c i v il s zEmlE WWW.civilszemle.hu
x. évfolyam 1. szám
nnElmélEtilEg
Közvetítés és partnerség
(CsikósTímea–TóthLászló)
nnKözösségEK
és civil társadalom
a civil szervezeteK és az emberKeresKedelem
(SzárazKrisztina)
nntársadalom
és állam
európai uniós pályázati forrásoK a nyugat-dunántúli és a gyôri nonprofit
szervezeteK Körében (Dr.ReisingerAdrienn–HajósBarbara)
nnvilág-nézEt „a társadalmi vállalKozásoKé a jövô”:
társadalmi vállalKozás a brit nonprofit szaKpolitiKában, 1997–2008 (Dr.PaolaGrenier)
‘step forth the social entrepreneurs’:
social entrepreneurship in uK voluntary sector policy, 1997–2008 (Dr.PaolaGrenier)
egy európai összefogás Keretében Kidolgozott Képzési program tapasztalatai
(Dr.SivákJózsef)
the experiences of a training program elaborated in european cooperation
(Dr.JózsefSivák)
nnKisEbbségEK
és civil társadalom
hagyományoK felelevenítése solymáron. Közösségépítés nemzetiségi hagyományoK alapján
(HartmannHilda)
2013/1n n n n n
c ivil s zEmlE
WWW.CIVILSZEMLE.HU
X.ÉVFOLYAM1.SZÁM
Szerkesztôbizottság BellaAnna,HarsányiLászló,KirschnerPéter,KutiÉva, MarschallMiklós,MiszlivetzFerenc,NagyÁdám
Szerkesztôség Felelôs szerkesztô NizákPéter Rovatszerkesztôk CsongorAnna(Társadalomésállam ) KákaiLászló(Visszahatás ) PéterfiFerenc(Közösségekésciviltársadalom ) SebestényIstván(Világ-nézet ) Képszerkesztô GönczôViktor Online szerkesztô BodLevente Cikkjavaslatokat,ötleteket,véleményeketa
[email protected]címrevárunk. Elôfizethetôawww.civilszemle.hucímen
Támogató EmberiErôforrásokMinisztériuma,NemzetiségiésCivilTársadalmiKapcsolatokértFelelôs HelyettesÁllamtitkárság E MBERI E RÔFORRÁSOK M INISZTÉRIUMA , NEMZETISÉGI ÉS C IVIL TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT F ELELÔS H ELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
Kiadó civil szEmlE alaPÍtvánY www.civilszemle.hu 1137Budapest,Pozsonyiút14. Tel./fax:(+36-1)221-8099 E-mail:
[email protected] Felelôskiadó:NizákPéterkuratóriumielnök Tördelôszerkesztô:Erlei&TársaBt. KészültaPharmaPressNyomdában Felelôsvezetô:DávidFerenc ISSN1786-3341
tartalom ■■ ElmélEtilEg
CsikósTímea –TóthLászló:Közvetítés és partnerség – Civilszervezetekkelvalóegyüttmûködésazalapvetôjogokbiztosának újtípusúgyakorlatában
■■ KözösségEK és civil társadalom
SzárazKrisztina:a civil szervezeteK és az emberKeresKedelem
■■ társadalom és állam
Dr.ReisingerAdrienn –HajósBarbara:európai uniós pályázati forrásoK a nyugat-dunántúli és a gyôri nonprofit szervezeteK Körében
■■ világ -nézEt
Dr.PaolaGrenier:„a társadalmi vállalKozóKé a jövô”:
társadalmi vállalKozás a brit nonprofit szaKpolitiKában,
1997–2008
Dr.PaolaGrenier:‘step forth the social entrepreneurs’: social entrepreneurship in
uK voluntary sector policy, 1997–2008
Dr.SivákJózsef:egy európai összefogás Keretében Kidolgozott Képzési
5
19 35 55 69 83
program tapasztalatai
Dr.JózsefSivák:the experiences of a training program elaborated in
european cooperation
■■ KisEbbségEK és civil társadalom
HartmannHilda:hagyományoK felelevenítése solymáron. Közösségépítés
97 111
nemzetiségi hagyományoK alapján ■■ szErzôinK
137
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 3
Fotó /MichaelColello
ElmélEtilEg
Közvetítés és partnerség – Civilszervezetekkelvalóegyüttműködésazalapvetőjogokbiztosának újtípusúgyakorlatában
Csikós Tímea–Tóth László
bevezetés Azalapvetőjogokbiztosarégi-újintézményamagyaralkotmányoskultúrában:báraz ombudsmani jogvédelem 1995 óta működik hazánkban, a struktúra jelentős átalakuláson ment át az eltelt csaknem két évtizedben. (Az eredeti ombudsmantörvény még 1993-banszületettmeg.)Azállampolgárijogokbiztosaésaveleegyenrangúkénttevékenykedőszakombudsmanok,azadatvédelem,akisebbségijogok,majdlegfiatalabbként ajövőnemzedékalapvetőjogaifelettőrködőbiztosokhelyettazombudsmannak2012. január 1-jétől megújult, immáron egységes intézményi-szervezeti keretek között kell ellátniajogvédőfeladatát.Amegújuláselképzelhetetlenazintegrációnélkül,ezazintegrációpedignemcsupánaszervezetiformákegységesítését,hanemakorábbanfelhalmozotttudásokintegrálásátismegköveteli. Különösjelentőséggelbírebbőlaszempontbólakorábbiáltalánosbiztosésszakombudsmanok civil szervezetekkel kialakított kapcsolatrendszerének egységes kapcsolati hálóvá transzformálása, hiszen ennek a szektornak a képviselői az egyik legjelentősebb inspirálóiegybenkritikusaia„hivatalos”alapjogvédőtevékenységnek. Azemberiszabadságjogok,amindenkitmegilletőalapvetőjogokvédelménekigénye azazokatjogintézményeivelfenntartóésegyidejűlegkorlátozóállamhatalommalegyütt ésegyúttalazzalszemben,ademokratikusjogállamiműködéstermészetesvelejárója.Az államrészéről,amelytársadalmiszerződésklasszikus,hobbes-ielméleteszerintmegvédi
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 5
ElmélEtilEg atársadalomtagjaitakáosztólésbiztosítjaabékésemberiegyüttélésfeltételeit,apolitikaiközösségtagjaielvárjákésmegkövetelikalapvetőjogaikgarantálását.Atúlburjánzó, átláthatatlanbürokrácia,azindokolatlankorlátozások,azállamitúlhatalommalvalóviszszaélés elkerülése érdekében a hatalmi gépezet működése során megkívánja a civil társadalom figyelmét, kritikáját és kontrollját, hiszen mindezek hiányában a mindenkire köteleződöntésekutólagoslegitimációját,végsősoronpedigdemokratikusjellegétveszítenéel. Atársadalomnakezahatalomkorlátozásáratörekvőbelsőigényemanifesztálódhatottintézményesítettformábanazombudsmanihivatallétrejötteésvilágszintűelterjedése során, a demokratikus jogállam önkorlátozó funkciójának, a civil, állampolgári kritika professzionálistolmácsolásának,a„checksandbalances”rendszerénektalánlegemberközelibbképviselőjekénta–nemklasszikus–hatalmiágaksorában. Az ombudsmani alapjogvédő tevékenység jellegét tekintve határtevékenység: az alkotmányos jogvédelem és a civil jogvédelem határmezsgyéjén egyensúlyozva kell meghatározniaazidentitását,ennekazönmeghatározásnakpedignélkülözhetetlenelemea visszacsatolás, amely lehetővé teszi az egyensúly fenntartását. Az állami, közigazgatási szervekműködésétvizsgálóésazalapjogokérvényesítésétzászlajáratűzőtevékenysége soránazombudsmanpartneriésegybenkonkurálószerepettöltbeahivatalos-hivatali struktúraműködésibetegségeitőlnemhátráltatott,mondanivalójukatlényegesenszabadabban,radikálisabbanközvetíteniképesciviljogvédőszervezetekmellett. A visszacsatolás természetesen sokszor kritikus, a civil jogvédők gyakran a hatékonyabbfellépést,azalapvetőjogokmellettielszántabbkiállást,vagyaradikálisabbmegfogalmazást hiányolják, ami természetes, hiszen elkötelezett cselekvésüket kevésbé korlátozzaajogszabályokáltalmeghatározottműködésirendésatársadalmielvárásokkettős béklyója. Anonprofit-civilszféraazállamiésapiaciszféraközöttlétezik,identitásuk,önképük azezekhezvalóviszonyonalapulóönmeghatározásbólnyerilegitimitását.EzígyvanMagyarországonis,aholazállam,hasonulvaavilágbanmásutt,azEurópaiUnióbanpedig egyre erőteljesebben tapasztalható folyamatokhoz tevékenységeinek bizonyos részét NGO-knakadjaátállamitámogatásegyidejűbiztosításával,nyilvánvalóanegyfajtafüggőségiviszonytalakítvakiezáltalanonprofitszervezetésahatalomközött. Hogyazállamiésanonprofitszféraközfeladatokellátásasoránmegvalósulóegyüttműködéseimagukbanrejtikazönállóság,aszabadság,aradikálisattitűd–acivilkurázsi –elvesztésétisreálisveszély,fontostehát,hogy(különösenazemberijogokvédelmeterületén)nesérüljönazőrkutya(watchdog)szerepfelfogás.1 Őrkutyaszerepettöltenekbeazombudsmaniintézményekis,természetesenárnyaltabb működésre kényszerítve, azonban az alapvető jogok biztosa közvetítő közegként artikulálhatjaacivilekhangját,felerősíthetiazt,visszhangésmediátorislehetazállamiés aciviljogvédelemhatárán. A2012-esévmindaciviltársadalom,mindpedigazombudsmaniintézményszámára meghatározójogalkotási,szabályozásikörnyezetváltozásthozott.Azújnonprofittörvény hatályonkívülhelyezteazegyesületekrőlésközhasznúszervezetekrőlrendelkezőszabá-
6
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
ElmélEtilEg lyozást,egyúttalaNemzetiCivilAlapprogrammegszüntetésévelannakhelyétaNemzeti EgyüttműködésiAlapváltottafel.Azújtörvénybenajogalkotóaközhasznútevékenységetszűkenértelmezvekimondja,hogyacivilszervezetekalapítóokirataibankonkréttörvényi hivatkozással kell megjelölniük az általuk ellátott, támogatásban részesülő közfeladatot. A jogszabály ugyanakkor bejegyzési kötelezettség nélkül is lehetőséget teremt egyszerűbbcivilszervezeteklétrehozására,kiterjesztiacivilszervezetekreacsőd- ésfelszámolási szabályokat, egyértelműen meghatározza az állami támogatások típusait, és egységes,elérhetőelektronikusadatbázislétrehozásárólisrendelkezik.2 Azombudsmaniintézményújraszervezésérőlszólójogszabály,azalapvetőjogokbiztosárólszóló2011.éviCXI.törvényazombudsmanfeladat- éshatáskörerészekénthatározza meg, hogy „az alapvető jogok biztosa tevékenysége során együttműködik azon szervezetekkel,amelyekcéljaazalapvetőjogokvédelménekelőmozdítása”. Azegyüttműködéskereteitazegyesvizsgálatoklefolytatásasoránakérdésesszakterületcivilszakértői,nonprofitszervezetekbevonása,megkeresése,konzultációk,műhelybeszélgetések, konferenciák, kiállítások, intézményesített formában pedig az ombudsmanáltaléletrehívottCivilKonzultációsTestülettevékenységetöltikitartalommal.
a magyar ombudsmani modell sajátosságai Ahatalommegosztásklasszikus,montesquieu-irendszerébenazombudsmaniintézményegyikhatalmiágalásemtagolhatóbe,jellegéből,ellenőrzőfunkciójábóladódóan alapvetőenkívülállónaktekinthető.Akívülálló,külsőpozícióelengedhetetlenülszükséges az ombudsmani hatáskör gyakorlásához, hiszen ez garantálja a közigazgatás jogszerű működéseésapolgárbarátattitűdmegléténekelfogulatlanvizsgálatát.Azelfogulatlanság biztosítéka, hogy a parlament által megválasztott ombudsman vizsgálatai során semmilyen más szerv által nem utasítható, döntéseit mérlegelési jogkörében befolyásmentesenhozzameg,éppezérthivataliciklusaismeghaladjaáltalábanazaktuálisparlament-kormányhivataliidejét.Jellemzőenazombudsmantatörvényolyanerősvizsgálati jogosítványokkalruházzafel,amelyeklehetővéteszikbármelyállamigazgatásiszervmegkeresését,hivatalihelyiségeibevalóbelépését,éskötelezieszervekvezetőitameghatározotttörvényeshatáridőnbelüliválaszadásra.3 Ajogtörténetielőzményekalapjánazombudsmanitípusújogvédelemkétfőirányát különböztethetjük meg, az egyiket klasszikus modellnek, a másikat pedig emberi jogi modellnek nevezhetjük. A két iskola fő különbsége abban rejlik, hogy míg az eredendően Svédországból származó eredeti vagy klasszikus ombudsmani intézmény feladata elsődlegesenapolgárokközigazgatásijellegűpanaszbeadványaialapjánlefolytatotteljárásokatkövetőenazállamapparátusműködésétérintőajánlásokmegfogalmazása,addig azemberijogitípusúombudsmanazelőbbinélszélesebbkörű,alkotmányjogiésnemzetközijogimegalapozásúalapjogijogvédelmetvalósítmeg.Mindkétombudsmaniszerepfelfogásra jellemző, hogy az ajánlások kötelező erővel általában nem rendelkeznek, a megszólítottállamigazgatásiszervazonbankötelezettaválaszadásra;szinténközöselem
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 7
ElmélEtilEg aparlamentelőtttartottévesbeszámolóésanyilvánosságerejérealapozott,meggyőzés révénvalóérdekérvényesítés.Aszakirodalombankülönbségkéntjelenikmegmégaza szempontis,hogyazemberijogiombudsmanoktöbbletfeladata,hogyfelhívjákapanaszosok figyelmét a hazai jogérvényesítés útjain túl a nemzetközi jogvédő mechanizmusokra,ésműködésüksoránjelezniükkellaztis,havalamelyállamiszabályozásnemzetközikötelezettségvállalásbaütközik.4 Jópéldaerreazalapvetőjogokbiztosánakgyakorlatábólakiskorúelkövetőkszabálysértésielzárásárólszólójogszabálymegsemmisítéséreirányulójelentés,majdalkotmánybíróságiindítvány,amelyindokolásábanegyebekmellettazENSZGyermekJogairólszóló Egyezményébeütközőnektaláltaaszabálysértésitörvény18.életévüketbenemtöltött, tehát az Egyezmény értelmében gyermekkorúnak tekintendő fiatalokat ilyetén módon szankcionálórendelkezéseket.5 Amagyarombudsmaniintézménynemzetközielkötelezettségétmutatja,hogyazAlapvetőJogokBiztosánakHivatalaazENSZNemzetiEmberi JogiIntézményekéntisfunkcionál,bárerreatörvénynemkötelezi. Fentiekisalátámasztják,hogya2012.január1-jétőlfelállóújmagyarombudsmanimodell,azintézményélénakorábbiszakombudsmanokhelyettimmáregyedülállóalapvető jogokbiztosával,jellegét,eljárásait,ajánlásait,alkotmánybíróságiindítványaittekintvesokkalinkábbaszélesebbalapjogibázisonálló,emberijogiombudsmanimodellmegtestesítőjénektekinthető.ANemzetiEmberiJogiIntézményeknek,ígyazAlapvetőJogokBiztosaHivatalánakfeladatatöbbekközöttazis,hogyegyüttműködjenekazemberijogiterületentevékenykedőcivil,nem-kormányzatiszervezetekkel,azazNGO-kkal,erősítveezen szervezetekalapjogvédőtevékenységét,megvalósítvaezáltalaztaszerepet,amelyszerint az ombudsmani tevékenység egyik alapvető ismérve, hogy az államapparátus és a civil társadalomközöttiközvetítőközegekénthatározhatómeg.Szinténkiemelkedőjelentőséggel bír az ombudsmani intézmény nemzetközi kötelezettségvállalásai és ehhez kapcsolódóan a civil szférával való szorosabb együttműködés szempontjából, hogy miután MagyarországcsatlakozottazENSZKínzásElleniEgyezményeFakultatívJegyzőkönyvéhez, azombudsmantörvényadokumentumáltalelőírtakszerint2015.január1-jéigfelállítandó, úgynevezett nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak ellátására az alapvető jogok biztosának hivatalát jelölte ki. A törvény szerint 6 az alapvető jogok biztosának a nemzetimegelőzőmechanizmusfeladatainakteljesítésérelegalábbtizenegymunkatársát felkellhatalmaznia.Afelhatalmazottmunkatársakaszabadságuktólmegfosztottszemélyekkelvalóbánásmódotérintőszakterületenkiemelkedőelméletitudássalvagylegalább ötévesszakmaigyakorlattalrendelkező,felsőfokúvégzettségűszakértőklehetnek. Ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság fenntartásait fogalmaztameg,jelezve,azt,hogybizonyosszakértelmeknembiztos,hogylefedhetőkleszneka11főskerettel(beteg-,idősgondozás,szociálismunka,drogügystb.).AHelsinkiBizottságjeleztetovábbá,hogycélszerűlenneolyanszereplőkbevonásaanemzetimegelőzőmechanizmusba,akikafogvatartásszempontjábólkülönösensérülékenycsoportbatartoznak,illetveszemélyestapasztalattalrendelkeznekaFakultatívJegyzőkönyváltal érintett területeken, így például kínzás túlélőit vagy fogyatékossággal élő, korábban intézménybeutaltszemélyeket.AKözigazgatásiésIgazságügyiMinisztériumjogszabály-ér-
8
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
ElmélEtilEg telmezése szerint a kérdéses rendelkezés csak minimumszabály, nem jelenti azt, hogy másszakembereknevehetnénekrésztamunkában–esetivagyállandójelleggel.Ezen értelmezésszerintaz„alapvetőjogokbiztosánakmunkatársa”általánosmegfogalmazás, nemutalkonkrétanköztisztviselőijogviszonyfennállására,ombudsmanmunkatársaként akárcivilszervezetekiseljárhatnak.7 Feltéve,hogy2015-igmindenkörülményrendelkezésreállmajdanemzetimegelőző mechanizmusombudsmaniintézménykereteinbelülielindulásához,amégmeglévőtisztázatlan technikai kérdések – az ombudsman nevében eljáró civilek jogosultságai, költségelszámolásastb.–rendezésétisbeleértve,azAlapvetőJogokBiztosaHivatalaésacivil szervezetekegyüttműködéseújszintreléphet.
civil kapcsolatok számokban AzAlapvetőJogokBiztosánakHivataláhoza2012.évbenbeérkezetttöbbmint6700 panaszbeadványközül90-etnyújtottbecivilszervezet.25beadványkerültelutasításra, tehát60-70közétehetőazonügyekszáma,amelyekbencivilkezdeményezésalapjánindultombudsmanivizsgálat. Összesbeadványbólacivilbeadványokszáma 90
6713 Összes beadvány
Civil beadványok
A civilek által kezdeményezett ügyek csoportját ügytípusok szempontjából tekintve kirívóanmagas(18)azalkotmányosságijogszabálykritikákszáma,emellettmunkaügyi,és oktatásitémájúbeadványokérkezteknagyobbszámbancivilszervezetektől(9és6).Jellemzőmégazadatvédelemmel,egészségügyiellátással,pénzintézetekműködésévelhulladékgazdálkodással, nemzetiségek közösségi jogaival, illetve önkormányzati ügyekkel összefüggésben civil szervezettől érkező beadvány, de előfordultak zaj- és rezgésvéde-
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 9
ElmélEtilEg lemmel, vízgazdálkodással, vallásszabadsággal, hajléktalansággal, külföldiekkel-menekültekkel,vagyközszolgáltatásokkalkapcsolatoscivilkezdeményezésekis. Civilszervezetekbeadványaiügytípusonként
31 2930
32 33
1
28 27
2
26 25 24 23
3 4 5 6
22
7 9 21
20
10 19 18
17 16
15
14 13
12 11
8
1 - Adatvédelmi ügy = 5 2 - Alkotmányossági jogszabálykritika = 18 3 - Állásfoglalás-, vélemény-, tájékoztatáskérés = 1 4 - Általános környezetvédelem = 3 5 - Árvíz-, belvíz-, katasztrófavédelem = 1 6 - Bíróság elleni ügy = 1 7 - Bírósági beavatkozás iránti kérelem = 2 8 - Büntetés-végrehajtási ügy =1 9 - Büntetô- és büntetôeljárási ügyek =1 10 - Egészségügyi ellátás =5 11 -Esélyegyenlôség, fogyatékkal élôk ügyei =1 12 - Földhivatali ügy =1 13 - Gondnoksági ügy =1 14 - Hajléktalanügy =1 15 - Hulladékgazdálkodási ügy =4 16 - Idegenrendészeti ügy, külföldi és menekültügy =2 17 - Igazgatási ügy =1 18 - Jogszabálykritika =3 19 - Közszolgáltatással kapcsolatos ügyek =2 20 - Külföldiek, menekültek, állampolgársági ügyek =1 21 - Mezôgazdasági ügy =2 22 - Munkaügy, közmunka, szakszervezeti ügyek =9 23 - Mûemlékvédelem, emlékmû =1 24 - Nemzetiségek közösségi jogai =2 25 - Nemzetiséghez való tartozás miatti diszkrimináció =1 26 - Oktatási, mûvelôdési ügy =6 27 - Önkormányzati ügyek =3 28 - Pénzintézeti ügy =5 29 - Szociális ügyek =1 30 - Ügyvédi ügy =1 31 - Vallásszabadsággal kapcsolatos ügy =1 32 - Vízügy, vízgazdálkodással kapcsolatos ügy =2 33 - Zaj- és rezgésvédelem =1
A2012.évsoránazombudsmanihivatalbanmegrendezettszakmaiprogramok,rendezvények (szinte) mindegyikének volt, van kapcsolódási pontja a civil szférához: vagy eleveatárgya,témájaokán,vagyameghívottak,résztvevőkköréttekintve,devalamilyen szintű civil kötődés minden programnál megfigyelhető. Kifejezetten civil jellegű rendezvényvoltafogyatékosügyiszakmaikerekasztal-beszélgetésmárciusvégén,atelepülésrendezésieszközökkörnyezetivizsgájátérintőszakmaimegbeszélések(április–május),a CivitasEgyesületvetélkedőjevagya„szén-dioxid-nyomozók”versenyeredményhirdetése;deidetartozikamárciusinövénybemutatóés-vásár,azáprilisikörnyezetbaráttermékbemutató,ésa„ZöldIroda”májusirendezvényeis.Azalapvetőjogokbiztosánakhivatala adottotthontakörnyezet- éstermészetvédelmicivilegyesületektalálkozóinak,ésmunkájuk során az ombudsman munkatársai is számos szakmai egyeztetést folytattak az épület falain belül a civil szektor jeles képviselőivel. Erőteljes civil részvétel kísérte a kisebbségioktatásról,abevándorlókoktatásáróltartottjanuáriangolnyelvűelőadástólkülönbözőszakmaimegbeszélésekenátabolgártavaszünnepigsorolhatónemzetiségitémájúprogramokatis.
10
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
ElmélEtilEg Valamennyialapjogiprojektekhezfűződőrendezvényünket(nyitókonferenciák,szakmaikonzultációk)rendszeresenlátogatjákazadotttudományterület,szakmaszervezeteinek, egyesületeinek képviselői vendégként, de gyakran előadóként is szereplői az ombudsman szakmai rendezvényeinek. Ily módon az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának rendszeresvendégeitöbbekközöttazUNICEFMagyarBizottsága,aTársaságaSzabadságjogokért (TASZ), a Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI), az Eötvös Károly Intézet (EKINT) munkatársai; a CEU kutatói, oktatói, hallgatói; a szociális és egészségügyi szektor civil érdekképviselői (Hajléktalanokért Közalapítvány, MenhelyAlapítvány,MagyarMáltaiSzeretetszolgálat,MagyarFaluegészségügyiTudományosTársaság,MagyarKórházszövetség,MagyarPszichiátriaiTársaság).Intenzívszakmai kapcsolatot ápol az ombudsman a fogyatékossággal élők legjelentősebb érdekvédelmi szervezeteivel,ateljességeigényenélkülcsakalegnagyobbszervezeteketemlítve:MozgáskorlátozottakEgyesületeinekOrszágosSzövetsége(MEOSZ),SiketekésNagyothallók OrszágosSzövetsége(SINOSZ),AutistákOrszágosSzövetsége(AOSZ),MagyarVakokés Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), Értelmi Fogyatékossággal Élők Szövetsége (ÉFOÉSZ). Hasonló mondható el a környezetvédelmi terület számos egyesületével (Humusz, Védegylet, Életfa Egyesület, Magyar Madártani Egyesület, Levegő Munkacsoport,WWF,Greenpeace),denemzetiségekjogaiértharcolócivilszerveződésekkelfennállókapcsolatokrais(Equinet,EsélytaHátrányosHelyzetűGyermekeknekAlapítvány,EuropeanRomaRightsCentre). Tekintettel arra, hogy az actio popularis intézményének megszűnésével már nem nyújthatbebármelyállampolgárindítványtazAlkotmánybírósághoz,kiemeltjelentősége lettazombudsmanerrevonatkozójogkörének.Ennekfelismeréséttükrözikaszámokis: a2012.évbenazalapvetőjogokbiztosához638AB-indítványkezdeményezéséreirányuló beadvány érkezett, amelyek alapján (az összevont beadványokra és a hivatalból benyújtottindítványokraistekintettel)többmint20indítványtnyújtottbeazAlkotmánybírósághoz.Tizenkilencesetbenérkezettakezdeményezéscivilszervezettől,ezekközülis kiemelkedő jelentőségű a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája részéről benyújtott,afelsőoktatásitörvénnyel,ésaMozgáskorlátozottakEgyesületeinekOrszágos Szövetségétőlszármazó,amozgáskorlátozott-ellátórendszerrelkapcsolatosbeadványok. Fentibeadványokkiemeltszerepétjelzi,hogyazezekalapjánmegfogalmazottésbenyújtottombudsmaniindítványokeredményeképpenazAlkotmánybíróságmegsemmisítette a kifogásolt jogszabályhelyeket. Az ombudsman alkotmánybírósági indítványt nyújtottbetovábbáaHálózataTanszabadságért,aSzerencsejátékSzövetségésaTASZ beadványaira alapozva, jelenleg is folyamatban van egy újabb TASZ-beadvány, illetve a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Lépéselőny Közhasznú Egyesület AB-indítványkezdeményezéséreirányulóbeadványainakfeldolgozása.AmáremlítettszervezetekmellettalkotmánybíróságiindítványtkezdeményezőbeadványérkezettaCsaládképviselőkEgyesületétől,aMagyarOrvosiKamarától,aMezőgazdaságiSzövetségtől,azÉlőlánc és a Nebáncsvirág egyesületektől, az Ebtenyésztők Országos Egyesületétől és a MacskásokEgyesületétőlis.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 11
ElmélEtilEg ABindítványkezdeményezések 19
683 Összes AB indítványkezdeményezés
Civil kezdeményezések
sokoldalúság Apanaszbeadványokügyintézéséből,illetveazezekalapjánindítottvizsgálatoklefolytatásábólálló„hagyományos”ombudsmanitevékenységetszínesítik,egy-egyproblémakörrefókuszáljákahatározotttematikáraépülő,különbözőalapjogiprojektek.Aprojektekkeretébenvégzettátfogóvizsgálatokeredményeselvégzéséhez,akellőenmegalapozott ombudsmani álláspont kialakításához elengedhetetlen az egyes területek gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkező szakértőivel történő konzultáció, együttműködés, az érintettekérdekképviseleteivelvalóegyeztetés.Ennekszellemében–különösenaGyermekjogiProjektben,ezenkívüla„Munkaméltósága”ésa„Válságvesztesei”címűalapjogiprojektek programjaiban – az ombudsmani vizsgálatok kifejezetten hangsúlyos eleme az adottszakterület,témacivilképviselőivelvalókapcsolatfelvétel,konzultáció,kapcsolattartás. Jól érzékelhető, hogy az olyan profilú egyesületekkel, civil szervezetekkel kiemelkedőenhatékonyakapcsolat,amelytémákban,területekenegyébkéntiserőteljesaciviljelenlét,aholacivilérdekképviseletnekeredendőenisjelentősebbszerepe,többlehetősége van(pl.gyermekijogok,közfoglalkoztatás,fogyatékossággalélőszemélyek,hajléktalan-ellátás, oktatási és nemzetiségi ügyek, környezetvédelem vagy a gazdasági válságkezelés, pénz- éshitel-intézetekkárosultjainaktémaköre). Fentiekentúlmegállapítható,hogya2012.évjanuár1-jétőlegységesenműködőintézményrendszerbenakorábbikülönbiztosok(azújrendszerbenbiztoshelyettesek)civilkapcsolataiintegrálódvaerősítikazújintézményistruktúraműködésénekhatékonyságát.Jó példaerre,hogyakorábbijövőnemzedékekországgyűlésibiztosának2011.évitevékenységétösszefoglalóbeszámolójábanrészletesenismertetettcivilkapcsolatokjelentősrésze a2012-esévbenistovábbélt,folytatólagosszakmaiegyüttműködésrőllehetbeszámolni.
12
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
ElmélEtilEg A2012.éveseményeitsorravéve,kikellemelniajúnius1-jéntartott„Ahulladékgazdálkodás irányai a válságban” című szakmai szemináriumot, melyen előadóként, felkért hozzászólóként,vendégkéntpéldáulaHulladékMunkaszövetségésszámos,ahulladékgazdálkodás területén tevékenykedő civil szervezet, egyesület képviselője megjelent. A viszonosságelvétjólillusztrálja,hogyazAlapvetőJogokBiztosánakHivatalaelőadással is képviseltette magát a Köztisztasági Egyesülés „Nemzetközi Köztisztasági Szakmai FórumésKiállítás”címűrendezvényén.Arendezvényrészvételeksorábanrögzítendőmég aMagyarTermészetvédőkSzövetségénekszervezésébenaKörnyezet- ésTermészetvédő Szervezetek kiskunhalasi Országos Találkozóján (OT) tartott előadás, továbbá hogy az ombudsman nyitotta meg a Közép-Európa Klub „Verespatak múltja, jelene, jövője képekben”cíművándorkiállításánakbemutatójátaKépviselőiIrodaházban.AkörnyezetvédelmiterületenállandószemélyesésszakmaikapcsolatipartnerekközésorolhatóazOrszágosKörnyezetvédelmiTanács,illetveaNemzetiFenntarthatóFejlődésTanácsciviloldalához tartozó szervezetek: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, MTVSZ,EMLAKörnyezetiManagementésJogEgyesület,ÖkológiaIntézetaFenntartható Fejlődésért,LevegőMunkacsoport,WWFMagyarország,CsemeteTermészet- ésKörnyezetvédelmi Egyesület, GATE Zöld Klub Egyesület, Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület,E-misszióEgyesület. Azombudsmanmunkatársairésztvesznektovábbá,azún.Aarhusikerekasztalmunkájában (aminek célja, hogy rendszeres és szabályozott vitafórumként hozzájáruljon az atomenergiaalkalmazásávalkapcsolatostársadalmirészvételésinformációhozvalóhozzáférés minél hatékonyabb, átláthatóbb érvényesüléséhez), együttműködnek az EMLA KörnyezetiManagementésJogEgyesülettel,azEnergiaklubSzakpolitikaiIntézetésMódszertani Központtal, valamint az almásfüzitői vörösiszap-tároló rekultivációja ügyében szakmaiegyeztetéstfolytatnakaGreenpeaceMagyarországEgyesülettel.Akörnyezetvédelemmelfoglalkozócivilekkelápoltszakmaikapcsolatokkörébenmegemlítendő,hogy a Környezetvédő Civil Szervezetek Koordinációs Tanácsa az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalábantartottaüléseit,amelyekreazombudsmanmunkatársaiismeghívástkaptak. A folyamatos, hosszú távú együttműködések sorából kiemelkedik a fenntarthatóságra törekvő helyi közösségek támogatása keretében a Magyar Élőfalu Hálózat hírlevelének megjelentetéséhez nyújtott ombudsmani támogatás. A Hálózat a magyarországi fenntarthatóközösségekfontosösszetartóereje,tevékenységükajövőnemzedékekérdekében támogatásra méltó; tagjai pedig az Alapvető jJogok Biztosa Hivatalának munkáját, rendezvényeitisfolyamatosansegítik. ANemzetiésEtnikaiKisebbségiJogokOrszággyűlésiBiztosánaktevékenységesorán kialakítottegyeztetésigyakorlatotazegységesombudsman-intézménykereteiközöttis folytatva,azAlapvetőJogokBiztosánakmunkatársai2012.évI. félévébenisintenzívkapcsolatot ápoltak a szakterület civil érdekvédő, jogvédő szervezeteinek képviselőivel. EnnekszellemébenabiztosmunkatársairésztvettekazEQUINETantidiszkriminációshálózatésazEurópaiUnióAlapjogiÜgynöksége(FRA)tréningjeinéskonferenciáin;szegregációsperektémakörében,ésromaoktatásügyikérdésekbenszakmaikonzultációtfolytattak az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány szakértőivel. Informális
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 13
ElmélEtilEg úton,deakölcsönösségjegyébentájékoztatjákegymásttevékenységükeredményeiről, hasznosszakmaiinformációkrólazombudsmanésazEuropeanRomaRightsCentre,a TomLantosAlapítványésaKurtLewinAlapítványis. A„Válságvesztesei”címetviselőalapjogiprojektegyikalapelemeazetnikai-,szociális előítéletességtémakörével,adiszkriminatívmagatartásformákerősödésévelkapcsolatos vizsgálatok köre, amelyek keretében kiemelt figyelmet fordít a biztos többek között a gyűlölet-bűncselekmények helyzetére, megítélésére is. Az e témakörben 2012. június 13-án megrendezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen is (ahogy a projekttevékenység valamennyikonzultatívfázisában)jelentősszerepjutottazérintettcivilszervezetekképviselőinek: előadást tartott mások mellett a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, az Athena Intézet igazgatója, felkért hozzászólóként szerepelt például a Háttér Társaság a MelegekértmunkatársaésaMazsihiszelnökeis. Azombudsmanszakmaiprogramjainakcivillátogatottságamellettmegkellemlíteni acivilszféraképviselőitőlérkezőjelentősszámúmeghívást,felkérést,melybenazalapvetőjogokbiztosánakésmunkatársainakarendezvényeikenvalórészvételét,közreműködésétkezdeményezik.Azombudsmanrendszeresmeghívástkapazegyesnemzetiségi önkormányzatok, civil egyesületek (pl. Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület) klubestjein, a Védegylet Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége rendezvényein,valamintfogyatékosságügyi(MEOSZ,SINOSZ)éshajléktalanellátásbantevékenykedő (Oltalom Egyesület, Hajléktalanokért Közalapítvány) civil szerveződések programjain valórészvételre. Az alapvető jogok biztosának 2012. év civil vonatkozású rendezvény-részvételeinek, programjainakhosszúsorábólalegjelentősebbeketkiemelveszólnunkkellaMagyarFalu-egészségügyi Tudományos Társaság „Paradigmaváltás a hajléktalanellátásban” című kétnapos szakmai konferenciájáról, melynek fővédnöke az alapjogi biztos volt, előadókéntpedigtöbbmunkatársaisfelszólalt.Ugyancsakvédnökiéselőadóiszerepbenvett résztazombudsmanaSiketekésNagyothallókOrszágosSzövetsége(SINOSZ)„Siketek világnapja” alkalmából rendezett nagyszabású programján, melyen munkatársai saját standdal,egésznaposjelenléttelálltakazalapjogokvilágairántérdeklődőgyermekekés családjaikrendelkezésére.EkörbenemlítendőtovábbáaKékVonalGyermekkrízisAlapítvánnyal folytatott hosszabb távú együttműködés keretében megvalósított háromrészes konferenciasorozatis.„Eltűntgyermekek–szakmainap”címmeltartottakkétkonferenciátvidéken(Kecskemét,Miskolc),egyetpedigafővárosban;mindháromrendezvényen előadókéntszerepeltekazombudsmanmunkatársaiis. Kiemeltjelentőségű,hosszútávúcivilegyüttműködéskéntkihagyhatatlanafelsorolásból a Magyar Fogyatékosügyi Civil Caucus összejövetelein, tevékenységében való aktív ombudsmani jelenlét, ahogy az Uniós Civil Platform munkásságának megalakulása óta stratégiaipartnerkéntvalófigyelemmelkíséréseis.Akölcsönösegyüttműködés,tapasztalat- és információcsere számos hasznos elemmel egészíti ki mind az ombudsman, mindazegyüttműködőcivilpartnerektevékenységét,nagybanhozzájárulvaezzelmunkájukeredményességéhez. AzombudsmanGyermekjogiProjektjekeretébena2012-esévbenisfolytatódottaz
14
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
ElmélEtilEg együttműködésaNemzetköziGyermekmentőSzolgálattalKiemelkedőfontossággalbír agyermekjogokérvényesítéseszempontjából,hogyazalapvetőjogokbiztosa,aCsalád GyermekIfjúságKözhasznúEgyesületpartnereként,közreműködöttazENSZGyermekjogi Bizottságához benyújtandó alternatív (civil) jelentés elkészítésében. 2012. június 9– 10-én az ombudsman munkatársai a korábbi évekhez hasonlóan idén is – ezúttal az UNICEF Magyar Bizottságával közös sátorban – részt vettek a Telekom Gyerekszigeten jogtudatosítójátékokkal,színezőkkel,nemzetiségikirakóssaléskörnyezetvédelmitársasjátékkal.2012-benazalapvetőjogokbiztosagyermekjogiszakombudsmaniminőségében előadásokkal képviseltette magát a gyermekek egészséghez és oktatáshoz való joga, a magzatiéletvédelme,gyermekbarátigazságszolgáltatás,gyermekvédelemtémakörében aFodorJózsefIskolaegészségügyiTársaság,aMagyarAsszonyokÉrdekszövetsége,aMagyar Kriminológiai Társaság és a Magyar Rendészettudományi Társaság konferenciáin. A gyermekprostitúcióvalfoglalkozóombudsmanijelentéshezkapcsolódóanabiztosképviseltettemagátaHumanaFilmklub2012.novemberi„Áldozatvagyelkövető?” címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetésén. A Eurochild nevű európai gyermekvédelmi, gyermekjogiernyőszervezet,NGO-hálózat– amelynekazombudsman2009ótatagja– Éves Konferenciáján Szófiában 2012 októberében a biztos munkatársa előadott a gyermekotthonokkalkapcsolatosombudsmanivizsgálatokról,illetveazInternationalJuvenile JusticeObservatory2012decemberében,Londonbanrendezettkonferenciájángyermekbarátigazságszolgáltatástémakörében,ésintenzívmunkakapcsolatalakultkiaNemzetköziGyermekjogiHálózattal(Children’sRightsInternationalNetwork)is. 2012.december10-én,azemberijogoknapjánazalapvetőjogokbiztosaésmeghívott díszvendégei a hivatal korábban panaszirodaként funkcionáló helyiségét Janus Korczak,agyermekijogoklengyelszármazású,úttörőgondolkodásúaktivistája,egyúttal azáltalapártoltárvaházgyermeklakóivalegyüttazsidóüldözésmártírjanevétviselőrendezvényteremmé avatták egy nagyszabású, nemzetközi ünnepség keretében. Ez a jeles eseménykevésbéacivilvonatkozásamiattvoltfontos,ámmégismegemlítendőetekintetbenis,hiszenkétségtelen,hogyazAlapvetőJogokBiztosánakHivatalaésaLengyelIntézet,valamintaLengyel–MagyarTársasággördülékenyegyüttműködésenélkülamegemlékezésnemjöhetettvolnalétre.
civil Konzultációs testület, díjak, elismerések Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2010-ben az alkotmányos alapjogok érvényesítése érdekében nagy tapasztalattal és /vagy magas szintű elméleti tudással rendelkező,közéletiszerepetisbetöltőszakemberektapasztalatánakhasznosításaérdekébenállandótanácsadótestületethívottéletreCivilKonzultációsTestület(CKT)elnevezéssel.ACKTnemjogiszemély,taglétszámanemkorlátozott,atestületitagságazalapvető jogokbiztosarészérőlazegyestagjelöltekfelészakmai-közéletimunkásságukelismerésekénttettfelkéréselfogadásávalkeletkezik.ACKTtevékenységeelsősorbanolyanközös munkát feltételez, melynek során a társadalomtudományok jeles elméleti és /vagy
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 15
ElmélEtilEg gyakorlatiképviselőibőlállószakmaitestülettagjaivéleményezikazalapvetőjogokbiztosának jelentéseit, az éves projektjeiről készített tájékoztató kiadványait, valamint egyéb publikációit,ésapublikációstevékenységét;megvitatjákévesvizsgálati,rendezvény-,és projektterveit; illetve lehetőségeik szerint részt vesznek az ombudsman által szervezett rendezvényeken, konferenciákon, műhelybeszélgetéseken, kiállításokon és ünnepségeken.ACKTnemnyilvános,csakatagokszámárameghirdetettüléseitazalapvetőjogok biztosa szükség szerint, de legalább évente két alkalommal hívja össze. A Testület legutóbbi, 2012. október 3-án tartott ülésén mutatkozott be az alapvető jogok biztosának civilkapcsolatikoordinátora,valamintaCKTkétújtagja,atanácskozássoránpedigazalkotmánybíróságiindítványoktranszparenciájával,szerkesztésükmunkamódszerével,illetve az ombudsmani jogszabály-véleményezéssel kapcsolatos szakmai kérdések kerültek megvitatásra.Szóesetttovábbáazátalakulthivatalistruktúrábankialakítottpanaszkezelési gyakorlatról, az éves beszámolók közzétételében való esetleges civil közreműködés szükségességéről,defelvetődöttazegységesformanyomtatványkitöltéséveltörténőpanaszbenyújtásigyakorlatkialakításánaklehetőségeis. A kiemelkedően eredményes együttműködéseket kezdeményező, aktívan közreműködőszereplőkméltatásának,aközösmunkanyilvánosésünnepélyeselismerésének,támogatásánakelegáns,ésacivilkapcsolatokjelentőségétlegméltóbbmódonhangsúlyozóeszközakitüntetőjutalmazás,adíjazás.Ennekfényébenkiemelendő,hogyaIustitia RegnorumFundamentumdíj2012.évidíjazottjaiacivilszektorjelesképviselőiközülkerültekki.Adíjátadóünnepségre2012.június15-én,aMagyarENSZTársasággalközösen szervezettemberjogiplakátkiállításmegnyitójávalegyüttkerültsorahivatalföldszintikiállítótermében.Azalapvetőjogokbiztosaajövőnemzedékekérdekeinekvédelmétellátó helyettesének javaslatára a környezetvédelem területén kiemelkedő emberi helytállása, példaértékűéseredményesszakmaitevékenysége,egészmunkásságaéséletpályájaelismerésekéntIustitiaRegnorumFundamentum-díjatadományozottdr. KalasGyörgynek,a győri Reflex Egyesület jogtanácsosának. A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmétellátóbiztoshelyettesjavaslatáraelhivatottsága,szakmaihozzáértése,embersége,agyermekijogokérvényesítéseésazesélyegyenlőségmegteremtéseérdekébenkifejtett példaértékű munkássága elismeréseként. Iustitia Regnorum Fundamentum díjat vehetett át Berki Judit, esélyegyenlőségi szakember. A saját nevében odaítélendő díjat pedigarendkívülmagasszakmaiszínvonalonvégzett,fáradhatatlanmunkája,valaminta munkajog területén kifejtett több évtizedes kiemelkedő tevékenysége elismeréseként dr. Lehoczkynédr. KollonayCsillának,azELTEMunka- ésSzociálisJogiTanszéktanszékvezetőjénekadtaátazombudsman.
összegzés, jövőkép A számok, a statisztikai adatok, az eredmények igazolják azt a stratégiát, amelynek vállaltcéljaajogvédőtevékenységerősítése,aciviltársadalmiszervezetekkelvalószoros szellemiésszakmaiegyüttműködés,azegyüttgondolkodásésazerőforrásokegyesítése
16
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
ElmélEtilEg révénkibontakozópartnerségiviszonykialakítása.Azállampolgárikezdeményezések,a civil társadalom egyre erőteljesebb aktivitása elengedhetetlenül szükséges a társadalmi igazságosságon,azalapvetőjogoktiszteleténalapulóképviseletidemokráciaműködése, ésazalapvetőjogokérvényesítésétbiztosítódemokratikusintézményrendszerkiegyensúlyozottműködtetéseérdekében.Atársadalomjövőjétmeghatározóközpolitikaidöntésekben való civil részvétel a demokratizálódás kibővítésének, az állampolgár-közeli közigazgatásfelettkontrolltgyakorlóállampolgárikritikapedigazállamapparátushatékonyabbátételénekeszközelehet.Acivilkezdeményezésekérzékelhetővéteszikazadminisztratív döntések hiányosságait, a jogállamiság normái alapján nagyobb körültekintésrekényszerítikapolitikaiésadminisztratívszerveket,acivilszakértelempedigellensúlyozza a hivatalos technokratikus tendenciákat.8 A civil jogvédelem színes, hangos, és egyreerősebbamaiMagyarországon,érdekérvényesítőképességeéstársadalomformálóhatásaazonbanmégelmaradazelvárhatóoptimálisállapottól– habeszélhetünkegyáltalán ilyesmiről egy lényegét tekintve folyamatosan mozgásban lévő, örvénylő közeg esetében. JürgenHabermasapolgáriengedetlenségetademokratikustársadalompróbakövéneknevezteésigazoltnaktartottaazonesetekben,amikoratiltakozásezenformájavalamelysúlyosigazságtalanságjólkörülírteseteellenirányul,areménytelilegálishatásgyakorláslehetőségeikimerültek,mindezenfeltételekfennállásamellettpedigazengedetlenség aktivitása nem veszélyeztetheti az alkotmányos hatalomgyakorlást.9 Ezek a gondolatokazonnalfelkellhogyébresszékazanalógiátazombudsmanijogvédelemértvaló fordulás lehetősége, és az indokolt polgári engedetlenség esetei között, hiszen az ombudsmanazokbanazesetekbenfogadbeegyállampolgáribeadványt,haasérelmezett eljárásalapvetőjogotsért(„igazságtalan”),apanaszosvalamennyijogorvoslatilehetőségétkimerítette,egyúttalalegalitásmegszabottkereteiadhatnaklehetőségetazalapjogi sérelem orvoslására vagy a hasonlóan sérelmes helyzetek jövőbeni elkerülésére. A civil jogvédőt,az„engedetlenkedő”polgárt,atársadalmiigazságosságértésazalapvetőjogokérvényesítéséértsíkraszállóaktivistát,illetveazalkotmányosjogokérvényesítéséért professzionális intézményi infrastruktúrával és törvény által biztosított hatáskörrel felruházottombudsmanterőskapocsláncoljaegymáshoz.Ezakötelékazonaközösalapon nyugszik, amely akár az „amatőr” jogvédő esetében meggyőződés, a „profinak” pedig jogszabályi kötelezettsége, amely „beavatkozást ír elő számukra a szerintük az alkotmánytésazemberijogokatsértőhelyzet,állapot,folyamatellenében,aszerintük„jogos” helyzetkialakításaérdekében.10 Ajogállamiságintézményeitatársadalomtartjafenn,megőrzésükapolgárokközösségénekazőérdekeikethitelesenképviselniképescivilszervezeteknekisfelelőssége,az alapvető jogok biztosa pedig, bár a bürokratikus szabályok által meghatározott keretek között,deminélszélesebbegyüttműködésrealapozvatudjajogvédőtevékenységétkiteljesíteni.Azombudsmanialapjogvédelmitevékenységsoránacivilrészvételkiszélesítése nemlezárt,hanemfolyamatosanerősítenikívántfeladat,amelynekajövőbenmindaz újonnanlétrehívottcivilkapcsolatikoordinátorifeladatkör,mindpedigaCivilKonzultációs Testületműködésehangsúlyoselemelesz.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 17
ElmélEtilEg irodalom JürgenHabermas:Polgáriengedetlenség– ademokratikustársadalompróbaköve.In:FelkaiGábor(szerk.): Újtársadalmimozgalmakéspolitikaitiltakozás. Budapest:RejtjelKiadó,2003. HaászVeronika:Hogyanleszreaktívombudsmanbólproaktívemberijogibiztos. In:KözjogiSzemle, 2011.4.szám. KádárAndrásKristóf:MagyarországcsatlakozásaazENSZKínzásElleniEgyezményeFakultatívJegyzőkönyvéhez–civilszemmel.Online:http: //helsinki.hu /wpcontent /uploads /Kadar_csatlakozas_civil_szemmel.pdf MóraVeronika:CivilSzervezetekFenntarthatóságiMutatója2011-ben–Magyarország,USAID2012.június,15.szám. Sontheimer,Kurt: Polgárikezdeményezések–kísérletafogalommeghatározására. In:FelkaiGábor(szerk.): Újtársadalmimozgalmakéspolitikaitiltakozás. Budapest:RejtjelKiadó,2003. SzabóMáté:Azállampolgárijogokvédelmeaglobalizáltciviltársadalomban.In:Kiőrziazőrzőket? Budapest:Kairosz Kiadó2010. SzabóMáté:Polgáriengedetlenségéscivilkultúra,Azombudsmaniintézményésazemberijogokkelet-európaiforradalmánakszellemisége.In:CivilSzemle, VI.évfolyam3.szám. Sziklay Júlia: Hatalommegosztás és ombudsmani intézmények az európai jogállami kultúrában. In: Hajas Barnabás–Szabó Máté (szerk.): Az ombudsmani intézmények újraszabályozása a 21. században Magyarországon és Európában. OrszággyűlésHivatala&AJBH,Budapest,2012. BeszámolóazÁllampolgáriJogokOrszággyűlésibiztosának2011.évitevékenységről,AJBH,Budapest,2012. BeszámolóaJövőnemzedékekországgyűlésibiztosának2011.évitevékenységéről,AJBH,Budapest,2012. AzAlapvetőJogokBiztosaHivatalábanműködőiratkezelő-ésiktató-rendszeradatbázisa(AdActa). AzAlapvetőJogokBiztosamunkatársainakbeszámolói,feljegyzései.
jegyzetek 1SzabóMáté:Azállampolgárijogokvédelmeaglobalizáltciviltársadalomban.In:SzabóMáté(szerk.): Kiőrziaz őrzőket? Azombudsmanijogvédelem.Budapest:KairoszKiadó,2010. 2 MóraVeronika:CivilSzervezetekFenntarthatóságiMutatója2011-ben–Magyarország.USAID2012.június. 3 SziklayJúlia:Hatalommegosztásésombudsmaniintézményekazeurópaijogállamikultúrában.In:HajasBarnabás–Szabó Máté (szerk.): Az ombudsmani intézmények újraszabályozása a 21. században Magyarországon és Európában. OrszággyűlésHivatala– AJBH,Budapest,2012. 4 HaászVeronika:Hogyanleszreaktívombudsmanbólproaktívemberijogibiztos.In:KözjogiSzemle2011.4.szám. 5 http: //www.ajbh.hu /allam /jelentes /201203298Ai.rtf 6 Azalapvetőjogokbiztosárólszóló2011.éviCXI.törvény39/D.§(3)bekezdés. 7 KádárAndrásKristóf:MagyarországcsatlakozásaazENSZKínzásElleniEgyezményeFakultatívJegyzőkönyvéhez –civilszemmel.Online:http://helsinki.hu/wpcontent/uploads/Kadar_csatlakozas_civil_szemmel.pdf 8 Kurt Sontheimer: Polgári kezdeményezések – kísérlet a fogalom meghatározására. In: Felkai Gábor (szerk.): Új társadalmimozgalmakéspolitikaitiltakozás. Budapest:RejtjelKiadó,2003. 9 Jürgen Habermas: Polgári engedetlenség – a demokratikus társadalom próbaköve. In: Felkai Gábor (szerk.): Új társadalmimozgalmakéspolitikaitiltakozás. Budapest:RejtjelKiadó,2003. 10 SzabóMáté:Polgáriengedetlenségéscivilkultúra.Azombudsmaniintézményésazemberijogokkelet-európai forradalmánakszellemisége.In:CivilSzemle, VI.évfolyam,3.szám.
