BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR PR SZAK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT
TELEHÁZ – A TUDÁSSAL TELE HÁZ JÁSDON ÉS BAKONYSÁRKÁNYBAN
Készítette: Fazekas Judit
BUDAPEST 2006
2
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
5.o.
2. Az információs társadalom 2. 1 Az információs társadalom megvalósítása helyi szinten 2. 2 A teleház 2. 3. Egy kis történeti áttekintés 2.4. A teleház minimum
7.o. 10.o. 11.o. 12.o. 13.o.
3. A jásdi teleház 3.1. Jásd rövid bemutatása 3.2. A teleház születése 3.3. A teleház elhelyezkedése, mérete 3.4. Eszközök, költségek, finanszírozás 3.5. Humán erőforrás a teleházban 3.6. A teleház nyitva tartása 3.7. A teleház szolgáltatásai 3.8. A teleház ismertsége 3.9. A teleház ügyfelei 3.10. Az ügyfelek elégedettsége 3.11. A teleház használat fő irányai 3.12. A teleház küldetése 3.13. A teleház erősségei, gyengeségei (SWOT analízis) 3.14. A teleház és a település intézményeinek kapcsolata
15.o. 16.o. 17.o. 18.o. 19.o. 21.o. 22.o. 23.o. 24.o. 25.o. 27.o. 28.o. 29.o. 30.o. 32.o.
4. A bakonysárkányi teleház 4.1. Bakonysárkány rövid bemutatása 4.2. A teleház alapítása 4.3. A teleház elhelyezkedése, mérete 4.4. Eszközök, költségek, finanszírozás 4.5. Humán erőforrás a teleházban 4.6. A teleház nyitva tartása 4.7. A teleház szolgáltatásai 4.8. A teleház ismertsége 4.9. A teleház ügyfelei 4.10. Az ügyfelek elégedettsége 4.11. A teleház használat fő irányai 4.12. A teleház küldetése 4.13. A teleház erősségei, gyengeségei (SWOT analízis) 4.14. A teleház és a település intézményeinek kapcsolatai
33.o. 34.o. 35.o. 36.o. 37.o. 39.o. 39.o. 40.o. 42.o. 43.o. 45.o. 46.o. 48.o. 49.o. 51.o.
5. A két teleház összehasonlító elemzése 5.1. A teleházak működtetői, fenntartói 5.2. A teleházak szolgáltatásai 5.3. A teleházak ügyfélköre
53.o. 54.o. 55.o. 58.o.
3
5.4. A teleházak és a kommunikáció 5.4.1. Kommunikáció az ügyfelekkel 5.4.2. Megjelenés a helyi médiában 5.5. A teleházak közösségformáló funkciója 5.6. A teleházak kapcsolatrendszere 5.7. A teleházak fejlődési lehetőségei
60.o. 62.o. 64.o. 65.o. 67.o. 68.o.
6. Az interjúalanyok bemutatása
70.o.
7. Összegzés
71.o.
8. Felhasznált irodalom 9. Jegyzetek 10. Mellékletek
72.o. 74.o. 75.o.
4
1. Bevezetés Szakdolgozatom témájául a teleházak társadalmi kommunikációban betöltött szerepének vizsgálatát választottam két konkrét szolgáltató hely tevékenységének összehasonlítása alapján. A teleház olyan közösségi hely, ahol bárki hozzáférhet az információs társadalom eszközeihez és szolgáltatásaihoz, továbbá segítséget kap azok birtokbavételéhez, használatához. Magyarországon az első ilyen intézmény lakóhelyemhez közel, a Fejér megyei Csákberényben alakult 1994 nyarán. Az elmúlt alig több mint 10 évben az egész ország területén gombamód szaporodtak a teleházak, napjainkban számuk már meghaladja az 500-t. Érdeklődésemet a téma iránt ez a tény keltette fel. Más is ösztönzött azonban erre: mivel könyvtáros vagyok, szakmai szempontból is fontosnak tartom, hogy jobban megismerjem a működésüket, szolgáltatásaikat. Miután
ezek
a
létesítmények
nagyrészt
kisebb
településeken,
illetve
városrészekben alakultak, ahol általában a felnőtt lakosság számára nincs vagy nem az igényeknek megfelelően működik könyvtár, érdemes megfigyelni, milyen szükségleteket tud kielégíteni egy teleház. Választásom két környékbeli község intézményére esett, hiszen az alapos vizsgálat többszöri látogatást követel, Bakonysárkány pedig Mórtól 12, Jásd 20 km-re van. Célom az volt, hogy kiderítsem, ezek a teleházak milyen szolgáltatást nyújtanak a lakosság számára annak érdekében, hogy megkönnyítsék az emberek mindennapi ügyeinek intézését, illetve mekkora részt vállalnak a közösségformáló feladatokból. Csak alapszolgáltatások vannak, vagy az igényeknek megfelelően bármiben segítséget nyújtanak? Specializálódtak-e valamilyen irányba, kiemelten kezelnek-e egyes társadalmi rétegeket, vagy az ide betérők számára teljesen azonos feltételeket biztosítanak? Alkalmazkodnak-e nyitva tartásukban a helyi lakosok szabadidejéhez? Heti hány órában várják szolgáltatásaikkal a látogatókat? Milyen személyi feltételeket tudnak biztosítani ehhez?
5
Nagyon lényegesnek tartom annak vizsgálatát, hogy milyen kapcsolatrendszert építettek ki a településen belül és kívül a különböző intézményekkel. Törekedneke az együttműködésre? Mennyire tartják fontosnak részvételüket a község kulturális életében? Mindezek számbavétele után lehet megkezdeni az összehasonlítást. Milyen egyezések és különbségek mutatkoznak meg a két teleház működésében? Mely területen lenne érdemes egymástól tanulniuk? Milyen közösségformáló szerepet vállalnak? Fejlesztési elképzeléseik iránya hova mutat? Az eredmények vizsgálata során a dolgozatban kaphatunk választ feltett kérdésekre.
6
2. Az információs társadalom Napjainkban nagyon gyakran lehet hallani az információs társadalomról. Ennek fogalmát sokan sokféleképpen értelmezik. Pethő Bertalan szerint: „Az információs társadalom a mai korszak újdonságát jelöli. A kibontakozó félben levő társadalmat, melynek prototípusai a világ vezető ipari és pénzhatalmainak központjában már létrejöttek. … Informatikai a mai világ tudása, kommunikációja és tervezése, az információkat többnyire és elsősorban kibernetikai médiumban szervezik, dolgozzák fel és teszik hatékonnyá.” (1) Éppen ezért olyan lényeges, hogy egy ország, egy régió, egy település meghatározza helyét a többiekhez képest, hiszen a globalizáció leggyorsabban az információcsere területén megy végbe. Ha a helyzetelemzés megtörténik, sokkal könnyebb felállítani a stratégiát, kialakítani a fejlődés menetének lépcsőfokait. Ezzel nyílik lehetőség a kisebb-nagyobb lemaradás csökkentésére. A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikájában lezajlott robbanás és az utóbbi időben történő átfogó elterjedése minden országban óriási társadalmi változásokkal is jár. Egy gyökeresen új korszak kezdődött, amelyet minden szinten áthat az informatika, az adatok, információk és az ismeretek hatalmas mennyisége és rohamos, az egész világot behálózó terjedése. Az információ birtoklása, a tudás ennek következtében ma már nem lehet az egyes személyek kiváltsága. Egyre inkább lényegessé válik minden ember számára a folyamatos ismeretszerzés képessége, hogy a modern eszközök megismerésével és felhasználásával megvalósulhasson az élethosszig tartó tanulás. Az interperszonális és a csoportos kommunikációs lehetőségek elterjedésének irama és bővülése az együttműködés új formáit hozza létre. Ezzel együtt a hatékonysága szintén jelentősen növekedhet a gazdasági életben, a társadalmi rétegek között és a közéletben egyaránt. Így megváltoznak a társadalmi viszonyok, más kultúra, más beállítottságú ember alakul ki. Lényeges annak leszögezése, hogy a változás nem csupán technológiai kérdés, a társadalom egészében végbemenő paradigmaváltásról van szó. Az információ minden területen áruvá, hozzáadott értékké vált.
7
Napjainkban olyan magas színvonalú eszközök rendszere áll rendelkezésre az informatikai és hírközlési technológiáknak és megoldásoknak köszönhetően, amelyek segítségével az üzleti életben is számos új forma alakul ki. A vállalatok között korszerű kapcsolatok jöhetnek létre, a személyes találkozókat, a gyakran igen költséges utazásokat felváltja az információk azonnali közvetítése különböző technikai berendezések segítségével. A videokonferenciák például alkalmasak
arra,
hogy
a
tárgyalópartner
reakcióját
ugyanúgy
nyomon
követhessék, mintha egy teremben lennének a másik féllel. A fejlődés a gyártók és szolgáltatók új eljárásaiban is felfedezhető. Korszerű gépekkel növelhető a termék minősége, illetve felgyorsulhat a teljes folyamat, amely a keresletet is pozitív irányba terelhető. A fogyasztókkal kiépített kapcsolat is változik. Különböző elemek beiktatásával bővül az informálódási lehetőség mindkét irányban. A kliens közvetlenül jelezheti észrevételeit, s a szervezet is gyors és hiteles információk beszerzésére illetve átadására képes. Az üzleti, a civil és a közszféra eltérő szintjein kialakuló együttműködés rengeteg lehetőséget rejt, amelyek visszahatnak a vállalati, intézményi szervezetekre. Az
információs
szabadság
ugrásszerű
bővülése,
a
kulturális
értékek
megismerhetősége, a különböző információforrások (könyvtárak, múzeumok, képtárak,
zenetárak,
adatbázisok)
anyagainak
számítógép-hálózaton
való
elérhetősége a tanulás, művelődés eddig ismeretlen távlatait nyitja meg, hiszen ezek legtöbbjéhez költségtérítés nélkül lehet hozzájutni. Rengeteg időt és energiát takarít meg csupán a működéssel kapcsolatos adatok ismerete, nem beszélve a gyűjtemények pontos listájáról. Külön kiemelendő a különböző dokumentumok digitalizálása, és nyilvánossá tétele. A szótárak, kézikönyvek, szakkönyvek és a teljes szövegű szépirodalmi művek egyre növekvő köréhez való internetes hozzáférés kiküszöböli az intézmények nyitva tartásában meglevő időkorlátokat A tájékozottság az élet minden területén felhasználható biztonságot nyújt. Ezzel az eszközrendszerrel, pontosan meghatározott stratégiai és taktikai tervezéssel, sokrétű szakértelem segítségével fejleszthetők ki a közeljövőben az újszerű, modern közszolgáltatások is, amelyeket a kormányzati szervezetek és az
8
önkormányzatok kínálhatnak az állampolgárok számára, így megkönnyítve a mindennapi életben szükséges ügyintézést fejlődhet az emberek részvétele a közéletben. Ez nemcsak azért lényeges, hogy a polgárokban nőjön az elégedettség a választott vezetőikkel, illetve a hivatalokkal kapcsolatban. Lényeges az államnak is, hiszen annak munkáját is leegyszerűsíti. „Az állami szektor kereskedelmi alapon nyújthatja majd a szolgáltatásokat és ez új alapokra helyezi a magánszektorral való kapcsolatot ami segíthet csökkenteni a pénzügyi terheket és fellendíteni a foglalkoztatást. Ilyen alapvető változások kétségtelenül megkövetelik az új képzettségeket és a megfelelő munkaerőt.” (2) Ehhez azonban elengedhetetlen bizonyos területek intenzív fejlesztése. Nagyon lényeges többek között az informatikai infrastruktúra kialakítása, színvonalának növelése minden településen, az interneten hozzáférhető oldalak digitális tartalommal való feltöltése, az informatikai biztonság garantálása. A változások gyorsasága miatt fontos a lemaradók segítése, az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés, amely elvezet a tudásgazdasághoz és a tudástársadalomhoz. Ezek a folyamatok akkor is végbemennek, ha valaki nem érdeklődik irántuk, vagy nem érzi önmaga számára fontosnak követésüket. Éppen ezért fordulhat elő ilyen esetekben a teljes kirekesztődés. A változások egyik fő oka az "információs forradalom", a technológia két fontos területén (számítástechnika, távközlés) történő hihetetlen fejlődés, amely nemcsak a mennyiségi és minőségi teljesítményben következett be. Megfigyelhető azok egymáshoz való gyors közeledése és az alkalmazásokban való együttes megjelenése, integrációja. Ennek az a leglényegesebb következménye, hogy a rekordsebességgel bővülő nemzetközi számítógépes hálózatokon földrajzi és politikai-társadalmi hovatartozástól függetlenül egyre több ember számára válik lehetségessé az otthoni, munkahelyi számítógépen keresztül az óriási és naponta bővülő információtömeghez való hozzáférés, és a sokoldalú kommunikáció. E jelenségek az élet minden területét átalakítják, gyökeresen megváltoztatják az egyén társadalomban elfoglalt helyét. Magyarország számára is a fejlett világhoz való kapcsolódást jelenti, ha időben és kellő mélységben, tudatosan készülünk és
9
veszünk részt a még alakulóban levő, de rendkívül gyorsan fejlődő folyamatokban. „Az információs társadalom kialakulása – figyelembe véve az Európai Uniós átlaghoz viszonyított lemaradásunkat – nem természetes, hanem a közigazgatás által irányított, annak erőteljes ösztönzésével és támogatásával lezajló folyamat kell, hogy legyen hazánkban.” (3) 2.1 Az információs társadalom megvalósítása helyi szinten Ahhoz, hogy az információs társadalom létrejöhessen, és életképes legyen, települési szinten kell a megfelelő alapokat letenni, korszerű informatikai és hálózati infrastruktúrát kialakítani. Ez azonban csak az egyik – bár elengedhetetlen – lépés. Kívánatos a lakosság összefogása, tenni akarása ebben az ügyben, hiszen tőlük is függ a szolgáltatások színvonala. Ennek a két feltételnek az együttes megléte vezethet eredményekhez. Napjainkban a globalizáció az élet minden területén uralkodó tendencia. Ez sok szempontból pozitív hatásokat vált ki, mint amilyen az információhoz való egyetemes hozzáférés lehetősége. Nem jelenti azonban azt, hogy nincs szükség a kisebb közösségek együttműködésére. Hiszen a társas viszonyok, a hasonló értékek, a közös múlt ismerete és a hagyományok ápolása éppen a rohanó világunkban jut egyre nagyobb jelentőséghez. Az ebben rejlő ellentétet a településen létrejövő információs bázis oldhatja fel, simíthatja el, mert az ott kialakult légkör minőségét erősen befolyásolják a lakosság által meghatározott igények. A helyieknek lényeges szerep jut ennek megteremtésében. A sikeres megvalósításhoz szükség van arra, hogy mindenki számára világos, érthető legyen, mit tud nyújtani az ember számára az új technológia, hogyan lehet azt felhasználva előnnyé kovácsolni ismeretét a mindennapokban. Enyhíteni kell az ismeretlentől való félelmet, a bizonytalanság érzését keltő változtatás miatti berzenkedést. Fontos tudatosítani, milyen sok előnnyel jár a bekapcsolódás az információs társadalom körforgásába. Sok lehetőséget kínál a fejlődésre, aktívan meghatározhatja az irányvonalat, különféle erőforráshoz lehet hozzájutni általa. Az elmulasztása viszont nagy károkat okozhat, hiszen a lemaradás miatt évről
10
évre nagyobb szakadék alakul ki a fejlett világ és a nem megfelelően reagáló társadalom között. Ez azonban csak az elmélet. A gyakorlatban akkor dől el, hogy eredményes-e a törekvés, ha valaki ténylegesen tud dönteni a kérdésben, azaz megvan a választási lehetősége, biztosítottak a feltételek. Ebben az esetben lehet saját nézetét követve elhatározásra jutni. 2.2 A teleház A települési információs társadalom kialakulásának egyik záloga a teleház. Arra, hogy mit is jelet ez a fogalom több definíció létezik „A teleház mindenek előtt közösségi hely, ahol bárki hozzáférhet az információs társadalom eszközeihez és szolgáltatásaihoz, továbbá segítséget kap azok birtokbavételéhez,
használatához….
Minél
inkább
áthatja
a
különböző
szolgáltatásokat az infokommunikáció, annál inkább szükség van arra, hogy valaki
biztosítson
eszközöket,
szolgáltatásokat
és
segítséget
bármilyen
tevékenység végzéséhez, kiszolgálásához, hatékonyabb és gazdaságosabb megszervezéséhez. A teleház erre vállalkozik közösségi alapon. Ez a dolog lényege.” (4) – vallja Gáspár Mátyás, aki ebben a témában az egyik legjelentősebb szakember hazánkban. A teleház kifejezés mellett több más elnevezés is ismeretes, mint például a közösségi forrásközpont a teleközpont, a telefalu, az elektronikus faluház. Ezek mindegyike használható és használt fogalom ugyanannak, illetve hasonló tartalomnak a meghatározására, amely függ az adott ország hagyományaitól és a szolgáltatástípusoktól egyaránt. Mégis, a leggyakoribb a teleközpont és a teleház megnevezés, amelyek általában egymás szinonimájaként is szerepelnek. A
teleházak
esetén
fontos
megemlíteni
azok
kialakulásának
helyét.
Leggyakrabban vidéken és a kistelepüléseken alapítják, illetve egyes nagyvárosok kerületeiben, lakótelepein vagy a szociálisan hátrányos helyzetű külvárosokban. Ennek az az oka, hogy itt van a leginkább szükség arra, hogy a lakosoknak lehetőségük legyen földrajzi vagy társadalmi szempontból adódó lemaradásukat valamilyen szinten kompenzálni. Ezeken a területeken sok esetben még az
11
alapvető művelődést elősegítő könyvtár sem működik vagy nagyon korlátozott nyitva tartással illetve dokumentummennyiséggel, nem beszélve az egyes családok anyagi körülményeiről, a műszaki-technikai berendezések hiányáról. A teleházak jellemzője, hogy az alap informatikai szolgáltatásokon túl elsősorban az oktatási alkalmazások állnak a központban, de például a postai és banki szolgáltatások segítségével a magánszemélyek, civil szervezetek rendelkezésére állnak, esetleg virtuális irodaként használhatók a kisvállalkozók számára is. 2. 3. Egy kis történeti áttekintés … A kilencvenes évek elején „Magyarországon a könyvtárosok figyeltek fel szakirodalmi forrásokban a svéd és dán teleház-kezdeményezésekre. Úgy gondolták, hogy a könyvtári szolgáltatások modernizációja, kiterjesztése egyenesen vezet a teleszolgálati központokhoz. A cél az információforrások, csatornák, médiumok és eszközök széles körű hozzáférhetővé tétele az ebben akadályozott lekülönbözőbb felhasználók részére.” (5) A megvalósításban a kezdetek 1994-re nyúlnak vissza, s az azóta elmúlt évtizedben a teleházak száma rohamosan emelkedett. Az első igazi – és azóta is magas színvonalon működő – teleház Csákberényben alakult
meg
amely
helyi,
közösségi
kezdeményezés
eredménye
volt.
