TÜKÖRY LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

TÜKÖRY LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Körösladány 2014.

TÜKÖRY SZMSZ KÖRÖSLADÁNY 2014 WWW.TUKORYSULI.HU

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK Dokumentum megnevezése A szöveget előkészítette Érvényesség kezdete Verziószám Módosítás indoka Elfogadás 1 Nevelőtestület Véleményeztetés 1 Szülői mk Véleményeztetés 2 Dök Véleményeztetés 3 Fenntartó Véleményeztetés 4 Működtető Közzététel Nyilvánosság

Tüköry SzMSz Körösladány Kálmán János intézményvezető 2014. április 2. 3.1 Szakszolgálat kivezetése 2014. április 1. B-36/2014.. 2014. április 1. B-36/2014. 2014. április 1. B-36/2014. 2014. április 1. B-36/2014. 2014. április 1. B-36/2014. www.tukorysuli.hu Korlátlanul hozzáférhető

Nkt 25. § (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Az intézményi működés szabályai Záró rendelkezések

2 5 18

2


I. BEVEZETÉS Körösladány Város Önkormányzata 2011. augusztus 1-vel létrehozta a Körösladányi Általános Művelődési Központot, mely a település korábban önállóan működő óvodáját, általános iskoláját, pedagógiai szakszolgálatát, művészetoktatási és közművelődési intézményeit integrálja a szakmai-szervezeti autonómia biztosításával. 2013. január 1-vel megtörtént az intézmény államosítása, melynek eredményeként az óvoda és a közművelődési intézményegység maradt csak helyi önkormányzati fenntartásban, az általános iskola, a művészeti oktatás és a pedagógiai szakszolgálat önkormányzati működtetésbe, és állami fenntartásba került. Jelen SzMSz módosítás célja e változás átvezetése a szabályzatban. 1.1. A szabályzat hatálya Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Tüköry Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola (a továbbiakban: intézmény) alkalmazottaira, tanulóira, gyermekeire és a területén tartózkodó valamennyi személyre. 1.2. Az intézmény éves munkaterve Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület a tanév megkezdése előtt készíti el és fogadja el. E dokumentumot az intézmény hivatalos honlapján teszi közzé. A munkaterv ellenjegyzésére a fenntartó jogosult, amely ezzel vállalja a programok finanszírozását is. 1.3. Az intézmény adatai, az intézményegységek feladatai Az intézmény adatait az alapító okirat tartalmazza. Az intézmény Alapító okirata megtalálható az intézmény honlapján, valamint jelen szabályzat mellékletében. 1.4. Az intézmény vezetése Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat – a fenntartó által kiadott hatásköri jegyzéknek megfelelően - az igazgató helyetteseivel együtt látja el, munkaköri leírásaiknak megfelelően. Az igazgatóhelyettes megbízásának időtartama az igazgató megbízásának időtartamával azonos, de azt az igazgató – indokolással - visszavonhatja. A nevelőtestület tagjai munkaközösségeket alakíthatnak, és javaslatot tehetnek a munkaközösség-vezető személyére. A munkaközösség-vezető megbízásának időtartama az igazgató megbízásának időtartamával azonos, de azt az igazgató – indokolással – visszavonhatja. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösségvezetők megbízása 2013. március 31-ét követően a fenntartó tudomásul vételét követően lép hatályba. 1.5. Hatáskörök átruházása, helyettesítés Az intézmény vezetőjét tartós távollét esetén az igazgató-helyettes helyettesíti. Tartósnak minősül a távollét abban az esetben, ha az intézmény vezetője sem személyesen, sem más kommunikációs eszközön keresztül (telefon, e-mail) nyolc munkanapot meghaladó időtartamban nem érhető el. Ebben a helyzetben a helyettesítő a munkaügyekkel, pénzügyekkel és intézményképviselettel összefüggő feladatait csak a fenntartó tájékoztatása mellett és annak engedélyével gyakorolhatja. A tartós távollét szabályait kell alkalmazni arra az esetre is, ha az intézmény kinevezett intézményvezető nélkül marad, addig az ideig, amíg a fenntartó az intézményvezető személyét a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítani tudja.

3


1.6. Az igazgatótanács, a vezetői tanács Az intézmény szakmai vezetését az igazgatótanács segíti. Az igazgatótanácsot legalább havonta egy alkalommal össze kell hívni. Az igazgatótanács összetétele: elnök általános iskolai képviselet művészeti alapiskolai képviselet állandó meghívott tanácskozási joggal meghívottak

az intézményvezető az általános iskolai szakmai munkaközösségek vezetői a művészeti alapiskola szakmai képviselője a fenntartó képviselője az óvoda és a közművelődési intézmények szakmai képviselői

