Területi együttműködést segítő programok a Nyíregyházi Járás területén ÁROP-1.A

Területi együttműködést segítő programok a Nyíregyházi Járás területén ÁROP-1.A.3-2014-2014-0059

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018

Tartalom

Bevezetés A Járási Esélyteremtő Programterv JEP) alapja ......................................................................3 I. Nyíregyházi járás bemutatása, általános helyzetkép ..........................................................6 I.1. Terület, településszerkezet ..........................................................................................6 I.2. Települések rövid bemutatása .........................................................................................7 I.3. Demográfiai jellemzők ....................................................................................................12 I.4. Gazdasági aktivitás, jövedelmi viszonyok.......................................................................17 Munkanélküliség ..................................................................................................................18 Jövedelmi helyzet .................................................................................................................20 I.5. Szolgáltatások a településen ..........................................................................................21 Óvodai ellátás .......................................................................................................................21 Egészségügyi alapellátás ......................................................................................................22 Szociális és gyermekjóléti alapellátás ..................................................................................23 I.6. Civil szervezetek jelenléte .............................................................................................25 I.7. A projekt együttműködő partnerei ................................................................................26 II. Veszélyeztetett társadalmi csoportok a Nyíregyházi járásban ........................................27 II.1. Mélyszegénységben élők és romák helyzete ................................................................27 Jövedelmi helyzet .................................................................................................................28 Lakhatás, lakhatási szegregáció............................................................................................29 Jó gyakorlat...........................................................................................................................32 Támogatások, szolgáltatások ...............................................................................................32 Következtetések ...................................................................................................................36 II.2. Gyermekek helyzete ......................................................................................................36 Hátrányos helyzet.................................................................................................................38 Támogatások, szolgáltatások ...............................................................................................39 Változások ............................................................................................................................40 Következtetések ...................................................................................................................41 II.3. Idősek helyzete ..............................................................................................................41 Jövedelmi helyzet .................................................................................................................41 Támogató rendszerek ...........................................................................................................43 Következtetések ...................................................................................................................45 III. Járási hivatal, önkormányzatok, szolgáltatók együttműködése .....................................45 IV. Járási Esélyteremtő Programterv Intézkedési Terve ......................................................48 V. Mellékletek.......................................................................................................................53 IV.1. Jogszabályi keretek ......................................................................................................53 IV.2. Tevékenység napló .......................................................................................................65 IV.3. Meghívott előadók és előadások .................................................................................67 IV.4. Fotók ............................................................................................................................68

2


Bevezetés A Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) alapja Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata sikeresen pályázott az ÁROP-1.A.3-2014 számú, „Területi együttműködést segítő programok a Nyíregyházi járás területén” című pályázatra, amelynek célja a Nyíregyházi járás települési önkormányzatai közötti együttműködés kialakítása és fenntartása annak érdekében, hogy a lakosság számára minél magasabb színvonalú, gördülékeny feladatellátás valósuljon meg, egyrészt a hivatali működés, másrészt a közszolgáltatások szervezése terén. A helyi önkormányzás rendszere jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években. A pályázat céljával összefüggésben elsőként említhető a járási rendszer kialakulása, az egyes államigazgatási feladatok átkerülése a járási hivatalokhoz, közös polgármesteri hivatalok kialakítása, a közszolgáltatások rendszerének – köznevelés, szociális és gyermekjóléti ellátások - strukturális változásai, a kistérségi feladatellátás. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata már a kistérségi társulás megalakulásakor, illetve az azóta eltelt időben felismerte, hogy koordinatív szerepet kell betöltenie a szolgáltatások szervezése és működtetése, valamint a hivatali együttműködés terén is. Az ÁROP pályázat megvalósításában a Nyíregyházi járás önkormányzatainak és a járási hivatalnak a szakemberei, a Türr István Képző és Kutató Intézet munkatársai, kisebbségi önkormányzat és szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek, egyházak képviselői vettek részt. A projekt keretében kerekasztal megbeszélések zajlottak –különböző munkacsoportokban -, informatikai ismeretek bővítését célzó tréning és érzékenyítő tréning valósult meg, valamint szociológiai felmérés zajlott a közreműködő településeken. A pályázat kötelezően megvalósítandó tevékenysége a járás területére vonatkozó Esélyteremtő programterv –rövidítése a továbbiakban JEP - elkészítése, amely a járáson belül felmerült problémák komplex kezelésére tesz javaslatot. A programterv alapja a Helyi Esélyegyenlőségi Programok (továbbiakban HEP), tartalmát tekintve konkrét előírások nincsenek. Az egyes projekt elemek – így a kerekasztal megbeszélések és a szociológiai kutatás (továbbiakban: Háztartáspanel kutatás) – megalapozták az Esélyteremtő Programterv részletes kidolgozását. A JEP felépítésében igyekszik követni a HEP-et, azaz helyzetelemzést követően közös probléma meghatározása és intézkedési terv készül. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a JEP járási szintű elemzést, probléma felvetést és jövőre vonatkozó intézkedést tartalmaz. Az egyes települések részletes bemutatása, helyi sajátosságok kifejtése a helyi, települési szintű dokumentumokban találhatóak meg. A Nyíregyházi Járás a JEP elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet,  a foglalkoztatás,  a szociális biztonság,  az egészségügy,  az oktatás, 3


 és a lakhatás területén. A helyzetelemzés célja  esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportok helyzetének feltárása (adatgyűjtés, problématerületek beazonosítása),  áttekinteni a célcsoportok szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat,  meghatározni az esélyegyenlőséget elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. Az intézkedés célja  a célcsoportok helyzetének javítása beavatkozások tervezésével,  együttműködési rendszer felállítása, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét. A települési önkormányzatok vállalják, hogy az elkészült és elfogadott JEP-et összehangolják a települések más dokumentumaival (Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció), valamint a települési önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények működtetésével. A települési önkormányzatok vállalják továbbá, hogy a JEP megvalósítása során bevonják partneri kapcsolatrendszerüket. A JEP időtartama 2015-2018, igazodva a HEP-ekhez (2013-ban ötéves időtartamra kellett elkészíteni, kétéves felülvizsgálati kötelezettséggel). HEP-el rendelkezik valamennyi önkormányzat a járás területén. A HEP-ek elkészítése és képviselő –testület, illetve közgyűlés által jóváhagyva nagyrészt 2013-ban a jogszabályi előírásoknak megfelelően megtörtént, a felülvizsgálatokra pedig ez évben került vagy kerül sor. Település Apagy

Önkormányzati jóváhagyás 2013. június 12.

Kálmánháza Kótaj Nagycserkesz Napkor Nyíregyháza Nyírpazony Nyírtelek Nyírtura Rakamaz Sényő Szabolcs

2013. december 12. 2013. augusztus 8. 2013. augusztus 29. 2013. június 25. 2013. június 28. 2013. június 28. 2013. június 28. 2014. február 5. 2013. december 12. 2014. február 5. 2013. június 25.

Timár

2014. április 17.

Felülvizsgálat 2015. szeptember 8. (határidő 2015. december 31.) 2015. június 30. 2015. június 25. 2015. június 25. 2015. július 10. 2015. szeptember 15. (határidő 2015. november 30.) 4

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 Tiszanagyfalu Újfehértó

2013. június 27. 2013. július 24.

2015. június 26. -

Forrás: tkki.hu

A HEP-ek áttekintése, illetve az ott megfogalmazott problémák elemzése – így a mélyszegénységben élők és roma lakosság helyzete, a családok és gyermekek helyzete, a támogatások és szolgáltatások rendszerének elemzése az ÁROP pályázat kerekasztal munkacsoportjainak ülésein történt, valamint a Háztartáspanel kutatás adott bő információt a háztartásokra vonatkozóan. A kerekasztal munkacsoportok az alábbi témák szerint elkülönülve üléseztek:  HEP munkacsoport: a települési HEP-ek áttekintése a tagság aktív részvételével, a megvalósult és tervezett intézkedések összegyűjtése. Jó gyakorlatok (Filadelfia Evangélikus Egyházközség szociális földmunka programja Görögszálláson) megismerése, átadása a gyakorlatban is megvalósult.  szolgáltatások munkacsoport: a különböző társadalmi csoportoknak biztosítható szolgáltatások települési szinten, ezek áttekintése, jó gyakorlatok kiemelése, népszerűsítése. A gyakorlati tapasztalatok, nehézségek megbeszélése, megvitatása és aktuális feladatok szerepeltek a munkacsoport feladatai között. A munkacsoportban az önkormányzati szakemberek mellett civil szervezetek és egyházak képviselői is részt vettek. Egy-egy munkacsoport ülésen meghívott előadók (szociális intézmény vezetője, minisztériumi munkatárs) segítették munkánkat.  önkormányzati, járási szintű ellátások munkacsoport: a különböző hivatali ellátások összegyűjtése, problémák, átfedések megbeszélése. A településeken a polgármesteri hivatalokban dolgozó szakemberek és a járási hivatal munkatársai voltak a tagjai a munkacsoportnak. A pályázat keretében megvalósuló projektelemek, így a kerekasztal megbeszélések és a tréningek (informatikai és érzékenyítő tréning) a bevont partnerek közötti együttműködés erősítését, a közös gondolkodást szolgálták, a szociológiai kutatás a helyzetelemzést, későbbiekben az önkormányzati tervezést, a HEP-ek felülvizsgálatát segíti, a lakossági tájékoztatók pedig a járás lakosai számára nyújtottak hasznos információkat.

5


I. Nyíregyházi járás bemutatása, általános helyzetkép I.1. Terület, településszerkezet A Nyíregyházi járás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye nyugati részén helyezkedik el, a megye legnagyobb lakosságszámú járása. 1. ábra Járások Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében

Nyíregyházi járás

Forrás: http://www.jaras.info.hu/lap/nyiregyhazi-jaras

A járás központja Nyíregyháza, az ország hetedik legnagyobb városa, több mint 118 ezer lakossal. A járáshoz a központ mellett 14 település tartozik: Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Rakamaz, Sényő, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu, Újfehértó. 2. ábra A Nyíregyházi járás települései

Forrás: http://www.jaras.info.hu/lap/nyiregyhazi-jaras 6


Nyíregyháza vonzó hatása a környező településekre számos területen érvényesül, tágabb környezetének is gazdasági, kulturális, oktatási központja, turisztikai célpont. Közlekedés földrajzi adottságai kedvezőek. A 4-es, a 41-es, a 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik. Területét átszeli az M3-as autópálya, illetve a Budapest – Debrecen – Nyíregyháza Miskolc vasútvonal, ezáltal könnyen megközelíthető. 80 km-es körzetében három ország (Szlovákia, Ukrajna és Románia) határátkelői érhetőek el. A járás területe 80.961 hektár, amelynek harmadán a megyeszékhely, a járásközpont terül el. A járáshoz tartozó települések területe eltérő, a legkisebb 588 hektár, a legnagyobb 14088 hektár. A két szélsőértéket Szabolcs és Újfehértó képviseli. A járás magában foglalja a nyíregyházai kistérség területét, a 15 településből 9 ehhez a kistérséghez tartozik, közös feladatellátás is megvalósul (Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás – NYITÖT). Apagy a Baktalórántházai, Újfehértó a Nagykállói és Rakamaz, Szabolcs, Timár és Tiszanagyfalu települések a Tiszavasvári kistérségbe tartoznak. A települések között jogállásuk szerint 1 megyei jogú város, 3 város és 11 község található. A járásban a városlakók aránya a megyeszékhely jelenléte következtében 85 %. I.2. Települések rövid bemutatása Apagy Nyíregyházától 17 km-re keletre, a 41-es út mentén található.

Fekvése folytán jelentős településsé vált, több esetben megyegyűlést is tartottak a községben, többek között itt választották ki Nyíregyházát Szabolcs vármegye székhelyének. Apagy lélekszáma kisebb-nagyobb ingadozást követően stagnálást mutat. A lakosság foglalkoztatottságára jellemző, hogy meghatározó a megyeszékhelyen történő munkavállalás valamint helyi szinten a családi vállalkozások, családi gazdaságok jelenléte. Apagyon található Nyíregyházi szakközépiskola állattenyésztési oktató telep, mely a biogazdálkodás elterjesztésének ökológiai centruma. Kálmánháza jelenlegi nevét (1907-ig Bogárháza) valószínűleg Tisza Kálmán után kapta, aki a Dégenfeld-birtokból, felesége révén szerezte meg ezt a határrészt 1961-tõl a 80-as években bekövetkezett rendszerváltásig szinte az egész falu termelőszövetkezetben dolgozott. Ezt követően újra megindult a magángazdálkodás, dinamikusan nőtt a vállalkozások száma. Az ide látogatókat a falusi turizmus lehetőségei fogadják. Kálmánháza községben a közösségi élet legfőbb színtere az Integrált Közösségi Tér, mely 2012. februártól teljes kapacitással működik. Tevékenysége szerteágazó és minden korosztály számára folyamatos programokat biztosít a lakossági elvárásoknak megfelelően. A folyamatos megújulás érdekében permanens és egyre magasabb szintű ellátást kell biztosítani a község lakói számára. Az IKSZT ellátja a községi könyvtár feladatait is. Programjait nem csak a rendelkezésére álló épületben, hanem a község teljes területén is szervezi. A közösségi élet színtereiként tartják számon a községben lévő két nyílt játszóteret és a tini parkot, a fitnesztermet, a sportpályákat és a településen a tó körül kialakított pihenő parkot.

7


Kótaj a Rétköz és a Nyírség határán, Nyíregyházától kb. 10 km-re északra fekvő település. A falu a 19. század elején kezdett benépesedni, lakossága ekkor rohamosan gyarapodott. A településen folynak keresztül azok a csatornák, melyek hol táplálják, hol levezetik a Tisza vizét, áradáskor sokszor jelentenek a vízügyi szakemberek számára problémát. Kótaj területéhez tartozik még négy különálló lakókörzet (Szabadság telep, Bajzat tanya, Bodóhegy, Hatház). A település infrastruktúrája jó színvonalúnak mondható. Teljesnek tekinthető a víz-, csatorna- és földgáz ellátottság. Ez alól kivételt képez a Bajzat tanya és a Bodóhegy, mert itt a csatornahálózat még nem került kiépítésre. Nagycserkesz Nyíregyháza és Tiszavasvári között Nyíregyházától 15 km-re nyugatra a 36-os számú főútvonal mentén található. Területének jelentős része 97%-a külterület, melyet jelenleg 16 bokortanya alkot. Belterülete mindössze 3 %. A településen 591 lakás található. A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Érdekes a település népi építészete, hiszen a településhez tartozó 18 bokortanyán fellelhető lakóépületek sajátos építészeti jegyeket hordoznak. Az ősi tanyák nem szórványosan, hanem csoportokban, bokrokban épültek. Egy-egy bokorban 50-60 lakóház is volt, mindegyik mellett melléképület, gyümölcsös. A településen munkalehetőséget az Európa hírű Hungaro Chemiáls Kft, az Agrocserkesz Kft, az önkormányzati intézmények, egy- két kereskedelmi egység és vállalkozó tud biztosítani. A Hungaro Chemicáls Kft-n kívül jelentős ipari létesítmények, üzemek nincsenek. A mezőgazdasági tevékenység jellemző a községre. Jelentős a munkanélküliek száma. Ez a falu megtartó erejére is kihatással van, megfigyelhető egy lassú, de folyamatos migráció. Napkor a Nyírség szívében, Nyíregyházától 12 km-re keletre található. A falut aranyló homokbuckák veszik körül, sőt itt emelkedik Szabolcs középső területének legmagasabb dombja is a Golyóbis, melynek tetejéről a környék legszebb kilátása nyílik. Az okleveles források szerint az egyik legrégebbi szabolcsi települések közül való. Itt található a Kállay család egyik középkori eredetű kúriája, amiben élt és alkotott Jósika Miklós a magyar regényírás egyik úttörője. Időjárásjelző obszervatóriuma a település valódi unikuma. 1999-ben került átadásra a 300 hektáros vadaskert, mely Európa egyik legmodernebb vadaskertje, ahol vaddisznó és dámvad várja a vadászni vágyókat. A község lélekszáma 1800 fő körül ingadozik. Önálló iskolával, óvodával, egészségügyi ellátással (orvos, fogorvos) rendelkező életképes település. A lakosság részére munkalehetőséget jelent néhány intézmény, helyi vállalkozás, szolgáltatás. Kevesen élnek a mezőgazdaságból. A jó közlekedési helyzet és a kevés munkalehetőség miatt többen a közeli városban keresik megélhetésüket. Napkor infrastrukturális ellátottsága kifejezetten jónak mondható.

8


Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházai járás és kistérség központja, hazánk észak-keleti határa közelében helyezkedik el. Nyíregyháza 1990 óta megyei jogú város, mely lakossága megközelíti a 120 ezret, ezzel a népesség tekintetében az ország hetedik legnagyobb városa. Nyíregyháza, mint megyeszékhely társadalmi és gazdasági jelentősége a fővárosnak az országon belüli szerepéhez hasonló. Közigazgatási területe 274,54 km2. A város központi részébe tömörül a népesség 20 %-a, valamint itt koncentrálódnak a közfunkciót betöltő, kereskedelmi és szolgáltató intézmények. A belváros köré nagy népsűrűségű lakótelepek épültek (Jósaváros, Örökösföld, Érkert), amelyek a város területének 4%-án a lakosság 26%-áttömörítik. A kertvárosias és a falusias jellegű területeken él a lakosság 43%-a. Sok esetben ezek a városrészek a városon belüli migráció nyertesei, ezért korstruktúrájuk általában fiatalos. Az elsősorban lakófunkciót betöltő városrészeken belül kirajzolódnak kedvezőbb társadalmi, gazdasági és környezeti mutatókkal rendelkező területek (pl. Sóstógyógyfürdő, Korányi kertváros, Sóstói úti villanegyed), valamint beazonosíthatók kedvezőtlenebb folyamatokkal jellemezhető városrészek (pl. Hímes, Tokaji úti kertváros). A legtöbb családi házas övezetben lehetőség és igény van az intenzívebb beépítésre annak ellenére, hogy a lakások átlagos alapterülete lényegesen meghaladja a városi átlagot. Az ipartelepek együttes területe megközelíti a 6 km²-t. A város peremterületein több nagyobb bevásárlóközpont épült. A településen megtalálhatók a nagyvárost jellemző lakótelepek, bevásárló központok, áruház láncok, illetve a csatolt település részeken a kertvárosi övezetek, valamint Nyíregyháza területéhez tartozik még számos tanyavilág (58 bokortanya) a sajátos képével. Nyíregyháza kedvelt üdülőhelyén, Sóstógyógyfürdőn található a népszerű és Európa hírű Állatpark, Tófürdő, a Parkfürdő, a Fürdőház, Aquarius Élményfürdő, a Sóstói Múzeumfalu és természetesen a csodálatos gyógyhatású Sóstó. Ezek összessége teszik a térséget turisztikailag vonzóvá.