Tulajdonképpen ma is ez az etalon. Aki teleházat akar indítani saját településén, az esetek többségében először a Fejér megyei községet keresi fel. 1995-ben létrejött a Magyar Teleház Szövetség, hogy szakmai segítséget nyújtson újabb teleházak létrehozásában, majd kihirdettek egy programot, amely egy speciális, helyi civil kezdeményezéseket támogató pályázat keretében anyagi forrásokat nyújtott azok alapításához. Ennek eredményeképpen 1997-ben 17 teleház alapítását támogatták. 1998-ban Nemzeti Teleház program indult, amelynek keretében állami forrásokat különítettek el teleházak létrehozására. A forrásokat informatikai eszközök, szoftverek beszerzésére, és a munkatársak képzésére lehetett felhasználni. A helyi közösségeknek egy saját, a teleházat működtető szervezetet kellett felállítani, épületet illetve helyszínt biztosítani annak működéséhez, valamint
12
bizonyos mértékű önerővel kellett rendelkezni. Emellett adott szakmai követelményeknek is meg kellett felelni. Az elmúlt időszakban minden kormány elismerte a teleház mozgalom fontosságát, és pályázatokon keresztül támogatta újak létrehozását, a korábbiak működését. A teleházak számának dinamikus növekedését mutatja, hogy 2001-ben 230 volt Magyarországon, 2004 elején több mint duplája, többségük a Teleház Szövetség tagja lett. Sajnálatos módon az utóbbi időben egyre többen voltak kénytelenek felfüggeszteni működésüket pénzügyi gondok miatt. 2. 4 A teleház minimum (6) A Magyar Teleház Szövetség meghatározta a teleház minimum feltételrendszerét Szolgáltatási minimum: -
Internet használat biztosítása
-
Elektronikus levelezés (e.mail cím) biztosítása
-
Számítógép használat biztosítása
-
Számítógépes munkák végzése (szövegszerkesztés, nyomtatás, scannelés, gépelés, szórólap-plakát készítés, névjegykártya készítés)
-
Számítógépes játék
-
Fax küldés/fogadás
-
Ügyintézéshez segítségnyújtás és közreműködés
-
Civil szervezetek kiszolgálása, civil központi funkciók
-
Közhasznú tájékoztatás
-
Prospektustár, tájékoztató lapok szolgáltatása
-
Helyi hirdetési és hírközpont
-
Pályázat- figyelés, írás és pályázati tanácsadás
-
Oktatás és képzések szervezése (nem csak számítógépes)
A szolgáltatásokat a teleház mindenki számára (korra, nemre vagy bármilyen más szempontra
tekintet
nélkül)
nyilvánosan
meghirdetett
módon,
egyenlő
feltételekkel nyújtja.
13
Technikai minimum: -
Internet csatlakozás
-
Telefon fővonal
-
Számítógépes rendszer •
1500 fő alatti településen minimum: 3 db (minimum Pentium II) hálózatba kötve
•
1500-3000 fő közötti településen minimum: 5 db (minimum Pentium II) hálózatba kötve
•
3000 fő fölötti településen minimum: 6 db (minimum Pentium II) hálózatba kötve + szervergép
-
A szolgáltatások ellátásához szükséges jog tiszta szoftverek
-
CD író-olvasó
-
Scanner
-
Nyomtató A/4 (fekete-fehér)
-
Fax-os telefon készülék
-
Hirdetőtábla
Működési minimum: -
A működés civil kontrollja
-
Minimum egy fő képzett alkalmazott
-
Minimum 2 helyiség, mosdó és WC használati lehetőséggel, (min. öt éves szerződés a helyiség használatról)
-
Megfelelő bútorzat
-
Nyilvánosan közzétett szolgáltatási és árjegyzék
-
Minimum heti 20 óra nyitva tartás – nyilvánosan meghirdetve Törzs nyitvatartási idő munkanapokon 14-16 óráig - többi idő a helyi igények szerint)
-
Épületbiztosítás, az eszközökre vagyonbiztosítás
-
Közzétett postacím, telefon/fax szám, e-mail cím
-
Belső szabályzatok és nyilvántartások a működéshez
Ezek után nézzünk meg két konkrét teleházat, mit is kínál a közösségnek.
14
3. A jásdi teleház
15
3.1. Jásd rövid bemutatása Jásd község, amely 860 lélekszámú település Veszprém megyében, a Bakony északkeleti részén, a Gaja patak kellemes klímájú, nyugodt, erdőkkel koronázott völgyében fekszik. Várpalota, Mór és Zirc irányából közelíthető meg közúton A településen 8 osztályos általános iskola és óvoda működik. Egykor háromnyelvű (magyar, szlovák, német) községben ma már békében megférnek egymás mellet mindhárom nemzetiség hagyományai, egyes ünnepek, események alkalmával szinte egymással keveredve jelennek meg. Orvosi rendelő, védőnői szolgálat, posta, teleház, falugondnoki szolgálat, 4 élelmiszerüzlet és 2 vendéglő áll a lakosság és a településre látogató vendégek rendelkezésére. Tömegközlekedés szempontjából hátrányos helyzetben van, mert a buszjáratok sűrűsége nem mondható ideálisnak. A falu és a környéke természeti és kulturális értékekben gazdag. Országosan ismert búcsújáróhely a Jásdi Szentkút, és a Gaja - patak szurdokvölgye a „Római fürdő”. A kevésbé ismert helyi látványosságok
a műemlék jellegű
plébániatemplom, az Avar-sáncok (Márkus vára) és a mai is működőképes Poós vízimalom. Jásdon több család foglalkozik vállalkozóként a falusi turizmussal, kihasználva az egyre népszerűbb pihenési formát. A keresőképes lakosok nagy része a környékbeli településekre jár dolgozni.
16
3. 2 A teleház születése A 2000-ben létrehozott jásdi teleház alapítója és gazdaszervezete a Jövőnk a Falu Jásd Egyesület, amely 1998-ban került bejegyzésre a Veszprém Megyei Bíróságon. Az Egyesületet a település közéletéért, kulturális- és sportéletéért tenni akaró fiatalok alapították. Megalakítás előtt a törekvéseket, terveket, tevékenységi köröket széles körben ismertették a falubeliekkel, így nagyon sokan csatlakoztak hozzájuk. Ennek köszönhetően új elgondolásokkal, programokkal gazdagodott a kínálat, amely az érintettek bevonásával a tényleges igények kielégítését tűzte ki céljául. A teleház iránti igényeket egyéni elbeszélgetések, személyes interjúk alakalmával tárták fel, amelyet egy kérdőíves felmérés előzött meg. Az egyesület tagjai személyesen ismertették meg a község lakosságával a teleház tervét, annak tervezett tevékenységi körét, szolgáltatásait. Egy külön erre szervezett falugyűlésen, amelyen a lakosok apraja-nagyja részt vett, a minél többirányú tájékoztatás érdekében levetítették a teleházakról szóló videofilmet is. Erőteljes kommunikációs tevékenységüknek köszönhetően sikerült a helyiek érdeklődését felkelteniük, támogatását megszerezniük Sokan ajánlottak fel szervezési illetve anyagi segítséget, hogy valóra válhasson az elképzelés. A teleház belső kialakítását társadalmi munkában végezték el a falu civil szervezeteinek tagjai illetve a vállalkozók. A kezdeményezést az önkormányzat is üdvözölte, sőt, az első évben a működéshez szükséges költségeket is teljes egészében átvállalta. Ezzel az intézkedéssel igazolta a falu és az ott élők jövője iránti elkötelezettségét. Az alapos, jól előkészített és megszervezett munka után – amely az ötlettől a megvalósulásig több mint egy évet vett igénybe – 2000-ben nyitotta meg ajtaját a jásdi teleház, hogy szolgáltatásaival, a napjainkban elengedhetetlenül szükséges technikai eszközparkjával segítse, megkönnyítse a lakosok mindennapi életét. A teleház színvonalas működtetését biztosítja, hogy az egyesület tagjainak szakmai felkészültsége megfelelő, szervezési és gazdálkodási tapasztalatai vannak.
17
3. 3 A teleház elhelyezkedése, mérete A jásdi teleház a falu központjában, jól megközelíthető helyen található, a 4 közül a legnagyobb élelmiszer ABC épületének alagsorában, amely eredetileg a bolt raktára volt. Elhelyezkedéséből adódóan nem akadálymentes, több lépcső vezet lefele, egyelőre kerekes székkel nem lehet bejutni. A falu közintézményei – önkormányzati hivatal, iskola, kultúrház – közel vannak. Parkolási lehetőség korlátozott számban áll rendelkezésre. A teleház egy nagy 64 m² és egy kisebb 43 m²- es helyiségből áll, így a hasznos összterület 107 m². A nagyobbik terem egyetlen hatalmas tér, a mérete mégsem nyomasztó. Barátságos, meleg-sárga szín, jó világítás, kényelmes bútorok gondoskodnak az idejüket itt töltő emberek megfelelő komfortérzetéről. Nem hallatszik be az utca zaja sem, így lehetőség van az elmélyült munkára is. Középen asztalokat helyeztek el, ahol nyugodtan lehet újságot olvasni, tanulni. Egy többszemélyes kanapé azok számára kínál ülőhelyet, akik – az ott tartózkodók beleegyezésével – televíziót szeretnének nézni, illetve meghitt beszélgetést folytatni egymással.
A kisebbik helyiség innen nyílik, teljesen különálló, ajtóval elválasztva. Itt jelenleg egy ping-pong asztal áll, ahol a fiatalok egy kis sporttal tölthetik el szabadidejüket. Olyan megoldást sikerült találni, amellyel elkerülhető, hogy a játék hangjai zavarják a számítógépeknél ülőket.
18
Összességében elmondható, hogy modern, esztétikusan kialakított, riasztóval védett épület, amelyhez külön női és férfi mosdó is tartozik. 3. 4 Eszközök, költségek, finanszírozás A teleház eszközellátottsága megfelel napjaink alapvető követelményeinek, bár néhány dolog hiányzik. Tervezik például egy videoprojektor, egy digitális fényképezőgép és egy videokamera beszerzését. A teleházban használt eszközök
Darabszám
Számítógépek
6 (1 Pentium II, 1 Pentium III, 4 Pentium IV)
Nyomtató (tintasugaras, lézer)
4 (HP Deskjet, Minolta PagePro)
Szkenner
2 (HPScanjet)
CD-író
3
CD-olvasó
6
DVD-író / -olvasó
2
Vetítővászon
1
Fénymásológép
1
TV
1
Videomagnó
1
Rádiós magnó
1
Telefax
1
A számítógépek – amelyek hálózatba vannak kötve – a Windows operációs rendszer alatt futnak, és rendszeres felmérés alapján az igényeket leginkább kielégítő szoftverekkel rendelkeznek. Az internetes elérés ADSL vonal segítségével valósul meg, amelynek gyorsasága jelentősen lerövidíti, megkönnyíti a keresést. Mindegyik nyomtató (a tintasugaras és a lézer egyaránt) alkalmas a színes nyomtatásra is, sajnos a fénymásoló azonban csak fekete-fehér formában tudja „visszaadni” a dokumentumokat.
19
A jásdi teleház nonprofit szervezetként működik a Jövőnk a Falu Jásd Egyesület fenntartásában. Költségvetése évi 400-500ezer Ft, amely az alapműködést biztosítja. Ezt az összeget a teleház nagyrészt a fenntartójától kapja, de kisebb mértékben hozzájárul az önkormányzat és a helyi vállalkozók is. Az energiaárak emelkedése miatt a rezsiköltség minden évben nő, de miután egyedi fűtés van, azt azzal tudják szabályozni, kiegyensúlyozni. A teleház vezetőjének fizetését a Veszprém Megyei Munkaügyi Központ Zirci Kirendeltsége hivatalának segítségével oldják meg, az finanszírozza státuszát. Személyi kiadásokkal ennek köszönhetően a költségvetést nem kell megterhelni, ami óriási könnyebbséget jelent. A szolgáltatásokból befolyó napi pénzösszeg átlagosan körülbelül 1.200-1.500 Ft, az éves bevétel azonban csupán töredéke a fennmaradáshoz szükséges pénznek. Géphasználat
100,- Ft / óra
Internet
200,- Ft / óra
Nyomtatás (fekete-fehér)
30,- Ft / lap
Nyomtatás (színes)
100,- Ft / lap
Foto-papír
50,- Ft /lap
Fax (kimenő)
100,- Ft / lap
Fax (bejövő)
50,- Ft / lap
Archiválás (CD)
100,- Ft / db
Archiválás (DVD)
300,- Ft / db
Szkennelés
200,- Ft / db
Fénymásolás (A/4)
10,- Ft / lap
Fénymásolás (A/4 dupla oldal)
15,- Ft / lap
Fénymásolás (A/3)
20,- Ft / lap
Fénymásolás (A/3 dupla oldal)
30,- Ft / lap
Vezetéskes hívás (megyei)
20,- Ft / perc
Vezetékes hívás (országos)
30,- Ft / perc
Mobil hívás
80,- Ft / perc
Ping-pong
100,- Ft / óra
20
Az árakból egyértelműen látható, hogy a teleház nem törekszik profit termelésére, hiszen szinte az anyagköltségre (papír, festék, stb.) is alig elegendő fedezetet nyújtanak. Mindez azonban tudatos döntés következménye. A kisebb nagyobb fejlesztésekre a költségvetésből sajnos nincs lehetőség, ehhez külső segítség szükséges. A teleház fenntartójaként az Egyesület minden, a számára elérhető meghirdetett pályázaton részt vesz több-kevesebb sikerrel. Ennek köszönhetően a közelmúltban korszerűsíteni tudták a gépparkot. A 2005-ös év azonban nem sok jót hozott, csupán 150.000,- Ft plusz bevételhez jutottak. Ez a helyzet semmit nem változtat azon, hogy mindig próbálkozni kell minden lehetséges fórumon támogatást szerezni. Ebben a szellemben folytatódik a munka, a minél jobb, színvonalasabb anyagok összeállítása. A teleház profiljába valamiképpen beilleszthető programok, tevékenységek szervezése alkalmat adhat az eredményes pályázatok benyújtására, amely hozzájárulhat a szükséges fejlődéshez. 3.5 Humán erőforrás a teleházban A teleházat egy fiatal, érettségivel rendelkező agilis huszonéves lány vezeti, aki nagyon jól végzi feladatát. Közvetlen, barátságos természetével, segítőkészségével hamar elnyerte az ide betérők bizalmát, növelve ezzel az intézmény népszerűségét. Ő az egyetlen alkalmazott, de munkáját sok (kb. 20) önkéntes segíti: közülük két állandó, kulccsal is rendelkező „helyettese” van, akik szükség esetén minden szempontból megfelelően fel tudják váltani. A többiek kisebb-nagyobb dolgok teljesítésével járulnak hozzá a zökkenőmentes működéshez. Emellett a fenntartó Egyesület is nagy hangsúlyt fektet a folyamatos részvételre a teleház életében, s ha a helyzet úgy kívánja, időt és munkaerőt nem kímélve közreműködik különböző feladatok elvégzésében. Többek között egyik informatikai végzettséggel rendelkező tagja térítés nélkül vállalta a számítógépek karbantartását, szerelését, ezzel biztosítva a megfelelő technikai színvonalat. Mivel a helyi iskolában tanít, a felmerülő problémákat még aznap jelezni lehet neki, így a hibaelhárítást gyorsan meg tudja kezdeni.
21
3.6 A teleház nyitva tartása A teleház nyitva tartása: Hétfő:
Szünnap
Keddtől - szombatig
16-21
Vasárnap:
Szünnap
A teleház jelenlegi nyitva tartása több változat kipróbálása után, alapos közvélemény kutatás eredményeként már 3-4 éve nem változott, stabil. Ennek köszönhetően a faluban élők számára a kiszámíthatóság érzését nyújtja. A délután 4 órai nyitás kialakításakor figyelembe vették az első 1-2 év tapasztalatait. A délelőtti időpontokban a teleházat nagyon kevesen látogatták, nem volt nagy igény a szolgáltatásaira. Kísérleteztek a 14 órai kezdéssel is, de ez sem volt igazán megfelelő, mert 14-16 óráig pangás jellemezte a forgalmat. A korábbi zárás is többeknek problémát jelentett, hiszen munka után nem volt elég idő a felmerülő feladatok megoldására, a szükségletek kielégítésére. Ezek alapján döntöttek a jelenlegi nyitva tartás mellett, amely igazolja az előzetes elvárásokat. Erre az időre a helyi általános iskolába járó tanulók nagy része végez a foglalkozásokkal, a közeli városok középiskoláiból is hazaérkeznek a bejáró diákok, valamint a környező településeken dolgozóknak is van alkalmuk a teleház felkeresésére. A hétfői szünnapokon rendszeresen ellenőrizhető a gépek állapota a hétvégi megterhelés után, így kisebb a valószínűsége a súlyos rendszerhibáknak. Annak köszönhetően, hogy több személy is kompetens a teleház működtetésében, természetesen előfordul, hogy szükség esetén a hivatalos nyitva tartáson kívül is lehetőség van a szolgáltatások igénybe vételére. Ez a megoldás mindenki számára kielégítő helyzetet teremt, hiszen a sürgős, fontos dolgokat el tudják intézni. Rendszeresen megesik az is – főleg pénteken és szombaton –, hogy a zárás időpontja kitolódik egy órával. Ennek több oka is van: a hét közben távol levő fiataloknak (kollégisták, főiskolások) ilyenkor van idejük ellátogatni a teleházba, illetve az egyébként sokáig dolgozó felnőttek sem esnek el használatának esélyétől.
22
3.7 A teleház szolgáltatásai A Jásdon kínált szolgáltatások megfelelnek a Teleház Szövetség által meghatározott teleház minimum kritériumainak. Alapvető a számítógép használat biztosítása: adott az Internet igénybe vételének valamint az elektronikus levelezés feltétele. Ezek a leginkább közkedvelt és keresett lehetőségek. Emellett a vezető és az önkéntesek egyaránt vállalnak a teleházban irodai szolgáltatásokat is a lakosságnak, az ifjúsági és civil szervezeteknek, vállalkozóknak. Többek között szövegszerkesztést, nyomtatást, szkennelést, fénymásolást, szórólapok/plakátok és meghívók készítését végzik, s segítenek a helyi vállalkozók prospektusainak tervezésében, kivitelezésében. (1., 2.sz. mell.) A fax küldés és fogadás, a telefonhasználat biztosítása és a változatos hozzáértést igénylő ügyintézéshez szükséges segítségnyújtás színvonalasan folyik a teleházban. Igény szerint kérvények, hivatalos levelek megfogalmazásában is közreműködnek. A kínálatok között szerepel a dolgozatok, előadások szöveges és grafikai kivitelezése, Power Point-os prezentációk készítése, amelyet általában a felsőoktatásban tanulók szeretik kihasználni. Különleges szolgáltatásként a támogatói körének segítségével lehetőség van angol, német és olasz nyelven fordítást is kérni, amely napjainkban nem elhanyagolható tényező. A számítógépes játékok széles skálája a különböző érdeklődési körű és életkorú felhasználók igényét tudja kielégíteni, választhatnak ugyanis az autóversenyzéstől kezdve egészen a komoly gondolkodási készséget fejlesztő programokig mindenféle típust. (3.sz.mell.) A szervezeteknek, vállalkozóknak otthont biztosítanak a tevékenységük számára, információkat gyűjtenek és továbbítanak részükre, szükség esetén bekapcsolódnak rendezvényeik szervezésébe is. A teleház betölti a helyi hirdetési és hírközpont szerepkörét és közhasznú tájékoztatást végez, leginkább a falu és a kistérség szintjén. Itt szerkesztik a negyedévente megjelenő újságot is.
