Dr. Bedros J. Róbert főigazgató főorvos, főtanácsos Tévhit-e, avagy jogos a félelem: élőlények, mint láthatatlan gyilkosok? A fegyverek típusait hatásfokuk alapján sokféle módon oszthatjuk fel. Azonban kevés olyan fegyvertípust ismerünk, amely rövid időn belül képes milliókat elpusztítani. Ilyen lehet az atom, a nukleáris fegyver. Ismert azonban egy sokkal veszedelmesebb típusa is az ilyen hatalmas pusztítóerővel rendelkező fegyvereknek és ez a biológiai fegyver! Vegyünk egy egyszerű példát: magát az influenza vírust, amely néhány hét alatt több millió embert képes megbetegíteni. Ha pedig olyan vírust, vagy más kórokozót képzelünk el ebben a példában, amely halálos megbetegedést okoz, máris látható, hogy egy parányi élőlény rendkívül rövid idő alatt milliókat ölhet meg. „A biológiai fegyver a klasszikus tömegpusztító fegyverek családjának tagja, amely alkalmazását követően jellegzetes, viszonylag rövid időt követően, rendkívül nagy mértékű pusztítást vagy harcképtelenséget képes előidézni az ellenséges csapatok és a lakosság személyi állományában, vagy a termesztett növényi kultúrákban és mezőgazdaság állatállományában.” Hatását tekintve többféleképpen osztályozható: • • •
halálos vagy ideiglenes harcképtelenséget okozó, járvány okozására képes vagy nem képes, gyógyítható vagy nem gyógyítható.
Alkalmazását tekintve lehet: • •
nyílt, vagy rejtett
A nyílt csapás esetén a célterületre eljutatják a biológiai anyagot, amely ott kifejti hatását. A célterületre történő anyag eljuttatás ilyen nyílt csapás esetén permetező készülék, speciális bomba, aeroszol generátor, rakéta robbanófejek és tüzérségi lövedékek. Az eljuttatás módja repülővel, helikopterrel történő permetezés, vagy távolabbról tüzérségi lövedékkel. Fontos – amennyiben nem öngyilkos eljutatóról van szó – hogy a saját élőerő ne fertőződjön. A rejtett biológiai csapás esetén beszivárgás, diverzió módszerével történik a hatóanyag eljutatása a célterületre, takarmányba, vízbe, élelmiszerekbe, ruházatra. Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak maga a biológiai fegyver alkalmazása, hanem az azzal való fenyegetés is jelentős lélektani hatású lehet, dezorganizálhatja élőerejét, lakosságát, közigazgatását, gazdaságát. A biológiai fegyverrel való fenyegetés, pánikkeltés elleni védelem egyik el nem hanyagolható eszköze, a kialakult állapot körültekintő, nyugodt elemzése, valamint a lakosság felvilágosítása, a lakosság és a katonaság, rendőrség, katasztrófavédelem folyamatos képzése, felkészítése is. 1
Mivel a biológiai fegyverek alkalmazása esetén éppen ezen fegyverek jellegéből adódóan emberek, állatok növények károsodására, betegségére halálára lehet számítani, speciális képzés kell kapniuk orvosoknak, állatorvosoknak, mezőgazdasági szakembereknek, valamint a biológiai anyagok kimutatására és elhárításáéval foglalkozó szakembereknek (vegyészek, járványügyi szakemberek stb.) is. A megelőzés tekintetében a még nem fertőzött élőerő védelme, a már fertőzött élőerő lokalizálása szükséges. Bár ismeretes a megelőző kezelés vagy oltás is, azonban az esetek döntő többségében nem ismert, hogy milyen biológiai fegyver kerül bevetésre, ezért ez ellen megelőző védekezésnek nincs lehetősége. Alapvető fontosságú a biológiai fegyver elhárításában a kora, gyors felismerése, valamint a kimutatásra, bizonyításra. Ez nem mindig lehetséges, mert a kialakult állapot igen gyorsan súlyos következményeket okoz. A biológiai anyagok felderítése és monitorozása történhet hagyományos felderítéssel, vagy bioérzékelők útján, vagy lézeres távfelderítéssel. A kémiai-biokémiai érzékelők alkalmasak kis kémiai mennyiségek megbízható érzékelésére. Ezek között elkülöníthetünk elektromos, termikus, tömeg, valamint optikai érzékelőket. Az elektromos biokémiai érzékelők közé tartozik a kemorezisztív, kemokapacitív, kemodiódás, kemotranzisztoros érzékelők. A termikus érzékelők közé soroljuk a termisztoros, pellisztoros, termoelektromos érzékelőket. A tömeg érzékelők között találjuk a piezoelektromos, valamint SAW készülékeket. Az optikai jellegű készülékek száloptikás úton detektálnak. A bioérzékelők másik csoportjai a baktériumfigyelő repülőgép, valamint a szárazföldi mobil felderítő rendszerek. A baktériumfigyelő repülő robotrepülőgép, amely a földtől kis magasságban végez mintavételezést és elemzést. A szárazföldi felderítő eszközök között az eddigi bevetésük alapján ismert az integrált biológiai azonosító rendszer, az ABV felderítő rendszer, a biológiai integrált kimutató rendszer, a széles skálájú biológiai kimutató rendszer, valamint a tervek alapján a többcélú integrált vegyi riasztó rendszer, valamint az egységes biológiai kimutató rendszer is. A biológiai fegyver olyan pusztító eszköz, amelyet elsősorban nagy tömegek megbetegítésére, harcképtelenné tételére, valamint elpusztítására fejlesztettek ki. Jellemző rájuk, hogy viszonylag magas a lappangási idejük (néhány naptól, több hétig terjedhet). A genetikai kutatások során arra törekednek, hogy ezt a lappangási időt
2
minél alacsonyabb szintre sikerüljön hozni, és a a harci cselekmények kirobbanásával egyidőben aktivizálódjanak. 1972-ben írták alá és 1975-ben lépett életbe a biológiai fegyverek kutatásának, fejlesztésének, gyártásának, valamint felhasználásának tilalmáról szóló Biológiai Hadviselési Konvenció, melyhez eddig hazánkkal együtt mintegy 100 ország csatlakozott. Azonban óriási hiányossága az egyezménynek, hogy semmilyen nemzetközi szervezet sem gyakorol ellenőrzést az aláíró országok felett. Ugyanakkor az ellenőrzés hatékonysága rendkívül kétséges, mivel nehezen állapítható meg, hogy egy intézményben biológiai fegyverrel kapcsolatos kutatások, vagy éppen védőoltások előállítása folyik-e egy fertőző betegséggel szemben.
1985-ben a Biológiai Hadviselési Konvenció felülvizsgálati konferencián megállapodás született, hogy az aláíró országok folyamatosan kicserélik a biológiai kutatásokra vonatkozó eredményeiket. Kutatások alapján 140 körüli azoknak a kórokozóknak a száma, amelyek betegséget idézhetnek elő az emberi szervezetben. Ezek közül mintegy 30 kórokozó az, amely biológiai fegyverként használható. Ezek közül a biológiai fegyverekkel, azok kifejlesztésével foglalkozó országok a következő kórokozókat úm. rendszeresítették biológiai fegyverként: • • • • • • • • • • •
Antrax: a lépfene baktériuma, mind emberek, mind állatok ellen alkalmazható Brucella baktériuma: a brucellózis okozója, mind embereken, mind állatokon Kolera vibrio: amely emberen a kolera megbetegedést okozza Pasturella tullarensis baktérium: állatoknál a tularémia okozója Pasturella pestis baktérium: embereken a pestis okozója Dengue vírus: embereken a dengue láz okozója Rickattsei provazeki: embereken a kiütéses tífusz okozója Marhapestis vírus: a marhavész okozója Psittacogis vírus: embereken és állatokon a papagálykór okozója Histoplasma rapsulátum gomba: embereken és állatokon a gombaüszök okozója Clostridium botulinum baktérium: embereken és háziállatokon a botulizmus okozója
A biológiai fegyverként alkalmazható kórokozók azonban nem azonosak a természetben előforduló társaikkal. Génmanipulációkkal egyes tulajdonságaikat megváltoztatták, vagyis ellenállóbbakká váltak pl. sugárzásnak, vagy éppen antibiotikumnak, stb. Ilyen módon a kórokozó mikroorganizmusoknak akár 15-20 tulajdonságát is megváltoztathatják, így megnehezítve felismerésüket, valamint a betegek gyógykezelését. Vírusok, mint fegyverek? A vírusos fertőzések esetén a tünetek nem azonnal, hanem bizonyos (hosszabbrövidebb) lappangási idő jelennek meg. Emiatt, mivel a fertőződött és egyben fertőző
3
