TBE06ASZ – TBN06ASZ
ÖSSZEVONT PEDAGÓGIA - PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT (információk, tételsor, szakirodalom)
ELTE TÓK 2014/2015
Kedves Hallgatók! Az összevont pedagógia-pszichológia szigorlat jelentős feladat, hiszen két tantárgycsoport több stúdiumának anyagát kell feldolgozni és a négy féléves tanulmányok alapján összegezni. A szigorlati felkészüléshez használják fel az előadásokon és a szemináriumokon feldolgozott tananyagot, a megismert pszichológiai vizsgálati módszereket, az órákon látott és elemzett filmeket, az iskolai gyakorlatokon és hospitálásokon szerzett tapasztalatokat. A szigorlati felkészüléshez segítséget nyújtunk azzal is, hogy megjelöljük az egyes tételekhez kapcsolódó legfontosabb szakirodalmi forrásokat. Ezek többsége megtalálható a korábbi stúdiumok kötelező és ajánlott irodalmi jegyzékeiben, oktatói ajánlásokban, de van olyan is, amely azok között nem szerepelt.
A szigorlat rendje: Az összevont pedagógia-pszichológia szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. (’B’ típusú kombinált vizsga) Az írásbeli rész sikeres teljesítése előfeltétele a szóbeli részen való részvételnek. A szigorlat eredménye a szóbeli rész eredménye, azonban az írásbeli rész eredménytelensége esetén elégtelen a szigorlati jegy. Az írásbeli vizsga feladatai a tájékoztató füzetben megjelölt írásbeli követelmények alapján készülnek. Az elérhető összpontszám min. 61 %-a szükséges a sikeres írásbelihez. Az írásbeli vizsga a választott vizsganapon 8.00-9.00-ig tart. A szóbeli vizsga az írásbeli vizsga javítása után kezdődik. Az írásbeli rész sikertelensége esetén a szóbeli vizsgán nem lehet részt venni; a szigorlat érdemjegye elégtelen. A sikertelen írásbeli rész egyszer javítható a vizsgaidőszak során. Sikertelen szóbeli rész esetén csak a szóbeli részt kell javítani. Az írásbeli és a szóbeli részt is egy vizsgaidőszakon belül kell teljesíteni, ha ez nem sikerül a következő vizsgaidőszakban újra teljesíteni kell az írásbeli részt is. Ugyanabban a vizsgaidőszakban egy kurzusból – a vizsgahalasztás kivételével – legfeljebb három alkalommal lehet vizsgára jelentkezni. Hallgatói Követelményrendszer 67–73. § alapján http://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II.pdf
2
Írásbeli szigorlati követelmények (fogalmak, nevek, alapismeretek) Neveléstörténet (Nevek, események, évszámok, fogalmak) Az első magyar iskola helye és évszáma Az első magyar egyetemek helye és évszáma A "hét szabad művészet" tantárgyai Comenius (XVII.sz.): "Didactica Magna" "Orbis … Pictus" Didaktikai alapelvei Iskolarendszere John Locke (XVII.sz.): Tabula rasa - elmélet Rousseau (XVII.sz.): Emil avagy a nevelésről Pestalozzi (XVIII-XIX.sz.): Mit jelent a fej, szív, kéz nevelése? Apáczai Csere János (XVII.sz.): Magyar Enciklopédia A nagyszombati egyetem alapítása Az I. és a II. Ratio Educationis jelentősége Az első hazai óvoda alapítása Az első hazai tanítóképző alapítása Eötvös József népoktatási törvénye (1868) Ellen Key (1900): A gyermek évszázada Nagy László (1921): "Didaktika gyermekfejlődéstani alapon" Klebelsberg iskolaépítési akciója A 8 osztályos általános iskola létrejötte hazánkban A magyar iskolák államosítása A tankötelezettség alakulása 1868-tól napjainkig A reformpedagógia kialakulásának okai, kapcsolata a XX. sz. végén, a XXI. sz. elején uralkodó pedagógiai paradigmával Reformpedagógiai törekvések (Dewey, Dalton-plan, Jéna-plan, Montessori, Steiner, Freinet, Claparéde, Decroly) Fogalmak (kalokagathia; szókrateszi módszer; kolostori iskola; panszófia; utilitarizmus; Ratio Studiorum; partikuláris iskola; kisgimnázium; nagygimnázium; O. Entwurf; nemzetnevelés; numerus clausus; testnevelési törvény; zárt iskolarendszer; nyitott iskolarendszer, Waldorf pedagógia, Freinet-iskola, modern alternatív iskolák; universitas) Közoktatási –és a köznevelési törvény közötti különbségek; Nemzeti alaptanterv; Évszámok (1777; 1868; 1869; 1945; 1948; 1978; 1985; 1990; 1993; 1995; 1998; 2000, 2003., 2007.; 2012.) Neveléselmélet, Didaktika (Fogalmak) hétköznapi pedagógiai elméletek; tudományos pedagógiai elméletek; egyéni integrált pedagógiai elméletek; szocializáció; perszonalizáció; nevelés; cél értelmezés; oktatás; tanítás; tanulás; zárt oktatás; nyílt oktatás; "rejtett tanterv"; ismeret; jártasság; készség; képesség; attitűd; szokás; magatartás; kompetencia család; nukleáris család; nagy család; egyszülős család;
3
