Területfejlesztési ELINDULT A ROP TARTALOM INTERJÚ LUNK TAMÁSSAL, A ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG VEZETÔJÉVEL

Területfejlesztési

hírllevél 2004. II. évfolyam 3. szám

TARTALOM

ELINDULT A ROP – INTERJÚ LUNK TAMÁSSAL, A ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG VEZETÔJÉVEL – • Hosszú tervezést követôen kerültek meghirdetésre a Regionális Fejlesztés Operatív Program intézkedései. Me lyek a program fô prioritásai és van-e közöttük olyan újdonságnak számító célkitûzés, amelyre a korábbi hazai vagy Phare forrásokból nem lehetett támogatást elnyerni? Lunk Tamás A program prioritásai röviden összefoglalva a következôk: a turisztikai potenciál erôsítése a régiókban, a régiós infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése, valamint a humán erôforrás fejlesztés. Ezek lebontásából születtek meg a konkrét intézkedések, amelyek az immár közzétett pályázati kiírásokban fogalmazódtak meg. A pályázókat érthetôen inkább ezek a konkrét célok érdeklik. Azt el lehet mondani, hogy valamilyen elôképe vagy elôzménye sok intézkedésnek van, hiszen a Phare területfejlesztési programok keretében már korábban is lehetett idegenforgalmi fejlesztésre, vagy iskolafejlesztésre pályázni. Azonban ezeket nem szabad mechanikusan értelmezni. Egyrészt az intézkedések részleteiben is természetesen sok újdonság van, de valamiben mindegyik alapvetôen különbözik az említett elôzményektôl. Ez pedig az, hogy ezek a kiírások a Régiós Akció Tervekhez igazodnak, az egyes régiók általános és hosszútávon érvényesülô fejlesztési célkitûzéseit veszik figyelembe. Ez azt is jelenti, hogy a pályázónak is figyelembe kell vennie a projektek elôkészítésekor azt, hogy a kiírások konkrét megfogalmazásán túlmenôen saját régiójában mik a fejlesztési célkitûzések. Utána kell néznie, hogy a település földrajzilag támogatható területen fekszik-e. Könnyen elôfordulhat, hogy a projekt önmagában jó, de a mostani program az adott régióban mást preferál. Hogy egy konkrét és viszonylag egyszerû példát hozzak: az idegenforgalomi kapacitásbôvítésnél például egyértelmûen le van határolva, hogy új szálláshelyek kizárólag

a nemzetközi jelentôségû turisztikai vonzerôk, például nemzeti parkok és természetvédelmi területek, Világörökség helyszínek, történelmi városközpontok stb. területén és közelében létesíthetôk. • Mekkora pénzösszeg áll rendelkezésre a támogatásokhoz? Összesen 121 milliárd forint áll rendelkezésre a ROP keretében a 2004-2006 közötti idôszakban. Fontos hangsúlyozni, hogy folyamatos pályázati lehetôségrôl van szó, amely addig él, amíg el nem értük a programban számszerûsített célokat, ill. amíg a keretek ki nem merülnek. Azonban ezeket a támogatásokat nemcsak összegszerûen kell nézni. Azt is fontos látni, hogy az eddigi támogatási lehetôségekhez képest, amelyek pl. a TFC-ben (Területfejlesztési Célelôirányzat) vagy a TEKI-ben (Területi Kiegyenlítést Szolgáló Fejlesztési Célú Támogatás) rendelkezésre álltak a megyei és regionális fejlesztésekhez, a felhasználható források nagysága most kb. másfélszeresére növekedett. • Március folyamán zajlottak le a ROP országos tájékoztató rendezvényei. Hogyan fogadták a pályázók a programot? Az információs napok egyértelmûen hasznosnak bizonyultak. Egyrészt segítették a potenciális kedvezményezettek és a programot kezelô szervezetek, elsôsorban a regionális fejlesztési ügynökségek egymásra találását. Akiknek már volt korábbi pályázati tapasztalata vagy nyertes pályázata a Phare programok keretében, azok egy kicsit optimistábban látják a helyzetet és bizakodóbbak a pályázatok esélyeit illetôen. Akiknek mindez teljesen új volt, azok kevésbé voltak lelkesek, túlságosan bonyolultnak látják a rendszert, ami talán érhetô. Ôket az fogja meggyôzni, ha néhány pályázat már kap támogatást és be lehet mutatni a nyertes projekteket. A kérdéseknek egy jelentôs része azonban még mindig arról szólt, ami nincs benne a pályázati kiírásokban, ami megalapozza azt, nevezetesen a háttér tervezési folyamatról és a programok kereteirôl. Az átlag érdeklôdô számára még mindig nem igazán világos, hogy ebben a folyamatban a

SPP HÍRLEVÉL 2001. MÁJUS

ROP 1 INTERJÚ LUNK TAMÁSSAL, A ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG VEZETÔJÉVEL 2 MEGHIRDETÉSRE KERÜLTEK A ROP PÁLYÁZATAI PHARE 3 ÚJ PROGRAMENGEDÉLYEZÕ A VÁTI-BAN 4 EREDMÉNYHIRDETÉS A PHARE 2002/2003-BAN HÁTTÉR 5 AZ NFT ELKÉSZÍTÉSÉNEK TANULSÁGAI 6 HARMADIK JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓRÓL HÍREK 8 ÚJ HELYEN A PÉCSI IRODA 8 PHARE CBC BERUHÁZÁS

FELELÔS KIADÓ: VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság, Dr. Répássy Helga (VÁTI Kht) FÔSZERKESZTÔ: Haáz Andrea (VÁTI) SZERKESZTÉS: Sz. Mosoni Dóra (Ecorys) DESIGN: Intruder NYOMDA: Count Press TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: [email protected]

