Tömörkény Község Esélyegyenlőségi Programja 2011-2016.
Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÓ.................................................................................................................................................................3 TÖMÖRKÉNY KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI ...............................4 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER .............................................................................................................................5 Az esélyegyenlőség helye a közösség politikái között ...................................................................................5 Az esélyegyenlőség hazai jogszabályi háttere ...................................................................................................5 Hatályos vonatkozó jogszabályok ..........................................................................................................................6 ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK...................................................................................................................................................7 Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) ...............................................................................................8 Gender................................................................................................................................................................................8 Gender mainstreaming ...............................................................................................................................................9 Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása ..................................9 Fogyatékosság ............................................................................................................................................................. 11 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLCSOPORTJA ........................................................ 15 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMBAN ÉRINTETTEK KÖRE ............................................................... 16 HELYZETELEMZÉS ........................................................................................................................................................ 17 Települési adatok ....................................................................................................................................................... 17 Demográfiai adatok ................................................................................................................................................... 18 Tömörkény Község gazdasági jellemzői ........................................................................................................... 22 Közúthálózat, helyközi közlekedés ..................................................................................................................... 24 Lakásállomány............................................................................................................................................................. 26 Foglalkoztatás, munkanélküliség ........................................................................................................................ 26 Egészségügyi ellátórendszer ................................................................................................................................. 28 Közoktatás..................................................................................................................................................................... 29 Szociális ellátások ...................................................................................................................................................... 34 Gyermekjóléti Szolgálat ........................................................................................................................................... 40 Gender............................................................................................................................................................................. 43 Roma és alacsony státuszú lakosság .................................................................................................................. 43 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK MEGVALÓSULÁSA....................................................... 44 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ............ 47 KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG (SZANKCIONÁLÁS) ....................................................................... 48
2
ÖSSZEFOGLALÓ
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) módosításának 63/A § (1) alapján önkormányzat
vagy
többcélú
kistérségi
társulás
öt
évre
minden
szóló
helyi
esélyegyenlőségi programot fogad el. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A Települési Esélyegyenlőségi Program tartalmazza Tömörkény Község Önkormányzata és a településen működő, de a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása által működtetet intézményekhez, azok szolgáltatásaihoz kapcsolódó különböző területek: így oktatás, képzés, foglalkoztatás, lakhatás, közszolgáltatások hozzáférhetősége, önkormányzati döntéshozatal
esélyegyenlőségi szempontú helyzetelemzését, vizsgálatát, illetve az
ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését. A Települési Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése nem kizárólag a 2011. évi adatsorok elemzését tartalmazza. Ennek az az oka egyrészt, hogy a vizsgált területeken (oktatás, lakhatás, foglalkoztatás, stb.) esetlegesen kialakuló trendek kimutatása kizárólag a több évre vissza nyúló adatok elemzésével lehetséges, másrészt a kötelezően használandó adatbázisok (VÁTI TeIR rendszer, KSH T-STAR rendszer) különböző adatsorok vizsgálatát írják elő.
3
TÖMÖRKÉNY KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI Személyi hatálya: Tömörkény Község Önkormányzata Területi hatály: Tömörkény Község közigazgatási területe Időbeli hatálya: 2011. október 01. – 2016. szeptember 30. Felülvizsgálata: A 2003. évi CXXV. törvény módosításának 63/A § (4) bekezdése alapján Tömörkény Község Települési Esélyegyenlőségi Programjának időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente áttekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felülvizsgálja. A felülvizsgálás dátuma: 2013. szeptember 30-ig.
Készítette: Edify Szolgáltató Kft. A helyzetelemzéshez felhasznált adatokat szolgáltatta: Tömörkény Község Polgármesteri Hivatala Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Használt statisztikai adatbázisok: VÁTI TeIR rendszer KSH T-STAR rendszer Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatbázisa Esélyegyenlőségi szakértő: Polyák Laura 4
JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Az esélyegyenlőség helye a közösség politikái között Az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja az egyenlő esélyek biztosítása. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika ugyan változó tartalommal, de az európai integráció kezdete óta szerepel a Közösség napirendjén. Az egyenlő esélyek politikája szempontjából az Európai Közösség történetének fontosabb állomásai: Amszterdami Szerződés, Lisszaboni Szerződés, "Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség a kibővített Európai Unióban" című Zöld Könyv, PROGRESS közösségi program, „A romák társadalmi befogadását célzó európai uniós stratégiáról” szóló jelentés, Roma integrációs nemzeti stratégiák keretrendszere. Az esélyegyenlőség hazai jogszabályi háttere Az Alkotmány 70/A. §-a az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi minden személy egyenlő méltóságának tiszteletben tartását és védelmét: „(1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség – tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésének 70/A. §ára –, megalkotta a 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. 5
Hatályos vonatkozó jogszabályok 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában.
6
ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére; az
oktatásban,
képzésben
megjelenő
sztereotipikus
pályaorientáció
megváltoztatására; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; a
hátrányos
helyzetű
csoportok
tagjai
részvételének
elősegítésére
a
döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Az
esélyegyenlőség
biztosításával
összefüggő
fenntartói
tevékenységek,
felelősségek az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladata: a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, az
esélyegyenlőség
sérülésére
vonatkozó
esetleges
panaszok
kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója;
7
fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az
esélyegyenlőség
javításához
kapcsolódó
prioritási
sorrend
meghatározása; az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése; a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról. GLOSSZÁRIUM1 Tömörkény Község eltökélt abban, hogy a települési esélyegyenlőségi programjában is megfogalmazott értékek és normák vállalásán túl figyelembe vegye és pontosan alkalmazza az amszterdami védett csoportokkal kapcsolatos definíciókat, a velük összefüggő nemzetközileg használt kifejezéseket. Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) Az Ebtv (az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2003. évi CXXV. Törvény) közvetlen diszkriminációnak tekinti, ha neme vagy más hasonló személyes tulajdonsága következtében valakivel kedvezőtlenebbül bánnak, mint más – egyéb tekintetben hasonló helyzetű – személyekkel. Közvetett diszkriminációnak minősül, ha bizonyos rendelkezések, intézkedések végrehajtásakor kiderül, hogy bár a felszínen semlegesnek mutatkoznak, egy jól beazonosítható csoporthoz tartozó személyek mégis látványosan többségben vannak azok közt, akiknek a jogszabály, intézkedés vagy munkahelyi gyakorlat hátrányt okoz. Gender A gender – az ember neme. A gender nagyon bonyolult, többszörösen összetett dolog: több, mint társadalmilag meghatározott és körülírt nemi hovatartozásunk: tartalmazza női vagy férfi mivoltunkhoz kötődő szerepeinket, attitűdjeinket is, valamint a hozzánk fűződő társadalmi elvárásokat s nekünk az ezekhez való viszonyunkat is..
1
„Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához” című kézikönyv alapján.