egységesség az oktatásban; differenciálás; pluralizmus; szegregáció; integráció; közösség; konfliktus; közvetlen nevelési hatások; közvetett nevelési hatások; motiváció; frontális munka; csoportmunka; kooperativitás; tanulópár; páros munka; rétegmunka; részben egyénre szabott munka; teljesen egyénre szabott munka; szimultán tanulásszervezés; elbeszélés; magyarázat; előadás; sugalmazó tanári kérdés; kérdve-kifejtő beszélgetés; vita, játék, szimuláció adaptív tervezési logika; iskolai pedagógiai program; tanterv; a tanterv fajtái; a tananyag horizontális elrendezésének változatai; a tananyag vertikális elrendezésének változatai; helyi tanterv; tanmenet, tematikus terv; epocha terv; projekt terv; érték; szubjektív érték, erkölcs; erkölcsiség; esztétikum; ízlés; alternatív iskola; cselekvésközpontú pedagógia, konstruktív pedagógia az iskolai értékelés funkciói; diagnosztikus értékelés, formatív értékelés, szummatív értékelés; PISA, PIRLS, külső értékelés; belső értékelés
Általános pszichológia
behaviorista megközelítés lényege, biológiai nézőpont lényege, kognitív nézőpont lényege, pszichoanalitikus nézőpont lényege, fenomenológiai nézőpont lényege, humanisztikus pszichológia lényege, Watson, Freud, Maslow, Rogers észlelés, perceptuális konstanciák, alak-háttér észlelés, figyelem, figyelem terjedelme, figyelem tartóssága, figyelem megosztása, figyelem átvitele rövid távú memória működésének sajátosságai, hosszú távú memória működésének sajátosságai, emlékezeti stratégiák – a sikeres felidézés esélyét növelő tényezők gondolkodás, konvergens gondolkodás, divergens gondolkodás intelligencia, intelligenciahányados, Binet, Simon, - Gardner - többszörös intelligencia elmélete, intelligencia tesztek kreativitás, a kreativitás jellemzői, a kreativitást segítő légkör jellemzői elsődleges érzelmek, agresszió, frusztráció kompetencia-motívum, teljesítménymotiváció, igényszint, sikerorientált attitűd, kudarckerülő attitűd, motivációs hierarchia – Maslow tanulás pszichológiai fogalma, klasszikus kondicionálás lényege, Pavlov, generalizáció, diszkrimináció, kioltás, operáns kondicionálás lényege, Skinner, effektus törvénye, viselkedésformálás, megerősítés, belátásos tanulás – Köhler, kognitív térkép
Személyiségpszichológia
külső–belső kontroll attitűd, mezőfüggőség–mezőfüggetlenség, Freud elmélete a személyiség szerkezetéről: id-ego-superego, örömelv, realitáselv, a lélek topografikus modellje: tudatos-tudatelőttes-tudattalan, elhárító mechanizmusok, Maslow, Rogers
Fejlődéspszichológia
fejlődés, érés, kritikus és szenzitív periódus, Freud – a pszichoszexuális fejlődés szakaszai, Erikson – a pszichoszociális fejlődés szakaszai, fejlődési krízisek; Piaget elmélete a kognitív fejlődés szakaszairól, asszimiláció, akkomodáció Bowlby, Ainsworth, kötődési típusok, idegen helyzet kísérlet, Spitz: hospitalizáció, megkapaszkodási ösztön, Harlow majomkísérletek, a kisgyermekkori beszéd sajátosságai, 4
éntudat, testséma, manipuláció, énkép, dackorszak szinkretizmus, egocentrikus gondolkodás, decentrálás, a gyermeki világkép jellemzői, szocializáció, szociális tanulás módjai: utánzás, modellek útján való tanulás, azonosulás (identifikáció), belsővé tétel (interiorizáció); elaboráció, játékfejlődés, rajzfejlődés, latencia, iskolára való alkalmasság jegyei, átpártolás, metafizikai feszültség, konzerváció, számfogalom, prepubertás heteronóm erkölcs következmény-etika, autonóm erkölcs, szándék-etika, nemi identitás, nemi szerep, szociális kompetenciák,
Pedagógiai pszichológia
kommunikáció, verbális és nemverbális kommunikáció, metakommunikáció, nemverbális kommunikáció funkciói, nemverbális kommunikáció csatornái személypercepció, a benyomásalakítást befolyásoló tényezők: elsőbbségi és újdonsági hatás, holdudvar-hatás, kategorizáció, attitűd, sztereotípia, előítélet, Pygmalion hatás informális csoport, formális csoport, referenciacsoport (vonatkoztatási csoport), csoportnorma, komformitás, csoportfejlődés fázisai, csoportkohézió, szociometria, együttes élmény kísérlet, pár és csoport kísérlet, Moreno, Mérei Ferenc szülői nevelői attitűdök jellemzői és hatásai; tanulási stílusok, Lewin-féle vezetői, nevelési stílusok
5
A szóbeli szigorlat tételei 1. A nevelhetőség pszichológiai és pedagógiai alapjai. -
-
A fejlődés, érés fogalma, viszonya a neveléshez A fejlődés interakciós felfogása: Az öröklődés és a környezet szerepe a fejlődésben és a nevelésben Folyamatosság és szakaszosság a fejlődésben A fejlődés eltérő üteme, egyéni különbségei A kisiskolás gyermek pszichológiai jellemzői a fejlődés átfogó elméletei szerint Nézetek az ember nevelhetőségéről. A hazai közoktatás feladatai és stratégiái, az oktatásfejlesztési tendenciák, a közoktatás tartalmi szabályozásának dokumentumai