1

ROP

program általános célkitûzései és ezáltal a konkrét felhívásokat, intézkedéseket meghatározó keretek olyan formában és olyan összetettségben kerülnek rögzítésre több évre elôre a programdokumentumokban és magában az Operatív Programban, ami a pályázati kiírásokat a legkisebb részletekbe menôen meghatározza. Az egész program célrendszerében számukra sokkal nehezebb elhelyezni a konkrét pályázati kiírásokat. Ezeken a célokon pedig utólag nincs módunkban változtatni, bármilyen szívesen is hallgatjuk meg a pályázók ilyen irányú javaslatait. Most a gyakorlati szempontokat szem elôtt tartva igyekeztünk megszervezni ezeket a tájékoztatókat, a késôbbiekben a kommunikáció nem nélkülözheti a keretek, a program struktúrájának, a tervezési folyamat hierarchikus voltának a bemutatását sem. • Mikorra várhatóak az elsô szerzôdéskötések a nyertes pályázókkal? Mindenképpen arra törekszünk, hogy az elsô körben, tehát a március 16-ával benyújtott pályáza-

tok közül konkrét támogatott projektek indulhassanak el a nyár folyamán. Június 16-a a határidô, amit a döntés legkésôbbi napjaként meghatároztunk ezekre a pályázatokra vonatkozóan, várhatóan ezek után a nyár elején a nyertes projektekkel sikerül szerzôdést kötnünk. Azt sajnos egyelôre nem látjuk, hogy a beadott projektek vannak-e olyan színvonalúak, hogy érdemesek legyenek a támogatásra, de remélem, hogy legalább a felét élô szerzôdéssel a nyáron útjára tudjuk indítani. A késôbbi pályázati körben beérkezett projektek elbírálására pedig az ôsz folyamán sor kerülhet és velük november környékén tudunk majd szerzôdést kötni. • A ROP egyike az NFT-ben meghatározott öt Operatív Programnak, amelyek cél- és eszközrendszere kiegészíti egymást. Hogyan sikerül ezeket összehangolni a programokért felelôs Irányító Hatóságoknak? Az együttmûködés az IH-k között tagadhatatlanul sokkal intenzívebb volt a tervezés idôszakában, mint az elmúlt idôben, de ez

talán érhetô. Az utóbbi fél évben minden IH a saját kiírásaival volt elfoglalva, az elôkészítô munka elsôsorban a falakon belül zajlott. Azért figyelemmel kísértük egymás munkáját a Monitoring Bizottságokon keresztül, ahol kölcsönösen képviseljük egymás programjait. Most új fázis elé nézünk, hiszen a pályázati folyamatok és a programok megvalósításának értékelésével kapcsolatos tapasztalatok átadására kerülhet sor. Itt az együttmûködés kialakítása folyamatban van. Konkrétumként a közeljövôben a NFT és a KTK által is említett regionális tudásközpontok fogják számunkra a formálisabb együttmûködést szükségessé tenni a HEFOP-mal és a GVOP-mal. Ahhoz, hogy projektek szintjén is koordinálni tudjuk majd azt, hogy egyetemi városainkban milyen fejlesztések valósuljanak meg, mindenképpen szorosabb együttmûködésre lesz szükség. Az interjút készítette: Haáz Andrea VÁTI

MEGHIRDETÉSRE KERÜLTEK A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM (ROP) PÁLYÁZATAI A Regionális Fejlesztés Operatív Programmal kapcsolatos minden információ elérhetô az interneten, az alábbi címeken: http://www.nfh.hu. http://www.mtrfh.hu.; A pályázattal kapcsolatos kérdésekkel az adott régióban mûködô Regionális Fejlesztési Ügynökségeket keressék! www.del-alfold.hu, www.ddrft.hu, www.eszakalfold.hu, www.norda.hu, www.kdrfu.hu, www.westpa.hu, www.proregio.hu

PÁLYÁZAT MEGNEVEZÉSE

PÁLYÁZAT KÓDJA

Turisztikai vonzerôk fejlesztése

1/2004ROP1.1

Turisztikai fogadóképesség javítása

2004ROP1.2

RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS (ezer Ft)

19.620.000

BEADÁSI HATÁRIDÔ

folyamatos

8.025.900 2004. június 15.

Hátrányos helyzetû régiók és kistérségek elérhetôségének javítása

1/2004ROP2.1

25.517.900

folyamatos

Városi területek rehabilitációja

1/2004ROP2.2

21.200.000

folyamatos

Az óvodai és az alapfokú oktatási nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése

1/2004ROP2.3

12.247.800

folyamatos

3.1

6.800.000

1/2004ROP3.2)

3.150.300

folyamatos

1/2004ROP3.3

2.871.000

folyamatos

3.4

2.800.000

Helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése (Az intézkedés nem pályázati formában kerül meghirdetésre. Kedvezményezettek: VÁTI Kht., regionális fejlesztési ügynökségek, közigazgatási hivatalok)

Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

Felsôoktatási intézmények és a helyi szereplôk együttmûködésének erôsítése Régióspecifikus szakmai képzések támogatása (A felsorolt célokra gazdasági érdekképviseleti szervek és kamarák, illetve regionális fejlesztési ügynökségek és a VÁTI Kht. pályázhatnak.)

2

TERÜLETFEJLESZTÉSI HÍRLEVÉL 2004. MÁRCIUS

A meghirdetett pályázatok keretében folyamatosan lehet pályázni 2006-ig, illetve amíg a támogatási keret rendelkezésre áll. Amennyiben egy pályázati célra az összes támogatás odaítélésre kerül, úgy azt a pályázati felhívást visszavonják. Amennyiben a pályázó a fent részletezett pályázati felhívások valamelyikére 2004. július 1-ig benyújtja a pályázatot a Regionális Fejlesztési Ügynökségre, és nincs szükség hiánypótlásra, a támogatási döntésrôl 2004. október 15-ig értesítést kap. A késôbb pályázók a pályázat benyújtásától számított 120 napon belül kapnak értesítést.

