TÉKA TÉMA Bemutatkozik az új megyei könyvtárigazgató Dr. Monostori Imre mintegy húsz évig volt a József Attila Megyei Könyvtár igazgatója. Nyugdíjba vonulása után a KomáromEsztergom Megyei Közgyűlés 2010. június 1-jétől dr. Voit Pált nevezte ki az intézmény igazgatójának. A MÜTF Könyvtár vezetője 1973–1995 között a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem szakkönyvtárában – mellékállásban közművelődési könyvtárban – tett szert szakmai és vezetői gyakorlatra. 1995-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanácsosa, majd a MÜTF budapesti tagozatának indulásával egy időben, a főiskola könyvtárainak igazgatója lett. Vitathatatlan érdeme a két könyvtár kialakításában és fejlesztésében elért eredmények: 1996-ban – a megyében elsőként, a megyei könyvtár „éles” gyakorlata előtt egy évvel – vezette be a TextLib integrált könyvtári rendszert, 1997-ben kezdte meg az elektronikus kölcsönzést, 1998-tól már működött az opac. A főiskolai szakkönyvtár létrehozásában és fejlesztésében végzett kiemelkedő munkájáért 2002-ben MÜTF-emlékérmet kapott. A vezetőváltás, az új helyzet indukálja, hogy a Téka Téma jelen száma rendhagyó módon az interjúval kezdődjön. Terveiről, céljairól kérdeztem, gondolatait az alábbiakban teszem közzé. – Egy intézményvezető kinevezése mindig bizonytalanságot okoz a szűkebb és tágabb környezetben. Próbáljuk ezt feloldani egy bemutatkozással! – Tizenöt évvel ezelőtt jöttem Tatabányára dolgozni. Előtte hosszú évekig a Kertészeti Egyetem könyvtárában tanultam a szakmát. A raktárosságtól az igazgatóhelyettesi beosztásig minden könyvtári folyamatot alaposan megismertem, úgyhogy nehéz megvezetni szakmai kérdésekben.
Ezt egy rövid kitérő követte az akkori művelődési minisztériumban, de ott akkor éppen nem a kreatív tevékenységre volt vevő az akkori osztályvezető. Így megpályáztam a MÜTF könyvtárának vezetését. Az ottani fejlesztések eredményeit nem nekem kell értékelni, de az látható és tapasztalható, hogy a térség legjobb szakkönyvtára lett, mint állományát, mint infrastruktúráját illetően. Ez nem elsősorban a finanszírozásnak köszönhető, sokkal inkább a pozitív fenntartói szemléletnek és a kiváló munkatársaknak. Többféle feladatot végeztem a főiskolán eltöltött 15 év alatt a könyvtár vezetése mellett: két tárgyat oktattam, kutatómunkát végeztem, ezek eredményeit publikáltam, előadásokat tartottam, kivettem a részem a főiskola igazgatás-szervezési feladataiból mint főtitkár vagy mint a szenátus és különböző bizottságok tagja. De az életemben ma első helyen a megyei könyvtár áll: nekem sorskérdés a szakmai céljaim megvalósítása ezen a helyen, ebben a közösségben. A főiskolán megkezdett munkát kell most „nagyobban” folytatni. Tegyük világossá, elérkezett az idő arra, hogy a megyei, a városi és a főiskolai könyvtár együttműködése erősödjön. – Hogyan látja a szakma mai helyzetét? – A könyvtári szaksajtóból az derül ki, hogy a mai magyar könyvtárügy komoly identitászavarokkal küzd. Mindenki stratégiákat gyárt, elemzéseket végez, „minőséget biztosít”, csak épp a helyét nem találja és a társadalmi megbecsülés után sóhajtozik. Ezt sajnos mindenkinek magának kell „kiharcolnia”. Ehhez számomra útmutatás egy Mahatma Gandhi-idézet, amely egyben a világgal kapcsolatos hitvallásomat is mutatja: „Mi magunk legyünk az a változás, amit látni szeretnénk a világban.” Ez annyit jelent, hogy nem másoktól kell várni a problémáink, a fejlődésünk megoldását. Azt is jelenti, hogy változni és változtatni akarni és tudni kell! Persze azért államigazgatási szinten is lehetne mit tenni.
-2– Mire gondol? – Például arra, hogy nem lehet egy egész megye lakosságát büntetni egy rossz pályázati rendszer miatt. Miközben állandóan az esélyegyenlőségről beszéltek, további kulturális leszakadást generált az előző kormány, ugyanis a szlogenek és a finanszírozás teljesen külön pályán mozogott. Nem lehet olyan különbség két megyei könyvtár pályázatírói között, hogy az egyik 100 millió forintot kap, a másik csak 12 milliót. Ha pedig van, akkor ennek más tanulságai vannak. Az EU-s források könyvtárak közötti elosztása során – amely a TÁMOP- és TIOP-pályázatok kapcsán valósult meg – egyes könyvtárak az országban „túlnyerték” magukat, másoknak csak „fillérek” jutottak, pedig ezek is jó pályázatokat készítettek. Ezt bizonyítja, hogy a „vigaszágon”– ahol töredék pénzek voltak – nyerni tudtak, tehát nem a könyvtárosaink pályázatkészítési képességével volt a baj. Ezért az új kormánynak szükséges lesz egy meghívásos rendszerben a lemaradt megyei könyvtárakat helyzetbe hozni, mert fenntartói forrásokból semmi esélyük a felzárkózásra az országos viszonylathoz képest sem, és akkor az EU-t nem is említem. De mondok más példát: a főiskolán a legkisebb internetsebesség 1Gbps, a megyei könyvtárban 4 Mbps. Ez a nonszensz helyzet önmagáért beszél. Ez úgy derült ki, hogy új honlapot készítünk (mert a mostani katasztrofális) és alkalmassá tesszük videokonferencia megvalósítására, hisz őszre az ODR jubileumi országos értekezletét mi szervezzük. Most a sávszélesség bővítési lehetőségein dolgozunk. Ezek a példák nem a megyei könyvtár belügyei, a kedvező változások a megye polgárainak kulturális szolgáltatásokhoz jutását eredményezik. – Mit jelent Önnek a megyei könyvtár igazgatói státusza? – A pályázatommal nem csupán egy állást nyertem el – nem is ez volt az alapvető célom –, ez csak egy eszköz a célok megvalósításához. Nyertem sok lehetőséget: a magyar nyelv és irodalom fenntarthatóságát szolgáló programok megvalósítására (amelybe a helytörténeti kutatások erősítését is beleértem); az ökoszemlélet terjesztéséhez; a tatabányai egyetem megvalósításához, hisz ez egy egyetemi könyvtár kialakítását is feltételezi. És nyertem kiváló kollégákat. Az elmúlt egy hónap alatt igyekeztem kifejezésre juttatni a munkatársaknak – szellemiekben és tettekkel egyaránt – a könyvtár új stratégiai pontjait és a 21. századi könyvtári szemlélet elvárásait. A többség érzi ezt és már bizonyított is azzal, hogy felvette az új fordulatszámot, amely a ma könyvtárának
