignitpor, lápföld, tőzeg, meszes lápföld m ellett azonban még sokfajta földtani eredetű, talajjavításra alkalmas n yers anyag ism eretes, am elyeket ma még n e m hasz nálnak, illetve felhasználásuk most indul. A talajjavítások helyzetét a három fő javí tandó talajtíp u sra (savanyú, szikes, homok) vo natkozóan a MÉM Növényvédelm i és Agroké m iai Központ adataiból összeállított 3. szám ú táblázat, a talaj javítási igény terü leti csoporto sítását a 4. szám ú ábra tartalm azza. N apjaink legégetőbb problém ája a talajok savanyodása, 1. sz. tá b lá za t
A ta la j termékenységét gátló tényezők Magyarországon
(MTA—TA KI ad atai alapján)
A ta laj term ékenységét gátló főbb tényezők 1. Nagy hom oktartalom 2. Savanyú kém hatás ebből erodált felszínközeli kőzet 3. Szikesedés 4. Szikesedés a m élyebb talajrétegekben 5. Nagy agyagtartalom 6. Láposodás, m ocsarasodás 7. Erózió ebből savanyú kém hatású 8. Felszínközeli töm ör kőzet ebből savanyú kém hatású Összesen:*
T erület 1000 h ek tárb an
Mező- és erdőgazd. m ű v elt te r.% -áb a n
746 1200
8,9 14,3
8,0 12,8 4,2 0,8
348 67
3,7 0,7
757
9,0
8,1
245 630 161 1455
2,9 7,5 1,9 17,4
2,6 6,8 1,7 15,6
348 217
4,2 2,6
67 4996
3,7 2,3
0,8 59,5
*A savanyú kém hatású ero d á lt te rü lete k et és a felszínközeli sav an y ú tényezőnél vettü k szám ításba.
24
M agyarország ossz. terü letén ek % -áb an
kém hatású
0,7 53,5
tö m ö r kőzetet csak egy
F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . É v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
TALA JJAVITASI
1. Al j t ra g y á z á s s u l A Meszezéssel javítható
es
talajok,
2. E r i s e n
s á r g a f öl d — t e r í t é s s e l
talajok,
A
javítható
LEHETŐSÉGEK
MAGYARORSZÁGON
s a v a n y ú , m e s z e z e n d ó t a l a j o k | 3. S a v a n y ú , m e s z e z e n d ő
javítható
szikes t a l a j o k ;
5. Gipsz
v a g y l i gni t por
talajok
alkalmazásával
6. L á p t a l a j o k ,
TALAJJAVÍTÁS
ALAKULÁSA
adatai
1947 -1981
KÖZÖTT
alapján )
JAVÍTOTT
TERÜLET
( 1000 ha
( MEM - NAK
MAGYARORSZÁGON
3. sz. ábra F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
25
MAGYARORSZAG TALAJAINAK JAVÍTÁSI (készült
a
IGÉNY SZERINTI
TERÜLETI
CSOPORTOSÍTÁSA
MÉM-NAK-ban)
m a g y a rá z a t:
—javitatlan j javított J ja vítást r>*m ig*oyto talajo k
4.
MAGYARORSZÁG ( készült
sz. ábra
TALAJAINAK a
- javitatlon I —javított j javítattan > javított
pH
TÉRKÉPE
MÉM - NAK - b a n )
5. sz. ábra
26
F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
55 271
(МСОт^С'-ООЗОЗСОтРСCJM(MrHT}i^COC\!CO^ 0^1>O iCD O H inO 5tгЧ i— 1í— <í— 1гЧ гЧ т-Ч
A talajjavító nyersanyagok felosztása. A talajjav ításra alkalm as földtani nyersanya gokat a következők szerint csoportosíthatjuk: 1. Előfordulásuk és alkalm azhatóságuk össze függése alapján: 1.1. Nagy töm egben alkalm azandó nyersanya gok. Felhasználásuk —- m ivel mindössze 1— 2 km -es szállítási távolságig gazdaságos — csak akkor jöhet szóba, ha előfordulási helyük a javítandó talajok közvetlen köze lében van. 1.2. N éhány nyersanyag-előfordulás csak egy, vagy csupán néhány helyre korlátozódik. A szállítás távoságát nem tu d ju k befolyásol ni, így ennek költsége a gazdaságossági vizsgálat során m eglehetősen fix értéknek tekinthető. 1.3. Bizonyos nyersanyagok több helyen is elő fordulnak. A bányanyitások során a term e lést lehetőség szerint a legjobb és legköze lebbi előfordulásra kell koncentrálni, a m i nőségi viszonyok és a szállítási költségek együttes optim um át m egközelítve.
Lápföld
OCOCOOlCOL-гЧт— IH O lOOiCDt-OCOOCOlOO COHMCOHOOOHOO CDCOhOOJOOOOON ej H со m d N и
Meszes lápföld
^ lO H b C O O ’ÍCOO .1 ЮСОНММНСОСОСО COt-OCOdOOLOCO !ОМ НН"фСОЮ ^^ тЧ C QC<1 тЧ »-4
L ig n it por
О О О О О rf 1 1 1 1 О ОГО СОО Н 1 1 1 1 ю ю ^^н
Lignites gipsz
OOOOOCOtM^COO W dO i^O U O T tiH Q ^ СОСОЮ-^^ОЗОЮГ-ОЗ Ю1>1>1>1>ЮСО<М(М<М
0тЧС-СОСО^ООЗСОГ-СО 0 0 0 0 ^ 0 ^ 0 0 HCOI>dHOh-COCOd (CмŰсHо O с оH^d^rfO ^ с оOнOмiO н
o o o o o tc - o < ic o t> o сососо^схпмюпчмю 'tlMD-HCOC-OJCOCOl^ inO O dM O HCO CO H t o t - or4o WCOHHH
460 819
O O O O O C O (M r4i40 OCOI>COCOt-inHCOO Ю СОО H со о CO00 d CObHM lO H H d d OOM d d d HiM ddH
202 877
631 789 106 611 20 704
181 274
60 022
kém iai úton Savanyú talaj
COIOOH05CD005HM M O t-W M H W hinC O СОСО^НОООСОСОЮ ЮОСОЮСОЮСМОт-Чт^ ЮСОСО!>1>1>СОСО^СО
Ő rölt m észkőpor
O O H N O M I ß O r tH ^OKNffiOilNHLOWO CNIi-Ht-TfCvlrHi— IC-СОЮ COCOb- l> COCOCOin CP Н
ezért az 5. szám ú ábrán a talajok pH -térképét m u ta tju k be. A savanyú talajok egy része m ag nézium hiányos, így a 6. szám ú ábrán ábrázol juk a m agnézium -ellátottságot is. E talajok ja vításánál a közeljövőben a dolom itőrlem ények alkalm azása várható.
126 773
*4
W CO M O OT-f cooto COMO^COOSOh-CDiN COHCOt-D-^lOMHCO
F elh aszn ált javítóanyag m ennyisége vagon Év
C ukorgyári m észiszap
H d СО^ ЮCD[> COCli Ó COCOCOCDCDCDCOCOCDl> 03030303030303030303 гЧ тЧ т-Чт-Чi4 тН т-ЧтЧ т-Чт-Ч
308 268
55 742*
О
Ö ssz.:
(MTA—TA KI a d a ta i alapján)
A z 1961— 70, években ta la jja v ítá s ra felhasznált anyagféleségek
ЮО)1>НОЭТ1ПОЮСО ю нсосооою оосо
L ápi mész
M egjavított ta lajo k te rü le te h ek tár
£
>a
Szikes talaj digózással |1 összesen
•s
со со со со со
66 751
M indösszesen H om oktalaj
Ö N 2 S -a
COM^OtOiCO^NOlO COO^CDCŰCD05005H ^^C Ű O O JM M M O H 1>СОС° 0 0 5 0 ) О ^ Ю ^ т— 1 тН
F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1981. é v ) , 1. s z á m
-Ш ■a cd
а дN Л а -cd
м a о а» cd >
2. Felhasználhatóság szerint: 2.1. Savanyú talajok jav ítására alkalmas. 2.2. Szikes talajok javítására alkalmas. 2.3. H om oktalajok javítására alkalmas. 2.4. Tápanyag (kálium, foszfor, m ezoelemek: vas, m agnézium , m angán) pótlására, vagy a tápanyagfelvétel elősegítésére alkalmas. 2.5. Több célra (talajjavítás földkeverékek elő állítása, takarm ányozás, hígtrágyahasznosí-, tás, m ikroelem pótlás, tartósítás) alkalmas. 3. Felhasználás szerint 3.1. Jelenleg hasznosítják. 3.2. P erspektivikus (rem énybeli). 3.2.1. Részletesen vizsgálták. 3.2.2. Vizsgálatok készültek. 3.2.3. K ism értékben, vagy egyáltalán nem vizs gálták.
л Л!
Az egyes csoportokba tartozó nyersanyag féleségeket a 4. szám ú táblázat tartalm azza. A különböző nyersanyagokat bányászati szem pontból is osztályozhatjuk:
■он
A) A m űvelés m ódja szerint:
о
Й cd XI 'cd во cd g
Aa. M élym űveléssel tö rténik a perkupái gipsz-anhidrit, valam int a hum insav előállítására alkalm as barnakőszenek bá nyászata.
27
MAGYARORSZAG
TALAJAINAK _ MAGNÉZIUM
( készült
a
ELLÁTOTTSÁGA
MÉM - NAK - b a n )
je lm a g y a ra ia t: □
nem
t: . v \
gyenge, ebből
vizsgált
terület
&УЙ magnéziumhiányos savanyú homok magnéziumhiáryos karbonátos
homok
t - 2 J közepes
Ш
6. sz. ábra
Ab. K ülszíni fejtéssel, m inim ális fedőréteg gel, vagy esetenként közvetlenül a fel színről term elhető a többi nyersanyag. (Néhány egyedi kivételtől eltekintve, pl. várpalotai lignit.) B) Felhasználók szerint: Ba. Csak a mezőgazdaság részére term elik, vagy term elhető: Szerves- és szervetlen anyagból álló finom kőzetlisztes-agyagos képződm ények, tőzeg-lápföld, löszféle ségek, mésziszap, foszforit, kálitufák, kálitrachit, olajpala.