ÚJ PROGRAMENGEDÉLYEZÔ A VÁTI KHT.-BAN A 80/2003. (VI. 7.) Kormányrendelet a Phare programok egyik végrehajtó szervezetének jelölte ki a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht-t. A 84/2002. (IV. 19.) Kormányrendelet pedig a Programengedélyezôt (Programme Authorising Officer, PAO) a végrehajtó szervezet élén álló tisztviselôként határozta meg. A fenti kormányrendeletek elôírásainak való megfelelés érdekében az Európai Integrációs Ügyek Koordinációjáért Felelôs Tárca Nélküli Miniszter – mint a VÁTI Kht. tulajdonosi jogainak gyakorlója – a Társaságnál a kettôs ügyvezetés bevezetése mellett döntött és programengedélyezô ügyvezetônek jelölte ki Galovicz Mihályt, a VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság korábbi igazgató-helyettesét. Ezzel összhangban a

Galovicz Mihály Nemzeti Programengedélyezô (National Authorising Officer, NAO) 2003. december 15-ével a VÁTI Kht. által kezelt valamennyi Phare program Programengedélyezôi feladataival bízta meg. Egyidejûleg Lunk Tamás úr korábbi Programengedélyezôi kinevezése érvényét vesztette.

Galovicz Mihály (1961) okl. közlekedésmérnök, okl. közl. gazdasági mérnök, Európa szakértô (Master degree in European Studies) • 2002 – 2003: VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság igazgató-helyettese, hálózati vezetô, helyettes Programengedélyezô (DPAO) a Gazdasági és Társadalmi Kohéziós Programokra. • 1997 – 2002: VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság (korábban: KTM, FVM felügyelete alá tartozó) Békéscsabai Regionális (Phare) Iroda vezetôje. • 1987-1997: Békés Megyei Önkormányzati Hivatal (területfejlesztési osztályvezetô-helyettes) • 1995 – 1997: országgyûlési képviselôi szakértô (EU-integráció, területfejlesztés) • 1991 – 1995: Nagyalföld Alapítvány igazgatója, Déli Autópálya Rt. Békéscsabai Területi Iroda vezetôje

FOGALOMMAGYARÁZAT • Nemzeti Alap (National Fund, NF): A Nemzeti Alap feladata az elôcsatlakozási támogatások igénybevételéhez szükséges átutalási igénylések ellenôrzése és továbbítása (Phare esetében összeállítása is) az Európai Bizottságnak, az EU támogatások fogadása és továbbítása a Magyar Államkincstár által vezetett számlák rendszerén keresztül a végrehajtó szervezetek felé, valamint az EU támogatások euro és hazai társfinanszírozás forint számláival kapcsolatos az Európai Bizottsággal történô egyeztetési, jelentési és elszámolási feladatok ellátása. A Nemzeti Alap a Pénzügyminisztérium keretében mûködik és a Nemzeti Programengedélyezô irányítja.

• Nemzeti Phare Koordinátor: A Nemzeti Phare Koordinátor feladata a Phare programok koordinációja és monitoringja. A Nemzeti Phare Koordinátor feladatait a Kormány által kinevezett, legalább helyettes államtitkár beosztású vezetô köztisztviselô látja el. • Programengedélyezô (Programme Authorising Officer, PAO): Az adott program lebonyolításáért felelôs minisztérium javaslata alapján a Nemzeti Phare Koordinátor egyetértésével a Nemzeti Programengedélyezô nevezi ki. A Programengedélyezô feladatait a Phare végrehajtó szervezet útján látja el. A Programengedélyezô feladatkörébe tartozik a Phare végrehajtó szervezet mûködtetése és a projektek megfelelô adminisztratív és pénzügyi végrehajtása és elszámolás a Nemzeti Programengedélyezô felé. Helyettese: DPAO (Deputy Programme Authorising Officer).

TERÜLETFEJLESZTÉSI HÍRLEVÉL 2004. MÁRCIUS

3

PHARE

• Nemzeti Programengedélyezô (National Authorising Officer, NAO): A Nemzeti Programengedélyezôt a Magyar Kormány megbízásából a pénzügyminiszter jelöli ki. A Nemzeti Programengedélyezô feladatait a Pénzügyminisztérium legalább helyettes államtitkár beosztású vezetô tisztviselôje látja el. A Nemzeti Programengedélyezô és a Nemzeti Alap feladatainak ellátásáért a pénzügyminiszter a felelôs. A Nemzeti Programengedélyezô feladatai közé tartozik, különös tekintettel: • az elôcsatlakozási eszközök kezelésére vonatkozó szabályok, eljárások betartásának felügyelete • a pénzügyi megállapodásoknak megfelelôen beszámolás az Európai Bizottság elôtt az EU támogatások felhasználásáról • a pénzügyi jelentési rendszer mûködtetése és felügyelete • az egyes programok zárásakor a fel nem használt, a jogosulatlanul vagy szabálytalanul felhasznált támogatások visszautalása az Európai Bizottságnak.

PHARE

EREDMÉNYHIRDETÉS A 2002/2003. ÉVI TERÜLETFEJLESZTÉSI PHARE PROGRAMBAN AZ „INTEGRÁLT HELYI FEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSZTÖNZÉSE” C. PHARE PROGRAM KERETÉBEN TÁMOGATÁST ELNYERT PÁLYÁZATOK Pályázó neve