18
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KözösségEK és civil társadalom
a civil szervezeteK és az emberKeresKedelem Száraz Krisztina
bevezető Az emberkereskedelem a modern kor rabszolgasága, olyan bűncselekmény, ami az egyéniszabadságésméltóságsúlyosmegsértése,ésmelynekkövetkezményeitazegyes országok egyedül nem tudják hatékonyan kezelni.1 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)legutóbbi,2012.júniusibecsléseiszerintakényszermunkaáldozatainakszáma–ideértveakényszerenalapulószexuáliskizsákmányolástis–világszinten20,9millió,míga gyermekkereskedelemáldozatainakszámaabecslésekszerint5,5millió.2 Nemelhanyagolhatóabűncselekménybőlszármazóhaszonsem,amiazILObecsléseiszerintelériaz évi32milliárddollárt.3 Tehátolyanhatalmashaszonnaljáró„üzletről“beszélünk,amelynekéventeemberekmillióiesnekáldozatul. Mivelazemberkereskedelemnagyonsokrétű,nagyonrugalmasanalkalmazkodikaz újkihívásokhozésfeltételekhez,ezértaválasznakissokrétűnek,ésösszehangoltnakkell lennie,minéltöbbszereplőtbevonvaamegoldásba.Ahogyannemoldhatjamegazemberkereskedelem problémáját önállóan egy ország sem, így nem elég az sem, ha az adottországonbelülcsakakormányzatteszlépéseket.Komplexrendszertkelllétrehozni,amibenúgyazállami,mintamagánszféra,ésacivilszervezetekiskiveszikamaguk részét.Sokanlebecsülikacivilszervezetekszerepét,pedignagyonsokattehetnekazért,
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 19
KözösségEK és civil társadalom hogyazáldozatokkiszabaduljanakakizsákmányolókkarmaiközül,ésmegkapjákazőket illetősegítséget,támogatást,illetveakárakompenzációt. Azemberkereskedelemglobálisjelenség,ésmindenegyesgazdaságiágazatbanmegjelenik, de főleg ott, ahol a munkavédelmi előírások hiányosak (ide sorolható az építőipar,amezőgazdaság,avendéglátóipar,gyártás)vagyéppnemlétezőek (példáulotthoni munkátvégzőkésprostituáltakesetében).4 Az emberkereskedelemre különböző taszító és húzóerők hatnak. Meghatározó faktorlehetpéldáulabevándorlásifolyamat,azazmennyireléteznekbiztonságoséstörvényesmigrációslehetőségek,5 illetvemennyirenagyazigényazolcsóéskizsákmányolhatómunkaerőiránt. Az emberkereskedelem globális méreteket ölt. Nincs olyan ország, amely immunis lenne.Bárazutóbbiidőbeninkábbaszexuáliskizsákmányoláskerültelőtérbe,ésígyaz az ellen irányuló fellépés, az elmúlt években fokozatosan az emberkereskedelem többi formájaisfelszínrekerült,ígypéldáulakényszermunka,akényszerkoldulás,akényszerházasság,illetveazillegálisörökbefogadás.
a civil szervezetek szerepe A civil szervezetek meghatározó szerepet játszanak az emberkereskedelem elleni harcban.Őkazok,akikalegtöbbettehetnekéstesznekazáldozatokért.Őkazok,akikaz emberkereskedelem igazi, valós formájával találkoznak. Ők végzik a helyszíni munkát, ezértőkismerhetikfelleghamarabbapotenciálisáldozatokatésgyakranőksegítikahatóságokatfelgöngyölíteniazügyet.Sokszorőkazáldozatokelsőkapcsolataa„biztonságosvilág”felé,őkazok,akikmenedéket,segítségetésvédelmetnyújtanak.Olyangazdagtapasztalattaléssokrétűismeretekkelrendelkeznekazemberkereskedelemről,amit ahatóságoksohanemlesznekképesekmegszerezni.Szükségükvantehátacivilszervezetekre,nélkülükegyikállamsemtudhatékonyésátfogóemberkereskedelemellenipolitikátkialakítani.Acivilszerveztekpozitívanbefolyásoljákéskiegészítikazemberkereskedelemelleniállami,hatóságifellépést. Többféle NGO létezik, melyek mind más-más módon és más szakterületen dolgoznak,demindsokattesznekazért,hogyminélhatékonyabblegyenazemberkereskedelemellenifellépés.Azt,hogymittehetnekezügybenanonprofitszervezetek,Suzanne Hoff(LaStradaInternational),úgyfogalmaztameg,hogyanonprofitszervezeteknekazt kelltenniük,amitsenkimásnemteszmeg.6 Ésittazegyüttműködéséafőszerep.Acivil szervezeteknekmindenemberkereskedelemellenfellépőszereplővelegyüttkellműködniük.Acivilszervezeteksegíthetnekazáldozatokazonosításában,amindenneműtámogatásnyújtásban,beleértveazáldozatoktársadalombavaló(újbóli)integrációjátis.Segíthetnekazáldozatnakmeghozniaztadöntést,hogyegyüttműködjönahatóságokkal.Általábankönnyebbentudnakkapcsolatotteremteniabajbajutottakkal,ígyhamarabbrá tudjákőketbírniatanúskodásra. Acivilszervezeteksegíthetnekafigyelemfelkeltésbenis,illetveinformációvalláthatják
20
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KözösségEK és civil társadalom el a nemzetközi szervezeteket, nemzeti hatóságokat, illetve koordinátorokat. Ezen kívül segíthetnekakutatásokban,delobbitevékenységetéstanácsadástisfolytathatnak. Acivilszervezetektevékenységétakövetkezőfőkategóriákraoszthatjuk: 1.Konkréthelyszínisegítség. 2. Lobbitevékenységésmonitorozás. 3. Véleményformálás,figyelemfelkeltés. 4.Kutatás. Bármelyikfentfelsorolttevékenységetisvégzielegy-egyszervezet,azlétfontosságú szereplehetazemberkereskedelemelleniharcban.
Konkrét helyszíni segítség Acivilszervezetekazok,akikszemtőlszembentalálkoznakazemberkereskedelemáldozataival.Legtöbbszörmégarendőrökelőttazonosíthatjákarabszolgaságbansínylődőket,ezértkulcsfontosságúaszerepük.Előfordul,hogyacivilszervezeteksegélyvonalakatisműködtetnek,ahovaakármagaazáldozatvagyannakhozzátartozója,deakáregy jószándékúidegenisbetelefonálhatéssegítségetkérhet. Amunkánakperszevannakszabályai.Amintegycivilszervezetazonosítjaazemberkereskedelem potenciális áldozatát, tájékoztatnia kell őt a lehetőségeiről, jogairól. Megtörténhet,hogyazáldozatnemérzimagátáldozatnak,ezfőlegakényszermunkaáldozatairaérvényes.Mindenesetreinformálnikellőketésaztánazmárazáldozatsajátdöntése,hogyél-eazőtmegilletővédelemmeléstámogatással.Jogavanugyaniselutasítani bármineműsegítséget.Nemkötelestehátelfogadniasegítőkezet. Acivilszervezetnekmindenesetbentájékoztatniakellazáldozatot,melyszolgáltatásokrajogosult,hogyanrészesülhetjogitanácsadásban,éshogyjogavantolmácshoz.Ez utóbbi nagyon fontos, hogy az áldozat képes legyen megérteni, hogy milyen segítségnyújtásraésvédelemrejogosult.Tájékoztatniakellszemélyiségénekvédelméről,deakára kártérítésrevalójogosultságrólis.Ahhoz,hogyacivilszervezetmegfelelőenjárjonel,figyelembekellvennieakulturálisésvallásikülönbségeketis. Acivilszervezetnektájékoztatnikellazáldozatot,hogymilyentámogatásrajogosult:7 •áldozattámogatása; •jogi,bevándorlóistátusravonatkozótanácsadás; •lakhatás; •élelemésruházkodás; •pénzügyitámogatás,kártérítés; •tolmácsolás; •pszichológiaitámogatás; •orvosiellátás; •rendőribeavatkozás. Azigényelhetőszolgáltatáséssegítségnyújtásazáldozatstátusátólisfügg,mivelelőfordulhat,hogybizonyosszolgáltatásokjogosultságaállampolgársághozvankötve.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 21
KözösségEK és civil társadalom Anonprofitszervezetnekmindenesetbentartaniakellmagátakövetkezőkhöz:8 •tisztelettudó,nemítélkező,nemdiszkriminatívszolgáltatástkellnyújtani; •védeniekellazáldozatmagánéletét,biztonságát; •tájékoztatnia kell az áldozatot, hogy milyen lehetőségei és jogai vannak és azt egy olyanformábanésmódon,amitazáldozatmegtudérteni; •megkellhallgatniaazáldozatot; •respektálniakellazáldozatönrendelkezéshezvalójogát; •csakolyanszemélynevébenjárhatel,akibeleegyezésétadta. Acivilszervezetésazáldozatköztmuszáj,hogykizárólagszakmaiésneérzelmikapcsolatalakuljonki.Nemszerencséspéldául,haazáldozatotacivilszervezetegyikmunkatársaotthonábanfogadja,mertezzelveszélynektehetikimindkettőjükéletét.9 Az áldozatnak tisztában kell lennie azzal, hogy bármikor elutasíthatja a beszélgetés rögzítését,illetveakármagátabeszélgetéstis.Haazonbanbeleegyezésétadjaabeszélgetéshez, illetve annak rögzítéséhez a civil szervezet képviselôjének figyelnie kell arra, hogy az áldozatot ne hozza kellemetlen, kényelmetlen helyzetbe. Kerülni kell minden olyan kérdést, amely traumatizálná az áldozatot. Csak olyan kérdéseket szabad feltenni, amielkerülhetetlen.Mindenesetbenvédenikellazáldozatot.Amennyibenesetlegamédiáhozfordulsegítségért,semmilyenkörülményekköztnemfedhetifelazáldozatszemélyiségét,mertazveszélybesodorhatjaazéletét. Asegítőnemkelthetnaivreménytaz áldozatban. Nem célravezető olyan szolgáltatásokat, illetve segítséget ígérni, amit aztán nemtudteljesíteni.Megtörténhet,hogyacivilszervezetmárakkorkapcsolatbanvanaz áldozattal,amikorazmégazemberkereskedőkkezébenvan.Ekkornagyelővigyázatossággalkelleljárnia,ésnagyonkörültekintőnekkelllennie,nehogyártsonazáldozatnak. Acivilszervezetsajátmagaisműködtethetmenedékhelyet,munkatársaiköztlehetnekszakemberek,orvosok,pszichológusok,akikrögtönasegítségéretudnaksietniarászorultaknak. A komplex, mindenre kiterjedő szolgáltatás és védelemnyújtás érdekében többcivilszervezetisösszefoghat.Közösprojektekbenerősíthetikegymásmunkájátés biztosíthatjákamindhatékonyabbfellépést,illetveelkerülhetikaszolgáltatásokfelesleges duplikálását.Cél,hogykiegészítsékésnekioltsákvagynehezítsékegymástevékenységét. Az együttműködéshez kapcsolatrendszer kell. A kormányok sokat tehetnek ez ügyben, például a nemzeti emberkereskedelem elleni harcért felelős koordinátor vezethet egylistát,adatbázistazadottországbantevékenykedőminden,azemberkereskedelembenjártascivilszervezetről.Ígyaztánazérintettcivilszervezetekakoordinátorhozfordulvakönnyenmegtudhatják,kifedileazadottterületet.Jóesetbenanemzetikoordinátorproaktívszerepetisjátszhat,ésrendszerestalálkozókattarthatacivilszférával.
lobbitevékenység és monitorozás A civil szervezetek fontos lobbitevékenységet is folytathatnak. Mivel ők azok, akik a valós életben alkalmazzák a jogszabályokat, segíthetnek azok hatékonyabbá tételében. A nonprofit szervezetek a gyakorlatban látják az egyes jogszabályok, intézkedések és
22
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KözösségEK és civil társadalom programokhatását.Fontosszerepetjátszanak,hiszmegtudjákadniaszükségesvisszacsatolást,segíthetnekahatóságokmunkájánakkiértékelésében,felhívhatjákazújproblémákraafigyelmet,illetveajánlásokatfogalmazhatnakmeg. Akormányzatnakegyüttkelldolgozniacivilszervezetekkel,mertígyegymásmunkájátsegíthetikésennekköszönhetőenazáldozatoknagyobbvalószínűséggelrészesülhetnek az őket megillető támogatásban, védelemben. Éppen a nonprofit szervezeteknek köszönhetőenkezdtekakormányokfelfigyelniazemberkereskedelemre,illetvenekikköszönhetőenkapnakfrissinformációkatazemberkereskedőkújgyakorlatairól,illetveazáldozatok helyzetéről, igényeiről. A másik oldalon pedig a civil szervezetek felhívhatják a kormány figyelmét a hibákra és hiányosságokra. A szervezetek fáradhatatlan lobbitevékenységénekeredménye,hogyazokazállamok,melyekkezdetbenillegálisbevándorlókéntkezeltékazemberkereskedelemáldozatait,éskitoloncoltákőketazországterületéről,mamáremberjogimegközelítéstalkalmaznak. Az államoknak saját érdekükben és saját helyzetüket megkönnyítendô érdemes komolyanvenniükacivilszervezetekmunkáját,ésehhezviszontbiztosítaniukkellaműködésükhözszükségespénzügyikeretet.Azazállam,amelykomolyanelköteleztemagát az emberkereskedelem felszámolása mellett, nem mellőzheti a civil szervezetek szakértelmétéselhivatottságát. Aszervezeteknemcsaknemzetiszintenvégezhetneklobbitevékenységet,fontosfórumot nyújthatnak ehhez az egyes nemzetközi szervezetek is. Példaként említjük a UNODC-t,azENSZegyikszervét,amelyfelismerte,hogyerőskapcsolatokatkellfenntartaniszakterületéntevékenykedőcivilszervezetekkel.10 LétrehoztaazNGO-kelektronikus adatbázisát,amelybentöbbmint2700nonprofitszervezetetsorolfel,akikadrogfüggők megelőzésébenésrehabilitációjában,illetvebűnügyek(beleértveazemberkereskedelem ésakorrupció)megelőzésébenésazigazságszolgáltatásreformjábanjártasak.AzadatbázistartalmazzaazNGO-káltalközöltinformációkat,illetvehogymilyenprojektekben vesznek részt.11 Míg az UNODC helyi szinten egyes nonprofit szervezetekkel dolgozik együtt,addigafőstratégiakidolgozásakorinkábbacivilszervezetekesernyőszervezeteivelállkapcsolatban.AzUNODCfelismerteugyanis,hogysegítségükkelkönnyebbentudjateljesíteniglobálisküldetésétésaszervezeteknagysegítségérelehetnekaprojektek végrehajtásában,megvalósításában.
véleményformálás, figyelemfelkeltés Acivilszervezetekfontosfigyelemfelkeltőtevékenységetisvégeznek.Egyrésztinformálják a lakosságot az emberkereskedelem veszélyeiről, másrészt sokat segíthetnek az előítéletekcsökkentésében.AStoptheTraffiknevűNGO12 élenjárebbenamunkában. Példaként említhetjük az „International lessons“ című projektet, amely iskolákat céloz. A projektcélja,hogyadiákokkörébenfelhívjaafigyelmetazemberkereskedelemre.Első körben 10 ezer angolul beszélő iskolát látogattak meg a szervezet munkatársai, 2010 márciusában pedig olyan iskolai előadást szerveztek, ahol az összes iskola részvételével
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 23
KözösségEK és civil társadalom színielőadást adtak elő az emberkereskedelemről. További céljuk, hogy a projektet más országokraésnyelvekreiskiterjesszék,beleértveaforrásországokatis.Előszöraziskolákatcéloznákmeg,deszeretnékelérnia„csellengőket“is,hiszőkkomolykockázaticsoportotjelentenek.
Kutatás Azemberkereskedelemnemstatikusjelenség,idővelváltozik,ésújtrendekjelennek meg.Azemberkereskedelemméretétéstrendjeitilletőenmégmindigigenkevésinformációval rendelkezünk. A nonprofit szervezetek szerepe ezen a területen is jelentős. Tényfeltáró kutatásaiknak döntő szerepe van a megelőzésben, hisz azok segítségével felhívjákadöntéshozókfigyelmétazújtrendekre,vagyéppajogszabályokbanlevőhézagokraésahatóságokatpedigavégrehajtásbanlevőhiányosságokra. PéldakéntazAnti-SlaveryInternationaltemlíthetjük,amelyfontosjelentéseivelmegpróbálja felhívni a társadalom és minden érintett figyelmét az emberkereskedelem különböző jellegzetességeire. Gyakran publikálnak olyan esetekről, amelyek a gazdaságot érintikvagykomolytársadalmiproblémákatfednekfel.Kutatástvégeztekpéldáulazindiai textilgyárakban folytatott kényszermunkáról, ahol fiatal lányokat zsákmányolnak ki. Az itt készült ruhák és textiláruk később a nagy világmárkák polcaira kerülnek, ezzel is hozzájárulva a lányok további kizsákmányolásához. Ezek a textilgyárak többnyire lánygyermekeketalkalmaznak,mertőkkönnyenkezelhetők,megfélemlíthetőkésmégextra munkát is elvállalnak. Általában 13-18 év közötti lányokról van szó, akikkel hároméves gyakornokiszerződéstkötnek,azzalazígérettel,hogyafizetéstmajdaszerződéslejártakorkapjákmeg.Eztnevezika„Sumangalirendszernek.” 13 Aszülőknekaztígérik,hogya háromévletelteutánnagyösszegetkapnak,amelymajdjóljönalányukkiházasításakor. Apénztviszontcsakakkorkapjákmeg,haalánymegszakításnélkülledolgoztaahárom évet, nem lett beteg, és szabadságra se ment. Addig pedig éhbéren tartják őket, ezzel „motiválva”őket,hogymaradjanak.Amunka- éslétfeltételekrosszak,amunkakörülményekegészségtelenek.Ennekkövetkeztébensokannemtudjákbefejezniaháromévet, ígyegyfillérnélkülkellhazatérniük.14 Acivilszervezetekmunkájának,kutatásánakköszönhetőenakormányokésaszakértőkértesülhetnekalegújabbtrendekről: •egyre több a férfi áldozat – a La Strada helyi szervezetei jelentéseiből az figyelhető meg,hogyegyretöbbférfiválikazemberkereskedelemáldozatává.15 Viszontamenedékhelyekdöntőtöbbségbenanőiáldozatokatcélozzák,ígyaférfiáldozatokszámáranincselegendőmenedékhely; •egyretöbbanemszexuálisjellegűkizsákmányolás–főlegagazdaságiszektorazon részeiveszélyeztetettek,aholamunkavédelemgyengelábakonáll,példáulaháztartásimunka,desokáldozatot„termel”avendéglátóipar,építőipar,mezőgazdaság,szórakoztatóiparésakereskedelemi„házasságpiac”is.Azemberkereskedelemjelenlehetazételfeldolgozás,egészségügyésaszerződésestakarítómunkaterületénis.16 Az
24
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KözösségEK és civil társadalom egyikfőproblémaáltalábanaz,hogyazeseteketamunkafelügyeletmunkajogielőírásokmegsértésekéntkezeliésnememberjogiproblémaként; •azemberkereskedőkegyremesszebbrejutnak–ALaStradahelyiszervezeteiszerint aközép- éskelet-európaiakfődesztinációjatovábbraisNyugat-Európa,deújrégiók is bukkannak fel a Közel-keleten és Ázsiában, mint India, Pakisztán, Kína, Indonézia, Malajzia, Libanon, Azerbajdzsán, Grúzia, Izrael, az Egyesült Arab Emirátusok, Szudán, Törökország,Jordánia,Uganda,AfganisztánésCiprus.17 A civil szervezetek jellemzője, hogy általában nem rendelkeznek saját tőkével, így munkájukhozkülsőtámogatástkénytelenekigénybevenni.Agazdaságiéspénzügyiválságrontottahelyzeten,hiszentöbbcivilszervezetpusztalétekerült,kerülveszélybe,a válságkövetkeztébenegyretöbbprojektszakadfélbe.Eztelkerülendőtöbbcivilszervezetiscsoportokbatömörült,hogykönnyebblegyenaforrásszerzésésazegyesprojektek lebonyolítása. Itt jegyezzük meg, hogy a gazdasági gondok nemcsak a szervezetek működését, hanem függetlenségét is veszélyeztetik. A civil szervezetek függetlensége ugyanisalapfeltételeazautentikusmunkának,hiszencsakígylehetnekkritikusakakára támogatóikkal szemben is. Optimális esetben nem szabadna instrukciókat elfogadniuk semadonor,semakormányzatiszervezetektől.
Konkrét példák A téma legfontosabb civil szervezetei a La Strada, a Terre des Hommes, az AntiSlaveryInternational,aStoptheTraffic,aChurchesCommissionforMigrantsinEurope,a SavetheChildren,azECPAT,aGlobalAllianceagainstTrafficinWomen,aEurochildésa PolarisProject.Azegyházalapúcivilszervezetekkülönlegesszerepettöltenekbeebbena csoportban,mertúgypróbáljákelérniazembereket,hogyazokmorálisértékeirehatnak. Ezzeltudjákavallásosembereketaktívanbevonniazemberkereskedelemelleniharcba, főlegakonkrétsegítségnyújtásterén.
la strada18 A La Strada vezető európai nonprofit hálózat, amely függetlenül működik, alulról szerveződik,ésamelynekcéljaazemberkereskedelemfelszámolása.19 1994-benegyholland,egylengyelésegycsehcivilszervezetfogottösszeéshozottlétreháromoldalúprojektet, ennek eredményeként született meg a La Strada. A három civil szervezet közös szemináriumkereténbelülinformációt,tapasztalatotéstudástcserélt,illetveolyanpreventívtevékenységeketéstámogatószolgáltatásokatfejlesztettki,amelyekkifejezetten azemberkereskedelemnőiáldozataitcéloztákmeg.Olyannőiáldozatokrólvoltszó,akik azidentifikálásukutánvisszatértekhazájukba,azért,mertvagyönszántukbólhazaakartakmenni,vagymertkitoloncoltákőketNyugat-Európából.Ennekaszemináriumnakaz eredményeképpen jött létre 1995-ben az első La Strada projekt, „A közép- és kelet-
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 25
KözösségEK és civil társadalom e urópainőkemberkereskedelménekmegelőzéséről”.(AprogramotazEurópaiBizottság PHAREprogramjábólfinanszírozták.)1997-benés1998-bankétújtaggal,Ukrajnávalés Bulgáriávalbővültaprogram,majd2001-rekilenctagúhálózattánőttekimagátFehéroroszország,Bosznia-Hercegovina,MoldáviaésMacedóniabelépésével. 20 Végül2004októberében alakult meg hivatalosan a La Strada mint független nemzetközi szövetség, melynekaközpontititkársága,aLaStradaInternational(LSI)Amszterdambantalálható. Az LSI főként nemzetközi kapcsolatkiépítéssel és lobbizással foglakozik, a nemzeti és nemzetköziszervezeteket,nemzetikormányokat,azeurópaiintézményeketésazENSZ szakosítottszerveitcélozzameg.Apartnerszervezetekpedigfüggetlennonprofitszervezetkénthelyiszintentevékenykednek.21 Aközpontititkárságfeladata,hogykoordináljaa közösstratégiákmegvalósítását,monitorozzaésharmonizáljaaLaStrada-tevékenységeket,adatokatgyűjtsönéselemezzeazokat.ALaStradafilozófiájaszerintazemberijogok védelme,főlegabevándorlómunkások,otthonimunkátvégzőkésprostituáltakemberi jogainak védelme előfeltétele az emberkereskedelem megelőzésének. Ezért fő küldetésüknek tartják a döntéshozók, a hatóságok, a média és a közvélemény befolyásolását, hangsúlyozván,hogyazemberkereskedelemazemberijogoksúlyosmegsértése.22 MindenegyesLaStrada-tevékenységcélpontjábanazáldozatésannakigényei,szükségletei állnak.Az,hogymelyikpartnerszervezetpontosanmilyenszolgáltatásokatnyújt,ahelyi és nemzeti viszonyoktól függ, de elmondható, hogy minden egyes La Strada-tag a következőterületekentevékenykedik:23 A) információéslobbikampány – céljaarraösztönözniakormányokat,hogyakérdést kiemeltpolitikaitémávátegyeéscselekvésrebírjaőket.AzLSItámogatjaazemberi jogi megközelítést annak érdekében, hogy az emberkereskedelem elleni intézkedések ne sértsék az emberkereskedelem áldozatai, illetve más érintett csoportok jogait. Ezamegközelítésmegköveteli,hogyazemberijogokmindenegyesemberkereskedelem elleni stratégia központjában álljanak. A La Strada monitorozza a nemzeti és nemzetközi emberkereskedelmet érintő fejleményeket, beleértve a törvényalkotást, cselekvésiterveketésegyezményeket.Idetartoziktovábbáamédiakampány,hatóságoknak tartott workshopok, lobbitevékenység a parlamenti képviselőknél, a jogszabály-tervezetek kritikus kiértékelése és a nemzeti cselekvési tervek kidolgozásához valóhozzájárulás;24 Idetartoznakolyantevékenységek,mint:25 •médiakapcsolatok létrehozása, médiakampányok folytatása, interjúk adása, háttéranyagokkészítése; •szakemberek,döntéshozókésalakosságképzéseésfigyelemfelkeltése; •nonprofit szervezeteknek és kormányszervezeteknek szánt szemináriumok, workshopokésegyébeseményekszervezése; •az emberkereskedelemre és egyéb kapcsolódó területekre vonatkozó nemzeti jogszabályokrólszólóinformációgyűjtésésajogalkalmazásfigyelemmelkövetése; •a nemzeti cselekvési tervek és egyéb, az emberkereskedelemre vonatkozó nemzeti politikáklétrehozásáhozvalóhozzájárulás.
26
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KözösségEK és civil társadalom ALaStradaInternationalazeurópaijogalkotásfolyamatábóliskivesziarészét.Többekközthozzájárult„Azemberkereskedelemfelszámolásárairányulóeurópaiuniósstratégia(2012–2016)”kidolgozásához,amelynekcéljaazemberkereskedelem-ellenesirányelvmegfelelőimplementálásáttartjaszemelőtt,illetveszakmaitapasztalatávalhozzájárultmagánakazirányelvnekakidolgozásáhozis.AzLSIazonbannemcsakuniósszinten aktív, hanem részt vesz az Európa Tanács és annak emberkereskedelmet monitorozó szerve,aGRETA munkájábanis.26 B) Megelőzés és oktatás – célja, hogy képessé tegyék az embereket arra, hogy jogaik védelmében megfelelő döntéseket hozzanak. A program nem csak a közvetlenül érintett kockázati csoportokat célozza meg, a kampány célja a veszélyeztetett csoportokkörnyezetébenlevőszakemberekkineveléseis.Azoktatásikampánycélcsoportja továbbá az igazságszolgáltatás, bűnüldözés, oktatási alkalmazottak, szociális munkások,azorvosiszemélyzetvagyegyébalkalmazottakköre. ALaStradaolyaninformációsanyagokatkészít,amelyeketalakosságnak,kockázati csoportoknak szán, továbbá módszertani és képzési anyagokat a szakemberek számára,illetveképzéstbiztosítazérintettügynökségekésszakemberekszámára.Ezen kívülsegélyvonalatműködtet,amelyentanácsadástnyújtkülföldimunkalehetőségekről, az emberkereskedelem kockázatáról, a biztonságos migrációról és a megelőzési módszerekről; C) védeleméstámogatás – céljaszociális,jogiésérzelmitámogatásnyújtásaemberkereskedelemáldozatainak,annakérdekében,hogyvisszaszerezzékazéletükfelettiirányítást. ALaStradasajátmagaislétrehozott,detámogatisolyannemzetiésnemzetközihálózatokat, amelyek az áldozatok biztonságos hazatérését és társadalmi befogadását biztosítják.ALaStradaáltalműködtetettsegélyvonalnapi24órábanüzemel,ésesetenkéntingyenesenhívható.Ahívófélinformációtkaphatacélországról,anemzeti helyzetről,jogszabályokról,hasznostelefonszámokról,tippeketarról,hogyholkereshetneksegítségetveszélyesetén.2011-ben1674emberneknyújtottközvetlensegítséget,amijelentősnövekedés2010-elszemben,amikor1249emberrészesültsegítségben,illetve8376esetbennyújtottsegítségetasegélyvonalonhívóknak. Aszervezet2890rendezvénytszervezett,aminösszesen125 651embervettrésztés többmint116 140megelőzőanyagotnyomtatottkiésterjesztett.27 A2012–2015-ösidőszakraújstratégiaitervetdolgoztakki,amelynekegyikfőprioritásaújpartnerekkereséseaprivátszférában.28 ALaStradatöbbplatformnakisatagja:29 •az Európai Unió Emberkereskedelemre Szakosodott Szakértői Csoportjának tagja,30 amelyazEurópaiBizottságnaknyújttanácsotalegújabbeurópai,nemzetiésnemzetközifejleményekkelkapcsolatban; •azEBESZSzakértőiKoordinációsCsapatánaktagja,31 amelyetazEBESZEmberkereskedelemmelFoglalkozóKülönlegesMegbízottja32 állítfel; •megfigyelőistátussalrendelkezikazEurópaTanácsEmberkereskedelemElleniEgyezménymegfigyelőmechanizmusánál,aGRETA-nál;
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 27
KözösségEK és civil társadalom •az Emberi Jogok és Demokrácia Hálózat tagja (Human Rights and Democracy Network); •tagja a Nemzetközi Együttműködés Platformja az Illegális Bevándorlókért (Platform forInternationalCooperationonUndocumentedMigrants)szerveződésnek; •a Nőkkel Folytatott Emberkereskedelem Elleni Globális Szövetség tagja. (Global AllianceAgainstTrafficinWomen.)
anti-slavery international33 AzAnti-SlaveryInternational1839-benalakult,aviláglegidősebbnemzetköziemberjogiszervezte,ésNagy-Britanniaegyetlenolyanjótékonyságiszervezete,amelyarabszolgaság ellen küzd.34 Különböző módon és formában lép fel a rabszolgaság ellen, helyi, nemzetiésnemzetköziszintenis:35 •támogatja az emberkereskedelem témájában folytatott kutatásokat, amelyek célja a rabszolgaságmértékénekmegállapítása,amialapjánaztánmeglehethozniamegfelelőintézkedéseket; •együttműködik a helyi szervezetekkel, így jobban fel tudják hívni a helyi lakosok figyelmétarabszolgaságra; •képzi,oktatjaalakosságotarabszolgaságveszélyeiről,éskampánytfolytatnakannak felszámolásacéljából; •lobbitevékenységetfolytatakormányoknáléskormányköziügynökségeknél,hogya rabszolgaságellenifellépéskulcsfontosságúszerepetkapjon.Főcélja,hogyalegfontosabb nemzetközi egyezményeket ratifikálják és a tagállamok mindent megtegyenek,hogyalkalmazzákőket.TöbbekközöttsikerültmeggyőzniNagy-Britanniát,hogy írjaalá,majdratifikáljaazEurópaTanácsEmberkereskedelemElleniCselekvésEgyezményét. Azóta fő küldetésének tekinti az áldozatok védelmét és megsegítését. Főkéntaztszeretnéelérni,hogyazemberkereskedelemáldozataijogosultaklegyenek akártérítésreésmegiskapjákazt. Aszervezetháromalegységbőltevődikössze: A) program és tanácsadói egység 36 – feladata a partnerszervezetekkel való kapcsolattartás a világ minden tájáról olyan közös projektekben való részvétel, ami az adósszolgálatot, kényszermunkát, kényszerházasságot, gyermekrabszolgaságot, emberkereskedelmet és örökletességi rabszolgaságot célozza meg. Kutatást végeznek a rabszolgaságkülönbözőformáiról,éstanácsadóifeladatokatisellátnak,hogylehetneaz egyespolitikákatúgymegváltoztatni,hogyazokazemberkereskedelemfelszámolásáteredményezzék; B) külkapcsolatokértfelelősegység 37 – feladataalakosságkörébenvégzettfigyelemfelkeltés, kampányolás, iskolákban végzett képzés és a médiával való kapcsolattartás. Ezenegységfeladata,hogybiztosítsaamegfelelőpénzügyikeretetamunkához; C) adminisztrációséspénzügyiegység.38
28
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KözösségEK és civil társadalom AzAnti-SlaveryInternationalneknincsenekkihelyezettirodái,mindigahelyicivilszervezetekkellétesítpartnerkapcsolatot,főlegAfrikában,Dél-Ázsiában,Távol-Keleten,Dél-Amerikában, Európában és a Golf-öbölben.39 Az Anti-Slavery International ugyanis felismerte azt,hogycsakúgyérhetelsikereket,haahelyiszervezeteketisaktívanbevonjaaprojektjeibe,hiszcsakáltalukérhetőeltartóssikerazadottországban.Aszervezetadományokból működik. A bevétel 80 százalékát a projektekre fordítja, 13 százalék jut különböző kampánytevékenységre és események szervezésére és 6 százalékot használnak az alkalmazottakbérére.40 Többszervezettelisegyüttműködik,főpartnereaLaStrada.Aszervezethosszúfennállásasorántöbbsikereskampánytésprojektettudhatmagamögött. Sikeresprojektjeikközülnéhánypélda:41 •aHomeAlonekampánynagybanhozzájárultahhoz,hogyaNemzetköziMunkaügyi Szervezet (ILO) elfogadja a háztartási alkalmazottakról szóló C189-es Egyezményt, amelytöbbmillióháztartásialkalmazottnakbiztosítjogokatvilágszerte; •sikerültrábírniukabritkormányt,hogycsatlakozzanakazújuniósemberkereskedelemelleniirányelvhez(2011 /36 /EU),amelyjobbésszélesebbkörűvédelemhezsegíti hozzáazáldozatokat; •Cotton Crime nevű kampányuk tavaly decemberben meggyőzte az európai parlamentiképviselőket,hogyutasítsákelazüzbégkereskedelemiegyezséget,mertazok gyermek kényszermunkát alkalmaznak a gyapottermelés során. Ez jelentős sikernek könyvelhetőel,mertazüzbéggyapotlegnagyobbpiacapontEurópa.ÉsbárazUnió elítéliagyermekkényszermunkát,kedvezményesbehozatalivámotállapítottmegaz Üzbegisztánból származó gyapot esetében.42 Az Anti-Slavery International ennek megszüntetéséértküzdött. Az Anti-Slavery International helyi viszonyokra szabott segítséget és támogatást is nyújt, természetesen mindig a helyi civil szervezetekkel együttműködve. Helyi segítségre példakéntemlíthetjükNepált,aholdívikazadósmunka.Havalakieladósodik,akkorminden egyes leszármazottja automatikusan ezzel az adósteherrel születik. Annak ellenére, hogy2002-benhivatalosaneltöröltékazadósmunkát,továbbraistöbbezer„felszabadult” munkásrekedtrabszolgaságbanadiszkriminációkövetkeztében,mertazalsókasztbanlevőknemjutnakugyanazokhozafeltételekhez,mintazelőkelőbbkasztbanlevők.Hogyez az ördögi kör megszűnjön, az Anti-Slavery International helyi szervezetekkel együttműködve azon dolgozik, hogy a gyermekeknek megadja a szabadság reményét. A projekt részekéntingyeneséshozzáférhetőoktatástbiztosítanakazeladósodottmunkásokgyermekeinek.Ezazértfontos,mertezenmunkásokgyermekeiáltalábannemjutnakoktatáshoz,illetvehamégis,akkordiszkrimináljákőket.Azoktatásazegyiklegfontosabbeszköze atársadalomfejlődésénekésmegakadályozhatja,hogyagyermekekfelnővehagyjákmagukatkizsákmányolni.Atavalyelkezdettprojektkereténbelülmárhúsziskolátnyitottak Nepál tíz kerületében, amelynek köszönhetően 400 diák részesült alapfokú képzésben, amelysegítségévelaztáneljutnakarraaszintre,hogyelkezdhetikazállamiiskolát.43 Néha problémátjelentazis,hogyagyermekeljussonaziskolába,illetvehogyaztelisvégezze. Néhány család ugyanis nem engedheti meg magának az iskolakönyveket, az iskolai
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 29
KözösségEK és civil társadalom egyenruhát és az iskolaszereket. Azért, hogy ezek a hiányosságok ne álljanak egy gyermekoktatásánakútjában,aszervezetmegpróbáljaösztöndíjútjánbiztosítaniezeket. 1991 óta hirdetik meg az Anti-Slavery-díjat 44, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmetarabszolgaságmáiglétezőproblémájára,éshogyadíjjalelismerjékazonegyének ésszervezetekmunkáját,akikfáradhatatlanulküzdenek,néhaembertelenkörülmények közt,azemberkereskedelemfelszámolásáért.Adíjat2012-benaTemedtnevűszervezet ésannakelnöke,IbrahimAgIdbaltanatkapta.45 Aszervezetet2006-banhoztáklétre,fő küldetése, hogy eltörölje az örökletes rabszolgaságot. Maliban ugyanis, aki rabszolga gyermekének születik, saját maga is rabszolgává válik. Az elmúlt hat évben igyekeztek felhívnialakosságfigyelmétaproblémára,többtucatrabszolgátsikerültkiszabadítaniuk, jogi segítséget nyújtottak az áldozatoknak, képezték a bírókat az emberkereskedelem elleni jogszabályokról és jogi reformokért lobbiztak, hogy az emberkereskedelmet bűncselekménnyéminősítsék.A2009-esdíjazottamauritániaiBoubarMessaudáltalvezetett SOS Esclaves 46 lett. A szervezetet 1995-ben Abdel Nasser Ould Othman Yessa, a prominens mauritániai miniszter fia, aki maga korábban rabszolgakereskedő volt, és BoubarMessaud,egyrabszolgafiaalapította.Ahányattatásokésüldözésekmiattaszervezetévekigtitokbanműködött.Tagjaikattöbbszörmegfenyegették,zaklatták,megfélemlítették,üldöztékésbebörtönözték.Aszervezetelnökét,BoubarMessaudotháromszorítéltékel.1998-bancsakazértcsuktákrácsmögé,merttv-interjútadottarabszolgaságról.Végül2005-benamauritániaikormánymegengedteaszervezethivataloscivil szervezetkéntvalóbejegyzését,ígyszabadonkampányolhatottarabszolgaságfelszámolásáért.A kampánymellettaszervezettöbbszázszököttrabszolgánaknyújtottsegítséget, többek között élelmet és menedéket biztosítva. A helyzet azonban azóta sem problémamentes.2008-bankatonaipuccsothajtottakvégreazországban,melynekkövetkeztében az erőszakos beavatkozások száma nőtt, és veszélybe került a szervezet működéseis. AzAnti-SlaveryInternationalkomolyanvesziafejlettviláglakosainakproblémairánti „érzékennyé”,szenzitívvétételétis.Többfigyelemfelkeltőkampánytisfolytatnakebben atémában.Akampányokcélja,hogymeggyőzzékalakosokatarról,hogyőkmagukis aktívankapcsolódjanakbeazemberkereskedelemelleniharcba.Azérdeklődőkelküldhetik a már előre megírt, előkészített (általában) tiltakozó leveleket az adott felelős személynek,nagyobbhatástgyakorolvaazérintettdöntéshozókra. Ajelenlegfolyókampányaikközülakövetkezőketemlíthetjük: 47 •„Emberkereskedelem-mentescsokoládé”– Afejlettvilágbankaphatócsokoládénagy részegyermekmunkaeredménye.Elefántcsontparton,amelyavilágkakaótermesztésének40százalékátadja,akisfiúkiskolahelyettakakaóültetvényekrejárnakdolgozni,nehézésveszélyeskörülményekközt.Ittazemberkereskedelemproblémájáraér-
30
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KözösségEK és civil társadalom zékeny fogyasztók a fő kakaófelvásárló cégeknek címezhetnek levelet kérve őket, hogytegyeneklépéseketagyermekmunkafelszámolására; •„Egyedül otthon” – A háztartási alkalmazottak a társadalom számára láthatatlanok. Rájuknemvonatkoznakamunkajogielőírások,ígyőkalegsérülékenyebbekabármineműkizsákmányolásra.AzILOújegyezményeponteztajoghézagotcélozzameg. Mostazegyesországokonasor,hogyratifikáljákanemzetköziszerződéstésbiztosítsákaháztartásialkalmazottakmegfelelővédelmét.Azaktivistákírhatnakaparlamentiképviselőjüknek,hogynyomástgyakoroljanakazegyezménymielőbbiratifikációjára.
összegzés Azemberkereskedelemazemberijogokegyiklegsúlyosabbmegsértése,azalapvető jogokésaszabadságkorlátozása,amelyelfogadhatatlan,hiszenaztjelenti,hogyEurópábanaXXI.századbanarabszolgaságtovábbél.Ahhoz,hogyazemberkereskedelemelleniharchatékonyabblegyen,megkellerősíteniacivilszervezetekszerepét.Atagállamoknak nagyobb figyelmet kell szentelniük a nem kormányzati szervekre, hiszen azok sok esetbenolyanfeladatotlátnakel,amitazadottállamiszervneknincsmódjában.Gyakran pontacivilszervezetekazonosítjákazáldozatokatésígynagybansegíthetikahatóságok munkáját. Ők jelentik az áldozatok számára a biztonságosabb jövő reményét, szállást,védelmetnyújtvanekik.Atagállamoknaktudatosítaniukkellmagukban,hogyacivil szervezetekmunkájanélkülnemtudjákhatékonyanfelvenniazemberkereskedelemellen aharcot.Azállamiszerveksohanemfogjákmegszerezniaztaszaktudást,amivelegyterependolgozónemkormányzatiszervezetrendelkezik.Éppenazőszaktudásukáltaljavíthatóéstehetőhatékonyabbáazemberkereskedelemellenifellépés. Meg kell adni azonban a működésükhöz szükséges anyagi támogatást, hiszen egy pénzügyilegbizonytalanulműködőcivilszervezetanyagigondjaimiattakárazáldozatok életeisveszélybekerülhet.AzEurópaiUniójelentősenhozzájárulacivilszervezetekműködéséhez,deatúlzottbürokrácia,sokszorazteredményezi,hogyaszervezetekazáldozatoktólkénytelenekelvenniazidőt,hogymegfeleljenekakülönbözőbürokratikusszabályzóknak. Mindenképpenpozitívazonban,hogyazújemberkereskedelem-ellenesuniósirány48 elv márszámítacivilszervezeteksegítségéreésfontosszerepetszánnekik.Anemzeti előadóknakpéldáulacivilszervezetekkelegyüttműködvekelladatokatgyűjteniük,ígyremélhetőleg pontosabb képet kapnak a tényekről, és adekvát lépéseket szorgalmazhatnakazemberkereskedelemvisszaszorításaérdekében.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 31
KözösségEK és civil társadalom irodalom EurópaiUnió(2011):AzEurópaiParlamentésaTanács2011 /36 /EUirányelveazemberkereskedelemmegelőzésérőlés azellenefolytatottküzdelemről,azáldozatokvédelméről,valaminta2002 /629 /IBtanácsikerethatározatfelváltásáról.2011.április5.,AzEurópaiUnióHivatalosLapja,L101 /1.
internetes hivatkozások Anti-SlaveryInternational,NGO:http: //www.antislavery.org /english / Anti-Slavery (2012): Slavery on the high street, Forced labour in the manufacture of garments for international brands, http: //www.antislavery.org /includes /documents /cm_docs /2012 /s /1_slavery_on_the_high_street_june_2012_ final.pdf.Lekérdezve:2012.07.09. AustralianHumanRightsCommission(2008):GuidelinesforNGOs,Workingwithtraffickedpeople,WorkingGroup of the National Roundtable on People Trafficking to assist Non-Government Organisations withing with trafficked people. http: //humanrights.gov.au /sex_discrimination /publication /traffic_NGO/traffic_NGO_2008.pdf. Lekérdezve:2012.11.1 0. CouncilofEurope(2011):TheroleofNGOsincombatinghumantraffickingandsupporting(presumed)trafficked persons, http: //www.coe.int /t /dghl /cooperation /economiccrime /trafficking /Projects /THB%20Azerbaijan /REPORT_HOFF. pdf.Lekérdezve:2012.09.09. EurópaiBizottság(2012):ABizottságközleményeazEurópaiParlamentnek,aTanácsnakésazEurópaiGazdaságiés Szociális Bizottságnak: Az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012–2016), COM (2012)286, http: //eur-lex.europa.eu /LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0286:FIN:hu:PDF. Lekérdezve: 2012.09.09. LaStradaInternational,NGO:http: //lastradainternational.org LaStrada(2009):InformationLeaflet,http: //lastradainternational.org /documents /Leaflet%20LSI%202009.pdf.Lekérdezve:2012.09.03. LaStrada(2012):Annualreport2011, http: //lastradainternational.org /documents /La%20Strada%202011%20Annual%20Report.pdf.Lekérdezve: 2012.09.03. StoptheTraffik,NGO:http: //www.stopthetraffik.org / UNODC (2009): Looking beyond, Towards a stronger partnership with civil society organizations on drugs and crime,http: //www.unodc.org /documents /NGO/New_Leaflet_Looking_Beyond.pdf.Lekérdezve:2012.09.09.
jegyzetek 1A Bizottság közleménye: Az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012–2016) COM(2012)286. 2 A Bizottság közleménye: Az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012–2016) COM(2012)286. 3 ILO(2005):AGlobalallianceagainstforcedlabour,GlobalReportundertheFollow-uptotheILODeclarationon FundamentalPrinciplesandrightsatWork2005. 4 http: //lastradainternational.org /documents /Leaflet%20LSI%202009.pdf 5 http: //lastradainternational.org /documents /Leaflet%20LSI%202009.pdf 6 CouncilofEurope2011.