8
Gender mainstreaming A nemek egyenlőségét szolgáló politika: bármely társadalmi folyamat nemek szerint bontott adatokon, a nemek eltérő helyzetének, igényeinek ismeretén alapuló elemzése, a nemekre érzékeny, a nők és férfiak egyenlőségét szem előtt tartó tervezés és döntés. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása Az alacsony státuszú népességet koncentráló szegregátumok lehatárolására un. szegregációs mutatók kerültek meghatározásra. A pontos beazonosításhoz azonban szükség van a leromlott területtel, illetve az ott élőkkel kapcsolatban álló - elsősorban a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézményrendszer rendelkezésére álló egyéb adatok és információk felhasználására, illetve amennyiben szükséges, helyszíni felmérésre is., A szegregációs mutatók meghatározása az alábbiak szerint történik: A/ A 2001-es népszámlálási adatokon B/ alapuló szegregációs mutató:
Segélyezési
adatokon
alapuló
szegregációs mutató: * (kiszámításának lentiekben
módja:
meghatározott
az
összes szociális
támogatás darabszáma osztva a terület népességszámával/ lakások számával.) Szegregátumnak
nevezzük
azokat
a Szegregátumnak
nevezzük
azokat
a
területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 területeket, ahol a rendszeres szociális év közötti) lakosok legalább 50%-a nem támogatásoknak a lakossághoz/ lakások rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, számához viszonyított aránya eléri a legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem városi (kerületi) átlag kétszeresét. haladja meg a 8 osztályt Szegregációval
veszélyeztetett
területnek Szegregációval veszélyeztetett területnek
nevezzük azokat a területeket, ahol a fenti tekintjük azokat a területeket, ahol a mutató 40-50% közötti értéket vesz fel.
rendszeres szociális támogatásoknak a lakosságokhoz/
lakások
számához
viszonyított aránya eléri a városi átlag 1,7-szeresét.
9
Budapest esetében szegregátum az a terület, amelyen a fent jelzett mutató értéke eléri, vagy meghaladja a 35%-ot. Szegregációval veszélyeztetett a terület, ha a mutató értéke 25-35% közt van. *A rendszeres szociális támogatásokba beszámítható támogatások: o
rendszeres szociális segély (egészségkárosodottaknak és munkanélkülieknek)
o
lakásfenntartási támogatás: normatív, helyi és adósságkezelési támogatáshoz járó
o
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Szegregátum
A szegregátumnak azok a területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A terület népességszámát jelen időszakra a Népesség-nyilvántartó alapján kell definiálni. Terület A szegregátumok és veszélyeztetett területek meghatározásakor „terület”-nek nevezzük a minimum egy háztömbből álló területi egységeket. Háztömb Háztömbként értelmezzük a közterületek és/vagy középületek, gazdasági funkciójú épületek által határolt lakóépületet, lakóépületek csoportját.
A szegregátumok lehatárolásának kiindulópontját a KSH által szolgáltatott 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs térképek adják. A KSH azokat a területeket jelöli meg szegregátumként, amelyek népességszáma elérte a népszámlálás idején az 50 főt. Szükséges azonban a jelenlegi lakónépesség nagyságát is meghatározni, melyhez a Népesség-nyilvántartó szolgáltat adatot. A népszámláláskori és a jelenlegi népességszámot a veszélyeztetett területekre is le kell kérni. Mivel a szegregációs térkép a 2001-es állapotot tükrözi, ellenőrizni kell, hogy a lehatárolt területekre ma is a 2001-es viszonyok érvényesek-e, másrészt, hogy azóta nem alakultak-e ki más szegregált, vagy szegregálódással veszélyeztetett területek. 10
Fogyatékosság A
gyógypedagógia
egyik
alapfogalma.
Megjelöli
azt
a
tulajdonságot
vagy
tulajdonságcsoportot, amely rászorulttá teszi a gyermeket a gyógypedagógiai ellátásra. A közoktatási törvény meghatározása értelmében a gyógypedagógiai ellátásra jogosultak a testi és érzékszervi fogyatékosok (mozgáskorlátozottak, siketek, nagyothallók, vakok, alig látók, gyengén látók); az értelmi fogyatékosok (enyhén, illetve középsúlyos értelmi fogyatékosok); a beszédfogyatékosok; „más” fogyatékosok (átható pervazív zavar [autista], a pszichés fejlődés egyéb zavara, valamint iskolai teljesítményzavar).
Funkcionális akadályozottság A gyógypedagógia új „fogyatékosság-főfogalma”, amely a funkcionális egészség bármely területén létrejöhető zavar = funkcionális képességzavar, röviden = képességzavar, amely lehet a testi funkciók, testi struktúrák akadályozottsága, a tevékenység akadályozottsága (individuális síkon), és a részvétel akadályozottsága (társadalmi síkon). Fogyatékos személy Aki érzékszervi- látás-, hallásszervi, -mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben,
vagy
egyáltalán
nem
birtokolja,
illetőleg
a
kommunikációjában
számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: „Fot.”) már differenciáltabb szabályozást ad: megkülönbözteti az akadálymentesség és az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát. Akadálymentesség Az épített környezeti feltételekre vonatkozó követelmény. A fogalom pontos meghatározását a Fot. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Éptv.) 2. §-ának 1. pontjára utalja. Ez utóbbi jogszabály definíciója szerint akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. Az 11
Éptv. felhatalmazása alapján megalkotott országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály is átveszi ezt az akadálymentesítési koncepciót. Az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát a Fot. a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében definiálja : „Egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.” Közszolgáltatásnak minősülnek az állami, illetőleg az önkormányzati feladatellátást nyújtó szervek, intézmények által nyújtott szolgáltatások, a működésük során kifejtett tevékenységek. Mindez lényegében magában foglalja a közszféra szolgáltatásait. Közszolgáltatásnak minősül továbbá minden ügyfélszolgálati rendszerben működő szolgáltató tevékenység, függetlenül attól, hogy ki a szolgáltatás nyújtója. A feladat ennélfogva kiterjed a piaci szektor szereplőire is.
Az
érintett
érdekvédelmi
szervek
kezdeményezésére
a
törvény
közszolgáltatásnak minősíti a település vagy településrész közellátását szolgáló, hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységeket is.
12
AZ ÉRINTETTEK MEGNEVEZÉSE Ajánlott kifejezés a jelző után mindig Állapot
főnevet téve (pl.