iá
Bb. Más célra is term elik: lignit, barnakő szén, mészkő, m árga, m észtufa, dolomit, dolomitiszap, dolomitos sziderit, gipszanhidrit, fonolit, perlit, bentonit, illit, zeolitok, erőm űvi pernye, m eddőhányók anyaga. Ezeknél a zeolit és a m eddőhá nyók anyagának kivételével a tén y le ges és a rem énybeli mezőgazdasági felhasználás csak töredéke az egyéb célú igénybevételnek, teh á t term eléséhez k ü lön bánya ny itása nem szükséges, csu pán a nyersanyag egy bizonyos frakció já t kell elkülöníteni. Ez néha egyébként hányóra kerülő hulladékanyag, pl. a lig n it alacsony fűtő érték ű frakciója. Az 3. sz. táblázat
H azai ta la jja v ítá su n k helyzete (MÉM—NAK ad a ta i alapján) A m ezőgazdasági terü letb ő l ja v ítá sra szorul savanyú
6651 Összesenből ja v íto tt Még ja v íta tla n
28
homok
szikes
m ezőgazdasági te rü le t 1000 h a-b an
összes
tá l a j 1000 ha
%
1000 ha
%
1000 ha
%
1000 ha
%
2305 1256
34 18
560 257
8 4
596 101
9 2
3461 1614
51 24
1049
16
303
4
495
7
1847
27
F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
esetek nagyobb részében azonban a m e zőgazdasági hasznosításhoz m eghatáro zott kondícióknak kell eleget tenni, pl. mészkő, dolomit. Mezőgazdasági hasznosításra szám ításba ve hető nyersanyagaink földtani, genetikai jellem zőit, előfordulásuk, térbeli helyzetük, bányásza tu k jellem zőit az 5. szám ú táblázatban foglal tu k össze. A talajjav ításra alkalm as hazai földtani n y e rs anyagaink előfordulási helyeit a 7. szám ú ábrán tü n te ttü k fel. A hom okbuckák közötti m élyedé sekben elhelyezkedő „hum uszt, vagy m ás szer ves anyagot tartalm azó, szervetlen kolloidokban gazdag finom kőzetlisztes anyagok” (P rettenhoffer módszer), pontszerű ábrázolása lehetetlen, ezeknél csak a m eg k u tato tt te rü le t k o n tú rja it leh e tett ábrázolni. A térk ép et Dömsödi J., M á ty ás E., Solti G., Zelenka T., valam int a T erü leti Földtani Szolgálatok és különböző agrár szervek által adott adatók felhasználásával ál líto ttu k össze. A z egyes nyersanyagfajták rövid ism ertetése A felhasználás jelenlegi állapotának m egfe lelően a különböző nyersanyagféleségek legfon tosabb jellem zői a következők: 1. Jelenleg hasznosított nyersanyagok. Ezek m indegyikére nézve érvényes szabvánnyal rendelkezünk. Száma MSZ 9693/1— 77. m eg nevezése: „Talajjavító anyagok, minőségi követelm ények”. H atályba lépésének idő pontja 1978. július 1. 2. P erspektivikus nyersanyagok. Ide különbö ző m értékben k u tato tt, egyáltalán nem, vagy csak kism értékben hasznosított nyersanya gok tartoznak. Egy részük esetében külön böző szervek, laboratórium i és szabadföldi kísérleteket végeztek, felhasználásukra több jóváhagyott szabadalom ism eretes, illetve erre vonatkozó kérelem elbírálás alatt áll. Az eredm ények általában pozitívak, az al kalm azási lehetőségek sokrétűek, széles körű elterjedésüknek azonban legtöbbször gazda sági korlátái vannak. E nnek lényege az, hogy vagy drágák, vagy alkalm azásukhoz a mezőgazdasági term elő egységek nem kellő tőkeerősek, az állam i tám ogatás lehetőségei pedig korlátozottak és bizonyos célokra orien tálta k (komplex m elioráció országos ütem terv szerinti végzése). Érvényes szabvánnyal egyi kük sem rendelkezik. M egkutatottságuk m ér téke szerint további három alcsoportot k ü löníthetünk el. 2.1. Részletesen vizsgált nyersanyagok. A z ide tartozó képződm ények elterjedését, telepü lési törvényszerűségeit m inőségét, mezőgaz dasági alkalm azási lehetőségét részletesen vizsgálták. A vizsgálatok m ég egyik anyagféleségnél sem tek inthetők lezártnak. 2.2. Vizsgált nyersanyagok. M ezőgazdasági fel használhatóságuk bizonyított, az elvégzett vizsgálatok száma, a m egkutatás m értéke F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
nagyságrenddel ala tta m arad az előző cso porténak. 2.3. Kis m értékben, vagy egyáltalán nem vizs gált nyersanyagok. T alajjavítás szem pontjából kedvező tu la j donságaikat több-kevesebb vizsgálati ered m ény tám asztja alá, így ezek csak felvetés nek tekinthetők. V izsgálattal alá nem tá m asztott javaslat a fonolit és az illit eseté ben történt, így ezeket csak rem énybeli kén t kezelhetjük. 1.
Jelenleg hasznosított nyersanyagok M észkő, m ár да, m észtufa: A mozgékony (oldható és kicserélhető) kalcium vegyületek hiánya a talaj term ékenység korlátozó tén y e zője. E setükben kalcium tartalm ú vegyületek talajb a ju tta tá sa a kom plex m elioráció fon tos részét képezi. A talajb an a mozgékony kalcium vegyületek hiányának okai a követ kezők : —• a talajképző kőzet kalcium ban szegény, s a talaj m ás közeggel, am ely kalciumsók forrása lehetne, pl. talajvíz, nem érin t kezik. — A talaj szervetlen kalcium vegyületet egyáltalán nem, vagy csak igen keveset tartalm az. — A talajb an lévő kalcium vegyületek ab szolút vagy relatív m ennyisége csekély. — A kalcium karbonát oldódását a talaj va lam ely tulajdonsága gátolja (pl. erősen lúgos közeg). A m ozgékony kalcium vegyületek koncent rációjának növelése a talajb an kétfélekép pen lehetséges: ■ — K alcium vegyületek talaj baj uttatásával, — A talaj szilárd fázisában lévő kalcium vegyületek m obilizálásával. H azánkban e célra legáltalánosabban a kalcium karbonát-tartalm ú anyagokat használják. H atóanyaguk а СаСОз, a vízben rosszul ol dódó, lúgosán hidrolizáló sók közé tartozik. Oldódását savas közeg és nagyobb oldott CO 2 tartalom elősegíti, ezért alkalm azása a savas kém hatással bíró talajok esetében ha tékony. A k arb o n áttartalm ú anyagok közül a mezőgazdaság, term észetes anyagokat és ipari m ellékterm ékeket hasznosít. A földtani képződm ények közül leghatékonyabb a ké m iailag nagy tisztaságú mészkő, de a felhasználást jelentősen befolyásolja az őrölhetőség és a szállítási távolság. Felhaszná lási terü let: savanyú talajok, továbbá m észtelen, gyengén savanyú és semleges szike sek javítása. M észtelen, gyengén lúgos szi kesek esetében is alkalm azhatók, de ez eset ben a k ém hatást an n y ira kell csökkenteni (7,5 pH érték alá), hogy а СаСОз oldódni tudjon. M eszezésnél a lúgosság tom pítására gipszet alkalm aznak, ezért az utóbbi szikes talajtípusnál mész -f- gipszes eljárást kom-
29
A TA LA JJA V ITÄ SRA ALKALMAS FELHASZNÁLHATÓSÁG
ELŐFORDULÁS
SZERINT 1 helyben előforduló, nagy töm egben alkalm azható
csak m eghatározott helyen bányászható
savanyú
több helyen előforduló
szikes
hom ok
ta lajo k ja v ítá sá ra a l k a l m a s
f ö l d t a n i Löszképződm ények Hum uszt, vagy m ás szerves anyagot tartalm azó, szervetlen kolloidokban gazdag, finom kőzetlisztes anyagok
n y e r s a n y a g Mészkő m árga, m észtufa
Mészkő m árga, m észtufa
T őzeg-lápföld
B entonit
Mészkő, m árga, m észtufa
ZeoUt
L ápi m észiszap
L ápi m észiszap
L ápi m észiszap
O lajpala
D olom it
D olom it
Löszképződm ények
K álitrach it
D olom itiszap
D olomitiszap
Fonolit
L ignitpor
F oszforit
Tőzeg-lápföld
H um uszt, vagy más szerves a n y a g o t' tartalm azó szervetlen kolloidokban gazdag, finom kőzetlisztes anyagok
Dolomitos sziderit
H um insavtart. bk. K álitufa
G ip sz-an h id rit
G ip sz-an h id rit L ignitpor
L ignitpor
B entonit N
H um insavak
P erlit E rőm űvi pernye Iliit M eddőhányók anyaga
binálnak. A meszezés során a savanyú tala joknál kationcserével (H+ -> Ca2+) a hidro géntalajt kalcium talajjá alakítjuk. Szikes talajok esetén Na+ -*■ Ca2+ ioncsere történik. A javítóanyaggal szem ben tám asztott köve telm ények a következők: Űrölt m észkőpor: kem ény mészkő esetén a СаСОз tartalom min. 80%, a MgCCh ta rta lom max. 10%, az anyag 80% -a < 0,28 mm 0 -n é l, 1 m m -nél nagyobb 0 - jű szemcse nincs az anyagban. M észtufából készült őrlem ény: m egengedett legkisebb СаСОз tartalom 70%, legnagyobb MgCCb tartalm a — a javítandó anyag össze tételének függvényében — 10—20%, az őr lem ény 45% < 0,75 m m 0 95% < 2 m m 0 , és nincsen 5 m m -nél nagyobb átm érőjű szemcse. A z Országos Ere- és Á sványbányák feln ém eti m észkőbányájából származóan, évente 120—150 000 to n n a „talajjavító mész kőlisztet” értékesít. A bánya adatai a követ kezők (OÉÁV szerint): a) Földtani h elyzet: A felném eti triász ladini mészkő nagy tisztaságú. A m észkő előfordulás részletesen m egkutatott. A term elt nyersanyag kb. 1/5-e k erü l talajjavításra.
30
b) M űvelés: A nyersanyagot külszíni fejtés sel m űvelik. c) Értékelési feltétel: СаСОз m in. 95,0% szem nagyság 0,0—0,28 m m : m in. 80% szem nagyság 0,0— 1,00 m m 100%. Előfordulás: OÉÁ kezelésében Felném eten van m űködő bánya, de a Zebegénynél lévő, valam int a Hegyesd—M indszentkálla közötti festékföldbányák anyaga (puha badenien litotham nium os mészkő) is felhasználható. Az Északm agyarországi T erületi Földtani Szol gálat adatai szerint Szúpataknál szünetelő m észkőbánya van. Itt a badenien lajtam észkő összletbe tartozó bryozoás litotham niumos m észkövet bányászták meszezéssel tö r ténő talajjavításra. Az Észákdunántúli Te rü leti Földtani Szolgálat közlése szerint F er tőrákos m ellett talajjav ítás céljára badenien lajtam észkövet term elő m észkőbánya m ű ködik. Lápi mésziszap: organogenetikus, főleg СаСОз-ból álló olyan üledék, am ely iszap szerű állapotban van és cem entálódása még nem tö rté n t meg. Tőzegtelepek fekvőjében fordul elő. S zárazanyag-tartalom ra szám ítva m ajdnem tiszta szénsavas m észből áll, de a kiterm elés során m integy 50% -nyi vizet ta rF Ö L D T A N 1 K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
■
4. sz. táblázat FÖLDTANI NYERSANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA FELHASZNÁLHATÓSÁG
FELHASZNÁLÁS S Z E R I N T jelenleg hasznosított
tápanyagu tá n p ó tlá sra
több célra
alkalmas
részletesen vizsgált szabvánnyal rendelkezik f ö l d t a n i
K-pótlás
Zeolit
K álitu fa
O lajpala
Mészkő, m árga, m észtufa
K álitrach it
P erlit
L ápi m észiszap
Fonolit
E rőm űvi pernye
Lösz képződm ények
P-pótlás
M eddőhányók anyaga
Foszforit
perspektivikus vizsgált
kism értékben, vagy nem vizsgált
szabvánnyal nem rendelkező n y e r s a n y a g H um uszt, vagy m ás szerves anyagot tartalm azó szervetlen kolloidokban gazdag, finom kőzetlisztes anyagok
Dolomit
Zeolit
M eddőhányók anyaga
D olomitiszap
K álitrach it
B entonit
Fonolit
H um insav
Foszforit
Erőm űvi pern y e
Dolomitos sziderit
G ipsz-an h id rit L ignitpor
pssiawae K áli tu fa
P e rlit
O lajpala T őzeg-lápföld
Iliit
M ezó-elemek pótlása Dolomitos szid erit
talm az, s ezt a hatóanyag m ennyiségének kiszám ításánál figyelem be kell Venni. Biogén eredetű, finom szemcséjű, így jobban oldódik, m int a m észkőpor. Az előírások szerint m inim um 35% СаСОзnak át kell esnie az 1 m m -es lyukbőségű szitán. A nagyobb előfordulások a D unán túlon (Sárrét, N agyberek, Szévizvölgy stb.) vannak, innen szárm azik a term elés zöme. Jelentősek az alföldi regionális lelőhelyek is. A D unától keletre eső országrészen főleg az északkeleti terü lete n található, sokszor láp földdel keverten. Itt sok feltárt lelőhely van, de csak kisebb részük m űködik. A n y ers anyagnak csak egyrésze lápi mész, m ásik fele m eszes lápföld. L öszképződm ények: a vonatkozó talajtani irodalom ban a talajjav ításra használt külön böző löszváltozatokat „sárgaföldnek” vagy „digóföldnek” hívják, alkalm azását pedig „digózás”, „sárgaföldterítés”, „m árgázás”, al talaj teríté s”, „meszes altalaj terítés” névvel il letik. A javításnál nagy szerepet játszik az a körülm ény, hogy a szikest, a jó m inőségű, m agas kalcium tartalm ú javítóanyaggal m int egy felhígítjuk, am ellett azonban egyéb — a m eszezésnél nem jelentkező — előnyös ha tásokat is elérünk. így például a terítéssel F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
a feltalaj vastagságát m integy 4— 5 cm -rel m egnöveljük, m ely körülm ény akkor elő nyös, ha a szódás, vagy az erősen sós szint a felszínhez eredetileg igen közel volt. Ki sebb m élyedések a „sárgaföld” fedőrétegé vel feltölthetők, s ez m egszünteti a mezőgazdasági term elés szám ára oly káros víz foltok létrejöttének lehetőségét. A jó digóföld kritérium a, hogy а СаСОзban kifejezett összes karbonáttartalom leg alább 5% -ot elérjen (az alkalm azott anya gok СаСОз tartalm a általában 10—20% kö zötti), összes sótartalm a 0,15% -nál, a vízben m ért pH -érték 8,6-nél kisebb legyen. Ne legyen túlságosan agyagos (igen jók a löszös iszapok). Előnyös, ha a javítóanyag gipszet is tartalm az. Egyes alföldi területeken 2 .m körül m élységben gyakran találhatók gipszfelhalm ozódási szintek, am elyekben a gipsz, erekben vagy gócokban található. Ezek a 2— 3% gipszet -tartalm azó rétegek, külön ki term elve alkalm asak a foltokban előforduló szikes területek m egjavítására és ezzel a tábla hom ogenizálására. Az elm ondott eljá rást a m észtelen, gyengén savanyú és sem leges szikesek javításához alkalmazzák. M észtelen, gyengén lúgos szikesek esetében, továbbá gyengén lúgos foltok javítása során
31
TALAJJAV1TÄSRA ALKALM AS О
I ао а S Йх ПО - I с в Ц -S Й>3 N Н s I— gI а+J §-о
> с> а 4м U
СО 5 OJ * > £ ю >Сtu оNт $от с— О с £. О
Г tí О) N
сл
СС N
Са
N а *о -Ф
h o lo cén —p leiszto cén
eo lik u s
p lio cén
n eo g én és idősebb
neogen-
á r té r i—m o c s á ri—tav i—te n g e r p a r ti
F ö ld tan i g e n e tik a i jellem ző k
biogén
ta v i-
k é m iai—bio g én
biogén
ü l e d é k e k
d o m b v id ék —sík v id é k —á rte rü le te k E lőfo rd u lá s, e lte r jed és, té rb e li hely zet, b á n y á sz a t
tö b b h ely en , v álto zó e lte rje d é sb e n fedő 1 m
N ag y te rü le te n ö sszefüggően, v ag y fo lto k b a n fed ő n é lk ü l
c s a k m ezőgazdaság ré sz é re
F elhaszná lás
h a s z n o sítjá k
MSZ 9693/1—77.