32
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KözösségEK és civil társadalom 7 AustralianHumanRightsCommission2008:14. 8 AustralianHumanRightsCommission2008:9. 9 AustralianHumanRightsCommission2008:19. 10 http: //www.unodc.org /unodc /en /ngos /NGO-Database.html 11http: //www.unodc.org /unodc /en /ngos /NGO-Database.html 12 http: //www.stopthetraffik.org 13 Anti-Slavery2012:15. 14Anti-Slavery2012:16. 15 LaStrada2012:25. 16 LaStrada2012:25. 17 LaStrada2012:27. 18http: //lastradainternational.org 19 LaStrada2012:12. 20 http: //lastradainternational.org /?main=informationlsi§ion=whoarewe 21 http: //lastradainternational.org /documents /Leaflet%20LSI%202009.pdf 22http: //lastradainternational.org /documents /Leaflet%20LSI%202009.pdf 23 http: //lastradainternational.org /documents /Leaflet%20LSI%202009.pdf 24 http: //lastradainternational.org /documents /Leaflet%20LSI%202009.pdf 25http: //lastradainternational.org /?main=lastradaoffices 26 LaStrada2012:31. 27LaStrada2012:14. 28 LaStrada2012:14. 29 LaStrada2012:41. 30 ExpertGrouponhumantraffickingoftheEuropeanUnion. 31 OSCEAllianceExpertCoordinationTeam. 32SpecialRepresentativeonHumanTraffickingoftheOSCE. 33http: //www.antislavery.org 34 http: //www.antislavery.org /english /what_we_do/antislavery_international_today/antislavery_international_ today.aspx 35http: //www.antislavery.org /english /what_we_do/antislavery_international_today/antislavery_international_ today.aspx 36 TheProgrammesandAdvocacyTeam. 37TheExternalRelationsTeam. 38 theAdministrationandFinanceTeam. 39 http: //www.antislavery.org /english /what_we_do/antislavery_international_today/frequently_asked_ questions.aspx 40 http: //www.antislavery.org /english /what_we_do/antislavery_international_today/frequently_asked_ questions.aspx 41http: //www.antislavery.org /english /what_we_do/antislavery_international_today/antislavery_international_ today.aspx 42 http: //www.antislavery.org /english /what_we_do/education/forced_child_cotton_picking_schools_ competition.aspx 43 http: //www.antislavery.org /english /what_we_do/programme_and_advocacy_work /english/what_we_do / programme_and_advocacy_work /nepal_project.aspx 44 http: //www.antislavery.org /english /what_we_do/antislavery_international_today/award/default.aspx 45 http: //www.antislavery.org /english /what_we_do/antislavery_international_today/award /default.aspx 46 http: //www.antislavery.org /english /what_we_do/antislavery_international_today/award /2009_award_winner/ default.aspx 47http: //www.antislavery.org /english /campaigns /default.aspx 48 2011 /36 /EU-esszámúirányelv.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 33
Fotó /GönczôViktor
társadalom és állam
európai uniós pályázati forrásoK a nyugat-dunántúli és a gyôri nonprofit szervezeteK Körében
Dr. Reisinger Adrienn–Hajós Barbara
bevezető gondolatok Európaiunióscsatlakozásunkótamárhazánkszámáraisrendelkezésreállnakatársadalmi és gazdasági fejlődés támogatását elősegítő EU-s támogatások, amelyek egy részérecivil /nonprofitszervezetekispályázathatnak.2004óta2012októberéigközel187,5 milliárdFtEU-stámogatáskerültkifizetésreacivil /nonprofitszektorszámára,ezenkívül további136,5milliárdFt-rólszületettmárpozitívdöntés. Tanulmányunkcéljaanyugat-dunántúliésagyőricivil /nonprofitszervezetekEU-spályázatokon 2004 és 2012 októbere között elért eredményeinek bemutatása. Bemutatjuk, hogyaNemzetiFejlesztésiTervésazÚjMagyarországFejlesztésiTerv(2011-tőlÚjSzéchenyi Terv)keretébenhánypályázatérkezettbe,mekkoraösszegetigényeltekaszervezetekés ezekközülmennyivoltasikerespályázat,ésezmekkoratámogatásiösszegetjelentetta szervezetek számára. A mélyebb következtetések levonása érdekében bemutatjuk az országosadatokatis.Továbbárészletesenkitérünkagyőriszervezetekaktivitásáraésasikeres pályázatokkalrendelkezőszervezetekfőbbjellemzőire.Tanulmányunkcélja,hogyáltalános áttekintéstadjonarégióésaválasztottmegyeszékhelyszervezeteinekEU-spályázatokkal kapcsolatosfőbbadatairólésagyőriszervezetekáltalmegvalósítottprojektekjellemzőiről. Fontosnak tarjuk megjegyezni, hogy tanulmányunkban a szektor szervezeteinek megjelölésére a civil /nonprofit fogalompárt használjuk, mivel a különböző törvényi és szakirodalmi(pl.Seligman1997;Kuti1998;Bartal2005,Kákai2009stb.)meghatározások
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 35
társadalom és állam alapján véleményünk szerint nem lehet egyértelmű határt szabni a szervezetek civil és /vagynonprofitjellegeközött(atanulmánybanerrerészletesennemkívánunkkitérni). Civil /nonprofitszervezetekalattértünkmindenolyanszerveződésiformát,amelyetrészbenvagyegészbenállampolgáriakarathozottlétreönkéntesen,egyéni,közösségivagy közcélokmegvalósításaérdekében.
a civil/nonprofit szervezetek bevételei a bevételek típusai A civil /nonprofit szervezetek gazdálkodásának sajátossága, hogy bevételi forrásaik nagy részét külső forrásból szerzik meg támogatások, adományok formájában. Természetesen ez nem zárja ki a saját források meglétét, de ennek aránya az összbevételen belülalacsonyabbmintapiaciszféraszereplőinél. A szektor bevételeinek főbb típusait a szakirodalom, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)ésahatályosjogszabályokiskülönbözőképpencsoportosítják.BartalAnnaMária (2005) csoportosítása szerint léteznek magántámogatások, köztámogatások valamint alap- és gazdálkodási tevékenységből származó bevételek. A magántámogatások közé sorolhatók a lakosságtól, piaci szereplőktől, külföldi szervezetektől, valamint más civil /nonprofitszervezetektőlkapotttámogatások,adományok.Köztámogatásnakminősülnekazállamiésönkormányzatiszereplőkáltaladottnormatívésnemnormatívtámogatások, különböző pályázati támogatások és az szja 1 százalékának az adózók által a szervezetek számára felajánlott összegek, továbbá ide tartoznak az Európai Unió által nyújtotttámogatásokis.Azalaptevékenységbőlszármazójövedelmekközétartoznaka szolgáltatási és tagdíjak, gazdálkodási bevételként könyvelhetők el a befektetési tevékenységbőlszármazójövedelmek,valamintahitelek.AKSH5főcsoportbasoroljaabevételeket:államitámogatás,magánadományok,alaptevékenységbevétele,gazdálkodási bevételésegyéb. A 2012. január 1. óta hatályban lévő ún. Civil törvény (2011. évi CLXXV. törvény az egyesülésijogról,aközhasznújogállásáról,valamintacivilszervezetekműködésérőléstámogatásáról)19.paragrafusának1.bekezdéseértelmében„Acivilszervezetbevételei: a) egyesületesetébentagdíj,alapítványesetébenalapítótólkapottbefizetés,valamintaz alapítóáltalazalapítványrendelkezésérebocsátottvagyon; b) gazdasági-vállalkozásitevékenységből(szolgáltatásnyújtásából)származóbevétel; c) aköltségvetésitámogatás; ca) apályázatútján,valamintegyedidöntésselkapottköltségvetésitámogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésbőljuttatotttámogatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származótámogatás; cd) aszemélyijövedelemadómeghatározottrészénekazadózórendelkezéseszerint kiutaltösszege;
36
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
társadalom és állam d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) másszervezettől,illetvemagánszemélytőlkapottadomány; f) befektetésitevékenységbőlszármazóbevétel; g) aza) –f) pontokalánemtartozóegyébbevétel.” Afentiekalapjánmegállapítható,hogyazEurópaiUnióáltalnyújtotttámogatásokállamibevételnekminősülnek.Hazánkeurópaiunióscsatlakozásávalelérhetővéváltakaz EUáltaltámogatottfejlesztésiprogramok,amelyetfőkéntaStrukturálisAlapokésaKohéziósAlapbiztosítanak.AzEUpályázatokútjántámogatástnyújtazállamiszervezetek, vállalkozások,valamintacivil /nonprofitszektorszámára.Céljaakevésbéfejlettterületek támogatása,hosszútávonMagyarországnakanyugat-európaiországokhoztörténőfelzárkóztatása.Aforrásokigénybevételénekfeltételeegy,azországstratégiaitervéttartalmazódokumentum,aNemzetiFejlesztésiTervelkészítése. ANemzetiFejlesztésiTerv(2004–2006)ésazÚjMagyarországFejlesztésiTerv(2007– 2013,2011ótaÚjSzéchenyiTerv)keretébentöbbolyanOperatívProgram(apályázatok pontostartalmaazoperatívprogramokprogramkiegészítődokumentumaibanszerepel) isvolt /van,melyekkeretébencivil /nonprofitszervezetekszámáraiskiírásrakerültekpályázatok.Előfordultakolyanpályázatkiírásokis,amelyekkizárólagacivil /nonprofitszervezeteket célozták meg (pl. Nonprofit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban,Nőkmunkaerőpiacravalóvisszatérésénekösztönzése),deszámukelenyészővolt.Többségébenacivil /nonprofitszervezeteknekazeurópaiunióstámogatásokért azállamiésapiaciszektorintézményeivelkellettversenyreszállniuk(Kuti,2006).A gyakorlataztmutatja(Kuti,2006),hogyjellemzőenanagyobb,regionálisvagyországoshatókörű, többmilliós bevétellel rendelkező szervezetek azok, amelyek képesek olyan pályázatokbeadására,amelyeksikerrelisjárnak,ésmegistudjákakitűzöttcélokatvalósítani.Ennekegyikoka,hogyamainapigapályázatirendszertúlbürokratikus,ígyszakértő segítség nélkül nehéz eligazodni benne. A kisbevételű szervezetek legnagyobb gátja, hogy nem tudnak megfelelő mértékű önrészt biztosítani a pályázatokhoz, így inkább nemispróbálkoznak.„Nemelegendő(bárfeltétlenülszükséges)tehátegyszerűsítenia pályázatokbürokratikuskövetelményeitésgördülékenyebbé,civilbarátabbátennimagát a pályáztatási eljárást, illetve a támogatások folyósítását. Maguknak a civil /nonprofit szervezeteknekismegvannakateendőik.Elkerülhetetlen,hogypénzügyeikkezelésében, forrásteremtésitevékenységükbenazeddiginéllényegesentudatosabbáésprofesszionálisabbáváljanak,ésennekrészeként–többekközött–pályázniismegtanuljanak”(Kuti, 2006:19).
a szektor bevételei a számok tükrében Akövetkezőkbenrövidenismertetjükacivil /nonprofitszektorgazdálkodásáravonatkozó főbb adatokat egyrészt országos szinten, másrészt a vizsgált régióra vonatkoztatva.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 37
társadalom és állam Elöljáróbanmegállapítható,hogyarendszerváltásótafolyamatosannőaszektormérete,mindaszervezetekszáma,mindabevételiforrásaiknagyságáttekintve.Az1.ábrán látható,hogy2010-benközel65ezerszervezetműködötthazánkban,ezközelkétszerese(1,87szeres)az1993-asértéknek.ANyugat-dunántúlirégióbanaz1990-esévekelejéhezképestbárnőttaszervezetekszáma,anövekedésiütemközelazonosvoltazországoshozképest,ígyarégióbanműködőszervezetekarányalényegesennemváltozottaz időszakalatt,mindvégigkb.10százalékvolt.Ehhezképestabevételekmindösszekb.4,7 százalékávalrendelkeztekarégiószervezetei1993és2010közöttátlagosan. 1.ábra.Acivil /nonprofitszervezetekszámaországosanésaNyugat-Dunántúlon 1993és2010között 70000
67987
60000
58242 53022
50000 40000
47963
47144
34662
30000 20000 10000 3578
4831
5050
5501
6034
6481
0 1993
1997
2000
Összesen
2003
2006
2010
Nyugat-Dunántúlon
Forrás: KSH
A2.ábraaztmutatja,hogy2011-bentöbbmint1200milliárdFtvoltaszektorbevétele,mígavizsgáltrégióémindössze58milliárdFt.Azösszbevételfolyóértéken1993és 2011közöttközel10,5szeresérenőtt,a2010-igtartóidőszakalattarégióbevételeikicsiveltöbb,minttizenegyszereséreváltoztak.Reálértékenviszontmárközelsemilyennagymértékűanövekedésüteme,aszektorösszbevételeaszektorméretéhezhasonlóan1,87 szeresére nőtt reálértelemben, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a szektor gazdasági helyzetébenabevételekténylegesértékealapjánnemtörténtváltozás.ANyugat-dunántúlirégióesetébenkismértékbennagyobbvoltareálváltozásüteme(2,1szeres),deeza különbségnemmeghatározó. Továbbáafentiekalapjánmegállapítható,hogybárkismértékben,denagyobbvolta régiószervezeteinekbevételinövekedésemintazországosérték,azonbanazegyszer-
38
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
társadalom és állam vezetre jutó bevétel minden évben kevesebb mint a fele volt az országos értéknek a rendszerváltásótaelteltidőszakban.Ezrészbenköszönhetőannakis,hogyaközép-magyarországirégióbanműködőszervezetekkb.abevételek60százalékávalgazdálkodhatnak,bárettőlfüggetlenülaNyugat-dunántúlirégióbanvoltalegalacsonyabbabevételek arányaazországosértékekhezviszonyítva.(Anonprofitszervezetekszerepearégióban 2012.) 2.ábra.Ateljesszektorésanyugat-dunántúliszervezetekösszbevételefolyó-ésreálértéken 1993és2011között 1400000 1200000 1000000 800000 600000 400000 200000 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Összes bevétel
Reálértéken
NYD összesen
Reálértéken
Forrás: KSH Megjegyzés: aNyugat-dunántúlirégióesetébena2001-esés2002-esértékekhiányoznak,mertebbenakétévbennemvoltteljeskörűfelmérésaszektorban,ígynincsenekrégiósadatok,tovább2011-resemközöltemégaKSHarégiósértékeket.
A szektor bevételi szerkezetét tekintve megállapítható, hogy az ezredforduló óta a köztámogatásokarányaalegmagasabb,40és45százalékközötti.Eztkövetiazalaptevékenységbőlszármazóbevétel(jelenlegkb.25százalék),amagántámogatásokésagazdálkodási tevékenységből származó bevételek aránya kb. azonos, 15 százalék. Az, hogy ezenbelülmekkoraazEurópaiUniónkeresztülpályázatiútonelnyerttámogatásokarányanemtudhatópontosan.Annyibizonyos,hogyeddig(2004és2012októbereközött) összesen187,4milliárdFtunióstámogatáskerültkifizetésre,amiazezenidőszakösszbevételéhez viszonyítva 2,3 százalékos arányt jelent. Ha az eddig megítélt támogatásokat vesszükfigyelembe,magasabbaránytkapunk,kb.4százalékot.Ezazarányalacsonynak tűnhet,viszont,hafigyelembevesszükazt,hogyeztöbbezersikeresenmegírtpályázatotjelentéstöbbezerolyanmegvalósultprojektet,amelyhozzájárultatársadalomkör-
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 39
társadalom és állam nyezeténekélhetőbbétételéhez,akkorkijelenthetjük,hogyezazösszegjelentősszerepetjátszottahazaicivilszférafejlődésében.
európai uniós támogatások a nyugat-dunántúli régió és győr civil/nonprofit szektorában módszertan Kutatásunkcéljaazvolt,hogyátfogóképetadjunkanyugat-dunántúliésezenbelüla győricivil /nonprofitszervezetekEU-spályázatokonelérteredményeiről.Akutatástminda kéttervezésiidőszakraelvégeztük,ígyképetkaptunkarról,hogya2004és2006ésajelenlegi,2007és2013közöttiidőszakbanmijellemezteaszervezetekpályázatiaktivitását. ANemzetiFejlesztésiÜgynökségEgységesMonitoringInformációsRendszert(EMIR) működtetabbólacélból,hogynyomonkövethetővéváljonazeurópaiunióstámogatásokfelhasználása,valamintsegítsealebonyolításbanrésztvevőintézményekmunkáját. AzEMIRnyilvánosadatbázisalehetővéteszi,hogybárkiszámáraátláthatóváváljonafinanszírozott projektek alakulása a kezdetektől egészen a kifizetésig. Az adatgyűjtést 2012.október16-ánzártukle. Azadatgyűjtésünkazalábbiinformációkmegszerzéséreirányult •beérkezettéstámogatottpályázatokszámaösszesenésoperatívprogramonként; •igényeltésmegítélt(kifizetett)támogatásoknagyságaösszesenésoperatívprogramonként; •anyertesgyőriszervezetekfőbbjellemzői. Az információkat legyűjtöttük a Nyugat-dunántúli régióra, Győrre és a mélyebb következtetéseklevonásaérdekébenországosszintenis. AfentiekbenmárbemutatásrakerültaNyugat-Dunántúlonműködőszervezeteksúlya a hazai szektoron belül, ahhoz azonban, hogy a győri adatok is megfelelően értelmezhetők legyenek, fontosnak tartjuk néhány Győrre vonatkozó információ közlését. A legfrissebbadatokszerint2011-benGyőrben896szervezetvoltregisztrálva,ezamegyeszékhelyekrejellemzőtöbbszázasnagyságrendnekmegfelelőérték.Az,hogyebbőla közel900szervezetbőlténylegesenmennyiműködik,csakbecslésekvannak;ezekszerint kb. 500–600 aktív szervezet tevékenykedik a városban. A regisztrált szervezetek szervezetiformaszerintimegoszlásaazországosértékekhezhasonló:aszervezetek53,3 százaléka működik egyesületi, 33 százalékuk alapítványi formában. A Győrben működő civil /nonprofitszervezetekkörében–hasonlóanazországosadatokhoz– alegnépszerűbbtevékenységcsoportokaszabadidő,hobbi,kultúra,sport.Agyőriszervezetek17,6 százalékatevékenykedettszabadidő,hobbitevékenységcsoportonbelül,13,8százalékuk a kultúrát, 13 százalékuk a sportot választotta mint tevékenységi kört. Emellett nagy aránytképviselazoktatás(12,6százalék),szociálisellátás(10,1százalék),szakmaigazdaságiérdekképviselet(8,1százalék)ésegészségügy(6,7százalék)területeis.
40
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
társadalom és állam a győri a nyugat-dunántúli és az ország összes civil/nonprofit szervezetének részvétele a nemzeti fejlesztési terv operatív programjaiban Összességébenamagyarcivil /nonprofitszektorbanműködőszervezeteka2004és 2006közöttiidőszakban65,7milliárdFttámogatástnyertekel(1.táblázat).Ennekazöszszegnek 7,6 százaléka, azaz közel 5 milliárd Ft került a nyugat-dunántúli civil /nonprofit szervezetekhez.AGyőrbenműködőcivil /nonprofitszervezetek301millióFttámogatáshozjutottakazelsőtámogatásiidőszakban,amely6százalékosaránytjelentaNyugatdunántúlirégiónbelül.AnyertespályázatokszámánakarányamagasabbvoltNyugat-Dunántúlon(58,3százalék),mintországosszinten(42,2százalék),amegítéltésigényelttámogatásiösszegarányaazonbanmindkétesetbenközel40százalékosvolt.Ezmagyarázhatóazzal,hogyaPestmegyeicivil/nonprofitszervezeteknagyobbtámogatásiösszeget kaptak projektjeikhez (Aykai, 2011). A Győrben működő civil/nonprofit szervezetek általbenyújtottpályázatok32százalékáttámogatták,amegítélttámogatásiösszegpedig13,9százalékavoltazigényelttámogatásiösszegnek.Ezazarányjóvalalacsonyabb aziméntemlítettországosésnyugat-dunántúlitámogatottsághozképest. 1.táblázat.A2004és2006közöttiidőszakpályázatijellemzőiországosan, aNyugat-DunántúlonésGyőrben Győr Beérkezettpályázatok száma(db) Igényelttámogatási összeg(millióFt) Támogatottpályázatok száma(db) Megítélttámogatási összeg(millióFt) Leszerződöttpályázatok száma(db) Szerződéssellekötött összeg(millióFt) Megkezdettkifizetések száma(pályázat)(db) Kifizetetttámogatási összeg(millióFt)
Arányrégiónbelül
Nyugat-Dunántúl
Arányországon belül
Ország
25
6,48%
386
9,99%
3862
2172
17,38%
12496
7,57%
164982
8
3,56%
225
13,81%
1629
301
6,04%
4987
7,59%
65738
8
3,56%
225
13,87%
1622
317
6,26%
5064
7,44%
68050
8
3,56%
225
14,04%
1603
305
6,46%
4725
7,35%
64287
Forrás: EMIRadatbázisalapjánsajátszerkesztés.
A civil /nonprofit szervezetek operatív programonként különböző mértékben részesültekakiírttámogatásokból.ApályázatokszámáttekintveországosszintenaszervezetekkörébenazAgrár-ésVidékfejlesztésiOperatívProgramazelsőszámútámogató762 nyertespályázattal,amásodikaHumánerőforrás-fejlesztésOperatívProgram709pályá-
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 41
társadalom és állam zattal(2.táblázat).EztkövetteaGazdaságiVersenyképességOperatívProgram,aRegionálisOperatívProgram,ésvégülaKörnyezetvédelemésInfrastruktúraOperatívProgram. A HEFOP népszerűségét annak köszönheti, hogy a pályázatok széles skáláját hirdette meg, és legnagyobb hányaduk a civil/nonprofit szervezetek számára is elérhető volt. A GVOPpályázataifőkéntavállalkozásokszámárajelentettektámogatást,(pl.beruházás terén), ennek ellenére két prioritás kapcsán – Fejlesztési és innovációs tevékenység támogatása,Információstársadalomfejlesztése– erőscivilaktivitásvolttapasztalható(Kuti, 2006). A nyugat-dunántúli civil /nonprofit szervezetek körében – hasonlóan az országos adatokhoz– alegtöbbpályázat(142)azAgrár- ésVidékfejlesztésiOperatívProgramkeretébennyerttámogatást,majdeztkövetteaHumánerőforrás-fejlesztésOperatívProgramkeretébentámogatottpályázatokszáma(64).EhhezképestatöbbiOperatívProgrambanlényegesenkevesebbpályázatotnyújtottakbeanyugat-dunántúlicivil /nonprofit szervezetek. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében a fővárosi civil /nonprofitszervezetek,mígaRegionálisFejlesztésOperatívProgramesetébenakelet-magyarországirégióbanműködőcivil /nonprofitszervezetekdominanciájaérvényesült (Aykai,2011). Győrbenabenyújtott25pályázatbólösszesen8nyerttámogatást,melyekből7aHumánerőforrás-fejlesztésOperatívProgram,1pedigaGazdaságiVersenyképességOperatívProgramkeretébentörtént. 2.táblázat.2004és2006közöttiidőszakpályázatainakmegoszlásaOperatívProgramonként országosan,aNyugat-DunántúlonésGyőrben,db Beérkezettpályázatok Operatív Programok
Támogatottpályázatok
Győr
NyugatDunántúl
Országos összesen
Győr
NyugatDunántúl
Országos összesen
AVOP
–
195
1140
–
142
762
GVOP
2
18
259
1
9
83
HEFOP
23
151
2153
7
64
709
KIOP
–
2
7
–
–
1
ROP
–
20
303
–
10
74
25
386
3862
8
225
1629
Összesen
Forrás: EMIRadatbázisalapjánsajátszerkesztés. Megjegyzés:AVOP–Agrár-ésVidékfejlesztésiOperatívProgram;GVOP–GazdaságiVersenyképességOperatívProgram;HEFOP–Humánerőforrás-fejlesztésOperatívProgram;KIOP–KörnyezetésInfrastruktúraOperatívProgram;ROP–RegionálisFejlesztésOperatívProgram.
Ha a támogatás összegét vesszük alapul, országos szinten első helyen áll a Humánerőforrás-fejlesztésOperatívProgram–amelynekkeretébenahazaicivil /nonprofitszer-
42
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
társadalom és állam vezetek39,1milliárdFt-hozjutottak–,amásodikpedigaRegionálisFejlesztésOperatív Program(3.táblázat).Figyelembevéveazelnyerttámogatásiösszegnagyságátésatámogatottpályázatokszámát,megállapítható,hogyaRegionálisFejlesztésOperatívProgrambárapályázatokkisebbhányadáttámogatta,deazokatnagyobbösszeggel. A nyugat-dunántúli civil /nonprofit szervezetek körében az országos adatokhoz hasonlóanlegnagyobbösszegekaHumánerőforrás-fejlesztésOperatívProgramésaRegionálisFejlesztésOperatívProgramkeretébenkerültekkiosztásra,2,7milliárdFtés1,5milliárdFt,mígalegtöbbpályázatazAgrárésVidékfejlesztésiOperatívProgramkeretében nyert. Győrben mind a pályázatok számát, mind a támogatási összeget figyelembe véve legnépszerűbb volt a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (7 támogatott pályázat),majdeztkövetteaGazdaságiVersenyképességOperatívProgram(1támogatottpályázat). 3.táblázat.2004és2006közöttiidőszaktámogatásiösszegeinekmegoszlása OperatívProgramonkéntországosan,aNyugat-DunántúlonésGyőrben,millióFt Beérkezettpályázatok Operatív Programok
Támogatottpályázatok
Győr
NyugatDunántúl
Országos összesen
AVOP
–
732
6018
–
497
3213
GVOP
91
338
11110
91
273
5259
HEFOP
2081
7697
101009
210
2684
39101
KIOP
–
185
1859
–
–
384
ROP
–
3543
44986
–
1534
17780
2172
12496
164982
301
4987
65738
Összesen
Győr
NyugatDunántúl
Országos összesen
Forrás: EMIRadatbázisalapjánsajátszerkesztés.
a győri civil/nonprofit szervezetek néhány további jellemzője az nft operatív programjaiban A 2004–2006 közötti időszakban a győri civil /nonprofit szervezetek körében 8 pályázatrólszületetttámogatásidöntés.Anyertespályázatokhozösszesen301millióFteurópaiuniósforrástársult.A8nyertespályázatösszesen7pályázószervezethezkapcsolható, ami azt jelenti, hogy egy szervezet két sikeres pályázatot tudhatott magáénak. A két legnagyobb támogatási összeg 103 és 91 millió Ft volt, az előbbi a HEFOP, utóbbi a GVOPkeretébenkerültkifizetésre.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 43
társadalom és állam Atámogatásokmegoszlásaalapjánelmondható,hogyazösszesgyőriszervezetnek megítélt támogatás legnagyobb hányadát (40,4 százalékát) a többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek tevékenységcsoporton belül működő 2 győri szervezet egy-egy projektjekapta.Agazdaságfejlesztés,munkaügyterületén1szervezet1pályázatanyert, az általa elnyert összeg aránya az összes támogatáson belül 30,3 százalék. További 15,1 százalékot képvisel 2, az oktatás területén működő civil /nonprofit szervezet számára megítélttámogatásiösszeg.Atámogatások14,2százalékátkaptaaszociálisellátásterületén tevékenykedő 2 győri szervezet 1-1 projektje, segítve ezzel a hátrányos helyzetű csoportoktársadalmibeilleszkedését,képzésétésfoglalkoztatását. AHEFOPkeretébenösszesen7sikerespályázatvalósultmegGyőrbenazalábbipályázatokesetében(zárójelbenszerepelatámogatásnagysága): •atársadalmibeilleszkedéselősegítéseaszociálisterületendolgozószakemberekképzésével(2pályázat:43millióFt); •hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása (103millióFt); •„Alternatívmunkaerő-piaciszolgáltatások,képzéseknyújtásaésmegismertetése” (19millióFt); •felkészítéskompetencia-alapúoktatásra(2pályázat:36millióFt); •akompetenciaalapúoktatásiprogramokeszközielemeinek,értékelésieszközeinek, valamintezekmegjelenítésérealkalmaseszközökbiztosítása(10millióFt). AGVOPkertébenegysikerespályázatvolt: •alapszintűtanácsadás(91millióFt). Összességébenelmondható,hogya2004és2006közöttiidőszakbanmindössze7 olyancivil /nonprofitszervezetvoltGyőrben,amelyneksikeresenmegvalósultEU-spályázatavolt,ezekaszervezetekazösszesbeadottpályázat28százalékátvalósítottákmeg (8projekt).Asikeresenpályázószervezetektöbbmintafele(4szervezet)alapítványiformábanműködött,továbbá1szervezetszövetségés2szervezetnonprofitszervezetintézményeként.Egyesületésközhasznútársaságnemvoltasikerespályázókközött. A fentiek alapján megállapítható, hogy az EU-csatlakozást követő néhány évben a győriszervezetekaktivitásaetérenmégnemvoltjelentős,azországosátlaghozképest iskevesebbszervezetpróbálkozottEU-spályázatokbeadásával.
a győri a nyugat-dunántúli és az ország összes civil/nonprofit szervezetének pályázati eredményessége az úmft operatív programjaiban AzÚjMagyarországFejlesztésiTerv(2011-tőlÚjSzéchenyiTerv)a2007és2013közöttiidőszakraszólófejlesztésidokumentumahazánknak,melyekkeretébenhasonlóanaz előzőtervezésiidőszakhoz,lehetőségevolt /vanacivil /nonprofitszervezeteknekisEU-s támogatásokrapályázni.Értelemszerűenahosszabbtervezésiidőszaknakésapályázási gyakorlat egyre hatékonyabb elsajátítása következtében az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Győrben, a Nyugat-Dunántúlon, valamint országosan is több pályázatot
44
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
társadalom és állam nyújtottakbeacivil /nonprofitszervezetekmintazNFTkeretében,ésértelemszerűenaz igényelttámogatásösszegeisnagyobbvolt(4.táblázat). Országosanközelháromszorannyipályázatotadtakbeaszervezetek,mintazelőző tervezésiidőszakban,a2012.október16-igbeérkezettpályázatokszámamegközelítette a11ezret,viszontatámogatástnyertpályázatokarányakisebb,mint2004és2006között(27,7százalékszembena42százalékkal).Ennekokalehetazis,hogymégvannakel nembíráltpályázatokisarendszerben.HasonlótendenciafigyelhetőmegaNyugat-Dunántúlonis,viszontittcsakközel2,5-szervolttöbbabeérkezettpályázat.Győrbenegészenmásahelyzet,mindabeérkezett,mindatámogatottpályázatokszámatöbbmint hatszorosavolta2004és2006közöttiidőszakhozképest,viszontanyertespályázatok arányaközelazonos,egyharmadosértéketjelentettmindkétidőszakban. Amegítélttámogatásiösszegettekintvemegállapítható,hogyországosanésaNyugat-Dunántúlonközelnégyszer,Győrbentöbbminttízszerakkoraösszegűforráshozjutottak a civil /nonprofit szervezetek mint a 2004–2006 közötti időszakban. Tehát Győr nemcsakapályázatokszámábanvoltjobbhelyzetbenazországosésrégiósértékekhez képest,hanemamegszerzetttámogatásnagyságábanis. 4.táblázat.A2007és2012.októberközöttiidőszakpályázatijellemzőiországosan, aNyugat-DunántúlonésGyőrben
Beérkezettpályázatokszáma(db) Igényelttámogatásiösszeg(millióFt) Támogatottpályázatokszáma(db) Megítélttámogatásiösszeg(millióFt) Leszerződöttpályázatokszáma(db) Szerződéssellekötöttösszeg(millióFt) Megkezdettkifizetésekszáma (pályázat)(db) Kifizetetttámogatásiösszeg(millióFt)
Győr
Arány régión belül
NyugatDunántúl
Arány országon belül
Országos összesen
161
17,07%
943
8,58%
10989
9189
16,66%
55165
7,31%
754544
53
17,67%
300
9,86%
3044
3284
16,61%
19776
7,66%
258195
49
18,42%
266
9,86%
2699
3215
20,13%
15970
7,15%
223452
47
19,58%
240
9,74%
2465
2640
22,19%
11896
9,66%
123149
Forrás: EMIRadatbázisalapjánsajátszerkesztés.
Az 5. táblázat szemlélteti, hogy a győri, nyugat-dunántúli, és az ország összes civil /nonprofitszervezeteazegyesoperatívprogramokonbelülmekkoraaktivitástmutatott. Az adatok alapján megállapítható, hogy országosan, a Nyugat-Dunántúlon és Győrben is a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Környezet és Energia Operatív Programkeretébenadtákbeaszervezetekalegtöbbpályázatot.Országosan1804,azaz
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 45
társadalom és állam a civil /nonprofit szervezetek által benyújtott pályázatok több mint fele a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében nyert, hasonló az arány a vizsgált régióban és Győrbenis. Nyugat-DunántúlonaTársadalmiMegújulásOperatívProgramonbelül156,aKörnyezetésEnergiaOperatívProgramonbelül72pályázatnyert. Győrbenazeddigbenyújtott161pályázatból53-attámogattak.Ebből27-etaTársadalmiMegújulásOperatívProgram,12-taKörnyezetésEnergiaOperatívProgramonbelül. 5.táblázat.2007és2012.októberközöttiidőszakpályázatainakmegoszlása OperatívProgramonkéntországosan,aNyugat-DunántúlonésGyőrben,db Beérkezettpályázatok NyugatDunántúl
Támogatottpályázatok
Operatív program
Országos összesen
Győr
ÁROP
1
3
22
1
2
19
DAOP
–
–
254
–
–
78
DDOP
–
–
121
–
–
49
ÉAOP
–
–
449
–
–
152
ÉMOP
–
–
214
–
–
85
Győr
NyugatDunántúl
Országos összesen
GOP
1
1
14
1
1
7
KDOP
–
–
161
–
–
63
KEOP
23
136
1046
12
72
462
KMOP
–
–
349
–
–
96
KÖZOP
–
–
11
–
–
4
NYDOP
14
97
106
10
54
54
TÁMOP
116
655
7781
27
156
1804
6
51
461
2
15
171
161
943
10989
53
300
3044
TIOP Összesen
Forrás: EMIRadatbázisalapjánsajátszerkesztés. Megjegyzés: ÁROP–ÁllamreformOperatívProgram;DAOP–Dél-AlföldiOperatívProgram;DDOP–Dél-DunántúliOperatívProgram;ÉAOP– Észak-AlföldiOperatívProgram;ÉMOP–Észak-MagyarországiOperatívProgram;GOP–GazdaságfejlesztésiOperatívProgram;KDOP–KözépDunántúliOperatívProgram;KEOP–KörnyezetésEnergiaOperatívProgram;KMOP–Közép-MagyarországiOperatívProgram;KÖZOP–KözlekedésOperatívProgram;NYDOP–Nyugat-DunántúliOperatívProgram;TÁMOP–TársadalmiMegújulásOperatívProgram;TIOP–Társadalmi InfrastruktúraOperatívProgram.
Azeurópaiunióstámogatásokösszegéttekintveapályázatokszámáhozhasonlóana TársadalmiMegújulásOperatívProgramvoltalegsikeresebb,atámogatásokteljesösszegének43,6százalékátadta,azaz112,6milliárdFt-ot(6.táblázat).Atöbbioperatívprogram keretében megítélt hazai civil/nonprofit szektor számára nyújtott összeg aránya operatívprogramonkéntnemérteela10százalékotsemazeddigelnyertteljestámogatásiösszegenbelül.
46
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
társadalom és állam Anyugat-dunántúliszervezetekkörébenatámogatásösszegéttekintveazelsőszámú támogató a Nyugat-Dunántúli Operatív Program, a támogatások 44,8 százaléka, vagyis 8,9milliárdFtkerültkiosztásraennekaprogramnakakeretében.Szinténjelentősösszeget ítéltek meg a nyugat-dunántúli civil/nonprofit szervezetek számára a Társadalmi MegújulásOperatívProgramkeretében,ittazarány36,9százalék. 6.táblázat.A2007és2012.októberközöttiidőszaktámogatásiösszegeinekmegoszlása OperatívProgramonkéntországosan,aNyugat-DunántúlonésGyőrben,millióFt Beérkezettpályázatok
Támogatottpályázatok
Győr
NyugatDunántúl
ÁROP
35
105
1511
35
70
1366
DAOP
–
–
30552
–
–
10379
DDOP
–
–
17704
–
–
3505
ÉAOP
–
–
58427
–
–
21118
ÉMOP
–
–
45021
–
–
22415
Operatív program
GOP
Országos összesen
Győr
NyugatDunántúl
Országos összesen
400
400
492
400
400
443
KDOP
–
–
46627
–
–
17759
KEOP
920
4903
40854
287
1768
13784
KMOP
–
–
45903
–
–
20338
KÖZOP
–
–
29344
–
–
13352
NYDOP
2883
20210
22013
1265
8856
8856
TÁMOP
4631
23 316
363 003
1 282
7 300
112 644
320
6231
53093
15
1383
12235
9189
55165
754544
3284
19776
258194
TIOP Összesen
Forrás: EMIRadatbázisalapjánsajátszerkesztés.
a győri civil /nonprofit szervezetek néhány további jellemzője az úmft operatív programjaiban Győrbena2007és2013közöttiidőszakbantöbbminthatszortöbbpályázatotnyújtottakbecivil/nonprofitszervezetek,éstöbbmint6,5-szertöbbnyertespályázatkeretébentörténtekfejlesztésekavárosban.Továbbámegállapítható,hogyagyőriszervezetek általkezeltpályázatokmindmennyiségre,mindazáltalukképviseltösszegtekintetében növelték súlyukat a Nyugat-dunántúli régióban (4. táblázat). Ez azt jelenti, hogy míg a 2004és2006közöttiidőszakbanarégiósikerespályázatainakcsak3,56százalékavolt győri, addig a jelenlegi tervezés időszakban megközelítette a 18 százalékot. A megítélt támogatásiösszegesetébenistöbbmint10százalékpontosakülönbségajelenlegitervezésiidőszakjavára.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 47
társadalom és állam Agyőricivilszervezetekkörébenmindapályázatokszáma,mindatámogatásiöszszeg alapján a Társadalmi Megújulás Operatív Program volt a legnépszerűbb (3. ábra). A TÁMOPkeretébenbenyújtott26pályázatösszesen1,2milliárdFt-otnyert.Aforrások nagyságáttekintvemagasösszegkerültkiosztásraaNyugat-DunántúliOperatívProgram keretébenis,azonbanazNYDOPkeretébenkevesebbpályázatottámogattak,deaztnagyobbösszeggel. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program és az Államreform Operatív Program győricivilszervezetekszámáranyújtotttámogatásaapályázatokszámátésatámogatási összeget figyelembe véve jelentéktelennek mondható. Az összes támogatott pályázat közülekétprogramkeretébentámogatottpályázatokarányamindössze6százalékaz összes nyertes pályázaton belül. A támogatás aránya hasonlóan alacsony, az összes támogatásonbelüla2százalékotsemérteel. Kiemelendő a GOP keretében elnyert támogatás, amelynek mértéke 400 millió Ft, amiazértjelentős,mertországosanösszesen443millióFt-otkaptakcivil /nonprofitszervezetekezenOperatívProgramkeretében,ígyagyőritámogatásmértékemeghaladjaaz összérték90százalékát,ráadásulezazösszegegyszervezetmunkájátsegítette(aszervezetnonprofitkft.-kéntműködikésoktatásiterületentevékenykedik). 3.ábra.Győricivil /nonprofitszervezetekáltalazÚMFTkeretében2012.október16-igelnyert támogatásokmegoszlásaoperatívprogramokszerint Pályázatok száma
26
12
7
2 11
34 992 007 14 776 054
Támogatás összege 1 249 194 620
0%
20% TÁMOP
40% KEOP
664 358 475
286 870 830
NYDOP
60% TIOP
400 000 000
80% ÁROP
100% GOP
Forrás: EMIRadatbázisalapjánsajátszerkesztés.
2012.október16-igaz53támogatottpályázatközül49esetébentörténtszerződéskötés,amelyösszesen31szervezetetérintett.8szervezetkettővagyannáltöbbsikeres pályázatottudhatmagáénak,mígatöbbiszervezetnekegy-egypályázatáttámogatták. A többszörös pályázókról elmondható, hogy jellemzően egy operatív programon belül nyerttámogatásttöbbpályázatuk,ésgyakori,hogymáregykorábbanmegvalósultprojekt további szakaszához nyertek újabb összeget. A legtöbb sikeres pályázattal (7) egy oktatásiterületenműködőszervezetrendelkezik.Akétlegnagyobbtámogatást(425és 400millióFt)egyszinténoktatássalfoglalkozóésegyinnovációstevékenységettámogatószervezetkapta,ígyamegítéltösszestámogatás31,1százalékajutottehhezakét szervezethez.
48
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
társadalom és állam MígazNFTkeretébenmindössze4tevékenységiterületenműködőszervezetekkaptak támogatást (többcélú adományozás [40,4 százalék], oktatás [15,1 százalék], szociális ellátás[14,2százalék]ésgazdaságfejlesztés[30,3százalék]),addigajelenlegitervezésiidőszakban 10. Az összes támogatás egyes tevékenységcsoportok szerinti megoszlását a győricivil /nonprofitszervezetekkörébena4.ábratartalmazza. 4.ábra.Támogatásokmegoszlásaanyertesgyőricivil /nonprofitszervezetek tevékenységiterületeszerintazÚMFTidőszakában2012.október16-ig Szakmai gazdasági érdekképviselet 13,0%
Egyéb, 1,4%
Kultúra, 13,6%
Sport, 0,4% Szabadidô, hobbi, 0,6%
Oktatás, 4,3% Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek 14,0%
Kutatás, 16,1%
Szociális ellátás, 5,2%
Gazdasági fejlesztés, munkaügy, 24,5%
Környezetvédelem, 6,9%
Forrás: EgységesMonitoringInformációsRendszer.
Asikeresenpályázó31szervezettöbbmintfeleműködöttklasszikuscivilszervezetként(32,3százalékegyesület,16,1százalékalapítványés9,7százalékszövetség).Nonprofit kft.-ként 7 szervezet, nonprofit szervezet intézményként 3, míg köztestületként 1 szervezet működött. Ez alapján elmondható, hogy a nem klasszikus civil szervezeti formák(ún.kvázinonprofitszervezetek)nagyobbaránybanvannakjelenasikerespályázók körében, mint a szektor egészében (országos szinten és Győrben is jellemző, hogy a szektorkb.85–90százalékaklasszikuscivilszerveződéskéntműködik).Ennekokaazlehet, hogy a kvázi szervezetek sokkal nagyobb gazdasági erővel bírnak a szektorban (2010-benezekaszervezetekabevételekkb.kétharmadávalrendelkeztek),ígybiztosítanitudnakmegfelelőmértékűönrészt,továbbáamegfelelőgazdaságiháttérmiatttudnak olyan alkalmazottakat fizetni, akik értenek a pályázatíráshoz, vagy fel tudnak kérni
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 49
társadalom és állam külsőszakértőt.Haatámogatásiösszegeloszlásátnézzük,megállapítható,hogyazEU-s támogatásokkicsiveltöbbmintfelenemaklasszikuscivilszervezeteknéljelenikmeg,tehát éppen azok a szervezetek lesznek képesek nagyobb összegű támogatáshoz jutni, amelyektevékenységüknélésszervezetiformájuknálfogvaamúgyisjellemzőennagyobb bevétellelrendelkeznek. A2007és2013közöttiidőszakbanazalábbisikerespályázatokvalósultak /valósulnak megGyőrbenakülönbözőOperatívProgramokkeretében(zárójelbenfeltüntetveatámogatásnagyságátésaholnemegypályázatrólvanszó,ottapályázatokszámais): Államreform Operatív Program •partnerségerősítése(35millióFt); Gazdaságfejlesztési Operatív Program •kutatás-fejlesztésiközpontokfejlesztése,megerősítése(400millióFt); Környezet és energia Operatív Program •afenntarthatóéletmódotésehhezkapcsolódóviselkedésmintákatösztönzőkampányok(szemléletformálás,informálás,képzés)(9szervezet,12pályázat:287millióFt); Nyugat-Dunántúli Operatív Program •aregionálisjelentőségűklaszterekközösberuházásainaktámogatása,szolgáltatásainakkialakításaésfejlesztése(30millióFt); •vállalatiegyüttműködésésklaszterektámogatása(2pályázat:54millióFt); •abefektetésikörnyezetfejlesztése– ipariparkok,iparterületekésinkubátorházaktámogatása(400millióFt); •arégiótörténelmiéskulturálisörökségénekfenntarthatóhasznosítása(127millióFt); •környezetfejlesztési akciók a fenntartható településekért (2 pályázat, 1 szervezet: 53millióFt); Társadalmi megújulás Operatív Program •munkahelyiképzésektámogatása– ernyőszervezetekenkeresztül(2szervezet,2pályázat:513millióFt); •munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek tagjainak képzése a konvergenciarégiókban(25millióFt); •érdekképviseleti tevékenységet ellátó civil ernyőszervezetek önkénteseinek képzése (3szervezet:46millióFt); •pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben)(10millióFt); •nevelés-oktatásiintézményektanórai,tanóránkívüliésszabadidőstevékenységeinek támogatása(3szervezet:100millióFt); •kulturálisintézményekrészvételeatanóránkívülinevelésifeladatokellátásában (24millióFt); •„Építőközösségek”közművelődésiintézményekazélethosszigtartótanulásért (26millióFt); •audiovizuálisemlékgyűjtés(5millióFt); •„Iskolaitehetséggondozás”(2szervezet,2pályázat:22millióFt);
50
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
társadalom és állam •„Első lépés” – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életviteltelősegítőprogramjai(2szervezet,2pályázat:128millióFt); •alátássérültemberekszámáraelemirehabilitációsszolgáltatásokfejlesztése (87millióFt). •„Horizontális célkitűzések megvalósulását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések,programoktámogatása”(58millióFt); •a családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése (3 szervezet, 32 pályázat:101millióFt); •azönkéntességelterjesztése(2szervezet,2pályázat:43millióFt); •civilszervezeteknekszolgáltató,azokatfejlesztőszervezetektámogatása (50millióFt). •egészségrenevelőésszemléletformálóéletmódprogramok(10millióFt); Társadalmi infrastruktúra Operatív Program •múzeumokéslevéltárakiskolabarátfejlesztéseésoktatási-képzésiszerepénekinfrastrukturáliserősítése(10millióFt); •könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése – „Tudásdepó Expressz”(5millióFt).
összegzés Tanulmányunkcéljaazvolt,hogybemutassukahazaicivil /nonprofitszektor,ezenbelülanyugat-dunántúliésagyőriszervezetekaktivitásátazeurópaiunióspályázatiforrások megszerzésében. Kijelenthető, hogy csak néhány olyan pályázat került kiírásra, amelyrekizárólagcivil /nonprofitszervezetekpályázhattak,aszektorszervezeteitöbbségébenatöbbitársadalmi,gazdaságiszereplővelszállt„harcba”apályázatipénzekért. 2004és2012októbereközöttazországszervezeteiszámáratöbbmint323milliárd FtEU-stámogatástítéltekmeg,ebből24,7milliárdFtjutottaNyugat-Dunántúlomműködő szervezeteknek, ez a teljes összeg 7,6 százaléka. A győri szervezetek 3,5 milliárd Fthozjutottakavizsgáltidőszakalatt,amiazországosérték1,1százalékát,mígavizsgált régiótámogatásának14,5százalékátjelentette. Agyőrinyertesszervezeteketrészletesebbenmegvizsgálvamegállapítottuk,hogybár aklasszikuscivilszervezetekisjelentőstámogatáshozjutottak,azállamiés /vagyönkormányzatialapítású(jellemzőennonprofitkft.-k)szervezetekaktívabbakvoltak,amitöbb tényezőnekisköszönhető.Úgygondoljuk,hogymivelanemklasszikuscivilszervezeteknekjellemzőennagyobbatőkeereje,ígynagyobbvalószínűséggeltudnakmegfelelőönrésztbiztosítaniapályázatokhoz,másrészt,ezekaszervezeteknagyobbhumántőkével is rendelkeznek, így nagyobb szakmai tudás birtokában vannak ahhoz, hogy sikeresen megírjanakegypályázatot.A2004és2006közöttiidőszakbanmindössze7sikeresgyőri pályázó volt, míg az ÚMFT időszakában már 31 nonprofit szervezet 10 tevékenységi körönbelüljutotteurópaiunióstámogatásiforráshoz.Ezaszámavárosszektoráhozképestalacsonyszámnaktűnhet,azonbanazaktivitásnövekvőtendenciátmutat,amiazt
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 51
társadalom és állam jelzi,hogyegyretöbbszervezetképesEU-spályázatoksikeresmegírásáraésazokmegvalósítására. Az NFT időszakában a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program, az ÚMFT keretében a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Környezet és Energia OperatívProgramvoltalegnépszerűbbtámogató,ugyanakkoraNyugat-DunántúliOperatívProgramokkeretébenisjelentősösszegekkerültekkiosztásra. Asikeresgyőripályázatokjellemzőenazalábbiterületekensegítettékagyőriéskörnyékbelilakosokéletét: •hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának és társadalomi beilleszkedésének segítése; •azóvodákban,alapfokúésközépfokúképzésbendolgozótanárokésegyébszakemberektovábbképzése; •kutató-fejlesztőmunkátvégzőtudásközpontokfejlesztése; •afenntarthatóéletmód,valamintazehhezkapcsolódóviselkedésmintáknépszerűsítése; •abefektetésikörnyezetvonzóbbátétele; •mikro-,éskisvállalkozásokalkalmazottainaktovábbképzése; •acivilérdekképviseletekhumánerőforrás-kapacitásánakerősítése; •pedagógiaikultúrafejlesztése,oktatókképzése,újmódszerekeszközökmegismertetése; •kulturálisintézményekszerepéneknövelése,bekapcsolásukazoktatásba; •atehetségesdiákokkiemeltoktatása,tehetséggondozástámogatása; •amegváltozottmunkaképességű,fogyatékossággalélő,látássérültembereksegítése; •azönkéntességfontosságánakelterjesztése. Összességében megállapítható, hogy az európai uniós fejlesztési támogatások a civil /nonprofit szervezetek számára is hatalmas lehetőséget jelentenek, hiszen a nyertes pályázókolyanprojekteketvalósíthatnakmegatámogatásoknakköszönhetően,amelyremásforrásbólnemvolnalehetőségük.GyőrazértisérdemelkülönfigyelmetaNyugat-dunántúlirégiónbelül,mert2007ótaaPólus-programegyikkedvezményezettje,és ez óriási fejlődési lehetőséget jelent a város számára. Az elemzések is azt bizonyítják, hogypl.agazdaságfejlesztésenbelülazoktatás,innováció,kutatás,foglalkoztatásterületén történő projektekben az állami és profitorientált szervezeteken túl a civil /nonprofit szervezetekisaktívanrésztvesznek. A szervezetek azonban nem egyenlő arányban részesülnek a kiírt támogatásokból. A pályázati sikerességet befolyásolja többek között a szervezeti forma, a végzett tevékenység jellege és a gazdálkodás. A kisebb tőkeerejű szervezetek kevésbé szerepeltek eredményesenapályázatokon,holottazEU-sforrásokcéljaéppenafejlesztés,felzárkóztatás.Ennekmegoldásaképpenvéleményünkszerintolyanpályázatikiírásokraisszükség lenne, amelyek kimondottan ezeket a szervezeteket célozzák. Tehát lehetnének külön pályázatikiírásokakisebbtőkeerejűéskülönanagyobbbevétellelrendelkezőcivil /nonprofitszervezetekrészéreis.Ígylehetőségnyílnaapályázószervezetekszámánakbővítésére,amártámogatástnyertcivil /nonprofitszervezetekmégeredményesebbszerepléséreazeurópaiunióspályázatifelhívásokon.