Elfogadható kifejezés
Diszkriminatív, sértő kifejezés
gyermek, ember, személy) beszéd
beszédfogyatékos
beszédhibás
hallónéma
értelmi fogyatékos, tanulásban
értelem
akadályozott, értelmileg
értelmi sérült
hülye, elmebeteg, bolond, gyengeelméjű
akadályozott hallás
siket, nagyothalló
hallássérült
süketnéma
látás
vak, gyengénlátó
látássérült
világtalan
mozgáskorlátozott,
mozgás több fogyatékosság együtt szervi
béna, nyomorék
mozgássérült
béna, nyomorék, hülye,
halmozottan sérült,
elmebeteg, bolond,
halmozottan fogyatékos szervátültetett
gyengeelméjű transzplantált
beteg
AZ ÉRINTETTEK ÁLTAL HASZNÁLT SEGÉDESZKÖZÖK MEGNEVEZÉSE AJÁNLOTT KIFEJEZÉS
KERÜLENDŐ KIFEJEZÉS
hallókészülék
nagyothalló készülék
kerekesszék
tolókocsi, rokkantkocsi
EGYÉB SZAKKIFEJEZÉSEK AJÁNLOTT KIFEJEZÉS
KERÜLENDŐ KIFEJEZÉS
jelnyelvi tolmács
süketnéma tolmács
jelnyelv
jelbeszéd, mutogatás
kerekesszékkel közlekedő
tolókocsihoz kötött
halló (siket ellentettje)
beszélő
látó (látássérült ellentettje)
13
ép (fogyatékos ellentettje)
egészséges
többségi iskola
normál iskola gondozó, ápoló (az egészségügyben
személyi segítő
helyes)
Braille-írás (pontírás) síkírás (pontírás ellentettje) fogyatékosok szervezetei
fogyatékos szervezetek
„Esélyegyenlőségi Törvény”
fogyatékos törvény
fogyatékosok sportja, sportoló
fogyatékos sport
fogyatékosok paralimpia
paraolimpia
megváltozott munkaképességű
csökkent munkaképességű személy
személy (a munka világában)
14
A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLCSOPORTJA 1. Nők A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alkotmány és a Munka Törvénykönyve. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. 2. Fogyatékkal élők A fogyatékkal élő emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Tömörkény Község egészségügyi intézményei akadálymentesen megközelíthetőek mozgáskorlátozottak számára. 3. Romák 2001-es népszámlálási adatok szerint a településen nem él cigány származású lakos, Cigány Kisebbségi Önkormányzat nem működik. A települési önkormányzat nem rendelkezik adattal a tárgykörben. 4. Egyéb hátrányos helyzetű csoportok - Munkanélküliek és mélyszegénységben élők Az inaktív keresők állománya az országos átlaghoz hasonlóan a településen is gyarapszik. Csökkent a mezőgazdaság munkaerő igénye, a foglalkoztatás szezonális jellegű, magas az alkalmi munkát végzők száma, és ezáltal növekszik a munkanélküliség is. A munkanélküliek között magas a szakképzetlenek aránya, amely szintén megnehezíti az elhelyezkedést.
15
- Foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű csoportok (megváltozott munkaképességűek, 50 év felettiek stb.) Az ebből a csoportból kikerülők egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról. Az esélyegyenlőséget segítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert a csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek. - Időskorúak A községben a 60 év felettiek aránya az összlakosság több mint 30 %-a. A város vezetése kifejezi szándékát az idősekkel való kiemelt törődésére, támogatására. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMBAN ÉRINTETTEK KÖRE
16
HELYZETELEMZÉS
Települési adatok A település nevét elsőként 1326-ból származó okleveleken fedezhetjük fel Temerken néven. Ekkor azonban a település nem a jelenlegi helyén terült el, hanem a Tisza folyó mentén, s fontos átkelő- és vámhely volt. A Törökökkel folytatott csaták során a település a 17. századra teljesen elpusztult, elnéptelenedett. A 19. században a község jelenlegi területén elkezdett növekedni a tanyák száma, s a század második felére a Mindszenthez tartozó település mintegy 2000 lakosú tanyavilággá duzzadt. A tanyákból elkezdett kialakulni a falu, majd 1893-ban elszakadva Mindszent településtől létrejött az új Tömörkény falu. A 20. század elején Csongrád vármegye csongrádi járásához tartozik a település. Tömörkény Község Csongrád megyében fekszik, mintegy 20 km-re Kiskunfélegyházától dél-keletre, Pálmonostora és Csanytelek Községek között. Közúton megközelíthető Budapest irányából az M5-ös autópálya és 5-ös számú főutakon, Csongrád irányából pedig a 451-es számú úton. A település jogállása község, melynek területe jelenleg 54 km2, s a Csongrádi Kistérség tagja.
2
2
www.terkepcentrum.hu
17
Demográfiai adatok 2011. január 01-én Tömörkény Község állandó lakónépessége 1830 fő volt, lakónépesség száma pedig 1771 fő. Az elmúlt években az állandó népesség szám tekintetében folyamatos csökkenés figyelhető meg, annak ellenére, hogy 2006-ban mintegy 0,5 százalékpontos növekedés volt megfigyelhető az előző évi állandó lakónépesség számhoz viszonyítva.
Tömörkény Község állandó népességének száma 2000 - 2011 (fő) 2006
1998 1978 1945 1909 1869
1879
1875
1869
1851 1830
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2011
Forrás: KSH T-STAR rendszer
A település állandó népességének korosztályos megoszlását vizsgálva kijelenthető, hogy az évenkénti megoszlások arányszámai 2000-2009 között nagy mértékben nem változtak. Az állandó népesség körében felül reprezentált a 18-59 éves korosztály, azonban alul reprezentáltak a 0-5 éves korosztály tagjai. Ezen arányszámok a hazai demográfiai mutatókkal korrelálnak.
18
Tömörkény Község állandó népességének korosztályos megoszlása évenként (fő) 2100 1950 1800 1650 1500 1350 1200 1050 900 750 600 450 300 150 0
Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő) Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő) Állandó népességből a 14 évesek száma (fő) Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő)
Forrás: KSH T-STAR rendszer
A korosztályos megoszlás 2011. évi adatai szerint a lakosság körében közel azonos arányban élnek a településen a 19-39 éves korosztály és a 60+ éves korosztály tagjai. A település aktív korú3 lakosságának aránya a település összlakosságához viszonyítva meghaladja az 53%-ot.
A lakónépesség korosztályos megoszlása 2011-ben (fő) 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 0-18 évesek
19-39 évesek
40 – 59 évesek
60-75 évesek
75 év felettiek
Forrás: Tömörkény Község Önkormányzata
1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 4.§ (1) k. : aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy 3
19
Tömörkény Község állandó népességének nem szerinti megoszlása állandónak mondható a 2000. évtől, a férfiak és nők aránya folyamatosan 48 – 52% közötti megoszlási értéket mutat, mely a megyei népesség nem szerinti megoszlás arányával egyezik meg (48% férfi; 52% nő4) . A települési önkormányzat 2011. évi adatai szerint az állandó népesség nem szerinti megoszlása: 855 fő férfi, mely az állandó lakónépesség 47%-a. 975 fő nő, mely az állandó lakónépesség 53%-a.
Az állandó lakónépesség nem szerinti megoszlása évenként (fő) 2011. év 2009. év 2008. év 2007. év 2006. év
Állandó népesség, nők összesen (fő)
2005. év
Állandó népesség, férfiak összesen (fő)
2004. év 2003. év 2002. év 2001. év 2000. év 0
200
400
600
800
1000
Forrás: KSH T-STAR rendszer és Tömörkény Község Települési Önkormányzata (2011. évi adatok)
Tömörkény Község állandó lakónépességének száma és annak évenkénti bontása mutatja, hogy a településen minimális a lakosságszám csökkenés – 2005 óta mindösszesen 2%-os. Ez összefüggésben van azzal, hogy a településen az elvándorlások és odavándorlások száma között az összlakosságszám tekintetében minimális különbség fedezhető fel. Így 2008-ban például 10 fővel volt nagyobb az elvándorlók arány, mint az odavándorlóké – ez az összlakosságszámhoz viszonyítva 0,08% arány.