kialakításához kell. A korábbi elvárások mások voltak, a kollégákkal nincs probléma. Dürgő Brigittában pedig remek vezetőtársat találtam, július 1-jétől ugyanis őt bíztam meg az igazgatóhelyettesi feladatokkal. Közösek a céljaink, s ez előfeltétele az egész csapat sikerének, amely egyben a könyvtár, a város és a megye sikerességét jelenti. – Megtudhatunk bővebbet is a tervekről? – A könyvtárak feladata ma komplex szolgáltatások nyújtása akár ingyenes, akár térítéses szolgáltatások formájában. Ki kell elégíteni a könyvtár mérete és szolgáltatási tere által behatárolt kondíciók alapján a maslowi modell szerint az alapvető információk nyújtásától az önmegvalósítás segítéséig minden felmerülő igényt helyi erőből vagy az országos könyvtári rendszer igénybevételével. És ebbe beletartoznak a hátrányos helyzetűek, a leszakadók – akár digitális, akár szociális szempontból – és azok, akik kellő vásárlóerőt jelentenek az információs piacon. Ők joggal várják el a személyre szabott szolgáltatásokat, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselnek, és ezt a mi információs szakembereink állítják elő, amit bizony meg kell fizetni. – Említette az ökoszemléletet. Hogyan illeszthető ez a könyvtárhoz? – Egy megyei intézménynek társadalmi kisugárzása kell legyen, amely korunk problémáinak megoldásában segíti a szűkebb és tágabb környezetét a maga sajátos eszközeivel. Ilyen a környezetről való gondolkodás, az ökoszemlélet, amely a tudatosságról és tudatosságra nevelésről szól. A megyei könyvtárnak olyan rendezvényeket kell szerveznie, amelyek ennek a gondolatnak az erősítését szolgálják, és ezeket a gyerekkönyvtári programokkal kell kezdeni. – Milyen tervek rajzolódnak ki Tatabányán kívül? – A könyvtáros szakma a vidék versenyképességének növeléséhez az e-közigazgatási végpontok települési könyvtárakban történő kialakításának menedzselésével tud hozzájárulni. Ehhez természetesen politikai akarat is szükséges, de ez a legfontosabb teendő, ha azt akarjuk, hogy a vidék az információs társadalom elvárásait saját állampolgárai kényelme érdekében teljesíteni tudja. Mert ne feledjük, az EU-ban a könyvtár nem a kulturális tevékenységek körébe, hanem az információs társadalom szektorába tartozik. – Közös megyei tervek? – Van behozni valónk a kistérségi ellátás területén, ahol a mozgókönyvtári ellátás javításán túl a megyei könyvtár kulturális szerepét is növelni szeretnénk. Tervezem egy megyei kulturális brand
-3(márka) kialakítását. Mindenki a legjobb akarlenni, úgy gondolom Komárom-Esztergom megye is, a megye a polgárainak a legjobbat akarja nyújtani. A lehetőség megvan pályázati források nélkül is, akarat kell! Hozzászoktunk, hogy a többletértéket csak pályázati finanszírozással lehet létrehozni. A „hétköznapi kreativitásra” is szükség van! Úgy gondolom, megfelelő humán- és pénzügyi gazdálkodással is el lehet érni kimagasló eredményeket. Példaként említhetem az ökoprogramok megyei szinten történő szervezését. Ebben a speciális kulturális térben a települési könyvtárak munkájának összehangolásával a kulturális területen elsőként kialakíthatunk egy megyei ökoimázst.
Helyismereti munka Dorogon Amikor 2007 októberében elkezdtem munkámat az Arany János Városi Könyvtár helyismereti könyvtárosaként, bevallom, kicsit félve tekintettem a helyismereti állományra: mint messziről jött „idegen”, vajon hogyan birkózok meg egy számomra még ismeretlen város hagyományaival és kultúrájával, amiben majd segítséget kell nyújtanom a látogatóknak? A könyvtár helyismereti gyűjteményének magját a bányászati szakirodalom képezi (a város élete 1851 óta szorosan összefonódott a bányászattal, ennek köszönheti fejlődését). Ezt tükrözi az állományrész összetétele is: sok Doroghoz kapcsolódó vagy dorogi szerzők (Schmidt Sándor, Székely Lajos, Kmetty István, Tóth Tibor stb.) tollából származó mű született, melyeket gyakran forgatnak a város és környéke bányászatáról szakdolgozatot írók, kutatást végzők. A téma szakértője Solymár Jutka néni nyugdíjas gépészmérnök, akinek saját bányászati gyűjteménye a könyvtár épületében található. Helytörténeti kutatóként a város múltját és történetét ismerve jó rálátással bír a jelenre is, szakmai tudása felbecsülhetetlen. Minden vonatkozó kérdésben szívesen nyújt segítséget a könyvtár, a „kétségbeesett” könyvtáros és az érdeklődők számára. Sokat tanulok tőle. A '90-es években a helyismereti állomány két dorogi gyűjtőnek köszönhetően a Hopp- és a Pick-gyűjteménnyel bővült. Hopp Ferenc dorogi ornitológus volt. Hagyatéka – amelyet halála után felesége a városnak ajándékozott – Dorog és kör-
Vagy ilyen lehet a városi könyvtárakkal közös tervben szereplő interneten elérhető közös kulturális platform létrehozása is, amelyen a megye kulturális értékei, helyismereti gyűjteményei elérhetőek mindenki számára. Ez nem lehet csupán pénz kérdése. Ismerem a korábbi évek pályázati tevékenységét, amelyek ennek megvalósítását szolgálták volna, de kudarcba fulladtak. Nem is sejtjük, mennyi humánerőforrás van, amelynek mozgósítása a megye sikerességét szolgálhatja. És nyugodtan mondhatom, van hozzá energiánk! Kissné Anda Klára, JAMK (Tatabánya)
nyéke madárvilágával foglalkozó kiadványokból, a világ több mint száz országából összegyűjtött s rendezett képes levelezőlap-gyűjteményből, afrikai néprajzi tárgyakból (szobrok, maszkok, fegyverek), preparált egzotikus madarakból áll. A tárgyi dokumentumok a könyvtár tervezett felújítása miatt átmenetileg a József Attila Művelődési Ház raktárában kerültek elhelyezésre, a preparált madarak az Eötvös József Általános Iskolában találhatók. A Pick-gyűjtemény egy részét a város 1990-ben vásárolta meg, a dokumentumok 1998-ban kerültek a könyvtár épületébe. Pick József dorogi amatőr helytörténész munkássága nyomán Doroggal kapcsolatos könyvekkel, kéziratokkal, cikkekkel, fotókkal és különféle tárgyi emlékekkel gazdagodott az állomány. A város értékeinek felkutatását, a kulturális élet fejlesztését fő feladatának tekintő Dorog Város Barátainak Egyesülete és a Zrínyi Ilona Általános Iskola értékmegőrző programjának köszönhetően Dorog története jól feltárt, a könyvtár állománya pedig folyamatosan gyarapodik kiadványaikkal (Dorogi Füzetek, Dorogi értékek nyomában). A helyismereti gyűjtemény így nem csak a kutatók és a szakdolgozatot írók kincsestára, hanem helyismereti órákhoz, vetélkedőkhöz – mind anyagának összeállításához, mind a felkészüléshez – gyakran kérnek segítséget tanárok és diákok egyaránt. Ma már úgy érzem, munkámmal magam is hozzájárulok a múlt értékeinek megőrzéséhez, de emellett lépést kell tartanunk a korral: tervezzük a helyismereti anyag digitális feldolgozását. Testhezálló munka lesz… Csarnai Katinka Eszter, Arany János Városi Könyvtár (Dorog)
-4-