52
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
társadalom és állam irodalom AykaiAdrián(2011):Azeurópaiuniósfejlesztésitámogatásokszerepeanyugat-dunántúlinonprofitszervezetekműködésében. Doktoridisszertáció.Sopron:NyugatMagyarországiEgyetem,SzéchenyiIstvánGazdálkodás-ésSzervezéstudományokDoktoriIskola. BartalAnnaMária(2005):Nonprofitelméletek,modellek,trendek.Budapest:Századvég. KákaiLászló(2009):Kikvagyunkmi?CivilszervezetekMagyarországon. Pécs,PublikonKiadó. KutiÉva(1998):Hívjuktalánnonprofitnak…Budapest:NonprofitKutatócsoport. KutiÉva(2006):Anonprofitszervezetekunióspályázatokonelérteredményei.Online:www.nonprofit.huLetöltve: 2008.május10. NemzetiFejlesztésiTerv2004–2006.AMagyarKöztársaságKormánya,Budapest. NonprofitszervezetekMagyarországon2006.KSH,Budapest.2008. NonprofitszervezetekMagyarországon2010.KSH,Budapest.2012. Anonprofitszervezeteklegfontosabbjellemzői2011.StatisztikaiTükör,KSH,Budapest.Online:www.ksh.hu.Letöltve: 2012.december20. Anonprofitszervezetekszerepearégiókban.KSH,Budapest.2012.Online:www.ksh.hu.Letöltve:2012.december20. Seligman,AdamB.(1997):Aciviltársadalomeszméje. KávéKiadó. ÚjMagyarországFejlesztésiTerv2007–2013.AMagyarKöztársaságKormánya,Budapest. 2011.éviCLXXV.törvényazegyesülésijogról,aközhasznújogállásáról,valamintacivilszervezetekműködésérőléstámogatásáról
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 53
Fotó /GönczôViktor
világ-nézEt
„a társadalmi vállalKozóKé a jövő”: társadalmi vállalKozás a brit nonprofit szaKpolitiKában, 1997–2008
Dr. Paola Grenier
bevezetés Ahhoz,hogymeggyőzőeklegyenek,azújembereknek(atársadalmivállalkozóknak) lekellvetkőzniükahagyományosjótevőkósdiképét,éslegalábbannyiraagilisnakés üzletiszemléletűnekkelllenniük,mintamennyirejótékonynak.Atársadalmivállalkozókéajövő.(Young,1997:20) Az1990-esévekmásodikfeleNagy-Britanniábankülönösentermékenytalajtbiztosította„társadalmivállalkozás”számára.Ezazújszerűésenigmatikuskoncepcióminda politikairetorikára,mindaszakpolitikaijavaslatokrajelentőshatássalvolt.Számos,balközépthink-tankáltalközreadottjelentéséspublikációfoglalkozottatémával,ezekaz intézményekégtekavágytól,hogygazdagítsákésalakítsákaNewLabourgondolkodásátéspolitikáját(Leadbeater,1997;Thake&Zadek,1997;Brickell,2000).A„társadalmi vállalkozásnak” a brit politikai vitákba és kormányzati diskurzusba való beemelkedése szoroskapcsolatbanálltazÚjMunkáspárt1997.éviválasztásigyőzelmével.MiniszterelnökkénttartottelsőbeszédébenajólétireformégetőtémájárólTonyBlairakövetkezőketmondta: Támogatnifogjuktársadalmivállalkozókezreit–azokatazembereket,akikatársadalmi problémákhoz ugyanolyan üzleti tevékenységeket és ötleteket asszociálnak, mintazüzletivállalkozókajólétmegteremtéséhez.(Blair,1997)
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 55
világ-nézEt A „harmadik úttal” való kezdeti összemosódást követően a társadalmi vállalkozás egyértelműtöbbpártipolitikaitámogatástkapott.Ahogyatársadalmivállalkozássalkapcsolatosérdeklődésnövekedett,úgykapottegyrenagyobbelismeréstmagaafogalom, amiforrásokat,politikaivitákatésmédiafigyelmetvonzott,ésszámos,a„társadalmivállalkozókat”támogatóújszervezetalapításáteredményezte(Tayloretal,2000). Jelenírása„társadalmivállalkozó”általazangolközpolitikábanazelsőévtizedsorán megtett utat kutatja. Azt vizsgáljuk, hogy a társadalmi vállalkozás versengő koncepciói mikéntalakultakki,formálódtakésépültekbeabritnonprofitszakpolitikába.
helyzetkép Az 1990-es évek közepe táján a társadalmi vállalkozás a thatcherizmus „vállalkozói kultúrájától”azÚjMunkáspárt-féle„harmadikút”felévaló,1980és2000közötttörtént elmozduláspolitikaikontextusábanjelentmeg.EzenbelülisaThatcheralatttámogatott szabadpiaci „önző” értékektől a New Labour regnálását fémjelző „piaci társadalmon” belüli közösségi és a civil értékek felé való odafordulás légkörében (Slater & Tonkiss, 2002). A„vállalkozóikultúra”kifejezésaz1980-asévekbenjöttdivatba,ésa„britkonzervatív kormány politikai gondolkodásának és gyakorlatának központi motívumaként jelent meg” (Keat, 1991:1). A „privatizációs” politikai törekvéseknek köszönhetően a magánszektormintszervezetiformaprivilégiumokatélvezett,éssok,korábbanállamitulajdonú vállalatesetébenisazüzletilettakívánatosszervezetiforma(Keat,1991:3).Apolitikacsinálókelőnybenrészesítettékahatékonyságnövelését,valamintaközszolgáltatásokteljesítménymérés, professzionális menedzsment és piaci alapú versenyfolyamatok alkalmazásávaltörténőigazgatását:aszociálisszolgáltatásokatkezdtékkiszerződniamagán szektorba,azegészségügyiszolgáltatásokterénpedig„kvázi-piacokat”hoztaklétre.Ráadásulajólétiszolgáltatásokellátottaihangsúlyozottanmintazállamisegélyektőlfüggő, „vállalkozói” énjük kifejeződésének lehetőségétől megfosztott személyek jelentek meg (Heelas,1991).A„vállalkozás”fogalmátteljesmértékbenéskizárólagosanamagánszektorral, a magántulajdonnal, az üzleti szervezeti struktúrákkal, a szabadpiaci versenyhez kapcsolódó értékkészlettel, valamint az individuális kezdeményezésekkel és a magánérdekkelazonosították(Clarke&Newman,1997;duGay,2000;Carr,2000). Akonzervatívkormányzásezenidőszakaalatt(1979–1997)megdöbbentővoltanonprofitszektorrairányulófigyelemáltalánosbizonytalanságaéshiánya(Kendall&Knapp, 2000;Prochaska,2004).Ennekmegfelelőenanonprofitszektorrainstrumentálisszemmeltekintettek,amagánszektorszámáranemvonzószociálisszolgáltatásokbiztosításánakegyikeszközeként.Politikaiterminológiávalszólvaanonprofitszektorttehátminta helyi szociális szolgáltatások kiszerződésének a helyi önkormányzatok mellett szóba jöhetőopciójáttartottákszámon(Taylor,2003).1990és1995közöttanonprofitszektor egészénekbevétele38százalékkalemelkedett,ezenbelül64százalékkalnőttazállami forrásokbólszármazóbevételekaránya(Kendall&Knapp,2000).
56
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
világ-nézEt Nemvoltilyenjósoraazonbanakisebbéslokálisközösségiszervezeteknek.Thatcher híreskijelentése,miszerint„nincsolyan,hogytársadalom” fémjelezteaszociálismegfontolásokhiányát,egybenapiacmellettielköteleződést.Azakkoripolitikaérdeklődésének szempontjábólaközösségiszervezetek„periferikusak”voltak,különösenhakollektívtevékenységbőlnőttekki,hiszenazközvetlenülathatcherizmusindividualizmusánakellenképevolt(Taylor,2003:28). Az1980-asévekvégéretehátaszegénységéskirekesztésegyrenyilvánvalóbbproblémáinakközösségialapúmegközelítéseimeglehetősenreménytelenhelyzetbekerültek.(Taylor,2003:4) Aközösségekszéttöredeztek,éssokkalinkábbazelégedetlenségmintaszolidaritás színhelyeivéváltak–„aközösségelveszett”(Taylor,2003:3).Aszegénység,egyenlőtlenségésmunkanélküliségnövekvőszintjeaztjelentette,hogyegyrenőtta„piacitársadalomból”kirekesztettekszáma(Slater&Tonkiss,2002;Taylor,2003).Mivelahelyiközösségek elnyomva érezték magukat, zavargások és városi tüntetések törtek ki, amelyeket sokszor etnikai feszültségek lobbantottak lángra1 A deprivált belvárosi területek „városmegújítás” után kiáltottak – ez általában a privát szféra által megvalósított piaci alapú stratégia megvalósítását jelentette, noha a helyi önkormányzat és a nonprofit szektor közreműködésével(Imrie&Thomas,1999:6). Az 1990-es évek elejére a Munkáspárt már több mint egy évtizede hatalmon kívül volt. Radikális változásokon ment keresztül mind belső ügyei, mind politikai imidzse tekintetében.AMunkáspártszámáraahatalomfelévezetőútonvalójábanazvoltalegnagyobb kihívás, hogy bebizonyítsa vállalkozásbarát mivoltát, stabil gazdaságpolitikát mutassonföl,éselnyerjea„City”bizalmát.Azüzletésavállalkozástehátközpontifogalom maradtaNewLabour-retorikában,mindakezdeményezőjellegűvállalkozóikultúrafolytatásának,mindaközszolgáltatásokvállalkozóibbkarakterűvéformálásánakértelmében (duGay,2000;Hendry,2004). Többsikeresvállalkozóravanszükségünk,nemkevesebbre.Ezeketazéletlehetőségeketazonbanmindenkinekmegkellkapnia.Olyantársadalmatakarunk,amelybenaz ambícióésaszolidaritáskézakézbenjártak,ésnemegymásellenségei–aholaközszolgáltatásokatésazanyagijólétetegyarántnagyratartjuk. (AMunkáspártManifesztuma,1997) Az 1990-es évek közepére a konzervatív kormány csökkenő támogatottsága és a Munkáspártba vetett bizalom növekedése fontos változások lehetőségét jelentette sok társadalmi, közösségi ügyeken dolgozó ember számára. Ebben a kontextusban kezdett néhány magánszemély ötletelni a „társadalmi vállalkozói lét”, a „társadalmi vállalkozás” koncepciójához kapcsolódva. Ezek az emberek nem a kormányzat alá tartoztak, thinktankvagynonprofitintézményekben,szövetkezetiirodákbandolgoztak,ésapolitikaiés szakpolitikaiváltozásokértemeltekszót.Nyíltanésérthetőenbeszéltek,sokrétűtapasztalataikvoltak,éssokesetbenszemélyeskapcsolatokfűztékőketaMunkáspártvezetőihez.2 Feltettszándékukvolt,hogyhatástgyakoroljanakajövőbenikormányzatipolitikára, és törekvéseik fókuszában a közpolitika és a „társadalmi” közti kötelék megújítása állt. Többen közülük társadalmi vállalkozónak titulálták önmagukat. Egyre jobban érdekelte
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 57
világ-nézEt őketatársadalmivállalkozásmeglehetősenhomályosideája,valamintaz,hogyezmiként transzformálódhatpolitikaikezdeményezésekkéésszervezetitevékenységekké.Mintpotenciális„politikaivállalkozók”,valamennyienjóhelyenvoltakapolitikacsinálásfolyamatánakbefolyásolására,amikormegtörténtakormányváltás. 1997óta,illetveaválasztásokatmegelőzőévekbennemigenvoltolyanszámontartott think-tank – és egyáltalán nem volt olyan munkáspárti kötődésű think-tank –, amely ne foglalkozott volna a társadalmi vállalkozók és társadalmi vállalkozások témájával:azokkalazemberekkelésszervezetekkel,amelyekbeöltikazállamitulajdonú vállalatok és szervezetek, valamint a tradicionális magánszektor, a forprofit modell köztiűrt(Timmins,2001). TizennyolcévikonzervatívkormányzásutánaMunkáspárt1997.éviföldindulásszerű választási győzelmét a jövőbeni változásokra tekintő hurráoptimizmus kísérte. Miként Thatchermegvoltgyőződvearról,hogyabritemberekeredendőenvállalkozószellemét aszocializmuslerombolta,aNewLabourúgyvélte,hogyabritekalapvetőenciviltermészetétaneoliberalizmuserodálta.AMunkáspártaztígérte,hogyösszebékítiagazdasági prosperitás és a társadalmi kohézió egymással versengő prioritási szempontjait, egy új, általuk„harmadikútként”tituláltpragmatizmuszászlajaalatt.
a társadalmi vállalkozás versengő elméletei AzÚjMunkáspártikormány1997.évimegválasztásafordulópontotjelentettatársadalmi vállalkozás történetében. Hirtelen slágertéma lett, és magára vonta a „Főnök” figyelmét (White, 1999:17). A társadalmi vállalkozás és a társadalmi vállalkozók gyorsan azújpolitikaiszótárrészévéváltak(Sutherland,2001;Daniel,1998). Társadalmivállalkozókezreitfogjuktámogatni–olyanembereket,akikatársadalmi problémák kezeléséhez ugyanolyan kezdeményezéseket és ötleteket asszociálnak, mintazüzletivállalkozókajólétmegtereméséhez.(Blair,1997) A „társadalmi vállalkozás” oly magától értetődően szimpatikus koncepció volt az Új Munkáspárt számára, hogy relevanciáját nemigen kérdőjelezték meg, a fogalmat könynyedénésinkonzisztensmódonhasználták,sokkalinkábba„harmadikút”jelzéseként, illetve a thatcherizmus öncélú vállalkozói szemléletéből való kitörést szolgáló retorikai eszközként,mintsemkonkrétpolitikaikezdeményezésként. …haa„társadalmivállalkozás”koncepciójanemlétezne,TonyBlairfeltaláltavolna. (Taggert,2002) AtársadalmivállalkozáshamarosanazÚjMunkáspártembereinekésholdudvarának állandótémájávávált(Leadbeater,1997;Mulgan,1997). Miközbenatársadalmivállalkozásirántiérdeklődésésatámogatásáravalótörekvés teljesenegyértelműnektűnt,az,hogyezafogalompontosanmitisjelent,messzenem voltvilágos.Aválasztásokkínáltalehetőségetésa„szociális”témákrairányulóújpolitikai érdeklődéstatársadalmivállalkozástámogatóiközülsokanlelkesenfogadták.Atársadalmivállalkozászászlóvivőiszámárakétprioritáslétezett.Azegyik:akormányzatigondol-
58
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
világ-nézEt kodás és politika befolyásolása; a másik: források teremtése annak érdekében, hogy megvalósítsák a társadalmi vállalkozók támogatására irányuló saját ötleteiket, illetve új szervezetekethozzanaklétre.Mindkettőhözatársadalmivállalkozáselméleténekmagasabbszintűlegitimációjáravoltszükség;azországboldogulásábanvalópotenciálisszerepét,ahhozvalóhozzájárulásátvilágosabbanésmeggyőzőbbenkellettdefiniálni. Mintajólidőzítettelméletekesetébenazlenniszokott,az1990-esévekbenatársadalmi vállalkozásnak is számos, meglehetősen különböző verziója kezdett kialakulni egymással párhuzamosan. Valamennyi a „szociális” megfontolások és az üzleti típusú hatékonyságés„vállalkozás”erőteljesenharmadikutaskombinációjavolt.Mindegyikközponti szereplőként számolt a nonprofit szervezetekkel. Más tekintetben ugyanakkor a különböző konceptualizációk jellemzői és következtetései meglehetősen eltértek egymástól.Háromolyanpárhuzamoselméletiirányfejlődöttki,amelyekvégülmegalapozták a társadalmi vállalkozás koncepciójának a brit nonprofit szakpolitikába való beépülését. Ittafogalomértelmezéséneknégyváltozatátmutatjukbe:atársadalmivállalkozásmint I. társadalmi innováció, II. közösségi cselekvés, III. szociális vállalkozás, valamint IV. professzionalizáció.
i. társadalmi innováció CharlesLeadbeater„Atársadalmivállalkozásszületése”c.kötetét1997-benpublikálta az Új Munkáspárt akkori kedvenc think-tank-je, a Demos. Nagy Britanniában ez vált a legismertebbésleggyakrabbanhivatkozottművéatársadalmivállalkozásthirdetőpublikációkközül,apolitikaidiskurzusrapedigrendkívülerőshatástgyakorolt,nohakésőbb semmilyenkonkrétpolitikaicselevésnemnőttkibelőle. Leadbeater(1997)atársadalmivállalkozókinnovátoriszerepéthangsúlyozta.Őkazok, akikanonprofitszektorlegelsőfrontjain,alegmostohábbkörülményekközöttisrendszerszerűtársadalmiváltozásokatérnekel. Társadalmivállalkozókvezetikazinnovációtanonprofitszektorlegdinamikusabbterületeinvalamintaközszféravégein,sokesetbenamagánszektorbanműködőpartnereksegítségével.Gyakranhasználnaküzletimódszereketannakérdekben,hogyúj megoldásokat találjanak olyan problémákra mint például a hajléktalanság, a kábítószer-függőség vagy a munkanélküliség. Kihasználatlan erőforrások – főként ingatlanok és humánerő – „felhasználásával” innovatív szolgáltatásokat hoznak létre, hogy kielégítsékaközszféraésapiacáltalelhanyagoltszociálisszükségleteket. CharlesLeadbeater„Atársadalmivállalkozásszületése”c.kötetének hátsóborítója,Demos,1997. Ahangsúlyazegyénitársadalmivállalkozók,azújévszázadújfajtakarizmatikushőseinek,majdhogynemvarázslatosképességeinvolt.AkialakultképsoktekintetbenemlékeztetettazamerikaiszékhelyűAshokaAlapítványáltalafejlődőországokbantámogatottheroikusfigurákra,éskésőbbeztvetteáta(szinténamerikai)SkollAlapítvány,valamintasvájciszékhelyűSchwabAlapítványis.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 59
világ-nézEt Azeffélefigurákérdekespéldakéntbukkantakfelaminiszterekbeszédeibenéssikertörténetkéntatömegmédiában,azonbanakonkrétpolitikacsinálásszintjénkevéshatásukvolt.Ezkétokbóleredt.Előszörisapolitikaiforgatókönyvektöbbnyirea„reformra” ésa„modernizációra”,nempedigegyradikálisátalakulásravoltakkihegyezve,atársadalmi vállalkozás karizmatikus formáit támogató hangok pedig ellentétben álltak a dominánspolitikaiforgatókönyvvel.Másrészta(rendkívülegyénikéntéskiszámíthatatlanként jellemzett) karizmatikus hősi figurákat, akik készek szembeszállni a fennálló intézményi hierarchiával,nemlettvolnakönnyűastrukturáltésrendszerszerűállamiprogramokhoz igazítani.
ii. Közösségi cselekvés AtársadalmivállalkozókegyújfajtájánaksegítségévelNagy-Britannianéhányleghátrányosabbhelyzetűszomszédságánakmegváltozottasorsa…(Cooper,1995:11) Atársadalmivállalkozó,mintközösségiembersoktekintetbenazelsőpillanattólrelevánsfiguravoltabritpolitikaielitszámára.Tulajdonképpenszintevalamennyi,akezdeti időkben a brit társadalmi vállalkozókról publikált anyag közösségi környezetbe helyezte őket (Atkinson, 1994; Thake, 1995; Gibson, 1996; Thake and Zadek, 1997; Zadek and Thake,1997;Atkinson,2000;Brickell,2000;McGillivray,Conaty,&Wadhams,2000;Pike, 2003).MégLeadbeater1997-benmegjelentbefolyásosköteteisközösségiszintenaktív emberekkéntmutattabehőstársadalmivállalkozóit. …atársadalmivállalkozásmozgalomegyiklegfőbbhajtóerejeahelyiújjáéledésreés megújulásrairányulóelkötelezettség.(Moore,2002:3) 1997 és 2000 között a társadalmi vállalkozások támogatására számos szakpolitikát dolgoztak ki, és a társadalmi vállalkozás a politika határvidékén tengődő extravagáns ideából a „közösséget” a szegénységről és társadalmi kirekesztésről szóló viták középpontjábahelyezőpolitikaiközbeszédrészévévált.Kétfőszakpolitikaicélrajzolódottki:a) a helyi közösségekben aktív egyéneket célzó kisléptékű támogatási alapok létrehozása; valamint b) a társadalmi vállalkozás beépítése az Egyesült Királyság legszegényebb és legdepriváltabbterületeinekújjáélesztéséreirányulónagyobbívűkezdeményezésekbe. 1997előttadepriváltközösségekbenaktív,„öntevékeny”állampolgárokatkismértékűszemélyestámogatássalösztönzőkísérletimegközelítésúttörőjeaScarmanTrust,egy nagy presztízsű országos hatókörű közösségfejlesztő szervezet volt, melyet az 1980-as évek zavargásai eredményeként hoztak létre. A sikeres lobbizás eredményeként ezt a szemléletmódotakormányátvetteéstovábbterjesztetteaz1996-ban,200milliófonttal létrehozottMilleniumAwardsScheme,az1999-benazOktatásiésKépzésiMinisztérium által, 3 millió fontos éves költségvetéssel elindított Community Champions Fund, a hároméves periódusra 50 millió dolláros költségvetéssel rendelkező „Community Chests”, valamint a „Community Development Venture Fund” elnevezésű kezdeményezéseken keresztül.2000-ben100milliófontosalappalindultaUnLtdazAngliábanésWalesben tevékenykedőgrassrootstársadalmivállalkozóktámogatására.
60
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
világ-nézEt Küldetésünk az, hogy közelebb lépjünk, és felszabadítsuk a közösségek újjáéledésénekhajtóerejétadószemélyekenergiáit.Ezeketazembereketmitársadalmivállalkozóknaknevezzük.(UnLtdPowerpointelőadás,2000: 2.dia) A UnLtd 2003-ban kezdte meg „társadalmi vállalkozókat” támogató működését, és 2009-igtöbb,mint7000egyénneknyújtotttámogatást.Atársadalmivállalkozóktámogatása részévé vált a brit közösségfejlesztési szakpolitikai gyakorlatnak, noha az egyéneknek nyújtott kismértékű támogatások formájában pusztán szervezeti politika volt, a politikaigondolkodásfősodrábancsakkiegészítőjellegűszerepetkapott. Azok a törekvések, amelyek arra irányultak, hogy a társadalmi vállalkozás központi tényezővé váljon a városmegújítási politikában, messze nem voltak ilyen sikeresek. A „társadalmi vállalkozókról” számos szakpolitikai dokumentum tett említést, azonban kevés,atársadalmivállalkozásokatösztönzőjavaslatszületett,ésezekishomályosakvoltak,ésáltalábannemneveztékmegafinanszírozásforrását.Semkomolyabbpolitikaielmozdulást, sem a társadalmi vállalkozókat segítő komplex infrastruktúra létrehozását nem érték el. Összességében tehát a társadalmi vállalkozás ügye a helyi közösségekre irányulószakpolitikábankorlátozottelmozdulásteredményezett. NégyévvelTonyBlairlélegzetelállítónyilatkozatautánatársadalmivállalkozásatársadalompolitikai tájkép stabil elemévé vált, nem volt azonban döntő befolyása a közszolgáltatásokbiztosításánkeresztülmegvalósulómainstreamszociálpolitikára,méga városmegújításterénsem.(Bentley,2001:23)
iii. szociális vállalkozás Apolitikacsinálókközöttalegnagyobbfigyelmetaszociálisvállalkozásokbanrejlőlehetőségek és az újszerű, hibrid szervezeteket működtető társadalmi vállalkozók vívták ki.Atársadalmivállalkozáslegtöbbetidézett,ésaSocialEnterpriseLondon(SEL),valamint a Social Enterprise Coalition (SEC) által is elfogadott definícióját a kormány adta közre. Elsősorbantársadalmicélokkalrendelkezővállalkozás,amelytöbbletbevételeitfőként ecélmegvalósításaérdekébenreinvesztáljaavállalkozásbavagyahelyiközösségbe, ésnemarészvényesekéstulajdonosokprofitjánakmaximalizálásáratörekszik. (DTI,SocialEnterprise:AStrategyforSuccess,2002:7) Atársadalmivállalkozásbritpolitikábanvalómegjelenésénekszámoselőzményevolt mindNagy-Britanniában,mindnemzetköziszinten.Az1980-asévekbenazEgyesültKirályságbanaszövetkezetjellegűszervezetekésazönsegítőtársaságokpartvonalraszorultak. Az 1980-as években, az önsegítő lakásszövetkezetek kölcsönösségi jellegének visszaszorulása miatt több nagy jelentőségű szociális orientációjú vállalkozás is eltűnt a britpalettáról.Aszövetkezetimozgalomkulcsszereplőikerestékaszövetkezetekésönsegítő szervezetek megújításának és átalakításának útjait, illetve annak lehetőségét, hogyvisszaszerezzékakicsi,debefolyásosszektorkorábbipozícióit.Aközösségfejlesztésteréndolgozószakemberekkörébennövekvőérdeklődésmutatkozotta„közösségi
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 61
világ-nézEt vállalkozások”irányábanis(Teasdale,2006).A„társadalmivállalkozás”britinterpretációjánakemekoraiidőszakábananonprofitszektorralvalókapcsolatmeglehetősenkorlátozottvolt. Ezzel ellentétben az Egyesült Államokban és a kontinensen a társadalmi vállalkozás definíciójábanésavelekapcsolatosfejleményekbenanonprofitszektorközpontiszerepetkapott.AzUSA-banatársadalmivállalkozásleginkábbanonprofitszervezetekanyagi függetlenedésének – „fenntarthatóbbá” és „önállóbbá” válásának útját jelentette (Skloot, 2000; Boschee, 1995). A hangsúly a „támogatásfüggőség” kultúrájától való elmozdulásonésakormányzatiforrásoktóléskapcsolatoktólvalótúlzottfüggésvisszaszorításánvolt. Nyugat-Európábanahangsúlyaszociálisgazdaságraésaszociálisvállalkozásoknaka foglalkoztatásbanésamunkaerő-piaciintegrációbanbetöltöttszerepéreesett.Aszociális gazdaság Nagy-Britannia számára új fogalom volt, egy olyan küzdőtér, amely összehozta a nonprofit szektort, a szövetkezeteket és a munkásszervezeteket. Ebből a perspektívábólatársadalmivállalkozásramintaszociálisgazdaságbanésajólétiellátásokterénvégbemenőalapvetőváltozásokattükröző,ésanonprofitésszövetkezetiszervezetek új formáiban megnyilvánuló paradigmaváltásra tekintettek (Defourny, 2001, 2003). Gyökereianonprofitszektorba,aszövetkezeimozgalomba,amunkásokszervezeteibe,a szakszervezetekbe nyúltak vissza, és a demokrácia újjáélesztéséhez kapcsolódott (Favreau,2000). 2001 után az érdeklődés hullámai megjelentek a minisztériumokban is, és úgy tűnt, ezazérdeklődésnaprólnapranő.2001-benaKereskedelmiésIpariMinisztériumonbelül akiskereskedelmirészlegrészekéntfelálltatársadalmivállalkozásügyeköz- ésreferenciapontjánakszántTársadalmiVállalkozásiIroda(SEU).BarbaraPhillips,aSEUvezetőjea TheObserver-benakövetkezőketmondta Sokminiszterszámára[atársadalmivállalkozás]nyerőrecept:üzletimegoldásoktársadalmiproblémákra.(Phillips,2003) A társadalmi vállalkozással kapcsolatos szakpolitika és politikai lelkesedés egyre nagyobblendületetkapott.Azalehetőség,hogyatársadalmivállalkozásügyeújpénzügyi forrásokbevonásával,illetveújműködésimódokbevezetésével,potenciálisanhozzájárulhatanonprofitszektorműködéséhez,felkeltetteaKabinetIrodaésaPénzügyminisztériumérdeklődését.Érdeklődésükéspolitikaijavaslataiknyomán2004-benújszabályozás lépettéletbe,újjogiformaszületett:aközösségiérdekűvállalat,amelyettehát2005óta választhatnakatársadalmivállalkozószervezetek. Atársadalmivállalkozástegyretöbbpolitikaikérdésbentekintettékrelevánstényezőnek, és egyre több minisztérium foglalkozott a témával, elsősorban: a Kereskedelmi és IpariMinisztérium(DTI);aPénzügyminisztérium;aKabinetIroda;aBelügyminisztérium;az EgészségügyiMinisztérium(DoH);valamintaKörnyezetvédelmi,ÉlelmiszerügyiésVidékfejlesztésiMinisztérium(Defra).
62
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
világ-nézEt Egyértelmű,hogynincsegyetlenolyankormányzatihivatalvagymásérintett,amely ne értene egyet azzal, hogy a társadalmi vállalkozásnak fontos szerepe van a politikai gyakorlatban(Henryetal,2006:IV). 2006-ban 55 000 társadalmi vállalkozást tartottak nyilván az Egyesült Királyságban (Social Enterprise Action Plan, 2006). A kialakult kép szerint ez egy gyorsan növekedő, életerős,diverzésmagabiztosszektor.Egymásik,jóvalkevesebbetidézettadatazonban mindössze15 000-retetteaszociálisvállalkozásokszámát(Henryetal,2006).Ésegyévvelkésőbb,2007-benaSocialEnterpriseLondonnakkörülbelül400tagjavolt,nohaLondonról általában az a hír járta, hogy itt a legmagasabb a társadalmi vállalkozások koncentrációja.Erendkívüleltérőszámokbóllevonhatóegyikkövetkeztetésaz,hogyahétköznapivalóságbanatársadalmivállalkozószervezetekszámaésavállalkozóitevékenységszintjejóvalalacsonyabbazadatokáltalsugalltnál. …azészleltnövekedésrészbenannakvoltköszönhető,hogymárműködőnonprofit ésközösségiszervezetekszociálisvállalkozáskéntdefiniáltákésszerveztékújjáönmagukat,anélkül,hogyennekkülönösebbvagybármilyenhatásalettvolnaatevékenységükre.(Henryetal,2006:7) Sokakszemébenatársadalmivállalkozásnemtöbb,mintakormányzatáltaltámogatott„trendi”mozgalom.(Seanor&Meaton,2007:94–95) A társadalmi vállalkozással kapcsolatban megnyilvánuló érdeklődés azonban nem csakazinnovációrólvagyazújtársadalmiszervezetiformákbevezetésérőlszólt,hanem egykulturáliselmozdulásrólis.Acélazvolt,hogytámogassáka„vállalkozóikultúra”kiterjesztésétahátrányoshelyzetűközösségekreis. 2.55 A brit kormány élen járt Európában a vállalkozói kultúra terjesztésére irányuló erőfeszítések,illetveannakfeltárásaterén,hogyavállalkozókedvmikéntstimulálható hátrányos helyzetű területeken, illetve bizonyos, a vállalkozások területén alulreprezentáltcsoportok,példáulanőkésegyesetnikaikisebbségekkörében.Avállalkozói szellemfellendítésehosszúideje,az1980-asévekóta,feladataaKereskedelmiésIpari Minisztériumnak. E kezdeti kezdeményezésekben mondhatni kötelező volt a hátrányoshelyzetűterületekvagyspeciáliscélcsoportok,pl.anőkfókuszpontbahelyezése. (Ramsden,2005:42) Továbbá,nohakezdetbenatársadalmivállalkozásintézményétésatársadalmivállalkozóiszellemetapolitikaiköztudaterősenazújmunkáspártikormányhozésa„harmadikúthoz”kapcsolta,2005-remindkettőegyértelműenátlépteapártpolitikaihatárokat (Economist,2005:71–72). Úgytűnt,apolitikaitámogatásésaszakpolitikaielköteleződésszintjebiztossáteszia társadalmi vállalkozás jövőjét. A társadalmi vállalkozások azonban nem illettek bele oly természetesmódonazangolnonprofitszektorba,mintahogyaztapolitikacsinálókszerették volna. Ennek eredményeként a lelkesültség és a reménykedés mellett bizonyos visszafogottság,meglehetőszűrzavarésazújnyelvezethezakoncepcióirántivalódielköteleződéstnélkülözőalkalmazkodásisérzékelhetővolt.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 63
világ-nézEt iv. szervezeti professzionalizmus Azangolkontextusbanatársadalmivállalkozásta„lassú,amatőr,alulfinanszírozottés azújötletekkelszembenrelatíveellenálló”nonprofitszektorreformjáhoznélkülözhetetlentényezőnektekintették(Leadbeater,1997:50).Ebbenamegközelítésbenatársadalmi vállalkozásmintabritnonprofitszektortmodernizálóerőtűntfel,amelyelhozzaaváltozás lendületét, a nonprofit tevékenységek új formáit és a professzionalizmus kezdetét, ami majd a szektor mainstream szociális szolgáltatói szerepének további kiterjedéséhez vezet. A [nonprofit] szektorban dolgozóknak másképpen kell gondolkodniuk, ha úgy tetszik, vállalkozóibb módon; nem feltétlenül társadalmi vállalkozókként, hanem általánosabbértelemben,azőmegközelítéseikszerint. (Kormányzatiszakpolitikaitisztviselővelkészítettinterjú) MindezekellenéreaGeoffMulgan(2006)általatársadalmivállalkozástösztönzőkormányzati politikai kezdeményezésekről készített mérlegben kevés olyan tény szerepelt, amikifejezettenatársadalmivállalkozásfogalmávalvoltazonosítható.Valójábanazemlítettszakpolitikaiintézkedésekmindegyikeakormányazontörekvésétszolgálta,hogya nonprofit szektort nagyobb szerephez jutassa a szociálpolitikában (Kendall & Knapp, 2000),ezértaszektorfinanszírozásátgyorsanésjelentősmértékbenemelte,ideértveaz önkéntesség promócióját, a szervezeti kapacitásfejlesztést, valamint az adományozási kedv támogatását és növelését is. A nonprofit szektorra mint a társadalmi jólét terén születőújötletekkritikusforrásáratekintettek,illetvemintrészvételifórumra,amelynek keretébenazemberek,elsősorbanönkéntesként,elköteleződnek,ésközreműködésükkel megújítják a polgári kultúrát és a helyi demokráciát (Private Action, Public Benefit, 2002).Epolitikaibeavatkozásokegyikéneksemvoltszükségeatársadalmivállalkozáselméletére,vagyatársadalmivállalkozókattámogatószakpolitikákkülönkészletére. 1997és2008közöttAngliábana„társadalmivállalkozás”alapvetőfontosságúterülettévált,éskétformábanjelentmeg.Egyrésztaztatöbbezerembertjelentette,akiket a társadalmi vállalkozó címkével láttak el és ekként támogattak, és akik viszonylag kis léptékű helyi társadalmi tevékenységeket végeztek. A „társadalmi vállalkozás” ebben a formában a közösségről és közösségfejlesztésről szólt, az egyének megszólításának, ugyanakkora„közösségicselekvéshez”valóelköteleződésmegőrzésénekmódszerevolt. Atársadalmivállalkozásemeformájanembefolyásoltaérdembenanonprofitszektort vagyszakpolitikát,inkábbaközösségfejlesztésegyspeciálismegközelítésevolt,amelyet mindösszenéhányszervezetalkalmazott. A„társadalmivállalkozóilét”minta„társadalmivállalkozás”másikformájaugyanakkor szélesebb körben hatott. A társadalmi vállalkozás egy olyan új szervezeti modell megteremtésérőlisszólt,amelyjólilleszkedikaközszolgáltatásokkiszerződésénekrendszerébe,amelybenüzletijellegűvezetésigyakorlatvalósulmeg,ésakormányzattól,illetve adományoktólfüggetlenforrásokbólisképesbevételtésbefektetéseketgenerálni.Ezen túlmenőenanonprofitszervezeteknekegyvállalkozóibbkultúrafelévalóelmozdulásátis jelentettemindadepriváltközösségekkörében,mindaközszolgáltatásokbiztosításate-
64
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
világ-nézEt rén.Atársadalmivállalkozástvalahovaamagán- ésanonprofitszektorközéhelyezték,a politikai szempontból azonban inkább a nonprofit szektor részének tűnt. 2008-ra számos szakpolitikai intézkedést vezettek be, a társadalmi vállalkozás azonban továbbra is inkábbideaéspolitikaifókuszpont,semmintgyakorlatvolt.
összegző gondolatok Megállapításaink arra utalnak, hogy kapcsolódási hiány van a társadalmi vállalkozás ügyemelletttettfantasztikusmegnyilatkozásokésannakabritpolitikábanvalómegjelenéseközött.Amikor1997-benazÚjMunkáspárthatalomrakerült,atársadalmivállalkozásújszerűelképzelésvolt,amelyazújpolitikairealitástfémjelezte.Kezdetbenavonatkozó politikai beavatkozások nem alkottak koherens, rendszerszerű és megvalósítható politikaiforgatókönyvet.Atársadalmivállalkozásugyanakkornemvoltsemüresretorika, semelbukottpolitikaikezdeményezés. Atársadalmivállalkozókirántmegnyilvánulóérdeklődésleginkábbalehetőségekformálásában segítette mind a gyakorlati szakembereket, mind a politikai döntéshozókat. A társadalmi vállalkozás kinyilatkoztatott magyarázatai és céljai sokkal inkább teret nyitottak,nempedigkonkrétszándékokatvagycselekvésiirányokathatároztakmeg.Atársadalmi vállalkozás újszerű terminológiája visszhangot keltett, és áthatotta a kor szellemét;számosszereplőtvonzott,mikéntaztkutatásunkegyikválaszadójamondta,„energiát”ésizgalmatkeltett.Újfajtanyelvezetet,legitimitástésújprofiltadottazembereknek ésügyeknek,különösenanonprofit,aközösségiésszövetkezetiágazatban,amelyeka kormányzati politikában sok éven át a partvonalon árválkodtak. Eszköz volt arra, hogy néhány,anonprofitésközösségiszektorbandolgozóembernagyobbhatástgyakoroljon aszakpolitikára,illetveközösnyelvetadott,melyneksegítségévelkapcsolatotlehetettlétesíteniamagánszektorfelé.Azok,akikaszakpolitikaibefolyásésaforrásteremtéslehetőségeitkeresték,politikaiarculatotkaptakazáltal,hogymegkülönböztettékmagukata „hagyományos” megközelítésektől, ugyanakkor igazodtak a domináns politikai párbeszédhez, és a maguk képére igazították azt annak érdekében, hogy bennfentesnek és relevánsnaktűnjenek. Atársadalmivállalkozásügyeegyrésztalegitimitásárólszólónyilvánospárbeszédtől, apolitikaivitábanelfoglalthelyétőlfüggött.Agyakorlatbana„társadalmivállalkozók”elsősorbanközösségiszinten,segítőszervezetekkéntműködtek,ésfőcéljukazvolt,hogy ahhozasokezernyihelyiemberhezirányítsákatámogatásokatésafigyelmet,akikszociálisproblémákazonosításaéskezeléseérdekébentevékenykedtek,többnyireközösségi ésnonprofitszervezetekenkeresztül.Akormánytörekedettarra,hogymegtaláljaahelyi kezdeményezések támogatásának lehetőségét azokon a deprivált területeken, ahol ő magarendrepróbálkozott,éselbukottagazdaságiéstársadalmiprosperitásmegteremtéseterén.Azegyénitársadalmivállalkozókhozirányítottkisléptékű,helyicélútámogatásennekegyikeszközevolt.Azegyénekszámáranyújtottkismértékűtámogatásokúj formájalehetővétetteakormányzatszámára,hogyközpontistruktúrákfelállításanélkül
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 65
világ-nézEt támogassanakgrassrootstevékenységeket.Ígyatevékenységekésemberekszélesskálájajutottsegítségheztársadalmivállalkozásokonkeresztül.Ebbenazértelembenatársadalmi vállalkozást a lokalitás partikularizmusára adott állami válasz univerzalista tendenciájamegnyilvánulásánaktekinthetjük. Másfelőlatársadalmivállalkozásvalójábannemfértösszeaközösségfogalmaival,hiszenazegyéni,nempedigaközösségicselekvésgondolatánalapult.A„szociális”világba behoztaamenedzsmentésazüzletnyelvezetét,ésaszociálisjólétbiztosításáhozképest előnyben részesítette az üzleti koncepciók, gyakorlatok és megközelítések használatát. Ebbenazértelembenatársadalmivállalkozásaszociálisjólétiküzdőtér„vállalkozósításának”egyikeszközevolt,athatcherizmusalattjólismert„vállalkozóikultúra”nonprofités közösségi szektorra való kiterjesztésének egy módja. A társadalmi vállalkozás elmélete keretetbiztosítottegykedélyesdiskurzusnak,melyneksoránapolitikusokéspolitikacsinálók a szociális szükségletek kielégítése terén kihangsúlyozhatták a piaci szempontok erőteljesebbalkalmazásátszorgalmazópolitikaiprioritásokat.
irodalom Atkinson,Dick(1994):TheCommonSenseofCommunity. London:Demos. Atkinson,Dick(2000): UrbanRenaissance:AstrategyforNeighbourhoodRenewalandtheWelfareSociety. Brewin Books. Bentley, Tom (2001): Unpublished report. Creative Tension? Social entrepreneurs, public policy and the new social economy. Demos,September. Blair, Tony (1997): Speech given by the Prime Minister at the Aylesbury Estate, Southwark, Monday 2 June 1997. Availablefrom:http: //www.cabinet-office.gov.uk /seu /index/more.html.[AccessedOctober29th1999]. Boschee,Jerr(1995):SocialEntrepreneurship.AcrosstheBoard, 32(3),20–25. Brickell,Paul(2000):Peoplebeforestructures:engagingcommunitiesinregeneration. London:Demos. Brown, Gordon (2003): A Modern Agenda for Prosperity and Social Reform. Speech by the Chancellor of the ExchequertotheSocialMarketFoundation,CassBusinessSchool,London,3February. Carr,Patricia(2000): TheAgeofEnterprise– theemergenceandevolutionofentrepreneurialmanagement. Ireland: BlackhallPublishing. Clarke,John&Newman,Janet(1997): TheManagerialState:Power,PoliticsandIdeologyintheRemakingofSocial Welfare. London:Sage. Cooper,Glenda(1995):„Cities‘revitalised‘bynewbreedofentrepreneurs’’.TheIndependent,26October,11. Daniel,Caroline(1998):„TheconciseNewLabourspeak.”NewStatesman. Vol.127(4383),28,1May. Defourny,Jacques(2001):„Introduction.Fromthirdsectortosocialenterprise”.In:CarloBorzaga&JacquesDefourny (Eds.):TheEmergenceofSocialEnterprise. London:Routledge. Defourny,Jacques(2003):Anewentrepreneurshipinthesocialeconomy. Availablefrom:http: //www.emes.net /en /recherche /emes/analyse.php.[Accessedon21Aug2000]. duGay,Paul(2000):EnterpriseanditsFutures:AResponsetoFournierandGrey.Organization.Vol.7(1),165–183. Favreau,Louis(2000):„Thesocialeconomyandglobalisation:anoverview”.In:JacquesDefourny,PatrickDeveltere& Benedicte Foneneau (Eds.): Social Economy North and South. Belgium: Katholieke Universiteit Leuven and UniversitedeLiege. Gibson,Tony(1996): ThePowerinOurHands.Neighbourhoodbasedworldshaking. London:JonCarpenterPublishing. Heelas,Paul(1991):„ReformingtheSelf”.In:R.KeatandN.Abercrombie(Eds.):EnterpriseCulture. London:Routledge. 72–92.
66
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
világ-nézEt Hendry,John(2004):Culturalconfusionsofenterpriseandthemythofthebureaucratizedentrepreneur.Entrepreneurship andInnovation,February,53–57. Henry,Nick,Medhurst,James&Lyttle,James(2006): ReviewoftheSocialEnterpriseStrategy.SmallBusinessService. AFullReportsubmittedbyGHK.JobNo.J1837. Imrie,Rob&Thomas,Huw(1999): BritishUrbanPolicy:AnEvaluationoftheUrbanDevelopmentCorporations. London:Sage. Keat,R.(1991):„Introduction”.In:R.Keat&N.Abercrombie(Eds.):EnterpriseCulture. London:Routledge. Kendall, Jeremy & Knapp, Martin (2000): The third sector and welfare state modernisation: Inputs, activities and comparativeperformance.CivilSocietyWorkingPaper14. CentreforCivilSociety,LondonSchoolofEconomics. LabourPartyManifesto(1997):Availablefrom:http: //www.labour-party.org.uk /manifestos/1997/1997labour-manifesto.shtml.[Accessedon5March2007]. Leadbeater,Charles(1997):Theriseofthesocialentrepreneur. London:Demos. McGillivray,AlexConaty,PatandWadhams,Chris(2000): Lowflyingheroes.Micro-socialenterprisebelowtheradar screen. London:NewEconomicsFoundation. Moore,Henrietta(2002):BuildingtheSocialEconomy.Availablefrom:http: //www.fathom.com /feature /35515/.[Accessed on23Sept2004]. Mulgan,Geoff(1997):„Onthebrinkofarealsociety.”TheGuardian,FeaturesPage,1February,19. Mulgan,Geoff(2006):„CultivatingtheOtherInvisibleHandofSocialEntrepreneurship:ComparativeAdvantage,Public Policy, and Future Research Priorities”. In: Alex Nicholls (Ed.): Social Entrepreneurship: New Models of SustainableSocialChange. (74–95).Oxford:OxfordUniversityPress. Phillips,Louise.(1998):Hegemonyandpoliticaldiscourse:ThelastingimpactofThatcherism. Sociology. Vol.32(4), 847–867. Pike,Matthew(2003): TheCan-DoCovenant:Thisisatimelikenoother. StatementbyMatthewPike,TheScarman Trust,in„The2003Citizen’sConvention,theNewCitizenship,DelegatesPack”,11December,9. Prochaska, Frank (2004): „Give and Take”. Analysis. BBC Radio 4, broadcast date 15 July, 2004. Transcript available from: http: //news.bbc.co.uk /nol /shared /spl /hi /programmes /analysis /transcripts /15_07_04.txt. [Accessed on 4 May2008]. Ramsden,Peter(2005):Evaluation:ThePhoenixDevelopmentFund.FinalReport.URN06 /1452 SeanorandMeaton(2007):Learningfromfailure,ambiguityandtrustinsocialenterprise. SocialEnterpriseJournal, Vol.4(1),24–40. Skloot,E.(2000):Non-profitEntrepreneurialism:thegood,thebad,andtheinescapable. KeynoteaddressattheSixth Annual Nonprofit Executive Series: Building the Entrepreneurial Non-profit. Town Hall, 10th April, Seattle, WA, USA. Slater, Dan & Tonkiss, Fran (2002): Market society: markets and modern social theory. Malden, Mass: Polity Press, 2000. Sutherland,John(2001):„Howthepotentlanguageofciviclifewasundermined”. TheGuardian, TheGuardianSociety,20March. TheEconomist(2002):“SocialEnterprise:TheThirdWayinaction”,Britain,printedition,August10. http: //www.economist.com /node /1274611 Taylor,Marilyn(2003):PublicPolicyintheCommunity. BasingstokeandNewYork:PalgraveMacmillan. Taylor, Natalie, Hobbs, Renee, Nilsonn, Frances, O’Halloran, Kathleen & Preisser, Claire (2000): „The rise of the term socialentrepreneurinprintpublications”.In:PaulD.Reynolds,ErkkoAutio,CandidaG.Brush,WilliamD.Bygrave, SophieManigart,HarryJ.SapienzaandKellyG.Shaver(Eds.): FrontiersofEntrepreneurshipResearch. Massachusetts:BabsonCollege. Teasdale,Simon(2006): Thepotentialforthesocialeconomytocombatsocialexclusion. Ph.D.thesis,Universityof Manchester. Thake,Stephen&Zadek,Simon(1997):PracticalPeople,NobleCauses. NewEconomicsFoundation. Thake,Stephen(1995): StayingtheCourse:Theroleandstructureofcommunityregenerationorganisations. Joseph RowntreeFoundation,YorkPublishingServices. Timmins,Nicholas(2001):„Whennot-for-profitoutgrowsitsusefulness”.FinancialTimes,19November. White,Michael(1999):„Whitehallwarfare”.TheGuardian, 12August. Young,Michael(1997):„Do-gooderswithsavvy”.NewStatesman, Vol.126(4322),21February,20. Zadek,Simon&Thake,Stephen(1997):SendintheSocialEntrepreneurs.NewStatesman, 26(7339),31.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 67
világ-nézEt jegyzetek 11981-benzavargásokvoltakLondonban,Birmingham-ben,Liverpool-banésLeeds-ben.Azévsoránmásvárosokbanistörténtekmegmozdulások.Aválasztásiadó(polltax)miattizavargások1990-benegydemonstrációt követőenLondonbantörtekki,ésközvetlenülvezettekMargaretThatcherminiszterelnökségrőlvalólemondásáhozmégabbanazévben.JohnMajorvetteátakormányt,aki1992-benválasztásigyőzelemrevitteaKonzervatívPártot. 2 AtársadalmivállalkozásterénazEgyesültKirályságbanvégzettúttörőmunkanéhányvezetőalakja:LordMichael Young,CharlesLeadbeater,GeoffMulgan,DickAtkinson,AndrewMawson,AdeleBlakebrough,PeterThomson tiszteletes,HelenTaylor-Thompson,LaurenceDemarco,MelYoung.Közülüktöbbenbefolyásosszereplôilettek azÚjMunkáspártikormánynak.
68
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
World viEW
“step forth the social entrepreneurs”: social entrepreneurship in uK voluntary sector policy, 1997–2008
Dr. Paola Grenier
introduction Tocarryconviction,thenewpeople[thesocialentrepreneurs]needtoshedthefusty image of traditional do-gooders and be as bustling and businesslike as they are benevolent.Stepforththesocialentrepreneurs.(Young,1997:20) Thelate1990sintheUKprovidedespeciallyfertilegroundfor“socialentrepreneurship”. The novel and enigmatic concept of social entrepreneurship inspired political rhetoricandpolicyproposals.Itwasthesubjectofnumerousreportsandpublications, presented by left of centre think-tanks eager to contribute to and shape New Labour thinking and policy (Leadbeater, 1997; Thake & Zadek, 1997; Brickell, 2000). The emergence of “social entrepreneurship” into UK policy debate and government discourse was closely associated with the election of New Labour into government in 1997.InhisfirstspeechasnewPrimeMinister,onthepressingtopicofwelfarereform, TonyBlair,commented: Wewillbebackingthousandsofsocialentrepreneurs–thosepeoplewhobringto social problems the same enterprise and imagination that business entrepreneurs bringtowealthcreation.(Blair,1997) Fromitsearlyassociationwiththe“thirdway”,socialentrepreneurshiprapidlycame to attract unequivocal cross-party political support. As interest in social entrepreneurship grew and developed, the term acquired a cachet that attracted resources, policy
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 69
World viEW debate,mediaattentionandthefoundingofarangeofneworganisationssupporting “socialentrepreneurs”(Tayloretal,2000). This paper traces the road travelled by the “social entrepreneur” during its first decadeinUKpublicpolicy.Itexamineshowcompetingconceptsofsocialentrepreneurship wereshaped,accommodatedandadaptedwithinvoluntarysectorpolicyintheUK.
setting the scene The shift from the “enterprise culture” of Thatcherism to the “third way” of New Labourbetween1980and2000isthepolicycontextintowhichsocialentrepreneurship emerged in the mid-1990s. In particular, the shift from the free market “selfish” values promotedunderThatcher,toaconcernforcommunityandcivicvalueswithina“market society”underNewLabour(Slater&Tonkiss,2002). The term “enterprise culture” came into common usage during the 1980s and “emerged as a central motif in the political thought and practice of the Conservative government in Britain” (Keat, 1991:1). The private sector was privileged as an organisational form, as policies of “privatisation” were pursued, and business became thepreferredorganisationalformformanypreviouslypubliclyownedcompanies(Keat, 1991:3). Policy makers prioritised improving efficiency and management of public servicesthroughtheintroductionofperformancemeasurement,professionalmanagement,andmarketbasedcompetitiveprocesses:socialservicesstartedtobecontracted out to the private sector, and “quasi-markets” were created within the health service. Furthermore, there was a particular emphasis on welfare benefit recipients as “dependent” on state “handouts”, and as somehow dispempowered from expressing their “enterprising” selves (Heelas, 1991). “Enterprise” was wholly and exclusively identified with the private sector, with private ownership and business organisational structures, and with a set of values around free market competition, and individual initiativeandself-interest(Clarke&Newman,1997;duGay,2000;Carr,2000). DuringthisperiodofConservativegovernment(1979–1997)thegeneralambivalence andlackofattentionpaidtothevoluntarysectorwasstriking(Kendall&Knapp,2000; Prochaska,2004).Equally,thevoluntarysectorwasviewedinaninstrumentalwayand asausefulmeansthroughwhichsocialserviceswhichwerenotattractivetotheprivate sectorcouldbeprovided.Inpolicyterms,therefore,thevoluntarysectorwastreatedas a default option for the contracting out of local social services in preference to local government(Taylor,2003).Between1990and1995,theincomeofthevoluntarysector asawholeincreasedby38percent,withincomefromgovernmentsourcesincreasing by64percent(Kendall&Knapp,2000). Atthesametime,thefortunesofsmallerandlocallybasedcommunityorganisations weremuchlesspositive.Thatcher’sfamousstatementthat“thereisnosuchthingassociety”cametorepresentthelackofconcernforthesocialandanobsessionwiththe market at that time. Community organisations were “peripheral” to policy interests of
70
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
World viEW the day, especially given their roots in collective action, directly challenging the individualismofThatcherism(Taylor,2003:28). Bytheendofthe1980s,therefore,theprospectsforcommunity-basedapproaches totheincreasinglyevidentproblemsofpovertyandexclusionlookedfairlygloomy. (Taylor,2003:4) Communities became fractured and sites of unrest rather than sites of solidarity – “communitylost“(Taylor,2003:3).Risinglevelsofpoverty,inequalityandunemployment meant that there were increasing numbers of people left out of the “market society” (Slater & Tonkiss, 2002; Taylor, 2003). As local communities felt besieged, there were outbreaksofriotingandurbanprotest,oftensparkedbyracialtensions1.Deprivedinner cityareasbecameplacesrequiring“urbanregeneration”,whichgenerallymeantmarket based strategies implemented through the private sector, albeit with local government andvoluntarysectorinput(Imrie&Thomas,1999:6). Bytheearly1990s,theLabourPartyhadbeenoutofgovernmentformorethana decade.Ithadundergoneradicalchangesinternally,andintermsofitspublicimage.In fact,theLabourparty’smainchallengetolegitimacywasitsabilitytoproveitselfafriend tobusiness,todemonstratesoundeconomicpolicies,andtogaintheconfidenceofthe “City”. As such, enterprise and entrepreneurship remained central in New Labour rhetoric,bothintermsofcontinuingtoensureanenterprisingbusinessculture(Brown, 2003), and in references to making the public services more entrepreneurial (du Gay, 2000;Hendry,2004). Weneedmoresuccessfulentrepreneurs,notfewerofthem.Buttheselife-chances shouldbeforallthepeople.AndIwantasocietyinwhichambitionandcompassion are seen as partners not opposites – where we value public service as well as materialwealth.(LabourPartyManifesto,1997) Bythemid1990s,thedecliningsupportfortheConservativegovernmentalongside the growing credibility of the Labour party represented a potentially significant opportunityformanyworkingonsocialorcommunitycauses.Itwaswithinthiscontext that a number of individuals started to form ideas around the concept of “social entrepreneurship” and “social enterprise”. These were people outside of government, based in think-tanks, voluntary sector organisations, and co-operative agencies, advocatingforpoliticalandpolicychange.Theywereoutspoken,articulate,experienced, and often personally connected with the leadership of the Labour party 2. They were intent on influencing future government policy and were focused on a new engagement between public policy and the “social”. Several identified themselves as social entrepreneurs. They were increasingly interested in the rather nebulous idea of social entrepreneurship and how it might translate into policy initiatives and organisational action. As potential “policy entrepreneurs” they were well located to influencepolicymakingwhentherewasachangeingovernment. Since 1997, and in the years running up to that election, there has hardly been a think-tankworthitssalt–andcertainlynotaLabour-inclinedthink-tank–thathas notbeenpromotingtheideaofsocialentrepreneursandsocialenterprises:people
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 71
World viEW and organisations that plug the gap between state-owned enterprises and organisationsandthetraditionalprivatesector,for-profitmodel.(Timmins,2001) An energy for change and optimism for the future accompanied New Labour’s landslideelectoralvictoryin1997,after18yearsofaConservativegovernment.Mirroring Thatcher’sconcernsthatthenaturallyenterprisingnatureoftheBritishpeoplehadbeen destroyed by socialism, New Labour were concerned that the essential civic nature of the British had been eroded by neo-liberalism. Labour promised to bring together the competingprioritiesofeconomicprosperityandsocialcohesion,underthebannerofa newpragmatismwhichtheylabelledthe“thirdway”.
competing concepts of social entrepreneurship TheelectionoftheNewLabourgovernmentin1997wasaturningpointforsocial entrepreneurship.Suddenlysocialentrepreneurshipwas“flavourofthemonth”andhad the attention of the “boss” (White, 1999:17). Social entrepreneurship, social enterprise and social entrepreneurs quickly became part of the new political vocabulary (Sutherland,2001;Daniel,1998). Wewillbebackingthousandsofsocialentrepreneurs–thosepeoplewhobringto social problems the same enterprise and imagination that business entrepreneurs bringtowealthcreation.(Blair,1997) In fact “social enterprise” was seen as so self-evidently a sympathetic concept to New Labour, that its relevance was hardly questioned, and the term was used loosely and inconsistently, more as a rhetorical device to signify the “third way” and a break from the self serving entrepreneurship of Thatcherism, than as a clear-cut policy initiative. …iftheconceptof“socialenterprise”didn’texist,TonyBlairwouldhaveinventedit. (Taggert,2002) Soon social enterprise and social entrepreneurship were consistently on the lips of thoseinNewLabourandthoseinfluencingit(Leadbeater,1997;Mulgan,1997). While interest in and support for social entrepreneurs was clear, exactly what was meant was far from obvious. The opportunity presented by the election, and the concomitantinterestinnewpolicyideaswitha“social”edge,wasenthusiasticallytaken up by many of those promoting social entrepreneurship. The proponents of social entrepreneurshiphadtwopriorities.Onewastoinfluencegovernmentthinkingandpolicy; the other was to raise funding to set their own ideas for supporting social entrepreneursinmotionandtoestablishneworganisations.Forboth,theideaofsocial entrepreneurshipneededgreaterlegitimacy,anditsroleandpotentialcontributioninthe UKneededtobespeltoutmoreclearlyandmorepersuasively. Aswithmanytimelyideas,severalquitedistinctversionsofsocialentrepreneurship hadstartedtoformsimultaneouslyduringthe1990s.Theyallinvolvedavery“thirdway”
72
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
World viEW combining of a concern for the “social” with a focus on business like efficiency and “enterprise”. They all implicated voluntary organisations as central actors. But in other ways, the specifics and implications of the different conceptualisations were quite different. There were three parallel emergent conceptualisations that came to lay the foundations for the emergence of social entrepreneurship into UK voluntary sector policy.Fourversionsareidentifiedhere,socialentrepreneurshipas:i)socialinnovation;ii) communityaction;iii)socialenterprise;andiv)professionalisation.
(i) social innovation “TheRiseoftheSocialEntrepreneur”byCharlesLeadbeaterwaspublishedbyNew Labour’sfavouritethink-tankofthetime,Demos,in1997.Itcametobethebestknown and most widely quoted of the publications promoting social entrepreneurship in the UK, and in terms of policy discourse was highly influential, even if this was not later translatedintospecificpolicyaction. Leadbeater (1997) extolled the role of social entrepreneurs as innovators, at the forefront of the voluntary sector, bringing about systemic social change under the toughestofcircumstances. Social entrepreneurs are leading innovation in the most dynamic parts of the voluntarysectorandontheedgeofthepublicsector,oftenwiththehelpofprivate sector partners. They frequently use business methods to find new solutions to problems such as homelessness, drug dependency and joblessness. They create innovative services by taking under-utilised resources – particularly buildings and people–toaddresssocialneedsleftunmetbythepublicsectororthemarket. Backcoverof“TheRiseoftheSocialEntrepreneur”byCharlesLeadbeater, publishedbyDemos,1997 Theemphasiswasonthenearmagicalqualitiesofindividualsocialentrepreneurs,a newkindofcharismaticheroforanewcentury.TheimagecreatedwasverymuchinlinewiththeheroicfiguressupportedbytheUSbasedAshokaFoundationindeveloping countries,andweresubsequentlytakenupbytheSkollFoundation(alsointheUS),and theSwissbasedSchwabFoundation. Suchfigureswereattractiveasexemplarsinthespeechesofgovernmentministers and as success stories for the media, but they had less resonance in terms of actual policy making. There were two main reasons for this. First, policy agendas were generally focused on ‘reform’ and ‘modernisation’ rather than radical transformation, and the discourses supporting charismatic forms of social entrepreneurship were at odds with dominant policy discourses. Second, charismatic heroic figures, who were characterised as being idiosyncratic and unpredictable, intent on challenge existing institutional structures, were not easily accommodated within structured and systematisedstateprogrammes.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 73
World viEW (ii) community action A new breed of social entrepreneur has helped turn around some of the most disadvantagedneighbourhoodsinBritain…(Cooper,1995:11) In many ways, the social entrepreneur as a community figure was the most immediately relevant to UK policy makers. In fact, almost every think tank report published on UK social entrepreneurs in those early days located them within a communitysetting(Atkinson,1994;Thake,1995;Gibson,1996;ThakeandZadek,1997; Zadek and Thake, 1997; Atkinson, 2000; Brickell, 2000; McGillivray, Conaty & Wadhams, 2000; Pike, 2003). Even Leadbeater’s influential 1997 report located its heroic social entrepreneursasactiveatthecommunitylevel. …itistheimpetusforlocalregenerationandrenewalthathasprovidedoneofthe majordrivingforcesofthesocialentrepreneurshipmovement.(Moore,2002:3) Policiesinsupportofsocialentrepreneursweredevelopedbetween1997and2000 socialentrepreneurshipmovedfrombeingaquirkyideaonthemarginsofpolicy,tobeing part of a policy discourse that positioned “community” as central to debates on poverty and social exclusion. Two main policy drives were evident: a) the creation of small grant funds aimed at individuals active within local communities; and b) as incorporatingsocialentrepreneurshipintomajorinitiativesonregeneratingthepoorest andmostdeprivedareasintheUK. Priorto1997,anexperimentalapproachtosupporting“can-do”citizensindeprived communitieswithsmallindividualgrantswaspioneeredbytheScarmanTrust,ahighly respectedcommunitydevelopmentorganisation,setupinthewakeoftheriotsofthe 1980s and operating nationally. Following successful lobbying, the approach was taken upwithingovernmentandextendedthroughtheMillenniumAwardsScheme(setupin 1996 with £200 million); the Community Champions Fund (launched in 1999 by the Department for Education and Skills (DfES), with a budget of £3 million per year); the “Community Chests” (£50 million over 3 years); and the “Community Development Venture Fund”. In 2000, UnLtd was set up with an endowment of £100 million in supportofgrassrootssocialentrepreneursinEnglandandWales. Ourmissionistoreachoutandunleashtheenergiesofindividualsasavitalforcefor regeneratingtheircommunities.Wecallthesepeoplesocialentrepreneurs. (UnLtdPowerpointPresentation,2000:slide2) UnLtd started to operate in 2003, supporting “social entrepreneurs”, and by 2009 had supported more than 7,000 individuals. Supporting social entrepreneurs had becomepartofthepracticeofUKpoliciesoncommunitydevelopment,thoughinthe form of small grants to individuals it was an organisational policy, and very supplementarytothemaindriveofpolicythinking. Attemptstobringsocialentrepreneurshipcentrestageinurbanregenerationpolicy were far less successful. “Social entrepreneurs” were included in numerous policy documents,butproposalsrelatingtosocialentrepreneurshipweresmallscaleorloosely defined and often without specific funding attached to them. They certainly did not
74
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
World viEW entail major policy shifts or the creation of a comprehensive infrastructure of support for social entrepreneurs. In summary, the overall impact of social entrepreneurship on communitypolicywaslimited. Four years after Tony Blair’s breathless paragraph, social entrepreneurship has becomeawell-establishedpartofthesocialpolicylandscape,buthasnotyethada decisiveimpactonthemainstreamdeliveryofsocialpolicythroughpublicservices, eveninthefieldofurbanregeneration.(Bentley,2001:23)
(iii) social enterprise The greatest attention among policy makers was paid to the potential of social enterprise and the social entrepreneurs running these new hybrid organisations. The mostcommonlyquoteddefinitionofsocialenterprisewasputforwardbygovernment, supported by both Social Enterprise London (SEL) and the Social Enterprise Coalition (SEC). Abusinesswithprimarilysocialobjectiveswhosesurplusesareprincipallyreinvested forthatpurposeinthebusinessorinthecommunity,ratherthanbeingdrivenbythe needtomaximiseprofitforshareholdersandowners. (DTI,SocialEnterprise:AStrategyforSuccess,2002:7) ThearrivalofsocialenterpriseinUKpolicyhadmultipleantecedents,bothintheUK andinternationally.Duringthe1980sintheUK,co-operativeorganisationsandmutual societieshadbeenincreasinglysidelined.Mostnotablythede-mutualisationofbuilding societiesduringthe1980sremovedsomeofthelargersociallyorientedbusinessesfrom theUKlandscape.Keyactorsfromwithintheco-operativemovementwerelookingto find ways to renew and reframe the role and potential of co-ops and mutuals, and regaintheirpositionasasmallbutinfluentialsectorintheirownright.Therewasalso growinginterestin“communityenterprise”amongsomepeopleworkingincommunity development(Teasdale,2006).WithinthisearlyUKunderstandingof“socialenterprise” therewaslimitedconnectionwiththevoluntarysector. In contrast, the voluntary sector was central to definitions and developments on socialenterprisetakingplacebothintheUSandincontinentalEurope.IntheUS,social enterprise was forward primarily as a way in which nonprofit organisations could become more financially independent – more “sustainable” and more “self-sufficient” (Skloot, 2000; Boschee, 1995). The emphasis was on moving away from a culture of “grant dependency” and challenging what was conceived of as an over-reliance on governmentfundsandcontracts. The emphasis in Western European countries was on the social economy and the roleofsocialenterpriseinemploymentandworkintegration.Thesocialeconomywasa newconcepttotheUK,anarenawhichbroughttogetherthevoluntarysectorwithcoopsandworkerorganisations.Fromthisperspective,socialenterprisewasviewedasa kind of paradigm shift, reflecting fundamental changes taking place in the social
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 75
World viEW economyandinwelfarestateprovision,andevidencedbynewformsofvoluntaryand co-operativeorganisation(Defourny,2001,2003).Ithaditsrootsinthevoluntarysector, theco-operativemovement,workers’organisations,tradesunions,andwaslinkedwith therevitalisationofdemocracy(Favreau,2000). From 2001, there was a flurry of interest across government departments, interest that seemed to be growing by the day. The Social Enterprise Unit (SEU) was set up in 2001withintheDepartmentofTradeandIndustryaspartofthesmallbusinessunit,to act as a hub and reference point for the development of social enterprise. Barbara Phillips,headoftheSEU,wasquotedinTheObserverassaying: Foralotofministers,it's[socialenterprise]awinningformula:businesssolutionsto socialproblems.(Phillips,2003) Policy and political enthusiasm for social enterprise continued to gain momentum. Thepotentialcontributionofsocialenterprisetothevoluntarysector,asbringinginnew sources of funding and providing new models of operation, was taken up by the Cabinet Office and the Treasury. Following their interest and policy recommendations, newlegislationwasintroducedin2004andtheCommunityInterestCompanybecame anewlegalformandanoptionforsocialenterpriseorganisationsin2005. Socialenterprisewasdeemedrelevantacrossagrowingrangeofpolicyissuesand wastakenupbyanumberofgovernmentdepartments,specifically:theDepartmentof Trade and Industry (DTI); H.M.Treasury; the Cabinet Office; the Home Office; the Department of Health (DoH); and the Department for Environment, Food and Rural Affairs(Defra). Thereisnoevidenceofanygovernmentdepartmentsorotherstakeholderswhodo notthinkthatsocialenterprisehasaroletoplayinpolicydelivery. (Henryetal,2006:iv) In2006,therewereareported55,000socialenterprisesintheUK(SocialEnterprise Action Plan, 2006). The impression created was one of a rapidly growing, vibrant, diverse,andconfidentsector.However,asecond,lesswidelyquotedfigureforthisnew field was 15,000 social enterprises (Henry et al, 2006). And, a year later in 2007, Social EnterpriseLondonhadamembershipofapproximately400,eventhoughLondonwas generallyacknowledgedashavingthehighestconcentrationofsocialenterprises.One implication from these vastly different numbers is that the reality on the ground, in terms of actual social enterprise organisations and enterprise activity, was much lower thanclaimed. … part of the perceived growth was attributable to previous voluntary and community organisations (VCO) re-defining or recognising themselves as social enterprises,withnoorlimitedeffectonthescaleofactivity.(Henryetal,2006:17) Several saw social enterprise as no more than a “fashionable” move driven by government.(Seanor&Meaton,2007:94–95) But, the interest in social enterprise was not only about innovation or introducing new social organisational forms, but also about a culture shift. The intention was to supporttheextensionofthe‘enterpriseculture’intodisadvantagedcommunities.
76
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
World viEW 2.55 The UK government has been at the forefront of European attempts to stimulate an enterprise culture and to explore how enterprise can be stimulated in disadvantagedareasandamonggroupssuchaswomenandsomeethnicminorities thatareunderrepresentedinenterprise.Workonstimulatingenterprisehasbeena longstandingpre-occupationoftheDepartmentofTradeandIndustrydatingback tothe1980s.Theseearlierinitiativeshadnoremittofocusondisadvantagedareasor specificgroupssuchaswomen.(Ramsden,2005:42) Furthermore, although initially social entrepreneurship and social enterprise were identifiedverycloselywiththeNewLabourgovernmentandthe“thirdway”;by2005 bothhadclearlycrossedpartypoliticallines(Economist,2005:71–72). Thefutureofsocialenterpriseseemedassuredbythelevelofpoliticalsupportand policycommitment.However,socialenterprisedidnotfitasnaturallyaspolicymakers had hoped into the UK voluntary sector. As a result the enthusiasm and hopes for it were accompanied by some resistance, considerable confusion, and a kind of accommodationtothenewlanguagewithoutactuallycommittingtotheconcept.
(iv) organisational professionalisation SocialentrepreneurshipwasidentifiedintheUKcontextasessentialtoreformthe voluntary sector, which “is slow moving, amateurish, under-resourced and relatively closed to new ideas” (Leadbeater, 1997:50). In this account, social entrepreneurship appeared as a kind of modernising force within the UK voluntary sector, providing an impetusforchange,newformsofvoluntaryaction,andaprofessionaledgethatwould take the sector forward to further expand its role as a mainstream provider of social services. Peopleinthe[voluntary]sectorhavegottothinkdifferentlyandifyoulikethinkmoreentrepreneurially,notnecessarilythroughthemediumofasocialentrepreneur,but moregenerallyinthewaythattheyapproachthings. (Interview,governmentpolicyofficer) Yet, in Geoff Mulgan’s (2006) account of the policy initiatives introduced by government to encourage social entrepreneurship, there was little that could be specificallyidentifiedwithsocialentrepreneurship.Infactthepoliciesmentionedwereall part of the government’s “mainstreaming” of the voluntary sector in social policy (Kendall & Knapp, 2000), and were focused on a rapid and substantive increase in supportforthesector;includingencouragingvolunteering,organisationalcapacitybuilding, supporting and increasing incentives for giving. The voluntary sector has been identifiedasacriticalsourceofnewideaswithinsocialwelfare,akeyproviderofpublic services, and a participative forum where people engage, especially as volunteers, therebyrenewingciviccultureandlocaldemocracy(PrivateAction,PublicBenefit,2002). None of these policy interventions required a concept of social entrepreneurship or a distinctsetofpoliciessupportingsocialentrepreneurs.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 77
World viEW Between 1997 and 2008, “social entrepreneurship” in the UK developed into a substantive field, enacted in two main forms. First, the several thousand people who were labelled and supported as “social entrepreneurs” and who carried out relatively small scale local social action. In this form “social entrepreneurship” was about communityandcommunitydevelopment,andwasawayoftargetingindividualswhile sustainingacommitmentto“communityaction”.Atthesametime,thisformofsocial entrepreneurshipdidnothavefundamentalimplicationsforthevoluntarysectororfor policy,butwasmorelikeaparticularapproachtocommunitydevelopmentadoptedby afeworganisations. The second form of “social entrepreneurship”, as “social enterprise”, however, was more pervasive. Social enterprise was about creating a new organisational model well suited to the contracting of public services, with business-like management practices and able to bring in income and investment from sources other than government or donations. It was also about bringing about a shift to a more enterprising culture in voluntaryorganisations,indeprivedcommunities,andultimatelyinthedeliveryofpublic services. Social enterprise was located somewhere between the private and voluntary sectors,butintermsofpolicyfocusitwasseenmoreaspartofthevoluntarysector.By 2008, a range of new policies had been implemented, but social enterprise was still more ofanideaandpolicyfocusthanapractice.
discussion and conclusions Thefindingspointtoadisconnectbetweentheextravagantclaimsmadeonbehalf of social entrepreneurship and the ways in which it has been enacted in UK policy. When New Labour came to power in 1997, social entrepreneurship was a new idea whichwasemblematicofanewpoliticalreality.Initiallythesortsofpolicyinterventions put forward did not constitute a coherent, systematic or practicable policy agenda. Nevertheless, social entrepreneurship was neither empty rhetoric nor a failed policy initiative. Rather, the interest in social entrepreneurs and social enterprise helped to shape opportunities for both practitioners and policy makers. The stated rationale and purposesofsocialentrepreneurshipopenedupaspace,ratherthanspecifiedintention or directed action. The novel terminology of social entrepreneurship resonated and capturedthezeitgeistoftheday,attractingarangeofactorsand,asonerespondentin this research commented, “energy” and excitement. It provided a new language, legitimacy, and a profile for people and causes, especially in the voluntary, community andco-operativesectors,whichhadbeensidelinedingovernmentpolicyformanyyears. It was a way in which some people working in the voluntary and community sector couldgaingreaterpurchaseonpolicyandacommonlanguagewithwhichtoconnect withtheprivatesector.Itwasameansthroughwhichthoseseekingtoinfluencepolicy and raise funds gained a policy profile by distinguishing themselves from “traditional”
78
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
World viEW approaches, at the same time as adopting and adapting dominant policy discourse in ordertoappearfamiliarandrelevant. Ontheonehand,socialentrepreneurshipdependedoncommunitydiscoursesforits legitimacyandplaceinpolicydebate.Andinpractice“socialentrepreneurs”werefound primarily at the community level, as support organisations were focused on directing supportandattentiontothethousandsoflocalpeoplewhoweretakingtheinitiativein identifying and meeting social needs, generally through community and voluntary organisations.Governmenthasstruggledtofindwaysofsupportinglocallyinitiatedaction in deprived communities, where it has consistently tried and failed to achieve economic and social prosperity. Small scale locally targeted support to individual social entrepreneurs offered a way of doing that. New forms of small grants targeted to individualsprovidedgovernmentwithamechanismthroughwhichtheycouldsupport grassroots action without imposing centralised structures. A wide diversity of actions and types of people were supported through social entrepreneurship. As such social entrepreneurship can be understood as a way for the universalist tendencies of the statetorespondtotheparticularismofthelocal. On the other hand, social entrepreneurship sat uncomfortably with notions of community, as it was premised on the notion of individual and not collective action. It brought the language of management and business to the “social“, privileging the application of business concepts, practices and approaches to the provision of social welfare. In this sense, social entrepreneurship was one aspect of “enterprising-up“ the arenaofsocialwelfare,awayoffurtherextendingwhatwasknownunderThatcherism as“theenterpriseculture”intothevoluntaryandcommunitysector.Theideaofsocial entrepreneurship framed a convenient discourse within which politicians and policy makers could emphasise policy priorities centred on further incorporating a market orientationtoaddressingsocialneeds.
bibliography Atkinson,Dick(1994):TheCommonSenseofCommunity. London:Demos. Atkinson,Dick(2000): UrbanRenaissance:AstrategyforNeighbourhoodRenewalandtheWelfareSociety. Brewin Books. Bentley, Tom (2001): Unpublished report. Creative Tension? Social entrepreneurs, public policy and the new social economy. Demos,September. Blair, Tony (1997): Speech given by the Prime Minister at the Aylesbury Estate, Southwark, Monday 2 June 1997. Availablefrom:http: //www.cabinet-office.gov.uk /seu /index /more.html.[AccessedOctober29th1999]. Boschee,Jerr(1995):SocialEntrepreneurship.AcrosstheBoard,32(3),pp.20–25. Brickell,Paul(2000):Peoplebeforestructures:engagingcommunitiesinregeneration. London:Demos. Brown, Gordon (2003): A Modern Agenda for Prosperity and Social Reform. Speech by the Chancellor of the ExchequertotheSocialMarketFoundation,CassBusinessSchool,London,3February. Carr,Patricia(2000): TheAgeofEnterprise–theemergenceandevolutionofentrepreneurialmanagement. Ireland: BlackhallPublishing. Clarke,John&Newman,Janet(1997): TheManagerialState:Power,PoliticsandIdeologyintheRemakingofSocial Welfare. London:Sage. Cooper,Glenda(1995):“Citiesrevitalisedbynewbreedofentrepreneurs”.TheIndependent.26October,p.11.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 79
World viEW Daniel,Caroline(1998):“TheconciseNewLabourspeak”.NewStatesman. Vol127(4383),p.28,1May. Defourny,Jacques(2001):“Introduction.Fromthirdsectortosocialenterprise”.InCarloBorzaga&JacquesDefourny (Eds.):TheEmergenceofSocialEnterprise. London:Routledge. Defourny,Jacques(2003):Anewentrepreneurshipinthesocialeconomy. Availablefrom:http: //www.emes.net /en /recherche /emes /analyse.php.[Accessedon21Aug.,2000]. duGay,Paul(2000):EnterpriseanditsFutures:AResponsetoFournierandGrey.Organization. Vol.7(1),p.165–83. Favreau,Louis(2000):“Thesocialeconomyandglobalisation:anoverview”.InJacquesDefourny,PatrickDeveltere,& Benedicte Foneneau (Eds.): Social Economy North and South. Belgium: Katholieke Universiteit Leuven and UniversitedeLiege. Gibson,Tony(1996): ThePowerinOurHands.Neighbourhoodbasedworldshaking. London:JonCarpenterPublishing. Heelas,Paul(1991):“ReformingtheSelf”.InR.Keat&N.Abercrombie(Eds.): EnterpriseCulture. London:Routledge, p. 72–92. Hendry, John (2004): Cultural confusions of enterprise and the myth of the bureaucratized entrepreneur. EntrepreneurshipandInnovation.February,p.53–57. Henry,Nick,Medhurst,James&Lyttle,James(2006): ReviewoftheSocialEnterpriseStrategy.SmallBusinessService. AFullReportsubmittedbyGHK.JobNo.J1837. Imrie,Rob&Thomas,Huw(1999): BritishUrbanPolicy:AnEvaluationoftheUrbanDevelopmentCorporations. London:Sage. Keat,R.(1991):“Introduction”.InR.Keat&N.Abercrombie(Eds.):EnterpriseCulture.London:Routledge. Kendall, Jeremy & Knapp, Martin (2000): The third sector and welfare state modernisation: Inputs, activities and comparativeperformance.CivilSocietyWorkingPaper14. CentreforCivilSociety,LondonSchoolofEconomics. LabourPartyManifesto(1997): Available from: http: //www.labour-party.org.uk /manifestos /1997/1997-labour-manifesto.shtml. [Accessed on 5 March,2007]. Leadbeater,Charles(1997):Theriseofthesocialentrepreneur. London:Demos. McGillivray,AlexConaty,PatandWadhams,Chris(2000): Lowflyingheroes.Micro-socialenterprisebelowtheradar screen. London:NewEconomicsFoundation. Moore, Henrietta (2002): Building the Social Economy. Available from: http: //www.fathom.com /feature /35515 / [Accessedon23Sept.,2004]. Mulgan,Geoff(1997):“Onthebrinkofarealsociety”.TheGuardian, FeaturesPage,1February,p.19. Mulgan,Geoff(2006):“CultivatingtheOtherInvisibleHandofSocialEntrepreneurship:ComparativeAdvantage,Public Policy, and Future Research Priorities”. In Alex Nicholls (Ed.): Social Entrepreneurship: New Models of SustainableSocialChange. (p.74–95):Oxford:OxfordUniversityPress. Phillips,Louise.(1998):Hegemonyandpoliticaldiscourse:ThelastingimpactofThatcherism. Sociology. Vol.32(4), p.847–867. Pike,Matthew(2003): TheCan-DoCovenant:Thisisatimelikenoother. StatementbyMatthewPike,TheScarman Trust,in“The2003Citizen’sConvention,theNewCitizenship,DelegatesPack”,11December,p.9. Prochaska, Frank (2004): “Give and Take.” Analysis. BBC Radio 4, broadcast date 15 July, 2004. Transcript available from: http: //news.bbc.co.uk /nol /shared /spl /hi /programmes /analysis /transcripts /15_07_04.txt [Accessed on 4 May,2008]. Ramsden,Peter(2005):Evaluation:ThePhoenixDevelopmentFund.FinalReport.URN06 /1452. SeanorandMeaton(2007):Learningfromfailure,ambiguityandtrustinsocialenterprise. SocialEnterpriseJournal. Vol.4(1),p.24–40. Skloot,E.(2000):Non-profitEntrepreneurialism:thegood,thebad,andtheinescapable. KeynoteaddressattheSixth Annual Nonprofit Executive Series: Building the Entrepreneurial Non-profit. Town Hall, 10th April, Seattle, WA, USA. Slater, Dan & Tonkiss, Fran (2002): Market society: markets and modern social theory. Malden, Mass.: Polity Press, 2000. Sutherland,John(2001):“Howthepotentlanguageofciviclifewasundermined”. TheGuardian, TheGuardianSociety,20March. TheEconomist(2002):“SocialEnterprise:TheThirdWayinaction”,Britain,printedition,August10. http: //www.economist.com /node /1274611 Taylor,Marilyn(2003):PublicPolicyintheCommunity. BasingstokeandNewYork:PalgraveMacmillan.
80
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
World viEW Taylor, Natalie, Hobbs, Renee, Nilsonn, Frances, O’Halloran, Kathleen, & Preisser, Claire (2000): “The rise of the term socialentrepreneurinprintpublications.”InPaulD.Reynolds,ErkkoAutio,CandidaG.Brush,WilliamD.Bygrave, SophieManigart,HarryJ.SapienzaandKellyG.Shaver(Eds.): FrontiersofEntrepreneurshipResearch. Massachusetts:BabsonCollege. Teasdale,Simon(2006): Thepotentialforthesocialeconomytocombatsocialexclusion. Ph.D.thesis,Universityof Manchester. Thake,Stephen&Zadek,Simon(1997):PracticalPeople,NobleCauses. NewEconomicsFoundation. Thake,Stephen(1995): StayingtheCourse:Theroleandstructureofcommunityregenerationorganisations. Joseph RowntreeFoundation,YorkPublishingServices. Timmins,Nicholas(2001):“Whennot-for-profitoutgrowsitsusefulness”.FinancialTimes, 19November. White,Michael(1999):“Whitehallwarfare”.TheGuardian, 12August. Young,Michael(1997):“Do-gooderswithsavvy”.NewStatesman, Vol.126(4322),21February,p.20. Zadek,Simon&Thake,Stephen(1997):SendintheSocialEntrepreneurs.NewStatesman, 26(7339),p.31.
notes 1Riots took place during 1981 in London, Birmingham, Liverpool and Leeds. Further unrest took place in more citiesaroundtheUKduringtheyear.ThepolltaxriotstookplaceinLondonin1990followingaprotestmarch, andleddirectlytotheresignationofMargaretThatcherasPrimeMinisterlaterthatyear.JohnMajortookover, andwentontoleadtheConservativepartytoelectoralvictoryin1992. 2 SomeoftheleadingfiguresinvolvedinpioneeringsocialentrepreneurshipintheUKwere:LordMichaelYoung, Charles Leadbeater, Geoff Mulgan, Dick Atkinson, Andrew Mawson, Adele Blakebrough, the Reverend Peter Thomson,HelenTaylor-Thompson,LaurenceDemarco,MelYoung.Severalwentontobecomeinfluentialinthe NewLabourgovernment.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 81
Fotó /GönczôViktor
világ-nézEt
egy európai összefogás Keretében Kidolgozott Képzési program tapasztalatai
Dr. Sivák József
ariadne – oktatás a tudástranszfer érdekében1 AzEULeonardodaVinciTransferofInnovationprogramjakeretébenafranciaESCEM (Ecole Superieure de Commerce et de Management) 2010-ben sikerrel pályázott egy, a szociálisgazdaságbantevékenykedőmenedzserekszámáraszolgálóképzésiprogramkidolgozására. A képzési anyag elkészítésére egy nemzetközi konzorcium jött létre, és a programmagaazARIADNEnevetkapta.2 Aprogramcéljaazvolt,hogyaképzésiprogramalehetőlegnagyobbmértékigépítsenarésztvevőországokeddigitapasztalataira,illetveazeurópaijógyakorlatokra. Aprogramszorosankapcsolódikazokhozazeurópaitörekvésekhez,amelyekaterületikohézióésatársadalmiproblémákújszerűmegoldásaérdekébenközéppontbaállítottákaszociálisgazdaságésaszociálisinnovációkérdéseit(munkahelyteremtés,társadalmibefogadás,szociálisellátás,területikohézióstb.).AzEurópaiBizottság2011-benelfogadottegységespiacitörvényeaszociálisgazdaságotésaszociálisvállalkozásokataz újnövekedésitényezőkközöttvesziszámításbamintalehetségestizenkéttényezőegyikét.Ebbőlkövetkezőenisegyrefontosabbáválik,hogyaszociálisgazdaságsokszínű,országonkéntkülönbözőmegközelítéseitazeddiginéljobbanmegismerjük. Ez nem jelenti a fogalom egységesítését, vagy közelítését, hanem sokkal inkább a szociálisgazdaságlényegénekmegértését.Haugyanisaszociálisgazdaságjövőbenifelértékelődő szerepéből indulunk ki, akkor érthetővé válik, hogy mennyire fontos a dön-
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 83
világ-nézEt téshozókjövőgenerációinakoktatásaésképzése,akülönbözőkutatásitémákelindítása. AzelmúltéveksoránEurópábanaszociálisgazdasággalösszefüggésbennagytapasztalatianyaghalmozódottfölmindaziskolairendszerűképzésben,mindacélzotttréningek tekintetében. Érthető, hogy ezek alapján felvetődik annak igénye, hogy ezt az európai know-how-taközöscélokérdekébenminéljobbanhasznosítsuk.AzARIADNEprogram ebbeazeurópaitrendbeilleszkedik.
a szociális gazdaság definíciójával kapcsolatos megfontolások a képzés szempontjából Aprojektindulásakorakonzorciumbanrésztvevőszakértőkisszembetaláltákmagukatamárismertterminológiaiproblémával,hogyanisdefiniáljukaszociálisgazdaságfogalmát.Hacsupánakonzorciumbanrésztvevőországokeltérőtapasztalataitéshagyományaittekintjük,akkormárisérthető,hogyavéleményekmeglehetőseneltérőekvoltak afogalomlehatárolásátilletően. Nemfeladataennekacikknekaterminológiaivitafelelevenítése,csupánaprogram kontextusábanmutatjukbeaszociálisgazdaságrakialakítottmunkadefiníciót.3 Amunkadefinícióaszociálisgazdaságlegszélesebbértelmezésétpróbáltamegadniazzalacéllal, hogyezenbelülazegyesországokérvényesítenitudjákazországukrajellemzőspecifikumokat. Ennek megfelelően a szociális gazdaságon a „harmadik szektort” értettük, amelylényegébenmegkülönböztethetőamagánszektortól,illetveahagyományosközszektortól. Aszociálisgazdaságfőképpenazegyesületeket,szövetkezeteket,alapítványokat,kölcsönössegélyezésitársaságokatöleliát.Atevékenységimegközelítésbenaszociálisgazdaságba sorolhatjuk a fenti szervezeti formák által nyújtott gazdasági tevékenységeket (termékekelőállításátésszolgáltatásokat). Ez a megközelítés lényegében összhangban van az EU legújabb dokumentumaiban használatosmegközelítéssel.4 Ennekértelmébenaszociálisvállalkozásokaszociálisgazdaságfontosszereplői.BárazEUlegújabbdokumentumaszociálisvállalkozásokrólbeszél, detartalmimegközelítésbenaszociálisgazdaságelemeireutal,amikorkimondja,hogy: •a vállalkozás célja közérdekű társadalmi, vagy szociális cél szolgálata magas szintű szociálisinnovációbanmegnyilvánulótevékenységalapján; •nyereségételsősorbanaszociáliscélérdekébenforgatjákvissza(explicitcélaközösségiszolgáltatás,acélállampolgári,vagycivilszerveződéskezdeményezésévelfogalmazódikmeg); •felépítésében érvényesül a demokratikus részvétel, döntéshozatal és tulajdonlás (nagyfokúszervezetiautonómia,adöntéshozatalnematulajdoniarányokszerinttörténik,adöntésrésztvevőiegybenatevékenységetvégzők). Aterminológiaivitatermészetesenmégmostsemzárultle,mertalegkülönbözőbb dokumentumokbanmaiskeveredika„socialbusiness”,a„socialenterprise”ésa„social entrepreneurship”használata.Aszociálisvállalat(socialenterprise)megjelöléskb.15éve elfogadottvoltEurópában.Aszociálisvállalkozás(socialentrepreneurship)inkábbazan-
84
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
világ-nézEt golszász kontextusban használatos, míg a „social business” úgy tekinthető, mint egy olyan piaci szereplő, amelynek célja alapvetően szociális jellegű szolgáltatás, és amely többnyirerészvénytársaságiformábanműködik.5 Ebbőlanempontosfogalomhasználatbóladódikazaprobléma,hogyazEUhivatkozottdokumentumánaksocialbusiness-re utaló címe leszűkítő lehet abban az értelemben, hogy az európai gyakorlat a szociális gazdaságba beleérti a social enterprise6 mellett a szövetkezeteket, az egyesületeket és egyébszervezetiformákat,amelyeknekalapvetőcéljaiközöttszerepelajólétiszolgáltatásoknyújtásapéldáulvállalkozásialapon. Mindezeket a dilemmákat annak alátámasztására jegyeztem meg, hogy érzékeltetni tudjam,hogyaképzésiprogramszempontjábólelegendővoltegyetértésrejutniaszociálisgazdaságnakegyviszonylagtágfogalmában,amelyatovábbiakbanrugalmasanértelmezhetőazegyesországokszempontjából.
a menedzserek képzését szolgáló pilot program tartalma és módszertana az európai tapasztalatok adaptálásával A programban kidolgozott képzési csomag lényegében egy olyan általános képzési keretkialakításátcéloztamegaszociálisgazdaságbármelyszegmensébendolgozómenedzserekszámára,amelysajátosfelépítésealapjántartalmazmindenországbanalkalmazhatóelemeketéskellőenrugalmasahelyisajátosságokbeépítésére. A továbbiakban röviden vázoljuk a végső képzési anyag kidolgozásához vezető út legfontosabbfázisait.Ezekafázisokaz1.ábránláthatók. Természetesen a cikk terjedelmi korlátai miatt sem lehet az egyes fázisok minden részletérekitérni,ezértatovábbiakbancsakazokkalalegfontosabbmódszertaniéstartalmikérdésekkelfoglalkozom,amelyekennekaprojektnekazújszerűségétadtákésaz európaiismeretekhazaiadaptációjáttettéklehetővéatudástranszferútján. AzegészprojektszempontjábólnagyjelentőségevoltazI. Fázisbankidolgozottáltalánosmodellkeretnek.EbbenaszakaszbanazEURICSEmunkatársaiasajátésazismert európai tapasztalatok alapján összefoglalták, hogy melyek azok a szempontok, amiket egymenedzserekképzésétszolgálóképzésianyagösszeállításánálmérlegelni,elemezni, figyelembevenniszükséges.Összesennyolcilyenszempontotazonosítottak.Ezekazért érdekesekaképzésianyagokatkidolgozókszámára,mertvéleményemszerintegyáltalános metodikaként alkalmazhatók. A mérlegelésre javasolt szempontok – a konzorcium általismegerősítve–akövetkezőkvoltak: 1.Mi a képzési program „környezete”, azaz milyen hasonló képzésekhez kapcsolódik, ehhezképestmikasajátosságok? 2. Milyenoktatógárdaállrendelkezésreaziskolaiképzésből,illetveagyakorlatiszakemberekrészéről? 3. Aképzésselmegcélzotthallgatóságpontosazonosítása.Ittmenedzserekrőlvanszó általában,dekérdés,hogypéldáulmilyenszintentevékenykedőmenedzserek,milyen szervezetiformátképviselőmenedzserekstb.?
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 85
világ-nézEt 4.Hogyanlehetanemzetisajátosságokatfigyelembevenniaképzésiszükségletkialakításánál? 5. Aképzésenagyakorlatbanlehetségesésszükségesmenedzserikompetenciákközül melyekkiemeléseésazoktatásfókuszábaállításaindokolt? 6. Melyekaképzéseurópaidimenziói,hogyanágyazódikbeegyeurópaikontextusba? 7.Milyenlegyenaképzésgyakorlatimegvalósításánakidőbeliszervezése?(Pl.hánynaposlegyen,egymásutáninapokon,vagyegy-egynapidőbenszéthúzvastb.) 8. Aképzéssoránalkalmazottoktatásimódszerek(előadás,interaktívbeszélgetés,csoportmunkastb.). 1.ábra.Aképzésianyagkidolgozásánakfázisai
I. Fázis A képzési anyag kialakításánál figyelembeveendô szempontok kidolgozása, és egy általános keretmodellnek a konzorcium által történô elfogadása
II. Fázis A magyar pilot modell elemeinek konkretizálása az általános modellkeret alapján
III. Fázis A magyar modell egyeztetése mind a konzorciumi tagokkal, mind a hazai szakértôi csoportokkal, majd a konkrét képzési anyag jóváhagyása a konzorcium által
IV. Fázis A kidolgozott képzési anyag tesztelése próbaképzésen magyar résztvevôk közremıködésével
Afelsoroltszempontokjólszemléltetik,hogyaképzésianyagkidolgozásánálkétkérdéskört kell alaposan meggondolni: mi legyen a képzés fókusza, illetve hogyan, milyen
86
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
világ-nézEt módszerekkel oktassunk? Az alábbiakban a fenti szempontok közül e két kérdéskört szemelőtttartvaa4.,5.és6.,illetvea7.és8.pontotnézzükmegrészletesenis.
mit oktassunk? (4., 5. és 6. szempont) Amenedzserikompetenciákáltalánosmodelljétaliège-iegyetemszakértőidolgoztákkiazeurópaitapasztalatokalapján.Azún.kompetenciamodellstrukturáltanfoglalta összeakompetenciákat.Összesenhatfőkompetenciátazonosítottésazegyeskompetenciákhoz tartozóan összefoglalta, milyen ismeretekre van szükség a kompetenciának való megfeleléshez, ehhez milyen képességek szükségesek és milyen viselkedési szabályokszerintkellamenedzseritevékenységetvégezni.Az1.táblázatbanarészleteskompetenciamodelllényegénekmegértéséhezcsupánpéldaszerűenpróbáljukmegszemléltetniamodellfelépítését. Amagyarképzésiigényeket,aleginkábboktatandókompetenciákategyújszerűeljáráskeretébenalakítottukki.AfelmérésmetodikájátazEURICSEmunkatársaidolgoztákki. Az általuk összeállított „térkép” (Country Specificities Chart) volt a vezérfonal ahhoz, hogyafigyelemközéppontjábakerüljenekalényegesnemzetisajátosságok.Asajátosságokatháromkérdéscsoportszerintlehetettáttekinthetővétenni: •azelsőkérdéskörbetartozottannakfelmérése,hogymiaszociálisgazdaságraelfogadott„definíció”,melyekalegfontosabbjogiszabályokésmitmutataszociálisgazdaságtörténete; •a második kérdéskör a szociális gazdaság „beágyazottságát” mérte föl: milyen kapcsolat van a közszektorral, léteznek-e hálózatok, milyenek a piaci kapcsolódások (munkaerőpiac,pénzügyipiac); •aharmadikkérdésköraszociálisgazdaságjövőjétpróbáltamegbecsülni:melyekakialakultszervezetekfenntarthatóságánakfeltételei,innovációsképességei. Eztagondolkodásikeretetmegtartvaaspeciálisképzésiigényekáltalánosfelmérésérehárommódszertalkalmaztunk: •fókuszcsoportosmegbeszélések; •képzéselőttifelmérésaleendőrésztvevőkkörében; •kérdőívesfelmérésacivilszervezetekkörében. Ezen belül a próbaképzésen résztvevők konkrét elvárásait két körben igyekeztünk összegyűjteni.Egyrésztmárajelentkezésilaponérdeklődtünkelvárásaikról,ill.akonkrét kérdéseikrőlatréningkapcsán,másrésztaképzéskezdeténalkalmazottfelmérés,illetve atutoráltalvezetettgyakorlatformájában. A jelentkezők egyik része alapvetően a szociális gazdaság rendszerét, lehetőségeit szerettevolnamegismerni.Többenaztfogalmaztákmeg,hogyazeddigitudásukrendszerezésemiattjelentkeztekaképzésre,sokanközülükolyanokis,akikmárhosszúévek ótaezenaterületentevékenykednek.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 87
világ-nézEt 1.táblázat.Akompetenciamodellfelépítése Kompetencia
Ismeretek
Képességek
Viselkedésiszabályok
Stratégiaalkotás
aszervezet működésiterülete
ajövőbeniigények megértése
következetesség
acélokpontos azonosítása
apiacilehetőségek azonosítása
acélokközötti prioritások, feszültségek
aküldetés konkretizálása
döntéshozó szervekfeladatai
aszervezetnek megfelelőirányítási rendszermegértése
innováció
Abelsőirányítási rendszerismerete
jogiformák ismerete
alkalmazkodóképesség
őszinteség diplomácia
adöntéshozókkalvaló kapcsolattartás teljesítménymutatók megfogalmazása
Külsőérdekeltek bevonása
azérdekeltek azonosítása
akülsőérdekeltek sokszínűségének ismerete
rugalmasság tudatosságnövelése
együttműködés aszervezetekkel, hálózatokkal
hálózatépítés
aszervezetérdekeinek képviselete Humánfeltételek megteremtése
személyiállomány kialakítása
önkéntesekbevonása
megértés
motiváció
vezetővéválás
együttműködésikészség fejlesztése Pénzügyifeltételek megteremtése
bevételiforrások (kormányzat, adománystb.)
üzletiterv pénzügyimix összeállítása
támogatási csatornák Aszociálisgazdaság lényegénekmegértése
fogalmak, történetismerete jogszabályok, szervezetiformák ismerete
kreativitás
kockázatkezelés versenytársakfelmérése
kritikusgondolkodás
avállalkozás elhelyezéseakülönböző kontextusokban (állam,piacstb.)
önérvényesítés tudatosságnövelése
Arésztvevőkelvárásaiközöttakövetkezőtételekszerepeltek:mindazelméleti,mind agyakorlatitudás,naprakész ésa gyakorlatban is jól hasznosítható ismeret, tapasztalat megszerzése,újkészségekéskompetenciákelsajátítása,ahazaiésakülföldijógyakorlatokmegismerése.
88
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
világ-nézEt Azáltalunkafókuszcsoportoskutatásalapjániskiemeltnektartott üzletikompetenciák erőteljesenjelentekmegavárakozásokközött.Sokanjelezték,hogyfontosszámukraaforrásszerzésilehetőségekmegismerése,atámogatásirendszer,azújabbanyagiforrásokbevonásárólgyakorlatiismeretekszerzése. Azelvárásokközöttszerepeltekazújszociálisvállalkozás,szövetkezetlétrehozásának lehetőségei,avállalkozásalapításveszélyeinekmegismeréseésafenntarthatóságbiztosításafeltételeinek,aszociálisgazdaságjogi,működésimechanizmusánakmegismerése. Afentalkalmazottmódszertanalapjánazonosítottmagyarképzésiigényeklegfontosabbelemeiazalábbiakbanfoglalhatókössze: •naprakész,használhatóelméletiismeretekmegszerzése,rendszerezése,elsősorbana gyakorlatias tudás és új szemléletmód, valamint a hazai és külföldi jó gyakorlatok megismerésekerültelőtérbeafelméréseksorán; •akompetenciákatilletőenegyfelőlastratégaalkotási,menedzseriésazüzleti(vállalkozói, gazdasági-pénzügyi elemző) készségek, másrészt a közösségformálásra, az együttműködésre,akommunikációrairányulókompetenciákfejlesztésekapottnagy figyelmet; •a képzésen való részvétel szempontjából motiváló tényezők voltak: új típusú tudás megszerzéseaszociálisgazdasággalkapcsolatban,jógyakorlatokátvétele,adaptálása, átültetése a jelenlegi munkaterületre, a már működő szervezet fenntarthatóságának biztosítása,újszociálisvállalkozásalapítása. Az európai dimenzió érvényesítése nem jelentett különösebb nehézséget, mivel az EUlegutóbbelfogadottirányelveijóalapotadtakannakalátámasztására,hogyaközösen kialakítottképzésimodellhasznosítjaalegjobbeurópaitapasztalatokat.Apróbaképzés résztvevőirészbenakonzorciumotképviselőországokképviselőinekelőadásaiból,részbenalegjobbgyakorlatokhazaiszakértőkáltaltörténőbemutatásaútjánközvetlenülis érezhették a program egyedülálló nemzetközi kontextusát. Az európai dimenzió másik megközelítése lehet az, hogy a magyar pilot program alkalmas lehet a képzési anyag más közép-kelet-európai országokban való elterjesztésére az ott alkalmazandó specifikusvonásokbeillesztéseután.
hogyan oktassunk? (7. és 8. szempont) Manapságmárakülönbözőképzésiformáknálkialakultazoktatásimódszerekolyan szélestárháza,amelyekbőlmeglehettalálniakonkrétcélnaklegjobbanmegfelelőeszközöket. Ebben az esetben is áttekintettük a más országok hasonló képzéseinél alkalmazottmódszereketésazokatpróbáltukösszehangolniahelyiigényekkel. Az első kérdés az volt, milyen időtartamú és időbeli tagolású legyen a képzés. Viszonylaggyorsanegyezségrelehetettjutniabban,hogyegyrövidtávúkoncentráltképzésfelelnemegleginkábbazigényeknek.Ígyalakultkiaháromnaposképzésgondolata. Aképzésmodulárisfelépítéselehetőségetadottarra,hogydélelőttönkéntáltalábanaz elméletijellegűelőadásokésahozzájukkapcsolódóinteraktívfoglalkozások,délutánpe-
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 89
világ-nézEt diginkábbacsoportosfoglalkozások,esettanulmányoklegyenekafókuszban.Természetesenittismegkellettküzdeniazzalagyakranfelmerülődilemmával,hogykellőidőálljonrendelkezésreegy-egyfeladatmegvitatásáraésugyanakkorlehetőlegminéltöbbérdemikérdéskerüljönbeleatematikába. Ebbenaképzésicsomagbanazelőadásokmellettnagyonhangsúlyosszerepjutottaz interaktívmegbeszéléseknek,acsoportmunkának.Azinteraktivitásmindazelőadások, mindazesettanulmányokbemutatásasoránnagyonfontosvolt.Különmódszertaniérdekességként említhető meg az, hogy a hallgatók előzetesen kidolgozandó feladatot kaptak,amelyekkiértékelésecsoportmunkábantörtént.
a próbaképzés7 Azelôzôkétpontbanelvégzettmunkasoránkialakultmodulárisanfelépítettképzési programösszefoglalásátazalábbitáblázatmutatja 2.táblázat.Amodulárisanfelépítettképzésprogramja
1.nap:aszociálisgazdaság definíciója,szerepe,jellemzői
2.nap:amenedzserek kompetenciáiaszociális gazdaságban 3.nap:aszociálisgazdaság várhatófejlődésitrendjei
Délelőtt:általánoskérdéseket tárgyalómodulok
Délután:arésztvevőkspeciális igényeihezigazodómodulok
1.MODUL Aszociálisgazdaság Európában.Jogiszabályozás Magyarországon
2.MODUL Stakeholderelemzés, esettanulmányok
3.MODUL Üzletikompetenciák– forrásteremtés
4.MODUL Üzletikompetenciák– esettanulmányok
5.MODUL Aszociálisgazdaságjövője azEU-banésMagyarországon
6.MODUL Közösségfejlesztés,helyi vállalkozásokmegtekintése
Természetesenazegyesmodulokonbelülazoktatásimódszereknekmegfelelőenjelenvoltakazelőadások,interaktívbeszélgetések,csoportmunka. Arésztvevőkdemográfiaiösszetételeviszonylagjólreprezentáltaahazaiszociálisgazdaságszervezeteit 8.Anőkésaférfiakarányaarésztvevőkközöttkörülbelül60-40százalékvolt,korszerint23-tól64éveskorigtalálhattunkhallgatókat,detöbbségében35és 50évközöttiekvettekrésztaképzésen.TerületilegMagyarországszintevalamennyirégiójaképviseltetvevolt,azországmindenrészébőlvoltakjelentkezők.Arésztvevőktöbbsége felsőfokú végzettséggel rendelkezett (közgazdasági, jogi, szociológiai vagy bölcsész területen),jelenlegimunkakörébenalegtöbbjükfőállásbanvagymellékállásbanaszociális gazdaságban tevékenykedő szervezetnél dolgozott, körülbelül fele-fele arányban a menedzsmentelsővagymásodikszámúvezetőjekéntvagyaszakmaimunkairányítójaként. A jelentkezők mintegy egyharmada az interneten keresztül találkozott a tréningre szólófelhívással,közelfelekollégátólvagymunkáltatótólszerzetttudomástatréningről,
90
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
világ-nézEt detöbbenvoltakakorábbikérdőíves,ill.fókuszcsoportosmegbeszélésekrésztvevőiközülis.Ajelentkezőkközelfelevettrésztkorábbanhasonló,aszociálisgazdasággalösszefüggőképzésiprogramon. Aképzésimmanensrészétképezteegyértékelésirendszeris,amelyetabritkonzorciumipartnerdolgozottkiugyancsakakorábbitréningektapasztalataialapján.Enneksorán fel lehetett mérni a résztvevők előzetes várakozásait, értékelni lehetett menet közbenanapontamegjelöltcélokelérésétésaképzésvégénképetlehetettkapniazegész képzésicsomaghallgatóiésoktatóimegítéléséről. Aszociálisgazdaságbanszükségesképzésiigényekértékeléseszempontjábólapróbaképzéstszélesebbösszefüggésbenisindokoltmegítélni.Nekemisazavéleményem, hogy abból kellene kiindulni, hogy Magyarországon a szociális gazdaságot az alapokról kell felépíteni. Jelenleg még hiányos a szakirodalma, a képzési háttere, kezdetlegesek a vállalkozások.Amostbemutatottképzés–aszakmaivezetőelfogultságátisleszámítva –egynagyonátfogóésinformációgazdagoktatáskéntértékelhető,amelynekfolytatása nagybanhozzájárulhategyfokozatosépítkezéshezaszociálisgazdaságterületén.Alapvetően az európai tapasztalatok képzésbe való beépítése az a terület, amelyben érdemeslennetovábblépni,ésazeddigieknélméghatékonyabbformákatmegvalósítani. MivelaszociálisgazdaságfogalmaiscsakazutóbbinéhányévbenkezdettelelterjedniMagyarországon,ígyazerreaszűkebbterületrevonatkozóképzésirendszerméginkábbvisszatükröziakialakulatlanságjeleit.Összességébenelmondható,hogyajelenlegi képzésirendszersemanonprofitszektorban,semaszociálisgazdaságegyesterületein nem fedi le a tématerület fejlődésével egyre inkább felvetődő igényeket és nincs összhangbanazeurópaitendenciákkal. MindebbőladódóanaBudapestiGazdaságiFőiskolaáltalazARIADNEprogramkeretébenlétrehozottképzésrőlelmondható,hogyegyteljesenúj,hiányzóelemmelegészíti kiazoktatásrendszerét 9.AzARIADNEképzésicsomaghelyétkétviszonyításalapjánjelölhetjükki:értékelhetjükegyfelőlafelsőfokúképzésbenismertformákhozképest,illetve anonprofitszervezetekáltalnyújtottképzésiformákkalvalóösszevetésben.Afelsőfokú képzésbenmegjelenőoktatáshozképestezegyközgazdaságiháttérennyugvó(ugyanakkorszélestématerületetfelölelő)képzés.Sokkalrövidebbidőtartamalattzajlik,tréning jellegű.Kifejezettenaszociálisgazdaságbanmostdolgozó,vagyajövőbenitttevékenykedniszándékozómenedzsereketcélozzameg,amibenteljesenegyedi. A nonprofit szervezetek által nyújtott tréningekkel való összevetésben az ARIADNE képzésegy,azérintettekkelmesszemenőkigegyeztetett,egységesésállandótematikán nyugvó,valamintazeurópaiképzésirendszerbeilleszkedőoktatás.Atematikaegységessége mellett ugyanakkor a moduláris felépítés nagyfokú rugalmasság és változatosság lehetőségétisnyújtja.Ugyancsakeképzésselmegjelenőújmegközelítés,hogynemcsupánegy-egyaktuálisproblémakörüljárásárafókuszál,hanemigyekszikhozzájárulniazon kompetenciákfejlesztéséhez,amelyekaszociálisgazdaságbantörténősikerestevékenykedéshez szükségesek. A képzés alapvetően arra irányul, hogy az azt befejező hallgató képessé váljon megküzdeni az általa menedzselt szervezeten belül naponta felmerülő gyakorlatiproblémákkal.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 91
világ-nézEt a képzési igények és a szociális gazdaság fejlődésének várható tendenciái Apróbaképzéssikere,illetveaszociálisgazdasággalkapcsolatbanláthatóeurópaiaktivitásalapjánindokoltfelvetniaztakérdést,hogyvajoncsupánegydivatostrendrőlbeszélhetünk-e, vagy egy mélyen gyökerező folyamatnak vagyunk tanúi. Határozott véleményem,hogyezutóbbirólvanszó.Acikkzárásakéntazalábbiakbanennekalátámasztásáraszeretnéknéhánytovábbgondolandószempontotmegosztaniazolvasóval. Ajólétiállammalszembenmegjelenőújkihívásokésaz1970-esévektőlkezdődőműködésizavaroksoránegyrejobbanelőtérbekerültaharmadikszektornövekvőszerepea közszolgáltatásokegyesterületein.Nagyonleegyszerűsítettformábanekkoraklasszikus jólétiműködésazállamiszektorésapiaciszektorközöttimunkamegosztáskérdésekörül forgott. Az állam mérete körül kialakult viták voltak azok az első megnyilvánulások, amelyek ezt a hagyományos paradigmát kérdőjelessé tették10. A költségvetési nyomás, illetve a világgazdaságban megjelenő válságjelenségek azzal a következménnyel jártak, hogyegyretöbb,korábbanállamiszektorbannyújtottközszolgáltatástapiaciszektorba transzferáltak(privatizáció,kiszervezésstb.).Ekkorváltegyrenyilvánvalóbbá,hogyahagyományosparadigmanemtarthatósokáig,hafigyelembevesszükaztis,hogyazegyre bővülőésdiverzifikálódószükségletekkielégítésenemoldhatómegapiaconakkor,ha ottcsakéselsősorbanprofitérdekeltszereplőkvannak11.Ennekaklasszikusszereposztásnakafelbomlásáhoznagybanhozzájárultakaglobalizációismertfolyamatai(liberalizáció, demográfiaitrendek,újversenyformákstb.). 2.ábra.Aglobalizációhatásai
GLOBALIZÁCIÓ
? ÁLLAMI SZEKTOR
– szûkülô szektor – új állami feladatok
PIACI SZEKTOR
– multinacionális vállalatok
Azábraaztkívánjaszemléltetni,hogyaglobalizációhatásáramindazállamiszektort, mindapiaciszektortújkihívásokérik.Azállamiszektorranagynyomásnehezedik,hogyanlehetazállamméretétcsökkenteni,deezzelegyidejűlegmegjelenikamásikoldali nyomás, ami újonnan kialakuló feladatokat takar (korosodó népesség, környezetvédelem,világjárványokelleniküzdelem,terrorizmuselleniküzdelemstb.).Apiaciszektorműködésébenpedigamarkánsanprofitorientáltmultinacionálisvállalatoktérnyeréseésbővülő szerepe jelent alapvető változást. Mindezek hatására kérdésessé válik a hagyományosszereposztásfolytathatósága,amireazábránláthatókérdőjelutal. Ennekalapjánfelvetődikakérdés,milehetaválaszafentebbemlítettkihívásokra?Ennekmegválaszolásárapróbálszemléltetéstadnia3.ábra.
92
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
világ-nézEt 3.ábra.Aglobalizációkihívásairaadhatóválasz
? ÁLLAMI SZEKTOR
PIACI SZEKTOR
TÁRSADALMI (SZOCIÁLIS) GAZDASÁG
Nagyonleegyszerűsítettmegközelítésbenmondhatjuk,hogyakérdőjelfeloldásáraa szociálisgazdaság,aszociálisinnovációlehetmajdaválasz.Atapasztalatokalapjánlegalábbisnagybiztonsággallehetebbenaziránybangondolkodni.Ezzelkapcsolatbanháromdolgotszeretnékmegemlíteni. Azegyiktapasztalat,hogyaszociálisgazdaságaszükségletekazonjelentősrészébenlehetújmegoldás,aholsemazállam,semapiacnemvállalkozikafeladatra,vagynemhatékonyanképesmegoldaniafeladatot.Ezekaterületek általábanakövetkezőkbőlkerülnekki: •egyesszociális,egészségügyiésjólétiszolgáltatások; •idősésfogyatékosszemélyekgondozása,gyermekmegőrzés; •hajléktalanokfelkarolása,hátrányoshelyzetűekszakmaiintegrációja12; •digitálistársadalombavalóbeilleszkedéselősegítése; •helyikörnyezetvédelem; •vidékiésvárositérségekélővététele. Egy tanulmányban olvasható volt, hogy a kezdő szociális vállalkozások 57 százaléka olyan tevékenységet kezdett el, ahol nem volt olyan más versenytárs, amely hasonló szolgáltatástnyújtottvolna. Amásikkérdésaszociálisinnovációkatilleti.Ugyancsakegykorábbitanulmányrahivatkozva13 említjük meg, hogy öt EU-ország 500 szociális vállalatának bevonásával készültfelmérésegyikeredményeaztmutatta,hogyegyévenbelülaszociálisvállalkozások sokkaltöbbinnovációtvezettekbeatermékekésszolgáltatásokpiacán,mintahagyományospiacivállalatok.Aversenyképességetazzalmagyarázzaatanulmány,hogyezekbenavállalkozásokbanerősaszemélyeskötődés,jobbakamunkakörülmények,demokratikusadöntéshozatal. Aharmadikkérdéskörapartnerségérvényesüléseaszociálisvállalatokterén,ahola régiésújszervezetiformáksokeleme,illetveazokkombinációjamegjelenik.
összegzés helyett Báracikkszándékaatudástranszferbemutatásavolt,ittmégsematapasztalatokra szeretnékutalni,hanemafigyelmetaszociálisgazdaságjövőjéreirányítani.Meggyőző-
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 93
világ-nézEt désem,hogyolyanparadigmárólbeszélünk,amelyneknagyszerepelehetújerőforrások bevonásábanaközszükségletekkielégítésében. AZ Európai Bizottság korábban hivatkozott anyaga14 több helyen is utal az itt rejlő előnyökkihasználatlanságára.Ebbőlakövetkezőketemelnémki: •aszociálisvállalkozási15 formacsekélyelismertsége; •anemzetiszabályozásikörnyezetmégnemfordítkellőfigyelmetaszociálisvállalkozásoksajátosságaira; •azoktatásirendszerekszinténkevésfigyelmetfordítanakerreaterületre,nemrésze példáulazalap- ésfelnőttképzésnek. AzARIADNEprojektteltalántettünkegylépéstezutóbbihiányosságmérséklésében.
irodalom Borzaga, C.–Bodini, R. (2011): What to make of social innovation? Towards a framework for policy development. Presented at the 2011 International Social Innovation Research Conference. London South Bank University, September12–13,2011. CIRIEC (2007): The Social Economy in the EU. Summary Report drawn for the European Economic and Social Committee.Brussels,2007September. Defourny, J.–Pestoff, V. (2008): Images and Concepts of the Third Sector in Europe. EMES European Research NetworkWP.No.08 /02. Defourny,J.–Nyssens,M.(2010):ConceptionsofSocialEnterpriseandSocialEnterpreneurshipinEuropeandtheUnitedStates:ConvergencesandDivergences.JournalofSocialEnterpreneurship,p.32–53. EMES European Research Network: Social enterprise: a new model for poverty reduction and employment generation.Bratislava,UNDPRegionalBureau. KinyikM.(2009):AnonprofitszervezetekmintszolgáltatókjellemzőiMagyarországon.CivilSzemle, 20091–2.szám. KutiÉ.(2008):CivilEurópa,civilMagyarország.EurópaHáz,Budapest. NagyRenáta–SebestényIstván(2012):NonprofitszervezetekMagyarországon2010.Budapest:KözpontiStatisztikai Hivatal. Murray, R.–Caulier-Grice, J.–Mulgan, G. (2010): The Open Book of Social Innovation. The Young Foundation, NESTA InnovatingPublicServices. OsváthL.–SivákJ.–ZsúgyelJ.(2012):AszociálisgazdaságtémaköréhezkötődőképzésekMagyarországon.BGF(publikálásalattállókézirat). SivákJózsef(2010):Szociálisgazdaság–egykialakulóújszektor?PénzésTársadalom.BudapestiGazdaságiFőiskola PSZKtudományosműhelyéből2010. SivákJ.–VigváriA.(2012):Rendhagyóbevezetésközpénzügyektanulmányozásába. ComplexKiadó.
94
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
világ-nézEt internetes hivatkozások http: //en.bgf.hu /projects /ariadne_bemutato http://en.bgf.hu /projects /ariadne-training www.selusi.eu
jegyzetek 1AcikkaBudapestiGazdaságiFőiskola(BGF)„ARIADNE,vezérfonalaszociálisgazdaságbantevékenykedőmenedzsereknek” című nemzetközi kutatási projekt keretében készült (Leonardo da Vinci Transfer of Innovation – 2010-1-FR1-LEO05-14505). A Konzorcium tagjai voltak: EMES (Franciaország), Centre d’Economie Sociale, HEC Liège(HEC)–Belgium,EuropeanResearchInstituteonCooperativeandSocialEnterprises(EURICSE)–Olaszország,TheOpenUniversity-EgyesültKirályság,MAC-Teamaisbl– P�leeuropéendescoopérationsmulti-acteurs (MACTEAM)–Belgium,BudapestiGazdaságiFőiskola. 2 AszociálisgazdaságmáranagyszámúraduzzadtirodalmábólutalokelsősorbanaMurray–Caulier–Grice–Mulgan (2010)átfogóművére,továbbáaCIRIEC(2007),Defourny–Pestoff(2008),EMES(2008)dokumentumokra. 3 AzEurópaiBizottságközleményeazEurópaiParlamentnek,aTanácsnak,azEurópaiGazdaságiésSzociálisTanácsnakésaRégiókBizottságának:Kezdeményezésaszociálisvállalkozásokért.COM(2011)682végleges.Brüszszel,2011.október25. 4 PéldáulaNEsSThálózathasználjaleginkábba„socialentrepreneurship”fogalmát. 5 Socialenterprise(szociálisvállalat)alattazállampolgárokkezdeményezésérelétrehozott,termékekésszolgáltatások előállítására hivatott olyan szervezeteket értünk az európai terminológiában, amelyek túlnyomó részben közösségicélokatszolgálnakésafőmotivációjuknemaprofitszerzésreirányul(Defourny–Nyssens2010). 6 Apróbaképzésdokumentumaia2.sz.linkenérhetőkel. 7 AmagyarnonprofitszektorjellemzésérőllásdKinyikM.(2009)ésNagy–Sebestény(2012). 8 LásderrőlrészletesenOsváth–Sivák–Zsúgyel(2012)publikálásalattlévőcikkét. 9 LásdSivák–Vigvári(2012). 10 EztagondolatotvetifelBorzaga–Bodini(2011)tanulmányais. 11Próbaképzésünkegyikesettanulmányaéppenahátrányoshelyzetűekmunkábavalóbevonásárólszólt(lásda2. sz.linken). 12 www.selusi.eu 13 Kezdeményezésaszociálisvállalkozásokért.COM(2011)682végleges.Brüsszel,2011.október25. 14Többenatársadalmivállalkozásthasználják.Szerintemazisteljesenmegfelelő.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 95
Fotó /MichaelColello
World viEW
the experiences of a training program elaborated in european cooperation Dr. József Sivák
ariadne – education serving knowledge transfer1 WithintheframeworksoftheEU’sLeonardodaVinciTransferofInnovationprogram the French ESCEM (Ecole Superieure de Commerce et de Management) was awarded a grantin2010toelaborateatrainingprogramformanagersworkinginthesocialeconomy. An international consortium was set up for this work, and the project was named ARIADNE.2 The project aimed to build on the existing experiences of the participating countriestothegreatestpossibleextentaswellasontheEuropeanbestpractices. TheprogramiscloselyconnectedtotheEuropeanendeavoursthat,inordertofind newsolutionsofsocialcohesionandtothesocialproblems,havebeenfocusingonthe questionsofsocialeconomyandsocialinnovation(establishmentofworkplaces,social inclusion,socialservices,regionalcohesion,etc.).TheSingleMarketActacceptedbythe EuropeanCommissionin2011considerssocialeconomyandthesocialenterprisesasa newgrowthfactor,oneofthepossibletwelve.Consequently,itisbecomingmoreand more important to get deeper knowledge of the multicolour approaches, varying by countries,ofsocialeconomy. This does not mean the unification or approach of the various meanings but the apprehensionoftheessenceofsocialeconomy.Incaseweacceptthattheroleofsocial economywillbeappreciatedinthefuture,wecanunderstandwhytheeducationand trainingofthefuturegenerationsofdecision-makersandtheimplementationofvarious
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 97
World viEW researches are so important. During the previous years a large amount of experiential materials have been accumulated both in formal education and in targeted training. It seemsreasonablethatthereisademandtoutilizethisEuropeanknow-howinfavourof ourcommonaims.TheARIADNEprojectfitsintothisEuropeantrend.
considerations concerning the definition of social economy from the aspect of the training program At the beginning of the project the participating experts faced the well-known terminological problem of how social economy is to be defined. To understand the differencesintheopinionsconcerningthedefinition,itisenoughtohavealookatthe differingexperiencesandtraditionsoftheparticipatingcountries. Thisarticledoesnotaimtoreanimatetheterminologicaldebate,soweintroducethe working definition of social economy3 only in the project context. The working definitionstrivedtogivethepossiblewidestinterpretationofsocialeconomysothatthe certaincountriescanbuildintheirspecificpeculiarities.Consequently,bythetermsocial economywehaveunderstoodthe“thirdsector”whichcanbedistinguishedfromboth theprivateandthetraditionalpublicsector. Socialeconomyprimarilyincludesassociations,cooperatives,foundationsandmutual societies.Inanactivity-focusedapproachwecouldsaythatsocialeconomyincludesthe economicactivitiesconductedbytheaboveorganizationalforms(productionofgoods andservices). This approximation is in compliance with the approaches used in the latest EU documents.4 Accordingtothese,thesocialenterprisesareimportantactorsofthesocial economy. Although the latest EU document speaks of social enterprises, its content referstotheelementsofsocialeconomywhensayingthat: •theenterpriseistargetedatimplementingsocialaimsofpublicinterestonthebasis ofactivitiesmanifestinginhighlevelsocialinnovation; •re-invests its profit primarily in the implementation of the social objective (community service is an explicit objective, and the aim is worded through the initiationofcitizensorcivicorganizations); •democraticparticipation,decision-makingandownershipareassertedinitsstructure (high standard organizational autonomy, decision-making is not connected to the ownershipshares,andthedecision-makersareatthesametimethoseimplementing theactivities). Theterminologicaldebate,has,ofcourse,notyetterminatedbecausetheuseofthe terms “social business”, “social enterprise” and “social entrepreneurship” is rather confused in the various documents. The term social enterprise has been accepted in Europe for about 15 years. Social entrepreneurship is rather used in the Anglo-Saxon context while “social business” can be understood as a market participant the primary aimofwhichistoofferservicesofsocialnature,andwhichusuallyoperatesintheform
98
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
World viEW ofanLtd.5 Thisobscureterminologyleadstotheproblemthatthetitleofthementioned EU document, which refers to social business, may be limiting in the sense that in the concept of social economy the European practice includes, besides social enterprises6, cooperatives, associations and other organizational forms the main objectives of which containtheprovisionofwelfareservices,forexample,onanentrepreneurialbasis. Irefertoallthesedilemmasinordertoexplainthatfromtherespectofthetraining programitwasenoughtocometoanagreementconcerningarelativelywidedefinition of social economy which has been possible to be used flexibly, according to the peculiaritiesofthecertaincountries.
the content and methodology of the pilot teaching program for managers on the basis of the adaption of the european experiences The elaboration of the training package was aimed at creating a general training framework for the managers working in any segment of the social economy that contains, because of its special structure, elements applicable in each country and is flexibleenoughtointegratethelocalpeculiarities. Below I will give a brief scheme of the main phases of the way leading to the elaborationofthetrainingmaterial.Thesephaseswereasfollows: Ofcourse,forsizelimitreasons,itisnotpossibletogiveadetaileddescriptionofthe phases,thereforeIwillonlyspeakofthemostimportantquestionsofmethodologyand contentthatprovidedthenoveltyofthisproject,andallowedthedomesticadaptionof Europeanknowledgebywayofknowledgetransfer. The general model framework elaborated in Phase I was of great importance concerningthewholeoftheproject.InthisphasetheexpertsofEURICSEsummarized, on the basis of their own and the European experiences, the aspects that should be considered, analyzed and pondered when compiling a training material for managers. Eightaspectsofthiskindwereidentified.Thesewereimportantfortheelaboratorsof thetrainingmaterial,because,accordingtomyopinion,theywereapplicableasageneralmethodology.Theaspectssuggested–andapprovedbytheconsortium–wereas follows: 1.Whatistheenvironmentofthetrainingprogramlike,i.e.whatsimilartrainingsisit connectedtoandwhatareitsspecialities? 2. What is the composition of the trainers’ group on the formal education and the practicalside? 3. Precise definition of the target group. Generally, we speak of managers but it is a questionwhatleveltheyareactingat,whatorganizationalformstheyrepresent,etc. 4.How can national peculiarities be taken into account when shaping the training demand? 5. Which ones of the managers’ competencies possible and necessary in practice shouldbehighlightedandfocusedatduringthetraining?
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 99
World viEW 6. WhataretheEuropeandimensionsofthetraining,howisitembeddedintotheEuropeancontext? 7.Whatistheoptimaltimingofthetraining?(E.g.howmanydays,onsuccessivedays orondaysseparatedintime,etc.) 8. Theeducationalmethodsappliedinthetraining(lecture,interactivediscussion,group work,etc.). The listed aspects show that during the elaboration of the training material there weretwofieldstobecarefullylookedat:whatshouldthecontentbefocusedat,and whatmethodsshouldbeused.InthefollowingpartsIwill,keepinganeyeonthesetwo fields,presentmoredetailsonpoints4,5,6,7and8. Figure1.Phasesofelaborationofthetrainingmaterial
Phase I Elaboration of the aspects to be taken into account during the creation of the teaching material and the acceptance of a general framework model by the consortium
Phase II Pinning down the elements of the Hungarian pilot model on the basis of the general framework model
Phase III Harmonization of the Hungarian pilot model with the consortia members’ as well as the domestic expert group’s ideas, and approval of the concrete training material by the consortium
Phase IV Testing the training material in a pilot training with the contribution of Hungarian participants
100
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
World viEW What should be taught? (aspects 4, 5 and 6) Thegeneralmodelofthemanagerialcompetencieswaselaboratedbytheexperts of the University of Liège on the basis of the European experiences. The so called competency model gave a structured summary of the competencies. It identified six main competencies, and summed up the knowledge necessary to meet these competenciesaswellastherulesofbehaviourthatonemustconformto.IntheTable1 wetrytopresentthestructureofthemodelthroughexamplesinordertoexplainits essence. vThe Hungarian training demands, the competencies to be primarily taught, have beendevelopedwithintheframesofanovelprocess.Themethodologyofthesurvey waselaboratedbytheEURICSEexperts.The“map”drawnbythem(CountrySpecifities Chart) provided guidance for placing the essential national peculiarities into the focus. Thesespecialitiescanbelistedinthreegroups: •the first group included the survey of the approved “definition” of social economy, themainlegalregulationsandthehistoryofsocialeconomy; •thesecondgroupgaugedthe“embeddedness”ofsocialeconomy:whatcontactit haswiththepublicsector,whetherthereareanynetworks,andwhatthemarketrelationsare(labourmarket,financialmarket); •thethirdgrouptriedtoassessthefutureofsocialeconomy:whattheconditionsof thesustainabilityandinnovativecapabilitiesoftheexistingorganizationsare. Insistingtothistheoreticalframework,weappliedthreemethodsinidentifyingthe specialdemands: •focusgroupinterviews; •pre-trainingquestionnairesurveywithinthegroupoftheparticipants; •questionnairesurveyamongsttheNGOs. Wetriedtocollecttheparticipants’expectationsintworounds.First,theapplication form included questions on their demands and concrete questions related to the training,andsecond,atthebeginningofthetrainingweaskedthemintheformofan all-roundinquiryandaworkshopledbythetutor. Someoftheapplicantswishedtogetknowledgeofthesystemandpossibilitiesof thesocialeconomy.Severalofthemsaidtheywishedtosystemizetheknowledgethey hadgainedthatfar,andsomeofthemhadevenbeenworkinginthisfieldforyears. The expectations of the participants included the following items: both theoretical and practical knowledge, acquiring up-to-date knowledge and experience that can be utilizedinpractice,aswell,learningnewcapabilitiesandcompetencies,gettingtoknow thedomesticandinternationalbestpractices. The business competencies, which we had also considered of outstanding importanceonthebasisofthefocusgroupresearch,weregivenastrongstresswithin thedemands.Manyparticipantssaidtheywereverymuchinterestedingettingpractical knowledgeofthe fundraisingopportunities, thesupportsystemandtheinvolvement ofotherfinancialresources.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 101
World viEW Table1.Structureofthecompetencymodel Competency
Knowledge
Abilities
Rulesofbehaviour
Strategycreation
fieldofoperationof theorganization
understandingfuture demands
consistency
preciseidentification ofobjectives
identificationofmarket opportunities
prioritiesandtensions amongstthe objectives
concretizationof mission
tasksofdecisionmakingorgans
comprehensionofthe managementsystemthat fitstheorganization
innovation
Knowledgeoftheinternal managementsystem
knowledgeoflegal forms
adaptability
honesty diplomacy
keepingcontactswiththe decision-makers identifyingtheindicators ofperformance
Inclusionofexternal stakeholders
identificationofthe stakeholders
knowledgeofthe diversityofthe externalstakeholders networkbuilding
cooperationwiththe organizationsand networks
flexibility strenghtening consciousness
representationof organizationalinterests Providinghuman resourceconditions
settingupthestaff
involvementofvolunteers
understanding
motivation
becomingaleader
developmentofcapabilities ofcooperation Providingfinancial conditions
sourcesofincome (government, donation,etc.)
businessplan
creativity
compilationof financialmix
channelsofsupport riskmanagement Understandingthe essenceofsocialeconomy
knowledgeofnotions andhistory knowledgeoflegal regulationsand organizationalforms
gaugingcompetitors
criticalthinking
placingtheenterprise intovariouscontexts (state,market,etc.)
self-assertion strengthening consciousness
Requirementsalsoincludedthepossibilitiesofestablishinganewsocialenterpriseor cooperative,gettingknowledgeoftherisksoffoundingaventureandofprovidingthe conditionsofsustainability,andinformationonthelegalandoperationalmechanismsof thesocialeconomy.
102
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
World viEW ThemainelementsoftheHungariantrainingdemandswereasfollows: •acquiring and systemizing up-to-date and useful theoretical knowledge, practical knowledge and a novel respect as well as getting informed on the domestic and foreignbestpracticeswereplacedfirstinthesurveys; •concerning the competencies, strategy creation, managerial and business (entrepreneurial,economic–financialanalyser)abilitiesweregivenspecialattention on one hand, and the development of the competencies focusing at forming the community,cooperationandcommunicationontheother; •participationinthetrainingwas motivated bythefollowingfactors:obtaininganew type of knowledge about the social economy, adoption and adaption of best practices in their current professional field, providing the sustainability of the operatingorganizations,foundationofanewsocialenterprise. It was not at all difficult to accomplish the European dimension since the latest EU directivesgaveagoodgroundforunderpinningthesuppositionthatthetrainingmodel elaborated in this cooperation makes good use of the best European practices. The participants of the pilot training had the possibility to feel the unique international context of the project through the lectures of the representatives of the consortium members as well as the best practices presented by the Hungarian experts. The EuropeandimensionalsoappearsinthefactthattheHungarianpilotprogramcanbeused todisseminatethetrainingmaterialinotherCEEcountriessubsequenttotheinsertion ofthespecificelementstobeappliedthere.
how should we teach? (aspects 7 and 8) Bytodayawideassortmentofeducationalmethodsinthevariousformsoftraining has been developed, and these provide optimal means for the actual objective. In this project,too,wesurveyedthemethodsappliedinsimilartrainingsinothercountries,and strivedtoadaptthemtothelocaldemands. The first question was: how long the training should take, and how it should be segmented.Wecametoaquickagreementthatthedemandswouldbestbemetbya short term and concentrated training process. This is how the idea of a three-day training arose. The modular structure of the training allowed us to use the morning hoursfortheoreticallecturesandtherelatinginteractiveworkshops,andtheafternoons forgroupworkandcasestudies.Ofcourse,wealsohadtofacetheevergreenproblem ofprovidingenoughtimetodiscussthecertaintopicsandintegratingthemostpossible essentialquestionsintothecurriculum. Inthistrainingpackage,besidesthelectures,interactivediscussionsandgroupwork were given a very strong stress. Interactivity was outstandingly important during the lessonsaswellasinthepresentationofthecasestudies.Onemethodologicalspeciality was that the participants had been given a previous topic to be elaborated, and later theseworkswereevaluatedingroupwork.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 103
World viEW pilot training7 The modular teaching program elaborated in the course of the work process presentedinthetwotitlebeforeissummedupintheTable2. Table2.Programofthemodulartraining Morning:modules discussinggeneraltopics
Afternoon:modulesadaptedto thespecialdemandsoftheparticipants
Day1:definition,roleand characteristicsofthesocial economy
MODUL1 thesocialeconomyinEurope. LegalregulationinHungary
MODUL2 Stakeholderanalysis, casestudies
Day2:managerial competenciesinthesocial economy
MODUL3 Businesscompetencies– fundraising
MODUL4 Businesscompetencies– casestudies
Day3:theexpected developmenttrendsof socialeconomy
MODUL5 Communitydevelopment, visitinglocalenterprises
MODUL6 Thefutureofsocialeconomy intheEUandinHungary
Ofcourse,thecertainmodulesincludedlectures,interactivetalksandgroupwork. The demographical composition of the participants’ group8 represented the organizations of the domestic social economy quite precisely. The rate of women to menwasabout60-40percent,theywereagedbetween23and64,butmostofthe participants were between 35 and 50. Almost all of the regions of Hungary were represented,theparticipantsarrivedfromalloverthecountry.Mostoftheparticipants hadadegree(ineconomics,law,sociologyorhumanities),mostofthemwerebeing(full orpart-time)employedbyanorganizationactinginthesocialeconomy,abouthalfof themheldthefirstorsecondpositioninfinancialmanagementandhalfoftheminprofessionalmanagement. AboutonethirdoftheparticipantscameacrossourcallontheInternet,almosthalf of them got the information from their colleagues or employer, and some of them participatedintheearlierquestionnairesurveyorthefocusgroupinterviews.Nearlyhalf oftheapplicantshadalreadyparticipatedinsomesimilartrainingprogramrelatedtothe socialeconomy. ThetrainingalsoincludedanevaluationsystemwhichwaselaboratedbytheEnglish partneronthebasisofformertrainings.Byusingthissystem,itwaspossibletoreveal thepreviousexpectationsoftheparticipants,toevaluatetheachievementofthedaily objectivesduringthecourse,andtogetapictureoftheparticipants’andthetrainers’ evaluation of the whole project at the end of the implementation period. Both the participantsandthetrainerssentapositivefeed-back. From the aspect of evaluating the training demands in the social economy, it is reasonabletoassessthepilottraininginawidercontext,aswell.Isharetheopinionthat thesocialeconomyshouldbebuiltfromthebasesinHungary.Currently,Hungarianpro-
104
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
World viEW fessional literature and the training background are far from being complete, and the enterprisesareimmature.Thetrainingpresentedhere–eveniftheprofessionalleader’s prejudiceisconsidered–canbevaluedasaverycomprehensiveandinformativeeducation the continuation of which may largely contribute to the gradual improvement of social economy. It is primarily the integration of the European experiences into the training that the further steps could be directed to, as well as the implementation of evenmoreefficientforms. SincethenotionofsocialeconomyhasbeguntospreadinHungaryonlyduringthe previousyears,theeducationalsystemrelatedtothisnarrowfieldstillshowsthesigns ofimmaturity.Allinall,wecanstatethatourcurrenttrainingsystemcoversthegrowing demandsappearinginparallelwiththedevelopmentofthefieldneitherinthenonprofit sector,norinthecertainfieldsofsocialeconomy,anddoesnotcorrelatewiththeEuropeantendencies. Consequently,thetrainingelaboratedwithintheframeworksoftheARIADNEprogram by the Budapest Business School complements the educational system by an absolutely new element.9 The position of the ARIADNE training package can be describedintwointer-relations:itcanbeevaluatedaccordingtotheformsofeducation knowninhighereducationortotheformsofferedbytheNGOs.Inthehighereducation contextthisisatrainingbasedoneconomics(althoughcomprehendingawiderfield), andisimplementedduringaveryshorttime.Itisdefinitelytargetedat themanagersof thesocialeconomy whichmakesitunique. In relation to the trainings offered by NGOs, the ARIADNE training is an education whichistoalargeextentbuiltontheparticipants’demands,isbasedonauniformand stablecurriculum,andfitsintotheEuropeantrainingsystem.Besidesthematicunity,the modular structure offers the possibility of high flexibility and diversity. Another new approach represented by the training is that it does not only focus at examining a current problem but also strives to contribute to the competencies necessary for successfuloperationinthesocialeconomy.Thetrainingisbasicallyaimedtomakethe participants able to cope with the practical problems appearing at the organization managedbythemdaybyday.
the expected tendencies in the development of the training demands and the social economy The success of the pilot training and the European activity appearing in relation to social economy make it reasonable to raise the question whether this is only a fashionabletrendorwearewitnessingadeeplyrootedprocess.Accordingtomystrong belief,truthliesinthelatterstatement.AsaconclusionofthisarticleIwishtosharewith thereadersomeaspectsworthconsideringinthefuture. Amongstthenewchallengesbeingfacedbythewelfarestateandtheoperational errors having begun in the ‘70s, the role played by the third sector in certain fields of
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 105
World viEW public services began to grow. In a very strong simplification, the classical welfare operationthenembracedthequestionofthelabourdivisionbetweenthestateandthe business sector. The debates having evolved on the size of the state were the first manifestations to query the traditional paradigm.10 As a result of the budget pressure and the crisis symptoms appearing in the world economy, more and more public services, formerly provided within the governmental sector, were transferred into the business sector (privatization, outsourcing, etc.). It became clearer and clearer that the traditionalparadigmwouldnotbepossibletobesustainedforlongsincetheextending and diversifying needs cannot be satisfied on the market in case it includes only and primarily profit-interested participants.11 The well-known processes of globalization (liberalization, demographical trends, new forms of competition, etc.) strongly contributed tothedecayofthisclassicaltaskdivision. Figure2.Globalizationimpacts
GLOBALIZATION
? PUBLIC SECTOR
– shrinking public sector – new governmental tasks
BUSINESS SECTOR
– multinational companies
Figure2introducesthenewchallengesthatarefacedbythestateandthebusiness sector as a result of globalization. The public sector is under a great pressure in the questionofreducingthesizeofthestatebutanotherpressureisappearingatthesame time: a series of new tasks (aging population, environmental care, fight against world epidemics and terrorism, etc.). And in the operation of the market sector the main change is the extension and growing contribution of the strongly profit oriented multinationalcompanies.Asaresultofallthese,thesustainabilityofthetraditionaltask divisionbecomesqueried–thisiswhatthequestionmarkinthefigurerefersto. All these raise the question of what the answer to the above challenges could be? Figure3istointroducetheanswertothisquestion. Byastrongsimplificationwecansaythatthesolutiontothequestionmarkcanbe social economy and social innovation. At least, the experiences definitely turn our thinkingintothatdirection.Concerningthispoint,Iwishtorefertothreefacts. One of the experiences is that social economy may provide a new solution to a considerablepartoftheneedsthatarenotundertakeneitherbythestateorthemarket, or they are unable to provide efficient solutions to the problems. Generally, these fieldsareasfollows: •certainsocial,healthcareandwelfareservices; •carefortheelderlyandthedisabled;babysitting;
106
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
World viEW •supportofthehomelessandprofessionalintegrationofthedisadvantaged12; •supportingintegrationintothedigitalsociety; •localenvironmentalprotection; •revivingruralandurbanregions. Figure3.Possibleanswertotheglobalizationchallenges
? PUBLIC SECTOR
BUSINESS SECTOR
SOCIAL ECONOMY
Accordingtoastudy,57percentofthestart-upventuresbegananactivityinwhich theyhadnocompetitorsofferingsimilarservices. Theotherproblemfieldissocialinnovations.Herewerefertoaformerstudy13 again whichpresentedtheresultsofaresearchhavingsurveyed500socialenterprisesinfive EU member countries according to which the social enterprises introduced a lot more innovations in the market of products and services within one year’s time than the traditionalbusinessesdid.Thisstudyattributedcompetitivenesstothestrongpersonal ties,betterworkingconditionsanddemocraticdecisionmakingwithinthesefirms. Thethirdquestionistherealizationofpartnershipsinthesectorofsocialenterprises which contains plenty of elements of old and new organizational forms and their combinations.
instead of a summary Althoughthisarticlehasbeenaimedatpresentingknowledgetransfer,hereIdonot refertotheexperiencesbuttrytodrawtheattentiontothefutureofsocialeconomy. According to my strong belief, we are talking of a paradigm that may considerably contributetotheinvolvementofnewpowerresourcesintothetasksofsatisfyingpublic needs. The EU document14 referred to above mentions the insufficient utilization of the advantageshiddeninthisfieldseveraltimes.OftheseIwillhighlightthefollowing: •theacknowledgementofthesocialentrepreneurialformisataverylowlevel; •thenationalregulationdoesnotpaysufficientattentiontothespecialcharacteristics ofthesocialenterprises;
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 107
World viEW •theeducationalsystems,too,payverylittleattentiontothisfield,itisnotincludedin basicandadulteducation. By implementing the ARIADNE project we have perhaps made some steps on the wayofreducingthelatterdeficiency.