Pályázat címe

Nyugat - Dunántúl Lenti Város Önkormányzata Kôszeg Város Önkormányzata Vasvár Város Önkormányzata Sárvár Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közép – Dunántúl Rácalmás Nagyközség Önkormányzata Aba Nagyközség Önkormányzata Kisbér Város Önkormányzata Nyergesújfalu Város Önkormányzata Enying Város Önkormányzata Dél – Dunántúl Dunaföldvár Város Önkormányzata Bóly Város Önkormányzata Siklós Város Önkormányzata Tolna Város Önkormányzata Nagyatád Város Önkormányzata Siófok Város Önkormányzata Szekszárd Város Önkormányzata Bátaapáti Község Önkormányzata Közép - Magyarország Veresegyház Önkormányzata IX. ker. Ferencvárosi Önkormányzat Pomáz Polgármesteri Hivatal Budapest VIII. ker. Önkormányzat Nagymaros Város Önkormányzata Szob Polgármesteri Hivatal Mogyoród Polgármesteri Hivatal Kismaros Község Önkormányzata Törökbálint Polgármesteri Hivatal Örkény Önkormányzat Észak - Magyarország Tokaj Város Önkormányzata Tállya Község Önkormányzata Heves Megyei Önkormányzat Hatvan Város Önkormányzata Salgótarján Önkormányzata Hollókô Önkormányzata Eger Város Önkormányzata

Elnyert támogatás összege euroban (nyertes komponensek száma)

Gazdaságfejlesztési célú laktanya-felújítás Lentiben A kôszegi Fô tér és Rákóczi u. rekonstrukciója Vasvár történelmi városközpontjának rekonstrukciója A sárvári Kossuth tér rehabilitációja Szombathelyi történelmi-régészeti városrész megvalósítása I. ütem Leromlott városi területek rehabilitációja munkahelyteremtô tevékenységek ösztönzése céljából Nagykanizsán

544.126 (1) 1.816.200 (1) 2.020.137 (1,3) 721.686 (1) 1.657.863 (1) 673.770 (1)

Duna-part ékköve: konferenciaközpont létestése a Jankovich kúriában Aba Nagyközség központjának rehabilitációval egybekötött fejlesztése Belváros fejlesztés a volt Királyi Lovarda együttes rehabilitációjával és hasznosításával Térségi Közösségi Ház Nyergesújfalun Az enyingi Batthyány kastély és környezetének rehabilitációja I. ütem

1.527.215 (1,2) 1.954.358 (1,2) 3.517.480 (1,2) 612.909,9 (1,3) 790.713 (1)

„Nyitott vár, nyitott mûhely” Malom a város szélén „Mediterrán déli kapu” - Siklós A tolnai volt Huszárlaktanya integrált fejlesztése A városközpont régi fénye – a nagyatádi Széchenyi park és építészeti emlékeinek rehabilitációja a gazdasági fellendülésért Jókai park felújítása Siófokon és a Jókai parktól induló Sió-parti kerékpárút kiépítése Településközpont rehabilitáció Szekszárdon Gróf Apponyi Vendégház és Közösségi Centrum

2.124.450 (1,2) 594.042 (1) 1.594.438 (1,2) 1.296.208,25 (1,2) 1.905.850 (1,3) 2.143.238 (1,2) 1.200.000 (1) 686.731 (1)

Városközpont rehabilitáció, kapcsolódó utak korszerûsítése Ferenc(kert)város rehabilitáció Óvárosi Kulturális Központ Középsô-Józsefváros rehabilitáció 1. szakasza Nagymaros Fôtér környezetrendezés Kultúrpark a város szívében Mogyoród faluközpont rehabilitáció Integrált helyi fejlesztések ösztönzése Településközpont rehabilitáció 1. ütem Örkény, Hernád, Tatárszentgyörgy integrált településfejlesztés

3.547.611 (1,2) 529.410,6 (1) 2.974.657 (1,3) 935.100 (1) 883.311 (1) 799.853 (1) 622.625 (1) 1.378.167 (1,2) 3.000.000 (1) 2.512.137,78 (1,3)

Tokaj Konferenciaváros Program Vincellér Iskola és Közösségi Központ létesítése Tállya településen a volt református iskola rehabilitációjával Inter-Európa Ház kialakítása „Kastély és korzó” a hatvani Grassalkovich kastély és a fôtér felújítására „Tér a városban-város a térben” Hollókô Ófalu rekonstrukció Eger, Szt. Miklós városrész rehabilitációja

Szécsény Város Önkormányzata

Szécsény történelmi városmagjának rehabilitációja

Szikszó Város Önkormányzata Miskolc Város Önkormányzata Észak - Alföld Nyírbátor Város Önkormányzata Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Nyíregyháza Megyei jogú Város Önkormányzata Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozás Fejlesztési Alapítvány Szolnok Város Önkormányzata Dél – Alföld Orosháza Város Önkormányzata Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szarvas Város Önkormányzata Mórahalom Város Önkormányzata Összesen (euro):

Szikszó Városközpont integrált fejlesztése Miskolc belváros rehabilitációja, Regionális Igazgatási Központ kialakítása

1.488.759 (1,3) 630.375 (1) 880.885 (1,3) 1.129.351 (1) 2.965.735 (1) 1.028.699 (1) 1.256.477 (1) 3.688.617,97 (1,2,3) 1.802.752 (1,3) 1.925.465 (1)

A Báthori várkastély és környezetének rehabilitációja Hajdúszoboszló üdülôközpontjába ékelôdött leromlott állapotú terület rehabilitációja Hajdúböszörmény, Bocskai tér integrált fejlesztése 1. ütem „Esély centrum” – egykori laktanya hasznosítása a fogyatékkal élôk esélyegyenlôségének növelése érdekében

3.827.590 (1,2) 3.252.916 (1,2) 3.737.851 (1,2,3) 2.794.104 (1)

Uniós ház építészeti megvalósítása

1.616.302 (1,3)

A Szolnoki Logisztikai Központ infrastrukturális hátterének fejlesztése

5.400.000 (1,2)

„Dél-keleti Kapu” II. ütem Szeged, Szent István téri Víztorony- és tér rehabilitációja Szarvas városközpontjának integrált rehabilitációja a foglalkoztatás javítása érdekében Mórahalom városközpontjának integrált rehabilitációja a foglalkoztatás javítása érdekében

5.035.366 (1,2,3) 4.072.663 (1,2,3) 4.365.532 (1,2) 1.410.894 (1,2) 96 874 623

A támogatási szerzôdések elôkészítését a regionális fejlesztési ügynökségek végzik, az ehhez szükséges dokumentumokat (pl. jogerôs szakhatósági engedélyek, felhatalmazó levél azonnali inkasszóra stb.) a kedvezményezetteknek oda kell benyújtani. A végleges szerzôdések aláírása várhatóan május végéig megtörténik és júniustól meg lehet kezdeni a nyertes projektek esetében a tendereztetési eljárást az új közbeszerzési törvény alapján. A tender dokumentáció elkészítéséhez, illetve a tenderezési eljárás lebonyolításához igény esetén a szerzôdô hatóság ingyenes szakértôi segítséget biztosít a program keretében a kedvezményezetteknek.