23
Fontos feladatnak tekintik a pályázatfigyelést, -írást és a pályázati tanácsadást mind a civil szervezeteknek, mind a vállalkozóknak, közöttük a vidékfejlesztési témákban a falusi turizmussal foglalkozóknak. Rendszeresen szerveznek oktatást, képzéseket. Számítástechnikai alapfokú tanfolyamot tartanak az érdeklődő felnőttek illetve a nyugdíjasok számára, de volt már nyelvtanfolyam is. 3. 8 A teleház ismertsége A teleház a falu lakosai körében jól ismert. A megkérdezettek mindegyike tudott róla, és szolgáltatásairól is tájékozottak voltak. Az eredmény több dolognak is köszönhető. Egyrészt a teleház elhelyezkedése játszik nagy szerepet, hiszen forgalmas környezetben található. Mindenki, aki az élelmiszer ABC-be megy bevásárolni, akarva-akaratlanul látja a nagy betűs kiírást annak létéről és helyéről. Emiatt a jásdiak nagy százalékában rendszeresen tudatosulhat a teleház működése. Ez a jól kiválasztott terület segít abban, hogy a megindítást megelőző alapos tájékoztatás, a falugyűlés, a kérdőíves felmérés ne merüljön feledésbe. Lényeges, hogy a személyes interjúk során megkérdezett személyekben jó érzést keltsen az, hogy a véleményüket figyelembe vették. Ezzel hozzájárulhattak a falu kulturális életének fejlesztéséhez, hiszen ma is „él” a hét éve kezdeményezett létesítmény. A települési általános iskola több tanára is szerepet vállal szolgáltatási folyamatokban, gyakran nyújtanak tájékoztatást az ide járó tanulóknak. A különböző szakkörökhöz kapcsolódóan is többször szóba kerül, egy-egy feladat elvégzéséhez ajánlják az ott kínált információk felhasználását. A jelenlegi középiskolások körében azért lehet 100%-os ismertséget kimutatni, mert valamilyen formában szinte mindenki közreműködött a létrehozásban, s az újdonság ereje, a közösség élménye mély nyomot hagyott bennük. Ma is rendszeres látogatók. Miután a helyi újság szerkesztése a teleházban történik, szinte természetes módon minden számban közzétesznek a szolgáltatásaival kapcsolatos híreket, írásokat. Ennek köszönhetően Jásd minden lakosához eljut a felvilágosítás.
24
3.9 A teleház ügyfelei Magyarországon az általános helyzet azt mutatja, hogy mindenhol főleg a diákok járnak a teleházba, hiszen fiatalok eleve már számítógépes világba születtek. (7) Ez a helyzet Jásdon is. A legtöbb látogató a 13-25 éves korosztály közül kerül ki. Az iskolások nagy része jórészt játszani jár ide, gyakran házi bajnokságokat szerveznek maguknak, de sokan érkeznek a társaság kedvéért is. Itt lehetőségük van
arra,
hogy
közös
érdeklődésű
ismerőseikkel,
barátaikkal
töltsék
szabadidejüket, nemcsak mert szükségük van valamilyen szolgáltatásra, információt akarnak szerezni az interneten. Megfigyelhető az a jelenség, hogy az 13-18 éves korúak túlnyomó többsége fiú, lányok csak elvétve vannak. Ez a tendencia azonban megváltozik a 19-25 éves fiataloknál, hiszen itt majdnem 50-50% a két nem közti arány. Ez azzal indokolható, hogy a tanuláshoz szükséges információkat itt tudják a legkönnyebben beszerezni, illetve az iskolákból kikerülőknek a teleházban van alkalmuk kapcsolataikat ápolni. Ez utóbbi a lányoknak talán még fontosabb, mint a fiúknak. A gyerekek és fiatalok „uralma” az előbb felsoroltak miatt nem meglepő. Jásdon a szervezetek nagyon aktívak. Folyamatosan programokat szerveznek, részt vesznek mindenféle megmozduláson, egymás rendezvényeit is sűrűn látogatják. A civil szervezetek nagyra becsülik a teleház működését. Tagjaik közül azok, akik nem igazodnak el jól a számítástechnika világában, de munkájuk, tevékenységük sikeres elvégzéséhez szükségük van az interneten elérhető információkra, nagy segítséget kapnak ott. A pályázatok letöltésekor és kitöltésekor nyugodtan támaszkodhatnak a teleházban szolgálatot teljesítőre. Ez nagyon fontos minden szervezet életében, hiszen a fennmaradás, működés leggyakoribb korlátja a pénzhiány, ennek feloldására kell sikeres anyagot készíteni. Más esetben is sűrűn veszik igénybe a szolgáltatásokat. Irodai munkájuk jelentős részét itt tudják elvégezni, hiszen a faluban itt a legjobb a technikai felszereltség. Elektronikus levelezésüket innen intézik, mert az a teleházban a leggyorsabb és a
25
legegyszerűbb, ráadásul bármilyen probléma felmerülésekor van kihez fordulni. Szinte minden alkalommal itt szerkesztik és sokszorosítják a plakátokat, szórólapokat a különböző technikai eszközök igénybevételével. A teleház jó viszonyban van a helyi vállalkozókkal, akik főleg az irodai tennivalók meggyorsítása, átláthatóbbá tétele miatt használják ki a lehetőséget. Általában kisméretű vállalkozásként működnek Jellemző, hogy több embernek van otthon is számítógépe, de akkor azért járnak a teleházba, mert az internet hozzáférésre már nincs keretük, vagy nem találják olyan fontosnak. Az információk minél szélesebb körű szétsugárzása érdekében viszont egyre inkább elengedhetetlennek tartják a világhálón való megjelenést. Sűrűn felmerülő igény a fénymásolás is. A közülük ide betérők legtöbbje a falusi turizmusban érdekelt szállásadó. Számukra
speciális szolgáltatásként kínálják a prospektusok tervezését,
kivitelezését, amelyre nagy arányban adnak megbízást. A nyugdíjasok is megfordulnak a teleházban, az utóbbi időben egyre nő a számuk. Ehhez hozzájárul, hogy a közelmúltban alapfokú számítógépes illetve internetes tanfolyamok indultak külön nekik. Hosszú időnek kellett eltelnie, amíg el lehetett érni náluk ezt a lépést. Sokan idegenkedtek és teszik ezt ma is a modern technika vívmányaitól, a kudarctól való félelem sem csekély. Ennek leküzdése nagy meggyőző erőt kívánt a teleháztól illetve a családtagoktól. Az első sikeres kurzus után azonban „szájról szájra járt” az idősebbek között a hír, milyen sok mindenre alkalmas a számítógép. A foglalkozásokon kialakult vidám hangulat is pozitívumként jelentkezett. Ma már egyre bátrabban használják a gépeket, nem tartanak attól, hogy segítséget kérjenek akár a vezetőtől akár az ott tartózkodó fiataloktól. A nagyobb csoportokba tartozó látogatók mellett természetesen azok is felkeresik a teleházat, akik a szövegszerkesztési, fénymásolási és egyéb szolgáltatásokat igénybe veszik.
26
3. 10 Az ügyfelek elégedettsége A teleház látogatói körében az elégedettség magas szintet mutat. Ez nagyrészt azóta van így, amióta a jelenlegi, rátermett vezető vette át a helyet. Az előző – néhány hónap után leváltott – irányító hozzáállása nem volt megfelelő, nem lehetett tőle segítséget kérni, mogorván bánt az ügyfelekkel. Nagyon rövid időn belül drasztikus visszaesés következett be a forgalomban. Most rendszeresen felmérést készítenek az igényekről, a szolgáltatások minőségéről, amelynek ismeretében a további feladatokat eszerint tudják alakítani. Ezt a vezető kérdőív segítségével végzi a felhasználók körében, így szinte folyamatos visszajelzést kap az ide látogatók véleményéről, elképzeléseiről, ki lehet küszöbölni a felmerülő gondokat. (4.sz.mell.) A szolgáltatások köre, színvonala megfelelő, mindenki számára elérhető, ezért a fő cél az, hogy minél több ember használatba vegye a helyet, és jó hírét vigye szomszédai, ismerősei körében. Ezt különböző színes programok rendezésével – amelyek szervezésébe a jelenlegi felhasználókat is bevonják, ötleteiket figyelembe veszik – próbálják megvalósítani. A teleház erősségét, pozitív megítélését a vezető és az önkéntesek szorgalma, aktivitása és a munkájukra jellemző lelkes hozzáállása biztosítja, hiszen a tapasztalat is azt mutatja, hogy ennek hiánya mekkora befolyással bír az egész intézmény megítélésére. A segítséget kérő emberek elégedetten távozhatnak, ennek köszönhetően újra felkeresik ezt a helyet, és időnként olyan szolgáltatásokat is igénybe vesznek, amelyeket eddig máshol intéztek. Az is nagy jelentőséggel bír, amikor mindenki problémáját ugyanolyan odaadással, egyformán kezelik, nem tesznek különbséget életkor, iskolázottság, stb. szerint. A megfelelő légkör megteremtése, megvalósítása megnyugtatja az ügyfelet, és még az általa esetleg súlyosnak, bonyolultnak tartott probléma sem tűnik olyan nagynak, frusztrációja is csökken. Összességében elmondható, hogy teleházzal kapcsolatos elégedettség jó értékeket mutat, érdekes módon még azok körében is, akik egyáltalán nem, vagy ritkán látogatják azt. Úgy tűnik, a szájhagyomány napjainkban is remekül működik.
27
3. 11 A teleház használat fő irányai A teleházat – mint ahogy az már a fentiekből kiderült – legnagyobb számban a gyerekek, fiatalok látogatják. Ebből következően igen magas a számítógépes játékprogramok iránti kereslet, amelyeket nagy előszeretettel vesznek használatba. Ugyancsak gyakori körükben az internethez való hozzáférés igénye, amelynek segítségével intézik levelezésüket illetve „beszélgetnek” a chat-en. A középiskolás és fiatal felnőtt korosztály már információszerzés céljából keres a világhálón, illetve különböző dolgozatok elkészítésére használják a számítógépet. Nagy figyelmet fektetnek a teleházban a civil szervezetek és a vállalkozói réteg kiszolgálására, az informatikai segítségnyújtásra. Ebben az esetben nem csak az irodai munkához szükséges dokumentumok elkészítésében adnak támaszt, hanem szórólapok szerkesztésében, sokszorosításában is. Ennél is lényegesebb talán a pályázatfigyelés és –írás területén végzett munka, amely keretében nemcsak magyar, hanem EU-s területen is irányítják a bizonytalanokat. A sikerhez elengedhetetlen a pályázati anyagok, űrlapok letöltése és kitöltése. A teleház egyben az ifjúsági klub színtere is. A falusi fiatalságnak itt van lehetősége összegyűlni, találkozni, közös programokat szervezni. A kisebbik helyiség alkalmas viszonylag nagy létszámú társaság befogadására is, zavartalan nyugalmat biztosítva a másik teremben tartózkodóknak. Ebben a részben található a ping-pong asztal illetve egy rádiósmagnó, amelyek biztosítani tudják a felhőtlen szórakozást, és egy kis testmozgásra is bírják a hétköznapjaikat – sokszor kényszerűségből – túlnyomórészt ülve töltő fiatalokat. Ha azonban más elfoglaltságra vágynak, előzetes egyeztetés után kényelmes környezetben tudnak tévét illetve videót nézni. Az oktatás kérdése azért szerepel előkelő helyen a fontossági listán, mert a tanfolyamokon résztvevő személyek később szaporíthatják a stabil látogatók számát, tudomást szereznek a különböző szolgáltatásokról.
28
A számítógépes órákon elsajátított ismeretekkel felvértezve sokkal szívesebben szorítanak időt az ügyintézésre esetenként a szórakozásra helyben, hiszen már valamilyen szinten tisztában vannak a lehetőségekkel. Az angol tanfolyamon tanultak ugyancsak erősítik az emberek önbizalmát. Könnyebben megértik az internetes kifejezéseket, de a vendéglátás szempontjából is előnyös, ha a szférában dolgozók legalább alap szinten beszélnek / értenek egy világnyelven. A teleház vállalja fel a falu rendezvényeinek szervezését, lebonyolítását, a művelődési központ szerepét tölti be. Ez azért tartják nagyon fontos feladatnak, mert a településen van ugyan egy kultúrház épület, de az önkormányzat nem alkalmaz művelődésszervező szakembert. Ennek köszönhető, hogy bevonva a szervezeteket, vállalkozókat, magánszemélyeket pezsgő életet tudnak teremteni a helyi lakosok számára. Évente több, az egész falut megmozgató esemény menedzselésében jeleskedik. 3.12 A teleház küldetése A Jásdi Teleház célja egy kistérségi ifjúsági közösségformáló, információs, kommunikációs szolgáltatás működtetése, folyamatos fejlesztése, helyi, kistérségi igényekhez igazodva. Feladata továbbá, hogy olyan korszerű információs kultúrát honosítson meg a helyi ifjúság körében, amelynek segítségével csökkenthető a lemaradás egy nagyvárosi információs környezethez képest. Kiemelkedő fontosságúnak tekinti azt, hogy a helyi ifjúsági szervezeteknek, civil szervezeteknek, egyesületeknek, egyháznak és a helyi önkormányzatnak valamint a lakosság széles körének biztosítani tudja az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatától a kapcsolatot és a gyors információszerzést és így a versenyképesség lehetőségét az Európai Unió fejlettebb régióihoz. A teleház szolgáltatásai révén a település földrajzi fekvéséből adódó hátrányok (szolgáltatások szűk skálája, a tömegközlekedésben tapasztalható hiányosságok, információk megszerzésének nehézségei, szórakozási lehetőség korlátozottsága, ismeretszerzés) kompenzálhatók, ablakot nyit a nagyvilágba.
29
3. 13 A teleház erősségei, gyengeségei (SWOT analízis) A jásdi teleház erősségei: -
a teleház központi (földrajzi) helyen van
-
az épület a teleházi céloknak megfelel
-
az önkormányzat szakmailag magasra értékeli a teleházat, jó a kapcsolat
-
a településen igen jó a teleház és vezetője elfogadottsága, népszerűsége
-
nagy és hozzáértő személyi háttér önkéntesekből
-
a szolgáltatások technikai feltételei: megfelelő számú számítógép és nyomtató, jó telefonkapcsolat, nagy sebességű internet elérés (ADSL)
-
barátságos, családias berendezés, légkör
-
ügyfélközpontúság, nyitottság,
-
kedvező árak
-
szerepvállalás a közösségi élet formálásában
-
más intézményekkel való kapcsolattartás
Gyengeségek -
a teleház finanszírozása „szoros”
-
elöregedő géppark
-
hiányzó technikai berendezések (projektor)
-
nem akadálymentes a hozzáférés
Lehetőségek: -
részvétel a turizmus fejlesztésében
-
honlap a szállást kínálóknak, Tourinform szolgáltatás
-
a turizmus fejlődése külső ügyfeleket hozhat – a nyaralók közül
-
az EU csatlakozás eredményeképpen megnő a pályázatok száma
-
sikeres pályázatokkal a teleház is jobb gazdasági helyzetbe kerül
-
a teleház speciális szolgáltatásai iránti igény nő a vállalkozók körében
-
új ügyfelek elérése igényfelméréssel, régiek és újak megtartása az ügyfél elégedettség folyamatos mérésével
30
-
funkciók bővítése: képzések, továbbtanulás segítése, teleház-fiókok
-
munkaerőpiaci felkészítés a fiataloknak
-
további irodai szolgáltatások, pl. névjegykészítés, iratfűzés
Veszélyek: -
a számítógépek száma és az internet-hozzáférés nő a lakosság körében, ezért a teleház ügyfelei elmaradnak
-
a falu elöregszik, a teleház elveszti az ügyfeleit
-
támogatások megszűnnek, csökkennek
Elemzés A felsorolásból látható, hogy sok pozitívum állapítható meg a teleházról. Körültekintően döntöttek a helyszínről, ami megkönnyíti a jelenlétüket a köztudatban. Az alapszintű szolgáltatás minden eleme jól működik. A fenntartó komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megfelelő legyen az ide betérők kiszolgálása. A technikai eszközök biztosításával tudják ezt megoldani. Mindezt felerősíti a vezető szerencsés kiválasztása, illetve a hozzáértő segítők lelkes tábora, hiszen a kiszolgáló személyzet hozzáállása cseppet sem elhanyagolható tényező. Nagyban hozzájárul a népszerűséghez az is, ahogyan a belső környezetet kialakították, hiszen egy barátságos, megnyugtató, kellemes miliő a néha elkerülhetetlenül előforduló nehézségek esetén tompítja az emberek ellenérzését. A falu életének szempontjából a legkiemelkedőbbnek a közösségi életben való intenzív részvétele tekinthető. Ahogyan a fenntartó neve is hirdeti (Jövőnk a Falu Jásd), a település sorsa nagyban függ attól, mennyire képesek az ott lakók összefogni közös jövőjük érdekében. Ebben jár élen a teleház. A lehetőségek tárháza is gazdag, sok – egyelőre még ki nem használt – alternatíva létezik a szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére. Ezekből néhány már szerepel a hosszú távú tervek között, s idővel van esély a megvalósításukra. A legnagyobb hátrány ma és a valószínűleg a jövőben is a pénzhiány. Az anyagi bizonytalanság gátolja a fejlődést, megnehezíti a tervezést, nem ritkán még a fennmaradást is veszélyezteti. Csupán reménykedni lehet abban, hogy lesz
31
lehetőség különböző fórumokon megfelelő összegű támogatást szerezni, amely nemcsak a túlélésre, hanem a „virágzásra” is elegendő. A másik súlyos probléma a társadalom elöregedése, amely egész Európára jellemző. A falvakat azonban még a fiatalabbak elvándorlása is sújtja. Ezt csak akkor lehet csökkenteni, ha helyben illetve a közelben találhatnak megfelelő munkahelyet. A teleház a távmunka végzéséhez szükséges technikai eszközök biztosításával tud hozzájárulni e lehetőség kihasználásához. 3. 14 A teleház és a település intézményeinek kapcsolata A teleház és az önkormányzat kapcsolata jónak mondható. Bár sajnos a manapság Magyarországon jól ismert gazdasági gondok itt is jelentkeznek, a polgármester és a képviselőcsoport tagjai lehetőségük szerint igyekeznek anyagi segítséget nyújtani a működtetéshez. Ez a hozzájárulás nem túl nagy összeg ugyan, de minden évben sikerül a költségvetési keretből valamit biztosítani. Az erkölcsi támogatás azonban megkérdőjelezhetetlen. A teleház működését, tevékenységét figyelemmel kísérik, és minden rendezvény szervezésekor felkérik a közreműködésre. A korrekt viszony mindkét fél megelégedésére szolgál. A helyi általános iskolával és óvodával szintén a szoros együttműködés a jellemző. Miután az iskolában is rendelkezésre áll az internet, valamint a gyerekek ötödik osztályos koruktól fogva tanulnak számítástechnikát, a tanárok és diákok számára nem idegen az információkeresés és szórakozás ilyen módja. Ennek köszönhetően sokszor igénybe veszik a teleház szolgáltatásait a tanórák után. Ismerik és elismerik az ott elérhető tevékenységi köröket. A különböző fontos események alkalmával – ha úgy alakul – segítséget kapnak, illetve előfordul, hogy közösen szerveznek programokat. Másrészről a teleház nagyban támaszkodik az iskola tanulóira, hiszen ügyfelei közt sok a diák. Gyakran kérik ki véleményüket, és a lelkesebb gyerekeket bevonják a mindennapi munkába. Ezzel a jövő biztosítását kívánják elérni.
