PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT (információk, tételsor, szakirodalom)

ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék

PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT (információk, tételsor, szakirodalom) A nappali és esti óvodapedagógus szak II. évfolyama részére

ELTE TÓK 2013


Kedves Hallgatók! A pszichológia szigorlat magában foglalja a pszichológiai stúdiumok négy féléves anyagát, és a Játékpszichológia tananyagát is. A szigorlati felkészüléshez használják fel az előadásokon és a szemináriumokon feldolgozott tananyagot, a megismert pszichológiai vizsgálati módszereket, az órákon látott és elemzett filmeket, az óvodai gyakorlatokon és hospitálásokon szerzett tapasztalatokat. A szigorlati felkészüléshez segítséget nyújtunk azzal is, hogy megjelöljük az egyes tételekhez kapcsolódó legfontosabb szakirodalmi forrásokat. Ezek többsége megtalálható a korábbi stúdiumok kötelező és ajánlott irodalmi jegyzékeiben, oktatói ajánlásokban, de van olyan is, amely azok között nem szerepelt. Az "új" olvasmányok az elmélyültebb, igényesebb felkészülést segítik elő.

A szigorlat rendje: A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. (’B’ típusú kombinált vizsga) Az írásbeli rész sikeres teljesítése előfeltétele a szóbeli részen való részvételnek. A szigorlat eredménye a szóbeli rész eredménye, azonban az írásbeli rész eredménytelensége esetén elégtelen a szigorlati jegy. Az írásbeli vizsga feladatai a tájékoztató füzetben megjelölt írásbeli követelmények alapján készülnek. Az elérhető összpontszám min. 61 %-a szükséges a sikeres írásbelihez. Az írásbeli vizsga a választott vizsganapon 8.00-9.00-ig tart. A szóbeli vizsga az írásbeli vizsga javítása után kezdődik. Az írásbeli rész sikertelensége esetén a szóbeli vizsgán nem lehet részt venni; a szigorlat érdemjegye elégtelen. A sikertelen írásbeli rész egyszer javítható a vizsgaidőszak során. Sikertelen szóbeli rész esetén csak a szóbeli részt kell javítani. Az írásbeli és a szóbeli részt is egy vizsgaidőszakon belül kell teljesíteni, ha ez nem sikerül a következő vizsgaidőszakban újra teljesíteni kell az írásbeli részt is. Ugyanabban a vizsgaidőszakban egy kurzusból – a vizsgahalasztás kivételével – legfeljebb három alkalommal lehet vizsgára jelentkezni. Hallgatói Követelményrendszer 67–73. § alapján http://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II.pdf

2


A) Írásbeli szigorlati követelmények (fogalmak, nevek, alapismeretek)

Általános pszichológia • behaviorista megközelítés lényege, biológiai nézőpont lényege, kognitív nézőpont lényege, pszichoanalitikus nézőpont lényege, fenomenológiai nézőpont lényege, humanisztikus pszichológia lényege, Watson, Freud, Maslow, Rogers; • észlelés, perceptuális konstanciák, figyelem; • rövid távú memória működésének sajátosságai, hosszú távú memória működésének sajátosságai; • gondolkodás, a reprezentáció formái Bruner szerint: cselekvéses, képi, szimbolikus; konvergens gondolkodás, divergens gondolkodás; • intelligencia, Binet, Simon, Gardner - többszörös intelligencia elmélete, intelligencia tesztek – Raven, Wechsler; • kreativitás, a kreativitás jellemzői: fluencia, flexibilitás, originalitás, kidolgozottság, a kreativitást segítő légkör jellemzői; • elsődleges érzelmek, agresszió; • homeosztatikus motívumok, szociális motívumok, kompetencia-motívum, teljesítménymotiváció, igényszint, sikerorientált attitűd, kudarckerülő attitűd, motivációs hierarchia – Maslow; • tanulás pszichológiai fogalma, klasszikus kondicionálás lényege, Pavlov, operáns kondicionálás lényege, Skinner, effektus törvénye, viselkedésformálás, megerősítés, belátásos tanulás – Köhler, a tanulás kognitív értelmezése, kognitív térkép. Szociálpszichológia • személypercepció, a benyomásalakítást befolyásoló tényezők: elsőbbségi és újdonsági hatás, holdudvar-hatás • szociometria, együttes élmény kísérlet, pár és csoport kísérlet, Moreno, Mérei Ferenc. Személyiségpszichológia • Jung, Eysenck, külső–belső kontroll attitűd, mezőfüggőség–mezőfüggetlenség, Freud elmélete a személyiség szerkezetéről: id-ego-superego, örömelv, realitáselv, a lelki jelenségek szintjei Freud szerint: tudatos-tudatelőttes-tudattalan, elhárító mechanizmusok, Maslow, Rogers.