4

TERÜLETFEJLESZTÉSI HÍRLEVÉL 2004. MÁRCIUS

AZ NFT ELKÉSZÍTÉSÉNEK TANULSÁGAI 4. míg a tervek és a programok szakmaiságának, illetve belsô és külsô koherenciájának biztosítása érdekében a tervezôktôl független ex-ante értékelôk. Egy terv céljai, irányultsága és a fôbb beavatkozási területek alapvetôen a stratégiában kerülnek megfogalmazásra ezért jelentôsége vitathatatlan. Az NFT stratégiájának a készítését erôteljesen befolyásolta az operatív programok ideje korán történô kijelölése és elkészítése, ami alapvetôen a tartalom, a programok és a programok eszközeinek meghatározásában jelentett korlátozást. Ez nem igazán adta meg az esélyt arra, hogy az NFT stratégia a programok közti lehatárolást tisztázza, a minisztériumok közti felelôsséget világosan meghatározza, miközben sokszor a tervezôktôl távoli politikai megegyezések kötöttek béklyót a fejlesztési célok ésszerû meghatározására. Javasolt, hogy a jövôben a programok és az eszközök tervezése csak a stratégia elfogadása után kezdôdjön meg. Evvel összefüggésben javasolt még, hogy a célok meghatározása alapvetôen a terv végrehajtására reálisan rendelkezésre álló források (EU és hazai) meghatározása mellett történjen, ami egyúttal lehetôvé teszi a célok számszerûsítését, és így az egyes célokhoz való források hozzárendelését is. A terv végrehajtására rendelkezésre álló források nagysága csak 2002 végén vált ismertté, amikor a terv-dokumentumok már eléggé elôrehaladott állapotban voltak. A pénzügyi források ismeretének hiányában az EU által támogatandó eszközök kijelölésének igénye irreális tervezési folyamatot eredményezett. Minden ágazati tervezô tudta, hogy az NFT-re vonatkozó idôszakban (2004-06) lesz EU forrás a fejlesztési célok megvalósítására, de nem ismerte, hogy a nemzeti költségvetés önállóan mekkora forrást biztosít majd az egyes célok megvalósítására. A fent említett kettôsség azt idézte elô, hogy minden szaktárca a fejlesztési célokat és az ezek eléréséhez szükséges eszközöket

az NFT részeként tervezte meg. Így az NFT különbözô részanyagai sokszor irreális eszközökkel, a források korlátozó szerepét figyelmen kívül hagyó érdemi stratégiai döntések nélkül készültek. A tervezés esetlegességét csak tetézte, hogy a támogatáspolitika mellett a tervezôk általában figyelmen kívül hagyták a szabályozási elemeket, illetve azok hatását az egyes célcsoportokra. A jövôben javasolt tudatosítani a tervezôkben, hogy a fejlesztési célok és a beavatkozási eszközök meghatározásakor a szabályozásokat és a támogatáspolitikát együttesen kezeljék. Természetesen ezt elôsegítheti, ha a fejlesztéspolitikáért egy szaktárcán belül ugyanazok a felelôsek. A módszertanból és a tervezés tapasztalataiból következik, hogy szerencsés, ha egy hasonló jelentôségû terv célkitûzései egy adott idôszakra vonatkozóan az ország, vagy egy régió egész fejlesztéspolitikájára vonatkoznak, miközben az eszközök, vagy részcélok a finanszírozás szempontjából egymástól szétválasztva kerülnek megfogalmazásra. Természetesen a finanszírozás követelményei alapján – a programozás logikáját követve - pénzügyi eszközönként kell meghatározni, hogy az adott típusú támogatásnak (pl. EU-s támogatások) konkrétan milyen eredményei lesznek, vagy milyen hatással van a teljesség igényével megfogalmazott fejlesztéspolitikai célkitûzések elérésére. A tervezés további tanulságai között szerepel, hogy helyesen kell megválasztani a döntéshozatali mechanizmust. Egy nemzeti szintû fejlesztési terv készítésénél, amely több tárca együttmûködését, illetve az egyes szakterületekre érvényes közös fejlesztési célok kialakítását feltételezi, különösen fontos a felelôs, illetve koordinátor szervezet szerepe és súlya. Célszerû, ha ez a szervezet közvetlen kapcsolatban van a miniszterelnökkel, hisz a felelôsségi körébe tartozó tervek egy összkormányzati fejlesztéspolitika tartalmát határozzák meg, illetve

TERÜLETFEJLESZTÉSI HÍRLEVÉL 2004. MÁRCIUS

5

A hosszú elôkészítési idôszak után érdemes egy kicsit visszatekinteni a tervezés folyamatára, ezen belül is kiemelten a terv stratégiájának elkészítésére, a tervezôk kompetenciájára valamint az idôbeli ütemezésre és megfogalmazni azon tanulságokat, amelyek talán növelik a jövôbeli tervezés hatékonyságát és sikerességét.