Az igazgatótanács feladatai - közreműködik az intézményegységek feladatainak összehangolásában - állást foglal a pénzeszközöknek a költséghelyek közötti átcsoportosításáról, a költségkeretek és maradványok felosztásáról - állást foglal az intézmény egészének működését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról - véleményt alkot mindarról, amiben az igazgatótanács, az igazgató, a szülői szervezet állásfoglalást kér, javaslatot tesz - véleményezi az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését meghatározó, befolyásoló ügyeket - véleményezi fejlesztési, beruházási és felújítási terveket - javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatos minden további kérdésben. Az igazgatótanácsot – az általa elfogadott munkaterv szerint – havonta az intézményvezető hívja össze. Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha azt a tagok 25 %-a az okok megjelölésével indítványozza, vagy ha azt a vezetői tanács vagy az intézményvezető szükségesnek ítéli meg. Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 2/3-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményegység-vezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához az igazgatótanács tagjai 2/3-ának titkos szavazás keretében adott igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. Az igazgatótanács feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítése is. Ennek keretében dönt az alkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az alkalmazotti értekezlet elé kerülő előterjesztést véleményezi. Állásfoglalását az értekezleten ismertetni kell. Az igazgatótanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői megbízás tárgyában tartandó értekezletet. A vezetői tanácsot az igazgató, az igazgató-helyettesek és az iskola munkaközösség-vezetői alkotják. Megbeszéléseiket rendszeresen, saját maguk által meghatározott napokon tartják. A vezetői tanács feladata az iskolai szakmai feladatok előkészítése és koordinálása. Döntéseket nem hoz, csupán javaslattételi jogkörrel rendelkezik. Működésének szabályait önmaga alakítja ki, munkájáról a nevelőtestület tagjait – a munkaközösségek vezetőin keresztül - rendszeresen tájékoztatja.

4


II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI 2.1. A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre A szabályzat célja, feladata A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza mindazokat a kérdéseket, amelyekről a hatályos törvények és egyéb jogszabályok nem rendelkeznek. A szabályzat hatálya E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola és a művészetoktatási intézmény dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik a belépnek intézménybe, illetve igénybe veszik az intézmény szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2.2. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata 2.3. Szakmai önállóság Többcélú közoktatási intézményként szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el: általános iskola, alapfokú művészetoktatás. 2.4. A nevelőtestület Az intézmény egyik legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a Köznevelési törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti. Az intézmény nevelőtestületének tagjai: a pedagógusok (tanítók, szaktanárok, napközis nevelők, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, pszichológus, gyógytestnevelő, könyvtáros, ifjúságvédelmi felelős, szociálpedagógus), valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak. A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint. Rendszeres értekezletek: alakuló, tanévnyitó, félévi, év végi, nevelési (évente kétszer, ősszel és tavasszal). Rendkívüli értekezletek összehívása: az igazgató, az iskolavezetés, a munkaközösség-vezetők, ill. a nevelők javaslata alapján az év közben felmerülő témákban. A nevelőtestület értekezleteit az igazgató vezeti. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri.

5


2.5. Alkalmazottak Az intézmény pedagógusai munkájukat a köznevelési törvényben, az intézmény pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. A pedagógusok mellett a pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársakat is foglalkoztatunk. 2.6. Az alkalmazotti értekezlet Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 2.7. Munkacsoportok működtetése Az intézmény arculatformálása, a működés hatékonyságának fokozása és meghatározott feladatok érdekében munkacsoportokat működtet. Vezetőit és tagjait az igazgató kéri fel egy tanévre, valamint meghatározza feladataikat. A munkacsoportok megnevezését, vezetőjét és tagjait az éves munkaterv tartalmazza. 2.8. A működés rendje, nyitva tartás Intézményi közalkalmazottak munkarendje - Az intézményben alkalmazottak munkarendjét a vonatkozó törvényi szabályozásoknak megfelelően, az igazgató határozza meg, az intézmény zavartalan működése érdekében, melyet a munkaköri leírás, valamint időszakosan utasítás tartalmaz. Az alkalmazottak éves szabadságának kiadását az éves szabadságolási terv tartalmazza, a vonatkozó törvényi rendelkezések, a tanév rendje, valamint a feladatellátás figyelembe vételével. Vezetők munkarendje - Az igazgató és az intézményegység-vezetők a napi munkaidejük egészét az intézményen belüli feladatellátással töltik. Az iskolai tanítás időszakában az igazgató vagy helyettese az iskolában tartózkodik. 2.9. Az intézmény általános működési rendje A szorgalmi időben az iskola 7-19 óráig tart nyitva. Indokolt esetben, illetve külső használó esetén az intézményvezető ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat. Az épületben a nyitva tartási időn kívül csak előzetes engedély alapján lehet tartózkodni, melyet az igazgató adhat. Ekkor a foglalkozást tartó pedagógus, vagy a szerződésben meghatározott kívülálló felel az épület és a felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért. A tanítás 8 órakor kezdődik, és 13:45–ig tart. A tanítási órák 45 percesek. Az óraközi szünetek rendjét a házirend tartalmazza. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. A művészeti iskola órái és a tanórán kívüli foglalkozások a délelőtti órák végeztével, a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődnek, és 17 óráig tartanak. Indokolt esetben az iskolaotthonos tanulók művészeti órái és a rehabilitációs egyéni foglalkozások a délelőtti szabadidős foglalkozások ideje alatt is megszervezhetők. A csoportos órákat 15 perces szünet közbeiktatásával kell megtartani. A művelődési házban tartott foglalkozások igazodnak az intézmény nyitva tartásához. A pedagógiai szakszolgálat nyitva tartása 8-16 óra közé esik. Ügyeleti nyitvatartási ideje az éves munkatervben kerül meghatározásra. A tanítási szünetek alatt a nyitva tartás szünetel. A munkanapokon – igény esetén – összevont napközis felügyelet működik, ha azt olyan tanuló szülője igényli, akiknek az otthoni felügyelete nem megoldott. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik, 7:30-16:00 óráig.