32
4. A bakonysárkányi teleház
33
4.1 Bakonysárkány rövid bemutatása A
település
Komárom-Esztergom
megye
déli
határán,
Fejér
megye
tőszomszédságában, a Vértes-Velencei hegyvidék peremén, a Móri árok „bejáratánál” fekszik. Részben a Bakony, részben a Vértes északi lankáin terül el, az itt fakadó patakok ezért északra és délre is indulnak, hogy a Gajába, illetőleg a Concóba torkoljanak. A falu történetét végigkísérhetjük, mivel két okból is fontos stratégiai helyen feküdt: részben a Via regia, azaz Királyi út mentén, részben pedig a Csókakői vár közvetlen szomszédságában, tehát hovatartozásának dokumentálására mindig komoly hangsúlyt fektettek. 1818-ban német településként tartották számon Bakonysárkányt, lakói ekkor főként erdőirtásból, szántóföldi növénytermesztésből és állattartásból éltek. A második világháború után a lakosság összetétele jelentősen megváltozott, a kitelepített német családok helyére mintegy száz új család költözött. Bakonysárkányon napjainkban is a mezőgazdaság a legnagyobb foglalkozató ágazat, azonban a munkaképes korúak jelentős része máshol keresi meg a kenyérre valót. A települést 1950-ben csatolták el Fejér megyétől. A falu 1000 lakosával a kistelepülések közé sorolható, nemzetiség szerinti megoszlása 94% magyar, 6% magyar kisebbségi. A község saját működtetésű óvodával és nyolc osztályos általános iskolával rendelkezik. A szabadidő hasznos eltöltéséhez a lakosság rendelkezésére áll a községi könyvtár, a kábel tv hálózat, a Teleház és felújított Faluház. A községben ifjúsági és gyermek tánccsoport működik. Minden év márciusában megrendezésre kerül a Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál. A helyiek egészségügyi ellátását a háziorvosi és védőnői szolgálattal biztosítják. A tömegközlekedést a vasút illetve a távolsági autóbusz hálózat biztosítja. A környező városokban / Mór, Kisbér, Székesfehérvár, stb / megépült ipari parkok biztosítják a munkavállalás lehetőségét, a vállalatok saját járműveikkel szállítják a dolgozókat.
34
4. 2 A teleház születése A bakonysárkányi teleház 1999-ben kezdte meg működését a Bakonysárkányért Alapítvány fenntartásában, amely azóta is gondoskodik az üzemeltetés folyamatos biztosításáról. Az Alapítványt 6 személy hozta létre, kifejezetten abból a célból, hogy a faluban megnyílhasson a teleház. Ehhez ugyanis először szükség volt a megfelelő feltételek megteremtéséhez, elsősorban a fenntartói hátteret kellett megszervezni. Miután az önkormányzat nem tudott anyagi bázisról gondoskodni, más megoldást találtak. Arra a következtetésre jutottak, hogy alapítványi működtetéssel a probléma elhárul, ráadásul egy kicsit nagyobb mozgásterük lesz a pénzszerzéshez, több lehetőségük nyílik pályázatokon való részvételre. Természetesen a teleház tervének megvalósítása előtt szükség volt egy, a teljes falu lakosságát átfogó igényfelmérésre. A kutatás a település gazdasági és társadalmi
fejlődésével
kapcsolatos
véleményeket,
cselekvési
szándékot
térképezte fel. Ennek szervezésében és lebonyolításában több mint 20, a lakóhelyéért tenni akaró ember közreműködött. A vizsgálat során 250 kérdőív jutott el a családokhoz, amelyből 188 érkezett vissza. Ez 75 %-os eredmény magas szintű, s azt bizonyítja, hogy a helyiek törődnek szűkebb környezetük jövőjével. A teleház kérdésköre a felmérést követően külön hangsúlyt kapott. A kezdeményezők megismertették a közönséggel létrehozásának célját, tervezett szolgáltatásait, illetve kikérték véleményüket. A személyes beszélgetések közelebb hozták az emberekhez a – ’90-es évek végén még sok szempontból idegenkedést kiváltó – technikai fejlődés előnyeit, a lehetőségek széles tárházának kínálatát. A teleház létrehozásával az önkormányzat is egyetértett, s bár anyagilag nem sokat tudott segíteni, rendelkezésre bocsátott egy épületet, biztosítva ezzel a működés egyik legalapvetőbb feltételét. Felajánlásával megerősítette, hogy igazán törődik a falu és az ott élők jövőjével, felemelkedésével. A rengeteg tervezést és szervezést követelő munka után 1999 májusában nyitotta meg kapuit a bakonysárkányi teleház. Szolgáltatásaival, magas színvonalú,
35
sokszínű technikai eszközparkjával azt a célt tűzte ki maga elé, hogy könnyebbé tegye a lakosok hétköznapjait. A teleház egyenletes szintű működtetését biztosítja, hogy a – most már nem csak 6 tagból álló – alapítványban szerepet vállalók szakmai felkészültsége és hozzáállása egyaránt megfelel a követelményeknek. 4.3 A teleház elhelyezkedése, mérete A bakonysárkányi teleház a falu központjában, jól megközelíthető helyen található. Az önkormányzat és a Faluház között helyezkedik el, a régi jegyzői lakás ad otthont neki. A posta és az iskola épülete is a közelben van. Miután a polgármesteri hivatal parkolója viszonylag nagy, a gépjárművel való megközelítése nem okoz gondot. Mozgáskorlátozottak számára azonban a teleházba való bejutás nem egyszerű, mert egy lépcsősor hidalja át az utca és a ház közötti szintkülönbséget, amely abból adódik, hogy az egy kis dombon áll. A lakást tulajdonképpen nem alakították át, megmaradtak az eredeti helyiségek és a folyosó is. Ez a megoldás előnyökkel és hátrányokkal is jár. Kedvező, hogy a különböző a szolgáltatások elkülöníthetők, hiszen az egyik szobában vannak a számítógépek és nyomtatók, a másikban a fénymásoló és a klubhelyiség egy mini-könyvtárral, a folyosón a telefax, végül a konyhából egy kis műhelyt alakítottak ki. Így sikerül azt elérni, hogy az eltérő igényekkel ide érkezők ne zavarják egymást. Nem túl jó azonban abból a szempontból, hogy elsősorban az olvasásra, beszélgetésre szolgáló rész túlzsúfoltnak hat, bár ezt a legtöbben az itt tartózkodók közül egyáltalán nem tekintik problémának. A három majdnem egyforma helyiség a szükséges tárgyi eszközök, bútorok mennyisége és mérete miatt mutat teljesen eltérő képet, hiszen a számítógépterembe lépve egészen tágas teret érzékel az ember. Megállapítható, hogy az adott körülményekhez képest a lehető legoptimálisabb az elrendezés, de egy új, modern épületben mindez kényelmesebb formában valósulhatna meg.
36
4. 4 Eszközök, költségek, finanszírozás A teleházban levő eszközök száma és minősége megfelelő, kielégíti a vele szemben felállított követelményeket. A gépparkot folyamatosan újítják és bővítik, alkalmazkodva az egyre gyorsuló technikai fejlődéshez. Mind a hat számítógép hálózatba van kötve egymással, operációs rendszerük Windows XP. A különböző, sűrűn keresett szoftverek telepítésének köszönhetően a lehető legszélesebb körű igényeket ki tudják elégíteni. A teleházban a széles sávú ADSL internet hozzáférés miatt – amelyhez az egy sikeres pályázat során jutott – nagyon gyors információkeresésre van lehetőség. A színes nyomtatók és a fekete-fehér fénymásoló alkalmas arra, hogy az eltérő szükségletek szerint a dokumentumokat sokszorosítani lehessen, a digitális fényképezőgép és a videokamera segítségével pedig megörökíthetők a legfontosabbnak ítélt momentumok. A teleházban használt eszközök
Darabszám
Számítógépek
6 (1 db Pentium III, 5 db Pentium IV)
Nyomtató
2
Szkenner
1
CD-író
2
CD-olvasó
6
DVD-író / -olvasó
1
Mobil rac
3
Vetítővászon
1
Írásvetítő
1
Videó projektor
1
Videókamera
1
Digitális fényképezőgép
2
Fénymásológép
1
Telefax
1
37
A Bakonysárkányért Alapítvány fenntartásában működő teleház nonprofit szervezet. Évi 550.000 Ft-ból gazdálkodik, amelyet teljes egészében az alapműködés biztosítására szolgál. Ez az összeg a fenntartó Alapítvány és az önkormányzat hozzájárulásával alakul ki. Az önkormányzat kezdetben csupán az épületet biztosította, anyagilag nem segített. Az utóbbi 3 évben azonban már minden esztendőben 250.000 Ft-ot juttat a teleháznak, amelyből a hely fűtését és a vízszámlákat fedezik, illetve a vezető 70.000 Ft tiszteletdíjat kap. A világítás és a telefonköltség az alapítványra hárul. Személyi kiadásokra a fenntartónak nem kell gondot fordítania, mert az alkalmazott fizetését a munkaügyi központ vállalta magára. Miután a teleház nem egyáltalán nem törekszik profit termelésére, éppen ellenkezőleg, a lehető legkevesebbet kíván ügyfeleivel fizettetni, rengeteget pályázik. A megnyert összegeket eszközparkjának felújítására, bővítésére illetve a megfelelő működés feltételeinek biztosítására, dologi kiadásokra (festék, papír, stb.) fordítja. Szerencsére eddig minden esztendő sikereket hozott, így nem került veszélybe az életben maradás. A szolgáltatásokból befolyó összeg minimális. A számítógép-használat ingyenes, az internet hozzáférésért sem kell fizetni. Ez utóbbi egy minisztériumi támogatásnak köszönhetően valósulhat meg, hiszen a teleház másfél évre kapott díjtalan elérési lehetőséget az Információs Társadalom programjának keretében, amely idén még aktuális. A határidő lejárta után meg szeretnék tartani az ingyenességet, a költségeket más forrásból kívánják biztosítani. Az alapkínálatból a nyomtatás, a faxolás és a fénymásolás kerül pénzbe, de itt is a piaci érték alatt állapították meg az árakat. Nyomtatás
10 Ft / lap
Fénymásolás
10 Ft / lap
Fax (kimenő)
150 Ft / alkalom
Fax (bejövő)
100 Ft / alkalom
Ezek alapján is megállapítható, hogy a lakossági bevételek egyáltalán nem meghatározóak a teleház működtetésében.
38
4. 5 Humán erőforrás a teleházban A teleház vezetője a helyi általános iskola egyik matematika – informatika szakos tanára, aki egyben annak az egyik fő tervezője és megszervezője. A kezdetek óta ő áll a „kormányrúdnál”. Végzettségének köszönhetően jól ért a számítógépekhez, a programozáshoz, így a felmerülő rendszerhibák vagy más problémák esetén rögtön közbe tud lépni. A sok éves tanítás során megszerzett tapasztalatait nagyon jól kamatoztatja a teleház élén is, tiszteletet kelt a látogatókban. Gyerekek és felnőttek körében egyaránt jól ismert, közkedvelt, segítőkész, a falu társadalmi életében aktívan részt vállaló ember. Munkáját egy érettségivel rendelkező állandó alkalmazott segíti, akit a munkaügyi központ közvetítésével sikerült megtalálni. A számítógépek kezelésében jártas, készséges fiatalember, akihez kérdésekkel, kérésekkel nyugodtan lehet fordulni. Két önkéntes járul még hozzá az ide betérők megfelelő kiszolgálásához, egyikük még
középiskolás,
míg
a
másik
informatikai
végzettségű.
Mindketten
energikusak, tettre készek, nagyban hozzájárulnak a teleház magas színvonalú működéséhez. 4. 6 A teleház nyitva tartása A teleház hivatalos nyitva tartása Hétfő – Péntek: 14 – 20 h Szombat: 9 – 12 h Vasárnap: Szünnap A teleház szinte a kezdetektől a jelenlegi rendszer szerint várja látogatóit, amely az előzetes felmérések alapján alakult így ki. A megkérdezettek közül legtöbben azt kérték, javasolták, hogy mindenképpen délután lehessen felkeresni, mert elsősorban akkor érnek rá. Nem utolsó az a szempont sem, hogy a teleház vezetője a nyitás idejére általában végez a munkahelyén, így szakértelmével vendégek rendelkezésére állhat.
39
Ilyenkor már a helyi általános iskolába járó tanulók nagy részének befejeződnek az órái, ezért kora délután 1-2 órára az ő felségterületük lehet a számítógépes terem. Kihasználhatják, hogy az idősebbeknek csak később van lehetőségük a ház felkeresésére. 16 órára a közeli városok középiskoláiból hazaérkeznek a bejáró diákok, és később a környező településeken dolgozók is időt tudnak szakítani a szolgáltatások igénybe vételére. Az egyes korosztályok életritmusa különböző, ennek köszönhetően szinte természetes módon, külső ráhatás nélkül eloszlik a látogatói létszám, nem alakul ki nagy tumultus. Természetesen előfordul, hogy valakinek a hivatalos nyitva tartástól eltérő időpontban van szüksége a teleház szolgáltatásaira. Ezekben az esetekben nagy előny, hogy több személy is rendelkezik kulccsal, így egy gyors egyeztetés után megoldhatók a sürgős esetek. Az is elég gyakori, hogy nem a meghatározott órában történik a zárás. Ez leginkább pénteken és szombaton jellemző, hiszen aki hétköznap nincs otthon vagy más irányú elfoglaltsága miatt nem tud eljönni, ilyenkor van lehetősége a hozzáféréshez. Ez a diákok és a felnőttek esetében egyaránt megesik. A tapasztalatok szerint a hétvégén mindig nagy a forgalom, folyamatosan érkeznek a látogatók. 4.7 A teleház szolgáltatásai Bakonysárkányban a kínált szolgáltatások összessége megfelel a Teleház Szövetség által meghatározott teleház minimum kritériumainak, illetve a hivatalos besorolás szerint emelt szintűnek tekinthető. Legelemibb a számítógép használatának biztosítása, és az Internet hozzáférés garantálja a gyors információkeresés, az elektronikus levelezés az emberek napjainkban alapvető igényét. A számítógépes játékok széles skálája várja a különböző érdeklődési körű felhasználókat, a PC World CD melléklete alapján választhatnak ugyanis az egyszerűbb, csak a reakcióidőt tesztelő, a figyelemfejlesztő játék, és az
40
ismeretterjesztő, gondolkodási készséget erősítő programok közül. Ezt a kínálatot még színesebbé teszi az interneten hozzáférhető rengeteg szórakozási alternatíva. Emellett a teleházban vállalnak irodai szolgáltatásokat is a lakosságnak, az ifjúsági
és
civil
szervezeteknek.
Kívánság
szerint
segítenek
a
szövegszerkesztésben, elvégzik a dokumentumok nyomtatását, szkennelést, valamint a szórólapok/plakátok és meghívók tervezésében, elkészítésében is közreműködnek. A fénymásolás, a fax küldés és fogadás is elég gyakori kérés. Az időnként bonyolult ügyintézéshez szükséges hozzáértő iránymutatás minden esetben megfelelő
szinten
történik
a
teleházban.
Szükség
esetén
a
speciális
megfogalmazást igénylő kérvények, hivatalos levelek megszövegezését is elvégzik. Más irányú segítséget nyújt a dolgozatok, előadások szöveges és grafikai kivitelezése, amelyet általában a felsőoktatásban tanulók illetve az értelmiségi réteg szereti kihasználni. Nagy lehetőséget rejt – amelyet egyelőre csak elvétve vesznek igénybe – a honlap-készítés felkínálása, hiszen a XXI. század egyik legfontosabb, leggyorsabb és a legtöbb embert elérő információs forrása az internet. Az a szervezet, csoport, s főleg vállalkozó, aki nem hirdeti magát a világhálón, könnyen lemarad a versenyben. A jelenleg a vezető által szerkesztett és karbantartott honlapok közül a legfontosabbnak a települését és a teleházét tekintik. A különböző szervezeteknek, de egyesületbe hivatalosan nem szerveződő baráti társaságoknak is otthont biztosítanak, információkat gyűjtenek és továbbítanak részükre, szinte minden esetben bekapcsolódnak rendezvényeik szervezésébe is. Fontos feladatnak tekintik a pályázatfigyelést, -írást és a pályázati tanácsadást nemcsak a civil szervezeteknek, hanem az önkormányzatnak is. A teleház betölti a helyi hirdetési és hírközpont szerepkörét és közhasznú tájékoztatást végez, leginkább a faluban élők számára. Itt szerkesztik a havonta megjelenő újságot, a „Sárkányhang”-ot is, amely a településen történt eseményeket foglalja össze Rendszeresen szerveznek oktatást, képzéseket. Számítástechnikai alapfokú tanfolyamot tartanak az érdeklődő felnőttek illetve a nyugdíjasok számára, de volt
41
már több turnus külön a kismamáknak, háziasszonyoknak is, amellyel a sűrűn felmerülő, a gyorsan változó világból való kirekesztődés érzését próbálják feloldani. Két speciális irányú, de az oktatáshoz-neveléshez kapcsolódó tevékenység is folyik a teleházban. Az egyik a környezetvédelem kérdéskörébe tartozik. Nagy hangsúlyt fektetnek ugyanis a tudatos környezeti műveltség fejlesztésére. Különböző ismeretterjesztő előadások, foglalkozások keretében formálják a gyerekek és felnőttek környezethez való viszonyát, kétféle folyóirathoz való hozzáférést is biztosítanak ebben a témában. (5.sz.mell.) A másik aktivitás a fiatalok kézügyességét és logikai gondolkodását, problémamegoldó képességét csiszoló népi játékok, főleg ördögszekerek közös és egyéni elkészítése. Ez az időtöltés a hagyományos, régi szórakoztató foglalatosságok felidézését szorgalmazza, leköti a gyerekek energiáit, fejleszti alkotókészségüket. 4. 8 A teleház ismertsége A teleház a falu egész lakosságának körében jól ismert. A megkérdezettek mindegyike tudott róla, és szolgáltatásairól egyaránt. Ennek egyik lényeges eleme a teleház elhelyezkedése, hiszen forgalmas környezetben, a település központjában található. Akár a Polgármesteri Hivatalt, akár a Faluházat keresik fel, mindenképpen szemükbe ötlik a nagy tábla, amely a szolgáltató helyet hirdeti. Az is emeli az ismertséget, hogy a község életének minden megmozdulásán, ünnepi eseményén nagyon aktívan részt vesz a teleház, legyen az a plakátok, szórólapok szerkesztése, sokszorosítása, vagy a rendezvény szervezése, lebonyolítása. A szolgáltatásokat igénybe vevő, a meghirdetett tanfolyamokat elvégző személyek családjuknak, ismerőseiknek tett élménybeszámolói jelentik a legjobb reklámot. Természetesen annak is nagy a jelentősége, hogy a vezető a falu kulturális életében meghatározó szerepet játszik, kedvelik A helyi általános iskolában tanít,
42
így a szülők és a gyerekek napi kapcsolatban állnak vele. Emellett ő a Faluház vezetője is, tehát ennek a pozíciójának köszönhetően az ifjúsági és civil szervezetekkel
rendszeresen
érintkezik
Mindezen
túl
az
önkormányzat
munkájában is részt vesz, választott képviselő. A testületi üléseken alkalma van a teleházban folyó tevékenységet népszerűsíteni, az esetlegesen felmerülő problémákat közvetlenül megbeszélni. Miután a helyi újság szerkesztése a ház felvállalt feladatai közé tartozik, szinte elkerülhetetlen módon minden számban közzétesznek a szolgáltatásaival kapcsolatos híreket, írásokat. Ennek köszönhetően Bakonysárkány minden lakosához eljut a felvilágosítás. A helyi kábeltévé is folyamatosan beszámol az újdonságokról, eseményekről. 4. 9 A teleház ügyfelei A teleházban a legtöbb látogató a 12-23 éves korosztályba tartozik. A gyerekek túlnyomó része a számítógépes játékok miatt jár ide, sokszor versenyeznek egymással a minél ügyesebb, jobb cím elnyeréséért. Az internetet az esetek zömében nem a tanuláshoz szükséges információk utáni kutatásra használják, hanem a szórakozás, illetve a kapcsolattartás a céljuk. Rendszeresen használják a különböző chat-szobákat, amelyek segítségével új „virtuális barátokat” szereznek. Többen érkeznek a jó társaság kedvéért is. A szabadidő közös eltöltése ilyen korban még nagyon lényeges, elengedhetetlen része életüknek. A teleházban mindezt kulturált környezetben, legalább egy felnőtt jelenlétében tehetik meg. Ez nem azt jelenti, hogy állandó ellenőrzés alatt állnak. Az a lényege, hogy egy számukra tekintélyes ember visszatartó erőt képvisel a nagyobb csínytevésekkel szemben, illetve bármilyen probléma esetén hozzá lehet fordulni. A középiskolások és a fiatal felnőttek esetén az internet sokkal fontosabb szerepet játszik a tanulásban, jóval nagyobb arányban keresnek a tudásuk fejlesztéséhez szükséges adatokat a világhálón, mint a kisebbek. A hét végén azonban a szórakozás felé tolódik el az ő érdeklődésük is, hiszen a mai felfokozott élettempót naponta tapasztalják, szükségük van a kikapcsolódásra.