3


Fejlődéspszichológia • fejlődés, érés, Freud – a pszichoszexuális fejlődés szakaszai, Erikson – a pszichoszociális fejlődés szakaszai, fejlődési krízisek; szenzitív periódus, imprinting; • Bowlby – kötődés elmélete, Ainsworth – a kötődés mérése, kötődési típusok, Hermann Imre – megkapaszkodási ösztön, hospitalizáció, Harlow, Spitz, temperamentum jellemzők csecsemőkorban; • éntudat, testséma, énkép, „felcserélhető személyiségek” szakasza, dackorszak; • Piaget elmélete a kognitív fejlődés szakaszairól, asszimiláció, akkomodáció, tárgyállandóság, szinkretizmus, szemléletvezérelt gondolkodás, egocentrikus gondolkodás, decentrálás, mágikus gondolkodás, Wallon –„páros szerkezetek” a gondolkodásban, a gyermeki világkép jellemzői, ultrajelenségek magyarázóelvei (animizmus, artificializmus, finalizmus), gyermeki realizmus, gyermeki etimológia; • szocializáció, szociális tanulás módjai: utánzás, modellek útján való tanulás, azonosulás (identifikáció), belsővé tétel (interiorizáció); • juxtapozíció, intellektuális realizmus, ideovizualitás, szemléleti realizmus, gyermekrajzok elemzése:, Gerő Zsuzsa; • feladattudat, feladattartás, iskolakészültség, iskolára való alkalmasság jegyei, átpártolás, metafizikai feszültség; • heteronóm erkölcs, autonóm erkölcs, következmény-etika. Pedagógiai pszichológia • az alapvető testi és a lelki szükségletek, szülői nevelői attitűdök jellemzői és hatásai; Pygmalion hatás Játékpszichológia és játékpedagógia • Piaget kognitív játékelmélete: az explorációs játék, a szimbolikus játék, a szabályjáték, Vigotszkij: legközelebbi fejlődési zóna, Wallon: az éntudat fejlődése – váltakozós játékok, Winnicott: a játék eredete, átmeneti tárgyak; • játék és tanulás, belső motiváció, utánzás, perceptuális tapasztalatok, testvázlat-játékok, mozgásfejlődés és mozgásos játékok, szimulakrum, játékráció, játéktéma, játéktartalom; • elaboráció, projekció a játékban, a feszültségek, vágyak feldolgozása: kompenzálás és likvidálás, konfliktusra utaló játékmódok; • a csoportosulás szintjei, csoportformáló tényezők, többszólamú játék, utalás, Mérei Ferenc: aktometriai vizsgálat, társas hatóképesség.

4


B) A szóbeli szigorlat tételei 1. A személyiség elméleti megközelítései    

Személyiségmodellek. Típustanok, vonáselméletek, pszichoanalitikus elméletek, a fenomenológiai és a tanuláselméleti megközelítés. A személyiség vizsgálatának módszerei. A gyermek megismerése az óvodában.

A tételhez kapcsolódó fogalmak: a személyiség fogalma, introvertált és extrovertált személyiségtípus – Jung, személyiségvonások Eysenck szerint: introverzió-extroverzió, érzelmi stabilitás-labilitás, külső-belső kontroll attitűd, mezőfüggőség-mezőfüggetlenség, a szenzoros élménykeresés, mint személyiségvonás, Freud elmélete a személyiség szerkezetéről: id-ego-szuperego, örömelv és realitáselv, a lelki jelenségek szintjei: tudatos-tudatelőttes-tudattalan. Gyermekmegfigyelés, irányított beszélgetés (anamnézis, exploráció), szabad asszociációs módszer, klinikai beszélgetés, esettanulmány. Ajánlott irodalom – Atkinson & Hilgard: Pszichológia. Osiris, Bp. 2005 (1999) A személyiség c. fejezet – Bernáth László – Révész György (szerk.): A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Budapest 1994, 1997. 5. fej. Pszichoanalízis 53–64. o. – Gerő Zsuzsa: Érzelem, fantázia, gondolkodás. Flaccus Kiadó, 2002. Az élettörténet megismerése és az ebből adódó feladatok. 16-29. o. – Kósáné Ormai Vera: A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az óvodában. OKKER Kiadó, 1999. Feljegyzések a gyerekekről. 240-244. o.