6


Tanítási szünetben az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményvezető állapítja meg. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető és igazgatóhelyettese közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik. 2.10. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok napi munkaideje kötelező órákból és a nevelő-oktató munkával összefüggő egyébfeladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező órákon felül a pedagógusnak az intézményben további feladatellátással annyi időt szükséges töltenie, amennyit a jogszabályokban meghatározott feladatok, illetve további megállapodások, utasítások megkívánnak. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény tanóra rendjének, foglalkozási rendjének, egyéb ellátott feladatok függvényében. A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási óra, foglalkozás, ügyelet, valamint a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt, annak helyén megjelenni. 2.11. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek, eszközeinek használati rendje Az iskola épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. A délelőtti tanítási órák befejeztével, a szervezett étkeztetést követően csak napközis – iskola otthonos foglalkozás; tanulószoba; rehabilitációs vagy fejlesztő foglalkozás; szakszolgálati szolgáltatás igénybe vétele; művészeti óra, vagy tanórán kívüli foglalkozás keretében tartózkodhat tanuló az iskola épületében vagy udvarán. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, a tűzés balesetvédelmi előírások betartása, az energiafelhasználással való takarékoskodás, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása. Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az intézmény területéről kivinni csak az igazgató írásbeli engedélyével lehet. Az intézmény helyiségeit a hivatalos nyitvatartási időn túl és tanítási szünetekben külső igénylőnek külön megállapodás alapján lehet átengedni, ha az nem zavarja a nevelési és tanítási rendet. A helyiségek, berendezések bérbeadására minden esetben az igazgató tesz javaslatot. 2.12. A tanév helyi rendje A tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg, az oktatási tárca által kiadott, a tanév rendjére vonatkozó rendelete alapján a tanévnyitó értekezleten, amit az éves Munkaterv rögzít. A tanév helyi rendjének meghatározásánál a nevelőtestület dönt a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi elemeiről, a tanítási szünetek idejéről, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és felhasználásáról, az éves diákközgyűlés időpontjáról, az előre tervezhető értekezletek időpontjáról, a nemzeti ünne-pek megemlékezési rendjéről, időpontjáról, az iskolai ünnepségek, rendezvények időpontjáról. A tanév helyi rendjét, az iskola házirendjét, a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szü-lői értekezleten a szülőkkel. A házirendet, a tűzvédelmi utasítást, a menekülési útvonalat, valamint az órarendet valamennyi osztályteremben ki kell függeszteni.

7


2.13. A belépés és benntartózkodás rendje Az intézmény területén csak az intézmény dolgozói és tanuló tartózkodhatnak. A szülő (gondviselő) csak a tanulóval kapcsolatos ügyintézés céljából és időtartama alatt tartózkodhat az intézményben. Külső munkavállalók csak az igazgató engedélye alapján, a megbízás erejéig, a feladatellátás céljából tartózkodhatnak az intézményben. Az intézményben a nyitva tartás ideje alatt, valamint egyéb időben az intézményvezető utasítása szerint portai szolgálat működik. Az intézménybe belépni, az intézményben tartózkodni a portai szolgálat tudomásával lehet, kivéve azokat a dolgozókat, akiknek a belépés és benntartózkodás egyéb időben is munkaköri kötelessége. A portaügyeletes feladata a beérkező külső személyek fogadása, kísérése, bejegyzése az ügyeleti füzetbe. Más oktatási intézmények dolgozói, főiskolai hallgatók, valamint a társintézmények képviselői csak az igazgató előzetes engedélyével tartózkodhatnak az iskola területén, ill. léphetnek be és vehetnek részt a tanítási órákon (óralátogatás, hospitálás, tanítási gyakorlat, bemutató foglalkozások stb.) Hirdetéssel, toborzással csak rendkívüli esetben, igazgatói engedéllyel zavarhatják a tanítási órák rendjét. 2.14. Pedagógiai felügyelet Szorgalmi időben, tanítási napokon a pedagógus felügyelet 7:00-13:45 között (az iskolaotthonban 16 óráig) biztosított. Az ügyeletes nevelő köteles ellenőrizni a rábízott épület- vagy udvarrészen a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének és tisztaságának megőrzését, ellenőrizni a balesetvédelmi szabályok betartását. Az ügyeletet ellátó nevelők teendőiket épületegységenként a tanfélévre meghatározott beosztás szerint végzik. Az ügyelet ellátása minden nevelő számára kötelező. A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézménybe érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt a tanórákon és a foglalkozásokon biztosítjuk is biztosítjuk az alábbiak szerint. A tanórákon az órát tartó nevelő felügyel a tanulókra, ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán, vagy elkésik, illetve ha a tanóráról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Az óraközi szünetek alatt a tanulók felügyelete az ügyeletes nevelők feladata. Az órarendi órák befejezése után a szervezett étkezést igénybe vevő tanulók számára tanévenkénti beosztásban biztosítunk felügyeletet. A felsős étkezőket az ebédeltetésre beosztott nevelő vagy asszisztens köteles szervezett rendben az ebédlőbe kísérni, az ebédeltetés rendjére ügyelni. Tanuló az ebédlőbe nem mehet felnőtt kíséret és felügyelet nélkül. Amennyiben iskolai ügy (verseny, színház, stb.) miatt nem tud a csoportjával étkezni a tanuló, abban az esetben a programot szervező, illetve a programra kísérő pedagógusnak kell az étkező tanuló felügyeletéről gondoskodni. Az ebédeltetési ügyelet az iskola épületének elhagyásáig tart. A napközis (iskolaotthonos) ellátást igénylő tanulók felügyeletét a napközis nevelő köteles ellátni a csoportjába tartozó tanulók órarend szerinti utolsó órájának befejezésétől kezdődően a napközis foglalkozás befejezéséig. A napközis tanulók étkeztetését a napközis nevelő felügyeli. Ha a napközis tanuló nem jelenik meg a napközis foglalkozásokon, illetve engedély nélkül távozik, a napközis nevelő megteszi a házirendben előírt intézkedéseit. A tanórán kívüli-, a rehabilitációs foglalkozásokon, a művészeti órákon, a szakszolgálat foglalkozásain a foglalkozást vezető pedagógus köteles ellátni a tanulók felügyeletét a gyülekezés időszakában, mely a foglalkozást megelőző 15 perc, a foglalkozás ideje alatt a tanulók iskolai területről távozásáig. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson, elkésik, vagy engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét az osztályfőnök, ill. a pedagógusok a mindenkori beosztás szerint kötelesek ellátni.