43
Bakonysárkányban több civil szervezet működik, amelyek nagyon mozgalmas közösségi életet élnek. Rendszeresen szerveznek programokat, s a falu rendezvényein nagy létszámban, aktívan részt vesznek. Ezek a szervezetek folyamatos kapcsolatban állnak a teleházzal, igénybe veszik szolgáltatásait. A számítástechnikai ismeretek terén magasan kvalifikált szakember
segítségére
támaszkodhatnak.
A
zavartalan
működésükhöz,
elképzeléseik megvalósításához szükséges pályázatok letöltésekor és kitöltésekor nyugodtan számíthatnak a teleházban szolgálatot teljesítőre. Ez nagyon lényeges momentum minden szervezet életében, mert minden pénzszerzési lehetőséget ki kell használni a fennmaradás érdekében. Ez azonban csak az egyik – bár talán a legfontosabb – tényező. Más alkalmakkor is igénybe veszik a szolgáltatásokat. A különböző adminisztrációs munkákat itt tudják elvégezni, mert nem minden csoportnak van külön irodája, fenntartott helyisége, a megfelelő technikai eszközökről nem is beszélve. Elektronikus levelezésük bonyolítására szintén itt van lehetőségük. Az ingyenes
internet
használat
miatt
nem
terheli
költségvetésüket
az
információszerzés és –továbbítás ezen módja, ellentétben a hagyományossal. Itt szerkesztik és sokszorosítják továbbá a plakátokat, szórólapokat a különböző technikai eszközök igénybevételével. A programok képi és audiovizuális dokumentálásakor gyakran támaszkodnak a felszerelésre (digitális fényképezőgép, videókamera). A teleház kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektet a nők bevonására. Ez abból is kitűnik, hogy az első számítógépes tanfolyamokat kifejezetten a GyES-en lévő anyukák és a háziasszonyok számára hirdették meg. „A legtöbb szakirodalom azt hangsúlyozza, hogy alapvetően eltérő a férfiak és a nők hozzáállása az információs technológiákhoz. Az eltérés alapja a férfiak nagyobb lelkesedése, szorosabb kötődése, míg a nők instrumentális módon, kötelességszerűen, feladataik ellátásához veszik inkább igénybe a számítógépet, internetet.” (8) Ezen a településen ezt próbálták egy kicsit megváltoztatni az érdeklődés felkeltésével, az újdonság varázsának felvillantásával. A kezdeti időszakban több
44
bemutató foglalkozást is tartottak az asszonyoknak, hogy milyen sok lehetőséget rejt a számítástechnika világa akár a háztartás terén is. Internetes receptek, lakberendezési, gyermeknevelési tanácsok keresésére buzdították őket, majd ezek után volt lehetőségük a saját érdeklődési körük szerint információkat felkutatni. Az első néhány próbálkozást követően egyre többen és mélyebben merültek bele a hálózatba, s már a szórakozás is előtérbe került. A nyugdíjasok is megfordulnak a teleházban, az utóbbi időben egyre nő a számuk. Ez talán annak köszönhető, hogy a folyamatosan indulnak alapfokú számítógépes illetve internetes tanfolyamok külön az idősebbeknek. Az egyik sikeres képzés április közepén zárult egy kis házi vizsgával, amelyen mindenki nagyon jól szerepelt. A nyugdíjasok jelenleg már egyre inkább érzékelhető lelkesedése egy hosszú folyamat végeredménye. Nem volt egyszerű feladat a kezdeti ellenszenvük leküzdése, nagy türelmet és sok bátorítást igényeltek a foglalkozások vezetőjétől. Néhány kedvezően alakuló óra után azonban meghozta az emberek lendületét. A sikerélmények híre gyorsan terjedt a környezetükben is. Ma már egyre bátrabban használják a gépeket, közülük többen legalább hetente egyszer felkeresik a teleházat, hogy hódolhassanak kifejlődött szenvedélyüknek. 4. 10 Az ügyfelek elégedettsége A teleház látogatói körében az elégedettség magas mértékű. A nyitás óta szolgáltatásait szinte folyamatosan azonos szinten értékelik, kiegyensúlyozott a tetszési index fiatalok és felnőttek szemében egyaránt. A kínálatok skálája, a kiszolgálás színvonala megfelelő, a falu lakosai számára hozzáférhető, a folyamatos beszerzések, a rendszeresen fejlesztett géppark pedig bővülő felhasználási lehetőségeket nyújt. A teleházról a település lakóiban élő pozitív képet a vezető, az alkalmazott és az önkéntesek szorgalma, energikussága, kezdeményezőkészsége és a munkájukra jellemző hozzáértés biztosítja. Mint minden szolgáltató intézmény megítélésében, itt is óriási a jelentősége a személyes kapcsolat kialakításának. Az első benyomás
45
erősen meghatározza az ide betérők véleményét, a bennük kialakuló érzéseket, ezért kell ügyelni a megfelelő hangvételre. Szerencsére ebből a szempontból semmiféle probléma nem merült még fel. A segítséget kérő emberek elégedetten távozhatnak, s amikor ez így történik, növekszik
a
teleházról
kedvező
véleményt
közvetítők
tábora.
Ennek
eredményeként tovább bővül a felhasználói kör, illetve a forgalmi adatok is emelkedést mutatnak. Jelenleg ilyen irányba terelik a folyamatokat. Rendszertelen időközönként összegyűjtik a látogatók észrevételeit annak érdekében, hogy az esetleges hiányosságokra, a megoldható fejlesztési lehetőségekre fény derüljön, s rövid időn belül reagálni tudjanak rájuk. Természetesen akadnak még a teleház által kihasználatlan lehetőségek, ezeknek azonban nem az érdektelenség, hanem legfőképp a helyhiány az oka. 4. 11 A teleház használat fő irányai A teleházat legnagyobb számban a gyerekek, fiatalok látogatják. Az iskolások nagy hányada a szórakozást, kikapcsolódást keresi, ezért nagyon gyakori a számítógépes játékprogramok kereslete. Sokan használják az internetet is, de általában itt is a kedvtelés játssza a fő szerepet, „beszélgetnek” a chat-en, illetve kihasználják a rengeteg egyéb lehetőséget, amelyet kínál. A középiskolás és fiatal felnőtt korosztály már túlnyomórészt az adat- és információkeresést helyezi előtérbe, a tanuláshoz szükséges feladatokat oldják meg a számítógépen, a világhálón. Hétvégeken azonban náluk is megnő a szórakoztató programok iránti igény. Kiemelten ügyelnek a teleházban a civil szervezetek elvárásaira, mindenekelőtt az informatikai segítségnyújtásra. Ez magába foglalja az irodai munka számítógépes elvégzéséhez szükségelt támogatás megadását éppen úgy, mint a különböző rendezvényekre
szóló
megívók,
plakátok
esztétikus
kivitelezését
szövegszerkesztővel illetve segédprogramokkal.
46
Nem szabad megfeledkezni egy napjainkban igen lényeges feladatról sem: a pályázatfigyelés és -írás területén végzett munka jelentőségéről. A szervezetek külön-külön és együtt is rendszeresen élnek a számukra felajánlott segítséggel, hiszen egyre gyakrabban fordul elő, hogy az űrlapok, pályázati anyagok eléréséhez elengedhetetlen az internet használata. Emellett sok esetben bonyolultabb lett azok kitöltése is. Az évek alatt felhalmozott tapasztalatok alapján a vezető tanácsai alapján sok nehézséget ki tudnak küszöbölni. A teleház egyben ifjúsági találkozóhely színtere is. A falusi fiatalság lehetőséget kap itt, hogy összegyűljön, találkozzon, közös programokon vegyen részt. Az egyik helyiség kifejezetten erre a célra van berendezve, bár a kapacitása csak kisebb társaságok befogadására alkalmas. Ebben a teremben nemcsak székek és asztalok vannak, hanem található egy kisebb könyvgyűjtemény is, amely a falusi könyvtár állományától eltérően leginkább
számítástechnikával
és
környezetvédelemmel
kapcsolatos
dokumentumokból áll, illetve egy pályázatnak köszönhetően egy EU-sarok is kialakult. Az ide bejövő érdeklődőknek ötféle folyóirat olvasására is van lehetőségük. Az oktatásra, ismeretterjesztésre szintén nagy hangsúlyt fektetnek. A rendszeresen induló számítógépes tanfolyamok segédletével arra törekszenek, hogy – nemtől, kortól, foglalkozástól függetlenül – egyre többen kapcsolatba kerüljenek a modern idők vívmányával. Az alapvető tudnivalók megszerzése után pedig használják is azokat akár munkájukhoz, szórakozáshoz vagy a mindennapi ügyinézéseikhez. A foglalkozásokon részt vevők a teleház ügyfeleinek folyamatos utánpótlást biztosítják. Ahogy az előzőekben már kiderült, az oktatás nem merül ki a számítástechnikai ismeretek átadásában. Napjaink egyik legaktuálisabb témája a környezetvédelem, s erről a sok problémát felsorakoztató területről itt is sok szó esik. Gyakran szerveznek összejöveteleket elsősorban a fiataloknak, hogy megismerkedjenek a környezetünk súlyos gondjaival, s azokkal a megoldásokkal, amelyek segítségével ők is tehetnek valamit a helyzet javítása érdekében.
47
Ezen kívül állandó programként van jelen, mintegy szakkörként működik a régi múltra visszatekintő, fából készülő népi játékok – amelyek elsősorban a logikus gondolkodást fejlesztik – tervezése és kivitelezése. Ennek keretében a gyerekek nem csupán a hagyományokat elevenítik fel. Öröm és elégedettség érzést váltja ki bennük az, hogy a saját maguk által készített eszközök szórakozásra alkalmasak, sőt akár kiállításokon is bemutathatók. A teleház a faluban sok rendezvényt szervez, az ötlettől a lebonyolításig végigkísérve a teljes folyamatot. Leggyakrabban olyan kulturális események gazdája, amely számot tart a település lakosainak figyelmére. Kiállítások, ismeretterjesztő előadások, szabadtéri műsorok segítségével járul hozzá az itt élők igényeinek kielégítéséhez. Jelentős energiát fektetnek abba, hogy minél színesebb, sok érdeklődőt vonzó programok rendezésével bővítsék kínálatukat. Ezt azzal indokolják, hogy ha több irányba mozdulnak, kevesebb az esélye az ügyfelek elmaradásának. 4. 12 A teleház küldetése A
Bakonysárkányi
Teleház
célja
egy
információs,
kommunikációs,
közösségformáló központ működtetése, amely eszközparkjának folyamatos fejlesztésével, szolgáltatásainak bővítésével a helyi igényeket minél szélesebb körben kielégíti. Kötelességének tekinti a számítástechnikai ismeretek terjesztését, amelynek segítségével a település lakosai bekapcsolódhatnak az információs társadalom vérkeringésébe, csökkentve a nagyvárosok ezen a téren kialakult óriási előnyét. A közeli
jövőben
egyre
meghatározóbb
elektronikus
ügyintézésre
történő
felkészítéssel a továbbiakban sok akadály leküzdése könnyebbé válik. Lényeges feladatnak tartja a falu ifjúsági- és civil szervezeteinek, az egyesületeknek, egyháznak és a helyi önkormányzatnak valamint a lakosság széles körének segítését a gyors információszerzésben és –továbbításban, továbbá koordinálni köztük a kommunikációt, megerősíteni a kapcsolatot. Ez utóbbi a közös jövő záloga lehet.
48
Célja ezen kívül a környezetvédelem fontosságának tudatosítása a fiatalok és a felnőttek számára egyaránt, amelynek hatására a szűkebb és tágabb életterünk megóvása, javítása érdekében lehetővé válik a szoros összefogás. Végül, de nem utolsósorban a hagyományőrzést, a régi szokások felelevenítését, életben tartását nagyon fontosnak tekinti a múlt megismerése és a holnap megértése szempontjából. 4. 13 A teleház erősségei, gyengeségei (SWOT analízis) A bakonysárkányi teleház erősségei: -
a teleház központi helyen van
-
az önkormányzat szakmailag magasra értékeli a teleházat, jó a kapcsolat
-
a településen jó a teleház és vezetője elfogadottsága, népszerűsége
-
a szolgáltatások technikai feltételei: megfelelő számú számítógép, nagy sebességű
internet
elérés
(ADSL),
modern
eszközök
(digitális
fényképezőgép, projektor, stb) -
ügyfélközpontúság, nyitottság
-
ingyenesség illetve kedvező árak
-
szerepvállalás a közösségi élet formálásában
-
más intézményekkel való kapcsolattartás
Gyengeségek -
az épület nem a teleház számára készült
-
a teleház finanszírozása „szoros”
-
nem akadálymentes a hozzáférés
Lehetőségek: -
az EU csatlakozás eredményeképpen megnő a pályázatok száma
-
sikeres pályázatokkal a teleház jobb gazdasági helyzetbe kerül
-
a teleház szolgáltatásai iránti igény nő (pl.: honlapkészítés)
-
új ügyfelek elérése igényfelméréssel, régiek és újak megtartása az ügyfél elégedettség folyamatos mérésével
49
-
funkciók további bővítése: képzésekkel
-
munkaerőpiaci felkészítés a fiataloknak
-
további irodai szolgáltatások, pl. névjegykészítés, iratfűzés
Veszélyek: -
a számítógépek száma és az internet-hozzáférés nő a lakosság körében, ezért a teleház ügyfelei elmaradnak
-
az önkormányzati támogatások megszűnnek
-
a megnyert pályázatok száma vagy összege csökken
Elemzés A bakonysárkányi teleház több szempontból is kedvező képet mutat. Nagyon szerencsés a földrajzi elhelyezkedése, hiszen a falu központjában sokan megfordulnak szinte naponta. Nagyon jelentősen befolyásolja a teleház pozitív megítélését a vezető személye. A gyerekektől a nyugdíjasokig a település egész lakossága jól ismeri, hiszen nagyon sokat tett már a falu fejlődéséért különböző státuszain keresztül. Hihetetlen munkabírása, segítőkészsége tiszteletet ébreszt az emberekben. Szakmai hozzáértése, a látogatókhoz való viszonyulása bizalmat keltő. Az alapvető szolgáltatások jól bejáratottak, nem sok probléma merül fel velük kapcsolatban. A teleház vezetője és a fenntartó alapítvány egyaránt komoly munkát végez azért, hogy a felhasználók minél elégedettebben távozzanak, és rendszeres látogatókká váljanak. Ennek érdekében egyre korszerűbb technikai eszközök beszerzésére törekszenek. A falu kulturális életében meghatározó szerepet játszik, aktívan szerepet vállal a teleház. Rendezvényeinek segítségével mozgósítani tudja a helyi lakosokat, kiállítások, előadások szervezésén keresztül emberi közelségbe hozza a művészetet és a tudományt. Ezt a tevékenységet tervezi a jövőben még inkább kiszélesíteni, gyakoribbá tenni. A lehetőségek között több olyan elem is van (honlapkészítés, különböző képzések), amelynek az alapjai léteznek, a technikai illetve személyi háttér biztosítása sem okozna gondot. Az igény ezek iránt azonban egyelőre nagyon
50
csekély, bár rövid időn belül ez lényegesen megváltozhat, hiszen az információs társadalom követelményei, vagy a gazdasági helyzetben bekövetkező átalakulás ezt maga után vonja. A legnagyobb baj mindenekelőtt a pénzhiány. Ez volt az oka annak is, hogy nem sikerült egy nagyobb és a célnak jobban megfelelő épületet találni a teleház működtetéséhez. Nemcsak kezdetben állított fel akadályt az anyagi nehézség, ma is a pénzügyi bizonytalanság a legsúlyosabb probléma.
Ez az, ami leginkább gátat szab a
fejlődésnek, kétségessé teszi a tervek megfelelő kivitelezését, időnként a működésben is zavart okoz. 4. 14 A teleház és a település intézményeinek kapcsolata A teleház és az önkormányzat kapcsolata nagyon jónak mondható. A lehetőségekhez képest a költségvetési keretből minden évben hozzájárulnak a szolgáltatóhely működtetéséhez. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a teleház
vezetője
képviselőként
meg
tudta
győzni
a
testületet
ennek
szükségességéről. A színvonalas munka igazolja a támogatás létjogosultságát. Az anyagiak mellett nagyon fontos azonban a megbecsülés kinyilvánítása is, amely ebben az esetben szintén megtapasztalható. A teleház tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérik, és a különböző hivatalos rendezvények szervezésébe is rendszeresen bevonják, segítséget kérnek és kapnak.
Az
egymásra támaszkodás, a kiegyensúlyozott viszony kölcsönösen kielégítő kapcsolatot teremt. A helyi általános iskolával szintén szoros az együttműködés. A felső tagozatosok illetve a tanárok is rendszeresen igénybe veszik a teleház szolgáltatásait a tanórák után. Ismerik az ott felkínált tevékenységi köröket. A pedagógusok a környezetvédelemmel kapcsolatos előadásokon való részvételre buzdítják a gyerekeket, illetve a hagyományőrző foglalkozásokon megszerezhető tudást a diákok az iskolában is kamatoztatni tudják. A különböző fontos események alkalmával segítséget kapnak egymástól, illetve előfordul, hogy közösen szerveznek programokat.
51
A Faluházzal az együttműködést azért nem szükséges külön említeni, mert a vezetőjük ugyanaz. Különböző programok, előadások helyszíne – amelyekhez nem szükséges számítógép – ez az épület. A községi könyvtár és a teleház viszonya is kiváló. Mivel ez utóbbinak is van egy kis könyvkészlete, amely elsősorban a számítástechnika és a környezetvédelem témakörét fedi le, ezzel nagyon jól kiegészíti az általános gyűjtőkörű könyvtár dokumentumtermését. Az ilyen érdeklődésű olvasók tehát helyben megtalálhatják a számukra fontos írásműveket. Akinek ettől eltérő tárgyú kiadványokra van szüksége, őket a teleházból átirányítják a másik intézménybe. Ugyancsak meg kell említeni a közös rendezvényeket, amelyek szervezésében és lebonyolításában
együttműködnek.