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
fejlődés, kritikus és szenzitív periódus, érés, a fejlődés interakciós modellje, Freud – a pszichoszexuális fejlődés szakaszai, Erikson – a pszichoszociális fejlődés szakaszai, fejlődési krízisek, Piaget – a kognitív fejlődés szakaszai, legközelebbi fejlődési zóna a nevelés szükségessége és lehetősége, a nevelés korlátai, a nevelhetőségről alkotott felfogások a nevelés történetében; a hazai közoktatás fejlesztési tendenciái, szabályozó dokumentumok
Forrás irodalom
Bernáth László – Solymosi Katalin: A fejlődés meghatározó tényezői és elméletei. In: B. Lakatos Margit–Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Bp., 1999. 49–67. o. Cole, M.–Cole, S. R.: A gén-környezet kölcsönhatások szemléltetése. In: B. Lakatos Margit–Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Bp., 1999. 68–69. o. Medgyesi Márton: Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete. In.: Jelentés a magyar közoktatásról 2006. (szerk.: Halász Gábor – Lannert Judit). Országos Közoktatási Intézet, Budapest. http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/1-oktatas-tarsadalmi-090617-1
Mönks F. J. – Knoers, A. M. P. (2004). Fejlődéslélektan. Urbis, Budapest, 15–35 o. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
6
2. A tanítás-tanulás folyamatát befolyásoló személyiségtípusok és a személyiségvonások összefüggései -
-
A személyiség fogalma Személyiségelméletek: o típustanok és vonáselméletek o pszichoanalitikus elmélet o a humanisztikus megközelítés és annak pedagógiai hatása A nevelés mint céltudatos és nem tudatos hatások egysége A nevelési célok forrása és szintjei Az oktatás – zárt oktatás, nyílt oktatás o Az oktatás céljai és forrásai o A tanítás és a tanulás sajátosságai a zárt oktatás körülményei között o A tanítás és a tanulás sajátosságai a nyílt oktatás körülményei között
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
személyiség, introvertált és extrovertált személyiségtípus, külső–belső kontroll attitűd, mezőfüggőség–mezőfüggetlenség, Freud elmélete a személyiség szerkezetéről: idego-superego, tudatos-tudatelőttes-tudattalan, örömelv, realitáselv, Maslow, Rogers; a hétköznapi pedagógiai elméletek értelmezése; a tudományos pedagógiai elméletek értelmezése; az egyéni integrált pedagógiai elméletek értelmezése; szocializáció, perszonalizáció, a cél értelmezése a pedagógiában; a célok lehetséges forrásai; nevelés, oktatás, tanítás, a tanulás pedagógiai értelmezése; zárt oktatás, nyílt oktatás; „rejtett tanterv”, kompetencia
Forrás irodalom
Atkinson & Hilgard: Pszichológia. Osiris, Bp. 2005. (vagy korábbi kiadások) 13. A személyiség c. fejezet Hunyady Györgyné – M.Nádasi M.: Pedagógiai tervezés. Comenius Bt. Pécs, 2000., 2004. I. fejezet 2.1. és 2.2. téma; II. fejezet 1. és 2. téma Nahalka István: A tanulás. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó. Budapest, 2003. Vass Vilmos: A kompetencia fogalmának értelmezése. In. Hidak a tantárgyak között. Szerk. Kerber Zoltán. Országos Közoktatási Intézet, Bp. 2006. 11–29. o. http://www.ofi.hu/tudastar/hazai-fejlesztesi/kompetencia-fogalmanak
Zrinszky László: Neveléselmélet. Pedagógus Könyvek. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2002., 132–147. o. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
7
3. Nevelés a családban. A család szerepe a fejlődésben és kapcsolata az iskolával -
-
A szocializáció folyamata A család szerkezete, funkciói, működése A családi élet változása, krízisek, kihívások a család életében Az elsődleges gondozó és a gyermek kapcsolatának meghatározó szerepe a fejlődésben o A korai kötődés mint a későbbi társas kapcsolatok mintája – Bowlby kötődéselmélete Nevelési stílusok, attitűdök a családban A család és az iskola kapcsolata, különös tekintettel a képviselt értékekre és a kapcsolattartás formáira
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
szocializáció; a családok változatai értékorientációjuk szempontjából, kötődés, kötődés típusok– idegen helyzet kísérlet, Bowlby, Ainsworth, Spitz megfigyelései hospitalizáció, megkapaszkodási ösztön, Harlow kísérletek, a nevelői attitűdök (meleg-engedékeny, meleg-korlátozó, hideg-engedékeny, hidegkorlátozó; tekintélyelvű, mérvadó, engedékeny) jellemzői, a nevelői attitűdök hatása a gyermek személyiségfejlődésére
Forrás irodalom