TÁMOP projektnyitó: Helischer József Városi Könyvtár „A műveltség nem statikus állapot, amibe egyszer belekerül az ember és élete végéig abban leledzik. A műveltség folyamat, amelynek fenntartása állandó energiabefektetést igényel” – kezdődött Simonyi Károly fizikus, tudós–tanár szavaival Esztergomban a Helischer József Városi Könyvtár projektnyitója 2010. június 7-én. A Társadalmi Infrastrukturális Operatív Program (TIOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) pályázataira 2008-ban fogalmaztuk meg először terveinket, programjainkat annak érdekében, hogy az esztergomi városi könyvtár megújulása, fejlesztése logikus és töretlen legyen. A TIOP esetében nem jártunk sikerrel, forráshiány miatt két ízben is elutasították; a TÁMOP-pályázatot „harmadik nekifutásra” nyertük meg. Esztergom Város Önkormányzata a könyvtár által megfogalmazott pályázatot „Eligazodás a világban” címmel adta be. A projekt az élethosszig tartó tanulás érdekében a könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése, valamint a könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatás-fejlesztés prioritásai mentén 2010. április 1. és 2012. január 15. között – 28 115 000 forint összköltségből – valósítja meg a vállalt tevékenységeket. A feladatok között szerepel a teljes dokumentumállomány feldolgozása és elérhetővé tétele a könyvtár honlapján. Ez jelenleg a meglévő rekordok mellé további 40 000 dokumentum felvitelét jelenti (annak ellenére, hogy az állomány egy része még dobozban, külső „raktárban” van és feldolgozás után oda is kerül vissza). Új, a 21. század kívánalmainak megfelelő honlapot készíttetünk külön figyelmet fordítva a gyermekkönyvtári oldalnak: könyvajánlókkal, fórumlehetőséggel, online vetélkedőkkel, programajánlókkal. Színes és dinamikus formában kívánjuk felhívni a figyelmet a könyvekre és a könyvtárra. A honlap a gyengén látók számára „hangos könyvtárként” fog üzemelni. Az olvasáskultúra fejlesztése, a könyvtári szolgáltatások népszerűsítése terén fogalmaztuk meg – egy korosztályról sem megfeledkezvén – a legtöbb feladatot.
Az egészen kicsiknek „Nagyi mesél” majd tizenöt alkalommal, amit drámapedagógiai játékok, rajzolás, a mese újrajátszása tesz aktívvá. Az alsó tagozatosokat nyári olvasótábor keretében a közvetlen földrajzi és természeti környezetükben átélt élmények (ásványbemutató, Strázsahegy stb.) vezetik majd rá az olvasás és könyv nyújtotta örömökre. Ezt erősítik majd a meghívott vendégek, valamint az ajándék könyvek. A 12−15 év közti tinik önismereti táborban vehetnek részt, hogy egy-egy jól megválasztott olvasmány, vagy akár az önkifejezés írásos módja segítségével, élményszerű útmutatót kaphassanak saját benső világuk megértésére, feltárására. Hasonló tartalommal és céllal, csak egy-két évvel idősebb korosztálynak tervezzük a könyvtári éjszakákat felolvasásokkal, versmondásokkal fűszerezve, egymással és meghívott vendégekkel kötetlenül beszélgetve. A középiskolásoknak a népszerű tévéműsor mintájára „Lyukasóra” címmel indul sorozat. Író−olvasó találkozók sora kínál majd széles választékot gyermekeknek és felnőtteknek: olyan alkotókra gondoltunk, akiknek a könyvhöz, a művészethez vagy éppen a tudományhoz egyaránt közük van (pl. a projektnyitót követő rendezvényen Balla András esztergomi fotóművész a vendég). Az „ötvenen túliak” versmondó versenyre nevezhetnek majd be magyar szerzők verseivel. A helytörténeti és helyismereti tevékenység kiemelt szerepe miatt a teljes visszakereshetőség kritériumait biztosítva tesszük elérhetővé az összes helyismereti újságot honlapunkon. Beterveztük három-három munkatárs szakmai, illetve angol nyelvi tanfolyamát. Annak érdekében, hogy az olvasás, az esztergomi városi könyvtár és szolgáltatásaink kínálata minél több helyre, minél több emberhez és minél több módon juthasson majd el, olvasás- és könyvtár-népszerűsítő kampányainkhoz a helyi Gran Tours Utazási Iroda segítségét vesszük igénybe. Az esztergomi könyvtárnak – mint sokaknak – komoly eredményt hozhat és jelent a projektben vállalt feladatok teljesülése. Bízunk benne, hogy valóban segítséget nyújthatunk a világban való eligazodáshoz. Sylvester János humanista tudós mondta a 16. század elején: “Gyűjtsd a tudást, mert láthatod, pusztul minden e földön, s csak a szellemi kincs élheti túl a halált!” Várady Eszter, Helischer József Városi Könyvtár (Esztergom)
-5-
Erdélyi kapcsolatépítés A József Attila Megyei Könyvtár együttműködést kezdeményezett a Hargita Megyei Könyvtárral és a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárral. Dr. Voit Pál 2010. június 10–13. között folytatott megbeszéléseket Kopacz Katalin és Szabó Károly könyvtárigazgatókkal, akik nyitottak a „testvérkönyvtári” kapcsolat kiépítésére: elsősorban az állományfejlesztés, a szakmai tapasztalatcsere, a közös pályázatok és konferenciák rendezése terén jelenthet feladatokat. Az együttműködési megállapodás előkészítése érdekében még az ősz folyamán az októberi könyvtári rendezvények alkalmával kölcsönösen teremtenek lehetőséget újabb találkozásra Csíkszeredán és Tatabányán. (–kAnda–)
„A könyv az az embernek, ami a szárnya a madárnak”: ünnepi könyvhét Dorogon Bonus szavainak szellemében 2010. június 3–5. között ismét megrendezésre került Dorogon az Országos Ünnepi Könyvhét és Gyermekkönyvnapok. Az Arany János Városi Könyvtár és a helyi Novella könyvesbolt közös rendezvénysorozata három napon keresztül kínált az érdeklődőknek könyvvásárt, dedikálást, könyvbemutatókat, valamint különböző szórakoztató műsorokat, kreatív és kulturális programokat. Június 3-án Jászberényi Károly, az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke nyitotta meg a könyvvásárt. Ezzel kezdetét vette a gyermekkönyvtár előtt felállított három sátorban a könyvárusítás, amelyből egyet a városi könyvtár „lakott be”. Itt a legrangosabb dorogi kiadványokat, mint például a Dorog Város Barátainak Egyesülete által kiadott Dorogi Füzetek legújabb darabját, a Dorog és a Tudományok: kutatók almanachja című kötetet és természetesen a Dorogi lexikont is megvásárolhatták. Mellettük a Novella könyvesbolt a Bookline internetes könyvkereskedés, valamint az Alexandra, a Magvető, az Ulpius-ház, a Móra, a Pagony és más rangos kiadók kínálatával jelent meg. Az első nap délutánján Koncz Árpádné kézműves foglalkozással (termésekből készíthető mesefigurák), Dudó bohóc pedig lufihajtogatással és tréfákkal várta a gyerekeket. Június 4-én a legújabb dorogi kiadványokat Cselenyák Imre, Kovács Lajos, Solymár Judit, Szilas Zoltán, Szabó-Berghauer Zoltán és Zsembery Dezső dedikálták. A Crazy Dance TSE bemutatója után közönségtalálkozó következett: a gyermekkönyvtárban Cselenyák Imre beszélgetett Szélesi Sándor (Anthony Sheenard) sci-fi íróval. Június 5-én egy mazsorettcsoport hangulatos bemutatójával zárult a könyvhét. A sikeres és jó programok a lakosság és a szervező partnerek megelégedésére színvonalas, igazi kulturális lehetőséget kínáltak. Az évről évre fokozódó érdeklődéssel remélhetőleg hagyomány teremtődik az ünnepi könyvhét megrendezésére. Mucha Ildikó beszámolója alapján Kissné Anda Klára, JAMK (Tatabánya)