8


2.15. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. Célja: az intézményben folyó nevelő-oktató munka jogszerű, hatékony működtetése, az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi fel-tárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetekben – jogosult az intézmény pedagógusai közül meghatározott céllal és jogkörrel bárkit kijelölni az ellenőrzési feladatok elvégzésével. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során Tanórák, művészeti órák, tanórákon kívüli-, szakszolgálati-, napközis foglalkozások, pontos, a tervezésnek megfelelő (tan-menet, foglalkozási terv, egyéni fejlesztési terv) szerinti megtartása. A nevelő-oktató munka színvonala (előzetes felkészülés, tervezés – az óra felépítése, szervezése, egyénre, csoportra szabott módszerek alkalmazása – a tanulók, a pedagógus munkafegyelme - az óra, foglalkozás eredményessége). A gyermek – pedagógus kapcsolattartása, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása. A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki tevékenység eredményessége – a személyiségfejlesztés, a közösségformálás hatékonysága. A tanulói felügyelet ellátása, szabadidős programok szervezése. A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztrációs tevékenység ellátása. A sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái Óralátogatás, a foglalkozások látogatása. Szóbeli beszámoltatás. Írásbeli beszámoltatás. Értekezlet. Mérések, felmérések, tesztek, vizsgálatok. A dokumentumok ellenőrzése (tanmenet, napló, egyéni fejlesztési terv stb.). Beszélgetés, kérdőív. A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény minőségirányítási programjában meghatározottak és éves munkatervében rögzített ellenőrzési terv szerint az intézményvezető és helyettesei végzik, a szakmai munkaközösségek vezetői segítik. Az éves ellenőrzési terv alapján az ellenőrzést végzők éves ellenőrzési ütemtervet készítenek, az ellenőrzések tapasztalatairól feljegyzési naplót vezetnek. Az ellenőrzés tapasztalatairól havi rendszerességgel beszámolnak az igazgatónak. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. 2.16. Az intézmény irányítása, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A vezetők közötti kapcsolattartás rendje A nevelőtestületet az igazgató vezeti, az igazgatótanács és/vagy a vezetői tanács közreműködésével előkészíti a nevelő-testület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. A döntés-előkészítést, szervezést és ellenőrzést az intézményi minőségirányítási szervezet az Intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint segíti. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az igazgató az igazgatóhelyettessel megosztva irányítja és ellenőrzi. Az igazgató és helyettesei közötti feladatmegosztást, az intézményegységek vezetését, az igazgatóhelyettesek feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza.

9


Az intézményegységekkel, a szervezeti egységekkel való kapcsolattartás rendje A munkaközösség-vezetők a napi kapcsolatot tartanak az igazgatóval, illetve az igazgatóhelyettessel. A kapcsolattartás formái: beszélgetés, írásos tájékoztatás (körlevél), értekezlet. Az intézményegységek vezetői, a munkaközösség-vezetők kötelesek minden fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. Az intézményvezetés és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes, minden intézményegységre kiterjedő jogkörrel intézményi szülői szervezet működik, melyet az osztályok, a művészeti tagozat tanszakainak szülői közösségei alkotnak. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői munkaközösség (SZMK), amelybe az osztályok szülői közösségei osztályon-ként 2 (harmincfős, vagy annál nagyobb létszámú osztály esetén 3) fő szülőt, a művészeti tagozat csoportjai 1-1 főt delegálnak. A delegált tagok megbízása egy tanévre érvényes. Az SZMK dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. Az SZMK feladata, hogy: éljen a jogszabály és az iskola más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával, kísérje figyelemmel a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, segítse az intézmény hatékony működését, támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. Az SZMK véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, egyetértési jogot gyakorol a jogszabályban meghatározott kérdésekben, így az SZMSZ, a házirend, az éves munkaterv elfogadásakor, a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek jegyzékbe történő felvételekor. Az SZMK a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. Az e kérdéskörbe tartozó ügyek tárgyalásakor az SZMK elnök tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az intézményvezető SZMK értekezleten évente legalább kétszer tájékoztatja az a szülőket a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről. A szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja az SZMK elnökét és a vezetőségi tagokat az iskolai szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről. Az intézményi szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 2.17. A diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás rendje A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes, minden intézményegységre kiterjedő jogkörrel működő intézményi diákönkormányzat működik. Az intézmény diákönkormányzatának legfőbb szerve a diáktanács, melynek tagjait osztályonként 2-2 fő, a művészeti csoportokat 1-1 fő diákképviselő alkotja, aki lehet az osztályban megválasztott közös képviselő is. A diákképviselőket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. A diáktanács elnököt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a diáktanács ülésein, koordinálja, segíti a diákönkormányzat munkáját. A diáktanács ülésein és az évi rendes diákközgyűlésen az iskola igazgatója rendszeresen tájékoztatja a diákokat az őket érintő kérdésekről. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 2.18. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, a polgármesteri hivatallal. A kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartásban közreműködik az igazgatóhelyettes, illetve egyedi megbízás alapján más munkatárs is. Iskolánk a gyermekek egészségügyi-, gyermekvédelmi- és szociális ellátása, beiskolázása, továbbtanulása, kulturális és sportprogramjai szervezésére, versenyeztetésére, illetve egyéb ügyei intézése érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel, magánszemélyekkel. 10