B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Bp., 1999. Anya–gyermek kapcsolat c. fejezet (101–126. o.) Család c. fejezet (307–358. o.) Nevelői attitűd c. fejezet (359–365. o.) Boros László: Értékorientációs folyamatok. In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.), ELTE TÓFK, Bp., 2003. vagy Boros László: Érték – Iskola – Család. Akadémia Kiadó, Budapest, 1993. Herczog Mária: Család és iskola. In: Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó – Dinasztia tankönyvkiadó, Bp., 2001. 356–361. o. vagy Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Bp., 2003. 165–169. o. N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 4. fejezet: A családi szocializáció jellemzői. 74–94. o. Zrinszky László: Neveléselmélet. Pedagógus Könyvek. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2002., 147–175. o. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
8
4. Az iskola mint szervezet -
-
Az iskola mint szervezet Az iskola szervezeti tagolódása (tagozatok, osztályok); o a szervezet működéséhez kapcsolódó funkciók és előírások: a pedagógusok jogai és kötelességei; o az osztályfőnök speciális feladatköre; o a tanulók jogai és kötelességei; o a szülők jogai és kötelességei Az iskola működését meghatározó, belső készítésű dokumentumok: Alapító okirat; SzMSz, IPP, Házirend, MIP o Az iskolák működési sajátosságai az egységesség, a pluralizmus körülményei között. Integráció, szegregáció.
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
egységesség, pluralizmus, differenciálás, szegregáció, integráció, sajátos nevelési igény; hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet; a közoktatási intézmények szervezeti sajátosságai
Forrás irodalom
Hunyady Györgyné–M.Nádasi M.: Pedagógiai tervezés. Comenius Bt. Pécs, 2000., 2004. I. fejezet 2.3. és 3.1. téma; M. Nádasi Mária: Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt. Pécs, 2001.; 7–27. o. Serfőző Mónika (–, Somogyi Mónika): Az iskola mint szervezet. In: N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 451– 471. o. Szabó Károly (2000.): A tanítási klíma mérése. Új Pedagógiai Szemle, 3. szám. 61–72. o. Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Dinasztia Kiadó, Budapest. 2004. (A fejezetek címe: Változó szerep egy változó világban; Tanulócsoport – osztályközösség; Az osztályfőnök segítői) Szekszárdi Júlia: Az iskolák belső világa. In.: Jelentés a magyar közoktatásról 2006. (szerk.: Halász Gábor – Lannert Judit). Országos Közoktatási Intézet, Budapest. http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/6-iskolak-belso-vilaga-090617-1
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
5. Társas kapcsolatok az iskolában -
A társas kapcsolatok fejlődése (kisiskolás kortól serdülőkorig) Az iskolai osztály mint csoport. Csoportdinamikai jelenségek az osztályban Társas hatások a tanítás folyamán: versengés és kooperáció Az osztályon belüli kapcsolatrendszer megismerése és alakítása Egyén és közösség az iskolában o A tömeg, a csoport és a közösség pedagógiai szempontú elkülönítése o A társas kapcsolatok az értékek és a társas kompetencia fejlődése szempontjából o A kooperatív tanulásszervezés pszichológiai és pedagógiai hatásai.
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
a csoport fogalma, informális és formális csoport, elsődleges és másodlagos csoport, vonatkoztatási (referencia) csoport, csoportnorma, a csoportfejlődés fázisai, csoportkohézió, csoportbeli szerepek, közösség; a csoportok működésének jellegzetességei feladathelyzetekben, csoportközi kapcsolatok, a hagyományképződés és utalás mechanizmusa, átpártolás, a kooperativitás feltételei, a kooperatív tanulás alapelvei; szociometria, szociogram
Forrás irodalom
Kagan, S. – Kagan, M. (2009.): Kooperatív tanulás. Budapest, Önkonet Kft. 3., 4. 12. fejezet Loránd Ferenc: Osztály – közösség? In: Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó-Dinasztia Tankönyvkiadó, Bp., 2001. 145–152. o. vagy In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Bp., 2003. 208–214. o. Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata. Osiris Kiadó, Budapest, 1996. A szociometriai pozíció. 106–119. o.; Jelentőség és szerep. 200–274. o. N. Kollár Katalin: Kooperáció az iskolában. In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 2004. 205–220. o. Szabó Éva: A csoport fejlődésének és működésének alapmechanizmusai. In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2004. 162–178. o. vagy In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Bp., 1999. 28–46. o. Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2000. 15. Az iskolai csoportok sajátosságai c. fejezet (282–300. o.)