Nyírpazony község Nyíregyháza város szomszédságában, észak-keletre mintegy 6 km távolságban található település. A község történetének helyzete a régmúltba nyúlik vissza. A Nyíregyháza vonzáskörzetében lévő, halmazos szerkezetű településen a lélekszám állandóan emelkedik. A község teljesen beépített, 1251 lakóháza 29 utcán helyezkedik el. Nyírpazony községben szegregátum nem alakult ki. Nyírpazony község kedvező földrajzi elhelyezkedése révén közlekedés szempontjából a foglalkozáshoz való hozzáférése jónak mondható. A megyeszékhely közelsége nagyban hozzájárul a munkahelyek létesítéséhez. A községben több kisebb vállalkozás működik, melyek elsősorban nyírpazonyi lakosokat alkalmaznak. A községben jelentős a mezőgazdasági ágazat is, több őstermelő főleg növénytermesztéssel foglalkozik. Ezen őstermelők a helyi lakosoknak szezonális munkalehetőséget biztosítanak.

9


Nyírtelek város Nyíregyházától 10 km-re észak-nyugatra terül el. Közigazgatási területe 6792 ha, a 7. legnagyobb kiterjedésű település a megyében. Egyedi településszerkezettel rendelkezik, a központi belterülethez - mely kertvárosi jellegű - 14 külterületi településrész tartozik. A központi rész kétcentrikus, az egykori Királytelek puszta és Királytelekiszőlő területén jött létre, mely egyre inkább összeépül. Nyírtelek szokatlan településszerkezetét, turisztikai szempontból érdekességét, közigazgatási és ellátási szempontból a nehézségeit jelenti, hogy sok a külterület. Az un. „tanyabokrok” közoktatási és szociális ellátása nem kis feladat az önkormányzat számára. Az adatok alapján Nyírtelek területén 3 olyan terület azonosítható be, amely egyértelműen szegregált területnek minősül. Elmondható, hogy jó a területen élő lakosság demográfiai összetétele: alacsony az időskorúak aránya a lakónépességen belül, magas az aktív korúaké és a fiatalkorúaké. A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. Nyírtura a Közép-Nyírségben, a nyíri dombsornak a Tisza felé lankásodó oldalán terül el, Nyíregyházától ÉK-re, Záhony felé haladva mintegy 10 km távolságra lévő település. Könnyen megközelíthető, területén áthalad a 4-es főút. A település jellege eredetileg egyutcás, szalagtelkes kisközség. Főutcája NY-K irányú. Ezzel párhuzamosan tőle délre épült ki a Tóth sor, melyet a XIX. Sz. elején felvidéki telepesek népesítettek be. Az újabban beépített, apró utcákkal a település halmazos szerkezetűvé vált. A település határában folyik a Kállai-főfolyás. Erdőtársulásait akácosok jellemzik, de kisebb területen találkozhatunk fenyővel, nemes nyárakkal és tölgyesekkel is. Nevezetességei között említhető a református templom, a volt Szűcs-kúria (a helybéliek által kolostornak tartott épület a templom közelében áll, a volt Kállay-Popper-kúria. A településen problémát jelent a helybeli munkalehetőségek hiánya, a lakosságnak csak a töredék része tud a községben dolgozni, az emberek többségének ingáznia kell nap, mint nap a munkahely és a lakóhely között. A lakosság foglalkoztatottságára jellemző, hogy meghatározó a megyeszékhelyen történő munkavállalás. A településen működő vállalkozások több mint a fele szolgáltató jellegű, a másik fele kereskedelmi, illetve termék előállító vállalkozás. Rakamaz mind gazdaságföldrajzi, illetve földrajzi helyzeténél fogva központi helyet foglal el a környező települések között. A település értékes termőhelyi és természeti adottságokkal rendelkezik. A Tisza és a Bodrog összefolyásánál, és a Nagy-Morotva térségében kialakult páratlan szépségű táj gazdasági szempontból is erőforrás. Országos összehasonlításban jelentős a helyi termelési hagyományokra támaszkodó mezőgazdasági termelés. A város az ipari ágazatok közül a cipő-, fa-, és fémiparban jelentős termelési hagyományokkal rendelkezik. A turisztikai infrastruktúra az igényekhez képest az elmúlt évekhez képest nagy javulást mutat. A településen kedvezőtlen a demográfiai helyzet, öregszik és fogy a népesség, a 10


fiatalok elvándorolnak. A felszínre kerülő problémái között szerepel a lakosság munkaerőpiaci helyzete, a munkanélküliségből eredő problémák, illetve a lakhatással összefüggő problémák. Fontos kiemelni a Nyíregyházi Járási Hivatal Rakamazi kirendeltségét, mely földrajzi fekvését tekintve csodálatos természeti környezetben kereshető fel. Sényő a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától 15 km távolságra található település. A település határában folyik a Sényői-főfolyás. Sényő neve személynévből ered, azonban csupán a XIV. század elejétől fogva említik. A falu történetét a református vallástörténet határozta meg. Sényő nevezetességei közé tartozik a Kúria épülete. A településen 3 vallás templomát is megcsodálhatjuk: a református, a római- és görög katolikus. Műemlék jellegű a zsidó temető. Egyik síremlékén 1873-as évszám olvasható. A település szélén található a vadászház, ahol rendezvényeket és egyéb összejöveteleket is szoktak tartani. A Nyírségre jellemző ősi természeti képet őrző üde orchideás rétek, lápok, legelők nagyobb kiterjedésben őrződtek meg közvetlenül a település mellett. Jelentős a változatos vadállománynak otthont adó erdők kiterjedése is, jóllehet nem őshonos fajok – akác, fenyő, nemes nyárak – alkotják ezeket. Szabolcs a magyarság egyik legrégebbi települése, a Tisza mellett Nyíregyházától északnyugatra, kb. 42 km-re a Tisza partján, a Rétközben fekszik. Megközelíthető a 38-as útról Rakamaznál (6 km) északra letérve. Területe 5,88 négyzetkilométer, északról a Tisza ártéri síksága, a Bodrogköz határolja. A falu lakó- és gazdasági épületei a 19. század végéig túlnyomórészt ártéri agyagból, földből és vályogtéglából készültek, tetőfedőként nádat használtak az akkor még csak egyutcás településen. Nevezetességei: a Mudrány-kúria (18. századi késő barokk épület, benne helytörténeti kiállítás látható), a Szabolcsi földvár (a 9-10. században épült, falai hatalmas területet zárnak körül, melynek növényzete védett) és a református templom (eredetileg a 11. században, román stílusban épült, a 14. században újjáépítették, gótikus nyíláskeretekkel látták el). A település vezetékes vízzel, gázzal, villamos energia hálózattal, kábeltelevíziós-, és telefonhálózattal ellátott. A falu lakossága számára biztosított a szélessávú internet hozzáférés. A szennyvízkezelést Timár, Rakamaz és Tiszanagyfalu településekkel közös beruházásban megvalósult szennyvíztisztító telep biztosítja, a kommunális hulladékszállítás szintén megoldott. Timár a Tisza-Bodrog találkozásától mintegy 5 km-re északra, a Tisza bal partján fekszik. Nyíregyháza a megyeszékhely 35 km-re van. A település a 38-as számú főközlekedési úttól Rakamaznál leágazó 3821es úton érhető el. A községet rendszeres buszjárat köti össze a környékbeli településekkel, így Tokajjal is. Timár, és a Borsod-AbaújZemplén megyei Zalkod község között kompátkelőhely üzemel. A villany, vezetékes ivóvíz, vezetékes gáz-, szennyvíz-, telefon-, kábeltelevízió hálózat kiépítettsége 100%-os. A falu teljes közigazgatási területén a 3821-es főút mellett kiépített kerékpárút van.

11


Munkahelyet a helyi Timár-Gumi Kft., a Rofa-Művek, a Vetőmag és Szárító Kft., a Milk Tim Kft., és még 6-8 kisebb Kft., valamint az Önkormányzat közhasznú foglalkoztatás keretében biztosít, ennek ellenére a munkanélküliek száma jelentősen nem csökken. Az elmúlt 20 évben a község jelentős fejlődésen ment keresztül. Pormentesített lett a belterületi utak 95%-a, 100%-ban kiépítésre került a gáz-, és a szennyvízhálózat, energiatakarékos égőkkel működik a közvilágítás, felújításra került az orvosi rendelő, az egészségház, az általános iskola. A biztonságosabb közlekedés érdekében kialakításra kerültek a buszöblök, sárrázók, továbbá a Szabolcsi földvár könnyebb megközelíthetősége érdekében is kerékpárút kiépítésére került sor. Tiszanagyfalu község Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye nyugati határán található, szép Tisza-menti környezetben, a megyeszékhelytől 30 km-re. A községet 1908 óta nevezik Tiszanagyfalunak. A Tisza folyó a település határában folyik. Tiszanagyfalu infrastrukturálisan nem, de társadalmigazdasági szempontból elmaradott településnek minősül. A közösség kedvező természeti adottságokkal, értékekkel rendelkezik. A helyi közösségi együttélés fő jellemzője a társadalmi szolidaritás, ami megnyilvánul a településen élő idősek és gyermekek irányába.

Újfehértó jelenleg a negyedik legnépesebb város a megyében Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda után. A település népessége a demográfiai csúcsot 1960-ban érte el, ekkor 15 650 fő élt itt. A népességszám azóta folyamatosan csökken. 1992-ben Újfehértó ismét városi címet kapott, miközben a falusias küllem változatlanul tükrözi lakosainak életformáját. Az elmúlt két év során több olyan projekt megvalósítására is sor került a településen, amelyek a város élhetőségét, illetve az ott élők elégedettségét nagymértékben befolyásolják. Az ÉAOP-5.1.1/D-12-2013-0016 „Modern városközpont kialakítása a közösségi, közigazgatási, humáninfrastruktúra és gazdasági funkciók, szolgáltatások fejlesztésével és bővítésével” elnevezésű projekt keretében valósult meg Újfehértó városközponti akcióterületének komplex, integrált, több területre kiterjedő fejlesztése. Megújult a városi piac, felújították a polgármesteri hivatalt, korszerűsítették a művelődési házat, a rendőrséget, a görög-katolikus és a református templomot, az egykori kollégiumból közösségi szolgáltató házat alakítottak ki, valamint a Fő téren felújították a járdákat és a parkokat, illetve a park területén a zöldfelületet. I.3. Demográfiai jellemzők1 A Nyíregyházi járás lakónépessége 2013. január 1-jén 166.684 fő. A járásban koncentrálódik a megye lakosságának 29 %-a. A népsűrűség 1 km2-re 207,7. A járás lakónépessége összességében az 1970-es évekig igen dinamikusan nőtt, majd a nyolcvanas évektől a növekedés lelassult, amit a 2000-es évektől kisebb mérséklődés követett. A megyeszékhelyen, Nyíregyházán a lassulás később, az 1990-es években következett be. 1

A fejezet Malakucziné Póka Mária: A Nyíregyházai járás települési szerkezeti, demográfiai, háztartási jellemzői című tanulmánya 2015. felhasználásával készült.

12


3. ábra A Nyíregyházai járás népszámlálási és 2014. év eleji népességszáma

a) A 2011. évi népszámlálás továbbvezetett adata Forrás: Malakucziné Póka Mária: A Nyíregyházai járás települési szerkezeti, demográfiai, háztartási jellemzői 2015.

A növekedés mérséklődését az 1980-as években kizárólag a vándorlási veszteség okozta, viszonylag magas születésszám, illetve természetes szaporodás mellett. Vándorlási nyereséget ezekben az (1980–1989 közötti) években a járáson belül csupán Nyíregyháza, Nyírpazony és Nyírtura (vagyis az agglomerálódó térség) mutatott. Az 1990-es években nagymértékben csökkent a születésszám, és kedvezőtlen fordulatot jelzett a halálozási statisztika is, a természetes szaporodás nagymértékben visszaesett. Ugyanakkor a rendszerváltáshoz kapcsolódó általános recesszió közepette nagymértékű volt a térségbe a visszaáramlás, ami kompenzálta a természetes szaporodás lassulását, a népességszám még tovább nőtt. A települések döntő hányada migrációs nyereséget mutatott, Nyíregyháza mellett Nyírpazony és Nyírtelek igen jelentős volumenű. A két legutóbbi, a 2001. és 2011. évi cenzus között azonban már fogyás alakult ki, ugyanis kifogytak a migrációs nyereség forrásai, az el- és odavándorlások egyensúlyba kerültek, miközben a születések és halálozások egyenlege negatívvá vált. Nyíregyháza és Nyírpazony népessége azonban ezekben az években is jól mérhetően tovább bővült, a vándorlási nyereségből adódóan. 4. ábra A népességszámot alakító tényezők

Megnevezés

Természetes Természetes Vándorlási Vándorlási szaporodás, szaporodás, különbözet különbözet ill. fogyás (–) ill. fogyás (–) 1980–1989

Nyíregyháza Nyírtelek Rakamaz Újfehértó

5 227

690

200 74 706

-259 -354 -1 132

1990–2000 Járási székhely 1 592 3 051 A járás többi városa -52 560 -60 -49 447 23

Természetes szaporodás, Vándorlási ill. fogyás különbözet (–) 2001–2011 -4

955

-227 -196 57

-216 -375 -652 13


Apagy Kálmánháza Kótaj Nagycserkesz Napkor Nyírpazony Nyírtura Sényő Szabolcs Timár Tiszanagyfalu

23 19 212 79 94 53 52 19 -20 35 -1

-121 -183 -364 -404 -244 192 38 -88 -78 -127 -191

6 772

-2 625

14 574

-36 102

Nyíregyházai járás Szabolcs-Sz.-B.

A járás községei -73 83 4 40 204 172 75 28 36 254 -54 511 -31 178 42 65 -35 -14 67 -127 -36 53 Mindösszesen 2 126 4 828 2 835

7 120

-111 -84 -78 60 -75 -110 -42 -86 -33 23 -83

38 -95 51 -126 37 406 90 87 -23 -97 -64

-989

16

-5 070

-17 914

Forrás: Malakucziné Póka Mária: A Nyíregyházai járás települési szerkezeti, demográfiai, háztartási jellemzői 2015.

A 2001. és a 2011. évi cenzus között Nyíregyháza volt az egyetlen olyan megyeszékhelye az országnak, ahol (még) nem volt természetes fogyás. A többi megyeszékhellyel való összehasonlításban a migrációs egyenlege is a kedvezőbbek közé tartozik. Ugyanezen időszakban az ország népessége 2,6%-kal csökkent, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népessége pedig az országos átlagot meghaladóan, 3,5%-kal esett vissza. 2011 után a járás lakossága összességében kismértékben ugyan, de évről évre folyamatosan csökkent. A szerény mérséklődés jegyeit mutatja a megyeszékhely is. A születésszám kissé javul, de alacsony szintű. A halálozási adatokat kisebb ingadozások, és permanensen a születési eseményeket meghaladó szint jellemzi. A járás egészében és Nyíregyházán is állandósult a természetes fogyás. A belföldi vándorlási egyenleg pedig már Nyíregyháza esetén is kisebb veszteséget mutat. (Települési szinten a népszámlálásokat követő években csak a belföldi migráció mérésére van mód, a nemzetközi migrációra nincs ilyen mélységű adat.) 5. ábra Fontosabb népmozgalmi adatok, 2013–2014

Év

Élveszületés

Halálozás

Természetes fogyás (–)

2013 2014

1 504 1 480

1 777 1 682

–273 –202

2013 2014

1 077 1 020

1 214 1 129

–137 –109

Belföldi Ebből: odaállandó vándorlás Nyíregyházai járás összesen 7 260 2 882 6 737 7 504 3 251 6 935 Ebből: Nyíregyháza 4 853 1 777 4 797 5 146 2 148 4 939 Belföldi elvándorlás

Ebből: állandó

Belföldi vándorlási különböze t

2 668 2 670

–523 –569

1 833 1 930

–56 –207


14


A lakosság korcsoportos megoszlását tekintve a 0-14 évesek aránya 15,4 %, a 15-39 évesek aránya 36,7 %, a 40-59 év közöttiek aránya 28 %, a 60 év felettiek aránya 19,9 %. 6. ábra A Nyíregyházi járás lakosságának korcsoportos megoszlása 100% 80% 70+ 60%

60-69 40-59

40%

15-39 0-14

20% 0%

j z r r lu rtó sen za gy za ta kesz k o on y elek tur a m a nyő o lcs má fa p í há Apa nhá Kó z r y a é t b r í hé sze a T y a r g k S y í g á a p N za se a fe y r j N c S n R í m rí e l N Ös a Ú gy Ny sz Ká Ny Na Ti

Forrás: KSH 2011 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_16_2011.pdf

A gyermekkorúak aránya az erős etnikai sajátosságokkal bíró Nagycserkeszen, emellett Tímáron kiugróan magas, a járás többi településén azonban (Újfehértó kivételével) a megyei átlag alatti, legalacsonyabb a legkisebb lélekszámú településén, Szabolcsban. Az időskorúak részaránya ugyanakkor legtöbb településén nagyobb az átlagosnál, kivételt Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtura, Sényő, vagyis a nagyvárosi település együttes (emellett Újfehértó) jelent. A népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora az ún. öregedési index, amely lényegében a szélső korcsoportok egymáshoz viszonyított arányát jelzi, azt mutatja meg, hogy száz gyermekkorúra mennyi időskorú jut. Az öregedési indexek értékelése, elemzése segíti a járás, települések ellátásának tervezését, így többek között a szociális és egészségügyi ellátás szervezését is. Nyíregyháza öregedési indexe 2011-ben 91 volt, ami az országosnál (115) lényegesen fiatalosabb korszerkezetet mutat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinél (79) azonban idősebb a város lakosságának korstruktúrája. A Nyíregyház járásban az öregedési index 89 %, ami a megyei és a városi index közötti. Kiemelkedően magas Szabolcsban (201,6) és Tiszanagyfaluban (104,5). A népesség iskolázottsága az egyik legfontosabb feltétele a foglalkoztatottságnak, a jóllétnek, a rendszeres jövedelemnek. A statisztikai adatok és a Háztartáspanel kutatás adatai is azt mutatják, hogy a járási lakosok körében alacsonyabb a magasan kvalifikált, azaz 15


diplomások aránya. Malakucziné Póka Mária írásában2 azonban olvasható, hogy a népesség iskolázottsági színvonala a járásban is nagymértékben javult, főleg a 2000-es években, ami összefüggésben van a felsőoktatás ezen időszakra tehető expanziójával. A megyeszékhelyen kiemelkedően magas a diplomások aránya. A 2011. évi népszámláláskor a város 25 éves és idősebb lakossága 27%-ának volt felsőfokú végzettsége, ami az ország megyeszékhelyeit tekintve is kedvező értékek közé tartozik, az átlagosnál jóval intenzívebb növekedés eredményeként. A járásban viszonylag magas, a megyei átlagot jóval meghaladó még a diplomások aránya Nyírpazonyban is. Megközelíti a megyei átlagot Nyírturán, a többi településen ugyanakkor jellemzően a megyei átlag alatti, a legkisebb Nagycserkeszen és Tímáron, mindössze 5% körüli. A 18 éves és idősebb népesség körében a legalább érettségizettek aránya kiemelkedően magas (52%) Nyírpazonyban, a megye átlaghoz hasonló Nyírturán (annál mérsékelten kisebb Rakamazon), a többiben ugyanakkor lényegesen kisebb annál, Nagycserkeszé és Tímáré annak felét sem éri el. Ugyanakkor az alacsonyabb, a 15 éves és idősebb népességen belül legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya vonatkozásában messze nem olyan polarizáltak a járás települései, mint a magasabban képzettek esetében. A legtöbb településén a megyei 91%-ot meghaladó az arányuk, a legkisebb a legidősebb korszerkezetet mutató Szabolcs településen és a szintén idős korstruktúrát mutató Tímáron. 7. ábra A lakónépesség iskolázottsága, 2011

Megnevezés

Nyíregyháza

2

10–X éves az általános iskola első évfolyamát sem végezte el az adott korcsofő port %-ában 577

0,5

Nyírtelek Rakamaz Újfehértó

38 27 77

0,6 0,7 0,7

Apagy

10

0,5

Kálmánháza Kótaj Nagycserkesz Napkor Nyírpazony Nyírtura Sényő Szabolcs Timár Tiszanagyfalu

5 67 16 15 8 4 7 2 10 15

0,3 1,7 1,0 0,5 0,3 0,2 0,6 0,6 0,9 0,9

15–X éves

18–X éves

25–X éves

legalább általános legalább érettségi iskola 8. évfolyam az adott az adott korcsokorcsofő fő port port %-ában %-ában Járási székhely 98 750 97,0 57 130 59,1 A járás többi városa 5 279 93,9 1 832 34,2 3574 92,3 1 331 35,9 9 961 94,0 3 193 31,9 A járás községei 1 796 93,8 610 33,3 1 552 3 348 1 292 2 804 2 738 1 459 1 108 259 868 1 398

94,8 90,4 92,4 91,1 94,3 95,5 93,0 86,0 84,4 91,4

401 1115 282 936 1 28/2 548 372 90 199 361

25,9 32,0 21,3 32,1 46,0 37,3 32,4 31,3 20,8 24,7

egyetem, főiskola stb. oklevéllel az adott korcsofő port %-ában 22 742

26,6

497 327 677

10,4 9,8 7,8

163

10,0

83 245 59 245 438 166 74 27 45 78

6,0 8,1 5,1 9,5 17,5 12,6 7,4 10,2 5,3 6,0

Malakucziné Póka Mária: A Nyíregyházai járás települési szerkezeti, demográfiai, háztartási jellemzői 2015.

16

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 Mindösszesen Nyíregyházai járás

878

0,6

136 186

95,8

69 684

51,6

25 866

21,7

Szabolcs-Sz-B.

4 598

1,0

422 455

91,4

167 914

38,3

51 383

13,3


I.4. Gazdasági aktivitás, jövedelmi viszonyok A foglalkoztatottak számát és összetételét települési szinten a Központi Statisztikai Hivatal kizárólag a népszámlálások alkalmával méri fel, vagyis a 2011-es népszámlálás tekinthető a legfrissebb adatnak. Nyíregyházán a munkaképes korú lakosság, azaz a 15-64-éves korúak foglalkoztatottsága az elmúlt tíz évben növekedett. 2001-ben 44 136 fő volt a foglalkoztatottak száma a városban, míg 2011-ben 48 835 főre növekedett számuk. A lakosság 40,5%-a tartozik foglalkoztatottak közé, ez az arány az országos átlagnál 1%-kal magasabb. A két népszámlálás között eltelt időszakban elsősorban az idősebb korosztály foglalkoztatottságánál tapasztalható egyértelmű növekedés, hiszen az 50-69 év közötti dogozók száma 43%-kal nőtt a 2001. évhez képest, amely egyrészt a nyugdíj korhatár kitolásával van összefüggésben, másrészt az 50 éven felüliek foglalkoztatásában történt javulás eredményezte. Javult a 30-39 éves korosztály foglalkoztatási helyzete is. Csökkent azonban a 20-29 éves korosztály körében a foglalkoztatottak száma, amelyben azonban szerepet játszik a tanulási idő kitolódása, a felsőfokú tanulmányokat folytatók számának növekedése. 8. ábra A foglalkoztatottak megoszlása 2001, 2011

Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Népszámlálás 2011.

A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásából jól látszik, hogy 2011-ben Nyíregyházán a feldolgozóiparban dolgoztak a legtöbben, a foglalkoztatottak 22%-a. Ugyanez igaz országos szinten is, hiszen a foglalkoztatottak 24%-a dolgozik abban az ágazatban. Nyíregyházán jelentős a közigazgatásban dolgozók száma, hiszen a foglalkoztatottak 20%-a helyezkedik el ebben a nemzetgazdasági ágban, országos összehasonlításban ez kiemelkedő 17


adat, hiszen Magyarországon a foglalkoztatottak 10%-a dolgozik a közigazgatásban (ez a magas szám a város települési hierarchiában elfoglalt pozícióival van összefüggésben). A harmadik legnagyobb foglalkoztató szektor a kereskedelem, az ágazatban foglalkoztatottak aránya szintén jelentős mértékben emelkedett az elmúlt 10 év során. Legnagyobb változás a kereskedelem és a közigazgatás ágakban történt, míg 2001-ről 2011-re a kereskedelemben dolgozók száma a felére csökkent, addig a közigazgatásban dolgozók száma a duplájára nőtt. Az oktatási nemzetgazdasági ágban dolgozók száma szintén kimagasló és szintén jelentős mértékben nőtt az ágazatban foglalkoztatottak száma. Összességében elmondható, hogy szinte minden nemzetgazdasági ágban nőtt a foglalkoztatottak száma Nyíregyházán. A járás településein problémát jelent a helybeli munkalehetőségek hiánya – ahogyan az I.2. pontban olvasható, csak néhány településen pl. Újfehértó, Timár, ahol nagyobb foglalkoztatók vannak - a lakosságnak csak a töredék része tud helyben dolgozni, az emberek többségének ingáznia kell nap mint nap a munkahely és a lakóhely között. A lakosság foglalkoztatottságára jellemző, hogy meghatározó a megyeszékhelyen történő munkavállalás. A járás foglalkoztatottjainak közel 45 %-a ingázik a megyeszékhely és a lakóhelye között. 9. ábra Nyíregyházi járás ingázási adatai a 2011-es népszámlálás adatai alapján Településnév

Nyíregyházára Nyíregyházáról Összesen Nyíregyházára Nyíregyházáról naponta naponta foglalkoztatott naponta naponta ingázó ingázó (eljáró) ingázó ingázó (eljáró) (bejáró) (bejáró) aránya aránya Apagy 333 35 836 39,83 4,19 Kálmánháza 254 62 673 37,74 9,21 Kótaj 811 49 1472 55,1 3,33 Nagycserkesz 175 54 424 41,27 12,74 Napkor 559 46 1256 44,51 3,66 Nyírpazony 896 70 1400 61 5 Nyírtelek 1135 311 2482 45,73 12,53 Nyírtura 420 32 735 57,14 4,35 Rakamaz 230 67 1563 14,72 4,29 Sényő 215 15 455 47,25 3,3 Újfehértó 1105 99 4427 24,96 2,24 Összesen 6133 894 15723 39 5,6 Forrás: Nyíregyháza közlekedésfejlesztését megalapozó tanulmány (In: Megalapozó Tanulmány 2014.)

Munkanélküliség Az aktív korúak helyzetét elemezve az egyik legfontosabb mutató a munkanélküliségi adatok. A járási adatokat tekintve a legkedvezőbb helyzetben a járás székhely van. A relatív mutató – a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában - 6,11 % 2014. szeptemberben. Ez a mutató a legmagasabb Nagycserkesz és Kótaj településeken, de 10 % fölötti még Timáron és Tiszanagyfaluban.

18


A munkanélküliség időtartamát tekintve a tartós munkanélküliek – azaz 365 napnál hosszabb időtartamú a munkanélküliség - aránya átlagosan 27 %. Ettől az átlagtól jelentősen Újfehértó (41 %) és Kótaj (35 %) települések mutatói térnek el. 10. ábra A Nyíregyházi járás munkanélküliségi adatai Település Nyíregyháza Apagy Kálmánháza Kótaj Nagycserkesz Napkor Nyírpazony Nyírtelek Nyírtura Rakamaz Sényő Szabolcs Tímár Tiszanagyfalu Újfehértó Összesen

Relatív mutató (%) 6,11 7,23 9,88 12,38 15,86 9,95 6,42 8,71 6,3 8,41 8,12 7,05 11,2 11,14 7,02 9,052

Nyilvántartott álláskeresők száma 5205 119 138 413 187 272 166 447 87 279 87 17 103 148 668 8336

Tartósan munkanélküli (fő) (365 naptól több) 1422 31 40 147 55 72 38 131 21 78 26 1 31 33 277 2403

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2014.

A munkaerő-piaci problémák a gyermekes családokat nagyobb mértékben érinti, mint a népesség egészét, munkajövedelem híján a családok a különféle társadalmi transzferekre szorulnak. A segélyezés az elmúlt években mind elérhetőségében, mind összegszerűen szűkült. A munkaerő-piaci folyamatokban és a szociális ellátások rendszerében a közfoglalkoztatás központi szerepet játszik. A közfoglalkoztatás feladata egyrészt a foglalkoztatás bővítése, másrészt a szociális ellátás biztosítása a munkanélküli személy számára. Elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők számára nyújt munkalehetőséget. „A tipikus közfoglalkoztatott igen képzetlen, a létszám több mint felét a legfeljebb általános iskolai végzettségűek teszik ki, arányuk a három év során kis mértékben, 52-ről 54%-ra nőtt. Ezen belül 7–8 százalékpontnyi részt az általános iskolát sem végzettek képviselnek. További 30%-ot tesznek ki a szakmunkások. Az érettségizettek és felsőfokú végzettségűek részaránya kis mértékben csökkent. A szezonalitás az összetételben is megmutatkozik, télen a viszonylag magasabb iskolai végzettségűek aránya mindig nagyobb. Ennek magyarázata az alacsony volumenű téli közfoglalkoztatás idején könnyen adódik: a csökkenés kevésbé érinti az irodai jellegű munkát végzőket.”3 A járás településein az adatok szerint a közfoglalkoztatottak száma növekszik. 2015 év első kilenc hónapjában 3006 fő volt az átlagos létszám. A közfoglalkoztatási mutató pedig 2,50 3

Cseres-Gergely Zsombor – Molnár György: Közmunka, segélyezés, elsődleges és másodlagos munkaerőpiac http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b331.pdf letöltés ideje: 2015. november 16.

19


volt. A települések mutató között nagy az eltérés, a legalacsonyabb Nyíregyházán 1,51 % és a legmagasabb Apagyon 10,67 %. A megyei mutató 7,82 %, a megye járásainak mutatói 7-13 % között, kivételt képez a Nyíregyházi járás. 11. ábra Közfoglalkoztatási adatok, értékteremtő közmunka, elsődleges munkaerő-piacra jutás lehetőségei Település

Közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos létszáma 2013

2014

2015.01-09 hó

Nyíregyháza 902 1353 1285 Apagy 67 97 177 Kálmánháza 31 58 61 Kótaj 74 157 146 Nagycserkesz 29 73 106 Napkor 71 131 144 Nyírpazony 48 64 97 Nyírtelek 115 189 242 Nyírtura 43 76 85 Rakamaz 93 139 191 Sényő 32 73 108 Szabolcs 7 14 15 Tímár 33 38 59 Tiszanagyfalu 58 51 62 Újfehértó 109 174 227 Összesen a 1711 2687 3006 járásban Forrás: http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/a-kozfoglalkoztatas-adatai-terkepen

Közfoglalkoztatási mutató4 a 2015. adatok alapján (%) 1,51 10,67 4,39 4,36 9,03 5,25 3,77 4,71 6,26 5,89 10,04 6,52 6,50 4,65 2,41 2,50

Jövedelmi helyzet Nyíregyházán 2012-ben az egy főre jutó átlagjövedelem 74 ezer forint volt, 2015-ben már 85 ezer, ami közel 15 százalékos növekedést jelent. Ennél még kedvezőbben alakult a mediánjövedelem értéke, hiszen 66 ezer forintról 77 ezer forintra nőtt három év alatt. Igaz a város elmaradása az országos értékektől még mindig jellemző, hiszen a 2014-re jellemző átlagjövedelem hazai értéke már megközelítette a 100 ezer forintot. Nyíregyháza Járás esetében kedvezőtlenebb a kép, hiszen a járás településein mért átlagjövedelem 63,345 forint volt, ami a Nyíregyházán mért 2008-as jövedelmi helyzetnek felel meg. 4

A mutató a közfoglalkoztatás, mint aktív munkaerő-piaci eszköz súlyát mutatja meg, a közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszámának aránya a munkavállaló korú népességhez viszonyítva. A 2013-as közfoglalkoztatási mutató számításánál a munkavállaló korú népesség - a KSH népszámlási ill. népesség nyilvántartási adatai 2013.01.01-i állapot szerinti (15-64 éves férfiak és 15-64 éves nők száma), a 2014-es közfoglalkoztatási mutatószámításánál a munkavállaló korú népesség - a KSH népszámlási ill. népesség nyilvántartási adatai 2014.01.01-i állapot szerint (15-64 éves férfiak és 15-64 éves nők száma).

20


12. ábra Az egyes társadalmi csoportokhoz tartozók aránya Nyíregyházán és a Nyíregyházi Járásban, 2015. (%) Nyíregyháza

Nyíregyháza Járás

Jómódúak

7,7

8,8

Felső középréteg

26,2

27,2

Középréteg

32,7

30,6

Alsó középréteg

23,8

19,0

Szegények

9,5

14,3

Forrás: Fábián-Takács-Szigeti: Jövedelmi helyzet és szegénység Háztartáspanel kutatás 2015.

Markáns különbség figyelhető meg a szegénységben élők körében, hiszen a járásban jóval magasabb az arányuk. Bár a járásban magasabb a jómódúak aránya, kevesebben tartoznak a középréteghez, illetve az alsó középréteghez, ami arra utal, hogy a megyeszékhely „középosztályosabb” szerkezettel bír, mint a járás, amelyhez gazdasági-társadalmi szempontból heterogén összetételű települések tartoznak. I.5. Szolgáltatások a településen 2010 évtől változások mentek végbe az állam és az önkormányzatok feladat ellátásával kapcsolatosan. A helyi önkormányzat feladata többek között az egészségügyi alapellátás, az óvodai ellátás, a kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, a szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, valamint a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása. Óvodai ellátás A Nyíregyházi járás területén az óvodai ellátás minden településen biztosított.  Az apagyi „Napsugár Óvoda és Bölcsődében az óvodai ellátás 3 csoporttal, 75 fős gyermeklétszámmal működik, a bölcsődei ellátás 14 fővel.  Kálmánházán 50 férőhelyes napközis óvoda,  Kótajban helyben működtetett óvoda biztosítja a gyermekek ellátását: 5 csoporttal, 25 fős gyermeklétszámmal működik csoportonként.  Nagycserkeszen az óvoda 3 csoporttal 75 férőhelyen működik.  Napkor Napsugár Óvodájában 125 gyermek,  Nyírpazonyban 4 csoportban 100 gyermek gondozása, nevelése valósul meg.  Nyírteleken az óvodai ellátás három tagintézményben zajlik, az intézmény alapító okiratában foglaltak szerint 244 férőhelyen. Az önkormányzat fenntartásában működő óvoda infrastrukturális helyzete, eszközellátottsága egyenletesnek mondható. A Petőfi Sándor utcai és a Belegrádi Tagóvodák 108 % illetve 124 %-os kihasználtsággal működnek, a székhely intézmény kihasználtsága 100,9 %-os. A HEP szerint a teljes körű be óvodázás nem valósult még meg Nyírteleken, ezért férőhelyek 21




     

bővítésére van szükség. Az óvodával integráltan működő bölcsődében 24 fő 0-3 gyermek részére biztosítható a napközbeni ellátás. Nyírturán és Sényőn intézményfenntartó társulás fenntartásában működik a 150 férőhelyes, sényői székhelyű (3 csoport, 75 férőhely), és nyírturai telephelyű (3 csoport, 75 férőhely), óvoda. Székhelyen és telephelyen is 5-5 férőhelyen bölcsődés korú gyermeket is elláthat az óvoda. Rakamazon az óvoda székhelyen és telephelyen működik, összesen 168 férőhellyel. Szabolcsban a Szabolcsi Árpád fejedelem Napközi otthonos óvoda látja el az óvodai nevelést 20 férőhellyel. Timáron az óvodában engedélyezett férőhelyek száma 75 fő, a csoportok száma három. Tiszanagyfaluban 100 férőhelyen önkormányzati óvodában biztosított a gyermekek ellátása. Újfehértón az önkormányzati fenntartású óvodában 305 férőhely működik székhelyen és telephelyeken együttesen. A településen ezen kívül két egyházi fenntartású óvodában összesen 210 fő gyermek elhelyezése biztosítható. Nyíregyházán az óvodai intézményhálózat átszervezése az intézmények körzetcsoport szerinti összevonásával valósult meg. Az óvodák 4 szervezeti egységbe integrálódtak, megnevezésükhöz a székhelyintézmények eredeti elnevezése mellett a földrajzi elhelyezkedésnek megfelelő égtájak neve került. Az óvodai intézményhálózat a továbbiakban 4 székhelyen, 16 telephelyen és 15 tagintézményben működik tovább, összesen 4047 férőhelyen.

A férőhelyek számát és a 3-6 évesek számát (2011. évi adat alapján) összevetve megállapítható, hogy a települések nagy részén elegendő az óvodai férőhelyek száma. A 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése ez évtől azonban szükségessé teheti a férőhelyek számának növelését. Egészségügyi alapellátás Egészségügyi alapellátás keretében a felnőtt háziorvosi, a gyermekorvosi, fogorvosi ellátás, a védőnői ellátás, ügyeleti ellátás különböző formában biztosítottak a településeken. Jellemzően a kisebb lakosságszámú településeken vegyes körzetek alakultak ki, illetve a települések között megosztással működik (pl.: Szabolcs és Timár települések) a hét különböző napjain az ellátás. 13. ábra Egészségügyi alapellátás a településeken Településnév

Apagy Kálmánháza Kótaj Nagycserkesz Napkor Nyíregyháza

felnőtt házi orvos

gyermekorvos

vegyes praxis 1 2 1

hetente 1x 2 vegyes praxis 44 27

fogorvos

1 1 2 (1 praxis) 1 31 22

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 Nyírpazony Nyírtelek Nyírtura Rakamaz Sényő Szabolcs Timár Tiszanagyfalu Újfehértó

1 2 1

1 1 megbízással heti 1 nap 3 vegyes praxis 1 megbízással heti 1 nap vegyes körzet a két településen együttesen 1 6 3

1 1 1 1 3

Forrás: települési önkormányzatok HEP-jei

Az alapellátáshoz kapcsolódó központi ügyeleti ellátást a nyíregyházi kistérség tagönkormányzatainak, valamint Apagy Község közigazgatási területén a nyíregyházi Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság biztosítja intézményi szinten. Az intézmény keretei között közel 145 ezer ember ügyeleti ellátása valósul meg. A felnőtt orvosi ügyelet ellátásának, időben folyamatossá történő kiterjesztése valósult meg 2014. március 1-től azzal, hogy Sényő 2014. január 1-jével más központi ügyelethez csatlakozott. A nyíregyházi központi orvosi ügyeleten kívül hétvégén külön orvosi ügyelet működik Nyírteleken reggel 8 és este 20 óra közötti időben, csak a nyírteleki járóbetegek számára. Rakamaz, Tiszanagyfalu, Timár, Szabolcs önkormányzatok területén az éjszaki és a munkaszüneti orvosi ügyeleti készenlét társult formában működik, a Központi Orvosi Ügyelet biztosítja Rakamaz székhellyel. Szociális és gyermekjóléti ellátások A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 91. § alapján a helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó - szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy - szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy - szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött – a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló – 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. A nyíregyházai kistérség a NYITÖT által fenntartott intézmények keretében az alábbi ellátásokat biztosítja.

23


14. ábra A nyíregyházai kistérség településein biztosított

Kálmánháza Nagycserkesz Nyíregyháza Nyírpazony Nyírtelek Nyírtura Sényő

x x xx x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x

x x xx x x x x

xx

x x x xx x x x

x xx x

x

átmeneti elhelyezést nyújtó intézm. ápolástgondozást nyújtó intézmények

utcai szociális munka

támogató szolgáltatás

közösségi ellátások

nappali ellátás

idősek nappali ellátása

falu- és tanyagondnok

családsegítés

jelzőrendszeres hg.

házi segítségnyújtás

Szolgáltatás megnevezése

étkeztetés

Település

ellátások5

xx x

x x xx x x x x

Forrás: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás /szolgáltatói nyilvántartás bejegyzései/

2012. február 1-től a szociális és gyermekjóléti feladatait két intézmény szervezeti keretébe integrálva oldja meg Nyíregyháza. A Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat a táblázat szerint, a Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ a gyermekjóléti alapellátás (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátásaként bölcsőde, gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító intézményként a gyermekek és családok átmeneti otthona) keretébe tartozó ellátásokat biztosítja. Mindkét intézmény a NYITÖT fenntartásában működik. A NYITÖT fenntartásában működik a Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ a kistérség öt településén biztosítja az egyes szociális alapszolgáltatásokat, valamint az idősek bentlakásos ellátását, mint szakellátást (Kálmánháza, Nagycserkesz, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő). Munkanapokon Kálmánházán és Nagycserkeszen, továbbá Nyírturán és Sényőn az ellátottak számára nyitva álló helyiségekben történik ügyintézés, a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás tekintetében, illetve Kálmánháza és Nagycserkesz esetében a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (szintén állami feladatként ellátási szerződés alapján) biztosítására is sor kerül. A NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ sényői székhelyű intézmény, mely Nyírtura területén is biztosít szociális ellátásokat egy telephelyen, és egy nyitva álló helyiségben. Az intézmény módosított alapító okiratban előírt és engedélyezett közfeladatainak ellátása mellett aktív szerepet vállalt a társadalmi események, rendezvények megszervezésében, lebonyolításában, ezzel is kiegészítve, színesítve a szakágazati jogszabályokban előírt feladatok ellátását.

A táblázat színjelzései: helyi önkormányzat által biztosított kötelező feladat, helyi önkormányzat által biztosított, önként vállalt feladat, társulás keretében biztosított kötelező feladat, társulás keretében biztosított nem kötelező feladat, ellátási szerződés keretében ellátott feladat, társulás keretében ellátási szerződéssel ellátott állami feladat 5

24


Kótaj bár a nyíregyházai kistérségbe tartozik, nem vesz részt a szolgáltatások társulás keretében történő ellátásában. A Gondozási Központ szervezeti keretében működik a nappali ellátás idősek részére, tanyagondnoki szolgáltatás, családsegítés, házi segítségnyújtás és a gyermekjóléti szolgáltatás. Apagyon az önkormányzat fenntartásában étkeztetés, tanyagondnoki szolgáltatás, idősek otthona ellátás működik. Napkor a Dél-Nyírségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ Napkori Intézményegysége keretében idősek otthonát működtet, valamint az étkeztetés és házi segítségnyújtás biztosított a településen. Tímáron a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást, mint törvény alapján biztosítandó alapszolgáltatást az önkormányzat a Tiszadobi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján, együttműködési megállapodás keretében biztosítja. Tiszanagyfaluban szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás idősek részére, családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás szolgálja a lakosságot. Szabolcsban a szociális alapszolgáltatásokat a Rakamaz és Térsége Szociális Társulás látja el 2013. június 05. napjától. Újfehértón Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Újfehértói Szociális Szolgáltató Központ keretében étkeztetés, családsegítés, tanyagondnoki szolgáltatás, gyermekjóléti szolgáltatás, nappali ellátás idősek részére biztosított. I.6. Civil szervezetek jelenléte „A nonprofit szervezetek helyi közfeladatok ellátásába való bekapcsolódása szempontjából a közösségi erőforrások összeadásának van nagy jelentősége. Ez (mint ahogy Horváth M. Tamás megfogalmazta) két irányban is megjelenik: egyfelől a civil és magánszféra részéről valósul meg egyfajta akkumuláció, másfelől a helyi önkormányzatoktól vesznek át forrásokat (Horváth, 2002: 162). A nonprofit szektor és az önkormányzatok közötti kapcsolatot jelzi, hogy egyre több önkormányzat köt ellátási szerződést egyházi, alapítványi szervezetekkel, és ezeken a szervezeteken keresztül átmeneti szállásokat, ingyen konyhákat működtetnek, jogiéletvezetési tanácsokat nyújtanak krízishelyzetbe kerülőknek. A KSH 2011. évi adatgyűjtése szerint a nonprofit szervezetek kevesebb, mint 5 százalékának (3037) van közfeladat-ellátási szerződése önkormányzattal. Ezek 14 százalékát nonprofit gazdasági társasággal, 66 százalékát egyesülettel kötötték.38 Ennek ellenére a klasszikus civil szervezetek mindössze 4 százaléka kapcsolódott be a helyi közfeladat-ellátás rendszerébe, míg az egyéb nonprofit szervezetek esetében ez az arány 12 százalék. Ha a tevékenységcsoportokat is figyelembe vesszük, akkor elsősorban a közbiztonság védelme, a polgári védelem és tűzoltás, a többcélú

25


adományosztás, a településfejlesztés és a sport célú szervezetek jelennek meg szolgáltatóként.”6 A Nyíregyházi járás településeinek HEP-jeit áttekintve változatos képet kapunk. Nyíregyházán rendkívül színes a szolgáltatási paletta. A civil szervezetek sokasága működik a különböző színtereken –köznevelés, sport, kultúra, szociális és gyermekjólét stb. A szervezetek egy része az önkormányzati feladatellátásba is bekapcsolódott. A járás többi településén eltérő mértékben működnek a civil szervezetek. Mindenütt jellemző, de súlyuk a lakosság közszolgáltatásokkal történő ellátásában nem jelentős. Ennek hátterében egyrészt a szervezetek száma, másrészt a szolgáltatások működtetéséhez szükséges finanszírozási nehézségek állhatnak. Meg kell említeni a településeken az egyházi szerepvállalás növekedését. A megyeszékhelyen az egyházi szolgáltatók száma is jelentős, de a járás településein is jellemző a feladatvállalás, például Újfehértón a köznevelési intézmények fenntartásával, Nyírteleken szociális és gyermekjóléti szolgáltatás biztosításával. I.7. A projekt együttműködő partnerei A projekt kiemelt célja az együttműködés erősítése, amelynek megnyilvánulása a települési önkormányzatok közötti kooperáció, valamint a partnerség elve alapján állami, nem állami és egyházi szervezetek közötti kooperáció. Nyíregyháza koordinatív szerepet tölt be a kapcsolatok építésében, fenntartásában. A települési önkormányzatok együttműködésének kiváló példája a nyíregyházi kistérségben egyes szociális és gyermekjóléti feladatok kistérségi társulási formában történő biztosítása, már több mint 10 éve. Ennek előnye egyrészt a kedvezőbb finanszírozás, de a szakmai együttműködések, közös gondolkodás is rendkívül fontos és hasznos. Ezt azt együttműködést erősítettük az ÁROP pályázatban tovább, illetve terjesztjük ki a Nyíregyházi járás területére vonatkozóan. Ebben a települési önkormányzatok mellett a településen működő, önkormányzati (társulásos) szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosító intézmények is részt vettek. Az együttműködés másik síkja a nem állami és egyházi szereplőkre terjed ki. A megyeszékhelyen számos civil és egyházi szolgáltató vesz részt a közszolgáltatások biztosításában. Néhány esetben ellátási szerződés alapján történik a feladatellátás, de az esetek többségében a szolgáltatók tulajdonképpen az önkormányzatoktól függetlenül biztosítanak különböző alapellátási formákat. E színes palettának a legnagyobb nyertese a lakosság, hiszen választási lehetőséget ad, valamint az ellátás biztonságát növeli a több szolgáltató jelenléte (pl. kapacitás kérdése). A projekt tartalmazott olyan elemet, amikor szélesebb körben invitáltuk a fenti szereplőket (pl.: informatikai tréning keretében tartott tájékoztató, hiszen e rendszerek változása széles körben érinti a szolgáltatókat). Kérdések, aktualitások megbeszélése, tapasztalat csere – amelyekre lehetőség nyílt ezen alkalmakkor. (Résztvevők közül néhányan, jelenléti ív szerint: Omnis Alapítvány, Hétszínvirág ’98 Nonprofit Kft, ÉFOÉSZ Támogató Szolgálat, Oltalom Szeretetszolgálat, Periféria Egyesület, Talentum Alapítvány, stb.) 6

Dr. Kákai László: Civil szervezetek megújuló működési környezete (Tananyag kézirat) Készült: az ÁROP-1.1.182012-2012-0002 pályázat keretében

26


A projekt egyik leggyakorlatiasabb eseménye a Nyírtelek- Görögszálláson működő szociális földprogram megismerése volt (ennek ismertetése a későbbiekben történik). A program működtetője a Filadelfia Evangélikus Egyházközség, vezetője Győrfi Mihály. A HEP munkacsoport keretében látogatást tettünk a területen. Az együttműködés keretében a vezető bemutatta a programot, majd a programban résztvevő roma lakosokkal együtt étkeztünk és beszélgettünk. A Human-Net Alapítvány nyíregyházi székhelyű szervezet, aki Nyíregyháza városával kötött ellátási szerződés keretében családsegítést végez a város és Nyírpazony területén. Az Alapítvány a mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű családokat, az adósság terhekkel küzdő személyeket, családokat segíti, a munkanélküliek részére tanácsadást nyújtanak, 3 tanyagondnoki szolgálatot működtetnek és az ifjúsági munkanélküliség területén is tevékenykednek. A projekt keretében a rendezvények résztvevői, valamint a szociológiai kutatás lebonyolításában vállaltak vezető szerepet. A projekt előtt meglevő kapcsolatok erősödtek, de számos új ismeretség keletkezett, különös tekintettel a kistérség területén kívül a járás területére vonatkozóan. Az együttműködések tartalma alapvetően a közös gondolkodás, a rendezvényeken történő részvétel, tapasztalat és vélemény csere volt. II. Veszélyeztetett társadalmi csoportok a Nyíregyházi járásban A demográfiai jellemzők alapján a településeknek illetve a településeken szolgáltatásokat biztosító szervezeteknek kiemelt figyelmet kell fordítani a növekvő arányú időskorú lakosságra, a csökkenő létszámú gyermekek helyzetének javítására, valamint általánosságban a lakosság jóllétének biztosítására. II.1. Mélyszegénységben élők és romák helyzete A szegénység fogalmára vonatkozóan egységes definíció nincs, gyakran leszűkítve csak a jövedelmi és vagyoni szűkösséggel azonosítják. Az Európai Unióban a szegénység mérésére egységes indikátorrendszert használnak, melynek alapjait a tagországok állam- és kormányfői 2001-ben fogadtak el. Az indikátorrendszer jelenleg négy területet fog át, melyek egyrészt a gazdasági, társadalmi és demográfiai változásokat mérik, továbbá a társadalmi befogadásra, a nyugdíjakra és az egészségügyi helyzetre vonatkoznak. „A mélyszegénység azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerővel kilépjenek. (Havas 2012) A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között szocializációs különbségek, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és gyakran súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A mélyszegénység hatása a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). 27


A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak kíméletlen érvényesülése miatt.”7 Jövedelmi helyzet A Háztartáspanel kutatás 2015. évi adatfelvétele alapján Nyíregyházán a szegénységi ráta 14,5 %, a járásban 22,0 %. A szegénység kiterjedtségét mutatja, hogy - az egy főre jutó háztartási jövedelmek eloszlása a jövedelmi tizedekben alapján –a járásban a szegények csoportját az alsó három decilishez tartozók, a megyeszékhelyen a két alsó decilishez tartozók alkotják.8 Az életkörülmények jellemzőiről az anyagi depriváció elemi indikátorainak eloszlása is tájékoztatást ad, hiszen - ahogyan Szilicsány Éva Panna írásában9 fogalmaz- minél nagyobb arányban van jelen az alapvető szükségletek hiánya, mint élelem, fűtés, lakhatás szűkössége, bizonytalansága, annál inkább valószínűsíthető a pénzügyi nehézségek és a tartós anyagi javak hiánya. 15. ábra Az anyagi depriváció elemi indikátorok szerinti megoszlása (%)

Forrás: Szilicsány Éva Panna: Megélhetési nehézségek és nélkülözés a Nyíregyházi járásban Háztartáspanel kutatás, 2015.

7

Cserti Csapó Tibor – Orsós Anna A mélyszegénységben élők és a cigányok/romák helyzete, esélyegyenlősége http://www.kompetenspedagogus.hu/sites/default/files/06-Varga-Aranka-szerk-Eselyegyenloseg-a-maiMagyarorszagon-pte-btk-nti-2013.pdf 8 Fábián – Takács - Szigeti: Jövedelmi helyzet és jövedelmi szegénység Háztartáspanel kutatás 2015. 9 Szilicsány Éva Panna: Megélhetési nehézségek és nélkülözés a Nyíregyházi járásban Háztartáspanel kutatás, 2015.

28


Az ábra mutatja, hogy a járásban élők túlnyomó többsége nem képes váratlan kiadást fedezni (80,6%), és nem engedheti meg magának az évenkénti egy hetes nyaralást az otthonán kívül (67,3%). Vagyis, egy váratlan élethelyzet, káresemény hírtelen bekövetkeztével nem csupán annak megoldása ütközik nehézségekbe, de nagy valószínűséggel, egyben megélhetési nehézségeket von maga után, a megkérdezettek életében. A hátralék előfordulása 31,4%-ban van jelen, vagyis a járásban élők több mint egyharmadánál legalább egyszer előfordult, hogy nem tudta kifizetni a lakás rezsijéhez tartozó költségek valamelyikét, és/vagy a lakbért, és/vagy a lakás törlesztő részletét, vagy a lakhatást közvetve érintő kölcsönt. A lakás rendes fűtésének 10%-ban megjelenő képtelensége nem a legfőbb nehézségek közé tartozik, ugyanakkor ez az arányszám azt jelenti, hogy a Nyíregyházi járásban minden 10. lakos, köztük gyerekek, idősek, betegek, fáznak az otthonukban. A fenti ábrán az is világosan látszik, hogy a járási adatok megoszlása Nyíregyháza és a járás többi települése között jelentős egyenlőtlenséget mutat. Míg Nyíregyházán a váratlan kiadás fedezésének képtelensége 75,0% és nem engedheti meg magának az egy heti nyaralást a mért népesség 56,7%-a, addig a járás többi településén ez 85,1%-ban, illetve 75,9%-ban van jelen. A hátralék előfordulása 26,2%, a hús/hal fogyasztásának hiánya kétnaponta 15,4%, és a lakás nem kielégítő fűtése 7,9% a járásszékhelyen, a járás többi településének átlagában ez rendre, 35,6%, 36,0%, és 11,7%. A járás településeinek ilyen arányú lemaradása érhető tetten abban is, hogy a járási mérőszámok, elsősorban a pénzügyi nehézségek területén, elmaradnak az országos átlagtól. Míg Magyarországon a tartalékképzést tekintve. A váratlan kiadás fedezésének képtelensége 76,1%, és a nyaralást a népesség 59,8%-a nem tudja fedezni, addig ez járási szinten 80,6%, 67,3%, és 31,4%. A hátralék előfordulása is hasonló képet mutat, Magyarországon átlagosan 24,9%-ban van jelen, míg a Nyíregyházi járásban ez 31,4%.10 Lakhatás, lakhatási szegregáció A Nyíregyházi járásban a 4000 főt meghaladó cigányság a legnagyobb nemzetiség, arányuk településenként eltérőek. Nyírpazony, Nyírtura, Sényő, Apagy, Kálmánháza, Újfehértó, Tiszanagyfalu – marginális, ugyanakkor Nagycserkeszen 30%-hoz közeli, és Kótajban is a megyei átlag feletti, 11%. Nyíregyházán becslések szerint 8-10 % a roma lakosság aránya. Pontos adat meghatározása nehéz, hiszen önbevalláson alapul, azaz aki magát romának tartja. A roma lakosság hátrányait ismerve azonban a becsléseknél vagy népszámlálási adatoknál (bevallás alapján) pontosabb számokra lenne szükség a fejlesztések érdekében. Így többek között szükséges a roma származású gyermekek korai fejlesztése, a tanulás támogatása, korai iskolaelhagyás csökkentése, a megfelelő lakáskörülmények biztosítása, a felnőtt alacsony iskolai végzettséggel rendelkező roma származású személyek képzése stb. Azokon a településeken, ahol telepszerű környezetben élnek a roma származásúak, talán könnyebb az adat meghatározása. Azonosított szegregátumok Nyíregyházán, Kótajban és

10

Részletesebben Szilicsány Éva Panna: Megélhetési nehézségek és nélkülözés a Nyíregyházi járásban Háztartáspanel kutatás, 2015.