Rendszeres kapcsolattartás történik az alábbi körben a fenntartóval, szakmai szervezetekkel, intézményekkel,a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgálattal,a rehabilitációs és szakértői bizottsággal,kistérségi iskolaszövetséggel, a helyi óvodával, általános iskolákkal, a továbbtanulás szempontjából érintett középfokú oktatási intézményekkel, a művelődési házzal, könyvtárral, helytörténeti gyűjteménnyel, a községi civil szervezetekkel, stb. Az intézmény feladatellátásával kapcsolatos bármely ügyben, az iskolában történt eseményekről, programokról csak az igazgató előzetes beleegyezésével adható felvilágosítás, tájékoztatás újságoknak, egyéb hírközlő szerveknek. Az intézményben párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 2.19. A pedagógusok helyettesítési rendje A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását (betegség, gyermekápolás, hirtelen bekövetkezett rendkívüli családi esemény stb.), annak okát, várható időtartamát előző napon, illetve az adott munkanapon 7:30-ig köteles az igazgatóhelyettesnek, annak akadályoztatása esetén az igazgatónak bejelenteni, a helyettesítendő tananyagot (foglalkozási anyagot) órákra bontva neki átadni, személyes akadályozás esetén e-mailben megküldeni. Iskolai ügyben történő távolmaradásra és a pedagógus gyermeke után járó pótszabadság kiadására a rendkívüli távolmaradás szabályai érvényesek, azzal az eltéréssel, hogy azt két munkanappal megelőzően kell bejelenteni. A félévi és az év végi értékelést megelőző két héten belül csak rendkívül indokolt esetben adható ki a pótszabadság, melynek elbírálása az igazgató joga. Akkreditált továbbképzés esetén a foglalkozások időpontjáról és időtartamáról kiadott tájékoztatót, továbbtanuló esetén a főiskola által, szemeszterenként kiadott konzultációs foglalkozási időtervet, valamint a vizsgákat, illetve azok időpontját tartalmazó tájékoztatót köteles az igazgatónak leadni a szemeszter megkezdése, illetve a vizsgaidőszak előtt. Az adott képzési-, konzultációs- vagy vizsganap miatti távolmaradásra az iskolai ügyben történő távolmaradás szabályi érvényesek. Rendkívüli ügyintézés (ha az csak a tanítási órák ideje alatt megoldható), vagy egyéb indokolt esetben a pedagógus egy tanítási évben legfeljebb 12 délelőtti tanítási óráról maradhat távol, egyénileg megoldott szívesség-helyettesítés révén, mely-re előzetes engedélyt kell kérni az igazgatótól, vagy az igazgatóhelyettestől, a helyi szabályozás szerint. Fizetés nélküli szabadság igénybevételére csak indokolt esetben van lehetőség, melyre az igazgató adhat engedélyt. Valamennyi távolmaradást írásban, az erre a célra rendszeresített iskolai formanyomtatványon kell bejelenteni. Tanítási órák (esetenként 1-1) elhagyására csak rendkívül indokolt esetben kerülhet sor, melyre az igazgató adhat engedélyt. A helyettesítés rendje az adott napot, ill. órát megelőző nap délelőttjén kerül kifüggesztésre a tanári szobában. A helyettesítési rendet minden pedagógusnak kötelessége megnézni az iskola elhagyása előtt. A helyettesítést ellátó nevelő köteles az ügyeleti rendet is figyelemmel kísérni és ellátni. A tanítási órák helyettesítésére kijelölt pedagógus csak indokolt esetben utasíthatja vissza a feladatellátást, erre az igazgató adhat felmentést. A helyettesítés ideje alatt történt jelentősebb eseményekről, intézkedésekről a helyettesítést ellátó pedagógus tájékoztatja a helyettesített pedagógust. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni.

