Témáink: Bemutatkozik az MTA ÖK hírlevele

Témáink: Bemutatkozik az MTA ÖK hírlevele ………………… 2 Kutatóközpont létesült A kutatóközponti átalakulásról ……………………………… Bemutatkozik a főigazgató …………………………………… Bemutatkozik a gazdasági igazgató ……………………… Megalakult az új Gazdasági Osztály ……………………… Az „IT" (információs technológia) mélyről indul ……

2 3 4 4 5

Megjelent publikációk, sikereink Állami kitüntetésben részesült Kovácsné Láng Edit és Máthé Imre …………………………………………………… Megjelent a Balatoni természetkalauz …………………… Megjelent az ÁNÉR könyv ……………………………………… A MÉTA természetesség mérője ……………………………

6 6 6 7 Botanikus kerti hírek Beköszöntött a tavasz, ébred a Kert ………………… 13 Tavaszi alkotópályázatot hirdettünk általános iskolások részére …………………………………………… 14

Kutatócsoportjaink Az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének erdőökológiai kutatócsoportja …………………………… 8 Pályázataink, témáink A faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása közötti összefüggések feltárása az őrségi erdőkben ………………………………………………… 9 A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban – OTKA_NKTH pályázat ……… 10 „Ki fogja megúszni?” - modellek az élővilág éghajlati alkalmazkodásáról ………………………………… 11 A klímaváltozás hatásai a növény-ízeltlábú kölcsönhatásokra ………………………………………………… 12 Magyarország flórájának megőrzése közös érdekünk – Pannon Magbank ………………………………… 12 Újonnan benyújtott pályázataink

Rendezvények, konferenciák Az MBT Ökológiai Szakosztályának előadóülésén mutatkozott be Kutatóközpontunk ………………… 14 Cikkíró kurzus Vácrátóton …………………………………… 15 SCB Európai Szekció Vácrátóton ………………………… 15 Köszöntöttük az MTA Székház hölgyeit ……………… 16 Intézetünkbe látogatott Bengt-Gunnar Jonsson … 16 Pannon Magbank tréning …………………………………… 16 Egy új korszak kezdetén: molekuláris biológiai módszerek az ökológiai és taxonómiai kutatás szolgálatában …………………………………………………… 16 III. Etnoökológiai Szeminárium ………………………… 17 ÖK napok – 2012. június …………………………………… 17 „Living Danube” 39. nemzetközi konferenciája … 17 Magyar Ökológus Kongresszus - 2012 ……………… 18

………………… 13

-1-

Bemutatkozik az MTA Ökológiai Kutatóközpont hírlevele A Kutatóközpont telephelyi szintű széttagoltságát áthidaló megoldást keresve egy negyedévente megjelenő hírlevet indítunk útjára, melynek a kedves Munkatársak az első számát olvashatják. A hírlevél segít abban, hogy a Kutatóközpont különböző intézeteinek munkatársai megismerkedhessenek egymás tevékenységével, kutatásaival, értesülhessenek az aktuális sikerekről, eseményekről, megvitatandó kérdésekről. A megjelenés formája elsősorban elektronikus (pdf) lesz a könnyebb, gyorsabb terjesztés, a környezettudatosság és a költségkímélés érdekében. Terveink szerint az aktualitások mellett a hírlevélnek lesznek állandó rovatai is, melyekben bemutatkoznak a kutatócsoportok, hírt adunk a botanikus kert eseményeiről, valamint tájékozódhatnak futó és leendő pályázatainkról. A hírlevél arculata nem végleges. A közeljövőben elkészül a Kutatóközpont arculata, melyhez folyamatosan kapunk újabb és újabb központilag meghatározott instrukciókat. E megjelent szám kapcsán, és a következő számok tervezését is segítve várjuk észrevételeiket, javaslataikat, mind a témákat, rovatokat, mind a formai kivitelezést illetően, valamint várjuk a következő számokban megjelenésre javasolt cikkeket is, melyeket kérünk a [email protected] címre a szerkesztőkhöz eljuttatni. Szakács Éva (szerk.)

Kutatóközpont létesült A kutatóközponti átalakulásról… Az MTA intézményhálózatának átalakulásáról csak egy rövid összefoglalót adok, mivel e folyamatnak mindannyian részesei voltunk, illetve az MTA honlapján részletes tájékoztatók és beszámolók találhatóak. Tehát a 2011. májusi közgyűlésen történt bejelentés után Pálinkás József, az MTA elnöke elindította az MTA intézményhálózatának megreformálását, melyet a 2011. decemberi rendkívüli közgyűlés nagy többséggel támogatott. Az átalakítás fő része a kutatóintézetek elaprózodottságának megszüntetése volt, mely révén 38 kutatóintézetből és 2 kutatóközpontból 2012. január 1-jétől 10 kutatóközpont és 5 kutatóintézet jött létre. Az új kutatóközpontokban a jó működést a kevés vezetői szint, a hatékony adminisztráció és a „kritikus tömeg” kell biztosítsa. Ez utóbbi mind a gazdasági forrásokra, mind a kutatói létszámra és témákra vonatkozik. Az átalakulással együtt jár, hogy egyre erőteljesebben jelenik meg a pályázati finanszírozás, ami azt jelenti, hogy a megfelelő tudományos teljesítményt felmutató kutatócsoportok és témák jutnak majd elegendő forráshoz. Mindezek fényében az MTA ÖK új vezetősége és a támogató csoportok (gazdasági osztály, számítástechnika, média) a következő témákon dolgoznak kiemelten, melyek a kutatóközpont egységes működtetését hivatottak megalapozni: − A hatékony adminisztráció kialakítása (lásd Megalakult az új Gazdasági Osztály c. cikket). − Új és pozitív arculat („brand”) kialakítása az MTA és a társadalom felé, az MTA által kialakított központi tartalmi és formai elemek figyelembevételével. − A számítástechnikai (IT) fejlesztések (lásd Az „IT" (információs technológia) mélyről indul c. cikket). Azt hiszem, hogy a szép tervek, és a fenti tevékenységek nem mind láthatóak még a mindennapi életben. Hiába a vezetőség és a támogató csoportok verítéke és munkája, ha ez nem realizálódik a mindennapi életben. Kérem, legyünk optimisták és türelmesek, hamarosan kialakul a gördülékeny működés rendje. Remélem e Hírlevél némi tájékoztatást nyújt az ÖK építésének nem könnyen észrevehető munkálatairól, melyek azért többeknek adnak rengeteg munkát. Röviden a főbb nehézségekre is utalnék. Az adminisztráció sajátsága – ami azonban nem egyedi, hiszen több kutatóközpontnál is előfordul – hogy a főigazgató és a gazdasági igazgató nem egy telephelyen dolgozik. Mindez elkerülhetetlenül hosszabb időt jelent a hivatalos aláírások megszerzéséhez, illetve a legtöbb adminisztrációs ügyintézésben. Amíg a hasonló helyzetben levő kollégák a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontból nem találják fel a teleportálást, addig kérem ezt vegyék figyelembe. Működésünk időnkénti akadozásának egy másik oka, hogy még nem kaptuk meg a Szervezeti és Működési Szabályzatunkat (SzMSz), így sok esetben összekuszálódnak az ügyintézés szálai, ki kihez fordulhat, milyen problémával, mi a szolgálati út, stb. Mindezen „hétköznapi” problémák mellett a Duna-kutató Intézet elhelyzésének megoldatlansága, illetve az Ökológiai és Botanikai Intézetnél folyó geotermikus fűtésrendszer kiépítésének utolsó hetei okoznak heveny főfájást az igazgatóknak. Nem szóltam a „csip-csup” technikai ügyeknél jóval fontosabb dologról, a kutatásról. Nos, a tudományos minősítés követelményrendszerének első változata kész. Ez a BLI-nél érvényben levő rendszer alapjaira építve készült, más intézmények követelményrendszereinek a követelményrendszereinek és az MTA ajánlásainak a figyelembevételével. Amint lesz SzMSz, megalakulhat a KUTTA, a Kutatóközponti Tudományos Tanács, amelynek első feladata lesz ennek a

-2-

megvitatása, amelyet követ majd a teljes ÖK kutatógárdával történő egyeztetés. Másik téma a kutatóközpont tudományos stratégiájának kidolgozása, amely még a kezdeteknél tart (magyarán még én dolgozom az első változaton). A júniusi ÖK Napokra viszont remélem már részleteiben is ismerhető és megbeszélhető lesz. A következő oldalakon számos fontos hír, esemény, kutatás, stb. található. Én azt remélem, hogy a következő Hírlevélben esetleg még több jó hírt tudunk majd megosztani egymással. Báldi András