5


2. A fejlődés biológiai és pszichológiai alapjai 



A fejlődés fogalma.  A fejlődés interakciós felfogása:  Az öröklődés és a környezet szerepe a fejlődésben és a nevelésben  Folyamatosság és szakaszosság a fejlődésben  A fejlődés eltérő üteme, egyéni különbségei A fejlődés átfogó elméletei Freud: pszichoszexuális fejlődési szakaszok; Erikson: pszichoszociális fejlődési szakaszok; Piaget: a kognitív fejlődés elmélete.

A tételhez kapcsolódó fogalmak: fejlődés, kanalizáció, fejlődési szakaszok, , kritikus periódus, szenzitív periódus, a fejlődés eltérő üteme: akceleráció, retardáció, regresszió; Vigotszkij értelmezése: a ” legközelebbi fejlődési zóna”.Életkori és egyéni sajátosságok, mentális és biológiai kor; az óvodás gyermek testi, mentális és szociális fejlettsége Ajánlott irodalom – Bernáth László – Solymosi Katalin: A fejlődés meghatározó tényezői és elméletei. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 49–67. o. – Cole, M. – Cole, S.R.: A gén-környezet kölcsönhatások szemléltetése. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 68-69. o. – Mönks F. J. – Knoers, A. M. P. (2004). Fejlődéslélektan. Urbis, Budapest, 15-35 oldal.

6


3. A motiváció és az érzelmek a személyiség fejlődésében   

A gyermek alapvető testi és lelki szükségletei: érzelmi védettség és a biztonság, új tapasztalatok szerzése, önállóság, a felnőttől való függőség csökkentése, elismerés és megerősítés, a belső állapot spontán kifejezése. Az óvodás gyermek érzelmi jellemzői (polarizáltság és ambivalencia). Az érzelmek kialakulása gyermekkorban: szeretet, félelem, szorongás, agresszió.

A tételhez kapcsolódó fogalmak: Az érzelem, a motiváció meghatározása, intrinzik és extrinzik motiváció, kíváncsiságmotívum, kompetenciamotívum, teljesítménymotiváció, spontaneitás és aktivitás a megismerésben; tapasztalatszerzés a tárgyi világban és az emberi kapcsolatok terén; a szeretet képessége, konkrét és szimbolikus félelem a gyermekkorban, szorongás sajátosságai, szorongás és teljesítmény kapcsolata: debilizáló és facilitáló szorongás, az agresszió eredete, formái a gyermekkorban; az erkölcsi érzelmek megjelenése: bűntudat és szégyen. Ajánlott irodalom – Popper Péter: A gyermek agresszív viselkedésének néhány kiváltó okáról. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 227–229. o. – Popper Péter: A gyermekkori félelmek keletkezéséről. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 222–226. o. – Ranschburg Jenő: Félelem, szorongás. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 212–221. o. – Skiera, E.: A gyermek alapvető lelki szükségletei és figyelembevételük az iskolában. In: Gereben Ferencné – Kereszty Zsuzsa (szerk.): Különböznek. BTF, Budapest, 1966. 1926. o. vagy A gyermek alapvető lelki szükségletei és azok figyelembevétele a nevelés során. = Kisgyermeknevelés. (évszám nélkül) 2. évf. 2. sz. 10-17. o.