HÁTTÉR

Ma már nem kell magyarázni, hogy mi a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), vagy az operatív program, mik a tervezési, programozási feltételei az Európai Unió fejlesztési célú támogatásai felhasználásának. Egyre több helyen találkozunk azokkal a pályázati felhívásokkal, amelyek keretében a csatlakozással elérhetô uniós támogatásokra lehet pályázni. Ugyanakkor eljött annak is az ideje, hogy egy kicsit visszatekintsünk a tervezés folyamatára és megfogalmazzuk azokat a tanulságokat, amelyek a tervezés folyamatára vonatkoznak, elsôsorban a terv stratégiájának az elkészítésére, a tervezôk kompetenciájára és az idôbeli ütemezésre. Ezek figyelembe vételével a következô évek tervezési folyamata még sikeresebb lehet. Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Tervet és a kapcsolódó programokat alapvetôen az államapparátusban dolgozó munkatársak, bizonyos esetekben a szakmai háttérintézmények munkatársai készítették. Ez alapvetôen hasznos volt, hiszen nemcsak egy egyszerû tervezési folyamatról volt szó, hanem a gazdasági-társadalmi fejlôdést meghatározó állami támogatáspolitika kialakításáról és ez már a tervezés folyamatában a felelôs vezetôk részérôl folyamatos, felelôs döntéseket igényelt. A tervezésnek négy meghatározó szereplôje volt, akiknek együttes részvételével elôször készült ilyen fejlesztési terv: 1. az EU támogatások kedvezményezettje, a magyar állam nevében a tervezôk: minisztériumok, beleértve a tervezésben közvetlenül résztvevô háttérintézményeiket, valamint a regionális fejlesztési ügynökségeket; 2. a legfontosabb finanszírozó szerepében az EU Bizottság, aki a tervezés és a programok végrehajtásának szabályozási kereteit, feltételeit határozta meg; 3. a legfôbb érintettek oldaláról a társadalmi-gazdasági és területi partnerek, civil szervezetek, tanácsok, akik hozzájárultak a tervek legmegfelelôbb tartalmának kialakításához;

HÁTTÉR

az egyes szakterületek, minisztériumok közti - a statútumokban nem teljesen tisztázott – feladat-, felelôsség-megosztást tisztázzák. Ez utóbbit tovább árnyalja a nemzeti és a regionális, vagy más területi szint közti felelôsség megosztás kezelése, ami elsôsorban a fejlesztési célok meghatározásánál, az eszközök kijelölésénél jelentkezik. A fentiekbôl következôen javasolt, hogy egy nemzeti szintû fejlesztési terv elkészítését a miniszterelnök bizalmát bíró, vele közvetlen kapcsolatban álló minisztérium, vagy független hivatal koordinálja. Végül szem elôtt kell tartani a tervezés reális ütemezését is figyelembe véve az anyagi és emberi erôforrásokat. A megfelelô színvonalú szakmai tervezéshez idôre van szükség, ami kormányzati ciklusokon is átívelhet. Emiatt is figyelemmel kell lenni A közigazgatás különbözô helyein és szintjein dolgozók felelôssége, hogy mind a költségvetési vitában, mind a kohéziós politika témájában aktívan és hatékonyan képviseljék az ország érdekeit, kihasználva az új tagállami helyzetünkbôl adódó erôsebb pozíciót.

arra, hogy egy terv elkészítésében szakmailag, a valós helyzet alapján kell a közös egyetértést megtalálni a különféle meghatározó politikai erôk (kormányzati és ellenzéki) között még akkor is, ha egy terv elkészítése mindig a kormány feladata. Ezen probléma kiküszöbölése érdekében célszerû a Parlament vonatkozó szakbizottságának intenzív bevonása a nemzeti szintû tervezés folyamatába. Összességében az állam támogatáspolitikájának alakulására nagyon pozitív hatással van az NFT készítése és az Uniós források felhasználásához kapcsolódó intézményfejlesztési, szabályozási tevékenységek megvalósítása. A támogatáspolitikában, tervezésben olyan fogalmak érvényesítése és alkalmazása történt, mint a stratégiai tervezés, partnerség, átláthatóság, koncentráció.

Ezek közül is a legfontosabb, hogy három évre elôre rögzített célok mentén kiszámíthatóbbá vált az állami támogatáspolitika, törekvés és elôrelépés történt a fejlesztési célok koherenciájának megteremtésére, a támogatások szinergiájára, miközben a támogatáspolitika, a projektek kiválasztása, támogatási feltételek ismerete átláthatóbb lett, ami szintúgy vonatkozik a támogatásokat menedzselô intézmények mûködési rendjére. Megállapítható, hogy az NFT elkészítése sikeresnek tekinthetô, miközben a tervezés tapasztalatainak, tanulságainak feldolgozása és hasznosítása jelentôsen egyszerûsíthetné, és hatékonyabbá tenné egy következô, hasonló összetettségû terv elkészítését.

Wächter Balázs VÁTI

HARMADIK JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓRÓL Az Európai Bizottság az eredetileg tervezett idôponthoz képest több hónapos késéssel, 2004. február 18-án tette közzé a Harmadik Jelentést, amely elsôsorban az EU tagállamok társadalmi-gazdasági helyzetérôl, kilátásairól, illetve a tagállami és közösségi politikák kohézióra gyakorolt hatásáról szól. Az anyag a helyzetértékelésen túl felvázolja a 2006. utáni kohéziós politika fô stratégiai irányait, változásait is. Ezt a jelentést megelôzte a „Pénzügyi perspektíva” c. dokumentum, a Bizottság 2007-2013 idôszakra vonatkozó költségvetési terve. Ez utóbbi azért is lényeges, mert a két anyag szorosan összefügg egymással és csak együtt értelmezhetôek. A „Pénzügyi perspektíva” ismerteti az EU 2007-2013-as költségvetési tervének fô kiadási sorait. Ebben az idôszakban évi 47,5 – 50,9 milliárd euro használható majd fel „A kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért” elnevezésû célra (összesen 336,2 milliárd euro, ami az Unió összes GNI-ának 0,41%-a). A dokumentumban a lisszaboni stratégiai irányvonalat