11


2.20. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A pedagógiai program és a szervezeti és működési szabályzat kivételével a nevelőtestület jogköreinek (döntési, véleményezési, javaslattételi) gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és osztályzatának megállapításakor (jogszabályban meghatározott esetben) az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. Az osztályozó értekezletet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes vezeti, aki az osztályozó értekezletet követő nevelőtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről a nevelőtestületnek. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. A hozott döntéseknél a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 2.21. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának és tanulójának feladata, melynek célja az intézmény hírnevének megőrzése, növelése. Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Iskolai ünnepségek: tanévnyitó ünnepség; ballagási ünnepség; tanévzáró ünnepség. Iskolai megemlékezések: Aradi vértanúk emléknapja (október 6.); október 23. nemzeti ünnep; március 15. nemzeti ünnep. Hagyományos rendezvények: Tüköry nap, nyílt hét, télapó és karácsonyi ünnepségek, farsang, madarak és fák napja, év végi projekt-hét, művészeti tanszakok bemutatói, tanulmányi-, kulturális- és sportrendezvények, a világnapok rendezvényei, egészségnevelési és környezetvédelmi rendezvények. Iskolai fórumok: iskolaújság, iskolarádió, honlap, kiadványok. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatok a felelősök megnevezésével a munkatervben található. Az iskolai megemlékezéseken, ünnepségeken, rendezvényeken az iskola tanulóinak és a nevelőtestület tagjainak a megjelenés kötelező. Az iskolai ünnepségeken ünnepi öltözetben kell meg jelenni. Az ünnepi öltözet lányoknak: sötét szoknya, illetve nadrág, fehér blúz és a bordó sál. Az ünnepi öltözet fiúknak: fehér ing, sötét nadrág és bordó nyakkendő. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtettek ápolásáról, megőrzéséről is. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendje és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdésében az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 2.22. A rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás és kapcsolattartás rendje Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgató az iskolaorvossal, a védőnővel és az iskolafogászatot ellátó fogorvossal egyezteti. Az együttműködés előkészítése és lebonyolítása az intézmény ifjúságvédelmi felelősének és iskola-titkárának közreműködésével történik. Az iskolaegészségügyi ellátást (kötelező orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások), a megelőző orvosi intézkedéseket az iskolaorvos és a védőnő végzi. Az ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens is. A kötelező orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a délelőtti tanítási órákat a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha a rendelési idő lehetővé teszi, a vizsgálatok délután történjenek. A tanulók lehetőség szerint a pedagógiai asszisztens kíséretével és felügyeletével vesznek részt az iskola-egészségügyi ellátásban. Amennyiben ez nem megoldható, abban az esetben a tanórát tartó nevelő köteles a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni.

12


2.23. Intézményi védő, óvó előírások A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai vagy iskolán kívüli rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény előtt az osztályfőnök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell az osztálynaplóban, illetve a tájékoztató füzetben. Ennek megfelelően valamennyi baleseti, egészségkárosító vagy egyéb veszélyforrást rejtő tantárgy – így kiemelten a fizika, kémia, technika, számítástechnika, testnevelés – esetében a tanév első tanítási óráján tantárgy-specifikus balesetvédelmi-, baleset-megelőzési-, ill. egészségvédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulókat. Ezen megelőző oktatás a szaktanár feladata a szorgalmi év kezdetének első szaktárgyi tanítási óráján, amelynek tényét az osztálynaplóban és a tájékoztató füzetben dokumentálni kell. Az oktatás tervezetét, anyagát pedig szerepeltetni kell a tanmenetben. Az oktatás során ismertetni kell a lehetséges baleseti- és egészségkárosító veszélyforrásokat, a tanúsí-tandó és tiltott magatartásformákat ezek elkerülése érdekében, a tanulók felelősségét önmaguk és társaik iránt,az iskola óvó-védő rendszabályait,a megelőző magatartásformákat,teendőket baleset, egyéb rendkívüli esemény fennállása veszélyének esetén, illetve megtörténtekor, a tanterem, az épület elhagyásának rendjét és követelményeit (menekülési útvonal). Az iskola területén kívül szervezett programok (kirándulás, túra, táborozás, erdei iskola, üzemlátogatás, és egyéb foglalkozás) megkezdése előtt a programot vezető pedagógus feladata a tanulók figyelmét felhívni az egészség- és balesetvédelemre, a tanúsítandó és tiltott magatartásformákra. Az intézmény területén tapasztalt valamennyi baleseti és egészségkárosító forrást az intézmény valamennyi dolgozója haladéktalanul köteles jelenteni a szükséges intézkedések megtétele érdekében a munkavédelmi megbízottnak, vagy az igazgatónak. Az intézmény munkavédelmi megbízottja A tanév megkezdése előtt köteles tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesíteni az intézmény dolgozóit, ellenőrizni az épületek, helyiségek, berendezések, valamint az udvaron elhelyezett eszközök állapotát, melyről jegyzőkönyvet, illetve szük-ség szerint intézkedési tervet készít. A tanév közben köteles az új dolgozókat tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesíteni, azt jegyzőkönyvezni, épületenként a tanulók menekülési útvonalát gyakoroltatni, azt jegyzőkönyvezni. A fenntartó biztosítja a megfelelő végzettséggel rendelkező munkavédelmi megbízott foglalkoztatását, továbbképzését, díjazását. Teendők tanulóbaleset esetén A felügyeletet ellátó pedagógus a tanulót ért baleset esetén köteles a balesetet szenvedett tanuló szükség szerinti orvosi ellátásban részesítéséről gondoskodni, értesíteni a balesetet szenvedett tanuló szüleit, tájékoztatni a nevelési igazgatóhelyettest (vagy igazgatót) a baleseti jegyzőkönyv felvétele, az eset kivizsgálása, az esetleges szükséges intézkedések megtétele érdekében, tájékoztatni az igazgatót a balesetről a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A tanulóbalesetek jelentési kötelezettsége. A tanulóbaleseteket az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ezek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet telefonon, faxon vagy személyesen, azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével a fenntartónak. 13


Kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló-baleset, amely a sérült halálát (halálos az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült - orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben - életét vesztette); valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, ill. jelentős mértékű károsodását orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkolást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélő-képesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Az SZMK és a DÖK képviselője részt vehet a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Minden tanulóbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. A baleseti jegyzőkönyvet az igazgatóhelyettes irányításával a munkavédelmi felelős veszi fel. A munkavédelmi felelős szükség szerint kivizsgálja a baleset okát, megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben további intézkedésekre van szükség (a baleset súlyosságától függően), azt megteszi a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően. A tanulóbalesetek nyilvántartását, a jelentési kötelezettséget az iskolatitkár végzi a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően. Az iskolába csak a házirendben meghatározottaknak megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűz- és balesetvédelmi elő-írások betartatásáért. 2.25. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli eseménynek számít a tűz, árvíz, földrengés, bombariadó egyéb veszélyes helyzet, a nevelő-oktató munkát más módon akadályozó körülmény. Rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az igazgatót vagy a helyettesét. Az igazgató vagy helyettese a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti az érintett hatóságokat, fenntartót,a szülőket, megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók és alkalmazottak védelmét, biztonságát szolgálják. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató a pedagógusok bevonásával a legjobb belátás szerint dönt. Tűz esetén az intézmény tűzvédelmi szabályzata, tanulói baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény Munkavédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendőket. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a tanulók felügyeletére a Tűzvédelmi szabályzat előírásait kell alkalmazni. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak és felnőtteknek a Tűzvédelmi szabályzat mellékletében található Kiürítési terv szerint kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetésért és a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősök. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát (foglalkozást) tartó, vagy ügyeletet ellátó pedagógusnak a tantermen esetlegesen kívül (pl. mosdó) tartózkodó tanulóról is gondoskodnia kell, a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket segíteni kell az épület elhagyásában, a tanóra (foglalkozás) helyszínét és a veszélyeztetett épületet a pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt benn tanuló.

14


Az igazgatónak, ill. az intézkedésre jogosult felelős személynek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - a felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbiakról a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,a közművezetékek elzárásáról, a víznyerési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szervek fogadásáról. 2.26. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók Differenciált képességfejlesztő foglalkozás (tehetséggondozás, felzárkóztatás), fejlesztő foglalkozás (tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók ellátása),habilitációs, rehabilitációs foglakozás (sajátos nevelési igényű tanulók ellátása) iskolaotthon, napközi, tanulószoba, művészeti iskola tanszakai, diákkör, szakkör, énekkar, művészeti csoport, sportkör, mindennapi testedzés, tömegsport foglalkozás, házibajnokság, házibajnokság, iskolák közötti versenyek,diák-napok, a pedagógiai programban szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sportrendezvény, vetélkedő, verseny),tanulmányi kirándulás, országjárás művészeti feszti-válokon, tanulmányi versenyeken való részvétel művészeti, közművelődési intézmények, műsorok, előadások, kiállítások szervezett látogatásai a pedagógiai programban rögzített projektoktatási formában, erdei iskolai módszerrel megvalósítható foglalkozások. Iskolánkban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson a tanulók részvétele önkéntes. Az intézmény a foglalkozáshoz tantermet biztosít az órarendhez igazodva. A hitoktatást és a hitoktatás ideje alatti felügyeletet az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A tanórán kívüli foglalkozás rendje, általános szabályai Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezet, valamint a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. Az előzetes igényfelmérés, a jelentkezés és a részvétel a Házirendben szabályozottak szerint történik. Az adott tanítási évben szervezett tanórán kívüli foglalkozások az igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével történik, azt az éves Munkaterv tartalmazza. A foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, melyet a tantárgyfelosztásban rögzít. A foglalkozásokról előzetes éves tematikát kell készíteni, és foglalkozási naplót kell vezetni, rögzítve a foglalkozás anyagát, valamint a tanuló esetleges távolmaradását. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időpontját az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli foglalkozásainak órarendjében, terembeosztással együtt, az éves tantárgyfelosztásban rögzítetteknek megfelelően. 2.27. A mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést az alábbiak szerint biztosítja: a kötelező heti testnevelés órán, a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon (tömegsport foglalkozások, iskolai sportköri foglalkozások),1-4. év-folyamokon (nem iskolaotthonos rendben működők esetén) 30 perces testmozgással (amely napokon nincs órarendi testnevelés óra), napközis vagy iskolaotthonos foglalkozásokon a 45 perces sportfoglalkozásokon. A délutáni sportfoglalkozásokat a tanulók igényei és a testnevelők javaslata alapján szervezzük, melyek rendje, szabályai megegyeznek a tanórán kívüli foglalkozásokéval, és az éves munkatervben rögzítjük. Az intézményben iskolai sportkör működik. Az iskolai diáksportkör saját önkormányzattal rendelkezik, évente egyszer küldöttgyűlés keretében elnököt és tisztségviselőket választ, és dönt saját működéséről. A diáksportkört az elnök képviseli. Az intézmény részéről az iskolai sportkör vezetésével az igazgatóhelyettes tart kapcsolatot. Az iskolai sportkör közgyűlése által, a lehetőségek és adottságok figyelembevételével meghatározott sportágakban a foglalkozásokat felnőtt vezető irányításával kell megtartani. 15