Bemutatkozik a főigazgató Báldi András vagyok, 1989-ben az ELTE biológus szakán végeztem. Utána a Magyar Természettudományi Múzeumban, majd 1996-tól az MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoportjában dolgoztam. Érdeklődési területem a természetvédelmi ökológia kutatásának és tudományos közéletének számos területét érinti. E száraz mondatok után egy-két fontosabb témám, illetve tevékenységi körömet villantom fel illusztrálva. E tevékenységek töltik ki időmet, és nem csak a munkaidőmet ☺: A fajszám – terület összefüggést, illetve a szegélyhatást vizsgáltam énekesmadarak, egyenesszárnyúak, illetve mikroklíma és a vegetációszerkezet eloszlása alapján. E korai munkáim során többször zsákutcába keveredtem, ám mindezek számos tanulsággal szolgáltak a kutatás tervezése, megvalósítása, majd az elemzés és cikkírás tekintetében. E tapasztalatokat azután már a saját hallgatóimnak tovább tudtam adni, „megspórolva” számukra ezt a tanulóidőt. A kép a Kis-Balatonon készült. Mintegy tíz éve a mezőgazdasági területek, leginkább a gyepek biológiai sokféleségének mintázatát kezdtem el tanulmányozni, hogyan befolyásolja e mintázatot a kezelés (legeltetetés) és a tájszerkezet. Egyik nagyobb kutatásunkban mintegy 1200 növény- és állatfaj diverzitás viszonyait tártuk fel. Fontos közvetett eredményünk az európai kutatások palettájának bővítése közép-európai evidenciákkal. E kutatásokat már több fiatal kollégával, illetve közreműködőkkel végeztük, így a nagyléptékű, alkalomadtán 10-20 résztvevővel folyó kutatások vezetésében szereztem tapasztalatokat. A képen egy legelőn talajcsapda ásás folyik. A legutóbbi években az ökoszisztémák működésének megértésén dolgozom. Egyik témánk Bereczki Krisztinával például az erdőkben lombevéssel „kárt” okozó hernyók kontrollálásának megértése: mennyire képesek a madarak hatást gyakorolni a hernyó abundanciára, illetve hogyan hat minderre az erdőszerkezet. A kép a lombkoronából történő ízeltlábú mintavételezéskor készült. 2011-től az MTA Lendület programja keretében igen kedvező lehetőségek mellett, több fiatal alkalmazásával (Kovács Anikó és Földesi Rita) kiterjedt kutatásokat kezdünk például erdélyi, elzárt kis települések mezőgazdasági területein előforduló ökoszisztéma-szolgáltatások megértésében. Kutatás mellett közéleti tevékenységekkel „ütöm el” sok időmet mind hazai, mind nemzetközi szinten. Például elnöke voltam a MÖTE-nek, titkára az MTA Természetvédelmi és Konzervációbiológiai bizottságának, szerkesztem a Természetvédelmi Közelményeket, és számos fiatal témavezetését végzem. Kezdetektől szerkesztője vagyok a Conservation Lettersnek, melynek idei első impakt faktor 4,6 lett. Nemzetközi szinten a Society for Conservation Biology – Europe Section-ben vagyok aktív régóta, idén januártól a szekció választott elnöke vagyok – a vezetőséget az ÖK most márciusban látta vendégül Vácrátóton. A képen éppen egy kevésbé komoly megbeszélés részlete 2006-ból Andrew Pullin-nal és Bill Sutherland-del. Jelentős részt vállaltam hazai és nemzetközi szakmai konferenciák megszervezésében. Elsősorban a Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciákat kell említsem (www.mtbk.hu), illetve a European Congress of Conservation Biology-t. Ennek harmadik konferenciája idén lesz megtartva, és a Scientific Committee elnöke vagyok (www.eccb2012.org), ám az első Egerben került megrendezésre, és a szervezőbizottság vezetője voltam. Egyik sikeres akciónkat a konferencia borai jelentették (lásd a képen), eltekintve a neves előadóktól, az ezernél több résztvevőtől, és a számos programtól.

?

A terveimet a főigazgatói megbízással járó feladatok eléggé átrendezték, de továbbra is jelentős energiát próbálok a Lendület kutatásokra fordítani. Szerencsére a csoport tagjaival már jó ideje együtt dolgozom, így olajozottan folyik az idei terepmunka tervezése, pedig ebben az almafa ültetéstől az erdélyi gyepek pollinációs hálózatának

-3-

feltárásáig számos új, és bonyolult feladat áll előttünk. Végül, elkerülendő, hogy a szerénytelenség bűnébe essek, örömmel számolok be róla, hogy az ÖK nevével idén immár három impaktos publikációm is megjelent/el van fogadva ☺.

Bemutatkozik a gazdasági igazgató Pásti-Hriczu Mária Valéria vagyok, és az Akadémia Elnökétől kapott megbízás alapján 2012. január 01-től ellátom a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának gazdasági vezetői feladatait. Tanulmányaimat Ajkán kezdtem, majd Pápán a Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskolában folytattam, ahonnan jeles érettségivel felvételt nyertem a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára Budapestre. A diploma megszerzését követően Ajkán a Városi Kórház és Rendelőintézetben helyezkedtem el, mint belső ellenőr. Innen áthelyezéssel kerültem a Nagy László Városi Művelődési Központba a megüresedett gazdasági vezetői álláshelyre. Itt dolgoztam vezetői munkakörben 15 évet, majd ezt követően megpályáztam az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet által meghirdetett gazdasági igazgatóhelyettesi állást, ahová sikeres felvételt nyertem, és immár 16 éve itt dolgozom, egészen a jelenlegi átszervezésig. Közben szakmailag képeztem magam, adótanácsadói képesítést szereztem, elvégeztem a Debreceni Egyetem Budapesti Kihelyezett tagozatán a közszolgálati menedzsment szakot, elvégeztem a kötelező regisztrációs képzéseket. A jelenlegi megbízást nagy megtiszteltetésnek érzem, és mindent megteszek azért, hogy a velem szembeni és a kutatóközpont gazdálkodásával kapcsolatos elvárásokat teljesítsem. Szeretném, ha jövő ilyenkor arról számolhatnék be, hogy milyen eredményesen és jól működtünk. Ehhez kérem a kutatóközpont alkalmazottainak a segítségét és együttműködését.

Megalakult az új Gazdasági Osztály 2012. január 01-e sorsforduló volt az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (Tihany), az MTA Ökológiai és Botanikai Intézet (Vácrátót), az MTA Duna-kutató Intézet (Göd, Vácrátót) életében, mivel ezen a napon e három kutatóintézet összevonásával létrejött és megkezdte működését a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja. A kutatóközpont bázisintézete az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, ez lett az új kutatóközpont székhelye: 8237 Tihany, Klebelsberg Kuno u. 3., és itt látják el a kutatóközpont gazdasági és pénzügyi feladatait, ezek irányítását, bonyolítását és ellenőrzését. Az elmúlt évben hosszas előkészítő munkák és egyeztető tárgyalások folytak az újonnan létrejövő kutatóközpont működtetésével, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtésével kapcsolatban, melynek eredményeként 2011. év végére tisztázódott a szervezeti felépítés, elkészült és az Akadémiára jóváhagyásra beadásra került az MTA Ökológiai Kutatóközpont Szervezeti és Működési Szabályzata. Az MTA Elnöke 2011. december 6-án kiadta az MTA Ökológiai Kutatóközpont Alapító Okiratát, mely 2012. január 01én hatályba lépett, ezzel egyidejűleg a korábbi alapító okiratok hatályukat vesztették. Sajnos az átszervezéssel együtt megszorító intézkedésekre is sor került. Létszámcsökkentés volt, átszervezéseket kellett végrehajtani, munkakörök szűntek meg, új munkakörök jöttek létre, a korábbi feladatok helyett a kutatóközpont pénzügyi-gazdasági feladatait ellátó alkalmazottaknak sokkal több feladatot kell ellátni, hiszen három intézet gazdasági ügyeit kell intézni. A feladatok tehát nőttek és az elvárások is a kutatóközpont működésével, gazdálkodásával, eredményességével kapcsolatban. A cél egy eredményes, jól működő, magas színvonalú, nemzetközi szinten is elismert kutatóközpont, ahol az anyagi és szellemi erőforrások koncentrációjával jelentős eredményekre tehetünk szert a pályázatok, külső erőforrások tekintetében. A adminisztrációs munkák megkönnyítésére, a pontos, gyors és naprakész adatszolgáltatások érdekében, a területi elhelyezkedésből fakadó távolságok kihatásainak csökkentésére, a feladatok átfutási idejének lerövidítésére feltétlenül szükségessé vált az informatikai rendszer modernizálása, fejlesztése. Ennek érdekében még az elmúlt évben árajánlatokat kértünk, és pályázatot nyújtottunk be az Akadémiára az infrastrukturális fejlesztésekre rendelkezésre álló keret terhére. A

-4-

támogatást megkaptuk és elindítottuk a beszerzéseket. Először is fejleszteni kellett a bérszámfejtő programot, hogy az egész kutatóközpont személyi állományának kezelését biztosítani tudja, ki kellett egészíteni a humánpolitikai feladatok ellátásával ás a társadalombiztosítási feladatok ellátásával, mivel ezek újonnan jelentkező feladatok lettek, hiszen az intézet az átszervezéssel társadalombiztosítási kifizetőhely lett. Bevezettük az elektronikus iktatást, melynek használatára mindhárom intézetben lehetőség van. Bevezettük az elektronikus utalást, ma már minden utalás elektronikusan történik, így sokkal hamarabb, már másnap megérkezik az összeg a jogosult bankszámlájára. Korábban a postai feladással 4-5 napot is igénybe vett. A könyvelési rendszer fejlesztésére megrendeltük és bevezettük az EcoSTAT integrált gazdasági rendszert, ennek használatára áttértünk, jelenleg ezen a programon könyvelünk, és vezetjük a nyilvántartásokat. A programok még nem működnek mindenre kiterjedően, hiszen rengeteg munkát és időt igényel ennek betanulása és a rendszer feltöltése, a korábbi intézetektől az adatok átvétele, azonban a cél az, hogy minden kutató a saját gépén bármikor megtekinthesse projektjének pénzügyi helyzetét, ennek alakulását. A kutatóközpont működéséhez szükség van új alkalmazottak felvételére is, így felvételre került egy belső ellenőr, valamint tervezzük egy társadalombiztosítási ügyintéző és egy humánpolitikai szakember felvételét, akikre a kutatóközpontnál feltétlenül szükség van. Magam és kollégáim is mindent megteszünk azért, hogy a működés és gazdálkodás minél zökkenő mentesebben történjen, és megbízható, pontos információkkal, adatszolgáltatásokkal segítsük a kutatóközpont működését, azonban még sok teendő vár ránk. A napi feladatok ellátása mellett el kell készíteni a különféle szabályzatokat, közelíteni kell egymáshoz a korábbi intézeti gyakorlatokat, ki kell alakítani az új működési és gazdálkodási rendet. Pásti-Hriczu Valéria