személy nem kerül elkülönítésre, a lappangási idő alatt is tovább fertőzhet. Így rendkívül gyorsan, nagyon sok ember válhat fertőzötté, majd maguk is fertőzővé! Kicsit részletesebben a vírusokról: Szabad szemmel nem láthatóak, csak elektromikroszkóp segítségével. A vírusok proteint és nukleinsavat tartalmaznak egy védőburokban. Emellett nyúlványokkal rendelkeznek, amelyeket antigéneknek nevezünk. Ennek segítségével azonosítják a sejteket, amelyekbe behatolnak és a sejtből merítik azokat az anyagokat, molekulákat amelyek a fennmaradásukhoz és a szaporodásukhoz szükségesek. Egyes feltételezések szerint a vírusok már a Föld keletkezése előtt léteztek, kezdetben mint információ-tárolók (messengerek), majd folyamatosan fejlődött ki saját védelmi rendszerük, s váltak egyre fertőzőbbé. A vírusok létezésének célja saját maga sokszorosítása! A vírusok nem rendelkeznek létfenntartó tulajdonságokkal, tápanyagot nem is igényelnek, tulajdonképpen megfelelő gazdasejt nélkül nem aktív. Mikor a vírus a kiválasztott sejttel (gazdasejt) kapcsolatba lép, tulajdonképpen akkor következik be a fertőzés. Amikor a gazdasejtbe került, annak DNS-állományát átírja és a vírus így a saját DNS-kódjával írja felül a gazdasejtét. Hogyan fertőződhetünk? Mindenki által ismert és szinte már mindenki megfertőződött általa, s ez a cseppfertőzés. Így terjed például az influenza vírus, amely gyors lefolyású tünetegyüttest produkál, majd a legtöbb esetben szövődmény nélkül múlik el. Az utóbbi időben azonban már a visszatérő influenzás megbetegedések esetén több alkalommal alakulhatnak ki szövődményes esetek is, amelyek többnyire idősebb korban halásos kimenetelűek is lehetnek. Hatásos védekezés az influenzás megbetegedések kivédésére a mára már mindenütt elérhető influenza elleni védőoltás időben történő alkalmazása. Kicsit tudományosabban: egy normális emberi sejtben összesen 46 kromoszóma van. A kromoszómák génekből állnak, amelyek tulajdonképpen nem mások mint nukleinbázisok kötegei. A nuklein-bázisok pedig a már említett DNS-ek és RNS-ek. Amikor a vírus megtámadja a sejtet és átírja annak DNS-kódját, akkor a sejt már nem a saját, illetve a szervezet létéhez szükséges anyagokat termeli tovább, hanem vírusnukleinbázist állít elő. Kutatások szerint csak 24 perc kell a leggyorsabb vírusnak ahhoz, hogy új vírust állítasson elő a megtámadott sejtben. Vannak más vírusok, amelyek más módon fertőznek és szaporodnak. Ezek az RNSvírusok, amilyen például a gyermekbénulást okozó vírus is. Ide tartozik a Retrovírusok csoportja, amelyek egyik legismertebb típusa a HIV-vírus, amely az AIDS okozója. A biológiai fegyver rendkívül hatékony! Egy esetleges biológiai fertőző ágens fegyverként történő alkalmazásánál nem kell számolni hatalmas pusztítással az ellenséges területeken, hiszen csak az élőlények pusztulása következik be, míg az épületek (lakóházak, gyárak, utak, hidak, stb.) épségben maradnak, tovább használhatóak. A biológiai fegyver előállításának másik szempontja az előállítás viszonylagos olcsósága, hiszen a nukleáris fegyverek kifejlesztésével, előállításával szemben ennek előállítása lényegesen olcsóbb és rövidebb időt igénylő is.
4
Érdekes, hogy az első tulajdonság, amelyet a biológiai fegyverként rendszeresítésre kerülő mikroorganizmusnál megváltoztatnak, az a járványokozó képesség megszűntetése! Ezt ugyanúgy, a genetikai kód átírásával valósítják meg. Ennek következtében a rendszeresített biológiai fegyverek járványt nem okoznak! Csak azok az emberek betegszenek meg, akik ezeket a kórokozókat belélegzik! Ugyanakkor a kifejlesztő ország párhuzamosan kifejleszti a kórokozó ellen alkalmazható vakcinákat, szérumokat is. Egyes feltételezések szerint már a 70-es évek elején kidolgozták, hogy mely országok ellen milyen mikroorganizmusok vethetők be biológiai fegyverként. Eszerint az európai országok ellen valószínűsíthetően az ázsiai és afrikai országokban honos kórokozó mikroorganizmusokat alkalmaznák. A biológiai fegyverként alkalmazott kórokozók azonosítására még nincsenek olyan eszközök, amelyekkel a fertőző ágensek könnyen és gyorsan azonosíthatóak lennének. A legkorszerűbb lumineszcenciális eljárással is mintegy 6 óra kell a kórokozó azonosításához. A jelenlegi korszerű mintavételi eszközökkel megállapítható, hogy vírus vagy baktérium-e a fertőző ágens, de annak tulajdonságairól sajnos nem kapunk információt. Hogyan védekezhetünk a vírusok okozta megbetegedések