Az egészséges tanulókat a testnevelési óráról átmeneti időre csak az orvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a test-nevelő tanárnak átadni. A tanulót, ha egészségügyi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített- vagy gyógytestnevelésben kell részesíteni. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-ig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról nyilvántartást kell vezetni. A könynyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelési órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Intézményünk a gyógytestnevelést pedagógiai szakszolgálat keretében biztosítja. A gyógytestnevelésre irányított tanulók gyógytestnevelő pedagógus által vezetett foglalkozásokon vesznek részt, ahol a számukra szükséges, speciális gyakorlatokat végzik. A gyógytestnevelési ellátás kötelező alapellátás a rászoruló tanulók részére, ezért időpontját az órarend rögzíti. 2.28. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár működtetése az iskola megfelelő végzettségű és szakképesítésű pedagógus alkalmazottjának e feladat-ellátásra történő megbízásával történik. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. A könyvtárhasználatra való jogosultság a beiratkozást követően lép életbe. A könyvtárba beiratkozni a könyvtár nyitvatartási ideje alatt bármikor lehet. A beiratkozást követően bekövetkezett adatváltozást jelenteni kell. A könyvtár használata ingyenes. Az iskolakönyvtári állomány bővítése a fenntartó által biztosított költségvetésből történik. Szorgalmi időben a könyvtár a meghirdetett időpontban tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasó terem használatára. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart. Az iskolai könyvtár alapszolgáltatásai kölcsönzés, helyben olvasás, témafigyelés,szakirodalomkutatás,tanórák (foglalkozások) megtartása, az oktató-nevelő munka segítése érdekében letéti állomány kihelyezése a szaktantermekben, osztálytermekben, könyvtárhasználatot segítő rendezvények szervezése. A könyvtári szolgáltatások igénybe vételének feltétele, hogy a könyvtárat, annak dokumentumait és berendezéseit a használó rendeltetésének megfelelően használja. A könyvtárban elhelyezett dokumentumokban kárt tenni, megrongálni (beleírni) szigorúan tilos. A dokumentumok kölcsönzése a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel történik. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. Részben kölcsönözhetők pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 11 példányban található dokumentumok. Nem kölcsönözhetők pl. a könyvritkaságok, régi könyvek. Egy tanuló egyidejűleg legfeljebb 5 könyvet kölcsönözhet. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: 28 nap. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. Az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyvek a tanév végén leadandók. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti, vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni, illetve a leltárban lévő értéken megtéríteni. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyv-tári tartozásokat rendezni kell. A könyvtári szolgáltatások biztosítása, a könyvtári állomány nyilvántartása, rendezése, ellen-őrzése, gyarapítása, selejtezése a könyvtáros feladata. A könyvtáron kívül elhelyezett letéti állományt a könyvtáros évente egy alkalommal ellenőrzi.

16


2.29. Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő, a fenntartó által jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik: Pedagógiai Program (PP), Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP), Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ), Házirend. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában, a nevelői szobában, az igazgatói irodában és az irattárban van elhelyezve, továbbá az intézmény internetes honlapján olvasható. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor, illetve lényeges módosítás esetén a szülőnek, tanulónak át kell adni, vagy tájékoztatást kell adni annak interneten történő hozzáféréséről. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők az igazgatótól kérhetnek tájékoztatást munkanapokon, a tanulói ügyfélfogadás ideje alatt vagy előre egyeztetett időpontban. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az igazgató adja ki. A belső szabályzatok tervezetét az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa véleményezi. Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis. 2.30. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót megfelelő díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. 2.31. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére megállapítható egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megállapítható (adható) tartósan magas színvonalú munkavégzésért vagy kiemelkedő munkateljesítmény eléréséért a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével, átmeneti többletfeladat ellátásáért, eredmény eléréséért az intézmény és az alkalmazott közötti előzetes megállapodás szerint. 2.32. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai Az intézményben tilos bármilyen reklámtevékenység kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól és a következő tevékenységgel kapcsolatos: egészséges életmód, környezetvédelem, társadalmi tevékenység, kulturális tevékenység. Formái és módjai: iskolarádió, kivetítés, házimozi, újságok terjesztése, szórólapok, plakátok, szóbeli tájékoztatás. Ügynöki tevékenység (árusítás, termékbemutatás) az intézményben nem folytatható. 17


A fentiekben meghatározott reklámtevékenység folytatásának minden formája és módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, amelyben meg kell jelölni, a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és a tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét, a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját, a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetén a nevelőtestület, a szülő vagy a tanulóközösség bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őrzi, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A köznevelési intézmény SzMSz-ét a nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület fogadja el. A szabályzat azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Intézményünk szabályzata ilyen rendelkezéseket nem tartalmaz. (Mellékletekkel) Körösladány, 2014. április 2.

Kálmán János intézményvezető

Vetési Istvánné tankerületi igazgató

Nagy Ildikó SzMK vezető

Havran Mihály Dök képviselő

18

TÜKÖRY LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents