Bemutatkozik az “Anyanyelvecske” tankönyvcsalád
Kaposvár, 2006.
Szerzők: Gyurina Éva tanító, gyógypedagógus és Peti Zsuzsanna tanító, gyógypedagógus
A szerzők munkatársa: Dombai Ottília tanító Illusztráció: Takács Zoltán Szerkesztő: Kapcsáné Németi Júlia gyógypedagógus Szakmai konzulens — szerkesztő: Mihalovics Jenő gyógypedagógus
Kedves Kollégák!
Miért volt szükség új tankönyvekre? Az elmúlt egy-két évtizedben nagyot változott a világ. Megjelentek olyan új technikai eszközök, lehetőségek, amik jelentős változást hoztak a kommunikáció, információ terén. Ezek könnyebbé, nyitottabbá teszik életünket, gondoljunk akár a mobiltelefonra, vagy a számítógépre, internetre, amikkel a kommunikáció új útjai nyíltak meg. Az iskolákban is számtalan tankönyvből válogathatnak a kollégák, és sok-sok módszer közül. Az internet segítségével tanmeneteket, feladatlapokat tölthetnek le, feladatbankokhoz érhetnek el… A hallássérült gyermekek iskolái számára – a ’80-as évek elején írt tankönyvek – jól tükrözték az akkori mindennapokat, szókincsben, képanyagukban megfeleltek az elvárásoknak. Az eltelt idő azonban szükségessé tette a tankönyvek tartalmának, szerepének újragondolását, aktualizálását. Az „Anyanyelvecske” tankönyvcsalád tartalmában, feldolgozandó témaköreiben támaszkodik a NAT műveltség területeit magában foglaló OKI 97GYPSIA jelű (1-8. évfolyamai számára kiadott) Anyanyelvi fejlesztési programra, és azokra az elvekre, melyeket „Az Oktatási Miniszter 2/2005. (III. 1.) OM. rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveiről” megfogalmaz. Az anyanyelv integráló tárgy funkciójának megfelelően, a témakörökbe, feladatokba beépítettük a környezetismeret és az anyanyelvi gyakorlati tantárgyak ismeretanyagát, ajánlott szókincsét, kifejezéseit is. 2
Kiknek szól az „Anyanyelvecske” tankönyvcsalád? A tankönyvcsalád 1.-3. kötete elsősorban azoknak az ép intellektusú, súlyos fokban hallássérült első évfolyamos kisiskolásoknak készült, akiknek nagyfokú hallássérülésük miatt nehezített a nyelvi kommunikáció elsajátítása. Jól felhasználhatók a munkatankönyvek a többségi iskolákban integráltan tanuló hallássérült gyermekek differenciált foglalkoztatására is. Ajánljuk a tankönyvcsaládot ép hallású, részképesség zavaros, köztük beszédgyenge gyermekek differenciált oktatásához is, mert: · a nyelvi készségek fejlesztésének első lépcsőjeként jól szolgálja a szókincs és a kifejezőképesség gyarapítását, · a szóbeli szövegalkotás fejlesztését segítik a témaköröket indító színes képek, melyek többször a részletek feliratozásával jelennek meg, · a tevékenykedtető feladatok - a manualitás fejlesztése közben - a verbális nyelvi kommunikáció kiépítését is segítik, · a témakörönként azonos algoritmusban felépülő feladatsorok biztonságos tájékozódást, így egyre önállóbb munkavégzést biztosítanak a tanulási tevékenységükben gyakran bizonytalankodó gyermekeknek. Végül hasznos lehet a magyar nyelvet tanulóknak is: · mert a kommunikáció építésében hangsúlyozottan érvényesül a fokozatosság elve, a visszafogott haladási tempó, és a részletek kidolgozottsága.
3
A tankönyvcsalád részei: A tankönyvcsalád részei az „Anyanyelvecske 1. Kisbetűző”, „Anyanyelvecske 2. Nagybetűző” és az „Anyanyelvecske 3. Olvasóka” tankönyvek. Könnyen kezelhető kivitelükkel, egységes megjelenésükkel, állandó szereplőikkel, színes, kedves rajzaikkal, egymásra épülő feladataikkal hasznos alapjai/kiegészítői lehetnek az írni, olvasni, beszélni tanuló hallássérült, illetve más okok miatt nehezített kommunikációjú kisgyermekek fejlesztésének is.