Könyvtáros továbbképzés a kisbéri városi könyvtárban Már hagyománya van a kisbéri kistérségben működő mozgókönyvtárak könyvtárosai számára szervezett továbbképzéseknek. A Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtárban június 30-án Fátrai Erzsébet könyvtári szakértő vezetésével az olvasószolgálat adminisztrációja volt a téma. Az előző alkalmakhoz hasonlóan most is lehetőség nyílt a napi problémák, sikerek megbeszélésére, ami tartalmasan egészítette ki a szakmai ismereteket. Ebédszünetben az újonnan átadott Kiskastélyba látogattak a községi könyvtárosok, ahol érdekes tárlatvezetés során ismerkedtek Kisbér múltjával. Lélekben kicsit feltöltődve azzal ért véget a nap, hogy ősszel újra találkoznak egymással a kollégák. Puskás Teréz, Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár (Kisbér)
-6-
Szavaltak a „kisfecskék” A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár „A fecske” címmel rendezett eredményhirdetéssel egybekötött szavaló versenyt 2010. május 10-én a – 1906 óta ünnepelt – madarak és fák napja alkalmából. A versenyzők fellépésének sorrendjét sorszámhúzás döntötte el. A gyermekek olyan verseket választottak, amelyek a fecské(k)ről, illetve a tavaszról szóltak: a humorostól, a meghökkentő művekig sokféle előadásmódban láthattuk, hallhattuk őket. Néhány produkciót vastapssal jutalmazott a közönség. Az eredményhirdetés a már korábban „Fecske” címmel meghirdetett tesztíró verseny értékelésével kezdődött. Első és második helyezettje Illés Levente László, illetve Molnár Anna, harmadik Tarnai Dorina lett. A szavaló verseny értékelése során nehéz dolga volt a zsűrinek, három első helyezettet is kihirdettek: Antal Krisztiánt Benedek Elek Megjöttek a fecskék című versével; Pölöskei Kristófot Szuhanits Albert A fecske ruhájával; Tillmann Dórát Móra Ferenc Az egyszeri szarkájával. Különdíjban részesült Flaskár Anna Cser Magdolna Megérkezés című versével, valamint Kovács Dorottya Piován Győző Májusi énekével. Goldschmidt Éva, MZSVK (Tata)
„Könyvfaló” gyerekek a megyei könyvtárban „Nem olvasnak a gyerekek” – halljuk, olvassuk, készítünk felméréseket az olvasási szokások feltérképezésére, majd az adatok analizálásával alátámasztjuk a tézist. Az országban talán nincs olyan könyvtár, ahol ne tennének erőfeszítéseket a legkülönfélébb olvasásra ösztönző programokkal. Természetesen vannak kezdeményezések, melyek „elhalnak”, de vannak olyanok is, melyek több éve működnek. Ez utóbbihoz sorolhatjuk a József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárának öt éves múltra visszatekintő olvasómozgalmát, a „Nagy könyvfaló”-mozgalmat. A tanévkezdettől a tanév végéig tartó népszerű olvasópályázat 2005-ben, a népmese napjához kapcsolódva indult útjára. A pályázók száma meghaladja a kétszáz főt. A játékos feladatlapok az életkori sajátosságokat figyelembe véve, több fordulóban az 1–2. osztályosokat „Mese, mese, mátka” címmel Benedek Elek meséi, míg a 3–4.-eseket, illetve 5–6.-osokat „Olvasd velünk…!” címmel a színvonalas hazai- és külföldi ifjúsági irodalom világába kalauzolják. A gyermekkönyvtár honlapjáról (www.jamk.hu/ gyerekkonyvtar) letölthetők a feladatlapok és fordulónként folyamatosan nyomon követhetők az eredmények. Június 7-én az ünnepélyes eredményhirdetésen szinte minden „könyvfaló” megjelent. Támogatóinknak köszönhetően közel ötvenen vehettek át könyvjutalmat, oklevelet és minden résztvevő emléklapot, apró ajándékot kapott kitartó munkájáért. Az esemény vendége Szegvári Ildikó volt, aki tréfás magyar népmeséivel örvendeztette meg népes közönségét. Ezen a napon, látva a pályázók népes táborát, egy percre sem jutott eszünkbe, hogy nem olvasnak a gyerekek. L. Dürgő Brigitta, JAMK (Tatabánya)
Olvasótábor a kisbéri városi könyvtárban A Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár a „Könyvtárak a XXI. században – képzések az élethosszig tartó tanulás érdekében” című sikeres TÁMOP-pályázatának köszönhetően olvasó és kézműves nyári tábort rendezett. A táborba – jutalomként – azok az általános iskolai tanulók kaptak meghívást, akik tanulmányi eredményeik alapján kiemelkedtek társaik közül. A tartalmas programok között Mátyás király meséi és a reneszánsz műveltség kerültek feldolgozásra. A gyerekek napi olvasmányélményeit különböző kézműves foglalkozások, drámajátékok, bábozás keretében dolgozták fel. Ellátogattak a felújított Kiskastélyba is, ahol Jónás Csaba tárlatvezető Kisbér múltjával ismertette meg őket. A nyári forróságban felfrissülésre a Lovardához tartozó wellness-fürdő nyújtott lehetőséget. A tábor vezetésére Csótár Zoltánné pedagógust és Csótár Zoltán keramikust kértük fel. Látva a vidám, lelkes, felszabadult arcokat mindenki sikeres, élménydús hétként értékelheti próbálkozásunkat. Puskás Teréz, Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár (Kisbér)
-7Esztergom, Hittudományi Főiskola könyvtára: Az NKA Könyvtári Szakmai Kollégiuma pályázatán a könyvtár szolgáltatásait, gyűjteményét népszerűsítő kiadvány elkészítésére 246 280 forintot nyert. Főszékesegyházi Könyvtár: Új honlapja van az egyházi könyvtárnak. Elérhető a www.bibliothecaesztergom.hu címen. – Kisbér: A Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár „Könyvtár barátja” címet alapított a könyvtár munkáját anyagilag vagy tevőlegesen kiemelkedően támogatók kitüntetésére. Elsőként Cser Tamásné tanár kapta meg, aki sok éves segítőkészsége mellett a gyermekkönyvtárban tavasszal indított baba-mama klub kialakítása során csodálatos mesevilágot varázsolt a falakra. – Oroszlány: Már online elérhető az oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár katalógusa. A művek lekereshetők akár a TextLib közös keresőjében, akár a http://81.160.148.137/ címen, de július 19-étől augusztus 23-áig, a könyvtár zárva tartása alatt nem lesz hozzáférhető. – Tatabánya, JAMK: A megyei könyvtár kétmillió forintot nyert az NKA Könyvtári Szakmai Kollégiuma pályázatán a „Könyvtárak összefogása a társadalomért” őszi megyei programjaira és az ODR-konferencia lebonyolítására. Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Könyvtár: Június 1-jétől új szolgáltatásként az e-mailben, telefonon kérhető határidő-hosszabbítás mellett lehetőség nyílik online módon is a műveletre a könyvtár honlapjáról (www.konyvtar.mutf.hu) elérhető katalóguson keresztül. Ennek köszönhetően a honlap látogatottsága júniusban már elérte a 2009. decemberi állapotot. Szeptembertől bevezetésre kerül az online előjegyzés is.