7


4. Az énegyensúly védelmi eszközei. Az ösztönszükségletek és a nevelés      

Lelki feszültségek, indulati konfliktusok háttere: a vágyak és a tilalmak összeütközése. A lelki feszültségek feldolgozása – elhárító mechanizmusok. A gyermekkori ösztönszükségletek értelmezése Hermann Alice-nál (a táplálkozás, a megkapaszkodás, a szexualitás, az agresszió). A nevelés szerepe az ösztönszükségletekkel kapcsolatban: az énerők erősítése, az ösztönmegnyilvánulások késleltetése (egyensúlyteremtés). A nevelő feladata: megfigyelés, megértés és beavatkozás. A nevelői beavatkozás feltételei: ösztönfejlődés elősegítése, a felesleges bűntudatot elkerülése, a szublimálás módjának megteremtése.

A tételhez kapcsolódó fogalmak: Elhárító mechanizmusok: regresszió, projekció, tagadás, meg nem történtté tevés, izoláció, elfojtás, reakcióképzés, racionalizálás; magasabb szintű feldolgozások: elaboráció, szublimáció; szublimálás: a frusztráció, szocializáció és a késleltetés; testi szükségletek és a korlátok; örömelv és a realitáselv, érett viselkedés: belső kontroll; énerők és az értelmi működés Ajánlott irodalom – Gerő Zsuzsa: Érzelem, fantázia, gondolkodás. Flaccus Kiadó, 2002. Az indulatos gyerek. 234-236. o. – Hermann Alice: Az ösztönök megnevelése. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 265–294. o. – Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest, 1993. A vágyak kerülő útjai. 105–115. o. Az indulatok feldolgozása gazdagítja az érdeklődést, emeli a teljesítmény színvonalát. 273–281. o. – Winnicott, D. W.: Kisgyermek, család, külvilág. Animula Kiadó, 2000. Mit értünk normális gyereken. 116–122. o. Az agresszió gyökerei. 220-227.

8


5. Az anya-gyermek kapcsolat         

A szeretet kialakulása: az anya-gyermek kapcsolat kezdetei. Az anyai magatartás biológiai és társadalmi összetevői. Temperamentum-típusok és az illeszkedés jósága. Az elsődleges gondozó és a gyermek kapcsolatának meghatározó szerepe a fejlődésben A kötődés kialakulása és mérése: "idegen helyzet" kísérlet. A korai kötődés mint a későbbi társas kapcsolatok mintája – Bowlby kötődés-elmélete A korai kommunikáció és az anya-gyermek játékok. Az érzelmi elhanyagolás és az anya hiánya. Anya-gyermek kapcsolat és a játék összefüggései Winnicott játékelméletében. Megkapaszkodás és elengedés az ősi népi játékokban – archaikus formák szimbolikus tartalommal.

A tételhez kapcsolódó fogalmak: a megkapaszkodás ösztöne; ősbizalom, a csecsemők temperamentuma: könnyű, nehéz, lassan felmelegedő típusú kisbabák; a kötődés típusai: biztonságosan kötődő, bizonytalan–elkerülő, bizonytalan–ambivalens; anya-gyermek kommunikáció: az „ölbeli játékok”; hospitalizmus; ideiglenes és tartós elválás, az elválás fázisai: tiltakozás, kétségbeesés, leválás; Winnicott: az átmeneti tárgyak, átmeneti tevékenység; potenciális tér; Justné: a népi játékok élményháttere: veszélyhelyzet és biztonság Ajánlott irodalom – A kötődés mérése. Ainsworth idegen helyzet kísérlete. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 119–120. o. – Hermann Imre: A megkapaszkodás ösztöne az embernél. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 94–100. o. – Justné Kéry Hedvig: Ősi és népi játékok élménylefolyása és jelentősége. In: B. Lakatos Margit (szerk.) Játékpszichológia. Olvasókönyv óvodapedagógus hallgatóknak. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. Budapest, 2001. 61-88. o. – Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest, 1993. A kezdet. 9–13. o. Az anya–gyerek kapcsolat. 14–16. o. Gyerek anya nélkül I-II. 17–31. o. – Pulay Klára: A kötődésről és az anya hiányáról. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 101–118. o. – Ranschburg Jenő: A kommunikáció kezdetei. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 121–126. o.