A tankönyvcsalád tartalmáról: A tananyag elrendezése koncentrikusan bővülő, osztályfokon belül és az egymást követő évfolyamokon egyaránt. Ezért előfordul, hogy az ősszel tárgyalt témakör újra előkerül, pl.: tavasszal, de ott már más szókinccsel (pl.: zöldség, gyümölcs). A tankönyvekben több, rövidebb-hosszabb versrészlet található, ezeket vagy szó szerint idéztük, vagy kisebb módosításokkal. A változtatásokat kizárólag a hallássérült gyermekek szókincséhez igazodva, nyelvi, grammatikai fejlesztésük érdekében végeztük. A verseket délután a nevelőtanárral, napközis tanítóval vagy a szülőkkel meg is tanulhatják a gyerekek, a mellettük található illusztrációk pedig újabb lehetőséget biztosítanak szógyűjtésre, a gyermekek spontán megnyilatkozásaira, amellett, hogy kifejezik és visszaadják a rövid versek hangulatát.
4
Szándékunk szerint praktikusan a szempontok miatt is jól használható a munkatankönyv. Áttekinthető tagolásával, az életkorhoz illő vidám színeivel, illusztrációival olyan eszköz, amit biztosan szívesen forgatnak a tanulók. A tankönyvcsalád mindhárom részében a feldolgozásra kerülő témák egy-egy színes képpel kezdődnek, kiindulási alapot, javaslatot adva a közös tevékenykedésre (táskából ki-bepakolni, piacra menni, zöldséget, gyümölcsöt válogatni, sétát tenni az iskola épületében, majd az utcán, stb.), beszélgetésre, a gyerekek saját/otthoni élményeinek előcsalogatására.
A tankönyvcsalád első része, a „Kisbetűző” az 1. (1.) osztály számára Egy olyan munkatankönyvet nyújtunk át kollégáinknak, mely segítő eszköze – elsősorban – az iskolát kezdő, súlyos fokban hallássérült kisgyermekek anyanyelvi fejlesztésének, az olvasás és írás megtanításának. Tankönyvünk két fő részre tagolt: A „Kíváncsi vagyok, hogy…?” című fejezet tartalmazza mindazon témakörök feldolgozását, amiket ajánl, illetve magába foglal az OKI 97GYPSIA 1-8. jelű Anyanyelvi programunk az 1.(1.) osztály számára. E fejezet tartalmát az évszakok köré csoportosítottuk - s a tankönyvben való tájékozódást megkönnyítendő - az egyes témakörök évszakonként eltérő színű
lapokon jelennek meg. Így az őszi témák sárga, a tavasziak zöld, a téliek kék, a nyáriak pedig narancsos színű lapokon. Az évszakok közötti átmenetet a lapokon színátmenettel jeleztük.
5
A tananyag koncentrikus felépítése miatt a javasolt szókincset úgy osztottuk el, hogy pl.: az őszi gyümölcsöket ősszel, a déligyümölcsöket a karácsonyhoz, Mikuláshoz kapcsoltan tanítjuk, és így tovább. De mindig csak annyit, amennyit a gyermek képességei lehetővé tesznek, amit egyéni fejlesztési tervébe Önök terveztek, leírtak. A gyermekek feladatértését a rövid felszólító mondatok mellett rajzos utasítások is segítik. Ezek között található olyan is (pl.: „Hallgasd meg! Beszélj!”), mely a nem szurdopedagógus végzettségű nevelőtanár, napközis nevelő, tanító, szülő figyelmét (is) felhívja a hallásnevelés lehetőségére az adott feladaton belül.
A tankönyv II. része a „Betűzgető” A két előkészítő év lehetővé teszi, hogy a betűtanítás-, írástanulás két tanévre elosztva, a betűismertetéssel párhuzamosan történjen. Azért a párhuzamos írástanítást javasoljuk, mert ezzel korábban adhatunk egy olyan további nyelvi eszközt a gyermekeknek, amivel nehezített kommunikációjuk ellenére is kifejezhetik kéréseiket, mondandójukat közvetlen és tágabb környezetük felé. Az 1.(1.) osztályban a kisbetűket, az 1.(2.) osztályban a nagybetűket dolgoztuk fel. Nem jelent problémát, ha a kétjegyű kisbetűk – vagy egy részük – tanítására csak az 1.(2.) osztály elején kerül majd sor.