6

követve megjelenik egy eddig nem létezô új politika is a versenyképesség növelésének fontossága. Ez elsôsorban horizontális fejlesztési programokat takar (vállalkozások versenyképessége, K+F, infrastrukturális hálózatok, oktatás, társadalompolitika), s a kohéziós politikára fordítható összegeknél pénzügyi szempontból dinamikusabb növekedést mutat a 7 éves programozási ciklus alatt. A Bizottsági elôterjesztés a 27 tagú Unió célkitûzéseinek megvalósításához a saját források felsô határát az EU27-ek nemzeti jövedelmének 1,24 %-ban határozza meg. További számítások szerint Magyarország 2007-2013 között összesen 24,6 milliárd euro támogatást kapna kohéziós célokra, ami 3,1-3,9 milliárd eurot jelentene éves szinten. Ez a jelenleg külön sorban szereplô vidékfejlesztési támogatásokkal együtt eléri az adott évnek megfelelô becsült hazai GDP 4%-át (ez egyébként a bizottsági javaslat szerint a támogatások felsô korlátja). Bár a pénzügyi perspektívában fellelhetôk aránytalanságok (pl. a jelenlegi

TERÜLETFEJLESZTÉSI HÍRLEVÉL 2004. MÁRCIUS

tagállamok támogatásra jogosult régiói egy fôre jutó mérték tekintetében magasabb összeget kapnak, mint a csatlakozó országok régiói), látnunk kell azt is, hogy számunkra összességében rendkívül kedvezô az elôirányzat. Más kérdés - s ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni - hogy a bizottsági tervezet csak kiindulópontja egy most kezdôdô és elôreláthatólag hosszú vitának. Ugyanis a nettó befizetôk egy része még tárgyalási alapnak sem fogadja el ezeket a számokat, saját hozzájárulásukat csökkenteni akarják és tennék ezt elsôsorban a jelenlegi kedvezményezettek rovására. A vita nagyon könnyen vezethet számunkra kedvezôtlen eredményhez. A Harmadik Kohéziós Jelentés jövôre vonatkozó, stratégiai fejezetét tehát a fentiek ismeretében kell értékelnünk. A Jelentés hangsúlyozza, hogy az elsô számú prioritás az elmaradott területek felzárkóztatása (új tagállamokban és jelenlegi tagállamok fejletlenebb régióiban), a területi különbségek csökkentése. Ugyanakkor kiemeli a gazdasági növekedés, a

versenyképesség fokozásának fontosságát (Lisszabon, Göteborg). Az elképzelés szerint az eddigi kilencrôl háromra csökkenne a strukturális és kohéziós politika célkitûzéseinek száma, a finanszírozási eszközöké pedig hatról háromra. A három célkitûzés (témakör) a következô lenne: 1. Konvergencia – a növekedés és foglalkoztatás támogatása a legkevésbé fejlett tagállamokban és régiókban. Ezek a programok a legelmaradottabb régiókat (egy fôre esô GDP kevesebb mint az új uniós átlag 75%-a) és az ún. statisztikai hatás miatt kiesô területeket (régi tagállamok fejletlen régiói, amelyek a csatlakozók miatt veszítenék el jogosultságukat) érintenék. A konvergencia programok 78%-kal részesednek a kohéziós keretbôl. 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás – ezekre a programokra valamennyi, a konvergencia feltételének nem megfelelô régió pályázhat, illetve a valós, tehát nem statisztikai okok miatt felzárkózó régiók (ide sorolható pl. a jelenlegi beosztás szerint a KözépMagyarországi régió is). Ezek a programok 18%-ban részesednek a teljes keretbôl. 3. Területi együttmûködések – elsôsorban a határmenti programokra vonatkozik, összesen 4%os aránnyal. A Kohéziós Alap továbbra elérhetô azoknak az országoknak, ahol a GNP nem éri el az uniós át-

lag 90%-át, a Közösségi Kezdeményezésû URBAN, LEADER, EQUAL programok pedig integrálódnak a konvergencia programokba. A tervezet külön alfejezete foglalkozik a programozás menetének egyszerûsítésével. A Harmadik kohéziós jelentés – akárcsak a „Pénzügyi perspektíva” egyelôre az Európai Bizottság javaslata, számos részletében még nem kidolgozott. Kulcsfontosságú tehát számunkra, hogy a fô vonalaiban elfogadható stratégia részleteire is odafigyeljünk, kérdezzünk, és képviseljük érdekeinket. A számunkra akár kritikussá is váló részekbôl példaként kiemelhetô három terület: • Feltûnô, hogy bár általánosságban mind a Kohéziós Alap, mind az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogat közlekedési projekteket felsorolás szintjén, ezen belül nem említik autópályák, autóutak építését. Ezt egyébként M. Barnier fôbiztos úr is megerôsítette, aki egy nyilatkozata szerint nem kifejezetten támogatná ”utak és beton” építését. Nyilvánvaló, hogy ez egy infrastrukturálisan fejlesztésre szoruló ország számára ilyen formán nem elfogadható. • A Jelentés címszavakban továbbra is támogatja a városi területek problémáinak kezelését, azonban közelebbrôl vizsgálva sem a konvergencia programokon, sem a Budapest miatt számunkra is fontos regionális versenyképességi programokon belül nem lehet városrehabilitációra, revitalizációra támogatást kapni az