Az „IT" (információs technológia) mélyről indul Panaszkodásra semmi szükség, de legyünk tárgyilagosak. Igen változatos informatikai eszközökkel, kultúrával és tudással rendelkezünk. A követelmény ugyanakkor elég egyértelmű: − hatékonyabb és egységesebb IT környezet kialakítása, fenntartása, használatba vétele és fejlesztése szükséges kutatásaink támogatására − új IT eszközök (és egységes munkafolyamatok) bevezetése és megtanulása szükséges a központ, az intézetek, a projektek, a kutatók és a kutatásokat támogató adminisztráció közötti hatékony működés támogatására (erről gazdasági igazgatónk számol be) − minél egységesebb arculatot kell kialakítanunk és felmutatnunk kutatóközpontunkról, igazodva az akadémia központi elvárásaihoz (erről Szakács Éva számol be) Fontos szerepben van a központi levelező rendszer (egyenlőre mint legfőbb kommunikációs eszközünk), amelyet egy Budapesten bérelt, biztonságos és nagy kapacitásokkal rendelkező szerverparkban hoztunk létre. Minden munkatársunk megkapta már új (és egységes) e-mail címét, és az áttérés is megtörtént. Mindemellett régi levelező rendszereinket is még hosszú ideig fenntartjuk, mert szükségünk van rá. Most a munkatársainkon a sor: kérjük, hogy minden kapcsolatukban frissítsék régi címeiket az újra! Másik kulcsfontosságú eszközünk a kutatóközpont új honlapja, amelynek elkészítésén és fejlesztésén dolgozunk. Ez közös portálként fog intézeteink meglévő honlapjai "fölé" települni. Itt is teljesítenünk kell az akadémia központi elvárásait, ugyanakkor megvalósítjuk a legfontosabbnak ítélt kutatóközpont szintű szolgáltatásokat: − MTA ÖK hírek / News − Telefonkönyv − Belső hálózat (jelszavas belépés / irattár, MTA ÖK Hírlevél, ...) A központi szolgáltatások körének bővítése feltétlen előnyös, minden javaslatot szívesen látunk. Mindez tulajdonképpen a kötelező minimum, amelyeket saját erőforrásainkból valósítunk meg, többre egyenlőre nem is nagyon futja. Tulajdonképpen három dologra támaszkodhatunk: hozzáértő és segítőkész rendszergazdáinkra (Balázs Boldizsárra, alias Dizsi Tihanyban és Horváth Gáborra Vácrátóton), informatikai pályázati forrásokra, végül munkatársaink közreműködésére. Jelenleg az akadémia által kiírt infrastruktúra fejlesztési pályázatunk eredményére várunk. Ebben a tihanyi Gazdasági Osztály és a belső hálózat fejlesztése; a tűzfalak és központi archiváló képességeink fejlesztése és megerősítése; nagy értékű, országos térinformatikai adatbázisok, távérzékelt adatok közös beszerzése; és a vácrátóti térinformatikai labor megerősítése szerepel, összesen közel bruttó 30 mFt értékben. Ennél többet lehet és többet kell fejlesztenünk, még a szinten tartáshoz is! Elsősorban a kutatásokat támogató tudományos adatbázisok, és az azokra épülő IT szolgáltatások fejlesztése kell legyen a fő törekvésünk. Horváth Ferenc

-5-

Megjelent publikációk, sikereink Állami kitüntetésben részesült Kovácsné Láng Edit és Máthé Imre A Magyar Tudományos Akadémia előterjesztését elfogadva Magyarország Köztársasági Elnöke a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Kovácsné Láng Editet, intézetünk tudományos tanácsadóját a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. A kitüntetés átadására 2012. március 13-án került sor a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Felolvasótermében. A köztársasági elnök megbízásából állami kitüntetéseket adtak át március 15-e alkalmából az Iparművészeti Múzeumban. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter Halász János parlamenti- és Jávor András közigazgatási államtitkár úrral, kimagasló színvonalú munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adta át Máthé Imrének, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet egyetemi tanárának, intézetünk tudományos tanácsadójának.

Fotó: www.mta.hu

Gratulálunk Munkatársainknak!

Megjelent a Balatoni természetkalauz A 127 oldal terjedelmű, fényképekkel gazdagon illusztrált könyv áttekinti a Balaton vízi élővilágának meghatározó részét. Célja, hogy bemutassa és láttassa a Balaton vízi élőlényegyütteseinek kulcsfontosságú szervezeteit, röviden tájékoztasson ökológiai helyükről és szerepükről. A könyvben szereplő 176 fénykép mindegyike a Balatonon készült, a tavat, annak jellemző élőhelyeit és élőlényeit mutatja be. A kötet szerzői nem a különlegességeket, nem a természeti ritkaságokat fényképezték, hanem azokat az algákat, növényeket és állatokat, amelyekkel leggyakrabban, legnagyobb valószínűséggel találkozhat a tavat felkereső látogató, természetkedvelő turista, horgász és vitorlázó. A szerzők szándéka, hogy kedvet csináljanak az amatőr természetbúvároknak a Balaton élővilágának felfedezéséhez, mert úgy gondolják, hogy amit jobban ismerünk, azt jobban szeretjük és jobban meg tudjuk óvni. Ebből a könyvből kirajzolódik egy napjainkban is folyó dráma, melyben a tó élővilága szüntelenül váltováltozik. Akarva és akaratlanul újabb és újabb élőlények kerülnek bele, melyek közül egyesek túlszaporodnak, kiszorítják vagy kiirtják a versenytársakat. A kötet szerzői szépséges tavunkhoz felüdülni járó, a tó vizének selymes lágyságát élvező milliónyi látogató figyelmét a folyamatosan leselkedő környezeti veszélyekre is szeretnék ráirányítani, Teszik ezt azért is, hogy tudatosítsák, a Balaton ökológiai kutatása folyamatos és közcélú feladat: mindnyájunk közös kincsének megóvását szolgálja. Az egyes fejezetek szerzői kivétel nélkül a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai, szakterületük és a Balaton szakavatott ismerői. A kiadvány nagyon röviden bemutatja a tó vizének fizikai és kémiai viszonyait, majd a tó életében kulcsszerepet játszó algákat és magasabbrendű vízinövényeket. Ezután a tárgyalásmód nem rendszertani, hanem a jellegzetes vízi élettájak szerint mutatja be a tó állatvilágát. Külön tárgyalja a vízoszlopban lebegő mikroszkopikus állatvilágot, a zooplanktont, a parti öv és a nyíltvíz gerinctelen állatait és végül, de nem utolsósorban a nyíltvíz és a parti öv halait. Vörös Lajos

Megjelent az ÁNÉR könyv 2012 januárjában nyomtatásra került az ÁNÉR könyv harmadik, átdolgozott kiadása Magyarország Élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011 címmel (126 élőhely részletes leírása színes térképekkel és fényképekkel, 441 oldalon, 55 botanikus több éves közös munkájaként, a MÉTA adatbázis eredményeinek felhasználásával). Ezzel ismét nyomtatott kézikönyv áll rendelkezésre a magyarországi vegetációkutatásokhoz, élőhely-térképezésekhez, monitorozáshoz és a felsőoktatáshoz. A hazánk vegetációját bemutató szakkönyv európai viszonylatban is kiemelkedő. Kiadását átfogó térképezési program előzte meg, melynek során közel 200 szakember tárta fel és írta le Magyarország növényzeti örökségének és természetközeli növényzetének jelenlegi állapotát.