6
A haladási tempó megítélése az osztályt tanító kolléga kompetenciája. Az írástanítás, betűismertetés sorrendjének tervezésekor három fő elvet tartottunk szem előtt. Egyrészt – amennyire lehetett – követni akartuk a kiejtéstanítás általános vagy „klasszikus” szakmai szempontú sorrendjét, másrészt figyelembe kellett vennünk a homogén gátlás jelenségét, valamint – természetesen – az írástanítás módszertani követelményeit. A hívóképeket úgy válogattuk, hogy lehetőleg a kisiskolások közvetlen környezetében, mindennapi életében előforduló leggyakoribb tárgyakat, cselekvéseket ábrázolják. Specialitása a könyvnek, hogy a hívókép-szókép egységet kiegészítettük az ujj-abc kézjeleivel „leírt” szóképpel, gondolva a neurogén tanulási zavarral küzdő gyermekekre is. Tapasztalataink alapján az ujj-abc – transzfer hatása révén – segíti a kiejtéstanítást-, tanulást és a helyesírást is. A hívóképek mellett megjelenik a tanítandó betű nyomtatott és írott képe, valamint az adott betű kézjele is. Az íráselőkészítő feladatokat, az íráselemek vázolását, átírását bármelyik – a többségi iskolák 1. osztályai számára készült vázoló lapon elvégezhetik a gyerekek. A további gyakorlásra: kisebb alakban történő átírásra, önálló vázolásra, betűírásra, a betűelemek kis alakban történő írására, a betűk hármas vonalközben való alakítására, írására lehetőséget nyújt a tankönyv is. Ez a gyakorlás – természetesen - kevés az írni tanuló gyerekeknek, ezért szükségük lesz írásfüzetre is. Az előírt szótagok, később szavak, rövid mondatok kiválasztásához segítséget nyújtanak az 5 új betűnként megjelenő olvasólapok.
7
Az olvasás tanítása hangoztató, elemző, összetevő módszerrel történik, illetve párhuzamosan fut a globális olvasással, hiszen egyes szóképek ismeretét már óvodából hozzák magukkal a gyermekek. A klasszikus feladatokat – betűfelismerés, betű helyének megkeresése, jelölése a szóban – hallási figyelem, illetve szájról olvasási készség fejlesztését segítő feladatokkal egészítettük ki. (Hallgasd meg!, Beszélj!, Húzd át, amiben nincs!) 5-5 új betű ismertetése után olvasólapokon gyakoroltatható kezdetben az összeolvasás, később a szavak (szótagolt és globális formában is megjelennek), majd a rövid mondatok olvasása. A betűk felismerését gyakorló feladatok ujj-abc-vel is megjelennek a betűk felett. Megtanításuk a tanulási zavarral küzdő gyermekeknek hangsúlyozottan ajánlott.
A tankönyvcsalád második része a „Nagybetűző” az 1.(2.) osztály számára A „Kisbetűző”-höz hasonlóan ez a munkatankönyv is két
részre tagolt . Első részében olyan témaköröket dolgoztunk fel, melyekben integráltan megjelennek a
környezetismeret tantárgy kifejezései, ismeretanyaga is. Kiemelt feladat ezen az osztályfokon a felső fogalmak megismertetése. Ennek érdekében sok csoportosítást, válogatást
8
végeztetünk már ismert tárgyakkal, eszközökkel, tulajdonságokat gyűjtünk, hogy a tevékenykedés végén eljussunk a felső fogalom felismeréséhez. Megfigyeljük az évszakok változását, most még elsősorban az időjárás és öltözködés közötti összefüggés felismerésével. Beszélgetünk az állatokról, kitaláljuk melyik, hol él: az erdőben vagy a ház körül, esetleg csak állatkertben találkozhatunk velük? Beszélünk a gyerekekhez legközelebb álló ünnepekről, és a legfontosabbról: a családról. Sok-sok cselekvést ajánlunk, ezeket meg is tanuljuk elmondani, megnevezni. A témakörök végén általában valamilyen tevékenykedésre hívjuk a gyerekeket, legyen ez gyűjtőmunka, tablókészítés, tárgykészítés vagy játék, utalva az anyanyelvi gyakorlati óratípus tevékenységi formáira. Ezen az osztályfokon egy-egy témakört - próbaképpen - két