29


Nyírtelken vannak. Ellentmondásos, hogy Nagycserkeszen a romák száma kiemelkedően magas, még sincs a HEP szerint azonosított szegregátum. Szabolcs és Tímár településeken nincs azonosított szegregátum. Rakamazon az alacsony státuszú népesség koncentrációja közepes, etnikai szegregáció nincs, nem tapasztalható. (HEP 2013) 16. ábra A cigány nemzetiségűek aránya a lakónépességből, 2011 Szabolcs Timár Rakamaz

Tiszanagyfalu Kótaj Nyírtelek

Nyírtura

Nyí rpazony

Sényõ

Nag y cserkesz

Apag y Nyíreg yháza

Napkor

Kálmánháza Százalék – 1,0

Újfehér tó

1,1 – 5,0

5,1 – 9,0 9,1 –


Kótajban a HEP szerint a település déli részén elhelyezkedő területén főként hátrányos helyzetű családok által lakott szegregátum azonosítható, ahol kb. 100 család él. A telep közúton történő megközelítése kedvező, de a társadalmi kirekesztettség térben is manifesztálódik. A település szegregált és szegregálódó területén a gazdasági és társadalmi problémák egymást erősítő komplex rendszere van jelen. 30


A lakosságot a 0-14 év közöttiek magas aránya jellemzi. A 15-64 éves korosztály viszonylag magas aránya ellenére gazdasági aktivitásuk rendkívül alacsony. Leginkább az önkormányzatnál a közcélú munkavégzés a jellemző. Korábban elhanyagolt lakásállomány volt a jellemző, de a szociálpolitikai támogatás igényelhetőségével egyidejűleg a telep lakásállománya gyors fejlődésnek indult. A lakásállomány egy része alacsony komfortfokozatú, de infrastrukturájában nem marad el a település többi részétől. A szennyvízcsatorna hálózat ezen a részen is kiépítésre került. A telep utcáinak 90%-a szilárd burkolatú. Mivel szervesen kapcsolódik a település egészéhez, ezért a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő eséllyel biztosított. A gazdasági válság az itt élőket is érintette, egyre több lakás rendelkezik közüzemi tartozásokkal, díjhátralékkal. Számos családnál már lecsökkentették a víznyomást, kikötötték a gázszolgáltatást, vagy előre fizető mérő került felszerelésre. Nyíregyházán 3 olyan terület – szegregátum11 - található, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. Ezek a területek, szegregátumok a következőek: 1. szegregátum (Orosi út - Gomba utca - Kállói út - Tüzér utca) 2. szegregátum (Bottyán János utca - Huszár tér - Orgona utca - Viola utca) 3. szegregátum (Csáki István utca - Vértanúk útja - Tarcsai István utca) 4. szegregátum (Gerliczki Mihály utca - Vértanúk útja - Károlyi Mihály utca) 5. szegregátum (Polyákbokor külterület) Ezek a területek a város 3 pontján találhatóak:  Huszártelep: 2. számú szegregátum a város délnyugati részén (Malomkert, Déli ipartelep, Huszártelep városrészben),  Keleti lakótelep: A városban beazonosított 1., 3. és 4. számú, egymás szomszédságában fekvő szegregátumok a város keleti részén, az Orosi út mellett (Örökösföld városrészben),  Polyákbokor: 5. számú szegregátum, Nyíregyháza külterületén (Bokortanyák, Császárszállás városrészben): új szegregátum, a korábbi IVS-ben – a 2001-es népszámlálási adatok szerinti lehatárolás szerint – nem szerepelt. A Huszár lakótelep és Keleti lakótelep a szociális városrehabilitációs projektek akcióterületei voltak. A Huszár lakótelepen az infrastrukturális fejlesztések és soft jellegű (képzések, programok) tevékenységek egyaránt megvalósultak. A Keleti lakótelepen a helyi adottságokból adódóan jellemzően az utóbbiak zajlottak. Nyírtelek területén 3 olyan terület azonosítható be, amely egyértelműen szegregált területnek minősül: Görögszállás, Belegrád, Alsósóskút. A területen magas az alacsony iskolai 11

A legfrissebb telepösszeírás (Domokos–Herczeg 2010) a telepen élők etnikai hovatartozását nem vizsgálta, de jelzésértékű, hogy az általuk összeírt területi egységeket összefoglaló néven „szegény- és cigánytelepeknek” és városi szegregátumoknak hívják. Összességében 1633 ilyen telepet azonosítottak országszerte 2010-ben, amelyekben összesen körülbelül 300 ezer fő, azaz az ország lakosságának 3%-a lakik. Bernát Anikó, Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon, www.tarki.hu

31


végzettségűek aránya; magas a HHH gyermekek száma, alacsony a foglalkoztatottak aránya; kiugróan magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya; az egy lakásra jutó segélyek aránya magas. A közszolgáltatások a Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ által, valamint a Filadelfia Evangélikus Gyülekezet által biztosított. Jó gyakorlat A HEP munkacsoport ülésén nyílt alkalom a Gyülekezet által végzett missziós tevékenység megismerésére, amely példaértékű lehet valamennyi település számára. Több mint három éves a Filadelfia Evangélikus Egyházközség szociális földmunka programja. A Nyírtelekhez tartozó Görögszálláson élők többsége roma, az evangélikus egyház Györfi Mihály lelkész vezetésével néhány éve cigánymissziót indított a településen. Szociális földprogramba kezdtek, így munkát adva a romák egy részének. A program célja többrétű: egyrészt rendszeres napi munkához szoktatni a cigány embereket, másrészt elsajátíttatni velük a zöldség - gyümölcs termesztési ismereteket, harmadrészt a megtermelt, jó minőségű termények értékesítésével bevételhez juttatni a közösséget, jövedelemhez az itt dolgozókat. A társadalomba való beillesztésük, visszavezetésük útján, gyülekezeti összefogással és sikeres pályázatok révén segítenek a mélyszegénységben élő cigányság felemelkedésében. Roma Nemzetiségi Önkormányzat a járás területén Nyíregyházán, Kótajban, Nyírtelken, Rakamazon , és Újfehértón alakult meg. A HEP-ekben megfogalmazottak szerint az önkormányzatok és a roma nemzetiségi önkormányzatok között az együttműködés jó, az önkormányzatok támogatják a nemzetiségi önkormányzatok működését (elhelyezés, közös programok). A pályázat során a roma önkormányzatok bevonása nehéz volt. A jövőben az együttműködés erősítése járási szinten szükséges. Támogatások, szolgáltatások A segélyezés rendszerének alakításakor alapvetően az adott településen élő lakosság demográfiai, társadalmi, gazdasági jellemzői, foglalkoztatottsági mutatók a meghatározóak. Kisebb településen igaz lehet, hogy „mindenki ismer mindenkit”, a nagyobb lélekszámú településeken azonban helyi és központi statisztikai adatokra, felmérésekre, előzetes tanulmányokra lehet alapozni. A lakossági szükségletek és igények ismeretén túl (vagy előtte) fontos a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek, a financiális háttér megteremtése. 2015. március 1-től az Szt. hatályba lépő módosítása keret jellegű szabályok kialakításával a települési önkormányzatra bízza a segélyezés konkrét elveinek és szabályainak kialakítását települési támogatásként, azzal az indokkal, hogy a helyi közösségek rendelkeznek leginkább azzal a tudással, amely alapján eldönthetik: ki jogosult támogatásra, és ki nem. Az önkormányzatok szabadon dönthetnek a támogatások nagyságáról és formájáról. Az ÁROP pályázat keretében szervezett kerekasztal pénzbeli ellátások munkacsoportja összegyűjtötte, hogy milyen támogatási formák voltak 2015. március előtt és mely formák biztosítottak ez időpontot követően.12

12

Részletesebben Krizsai-Tóthné Csatlós: Szociális problémák és a segélyezési rendszer átalakulása a Nyíregyházi járás településein Háztartáspanel kutatás 2015.

32

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 17. ábra: A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerének változásai 2015. 03. 01. előtt és után Település

Lakó népesség

Munkanélküliség (relatív mutató)*

2013. 01. 01-től 2015. 02. 28-ig**

2015. 03. 01-től

Nyíregyháza

118185

6,11

méltányossági közgyógyellátás méltányossági ápolási díj adósságkezelési szolgáltatás

települési támogatásként nyújtott: lakásfenntartási támogatás adósságkezelési szolgáltatás méltányossági ápolási díj kiegészítő ápolási díj gyógyszertámogatás (közgyógyellátás helyett)

Apagy

2279

7,23

méltányossági közgyógyellátás

települési támogatásként: lakhatási támogatás-

Kálmánháza

1905

9,88

Kótaj

4496

12,38

Nagycserkesz

1785

15,86

Napkor

3679

9,95

Nyírpazony

3403

6,42

Nyírtelek

6730

8,71

települési támogatásként: lakhatási célú támogatás, rendszeres gyógyszerkiadás támogatása

méltányossági közgyógyellátás méltányossági közgyógyellátás -

-

önként vállalt feladatok 2015. február 28-ig

önként vállalt feladatok 2015. március 1-től

lakhatást segítő támogatás kiegészítő ápolási díj Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat Rászoruló Hallgatókért Közalapítvány pályázat tanszertámogatás nyári gyermekétkeztetés üdültetési támogatás lakbér hozzájárulási szolgáltatás (hajléktalan személyek részére) lakbértámogatás lakáscélú kölcsöntörlesztési támogatás, Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat, karácsonyi csomag, nyári gyermekétkeztetés szociális tűzifa

kiegészítő ápolási díj Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat Rászoruló Hallgatókért Közalapítvány pályázata tanszertámogatás nyári gyermekétkeztetés üdültetési támogatás lakbér hozzájárulási szolgáltatás (hajléktalan lakbér)

Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat, nyári gyermekétkeztetés, tankönyvtámogatás, 70 év felettiek hulladékszállítási díj átvállalása, szociális tűzifa szociális tűzifa

Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat, nyári gyermekétkeztetés, tankönyvtámogatás, 70 év felettiek hulladékszállítási díj átvállalása, szociális tűzifa szociális tűzifa, karácsonyi támogatás Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat, iskolatej program Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat,

Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat, iskolatej program települési támogatásként: Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat, lakásfenntartási támogatás szociális tűzifa települési támogatásként: Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat, lakásfenntartási támogatás, karácsonyi csomag, gyógyszertámogatás 50 %-os díjkedvezmény

lakáscélú kölcsöntörlesztési támogatás, karácsonyi csomag

Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat, karácsonyi csomag, 50 %-os díjkedvezmény

33


települési támogatásként: méltányossági ápolási díj, méltányossági közgyógyellátás

hulladékszállításhoz Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat, ingyenes óvodai és iskolai étkeztetés, ingyenes nyári napközi, nyári gyermekétkeztetés

hulladékszállításhoz ingyenes óvodai és iskolai étkeztetés, ingyenes nyári napközi, nyári gyermekétkeztetés

Nyírtura

1774

6,3

Rakamaz

4512

8,41


települési támogatásként: Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat, lakásfenntartási támogatás, kamatmentes szociális kölcsön

Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat

Sényő

1414

8,12

adósságkezelési szolgáltatás

Szabolcs

372

7,05

Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat, szociális tűzifa, karácsonyi csomag, nyári gyermekétkeztetés, nyári napközis tábor ingyenes óvodai és iskolai étkeztetés, Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat

Tímár

1345

11,2

méltányos közgyógyellátás méltányossági közgyógyellátás

Tiszanagyfalu

1826

11,14

Újfehértó

12979

7,02

települési támogatásként: Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat, lakásfenntartási támogatás, szociális tűzifa, gyógyszertámogatás karácsonyi csomag, nyári gyermekétkeztetés, nyári napközis tábor, ingyenes óvodai és iskolai étkeztetés, Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat szociális tűzifa települési támogatásként: lakhatáshoz kapcsolódó fűtési támogatás települési támogatásként: szociális tűzifalakásfenntartási támogatás települési támogatásként: Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat, lakásfenntartási támogatás nyári gyermekétkeztetés,

Összesen

166684

9,052


-

Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat, nyári gyermekétkeztetés

Forrás: saját szerkesztés a települések adatközlése alapján *KSH, 2014 **A táblázat a szociális törvényben szabályozott, kötelező támogatás típusokat nem tartalmazza (aktív korúak ellátása, normatív lakásfenntartási támogatás, ápolási díj és az alanyi, normatív közgyógyellátás).

34


A táblázatból tehát jól látható, hogy a módosítást megelőzően a járás települései a kötelező lakásfenntartási támogatás megállapításán túl a méltányossági jogcímen megállapítható ápolási díjat, valamint közgyógyellátást jellemzően nem biztosították. A lakásfenntartási támogatás, mely ugyan 2004-től normatív támogatás nem került a járási hivatalok hatáskörébe. Bár 2011-ig a jogszabály által is nevesített lehetőség volt a törvényben meghatározott összegen túl kiegészítő vagy helyi támogatás megállapítása, ezzel jellemzően szintén nem éltek az önkormányzatok. 2015. március 1-ét követően az önkormányzatok rendszeres pénzellátásként eltérő mértékben és módon, de leginkább a lakás fenntartásához nyújtanak támogatást. Ez indokolt is, hiszen az előzőekben olvasható, hogy a Nyíregyházi járásban minden 10. lakos, köztük gyerekek, idősek, betegek, fáznak az otthonukban, mert nehézséget okoz a fűtés költségeinek biztosítása. Adósságkezelési szolgáltatás a 40 ezer lakosságszám fölötti települések számára volt kötelező. 2015. március 1. előtt a Nyíregyházi járás területén Nyíregyházán és Sényőn működött a szolgáltatás, jelenleg csak a megyeszékhely biztosítja lakosai számára a felhalmozódott hátralékok rendezése érdekében. Az új szabályozás során a jogosultság feltételeként előírt jövedelemhatár nem változott, sőt példaértékű lehet, hogy többkörös támogatást vezettek be. Ennek hátterében az áll, hogy tapasztalataik szerint egy adóssággal terhelt háztartás számára nem elegendő 1-1,5 évig támogatást nyújtani (korábban feltétel volt, hogy 24 hónapig nem volt újra igényelhető a támogatás), hanem hosszabb ideig szükséges a segítségnyújtás. A helyi rendelet alapján Nyíregyházán a helyi adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg első alkalommal az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb kettőszázötvenezer forintot, második alkalommal az adósságkezelés körébe bevont adósság 50%-át, és összege legfeljebb a százhatvanezer forintot, harmadik alkalommal az adósságkezelés körébe bevont adósság 25%-át, és összege legfeljebb nyolcvanezer forintot. 2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnt, és önkormányzati segély elnevezéssel az Sztben, illetve a helyi rendeletben került szabályozásra, mely elnevezése 2015. március 1-től rendkívüli települési támogatásra változott. A szociális törvény alapján a rendkívüli települési támogatás keretében a rászorulók támogatása az önkormányzatok kötelező feladata. A megvizsgált rendeletek alapján az önkormányzatok törekednek arra, hogy konkrétan meghatározzák azokat az eseteket, a törvényi előírás figyelembe vételével, amelyek esetén segítséget nyújtanak a rászorulók számára. Valamennyi település külön nevesíti a temetéshez nyújtott támogatást és a gyógyszertámogatást, valamint lehetőséget biztosítanak méltányosság alkalmazására (rendkívüli események esetén magasabb összegű támogatás) is. A települések többsége az alkalmanként adható összeg felső határát is meghatározza az öregségi nyugdíjminimum %-ban). Az is jól látható, hogy a települések többsége az állami források bevonása céljából kihasználja a különböző pályázati lehetőségeket (szociális tűzifa, Bursa Hungarica, nyári gyermekétkeztetés) ezzel is támogatva a helyi lakosságot.

35


Következtetések

Célcsoport

mélyszegénységben élők és roma

Következtetések problémák azonosítása rövid fejlesztési lehetőségek megnevezéssel meghatározása rövid címmel alacsony iskolai végzettség tanulás fizikai, pénzügyi feltételeinek és a támogató családi háttér biztosítása nyilvántartott álláskeresők munkahelyek, munkalehetősészáma magas gek teremtése a közfoglalkoztartós munkanélküliek (180 tatásban és a piaci szektorban, napnál régebben regisztrált) - foglalkoztathatóság javítása, - munkaerőpiacra való visszaszáma magas vezetés anyagi szűkösség, fizetési támogatások, ellátások nehézség vagy képtelenség biztosítása helyi szabályozás alapján adósság felhalmozódása adósságkezelési szolgáltatás, lakásfenntartási költségekhez történő hozzájárulás támogatások rendszere eltérő jó gyakorlatok átadása, településenként jelentősebb változások esetén önkormányzati megbeszélések fűtés hiánya olyan lehetőségek kihasználása mint a tűzifa osztás gyermekszegénység gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása, programok, napközbeni ellátás biztosítása a HEP-ek és a beazonosított összhang kialakítása, szegregátumok nincsenek felülvizsgálati tanácsadás. összhangban. szegregátumban élők életkörülményei elmaradnak a település többi részén élők életkörülményeitől.

teljes felmérés készítése a települések szegregátumairól, szegregálódó településrészeiről (lakhatás, foglalkoztatás, oktatás). Életkörülmény javítására tett javaslatok megfogalmazása

kompetenciafejlesztés lehetőségei korlátozottak információ hiány a lakosság részéről romák és nem romák együttműködésének erősítése

felmérés készítése, programok felkutatás, képzésszervezés informálás, írott formában, szóbeli-lakossági tájékoztatók közösségi rendezvények, megbeszélések

II.2. Gyermekek helyzete "A gyermekek helyzetével, az ő jóllétükkel való foglalkozás azért is alapvető, mert egy ország állapota valójában azon mérhető le, mennyire vannak jól a gyermekek. Az ő egészségük, 36


biztonságuk, anyagi jóllétük, a (társadalmon és a családokon belül) feléjük irányuló tisztelet, megbecsülés, elfogadás és szeretet mutatja meg egy nemzet valódi erejét. Ma már nem kérdés, hogy a legnagyobb (és legköltségesebb) hiba, amit egy társadalom elkövethet, az a gyermekek jóllétéről való gondoskodás elmulasztása. Az ilyen közösségeknek igen nagy árat kell fizetniük. Ez csökkenő versenyképességben, teljesítőképességben és termelékenységben, az általánosa n romló egészségügyi állapotban, növekvő munkanélküliségben és fokozódó társadalmi kirekesztettségben jelenik meg. Társadalmi és gazdasági szempontból tehát igen egyszerű a helyzet: mindent meg kell tenni a gyermekek jóllétéért - kiszolgáltatottságuk és nélkülözésük megelőzéséért. Ezen túlmenően még egy nagyon fontos érvet szem előtt kell tartanunk minden olyan kérdésben, ami gyermekeket érint. Ez pedig a gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen volta. Az a tény, hogy minden gyermeknek csak egyetlen esélye van arra, hogy egészségesen és megfelelő módon nőjön fel, fejlődjön testileg és lelkileg. Ahogy Rob Reiner és a Wisconsini Egyetem kutatói fogalmaztak: "Az első évek mindörökké tartanak." Életünk végéig magunkkal hordozzuk azok emlékét, lenyomatait a fejünkben, a szívünkben, a zsigereinkben. Nagyon fontos tehát - ha szabad így fogalmaznunk: minőségbiztosítási szempontból -, hogyan telnek az első évek, és minden lehetősége megvan-e a gyermeknek arra, hogy kibontakoztassa a benne rejlő képességeket és tehetséget."13 A Nyíregyházi járásban a gyermekek aránya az összlakossághoz viszonyítva 15,4 %, egyes településeken – Nagycserkesz, Tímár - ettől lényegesen magasabb. A gyermekek tekintetében fennálló eltartási teher14 ennek megfelelőn alakul; a nyíregyházi járás településein 21-23 % közötti, amely alacsonyabb a megyei adathoz (25,3 %) képest. Kivételt képez Nagycserkesz (36,9 %), Timár (36,6 %) és Újfehértó (26 %). Hátrányos helyzet Az előző fejezetben a járásban élők jövedelmi és vagyoni helyzete került bemutatásra. A szegénység kockázatát befolyásoló tényezők között a háztartásfő iskolázottságát, a háztartásfő gazdasági aktivitását említettük, valamint meghatározó a lakóhely és fontos társadalmi jellemző a családok gyermekszáma. Mindezek a tényezők a gyermekek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetét is meghatározza. E fogalom 2013. szeptember 1 től változott, amely alapján hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:  a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről , a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,  a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 13

Te hogy vagy? Az UNICEF Magyar Bizottság Gyermekjólléti jelentése, Kutatási zárójelentés (unicef.hu//minden-2 magyar-gyermek-veszelyben 14 Száz 15–64 évesre jutó 0–14 éves.