ERFA segítségével. Ez fôleg a nagyvárosokat figyelembe véve tarthatatlan, hiszen egy átlag feletti GDP-vel rendelkezô városban is lehetnek népes, leromlott belsô kerületek, peremkerületek, ipari övezetek lehetnek, amelyeknek problémáival az adott város egyedül nem tud megbirkózni. • A területi együttmûködési programok jelenleg kissé zavaros tartalma is további tisztázást igényel, s annak biztosítását, hogy a tapasztalatcserén, tudás átadásán túl valódi gazdasági fejlôdést jelentô beruházások (utak, határátkelôk, kutatóközpontok, tudományos együttmûködés) megvalósítására is lesz lehetôség a szomszédos országok régióival együttmûködésben. A kohéziós politika jövôjérôl szóló vita tehát elkezdôdött, ennek egyik elsô állomása az ír elnökség alatt megszervezett informális miniszteri találkozó volt Dublinban. Az Európai Bizottság ütemterve rögzíti, hogy a különbözô szinteken (tagállamok, munkacsoportok, Tanács, Európai Parlament) zajló viták után mikorra kell véglegesen elfogadni az új rendszerre vonatkozó jogszabályokat annak érdekében - hogy ellentétben a jelenlegi programozási idôszakkal - idôben el lehessen kezdeni a 2007-2013-ra való felkészülést.

Dr. Iván Andrea Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2002-ES MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA PHARE CBC KISPROJEKT ALAPRA A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS HIVATKOZÁSI SZÁMA: 2002/000-317-03 000 euró. A projektek szolgáltatási és beszerzési komponenst is tartalmazhatnak. A nyújtható maximális támogatás a projekt összköltségeinek 90%-a. Projektek idôtartama max. 12 hónap lehet. Pályázhatnak: Non-profit és nem-kormányzati szervezetek, a célterületen belüli önkormányzatok, jogi személyiséggel rendelkezô társulások, önkormányzatok által alapított és önkormányzati kezelésben lévô társulások, szakmai szervezetek és kamarák, oktatási intézmények, alapítványok,

egyesületek, szakszervezetek, területi közigazgatás.

A pályázatok beadásának határideje: A pályázatoknak legkésôbb 2004. június 1-én 16 óráig kell beérkezniük a következô címre: VÁTI Kht., Soproni Képviselet; 9400, Sopron; Új u. 12. Bôvebb információ: VÁTI Kht., Soproni Képviselet; 9400, Sopron; Új u. 12. http://www.pharereg.hu.

TERÜLETFEJLESZTÉSI HÍRLEVÉL 2004. MÁRCIUS

7

HÁTTÉR

A Phare CBC Kisprojekt Alap (SPF) átfogó célja, hogy kisléptékû, helyi, határon átnyúló jellegû fejlesztési tevékenységeket támogasson a képzés, turizmus, egészség, kultúra, fiatalok és szociális ügyek területén annak érdekében, hogy elôsegítse a határrégióban élô emberek határon átnyúló integrációs folyamatát. A jelen pályázati felhívás keretében felhasználható keretösszeg 1 263 000 euró. A minimális támogatás projektenként 5 000 euró, a maximális pedig 50

HÍREK

BÔVÜLÔ FELADATOK - Új helyen a pécsi iroda A pályázatokról bôvebb információ a www.pharereg.hu, www.interreg.hu, www.vati.hu honlapokon. Elérhetôségek: VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság Dél-Dunántúli Regionális Képviselet 7621 Pécs, Rákóczi út 62-64. Tel: (72) 513-450, Fax: (72) 513-459

A VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság Dél-dunántúli Regionális Képviselete 1999-ben kezdte meg mûködését, amely idén januárban új, immáron teljesen európai színvonalú irodába költözött. A képviselet mindennapi tevékenységét három program határozza meg, amelyekben a VÁTI Kht., mint végrehajtó ill. közremûködô szervezet tevékenykedik: • területfejlesztési és határmenti együttmûködést szolgáló Phare programok • Regionális Fejlesztés Operatív Program • Interreg program Ezekhez a programokhoz kapcsolódva az iroda részt vett a programdokumentumok kidolgozásában, a régió Phare támogatásban részesülô projektjeinek kiválasztásában, végrehajtásában valamint azok monitoringjában is. A Szlovén-Horvát-Magyar Interreg IIIA

programban a Képviselet látja el a program Információs Pontjának szerepét és részt vesz a program titkársági munkájában is. Munkatársai látják el továbbá a programokkal kapcsolatos képzési feladatokat a térségben, illetve tartják a kapcsolatot a VÁTI regionális partnereivel és a helyi projekt-menedzserekkel. A régió számára új kihívást jelentett a 2003. nyarán meghirdetett Horvát-Magyar Kísérleti Kisprojekt Alap, amely a szomszédos horvát területekkel való együttmûködésre nyújtott kiváló lehetôségeket a pályázók számára. Tavaly a területfejlesztési programok is folytatódtak a régióban: „Integrált helyi fejlesztések ösztönzése” címmel került kiírásra a Phare 2002-2003. program, amelynek keretében a dél-dunántúli régió több mint 11 millió euró értékû támogatásban részesül. (A pályázatok eredményeit lásd a 4. oldalon.)

A Dél-dunántúli Regionális Képviselet munkatársai Az idei feladatok között szerepel az Interreg IIIA program keretében megvalósuló horvát-magyar-szlovén együttmûködés tervezése és majdani lebonyolítása a régióban, amelynek keretében mintegy 14 millió euró támogatás osztható szét majd a nyertesek között, valamint a Strukturális Alapok fogadására való felkészülés és a Regionális Operatív Program végrehajtásában való részvétel, melynek keretében közel 70 millió euró támogatást kaphatnak a déldunántúli pályázók.

BERUHÁZÁS PHARE CBC TÁMOGATÁSSAL A Soproni Ipari és Innovációs Park területén március 18-án helyezték el az egymilliárd-egyszázmillió forintos költséggel létesülô inkubátorház alapkövét. Az épület átadását idén októberben tervezik. A beruházás értékének 67%-át, közel 2,7 millió euro értékben a Phare CBC program biztosítja.

Az Innovációs Központ látványterve

8

TERÜLETFEJLESZTÉSI HÍRLEVÉL 2004. MÁRCIUS