9


6. Társas fejlődés és énfejlődés        

A szociális kompetencia fejlődése csecsemő- és kisgyermekkorban. A szociális tanulása folyamata: utánzás, azonosulás, interiorizáció. Az éntudat kialakulása. A testséma kialakulása – mozgásos és érzékelési élmények. Az én és a másik elkülönülésének állomásai. Az én megélésének bizonyítékai. A nemi identitás kialakulása, a nemi szerep elsajátítása. Nemi különbségek óvodáskorban. A szociális kompetencia fejlődése óvodáskorban: az önszabályozás képességének fejlődése, az önkontroll kialakulása. A társas fejlődést elősegítő játékok.

A tételhez kapcsolódó fogalmak: tanulás, szociális tanulás, a szociális-kognitív fejlődés jellemzői az autonómia és a kezdeményezés időszakában; az éntudat fogalma, eredete Mead és Wallon elméletében; a testséma és testi reprezentációk: testvázlat, testkép, testfogalom, test-ideál; az utánzás fejlődése, cirkuláris reakció, prestancia reakció, „orr teszt”, Wallon értelmezése: a „felcserélhető személyiségek” korszaka, nemi identitás; a vágyak és a képességek összeütközése: dacreakció; empátia, az énformálás gyakorlatai: „váltakozós” játékok Ajánlott irodalom – Keményné Pálffy Katalin: A szociális tanulás. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 189–196. o. – Keményné Pálffy Katalin: Az önkontroll kialakulása. Frusztráció és tolerancia. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 197–199. o. – Kósa Éva: Az éntudat és az énkép kialakulásának kezdetei. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 148–153. o. – Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest, 1993. Az éntudat kialakulása. A cselekvés akadályba ütközik. 63–71. o. – Popper Péter: Az énkép és az énerők fejlődése a szociális tanulás során. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 159–163. o. – Ranschburg Jenő: A nemi szerep kialakulása. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 164–175. o. – Wallon, H.: A „felcserélhető személyiségek” szakasza. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 154–158. o.

10


7. A mozgás fejlődése  

   

A mozgás fejlődésének alapja. A mozgásfejlődés fő állomásai a magzat mozgása az újszülött mozgása csecsemőkor: a manipuláció fejlődése: a látás és a mozgás összehangolása a felegyenesedés és a helyváltoztató mozgások fejlődése A motoros készségek fejlődése az óvodás korban: a testarányok megváltozása; tervezés a nagymozgásokban és az eszközök használatában. Kezesség és lateralitás. Mozgásos készségek fejlődése játék során. A motoros működés zavarai (hiperaktivitás).

A tételhez kapcsolódó fogalmak: a mozgás és az észlelés egysége; veleszületett mozgásminták: testtartási, kapaszkodási és a tájékozódási reflexek; tónusos nyaki reflex, hasi nyújtott póz; az utánnyúlás, marokfogás, csipeszfogás; a kezek összeérintése, testközépvonal-keresztezés; helyváltoztató mozgás: megfordulás, kúszás, mászás, felülés, felállás, járás; kézdominancia; a fizikai fejlődést segítő játékok: egyensúlyozás és koordináció a természetes mozgásokban; manipulációs készségek fejlődése az összerakó, építő-konstruáló játékokban és a kézimunka jellegű tevékenységekben Ajánlott irodalom – Ayres, J. A.: A szenzoros integráció és a gyermek. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 127–138. o. – Einon, D.: A tanulás kezdetei. Aquila Könyvkiadó, Budapest, 1999. A mozgás elsajátítása. 12-25., A szem-kéz koordináció fejlődése. 58–77. o. – Fraiberg, S. H.: Az első másfél év. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 139–144. o. – Gósy Mária: Az irányfelismerés fejlesztése és a kezesség kialakítása. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 145–147. o. – Millar, S.: Az explorációs és a mozgásos játék. In: B. Lakatos Margit (szerk.): Játékpszichológia. Olvasókönyv óvodapedagógus hallgatóknak. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. Budapest, 2001. 143–149. o. – Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. Motoros működési zavarok – hiperaktivitás. 99–105. o. – Varga Izabella – Szvatkó Anna: Szenzoros integrációs terápia. In: B. Lakatos Margit (szerk.): Játékpszichológia. Olvasókönyv óvodapedagógus hallgatóknak. ELTE Tanítóés Óvóképző Főiskolai Kar. Budapest, 2001. 269–278. o.