Magyar ISBN: 2010-től Magyarország ISBN-hez tartozó országazonosítója kibővült. Az eddig használt 963 mellett megjelent a 615ös országkód is. Bővebb információ az ISBN weblapon található a következő link alatt: www.oszk.hu/ hun/konyvtar/szervfel/gyfnbk/koteles /isbnfelep.htm. Könyvtárportál: Nemrég több mint háromezer könyvtár e-mail címére küldtek szerkesztői meghívást a konyvtar.hu fejlesztői. Ennek segítségével a könyvtárak azonnal, külön kérés nélkül pontosíthatják adataikat, vihetnek fel eseményeket és híreket. Mivel az elmúlt másfél év visszaigazolta a szerkesztőeszközök megfelelő működését, a portálról lekerült a tesztidőszak felirat. Természetesen ettől függetlenül, ezután is folyamatosan kerülnek bevezetésre új szolgáltatások: az országos eseményekre készülve továbbfejlesztették a hír- és eseménykezelő rendszert (önálló menüpontot kapott) és új keresője sokféle szűrési lehetőséget biztosít. Az ígéretek szerint képekkel és különböző médiafájlokkal is gazdagíthatók lesznek az események oldalai és az eseménylistázást is finomítani fogják. Újak a könyvtárak oldalán található keresőmezők a portál katalógusában, valamint bevezették azokat a főoldalon is: egy kattintással lehet keresni, pl. a közelben lévő könyvtárak opacjaiban. Újdonság a „könyvtárböngésző” az egyes megyék, kistérségek és települések könyvtárainak felfedezésére. Technikai szempontból is fejlődött a portál: a korábbinál több mint kétszer gyorsabban töltődnek be az oldalak. A Networkshopon bejelentett – bár akkor még korábbi megjelenésre prognosztizált – API-kon is dolgoznak, melyekkel az adatbázisban meglévő adatokat más alkalmazások, regionális vagy szakmai portálok, IKR-ek is fel tudják majd használni. Összeáll. Sutáné Csulik Andrea, JAMK (Tatabánya)
Tisztújítás a MKE megyei szervezetében 2010. május 2-án az MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezete tisztújító közgyűlést tartott a tatabányai Városi Könyvtárban. Szilassi Andrea, leköszönő elnök köszöntötte a tagokat, majd Csics Gyula könyvtárigazgató házigazdaként beszélt a Jászai Mari Színház, Népház épületében működő könyvtár megújulásáról, feltételezett jö-
vőképéről, végül „harcos”, az érdekekért kiálló vezetőket kívánt a szervezetnek. A választási bizottság elnöke, Erősné Suller Ildikó ismertette a választási előkészületeket: a jelöltlistára február 23. és március 17. között lehetett tisztségviselőt állítani. Szilassi Andrea pozitívan értékelte az elmúlt négy év tevékenységét: a megyei szervezet több továbbképzést (Dorog, Oroszlány), több tapasztalatcsere-látogatást (Budaörs, Szentendre) szervezett, a tagok megtekintették a NAVA gyűjteményét, kulturális élményekben (MÜPA, Szépművészeti Múzeum időszaki kiállításai) és helyenként még közös ebédben is volt részük.
-8-
Néhányan éltek a MKE továbbképzéseinek lehetőségeivel, minden évben többen képviselték a megyét a vándorgyűléseken és volt kísérlet támogatókat szerezni – egyben felhívni a figyelmet a megyei egyesületre – a tatabányai „civiliádá”-n. Színvonalas, országos jelentőségű rendezvény volt tavaly a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárral közösen szervezett emlékülés az első (tatai) vándorgyűlés 40. évfordulója alkalmából, amely mintegy száz résztvevőt vonzott. Ugyanakkor szólni kellett az utolsó évben megvalósulatlanul hagyott tervekről: az egri kirándulás (kellő létszám miatt maradt el), az ígért őszi továbbképzés (a könyvtárakat érintő pályázatok és egyéb munkahelyi kötelezettségek, feladatok szorítása miatt nem volt megszervezhető). Kissné Anda Klára a lezárult időszak pénzügyi helyzetéről számolt be. A számadatokon túl elhangzott, hogy jelentős lépés volt számlakezelő pénzintézetet váltani, nagy segítséget jelent könyvelőt bevonni a gazdasági ügyintézésbe és elengedhetetlen volt, pl. saját bélyegzőt készíttetni, pénzkazettát vásárolni. A vándorgyűlésen való részvételt nem tudta minden évben támogatni a szervezet, viszont a saját rendezvényeken, programokon – a tagság által előzetesen, jogosan kifogásolt – megkülönböztetett, adott esetben magasabb részvételi díjakat kért a „kívülálló” érdeklődőktől. A beszámolók elfogadása után Erősné Suller Ildikó ismertette a választás menetét, majd a tagság szavazatszámláló bizottságot választott. Az első forduló eredménye szinte egyértelmű volt, mindössze egy fő vállalta az elnöki jelölést: egyhangú többség voksolt Kristófné Szabó Szerafina – előbb a tatai városi, jelenleg a naszályi Községi Könyvtár könyvtárosa – mellett. A második fordulóban elnökségi, ellenőrző bizottsági tagokat és országos küldötteket választott a tagság, melynek eredményeképp a következő négy évben elnökségi tagok: Gyüszi László (MZSVK, Tata), Kissné Anda Klára (JAMK, Tatabánya), Muhi Orsolya (JMVK, Komárom), Szűcs Imréné (OMKVK, Oroszlány), Tóth Rita (Eötvös József Gimnázium és Kollégium könyvtára, Tata). Az ellenőrző bizottság tagjai: Galbács Györgyi (JAMK, Tatabánya), Kelecsényi Péterné („JAMK-nyugdíjas”, Tatabánya), Kiss Csabáné (Kempelen Farkas Ügyviteli Alapfokú Középiskola, Komárom). Országos küldött: Kissné Anda Klára (JAMK,