6. Tanítás-tanulás az iskolában -
A tanulás pszichológiai és pedagógiai értelmezése A tanuláselméletek pedagógiai konzekvenciái. Tanulási stílus, tanulási stratégiák. A motiváció szerepe a tanulásban. Az igényszint és a teljesítménymotiváció; siker és kudarc a tanulásban. A tanulás pedagógiai körülményei: o az osztály mint a tanítás-tanulás szociális terepe szervezeti kerete; o az oktatási folyamat szerkezete a domináns didaktikai feladat tükrében o a tanítás-tanulás szervezeti formái a zárt és nyílt oktatási rendszerben a tanítási óra és a tanítási órákat összekötő megoldások az oktatás szervezési módjai, benne a differenciálásra alkalmas munkaformák
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
klasszikus kondicionálás lényege, operáns kondicionálás lényege, effektus törvénye, megerősítés, a sikeres emlékezeti felidézést segítő tényezők, az oktatás és tanítás/tanulás egymáshoz való viszonya; egésznapos oktatás, napközi, tanulószoba, önálló otthoni tanulás, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, pedagógiai projektek, az epochális szervezés; ismeret, jártasság, készség, képesség, attitűd, szokás, magatartás
Forrás irodalom
Füle Sándor (1999): Az iskolai napközi otthonok 20. századi fejlődése. Iskolakultúra, 4.sz. 54–60. o. Hunyady Györgyné – M. Nádasi M.: Pedagógiai tervezés. Comenius Bt. Pécs, 2000., 2004. II. fejezet 3. téma M. Nádasi Mária: Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt. Pécs, 2001.; 68–126. o. László Ágnes (2004): A tanulók eltérő képességeihez való alkalmazkodás problémái az iskolarendszerben. Új Pedagógiai Szemle, 1. Nahalka István: A tanulás. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 10. fejezet: Tanulás és emlékezés. 224–242. Szitó Imre: A tanulási stratégiák fejlesztése. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2003. (Iskolapszichológia; 2.) Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2000. 5. Behaviorista tanuláselméletek c. fejezet 98–113. o. 8. A tanulás mint információfeldolgozás c. fejezet 137–154. o. 9. A tanulás motiválása c. fejezet 155–176. o 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
11
7. Az oktatási folyamat módszerei és összefüggései a gyermek megismerő folyamataival -
A 6 – 12 éves gyermekek megismerési funkcióinak és intellektuális képességeinek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, gondolkodás, képzelet) fejlődése Az intelligencia és a kreativitás fogalma Az iskola szerepe a kognitív funkciók fejlesztésében A pedagógiai módszer fogalma, felosztása és megválasztásának szempontjai A cselekvésközpontú pedagógia mint uralkodó paradigma
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
akkomodáció, asszimiláció; séma,, cselekvési sémák, műveletek előtti szakasz: szinkretizmus, egocentrikus gondolkodás, konzervációs kísérletek; konkrét műveleti szakasz; formális műveletek szakasza; Piaget; Bruner: a reprezentáció típusai: cselekvéses, képi, szimbolikus; intelligencia, többszörös intelligencia (Gardner); a konstruktív pedagógia törekvései; kreativitás; tehetség; elbeszélés, magyarázat, előadás, megbeszélés/beszélgetés, kérdés, vita, a projektmódszer, szimuláció, szerepjáték
Forrás irodalom
Bernáth László-Révész György: A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Bp., 1994. 13. Intelligencia és kreativitás c. fejezet 153–163. o. Cole, M. – Cole, S. R.: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Bp., 2006 (1997) Kognitív és biológiai fejlődés iskoláskorban c. fejezet Falus Iván: Az oktatás stratégiái és módszerei. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. Gyarmathy Éva: A tehetség fogalma, összetevői, típusai és azonosítása. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2007., 2. fejezet Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Bp., 1993. A számfogalom kialakulása. 194–203. o. Sorba rendezés és osztályozás. 204–208. o. Egyszerre több szempont érvényes. 224–226. o. Az ellentmondásmentes gondolkodás igénye: feltevés és bizonyítás. 261–272. o. Nahalka István: Az oktatás társadalmi meghatározottsága. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó. Budapest, 2003. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
12
8. Tervezés a pedagógiában -
-
Változások a gyermekek pszichikus fejlődésében 5–7 éves korban Az iskolára való alkalmasság fogalma, jellemzői, átmenet az óvodából az iskolába Tervszerűség és spontaneitás a pedagógiai gyakorlatban A nevelés tervezésének szintjei: o az iskola pedagógiai programja, o a csoport számára történő tervezés, Az oktatás tervezési szintjei és a kompetencialapúság megjelenése a tervezésben: o a tantervek fajtái, műfaji különbségek o projektorientált tervezés, projektterv, epocha, tématerv o tanmenet o tervezet, vázlat
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
latencia; iskolaalkalmasság kritériumai, benne az olvasás, írás, számolás elsajátításához szükséges pszichikus funkciók jellemzői; valóságfunkció, teljesítmény érzésének és igényének kialakulása, kompetenciakésztetés, feladattudat, feladattartás, szabályosság-igény, helyzetmegértés, adaptív tervezési logika, iskolai pedagógiai program; a tanterv funkciója; a tananyag horizontális és vertikális elrendezésének változatai; a tanterv változatai az oktatásirányítás jellege szerint; a tanterv fajtái az oktatás tartalmának kifejtettsége szerint.
Forrás irodalom
Hunyady Györgyné – M. Nádasi M.: Pedagógiai tervezés. Comenius Bt. Pécs, 2000., 2004. II. fejezet M. Nádasi Mária: Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt. Pécs, 2001.; 28–39.o. Kende Anna – Illés Anikó: A rugalmas beiskolázás és az oktatási szakadék összefüggései. Új Pedagógiai Szemle, 2007/november. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00118/2007-11-ta-Tobbek-Rugalmas.html
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Bp., 1993. Tudatos alkalmazkodás: feladat és teljesítmény. 173–181. o. Szabó Mária: Az iskolai kezdő szakasz helyzetének feltárása. Új Pedagógiai Szemle, 2005/március. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00090/2005-03-oy-Szabo-Iskolai.html
Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2000. 42–45. o. Vágó Irén – Vass Vilmos: Az oktatás tartalma. In.: Jelentés a magyar közoktatásról 2006. (szerk.: Halász Gábor – Lannert Judit). Országos Közoktatási Intézet, Budapest. http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/vago-iren-vass-vilmos-5
Nemzeti alaptanterv - 110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Új Pedagógiai Szemle 2012/január-március, 23-255. o. letölthető a Magyar Közlönyből: http://www.budapestedu.hu/data/cms149320/MK_12_66_NAT.pdf
13
9. Interaktivitás a pedagógiai folyamatban -
A kommunikáció értelmezése, jellemzői a pedagógiai folyamatban A verbális és nemverbális kommunikáció jellegzetességei a tanítási órán A nevelés mint attitűdformáló folyamat. A Pygmalion hatás Irányítás és fegyelmezés az osztályteremben A viselkedési és magatartási nehézségek pedagógiai befolyásolásának alternatívái. A konfliktusmegoldási stratégiák
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
interakció, kommunikáció, nemverbális kommunikációs csatornák, metakommunikáció, kongruencia a kommunikációban; Pygmalion hatás: az elvárásokat befolyásoló tényezők, az elvárások kommunikálásának módjai; konfliktus; direkt és indirekt irányítás; jutalmazás, büntetés
Forrás irodalom
Horváth Szabó Katalin: Az iskolai konfliktusokról. In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 2004. 261–286. o. vagy In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Bp., 2003. N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 18. fejezet: Osztálytermi kommunikáció, tanár-diák interakciók, 21. fejezet: Problémás tanulók, okok és megoldási javaslatok c. fejezetből 481–495. o. Sárosdi Anna: Fegyelem fegyelmezés nélkül – A fegyelmezés preventív eszközei. In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2004. 70–82. o. vagy In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Bp., 2003. 421–432. o. Szabó László Tamás (1985): A “rejtett tanterv”. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. (Az elektronikus oldalon megadott részlet) http://www.magyarpaxromana.hu/kiadvanyok/soa/szabo_laszlotamas.htm
Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2000. 11. A befolyásolás pszichológiai mechanizmusai c. fejezet 190–206. o. 14. A speciális bánásmódot igénylő tanulók c. fejezetből: 274–278. o. (A nehezen nevelhető tanulók) 17. A tantermi kommunikáció c. fejezet 319–336. o. 18. Irányítás és fegyelmezés az osztályteremben c. fejezet 339–354. o. Zrinszky László: Neveléselmélet. Pedagógus Könyvek. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2002.; 250–278. o.
14
10. Pedagógusok és tanulók a pedagógiai folyamatban -
-
A pedagógiai helyzet, a nevelési viszony A pedagógus szerep változásai. Hatalom, tekintély, presztízs. A pedagógus személyisége és képességei A pedagógus mint vezető: nevelési stílus és légkör A gyerekek közötti különbségek o Az intellektuális képességek eltérő fejlődése o A differenciált fejlesztés pszichológiai alapjai o Az integráció fogalma, szintjei A társas megismerés, a személypercepció folyamata a nevelésben o Az attitűdök, a sztereotípiák és az előítéletek szerepe a nevelésben
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
a pedagógus hatásának alapjai: szakértelem, személyes varázs, pozíció, jutalmazó erő, kényszerítő erő; Lewin-féle nevelési stílusok (autokratikus, demokratikus, laissezfaire) jellemzői és hatásai a légkörre, a teljesítményre, a kreativitásra és agresszivitásra; a pedagógusi hivatás betöltéséhez kívánatos személyiségvonások és képességek; a benyomás alakítást befolyásoló tényezők: elsőbbségi és újdonsági hatás, holdudvarhatás, kategorizáció, sztereotípia, előítélet, burkolt személyiség elméletek, attribúció, jellegzetes attribúciós hibák, attitűd, az attitűd összetevői, attitűdök funkciói, szerepe, kognitív disszonancia; társas serkentés és gátlás, társas lazsálás, konformitás és engedelmesség
Forrás irodalom
Falus Iván: A pedagógus. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó. Budapest, 2003. Hunyady Györgyné – Nádasi Mária – Serfőző Mónika (2006.): „Fekete pedagógia”. Értékelés az iskolában. Argumentum Kiadó. (Egy visszaemlékezés ismertetése) N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 16 fejezet: Személypercepció, attribúció, egyének és csoportok megítélése; 19. fejezet: A tanári szerep, a hatalom és a tekintély problémái Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2000. 4. Szocializáció c. fejezetből: Szakmai szocializáció 93–98. o. 12. A pedagógus hatékonysága c. fejezet 206–224. o. 13. A tanulók közötti különbségek figyelembe vétele c. fejezet 224–254. o. 14. A speciális bánásmódot igénylő tanulók c. fejezetből: 254–262, 265–274. o. 19. Hogyan lehetünk jó (jobb) tanárok? c. fejezet 354–360.o. Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2002. 33-48.o. vagy In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Bp., 2003. 385387.o.
15
11. Az iskola mint az értékközvetítés terepe -
-
Az érték pedagógiai értelmezése; objektív és szubjektív értékek. Értékközvetítés vagy értékorientáció? Az erkölcsi értékek és az iskolai nevelés: o Az erkölcs mint szabályozó rendszer; morál, moralitás. o Az erkölcsi fejlődés szakaszai Piaget és Kohlberg nyomán o Az erkölcsi szocializáció o Az erkölcsi nevelés folyamata: tapasztalatok, tudatosítás, tényleges tevékenység az osztályteremből induló, egyre bővülő körben. Az esztétikai értékek és az iskolai nevelés o Az esztétikum értelmezése. o Az esztétikai élmények forrásai, területei. o Az esztétikumra való érzékenység növelése a befogás és a kifejezés alkalmainak biztosításával. o Az iskola szerepe az esztétikai értékek iránti érzékenyítésben, különös tekintettel az emberi magatartásban, a kapcsolatokban megjelenő esztétikumra.
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
érték, szubjektív és objektív érték, erkölcs, erkölcsiség, az erkölcs forrásai, az erkölcsi tudat tartalma, az erkölcsi viselkedés két alapismérve: csábításnak való ellenállás, bűntudat; Piaget, heteronóm erkölcs, autonóm erkölcs, szabálytudat alakulása, erkölcsi realizmus, következmény-etika, az erkölcsi fejlődés szakaszai Kohlberg szerint; esztétikum, ízlés;
Forrás irodalom
Gerő Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma. In: Kárpáti Andrea (szerk.): Vizuális képességek fejlődése. Tankönyvkiadó, Bp., 1995. 203–251. o. Lappints Árpád: Az értékszempontú nevelési modell megalkotásának erénye és szükségessége. In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Bp., 2003. 241–248. o. Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Bp., 1993. A szabály tudata és erkölcsi ítéletek. 214–223. o. Mészáros István: Az esztétikai nevelés tartalma. In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Bp., 2003. 315–332. o. Ranschburg Jenő: Az erkölcs alakulása és fejlődése. In: B. Lakatos Margit–Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Bp., 1999. 204–211. o. Szekszárdi Júlia – Horváth H. Attila – Buda Marianna – Simonfalvi Ildikó: A serdülők erkölcsi szocializációja In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Bp., 2003. 285–309. o. Zrinszky László: Neveléselmélet. Pedagógus Könyvek. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2002., 175–190. o.; 194 – 217. o.
16
12. A cselekvésközpontú pedagógia mint uralkodó paradigma -
-
A reformpedagógia mint a XX. századon végighúzódó pedagógiai gondolkodási rendszer, a nevelés és gyermekfelfogás változásai. o A reformpedagógia mint nemzetközi pedagógiai mozgalom értelmezése. o A reformpedagógiai koncepciók személyiségelméleti háttere. Két szabadon választott reformpedagógiai irányzat bemutatása és összehasonlítása pszichológiai, pedagógiai szempontból o A reformpedagógiai gyökerekkel rendelkező- és a modern alternatív iskolák a magyar iskolaügyben, a nevelés történetében o Kompetencia alapú oktatás
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
tevékenységközpontú pedagógiák, konstruktívizmus; reformpedagógia, alternatív iskola, a XX. századi neveléselméleti modellek jellemzési szempontjai + a választott reformpedagógiai irányzatok jellegzetes fogalmai
Forrás irodalom
Brezsnyánszky László (szerk.) (2004): Iskola-alternatívák a huszadik században. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója M. Nádasi Mária: Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt. Pécs, 2001. 36–37. o. Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla: Neveléstörténeti szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó. 2003. (vonatkozó fejezet) Sanda István Dániel: A reformpedagógiai irányzatok iskolaépítési törekvései. Iskolakultúra XVIII. évfolyam, 2008. 9–10. o., 129–142. o. Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2000. 6. Kognitív tanuláselméletek c. fejezetből: 117–124. o. (Piaget, Bruner kognitív fejlődéselmélete és az oktatás) 7. A tanulás humanisztikus megközelítése c. fejezet 124– 137. o. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
Nemzeti alaptanterv - 110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Új Pedagógiai Szemle 2012/január-március, 23-255. o. letölthető a Magyar Közlönyből: http://www.budapestedu.hu/data/cms149320/MK_12_66_NAT.pdf
„A kompetencia az ismeretek, képességek és attitűdök egysége” - Kerekasztalvita a kompetenciafejlesztésről és a kompetencia alapú oktatásról. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 2009. http://www.ofi.hu/tudastar/kompetencia/kompetencia-ismeretek
17
13. A testi-lelki egészség védelme az iskolában -
-
Az egészség értelmezése, az iskola mint a résztvevők testi-lelki egészségét veszélyeztető „munkahely”. A pedagógusok testi-lelki egészsége mint a fejlesztő hatásrendszer alapja. o Az egészséges, harmonikus személyiség jellemzői o A stressz és a megküzdési mechanizmusok A harmonikus személyiségfejlődés - elaborációs lehetőségek gyermekkorban: játék, rajz, mese A gyermek és a stressz. A tanulók testi-lelki egészségét veszélyeztető tényezők Elméleti és gyakorlati bevezetés a testi, lelki egészség megóvásának, megőrzésének eljárásaiba.
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
iskolai mentálhigiéné, a pedagógus kiégés tünetei, abszolút és relatív iskola ártalmak, stressz, „fekete pedagógia” mint diszfunkcionális pedagógiai hatás; megküzdési mechanizmusok; az önismeret és forrásai; elaboráció
Forrás irodalom
Ajánlás osztályfőnöki órák tartalmára: A lelki egészség. In: Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó-Dinasztia Tankönyvkiadó, Bp., 2001. 422–431. o. Bagdy Emőke – Telkes József: Az iskola mint mentálhigiénés intézmény. In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Bp., 2003. 181– 189. o. Hunyady Györgyné - M. Nádasi Mária - Serfőző Mónika (2006.): „Fekete pedagógia” Argumentum Kiadó, Budapest (Egy választott visszaemlékezés bemutatása) Krisztián Ágota: A varázsló trükkjei. In: Bernáth László-Solymosi Katalin (szerk.): Fejlődéslélektan olvasókönyv. Tertia Kiadó, Bp., 1997. 219–236. o. Nagy József: Egészséges és kulturált életmódra nevelés. In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Bp., 2003. 353–364. o. Nyíri Mihályné: A mentálhigiénés lét értékei. In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Bp., 2003. 376–384. o. Telkes József: Pedagógusok mentálhigiénéje: az önsegítő – támogató csoport. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Bp., 1999. 366–376. o. Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2000. 13. A tanulók közötti különbségek figyelembevétele c. fejezetből: 248–254. o. (Stressz és tanulás) , 19. Hogyan lehetünk jó (jobb) tanárok? c. fejezet 354–360. o. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
14. Értékelés a pedagógiai folyamatban -
Az énkép fogalma, az énkép fejlődése, az önértékelés A jutalmazás és a büntetés szerepe a nevelésben Az iskolai értékelés funkciói, fajtái Az iskolai értékelés pszichológiai vonatkozásai Minősítő értékelés o Az osztályozás Fejlesztő értékelés o Az önértékelésre való megtanítás jelentősége és lehetőségei Oktatási és nevelési eredményvizsgálatok – PISA, PIRLS
A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek
az iskolai értékelés funkciói, a diagnosztikus értékelés, a formatív értékelés, a szummatív értékelés; becslés; mérés, külső értékelés, belső értékelés, éntudat, énkép, önértékelés; az énkép összefüggése az iskolai teljesítménnyel, a tanulók aktuális teljesítményére ható pszichológiai tényezők (pl. pedagógus–gyermek kapcsolat, kérdésfeltevés módja, gyermek tulajdonságai: temperamentum, tempó, szorongás-szint, teljesítménymotiváció), az osztályozás hibaforrásai: holdudvar-hatás, kontraszthatás, siker és kudarc attribúciója; az értékelés mint motiválás: a külső jutalmazás hatása a belső motivációra
Forrás irodalom
Balázsi Ildikó – Balkányi Péter : A PIRLS- és a PISA-vizsgálat eredményeinek összehasonlítása. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 2008. http://www.ofi.hu/tudastar/balazsi-ildiko-balkanyi-090930
Cole, M. – Cole, S. R.: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Bp., 2006 (1997) Társas kapcsolatok iskoláskorban c. fejezetből: Új énkép. Golnhofer Ezsébet (2003): A pedagógiai értékelés. In: Falus Iván (szerk.) Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Hunyady Györgyné - M. Nádasi Mária (szerk.): Osztályozás? Szöveges értékelés? Dinasztia Kiadó, Bp. 2004. 1.3. Az értékelés pedagógiai kérdései. 34–40. o. 1.4. A szöveges értékelés szerepe a nevelés-oktatás folyamatában. 40–44. o. Lénárd Sándor – Rapos Nóra (2009): Fejlesztő értékelés. Gondolat Kiadó, Budapest Németh Erzsébet: Hogyan jutalmazzunk? A jutalom alkalmazásának előnyei és hátrányai a pedagógiában In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2004. 57–69. o. Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2000. 10. Az iskolai tanulás értékelése c. fejezet 176–189. o. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
19