4
KSH T-STAR rendszer 2009. évi adatai alapján: 202.259 fő férfi; 222.136 fő nő.
20
Bevándorlások és elvándorlások száma 2000 – 2009 évek között Tömörkény Községben 110
Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset)
100 90 80 70
Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset)
60 50
Forrás: KSH T-STAR rendszer
A be- és elvándorlások település típusonkénti beosztását Tömörkény Község a 2011. évben az alábbiak szerint kategorizálta: Bevándorlások Közeli településekről Közeli városból Távolabbi településekről Távolabbi városokból Megyeszékhelyről Budapestről Külföldről
2011 2 3 4 4 1 5 1
1=Egyáltalán nem jellemző … 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Tömörkény Község Önkormányzata
Elvándorlások 2011 Közeli településekre 4 Közeli városba 2 Távolabbi településekre 4 Távolabbi városokba 3 Megyeszékhelyre 1 Budapestre 2 Külföldre 1 1=Egyáltalán nem jellemző … 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Tömörkény Község Önkormányzata
21
Tömörkény Község gazdasági jellemzői Tömörkény község társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település „a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről” szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében. A település folyamatosan részesül az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő, forráshiányos helyi önkormányzatok támogatásában, melynek mértéke az alábbi táblázat szerint 7.000.000.- Ft – 46.000.000.- Ft közötti pénzügyi támogatást jelentett a Községnek, azonban 2010. évben a támogatás összege nagy mértékben csökkent. A település két alkalommal nyújtott be támogatási igényt, összesen 7.138.000.- Ft5 értékben.
Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása 50 000 000 Ft 45 000 000 Ft 40 000 000 Ft 35 000 000 Ft 30 000 000 Ft 25 000 000 Ft 20 000 000 Ft 15 000 000 Ft 10 000 000 Ft 5 000 000 Ft 0 Ft 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év
Forrás: KSH T-STAR rendszer
5
3. számú melléklet a 8/2011 (III. 30.) Önkormányzati rendelethez
22
Tömörkény Község Önkormányzata 2010-ben az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő, forráshiányos helyi önkormányzatok támogatásában egy alkalommal részesült 3.471.000.- Ft keretösszegben. 6 A település legnagyobb foglalkoztatói, gazdasági társaságok Tömörkényi Agrár Kft. Foglalkoztatottak száma: 55 fő Dr. Varga Norbert ev. Foglalkoztatottak száma: 7 fő (kertészet) Medix 98’ Kft. Foglalkoztatottak száma: 6 fő (pékség) Tóth Tibor ev. Foglalkoztatottak száma: 6fő (kertészet) Körös torok Coop Zrt. Foglalkoztatottak száma: 5 fő Jéri Sándor ev. Foglalkoztatottak száma: 5 fő (tészta gyártás) Varga Ferenc ev. Foglalkoztatottak száma: 5 fő (kertészet)
6
3. számú melléklet a 8/2011 (III. 30.) Önkormányzati rendelethez
23
Adófizetők aránya a településen Az APEH 2003 és 2007-ben közölt adatai szerint Tömörkény Község lakosságán belül az adófizetők százalékos aránya jóval alacsonyabb az országos, régiós, megyei és kistérségi arányszámoknál.
2007-ben
az
adófizetők
arány
a
településen
mintegy
10
százalékponttal maradt el az országos átlagtól és több, mint 5%-al a kistérségi átlagtól.
Forrás: VÁTI TeIR rendszer
Közúthálózat, helyközi közlekedés A település mintegy 25 km-re fekszik az M5-ös autópályától, s 20 km-re az 5. számú főúttól valamint az 542. számú úttól. Közúton könnyen megközelíthető továbbá a 451. számú úton. Magyarországon a helyközi személyszállítás legfőbb eszköze az autóbusz. 2010. évben több, mint 500 millió utas utazott autóbuszon, mely az összesen helyközi tömegközlekedési eszközön utazók számának 78%-át jelenti. Tömörkény Község lakosságának közösségi közlekedését a Tisza Volán járatai biztosítják.
24
A Tisza Volán járatain a Kistérség központja, Csongrád átszállás nélkül 30 – 55 perc alatt megközelíthető, átlagosan 15 járattal. A megye központja, Szeged 75 – 93 perc alatt megközelíthető, napi 8 járattal.
Budapest busszal kizárólag 1 vagy 2 átszállással
közelíthető meg, 2 óra 40 perc – 4 óra menetidővel, napi 14 járattal. A települést nem érinti vasúti közösségi közlekedés.
Forrás: VÁTI TeIR rendszer
25
Lakásállomány A Község lakásállománya 2000 – 2009 között minimálisan változott, s az elmúlt években stagnálást mutat, lakásállomány növekedés nem figyelhető meg. A települési önkormányzat mindösszesen 4 önkormányzati bérlakás tulajdonosa, melyből 3 összkomfortos és 1 komfort nélküli.
Tömörkény Község lakásállománya 2001-2009. évek között (db) 1038 1037 1036 1035 1034 1033 1032 1031 1030 2001. 2002. 2003. év év év
2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
2008. év
2009. év
Forrás: KSH T-STAR rendszer
Foglalkoztatás, munkanélküliség A településen 2011. júniusában a munkavállalási korú népesség 1110 fő. A regisztrált munkanélküliek száma 121 fő volt, melyből 30 fő tartósan munkanélküli. A regisztrált munkanélküliek munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya ekkor 10,9% volt. A települési önkormányzat adatai szerint 2011. augusztusában a regisztrált munkanélküliség előző hónap adataihoz képest minimális javulást figyelhetünk meg. Az intézkedési terv gender részében külön szükséges kitérni arra, hogy a tartósan munkanélküliek közel 60%-a nő Tömörkény Községben.
Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli nő Ebből tartósan munkanélküli férfi
26
2011 119 18 14
A KSH T-STAR rendszer adatai szerint 2003-tól meredeken növekszik a regisztrált álláskeresők száma a településen. 2003 – 2009. évek között a regisztrált álláskeresők száma több, mint 100%-kal növekedett, ebből is a vizsgált időszak utolsó évében, több, közel 50 százalékpontot. Ugyan ez a trend figyelhető meg a Kistérség központjában, Csongrádon is.
Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 180 160
153
140 120 100 83
80
81
74
60
113
110
100
95
86
105
40 20 0 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év Forrás: KSH T-STAR rendszer
A tömörkény regisztrált álláskeresők arány az elmúlt 10 évben Csongrád megye összes álláskeresőjének maximum 0,007 %-át adta, rendkívül alacsonyan befolyásolta a megye ezen irányú foglalkoztatási statisztikáit.