Nagy
gondot
fordítanak
arra,
hogy
programjaikat egyeztessék, összehangolják, amellyel a falu lakossága számára a változatosságot tudják biztosítani. Összességében megállapítható, hogy az ifjúsági- és civil szervezetekhez hasonlóan a település intézményeivel is remek kapcsolatot épített ki a teleház.
52
5. A két teleház összehasonlító elemzése Az előzőekben sok minden kiderül a jásdi és a bakonysárkányi teleházról. Ezek után érdemes megfigyelni néhány szempontot annak függvényében, hogyan sikerült megoldaniuk a problémákat és megfelelni az igényeknek a saját településükön. Először azonban a települések társadalmi-gazdasági viszonyait kell megvizsgálni. Bár a falvak nagysága és lakosainak száma nagyon hasonló, a földrajzi elhelyezkedésüket tekintve helyzetük különböző. Jásd a Mórt és Zircet összekötő szakaszról egy mellékúton közelíthető meg, az erdőszélen megbúvó község. Bakonysárkány viszont az igen nagy közúti forgalmat lebonyolító 81-es főút mellett fekszik. Ennek köszönhetően teljesen más a tömegközlekedés járatainak sűrűsége, illetve az egyéb elérési lehetőség. A Komárom-Eztergom megyei falut ezen kívül a Komárom-Székesfehérvár vasúti vonal is átszeli. Mindkét település önkormányzata rendelkezik egy nyolc osztályos általános iskolával és óvodával, de míg az előbbiben nincs, az utóbbiban a helyiek közművelődését segíti egy könyvtár is. Ez nem túl nagy ugyan, de léte mindenképpen pozitív eredmény. Ezen keresztül a helyieknek lehetőségük van a számunkra szükséges dokumentumot könyvtárközi kölcsönzés útján megszerezni, amely sok utánajárástól kímélheti meg őket. Eltérés mutatkozik a megélhetést illetően is. Jásdon többen vállalkozóként az idegenforgalommal foglalkoznak, sokan azonban messzebb járnak dolgozni. Bakonysárkányban élők ebből a nézőpontból is egy kicsit könnyebb helyzetben vannak. A mezőgazdaság még mindig a jelentős szerepet játszik a falu életében, de környező városok ipari parkjainak köszönhetően nem kell túlságosan messze utazniuk más munka miatt sem. Mindkét településen találkozhatunk nemzetiségi lakosokkal, mégpedig Jásdon szlovák és német, Bakonysárkányban német származásúakkal. Jelenlétük – bár többségében már nem különülnek el élesen egymástól – nagyban színesíti az közösségi életet, hiszen szokásaik, hagyományaik az ünnepi alkalmakkor rendszeresen felelevenednek. A teleház mindezek figyelembe vételével kell hogy működjön.
53
5.1 A teleházak működtetői, fenntartói A teleházak működtetésének két leggyakoribb jogi formája az egyesület és az alapítvány. A két vizsgált településen is ezt a megoldást választották, Jásdon egy egyesület, Bakonysárkányban egy alapítvány felel a fenntartásért. A különböző formák kialakulásának okát az eltérő feltételekben és célokban kell keresni. Az alapítók az általuk legelőnyösebbnek tartott megoldás mellett döntöttek. Jásdon az egyesület már a teleház ötletének felmerülése előtt létrejött, a falu kulturális életének szervezése, fejlesztése irányítása érdekében. Célkitűzésében a helyi kulturális örökség gyűjtése, megóvása, honismereti és helytörténeti munka támogatása, nemzeti és nemzetiségi hagyományőrzés, környezetvédelem, szabadidő és kulturális rendezvények szervezése, nevelés és oktatás, képesség fejlesztés, ismeretterjesztés, kapcsolattartás önkormányzatokkal és más társadalmi szervezetekkel szerepel. Ezt kiegészítve került a tevékenységi körükbe a Jásdi Teleház intézményének létrehozása és működtetése. Az egyesületi forma mellett szólt az is, hogy nagy létszámú volt az a csoport, amely szerepet akart vállalni a település jövőjéért elindult mozgalomban. A minimális tíz főnél jóval többen fogtak össze. A célokból látható, hogy nem a gazdasági-vállalkozási tevékenység miatt volt szükséges a megalakítása. A legfontosabb kérdés az, hogy folyamatosan kontrolálják – többek között – a teleház feladatainak elvégzését. Bakonysárkányban ezzel szemben az alapítvány kifejezetten a teleház működtetésének jogi hátterét avatott biztosítani, ezért volt szükség rá. 6 magánszemély közös akarata határozta meg ennek kereteit. Miután ez a forma nem követeli megindításához a legalább 10 ember részvételét, és itt sem a profitszerzés volt a rendeltetése, magától értetődően esett rá a választás. A kezdetek óta természetesen többen is csatlakoztak, bővült a taglétszám, mivel az nyílt alapítvány. Az elsődleges cél mára sem változott, s az az intézmény fenntartása. Mint láthattuk, mindkét helyen nonprofit szervezet felelőssége a folyamatos működtetés, ami a teleháznak inkább előny mint hátrány, hiszen nagyobb a
54
szabadsága a pályázatok területén. Az önkormányzati fenntartású intézményekhez képest sokkal nagyobb az önállósága. A befogadók illetve épület tulajdonosok viszont - ahol a teleház működik – az önkormányzatok. 5. 2 A teleházak szolgáltatásai A teleházak az alapszolgáltatások szintjén azonos képet mutatnak. A számítógéphez való hozzáférés, a különböző játékok kínálata, az internetezési lehetőség, az irodai munkákban való segítségnyújtás, pályázatfigyelés mind-mind közel megegyező, magas nívót mutat, megfelelő módon rendelkezésére áll a felhasználók számára. Van azonban egy-két eltérő szolgáltatás is, illetve néhány esetben az igénybe vétel intenzitása nem egyforma. Ezek pontos ismeretével megfigyelhetjük, milyen irányba mutat fejlődésük. Jásdon a kiemelt kínálatok többsége a turisztikával, idegenforgalommal függ össze, hiszen a falu jövőjének biztosítását a természeti és építészeti kincsek iránti érdeklődés felkeltésében és a kereslet kiaknázásában látják a helyiek. Ennek a törekvésnek az élén a teleház áll. A külföldi látogatók minél magasabb színvonalú informálását elősegítendő a teleház angol, német és olasz nyelven fordítást vállal. Ennek megoldását külső szakemberek – leginkább helyi nyelvtanárok – bevonásával, tudják garantálni. Az idegenforgalommal kapcsolatos anyagokhoz a faluban mindhárom nyelven hozzá lehet férni. Ez különösen az Európai Unióhoz való csatlakozás után nagyon lényeges, hiszen a 25 állam közösségéhez tartozva még könnyebbé vált a tagországok között az utazás, már nemcsak illetve nem elsősorban a német turisták látogatják hazánkat. Másrészt kibővült a pályázati lehetőség, ezek közül sok a különböző országok települései illetve azok szervezetei közötti együttműködést szorgalmazza. A közös programok kidolgozása folyamatos információcserét igényel, amely nem magyarul folyik. Éppen ezért lényeges e szolgáltatás biztosítása, mert ezzel az érdemi munkára tudnak koncentrálni.
55
Szintén az idegenforgalomban fontos eszköz a prospektus. A jásdi teleházban segítenek a többnyelvű kiadványok tervezésében, a falusi turizmus fellendítése érdekében. A megfelelő szoftverek segítségével magas színvonalú, esztétikus nyomtatványok alapjai születnek. A különböző szálláshelyek, látnivalók, természeti és kulturális értékek megismertetése az utazóközönséggel nagy szerepet játszhat abban, hogy egyre többen keressék fel ezt a csendes, de sok élményt nyújtó környéket. A tanfolyamok szervezésekor Jásdon ügyelnek arra, hogy ne csupán – az egyébként igen fontos – számítástechnikai ismereteket adják át, hanem nyelvtanfolyamok keretében fejlesszék a helyiek nyelvtudását, versenyképessé tegyék őket a turizmus területén, a munkaerőpiacon. Miután angolt oktatnak, az ez irányú tájékozottság természetesen a számítógépek kezelése, az interneten levő információk nagyobb arányú megértése érdekében is felhasználható. Az ügyfeleknek nyújtott számítástechnikai segítségnyújtás nem merül ki a szövegszerkesztésben. Nagy pozitívum, hogy – ha igény van rá – a dolgozatok, előadások Power Point-os feldolgozását is vállalják. Ilyen esetekben az önkéntesek közül több ember közreműködésére is lehet számítani, akik egyrészt nagyon jól ismerik az Office programjait, másrészt vannak tapasztalataik az előadások tartásában is. Ezek a szolgáltatások a Bakonysárkányban nem szerepelnek a kínálatok sorában, ott ezzel szemben más irányú foglalkozásokra fektetnek nagyobb hangsúlyt a falu lakosainak felajánlott programokban. Az egyik ilyen a környezetvédelemmel kapcsolatos előadások szervezése, csoportos megbeszélésék első sorban gyerekek, de a felnőttek számára is. Azt az általános helyzetet kihasználva, hogy a közvetlen érintettség jobban érdekli az embereket, mint a globális problémák, először a szűkebb környezetet veszélyeztető dolgokról esik szó, illetve hogy mit lehet tenni ellene. Változatos akciók keretében megmozgatják a falu lakosságát, hogy tudatosítsák bennük a megfelelő hozzáállást. Az egész világot érintő negatív környezeti hatások - a klímaváltozástól az egyes fajok kihalásáig, az erdők pusztulásáig és a vízkészlet megfogyatkozásáig általában nagyobb arányban súlyosbodtak az elmúlt években, mint ahogy az
56
érdeklődés és az odafigyelés irántuk nőtt. Ennek megváltoztatására törekednek a teleházban a különböző előadások meghívott vendégeinek segítségével. Folyamatos
tájékoztatást
nyújtanak
a
különböző
„zöld”
szervezetek
tevékenységéről is, hiszen minél többen ismerik azokat, annál felvilágosultabbak lesznek a veszélyek és a lehetőségek terén. A másik nagyon fontos kör a gyerekek foglalkoztatása a népi hagyományok ápolásában.
A
különböző
gondolkodtató
tárgyi
játékok
elkészítése
a
szórakoztatáson túl alkalmas arra, hogy segítséget nyújtson az általános iskolákban folyó technika oktatás órai anyagának bővítésére, illetve azokat kiegészítve egyfajta szakkörként hasznos időtöltést biztosítson. Az itt tanultak otthoni környezetben is alkalmazhatók, lehetőséget adnak arra, hogy a szülővel közösen, alkotó módon tölthessék szabadidejüket, hiszen nem kellenek hozzá speciális szerszámok. A játékok készítése során nemcsak a kézügyességet lehet fejleszteni, hanem a problémamegoldásban, logikus gondolkodásban, valamint az együttműködésben is irányt mutat. Ezen kívül a teleháznak van egy olyan szolgáltatása is, amelyet egyelőre nem igazán használnak ki a látogatók, mégpedig a honlap-szerkesztés. Napjainkban az interneten való megjelenés egy nagyon fontos tényező, s legfőképpen a civil szervezeteknek, vállalkozóknak lenne előnyös ennek kihasználása. A teleház saját tevékenységében működtet magáról két oldalt is, de erről majd egy kicsit később lesz szó. Ezek voltak azok az eltérések, amelyek Jásdon és Bakonysárkányban megfigyelhetőek. Ennek alapján látható, hogy vannak olyan kérdéskörök, amelyek mentén több ponton is újabb lehetőségek kínálkoznának a fejlesztés vonalán. Meg kell említeni azonban egy nagyon lényeges pontot is, amelyben megegyezik kínálatuk az alapvető számítástechnikai szolgáltatásokon túl. Mindkét településen kiemelten kezelik ugyanis a teleházak a rendezvényszervezést. A Veszprém megyei községben ehhez az is hozzájárul, hogy az művelődési központként is funkcionál, hiszen nincs külön alkalmazásban művelődésszervező szakember.
57
5.3 A teleházak ügyfélköre A teleházak ügyfélköre szinte azonos, az arányokban van egy kis eltérés. Van azonban egy-egy csoport, amelyik az egyik illetve a másik faluban nincs nagy számban jelen. (6.sz.mell.) Mindkettőben a látogatók többsége gyerek és fiatal, elsősorban azért, mert az ő életükhöz már szorosan hozzátartozik a számítástechnika és az internet használata. A mai gyerekek az iskolában naponta találkoznak a számítógéppel, egyre több tanórán használják azokat az oktatásban. A 18-23 éves korosztály is legkésőbb a középiskolában megismerkedett az általuk kínált lehetőségekkel. A szórakozás, a tanulás és a kapcsolattartás nagyon fontos eszköze lett. Számukra nem jelent nehézséget használatuk, s a tapasztalatok alapján Jásdon és Bakonysárkányban sem kérnek gyakran ez irányú segítséget a vezetőtől illetve alkalmazottól. A teleházak találkozóhelyként is működnek az ifjúság számára. Az egyikben egy kisebb, a másikban egy jóval nagyobb külön helyiség áll rendelkezésre beszélgetés, valamint a művelődés vagy a sportjáték céljából. Különbség csupán a gyerekek és fiatalok jelenlétének százalékos megoszlásában van a többi felhasználóhoz képest. A civil szervezetek jelenléte és az általuk igénybe vett szolgáltatások nagyon hasonló mértékben és minőségben játszik szerepet a teleházak életében. Ők többnyire a munkájukhoz szükséges technikai felszerelések miatt keresik fel a helyet, illetve a rendezvényeik szervezéséhez vesznek igénybe segítséget. Szintén nagy figyelmet szentelnek az idősebbek, a nyugdíjasok „becsalogatására”. Külön számukra tanfolyamokat szerveznek a modern informatikai ismeretek elsajátítása érdekében. E korosztály körében folyamatosan – de nem ugyanolyan mértékben – nő a teleház látogatottsága. Egyre gyakrabban és szívesebben érkeznek, és ülnek le a számítógépek mellé. Bakonysárkányban a megjelenési arányuk nagyobb, mint Jásdon. A felnőttek, elsősorban az idősebbek számára egy külön napot is kijelöltek, hogy minél
58
zavartalanabbul tudják használni a gépeket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy akkor más nem veheti igénybe a szolgáltatásokat, csupán őrájuk fokozottabban figyelnek. Az eddigi hasonlóságok mellett meg kell említeni a különbséget is. A jásdi teleház ügyfelei között el lehet különíteni a vállalkozók csoportját. Mint az előzően kiderült többen foglalkoznak az idegenforgalommal, ezen belül a falusi turizmussal. A kiemelt szolgáltatások nagy része is az igényeik alapján került be a kínálatba. Létszámuk nem emelkedik ugyan rohamosan, de a látogatások gyakorisága egyre sűrűbbé válik. A faluban más területen dolgozó vállalkozók is élnek, akik szintén megjelennek a teleházban. Ők elsősorban az irodai munkák, fénymásolás, faxolás illetve a levelezés miatt jönnek. Az elégedettségük, a jó kapcsolat bizonyítéka, hogy kisebb munkák elvégzésével, tárgyi adományokkal járulnak hosszá a szolgáltató hely működéséhez. Ez a réteg nem mutatható ki külön ügyfélcsoportként Bakonysárkányban. Egy-egy látogató betér ugyan közülük, de a többségre nem jellemző. Van azonban egy kör, akiknek bevonását nagyon szorgalmazza a teleház ezen a településen, a nők. Köztudott, hogy az asszonyok teljesen más szempontból közelítenek a számítógépekhez, mint a férfiak. Számukra a technika csak egy – általában munkavégzéshez szükséges – eszköz. A legtöbbjük beállítódása is inkább a humán területek felé mutat. Ennek a helyzetnek a feloldására törekednek Bakonysárkányban. Kifejezetten számukra
indított
tanfolyamokon
próbálják
megszerettetni
velük
a
számítástechnikát, hogy bátran és gyakran használják ki a gép illetve az internet adta lehetőségeket. Ezeken a foglalkozásokon nem kell tartaniuk attól, hogy felsülnek mások (a férfiak) előtt, és az oldott hangulat egy idő után meghozta hatását, amelyet a forgalomban is észre lehet venni. Természetesen a különböző, a teleház által szervezett kulturális rendezvényeken, programokon, előadásokon való részvételükkel eddig sem volt és most sincs
59
probléma, hiszen ezeken az eseményeken nagy számban megjelennek az asszonyok. Jásdon nem figyelnek külön a nőkre, nem vezetnek statisztikát a látogatók nemek szerinti megoszlásáról. 5. 4 A teleházak és a kommunikáció „A nyilvánossággal való tudatos kapcsolattartás azért vált a szervezeti politika részévé, mert az üzleti világ szereplői, az intézmények vezetői és a civil szervezetek felismerték, hogy érdekeiket társadalmi konszenzus nélkül nem tudják érvényesíteni. A szervezeti kommunikáció feladata a vállalati/intézményi célok képviselete, megismertetése
és elfogadtatása
a
szervezet
környezetében
azonosítható, és a működésre befolyással bíró érdekgazdákkal és az általános közvéleménnyel.” (9) A kommunikáció az a tényező, amiből sose elég – bármennyire úgy gondolják, hogy az. Gyakori probléma, hogy sem mennyiségben, sem minőségben, sem időzítésben nem felel meg és nagy visszafogó erőt alkot. A kommunikáció során az elküldött információk hosszú utat bejárva jutnak el a beszélgetőpartnerhez, a válaszok pedig vissza. Zajok, vagyis zavarok pedig minden szakaszban torzíthatják az információt. Ha nem kontrollálják, tervezik a hírek tartalmát, nem választanak tudatosan kommunikációs csatornát, akkor nő az esélye az információk torzulásának, ezáltal hamis kép alakul ki a külvilágban a szervezetről. A szervezeti kommunikáció lényege nem a tájékozottság – bár ez igen lényeges önmagában is – hanem a módjában, folyamatában rejlő óriási hatás. Mivel a kommunikáció nemcsak verbális elemekből áll, hanem ezeket mindig kísérik nonverbális jelzések is, ily módon akkor is kommunikálunk, amikor egyetlen szót sem ejtünk ki, egyetlen sort sem írunk le magunkról, "csak" hallgatunk. A kommunikációs stratégia segít abban, hogy a forrásokat fel lehessen tárni, valamint lehetőség legyen a különböző eszközök kombinálására. A stratégia megalkotása információgyűjtéssel kezdődik. Az információk körébe tartozik a
60
mikro- és makrokörnyezet. Szükség van a célok, a küldetés és az értékek ismeretéhez, fel kell tárni a célcsoportokat. Bármilyen stratégiai terv alapján zajló tevékenység mindig meghatározott célcsoportokra irányul. Különösen fontos ez a kommunikáció esetében. Hatékony üzeneteket csak akkor lehet átadni, ha pontosan tudható, hogy kire is irányul, és az a bizonyos célcsoport milyen eszközökkel elérhető. Meg kell próbálni egy viszonylag homogén kört találni, melynek az információigénye hasonló. Ezután át kell tekinteni a szervezet szolgáltatásait és tevékenységeit. A külvilág felé történő kommunikációban a legfontosabb döntés, hogy a történésekből kinek mit célszerű elmondani, és mit akarnak közzétenni. Ki kell dolgozni, hogy a különböző célcsoportoknak szóló üzeneteknek mi legyen a központi
gondolata,
amely
köré
mondanivaló
építhető.