-6-

"Teljesen új típusú élőhely-felismerési útmutatót hoztunk létre. A könyvben nemcsak a vegetációtípusok modelljét adtuk meg, hogy milyen egy igazi láp vagy egy természetes bükkös, hanem letapogattuk variációs tartományukat is. E részletgazdagság sokkal hatékonyabban fog bennünket segíteni az élőhelyek térképezésében. … A világon egyedülálló módon leírásukban részletesen bemutatjuk az egyes élőhelyek természetességi állapotait, a kialakulásukért és fennmaradásukért felelős tényezőket, továbbá kitérünk az egyes típusok regenerációs képességére is. Ebben a kiadásban gyűjtöttük össze először azokat a kutatási eredményeket, terepi tapasztalatokat, amelyek leromlott növényzeti foltjaink gyógyításához, regenerálásához szükségesek" – emelte ki a könyv legjelentősebb újdonságait Molnár Zsolt. szerk., forrás: www.mta.hu

A MÉTA természetességmérője Hazánk növényzetének természetességéről intézetünkben részletes térkép készült a MÉTA élőhelytérképezési program során. Ennek eredményei felhívták a figyelmet környezetünk rossz állapotára (Magyarország területének csupán 6,2 %-át borítja természetközeli növényzet). A természetesség becslése a botanikai gyakorlatban a növényfajok és a vegetáció jó ismeretét és nagy szakmai gyakorlatot igényel (Németh-Seregélyes skála). Annak érdekében, hogy a növényzet ismeretében kevésbé jártas emberek számára is lehetővé váljon környezetük természetességének vagy degradáltságának felismerése, kutatási eredményeinkre támaszkodva elkészítettük a MÉTA Program „Mindenki Természetesség-mérőjét”. Ezzel, a környezeti nevelésben is jól használható terepi eszközzel segíteni szeretnénk a biológia tanárokat abban, hogy felhívják a tanulók figyelmét az élővilág állapotának gyors romlására, a degradációs és regenerációs folyamatokra, a tájhasználat és az élőhelyek átalakulására, a táji környezet fenntartó szerepére és a táj múltjának fontosságára.

Részlet a természetességmérő oldalaiból A módszer fejlesztése során a legfőbb nehézséget az okozta, hogy a botanikusok - elsősorban fajkészletre alapozott – természetesség-becslését olyan szempontokkal helyettesítsük, amely a növényfajokat kevésbé ismerő gimnazisták, egyetemisták és laikus felnőttek számára is jól értelmezhető. Mindezt úgy kívántuk elérni, hogy a fajkészlet helyett a természetességgel korreláló egyéb változókra fektettünk hangsúlyt. Ilyenek pl. a növényzet szerkezeti tulajdonságai, a biológiai változatosság, a táji környezet, a táj-

-7-

történet stb. Ezzel a növényzet olyan jellegzetességei tapasztalhatók meg, melyek a botanikai gyakorlatban is nagyon fontos szempontot jelentenek a természetesség megítélésekor. A természetességmérő ötféle adatlapot tartalmaz, így alkalmas erdők, cserjések, gyepek, vizes és egyéb élőhelyek természetességének becslésére. A módszer használatát hosszas fejlesztési és tesztelési folyamat előzte meg, melynek során több mint háromszáz helyszínen került sor terepi adatlap kitöltésére, és mintegy 150 diák és nem botanikus felnőtt bevonásával további teszteléseket is végeztünk. A módszert különböző környezeti nevelési fórumokon és konferenciákon mutattuk be. A terepi eszköz nyomdai megjelentetését a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület és az IKEA közös, „Otthon az erdőben” című programja támogatta. Letölthető adatlapok, útmutatók és további részletek a MÉTA Program honlapjának diákoldalán találhatók: www.novenyzetiterkep.hu/termeszetessegmero Biró Marianna, Molnár Zsolt

Kutatócsoportjaink Az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének erdőökológiai kutatócsoportja A csoport feladata az Erdőrezervátum-kutatási Program koordinációja és erdőökológiai kutatások folytatása. Jelenlegi főbb témáink: az erdőrezervátumok hosszútávú felmérése, a felmérések módszertani fejlesztése, a hazai cseres-kocsánytalan tölgyesek faállományának és aljnövényzetének vizsgálata, a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása közötti összefüggések feltárása az őrségi erdőkben. Kutatásokat kezdtünk természetközeli erdők C megkötésének modellezése témájában is. A csoport tagjai: Mázsa Katalin tud. főmunkatárs az Erdőrezervátum-kutatási Program koordinátora, erdőrezervátumok felmérése, erdőtörténet, kutatásmenedzsment, tudománykommunikáció. Horváth Ferenc tud. munkatárs erdődinamika, erdőökológia, vegetációtérképezés, térinformatika, adatbázis fejlesztés, informatika Ódor Péter tud. főmunkatárs erdőökológia, mohaökológia, vegetációdinamika

Bölöni János tud. munkatárs erdők faji összetétele, szerkezete, története; erdei élőhelyek tipizálása, erdők cönológiája Ádám Réka fiatal kutató cseres–kocsánytalan tölgyesek gyepszintjének vizsgálata Balázs Borbála PhD hallgató - ELTE Meteorológiai Tanszék természetközeli erdők szénmegkötése, erdőtörténet, modellezés Borhidi Attila akadémikus; a Magyar Nemzeti Erdőrezervátum Bizottság elnöke (Pécsi Tudományegyetem)

Az Erdőrezervátum Program koordinációja: a programot a környezetvédelmi tárca, jelenleg a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja, a kutatócsoport feladata a erdőrezervátumok alapfelmérésének kidolgozása és folytatása, és a koordináció a kutatócsoportok és az erdőrezervátumokat fenntartó szervezetek között. A kidolgozott és tesztelt ERDŐ+h+á+l+ó hosszútávú felmérés módszertan során 50x50 m-es hálózatban kijelölt mintavételi pontokban a faállomány-szerkezetet, az újulat- és cserjeszintet, az aljnövényzetet mérik fel, valamint talajvizsgálat és termőhely térképezés készül. A következő erdőrezervátumokban készültek el az alapfelmérések: Hidegvíz-völgy (2005)∗; Vár-hegy (2005-2009); Szalafő∗ (2005-2009); Haragistya-Lófej∗ (2006-2007); Kékes (2006); Őserdő (2008); Kőszegi-forrás∗ (2009); Kecskés-Galya (2010-2011); Nagy-Istrázsa-hegy (2012) A mintaterület kijelölése, munkatérképe, felmérési eredmények

∗részben vagy egészben külső forrásból támogatott felmérés

-8-

Az erdőrezervátumokban dolgozó kutatók, és érdekeltek együttműködését segíti a már kilencedik alkalommal megszervezett Erdőrezervátum-kutatók Baráti Találkozója, a Magyar Nemzeti Erdőrezervátum Bizottság ülései és terepi összejövetelei. Az erdőrezervátumokhoz kacsolódó kutatási eredményeket és archív anyagokat az Erdőrezervátum Archívumban gyűjtjük, és külön kiadványban (is) megjelenítjük.

Kiadványok, Archívum a honlapon, terepbejárások, munkaértekezletek

Cseres – kocsánytalan tölgyesek kutatása: Hazánk természetszerű erdeinek mintegy ötödét (120 000 ha) teszik ki a cser- és kocsánytalan tölgy uralta száraz erdők. Ezeknek természetvédelmi és gazdasági jelentőségük is nagy. Bár őserdő jellegű állományuk nincs már hazánkban, elsősorban erdőrezervátumokban olyan több is akad, ahol az elmúlt néhány évtizedben semmilyen közvetlen emberi tevékenység nem történt. Ezek jó alapot teremtenek arra, hogy a gazdálkodás alatt álló és a felhagyott állományok természetesség és gazdálkodás szempontjából egyaránt fontos tulajdonságait összehasonlítsuk. Kutatásunk során erdőrezervátumokat és legalább negyven éves, jelenleg is erdészeti kezelés alatt álló erdőket vizsgálunk az Északi-középhegységben és a Visegrádi-hegységeben. Az összesen közel 300 mintapontunknál a növényzeti felmérés keretén belül vizsgáljuk a faállomány szerkezetet (beleértve a fekvő és álló holtfa felmérést), illetve a cserjeszint és a gyepszint fajösszetételét. Adataink alapján így egyrészt a lombszint fajgazdagságára, a fák méreteloszlására, a holtfa mennyiségére és minőségére, a cserjeszint változatosságára kapunk információt. Másrészt képet kaphatunk arról, hogy a faállomány tulajdonságai milyen módon hatnak az újulatra és a gyepszintre, befolyásolja-e pl. az újulat mennyiségét a cserjeszint, a lágyszárú fajok változatosságát az állomány kora vagy a fényviszonyok. Kutatásunk segítségével rálátást kaphatunk a természetes módon fejlődő és a kezelt erdők szerkezeti és fajösszetételi különbségeire. A hazánkban is egyre inkább előtérbe kerülő természet közeli erdőgazdálkodási módszerek alkalmazását, – mint a folyamatos erdőborítással történő gazdálkodás, vagy a szálalás – ezen ismeretek jelentősen megkönnyítik. A természet közeli gazdálkodási módok fokozott alkalmazása pedig hozzájárulhat erdeink fenntartásához, állapotának javulásához. Némethné Mázsa Katalin

Pályázataink, témáink A faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása közötti összefüggések feltárása az őrségi erdőkben Annak ellenére, hogy Európa erdeinek nagy részében régóta erdőgazdálkodás zajlik, az erdők kiemelt szerepet játszanak a kontinens biodiverzitásában. A faállomány és az általa befolyásolt termőhelyi viszonyok (fény, mikroklíma, feltalaj) alapvetően meghatározzák az erdei életközösség faji és funkcionális összetételét, biodiverzitását, azonban ezekre a különböző élőlénycsoportok nagyon eltérő módon reagálnak. Bár a faállomány és az erdei életközösség összefüggéseivel számos tanulmány foglalkozott, ezek általában egyegy élőlénycsoportra fókuszáltak. Ódor Péter témavezetésével évek óta zajlik egy vizsgálat, amely az őrségi