Tömörkény Község nyilvántartott álláskeresőinek aránya a megyei számadatokhoz viszonyítva (%) 0,0080 0,0070 0,0060 0,0050 0,0040 0,0030 0,0020 0,0010 0,0000 2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
Forrás: KSH T-STAR rendszer
27
2007. év
2008. év
2009. év
Csongrád megyében 2011 július végén, a nyilvántartott álláskeresők 31 %-a, 6 469 fő legfeljebb 8 osztályt végzett, közel 30%-uk szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségű. Az álláskeresők 17,5 %-a szakközépiskolát, 3,8 %-a technikumot végzett. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya 9,6 % (2 001 fő). Diplomával az álláskeresők 8,6 %-a rendelkezett, számuk 1 785 fő, mely 9 %-kal, 148 fővel több a júniusi adatnál. A megyei adatokhoz viszonyítva a településen a regisztrált álláskeresők körében magasabb a szakképzetlenek, maximum 8 általános iskolát végzettek arány, mely még inkább eredményezheti a tartós munkanélküliség emelkedését. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisa szerint a településen 2011. szeptember 8-án nem volt betöltetlen álláshely. A Csongrádi kistérség kirendeltségi területén ugyan ebben az időszakban mindösszesen 6 db betöltetlen álláshely volt, mely a megyei betöltetlen álláshelyek számának mindösszesen 0,0025%-e7. Egészségügyi ellátórendszer A település rendelkezik egy háziorvosi rendelővel és egy fogorvosi rendelővel, mely magánpraxisban működik. A rendelők ugyan azon épületben találhatóak, mely akadálymentesen megközelíthető Háziorvosi rendelő: 6646. Tömörkény, Petőfi S. u. 2. Fogorvosi rendelő: 6646. Tömörkény, Petőfi S. u. 2. A település nem rendelkezik mentőállomással, a legközelebbi mentőállomás Csongrád Városában található, mintegy 18 km-re. Tömörkény Községben működő 1 db gyógyszertár akadálymentes épületben található, azonban nem tart éjszakai ügyeletet. A települési önkormányzat nyilatkozata szerint ez nem okoz problémát, mert a gyógyszerész a településen él, így sürgős esetben elérhető a lakosság számára. A legközelebbi éjszakai ügyeletet adó gyógyszertár Csongrád Városában található, mintegy 18 km-re.
Csongrád megyében betöltetlen álláshelyek száma: 235 db – 2011. szeptember 8. (http://internet.munka.hu/engine.aspx?page=ak_allasajanlatok_meghirdetett_allasok 7
28
Közoktatás A településen a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása által működtetett Csongrádi Kistérség Egyesített Nevelési Intézménye – Tömörkény István Napközi Otthonos Óvoda és Csongrádi Kistérség egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye - Tömörkény István Általános Iskola biztosítja a község fiataljainak oktatását. Tömörkény községben bölcsőde nem üzemel. Tömörkény István Napközi Otthonos Óvoda A Csongrádi Kistérség Egyesített Óvodája létrehozásáról a 2007. augusztus 1-től hatályos 34/2007 (VII.11.) CsKTT határozat rendelkezik. E szerint a közvetlen jogelőd Tömörkény István Napközi Otthonos Óvoda működtetését a Csongrádi Kistérség Egyesített Óvodája látja el, melynek irányító és fenntartó szerve a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulásának Tanácsa. A Csongrádi Kistérség Egyesített Óvoda felgyői székhellyel és tömörkényi valamint csanyteleki kirendeltséggel működik. A Tömörkény István Napközi Otthonos Óvoda elhelyezkedése kimondottan kedvező, a község fő utcájára (Kossuth Lajos u.) merőleges, a községközpontban található Óvoda utcában működik – 6646 Tömörkény, Óvoda u. 1.
Forrás: googlemap8
8
http://maps.google.hu/maps?q=T%C3%B6m%C3%B6rk%C3%A9ny+%C3%B3voda+u.+1.+google+map &hl=hu&ie=UTF8&ll=46.616313,20.045586&spn=0.017834,0.038581&gl=hu&t=m&z=15&vpsrc=6
29
Tömörkény István Általános Iskola Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Csongrádi Kistérség Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Átmeneti Otthon pedagógiai programjában leírtak szerint, mint minden tagintézmény, így a Tömörkény István Általános Iskola is az alábbi értékeket vallja: JÖVŐORIENTÁLT: Boldog embereket akar nevelni, a gyerekekért van. GYERMEKKÖZPONTÚ: Olyan odafigyelő, személyességre ösztönző környezet megteremtésére törekszik, ahol minden diák jól érzi magát, és képességei szerint a legtöbbet tudja nyújtani. DEMOKRATIKUS: Mindenkit valós szükségletei szerint fejleszt, s korszerű tudást nyújt. AUTONÓM:
Szakmai önállóság jellemzi, tiszteletben tartja a gyermek
személyiségét, és biztosítja az egyéni jogokat. ESÉLYEGYENLŐSÉGRE
törekszik:
Szociálisan
érzékeny,
s
a
hátrányok
kompenzálásával esélyt nyújt a képességek szerinti továbbtanulásra. Az iskola főbb jellemzői: Az iskola épülete: Az intézmény nyílászáróinak teljes cseréje 2009/2010-es tanévben megtörtént, emellett minden évben lehetőség van a mosdók és tantermek tisztasági festésére. Az iskola rendelkezik számítástechnikai tanteremmel, nyelvi laborral, könyvtárral, egy sporteszközökkel jól felszerelt tornacsarnokkal, egy betonpályával és egy füves-fás udvarral, mely játékokkal és homokozóval felszerelt. Az iskola tantermei: egyszemélyes padokkal és székekkel rendelkeznek, melyek könnyen mobilizálhatóak. A tantermek dekorációval rendelkeznek, s a tanulóbarát kialakítás jellemzi. Az általános iskola folyamatosan szervez iskolán kívüli programokat, így: színházlátogatásokat - kéthavonta, tanulmányi kirándulásokat, fővárosi kirándulást – évente egyszer, 30
nyári tábort – egyszer egy nyáron, 3-8. osztályos tanulóknak balatoni táborozás – nyaranta egyszer Tanulólétszám: Az általános iskola tanulóinak létszáma a 2010/2011. tanévben 115 fő, mely minimálisan csökkenő tendenciát mutat az elmúlt tanévekben. Az iskola osztályai egysoros rendszerben működnek, párhuzamos osztályok nincsenek.
Általános iskolai tanulók létszáma tanévenként (fő) 120
118
116
114
112
110 2007/2008 tanév
2008/2009 tanév
2009/2010 tanév
2010/2011 tanév
Forrás: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása; Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Csongrádi Kistérség Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Átmeneti Otthon pedagógiai programja és Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztatását és integrációját segítő program 2010/2011-es tanév
A tanulók szociokulturális háttere: Az intézményben tanévről tanévre növekedett a hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók száma a 2007/2008. – 2009-2010. tanévek között. A HH-s gyermekek száma a 2009/2010. tanévben volt a legmagasabb – 74 fő, mely a 2007/2008. tanév adataihoz képest több, mint 13%-os növekedést jelentett. A 2010/2011. tanévben a HH-s gyermekek száma mintegy 9 százalékponttal csökkent az előző tanév számadataihoz viszonyítva.