A
„száraz”
kommunikációs eszközök, módszerek mellett, illetve helyett minél több közösségi élményt tartalmazó megoldást érdemes választani Majd értékelni kell a folyamatot, amely alapozható arra, hogy a kommunikáció kétirányú, azaz az üzenetre - ha valaki jól dolgozik - születik valamilyen válasz, ezeket kell megvizsgálni. Erre sok eszköz van: például a kérdőív, az interjú a célcsoportokkal. Az eredményeket nem könnyű meghatározni, hiszen lehet hogy megjelent újságcikk, de a célcsoport nem olvasta. Miután a teleház nem saját magáért, hanem közcélokért dolgozik, ennek a munkának akkor van értelme, mások is tudnak róla. A legkönnyebb útja az emberekhez való eljutásnak a tömegkommunikáció. A sajtón keresztül van a legnagyobb lehetőség a közvélemény befolyásolására. Nagyon hiteles és nagyon eredményes, az újságszerkesztés. Ekkor senki sem szólhat bele, hogyan is jelenjen meg a kívánt hír. Egy teleház nagyon sok különböző típusú és célú rendezvényt szervezhet. A rendezvények nagyon sok célt szolgálhatnak. Egyrészt segítséget nyújthatnak a szervezet céljának, küldetésének eléréséhez. Megvalósíthatnak PR célt is, azaz öregbíthetik a hírnevet, de szervezhető esemény közvetlen anyagi haszon elérése érdekében is. Ez jól mutatja, hogy a többféle célhoz többféle típusú rendezvény társul. Első feladat meghatározni célt a rendezvénnyel, és megvizsgálni a
61
hallgatóság, résztvevők igényeit. Ezek alapján lehet felépíteni a rendezvényt. A rendezvények szervezése esetén érdemes egy egyszemélyi felelőst választani. Mindezek alapos átgondolása és megszervezése feltétlenül szükséges a sikerhez. 5. 4.1 Kommunikáció az ügyfelekkel Mindkét vizsgált teleház nagy hangsúlyt fektet a teljes körű kommunikációra különösképpen az állandó ügyfeleivel kapcsolatban. A helyiségbe illetve az épületbe belépve a látogató tekintete Jásdon és Bakonysárkányban egyaránt azonnal a faliújsággal találkozhat, amelyen minden aktuális
hír
megtalálható
a
működéssel,
programokkal,
eredményekkel
kapcsolatban. Erről a tábláról értesülhetnek a faluban zajló eseményekről is, hiszen a teleházak összegyűjtik az egyéb közérdekű információkat, hogy az ide betérők minél jól értesültebbek legyenek. Jásdon mindezeket a tudnivalókat szórólapon is a rendelkezésükre bocsátják. Ezzel azt a célt szeretnék elérni, hogy a legfrissebb újdonságok mindig szem előtt legyenek, hiszen a lapok hazavihetőek, így folyamatosan ezekre emlékeztetik nem csak a teleház látogatóit, hanem azok egész családját. Ilyen dokumentumokat külön is készítenek és terjesztenek a különféle rendezvények alkalmával, amelyeket a falu több forgalmas pontján (boltokban) szintén elhelyeznek. Ez a megoldás azért jelent egy kis többletet, mert nem csupán az állandó használók értesülnek a programokról, hanem a település majd’ minden lakója. Ugyanerre szolgál a plakát is, amelyet mindkét községben előszeretettel alkalmaznak az általuk szervezett események hirdetésére. Ez megfelel arra, hogy a helyiek figyelmét a teleház tevékenységére irányítsa, a kínálatok széles skálájával a meglevő és a potenciális közönségének állandó beszédtémát adjon. Törzslátogatóik és a civil szervezetek számára minden jelentősebb alkalommal – természetesen annak jellegétől függően – külön meghívót is küldenek, amely arra szolgál bizonyítékul, hogy fontosnak tartják őket és ismerik érdeklődési körüket is. Ez az odafigyelés még szorosabb kötődést hoz létre a teleház és az ügyfelei között, hiszen ha az ember / szervezet érzi, hogy törődnek vele, megnő a bizalma a másik iránt.
62
A jásdi és a bakonysárkányi teleház is megjelenik az interneten, de eltérő módon. Az előzőnél a település honlapjáról (www.jasd.hu) lehet eljutni a teleház oldalára, amelyen az alapvető információk szerepelnek, azaz a címe, elérhetőségei, a vezető neve, a nyitva tartás, a fenntartó, illetve a szolgáltatások. (7.sz.mell.) A másik saját web-címmel rendelkezik (www.furfang.hu), de az csupán az egyik tevékenységgel, a népi játékok készítésével kapcsolatos információkat tartalmaz. Emellett
azonban
fenntartanak
(www.szekelykapuk.hu),
ahol
a
egy
másik
internetes
Bakonysárkányért
oldalt
Alapítványról,
is
annak
munkájáról lehet megtudni néhány fontos dolgot, többek között teleházról, az ott folyó programokról. (8.sz.mell.) Mindkettő szerepel a szövetség hivatalos honlapján (www.telehaz.hu), így aki itt keres, talál róluk adatot. (9.sz.mell., 10.sz.mell.) Az e-mail Jásdon és Bakonysárkányban is fontos eszközként szerepel az ügyfelekkel
való
kapcsolattartásban.
Azoknak,
akik
megadják
címüket,
rendszeresen küldenek anyagokat a működéssel illetve a rendezvényekkel kapcsolatban. Ennek köszönhetően akkor is eljuthat hozzájuk az értesítés, ha nem tartózkodnak a faluban, vagy valamilyen oknál fogva nincs lehetőségük felkeresni a teleházat. A Veszprém megyei településen a személyes megszólításnak is nagy jelentőséget tulajdonítanak. Rendszeresen felhívják a figyelmet a faliújságon is hirdetett információkra, ezzel nyomatékosítva azokat. Szóban is megkérdezik a látogatók véleményét
egy-egy
szolgáltatással
kapcsolatban,
illetve
bíztatják
azok
használatára. Többször bevonják őket egy-egy program szervezésébe is, hogy még inkább magukénak érezzék azt, s ez már előfeltételezi az eseményen való részvételüket is. A kommunikáció egyik teleházban sem egyirányú. Mindkettőben biztosítanak keretet a folyamatos visszajelzésre, hiszen a felhasználók megjegyzéseiből fontos tanulságokat lehet leszűrni. Mind az interneten, mind a faliújságon szerepel a szervezet / intézmény e-mail címe, így a napjainkban közkedvelt formában is van lehetőség az észrevételek, javaslatok, kérések eljuttatására a minél nagyobb elégedettség elérésének céljából. Ezekre a levelekre rövid határidőn belül válaszolnak, s amennyiben lehetséges, a
63
kívánt változtatásokat beépítik a koncepciójukba. Az utóbbi időben az a tapasztalat mindkét teleházban, hogy nő az elektronikus üzenetek száma, egyre többen választják ezt a módot a véleményük kinyilvánítására. A gyors és személyre szabott válaszok közvetlen kapcsolat kialakításában segítenek. Természetesen egyik helyen sem hiányozhat a hagyományos típusú visszajelzés, a kérdőíves közvéleménykutatás, bár Jásdon ez sokkal rendszeresebb és gyakoribb. Ott általában önkitöltős lapokat kapnak a látogatók – többségük lelkiismeretesen eleget tesz a kérésnek –, amelyeket aztán egy erre kijelölt ládába dobhatnak be. Viszonylag nagy számban ez meg is történik. Ezt kiegészítve időnként személyes interjúk során tudakolják a nézeteiket a teleházzal kapcsolatban. Bakonysárkányban a kérdőíves felmérés szintén elfogadott forma, de alkalmazása nagyon rendszertelen, nincs meghatározott periódusa. Ha olyan kérdés, kérés érkezik azonban, amely a szolgáltatással kapcsolatos változtatással, bővítéssel függ össze, megkérdezik róla a közönségüket. Az arculatot tekintve a jásdi teleház a szerencsésebb. Tágas tér, barátságos színek, kényelmes berendezések fogadják az ide belépőket, s ezt a vonzó környezetet a vezető személyisége, viselkedése jól kiegészíti. A másik településen az otthont adó épület beosztása nem annyira előnyös, de a vezető és az alkalmazott hozzáállása ellensúlyozza az apróbb kényelmetlenségeket. 5.4.2 Megjelenés a helyi médiában Mindkét teleház figyel arra, hogy a falu lakossága rendszeresen értesüljön a tevékenységükről, az újdonságokról, eredményeikről. Ennek egyik formája a helyi lapban megjelenő hírek, információk közlése. A „Jásdi Hírmondó” és a „Sárkányhang” szinte mindegyik számában foglalkozik egy-egy írás az aktuális dolgokkal, illetve beszámolókat is olvashatnak az újságban a sikeres rendezvényekről, tanfolyamokról. Ezt jelentősen megkönnyíti az a tény, hogy a sajtótermék szerkesztése a teleházakban folyik, azok berendezéseit használják. A felelősök illetve a cikkírók között ott találhatjuk a vezetőt vagy az önkéntesek egyikét. Ők gondoskodnak a folyamatos
jelenlétről
a
köztudatban,
ha
szükséges,
események,
hírek
64
generálásával, ilyen például egy házi bajnokság végeredménye vagy egy sikeres tanfolyam befejezése. Különbség csupán a két lap megjelenésének gyakoriságában van, hiszen Jásdon csak negyedévente, míg Bakonysárkányban havonta adják ki az újságot. Ez utóbbiban a teleház egy másik tömegkommunikációs eszköz, a helyi kábeltelevízión keresztül is eljuttathatja információit a lakossághoz. Az adások hírműsorában gyakran esik szó a különböző terjedelmű tudósításokban a szolgáltatásokról, rendezvényekről. Ennek köszönhetően bővülhet azok köre, akik tudomást szereznek a teleház működéséről, hiszen a sugárzás az egész faluban fogható. Az itt elhangzó híreknek azért van nagy jelentőségük, mert minél több csatornán ér el egy közlés a kommunikáció vevőjéhez, minél több érzékszerv közreműködik az észlelésben, az adatok annál jobban rögzülnek. Jásdon sajnos erre nincs lehetőség, mert ott nem működik helyi televízió. 5.5 A teleházak közösségformáló funkciója Mivel viszonylag kis településekről van szó, nem meglepő, hogy a falu legaktívabb lakói azok az értelmiségiek, akik a legfontosabb intézmények vezetői vagy munkatársai. A szervezetek és intézmények a kulcsszereplőkön keresztül több szempontból átfedik egymást. Ez a jelenség főleg Bakonysárkányban nagyon jól nyomon követhető, de Jásdon is észrevehető. Mindkét falu teleháza központi szerepet tölt be a közösség összefogásában, a helyi társadalom életének szervezésében, fejlesztésében. Azáltal, hogy az emberek nemtől, kortól, foglalkozástól függetlenül a nyitva tartási idő alatt bármikor betérhetnek ide, találkozhatnak egymással, a település életének egyik legfontosabb színterének bizonyul. Ennek köszönhetően van lehetőségük a személyes kapcsolattartásra, közös programok tervezésére, tartalmas időtöltésre és szórakozásra egyaránt. Megmutatja a gyerekeknek és fiataloknak az együttlét örömeit. Megfelelő hely a kisebb-nagyobb csoportok megbeszéléseire, ahol a felmerülő problémákat, kérdéseket konszenzusra építve tisztázni lehet.
65
Itt midig hallhatók / olvashatók friss hírek a községben történt dolgokról. Igazi hírközpontként üzemel, hiszen nem csak értesülni lehet az információkról, hanem terjeszteni
is
azokat.
Egy
információs
tábla
biztosítja
azt,
hogy
a
magánszemélyek, vállalkozók, szervezetek elhelyezhessenek saját szövegezésű írásokat a lehető legkülönbözőbb témában, s így bekerüljenek a körforgásba. A teleházak azonban nemcsak a helyi információk beszerzését tartják fontos feladatnak, hanem a „nagyvilágból” is gyűjtenek adatokat abból a célból, hogy a faluban élők együttműködése szorosabbá válhasson. A pályázatok sikere, a más települések intézményeivel kiépített kapcsolatok minősége, a különböző tudományok szakértőinek felkutatása egyaránt ezt erősíti. Olyan magas színvonalú eszközök állnak rendelkezésre, amelyek segítségével a mindennapi élet bárki számára könnyebbé, egyszerűbbé válik, s az informatikai ismeretek alkalmazása során a tudásuk is bővül. Minél többen értenek valamihez egy közösségben, annál gördülékenyebb lehet a kommunikáció is egymás között. Ez ugyancsak előnyként nevezhető meg a társadalmi kapcsolatokban. A legnagyobb feladatnak mindkét teleház a kultúra területén végzett munkát tekinti, hiszen a kulturális értékek őrzése, átadása, folyamatos „karbantartása” biztosítja hosszú távon a település jövőjét. Ez befolyásolja az emberek értékrendjét az egymáshoz és a faluhoz való viszonyukat egyaránt. Ezért tartják olyan fontosnak a különböző típusú és témájú rendezvények szervezését. Jásdon tulajdonképpen a teleház egyben a művelődési központ is, így annak minden teendőjét ott kell elvégezni. Itt
és
Bakonysárkányban
intézményekkel,
is
szervezetekkel
gyakran
rendeznek
kooperálva
önállóan
programokat,
vagy
más
előadásokat,
kiállításokat a lehető legszélesebb tárgykörökben és minden korosztálynak. Miután komoly választási lehetőséget kínálnak az egész lakosságnak, alkalmat adnak arra, hogy érdeklődésüknek megfelelő eseményen vegyenek részt, vagy új irányba forduljon figyelmük. A művészeti ágak (képzőművészet, zene, ének, tánc) felvonultatása elősegíti az arra fogékony emberek számára a művészi élmény megismerését, élvezetét. Mindkét településen nagy közmegbecsülést élvez a Falunap, amelyen minden évben eredményesen „megmozgatják” a község apraját-nagyját. Ekkor fel lehet
66
eleveníteni a régi szokásokat, hagyományokat, s mindig szereplési lehetőséget kapnak a magyar és nemzetiségi csoportok A teleházak és az őket támogatók köre nagyon aktívan szerepet vállalnak a közösségformáló
munkában,
nagyban
hozzájárulnak
a
falu
életének
fellendítésében, értékeinek megőrzésében. 5. 6 A teleházak kapcsolatrendszere A teleházak és a helyi intézmények illetve civil szervezetek kapcsolata nagyon jó. Mindkét önkormányzat nagyra becsüli a teljesítményüket. Ez természetesen érezteti hatását a teleházzal kapcsolatos döntésekben is. Kisebb-nagyobb mértékben évente hozzájárulnak a működtetéséhez, bár ez Jásdon nem túl jelentős összeg, azonban itt sem a szándék, hanem az eszköz hiányzik. Bakonysárkányban a magasabb összegű támogatáshoz – a színvonalas működés mellett – az is hozzájárul, hogy a vezető a képviselőtestület tagja, így közvetlen befolyást gyakorolhat a polgármesterre és a társaira egyaránt. A lobbitevékenysége azért is sikeres, mert a teleház szolgáltatásaival a használók és a hivatal egyaránt elégedett. Nagyban befolyásolja mindkét esetben a tevékenység magas nívóját, hogy rendszeresen pozitív visszajelzéseket kapnak az önkormányzattól. Az állami és helyi ünnepek rendezésekor a teleház és az önkéntesek az egész esemény „mozgatórugói”, nagyban támaszkodnak közreműködésükre. Jásdon a pályázatok írásakor szintén számíthatnak egymásra, a teleházak a minőségi eszközöket, az önkormányzat az általa gyűjtött statisztikai adatokat szolgáltatja a másik fél számára. Mindkét településen van egy nyolc osztályos általános iskola, amellyel rendkívül szoros a kapcsolat. Az intézményekben van internet hozzáférés, így a gyerekek és tanáraik egyaránt járatosak a gépek kezelésében, számukra nem a technikai segítség a fontos. Az már kiderült, hogy a jásdi és bakonysárkányi teleház használói között nagy számban vannak gyerekek, így mindenképpen nagy a jelentősége a kiegyensúlyozott viszonynak az oktatási intézménnyel. A
67
pedagógusok hozzáállása ugyanis hatással van az iskolások fejlődésére, és ha az együttműködés megvalósul, minden fél csak nyerhet rajta. A tanárok rendezvényeken való részvételre buzdítják a gyerekeket, ezzel a teleházak folyamatosan számíthatnak az ügyfeleikre, az itt szerzett tudást pedig a diákok fel tudják használni a tanulmányaikban, amelyből az oktatóknak is előnye származik. Szerencsére ez a kölcsönösség sikeresen megvalósul. Az is megesik, hogy közösen szerveznek programokat. Bakonysárkányban ezen kívül működik egy községi könyvtár is, amellyel a teleház viszonya kiváló. Mivel mindkettő rendelkezik könyvgyűjteménnyel, a beszerzéseket össze tudják hangolni, ezzel egymás állományát kiegészítik. A jó kapcsolatnak köszönhetően ismerik a másik intézmény gyűjtőkörét, agy felvilágosítást tudnak adni a felhasználóknak. A rendezvényeik jellegét és azok időpontját szintén egyeztetik. A könyvtár funkciójából adódóan leginkább irodalmi esteket szervez, amelyekhez a teleház hozzáfűzi a saját terveit. Az ifjúsági- és civil szervezetek esetében is remek kapcsolatot építettek ki a teleházak. Mindkét településen rendszeresek a szervezetek közötti találkozók, megbeszélések, az együttműködés folyamatos. A teleházak sokat segítenek a napi ügyintézésben, technikai eszközeik felajánlásával megkönnyítik a többiek munkáját. A különböző események menetének koordinálásában is részt vesznek. A községeken kívüli kapcsolatokról – sajnálatos módon – nem sikerült sokat megtudni, csupán azt, hogy a Magyar Teleház Szövetséggel érintkeznek rendszeresen. 5.7 A teleházak fejlődési lehetőségei A két SWOT analízisből megállapítható, hogy mindkét intézménynek vannak még egyelőre ki nem használt lehetőségei.
68
Távlati tervek tekintetében Jásdon hosszú lista áll rendelkezésre, amelyből lehet(ne) válogatni. Ezek megvalósításának jelenleg legfőbb akadálya a pénzhiány, a gazdasági bizonytalanság. A jelenlegi szolgáltatások biztosításának háttere sem mindig kiszámítható – bár eddig még nem történt fennakadás –, erősen függ a pályázatokon nyert összegtől. A turizmusba való erőteljesebb bekapcsolódás komoly szándék, ennek az alapjai már léteznek, s valószínűleg – ha semmi nem jón közbe – rövid időn belül megvalósulhat az elképzelés. Hasznos lenne egy kistérségi összefogás a helyi információs központok, teleházak között, mivel nem minden településen vannak meg az anyagi, személyi feltételek egy teljes szolgáltatási skála biztosítására. Nagy szükség van egy több községet magába foglaló intézményre, amely gazdaságfejlesztési, vállalkozási, turisztikai, munkaerőpiaci információk szolgáltatását végzi. Ennek gazdája lehetne Jásd, s a környékbeli településeken (Szápár, Tés) fiók-teleházak működnének helyi sajátos arculattal. A lehetőségek között van olyan is, amelyet a felhasználók nem vagy csak ritkán vesznek igénybe, pedig a technikai és a személyi háttér adott (pl. angolon kívül más nyelv tanulása, emelt szintű számítógép-kezelői tanfolyam). Előfordul, hogy valamilyen szolgáltatásra lenne kereslet, az internet is rendelkezésre áll, csak a harmadik oldal nem tudja megadni azt (pl.: eközigazgatás, e-egészségügy, távmunka). Bakonysárkányban a felkínált, de egyelőre nem igényelt szolgáltatás a honlapkészítés, pedig ma ez nagy előnyöket hordoz. Érdekes módon a tervek között itt nem szerepel a turizmus segítése, pedig megközelíthetősége sokkal kedvezőbb, mint Jásdé. Közel van hozzá Csesznek, Csókakő, Pannonhalma, Kisbér, a Vértes és a Bakony erdei, valamint a környék kedvelt kirándulóhelye, a Kopasz-hegy is. Összességében megállapítható, hogy a teleházak jól működnek, mindkettőnek vannak speciális szolgáltatásai, de bújnak még bennük rejtett tartalékok.