Tatabánya), Muhi Orsolya (JMVK, Komárom) és Szilassi Andrea (VK, Tatabánya). Takács Anna, a szavazatszámláló bizottság elnöke köszöntötte a tisztségviselőket, Kristófné Szabó Szerafina pedig megköszönve a bizalmat, mindenkire számítva ígért eredményes munkát. A tisztújító közgyűlés a Városi Könyvtár megtekintése, csevegés és büféebéd után – az elmúlt őszre ígért program pótlásaként – a felújított Jászai Mari Színház, Népház bebarangolásával folytatódott. Harsányi Sulyom László, a színház igazgatója nem csupán az épület történetét, szerepváltozásait ismertette kellő alapossággal, hanem – szó szerint – a padlástól a pincéig megmutatott minden zugot: beavatott az épület felújítási munkálatait övező polémiákba és azokba a szakmai titkokba, amelyek egy kívülálló számára mindenképpen érdekesek, megdöbbentőek vagy adott esetben szórakoztatóak lehetnek. Lenéztünk a tetőtérből a színházteremre, megismerkedtünk a díszlet- és függönyhúzó technikával, a színpad alatt a színészeket színpadra emelő szerkezetekkel, döbbenten emelgettük a majd húsz kg-os – miattunk kicsavarozott – mozgatható színházi ülést. Láttunk színészöltözőt, irodát, varrodát és táncosoknak fenntartott próbatermet, a tetőtéri teraszról csodálatos panorámát. Mindeközben sokszor hitetlenül fejcsóválva csodálkoztunk rá a nyithatatlan ablakokra a képzőművészkör helyiségében vagy a tágas emeleti balkonra, amelyre maga a fal gátolja a kijutást. A színház – ugyanúgy, mint a könyvtár – kívülbelül szemet gyönyörködtető, tiszta, elegáns és világos, az előadásokon pedig színész és színházi munkás megtesz minden tőle telhetőt. Ez a rendhagyó színházlátogatás ismét felejthetetlen marad mindannyiunk számára. Kissné Anda Klára, JAMK (Tatabánya)
-9-
A MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezet munkaterve 2010-re 2010. május 17-én a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár adott helyet az új elnökség megbeszélésének. A vezetőség áttekintette az elmaradt programok megvalósíthatóságának lehetőségeit, meghatározta 2010. évi munkatervét és kijelölte az egyes feladatok felelőseit: a gazdasági ügyintézést továbbra is Kissné Anda Klára végzi, az egyesület honlapjának karbantartását és frissítését Szilassi Andrea – aki meghívott vendégként volt jelen a tanácskozáson – továbbra is vállalta. Határozat született a vándorgyűlésen (július 15–17.) résztvevő egyesületi tagok (9 fő) támogatásáról és az idei tatabányai „civil napon” való részvételről (szeptember). A szervezet ősszel – újra, egynapos kirándulásként – Egerbe (Bródy Sándor Megyei Könyvtár) szervez tapasztalatcsere-látogatást; szakmai vezetéssel a tatai Eötvös József Gimnázium (a piarista gimnázium jogutódja) könyvtára és a kollégium megtekintése szerepel a programban közös ebéddel és az „Ökofalu” meglátogatásával; műhelymunka-jellegű szakmai továbbképzésre kerül sor a tatabányai Városi Könyvtárban, témája az aktualitásokhoz igazodik majd. Ne feledjük, hogy az MKE és tagszervezetei is számos szakmai programot, konferenciát, tanulmányutat, továbbképzést (vagy éppen kirándulást) szerveznek, amelyek a megyei szervezet tagjai számára kedvezményes részvételi feltételeket jelentenek. A vezetőség úgy alakította ki programját, hogy csoportos és egyéni kulturális igények kielégítését is szolgálja: közös (Győrbe vagy Budapestre tervezett) év végi színház- és/vagy (alkalomadtán) múzeumlátogatás; egyéni színházlátogatás (a Jászai Mari Színház előadásaira) révén. Ez utóbbi a tatabányai Városi Könyvtárban letétbe helyezett „egyesületi” színházbérletek igénybevételével (előzetes létszám, időpont egyeztetéssel) valósulhat meg kizárólag a megyei szervezet tagjai számára. A részletes munka- és programterv megtekinthető a megyei szervezet honlapján (www.mkekemsz.hu). A vezetőség a megbeszélés végén megköszönte Szilassi Andrea négy év alatt kifejtett munkáját. Kissné Anda Klára, JAMK (Tatabánya)
Visszatekintés az Anton Bernolak Könyvtár családi könyvtár részlegének rendezvényeire Az „Olvasnak kicsik és nagyok....“ elnevezésű hagyományos, országos szinten is megrendezésre kerülő irodalmi verseny 2009. októberétől 2010. május végéig zajlott. A rendezvény célja az olvasás megszerettetése és fejlesztése volt a könyvtár alapiskolás, olvasójeggyel rendelkező, állandó látogatói számára. A rendezvény szervezői havi szinten figyelemmel követték, mennyit és mit olvasnak a versenybe bekapcsolódó gyerekek, majd a részleg könyvtárosai ez alapján összeállított tesztkérdések segítségével kiértékelték az eredményeket. Május 31-én ünnepélyes keretek között került sor az emléklapok átadására. A városháza épületében a nap várva várt fénypontja volt a királykoronázási ceremónia. „Az olvasók királya“ cím ez alkalommal a 13 éves Kozár Patrikot illette meg, akinek Pischinger Gejza, az érsekújvári városi hivatal polgármestere – a rendezvény fő támogatója és aktív résztvevője – helyezte fejére a koronát. A június a népzene és a mesék világába röpítette a könyvtárlátogató gyerekeket és kísérőiket. Június 7-én került sor a hagyományos „Énekelj velünk” címen ismert találkozóra. A rendezvény célja egyfajta tehetségkutatás, valamint az éneklés nyújtotta öröm megtapasztalása, a beleélés, a másoknak való átadás képességének fejlesztése, a begyűjtött zenei kincsek továbbadása. A város óvodáinak megszólított pedagógusai minden évben nagy igyekezettel készítik fel a gyermekeket, így volt ez idén is. Nem voltak „porondra“ állított győztesek, minden gyermek dicséretben részesült, oklevéllel távozott szülei és az óvónénik nem kis örömére. Június 14–25. között „A mesék világa, avagy akikről a mesék hozzátok szólnak” címmel könyveladással egybekötött vándorkiállításra került sor az Anton Bernolak Könyvtárban, amely a csehországi könyvtárakat már nagy sikerrel járta be. Gabriela Futová írónő, a P.O. Hviezdoslav Könyvtár (Eperjes) könyvtárosa, a Szlovák Nemzeti Könyvtár (Márton) égisze alatt működő Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Szekció szakreferense szervezésének köszönhetően vándorolt tovább Szlovákia könyvtáraiban.