31
A HHH-s gyermekek száma az elmúlt három tanévben stagnálást mutat.
A HH és HHH tanulók száma tanévenként (fő) 80 70 60 50 HH (fő)
40
HHH (fő)
30 20 10 0 2007/2008 tanév 2008/2009 tanév 2009/2010 tanév 2010/2011 tanév
Forrás: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása; Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Csongrádi Kistérség Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Átmeneti Otthon pedagógiai programja és Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztatását és integrációját segítő program 2010/2011-es tanév
A HH-s tanulók aránya az összes tanulói létszámához viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 2007/2008. tanévben az összes tanuló 48%-a volt HH-s gyermek 2008/2009. tanévben az összes tanuló 53%-a volt HH-s gyermek 2009/2010. tanévben az összes tanuló 62%-a volt HH-s gyermek 2010/2011. tanévben az összes tanuló 60%-a volt HH-s gyermek A HHH-s tanulók aránya az összes tanulói létszámához viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 2007/2008. tanévben az összes tanuló 16%-a volt HHH-s gyermek 2008/2009. tanévben az összes tanuló 22%-a volt HHH-s gyermek 2009/2010. tanévben az összes tanuló 22%-a volt HHH-s gyermek 2010/2011. tanévben az összes tanuló 24%-a volt HHH-s gyermek
32
A tagintézményben a
személyi feltételei biztosítottak
az integrációs nevelés
eredményes megvalósítására. A tagintézményekben lévő gyógypedagógusok és az Egységes
Pedagógiai
Szakszolgálat
szakemberi
tudják
biztosítani
a
speciális
fejlesztéseket. A szociális helyzetből és fejlettségből eredő hátrányok felderítése és enyhítése érdekében a tagintézmény együttműködik a: a szülőkkel, települési önkormányzattal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal egészségügyi intézményekkel (iskola orvossal, védőnővel) Fejlesztési célrendszer a Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztatását és integrációját segítő programjában (2010/2011-es tanév): hiányzások csökkentése, érettségit adó középiskolába való továbbtanulás növelése, magántanulók számának csökkentése, tanulási eredmények javítása, motiváltabb hozzáállás segítése, egyéni fejlesztések., tanulók mentorálásának megszervezése, tehetséggondozás, ellátott BTM-es tanulók számának növelése, logopédiai ellátás számának növelése, az országos kompetenciamérések eredményeinek legalább 1-2 %-os javítása, jól működő programok fenntartása, fejlesztése, a Pedagógiai Programban megfogalmazott alapelvek, célok megvalósítása, tanulás, iskolába járás, mint érték javítása, HHH tanulók alapfokú művészetoktatásban való részvételének növelése, HHH tanulók napközis és iskolai rendezvényeken való részvételének növelése, SNI tanulók differenciált fejlesztése, értékelésük az előírások szerint.
33
Szociális ellátások Tömörkény Községi
Önkormányzat
Képviselő-testületének
10/2011.
(III.
30.)
önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról határozza meg: a) a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, b) a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat, c) a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
Önkormányzati szociális ellátások formái 1, Szociális rászorultságtól függő pénzbeli szociális ellátások polgármesteri hatáskörben -
temetési segély
-
azonnali átmeneti segély krízis helyzet megoldására
-
beiskolázási támogatás
-
gyermekvállalási
2, Szociális rászorultságtól függő pénzbeli vagy természetbeni ellátások bizottsági hatáskörben -
átmeneti segély
-
lakásfenntartási támogatás
3, Szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások -
földhasználati jog biztosítása
-
köztemetés
34
Tömörkény Község Önkormányzata által nyújtott szociális ellátások Rendszeres szociális segély Önkormányzati támogatás összege (ezer Ft) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 I. félév
5.113
6.872
13.392
14.125
5.929
2.470
978
Önkormányzati támogatásban részesülők száma (fő) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 I. félév
49
60
65
78
65
11
10
Rendelkezésre állási támogatás Önkormányzati támogatás összege (ezer Ft) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 I. félév
-
-
-
-
11.141
12.679
4.218
Önkormányzati támogatásban részesülők száma (fő) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 I. félév
-
-
-
-
84
98
67*
*Bérpótló juttatás Átmeneti segély Önkormányzati támogatás összege (ezer Ft) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 I. félév
1.303
1.494
1.184
509
511
426
30
35
Önkormányzati támogatásban részesülők száma (fő) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 I. félév
100
122
91
76
97
81
13
Temetési segély Önkormányzati támogatás összege (ezer Ft) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 I. félév
377
251
322
336
280
266
210
Önkormányzati támogatásban részesülők száma (fő) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 I. félév
26
18
23
24
20
20
14
Közgyógyellátás Önkormányzati támogatás összege (ezer Ft) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 I. félév
1.001
1.154
563
330
134
265
80
Önkormányzati támogatásban részesülők száma (fő) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 I. félév
144
145
153
112
96
88
94
36
Köztemetés Önkormányzati támogatás összege (ezer Ft) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 I. félév
140
-
73
-
-
70
-
Önkormányzati támogatásban részesülők száma (fő) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 I. félév
2
-
1
-
-
1
-
Ápolási díj Önkormányzati támogatás összege (ezer Ft) 2005 8.664
2006
2007
13.480 16.707
2008
2009
2010
2011 I. félév
16.239
16.298
18.060
9.941
Önkormányzati támogatásban részesülők száma (fő) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 I. félév
34
47
50
49
49
57
53
Időskorúak járadéka Önkormányzati támogatás összege (ezer Ft) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 I. félév
2.247
4.089
4.142
3.897
3.744
3.417
1.718
37
Önkormányzati támogatásban részesülők száma (fő) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 I. félév
9
14
14
16
12
10
10
Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott szociális ellátórendszer és intézményei A szociális ellátórendszert és intézményeit, a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása tartja fent. A Társulás ellátja a kistérség területén a szociális tevékenységet, fenntartja, működteti a szociális szolgáltatásokat végző intézményeket. A Társulás végzi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény. 57§ (1) szerinti személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások közül a a tanyagondnoki szolgáltatást, a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést, a közösségi ellátást, a támogató szolgáltatást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, és a nappali ellátás szolgáltatását Csongrád Kistérség Többcélú Társulása rendelkezik felülvizsgált, hatályos szolgáltatástervezési koncepcióval, melynek feladat, hogy: -
Világítson rá a kistérségben működő szociális ellátórendszer hiányosságaira.
-
Információk biztosítása egyéb fejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozásához és megvalósításához.
-
Segítse
információkkal
a
döntéshozókat,
illetőleg
a
szolgáltatások
biztosításában résztvevőket. -
Adjon
kellő
alapot
a
szociális
programjaihoz. 38
szolgáltatások
fejlesztésének operatív
A szociális szolgáltatástervezési koncepció célja -
meghatározni a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, céljait, amelyeket a társulás a szociális szolgáltatások fejlesztése során követ,
-
részletezni azokat a konkrét célkitűzéseket, amelyeket a szociális szolgáltatások biztosítása során érvényesíteni kíván a társulás,
-
elősegíteni a szociális törvény által bevezetésre került új típusú intézmények feladatainak ellátást,
-
a szociális ellátórendszer kistérségi szintű bemutatása, illetve a társulási formában történő feladatellátás, valamint tapasztalatainak bemutatása.