37


igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,  a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű  az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az előző pontokban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll  a nevelésbe vett gyermek,  az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A Nyíregyházi járásban összesen 1066 fő hátrányos és 1692 fő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él. 18. ábra A hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek száma a Nyíregyházi járásban Település

Óvodai HH 1 1 31 9 27 127 0 11 0 10 15 2 16 4 4 258

Óvodai HHH 2 2 12 68 8 184 0 17 1 12 0 2 21 11 22 362

Alapfokú HH 14 10 51 21 15 324 0 28 0 17 13 2 26 6 29 556

Alapfokú HHH 7 6 126 126 15 452 0 58 15 3 3 3 74 40 36 964

Középfokú HH 7 7 32 11 0 158 1 9 0 1 7 0 4 2 13 240

Középfokú HHH 11 4 42 30 0 178 1 39 1 0 4 0 27 12 17 366

Összesen Összesen HH HHH 22 20 18 12 114 180 41 224 42 23 609 814 1 1 48 114 0 17 28 15 35 7 4 5 46 122 12 63 46 75 1066 1692

Apagy Kálmánháza Kótaj Nagycserkesz Napkor Nyíregyháza Nyírpazony Nyírtelek Nyírtura Rakamaz Sényő Szabolcs Timár Tiszanagyfalu Újfehértó Összesen Forrás: http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kir/hh_hhh_telepules_kimutatas_2015_10_01.xls

Támogatások, szolgáltatások A települési önkormányzatok a járásban különböző juttatásokkal segítik a rászoruló gyermekeket. Így például a jogszabályban meghatározott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény mellett széles körben elterjedt a nyári szünetben történő gyermekétkeztetés, 38


tanszertámogatás, Bursa Hungarica ösztöndíj a felsőoktatási hallgatók számára. Természetesen az önként vállalt támogatások feltételei és nagysága településenként változó. A szolgáltatások vonatkozásában megállapítható, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás, mint gyermekjóléti alapellátás valamennyi településen biztosított. A struktúra, amelynek keretében az önkormányzatok ellátják a feladatot változó: saját intézmény útján vagy kistérségi társulás keretében. A 0-3 éves korú gyermekek napközbeni ellátása a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ szervezeti keretein belül, 9 bölcsődében biztosított Nyíregyházán, az elmúlt évek folyamatos fejlesztéseinek eredményeként összesen 716 férőhelyen. A bölcsődék ellátási területe Nyíregyháza, Nyírpazony közigazgatási területe. Az Önkormányzati bölcsődéken kívül egy civil és egy egyházi bölcsőde is működik Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén:  Hétszínvirág ’98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft. fenntartásában a Hétszínvirág Bölcsőde (40 férőhely),  Nyíregyháza Városi Református Egyházközség fenntartásában a Mustármag Bölcsőde (60 férőhely). Nyíregyháza területén több (8 db) kis létszámmal (7 fős) működő családi napközi biztosít hasonló korú gyermekek számára napközbeni ellátást. Nyíregyházán kívül Nyírteleken, Apagyon, Nyírtura-Sényőn biztosított a bölcsődei ellátás. A szolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés nem biztosított a településeken, ami nem egyedülálló az országban. A KSH adatai szerint a 3 évesnél fiatalabb gyermekek 22 %-a él olyan településen, ahol helyben nem biztosított semmilyen napközbeni ellátás. Annak érdekében, hogy a szolgáltatás mindenhol elérhető legyen ahol igény jelentkezik rá, jogszabály módosítás van folyamatban. A jelenlegi szabályozás szerint a 10 ezer fősnél nagyobb településeken kötelező a bölcsőde működtetése. A tervezet értelmében ez a rendelkezés továbbra is hatályban marad, azonban a 10 ezer főnél kisebb település is köteles lesz a bölcsődei ellátás biztosítására, ha arra az adott településen legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik vagy a település 0–2 éves lakosainak száma meghaladja a 40 főt. A 10 ezer főnél kisebb települések önkormányzatai a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatások bármelyik formájának (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) biztosításával, önállóan, társulásban vagy ellátási szerződés útján is eleget tehetnek e kötelezettségüknek. A kellő felkészülési időt biztosítva e kötelezettségüknek 2018. december 31-éig kell eleget tenniük a települési önkormányzatoknak. A 3 éven aluli gyermekek ellátását megszervező fenntartó (állami, nem állami, egyházi fenntartó) a központi költségvetésből támogatásra lesz jogosult. Változások 2015. szeptembertől megváltozott a gyermekétkeztetés normatív szabályozása. Az ingyenesen étkezők köre bölcsődében és óvodában kibővült azzal, hogy az a gyermek, aki olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át- is ingyen étkezhet. Ez a szabályozás várhatóan jelentősen megnöveli az ingyenesen étkező gyermekek számát, erre az önkormányzatoknak is fel kell készülni, hiszen a térítési díj 39


bevétel csökkenése az önkormányzati hozzájárulás növekedésével járhat (pontosan még nem ismert a költségvetési hozzájárulás mértéke). A járás településeit érintő változás, hogy 2016.01.01-től családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással integráltan - egy szervezeti és szakmai egységben - működhet, települési szinten a család- és gyermekjóléti szolgálat, járási szinten a család- és gyermekjóléti központ keretében. Ennek alapján a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve központ a jelenlegi családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás bázisán, annak erőforrásai hatékonyabb elosztásával, kötelező önkormányzati feladatként jön létre. A családsegítési szolgáltatás biztosítása a jövőben nem lakosságszámhoz kötött, hanem minden esetben biztosítania kell az önkormányzatnak, ha polgármesteri hivatalt működtet vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye a településen van. A települési önkormányzatok feladatkörében marad a lakóhely szintű minimumszolgáltatások, általános segítő feladatok biztosítása. A hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint a speciális szolgáltatások biztosítása a járásszékhelyek települési önkormányzataihoz kerül a járás valamennyi településére kiterjedő hatáskörrel. Az új feladatmegosztás fokozott együttműködés kialakítását követeli meg a szolgálatok (járási települések) és a központ (Nyíregyháza) között, valamint a központok részéről szakmai támogatás nyújtását írja elő a jogszabály a szolgálatok irányába. Ez a járás településeinek fokozottabb együttműködését igényli majd. Új feladatként jelenik meg 2017. január 1-jei hatálybalépéssel a szociális diagnózis készítése, 2017. január 1-jei hatálybalépéssel a támogatott lakhatást igénybe vevők után követését biztosító esetmenedzseri feladatok, továbbá új gyermekjóléti feladataként jelenik meg 2018. január 1-jei hatálybalépéssel az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység. A gyermekek jól létének biztosítása nemcsak a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások útján történhet. Fontos a veszélyeztetettség más forrásainak felismerése is, így például az internet veszélyei vagy a kábítószer fogyasztás. A droghelyzet a legfrissebb országos adatok szerint tovább romlott és nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlenebbé vált. Az Országgyűlés 80/2013. (X. 16.) OGY határozatával elfogadott Nemzeti Drogellenes Stratégia 2013-2020 alapján újra kell fogalmazni a feladatokat, szorosabb együttműködést, új munkamegosztást kell kialakítani, hogy a területen jelentkező, egyre összetettebb problémákra közösen lehessen megoldást találni a párhuzamosságok elkerülése mellett. Ennek első lépéseként Nyíregyházán 2015. február 9-én került megrendezésre a "Legyen más a szenvedélyed!" elnevezésű workshop, ahol újra indult a párbeszéd a területen feladatokat ellátó, közel 30 szervezettel (pl. ÁNTSZ, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a kórház, a drogambulancia, oktatási intézmények és civil szervezetek). Az önkormányzat újjászervezte a Kábítószer Egyeztető Fórumot, és költségvetésben külön forrást biztosít prevenciós programok megvalósítására, valamint egy európai uniós programban is részt vesz a város. Ez utóbbi kettő bár a komplex és kiterjedt problémát nem oldja meg, de alkalmat teremt a prevencióban, kínálatcsökkentésben és ártalomcsökkentésben dolgozó szakemberek és kortárssegítők tevékenységének ösztönzésére. Prevenciós programok indítása, a jelzőrendszer hatékony működése elengedhetetlen a gyermekek jóllétének biztosítása érdekében.

40


Következtetések

Célcsoport

gyermekek

Következtetések problémák azonosítása rövid fejlesztési lehetőségek megnevezéssel meghatározása rövid címmel gyermekszegénység gyermekjóléti szolgáltatások, támogatások biztosítása, a gyermekek napközbeni napközbeni ellátás biztosítása, ellátása nem biztosított a járás pályázati forrás felkutatása és településeinek többségén felhasználása a bölcsődék kialakítására óvodai férőhelyszámok felmérés eredményeként felmérése óvodai férőhelybővítés, pályázati forrás felkutatása magas a HH, HHH gyermekek prevenciós programok száma biztosítása szolgáltatók közötti együttműködés erősítése a együttműködés alacsony fokú járás települései között veszélyeztetettség észlelése, jelzőrendszer hatékonyságának jelzés növelése gyermekjóléti alapellátás és szoros szakmai együttműködés hatósági intézkedések a járásszékhely és a települési elválasztása 2016. januártól önkormányzatok között

II.3. Idősek helyzete Az európai és hazai adatokhoz hasonlóan a Nyíregyházi járásban is a népesség öregedése jellemző, aminek oka a születésszám csökkenése és a várható élettartam növekedése. Az idősek aránya a járásban az összlakosságon belül közel 20 %. A társadalom elöregedése az időskori függőségi ráta emelkedését vonja maga után. A népesség-előreszámítás alapján a ráta hazánkban megduplázódhat 2014 és 2060 között: a 2014-es 26 százalékról 52 százalékra emelkedhet 2060-ig. Ez azt jelenti, hogy míg 2014-ben 100 munkaképes korú egyénre 26 időskorú jutott, addig 2060-ban 100 munkaképes korúnak kétszerannyi, 52 időskorú ellátását kell majd biztosítania. A Nyíregyházi járásban e ráta mértéke 16-42 % közötti. A teljes függőségi mutató ennél kisebb mértékben növekedhet, mivel a gyermekek létszámcsökkenése részben ellensúlyozhatja az idősek részarányának. Az öregedési index alapján az idősek létszáma 2006-ban elérte a gyermekkorúak létszámát, és az index 2060-ig 204 százalékra emelkedhet, tehát 2060-ban 100 gyermekkorúra várhatón kétszerannyi, 204 időskorú juthat majd.15 Jövedelmi helyzet Az időskorúak életére a jóléti ellátórendszerek (szociális, egészségügyi) működésének színvonala, fejlettsége hatással van. De az életminőséget meghatározó kemény változók 15

Kreiszné Hudák Emese – Varga Péter – Várpalotai Viktor: A demográfiai változások makrogazdasági hatásai Magyarországon európai uniós összehasonlításban Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 2. szám, 2015. június, 88–127. o.

41


között elsődleges a megélhetést biztosító jövedelem. A nyugdíj, mint transzferjövedelem egyaránt lehet az életkori szegénységet konzerváló tényező, csakúgy, mint a tisztes megélhetést garantáló ellátási forma. Az idősek életminőségét meghatározó szerepét hazánkban a nyugdíjból élők relatíve magas nyugdíjfüggősége eredményezi. A KSH adatai szerint 2013-ban a nyugdíjas korúak 6%-a rendelkezett munkajövedelemmel, tehát a megélhetés alapvető forrása a nyugdíj volt. A nyugdíj azonban nem biztosít egyforma ellátási szintet. A járulékfizetésben eltöltött évek, valamint a korábbi jövedelem mértéke mellett, vagy épp ezek eredményeképpen komoly regionális eltéréseket mutat a nyugdíjrendszer. Az egész országban Szabolcs – Szatmár – Bereg megyében a legalacsonyabb az öregségi nyugdíjasok aránya (57,8%), és legmagasabb a hozzátartozói, illetve megváltozott munkaképesség jogán megállapított ellátásban részesülők aránya (KSH, 2014). 2014-ben az átlagnyugdíj 115.786 forint volt hazánkban. Budapesten ettől átlagosan 21,338 forinttal többet kaptak a nyugdíjasok, míg Szabolcs megyében átlag 12.662 forinttal kevesebbet vitt ki a postás. Az alacsonyabb nyugdíj befolyásolhatja a fogyasztási kultúrát és a mindennapi életvitelt egyaránt. 19. ábra Csak 65 év felettit tartalmazó háztartások nettó átlagjövedelme Nyíregyházán és a járás területén(%)16

Forrás: Patyán László: A Nyíregyházi járásban élő idősek életkörülményei írását, amely a Háztartáspanel kutatás 2015

A táblázat adatai szerint a járás településein élők alacsonyabb átlagjövedelemből gazdálkodhatnak. Nyíregyházán az idősek 28 %-a 200 ezer Ft feletti jövedelemmel rendelkezik. Ez az arány a járásban 2,3 %. A nyugdíj mellett a járásban élő idősek 2,6%-a rendelkezik munkajövedelemmel a városi 9,5%-os aránnyal szemben. Önkormányzati támogatások valamelyikéből a vizsgált időskorú csoportok egyaránt 10 százalék körüli arányban részesedtek. Összességében azt lehet mondani, hogy a jövedelmi szegénység a nyugdíjból élőket kevésbé veszélyezteti, mint az aktív korúak egyes csoportjait. Mindezek ellenére a saját helyzetük 16

A fejezet írásához felhasználtuk Patyán László: A Nyíregyházi járásban élő idősek életkörülményei írását, amely a Háztartáspanel kutatás 2015. keretében készült Megjegyzés: A válaszmegtagadók aránya a járás esetében a megkérdezettek 18,6%-át tették ki. A városi idősek esetében az arány 23,6% volt.

42


szubjektív megítélése tekintetében a csak időskorút tartalmazó háztartások esetében a vidéken élők negyede, a nyíregyházi idősek hatoda gondolta úgy, hogy helyzete sokkal rosszabb, vagy rosszabb, mint másoké. A nyugdíjasok jövedelmi szegénysége egy, a korcsoportra jellemző fogyasztási stílussal párosul. E fogyasztási preferenciák lényege a lakhatás és az egészségügyi ellátás költségeinek elsődlegessége, melyet az élelmezésre fordított költségek követnek, s a sort a tartós fogyasztási cikkek, valamint a ruházkodás zárják. Ez utóbbiakra költenek az idősek arányaiban a legkevesebbet. 20. ábra Fogyasztással kapcsolatos állítások megítélése a nyíregyházi és a járási idősek lakta háztartásokban (a válaszok százalékában)

Forrás: Patyán László: A Nyíregyházi járásban élő idősek életkörülményei írását, amely a Háztartáspanel kutatás 2015

A városban élő idősek legfájdalmasabb kiadásként a lakásfenntartás és a gyógyszer kiadások költségeit tekintik, míg a járási idősek az említettek mellett az élelmiszer kiadásokat is a megterhelő tételek között említették. Az átlagosan alacsonyabb jövedelmű járási lakosok sokkal megterhelőbbnek élték meg a fenti táblázatban összegzett kiadásokat, mint a nyíregyházi 65 év feletti lakosok. Támogató rendszerek Az idősek segítséget elsősorban a családtól remélnek szükség esetén. A legerősebb támogató továbbra is a házastárs (város: 39,5; járás:37,3%), valamint a gyermek (város:56%; járás: 40,2%). A korábbi adatfelvétel során a 65 évnél idősebbek 33%-a nyilatkozta, hogy házastársára számít betegsége esetén, míg gyermeküket ilyen üggyel kapcsolatban 41% jelölte meg. A járásban élők szűkebb kapcsolathálózata még jelentősebbé teszi az erős kötésű (családi, rokoni) kapcsolatok szerepét. A városi és a járási idősek kapcsolathálózatát összevetve szembetűnő változást a szomszédra és a barátokra való támaszkodásban lehet látni. Az átlagosan magasabb számú baráttal rendelkező nyíregyházi idősek 6,9%-a kér 43


segítséget szomszédoktól, 15,9%-uk barátaiktól betegség esetén. Ez jelentős eltérés a 2008 évi adatfelvételhez képest, ahol még a nyíregyházi idősek 21%-a számított baráti segítségre. Ezzel szemben a járási idősek egyaránt 2,9 - 2,9% - a keresné ez ügyben a szomszédokat és barátait. A társas kapcsolatokat elemezve az is látható a kutatás alapján, hogy a városi lakosság aktívabb életet él. A városi idősek sokkal inkább csatlakoznak a hobby, szabadidős szervezetekhez, a művészettel foglalkozó közösségekhez, valamint a sportszerveződésekben is szívesen bekapcsolódnak. Az első fejezetben a szociális szolgáltatások összefoglalásra kerültek, amelyből látható, hogy az idősek számára több ellátás biztosított helyben a településeken. Ezek részben alapszolgáltatások, részben szakosított ellátásokat jelentenek. Fontos azonban megjegyezni, ahogyan a nyíregyházi Idősügyi Programban (2012) megfogalmazásra került, hogy az idősek nem szeretnek a szociális ellátás számára nyűggé válni. Új életformát követelnek. A mai középkorosztály már más lesz, mint a mostani idősek, számukra új perspektívát kell találni. A családi láncok kihullnak, az alacsonyabb gyermekvállalási hajlandóság miatt egyre többen lesznek, akiket nem tudják gyermekeik, unokáik segíteni idős korukban. Vannak olyanok leginkább a friss nyugdíjasok, akik nem mennek nyugdíjasklubba, mert nem tartják magukat „nyugdíjasnak”. Számukra új mozgásteret kell teremteni. A kerekasztal munkacsoportjainak ülésén a települések ismertették a támogatások és szolgáltatások rendszerét. Bár jövedelmi helyzet alapján az idősek nem a legrászorultabb rétege a társadalomnak, a létfenntartási költségek, amelyekhez az egészségügyi ellátás költségei is társulnak megterhelő számukra. Valamennyi önkormányzat kiemelt figyelmet fordít e célcsoportra, ami a jövőben a demográfiai trendet figyelembe véve növekedni fog. Erre fel kell készülni jó minőségű és mennyiségű fejlett szolgáltatásokkal. Későbbiekben említjük az információs technológia világának változásait. Az idősek kapcsán felmerül, hogy ők is igénylik ezen ismeretek bővítését. Tekintettel azonban arra, hogy sem eszköz sem ismeret nem áll rendelkezésre, erre a jövőben figyelmet kell fordítani. Nyíregyháza és a Nyíregyházi járás kedvező helyzetben van, hiszen a Digitális Magyarország program minta helye a járás. E projekt keretében a digitális szolgáltatások fejlesztése mellett ötezer hordozható számítógépet és ezer táblagépet osztanak szét Nyíregyházán és a járásában. Az eszközökre pályázni lehet és rászorultsági alapon kapják meg a jelentkezők. A program keretében megkezdődött a nyugdíjasok informatikai oktatása is. Számos jó példa található a járásban az idősek támogatására, amelyeknek a népszerűsítése szükséges. Pl.: Kelet-Magyarországi Szépkorúak Akadémiája rendezvénysorozat keretében különböző, időseket érintő témakörökben neves előadóktól hallhatnak előadásokat az idősek.