11


8. A megismerés fejlődése. Az óvodás gyermek tájékozottsága 

  

Az értelmi fejlődés szakaszai Piaget nyomán: szenzomotoros szakasz művelet előtti szakasz konkrét műveletek szakasz formális műveletek szakasza. Az érzékelés és az észlelés csecsemő- és kisgyermekkorban – érzékszervi-mozgásos séma. Az óvodások észlelésének, gondolkodásának jellemzői – szinkretikus séma. Az óvodás gyermek tájékozottsága, világképe

A tételhez kapcsolódó fogalmak: a tapasztalatok sajátos szerveződése a gyermekkorban; szakaszos fejlődés, az alkalmazkodás (adaptáció) két folyamata: asszimiláció és akkomodáció; séma; az újszülött képességei; a csecsemő észlelése, konstanciák kialakulása, a szemléletes-képszerű gondolkodás, (tagolatlanság, élményvezérlés, sűrítés, egyszempontúság és egocentrizmus), – szinkretikus séma, az óvodás gyermek ismeretei önmagáról. valamint a természeti és társadalmi környezetről (gyermekközpontúság, gyermekmitológia, gyermeki etimológia, ellentétek kiemelése, a világ megváltoztathatatlansága, egyéni élmények hangsúlya, ellentmondásmentesség igénye)a gyermeki elméletképzés magyarázóelvei (mágikusság, artificializmus, animizmus, gyermeki realizmus, finalizmus, hasznossági elv); tájékozódás téri, időbeli és emberi viszonyokban; az óvodáskori intelligencia Ajánlott irodalom  Atkinson & Hilgard: Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest 2005 (1999) A pszichológiai fejlődés. c. fejezet  Cole, M. – Cole, S.R.: Fejlődéslélektan. Budapest, Osiris, 2006 (1997) Gondolkodás kisgyermekkorban / A kisgyermekkor: a kompetencia szigetei c. fejezetek  Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest, 1993. A tapasztalás nélkül látott világ. 38–42. o. A tárgy független lesz szemlélőjétől. 42–46. o. Helyzetmegértés cselekvési sémával. 60–62. o. Élménymaradványok. 76–79. o. Tagolatlan egészek, viszonyítás nélküli részletek. 83–93. o. Az ötéves egyszerre csak egy szempontból értelmezi a helyzeteket. 94–97. o. Páros szerkezetek. 167–172. o. Mit tud az óvodás a világról. 116–121. o. Ismeretek híján elméletképzés. 156–161. o. Támpontok. 162–166. o.

12


9. A kommunikáció kezdetei és fejlődése     

A beszédprodukció fejlődése. A beszédmegértés fejlődése. Az óvodás gyermek beszédének jellemzői. Interaktív játékok: beszélgetés, mondókázás, nyelvi játékok. A beszéd és a kommunikáció zavarai.

A tételhez kapcsolódó fogalmak: kritikus periódus a nyelv fejlődésében, preverbális kommunikáció, gőgicsélés, gagyogás, hangképzés – funkcióöröm; szókezdemények, dajkanyelvi szavak, egyszavas és kétszavas mondatok, távirati beszéd, dialógusok, globális beszédmegértés, kulcsszó stratégia, kettős tárolás, beszédészlelés és szövegértés, önkényes jelentésadás, különbségek a fiúk és lányok beszédfejlődésében; biológiai eredetű ritmusélmény a gyermekmondókákban. Ajánlott irodalom  Einon, D.: A tanulás kezdetei. Aquila Könyvkiadó, Budapest, 1999. A nyelv használatának elsajátítása. 149-173. o.  Gósy Mária: A gyermek beszédészlelésének és beszédmegértésének fejlődése. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 176–182. o.  Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest, 1993. A beszéd kialakulása. A környezettel való kapcsolat feltétele a beszédfejlődésnek. c. fejezetek 47–59. o.  Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. A beszéd és a kommunikáció zavarai. 111-119. o.

13


10. Az erkölcsi fejlődés       

A gyermek értelmi fejlődése és szabálytudat kialakulása: a motoros szabály, a kényszerszabály és a racionális szabály. Az erkölcs összetevői: az erkölcsi viselkedés és az erkölcsi tudat. Az erkölcsi fejlődés szakaszai: heteronómia és autonómia. Az erkölcsi ítéletalkotás: Piaget vizsgálatai történetpárokkal (lopás, hazugság, ügyetlenség) A bűntudat és a szégyen. Az igazmondás és a hazugság értelmezése gyermekkorban. Szabályosság és szabálytudat a játékban.