h e ly b e n k ite rm e lh e tő , száll. < 1 km
p e r s p e k ti v ik u s
to v á b b i tö b b célú felh aszn . pl. földk ev e ré k e k , h íg trá g y á k
sa v a n y ú és szik es ta la jo k ja v ítá s a
h a s z n o sítjá k
MSZ 9693/1—77.
is felhasználható, de ez esetben először sa vanyítani kell a kém hatást, ugyanis míg a gyengén savanyú és semleges körüli szike seken a szénsavas mész közvetlenül oldódik, a gyengén lúgos kém hatású feltalaj eseté ben m ár nem, vagy csak igen kis m értékben. U tóbbiak részére P retten h o ffer I. kidolgozta az ún. „feketeföld aláterítés”-t. A módszer lényege, hogy az előkészített terü letre a digóföld elterítése előtt, a bányagödör terü le téről leterm elt „fek etetalajt”, vagy a közel ben található savanyú kém hatású, hum ifikálódott, szerves anyagban gazdag tala j féleségeket terítik el először és erre k erü l a kiterm elt digóföld. Ez esetben a szénsavas mész oldódását egyrészről az a láterített sa vanyú kém hatású feltalaj, m ásrészről a ben ne hum ifikálódott szervesanyag bom lása kö
32
lig n it bányászat te rm é k e
b arn a k ő sz én b ő l elő állíth ató
hegy-
eg y ed i fedő n é lk ü l V = 1—2 m
m á s c é lra te rm e lt a n y a g g a l e g y ü tt
csak m ezőgazd. ré sz é re
szik es ta la jo k h o m o k ta la jo k és m eszes ja v ítá s a h o m o k ta la jo k ja v ítá s a
P -p ó tlá s
N
h o m o k ta la jo k ja v ítá s a szikes ja v ítá sa , ta la jo k száll. < 1 km
dom bv., hegyv.
síkvidék'—m ed en cék
M g -h ián y o s sa v a n y ú ta la jo k ja v ítá s a
p e r s p e k ti v ik u s
h a s z n o s ítjá k
p e rsp e k tí v ik u s
MSZ 9693/1—77.
vetkeztében keletkező széndioxid — m ely a vízzel szénsavat képez — biztosítja. A gip szes rétegek jelenléte különösen olyan eset ben előnyös, am ikor felm erül a pH savanyí tásának szükségessége. Gipsz-anhidrit. Szikes talajok javítására használják, de adagolása javasolható olyap esetekben is, am ikor a talaj elegendő kalci um karbonátot tartalm az, azonban ennek ol dódását a lúgos pH akadályozza. A kalcium szulfát-tartalm ú anyagok közül el sősorban a gipszet használják, kevésbé alkal m azott az anhidrit, m ivel ez nedvesség h a tására összecementálódik. A m észtelen gyengén lúgos szikeseknél al kalm azott anyagok esetében a pH érték tom pítására használják. A talajtan i irodalom F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
5 . sz. táblázat
FÖLDTANI NYERSANYAGOK
< D > a»ю ^
ЧЯ
« >»
s
ft c •и '«3 >Д
rC a
ю q MВ
П 5
N N WчУ 'V уЗ
*C3 Ю X 3
a
s s
Iи?£
5
m ezozoós
n eo g én és idősebb
te n g e ri
k ém iai
v u lk á n i m állási, Ш. ag y ag o s ü le d é k e k
v u lk á n i k é p z ő d m é n y e k
a n tro p o g é n k e v e ré k an y a g o k
üledékek
vidék tö b b h ely e n n a g y e lte rje d é s fed ő > 1 m v a sta g sá g > 10 m
egyedi, m é ly b ányászat
m ás c é lra te rm e lt a n y a g g a l e g y ü tt
sa v a n y u és szik es ta la jo k ja v ítá s a
h a sz n o sít já k
Mgh iá n y o s sa v a n y ú ta la jo k ja v ítá sa
á lta lá b a n lo k ális, eg y ed i elte rje d é s, fed ő > 1 m v a sta g sá g változó
csak m ező g azd aság ré sz é re
m á s cé lra te rm e lt a n y a g g a l e g y ü tt
csak m ezőgazd aság ré sz é re
erő m ű h ö z, szén-, b a u x it bányához k ö tö tt m ás célra fe lh a sz n á lh a tó
h o m o k ta la jo k ja v ítá s a m ezőelem ek p ó tlása
p e rsp e k tiv ik u s
szikes ta la jo k ja v ítá s a
K -p ó tlás
h a s z n o sít já k
p e rsp e k tiv ik u s
több célra, pl. fö ld k e v e ré k
fö ld k e v e ré k
k is m é rté k b e n h a s z n o sítjá k
tö b b célra a lk alm azh ató , pl. ta la jja v ítá s, fö ld k e v e ré k
szikes, sa v an y ú és h o m o k ta la jo k ja v ítá sa
k is p e rs p e k m é rté k b e n tiv ik u s h a sz n o s ítjá k p e rsp e k tiv ik u s
MSZ 9693/1—77.
MSZ 9693/1—77.
szerint a savanyúan ható anyagok közül az alábbiakat használják fel: Őrölt gipszkő. Minőségi követelm ények: CaSOí • 2ШО tartalom m in. 45%, az anyag 80% -a < 0,8 m m 0 , 100% < 1 m m 0 . Lignites gipsz. Az őrölt gipsz hátrányos tu lajdonsága, hogy tárolás közben könnyen nedvességet szív m agába, ennek következté ben összeáll, csomósodik. A higroszkóposság csökkentésére, és a cem entálódás m egakadá lyozására 20% lignitport kevernek hozzá. Az Országos Érc- és Á sványbányák P erku páról évente 29—34 ezer tonna lignitporos anhidritet értékesít. Lényegesebb adatai az alábbiak (OÉÁV szerint); a) Földtani helyzet: a perkupái anhidrit alsó triász összlete szerpentinesedett bázitokF Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
kal, tektonikus pikkelyekben váltakozik. Az anhidrit az oxidációs zónában, illetve a repedések m ellett gipszesedett. b) M űvelés: a nyersanyagot földalatti nagy kam rás m űveléssel fejtik. c) Értékesítési feltétel: anhidrit őrlemény, 20% lignitporral keverve. Szemnagyság 2,8 mm felett m ax. 5%. A meszes, szódás szikesek esetében a szén savas m észtartalom és a lúgos kém hatás m i att, csak a savanyúan ható meszező anyago k at használhatjuk fel. A nagy gipsztartalm ú ipari hulladékok (cukorgyári, tim földgyári, kénsavgyári stb. mésziszapok, az új foszfát m űtrágyagyár üzembe helyezésével kelet kező foszforgipsz) m ellett e rre elsősorban a gipsz jön számításba.
33
TALAJJAVITASRA
A LK A LM A S
ES
REMÉNYBELI
ELTERJEDÉSE
FÖLDTANI
NYERSANYAGOK
MAGYARORSZÁGON
Országhatár ■. Főváros h a tá ra , i b M p ilv tt té r ü ltté Tázeges
®
P e ri it
Ф
B e n to n í
@
A n h íd r i t - g i p s z
t
banya
O lg jp g la e lő f o rd u lá s m e z ő d a so g « h a s z n o s í t á s r a a lk a lm a s » k ís é rle te k k e l bizonyított
lápvidákeink ( l -U . )
Folyam atos »K. időszakos láptold ki termetes S zü n e te ld
bánya
terület
L a p fo ld , kotu Fontosabb
bánya
tő z e g - és
Zeot it tartalm ú sa v a n y ú p iro k la s z tik u m b á n y a
tápfbtdbánya
Tőzeg - lá p fö ld
f e ltá r t
E rősen meszes
lá p fö ld .