ellen? Gyógyszerekkel, védőoltásokkal, melyekkel jó hatásfokban sikerült kivédeni a gyermekbénulást, a sárgalázat, a himlőt és az influenzát. Azonban köztudott, hogy a védőoltásokat a fertőzés bekövetkezte előtt kell beadni, hogy hatásos legyen! Persze sok halálos megbetegedést okozó vírus ellenszerét a mai napig nem sikerült megtalálni, gondoljunk például az AIDS-re. A jelenleg alkalmazott AZT gyógyszer megakadályozza a vírus reprodukcióját, de további kutatások zajlanak a végleges gyógyszer kifejlesztésére. Napról-napra újabb vírusos megbetegedések üthetik fel a fejüket szerte a világban, amelyre az orvostudomány jelenleg még nem rendelkezik hatásos ellenanyaggal, gondoljunk csak a távol-keleti SARS (atípusos tüdűgyulladásra) megbetegedésekre! Azonban nem szabad elfelejtenünk a védekezés leghatékonyabb formáját, a megelőzést! A megfelelő hygiéne, a biztonságos szex, drogosoknál a fertőzött tű veszélye, stb. Egy korszerű gyógyszeriparral rendelkező ország pl. igen gyorsan tudna előállítani biológiai fegyvert, pl. himlővírust. Azonban a himlő mellett más vírusokat is felhasználhatnak biológiai fegyverként. A világban az elmúlt években megnőtt a bioterrorizmus veszélye, melyben szerepet játszhat a biológiai fegyver előállításának alacsony költsége, továbbá az előállítás, a tárolás és a szállítás nehezen kontrollálhatósága is. Néhány ország ma is rendelkezhet biológiai fegyverekkel, annak ellenére, hogy nemzetközi egyezmények tiltják a gyártásukat és alkalmazásukat. A biológiai fegyverek nagy területen és láthatatlanul fenyegethetik az emberi életet. A sikeres és hatékony védekezéshez megfelelő óvintézkedésekre, gyógyszerekre, védőoltásokra, valamint védőfelszerelésekre van szükség!
5
A biológiai fegyverek kutatásával foglalkozók számára „új lehetőségek nyíltak” a génmanipuláció nyújtotta lehetőségekkel, hiszen annak segítségével akár olyan mikroorganizmusokat is kifejleszthetnek, amelyek például csak egy adott népfajra jelenthetnek veszélyt! Egyes kutatók erről ma már nem is biológiai fegyverként, hanem „etnikai fegyverként” beszélnek. Ennek hatalmas veszélye miatt ma már óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy megtiltsák a katonai kutatásokban ezen eljárások alkalmazását. Fontos megemlíteni még, hogy a biológiai fegyvereken belül a szintetikus toxinok részaránya a feltételezések szerint növekedni fog. S ezzel párhuzamosan növekedni fog a terroristák érdeklődése is ezen új típusú biológiai fegyverek megszerzéséért. Egy elrémísztő adat ehhez kapcsolódóan: mintegy fél kilogramm botulotoxinnal egy 2 millió lakosú város ivóvízrendszerét teljesen megmérgezhetik, mivel ebből 1 pohár ivóvíz elfogyasztása is halálos lehet. A bioterrorizmusra való felkészülést – több más körülmény mellett - a fegyver kiszámíthatatlan működési módja is nehezíti. A probléma és a fenyegetettség azonban halálosan komoly. Gyakorlatilag máig sincs általános terv a civil, felkészületlen lakosság megóvására, vagy megmentésére egy bioterrorista támadás esetén. Egy példával illusztrálva: számítások szerint a Földön mintegy 60 millió fekete himlő elleni oltóanyag létezik. Ha tehát valaki a Földet megfertőzné fekete himlő vírussal, az emberiség gyakorlatilag védtelen volna a vírussal szemben és a közel 30%-os halálozási arányt figyelembe véve, mintegy kétmilliárd ember halna bele egy ilyen feltételezett biológiai támadásba A fenti példa jól szemlélteti, mekkora veszélyt is rejthet magában egy esetleges bioterror támadás. Összességében megállapítható, hogy jelen korunkban fennáll az emberi civilizáció pusztulásának veszélye, a többek között a bioterror-fenyegetettség lehetősége. Ezért a felvilágosult és felelős embereknek fel kell lépniük a tömegpusztító fegyverek további terjesztése ellen és a meglévő tömegpusztító fegyverek megsemmisítése érdekében. Irodalom: • Dr. Tálas P.: Védelmi tanulmányok • Chemical Weapon Convention Bulletin (1992) • US Arms Control and Disarmament Agency Annual Report (1992) • Biológiai lexikon • Dr. Faludi G.: Bioterrorizmus
6