- 10 A tárlat anyagát Vítězslava Klimtová írónő, grafikus, illusztrátor mesebeli lényeinek szemrevaló, kedves bábváltozatai (vízimanók, koboldok, tündérek és egyéb látványos mesefigurák) alkották. A családi könyvtár részleg helyettes vezetőjének, valamint kollégáinak köszönhetően a kivitelezés is csodálatosra sikeredett. Az alapiskolák látogatóit a könyvtár vasorrú boszorkánya most kedvesen fogadta. A mesefigurák között barangolva a felnőttek (akár tanárként, akár szülőként) felidézhették, átadhatták a velük érkező gyermekeknek saját gyermekkoruk kedves pillanatait, egykori meseélményeiket. A „meseország” megtekintése minden alkalommal meseolvasással zárult. Hamar Márta, az ABK családi könyvtári részlegének helyettes vezetője, a rendezvények felelősének összeállítása alapján közreadta Kecskés Ildikó szaktanácsadó (Anton Bernolak Könyvtár, Érsekújvár)
A „Kultúrkorzó” május 5-ei rendezvényén a Szépirodalmi Figyelő szerkesztőit látták vendégül, május 15én pedig a Lilium Aurum igazgatója, Hodossy Gyula Szövi a lélek vásznát: 50 év 50 vers című kötetét mutatta be. Június 16-án Liszka József, a régióban született néprajzkutató, a Selye János Egyetem oktatója volt vendége a „kávéházi találkozók”-nak. A találkozók házigazdája és szervezője a továbbiakban Juhász R. József költő, multimediális művész, aki a „Kultúrkorzó“-n belül „Irodalmi Korzó”-nak nevezte el az esteket. Figyelemre érdemes a – magyar nyelven is olvasható – honlapja (www.kulturkorzo.sk). (Kecskés Ildikó, Anton Bernolak Könyvtár – Érsekújvár)
Ember(ke)gyűjtemény A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány július 5–10. között már harmadik alkalommal szervezte meg kalibáskői olvasótáborát tizenöt 5–8. osztályos udvarhelyszéki tanulónak nyújtva ingyenes táborozási lehetőséget. Idén Tomcsa Sándor és a kisvárosi élet szolgáltatta a központi témát. A jelentkezés feltétele egy Székelyudvarhelyről írott fogalmazás volt (ehhez segítséget találtak a pályázók a könyvtár honlapján), de csatolni kellett az ellenőrző magyar nyelv és irodalomból elért idei eredményeit feltüntető oldalát is. A beérkezett pályázatokat a városi könyvtár fogadta. (http://biblioudv.ro/tabor2010.html) Reméljük, hogy határon túli kollégáink az olvasótábor tapasztalatairól, sikeréről is beszámolnak majd! Kissné Anda Klára, JAMK (Tatabánya)
Tudós almanach és tudós közönség 2010. május 18-án, a Dorogi füzetek 38. kötetének bemutatóján, zsúfolásig megtelt az Arany János Városi Könyvtár gyermekkönyvtára. Az olvasótalálkozón Dankó József, a Dorog Város Barátainak Egyesülete (DVBE) titkára megemlékezett dr. Bodri Ferencről, a napokban elhunyt jeles irodalom- és művelődéstörténészről, nyugalmazott középiskolai tanárról is. Az esemény „főszónoka”, Kovács Lajos helytörténész, sorozat- és kötetszerkesztő a legújabb „füzet” létrejöttét és célját ecsetelve hosszasan méltatta − Bodri Ferencen kívül − a ’95-ben elhunyt Lemblancné dr. Kelemen Mária jelentőségét. (Mária tatabányai levéltárosként a még feldolgozatlan dorogi történelem fehér foltjainak feltárásával szolgált rá a „Dorog tiszteletbeli polgára” elismerésre.) Az aktuális kötetet, melynek címe Dorog és a tudományok, Csiffáry Tamás − szintén nemrég, tragikus hirtelenséggel elhunyt − tanár és szerkesztő emlékére ajánlották. A válogatás nem titkolt szándéka többek között a dorogi összetartozás, identitás erősítése, ami abban is kifejeződött, hogy több szerző itt találkozott egymással először: Bauer Norbert, Bona Gábor, Csapó Csaba, Kaczmarczyk Adrienn, Pintér Márta Zsuzsanna és Rozmann Viktor jelenlétükkel is megtisztelték a közönséget. Muntyán Istvánt (1990†) lánya, Muntyán Tamara képviselte. Az élők mellett a holtakat megidéző előadás vegyes érzelmeket keltett, de erősítette a jelenlévőkben Dorog kulturális hagyományainak jelentőségét, valamint az összetartozás folytonosságát.
- 11 A rendhagyó válogatás tulajdonképpen egy „új” sorozat második kötete. A Kutatók almanachja alcímet viselő antológia az ifjúkorú dorogi tudományok történetének meglepő sokszínűségéből (társadalomtudományok, természettudományok, irodalomtudomány, művészettörténet, zenetudomány, ornitológia, geológia) ad némi ízelítőt. „A szerkesztő olyan szöveggyűjteményt válogatott, amelyben a szerző nem adja fel tudományos igényességét, mégis egy szakmán kívüli nagyközönségnek is szól arról, amit a tudomány területén elismeréssel képvisel” − olvashatjuk az előszóban. Külön kuriózuma a válogatásnak, hogy sok első közlést ad közre. A 13-as szám (13 szerző) nem okozott szerencsétlenséget, az almanach sok embert vonzott és a közönségtalálkozó igen hosszúra nyúlt a kötetlen, személyes beszélgetések, valamint a könyvárusítással egybekötött dedikálás miatt. Ez egyúttal bizonyítja, milyen nagy az érdeklődés és az igény a helyi tudományt képviselők, valamint a kultúra ápolása iránt. Reméljük, még sok hasonló közösségépítő és -erősítő rendezvényt, a szerkesztő ígérete szerint pedig további dorogi almanachokat érhetünk meg. Szabó-Berghauer Zoltán, Arany János Városi Könyvtár (Dorog)
Esztergom, Helischer József Városi Könyvtár – Május 3-án Prokopp Mária és Wierdl Zsuzsanna szerzőpáros Az erények nyomában címmel megjelent könyvüket mutatták be, melynek témája az esztergomi vár Vitéz János studiolójában fellelhető Erények falképegyüttes 2000-ben kezdődött közös művészettörténeti, építészettörténeti, restaurálási munkájuk. Merész feltevéseiket (pl. az alkotás Botticelli korai freskója) gazdag összehasonlító példákon keresztül, bizonyítékok felsorakoztatásával kivetítőn tárták a nagyszámú lokálpatrióta néző elé. Június 7-én a TÁMOP „Tudásdepó-Expressz”pályázat „Eligazodás a világban” elnevezésű projektjén belül Balla András fotóművész volt a vendég. A remete: fényképfelvételek Borostyán Imréről című műben az alkotó a ma hajléktalannak nevezhető férfiről – az 1970-es évek elején kivonult a társadalomból, az esztergomi Sípolóhegy tövében, egy remetelakban él – 1974–1992 között készült fotóit tette közzé. A kötetet Antall István, a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője és Haris László fotóművész mutatta be. (Az erdei remete gyakori vendége volt a könyvtárnak, a kölcsönző pultnál szívesen elegyedett bárkivel filozófiai eszmecserékbe.) Június 22-én Juhász Árpád geológus, több természet- és környezetvédő műsor vezetője tartott érdekes beszámolót úti kalandjairól (az említett projekt keretében). Beszélgetőpartnere Bánhidy Vajk tanár volt. Június 21–25. között – ugyancsak uniós forrásból – napközis olvasótábort bonyolított le a gyermek- és az iskolai könyvtáros 7–10 évesek részvételével. Központi témája a természetismeret volt. A gyerekek ellátogattak a Strázsahegyre, a Budakeszi Vadasparkba, a Duna Múzeumba, valamint drámapedagógiai játékokon vettek részt és kézműveskedtek is. (Flórián Mária)