references Borzaga, C.–Bodini, R. (2011): What to make of social innovation? Towards a framework for policy development. Presented at the 2011 International Social Innovation Research Conference. London South Bank University, September12–13,2011. CIRIEC (2007): The Social Economy in the EU. Summary Report drawn for the European Economic and Social Committee.Brussels2007September. DefournyJ.–PestoffV.(2008):ImagesandConceptsoftheThirdSectorinEurope.EMESEuropeanResearchNetwork WP.No.08 /02. Defourny,J.–Nyssens,M.(2010):ConceptionsofSocialEnterpriseandSocialEnterpreneurshipinEuropeandtheUnitedStates:ConvergencesandDivergences.JournalofSocialEnterpreneurship, p.32–53. EMES European Research Network: Social enterprise: a new model for poverty reduction and employment generation.Bratislava,UNDPRegionalBureau. Kinyik,M.(2009):Anonprofitszervezetek,mintszolgáltatókjellemzőiMagyarországon.[ThecharacteristicsofnonprofitorganizationsasserviceprovidersinHungary.]CivilSzemle, 2009,1–2. Kuti,É.(2008):CivilEurópa,civilMagyarország.[CivicEurope,civicHngary.]EurópaHázBudapest. Nagy, Renáta –Sebestény, István (2012): Nonprofit szervezetek Magyarországon 2010. [Nonprofit organizations in Hungary2010.]Budapest:KözpontiStatisztikaiHivatal. Murray, R.–Caulier-Grice, J.–Mulgan, G. (2010): The Open Book of Social Innovation. The Young Foundation, NESTA InnovatingPublicServices. Osváth,L.–Sivák,J.–Zsúgyel,J.(2012):AszociálisgazdaságtémaköréhezkötődőképzésekMagyarországon.[Trainings connectedtothesocialeconomyinHngary.]BGF(manuscriptunderpublication). Sivák,József(2010):Szociálisgazdaság–egykialakulóújszektor?PénzésTársadalom.[Socialeconomy–anewly emerging sector? Money and Society] Budapesti Gazdasági Főiskola PSZK tudományos műhelyéből 2010. [The scientificworkshopoftheDepartmentofFinanceandAccontancyoftheBudapestBusinessSchool2010.] Sivák, J.–Vigvári, A. (2012): Rendhagyó bevezetés közpénzügyek tanulmányozásába. [An irregular introduction into thestudyofpublicfinances.]ComplexKiadó.
internet references http: //en.bgf.hu /projects /ariadne_bemutato http://en.bgf.hu /projects /ariadne-training www.selusi.eu
108
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
World viEW notes 1TheprojectdocumentsareavailableatLinkno.1. 2 Thisarticlewaswrittenwithintheframeworksofthenationalresearchprojecttitled“ARIADNE,aguidancefor social economy managers” participated by the Budapest Business School (Leonardo da Vinci Transfer of Innovation 2010-1-FR1-LEO05-14505). Members of the project consortium: EMES (France), Centre d’Economie Sociale,HECLiège(HEC)–Belgium,EuropeanResearchInstituteonCooperativeandSocialEnterprises(EURICSE) –Italy,TheOpenUniversity,UnitedKingdom,MAC-Teamaisbl– P�leeuropéendescoopérationsmulti-acteurs (MACTEAM)–BelgiumandBudapestBusinessSchool. 3 OfthenumerousliteratureonsocialeconomyhereIreferfirstofalltothecomprehensiveworkbyMurray– Caulier–Grice –Mulgan(2010)andtoCIRIEC(2007),Defourny–Pestoff(2008)andEMES(2008). 4 Communication from the European Commission to the European Parliament, the Council and the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions: Social Business Initiative. COM(2011)682 final.Brussels,Oct.25.2011. 5 TheNesTnetwork,forexample,usesmainlytheterm“socialentrepreneurship”. 6 IntheEuropeanterminologysocialenterprisemeansorganizationsthatwereestablishedbycitizeninitiation,are aimedatproducingproductsandservices,primarilyservecommunityobjectivesandtheirmainmotifisother thangainingprofit.(Defourny–Nyssens2010). 7 Thedocumentsofthepilottrainingareavailableatlinkno.2. 8 OnHungariannonprofitsectoranalysisseeKinyik(2009)andNagy–Sebestény(2012). 9 SeedetailsinOsváth –Sivák–Zsúgyel(2012)underpublication. 10SeeSivák–Vigvári(2012). 11 ThisthoughtappearsinBorzaga–Bodini(2011),aswell. 12 Oneofthecasestudiesofthepilottrainingpresentedthelabourmarketintegrationofthedisadvantaged(see: linkno.2). 13www.selusi.eu 14SocialBusinessInitiativeCOM(2011)682final.Brussels,Oct.25.2011.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 109
Fotó /GönczôViktor
KisEbbségEK és civil társadalom
hagyományoK felelevenítése solymáron – Közösségépítésnemzetiségihagyományokalapján
Hartmann Hilda
bevezetés Dolgozatom témájául a nemzetiségi hagyományok alapján történő közösségépítést választottam.Tapasztalatbóltudom,milyenerőforrásokrejlenekaközösségiösszefogásban, a közös cselekvésben. Az elemzés során izgalmas összefüggésekre bukkantam, ezekvéleményemszerintaközösségünkjavárafordíthatók. Aktívrészesevagyokasolymáriközéletnek,ebbenélek,eztaterületetjólismerem. Foglalkoztat a kérdés: milyen lehetőségek vannak a közösség aktivizálására korunkban? Vaneigényaközösségikapcsolatokraalokalitásban?Milyentípusúközösségekjönnek malétre?Milyenhatássalvannakazújraéledthagyományokaközösségekre? Asolymárisvábközösségetegyfelőlalokalitás–mintterületiközösség–,másfelőla közössvábnyelvésaközöskultúrajellemzik. Atémaelméletifeldolgozásasoránazvoltacélom,hogyföltárjamasolymárisváb közösségrégiésújszokásait.Azösszehasonlítóelemzésbenahagyományokalakulása jóltükröziaközösségszerkezetébenvégbementváltozásokat.Akutatássoránmegállapítottam, hogy a társadalmi hatások következtében változó közösségeknek új kezdeményezésekrevanszükségük,olyanokra,amierősítiőket.Anépművelőigyökérbőlkinövőközösségfejlesztéseszközeilehetnektöbbekközöttazamatőrszínjátszás,kiállítások,könyvbemutatókszervezése,együttestevékenység,mintpl.disznóvágásvagyfalutakarítás.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 111
KisEbbségEK és civil társadalom Mindenegészségestársadalomnakszükségevanarra,hogyközösségekszéleshálózatajöjjönlétre.Amagyarországinémetségmindigiséltezzelalehetőséggel.Régisváb szólásmondás szerint „ha három német összedugja a fejét, akkor egyesületet alapítanak”.ASolymáronműködőbejegyzettegyesületekmellékletbentalálhatólistájamutatja ennekaszemléletnekazeredményességét.
a magyarországi svábok betelepülésének történeti áttekintése az első betelepítések Az első tervezett, irányított kolonizáció a XII. században II. Géza király idejében történt.Őnémetkézművesek,bányászok,defőlegparasztokjövetelétszorgalmazta.Anémettemplomokbankihirdették,hogyadókedvezményekkel,ingyenfölddelvárjákatelepeseketMagyarországon.AzelsőcsaládokKözép-NémetországbólésaRajnavidékéről érkeztek,éselsősorbanamaiMagyarországonkívüliterületeken,aSzepességbenésErdélybentelepedtekle. AXIII.században,az1241–42-estatárjárástkövetőenamagyaruralkodókújraszorgalmaztáknémetkézművesekéskereskedőkbejövetelét.Ekkorjelentekmegazelsőnémet családok Székesfehérvárott (Stuhlweissenburg), Esztergomban (Gran), Pozsonyban (Pressburg)ésGyőrben(Raab). AnémetektömegesbevándorlásaMagyarországterületéreatörökökkiűzésétkövetőenkezdődött.A150évestörökuralomalattazországjelentősrészelakatlannávált. A betelepítésokaiközöttanépességnövelése,ahosszúidőnátparlagonfekvőtermőterületek újraművelése és a Habsburgok gyarmatosító politikája szerepelt. A Német-római Birodalom területéről a harmincéves háború pusztításait követően szívesen költöztekazemberekolyanvidékekre,aholjobbéletreményevártaőket.1686-ban,Budafelszabadulásaután,azÚjszerzeményiBizottság(NeoacquisticaCommissio)foglalkozottbetelepítéssel, de ekkor még nem beszélhetünk a németek nagy létszámú érkezéséről. A magyarnagybirtokosokképviseletébenügynökökjártákaBirodalomközépsőésdéli területeit, hogy embereket toborozzanak. A betelepülők hatévi adómentességgel és a földesúriszolgáltatásokegyideigvalóelengedésévelkezdhettékéletüket.
a három nagy betelepítési hullám KolonichLipótkalocsaiérsek1689-benegytervezetbenaztírta,azértkellnémeteket Magyarországratelepíteni,„hogyakirályságvagylegalábbisnagyrészegermanizáltassék,aforradalmakhoz,ésazavargásokhozszokottmagyarvéranémetáltalmérsékeltesséktermészetesuraésörököskirályahűségéreésszeretetére“. AXVIII.századbanháromhullámbanérkezteknagylétszámúnémettelepesekazországba.
112
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KisEbbségEK és civil társadalom 1686 –1740között,I. Lipót,I. JózsefésIII. Károlyuralkodásaalatttörténta„karolinbetelepítés“.Ezadunántúlimegyék,Dél-MagyarországésazÉszaki-középhegységkietlen vidékeitérintette. 1740 –1780között,MáriaTeréziauralkodásaidején,azún.„tereziánusbetelepítés“soránElzász-Lotharingiából,Badenből,LuxemburgbólésaPfalzbólérkeztektelepesek. 1780 –1790 között II. József a Pfalzból, a Saar-vidékről, a mai Hessen területéről és Württembergbőlcsalogattaazországbaahétévesháborúbanmeggyötörtlakosságot. Abetelepülőkföldrajzilageltérőterületekrőlérkeztek,különfélenyelvi,népviseletiés szokáskultúrát hozva magukkal. Magyarországon tömbökben telepítették le őket, így megmaradhatott saját kultúrájuk. Az 1947-es visszatelepítés megkezdéséig meg is maradtakzártközösségeik.Ezekközülajelentősebbek: •aMosoni-síkság,Mosonmagyaróvár(Ungarisch-Altenburg)központtal; •a Fertő-tó vidéke és ettől délre Sopron (Ödenburg), Kőszeg (Güns), Kőszegfalva (Schwabendorf); •aDunakanyaréskörnyéke,aPilisésaBudaihegyek.AzittletelepültlakosságBaden dimbes-domboshegyvidékitájárólérkezett,ígyerdőgazdálkodási,bányászatiésszőlészetiismeretekethoztakmagukkal; •TolnaésBaranya,ezenbelülkülönösenaBaranyai-dombságésaVillányi-hegység.Ezt atájegységet„SchwäbischeTürkei”-nekisnevezik. Érdekestény,hogyazAlföldönnemtalálunknémettelepüléseket,ittmindenbizonynyalmegmaradtalakosság(kunok,jászok),hiszatörökmegszállásellenéreszükségvolt amezőgazdaságra.
solymár benépesülése Az 1690-es dikális (adóügyi) összeírásban Solymár mint lakatlan puszta szerepel. A XVII. század végi–XVIII. század eleji telepítési hullámok során Budakeszi, Budajenő, Nagykovácsi,Torbágy,ÜrömésSolymárnémetekkelnépesülbe.AtelepesekaSchwarzwaldból,Badentartománybólérkeznek.Azelső8család1710-benkerülSolymárra.1716: 17család.1747:99ház.Azittletelepültcsaládokközelebbiszármazásihelyesajnosnem ismert. A betelepülések úgyszólván az egész XVIII. században folynak, és az újabb és újabbtelepesekérkezésénekidejeadikálisösszeírásokbóljólkiolvasható.AközségXIX. századi történetére vonatkozó ismereteink rendkívül hézagosak, az iratok az 1862-es tűzvészsoránmegsemmisültek.
hanyatlás és kitelepítés AzelsővilágháborúmérhetetlenszenvedéseiSolymártisérintették.3300lakosából 525férfiteljesítettkatonaiszolgálatot,közülüksokannemtértekvissza.Azelsővilágháborútkövetően–főkéntTrianonhatására–igennehézévekkövetkeztek,agazdasá-
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 113
Fotó /GönczôViktor
KisEbbségEK és civil társadalom gi problémák legnagyobb terhét a lakosság viselte. A parasztok terményeiket a Budapestkörnyékipiacokonpróbáltákértékesíteni,afővárosazonbankorlátoztaapiacokon az árusítást. A termelők korlátozása és a magas adóterhek kivetése fizetésképtelenné tetteacsaládokat.Ahelyzetcsakapengő1927-esbevezetéseutánstabilizálódottnémileg. 1941-bennépszámlálásttartottakMagyarországon,ekkorkülönrovatvoltanemzetiséghez tartozás, valamint az anyanyelv számára. Ha akkor előre lehett volna tudni, milyen következményei lesznek a sváb nemzetiség megjelölésének…! A világháború során ugyanis a Wehrmacht lehetőséget kapott a hazai svábok közti toborzásra. Ez egyrészt magyar állampolgárok idegen érdekek szolgálatába állítását jelentette, másrészt indokolatlan megkülönböztetést tett az egyébként teljesen egyenrangú állampolgárokközött.AgyőztesszövetségeshatalmakPotsdambanszervezettkonferenciáján az érintett államok mindenkori kormányainak hatáskörébe helyezték, hogy a kollektívbüntetést,vagyazegyénifelelősségrevonástválasztják.Magyarországakkorivezetéseisszabadondönthetettamagyarországinémeteksorsafölött.Őkakitelepítést választották.Solymáronakitelepítéskéthullámban,1946.április18-ánés23-ánzajlott le.Ezeksorána4096lakosból1960főtHeidenheimbe,SchwäbischHallbaésKarlsruhébavittek.
a svábság helyzete a kitelepítést követően A kitelepítés a falu lakosságának mintegy 50 százalékát érintette. A kiüresedett házakba1946tavaszán58családtelepültMezőkövesdről,azidetelepülőkzömmelföldnélküli,korábbansummásnapszámosokvoltak. MásodikcsoportbanCsehszlovákiából–szinténakollektívbűnösségelvealapjánkitelepített,illetveonnétidemenekült–magyarcsaládokérkeztek.Mindezennépmozgásokkövetkeztébenafalulakossága1980-ban5421fővolt,ebbőlbecslésalapjánmintegy 2000-en svábok. A sváb lakosság aránya 98 százalékról 50 százalékra csökkent. 2001ben12,9százalékvallottamagátnémetnekezakkoribankb.1130fő.Areálisadat15002000főlenne.
Közösségrombolás Amikoramásodikvilágháborúvégénagyőztesekmámorosdühükbenkimondtáka kollektívbűnösségelvét,alighasejtették,hogyennekévszázadospusztítóhatásalesz. Rombolni mindig is könnyebb volt, mint építeni. 150 év építő munkáját két hét alatt úgytönkrelehettenni,hogyhatása60évvel,tehátkétgenerációvalkésőbbiseleven. Azok a solymáriak, akik az 1941-es népszámláláskor vállalták svábságukat, öt évvel később–pusztánemiatt–mindföldönfutókkáváltak.EnnekkövetkeztébenazittmaradottakésleszármazottaikaXXI.században,egy–elvben–sokkalszabadabbvilág-
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 115
KisEbbségEK és civil társadalom ban sem merik hivatalosan vállalni hovatartozásukat. A 2011-es népszámlálás eredményeinemismertek,ezértittcsakazáltalambecsültszámadatszerepelhet.Azáltalam megkérdezett 50 sváb származású solymári lakosból egyharmada vállalta hovatartozását. Akitelepítéstkövetőenazittmaradtcsaládokegymásbakapaszkodtak.Báranyelv nyilvánoshasználatakényszerbőlmegkopott,acsaládokotthonmégissvábulbeszéltek, énekeltekésimádkoztak.Acsaládoktovábbraisegymásközöttházasodtak,együttünnepeltekésgyászoltak.Befeléfordulássalvédekeztekaszéthullásésaszörnyűélmények kihatásaiellen.
a solymári svábok mai helyzete 2010-ben8093főválasztókorúésválasztójoggalrendelkezőlakosvoltösszesen.Kisebbségi névjegyzékbe németként 514 fő vetette fel magát Azok száma, akiknek legalább egy felmenőjük a háború előtt is Solymáron élt, becslés alapján 2000-re tehető. Ezekszerintevalahateljesensvábfalubananemzetiségiarányma20százalék. Élénktevékenységfolyiktöbbirányban,hogyasvábhagyományokmegmaradjanak. Védettényilvánítottákamegmaradteredetisvábházakat.12kifejezettensvábkötődésű egyesületműködik.
öltözködés Solymáronahetvenesévekignépviseletbenjártakazemberek,amelyszámukraaközösséghezvalószociálisésetnikaihovatartozástisjelentette.Napjainkban8nénijármég mindennapnépviseletben.Azasszonyoktöbbokbólhagytákelanépviseletet: •amodernkoregyszerűbböltözködésmódot,divatotdiktál; •aháborúutánipolitikaihelyzetbennemszívesenkérkedettsenkinémetszármazásával.
nyelvhasználat Ahetvenesévekbenasolymáriáltalánosiskolábanhetikétórábanlehetettnémetül tanulni.Jómagamelőszörsvábulbeszéltem,óvodáskorombantanultammegmagyarul. Azok közé tartozom, akik 1972-ben heti két alkalommal a nulladik órában tanulhattak németül.Azéletkülönbözőszínterein:abuszon,avonaton,aközértbennemszívesen beszéltünk egymással svábul, mert megszégyenítettek, kicsúfoltak bennünket. Sokan a megaláztatástól való félelmükben még a nevüket is magyarosították, így lett a Hellebrandtból Horányi, a Schäfferből Sarlós, a Daunerből Dalos, a Ringlerből Reményi. Elkopottaközéletbőlanyelv,aszépöltözék,ésvégülacsaládnévis.
116
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KisEbbségEK és civil társadalom gazdasági fellendülés Az1980-asévekliberálisabbáválópolitikájaérezhetőváltozásthozottafaluéletében. Asvábokamagyarokhozképestkiemelthelyzetbekerültek,mertvoltakrokonaik,akik éventemeghívtákőketNyugatNémetországba,mígamagyaroktöbbségecsakháromévente utazhatott nyugatra. Németországba érkezésükkor a német állam 35 márka Begrüssungsgelddel(üdvözlőpénz)fogadtaőket.AnémetrokonságanyagitámogatásánakköszönhetőenmegjelentekSolymáronamodernmunkaeszközök:példáulagazdaságban traktorok, kapagépek, az építőiparban betonkeverő gépek, vakológépek. Sok családmaianyagijóléténekmegalapozásatehetőerreazidőszakra. Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltás során szép számmal voltak olyan sváb családok,akikmegfelelőhozzáértéssel,anyagiráfordítássalvirágzóvállalkozásbakezdtek. Ilyenekre példa a Hofstädter nyílászárógyártó üzem, a Dalos építőanyag kereskedés, a LudwigésMentesipékség,aHankerélelmiszerbolt.Agazdaságifelemelkedésésanemzetiségipolitikakedvezőváltozásaösztönzőenhatottasvábkultúra,anyelvésahagyományok újraéledésére. A lakóhelyükhöz ragaszkodó svábok mindig szorgalmas, kitartó, fegyelmezettmunkaárángyarapodtak.Aközösségrejellemzőapuritanizmus,amérsékletesség,azelőgondoskodás.
a közösség szervezettségi szintje a hagyományok tükrében Asvábokmélyenvallásosak,hagyományaikszorosankapcsolódnakazegyháziszertartásokhoz.Jelesnapoknaknevezikazemberiéletkiemelkedőeseményeit.Ilyenekakeresztelő, az elsőáldozás, a bérmálás, a házasságkötés és a temetés. A következőkben a jelesnapokháborúelőttihagyományátismertetem,mintaközösségfőösszetartóelemét.
Keresztelő Örömtelicsaládiünnepvolt,amelyetakeresztszülőrendezettmeg,akitmáragyermekszületéseelőttkiválasztottakaszülők.Akeresztszülőikiválasztáskölcsönösvolt,és valamennyi születendő gyermekre vonatkozott (két házaspár tehát kölcsönösen volt egymásgyerekeinekkeresztszülője).Akeresztelőtaszületéstőlszámítvatíznaponbelül kellettmegtartani.Agyermekekotthonszülettek.Aszülésutánazapaünneplőbeöltözvefelkeresteakeresztszülőket,hogyfelkérjeőketakeresztelésre.Akeresztanyaezután három napig komatálat, azaz ebédet vitt az édesanyának. A menü az első két napon tyúkhúsleves,králdiKropfe(csörögefánk)éscsászárkörtelikőr,aharmadiknaponborleves éskuglófvolt.Akeresztanyaünneplőbeöltözve,batyubakötvevitteazebédet.Szokás volt,hogyaharmadiknapikuglófbólegydarabkátbabonábóllevágott,hogyagyerekne legyenirigy.(Aháromnaposkomatálbólkövetkeztethetjük,hogyazasszonyokaszülést
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 117
KisEbbségEK és civil társadalom követő negyedik napon lábra álltak és dolgoztak). A keresztelőt a vasárnapi nagymise utántartották,amelyenabábaasszonyisrésztvett.Akeresztelendőgyermeketasaját szokásos pólyájában vitték, de a pólya erre az alkalomra ünnepélyes huzatot kapott. A keresztanyaakeresztelőrefehéringecskétajándékozottagyermeknek.Agalléralápiros keresztet hímzett. A keresztelői ajándékot a gyermek pólyájába dugták: lányoknak fülbevalót,fiúknakpénzt.Akeresztelőnapjánagyermekanyainagyszüleiünnepiebédet adtak, ezen a szülőkön, a keresztszülőkön és a bábaasszonyon kívül a közeli rokonok vettek részt. A papot csak a módosabb családok hívták. A menü szigorúan meg volt szabva:tyúkhúsleveszsemlegombóccal,tormafőtthússal,káposztábanfőttsertésdagadó,rántottéssülthúskrumplisalátával,rizsfelfújtborsodóval,házibor.Akeresztszülőkés aszülőkcsaládjaközöttéletreszólókötelékalakultki.Akeresztszülőkagyermekéleténekmindentovábbijelesnapjánrésztvettek.
elsőáldozás – bérmálás Áldozócsütörtökön,Krisztusmennybemenetelénekünnepénjárultakelsőáldozáshoz agyermekek.Alányokfehérnépviseletiruhábaöltöztek,fejükönmirtuszkoszorúval,kezükbenvirágcsokorraldíszítettgyertyával.Erreazalkalomraafiúkisfehérruhátkaptak. Azelsőáldozókaziskolábangyülekeztek,innétapapésatanítókkísértékőketatemplomba. Az oltár előtt állva vettek részt a szentmisén, és életükben először áldozhattak. Azelsőáldozásutánaplébánosfehérasztalnálvendégülláttaazelsőáldozókat:kakaótés kuglófotkaptak. Bérmálásranégyévenkéntkerültsor,amikorapüspökmeglátogattaafalut.Ezérthető módon különleges eseménynek számított. A püspököt a plébánián köszöntötték, majdabérmálóktársaságábanharangszóvalészenekarikísérettelvonultatemplomba. Apüspökútjátzöldnyírfaágakdíszítették.Bérmálásközben,amígabérmálkozóapüspökelőtttérdelt,abérmaszülőabérmálkozómögöttállvajobbkezétannakjobbvállára tette. A bérmaszülő csak a bérmálkozóval azonos nemű lehetett. Ha a keresztanyának voltilyenneműésmárbérmálkozottgyereke,akkoraz.Egyébkéntazismerősikörbőllehetettválasztani.Bérmálásiajándékkéntalányokimakönyvet,nyakláncotvagygyűrűt,a fiúkpedigzsebórátkaptakabérmaszülőktől.Abérmálásutánabérmaszülőcsaládjaünnepiebédrehívtaabérmagyermekétésannakszűkcsaládját.
házasságkötés Azemberekéletébenalegnevezetesebbnapazesküvővolt.Megrendezésébenrészt vettarokonságésaszomszédság.Alakodalmakatáltalábanszüretutánvagyafarsangi időszakban rendezték. A fiatalok az esküvő előtti három vasárnap személyesen járták körbearokonságotéshívtákmegavendégeket.Acsaládoksüteménnyel,borral,likőrrel
118
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KisEbbségEK és civil társadalom vártákajegyeseket.Alegfontosabbmeghívottakakeresztszülőkvoltak.Őkvettékalegértékesebbajándékot,eztöbbnyireegytizenkétszemélyesétkészletvolt. Jó idő esetén az udvaron sátrakat állítottak, ezeket ágakkal, virágokkal díszítették. Rosszidőeseténkipakoltákaszobákbólabútorokat,ésazegymásbanyílóhelyiségekbe asztalok,székekkerültek.Afőzéshez,sütéshezszükségesalapanyagokatarokonokadtákössze.Afalubanalegjobbansütőasszonyok,azún.„elősütők”irányításávalmáregykéthéttelazesküvőelőttmegkezdődöttasütés-főzés.Aprósüteményt,bejglit,kuglófot sütöttek.Aférfiakdisznótvágtak,azasszonyokcsirkét,kacsát,libátpucoltak.Azudvaronfelállítottüstökbenfőttahúsleves,asparhertekensültahús. Az esküvő napján a menyasszony is, a vőlegény is verssel búcsúzott el a szüleitől, megköszönvén a nevelést. A násznép a vőlegény házánál gyülekezett. Keresztanyjának vezetésévelelőszörimádkoztak,majdamenyasszonyértmentek.Amenyasszonyiháznál borraléssüteménnyelkínáltákanásznépet,majdelindultakatemplomba.Amenyaszszonyhagyományosesküvőiruhátviselt:világosselyemszoknyátésfelsőrészt,kétalsószoknyát,fehérkötényt,feketecipőtfehérharisnyával,fejdíszkéntpedigkézzelfontmirtuszkoszorút.Avőlegényruhájafeketenadrág,fehéring,feketekabátésfeketecipővolt. Anásznép200-300főbőlállt.Avendégeketszigorúszabályokszerintállítottáksorba. Legelölmentavőfély,őtkövettékagyerekek,afiatalokésafiatalházaspárok.Amenyasszonytakeresztapja,avőlegénytakeresztanyjakísérte,utánukjöttekatestvérek,az unokatestvérek,atávolabbirokonok,abarátok,ésvégülanagyszülőkésazörömszülők zártákasort.Aholcsakelhaladtak,azudvarokoncsörömpöltek:lapátokatütöttekössze, deszkátpuffogtattak,liszteszacskótpukkasztottak.Anásznépférfitagjaihálábólrozmaringgaldíszítettüvegekbenbortajándékoztakazajcsinálóknak. Azesketésutánatemplomelőttafaluaprajanagyjavártaakijövőket.Aférfiakaprópénztésselyemcukorkátszórtakagyerekseregközé.Ezutánanásznépelindultalakodalmas házhoz. Babonás hagyomány értelmében nem volt szabad ugyanazon az úton visszamenni,mintaholjöttek.Megkezdődöttazesküvőilakomaésmulatság.Azételeket aszomszédokszolgáltákfel.Azesküvőiebédiselőírásosvolt:húsleveszsemlegombóccal, leveshús tormával, rántott hús, sült hús burgonyasalátával, borsodó rizsfelfújttal és sokfajtaaprósütemény. Ebédközbenakisebbfiúkelloptákamenyasszonycipőjét,eztakeresztapánakpénzért kellett kiváltani. A vőfély megtáncoltatta a menyasszonyt. Ezután megkezdődött a tánc.Azelsőtáncakeresztapáévolt,őtkövettékatöbbiek.Kezdetétvetteamulatság. Estekilencórakörülafalulegényeiszerenádotadtakazifjúpárnak.Aszerenádotapár süteménnyelésborralköszöntemeg.Éjfélkorakeresztanyalevetteamenyasszonyróla mirtuszkoszorút, és ráadta az asszonyok viseletét, a fejkendőt (Schauopf): bekötötte a fejét.Elkezdődöttazasszonytánc.Csakasszonyoktáncolhattak,ésmindenjelenlévőaszszonynakmegkelletttáncoltatniamenyecskét.Atáncrendrögzítettvolt:ismerősök,távolabbiésközelebbirokonok,kislányok,végülaszülők.Ezutántáncolhatottazifjúférj,aki atáncvégénelisszököttasszonyával. Egy-kétóraelteltévelamenyecskeasszonyruhában,avőlegényférfiruhábanjöttviszsza.Ekkortálaltákazéjjelivacsorát:paprikáslevestéskuglófot.Majdfolytatódottamu-
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 119
KisEbbségEK és civil társadalom latság.Hajnalbananásznépzenekarikísérettelhazakísérteafiatalpárt.Azesküvőtkövető napon újra összejött a vendégsereg, hogy a megmaradt ételt, italt elfogyasszák. A maradékokatvégülhazavitték.
rózsaesküvő Solymáronrendkívülieseményvoltarózsaesküvő.Háromközség(Solymár,Pilisszentiván és Pilisvörösvár) földesura, gróf Karácsonyi Guidó, Rudolf trónörökösnek a belga Stephaniehercegnővelkötöttházasságaalkalmából1881-ben20ezeraranykoronásalapítványthozottlétre.Azalapítványértelmébenaközségielöljáróságanyilvánosságbevonásávalkiválaszthatottegymakulátlanéletű,rómaikatolikus,magyarulbeszélő,17-19 éves lányt, akinek megbecsült, minden gyanú felett álló vőlegénye kellett, hogy legyen. A kiválasztottleánytrózsamenyasszonynakhívták,mertmirtuszkoszorúhelyettrózsakoszorúkerültafejére.Az1200aranykoronáshozományfeltételeazvolt,hogymégabban azévbenkeljenekegybe. Az első solymári rózsamenyasszonyt Taller Borbálának hívták, és 1882. május 10-én mentférjhezMilbichMihályhoz.Azesküvőreazegészfalutfeldíszítették.Avendégekelé lovasbandériumvonult.Amenyasszonyfejétagrófnéáltalhozottrózsakoszorúdíszítette.Aföldesúrelmentamenyasszonyiházhoz,ésfeleségévelegyüttkísérteazifjúpártaz oltár elé. Az esketést Haynald Lajos kalocsai érsek végezte. A gróf nászajándékul 2000 aranykoronátadottazifjúpárnak.Azutolsósolymárirózsaesküvő1912.június2-ánvolt.
temetés Haegycsaládbanvalakiahalálánvolt,arokonokösszegyűltekabetegszobában,és imádkoztak,amígapapelnemjött,hogyfeladjaazutolsókenetet.Ahaldoklómellett mindigégettgyertya.Amikorahalálbekövetkezett,azegyikrokonelsietettaplébániára ésaközségházára,hogybejelentseahalálesetet.Ekkormeghúztákalélekharangot.Haa harangmegszakításnélkülszólt,gyermekhaltmeg,haharangozásközbenegyszünetet tartottak,akkornő,hakettőt,akkorférfi.Ahalottataháználazún.tisztaszobábanravataloztákfel,éskétnapigvirrasztottakmellette.Éjfélelőttasszonyokvirrasztottakimádkozássalésénekléssel,éjfélutánaférfiak,többnyirebeszélgetéssel.Agyászolókatemetés napján a halottas háznál gyülekeztek. A halottat mindenki meghintette szentelt vízzel, majdimádkoztak.Amikorapapmegérkezett,akoporsótahalottashintóratették,majd elindultamenetatemetőbe.Atemetésimenetelejénavirágkoszorúvaldíszítettfejfát vivőszomszédfiúment.Őtkövettékazászlók,majdakereszt,agyászolóférfiak,azenekar,apap,azénekkarésakoszorútvivőasszonyok.Ekkorjöttafeketehalottashintó, utána a hozzátartozók és a rokonok, végül a gyászoló asszonyok. A temetés után az asszonyokhazamentek,aférfiakafúvószenekarralazegyikhelyikocsmábavonultak,itt azenekarbúcsúdalokatjátszott,aférfiakcsendesenbeszélgettekésiddogáltak.
120
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KisEbbségEK és civil társadalom a hagyományok ma a jeles napok szerepe Akitelepítésutánazitthonmaradottaknaksemvoltkönnyűazéletük.Atéeszesítést, földjeikállamosítását,akuláklistárakerülést,azötvenesévekbenszokásospadlássöprést őksemkerültékel.Anyelvében,öltözékében,anyagierejébenmegnyomorítottkisebbségahagyományokbakapaszkodott.Ígymegállapíthatjuk,hogyahagyományokalapjaibanvévemegmaradtak.Ezekmegtartásáranagygondotfordítottak.Akiaközösségszabályait megszegte, azt kíméletlenül kibeszélték és kiközösítették: nem ültek mellé a templomban,nemfogadtákaköszönését,lányukatabálokonsenkinemvittetáncba. Ahetvenesévektőlkezdődőmoderntársadalmifolyamatoktermészetesenahagyományokra is hatással voltak. Érdekesnek tartottam ilyen szempontból, összehasonlító elemzésselvizsgálniajelesnapokat.
Keresztelő manapság Akeresztelőtmamáraszülőkrendezik.Afelkérésnemmindenesetbenkölcsönös, ésacsaládbanmindengyermeknekmásakeresztszülője.Atíznaponbelülikeresztelés okaannakidejénagyakorigyermekhalálvolt,mertavallásszerintamegkereszteletlen kisbabanemjutamennyekországába.Akeresztelőtmaháromhónaponbelültartják. A komatálatakismamákkórházimeglátogatásasoránazajándékbavittételvagyédességhelyettesíti.Akeresztelőkretovábbraisvasárnaponként,anagymiseutánkerülsor. A keresztelendőgyermeketdíszeshosszúruhábaöltöztetik.Akeresztszülőkpénztajándékoznak.Akeresztelőnapjánatehetősebbcsaládokétterembemennek,akevésbétehetősszülőkotthonukbahívjákmegaszűkcsaládot.Amenühagyományos:tyúkhúsleveszsemlegombóccal,tormafőtthússal,rántottéssülthúsok,díszestorta.Akeresztszülőkésaszülőkcsaládjaközöttmaiséletreszólókötelékalakulki.Akeresztszülőkagyermekéleténekmindenjelesnapjánrésztvesznek.Látható,hogyahagyományamodern életkövetelményeihezigazodott.Azasszonyokkórházbanszülnek,ottjóesetbenellátjákőket.Ígyakomatálfeleslegessévált,azajándékokgesztusértékűek.Agyermekhalandóságcsökkenésévelnincsszükségkoraikeresztelőre.Aszülőkszívesebbenünnepelnekkésőbb,amikoragyermeknagyobb,éstürelmesebbenviseliatemplomiszertartást. Akeresztelőreajándékozottékszereketfelváltottaapénzbeliajándék,sokhelyüttazelőtakarékosságibetétkönyv.Akeresztszülőketacsaládbólválasztják,ezzeliserősítveacsaládiösszetartozást,aközösséget.
elsőáldozás és bérmálás manapság Maisáldozócsütörtökön,Krisztusmennybemenetelénekünnepénjárulnakelsőáldozáshozagyermekek.Alányokmodernünnepiruhábaöltözve,akezükbendíszítettgyertyával.Afiúksötétnadrágbanésfehéringben.Azelsőáldozásutánközösebéddelünnepelaszűkcsalád.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 121
Fotó /GönczôViktor
KisEbbségEK és civil társadalom Mind a fiúknál, mind a lányoknál eltűnt az ártatlanságot jelképező fehér öltözet. A plébániánközösenelfogyasztottkalácséskakaóazünnepiételjelképeivoltak,mára ezismegszűnt.Atemplombólétterembevonulnak,vagyhazamennekacsaládok.Ajólétitársadalombanadíszesruha,akülönös,drágaételek,aFekete-erdôparfétortaésa tűzijátékváltazünnepkellékévé.Belsőtartalomnélküli,külsőségekbenbővelkedőújszokásokalakultakkiSolymáronis. Abérmálásraváltozatlanulnégyévenkéntkerülsor.Ezenanaponapüspökmeglátogatjaafalut.Apüspökötaplébániánköszöntik,ezutánabérmálókkalegyüttharangszó kíséretében vonul a templomhoz. Bérmáláskor a bérmaszülő a bérmálkozó mögött áll, amíg a püspök kiszolgáltatja a szentséget. A bérmaszülőt a sváb családok ma is a keresztszülők gyerekei közül választják. Bérmálási ajándékként a gyerekek pénzt kapnak. A bérmálás után a szülők ünnepi ebédre hívják a bérmaszülőt. Látható, hogy a felelősségvállalásszépgesztusa,avállratettkézeltűnt.Apénz,mintajándékelőtérbekerült. A bérmaszülőnek már nem megtiszteltetés, hanem kötelezettség a feladat. Ezért már nemőkszervezikazebédet,hanemabérmálkozógyerekcsaládja.
esküvő manapság A régi és a mai esküvők között kevés az eltérés. Az emberek ezen az ünnepen ragaszkodnakleginkábbahagyományokhoz.Aszülőiháztólugyanúgybúcsúznak,azesküvőimenetfelállítása,alakodalmiételeksora,atáncrendváltozatlan.Asvábcsaládokma ismét 200-300 fős esküvőket rendeznek, többnyire étteremben. Egyre többen vannak azok,akikaházakudvaránfelállítottsátorban–mintrégen–tartjákalakodalmat.Afiatalokdíszesesküvőimeghívókatkészíttetnek,eztaközelirokonoknakszemélyesenadjákát,atöbbieketpostaiútonértesítik.Akeresztszülőkmégmindigalegfontosabbvendégek,akeresztapaanásznagy,őajándékozzaalegtöbbpénzt.Azajándékozásnakegyrejobbanelterjedőformájaaz,hogyazifjúpármegjelölnéhányüzletet,ottazáltalukkiválasztotttárgyakatki-kipénztárcájaszerintmegvásárolhatja.Ezmegkönnyítiazajándékozást.Sokanazegyszerűségkedvéért,mégispénztajándékoznak.Azételeketmárnem magukkészítik,hanemcateringgeloldjákmeg.Azaprósüteményeket,abejglit,akuglófot viszont továbbra is a faluban legjobban sütő asszonyok, az „elősütők” vezetésével, egy-kéthéttelazesküvőelőttsütikmeg.
temetés manapság A hagyományok közül a legtöbbet a temetkezési szokások változtak. Az emberek többnyirekórházbanhalnakmeg.Atemetéstsokszortemetkezésivállalkozókszervezik. Azötvenesévekigmégahozzátartozókravataloztákfelahalottatasolymárihalottasházban, és az asszonyok két napig esténként a koporsó mellett virrasztottak. Ezt a Köjálmegtiltotta.Anyolcvanasévekbenakatolikusegyházfölöslegesneknyilvánítottaa kétnaposimádkozástis.Atemetésnapjánanyitottkoporsóbanfekvőhalottatagyászolókszenteltvízzelhintettékmeg.Ezutánlezártákakoporsót,ésahalottasházelőttfelra-
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 123
KisEbbségEK és civil társadalom vatalozták,majdasírhozkísérték,ottzajlottatemetésiszertartás.Amenetakkorméga hagyománynakmegfelelőenálltfel,előszörazászlók,majdakereszt,agyászolóférfiak ésazenekar.Akoporsótaközelirokonokvittékavállukon.Őketkövetteapap,azénekkar, és legvégül a koszorút vivő asszonyok. Régebben minden temetésen játszott a fúvószenekar és énekeltek a siratóasszonyok. 2010 óta a katolikus plébános nem enged zenekarikíséretetatemetésiszertartáson. Azötvenesévekbennemvoltszabadgyülekezni,ígyatemetésutánazenekarésaz emberekcsendesenhazaballagtak,otthongyertyátgyújtottakésbeszélgettek.Nagyfájdalom volt, amikor valakinek a közeli hozzátartozóit kitelepítették, és nem kísérhette családtagakoporsót.Személyesélményem,hogyanagyszüleimtemetéseakitelepített nagybátyámésunokatestvéreimnélkülzajlott. Régebbenahalottasháználtiszteletükettevőlátogatókszenteltvízzelhintettékmega halottat.Mamárzártkoporsóbanvanahalott,deígyismeghintimindenki.Akoporsót autóvisziasírhoz.Agyászmenetneknincsmeghatározottrendje.Azénekkarésazenekarnélkülitemetéseketgyászmiseköveti,ahonnanmindenkicsendbenhazamegy.Amai temetésekagyászmisévelegyüttmásfélóraalattlezajlanak.ArégiSolymáritemetések délutánkezdődtek,ésbelenyúltakazestébe,különösenakkor,haközkedveltembertbúcsúztattak.Ilyenkorazenekarakocsmábaneljátszottaazelhunytösszeskedvencnótáját, ezbizonyhajnaligiseltarthatott.Megadtákamódját!
hogyan áll lábra egy megnyomorított közösség? Ahagyományokbavalókapaszkodássegítettamegalázott,megcsonkítottközösség talpraállásához.Azenének,atáncnakmindignagyszerepevoltafaluéletében.AzévkörhözkapcsolódóünnepeketaNémetNemzetiségiÖnkormányzatésaHeimatverein– FalukörEgyesületszervezi.Ilyenekafarsangésafarsangtemetés,ahúsvétilocsolóbál,a májusfaállítás,amajális,aHősöknapimegemlékezés,asvábnyelvűkomédiajáték(Lustspiel),anyárivasárnapisramlizeneéssördélutánok,aszüretifelvonulásésbál,aKatalinbál,aMárton-napilampionoskörmenet,azadventikoncertésasvábnyelvűkarácsonyi pásztorjáték (Kristkindlspiel). Solymáron nincs ünnep, megemlékezés a nemzetiségi kultúrcsoportoknélkül.
Kórus A Hagyományőrző Asszonykórus régi sváb dalokat énekel, ezzel ápolja a solymári dialektust. A Solymári Férfikórus repertoárjában a sváb énekek mellett magyar dalok is szerepelnek.Asvábénekeketmindkétkóruselsőkarnagya,KelemenIstvánnéénektanár és kórusvezető gyűjtötte össze. A gyűjtemény könyv alakban is megjelent, Margarethe Kelemen: Liedergut des ungarndeutschen Dorfes Schaumar (Stiftung Ortsgeschichte, 1995).Akarnagynélkül,csupánkedvtelésbőléneklőférfiakaDalárdábajárnak.
124
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KisEbbségEK és civil társadalom tánc A hagyományok ápolásában nagy előrelépést jelentett, hogy 2004-ben a Hunyadi MátyásNémetNemzetiségiÁltalánosésMűvészetiAlapiskolatantervébebeépülhetetta nemzetiségitáncoktatás.Atánccsoportokszervezésekormindenkorosztályragondoltak: •a2–6évesekaBunteBändecsoportban; •a6–14évesekazEdelsteinTánccsoportban; •a14 –35évesekazIfjúságiTánccsoportban; •a35évnélidősebbekaHerbstrosenTánccsoportbantáncolnak.
zenekar ASchaumarerMusikantenfúvószenekartagjaiasolymárizeneiskolatanulóibólállnak.
mise Asolymárikatolikustemplombanmindenvasárnap10órakornémetmisevan.
Könyvkiadás Asolymárilakosoksokatáldoznakhagyományaikápolására.AmagánszemélyekadományaimellettaNemzetiségiÖnkormányzat,aHeimatverein,aHelytörténetiAlapítvány ésaRingler–DaunerAlapítványsegítségévelkiadásrakerülhettekazokakönyvek,amik Solymártörténetét,néprajzát,dalkincsét,ételeitdolgoztákfel: •1993.SeresIstván:Solymártörténeteésnéprajza.HelytörténetiAlapítvány; •1995.KelemenIstvánné:Egymagyarországinémetfalu,Solymárdalkincsei.HelytörténetiAlapítvány; •2000.FöldesiJános:Németnyelvűimakönyv.Magánkiadás; •2010.ZwicklGyörgyné:Midinénireceptkönyve.HelytörténetiAlapítvány; •2011.ElischJánosné:Hazáratalálva.HelytörténetiAlapítvány; •2012.MilbichTamás–HegedűsAndrás:SolymáriArcképcsarnok.Heimatverein.
Kapcsolat a kitelepítettekkel SolymárésWüstenroth,ezakitelepítettjeinkegyrészétbefogadónémetfalu,1990 ótatestvérvárosikapcsolatbanvan.Mindenévbenpolgármesteriszintűlátogatástörténiklegalábbazegyikirányban. Akitelepítettekadományaikkalmindamainapigtámogatjákafalut: •2004-benelkészültekaSzél-hegyigolgotastációi; •2005-benfelújításrakerültasolymárikatolikuskegytemplom,aplébániaépülete,és felújítottákatemplomharangját;
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 125
KisEbbségEK és civil társadalom •2006-banelkészültasvábházaspárteljesalakosbronzszobraakegytemplombejáratánál; •2007-benakitelepítés50.évfordulójánakalkalmábólaTemplomnyugatioldalánkitelepítésiemlékműkészült; •2010-benabetelepülés300.évfordulójaalkalmábólemlékkövetállítottak.
esélyek, lehetőségek, új formák keresése A Heimatverein – Falukör Egyesület – tagjai között felmérést készítettünk, hogy a svábnyelvmintközösségmegtartóés-formálóerő,milyenszerepetjátszikazéletükben. A felmérésnek az volt a célja, hogy felszínre hozza a problémákat. Bízva a közösség mozgósító erejében, társadalmi felelősségvállalásában, biztosak voltunk abban, hogy gondjainkramegtaláljukamegoldást. Afelméréssoránakövetkezőkérdésekettettükfel: 1.Szükségedvan-eahétköznapibeszédbenasvábnyelvre? 2. Holéskivelbeszélszsvábul? 3. Van-eolyankulturálisterület,amitnemhasználunkanyelvmegtartásaérdekében? 4.Akultúramelyterületeittudtukeddigecélszolgálatábaállítani,ésaztmilyensikerrel? 5. Melyekazokahagyományok,amelyeketújtartalommalkellmegtöltenünk? 6. Melyekazokazújformák,amelyeketcéljainkszolgálatábatudnánkállítani? 7.Személyszerintmittudnáltennianyelvmegőrzéséért? Asvábsághelyzeténekmeghatározásakorfontostényezőanyelvésazoktatás.
a sváb nyelv a családban Azelsőésmásodikkérdésreadottválaszokbólkiderült,hogyanyanyelvkéntmárcsak azidősemberekhasználjákasvábot.Amostötveneséveikettaposókjólértik,deritkán beszélik.Afiatalokközülcsakazokértik,aholtöbbgenerációélegyházban,ésanagyszülőkazunokákkalezenanyelvenbeszélnek.
a sváb nyelv az óvodában és az iskolában ALustigeZwergeNemzetiségiÓvodánakcéljaapasszívszókincskialakítása,ésolyan nyelvialapelőkészítése,amireakéttannyelvűosztályokmunkájaépülhet.Agyermekek 3-4évigjárnakóvodába,vegyescsoportokba,anemzetiségiszármazásúóvónőktőlnémetéssvábmondókákat,verseket,kiolvasókat,meséketéstáncokattanulnak. A Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskolában ez a munka folytatódik. Mivel a lakosság 20 százaléka német nemzetiségű, így kiemelt feladatkéntjelentkezikanémetnemzetiséginyelv,ahagyományok,akultúraápolása.
126
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KisEbbségEK és civil társadalom AfenntartóönkormányzataNémetKisebbségiÖnkormányzattalegyüttműködveaz alapellátás mellett biztosítja a német nemzetiségi kisebbséghez tartozó tanulók kéttannyelvű speciális oktatási-nevelési igényeinek kielégítését. A továbbtanuló diákok kitűnő németnyelvialapokkalkezdhetikaközépiskolaitanulmányaikat.Aközépiskolábansokan megszerzikanémetnyelvvizsgafokozatait.Azoktatásbanláthatónyelvinevelésellenére nem mondható, hogy akár a svábot, akár a németet Solymáron hétköznapi nyelvként használnák.“Nyelvébenélanemzet“ 1,ezszűkebbközösségünkreisvonatkozik.Látható, hogyhaanyelvelhalásánakfolyamatátnemsikerüllassítanivagyakárvisszafordítani,akkoranyelv,mintaközösségegyiktartópillére,lassankéntelkopik,éseztkövetnifogjaa többi tartóoszlop is, és az asszimiláció végérvényessé válik. Ezért elhatároztuk, hogy a nemzetiségikötődésűegyesületekbenújrasvábulvagynémetülfogunkbeszélni.
cselekvési terv AfeltárulófeladatokalapjánEgyesületünkbenelkészítettünkegycselekvésitervet.
együttműködés a többi egyesülettel Solymáron 1908 óta aktív egyesületi és alapítványi élet folyik, ezt az 1. és 2. számú melléklettáblázataijólmutatják.A2.táblázatbanszereplő104bejegyzettegyesületből12 szervezetcéljaközöttszerepelanemzetiséginyelvéshagyományokápolása.Ajövőben azonkellmunkálkodni,hogyazegyesületek:aDauner–RinglerAlapítvány,ahagyományápolássalfoglalkozóHelytörténetiAlapítvány,aProSolymárHagyományőrzőésKulturális EgyesületvalamintaGolgotaAlapítványszorosabbanegyüttműködjenek.