44


Következtetések

Célcsoport

Következtetések problémák azonosítása rövid fejlesztési lehetőségek megnevezéssel meghatározása rövid címmel alacsony az idősek anyagi különböző támogatások, juttatások az idősek részére biztonsága, életminősége. nem elegendő azon szolgáltatások száma, amelyek integrált egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtanak

idősek

szolgáltatásokhoz és az ellátásokhoz való hozzáférés területi egyenlőtlenségeinek csökkentése

növekszik az idősek aránya ageizmus

megfelelő ellátások, programok részükre az aktív idősödés érdekében a szolgáltatások színvonalának programok az intézményekben, növelése, a munkatársak tréning, szupervízió a megbecsülése szakemberek számára idősek tanulásának, internet oktatás, Keletismeretbővítésének Magyarországi Szépkorúak támogatása Akadémiája rendezvénysorozat népszerűsítése elmagányosodás közösségi programok, klubok működtetése, generációk együttműködésének elősegítése

III. Járási hivatal, önkormányzatok, szolgáltatók együttműködése A helyi önkormányzás rendszere jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években. Elsőként említhető a járási rendszer kialakulása, az egyes államigazgatási feladatok átkerülése a járási hivatalokhoz, közös polgármesteri hivatalok kialakítása, a közszolgáltatások rendszerének – köznevelés, szociális és gyermekjóléti ellátások strukturális változásai, a kistérségi feladatellátás. Az 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozat döntött a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egységének a kialakításáról, a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében. A kialakítás alapelvei:  gyors és könnyű hozzáférés biztosítása az államigazgatási szolgáltatásokhoz,  a létező ügyintézési helyszínek megőrzése,  a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rendezése,  a megyék határainak megőrzése. A járások kialakításáról és az ehhez kapcsolódó jogszabályok módosításáról, a helyi államigazgatási rendszer megújításáról a 2012. július 7-étől hatályos, 2012. évi XCIII. törvény rendelkezik. A járási hivatalok feladatait, illetékességi szabályait, szakigazgatási szerveit, 45


szakmai irányításukat, valamint a járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét a 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet szabályozza. A Korm. rendelet összesen 198 járás kialakításáról rendelkezik. A Nyíregyházi Járási Hivatal székhelye Nyíregyháza és a hozzá tartozó települések: Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Rakamaz, Sényő, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu, Újfehértó, összesen tehát 15 település. A járások kialakításával az önkormányzatoktól átkerültek az okmányirodai feladatok, a gyermekvédelmi és gyámügyek, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek. A hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi szabályozáshoz kapcsolódó, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél. A járási rendszer kialakítása csak részben érintette az önkormányzatokat. Maga az önkormányzati feladatellátás is változott az elmúlt években. Magyarország Alaptörvénye alapján az önkormányzatok feladata a helyi közügyek intézése (31. cikk). A helyi közügyek intézése körében az egyik kiemelkedő feladat a helyi közszolgáltatások biztosítása (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 4. §). Az ÁROP pályázat keretében célkitűzés volt a területi együttműködés kialakítása 15 település önkormányzatával és a járási hivatallal, éppen a fenti változások miatt. Az együttműködés során a munkacsoportokban a települések bemutatták ellátórendszerüket, valamint a járási hivatal vezetője, munkatársai ismertették a járási hivatal feladatkörét. A változások népszerűsítése, a lakosság informálása is fontos alapköve volt a pályázatnak. Felmérések bizonyítják, hogy a közigazgatás járási reformjáról a megkérdezett felnőtt lakosság háromnegyede hallott. Az elemzők szerint a járások koncepcióját sokkal lassabban értette meg a lakosság, és a járási hivatalok által biztosított könnyebb ügyintézési lehetőség a lakosság egyes rétegeiben kevésbé tudatosult. Ennek tudatában került sor lakossági tájékoztatók megtartására a járás településein, Rakamazon és Újfehértón. A két település kiválasztásának oka, hogy itt működnek a járási hivatal kirendeltségei és kormányablakok. A lakossági tájékoztatókon a járási hivatal integrációjáról, a feladatokról hallhattak előadást a résztvevők. A Háztartáspanel kutatás adatai alátámasztják, hogy a lakosság egy részének tudatában nem különülnek el a hivatalok (önkormányzat, járási hivatal és kormányablak). Nyíregyházán a korábbi évekhez hasonlóan közel azonos a bizalom a hivatal és a szolgáltatók iránt egyaránt. A járási adatok szerint a kisebb településeken élők nagyobb arányban fordulnak a hivatalhoz segítségért. Tekintettel arra, hogy a járási hivatal a járásszékhelyen (Nyíregyháza) működik, valamint további két településen működtet a járás kirendeltséget (Rakamaz, Újfehértó), vélhetően a válaszadók az önkormányzatot jelölték meg segítséget nyújtóként. A kisebb települések lakói továbbra is „ügyintézőjükhöz” ragaszkodnak, segítséget tőlük kérnek, panaszaikkal hozzájuk fordulnak, erről a munkacsoport üléseken is beszámoltak a kollégák. Az önkormányzatoktól kapott adatok alapján a szociális feladatokat ellátó ügyintézők száma sem csökkent.

46


A jövőben is feladatunknak tekintjük a járási hivatal és az önkormányzatok együttműködését, valamint a lakosság folyamatos tájékoztatását. Ez utóbbi érdekében a pályázat keretében szórólapok és plakátok készültek a járási és az önkormányzati ellátásokról. Ezek az ismeretterjesztő anyagok a kormányablakokban, önkormányzatoknál, szociális és gyermekjóléti szolgáltatóknál kerültek elhelyezésre. Természetesen nemcsak a hivatali szinten, hanem a szolgáltatások vonatkozásában is szükséges az együttműködés fenntartása. Kistérségi szinten már évek óta jól működik, a járási szintű feladatellátás és együttműködés a jövő évtől kezdődő feladat. Az ÁROP pályázat kitűnő lehetőséget adott arra – épp egybeesik a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás integrációjának előkészítésével -, hogy a szolgáltatásszervezés járási szinten meginduljon. A kerekasztal szolgáltatások munkacsoportja tevékenysége leginkább ezen aktuális feladat köré csoportosult. Az együttműködést erősítik azok a tréningek, ahol együtt sajátítják el az elméleti és gyakorlati alapokat a szakemberek. Az informatikai háttér az elmúlt néhány évben rohamosan fejlődött, s mára az önkormányzatoknál is „egyszerű” segélyezési gyakorlatban is biztos informatikai tudással, gyakorlattal kell rendelkezni a munkavégzéshez. A szolgáltatásokban részesülők nyilvántartásának, a TEVADMIN rendszer bevezetésénél tapasztalták a fenntartók, hogy sok dolgozó egyszerű alaplépéseket nem ismer az informatika világában. Ezért a pályázat keretében informatikai képzést szerveztünk. A résztvevők beszámolója, értékelése alapján rendkívül hasznos volt a képzés, emellett pedig csapatépítő is. A tréninget olyan szakemberek vezették, akik elméleti és gyakorlati tapasztalataikkal segítették a résztvevőket. Az elméleti ismeretek bővítésére tágabb körben is lehetőség nyílt, hiszen a város területén tevékenységet folytató nem állami és egyházi szolgáltatók is meghívást kaptak. Az érzékenyítő tréningre elsősorban a szolgáltatást nyújtó intézményből jelentkeztek. A tréningnek a sényői Szociális Szolgáltató Központ adott helyet. A tréning célja a szakmai közösség erősítése, az együttműködés fejlesztése, a közös kooperatív kultúra elősegítése a szakemberek között. Az elmúlt két évben különböző programokban dolgoztak együtt a trénerek gyakorló szakemberekkel, e tréningtapasztalatok birtokában valósították meg a programot. A tréning során játékos formában történt az együttműködés, különböző feladatokat oldottak meg együtt. Feladat további együttműködés erősítése a járási hivatal és a települési önkormányzatok között jogszabály értelmezések, változásokra történő felkészülés lakosság tájékoztatása állami, nem állami és egyházi szolgáltatók együttműködése a járás területén, párbeszéd a szerelők között együtt tanulás, gyakorlás, eszmecsere

Feladat ellátásnak, megszervezésének módja rendszeres egyeztetések, megbeszélések, tapasztalatcsere egységes jogalkalmazás összehangolt tájékoztatók készítése, tartása rendszeres egyeztetések, megbeszélések, tapasztalatcsere, információs napok szervezésével tréning, szupervízió a szakemberek számára

47


IV. Járási Esélyteremtő Programterv Intézkedési Terve

intézkedés sorszáma

1.

2.

az intézkedés címe, megnevezése

„Tudással a munka világába”

„Foglalkoztatásbiztosabb megélhetés”

a helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

az intézkedéssel elérni kívánt cél

A nyilvántartott álláskeresők jelentős arányát a 8 általánosnál alacsonyabb, illetve 8 általános végzettséggel rendelkezők alkotják.

Az alacsony iskolai végzettségűek számának 10 %os csökkentése.

A nyilvántartott munkanélküliek közül a tartós munkanélküliek aránya magas

A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek arányának csökkentése.

intézkedés tartalma

- Oktató, felzárkóztató programok feltérképezése,

az intézkedés felelőse

a járás települési önkormányzat ai

Oktató, felzárkóztató programok megszervezése, -Hiány szakmákban képzések szervezése, - Integrálás az iskola világába, Elhelyezkedés ösztönzése, Elhelyezkedési lehetőségek, munkahelyek biztosítása. - tartós a járás munkanélküliek települési önkormányzat feltérképezése ai - munkalehetőségek feltérképezése közmunkaprogramok szervezése elhelyezkedés ösztönzése munkalehetőség folyamatos biztosítása

az intézked és megvalós ításának határidej e R.: 1 év K.: 2 év H.: 4 év

az intézkedés eredményességét mérő indikátorok

R.: programok megszervezése, elindítása

az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Tárgyi, anyagi és humánerőforrások biztosítása.

A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől.

R.: a Tárgyi, anyagi és munkanélküliek és a humánerőforrások foglalkoztatók biztosítása. aktiválása, közelítése a célnak megfelelően


K.: az alacsony iskolai végzettségűek hány százalékát sikerült bevonni a képzésbe H.: az alacsony iskolai végzettségűek hány százalékának sikerült befejezni a képzést

R.: 1 év K.: 2 év H.: 4 év

K.: a tartós munkanélküliek hány százalékát sikerült elhelyezkednie H.:

a

tartós

48

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 munkanélküliek hány százalékának sikerül a munkaerő-piacon hosszú távon elhelyezkednie Támogatások, Jogszabályban ellátások rendszere rögzített ellátások eltérő biztosítása, önként vállalt támogatások biztosítása a rászorulók részére a település lehetőségeihez mérten

felmérés a település járás lakosságának települési helyzetére önkormányzat vonatkozóan ai, járási hivatal problémák

Szegregátumban élől életkörülményei nek fejlesztése

A HEP-ek és a beazonosított szegregátumok nincsenek összhangban, az ott élők életkörülményei elmaradnak a település többi részén élők életkörülményeitől

a járás -feltérképezés R.: 2év -helyzetelemzés települési -fejlesztési terv önkormányzat K.: 4 év készítése ai, nemzetiségi H.: 6 év önkormányzat ok

R: feltérképezés elkészül

5.

„Az információ hatalom”

A lakosság nem Folyamatos rendelkezik informálás, sokszor alapvető tájékoztatás információval aktualitásokról, változásokról

a járás - rendszeres R.: 1 év ismeretterjesztés a települési helyi médiában önkormányzat K.: 2 év H.: 4 év ai, járási hivatal, civil és egyházi szervezetek

6.

„Három évesen óvodába járni”

Nem minden óvodás korú, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek vesz részt az

egészségügyi, szociális és közoktatási területen dolgozó szakemberek figyelmének

3.

4.

Egyenlő hozzáférés az ellátásokhoz

Pontosan meghatározásra kerüljenek a szegregátumok a településeken, készüljön fejlesztési terv a körülmények fejlesztésére

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban

R.: 1 év K.: 2 év H.: 4 év





R: helyi médiában megjelenő hírek, tudósítások, riportok ellátásokról, szolgáltatásokról, fejlesztésekről stb.



R: a 3-6-éves korú gyermekek száma viszonyítva az óvodába beíratott gyermekek



K: finanszírozás ismeretében bevezetett támogatások, juttatások száma

feltérképezése

jó gyakorlatok gyűjtése

a járás települési önkormányzat ai, gyermekjóléti ellátásokat

R: jogszabályban meghatározott kötelező ellátások száma

R: 1 év K.: 2 év H.: 4 év

K: Az adatok alapján alapos helyzetelemzés és fejlesztési terv készül

49


7.

8.

9.

Bölcsődei ellátások

„A gyermekek védelme mindenekelőtt”

Biztonságos és élhető nyugdíjas

óvodai nevelésben, holott az intézményes nevelési feltételei jórészt adottak.

történő rendszeres óvodába járásának elősegítése, minden 3 éves gyermek részére férőhely biztosítása

felkeltése, együttműködése

Nem biztosított a bölcsődei ellátáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés minden településen

Minden 0-3 éves korú gyermek számára biztosított legyen a hozzáférés lehetősége, amennyiben élni kíván vele

- igény felmérés, statisztikai adatok és lakossági felmérés alapján - infrastrukturális háttér megteremtéséhez forrás felkutatása - bölcsőde létrehozása

a járás települési önkormányzat ai, gyermekjóléti ellátásokat biztosító szolgáltatók, civil és egyházi szervezetek

R: 1 év

A veszélyeztetett gyermekek száma. magas, időben történő jelzés, észlelés fontos

A veszélyeztetett gyermekek számának csökkentése.

- észlelőjelzőrendszer működtetése, gyermekjóléti szolgáltatás erősítése

járás települési önkormányzat ai, gyermekjóléti ellátásokat biztosító szolgáltatók, civil és egyházi szervezetek

R: 1 év

Anyagi biztonság hiánya, integrált

Megfelelő ellátások és

biztosító szolgáltatók, civil és - a halmozottan egyházi hátrányos helyzetű szervezetek gyermekek felkutatása

felmérés a település járás lakosságának települési helyzetére

számához K.: majdnem 100 %os óvodai beíratása az érintett korosztálynak, szükség esetén infrastrukturális beruházással férőhely bővítés

K.: 2 év H.: 4 év

R: felmérés, Tárgyi, anyagi és felkutatása a humánerőforrások fejlesztés hátterének biztosítása.


K: infrastrukturális beruházás

K.: 2 év H.: 4 év

R: 1 év

R.: szakemberek továbbképzéseinek száma, felkutatott veszélyeztetett gyermekek száma

Anyagi, tárgyi, humán erőforrások biztosítása.

K.: szabadidős programok száma, személyiségfejlesztő, prevenciós programok szervezése, családgondozói tevékenységek száma H.: veszélyeztetett gyermekek száma csökken R: jogszabályban Tárgyi, anyagi és meghatározott humánerőforrások

A fenntarthatóság függ az anyagi, a tárgyi és humán feltételektől, a jelzőrendszer tagjainak aktív részvételétől, a résztvevők motiváltságától.

A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán

50

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 évek”

10.

Élethosszig tartó tanulás

szolgáltatások szűk köre

szolgáltatások biztosítása az idősek részére

önkormányzat ai, szociális és problémák egyéb feltérképezése szolgáltatások - jó gyakorlatok at biztosító szolgáltatók, gyűjtése civil és egyházi szervezetek

K.: 2 év H.: 4 év

vonatkozóan

kötelező ellátások száma

biztosítása.

feltételektől.

R: tanfolyaok, programok száma



K: finanszírozás ismeretében bevezetett támogatások, juttatások száma

A járás településein az idősek elmagányosodása, információktól szakad el

Tanfolyamok, képzések, információs rendezvények

- programok szervezése, meghirdetése, lebonyolítása

járás települési önkormányzat ai, szociális és egyéb szolgáltatások at biztosító szolgáltatók, civil és egyházi szervezetek

R: 1 év K.: 2 év H.: 4 év

11.

Kooperáció

Együttműködés erősítése szükséges a járás települései között

rendszeres egyeztetések, megbeszélések, tapasztalatcsere, információs napok szervezésével

- téma kiválasztása, járás program települési meghirdetése, önkormányzat lebonyolítása ai, szociális és egyéb szolgáltatások at biztosító szolgáltatók, civil és egyházi szervezetek

R: 1 év

R: a megbeszélések, eszmecserék száma



12.

„Kiégés ellen”

A rászorulókkal foglalkozó szakemberek kiégnek, fizikaiérzelmi-mentális kimerülés

Szupervízió, tréningek

- tréningek szervezése, lebonyolítása

járás települési önkormányzat ai, szociális és egyéb szolgáltatások at biztosító szolgáltatók,

R: 1 év

tréningek száma



K.: 2 év H.: 4 év

51

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 civil és egyházi szervezetek 13.

Települési dokumentumok összhangba hozása a JEP-el

A dokumentumok összhangja

A JEP elfogadását követő dokumentumok készítésekor a JEP figyelembe vétele szükséges

Települési önkormányzat ok, nemzetiségi önkormányzat ok,szolgáltatók, intézményfenntartók

1-2 év

Elfogadott, módosított dokumentumok



52


V. Mellékletek V.1. Jogszabályi keretek JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK VONATKOZÁSÁBAN JOGSZABÁLYOK LISTÁJA JOGSZABÁLYOK KÖZÉRTHETŐ MAGYARÁZATA Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, a törvény jogalkotás magasabb szintű érvényesítése érdekében alkotta meg. Magyarország helyi önkormányzatairól A helyi önkormányzás általános szabályait, a helyi szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény önkormányzatok szerveit és működésüket (továbbiakban Mötv.). szabályozza. a közigazgatási hatósági eljárás és A közigazgatási hatósági feladatokra vonatkozó szolgáltatás általános szabályairól szóló eljárásrendet tartalmazza. Azokat, amelyek 2004. évi CXL. törvény mindennapi érvényesülése meghatározó jelentőségűek a közigazgatás helyes működése és jó megítélése szempontjából. a szociális igazgatásról és a szociális A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény valamint alapszolgáltatások és szakosított ellátások jogosultsági feltételeit szabályozza. a pénzbeli és természetbeni szociális A pénzbeli és természetbeni ellátások folyósítási ellátások igénylésének és rendjét határozza meg, a támogatásokhoz megállapításának, valamint folyósításának szükséges formanyomtatványok tartalmi elemeit. részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások Főként a járási hivatal feladatkörébe tartozó elszámolásának szabályairól szóló ellátásainak folyósítási feladatait határozza meg, 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet továbbá a 2015. 03. 01. előtt jegyzői hatáskörben lévő szociális ellátásokra igényelt összegek felhasználását tartalmazza. a gyermekek védelméről és a gyámügyi A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény jogosultsági feltételeit írja le. a gyámhatóságokról, valamint a A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok eljárási gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról rendjét és gyakorlati menetét ismerteti. szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és A gyámhatóság feladat- és hatáskörét, hatáskörök ellátásáról, valamint a illetékességére vonatkozó szabályokat ismerteti. gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi A munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást IV. törvény elősegítő támogatás, az álláskeresők ellátását, munkanélküli ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezetét írja le eljárási szabályokkal kiegészítve. a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból A foglalkoztatást elősegítő támogatások, foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére munkaerő-piaci programok támogatásának nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 53