69
6. Az interjúalanyok bemutatása A szakdolgozat megírásakor nagy mértékben támaszkodtam a mélyinterjúk során megszerzett információkra, amelyeket a különböző alanyokkal készítettem. (11.sz.mell.) A Jásdon ifj. Makovi Józseftől, a Jövőnk a Falu Jásd Egyesület első elnökétől kaptam a legtöbb adatot a teleház keletkezésével, kezdeti szakaszával, szolgáltatásaival és a tervekkel kapcsolatban, ő volt annak kezdeményezője, fő szervezője. Másik beszélgetőpartnerem Preszter Ágota volt, a Jásdi Teleház jelenlegi vezetője, aki az ügymenetről, a nyilvántartásról, a forgalom statisztikai adatairól, az ügyfelekről nyújtott tájékoztatást, illetve be is mutatta a dokumentációt. Az arányát tekintve legnagyobb ügyfélcsoport (gyerekek és fiatalok, 13-25 év) egy tagjával, az egyetemen utolsó éves Piringer Emőkével is sikerült interjút készítenem,
amelynek
köszönhetően
betekintést
kaptam
a
szervezet
tevékenységével kapcsolatban kialakult külső képbe. A szolgáltatóhely ismertségének és a hozzá fűződő elégedettség illusztrálására kérdőíves felmérést végeztem, bár az alacsony szám miatt – 10 jelenlévő felhasználó, 10 járókelő – ez csak jelzés értékű. Bakonysárkányban a legfőbb információforrásom Székely Márton, a teleház vezetője volt. Miután egyike volt az alapítóknak, és azóta is szorgalmasan irányítja azt, a kezdetektől napjainkig ismertetni tudta a működéssel kapcsolatos adatokat. Sok segítséget kaptam a Bakonysárkányért Alapítvány felügyelő bizottsági tagjától, Riez Istvánnétól a gazdálkodásra illetve a tervekre vonatkozóan. A „másik oldal” egyik képviselője, egy „törzsügyfél” – Bakai Zsolt László, általános iskolai tanár – szintén hozzájárult egy hosszabb beszélgetéshez, így felhasználói szemszögből is megismerhettem a szolgáltatásokat. Ebben a faluban is végeztem egy kis közvéleménykutatást, ugyanazokkal a feltételekkel, mint Jásdon (10-10 fő).
70
7. Összegzés Napjainkban az információs társadalom korát éljük, illetve helyenként arra készülünk. Ha Magyarország nem akar végzetesen lemaradni, nagy gondot kell fordítania arra, hogy az információs társadalom létét és kihívásait elfogadtassa állampolgáraival, illetve a kormányzatnak nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is törekedni kell a szükséges feltételek biztosítására. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a technológiai fejlesztések mellett a településeken őrizzék meg a hagyományokat, ápolják a magyar kultúrát, tartsák meg, építsék tovább a kisközösségek összefogását. Erre a kettős feladatra már ma is létezik jó megoldás, amelyre a teleházak működése, tevékenysége kitűnő példa. Az általam vizsgált két faluban az egész lakosság számára nyilvános szolgáltató helyen van a legmodernebb informatikai felszerelés, illetve széles sávú internet hozzáférés, s ezáltal az ügyfelek számára adott a gyors információkeresésen kívül a – ma Magyarországon elérhető – elektronikus ügyintézés lehetősége is. Mint láttuk, mindkét teleház segítséget nyújt az alapvető irodai munkákban, igény szerint – sőt, néhány esetben a keresletet megelőzve – speciális szolgáltatásokat is felkínálnak a felhasználók számára, de ez csupán a mérleg egyik oldala. Jásdon és Bakonysárkányban is nagy hangsúlyt fektetnek a különböző rendezvények szervezésére, ezzel pedig a közösség kulturális életének fellendítésében, az értékek megőrzésében töltenek be óriási szerepet Az intézményekkel és civil szervezetekkel együttműködve összefogják a helyi társadalom minden szegmensét. Általuk megvalósul az az elképzelés, hogy a kistelepüléseken egyrészről eltűnnek a földrajzi, életmódbeli helyzetből adódó korlátok, és ezzel egyidőben szorosabbá válik a kapcsolat falu lakói között.
71
8. Felhasznált irodalom: 1. Bíró Mária, Nyárády Gáborné: Közéleti kommunikáció. – Bp.: Perfekt, 2004. – 354 p.
p. 154-177
2. Budai Balázs Benjamin: E-Goverment: avagy kormányzati és önkormányzati kihívások az on-line demokrácia korában. – Bp.: Aula, 2002. – 366 p.
p. 39-47
3. Gáspár Mátyás: Teleházország: a fenntartható közösségi hozzáférés gyakorlati útmutatója és forráskönyve. – Bp.: Gondolat, 2004. – 4. Kapocs Együtt könnyebb: Regionális partnerséggel a helyi közösségek szolgáltatásainak kialakítása érdekében IHM ITEM K+F program, Teleházak Békés, Csongrád és Bács-Kiskun Megyében – esettanulmányok / Grósz Péter et al . – Bp.: SEED, 2004. – 55 p.
p. 1-9
www.telehaz.hu/hosted/telehaz_tanulmanyok.pdf 5. Laczkó Zsuzsa, Soltész Anikó: Kapocs Együtt könnyebb: Regionális partnerséggel a helyi közösségek szolgáltatásainak kialakítása érdekében IHM ITEM K+F program, Teleházak empirikus vizsgálata Békés, Csongrád és BácsKiskun Megyében. – Bp.: SEED, 2004. – 94 p.
p. 46-59
www.telehaz.hu/hosted/osszefoglalo_tanulmany.pdf 6. Mi a jövő? Tudástársadalom? Információs társadalom? Telekommunikációs társadalom? Kultúratársadalom?: Az információs társadalom és a magyar kezdeményezések / szerk. Bognár Vilmos, Fehér Zsuzsa, Varga Csaba. – Bp.: OMFB; ORTT; HÉA Stratégiakutató Intézet, 1998. – 542 p.
p. 159-173
7. Teleházak: körkép az önszerveződő magyarországi kisközösségekről Bp.: Önkorm. és Civil Kezdeményezések Innovációs Közp., 1998 . – 73 p.
72
8. Teleházak és távmunka Magyarországon / szerk. Bihari Gábor. – Bp.: Teleház Kht, 1999. – 415 p.
p. 11-234
9. A tudás társadalma / szerk. Varga Csaba, Csörgő Zoltán. – Bp.: Stratégiakutató Intézet; Nemzeti Ifjúságkutató Intézet; Ipargazdasági és Tanácsadó Kft., 2002. – 2 db
p. 27-60, 706-737
Honlapcímek: www.bakonysarkany.hu www.furfang.hu www.jasd.hu www.szekelykapuk.hu www.telehaz.hu www.telehaz.lap.hu http://telehazmagazin.hu
A két térkép forrása: lazarus.elte.hu/moterkep/mb.htm A képek forrása: www.jasd.hu www.bakonysarkany.hu
73
9. Jegyzetek: (1) A tudás társadalma / szerk. Varga Csaba, Csörgő Zoltán. – Bp.: Stratégiakutató Intézet; Nemzeti Ifjúságkutató Intézet; Ipargazdasági és Tanácsadó Kft., 2002.
28.p.
(2) Mi a jövő? Tudástársadalom? Információs társadalom? Telekommunikációs társadalom? Kultúratársadalom? / szerk. Bognár Vilmos, Fehér Zsuzsa, Varga Csaba. – Bp.: OMFB; ORTT; HÉA Stratégiakutató Intézet, 1998.
165.p.
(3) Budai Balázs Benjamin: E-Goverment: avagy kormányzati és önkormányzati kihívások az on-line demokrácia korában. – Bp.: Aula, 2002.
40.p.
(4) Gáspár Mátyás: Teleházország: a fenntartható közösségi hozzáférés gyakorlati útmutatója és forráskönyve. – Bp.: Gondolat, 2004.
76.p.
(5) Teleházak és távmunka Magyarországon / szerk. Bihari Gábor. – Bp.: Teleház Kht, 1999.
66.p.
(6) www.telehaz.hu (7) vö. Kapocs Együtt könnyebb: Regionális partnerséggel a helyi közösségek szolgáltatásainak kialakítása érdekében IHM ITEM K+F program, Teleházak Békés, Csongrád és Bács-Kiskun Megyében – esettanulmányok / Grósz Péter et al . – Bp.: SEED, 2004.
6.p.
(8) Laczkó Zsuzsa, Soltész Anikó: Kapocs Együtt könnyebb: Regionális partnerséggel a helyi közösségek szolgáltatásainak kialakítása érdekében IHM ITEM K+F program, Teleházak empirikus vizsgálata Békés, Csongrád és BácsKiskun Megyében. – Bp.: SEED, 2004
56.p.
(9) Bíró Mária, Nyárády Gáborné: Közéleti kommunikáció. – Bp.: Perfekt, 2004. 154.p.
74
1. sz. melléklet Fénymásolás nyilvántartása Jásdon
75
2. sz. melléklet A nyomtatás nyilvántartása Jásdon
76
3. sz. melléklet Géphasználat nyilvántartása Jásdon
77
4. sz. melléklet A 2006. áprilisi felmérő a gyerekek körében Jásdon
78
5. sz. melléklet A bakonysárkányi helyi lap, a Sárkányhang 2004. márciusi számából 8.o. Forrás: www.szekelykapuk.hu/shang.htm Bakonysárkányért Alapítvány programjai A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával a Teleházban „ingyen adjuk az energiát”. Ha lecseréli R16, R6, AAA, AA típusú elemét akkumulátorra, akkor két éven keresztül a Teleházban ingyen feltöltjük azt! Vásároltunk újabb töltőket: alig egy óra alatt feltöltjük az akár 2100 mAh akkumulátorait is. A minisztérium segítségével a Teleházban a Nemzeti Parkokat bemutató plakát kiállítást rendeztünk be, de CD-ROM segítségével is barangolhatunk Magyarország Nemzeti Parkjaiban. A márciusi télben előkészítjük a későbbi túráinkat. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával folytatjuk a „Családtervezési ismereteket segítő programunkat”. Márciusban két fő témánk van: • A család életét segítő, komplex, integrált megközelítésen alapuló szolgáltatások: Egészségügyi tanácsadás: mit kell tudnia az anyának, apának a testi, lelki egészségről? Fogamzásgátlókról őszintén! Pszichológiai tanácsadás: a feladatok és a felelősségek helyes elosztása! Március 13-án de. 9 órától a Teleházban. • Kommunikációs készségek javítása: Testbeszéd, metakommunikáció; Kommunikációs technikák; Párkapcsolatokról az Interneten; Önismeret, enneagram. Március 27-én de. 9. órától a Teleházban. „A dohányzásról pofonegyszerű leszokni. Én magam is legalább százszor megtettem." Mark Twain
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával, tovább bővült a Teleház és az alapítvány tevékenysége: A nemdohányzó életmód bemutatása és népszerűsítése, programunk tematikája. Március 19-én este 18 órától előadást tart a Teleházban az „Ártalmas elemek a szervezetünkben” címmel Ferenczi Gábor, gyógyszerész. Az Interneten olyan oldalakat keresünk fel, amelyek a témával foglalkoznak és segítenek az eligazodásban. A beszélgetés befejeztével filmet vetítünk a Faluházban. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium alapítványunk újabb programját támogatja. A program kapcsolódik a közismert környezetvédelmi jeles napokhoz és reményeink szerint, szolgálni fogja a tudatos környezetvédelmi magatartásformák megerősödését. Március 20-án, szombaton felmérjük bakonysárkány ér környezetének állapotát, és ha az időjárás is engedi, elkezdjük a szemétmentesítést. A Teleházba várunk minden segíteni szándékozót: zsákokról, kesztyűkről és az elszállításról gondoskodunk. Kérünk mindenkit, hogy a szemetet ne a falu határába helyezze el, hanem telefonáljon a Teleházba (377-088) és segítünk elszállítani. Ifjúsági csoportunk szívesen segít!
79
6.sz. melléklet Forrás: a két teleház statisztikája Ügyfelek aránya Jásdon
gyerekek és fiatalok szervezetek vállalkozók nyugdíjasok egyéb
Ügyfelek aránya Bakonysárkányban
gyerekek és fiatalok szervezetek nők nyugdíjasok egyéb
80
7.sz.melléklet A jásdi teleház oldala a falu honlapján
81
8.sz. melléklet A Bakonysárkányért Alapítvány a www.szekelykapuk.hu honlapon
82
9.sz.melléklet A Magyar Teleház Szövetség hivatalos honlapja
83
10.sz. melléklet A Magyar Teleház Szövetség hivatalos honlapján található adatok Forrás:www.telehaz.hu Bakonysárkányi Teleház
Megye: Régió: Cím: Telefon: Fax: E-mail: Honlap: Teleház vezetõ:
Mûködõ teleház, emelt szintû szolgáltatásokkal Komárom-Esztergom Közép-Dunántúli 2861 Bakonysárkány, Béke u. 100/a. 34 377 088 34 377 205 34 377 088 szekely44 (kukac) level (pont) datanet (pont) hu http://www.furfang.hu Székely Márton
Tulajdonos/Fenntartó: Bakonysárkányért Alapítvány 1999 Nyitás éve: Magyar Teleház Szövetségi tag Szövetségi tagság kezdete:
1999
JÁSDI TELEHÁZ
Mûködõ teleház, alap szintû szolgáltatásokkal Megye:
Veszprém
Régió:
Közép-Dunántúli
Cím:
8424 Jásd, Kossuth u. 212.
Telefon:
88 494 046
Fax:
88 494 046
E-mail:
jfje-jasd (kukac) pobox (pont) hu
Honlap:
http://www.jasd.hu
Tulajdonos/Fenntartó:
Jövőnk a Falu Jásd Egyesület
Nyitás éve:
2000 Magyar Teleház Szövetségi tag
Szövetségi tagság kezdete:
2000
84
11. sz. melléklet A teleház vezetőivel illetve a fenntartó képviselőjével készített mélyinterjú kérdései Kik a teleház alapítói, fenntartói, mióta működik a teleház? Kérem, beszéljen az alapítás körülményeiről! Milyen környezetben működik a teleház? Vannak-e bővítési terveik? Mekkora az a költségvetési keret, amennyiből gazdálkodnak, ezt kik biztosítják? Milyen a teleház bevételének és a kiadásának aránya? Milyen elgondolások szerint alakították ki az árakat? Mennyire használják ki a pályázati lehetőségeket, milyen eredménnyel? Milyen felszereléssel és milyen szolgáltatásokkal várják a felhasználókat? Az eszközök mennyisége és minősége mennyiben felel meg az igényeknek? Hányan dolgoznak a teleházban, ők milyen végzettségűek? Segítik-e önkéntesek a teleház munkáját? Hogyan alakították ki a jelenlegi nyitva tartási rendet? Melyek a legkedveltebb szolgáltatások? Önök mit tartanak a legfontosabb feladatkörnek? Mi a teleház küldetése? Van-e valamilyen speciális szolgáltatás? Ismerik a faluban a teleházat? Mekkora az ismertsége? Végeztek-e felmérést ennek kiderítésére? Kik a legjellemzőbb ügyfeleik? Kik látogatják a leggyakrabban a teleházat? Ők milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe? Melyek a legforgalmasabb napok, időszakok a teleház életében? Mérik az ügyfelek elégedettségét? Hogyan? Milyen rendszerességgel? Milyen egyéb módon érintkeznek az ügyfelekkel? Hogyan népszerűsítik a teleházat a potenciális felhasználók körében? Milyen kapcsolatban állnak a település intézményeivel? Milyen szerepet játszanak a közösségformálásban? Melyek a rövid illetve hosszú távú terveik?
85
A teleház egyik felhasználójával készített mélyinterjú kérdései Mióta van a településen teleház, és Ön szerint mi a célja-feladata? Kitől hallott róla, mi a haszna, viszi-e hírét, vagy ajánlotta-e bárkinek, hogy nézzen be Ő is a teleházba? Ön mióta jár ide? Mi a véleménye a teleház helyéről, nagyságáról, berendezéséről? Van-e előnye a teleház használatának, tudja-e, hogy milyen információkat lehet benne keresni? Milyen szolgáltatásait ismeri a teleháznak? Ön melyeket veszi igénybe? Milyennek látja a teleház felszereltségét? Mit gondol a szolgáltatások köréről? Van olyan szolgáltatás, amelyet Ön még szívesen látna? Megkérdezik a teleházban az ön véleményét? Milyen időközönként? Milyen kommunikációs csatornákon jutnak el Önhöz a teleházzal kapcsolatos információk? Milyen lehetősége van a visszajelzésre? Mi a véleménye a teleházban szolgálatot teljesítőkről? Igénybe veszi-e a segítségüket? Van olyan körülmény/szolgáltatás amellyel nem elégedett? Miért? Mit gondol, kik veszik igénybe leginkább a teleház szolgáltatásait, azok mely korosztályhoz tartozók, milyen gyakorisággal, milyen napszakban, milyen szolgáltatást? Miért mennek szívesen a teleházba? Ha valaki nem jár a teleházba, Ön szerint miért nem? Van-e akadálya a teleház igénybe vételének? Mit gondol, milyen szerepet játszik a teleház a falu életében? Miért? Hogyan?
86
Kérdőív a teleházról (a véletlenszerűen kiválasztott alanyok számára) Tud róla, hogy a faluban működik teleház? Ismeri a teleház szolgáltatásait? Tudja-e, hogy mi a településen a teleház célja, feladata? Tudja ki működteti a teleházat? Ön szerint kik járnak oda és milyen célból? Ön járt már ott? o Ha igen, rendszeresen használja? o Milyen szolgáltatásokat vett már igénybe? o Elégedett a technikai színvonallal? o Elégedett a szolgáltatások minőségével? o Elégedett-e a teleház munkatársaival? o Elégedett-e a szolgáltatások árával? o Megfelelő-e a nyitva tartás? o Elég kényelmes-e az elhelyezés? o
Milyen szolgáltatásokat venne még igénybe a teleházban, ha lennének?
Ha nem, o Miért nem veszi igénybe a teleházat? o
Lenne-e olyan szolgáltatás, amit ha ott megkapna, elmenne a teleházba?
A családtagjaik járnak-e a teleházba? Milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe? Az ő szempontjaik alapján hogyan ítéli meg ezt a lehetőséget? Milyen hatással van a településre, hogy van ott teleház? Ismer más teleházat is?
87