-9-

erdők esetében sok élőlénycsoport figyelembe vételével tárja fel a faállomány és az erdei biodiverzitás összefüggéseit, a lombos erdőkre vonatkozóan egyedülálló komplexitással. A kutatást egy sok résztvevős, nemzetközi kiegészítéssel rendelkező OTKA pályázat (20092013; K79158) támogatja, a kutatásba hat PhD hallgató, és hat szakdolgozó kapcsolódott be. A vizsgált élőlénycsoportok az erdei lágyszárúak, újulat, mohák, gombák, zuzmók, futóbogarak, szaproxyl bogarak, pókok és madarak. A faállomány faji összetétele és szerkezete mellett a potenciális háttérváltozók között figyelembe vesszük a fényt, a feltalaj és az avarviszonyokat, a mikroklímát, a történeti és a táji változókat. Az egyes élőlénycsoportok esetében külön vizsgáljuk a diverzitást, a faji összetételt és a funkcionális összetételt meghatározó tényezőket. Mintaterületek elhelyezkedése az Őrségben; a kutatás 35, eltérő faállományú erdőben zajlik

A fafajdiverzitás meghatározó tényező az edényesek, a mohák és a szaproxyl bogarak esetében. A holtfa mennyisége a szaproxyl bogarak, a gombák, a mohák és a madarak biodiverzitását növeli. A madarak a fák méretére a legérzékenyebbek. A cserjeszint jelenléte nagymértékben növeli a mohák és a zuzmók diverzitását. Az edényes növények esetében a heterogén fényviszonyok jelenléte a legfontosabb tényező, ami a kéreglakó zuzmók esetében is jelentős. A mikroklíma elsősorban a kriptogám élőlénycsoportok diverzitását befolyásolja: a mohák és gombák inkább a hűvösebb, árnyékosabb állományokat, míg a zuzmók a nyíltabb, szárazabb viszonyokat preferálják. Az avarszint vastagsága a pókok esetében pozitív, a talajszint moháinál negatív tényezőnek bizonyult. Az összes élőlénycsoport esetében az aktuális állomány sajátságai fontosabbnak bizonyultak a táji és történeti tényezőknél. A kutatásból eddig 4 nemzetközi folyóiratcikk, egy ismeretterjesztő munka, egy doktori disszertáció, hat szakdolgozat, két OTDK dolgozat és 26 konferencia prezentáció készült. Az eddigi publikációk általában egy-egy élőlénycsoportra koncentráltak, az adatok most teszik lehetővé a sok Pókok mintavételezése élőlénycsoportra vonatkozó, komplex feldolgozásokat. kézi motoros rovarszippantóval A faállomány és az egyes élőlénycsoportok biodiverzitása közötti összefüggések feltárása nem csak az alapkutatás szempontjából fontos. Ezen ismeretek elengedhetetlenek a természetközeli erdőgazdálkodás, és a természetvédelmi erdőkezelés stratégiáinak kidolgozásához, a gazdálkodás és a természetvédelem harmóniájának biztosításához. További részletek:http://ramet.elte.hu/~ramet/project/ors_erdo/index.htm Ódor Péter

A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban: az ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitás értékelése szentély jellegű és emberi tájhasználatnak kitett élőhelykomplexekben (Conserving threatened biodiversity in the Pannon Ecoregion: evaluation of ecological, morphological and genetic diversity hotspots and human influenced landscape). A támogatás összege 3 évre 150.000.000,- Ft., A projekt futamideje: 2010-2013. Az OTKA-NKTH pályázati támogatást az MTA Ökológiai Kutatóközpont három intézete, az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet (Vácrátót), az MTA ÖK Dunakutató Intézet (Göd), az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézete (Tihany) és az MTA SzBK Genetikai Intézete (Szeged) együttesen nyerték el. 2010. évben végzett kutatások. A fitoplankton diverzitásának vizsgálatát Szigetközi és a Duna alsó szakaszának holtmedreiben és a Balatonban végezték (vízkémiai elemzések mellett), a taxonómiai elkülönítést követően azok klaszter-analízissel elkülönített funkcionális csoportjain (UPGMA, Gower-index, Shannon-index (H) és egyenletesség (J)). A nyolc funkcionális csoport relatív biomasszájának szezonális változása jellegzetes mintázatot mutat. Szikes tavak pikoalgaflórájának vizsgálatát 13 izolált Choricystis törzs végezték (öt törzs a Fertőből, nyolc pedig Duna-Tisza közi szikes tavakból (Böddi-, Zab-, Szabadszállási Büdös-székből) származott. A Duna-Tisza közi szikes tavakból izolált törzsek részleges 18SrDNS szekvenciájuk (614 nt) alapján megegyeztek. A Fertőből izolált Choricystis törzsek rbcL szekvenciájuk alapján európai, ázsiai és É-amerikai törzsek közé tartoznak, viszont a Duna-Tisza közi

- 10 -

tavakból származók két elkülönült csoportot alkotnak. A kapott eredmények alapján úgy tűnik, hogy a Choricystis törzsek rbcL génje megfelelő variabilitással rendelkezik a genetikai diverzitás feltárásához. A hínarak biodiverzitásának vizsgálatához emberi hatásnak erőteljesen (Tolnai Holt-Duna, Püspökerdei Holt-Duna), csekély mértékben (Balaton Keszthelyi-medence, Fadd-Dombori Holt Duna) és csekély mértékben (Balaton Siófoki-medence, Lipóti Morotva-tó) kitett sekély vízi területeket választottak ki. A Keszthelyi-öböl hínárjai kb. 32 %-kal nagyobbak a Siófoki-öbölbeliekhez képest (7 faj). A Siófokimedencében a morfológiai variabilitásuk kb. kétszerese a Keszthelyi-öbölbeliekhez képest. A Duna holtmedreiben előforduló 17 hínárfaj kémiai összetétele jelentősen eltért egymástól (fajszám, biomassza). A közös fajok morfológiai mutatói azt jelzik, hogy sem a kiemelkedően tiszta, sem pedig a túlzottan szennyezett területeket nem kedvelik. A víz klorofill tartalmának növekedésével a morfológiai plaszticitás előbb nő, majd egy adott értéknél a folyamat megfordul és a morfológiai paraméterek fenotipikus plaszticitása visszaesik. A diverzitási indexek (dominancia, Shannon, Simpson, Margalef, Berger-Parker) az élettani adatokból számolt plaszticitáshoz hasonlóan viselkedtek: alacsony klorofill koncentráció magas diverzitást eredményez. A terresztris növények biodiverzitását a MÉTA országos élőhelytérképezés adatállománya szerint választották ki (2x2 km2) a természetközeli és féltermészetes élőhelytípusok közül. 2010-ben 4-4 homoki és hegylábi erdősztyepp, valamint egy dolomitvegetáció mintaterületet mérték fel, összesen 175 felvételt készítettek el. A növényfajok kiválasztása morfológiai és genetikai diverzitás vizsgálatához (EcoTILLING: Astragalus varius; RAPD: Astragalus varius, Centaurea arenaria, Alyssum tortuosum) megtörtént, begyüjtésük és vizsgálatuk megkezdődött. A genomi DNS mintákat RAPD reakcióban tesztelték. Az eredmények szerint, a szárított lebvélminták alkalmasak a DNS-vizsgálatokhoz. A zooplankton fajok sokrétűségét a Balatonban, annak hossztengelye mentés, Dunai holtágakban (Püspökerdei holtág, Lipóti morotvató 1-2) és szikes tavakban (Sós-ér, Büdös-, Böddi-, Zab-, Kelemen-szék) „zavart” és „szentély” jellegű vizekben végezték. A Balatonban 60 minta feldolgozása történt a zooplankton (Cladocera, Copepoda, Rotatoria, Dreissena spp. veligera lárvák) teljes dinamikáira és biometriai mutatóira terjedően. A fajgazdagság a Lipóti morotva-tó nyiltvízi (1) területén volt a legnagyobb, a Copepoda-k viszont a Püspökerdei Holt Dunában jelentkeztek több fajjal. A Lipóti 2-es területen szinte hiányzott a zooplankton, csupán két kerekesféreg és Copepoda-naupliusz fordult elő. Az öt szikes tó közül a Kelemenszék „szentély” jellegű, és a Sós-ér áll ettől legtávolabb, s ezeket tipikus szíkes-vízi zooplankton népesíti be, döntő mértékben Arctodiaptomus spinosus és Moina brachiata, míg 15 Rotatória fajt azonosítottak. Először vizsgálták az A. spinosus genetikai sajátságait, beállították a módszereket (DNS-izolálási technika, PCR reakciók), melyek a faj kis mérete miatt kritikusak. A DNS-izolálást két módszerrel végezéük, a PCR reakciók körülményeinek beállításakor kétféle Taq polimeráz enzimet teszteltek négy annelációs hőmérsékleten. Kipróbálták a citokróm oxidáz I-es régió szekvenálását is (kapilláris génelektro-forézis). 502 bázispárnyi szekvenciát kaptak, s két haplotípust sikerült kimutatniuk. A makrogerinctelenek körében 7 vízfolyásból (Balaton vízgyűjtője és a Cserhát területe) származó Hydropsyche saxonica (Trichoptera) tegzes-lárva morfológiai diverzitását értékelték 28 testméret alapján. Robusztusabb testalkat gyorsabb vízfolyással függ össze. Közösségi szintű diverzitás vizsgálatát az árvaszúnyogokon (Chirono-midae) végezték el a Balaton 3 medencéjében, s biomasszájuk a Szemesi-medencében volt a legnagyobb. 2010. október 12-13-án részletes vízkémiai és biológiai vizsgálatokat végeztek a vörösiszap- és lúgszennyezésnek kitett Torna-patak, Marcal, Rába és Mosoni-Duna vízfolyásokon. Az első két vízben a makrogerinctelen (és gerinces) élővilág jelentősen károsodott. Folyamatában követték a havária után az élőlények visszatelepülését. A kovaalga (Cyclotella ocellata), kagyló (Unio crassus és Pseudoanodonta complanata), kétéltű (Triturus dobrogicus) és hüllő (Zootoca vivipara) genetikai mintáit zavart és kevésbé zavart élőhelyekről begyűjtötték, feldolgozásuk később történik meg. A Balaton két szélső medencéjében az eukarióta- és bakteriális diverzitás júliusban érte el a legmagasabb értékeket. A Keszthelyi-öbölben diverzebb eukarióta közösség él, a Siófokimedencében ez a baktériumokra érvényes. A lápi póc (Umbra krameri) genetikai vizsgálatához 2010-ben az ország különböző területén 12 mintavételi helyéről 190 példány uszonymintáját gyűjtötték be (ez később kiegészült 15 gyüjtőhelyre és 254 szövetmintára). Fenékjáró küllő-mintákat (Gobio obtusirostris – G. carpathicus) 25 mintavételi helyről 322 egyedről gyűjtötték (ez kiegészült 49 gyüjtőhelyre és 700 szövetmintára). A mintákon mikroszatellit-elemzések történtek, s azonosíthatóak monomorf és polimorf lokuszok. Az egyedek tényleges genotípusának tisztázása nagyobb felbontású módszereket igényel. A Kárpát-medencei küllőfajok morfometriai elemzése arra utal, hogy a távoleső állományok különbségei genetikai izoláció megnyilvánulásai. A projektről részletek: http://www.blki.hu/otka_cnk_80140/index.html Bíró Péter