Lápi m é szisza p
bánya
bányabety fe ltá rt
Lép« lá p i
m é sz is z a p
feltárt
d o t o m it is z a p
M űködő S z ü n e t e lő
M e z ő g a z d a s á g i cétú a l k a l m a s s á g r a p e r s p e k t iv ik u s o la jp a la etőford. . ^
Fo szfo rt t
©
F o oo lit
Z e o litta rta lm ú s a v a n y ú p ir o p la s z t ik u m ■ e lő f o rd u lá s
b á n y a h e ly
bánya
©
m é szk ő b á n ya m é szk ő b á n ya
K á litra c h it
0
K á litu fa
0
Iliit
e lő fo rd u lá s
о @
e lő f o rd u lá s e lő f o rd u lá s
D ig ó f ö ld
feltárt
b á n y a h e ly
P retten h offe r m ó d sz e rre l m e g k u t a t o tt terület
e lő fo rd u lá s ©
L ig n it
b á n y á sza t
kö zp o ntja
7. sz. ábra
Lignitpor. L ignitbányászatunk term éke. Ta lajjavító hatását elsősorban a ham ualkotóré szek között található szulfátnak és kalcium nak köszönheti. Hazai ligniteink pora ■ — el sősorban pirít form ájában — jelentős m enynyiségű ként tartalm az. Levegőn való tá ro lásakor ez a p irit oxidálódik, s a keletkező kénsav a jelen lévő kalcium vegyületekkel gipszet képez. Így a lignitpor a gipsz pótlá sára felhasználható. A gipsz alkalm azásá val szem ben a növények fejlődésére kedvező hatást gyakorol a benne lévő hum insav is. H átránya, hogy a gipszes javításhoz képest 5—6 szoros m ennyiségre van szükség, m ely a szállítási költségtöbblet m ia tt alkalm azá sát gazdaságtalanná tette, ezért lignitport m a elsősorban — az őrölt anhidrites gipsz m egkötődésének ellensúlyozására — a gipszőrle m ényhez adott adalékanyagként hasznosítják. 1982-ben kísérletek in d u ltak a D una—Tisza közi meszes hom okterületek lignitporral való javítására. Szem csenagyságnyi előírás, hogy 2,8 m m 0 - j ű lyukbőségű szitán m aradék nél kül essen át. A m ezőgazdaság jelenleg a visontai külszíni fejtés term elvényéből az 1400 kalória alatti fűtő érték ű —■ egyébként a m eddőhányóra kerülő — term ék et igényli. A visontai lignitpor m ezőgazdasági alkalm a zási lehetőségeit, a Központi Földtani H iva tal m egbízása alapján részletesen vizsgálták a Bányászati K utató Intézetben. B arna J. [5, 6] szerint a visontai dezagregátum , a m orzsaképződést jól növeli, és ja v ítja a ho m oktalajok víz- és tápanyag-gazdálkodását. Tőzeg, lápföld. H azánkban Dömsödi J. [11]
34
a)
b)
c) d)
szerint m integy 14 fontosabb lápvidék ism e retes, ezek az ország terü letén szétszórtan, a délkeleti országrész kivételével szinte m inden fontosabb régióban előfordulnak. Felhasználásuk igen sokrétű [14]: H om oktalajok javítása: e célra alkalm as az ére tt tőzeg, lápföld, vagy a különböző típ u sok keveréke. Ezek kiegészíthetők, külön böző m értékben hum uszt, illetve m ás szer ves anyagot tartalm azó, helyben fellelhető ásványi kolloidokban gazdag finom kőzetlisztes anyagokkal (utóbbiaknál nagy kation cserélő képességük és higroszkóposságuk kö vetkeztében előnyben részesítik a m ontm orillonit típ u sú agyagokat). K ertészetei fö ld keverékek előállítása: ren d kívül sok fa jtá ju k ism eretes, az elérni kívánt cél is rendkívül sokrétű. Javasolnak tőzeg bentonitos, és tőzeg-zeolitos keverékeket is. K om m unális felhasználás: szerves hulladé kok feldolgozása és ártalm atlanítása. H ígtrágyák tőzeggel, lápfölddel való keveré se és mezőgazdasági hasznosítása: eredm é ny ek én t a szerves tápanyag visszakerül a ta lajba, am ellett környezetszennyezést előz meg. A felhasználás problem atikája — m ás ilyen eljárásokhoz hasonlóan — a tárolótér kérdése, és a tárolás költsége.
2. P erspektivikus nyersanyagok. 2.1. R észletesen vizsgált anyagok. H elyben fellelhető, különböző m ennyiségű szerves anyagot tartalmazó, szervetlen kol F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
loidokban gazdag finom kőzetlisztes — agya gos képződm ények: A felsorolt anyagok a hom okbuckák közötti m élyedésekben, nagy terü lete n találhatók. Felhasználásukat P re ttenhoffer I. javasolta [50]. Előnyük, hogy helyben találhatók, így lényeges szállítási költség nem jelentkezik. Alkalm azásuk 1 km távolságon tú l nem gazdaságos. Akkor használhatók fel, ha nem szikesek. A je lentősebb előfordulásokat Pest, Bács-Kiskun, Csongrád, Heves m egyékben és a N yírségben a 70-es években a Központi Földtani H ivatal finanszírozásában m egku tatták . A lkalm asságukat P retten h o ffer hu m usztartalm uk és a leiszapolható rész (0,01 0 - n é l kisebb szemcsék) aránya szerint m i nősíti [50]. V élem énye s z e rin t. legelőnyö sebbek a 8% -ot m eghaladó hum usztartalm ú anyagok, m elyeknél a következő három ka tegóriát különíti el: H om oktalajok javítására alkalmas: I. kategória: II. kategória: III. kategória:
hum usztartalom > 30%. hum usztartalom 30— 20%. hum usztartalom 20— 8%.
M egállapítása szerint a 8% alatti (de leg alább 2% -ot elérő) hum usztartalm ú részek is alkalm asak lehetnek, ha leiszapolható rész ta r talm u k elég magas. IV. kategória: hum usztartalom 8—2%, leisza polható rész 90— 81%; V. kategória: hum usztartalom 8— 2%, leisza polható rész 80— 71% ; VI. kategória: hum usztartalom 8—2% , leisza polható rész 70—61% ; VII. kategória: hum usztartalom 8—2%, le iszapolható rész 60—31% . Megfelelő javítóanyag hiányában feltételesen alkalm asként további k ét kategóriát is elkülö nít, m egem lítve azonban, hogy ezekre vonat kozóan kísérletek végzése szükséges. H om oktalajok javítására feltételesen alkalmas I. kategória: hum usztartalom 8— 2%, leisza polható rész 30—25%; II. kategória: 8,5— 9,0 pH -érték közötti, gyen gén szikes talajok szelvényei, leiszapolható rész > 45%. A m ezőgazdasági kutatások során, szabadföldi kísérletekkel a javítási m ód életképességét iga zolták. A n y ersanyagra vonatkozóan szabvány eddig még nem készült. Zeolitok. N apjaink k utatási eredm ényei fel tárták , hogy a zeolitos kőzetekből olyan külön leges adszorbensek állíthatók elő, am elyek adszorpciós, szelektív adszorpciós, ioncserélő és m olekulaszűrő tulajdonságaik révén számos ipari, m ezőgazdasági és környezetvédelm i prob lém a m egoldására alkalm asak. A zeolittartalm ú kőzetek töm eges előfordulása a Tokaji hegység ből ism ert. Itt a term észetes zeolitokat k ét ás F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
ványtípus, a klinoptilolit és a m ordenit képvi seli. M indkettő riolittufához kapcsoltan jelenik meg. Nagy tömegű, nagy vastagságú előfordulá saik külfejtéssel bányászhatok. Mezőgazdasági hasznosítási lehetőségüket M átyás E. [35, 42] részletes vizsgálatok alapján igazolta. M egálla pításai szerint a felhasználási területek a követ kezők : —- Ioncserélő képességük alapján alkalm asak a talaj pH -stabilizálására. A savanyú talajok hoz adva, annak p H -ját a neutrális tartom á nyok felé tolják el. A lúgos alkálifém kon centrációjának csökkentésére is felhasznál hatók. Ezen tulajdonságaik alapján alkalm a sak savanyú és szikes talajok javítására. —• M int m olekuláris pórusterű, 25—30% -os di nam ikus vízadszorpcióval jellem zett vázszilikátok, jav ítják a talaj vízháztartását. Még alacsony nedvességtartalm ú levegőből is fel veszik annak nedvességtartalm át, és csak vi szonylag m agas hőm éréskleten adják le azt. A talaj felső részében, zeolitban viszonylag dús réteget kialakítva, 30—40% -kal nagyobb a víztartalom , teh á t jobb vízellátás biztosí tott, m int a kezeletlen talajok esetében. Elő nyös hatást gyakorolnak a talaj szerkezetre, különösen a laza, könnyen kiszáradó, nagy pórusterű és ezért könnyen oxidálódó tala joknál fejtenek ki kötőképesség-növelő ha tást. A vázolt tulajdonságok alapján alkal m asak hom oktalajok javítására. A „lithofloren kom plex”-nek nevezett zeolitos készít m ény különböző anyagokkal — tőzeg, fu r fu ral korpa, hígtrágya — való keverékeinek e célra való alkalm asságát részletesen vizs gálják. — A term észetes zeolitokból készített, talaj javí tási célokat szolgáló term ékek, m esterséges talaj készítésére is — üvegházakban, fólia sátrakban való felhasználására — kiválóan alkalm asak. —- Egyes zeolittípusok m olekuláris pórusai N 2, NH j, CO2 ioncsoportokra adszobtívak, így előnyösen befolyásolják a talaj n itrogéntar talm át. Más zeolittípusokat a nyom elem ek szorpciója jellemzi, ezek a talajok nyom elem -tartalm ának m egtartásában játszanak szerepet. —■ Felhasználhatók a zeolitok a nagy állattartó telepek hígtrágyájának hasznosítására is. Is m eretes, hogy a nagyüzem i szakosított ipar szerű állattartási technológiák elterjedése, az almozás nélküli vízsugaras istállótisztítási mód, nagym ennyiségű folyékony halm azál lapotú hígtrágyát produkál (ez a m ennyiség 1979-ben 45 millió m 3 volt), m elynek keze lése, elhelyezése kom oly környezetvédelm i gondokat okoz. E m ellett a mezőgazdasági üzem igénye is az, hogy a hígtrágyák a ta lajba kerüljenek vissza és o tt a term esztett növények szám ára term észetes tápanyagfor rássá váljanak. A hígtrágya parazitológiailag és bakteriológiailag környezetszennyező anyag, ezért csak különleges elővigyázatos sággal és m eghatározott (korlátozott) időben lehet felhasználni. Folyam atosan képződik, s a talajb a való kihelyezéséig tárolni kell. A
35