Gondozási Központ Rózsafüzér Szociális Otthon Tömörkény A Gondozási Központ Rózsafüzér Szociális Otthon működési engedélye jelenleg 49 fő ellátására vonatkozik, melyből 7 fő emelt szintű ellátotti hely. Az otthonban 20 fő demens személy ellátását végzik. Az ellátási területe Csongrád város, Felgyő, Csanytelek, Tömörkény községek közigazgatási területe, valamint Hódmezővásárhely megyei jogú város közigazgatási területén élőkre terjed ki. Az intézmény határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkezik. A 2010. évben EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmus pályázat során elvégzett fejlesztések a települési esélyegyenlőségi program célcsoportjai szerint: Mozgáskorlátozott személyek: a mozgáskorlátozott személyek részére építési beruházás keretében a bejárat átalakításra került. Rámpa került kiépítésre, amely az előírások szerinti védőkorlátot is tartalmaz. Az emeleti lakók részére lift került beépítésre, melyet önállóan is tudnak használni, kezelőszemélyzet igénybevétele nélkül. A földszinten és az emeleten átalakításra került a vizesblokk, amelyeket így a mozgásukban korlátozott személyek akadály nélkül igénybe tudnak venni. Beszerzésre került – többek között – elektromos moped, kerekes székek, háromlábú járóbotok, kerekes járókeretek. Mindezek a mozgásukban korlátozottak részére pozitív változásokat jelentenek. Siketek és nagyothalló személyek: a siketek és nagyothalló személyek részére Indukciós hurok került kialakításra, amely az ilyen fogyatékkal éli személyek részére segíti a közösségi életbe való bekapcsolódást és a kommunikációt. 39
Látássérült személyek: Az épületbe való bejutást taktilis jelek segítik elő. A járda kialakításánál a szegély úgy lett kialakítva, hogy a látássérült személyek részére bottal kitapintható legyen. A tájékoztató táblákra a feliratok braille írással, kitapinthatóan kerültek feltüntetve. A folyósón, illetve a liftnél taktilis jelek lettek elhelyezve a tájékozódás elősegítése érdekében. Ugyancsak a szabad mozgásukat segíti elő a korlátok elhelyezése is. Az időskori demenciával élő, valamint az egyéb időskori betegségekben szenvedő ellátottak részére kerültek beszerzésre olyan életviteli kagylófotelek, amelyekben napközben biztonságosan elláthatóak a rászoruló egyének. Ugyancsak beszerzésre kerültek olyan betegágyak és segédeszközök, amelyek a gyógyulásukat és az életvitelüket, az életminőségüket pozitívan befolyásolják. Gyermekjóléti Szolgálat A Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Szociális Ellátások Intézménye keretében működő Gyermekjóléti Szolgálat a 02-100/2008. sz. működési engedély szerint 2008. január 17. óta határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkezik. A szolgáltatás kiterjed Csongrád város közigazgatási területére, valamint Felgyő és Tömörkény községek közigazgatási területére. A Gyermekjóléti Szolgálatnál a foglalkoztatottak száma 6 fő, amelyből 1 fő szakmai vezető és 5 fő családgondozó, akik közül négyen felsőfokú szakirányú, egy fő felsőfokú nem szakirányú végzettséggel rendelkezik, de másoddiplomás képzésben vesz részt annak érdekében, hogy szakirányú végzettséget szerezzen. Pszichológiai és jogi tanácsadás (megbízási szerződés alapján) igénybevételére van lehetőség a szolgálatnál. Gyógypedagógiai-vagy fejlesztő pedagógiai tanácsadás igénybevételére az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal kötött megállapodás alapján van lehetőség. A szolgálat személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a jogszabályi előírásoknak a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendeletben foglaltaknak.
40
A gyermekek testi -, lelki,- érzelmi,- és értelmi fejlődésének érdekében kiemelt gondot fordít a szolgálat a következőkre: - a gyermek családban történő nevelésének elősegítése - a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése - a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése - családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása - válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése - megkeresésre környezettanulmány készítése, vélemény megküldése
A gyermekjóléti szolgálat munkája elsősorban az észlelő-és jelzőrendszer jelzéseire épül, de
minden
jelzést
kivizsgálnak
(civil
szervezet,
lakossági
bejelentés,
stb.).
Kezdeményezheti az ellátást a szülő és a gyermek is. A jelzést követően a szolgálat felveszi a kapcsolatot a családdal, és dönt a probléma ismeretében arról, hogy milyen ellátási forma szükséges a probléma megszüntetése érdekében. Amennyiben a veszélyeztetettség megszüntethető az alapellátás keretében, a szülő és a gyermek vállalja az együttműködést a szolgálattal, akkor alapellátás keretében történik a családgondozás. Amennyiben az alapellátás keretében történő családgondozás nem jár eredménnyel, vagy a szülő, illetve a gyermek (ha olyan korú) nem működik együtt a családgondozóval a probléma megoldása érdekében, a családgondozó javaslatot tesz a jegyzőnek a gyermek védelembe vételére. Hatósági intézkedés keretében az önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. A védelembe vétel keretén belül a családgondozás fokozott együttműködést követel az érintettektől, amely az egyéni gondozási-nevelési terv közös elkészítésével és írásba foglalásával kezdődik. Az ebben rögzítettek alapján mind a szülő, mind a gyermek egyéni feladatokat kap. Ezek végrehajtását a családgondozás folyamán a családgondozó figyelemmel kíséri, segíti azok megvalósulását. A védelembe vétel a jegyző által évente, de a szülő vagy a családgondozó kérelmére bármikor felülvizsgálható. A felülvizsgálatra
41
a családgondozó elkészíti mindenre kiterjedő javaslatát a védelembe vétel további fenntartására, vagy megszüntetésére. Abban az esetben, ha sem az alapellátás, sem a védelembe vétel keretében történő családgondozás nem vezet eredményre, a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tehet a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére. Az ideiglenes hatályú elhelyezés történhet a szakellátásban (gyermekotthon, nevelőszülő, befogadó otthon), vagy a külön élő szülőnél, rokonnál. Ha az ideiglenes elhelyezés időtartama alatt megállapítja a Gyámhivatal, hogy a gyermek nem kerülhet vissza a családjába, a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi. A Gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésének szükségességét évenként felülvizsgálja. Az éves felülvizsgálatra minden esetben meghívják a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóját. Amennyiben a család alkalmassá válik arra, hogy a gyermeket visszahelyezzék a családba, a Gyámhivatal az átmeneti nevelés megszüntetését követően elrendeli a gyermek egy évre történő kötelező utógondozását annak érdekében, hogy a gyermek sikeresen visszailleszkedjen a családjába. A családjából kiemelt gyermek családjába visszakerülése érdekében a Gyermekjóléti Szolgálat
elsősorban
a
szülőket
támogatja.