A tételhez kapcsolódó fogalmak: objektív felelősség, következményetika, szándéketika, a csábításnak való ellenállás, a bűntudat jelentkezése, lelkiismeret; fantáziahazugság és a szándékos hazugság; szabályozófunkciók és a játék; csalás a játékban. Ajánlott irodalom  Gerő Zsuzsa: Érzelem, fantázia, gondolkodás. Flaccus Kiadó, 2002. Igazmondásra nevelünk. 85-89. o.  Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest, 1993. Indulati konfliktusok. 98–104. o., A szabály tudata és az erkölcsi ítéletek. 214–223.o.  Ranschburg Jenő: Az erkölcs alakulása és fejlődése. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 204–211. o.  Winnicott, Donald: Kisgyermek, család, külvilág. Animula. 2000. Lopás és hazudozás. 152-156. o.

14


11. A család   

A család támogató szerepe, normái. A családi élet változása, krízisek, kihívások a család életében Nevelési stílusok a családban. A szülői nevelői atitűd.

A tételhez kapcsolódó fogalmak: a család funkciói, a szabályrendszer, a struktúra, a kommunikáció a családban; testvérek; a szülők nevelési attitűdjei és következményei (Schaffer-Becker) a mértékadó, a tekintélyelvű és az engedékeny anyai viselkedés (Diana Baumrind), testvérféltékenység, válás, gyász, betegségek; Ajánlott irodalom  Hermann Erzsébet – Berlin Iván: Család és betegség. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 327–347. o.  Kósa Éva: Szocializáció. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 359– 365. o.  Vajda Zsuzsanna: A fejlődési aspektus – családi életciklusok. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 307–310. o.  Vajda Zsuzsanna: A testvérek. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 311–316. o.  Vajda Zsuzsanna: Válsághelyzetek a gyermekek életében. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 317–326. o.

15


12.Társas környezet: az egykorú társak     

A kisgyermek társas készségei és a barátkozás kezdetei. Az óvodások társas kapcsolatainak jellemzője: a csoportosulások hierarchikus elrendeződése és a csoportformáló tényezők a játék folyamán. Pár és csoport dinamikája (kísérlet). A társas tevékenység és a társas kapcsolatok mérése. A fiúk és a lányok elkülönülése.

A tételhez kapcsolódó fogalmak: szimmetrikus kapcsolatok, együttes élmény; együttlét, együttmozgás, tárgy körüli összeverődés, összedolgozás és tagolódás; többszólamú játék, csoporttöbblet, utalás és a hagyományok; társas hatóképesség, modellnyújtás és modellkövetés; postás játék, vallomás, tanúságtétel, szociometriai táblázat, szociogram. Ajánlott irodalom  Kósáné Ormai Vera: A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az óvodában. OKKER Kiadó, 1999. Társkapcsolatok. 148-167. o.  Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest, 1993. Az együttléttől az együttműködésig. 135–138. o. A viselkedés társas meghatározója: az együttes élmény. 139–145. o. Hagyományképződés óvodás csoportokban. 146–149. o. Érzelmi kapcsolat és csoportkötelék konfliktusa. 150–155. o. Az átpártolás. 182–185. o. A szociogram. 232–238. o.

16


13. A gyermekek játéka        

Klasszikus játékelméletek. A játék gyermeklélektani magyarázatai. Piaget kognitív játékelmélete; az együttműködés, a társas jelleg hangsúlya Wallon és Vigotszkij elméletében. A játék jellemzői: a játék öröme; a játék szabadsága, a játék rendje. Az explorációs játék, a szimbolikus játék és a szabályjáték legfőbb jellemzői. A szimbólumok megjelenése a gyermek játékában. Valóság és fantázia elválasztása és integrációja a játékban. Az óvodások szerepjátéka, a szerepjáték fejlődésének fázisai. A játék szerepe a személyiség fejlődésében. Játék és tanulás: a mozgás, az érzékelés, az értelmi képességek és a szociabilitás fejlődése a szabad játékban.