„Ki fogja megúszni?” - modellek az élővilág éghajlati alkalmazkodásáról Nagy előrelépés történt az MTA ÖK ÖBI egyik jelentős, az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak modellezését és az ökoszisztémák éghajlati sérülékenységének értékelését megcélzó hosszútávú kutatási programjában. E program, melynek egyik első fő eredménye egy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) előkészítését megalapozó tanulmány volt, várhatóan a közeljövőben készítendő Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS), és az ahhoz kapcsolódó Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

- 11 -

számára is jelentős információkat fog tudni szolgáltatni. Előző évben került sor a természetes és természetközeli élőhelyek éghajlati alkalmazkodóképességét leíró tájökológiai modell megalkotására, mely egy vezető nemzetközi tudományos szakfolyóiratban került publikálásra. E világviszonylatban is újdonságnak számító modell két viszonylag egyszerű és rugalmasan használható tájökológiai változó alapján jellemzi a táj egyes részinek éghajlati menedék-szolgáltató képességét, és azt is, hogy a táj mennyire lesz átjárható a vándorlásra kényszerülő fajok számára. E két folyamat megléte vagy hiánya alapvetően meghatározza az ökoszisztémák várható "veszteségeit", és ezáltal az egész táj éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét (rezili-enciáját). Mivel az ökológiai rendszerek esetleges sérülései az ökoszisztéma szolgáltatásokon keresztül egyben az emberi társadalom és a gazdaság számos területe felé is kockázatot jelentenek, így a táj rezilienciájának megőrzése és fokozása közös társadalmi és gazdasági érdek. E modell alkalmazása számos szakigazgatási területen (mező- és erdőgazdaság, területi tervezés, természetvédelem, stb.) hozzájárulhat a tervezés és a gazdálkodási gyakorlat fenntarthatóbbá tételéhez, a klímaváltozásból eredő kockázatok csökkentéséhez, és az alkalmazkodási erőfeszítések sikeréhez. Czúcz Bálint

A klímaváltozás hatásai a növény-ízeltlábú kölcsönhatásokra A klímaváltozás ökológiai rendszerekre gyakorolt egyik legjelentősebb hatása lehet a növények fejlődése és az ízeltlábúak életciklusa között kialakuló aszinkronitás, mely például a beporzás vagy a biológiai védekezés hatékonyságának csökkenéséhez vezethet. Ezt az eltérést kutatja a 2012. január 1-jén induló OTKA 101940 pályázat, mely az ÖK Lendület programjához kapcsolódó kutatás, és melyben több egyetem és intézet kutatói vesznek részt. A terepi vizsgálatok magyarországi almás kertekben történnek, mivel ez a legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs hazánkban. A kutatás célja továbbá a tájszerkezet biodiverzitásra gyakorolt hatásának vizsgálata, valamint az alma pollinátor és a biokontroll közösségeinek feltárása. Földesi Rita

Magyarország flórájának megőrzése közös érdekünk – Pannon Magbank 2010-ben kelt életre a Pannon Magbank (pályázati címen: A Pannon Magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére) LIFE+ program, amely mérföldkő az élőhelyen kívüli természetmegőrzésben. Az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet a projekt egyik partnerintézete. A projekt vezetője a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ, másik részt vevő az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. A program legfőbb célja, hogy a magyar flóra kb. 2200 őshonos fajából legalább 800 tárolásra alkalmas magvú növényfajt őrizzünk meg génbanki technológiával úgy, hogy a gyűjtés semmiképp se veszélyeztesse a gyűjtött populációk túlélését. Ehhez elkészült egy 1841 fajból álló lista. Megtörtént a maggyűjtési stratégia véglegesítése, mely átfogó keretet nyújt a maggyűjtéshez. Megújult a gyűjtési adatlap, amelynek módosításakor a szakemberek figyelembe vették a 2011-es év tapasztalatait. Kialakításra kerültek az aktív és bázis tárolók Tápiószelén és Vácrátóton. 2011-ben begyűjtöttük 209 faj 295 magtételét, köztük 3 fokozottan védett és 24 védett fajt. Megkezdődött a begyűjtött minták feldolgozása, a magok tisztítása, életképesség-vizsgálata és betárolása. Folyamatosan zajlik a magminták természetvédelmi célú alkalmazhatóságának tesztje, amely során a Fülöpházi Homokbuckás mellett 2 hektár parlag felülvetése történik 10 nyílt homokpusztagyepi faj vetésével.

- 12 -

Köszönetünket fejezzük ki az eddig részt vevő gyűjtőknek, akiknek áldozatos munkája hozzájárul a magyar flóra megőrzéséhez: Baji Béla, Balogh Lajos, Békefi Nóra, Bőhm Éva Irén, Czibula György, Czúcz Bálint, Csecserits Anikó, Dr. Galambos István, ifj. Papp László, Illyés Zoltán, Juhász Melinda, Kecskés Ferenc, Kohári György, Szabó Máté, Szitár Katalin, Tatár Sándor. Várjuk további gyűjtők jelentkezését! További információ a magbankról: www.pannonmagbank.hu szerk., forrás: Szitár Katalin, Szilágyi Krisztina

Újonnan benyújtott pályázataink Az első negyedévben a kutatók sok idejét lefoglalta a pályázatírás. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont 5 kutatója adott be Bolyai Kutatási Ösztöndíj pályázatot, 2 kutató pályázott az ismét meghirdetett LENDÜLET programra. Összesen 16 db OTKA pályázat került beadásra ebből 10 db K kategóriában (összesen 256.007 EFt), 1 db NK kategóriában (39.942 EFt), és 5 db PD kategóriában (76.256 EFt). Az MTA ÖK nagy lelkesedéssel készült az MTA által 2012-ben kiírt, nagy terveket is lehetővé tevő infrastruktúra pályázatra. Ez a pályázati lehetőség elindította kommunikációt a kutatóközponton belül a különböző intézetekben dolgozó kollégák között, keresve a közös pontokat, együttműködési lehetőségeket. 4 db pályázatot adtunk be „Általános infrastruktúra-fejlesztés” kategóriában (82.650 EFt), és 5 db „nagy” pályázatot (178.816 EFt). Köszönet a befektetett munkáért, és reméljük sok nyertes pályázatnak örülhetünk majd. Jó hír, hogy a kutatóközpont az EU-s pályázatok számára fenntartott internetes felületen már regisztrálva van, új PIC kódot kapott, ami már aktív. Az intézeteknél folyamatban lévő FP7 pályázatok át lettek irányítva a kutatóközpont felületére. Báldi András