tárolásra és a talajb a való visszajuttatásra a Debreceni A grártudom ányi Egyetem K ar cagi K utató Intézetében Kazó B. vezetésé vel, zeolitok felhasználásával dolgoztak ki eljárást [23]. M ódszerük alapelve a teljes anyag egy m űveletben történő besűrítése, részben hum uszhordozó anyagokkal (barna kőszén, lignit), részben term észetes adszorbens anyagokkal (zeolit). Dezaggregálás so rán a hígtrágya-oldószerrel olyan stabil hum usz-zeolit szuszpenziót nyertek, amely a talajba visszajuttatva, annak szerves és szer vetlen kolloidtartalm át jelentősen növeli. Ez a visszapótlás előnyösen változtatja meg a talaj szerkezetét, vízgazdálkodási tulajdon ságait, s ezáltal kedvezően befolyásolja an nak term ékenységét. A kísérlet során külön böző barnakőszén-, illetve lignitpor-keverékeket alkalm aztak. A zeolitm ennyiség a barnakőszén- vagy lignitanyag 30% -át tette ki. Az így keletkezett elegyben, a szerves anyag m ellett a zeolit és a hum insavak együttes hatása is érvényesült. A továbbiak ban szabadföldi kísérleteket végeztek és a kísérleti hom oktalajt 300— 600— 900— 1200— 1500— 2100 q/ha anyaggal javítva, 166— 209 —245—274— 317— 347%-os term ésered m ényt kaptak (a jav ítatlan talaj term ését 100% -nak véve). — Ha az állatok takarm ányába m egfelelő szá zalékos arányban zeolitos anyagokat kever nek, úgy a következő előnyös hatások ta pasztalhatók: lassítják a tápanyagok bél traktuson való áthaladását, így a tápanyag ból kevesebb ürül ki a szervezetből és ez által jobban hasznosul. Ioncsere révén is ka talizálják a tápanyagfelvételt, m ikroelem tar talm ukat pedig a bélbolyhoknak leadják. Szorbeálják az em észtésnél felszabaduló gá zokat, így az NH3 és a CO2 nem távozik el. A helyiségek könnyen tisztán tarthatók, nincs bűzös szaghatás. Az állatok tiszták, tollazatuk erős. — V alam ennyi zeolitnak nagy az affinitása a vízzel (és m ás poláros m olekulákkal) szem ben, ezért alkalm asak a víz, gázokból és fo lyadékokból való eltávolítására. Fontos fel használási területük teh á t a szárítás, pl. szá ríto tt gyüm ölcs- és term énytárolás, hűtőhá zak nedvességtartalm ának csökkentése, siló tartósítás (rothadás, penészesedési folyam a tok megakadályozása). — A zeolitbázisú adszorbensek mezőgazdasági eredetű szennyvizek tisztítására alkalmasak. — Az elm ondottakon kívül számos egyéb fel használhatósági lehetősége is ism ert, pl. m ű trágya-, m ikroelem trágya- és növényvédőszer-hordozóanyag. Olajpala. Leírását és mezőgazdasági haszno sítási lehetőségeit elsősorban Solti G. [57, 58, 59] m unkáiból ism erjük. Az olajpala sok szerves anyagot tartalm azó üledékes kőzet. Szervetlen alkotórésze vulkáni tu fa és tu fit törm eléke, m elynek egy részét a vulkán szórta az üledék gyűjtőbe, a többit a csapadékvíz m osta be oda. E szervetlen anyag a levegőben, illetőleg a víz ben élő baktérium ok hatására erőteljes bom lás
36
nak indult, m ajd a felszabaduló tápanyag h a tá sára töm egesen elszaporodtak az alacsonyrendű planktonszervezetek, főként az algák. Az alga vegetáció, életm űködésével az oxigénbőséget növelte, elhalásával a környezetet reduktívvá alakította. Az algák szervezetükbe építették azokat a m akro- és m ikroelem eket, am elyeknek létüket köszönhették. Az elpusztult algatetem ek az üledékgyűjtő aljzatára kerültek, és a kénhid rogénes, oxigénhiányos környezetben nem bom lottak el, így — szervetlen törm elékkel keve redve — szinte változatlanul tem etődtek be, diagenizálódtak, olajpalává, alginitté váltak. Az a körülm ény, hogy az olajpalában lévő algák testében a létükhöz szükséges m akro- és m ikro elem ek szerves kötésben, a m agasabbrendű nö vényzet szám ára könnyen felvehető form ában, m egkötődtek, alapját képezte annak az elgon dolásnak, hogy az olajpalák mezőgazdasági fel használási lehetőségeit m egvizsgáljuk. Az agrogeológiai vizsgálatok egyértelm űen igazolták, hogy mezőgazdasági felhasználásra el sősorban az egykori maar jellegű tufagyűrűben képződött olajpalák alkalmasak. Az olajpalának vulkáni tu fagyűrűben történő keletkezése a p u lai telep felfedezése (Jám bor Á.— Solti G. 1973.) [in 58] előtt ism eretlen volt az egész világon. Pedig ez a genetikai típus nem egyedi jelen ség, s a későbbiekben G ércén és Várkeszőn ha sonló olajpala-telepeket sikerült kim utatni, sőt Bence G. a Várkeszői gyűrűben olajpala-benton it kettős telepet fedezett fel (8). R endkívül széles körű talajtani, agrokém iai és technológiai vizsgálatok igazolták, hogy az olajpala a mezőgazdaság szám ára igen értékes anyag. Sok fontos m akro-, mező- és m ikroele m et tartalm az, az élő szervezetek szám ára káros kom ponensek nélkül. Mezőgazdasági alkalm a zási lehetőségei rendkívül széles körűek. Ezek közül az alábbiak em elhetők ki: H om oktalajok javítása: H um usztartalm a 10 — 30% -nyi, m ely érték azonos m ennyiségű is tállótrágyához képest 2,5—7,5-szeres szerves anyagtartalm at jelent. 30—50n/o-os, főleg m ontm orillonitból álló agyagásvány tartalm a alapján jav ítja a hom oktalajok szerkezetét, víz- és tá p anyaggazdálkodását. •— Tápanyagutánpótlás. Legjobb m inőségű ta lajainkkal azonos, vagy azt m eghaladó m ennyiségben tartalm azza a legfontosabb m akro- és m ikroelem eket (N, P, K, Ca, Mg, Fe, S, C, B, Mn, Zn, Cu, Mo, Co, Ni, V, Se, T i).
— Savanyú talajok javítása. 20—30%-os m észtartalm a alapján m elioratív m eszezésre al kalmas. — Földkeverékek. K ísérletek során különböző anyagokat (tőzeg, lápföld, homok, perlit, zeolit) és olajpalát tartalm azó talajkeveréke ket állítottak elő, am elynek felhasználásával üvegházi és szabadföldi — több egyetem , kutatóintézet, illetve mezőgazdasági üzem által végzett — kísérletek során, a legkülön bözőbb növénykultúrákból (zöldség, gyü mölcs, dísznövény, erdei fák stb.) észleltek jelentős többlethozam ot, illetve gyorsabb növekedést. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
— M ikroelemtrágyázás. N apjainkban egyre n a gyobb figyelm et fordítanak a talajban las san feltáródó anyagokra. E rre a célra m agas m ikroelem tartalm ú m űtrágyával ü v egfrittelőállítási kísérleteket folytattak, s az elő állított üveg, m int lassan oldódó anyag, m ű trágyaként alkalmazva, a káros m ennyiség alatt m aradva folyam atosan lá tja el m ikro elem m el a talajt. -— M űtrágyázás. Az olajpala m űtrágyaszórókkal k iju ttath ató a talajba. K ísérletek során, édes csillagfürt term elése m ellett, 2 to/ha olaj pala kijuttatása, 0,2 to/ha term elésnöveke dést eredm ényezett. — Hígtrágyakezelés. Adszorpciós tulajdonságai következtében bűznyelő hatású, teh át csök ken a trágyaszag. O lajpala h atására gyor sabbá vált a kom posztálódás is. — Szuszpenziós keverékek. O lajpalából sikerült perm etező szuszpenziót előállítani. Négy szeri perm etezés után, a kontrolihoz viszo ny ítv a jelentősen n ő tt a gyüm ölcs P-, Ca-, Mg-, Fe-, Mn-, Z n-tartalm a, jav u lt a beteg ségekkel szem beni ellenállóképesség és hűtő házi eltarthatóság. — Egyéb felhasználás. A felsoroltakon kívül a felhasználási terü let szinte beláthatatlan, és napról n a p ra bővül. Ilyen pl. azon n yárfatelepítések esete, ahol a talajvíz m élyen van. A csem eték ültetésekor azokat a talajvíz szintjének m élységéig kell telepíteni, itt azonban a hom oktalajokban m ár kevés a tápanyag. Ebben a m élységben indító (star ter) anyagként a lyukakat olajpala-szuszpenzióval iszapolták be. A csem eték pusztu lása itt a kontroll parcella 36,7% -ával szem ben csak 8,2%-os volt, em ellett nagyobb volt a törzsek m agassága és átm érője, s a telepítés várhatóan a szokásosnál 2—3 évvel előbb vágáséretté válik. K iterjed t k u ta tá sokkal vizsgálják a nagyüzem i fa- és szőlőtelepítések keretében való egyéb alkalm az hatóságát. A zeolitokhoz hasonlóan kiváló növényvédőszer-hordozók. Á llatetetési kísér letek során történő felhasználása jelenleg folyam atban van. Az olajpaláról 15 nagyobb ku tatási m inősítő jelentés készült, az elfogadott szabadalm ak szá m a 4. Rem élhetőleg mielőbb m egtörténik a hi vatalos nyersanyaggá m inősítés is. 2.2. Vizsgált nyersanyagok (a vizsgálatok nem lezártak). Dolomit. H azánk savanyú talajai közül m in t egy 30% -ot képviselnek a Ca—M g-ban igen szegény, alacsony szervesanyag- és agyagtartal m ú, erősen elsavanyodott hom oktalajok. E ta lajokon igen intenzív az ásványi anyagok csa padék által, az oldhatósági viszonyok sorrendjé ben történő kim osódása is. Alacsony agyagtar talm u k nem teszi lehetővé a M g-utánpótlást, ugyanakkor a fokozatosan növekvő növényi pi’oduktum is m ind több. ásványos anyagot von ki a talajból. A hidrogéntúlsúly következtében a még meglevő csekély M g-készlet felvétele is korlátozott, nagyadagú meszezés esetén pedig a F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
Ca—Mg ionantagonizm us következtében, a kal cium ionok túlsúlya m iatt csökken a növény m agnézium -felvétele. A m agnézium hiányos sa vanyú talajoknak — az ipari m ellékterm ékeken kívül — igen hatásos javítóanyaga a dolomit őrlem ény. Savanyú talajoknál a dolomit oldha tósága kedvező. M inél savanyúbb a talaj, a do lom it annál alkalm asabb m agnézium -utánpót lásra, am ellett a kőzet m észtartalm a alapján m aga a dolom it is tom pítja a savanyúságot. Cél szerű teh á t olyn talajoknál, ahol a m agnézium hiány is fennáll, nem csak meszezéssel végezni a talajjavítást, hanem javítóanyagként dolomi tot, vagy dolomitos keveréket használni [20]. A felhasználásra vonatkozóan a Központi Földtani H ivatal megbízásából a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet végzett a „Dolomitbázisú ta lajjavító anyaogk kutatása” tém a keretében [9] vizsgálatokat. Az alkalm azás kém iai része ki dolgozott, a m ódszer életképességét és gazdasá gosságát szabadföldi kísérletekkel szükséges igazolni. Ja v ítá sra alkalm as nyersanyag Pilisvörösváron rendelkezésre áll, a kísérletek ez zel folynak. Jelenleg nincs igény, teh át értéke sítés sem. A pilisvörösvári dolomit adatai a kö vetkezők (OÉÁV szerint): a) Földtani h elyzet: nagy tisztaságú triász kori n óri-raeti em eletbe tartozó dolomit. Az elő fordulás részletesen m egkutatott. b) M űvelés: külszíni fejtés. c) É rtékesítési feltétel MgO min. 18%, R 2O m ax. 0,2%, Fe^Cb m ax. 0,1%. Szemcsenagyság 0— 1 m m közötti, 1 mm fe lett m ax. 5% lehet. Felhasználására szab vány még nem készült, jelentősebb mezőgazdasági felhasználása — bár még nem in dult m eg — a közeli jövőben várható. Dolomitiszap. Ha a karbonátiszapok dolom it tartalm a a kalcittartalom rovására feldúsul, úgy azt dolom itiszapnak nevezzük. Ilyen pl. a Hegy kő határából ism ert képződm ény [72], am elyben a 0—32%-os kalcittartalom m ellett, a dolomittartalom 12— 77% -ra dúsul fel. A hegykői dolo m itiszapról az a vélem ény alakult ki, hogy m a gas m agnézium tartalm a m iatt talajjavításra al kalm atlan. Még további vizsgálatok szüksége sek, keverék form ájában, vagy technológiai elő készítés u tán i használhatóságra vonatkozóan, de — inhom ogén összetétele következtében — sze lektív jövesztés is szám ításba jöhet. A karbo nátiszapok e célra történő felm érése, részletes vizsgálata és a vonatkozó szabvány elkészítése, a közeljövő egyik kutatási feladata lehet. Bentonit. Nagy m ontm orillonit tartalm ú agyagos kőzet. Erősen duzzadóképes, tixotróp, nagy adszorpciós képességű. Utóbbi, részben nagy felületéből, részben a m ontm orillonit rács elektrom os felépítéséből adódik. Előnyösen be folyásolja a hom oktalajok szerkezetét és vízgazdálkodását. Adszorpciós és ioncserélő képes sége a tápanyaggazdálkodás szem pontjából elő nyös. Előfordulási helye Istenm ezeje. Felhasz nálását Egerszegi S. az általa kidolgozott ho m oktalaj-javítási eljárás során javasolta, a mód szer azonban költségessége m iatt nem terjed t el.