Szorgalmazza
a
szülő-gyermek
kapcsolattartást, segíti megszüntetni azokat az okokat, amelyek a gyermek családjából való kiemeléséhez vezettek. A Gyermekjóléti Szolgálat feladata a válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása is, ezt a tevékenységét a Védőnői Szolgálattal együttműködve valósítja meg. A védőnőknek jelzett esetek megoszlása jellegük szerint
2011 2005
2006
2007
2008
2009
2010
(07.31ig)
Anyagi, környezeti
10
19
21
12
23
12
13
Párkapcsolati
1
6
2
3
3
1
6
Egészségügyi veszélyeztetettség
8
7
8
7
7
7
8
Gyermekelhanyagolás
30
33
34
34
16
17
17
Várandós anya szociális válsághelyzetben
2
2
2
4
0
0
1
Egyéb
-
-
-
-
-
-
-
42
Gender A nemek esélyegyenlőségével kapcsolatban nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok az önkormányzat birtokában. Jelen Programunk beavatkozási területein éppen ezért elsősorban ezek vizsgálatának elkészítésére és az esetleges beavatkozást sürgető problémák orvoslását írtuk le (lásd lentebb).
Roma és alacsony státuszú lakosság A KSH 2001. évi népszámlálásakor senki nem vallotta magát romának, a Község Önkormányzata sem rendelkezik ezzel kapcsolatosan adatokkal.
43
AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK MEGVALÓSULÁSA Helyzetelemzésben feltárt hiányosságok, problémák települési szintű megoldására vonatkozó rövid , közép és hosszú távú célkitűzések. Feladat megnevezése
Feladat leírása
Határidő és forrás
Felelős
megjelölése
megnevezése
Az önkormányzat folyamatosan együttműködik a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi A hátrányos
Központjához tartozó
helyzetű
Csongrádi Kirendeltséggel.
csoportok
Az Önkormányzat igyekszik
munkaerő-
élni
piaci helyzetének
mindazon lehetőségekkel,
javítása
amelyek biztosítják a hátrányos helyzetűek, inaktívak munkaerő-piacra
Hosszútávú feladat: 2011. szeptemberétől
Képviselő-testület
folyamatos Polgármester Forrás: önkormányzat
Jegyző
rendelkezésére álló erőforrások figyelembevételével
történő visszakerülését. Tanévenként szükséges
Hosszútávú
elkészíteni a hátrányos
feladat:
HH és HHH-s
helyzetű tanulók
2011.
tanulókkal
integrációs programját
szeptemberétől
kapcsolatos
fenntartói szinten – ahogy
folyamatos
integrációs
eddig is tette a Csongrádi
intézkedések
Többcélú Kistérségi
Forrás:
megvalósítása.
Társulás. A programban
Forrás: pályázatok,
megfogalmazott
intézményi saját
intézkedések
források 44
Képviselő-testület Jegyző Intézményvezető(k)
megvalósítása. A célkitűzés megvalósítása
Középtávú
egyrészt
feladat:
A hátrányos
az intézmények
2011.
helyzetű
közreműködésével
szeptemberétől
csoportok
történik, másrészt a
folyamatos
információhoz
Polgármesteri
való
Hivatal dolgozói
Forrás:
hozzájutásának
rendszeresen
önkormányzat
elősegítése
végzik az érintettek
rendelkezésére álló
tájékoztatását
erőforrások
munkavégzésük során.
figyelembevételével
Képviselő-testület Polgármester Jegyző
Az intézményi adatgyűjtés és adatszolgáltatás mellett az érintett Adatgyűjtés
csoportok érdekvédelmi,
egyes
kisebbségi
hátrányos
képviseletének aktív
helyzetű
bevonásával
társadalmi
szükséges bővíteni az
csoportok
információs
(fogyatékkal
partnerséget arra
élő személyek,
vonatkozóan,
nők, stb.)
hogy az által
élethelyzetének
működtetett/felügyelt
demográfiai
közszolgáltatáshoz való
mutatóinak stb.
hozzáférés
tekintetében
mennyire biztosított, illetve
Rövidtávú feladat: 2012. március 01-ig Forrás:
Jegyző
önkormányzat
Intézményvezetők
rendelkezésére álló erőforrások
mennyire veszik igénybe. E feladat csak önkéntes adatszolgáltatással és 45
figyelembevételével
az adatvédelmi szabályok maradéktalan betartásával hajtható végre. Közoktatási Intézkedési A közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása
Terv felülvizsgálata –
Rövidtávú feladat: 2011. december
Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott intézmény, azonban a Társulás nem rendelkezik hatályos Közoktatási Intézkedési Tervvel.
46
31-ig Forrás: Forrás: pályázatok, intézményi saját források
Képviselő-testület Jegyző Intézményvezetők
A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK 1. A Települési Esélyegyenlőségi Program érvényessége Tömörkény Község Esélyegyenlőségi Programjának érvényessége: 2011. október 1. napjától 2016. szeptember 21. napjáig terjedő időtartam. 2. A Települési Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata A tervben megfogalmazott célok és feladatok teljesítését Tömörkény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
kétévente felülvizsgálja. A teljes – minden
fejezetére kiterjedő – értékelést a Képviselő-testület a terv kihirdetését követő öt éven belül végzi el. 3. A Települési Esélyegyenlőségi Program módosítása Jogszabályi változások, illetve indokolt változás esetén a Program módosítására javaslatot tehet: Tömörkény Község Önkormányzata Képviselő-testületének bármely tagja. Tömörkény Község Polgármestere és Tömörkény Község Jegyzője. Tömörkény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete bármely szakmai bizottsága. Tömörkény Község Önkormányzatának fenntartásában lévő intézmények vezetői. A Települési Esélyegyenlőségi Program módosítását a Polgármesterhez beterjesztett írásbeli módosítási javaslattal kérhetik. A Települési Esélyegyenlőségi Program, illetve annak módosítását a Képviselő-testület fogadja el. A Programról, illetve módosításáról az intézményeket és a lakosságot a Képviselő-testület által megbízott személy tájékoztatja. 4. A Települési Esélyegyenlőségi Program nyilvánossága Tömörkény Község Esélyegyenlőségi Terve nyilvános.
47
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG (SZANKCIONÁLÁS)
Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek, illetve csoportok, az itt meghatározott körben felelősek. A Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a jegyző felel. Az ő feladata és felelőssége:
Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, az intézmények, és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen az Esélyegyenlőségi Program, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.
Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához.
Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni.
Az Esélyegyenlőségi Program megvalósításának irányításáért az önkormányzat részéről a polgármester felel. Az ő feladata és felelőssége:
A Program megvalósításának koordinálása,
A végrehajtás nyomon követése,
az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása,
a szükséges esélyegyenlőségi munkacsoportok összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő intézmények vezetői felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentességet, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. 48
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék az Esélyegyenlőségi Programban foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.
Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt.
Az intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.
Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe.
49