új projektek szervezése Akérdőívena4.5.és6.kérdésreérkezőválaszokalapjánújprojektekszervezésébe kezdtünk. Elhatároztuk, hogy előadásokat szervezünk, kiállításokat rendezünk, disznót vágunksvábmódra,németnyelvűkönyvtárathozunklétre,színjátszókörtszervezünkés svábdarabokatadunkelő,weboldaltkészítünk,ésbemutatjuk3Dváltozatbanasolymári várat.
előadások Havonta egy alkalommal összejövetelt szervezünk a Heimatverein épületében, a Templom tér 8/B alatt. Minden alkalommal meghívunk egy előadót. Az eltelt időszakban Dr. Szabó Dezső történész, a Balassi Intézet vezetője a kitelepítésről beszélt, egy
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 127
KisEbbségEK és civil társadalom ásik előadó a betelepítésről írt szakdolgozatát ismertette. A hagyományőrzésről bem szélt a Nemzetiségi Önkormányzat vezetője. „Hagyományőrzés modern eszközökkel“ címmel egy fiatal grafikus tartott előadást. A sváb nyelv szerkezetéről, a nemzetiségi politikáról, az új nemzetiségi törvényről, a német nyelv oktatásáról hallhattunk további előadásokat. Elmondhatjuk,hogyazelőadásokszínvonalaanyilvánosságérdeklődésétisfelkeltette, egyre több ún. „betelepülő“, azaz Solymárra költözött, nem sváb származású lakos jönazelőadásokra,érdeklődikakultúránkiránt.Nagyelőrelépésnektartjuk,hogyegyre többfiataltagjavanazegyesületnek.Izgalmasakazelőadásokutánikötetlenbeszélgetésekis.
Kiállítások Évente két alkalommal kiállítást szervezünk a Helytörténeti Gyűjteményben. Az első kiállításasvábkonyhabemutatásavolt.Akonyhaiberendezés(tálalószekrény,vizespad, sparhert, sámli) és a különféle tárgyak a padlásokról és a pincékből kerültek elő. Olyan kincsekre bukkantunk, mint az 1910-ből származó sparhert, korabeli lábosok, fazekak, régeltűntkonyhaieszközök,mintanudliroló,tálak,csészék.Akiállításonafalakatsváb feliratosfalvédőkdíszítették.Ahímzettintelmekaközösségvallásosságát,erkölcsifelfogásáttükrözték,ígypl.azédesanyámfalvédőjénekszövege “InjederNot,traueGott!“ „MindenbajbanbízzIstenben!“ Akiállításmegnyitójánasvábkonyhaspecialitásaitkóstolhattákmegazérdeklődők. ZwicklMidinéni(elősütőasszony)svábsüteményeskönyvétisekkormutattákbe. Akövetkezőkiállításabérmálásiszobrokgyűjteményevolt.Tablókonmutattukbea bérmálási szokásokat, összegyűjtöttük a régi bérmálási ruhákat és az ajándékba kapott szobrokat. Ezt követte a régi hangszerek kiállítása. Solymáron az 1870-es években Hellebrandt Mihályalapítottaazelsőfúvószenekart.Abékeidőkbenafalunakötfúvószenekaravolt, ésmindazötnekegy-egykocsmaitörzshelye.Gyakoriakvoltakabálokésazenésrendezvények.Sokcsaládőrziadédapák,nagyapákhangszereit,kottáit,amulatságokrólkészültfotókat.Ezekbőlrendeztükakiállítást.
disznóvágás Ahatvanasévekbenmégmindenházbantartottakdisznót,tyúkot,kacsát,libát.Tehéncsakelvétvevoltmár.Ahidegtélihajnalokhangulatáhoznemcsakarorátéraigyekvő,nagykendőkbeburkolódzóasszonyoklátványa,hanemadisznókvonyításaishozzátartozott.Amalacotkésselszúrtákle,ésteknőbenkopasztottákmeg(szembenmagyar szomszédaikkal,akikperzseltékazállatot).Azudvaronfelállítottüstökbenfőttahurkának,kolbásznakvalóhús.Adisznóvágástkövetőentortültek.Szokásvoltadisznóvágás
128
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KisEbbségEK és civil társadalom napján a rokonoknak kóstolót küldeni. Ezt a gyerekek vitték házhoz: tejeskannában az üstbenfőtthurkamégmeleglevétésegy-kétbecsomagolthurkakarikát. 2012februárjábanújraszerveztünkdisznóvágástsvábmódra.AHeimatvereinben„látványkonyhát“rendeztünkbe,ahovabárkibeléphetett,ésfigyelhetteabölléréssegédei munkáját.Adisznótorosrameghívtukafalut.Kóstolójegyekkelmindenkimegízlelhettea zsemléveltöltöttsvábhurkát,acsípőskolbásztésahajtogatotthájassüteményeket.
német könyvtár létrehozása Ehhez a projekthez szükségünk volt külső partnerek felkutatására és aktivizálására. aráti,munkatársikapcsolatokrévénsikerültegyfrankfurtiiskolaszülőiésdiákközösségét B mozgósítani.Afrankfurtiiskolaújságbanmegjelentettünkegycikket.Megírtuk,hogyegy svábfalunakgyűjtünkgyermek,ifjúságiésfelnőttirodalmat.Mivelazvoltagyűjtéscélja, hogyegyretöbbenolvassanaknémetül,arrakértükazadakozókat,hogyminőségiirodalmatésjóállapotbanlevőkönyveketadományozzanak.Afelhívásra800kötetgyűltössze, eztegyFrankfurtbandolgozóbarátunktöbbrészletbenszállítottahaza.Akönyveketkatalogizáltuk,többalapítvánnyalösszefogvakönyvespolcokatvettünk.Akönyvtárnyitvatartási ideje alatt, hétfőnként 17-19 óráig pedagógusok várják az olvasókat. A Heimatverein összejöveteleinismertetünkegy-egykönyvet,ezzelisigyekszünkazolvasásirántiérdeklődéstfelkelteni.Egyévelteltévelegyretöbbolvasójavananémetkönyvtárnak.
színjátszókör-szervezés Akérdőívenszerepelő3.kérdésre(„Van-eolyankulturálisterület,amitnemhasználunkanyelvmegtartásaérdekében?“)aválaszolóktöbbségemegemlítetteaszínjátszókört.Az1930-asévekbenműködöttszínjátszókörafaluban.Rendszeresentartottakműkedvelő előadásokat. A színdarabok betanítását a tanítók, vagy néha a pap végezték. A legjelentősebbszínielőadásaz1932-benmegrendezettpassiójátékvolt,ezttizenegyszeradtákelő,ésakörnyezőfalvakbólisérkezettközönség.Azelőadásokjelmezeinek elkészítésébenazegészfalusegített.Sokszorfüggönyöket,asztalterítőket,ágytakarókat isfelhasználtak.Azelőadásokatáltalábankarácsonykoréshúsvétkorszervezték. Elhatároztuk,hogy2011karácsonyán,60évelteltével,újraeljátsszukabetlehemitörténetet.Sajnosakorabeliszövegkönyvésdaloskönyvelveszett,deráakadtunkKarlJulius Schröer,bécsinyelvészprofesszor1862-benOberuferben(Szigetköz),ebbenasvábfaluban gyűjtött zenés-szöveges anyagára. Az oberuferi tájszólás hasonló a solymári svábhoz. December 23-án a solymári templom aranybarokk kulisszája között eljátszottuk a karácsonyitörténetet.Nagyörömvoltezelőadókésnézőkszámáraegyaránt. Ezenasikerenfelbuzdulvaeldöntöttük,hogynyáronviccesdarabot,komédiátadunk elő.Nézegettükabajorésbécsinépiírókdarabjait,deegyiksemillettasolymáriemberekhez.Afalubanmégszájrólszájrajárnakrégiadomák,amikbőlkiválasztottunkegyet,
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 129
KisEbbségEK és civil társadalom ésabbólötképbőlállószíndarabkerekedettki.Szeretnivaló,vicceskarakterekkel,aHeimatvereinKompaneicsapatával,asolymáriHagyományőrzőAsszonykórussal,aFérfiDalárdával,aZwicklSramlizenekarralésazEdelsteinTánccsoporttaljúnius24-énszabadtérenelőadtuka“DerKukuunddieKaas”(Kukuéskecskéje )címűdarabot.
honlap és a munka további összefogása A www.szepsolymar.hu honlapra Milbich Tamás grafikus irányításával gazdag képanyagéssokértékesíráskerültfel.Azoldallátogatottságamutatjanépszerűségét. Azegyesületimunkátöttagúkoordinálóbizottságvezeti,akikhetigyakorisággalbeszélikmegafeladatokat.Munkájuknagyonfontos,nemcsakszervezikazegyesületmunkáját,hanemmintmediátoroksikeresekafel-felbukkanóemberikonfliktusokkezelésébenis.
irodalom AsolymáriHunyadiMátyásNémetNemzetiségiÁltalánosésMűvészetiAlapiskolaEgységesPedagógiaiSzakszolgálat Pedagógiaiprogramja. HarkaiNóra:Közösségésközösségimunka.Budapest:KözösségfejlesztőkEgyesülete,2006. Közösségfejlesztőleckékkezdőknekéshaladóknak.Budapest:KözösségfejlesztőkEgyesülete,2004.15.,19.,25.old. MilbichTamás–HegedűsAndrás:SolymáriArcképcsarnok1266–2000.Magánkiadás. Rothman,Jack:Aközösségiintervenciómegközelítései. Budapest:KözösségfejlesztőkEgyesülete,2002. SeresIstván:Solymártörténeteésnéprajza.Solymár:Helytörténetialapítvány,1993.87.old.
mellékletek Az 1908 és 1970 között Solymáron működött egyesületek listája Egyesületneve 1. SolymáriKeresztényTemetkezésiBiztosítóEgyesület 2. SolymáriIfjúságiésÖnművelődésiEgyesület 3.PolgáriKaszinó 4. SolymáriKatholikusPolgáriKör 5.ElsőSolymárMagyarTársaskör 6. OltárEgylet(Ojtoa’ferájn) 7. MáriaLányok 8. „Krédóferájn”– Credo(Hitvallás)Egyesület 9. MagyarországiNémetNépművelődésiEgyesületSolymár 10. SolymáriIfjúságiésLeventeEgyesület 11. SolymáriKatolikusLegényegylet 12. SolymáriPolgáriLövészEgyesület 13. AgglegényekClubja
130
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KisEbbségEK és civil társadalom Egyesületneve 14. ASolymáriIparosokésKereskedőkOlvasóésDalköre 15. OrszágosFrontharcosSzövetségSolymáriSzervezete 16.LégoltalmiLigaSolymáriSzervezete 17.MagyarországiNémetekSzövetségeSolymáriVolksbund 18. SolymáriKatolikusNapsugárKalászLeánykör 19.OrszágosMéhészEgyesületSolymáriCsoportja 20.FaluMagyarGazdaFöldművesSzövetségSolymáriCsoportja
1970–2010 között Solymáron bejegyzett egyesületek és alapítványok listája Egyesületneve
1. AkiMagyarVelünkTartAlapítvány
2.AlapítványaTudományNépszerűsítéséért
3.AlapítványPesthidegkút–Máriaremete–Budaliget–AdyligetKözbiztonságáért
4. AngyalmancsEgyesület
5.ARTITURAKulturálisAlapítvány
6. BartókVonósnégyesAlapítvány
7. BiodinamikusMezőgazdálkodásértAlapítvány
8. CédrusAlapítvány
9. ConsensusHumanusMediációsKözpontKözhasznúEgyesület
10. CORVINUSAlapítvány 11.CsáthGézaMűvelődésiTársaság 12. CSIPASportésSzabadidőEgyesület 13. CsodatücsökAlapítvány 14.DanceWorldSzabadidősportKulturálisésSzolgáltatóSportegyesület 15. DAUNER–RINGLERAlapítvány 16. DEPOSportEgyesület 17DEPOSportEgyesület 18. EbreményKutyavédőEgyesület 19. EgyenlőEsélyaMunkáhozAlapítvány 20.ÉlettérAlapítvány 21. EltűnőfélbenLévőKultúrákértEgyesület 22.FlamenCorazónArteTáncszínháziKözhasznúEgyesület 23. FlyAwaySportEgyesület 24. FőnixKárpát-medenceAlapítvány 25. GyermekláncAlapítvány 26.HEIMATVEREIN-SolymárEgyesület 27. HelytörténetiAlapítvány 28.HiperaktívAlapítvány 29.HÓRUSZÓkoriCsillagászattörténetiAlapítvány 30.HungaroMotorSportegyesület 31. JakobBleyerAlapítványaMagyarországiNémetségért 32.KÁNÓTermészetgyógyászatiAlapítvány 33. Kárpát-PannonAlapítvány
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 131
KisEbbségEK és civil társadalom Egyesületneve 34. KerekhegyiTermészetvédelmiEgyesület 35. KitartásAlapítvány 36.KoboldÚszóésSzabadidőSportegyesület 37. KözbenjáróésSzószólóEgyesület 38.Közép-EurópaiIdegsebészetiAlapítvány 39.KUD-A.R.C.KözhasznúIfjúságiEgyesület 40. LegszentebbÜdvözítőNővérei 41. LinumTermészetbarátEgyesület 42. MagyarDonBoscoIskolaEgyesület 43.MagyarKutyafajtákértAlapítványKözhasznúSzervezet 44. MagyarWaldorf-ÓvodákKözösségénekEgyesülete 45.MagyarWaldorf-ÓvodapedagógiaiEgyesület 46. MagyarországiAngolNyelvűDiákDrámafesztiválértAlapítvány 47. MO.ST...értMozgássérültekSportjáértAlapítvány 48. MőbiuszHumánDemokratikusSzakszervezet 49. MozgásEgészségSportEgyüttAlapítvány 50.MozgásgátoltakDelfinSportegyesülete 51. NemzetiKamaraSzínházértAlapítvány 52.OlajfaAlapítvány 53.ÓV-LAKAlapítvány 54. PannonMentőkutyásAlapítványPestMegyeiKutató-MentőSzolgálat 55. PannonvadBérkilövőVadásztársaság 56. Para-FitnessAlapítványaMozgáskorlátozottakésFogyatékosokTestedzéséért 57. ParizánÉsPolgárMűvészetiAlapítvány 58.PatronaSolymarisEgyesület 59. PAX2000Alapítvány 60.PemüHorgászEgyesület 61. PEMÜMűanyagipariZrt.MRPSzervezete 62. PestMegyeiMűanyagipariVállalatSportegyesületénekBarátiKöre 63.PilisiMedenceÖnkormányzatainakTerületfejlesztésiTársulása 64. PilisiSólymokMotorosKlub 65.PilisiTájJövőjéértAlapítvány 66. PitypangAlapítvány 67. ProPatriaÖsszefogásaKereszténydemokráciáértEgyesület 68. ProSolymárHagyományőrzőésKulturálisEgyesület 69. ProathlonSportegyesület 70. ProsperitasSebészetiAlapítvány 71. RallySport2000Sportegyesület 72.RegulyTársaság 73. SanitasSportClub 74.SolymárAlkotóművészetéértKözalapítvány 75. SolymárEgészségügyéértAlapítvány 76.SolymárGyörgy-ligetEgyesület 77. SolymárKözbiztonságáértAlapítvány 78.SolymárértKözalapítvány
132
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KisEbbségEK és civil társadalom Egyesületneve 79.SolymáriCORVINUSVegyesKarAlapítvány 80.SolymáriEgyetértésSportegyesület 81. SolymáriFiatalokértKözhasznúEgyesület 82.SolymáriGolgotaAlapítvány 83.SolymáriKaritászKözhasznúAlapítvány 84. SolymáriKölcseyFerencReformátusAlapítvány 85.SolymáriKolpingCsaládEgyesület 86. SolymáriKörnyezetvédőkEgyesülete 87. SolymáriMotorosClub 88. SolymáriPolgárőrségésTűzoltóEgyesület 89. SolymáriReformátusAlapítvány 90 SolymáriSportClub 91. SolymáriVállalkozók 92.SólyomszemAlapítvány 93.SzabadWaldorfNevelésértAlapítvány 94. SzentKiliánLovagrendKözhasznúEgyesület 95.SzentKoronaOrszágáértAlapítvány 96. Szeretet-KözösségTeljesEvangéliumiEgyház 97. SzínházésFilmművészKépzésértAlapítvány 98. SzivárványKeresztényÓvodáértAlapítvány 99. TEMPLOM-TÉRAlapítvány 100. TOP12NemzetköziÖnsegélyezőEgyesület 101.TriatlonaTermészetértTereptriatlonSportegyesület 102. TÜVRheinlandHungáriaAkadémiaKözhasznúAlapítvány 103. Vállalkozás-KutatásiAlapítvány
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 133
KisEbbségEK és civil társadalom Kétasztalnálüldögélnekaférfiak,aDalárdatagjai,beszélgetnek,iszogatnak,énekelnek
134
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
KisEbbségEK és civil társadalom Akocsmaelőttálldogálóférfiakénekelnek
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 135
Fotó /GönczôViktor
szErzôinK/authors csikós tímea–tóth lászló
Közvetítés és partnerség – Civil szervezetekkel való együttműködés az alapvető jogok biztosánakújtípusúgyakorlatában Az alapvető jogok biztosa régi-új intézmény a magyar alkotmányos kultúrában: bár az ombudsmani jogvédelem 1995 óta működik hazánkban, a struktúra jelentős átalakuláson ment át az eltelt csaknem két évtizedben. Az ombudsmannak 2012. január 1-jétől megújult, immáron egységes intézményi-szervezeti keretek között kell ellátnia jogvédő feladatát,azintegrációpedignemcsupánaszervezetiformákegységesítését,hanema korábbanfelhalmozotttudásokintegrálásátismegköveteli.Azintegrációakorábbiáltalános biztos és szakombudsmanok civil szervezetekkel kialakított kapcsolatrendszerének egységeskapcsolatihálóvátranszformálásátismegköveteli,eszektorképviselőiazegyik legjelentősebbinspirálóiegybenkritikusaia„hivatalos”alapjogvédőtevékenységnek.Az ombudsmani alapjogvédő tevékenység jellegét tekintve határtevékenység: az alkotmányosjogvédelemésaciviljogvédelemhatármezsgyéjénegyensúlyozvakellmeghatározniaazidentitását,ennekazönmeghatározásnakpedignélkülözhetetlenelemeavisszacsatolás,amelylehetővétesziazegyensúlyfenntartását.Azállami,közigazgatásiszervek működésétvizsgálóésazalapjogokérvényesítésétzászlajáratűzőtevékenységesoránaz ombudsmanpartneriésegybenkonkurálószerepettöltbeahivatalos-hivatalistruktúra működésibetegségeitőlnemhátráltatott,mondanivalójukatlényegesenszabadabban,radikálisabbanközvetíteniképesciviljogvédőszervezetekmellett.Jelentanulmánycéljaaz elméletiháttérésamagyarombudsmanijogvédelemszemléletformálódásánakalakulását nyomon követve, majd a szervezeti átalakulást követő időszaktól rendelkezésre álló tapasztalatokat értékelve megvizsgálni, hogy milyen jogszabályi, intézményi keretek állnakrendelkezésreaciviljogvédelemeredményeinekazombudsmanitevékenységkeretébenvalómegjelenítésére,illetve,hogymilyenközvetítőszerepetláthatelamagyarországialapjogvédelemrendszerénbelülamegújultombudsmaniintézményaciviltársadalomésabürokratikushatalomrétegeiközött. Kulcsszavak: alapjogvédelem,civiltársadalom,ombudsman,partnerség Dr. Csikós Tímea 2010-bendiplomázottjogászkéntaPécsiTudományegyetemÁllam- ésJogtudományiKarán,azótaazAlapvetőJogokBiztosa(illetvejogelődjeazÁllampolgáriJogokOrszággyűlésiBiztosa)Hivatalánakmunkatársa2012szeptembereótaazintézménycivilkapcsolatikoordinátoraisegyben.Jogidiplomájaésa2012-benazitteniBölcsészettudományiKaronmegkezdett politológiaszakos másoddiplomája mellett civil kapcsolatai révén is Pécshez kötődik. Tevékenységénekirányvonalaiaszociálisésegészségügyiellátórendszer(szakosítottszociálisintézményekés hajléktalanellátás),illetveafogyatékossággalélőkjogérvényesítése,esélyegyenlőségkérdésköre. e-mail:
[email protected] Dr. Tóth lászló 2001-bendiplomázottjogászkéntaPázmányPéterKatolikusEgyetemJog- ésÁllamtudományi karán, majd 2004-ben ugyanott európai jogi szakjogász végzettséget szerzett. 2012-tőlazELTEÁllam- ésJogtudományiKarPolitikatudományiDoktoriIskolájánakdoktorandusza, kutatásiterületeaglobalizációkritikusmozgalmak,politikaitiltakozásésatársadalmiigazságosság
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 137
szErzôinK/authors kapcsolódási pontjainak vizsgálata politikafilozófiai perspektívából. 2008 óta az Alapvető Jogok Biztosa(illetvejogelődjeazÁllampolgáriJogokOrszággyűlésiBiztosa)Hivatalánakmunkatársa. e-mail:
[email protected]
tímea csikós–lászló tóth
MediationandPartnership–CooperationwithCivilSocietyOrganizations intheNewTypeofPracticeoftheCommissionerforFundamentalRights The Commissioner for Fundamental Rights is an old-new institution in the Hungarian constitutional culture; although the ombudsman’s system of legal protection has functionedsince1995inHungary,thestructurehasgonethroughsignificantchangesin thelasttwodecades.Fromthe1thofJanuary2012theombudsmanhastofulfillitsduty of legal protection in a uniform institutional-organizational framework, this integration requiresnotonlytheuniformizationoftheorganizationalformsbuttheintegrationof previously accumulated knowledge as well. The integration of the interrelation of the previous general commissioner and the special ombudsmen with civil society organizations into a uniform contact network is of special significance from this perspective since the representatives of this sector are among the most significant inspirers-cumcritics of the “official” activity for fundamental rights protection. The ombudsman’s activityoflegalprotectionoffundamentalrightsisaborderlineactivitybyitsnature:its identityhastobedeterminedbalancingontheborderlineofconstitutionalandcivillegal protection.Anindispensableelementofthisself-determinationisfeedback,enablingthe maintenanceofbalance.Inthecourseofhisactivitiesinquiringintotheoperationofthe stateandadministrativeorgansandpromotingtheenforcementoffundamentalrights, the ombudsman acts both as a partner and a competitor vis-à-vis civil society’s organizations for legal protection, unconstrained by the operational anomalies of the official-institutionalstructureandabletotransmittheirmessageessentiallymorefreely and radically. The aim of this study is to examine, by following the the theoretical backgroundandtheconstantlychangingfocusoftheHungarianombudsman’sworkon fundamental rigths protection, also by evaluating the available experiences collected aftertheperiodorganizationaltransformation,whatlegalandinstitutionalframeworks areavailablefortheincorporationoftheresultsofthecivilianhumanrightsmovement totheOmbudsman’sactivity.Itisalsoimportanttoseehowcanthenewombudsman institution fulfill it’s mediating role in the Hungarian system of protection of fundamentalrights,betweenthelayersofthecivilsocietyandthebureaucraticofficials. Keywords: protectionoffundamentalrights,civilsociety,ombudsman,partnership Dr. Tímea Csikós receivedherlawdegreeattheUniversityofPécs,FacultyofLawin2010and got a job already in that year in the Office of the Parliamentary Commissioner for Civil Rights. From September of 2012 she started her second-degree studies at the University of Pécs, in PoliticalSciences.Shekeptclosecontactwiththecivilspherealreadyinheruniversityyears,sheis
138
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
szErzôinK/authors activeonthisfieldsalsonow.IntheOfficeoftheCommissionerofFundamentalRightsshedeals primarily with the undermentioned case types: scorpe of problems about homelessness, the rights of people with disabilities, the right-assertion opportunities of the most exposed people, operation /working of residental social institutions. From September of 2012 she coordinates all thecontacts,alltheinterfacesbetweentheombudsmanandtheCivilOrganizations. e-mail address:
[email protected] Dr. lászló Tóth receivedhislawdegreein2001,laterhegraduatedasaEuropeanLawexpertin 2004attheFacultyofLawandPoliticalSciencesofthePázmányPéterCatholicUniversity.Since 2012hehasbeenaPh.D.studentoftheSchoolofPoliticalScienceattheEötvösLorándScience University.He’sresearchareaistheinterfacesofglobalization-criticalmovements,politicalprotests andthetheroryofsocialjusticefromtheperspectiveofpoliticalphilosophy.Since2008hehas beenalegaladvisorfortheofficeoftheCommissionerforFundamentalRights. e-mail address:
[email protected]
száraz Krisztina
Acivilszervezetekésazemberkereskedelem Azemberkereskedelemazemberijogokegyiklegsúlyosabbmegsértése,azalapvetőjogokésaszabadságkorlátozása.ANemzetköziMunkaügyiSzervezetlegutóbbi,2012.júniusibecsléseiszerintakényszermunkaáldozatainakszáma–ideértveakényszerenalapulószexuáliskizsákmányolástis–világszinten20,9millió,mígagyermekkereskedelem áldozatainakszámaabecslésekszerint5,5millió.Nemelhanyagolhatóabűncselekménybőlszármazóhaszonsem,amiazILObecsléseiszerintelériazévi32milliárddollárt.Tehátolyanhatalmashaszonnaljáró„üzletről“beszélünk,amelynekéventeemberekmilliói esnek áldozatul. Ahogyan nem oldhatja meg az emberkereskedelem problémáját önállóanegyországsem,ígynemelégazsem,haazadottországonbelülcsakakormányzatteszlépéseket.Acikkrámutatarra,hogymilyenterületekenésmilyenmódon,formában vállalnak (vállalhatnak) szerepet a civil szervezetek az emberkereskedelem elleni harcban. Így például a közvetlen segítségnyújtás, mint a menedékhelyek működtetése, deakárlobbitevékenység,aminkeresztüladöntéshozókatigyekszenekmeggyőzniarról, hollehetnehatékonyabbanfellépniazelkövetőkellenésvédeniazáldozatokat.Mivelők rendelkeznekalegtöbbgyakorlatitudássalabűncselekményről,ezértatörvényhozókat pozitívanbefolyásolhatjákajogalkotássorán.Ezenkívülhatnitudnakaközvéleményreis. A tanulmány végén két, az emberkereskedelem elleni harcban élen járó civil szervezet munkásságátmutatjabeaszerző. Kulcsszavak: emberkereskedelem,civilszervezetek,áldozat,támogatás Száraz Krisztina aBudapestiCorvinusEgyetemenszerzettPhDfokozatot2013-ban.Főkutatási területe az emberkereskedelem elleni harc. Disszertációs munkájának témája: az Európai Unió szerepeazemberkereskedelemelleniglobálisharcban.2004-tôlazEurópaiParlamentbendolgozik akkreditáltparlamentiasszisztensként.KözvetlenülrésztvettAzemberkereskedelemmegelőzésé-
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 139
szErzôinK/authors ről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002 /629/IB tanácsi kerethatározatfelváltásárólszóló2011 /36 /EUuniósirányelvelőkészületeiben. e-mail:
[email protected]
Krisztina száraz
NGOsandTrafficking Trafficking in human beings is one of the worst forms of violation of human rights, fundamentalrightsandfreedoms.AccordingtothelatestestimatesoftheILOin2012, thenumberofvictimsofforcedlabour,includingforcedsexualexploitationreaches20.9 million worldwide, while the number of child victims is estimated at 5.5 million. Astonishingisalsotheprofitmadeofthisclandestinecrime.AccordingtotheILO,the profitoftraffickersofhumanbeingsexceeds32billionUSD.Soitisalowriskandhigh profit business to which millions of victims are falling prey each year. None of the countriescansolvetheissueofhumantraffickingonitsown,soisinefficientifonlythe governmentsolelyisaddressingtheissueofthiscrime.Theaimofthearticleistopoint outinwhichareasandinwhichwaycanthenon-governmentalorganisationsplaytheir role.Wecanmentionthedirectassistance,suchasrunningsheltersforthevictims,or lobbying by the decision-makers in order to make the legislation and the fight against trafficking more effective. It is the non-governmental organisations, who have the practicalknowledgeandexperienceinthefightagainsthumantrafficking,sotheycan haveapositiveimpactonthelegislators.Ontheotherhandtheycanalsoinfluencethe publicopinion.Attheendofthisstudy,Iampresentinginmoredetailstheworkoftwo NGOswhohavealeadingroleinthecurrentfightagainsttraffickinginhumanbeings. Keywords: traffickinginhumanbeings,non-governmentalorganisation,victim, assistance Krisztina Száraz hasgotthePhDdegreein2013attheCorvinusUniversity,Budapest. Hermain fieldofexpertiseisthetraffickinginhumanbeings.HerPh.D.thesisison“TheroleoftheEuropean Unionintheglobalfightagainsttraffickinginhumanbeings”.Asfrom2004sheworksattheEuropeanParliamentasanaccreditedparliamentaryassistant.Shehasdirectlyandactivelyparticipatedat the preparation of the EU 2011/36/EU directive on preventing and combating trafficking in human beingsandprotectingitsvictims,andreplacingCouncilFrameworkDecision2002/629/JHA. e-mail address:
[email protected]
dr. reisinger adrienn–hajós barbara
Európaiunióspályázatiforrásokanyugat-dunántúliésagyőrinonprofitszervezetek körében A tanulmányban a szerzők arra keresik a választ, hogy a nyugat-dunántúli és a győri nonprofitszervezetekmilyeneredményeketértekelazEU-spályázatokon(azadatokat
140
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
szErzôinK/authors viszonyítjákazországosértékekhezamélyebbkövetkeztetéseklevonásaérdekében).Bemutatják,hogyazNFTésazÚMFTkeretébenhánypályázatérkezettbe,mekkoraösszegetigényeltekaszervezetekésezekközülmennyivoltasikerespályázatésezmekkora támogatásiösszegetjelentettaszervezetekszámára.Kitérnekarra,hogyabeadottésa támogatást nyert pályázatok mely Operatív Programok keretében voltak jellemzők. Kiemeltenmutatjákbeapályázatitámogatástnyertgyőriszervezetekjellemzőit. Atanulmánycélja:bemutatni,hogyaNyugat-dunántúlirégióésezenbelülGyőrvárosa mennyirevoltsikeresazEU-spályázatoktekintetébenésmilyentársadalmi,gazdaságifolyamatokjobbátételéretudtákfelhasználniaforrásokat. Kulcsszavak: civil /nonprofit szervezetek, EU-s pályázatok, támogatási összeg, NyugatDunántúl,Győr Dr. Reisinger Adrienn közgazdászkéntvégzett2005-benaSzéchenyiIstvánEgyetemen,PhDfokozatot az Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájában szerzett 2010-ben. JelenlegaSzéchenyiIstvánEgyetemKautzGyulaGazdaságtudományiKaránakegyetemiadjunktusa,aholrésztveszaStatisztika,aVállalatipénzügyek,Közösségitervezéséstechnikái,aNonprofit gazdaságtanésaKisvállalkozásokésnonprofitszervezetekoktatásában.Aszerzőkutatásiterületeiacivil /nonprofitszervezetekhelyifejlesztésbenbetöltöttszerepénekvizsgálata,atársadalmifelelősségvállalásésrészvételelméletiésgyakorlativonatkozásainakelemzése. e-mail:
[email protected] Hajós Barbara 2007-ben érettségizett Győrben, a Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolában,majd2009-benPénzügyiszakügyintézőOKJvizsgáttett.JelenlegaSzéchenyi IstvánEgyetemvégzőshallgatójaGazdálkodásiésmenedzsmentalapszakon.Szakdolgozatábanaz európai uniós pályázati források jelentőségét vizsgálta a győri nonprofit szervezetek működésében.SzakmaigyakorlatátaKSHGyőriIgazgatóságánakTájékoztatásiOsztályántöltötte,aholrészt vettanonprofitszervezetekműködésévelkapcsolatosadatrögzítésfolyamatában. e-mail:
[email protected]
dr. adrienn reisinger–barbara hajós
EuropeanfundsinthenonprofitsectorofWest-TransdanubiaandGyőr The paper seeks answers to the question: how successful were the nonprofit organisationsintheWest-TransdanubianregionandinGyőrreceivingEUfundsbetween 2004 and October 2012 (the authors also show the national data to make better analysis). The study shows how many applications were successful and how many supports required and got the organisations during the first (2004–2006) and second (2007–2013) planning periods. The paper also presents the most popular Operational ProgramsregardingthenumberoftheprojectsandtheamountoftheEUsupport.The authorsintroducedetailedthesuccessfulorganisationsinGyőr.Theaimofthestudyis to show how were the nonprofit organisations successful getting EU funds in WestTransdanubiaandinGyőr,andwhattypesofprojectsweresupportedintheseareas. Keywords: nonprofitorganisations,EUfunds,moneysupport,West-Transdanubia,Győr
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 141
szErzôinK/authors Dr. Adrienn Reisinger graduatedasaneconomistattheSzéchenyiIstvánUniversityinGyőrin 2005,shegotthePhDdegreein2010attheUniversityDoctoralSchoolofRegionalandEconomic Sciences.NowsheisworkingattheUniversityattheKautzGyulaFacultyofEconomicsasanuniversity assistant professor. She teaches Statistics, Corporate Finance, Social planning and its methods, Nonprofit Economics and Small enterprises and nonprofit organisations. Her research areas are the followings: the role of the civil /nonprofit organisations in the local development processes; the theoretical and practical background of the citizen /social participation and the personalandsocialresponsibility. e-mail address:
[email protected] Barbara Hajós graduatedattheDeákFerencSecondarySchoolonEconomicsandInformaticsin 2007,afteritshegotan“OKJ”degreeonFinancialAdministrator.NowsheisstudyingattheSzéchenyiIstvánUniversityspecialisingonEconomicsandManagement.Shegraduatesin2013.She wroteherfinalthesisonthepracticeofnonprofitorganisationsintheEUfundsbetween2004 and2012.ShespenthertraineeshipattheCentralStatisticalOfficeinGyőr,whereshetookpartin analysingnonprofitorganizations. e-mail address:
[email protected]
dr. paola grenier
„Atársadalmivállalkozókéajövő”:társadalmivállalkozás abritnonprofitszakpolitikában,1997–2008 Atársadalmivállalkozásügye1997után,azÚjMunkáspártválasztásigyőzelmenyomán alakultkormányregnálásánakidejealattváltpolitikaiprioritássáazEgyesültKirályságban. A kurzus azoknak az egyéni társadalmi vállalkozóknak a szerepét hangsúlyozta, akikről elmondhatóvolt,hogyvállalkozóbbszelleműéstevékenységűcivilszervezetekethoznak létreésvezetnek,valamintaszektorbanelőreviszikazinnováció,aprofesszionalizmus,a függetlenségésafenntarthatóságügyét.Atársadalmivállalkozókújfajtamodern,jövőbe látó hősökként jelentek meg, olyan motivációkkal, elköteleződéssel és képességekkel, amelyekáltalábaninkábbamagánszektorszereplőirejellemzőek.Ezazírásaztvizsgálja, hogy a társadalmi vállalkozás versengő koncepciói miként alakultak ki, formálódtak és hasznosultakazangolnonprofitszektorban.Áttekintjükaztafolyamatot,hogyatársadalmi vállalkozó, mint jövőbe mutató, a régit eltörlő és a társadalmat személyiségének puszta erejével alakító hős eredeti képe miként adott utat egy hétköznapibb, ám nagyobb kihívást jelentő figurának, aki a közösségfejlesztés és szervezeti menedzsment komplexfolyamatain„küzdi”magátkeresztül.Akutatásfeltárta,hogyatársadalmivállalkozáselméletemikéntalakítottkiegykellemesnekmondhatódiskurzust,amelynekkeretében,apolitikaiprioritásokfelerősítéseérdekében,apiaciorientációnakatársadalmi szükségletekkielégítésébentörténőerőteljesebbalkalmazásátszorgalmazta,ésezáltala „vállalkozóikultúrát”kiterjesztetteanonprofitésközösségiszektorrais.Ezzelellentétben atársadalmivállalkozásgyakorlataelsősorbanközösségiszintenvalósultmeg,értveezen többezer,kisléptékűtársadalmikezdeményezéseketmegvalósító„társadalmivállalkozó” ilyeténvalóelnevezésétéstámogatását.
142
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
szErzôinK /authors Paola Grenier aLondonSchoolofEconomicsandPoliticalScienceegyetemenszereztedoktori fokozatát,aholatársadalmivállalkozásokközpolitikábanbetöltöttszerepérőltanult.Számospublikációjajelentmegatársadalmivállalkozásokrólésolyankapcsolódótémákrólminttársadalmitőke,kockázatijótékonyság,ésújtársadalmimozgalmak.Tudományosmunkájaelőtttízévigdolgozott Nagy Britanniában az önkéntes szektorban. Jelenelg koznzultásként dolgozik Magyarországon,aholcsaládjávalél. e-mail:
[email protected]
dr. paola grenier
“Stepforththesocialentrepreneurs”:socialentrepreneurshipinUKvoluntarysector policy,1997–2008 SocialentrepreneurshipcametopolicyprominenceintheUKduring1997,followingthe election of the New Labour government. It promoted the role of individual social entrepreneursascreatingandleadingmoreentrepreneurialandenterprisingvoluntary sector organisations, evoking innovation, professionalism, independence and sustainability asdefiningfeatures.Socialentrepreneurswerepresentedasanewkindofmodernhero,visionaryindividualswiththedrive,passionandskillsthataremoreoftensaid tobefoundintheprivatesector.Thispapertraceshowcompetingconceptsofsocial entrepreneurshipwereshaped,accommodatedandadaptedwithinvoluntarysectorpolicyintheUK.Itreviewshowtheoriginalimageofthesocialentrepreneurasvisionary hero, sweeping away the old and transforming society through the sheer force of personality, gave way to the more mundane, but more challenging, figure who negotiated their way through complex processes of community development and organisational management. The research shows that the idea of social entrepreneurship framedaconvenientdiscoursewithinwhichtoemphasisepolicyprioritiescentred on further incorporating a market orientation to addressing social needs, thereby extendingthe“enterpriseculture”intothevoluntaryandcommunitysector.Incontrast, the practice of social entrepreneurship took place primarily at the community level, involving the labelling and support of several thousand “social entrepreneurs” who carriedoutsmall-scalesocialinitiatives. Paola Grenier gainedherdoctoratefromtheLondonSchoolofEconomicsandPoliticalScience, whereshestudiedtheroleofsocialentrepreneurshipinpublicpolicy.Shehaswrittenwidelyon socialentrepreneurshipandrelatedtopics,includingsocialcapital,venturephilanthropy,andnew socialmovements,bothintheUKandinternationally.Beforeheracademicstudiessheworkedfor ten years in the voluntary sector in the UK. Currently she is working as a policy consultant in Hungary,wheresheliveswithherfamily. e-mail address:
[email protected]
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 143
szErzôinK /authors dr. sivák józsef
Egyeurópaiösszefogáskeretébenkidolgozottképzésiprogramtapasztalatai A cikk az EU Leonardo da Vinci Transfer of Innovation programja keretében kialakított képzési program (ARIADNE, Managerial Guidance in Social Economy) magyarországi próbaképzésének tapasztalatait értékeli. A program 2010-ben indult, amikor a francia ESCEM(EcoleSuperieuredeCommerceetdeManagement)sikeresenpályázottazEUprogram keretében kidolgozandó és a szociális gazdaságra alkalmazható képzési programra.Akutatásbanafranciafélvezetésévelangol,olasz,belga,svájciegyetemi,illetve kutatóintézeti partnerek vesznek részt, magyar részről a Budapesti Gazdasági Főiskola. A programvégrehajtásakeretében2012márciusárakialakultazaképzésianyag,amely tartalmáttekintvehasznosítjaalegjobbeurópaitapasztalatokat,módszertanábanépíta nemzetköziképzésitapasztalatokraésfigyelemmelvanahazaisajátosságokra.Azoktatásianyag„tesztelése”egy2012májusábantartottpróbaképzésentörtént.Acikkbemutatjaaképzésianyagmodulárisszerkezetét,aszociálisgazdaságbandolgozómenedzserekképzésébenoktatniszükségeskompetenciákat,aszociálisgazdaságjövőbeniszerepét,azEUezzelkapcsolatospolitikájánakfővonásait.Apróbaképzésrésztvevőinekkérdőíveskikérdezésehasznosinformációkatszolgáltatottaképzésianyagtartalmiésmódszertaniminőségéről.Acikkvégülazttárgyalja,hogyaprogrambanrésztvevőországok hogyanhasznosítjákamagyartapasztalatokat,illetvemilyenlehetőségekvannakakonzorciumimunkábankialakítottképzésianyagtranszferálásárakelet-közép-európaitovábbiországokszámára,illetveatapasztalatokbeépítéséreahazaifelsőfokúszakképzésbe. Kulcsszavak: szociálisgazdaság,tudástranszfer,menedzserképzés,menedzserikompetenciák,modulárisképzésiszerkezet Dr. Sivák József (69) közgazdász, a közgazdaságtudomány kandidátusa (1980). Diplomáját a MarxKárolyKözgazdaságtudományiEgyetemenszerezte(1966),aholmegvédteegyetemidoktori disszertációját(1970)éskésőbbmegkaptaacímzetesegyetemidocenscímetis.Többmintnegyvenévigdolgozottazállamigazgatásbankülönbözővezetőbeosztásokban.2006-banaMiniszterelnökiHivatalhelyettesállamtitkárakéntmentnyugdíjba.JelenlegaBudapestiGazdaságiFőiskola tudományosfőmunkatársaaPénzügyiésSzámviteliKarPénzügyiTanszékén.Kutatásiésoktatási területe:közpénzügyek,önkormányzatipénzügyek,közigazgatás. e-mail:
[email protected]
dr. józsef sivák
TheexperiencesofatrainingprogramelaboratedinEuropeancooperation This article evaluates the experiences of the Hungarian pilot training of the teaching program elaborated within the frameworks of the EU-supported Leonardo da Vinci TransferofInnovationprogram(ARIADNE,ManagerialGuidanceinSocialEconomy).The projectstartedin2010whentheFrenchESCEM(EcoleSuperieuredeCommerceetde Management) was awarded a grant in this European program in order to elaborate a
144
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
szErzôinK /authors trainingprogramtobeappliedinthesocialeconomy.UndertheleadershipoftheFrench party the research involved British, Italian, Belgian and Swiss universities and research institutions, and the Hungarian partner was Budapest Business School. By March, 2012 thepartnershavedevelopedtheteachingmaterialthecontentofwhichutilizesthebest European practices, and in its methodology relies on the international experiences in training,andtakesthedomesticpeculiaritiesintoaccount,aswell.Thetrainingmaterial was“tested”duringapilottrainingheldinMay,2012.Thisarticlepresentsthemodular structure of the teaching material, the competencies that should be taught to the managers working in the social economy, the future role of social economy, and the mainfeaturesoftherelatingEUpolicies.Thequestionnairefilledinbytheparticipantsof thepilottrainingprovidedusefulinformationonthecontentandmethodologicalquality ofthetrainingmaterial.Finally,thearticlepresentshowtheparticipatingcountriesutilize theHungarianexperiences,andwhatopportunitiesthereareoftransferringthetraining materialdevelopedwithintheconsortialworktootherCEEcountries,andtointegrate theexperiencesintodomestichigherlevelprofessionaltraining. Keywords: social economy, knowledge transfer, education of managers, managerial competencies,modulartrainingstructure Dr. József Sivák (69)economist,Csc.inEconomics(1980).HegraduatedfromMarxKárolyUniversity of Economics (1966) where he defended his master dissertation (1970) and was later nominated honorary university professor. He worked in the state administration for more than forty years in several managerial positions. In 2006 he retired as the deputy under-secretary of stateofthePrimeMinister’sOffice.CurrentlyheisaseniorprofessorattheInstituteofFinances oftheDepartmentforFinancesandAccountancyoftheBudapestBusinessSchool.Hisfieldofresearchandeducation:publicfinances,municipalityfinancesandpublicadministration. e-mail address:
[email protected]
hartmann hilda
HagyományokfelelevenítéseSolymáron.Közösségépítés nemzetiségihagyományokalapján A tanulmány áttekinti a magyarországi svábok betelepülésének, majd az innen való ki-/visszatelepítésük történetét. Elemzi eredeti szokásaikat, majd a svábság helyzetét, a közösségrombolást a kitelepítést követően. Bemutatja a solymári svábok mai helyzetét ésaközösségszervezettségét.Kitérahagyományokmaijelenlétéreéskeresi,hogyanáll lábraegymegnyomorítottközösség.Esélyek,lehetőségek,újformákkeresésével,egyeltervezettközösségifolyamatbemutatásávalzárjatanulmányát. Kulcsszavak: svábság,kisebbség,be-éskitelepítés,hagyományok,közösségépítés. Hartmann Hilda, Waldorf-pedagógus, 15 éven át a frankfurti Waldorf Iskola tanára. Solymári születéserévén,szívénviseliasvábkultúraésnyelvmagyarországiápolását.Kulturálismenedzserként diplomamunkája témájául egykori és mai sváb hagyományok összehasonlítását választotta.
Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 145
szErzôinK /authors A tanulmányeredetiségeésnéprajziérdekességerévénszélesebbolvasóközönségszámáraajánlható. e-mail:
[email protected]
hilda hartmann
RecallingtraditionsinSolymár.Communitybuildingbasedonethnictraditions ThestudyoverviewsthehistoryofSwabishminorityinHungary.Itanalysesthesettling and relocation of Swabish as well as their original tradition and the changes after demolishing its traditional communities. The study introduces the current status and situationofSwabishcommunityandexamineshowariddencommunitycanstandup again. It lists chances, new forms of activites and introduce a potential community buidingprocess. Keywords: Swabish community, minorities, settling, relocation, traditions, community building Hilda Hartmann,Waldorfteacher,hasspent15yearsintheFrankfurtWaldorfSchool.Shewas borninSolymár,aSwabianvillageinHungary,predestinedhertocarefortheswabiancultureand tradition in Hungary. In preparing her dissertation as Cultural Manager, she chose the subject of comparingformerandpresentSwabiantraditions.Duetotheoriginalityandfokloristicvalueof thedissertation,abroaderaudiencemaybeinterestedinreadingit. e-mail:
[email protected]
146
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Civil Szemle ■ 2013/1.
Fotó /GönczôViktor
C IVIL S ZE MLE LEGYEN 2013‐BAN ELÔFIZETÔJE a negyedévente megjelenô Civil Szemlének! RENDELJE MEG A CIVIL SZEMLÉT, melynek elôfizetési díja egy évre 3600 Ft
Elôfizetés Civil Szemle, Erste Bank: 11600006‐00000000‐23902934
CIVIL SZEMLE szerkesztôsége www.civilszemle.hu Levelezésicím 1137Budapest,Pozsonyiút14.II /9. Kérjük,megrendelését(amelytartalmazzaanevet,postázásicímet ésabefizetésigazolását)– agyorsabbügyintézésérdekében– küldjebea
[email protected] e-mailcímre
n n n n n n n n n nnn Az ombudsmani alapjogvédő tevékenység jellegét tekintve határtevé‐ n kenység: az alkotmányos jogvédelem és a civil jogvédelem határmezsgyéjén n egyensúlyozva kell meghatároznia az identitását, ennek az önmeghatáro‐ n zásnak pedig nélkülözhetetlen eleme a visszacsatolás, amely lehetővé teszi n az egyensúly fenntartását. Az állami, közigazgatási szervek működését vizs‐ n gáló és az alapjogok érvényesítését zászlajára tűző tevékenysége során az n ombudsman partneri és egyben konkuráló szerepet tölt be a hivatalos‐ n hivatali struktúra működési betegségeitől nem hátráltatott, mondanivalóju‐ n kat lényegesen szabadabban, radikálisabban közvetíteni képes civil jogvédő n szervezetek mellett. (Csikós Tímea–Tóth László: Közvetítés és partnerség n – Civil szervezetekkel való együttműködés az alapvető jogok n biztosának új típusú gyakorlatában) n n nnn 1997 és 2008 között Angliában a „társadalmi vállalkozás” alapvető fon‐ n tosságú területté vált, és két formában jelent meg. Egyrészt azt a több ezer n embert jelentette, akiket a társadalmi vállalkozó címkével láttak el és ek‐ n ként támogattak, és akik viszonylag kis léptékű helyi társadalmi tevékeny‐ n ségeket végeztek. A „társadalmi vállalkozás” ebben a formában a közösség‐ n ről és közösségfejlesztésről szólt, az egyének megszólításának, ugyanakkor n a „közösségi cselekvéshez” való elköteleződés megőrzésének módszere n volt. A társadalmi vállalkozás eme formája nem befolyásolta érdemben a n nonprofit szektort vagy szakpolitikát, inkább a közösségfejlesztés egy spe‐ n ciális megközelítése volt, amelyet mindössze néhány szervezet alkalmazott. (Dr. Paola Grenier: „A társadalmi vállalkozóké a jövő”: n társadalmi vállalkozás a brit nonprofit szakpolitikában, 1997–2008) n n nnn Minden egészséges társadalomnak szüksége van arra, hogy közösségek n széles hálózata jöjjön létre. A magyarországi németség mindig is élt ezzel a n lehetőséggel. Régi sváb szólásmondás szerint „ha három német összedugja n a fejét, akkor egyesületet alapítanak”. (Hartmann Hilda: Hagyományok felelevenítése Solymáron n – Közösségépítés nemzetiségi hagyományok alapján) n n n n n n n Ára 900 Ft ISSN 1786334-1 n n n n n n n