37
A vonatkozó szakirodalom szerint [64], az ásvá nyi kolloidok önm agukban nem alkalm asak ho m oktalaj javítására, de szerves kolloidokkal ke verve hatásuk kedvező. Az agyagféleségek kö zül erre a célra elsősorban m ontm orillonit tí pusú agyagásványok az alkalm asak. Ezeket a javítóanyagokat tőzeggel, vagy lápfölddel cél szerű keverni, úgy, hogy utóbbiak m ennyisége 70% -nál ne legyen kevesebb. A kertészeti cé lokra kikísérletezett földkeverékek egyik faj tá ja is tőzeg—bentonit összetételű. H um insavak. Nagy m olekulájú N -tartalm ú oxisavak. Kolloid m éretűek, jelentős aktív bel ső és külső felülettel rendelkeznek, ezért m ind duzzadásra, m int ionadszorpcióra hajlam osak. Ennek következtében a talaj szerkezetét, vízgazdálkodását eredm ényesen jav íth atják . A hum insav a szénülés folyam án a szem ek hum inanyagából keletkezik, a barnakőszenekből gyen ge lúgos vízzel kioldható h u m insav-extraktum okat lehet előállítani. H azánkban ilyen irányú vizsgálatokat többek között a Borsodi Szénbá nyáknál [40] és T atabányán [in 40] folytatták. A borsodi barnakőszénből — nedvességm entes anyagra vonatkoztatva — 82% -ot elérő hum insavtartalm ú anyagot állítottak elő. A hum insav irá n t agrároldalról — gazdasági okok m iatt — jelenleg nem tanúsítanak érdeklődést. A B ányá szati K utató Intézet a Központi Földtani H iva tal megbízásából vizsgálta az alacsony értékű, agyagos-palás barnakőszenek dúsítási lehetősé gét. A mezőgazdasági felhasználás alapja [5, 6] az agyagásványok és a szervesrész hum in-íextalm ának tala jb a vitele. Ezen tulajdonságok alapján, az előállított dezaggregátum , homok talajok jav ítására alkalm as lehet. A vizsgálatok szerint a dezaggregátum ok — m egfelelő adag ban — elősegítik a csíranövények fejlődését, m érgező anyagokat nem tartalm aznak. Erőm űvi pernye. Nem tekinthető kifejezetten földtani nyersanyagnak. A földtani ered etű anya gok közé azon az alapon sorolható, hogy kőszénből szárm azik, és anyagát részben az eredeti föld tan i képződm ény összetétele szabja meg. Az erőm űvi pernye talajjav ításra való alkalm assá gának vizsgálatával a K árpáti J. vezetésével 1978-ban készített O M FB -tanulm ány [25] rész letesen foglalkozik. A pernyék általában felfú vódott, belül üreges, rendszerint üveges álla potban vannak. Ja v ítjá k a talaj szerkezetét, de fizika i hatásuk m ellett kém iai szerepük is je lentős. Az eddigi felfogás szerint elsősorban a szikes talajok jav ítására használhatók, de al kalm asak a savanyú és hom oktalajok jav ítá sára is. A kém iai-fizikai folyam atok tisztázá sára és a gazdaságosság m egítélésére szabad földi kísérleteket végeztek. Az erőm űvek zagy terein jelenleg 51 millió tonna pernye halm o zódott fel, eltüntetésük környezetvédelm i szem pontból is előnyös lenne. M eddőhányók anyaga. A bányam űvelés során felszínre hozott m eddőkőzetek hány ói jelentős terü letek et vesznek igénybe, környezetvédelm i szem pontból károsak, a tá ja t elcsúfítják. Sok olyan anyagot tartalm aznak, am ely közvetlenül, vagy megfelelő előkészítés u tán a mezőgazda
38
ság részére hasznos lehet. M eddőhányó katasz teri adatok a mezőgazdasági üzemek, m eliorá ciós m unkáihoz jelentős segítséget n y ú jth atn ak . 2.3. Kis m értékben, vagy egyáltalán n em vizs gált nyersanyagok. K álitufák. A kálitufák 7— 9% kálium ot ta r talm aznak, jórészt devitrifikált üveg form ájá ban. A kálium a növényterm esztésben az egyik legfontosabb m akroelem . Szulfátos é i kloridos alakban olyan m űtrágyák alapanyaga, am elye k et külföldről szerzünk be. Ism ertebb előfor dulásaik: a Tokaji hegységben Szerencstől nyu gatra, a M átrában M átrakeresztes községtől DNY-ra. Utóbbi helyen a tu fa hidroterm álisán bontott form ában, m integy 2 km 2 terü leten kálitrach ittal együtt fordul elő, részben a felszí nen, részben felszínközeiben. Az összlet vastag sága 30—35 m éter, КЮ-tartalm a 6,9—9,5%. Kálitrachit. Régóta javasolják talajjavításra. Elsősorban kálium -, illetve valam ely m ikro elem tartalm a alapján vehető e célra szám ításba. H átránya, hogy kem ény, nehezen őrölhető kő zet. K álium tartalm a uralkodóan szanidinben és adulárban fordul elő, s nehezen táródik fel. A Tokaji-hegységben a K ánya-hegyen, valam int M átrakeresztes m ellett található, utóbbi helyen kálitufával együtt. Tokaji-hegységbeni előfor dulása igen nehezen közelíthető meg, ez a gaz daságosságot a kedvezőtlen őrlési költségek m el lett tovább rontja. Fonolit. Előfordulási helye a M ecsekben H osszúhetény és Szászvár. K álium tartalm a — ism ereteink szerint — a 10%-os értékig feldú sulhat. A nyagát a BKI 1978-ban ipari felhasz nálás céljára vizsgálta. Esetleges m ezőgazdasági hasznosíthatósága felvetés, am elyet szükséges lenne laboratórium i, illetve technológiai vizsgá latokkal alátám asztani. A felhasználás szem pontjából ism ert káros tulajdonsága, hogy igen kem ény, őrlése jelentős energiabefektetést igé nyel. Foszforit. Noszky J. és Nem esné V arga S. vizsgálatai alapján [41] ism eretes, hogy az É-i Bakony felépítésében résztvevő felső albai, glaukonitos m árga- és m észkőösszletben, legtöbb ször zöld glaukonitszem csékkel telehintett, ökölfejnagyságú gum ókra széttagolódó, ősm aradvá nyokban igen gázdag, főleg cephalopódákból és tengeri sünökből álló 40—50 cm vastag pad ta lálható, ahol az ősm aradványok tulajdonképpen foszforit gum óknak felelnek meg. A gumók kö tőanyagrésze az atm oszferilliák hatására fel lazul, így az ősm aradványok a m állott kőzet anyagból könnyen kirostálhatok. A nyersanyag keletkezésének és feldúsulásának törvényszerűségeit szerzők a következők ben adták m eg [41]: az egykori lagunaszerű ten germ edencében, a víz időnkénti pangása alkal m ával keletkezett m érgező anyagok az egykori állattársulásban elkorcsosodást és hirtelen nagy töm egben való elhalást okoztak. A széteső állati hullák bom lása során a vízben nagyobb m enynyiségű foszforvegyület szabadult fel, am elyet a keletkező am m ónia és egyéb bom lásterm ékek F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
egyrészt m egkötöttek, m ásrészt m int katalizá torok elősegítették az ásványok keletkezését. A feldúsulás a héjak belsejében történt, anélkül, hogy azok anyaga lényegesen m egváltozott vol na. A foszforakkum uláció a különböző állatféle ségekben — élettani felépítésüknek m egfelelően — különböző m értékű volt, s ez a körülm ény a későbbi k u tatá st az ősm aradványféleségek do m inanciájának ism eretében — elősegítheti (a gastropódákban az apatit 30—40%-os, a kalcit 55—65% -os a lam ellibranchiátákban az apatit 18—23%-os, a kalcit 65— 75% -os értéket m u tatott). Szerzők szerint legalább 43 km 2-nyi terü let tekinthető perspektivikusnak. Szám ítá saik alapján 3—4 millió m3, 12— 18% -nyi P2O5tartalm ú nyersanyagot lehetne a mezőgazdaság részére biztosítani. Az átlagm inták 16—21% apatitot, 70—80% kalcitot és 3% kvarcot ta r talm aznak. Ezek a foszforitos rétegek m ű trá gyaiparunk szám ára perspektivikus anyagok, de a m agas kalcittartalom alapján a savanyú tala jok javítása szem pontjából is szám ításba jö hetnek. Perlit. Gömbös-gyöngyös szerkezetű, savanyú vulkáni üveg. R endkívül sokféle hasznosítása ism ert. Jó hordozó- és szűrőanyag, ezen tu la j donságai a mezőgazdaságban is hasznosíthatók. Földkeverékekben való felhasználási lehető ségeire vonatkozóan Somos A. akadém ikus vég zett eredm ényes kísérleteket. H asználata az olaj pala-vizsgálatok során is felm erült, a kísér letek során előállított egyik végterm ékben, ada lékanyagként perlit is szerepel. Van olyan vé lem ény is [77], hogy a szikes, illetve szikesedő terü letek en a borhiány és bórfelvétel problem a tik á já t p erlit felhasználásával m eg lehetne ol dani. Iliit. N övények kálium felvétele szem pontjá ból legelőnyösebb agyagásvány, de em ellett —■ összetételénél fogva — hom oktalajok szerkeze tének, vízgazdálkodásának m egjavítására is al kalm as lehet. A füzérradványi illitbánya te rm elvényeiből a hányóra kerülő meddő anyag ból, technológiai vizsgálatokat kellene végezni, a. közvetlen, illetve adalékanyag form ájában történő felhasználhatóság tisztázása érdekében. A vasas szennyezésű barnás színű illit v astar talm a 2—3,5%, КзО-ta rta lm a 3— 6%'. Alkalm az hatóságának költsége jelentős m értékben a szál lítás árának függvénye. Dolomitos sziderit. A Központi Bányászati Fejlesztési Intézetben a Központi Földtani H i vatal m egbízásából eljárást dolgoztak ki a ru d abányai dolomitos szideritek feltárására. Így, nagy vas-, m agnézium - és m angán-tartalm ú ol datot nyertek. A fen ti ionok a növények szá m ára sok esetben m ező- és m ikroelem -m űtrá gyaként szerepelhetnek, ugyanis a vas, a m ag nézium és a m angán, a növények szám ára fel tétlen ü l szükségesek. Különösen az álló k u ltú rá k esetében m utatkozik vas-, m agnézium - és m angánhiány, de a m egfelelő vas-, m agnézium és m angánellátottság a szőlő- és gyüm ölcsültet vényeken kívül, a cukorrépa fejlődéséhez is szükséges. H iányuk m ind gyakrabban m erül fel olyan esetekben, am ikor a m ezőgazdaság fejlő F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