Héreg, Iskolai és Községi Könyvtár – Május 19-én anyák napja és gyereknap alkalmából a három éven aluli gyermekek és szüleik rövid könyvtárbemutatón vettek részt. A gyerekek szerkesztett műsorral köszöntötték az édesanyákat, majd Solti Emese zenetanárnő tartott „ringató foglalkozást”. A héregi olvasókör június 7-ei összejövetelén, miközben a bográcsban halászlé főtt, az ügyesebbek egy-egy novellát írtak megadott kulcsszó (a mocsár) alapján. A felolvasott művek között volt vicces, szomorú, de még mese is. (Véghné Szalai Katalin)
Mocsa, Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár – Május 28–29-én az idei falunapon a Mocsaiak Mocsáért Egyesület segítségével kiállításokat rendezett a községi könyvtár. A „Táltos paripám” című gyermekrajz kiállításra 120 alkotás érkezett. A „Mocsa légi fotókon” fotókiállítás képeit községünk egykori, de ma is a megyében élő lakója, Hörömpöli Tibor készíttette a sárkányrepülő Varga Norberttel. Az őszi–téli–tavaszi felvételek a faluról és környékéről augusztus 31-éig tekinthetők meg a könyvtárban. A vásárlásból származó bevételt az alkotó az egyesület számára községi programok szervezésére ajánlotta fel. (Nagy Julianna)
Oroszlány, Művelődési Központ és Könyvtár – Az ünnepi könyvhét vendége június 4-én Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas író volt. Tarján, ÁMK Könyvtára – Május 5-én Nógrádi Gábort és Nógrádi Gergelyt Schneider Richárd a Segítség ember! című könyv egy fejezetének részletével köszöntötte. Nógrádi Gábor a tehetségről beszélt és bíztatott a képességek fejlesztésére. Természetesen pályájáról, regényei keletkezéséről is mesélt, a kérdésekre szívesen válaszolt. Nagy élményt jelentett a tanulóknak könyveinek dedikálása. (Bula Imréné)
- 12 Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár – Az állatok gyógyításának rendhagyó útjáról, az ún. homeopátiás állatgyógyászatról tartott előadást május 12-én dr. Mátray Árpád. A megyénkben élő állatorvos és homeopata reggelente a Magyar Rádióban ad tanácsokat a hozzá forduló állatbarátoknak. A vetítéssel színesített beszámolót a megszokott felnőtt közönség mellett nagyszámú általános iskolás hallgatta, akik számos kérdést tettek fel a vendégnek. (Pribojszky Mátyásné) Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár – Május 10-én dr. Monostori Imre, a megyei könyvtár leköszönő igazgatója Könyvtárosként és egyébként című kötetének bemutatóján a pályafutását gyermekkorától meghatározó tényezőkről, példaképeiről mesélt. A pedagógus, kutató, író és könyvtáros Jász Attila kérdései nyomán számtalan emlékét, élményét osztotta meg hallgatóságával, miközben egy, az állandó kétkedéssel választ és utat kereső, ízig-vérig pedagógus szemléletű embert ismerhettek meg benne. (A Félfal-galériában Szentgyörgyi József festményei voltak láthatóak.) A június 7-ei ünnepi könyvheti rendezvény a Szemethy Imre alkotásainak felhasználásával készült rendhagyó „grafitfilmmel” kezdődött. Néhány grafika a Félfal-galériában került kiállításra. Ezt követően Jász Attila Takács Zsuzsa költővel beszélgetett életének sorsfordulóiról, Pilinszkyhez fűződő személyes kapcsolatáról, Kafka, valamint kubai ösztöndíjának hatásairól, fordításairól és kifinomult, kísérletező költészetéről. A párbeszédbe bekapcsolódott Halmai Tamás, aki az Új Forrás idei 5. számában A test imádása címmel írt monográfiát a kortárs költőről. A cím Takács Zsuzsa ünnepi könyvhétre megjelent, legújabb kötetére utal, melyet a program végén dedikált. (–kAnda–) Tatabánya, Városi Könyvtár – Május 7-én Haraszti Mihály Tatabánya és a piaristák címmel
megjelent könyvének bemutatójára került sor. Az elsőre talán meglepő címet viselő dokumentum ismerteti azon hatásokat, melyeket az egész tatai szénmedencére gyakorolt a piaristák jelenléte, korabeli dokumentumokkal is alátámasztva. A bemutatón jól érzékelhető volt, hogy a szerző (és a jelenlévő egykori iskolatársak) számára milyen meghatározó szerepet játszott/játszik az alma mater. (Világi Orsolya) Május 11-én Varga Norbert légi fotográfus fotókiállítását Szamódy Zsolt, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke nyitotta meg. Az alkotó Tatát és kistérségének településeit siklóernyőről fotózta. A nappali és éjjeli felvételeken mind a négy évszak jellegzetességeit bemutatja. Május 15-én Horváthné Smudla Mária három gyógyszertárakkal kapcsolatos kiadványát ajánlotta az érdeklődők figyelmébe (Patikusok és patikák Tatabányán; Patikusok és patikák Tata és környékén; Patikusok és patikák Esztergomban, Komáromban, Kisbéren és környékükön). Több mint százan, a megyehatáron túlról és a fővárosból is érkeztek a rendezvényre. Május 15-én találkoztak a Városi Könyvtárban a „netnagyik” is. A klub sikerességét és egyben az effajta szerveződésre való igényt jelzi, hogy Tatabánya, Szomód, Szárliget és Tata mellett újabban már Budapestről is érkeznek rendszeresen érdeklődők. Szilassi Andrea, a foglalkozások szervezője, vezetője az eseményekről folyamatosan tájékoztat a www.netnagyiklub.hu/honlapok/netnagyiklub.htm oldalain. Június 4-én Bunyevácz Zsuzsa volt a központi könyvtár vendége. Az író–olvasó találkozón, lebilincselő előadását követően lehetőség volt kötetei megvásárlására (A Szent Grál üzenete, Az új világrend tízparancsolata, avagy a Szent Grál elrablása, Túlélési kézikönyv elvált anyáknak). (–kAnda–)
Oroszlány – Május 24-én megszületett Koller-Molnár Tímea kislánya, Luca Panna. Helyettesítését a Művelődési Központ és Könyvtár gyermekkönyvtárában január 15-e óta Szlezákné Molnár Katalin látja el. Tatabánya, JAMK – Május 31-ével nyugdíjba vonult dr. Monostori Imre, a megyei könyvtár igazgatója. Június 12én Kolok Melinda házasságot kötött Gergei Endrével. Június 30-án elköszönt a kollektíva Herczigné Mlakár Erzsébet igazgatóhelyettestől. Városi Könyvtár – Május 6-ától Trieblné Keindl Mónika visszatért a GYES-ről, a központi könyvtár olvasószolgálati munkájában vesz részt. Felelős szerkesztő Kissné Anda Klára Rovatvezetők: dr. Horváth Géza, Kissné Anda Klára, Lehrreichné Dürgő Brigitta, Sutáné Csulik Andrea Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2. Felelős kiadó dr. Voit Pál igazgató ISSN 1218 9278 A nyomtatásért felel a Vértes Copy Plusz Kft.