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 16.) MüM rendelet szabályait ismerteti. a közérdekű önkéntes A társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az tevékenységről szóló 2005 évi állampolgárok öntevékenységét kifejező, a LXXXVIII. törvény személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, kiegészítve a fogadó szervezetekre vonatkozó szabályokkal. a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Az Adatbázissal kapcsolatos feladatokat írja le az Adatbázisról szóló 169/2011. (VIII. 24.) azt használó szervek részére. Korm. rendelet a hitelszerződésből eredő A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait, a kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó lakóingatlan megvásárlásának szabályait; természetes személyek lakhatásának lakásbérleti szerződés és életjáradék program biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. eljárására vonatkozó tudnivalókat ismerteti. törvény a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével A megvételre felajánlott lakóingatlan kapcsolatos egyes szabályokról szóló megvásárlásának feltételeit, a pályázat 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet benyújtásának lehetőségeit tartalmazza, továbbá a szociális rászorultság igazolásának módját ismerteti. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek LIII. törvény határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani. Részletesen ismerteti a végrehajtás alól mentes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. A szociális hatósági eljárásban ennek a törvény jogszabálynak egy kis szeglete kell, hogy beilleszkedjen a joggyakorlatban, ez a vagyoni értékű jogok meghatározása. a temetőkről és a temetkezésről szóló A temetésről, a temetkezési szolgáltatásokról, 1999. évi XLIII. törvény kegyeleti szolgáltatási szerződés feltételeiről szól. Lényeges eleme a hatósági munkában az a leírása, amely az eltemetésre jogosult személyek körét érinti. a temetőkről és a temetkezésről szóló A temető, a temetkezési emlékhely, a temetési hely 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról feletti rendelkezési jog időtartamát, a temetői szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet munkákat, a temetkezési szolgáltatásokat tartalmazza. a közforgalmú személyszállítási utazási Az utazási kedvezmények igénybevételére való kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) jogosultságot szabályozza, kiemelt ebből a Korm. rendelet szempontból az aktív korúak ellátására való jogosultak kedvezménye. a polgárok személyi adatainak és Meghatározza a polgárok személyi, lakcím és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartás évi LXVI. törvény működésének törvényes feltételeit. Az állampolgárok lakcímbejelentésére vonatkozó szabályokat. a polgárok személyi adatainak és Adatszolgáltatásra vonatkozó adatokat, a lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. különböző szervek feladatait, adatvédelemmel évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló kapcsolatos szabályokat ismerteti. 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 54

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. A hadigondozottak körét, számukra, illetve – törvény meghatározott esetekben – családtagjaik számára nyújtható ellátások jogosultsági feltételeit tartalmazza. a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. A hadigondozásra vonatkozó kérelmek elbírálása törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. során alkalmazandó eljárásrendet szabályozza. (VIII. 31.) Korm. rendelet A vízközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi Feladat- és hatáskört, üzemeltetési jogviszonyt írja CCIX. törvény le az e feladatot végző cégek számára. a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. Az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek pályázati eljárásra, üzemeltetői tevékenységre, végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) közszolgáltatói szerződésre vonatkozó szabályokat Korm. rendelet mutatja be. A védendő felhasználókra vonatkozó szabályokat ismerteti. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. A földgázipari tevékenységek körét, felhasználók törvény jogait, védendő fogyasztók jogait részletesen szabályozza. a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. A földgáz szállítására, elosztására, tárolására, törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról kereskedelemre vonatkozó szabályokat, továbbá a szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet védendő fogyasztókra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. a villamosenergiáról szóló 2007. évi A villamos energia termelésére, a közvilágításra LXXXVI. törvény vonatkozó szabályokat ismerteti, továbbá részletes tájékoztatást nyújt a (lakossági) felhasználók, védendő fogyasztókat megillető kedvezményekről. a villamos energiáról szóló 2007. évi A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek energiával termelt villamos energia, valamint a végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) kapcsoltan termelt villamos energia termelésének Korm. rendelet elősegítése, pénzügyi biztosítékok, hálózatfejlesztési tervek, mérés-leolvasás, védendő fogyasztókra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. a társadalombiztosítás ellátásaira és a A biztosítottak körét, az egészségügyi magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatásra való jogosultakat, az ellátások szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi fedezetét, társadalombiztosítási nyilvántartások LXXX. törvény tartalmi elemeit, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését írja elő. a társadalombiztosítás ellátásaira és a A társadalombiztosítási eljárásrendet ismerteti. magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról A nyugdíjszolgáltatások és jogosultságok feltételeit szóló 1997. évi LXXXI. törvény tartalmazza. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

A nyugdíj összege, szolgálati idő megállapításának szabályait, tájékoztatási, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség feltételeit szabályozza. A szociális igazgatásban előforduló jogképesség, gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseket, a gyermek törvényes képviseletét, szülői felügyeletet, a különélő szülők jogait és 55


a családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2005. évi CLXXIV. törvény a fiatalok életkezdési támogatásáról

települési önkormányzatok helyi rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások vonatkozásában a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 82/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet

kötelezettségeit, a rokontartás szabályait tartalmazza. A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, folyósítás szabályait ismerteti. Többek között a tanítási év rendjét, a tanítási, képzési időt, az egyéb foglalkozásokat, a tankötelezettségre vonatkozó szabályokat, a tanulói jogviszony megszűnését szabályozza. A gyermeket életkezdési támogatásként megillető utalási összegek, valamint e gyermek javára történő befizetésekről , továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek adatainak lekéréséről rendelkezik. 2015. 03. 01. napjától minden települési önkormányzatnak rendelkeznie kell az általa nyújtott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások köréről, jogosultsági feltételeiről, a folyósítás szabályairól. A magasabb összegű családi pótlékra vonatkozó jogosultsági feltételeket írja le. Ennek ismerete a járási hivatalok feladatkörébe tartozó kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeit érintően válhat szükségessé. Kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeit, igazolás módját szabályozza. Szabályozza a hallgatói fizetési kötelezettségeket, a hallgatói juttatáshoz való hozzáférés feltételeit, s a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjhoz való hozzájutás feltételrendszerét.

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSE ÉS FELÜLVIZSGÁLATA VONATKOZÁSÁBAN JOGSZABÁLYOK LISTÁJA JOGSZABÁLYOK KÖZÉRTHETŐ MAGYARÁZATA 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő Az egyenlő bánásmód követelményeivel bánásmódról és az esélyegyenlőség kapcsolatos rendelkezéseket ismerteti, előmozdításáról megsértésével kapcsolatos eljárási szabályokat tartalmazza. 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a helyi A helyi esélyegyenlőségi program esélyegyenlőségi programok elkészítésének elkészítésének szempontjait, felülvizsgálatát, szabályairól és az esélyegyenlőségi résztvevőkkel szembeni követelményeket mentorokról tartalmazza. 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi A célcsoportokra és esélyegyenlőségi esélyegyenlőségi program elkészítésének területekre vonatkozó statisztikai mutatók részletes szabályairól tartalmi és formai elemeit rögzíti. települési önkormányzatok határozata a helyi A települési önkormányzatok törvényi szinten esélyegyenlőségi program elfogadásáról, előírtan 5 évre szóló helyi esélyegyenlőségi felülvizsgálatáról programot fogadnak el, melyet 2 évente kötelező felülvizsgálniuk. Ennek hiánya 56

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 Európai Uniós támogatások meglétét korlátozhatja.

57

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 Jogszabályi keretek összefoglalása a szociális szolgáltatások és a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti szolgáltatások vonatkozásában Jogszabály megjelölése

Főbb jogi rendelkezések összefoglalása a szolgáltatások kapcsán

Magyarország Alaptörvénye

Az Alaptörvény akként rendelkezik, hogy Magyarország a szociális biztonságot a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. A szociális igazgatásról és szociális A törvény céljának és hatályának meghatározását követően az általános szabályok körében ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény /Szt./ meghatározza a szociális igazgatás szerveit, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének szabályait, és az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket. A törvény IV. fejezete tartalmazza a szociális szolgáltatások szabályait. A törvény az alábbi szolgáltatásokról rendelkezik. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás: A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Étkeztetés: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Házi segítségnyújtás: Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Családsegítés: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy 58

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Közösségi ellátások: Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,és megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Az alacsonyküszöbű ellátás keretében mindezeken túl biztosítani kell a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat,a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. Támogató szolgáltatás: A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. Utcai szociális munka: Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. Nappali ellátás: A nappali ellátás napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére szolgál, emellett igény szerint megszervezi az ellátottak – ide nem értve az idős személyeket – napközbeni étkeztetését. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona. A kapcsolódó szolgáltatások lényege, hogy az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. 59

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 Rehabilitációs intézmények: A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. Rehabilitációs intézmény a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, a fogyatékos személyek, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye. Támogatott lakhatás: A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja a lakhatási szolgáltatást, az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt, az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást, az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén az étkezést, az ápolásgondozást, a fejlesztést, és a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével – ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: az időskorúak gondozóháza; a fogyatékos személyek gondozóháza; a pszichiátriai betegek átmeneti otthona; a szenvedélybetegek átmeneti otthona;az éjjeli menedékhely; és a hajléktalan személyek átmeneti szállása. Lakóotthonok: A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt – ideértve az autista személyeket is –, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. A tv. részletesen szabályozza a szolgáltatások működtetésének szervezeti kereteit, a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek körét, a fenntartók feladat- és jogkörét, illetve a szolgáltatói nyilvántartásra és a szolgáltatók, intézmények ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket. A törvény V. fejezetében találjuk az intézményi jogviszony kapcsán az ellátás igénybevételének módját, és az ellátottak jogait. Az általános megfogalmazás szerint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz 60

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 kapcsolódó, a törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. Az ellátottak jogaira az ágazati részletszabályok többsége kihatással van. A törvény külön kitér az ellátottjogi képviselőre, illetve a szociális szolgáltatást végzők jogaira. Az intézményi jogviszony kapcsán további fontos szabályozási terület a jogviszony megszűnése. (Az intézményi jogviszony megszűnik az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, a jogosult halálával, a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható, illetve a megállapodás felmondásával.) Szintén az V. fejezet szól a térítési díj megfizetésére köteles személyekről, a térítésmentes ellátásokról, és a térítési díj meghatározásának módjáról, szabályairól. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi A korábban működési engedélyként számon tartott jogintézmény a kormányrendelet hatályba szolgáltatók, intézmények és hálózatok lépésével hatósági nyilvántartásként tartalmazza a szolgáltatók adatait, és a szolgáltatás hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről nyújtására való jogosultság tényét. Szolgáltatás nyújtására akkor van lehetőség, ha a szociális szóló 369/2013.(X.24.) Korm. rendelet szolgáltató, szociális intézmény jogerősen be van jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. A rendelet meghatározza az eljáró szervek körét, a nyilvántartás tartalmát, a bejegyzés hatályára vonatkozó szabályokat, megjelöli a bevonandó szakhatóságokat, a bejegyzés, módosítás, törlés eljárásrendjét, illetve a hatósági ellenőrzések menetét. A személyes gondoskodást nyújtó szociális A rendelet a szociális szolgáltatások általános tárgyi, működési, személyi, szakmai feltételeit intézmények szakmai feladatairól és határozza meg, valamennyi, a Szt. –ben meghatározott szolgáltatási forma vonatkozásában, illetve működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) részletezi a törvényi szabályokat. SzCsM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális A rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások kapcsán rögzíti a szolgáltatással ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. kapcsolatos kérelem benyújtásának elbírálásának módját, az elhelyezés szabályait, valamint a 24.) SzCsM rendelet szociális rászorultság és a jövedelemvizsgálat követelményeit. A szociális, a gyermekjóléti és A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények adatait több központi gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények nyilvántartás is tartalmazza. A rendelet meghatározza e nyilvántartások vezetésére köteles ágazati azonosítójáról és országos szervek körét, a nyilvántartások adattartamát, és az adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltatókat nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) (fenntartókat), és a vonatkozó határidőket. A főbb adatnyilvántartó rendszerek az országos Korm. rendelet jelentési rendszer, és az igénybevevői nyilvántartás, és a Szociális Ágazati Portálon közzétett adatkör. A személyes gondoskodást nyújtó szociális A rendelet a térítési díjakkal kapcsolatos további részletszabályokat tartalmazza. ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet A gyermekek védelméről és a gyámügyi A törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek 61

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A törvény szerint a tizenkét év alatti gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását befogadó szülőnél kell biztosítani, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével. A személyes gondoskodás keretébe tartozó – intézményi – gyermekjóléti alapellátások: Biztos Kezdet Gyerekház: A Biztos Kezdet Gyerekház célja a szocio-kulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort még el nem ért gyermek számára együttesen biztosított társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása. Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Bölcsőde: A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Családi napközi: A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. A családi napközi működhet az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben. Családi gyermekfelügyelet: A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában. A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. Házi gyermekfelügyelet: 62

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. Alternatív napközbeni ellátás: Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, illetve a a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel. Gyermekek átmeneti gondozása: A gyermekek átmeneti gondozása keretében – kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja – a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni. Gyermekek átmeneti otthona: A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő, tizenkettedik életévét betöltött vagy tizenkettedik életévét be nem töltött, nem helyettes szülőnél elhelyezett gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Családok átmeneti otthona: Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig vagy – ha köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel, szolgáltatóval tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll –, legfeljebb 24. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, feltéve, hogy elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától. A személyes gondoskodás keretébe tartozó – intézményi – gyermekvédelmi szakellátások: Otthont nyújtó ellátás: Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek számára - a Gyermekek átmeneti gondozásával megegyező teljes körű ellátást, - a családi környezetébe történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadásának elősegítését, 63

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 - a családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges utógondozást. Utógondozói ellátás: A gyámhatóság által elrendelt utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára utógondozást és szükség szerinti ellátást kell biztosítani. Az utógondozói ellátást a nevelőszülő a működtető közreműködésével, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely, különösen albérlet vagy egyéb hely (a továbbiakban: külső férőhely) biztosítja. Gyermekotthon A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít annak az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermeknek, akit nem nevelőszülőnél helyeztek el, utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőtt számára, szükség esetén külső férőhelyeket működtet. A törvény részletesen szabályozza a szolgáltatások megszervezésével kapcsolatos fenntartói feladatokat, illetve a szociális ágazathoz hasonlóan a szolgáltatói nyilvántartás és az ellenőrzések, valamint a térítési díj szabályait. A személyes gondoskodást nyújtó A rendelet törvényben meghatározott szolgáltatások általános tárgyi, működési, személyi, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, szakmai feltételeit határozza meg, valamennyi, illetve részletezi a törvényi szabályokat. valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó A rendelet a térítési díjakkal kapcsolatos további részletszabályokat tartalmazza ellátási gyermekjóléti alapellátások és formánként. gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség A törvény arról rendelkezik, hogy az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény összefüggésben érvényesíteni kell a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során. A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi A rendelet alapján a személyes gondoskodást nyújtó szerveknek és személyeknek a szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és nyilvántartások vezetése során gondoskodniuk kell a személyes adatoknak a törvényben a személyes gondoskodást nyújtó szervek és meghatározott védelméről. E körben az információs önrendelkezési jogról és az személyek által kezelt személyes adatokról információszabadságról szóló törvény, és a kapcsolódó egyéb adatvédelmi tárgyú jogszabályok szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet rendelkezésére is figyelemmel kell lenniük az intézményeknek, és a fenntartóknak.

64


V.2. Tevékenység napló Április

Május

Június

Július

2.

Kerekasztal 2. Pénzbeli MCS

3.

Kerekasztal 3. Szolgáltatások MCS

Augusztus

Szeptember

Október ÁROP Információs nap: Szolnok

November

Kerekasztal 4. Pénzbeli MCS 4. Kerekasztal 5. HEP MCS 5.

Érzékenyítő tréning 1. Informatikai tréning 4: Szövegszerkesztés alapjai

6.

Érzékenyítő tréning 2.

Nyító rendezvény 7.

Tudósítás a Nyíregyháza honlapján Lakossági tájékoztató Rakamazon

9. Kerekaszal 11. Szolgáltatás MCS Kerekasztal 6. Pénzbeli MCS Kerekasztal 7. HEP MCS

10.

Kerekasztal 8. Szolgáltatások MCS 11.

Kerekasztal 1. HEP MCS

12.

Érzékenyítő tréning 1. Sényő Érzékenyítő tréning 2. Sényő

13.

Háztartás panel kutatás eredményeiről lakossági tájékoztató

65

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 15.

16.

Nyíregyházi Naplóban, KeletMagyarországban tájékoztató a projektről Megállapodás a Humán Net Alapítvánnyal, háztartás panel kutatása Informatikai tréning 1: A központi szociális információs rendszerek áttekintése Informatikai tréning 2: Az igénybevevői nyilvántartás és a szolgáltatói nyilvántartás működése, fenntartói feladatok

17.

Kerekasztal 12. Pénzbeli MCS Kerekasztal 13. Szolgáltatások MCS

24.

Kerekasztal 14. HEP MCS 27.

Zárókonferencia Kerekasztal 9. Szolgáltatások MCS

28.

29.

Háztartás panel keretében adatfelvétel befejezése

Informatikai tréning 3: A pénzbeni és természetbeni ellátások rendszerének (PTR) gyakorlati alkalmazása

Lakossági tájékoztató Újfehértón

Kerekaszal 10.megbeszélés Szolgáltatás MCS

30.

Szórólap, plakát terjesztése

31.

Adatelemzés, tanulmány elkészítése a háztartás panel kutatás keretében

66


V.3. Meghívott előadók és előadások Baráth Máté: (Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal: Informatikus ügyintéző)- A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerének (PTR) gyakorlati alkalmazása Dr. Andrási Beáta (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal: Hatósági osztályvezető)- Szociális ellátások szabályainak változásai Dr. Fábián Gergely: A nyíregyházi járás életminősége 2015. Dr. Galambos Ildikó: (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal: Hivatalvezető)- Kormányhivatalok szervezeti átalakítása, egymással szembeni lehetőségek és elvárások az ügyintézés folyamatában Dr. Galambos Ildikó: (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal: Hivatalvezető)- Kormányhivatali integráció Dr. Huszti Éva- Patyán László: (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar) A nyíregyházi járás területén végzett szociológiai kutatás eredményeinek bemutatása Dr. Kása Karolina: (NRSZH Szociális Főosztály Nyilvántartási és Információs Rendszerek Felügyeleti Osztálya Vezetője)- Központi szociális információs rendszer áttekintése Márton Ferenc: (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal) Mi intézhető a Kormányablakban ? (KAB ügykörök) Sinkóné Bartos Edina (Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság - Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya: Gyermekjóléti alapellátás referens) Szigetvári Ferenc: (NRSZH Szociális Főosztály Nyilvántartási és Információs Rendszerek Felügyeleti Osztálya: Szociális Szakreferens)- Az igénybevevői nyilvántartás működése a gyakorlatban. Tiszai Tiborné: (NRSZH Szociális Főosztály Nyilvántartási és Információs Rendszerek Felügyeleti Osztálya: Szociális Szakreferens)- A szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos fenntartói feladatok a gyakorlatban Vass Istvánné: (NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ: Intézményvezető)- Szociális és gyermekjóléti intézmények szakmai munkája a gazdasági pénzügyi lehetőségek tükrében

67

A Nyíregyházi Járás Esélyteremtő Programterve 2015-2018 V.4. Fotók

68


Nyitórendezvény

69


Kerekasztal 1. HEP munkacsoport Nyírteleken

70


Lakossági tájékoztató Rakamazon és Újfehértón

71


Lakossági tájékoztatás

Kerekasztal megbeszélés

72


Tréning az együttműködő partnerekkel

Tréning szűk körben

73


Érzékenyítő tréning Sényőn

74

Területi együttműködést segítő programok a Nyíregyházi Járás területén ÁROP-1.A

Recommend Documents