désével együtt járó nagyobb N, P, К m űtrágya adagok következtében a növények igénye egyéb elem ekből is nagym értékben megnő. Talajaink egy része jól ellátott vasban, m agnézium ban és m angánban. Ilyen talajok például a réti talajok és legtöbb esetben az öntéstalajok. Egyes ta lajtípusokban azonban tapasztalható a vas-, m agnézium - és m angánelem ek viszonylagos hiá nya. Ilyen talajok például a hom oktalajok, és néhány esetben savanyú talajaink, vagy a sa vanyú A szintű talajaink egy része.. Ezért indo kolt a fenti oldatnak felhasználására vonatkozó eljárás kidolgozása és gyakorlati kísérletekkel való alátám asztása. Előfordulás: R udabányaihegység. M ikroelem ek. A növekvő term ésátlagok el érése egyre inkább csak akkor lehetséges, ha a növények által felvehető m ikrotápanyagokat az optim ális szinten tartju k . A földtani képződm é nyek e rre a célra való felhasználhatósága ren d kívül összetett kérdés, m elyet részletesen vizs gált V arga I.-né [68, 69]. M unkáiban ism erteti a földtani anyagok választékát, felhívja a fi gyelm et a lehetőségekre, és az alkalm azást gátló körülm ényekre. Az azóta eltelt évtizedben — elsősorban a zeolit- és olajpala-kutatások ered m ényeire alapozva — a lehetőségek köre jelen tősen bővült. Zöld u ta t elsősorban azok az el járások kapnak, ahol lehetőség van valam ilyen perm etezhető, szuszpenziós készítm ény előállí tására. A talajjavításra alkalmas földtani nyersanyagok m egkutatásának sürgőssége és időbeli sorolása. A z ism ertetett nyersanyagok gyakorlati al kalmazhatósága fizikai, kém iai, ásványtani sajá tosságaik, a technológiai színvonal és a m inden kori gazdaságosság függvénye. Elképzelhető te hát, hogy egy részüknél a laboratórium i vizsgá latok a célra való alkalm atlanságot m u ta tjá k ki, és lehetséges az is, hogy bár talajjav ításra al kalm asak, de felhasználásuk m a m ég nem gaz daságos. Számolni kell azzal is, hogy vannak talajjav ításra alkalm as ipari m ellékterm ékek is. Ezek a szintetikusan előállított anyagokkal, va lam int a földtani nyersanyagokkal együtt, olyan választékot képeznek, amelyből m indig a leg előnyösebbet választják ki. Az ipari m ellékter m ékek m ellett szól az a körülm ény, hogy azok valam ilyen gyártási technológia során keletkez nek, s eltüntetésükről m indenképpen gondos kodni kell. M inden nyersanyag talajjav ításra történő al kalm asságát, a m ezőgazdaságban „szabadföldi kísérletek” során vizsgálják. Ez az agrárszak em berek feladata. A m i tevékenységünk első sorban az anyagok m egism ertetése, településük törvényszerűségeinek, valam int a m inőségi és készletadatok m eghatározására szorítkozik, de részt vehetünk a hasznosítás m enedzselésében is, am int azt a zeolit és az olajpala esetében tettük. M unkánk során nem csak a jelenleg használt nyersanyagokat, hanem m indazokat prognoszti-
39
zálnurik kell, am elyek a későbbiek során ilyen célra számításba jöhetnek. Reméljük, hogy a term észetes talajjavító nyersanyagok felhasználása a közeli jövőben fellendül. A nnak érdekében, hogy az általunk m egkutatott és jelenleg vizsgált nyersanyagok ból m inél többfélét, m inél nagyobb m ennyiség ben hasznosítsanak, kutatási eredm ényeinket széles körben ism ertetnünk kell. E célt szolgálja a talajjavító nyersanyagokat prognosztizáló 1985. évre elkészülő térképsorozat is. Prognózism unkáink során a meglévő adato k at dolgozzuk fel. A nyersanyagok pontosabb m egism eréséhez azonban további agrogeológiai kutatásokra van szükség. Ennek egyszerre tö r ténő elvégzéséhez sem elegendő pénz, sem ele gendő kapacitás nem áll rendelkezésre, ezért a m unkákat a sürgősség szerint sorolnunk kell. Term őföldeinken jelenleg rendkívül nagym ér tékű a talajsavanyodás. A savanyú talajok te rülete jelenleg 2,3 millió ha, m ely érték — am ennyiben nem növeljük savanyú talajaink m egjavításának ütem ét •— a jövőben szinten m arad, vagy m ég növekedni is fog. Ezért e té ren a talaj javítási tevékenység növelése kívá natos, s a m ostani 40 000 ha/évi m ennyiséggel szemben 100 000 ha,év terü let javítását terv e zik. Ehhez viszont m ár nem elégségesek a kü lönböző ipari m ellékterm ékek, s h a a terv m eg valósul, úgy a savanyú talajok javítására alkal mas földtani nyersanyagok irán t jelentős igénynövekedés várható. Éppen ezért ezeknek az anya goknak m egkutatása és szám bavétele igen sür gős feladat (lápi mésziszap, kem ény és puha, magas CaCCb-tartalmú m észkőváltozatok, dolo mit). Szikes talajaink m egjavításához nagym ennyi ségű gipsz-anhidrit javítóanyagra lenne szük ség, a jelenlegi árak azonban felhasználásukat gazdaságtalanná teszik. H elyben történő alkal mazásra, vagy a szikes foltok eltüntetésére használják jelenleg is a „digóföldet”. A célnak megfelelő löszképződmények feltárása Békés, Szolnok, Csongrád és H ajdú m egyékben indo kolt. A hom oktalajok javítása az utóbbi időben visszaszorult, de a VII. ötéves tervben a tala j javítási m unkának e területen is fellendülése várható. Javításukra alkalm asak a tőzeg-, láp föld, továbbá szervesanyag-tartalm ú finom kőzetlisztes képződm ények (Prettenhoffer-m ódszer). Meszes hom oktalajokon lignitpor is al kalm azható, e rre vonatkozóan a kísérletek az 1982. évben ism ét megkezdődtek. A mezőgazdaság szám ára szükség lenne a kü lönböző m eddőhányók és salakhányók anyagá nak felm érésére is. E célra jól hasznosíthatók a földtani kutatások keretében elkészített m eddő hányó kataszteradatai. IRODALOM [1] A n ta l J.: Alj trágyázás és zöld aljtrágyázási kísér letek a D una-T isza közén. MTA A grártudom ányi O sztály Közi. 9. 391—399. 1956. [2] A ta la jja v ítá s helyzete M agyarországon. MÉM N övényvédelm i és A grokém iai K özpont k ia d v á nya. B udapest. 1982.
40
[3] Ballenegger R.—di G léria J. et. al: T alaj- és trágyavizsgálati m ódszerek. M ezőgazdasági K iadó, B udapest. 1962. [4] Balogh I.: Az optim ális arán y ú Ca-, M g-visszapótlás h atása a nyírségi hom oktalajok term ék en y ségére. K iadvány a MAE T alajta n i T ársaság 1980. évi V ándorgyűléséről, 225—228. 1981. [5] Barna J.: Szerves agyagásványok a m ag y ar kő szenekben. F ö ld tan i K u tatás X V II. 1—2. 55—63. 1974. [6] Barna J.: Szerves agyagásványok a hazai kő szenekben. II. F ö ld tan i K u tatás X X I. 1—2. 55—64. 1978. [7] B án M.: A ta la jja v ítá s m ódszerei és ered m én y ei M ezőgazdasági K iadó. B udapest, 1967. [8] B encze G.— Jám bor Á .—P artényi Z.: A V árkesző és M alom sok környéki alg in it (olajpala) és benton itk u tatá so k eredm ényei. M ÁFI Évi jelentése. 1977. 257—267. [9] Bognár T.— Soóki Tóth G.— R ákász I.: D olom it bázisú ta la jja v ító anyagok k u tatása. K B F I-jelen tés. B udapest, 1981. [10] Darab K .—R édly L -n é: K alciu m tartalm ú ja v ító - ' anyagok oldódása és ta la jja v ító h atása. K iadvány a MAE T alajtan i T ársaság 1980. évi V ándorgyű léséről. 169—176. 1981. [11] D öm södi J.: L ápi ered etű szerv esan y ag -tartalék ain k m ezőgazdasági hasznosítása. M ezőgazdasági Kiadó. B udapest, 1977. [12] D öm södi J.: A tőzeges ta lajré teg átala k u lá sán a k és a tőzegkészlet csökkenésének vizsgálata a H an ságban. A grokém ia és T alajtan . 1—2. 49—64. 1978. [13] D öm södi J.: A lápképződés, lápm egsem m isülés és a talajképződés kölcsönhatásai. A grokém ia és T alajtan . 3—4. 511—526. 1979. [14] D ömsödi J.—H orváth Zs.—Sajgó Zs.: A hazai tő zegek intenzív és ú j felhasználási lehetőségeinek vizsgálata. FTI. V. részjelentés. 1—45. B udapest. 1980. [15] Egerszegi S.: H om okterületeink term őképességé nek ja v ítá sa aljtrágjm zással. A grokém ia és T a la j tan. 2. 97—108. 1956. [16] Eger szegi S.: A laza hom oktalaj m ély te rm ő réte gének k ia lak ítása és ta rtó s m egjavítása. MTA A g rártu d o m án y i O sztály Közi. 13. 83—111. 1957. [17] E ngelhardt W .: N euere E rgenbnisse d er to n m in eralien Forschung. Geol. Rdsch. 51. 2. 457—496. [18] F ekete Z.—H argitai L.— Zsoldos L.: T alajta n és A grokém ia. M ezőgazdasági K iadó. B udapest. 1967. [19] G yőri D.: A környezetvédelem ta la jta n i v onatko zásai. BME Továbbképző In tézet K iadványa. B u dapest. 1975. [20] Hargitai Z.—V itális Gy.: A dolom it m ezőgazdasági hasznosítása. É pítőanyag 33. 5. 180—183. 1981. ]21[ Jacob A .: M agnesia der fü n fte P fla n ze n h au p t n äh rsto ff. F erd in an d E nke V erlag S tu ttg art. 1955. [22] Jám bor Ä .—Solti G.: A m agyarországi o lajp ala k u tatáso k eredm ényei. F ö ld tan i K u tatás. X X III. 4. 5—8. 1980. [23] Kazó B.: H om oktalajok m elio ratív ja v ítá sa h íg trágya, barnaszén, zeolit dezaggregátum okkal. K iad v án y a MAE T alajtan i T ársaság 1980. évi V ándorgyűléséről. 199—201. 1981. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1981. é v ) , 1. s z á m
[24] K állai A .— Z entay T.: A fö ld tan i szolgálatok m u n k á ja az alföldi ta la jja v ítá si m u n k á k előtervezésénél. F öldtani K utatás. XVI. 3. 33—42. 1973. [25] K á rpáti J. és m ások: Az erőm űvi p ernye és salak m ezőgazdasági hasznosítása. O M B F-tanulm ány. B udapest. 1978. [26] K öhler M.: A m eszes altalaj te rítés m ódszerének fejlődése és a kivitelezés újab b lehetőségei. MTA D ebreceni A kadém iai B izottságának K iadványa.. 9—18. D ebrecen, 1982. [27] K u ti L. et. al.: Az A lföld földtani atlasza. K ecs kem ét. M ÁFI K iadvány. 1979. [28] Láng L: Alj trágyázott őszi gabonák zöld — levél felü letek és összlevél — festékének vizsgálata. A grokém ia és T a la jta n 6. 69—78. 1957. [29] Láng I.—G áti F.: A réteges h o m okjavítás h atása a ku korica ásványi táplálkozására. MTA A g rár tud. Oszt. Közi. 14. 369—382. 1958. [30] Láng L: A réteges hom okjavítás h a tá sa a hom oki bab term éshozam ára és tápanyagfelvételére. Ag ro k ém ia és T alajtan . 10. 389—404. 1961. [31] Láng I.: Az agroökológiai potenciál országos fel m éréséről. M agyar T udom ány. 7. 518—536. 1980. [32] Láng I.: Beszám oló az agroökológiai potenciál országos felm érésének eredm ényéről. A grártu d o m án yi K özlem ények. 40. 1. 29—51. 1981. [33] Láng I.— Csete Z.— Hornos Zs.: A m agyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfor dulón. M ezőgazdasági Kiadó. B udapest. 1983. [34] M agyar N épköztársaság Országos Szabvány 9693/77. T alajja v ító anyagok. [35] M átyás E.: A term észetes zeolitok és ze o littarta lm ú kőzetek általános föld tan i — te lep tan i jellem zése, különös te k in te tte l azok g yakorlati alk alm a zás szem pontjából fontos tulajd o n ság aira. K iad v án y F elhasználási szim pózium ról. 5—65. 