Botanikus kerti hírek Beköszöntött a tavasz, ébred a Kert… A tavasz beköszöntével megkezdődött a botanikus kertben a legtöbb munkával járó évszak. Még a tél végéhez kapcsolódó feladatunk az előző évben az ország és a botanikus kert területéről begyűjtött maganyag tisztítása, kontrollálása, majd az Index Seminum szerkesztése, amely immár 58 éve megszakítás nélküli periodikánk. Az Indexet a nemzetközi magcserehálózatban 70 ország mintegy 500 partnerintézetébe küldtük el. Megkezdődött a mintegy 27 hektáros kert tavaszi takarítása: lombgereblyézés, gallyszedés, útkarbantartás, a betakart növények kibontása és a leszakadt ágak eltávolítása. Március végétől pedig elkezdődnek a tavaszi kiültetések, ez az idén különösen nagy feladat a KMOP pályázat segítségével beszerzett több száz új taxon miatt. Az üvegházi gyűjteményekhez tartozó munkacsoport az ősz óta folyamatosan végzi az új trópusi üvegház ültetését és berendezését, melynek környékén teljesen felújítjuk az évelő gyűjteményt is. Ehhez a munkához nagy mennyiségű lombföld szükséges, amit a saját komposzttelepünkről folyamatosan rostálunk. Ebben a hatalmas munkában néhány munkatársunktól önkéntes segítséget is kapunk, melyet ezúton is köszönünk! A napok melegedésével egyre többen keresik fel a kertet, hogy megtekintsék a sok ezres tömegben virágzó tavaszi fajokat (hóvirág fajok és fajták, tavaszi tőzike, tüdőfű- hunyorfogasír- keltike fajok, sáfrányok, szellőrózsák...) Megérkeztek az első költöző madárfajok is: örvös galamb, seregély, csilpcsalp füzike, énekes rigó stb., közben még itt időznek nagyobb számban a téli vendégek is: fenyőrigó, szőlőrigó, királyka, fenyőpinty... A nagyközönséget több mint 40 télen elkészült információs tábla és egy új interaktív tábla is várja. Kósa Géza

- 13 -

Tavaszi alkotópályázatot hirdettünk általános iskolások részére Az „Athenaeum az interneten” című TÁMOP-3.2.4-09/1/KMR-2010-0025 számú projekthez kapcsolódóan meghirdettük a „Nyomozz madárfajok után az irodalomban! ” című pályázatot, melynek célja, hogy a gyerekek kreativitásának segítségével felhívja a figyelmet az állatvilág, azon belül is a madarak szépségére, kultúránkban betöltött szerepére, valamint hozzájáruljon az olvasáskultúra fejlesztéséhez. A mindenki által növénykertként ismert botanikus kertek, arborétumok számos állatfajnak is élőhelyül szolgálnak. Botanikus kertünkben igen nagy számban élnek madarak, melyek közül 62 fajról észleltük eddig jelenlétükön túl a fészkelést is. E 62 madárfaj valamelyikét kiválasztva egy egyéni tabló készítése a feladat, mely tartalmazza a madárfaj nevét idéző verset, vagy szövegrészletet az irodalmi forrás megjelölésével, valamint a madárról készített fajleírást illusztrációval. Részletekről bővebben: www.botanikuskert.hu Szakács Éva

Rendezvények, konferenciák A Magyar Biológiai Társaság Ökológiai szakosztályának ülésén mutatkozott be Kutatóközpontunk – 2012. január 12. Az MBT Ökológiai Szakosztálya legutóbbi előadóülésén a frissen megalakult MTA Ökológiai Kutatóközpontban folyó kutatásokkal foglalkozott. A Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületével közösen szervezett „Aktuális kutatások az MTA Ökológiai Kutatóközpontban – ökológia a természet- és a környezetvédelem szolgálatában” c. ülés ízelítőt adott a központ változatos kutatási témáiból. Hét előadás hangzott el a Magyar Természettudományi Múzeum előadótermében munkatársainktól. Báldi András programon kívüli nyitóelőadásában röviden beszámolt az MTA Ökológiai Kutatóközpont megalakulásáról, az előttünk álló fontosabb teendőkről, a szakmai és szervezeti/működési kihívásokról. Kertész Miklós a kutatóközpont mindhárom intézetének (BLI, DKI, ÖBI) részvételével zajló „A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban: az ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitás értékelése szentély jellegű és emberi tájhasználatnak kitett élőhelykomplexekben” c. NKTHOTKA pályázat (témafelelős Dr. Bíró Péter) eddigi eredményeit foglalta össze. Előadásában kitért a genetikai és a tájszintű ökológiai diverzitás közötti összefüggések vizsgálatának fontosságára és hangsúlyozta, hogy egy átfogó koncepcióval rangos ökológiai szakfolyóiratban megjelenő publikációt eredményezhet a kutatási eredmények közös kiértékelése. Akárhogy is lesz a pályázat úttörő jelentőségű a központban zajló közös kutatások kialakítása, egymás munkájának megismerése szempontjából. Czúcz Bálint és Somodi Imelda előadásukban az ÖBI-ben zajló, nagy hagyományú élőhely és vegetáció modellezés lehetőségeit mutatták be. Az egyre részletesebb országos léptékű vegetáció felmérések (mai) csúcspontja a MÉTA (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) program, amely lehetőséget teremt például a klímaváltozás vegetációra gyakorolt hatásának modellezésére, élőhelyek természetességének, emberi hatásokra bekövetkező változásainak nyomon követésére Magyarország teljes területére vonatkoztatva. Schöll Károly előadásában a planktonikus kerekesféreg (Rotatoria) együttesek tér és időbeli változásait elemezte jellegzetes hidrológiai helyzetekben a Duna gemenci hullámterének víztereiben. Rámutatott, hogy miként határozza meg a folyami élőhelyek sokfélesége és a vízállás a kerekesférgek sokféleségét, összetételét. Kovács Eszter előadása a kiskunsági kísérletes ökoszisztéma kutatásokba engedett bepillantást, elsősorban a (növényi és talaj) légzés kísérletes vizsgálatán keresztül. A nagyszabású VULCAN projekt (Vulnerability assessment of shrubland ecosystems in Europe under climatic changes; magyar témafelelős: Dr. Láng Edit) keretében és annak folytatásaként végzett hosszú távú kutatások a klímaváltozásnak az ökoszisztéma szintű folyamatokra gyakorolt hatásait boncolgatják a kiskunsági kísérleti mintaterületen.

- 14 -

Takács Péter, Specziár András, Czeglédi István, Bíró Péter és Erős Tibor előadásukban a Marcal folyót érő „vörösiszap katasztrófa” hatásait értékelték, elsősorban a halfaunában bekövetkezett változásokat elemezve. Kutatásaik igazolták a halállomány (feltehetően) teljes pusztulását a Torna-patak torkolata alatti folyószakaszon. A felmérések folytatása nemzetközi szinten is élénk érdeklődésre számot tartó ismeretekkel gazdagíthatja majd a halak visszatelepülésére (kolonizációs képességére) és közösség szerveződésére vonatkozó eddigi ismereteket. Végül Zlinszky András, Mücke Werner, Lehner Hubert, Briese Christian és Pfeifer Norbert előadásukban a balatoni nádasok térképezésében elért új ismereteket foglalták össze. A „Balatonkutatásban”általuk bevezetett, légi lézerszkenneléssel végzett újfajta térképezési módszereknek köszönhetően hatékonyan készíthetők el nagy felbontású részletes térképek, amik széleskörűen használhatók alap és alkalmazott kutatási kérdések megválaszolásához. Az előadóülésen sajnos viszonylag kevés lehetőség nyílt érdemi szakmai beszélgetésekre. A programot szorosan kellett tartani, mert az ülést a szakosztály vezetőség választása követte. Az MBT Ökológiai Szakosztályának jelenlegi vezetőségében a kutatóközpont számos munkatársa szerepel. A vezetőség elnöke Ács Éva (DKI), titkára Elek Zoltán lett. Vezetőségi tagok: Engloner Attila (DKI), Erős Tibor (BLI), Czúcz Bálint (ÖBI), Némethné Mázsa Katalin (ÖBI), Ódor Péter (ÖBI) és Rózsa Lajos. A kutatási eredmények oldottabb hangvételű megbeszélése már a múzeum épületét elhagyva egy közeli sörözőben (étteremben) folytatódott… Erős Tibor

Cikkíró kurzus Vácrátóton – 2012. február 8-10. 2012 februárjában Prof. Lövei Gábor ökológus három napos kurzust tartott Vácrátóton, az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetében. Ennek során a tudományos publikációk elkészítésének teljes folyamatát tárgyalta: kezdve a technikai részletektől – úgy mint a folyóirat kiválasztása, a publikációk típusa, a szerzők-társszerzők problémakör – egészen a tartalmi és formai szempontokig. Az előadás egyik legnagyobb részét a tudományos publikációk egyes fejezeteinek kidolgozása alkotta, jó áttekintést adva, hogy egy megfelelően megírt cikk hogy áll össze. Az előadó nagy hangsúlyt fektetett az eredmények grafikus ábrázolásának kérdésére is. Következetes rendszerbe foglalta és szemléltette, hogy egy ábrán mi az, ami szükséges, ami felesleges, és mi az az egy-két fogás, amelyekkel új összefüggések is megláthatók. A kiadott ábraanyag és jegyzet jó emlékeztetője az elhangzottaknak. Prof. Lövei közvetlen stílusban és a hallgatóság érdeklődését folyamatosan fenntartva adott kiváló összefoglalást a publikálásról, és annak minden egyéb vonatkozásáról. Mindez nem hasznos, hanem esszenciális volt a jelenlévő – akár gyakorlottabb, akár kevésbé rutinos – kutatónak. Emellett elhivatottságot és etikus magatartást tanultunk, és ha valakinek ez mind nem lett volna elég, a szünetekben az előadó személyes, szakmai konzultációt folytatott azokkal, akik megkeresték. A résztvevők ezúton is köszönetet mondanak Prof. Lövei Gábornak, hogy ezt a három napot az Kutatóközpont munkatársaira szánta. Tóth Bence