nyelvi szinten dolgoztunk fel. Kék alapszínen a magasabb, zöld alapszínen az alacsonyabb szintű szövegek és a hozzájuk tartozó feladatok jelennek meg. A kis fenyő
9
A kis fenyő
A tankönyv II. része a „Betűzgető” Ebben az osztályban elsősorban a nagybetűket tanítjuk a gyermekeknek, de előfordulhat, hogy év elején sort kell kerítenünk az esetlegesen elmaradt kétjegyű mássalhangzók írásának megtanítására is. A nagybetűk tanítási sorrendje megegyezik a kisbetűk tanításának sorrendjével, az előzőekben már leírt okok miatt. Először megtanítjuk a betűk alakítását, majd kötését, neveket, majd rövid mondatokat másolnak a gyermekek írottról-írottra. A másolási feladatok (írottról-írottra, nyomtatottról-írottra) később is többször előfordulnak a tankönyvi feladatok között. Természetesen ennél több gyakorlásra van szükség, a tankönyv - terjedelme miatt - csak példákat adhat. További gyakorlásra utal a témakörök végén található „Írj a füzetbe is!” feladat. Az előíráshoz, szavak, kifejezések válogatásához segítséget nyújtanak a tankönyv szövegei, meséi. A betűismertetés után található egyszerű betű és szórejtvényekkel ötletet szerettünk volna adni a kollégáknak, hasonló játékok összeállításához. A tankönyvcsalád harmadik tagja az „Olvasóka” az 1.(3.) osztály számára A tankönyvcsalád újdonsága az 1.(3.) osztály számára készült munkatankönyv felépítése, megjelenése. A fejezeteket témakönyvként jelenítjük meg, egyes témakörei és kapcsolódó feladatai pedig a témakönyv egy-egy lapjaként kerülnek a gyermekek elé. („Panni iskolája”, „Panni otthon”, „Panni az utcán”, stb.)
10
Szeretnénk, ha a kollégák és kis tanítványaik kedvet kapnának saját témakönyveik elkészítéséhez! Ehhez csak egy fényképezőgép (vagy kamera), némi ötlet és egy kis ügyesség szükséges. Témakönyv bármely – a tanár által kiválasztott – eseményről (születésnap, sütésfőzés, kirándulás, séta, stb.) készíthető, a gyerekek nagyon szeretik, hiszen róluk szól. Később a könyveket lapozgatva, olvasgatva (egyéni órán is) a gyerekek észrevétlenül gyakorolják a tanultakat. Az 1.(3.) osztály meséi, a köznapi élethelyzeteket bemutató kis történetei, és/vagy a hozzájuk tartozó szövegértési feladatok két nyelvi szinten íródtak, lehetőséget biztosítva ezzel a gyermekek képességeinek, egyéni haladási ütemének megfelelő differenciálásra. Az egyes szinteket különböző színnel jelöltük, a tartalomjegyzékben és a tankönyvben is, elősegítve ezzel a könnyebb tájékozódást. A magasabb szintet világoskék, az alacsonyabbat
világoszöld oldalakon találhatják. A feladatoknál a labdák színe jelzi a kétszintű feladatokat. Kék labda: magasabb nyelvi szint. Zöld labda:
alacsonyabb nyelvi szint. Ahol mindkét labda szerepel a feladat előtt, az értelemszerűen mindenkinek szóló feladat. Tankönyvünk „Változások környezetünkben” fejezetei a környezetismereti témákat dolgozza fel szemléletes formában. A tankönyv rajzai csak a rögzítést szolgálják, semmiképpen nem helyettesítik a valódi cselekvést, kísérletezést (pl.: víz forralása, fagyasztása).
11
Zárszó: Tankönyveink szűkös terjedelmi korlátait nem léphettük túl. Nem vállalkozhattunk arra sem, hogy az anyanyelv tanításának minden területét, minden óratípust egyformán feldolgozzunk. Reméljük, olyan tankönyvcsaládot tudtunk a kollégák és gyermekek kezébe adni, amely hatékony segítő eszköze lesz az iskolát kezdő, súlyos fokban hallássérült kisgyermekek írás, olvasás, beszéd – olykor nem könnyű – tanításának!
Ehhez kívánunk kellemes együtt munkálkodást gyermeknek – tanárnak! A szerzők Kaposvár, 2006.
12