1979. [36] M olnár B. H iperszalin tavi dolom itképződés a D una—Tisza közén. F öldtani K özlöny 1. 110. 45—64. 1980. [37] N áray-Szabó 1.—P éter T-né.: A gyagok és talajo k ásványi elegyrészeinek m ennyiségi m eghatározása d iffrak to m éterrel. F öldtani Közlöny. 94. 4. 444— 451. [38] N em ecz E.: A gyagásványok. A kadém iai K iadó. B udapest. 1973. [39] N em ecz E.— E lek S.—V arjú Gy.: H azai term észe tes nyersanyagokra alapozható zeolitelőállítás. F ö ldtani K utatás. X V II. 1—2. 64—69. 1974. [40] N em es Á.: Borsodi szenek és m ellékkőzeteik felh aszn álásán ak n éh án y lehetősége. K ézirat. M is kolc. 1970. [41] N o szky J.— N em esné Varga S.: Foszforfeldúsulás az É -i Bakony középső k ré ta rétegsorában. M ÁFI Évi Jelen tés 77—83. 1963. [42] Papp J.—M átyás E.: Űj ásványi nyersanyagaink a zeolitok. B ányászati és K ohászati L apok. B á nyászat. 112. 5. 335—348. 1979. [43] Pécsi M.: A datok a fia ta l kéregm ozgások szere p ére és m é rték ére a D una völgyében. Tud. G yűjt. 4. sz. Pécs. 9. 1956. [44] Pécsi M.: A m agyarországi D una-völgy k ia lak u lása és a felszín. F öldrajzi M onográfiák III. A ka dém iai K iadó Bp. 342. 1965/a. [45] Pécsi M.: A negyedkori tektonikus mozgások m érték e a D una-völgy m agyarországi szakaszán. G eofizikai K özlem ények. 73—78. 1959/b. [46] Pécsi M.: A du n ai A lföld. — A kadém iai Kiadó. Bp. 1967. [47] Pécsi M.: G eom orphological Regions of H ungary. A kadém iai Kiadó. B udapest. 1970. [48] Pécsi M.: A tiszai A lföld. A kadém iai K iadó. B u dapest. 1969. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (1984. é v ) , 1. s z á m
[49] Pécsi M.— Z en ta y T.— Gerei L.: E ngineering Geology an d th e F ertility of th e sand soils of th e S o u th ern D anube—Tisza—In terfluve. Q u arte rn a ry Studies in H ungary. INQUA H u n g arian N ational Com m itee. 255—269. B udapest. 1982. [50] P retten h o ffer L: T em atik a és m etodika hom ok ta lajo k és helyben fellelhető jav ító an y ag aik agrogeológiai fe ltá rá sá n a k kivitelezéséhez. K ézirat. Szeged, 1973. [51] P retten h o ffer I.: F utóhom oktalajok ja v ítá sa hely b en k iterm elh ető anyagokkal. A M agyar T udom á nyos A kadém ia Szegedi A kadém iai Bizottság ál tal k iírt p ály áz atra b en y ú jto tt pályam unka. Sze ged, 1979. [52] R ónai A . et. al.: M agyarázó M agyarország 200 000-es fö ld tan i térképsorozatához L —34—V III. K ecskem ét. M ÁFI K iad v án y B udapest. 1967. [53] R ónai A . et. al.: M agyarázó M agyarország 200 000-es fö ld tan i térképsorozatához. L—34—X IV ; K iskunhalas. M ÁFI K iadvány. B udapest. 1971. [54] R ónai A . et. al.: M agyarázó M agyarország 200 000-es térképsorozatához L—34—X V I; Szeged. M ÁFI K iadvány. B udapest. 1974. [55] Sigm ond E.: Á ltalános T alajtan . B udapest, 1934. [56] So lti G.: A hazai o lajp alák m ezőgazdasági hasz nosítási lehetőségei. K ézirat. B udapest, 1982. [57] Solti G.: O lajp ala a növényterm esztésben. Több m illió éves m űtrágya. É let és T udom ány. 1982. I. 13—14. [58] So lti G.: Az o lajp ala agrogeológiai jelentősége K ézirat. B udapest. 1982. [59] Solti G.: Üj szerves trág y a az olajpala. K ertészet és szőlészet. 32—5. 1983. [60] S tefa n o vits P.: M agyarország talajai. A kadém iai K iadó. B udapest 1963. [61] S te fa n o vits P.: T alajvédelem , K örnyezetvédelem . M ezőgazdasági K iadó. 1977. [62] S te fa n o vits P.—V arjú M .—Bodor Р.-né: K orszerű kukoricaterm esztés, korszerű vizsgálati módszer. K ézirat. K észült az MTA K özponti K ém iai K utató In tézet R öntgendiffrakciós osztályán. B udapest. 1978. [63] S tefa n o vits P.: T alajtan . M ezőgazdasági Kiadó. B udapest. 1981. [64] Szabó J., et. al.: A m elioráció kézikönyve. Mezőgazdasági K iadó. B udapest. 1977. [65] Szabolcs I. e t al.: A genetikus üzem i ta la jté rk é pezés m ódszerkönyve. OMMI K iadvány. B uda pest. 1966. [66] Szabolcs L: A ta laj, m in t term észeti erőforrás. K ézirat. B udapest. 1977. [67] Szabolcs L: A talajm elio ráció szerepe a term é kenység növelésében és fen n tartásáb an . K iadvány a MAE T alajta n i T ársaság 1980. évi V ándorgyű léséről. [68] Varga I.-né: A M agyarországon előforduló és a m ezőgazdaság szem pontjából értékes nyom elem e k e t tartalm azó kőzetek, v alam in t ip a ri h ulladékok vizsgálata és értékelése nyom elem -m űtrágyák előállítása céljából. BKI. K u tatási Jelentés. B u dapest. 1971. [69] Varga I.-né: N yom elem -m űtrágyák elő állítására alkalm as kőzetek k u tatása. F ö ld tan i K utatás. X V II. 1—2. 6—12. 1974. [70] V árallyay G y.—Szűcs L.: M agyarország új 1 : 100 000 m ére tará n y ú ta lajtérk ép e és alk alm a zási lehetőségei. A grokém ia és T alajtan . 3—4. 267—288. 1978. [71] V árallyay Gy. et al.: M agyarország term űhelyi ad o ttság ait m eghatározó ta la jta n i tényezők 1 :100 000 m ére tará n y ú térk ép e I—II. A grokém ia és T alajtan . 28. 3—4. 363—384. 1979. 29. 1—2. 35—76. 1980.
41
[72] V itális G y.— D öm södi J.: A hegykői festékföld lelőhely egyszerűsített fö ld tan i k u ta tási (összefog laló) jelentése. B udapest, 1978. [73] V itális Gy.— H egyiné P akó J.: A M agyar-közép hegység triász d olom itjainak genetikai típusai. B ányászati és K ohászati L apok — B ányászat. 113. 12—813—818 1980. [74] Z en ta y T.: M ikroelem ek agrogeológiai szerepe. K ézirat. Szeged. 1977. [75] Z en ta y T.: A gyagásványok és ta la jta n i szerepük. K ézirat. Szeged. 1978. [76] Z en tay T.: T alajta n , A grokém ia és a F öldtani tu dom ányágak kölcsönhatása az agrogeológiában. M TA Szegedi A kadém iai B izottságához b en y ú j to tt pályam unka. Szeged, 1978.
[77] Z en ta y T.: A D una b al p a rtjá tó l a K -i o rszág h a tárig terjed ő alföldi te rü le te k VI. ötéves terv i agrogeológiai k u ta tási pro g ram terv ezete. K ézirat. Szeged. 1980. [78] Z en ta y T.: A D una—Tisza köze déli része hom ok ta la ja i tápanyaghordozó ásv án y ain ak vizsgálata. K u tatási program . Szeged. 1980. [79] Z en ta y T.: A D una—Tisza köze déli része hom okta la ji tápanyaghordozó ásv án y ain ak vizsgálata. K u tatási jelentés. Szeged. 1982. [80] Z en ta y T.: Az agrogeológia szerepe a ta la jja v ító anyagok k u tatásáb an . MTA. D ebreceni A kadém iai B izottságának K iadványa. 33—40. D ebrecen, 1982.
Pályázati íelhívás A Veszprém i Szénbányák Igazgatósága (Veszp rém , Budapest u. 2.) pályázatot h ird et hatás körzetén belül, szénkülfejtésre alkalm as terü le tek k utatási javaslata tárgyában. A pályadíjak összege 50 000 Ft. Ezen belül: I. díj 25 000,— Ft II. díj 15 000,— Ft III. díj 10 000,— F t Általános feltételek: a) A pályázatra egyéni, vagy szerzőtársakkal írt, m egfelelő térképi anyaggal dokum entált tanulm ányokkal lehet pályázni. Egy pályázó több pályam unkát is b enyújthat. b) A pályázatot kiírónak jogában áll a díjazott és díjazatlan tanulm ányokat felhasználni. N yom tatásban történő közlés esetén a szer zői díj a pályázót külön is m egilleti. c) P ályázatot a vállalati igazgatóság szakem be reiből álló bizottság bírálja el. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. d) A pályam unkák terjedelm e m ax. 20 gépelt oldal (az ábrák, földtani szelvények, térk é pek és irodalom jegyzék nélkül). f) A pályázat beküldési határideje: 1984. jún. 30. Cím: Veszprém i Szénbányák Bányaföld tan i önálló Osztály Veszprém, B udapest u. 2. g) A pályázat eredm ényét a pályázókkal szept. 1-ig írásos form ában közöljük. A pályázat kiírója fe n n ta rtja m agának a jo got, hogy a pályadíjakat m egosztva vagy egészben adja ki a pályázóknak. A m ennyiben a beérkezett pályázatok egyike sem felelne meg a követelm ényeknek, a p á lyázatot a pályam űvek díjazása nélkül zár ju k le. Eredm ényt hozó fúrásos ku tatás esetén (külm űvelésre alkalm as terü let m egismerése), a k u tatá st javaslót a K FH elnöke által k iírt jutalom illetheti meg. E lőzm ények A Veszprém i Szénbányák term elési tervének rugalm asabb teljesíthetőségi, a kedvezőbb gaz daságossági m utatók érdekében, egy külm űve-
42
léses bányaüzem beindítására lenne szükség. Ennek lehetőségei jelenleg ism eretlenek. Ezért célszerű egy tágabb jellegű ism eretm egszerzés, m ely alap ján a m űvelés beindításához szüksé ges földtani kutatás m egkezdhető. Feladat V állalati szinten, földtani kortól és a m űvelt m edencéktől függetlenül (Ajka, Dudar, Balin ka, Várpalota), vagy hozzájuk kapcsolódóan olyan területrészek m egkutatására k é rü n k ja vaslatot, m ely külm űveléses bányászat beindí tását teszi valószínűvé. A pályázatokban k ritériu m k én t jelöljük meg az évi 150 kto term elést lehetővé tevő, 5 évnél nem kisebb élettartam ot biztosító (750 eto), 1:10 letakarási aránynál kedvezőbb adottságú területrészeket. Ezekről a pályázatokon a várható földtani kort, m inőséget, fedő- és talpkőzetek tu lajdon ságát, vízszinthez viszonyított várható m élysé get (fő vagy korlátozott karszt, talpban rétegvíztároló), vízdús kőzetek jelenlétét, becsült készletm ennyiséget kell közölni. Term észetesen elsőbbséget élvez az a pálya m unka, ahol: 1. A terü let m űvelő bányaüzem közelében he lyezkedik el. 2. M inim ális kutatással a szén jelenléte iga zolható. 3. A várható földtani, bányászati param éterek m inél teljesebb körben prognosztizálhatók. 4. A tanulm ány közelítő gazdasági szám ítással alátám asztott. 5. K utatási program ot is tartalm az (fúróhely, db, fm). 6. A javasolt terü let fúrással m egkutatott. A pályázati felhívással kapcsolatos részlete sebb kérdéseire felvilágosítást ad a Veszprémi Szénbányák B ányaföldtani ön álló Osztálya. Jó szerencsét! Pera Ferenc vezérigazgató F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I . é v f o l y a m (198i. é v ) , 1. s z á m