SCB Európai Szekció vezetősége Vácrátóton A Vácrátóti Botanikus Kert adott otthont a Society for Conservation Biology (SCB) európai szekciójának a rendes félévi vezetőségi ülés lebonyolítására (www.conbio.org/sections/Europe). Az Európai Szekció (Europe Section, ES) munkáját a 12 tagú bizottság végzi, amelynek elnökletét 2012-től Báldi András, az MTA ÖK igazgatója látja el. A vezetőség tagjai európai természetvédelmi biológusok, különböző európai egyetemek, kutatóintézetek munkatársai, akik mandátumukat 3 évre kapják. A szekció tevékenységét segíti részmunkaidőben a koordinátor, Mihók Barbara. A vezetőségi ülés kiemelt témája volt az augusztusban a szekció szervezésében Glasgow-ban megrendezésre kerülő European Congress of Conservation Biology (ECCB2012, www.eccb2012.org). A kongresszus plenáris előadói (Ian Boyd, Ilkka Hanski, Hugh Possingham, Peter Vitousek) és a megnyitót tartó Bob Watson a nemzetközi szakma prominens képviselői. A kongresszus az előadások, szimpóziumok mellett számos tudományos kurzust, workshopot, diákprogramot is kínál, melyek

- 15 -

megbeszélése szintén a találkozó része volt. A kongresszus mellett a szekció munkacsoportjai is beszámoltak eddigi tevékenységükről illetve stratégiai kérdések is tárgyalásra kerültek. A gyönyörű környezetben lezajlott találkozót egy botanikus kerti szakvezetés és egy kiskunsági pusztai program zárta. Bővebben ld: az SCB-ES blogján: http://euroconbio.blogspot.com/. Tevékenységünkről, a csatlakozás lehetőségeiről: http://euroconbio.blogspot.com/ www.conbio.org/sections/europe Facebook csoport: http://www.facebook.com/groups/175862975786974/ Mihók Barbara (SCB-Europe koordinátor, Szeged)

Köszöntöttük az MTA Székház hölgyeit Az MTA ÖK-hoz tartozik a méltán közismert Nemzeti Botanikus Kert Vácrátóton. Több mint 12000 növényfaja és fajtája közül számos gyönyörködteti az odalátogatókat virágaival. Nőnap alkalmából a Botanikus kert "hangulatát" vittük el az MTA Székházába, és egy szerény köszöntőt helyeztünk el az Székház női munkatársai részére. Már a kihelyezéskor igen pozitív visszajelzéseket kaptunk egy-egy mosoly és köszönet formájában. szerk., Báldi András

Intézetünkbe látogatott Bengt-Gunnar Jonsson 2012. március 15. és 19. között az MTA ÖK Botanikai és Ökológiai Intézetének vendége volt Dr. BengtGunnar Jonsson, svéd erdőökológus kutató, a Mid Sweden University professzora. Intézeti kollégákkal közösen ellátogatott egy erdőrezervátumba a Vértes-hegységben, részt vett intézetünkben a Természetvédelmi Biológiai Társaság Európai Szekciójának vezetőségi ülésén, valamint tartott egy izgalmas előadást „An overview of studies in old-growth spruce forests in Northern Sweden: history, stand dynamics and biodiversity” címmel. Ódor Péter

Pannon Magbank tréning – 2012. április 4. Az érdeklődők és gyűjtők számára 2012. április 4-én a Növényi Diverzitás Központban, Tápiószelén a NÖDIK-kel közösen tájékoztatót és tréninget szerveztünk, mely során délelőtt a maggyűjtésről zajlott gyakorlati felkészítő oktatás, emellett megtudhattuk, hogy hogyan valósult meg az első terepi szezon a Pannon Magbank életében, majd délután a minták betárolásához kapcsolódó főbb munkafolyamatokat ismertettük, mind elméletben mind gyakorlatban, valamint lehetőség nyílt a Magbankban zajló munkafolyamatok, a munkaeszközök, műszerek, berendezések és a kialakított tárolók megtekintésére is. Szakács Éva

Egy új korszak kezdetén: molekuláris biológiai módszerek az ökológiai és taxonómiai kutatás szolgálatában – 2012. május 14. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és az MTA Ökológiai Kutatóközpont meghívja Önt az „Egy új korszak kezdetén: molekuláris biológiai módszerek az ökológiai és taxonómiai kutatás szolgálatában” című tudományos ülésre. Helyszín: MTA Székház, Felolvasóterem, 1051. Budapest, Széchenyi István tér 09. Időpont: 2012. május 14. 9.30 A tudományos ülést levezeti: Borhidi Attila, az MTA rendes tagja További részletek a későbbiekben a kutatóközponti honlapon lesznek olvashatók.

- 16 -

III. Etnoökológiai Szeminárium - 2012. május 14-15. Leslie Main Johnson kanadai ökológiai antropológus lesz a vendégünk. Leslie a tájjal, élőhelyekkel, növényzettel kapcsolatos hagyományos ökológiai tudás egyik legjobb kutatója ma a világban. Elsősorban Kanadában, a tajga-övi indiánok között kutatott. Igen sokféle közösséget vizsgált, zömmel a résztvevő megfigyelés módszerével hosszú hónapokat töltve közöttük. 2010-ben ismerkedtünk meg vele, és lehetőségünk adódott, hogy a 13. Etnobiológiai Világkongresszus előtt néhány napra a vendégünk legyen. A szeminárium nyelve angol, fordítást nem biztosítunk. Részvételi díj: 6000 Ft. Jelentkezés még lehetséges: [email protected] címen. Részletesebb információkat csak a jelentkezőknek küldünk. Molnár Zsolt

ÖK Napok – 2012. június 21-24. Tihanyban rendezzük meg az első ÖK Napokat, melyre minden munkatársat nagy szeretettel várunk! Terveink szerint az első napon a kutatócsoportok mutatkoznak be, hogy áttekintést kapjunk az ÖK kutatási palettájáról, a második napon a fiatal kutatók közül hallgatnánk meg többeket - mi a témájuk, hogyan haladnak, mi segíti vagy éppen hátráltatja őket. A hétvége opcionális, az ottmaradók számára: kirándulhatunk egy jót a félszigeten, ahol Tihany szépségeivel (ne adj Isten pincéivel) ismerkedhetünk.

„Living Danube” – 2012. augusztus 21-24. Felkérésre a Nemzetközi Dunakutató Szövetség (IAD) 39. nemzetközi konferenciáját a Duna-kutató Intézet szervezi. Az MTA fővédnöksége alatt 2012. augusztus 21-24. között Szentendrén sorra kerülő „Living Danube” elnevezésű konferencián a 10 Duna menti ország mintegy 100 résztvevője várható. Fő témakörök: 1. Ecological processes in riverine conditions. 2. Longitudinal, vertical and lateral connectivity in riverine landscapes 3. Changes in biodiversity 4. Global Climate Change: present situation and expected effects on ecological processes 5. Danube as drinking water resource 6. Environment and infrastructure in the European Strategy for the Danube Region (EUSDR): harmonisation of ecological needs and effects of different water usages. 7. Environment and the WFD, good conservation status of NATURA2000 sites, monitoring 8. Technical aspects and the implementation of the EU WFD: ecological effects of water engineering facilities, navigation, hydro-power 9. Restoration ecology, landscape ecology, land use. Bővebb információ: http://www.iad39.org

- 17 -

9. Magyar Ökológus Kongresszus – 2012. szeptember 5-7. 2012. szeptember 5-7. (szerda-péntek) között rendezzük meg Keszthelyen a 9. Magyar Ökológus Kongresszust, amely a magyar ökológus társadalom legnagyobb, az ökológia tudományának legszélesebb spektrumát bemutató tudományos találkozója. A háromévenként ismétlődő, mintegy 350 résztvevőt felvonultató kongresszus soron következő, 2012-es eseményének szervezési jogát 2009-ben (akkor: MTA ÖBKI) az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete kapta, az MTA Ökológiai Bizottsága, utódszervezete az MTA Környezetbiológiai Tudományos Bizottsága és a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete szakmai támogatásával. A kongresszus küldetése, hogy áttekintést adjon az egyed feletti biológiai szerveződési szintek kutatásával foglalkozó tudományterületek legújabb eredményeiről, és hozzájáruljon más tudományterületekkel és tudományágakkal való együttműködés szélesítéséhez. Szervező bizottság: Bartha Sándor (vezető), Mázsa Katalin (titkár), Ádám Réka, Báldi András, Botta-Dukát Zoltán, Engel Rita, Farkas Edit, Horváth Ferenc, Kertész Miklós, Kröel-Dulay György, Molnár Zsolt, Ódor Péter, Török Katalin, Virágh Klára Fő témakörök: Alkalmazott ökológia, Állatközösségek ökológiája, Állatpopulációk ökológiája, Elméleti ökológia, Erdők ökológiája, Filogeográfia, Gombák ökológiája, Hidrobiológia, Humánökológia, Környezeti nevelés, Mikrobiális ökológia, Növényi ökofiziológia, Növényközösségek ökológiája, Ökotoxikológia, Paleoökológia, Populációgenetika, Talajökológia, Tájökológia, Természetvédelmi Ökológia, Városökológia, Viselkedésökológia Időpont: 2012. szeptember 5-7. Helyszín: Hotel Helikon 8360 Keszthely, Balatonpart 5. Bővebb információ: http://www.convention.hu/MOK9

Impresszum – MTA Ökológiai Kutatóközpont Hírlevél Felelős kiadó: Báldi András

Szerkesztő: Szakács Éva

Észrevételek a hírlevéllel kapcsolatban: [email protected]

- 18 -