A tételhez kapcsolódó fogalmak: "gyakorláselmélet" (Groos), "energiafölösleg-elmélet" (Spencer),"üdülés-elmélet" (Lazarus) "megismétlési elmélet"(Hall); a játék mint szabályozó funkció; nem rutinjellegű tevékenységek; rendteremtő játékok, rítusok a játékban, jelzések a játék kezdetés és végén; séma: belső reprezentáció; mozgásos-érzékszervi séma a gyakorló játékban, képzeti séma a szimbolikus játékban, alkalmazkodás az akkomodációval és az asszimilációval; játéktéma és tartalom; szerep és szabály; szimulakrum és a játékráció; kettős tudat, a „legközelebbi fejlődési zóna”; játék és utánzás; játék és a belső motiváció. Ajánlott irodalom  Einon, D.: A tanulás kezdetei. Aquila Könyvkiadó, 1999. Hogyan tanulnak a gyerekek. 118-119., A figyelem koncentrációja és az emlékezet. 120-121., Hogyan gondolkodnak a gyerekek. 122-123., A memóriát fejlesztő játékok. 124-125., Segítsünk a gyereknek tanulni. 128-129., A fogalmak kialakítása. 130-131. o.  Gerő Zsuzsa: A fantáziajáték szerepe a gondolkodás fejlődésében. In: B. Lakatos Margit (szerk.): Játékpszichológia. Olvasókönyv óvodapedagógus hallgatóknak. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. Budapest, 2001. 195-202. o.  Krisztián Ágota: A varázsló trükkjei. In: B. Lakatos Margit (szerk.): Játékpszichológia. Olvasókönyv óvodapedagógus hallgatóknak. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. Budapest, 2001. 205-211. o.  Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest, 1983. A játék öröme. 122-130. o. A játékot a valóság táplálja. 131-134. o. A vázlatosan lejátszott cselekvés egész történést jelezhet. 80-82. o.

17


14. A gondolkodási és érzelmi sajátosságok megjelenése a gyermekek játékában, rajzában és a mesében        

A világ megértésének módjai a gyermekkorban. Az élmények feldolgozása és a valóság korrekciója a játékban. A belső tartalmak kivetítésének módja a játékban (Piaget). A mentális fejlődés és a vizuális kifejezés párhuzamai. A gyermekrajzok és az érzelmek. A kifejezés különbözőségei szimbolikus játékban és a kreatív rajzban (Gerő). A mese, a képzelet és a valóság. Az én és a világ viszonya a mesékben.

A tételhez kapcsolódó fogalmak: Elaboráció, externalizáció, katarzis; kompenzáló játékforma, likvidáló játékforma; szinkretizmus és a juxtapozíció; az emocionális kiemelés, sűrítés, a díszítettség, az átlátszóság és a nézőpontok váltogatása a gyermekrajzokban; képzeleletszerű rajzolás, intellektuális realizmus; „én-mesék”, ráismerés élménye; beállítódás, a kettős tudat; a mese és a gyermek világának párhuzamai: az illúzió feszültsége, az átváltozások, az ellentétek preferenciája, a folyamatos ismétlődés, a részletek hangsúlya, a veszély - megmenekülés, az elégtétel motívuma, a vágyak teljesülése; varázslatok és mágikus gondolkodás. Ajánlott irodalom  Gerő Zsuzsa: Az élményfeldolgozás különböző módjai a játékban és a rajzolásban. In B. Lakatos Margit (szerk.): Játékpszichológia. Olvasókönyv óvodapedagógus hallgatóknak. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. Budapest, 2001. 258-263. o.  Krisztián Ágota: A varázsló trükkjei. In: B. Lakatos Margit (szerk.): Játékpszichológia. Olvasókönyv óvodapedagógus hallgatóknak. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. Budapest, 2001. 205-223. o.  Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest, 1993. A gyermekrajz. 186–193. o. Kettős tudat. 239–255. o.

18


15. Átmenet az iskolába       

Az iskolakezdés fejlődéslélektani meghatározói. A megismerési funkciók fejlődése az óvodáskor végén. Változások a az érzelmi életben és a szociális alkalmazkodásban. Nyelvi, kommunikációs képességek az iskolába lépés előtt. Az iskolakészültség összetevői. Iskolára való készültség megállapítása. Az átmenet problémái.

A tételhez kapcsolódó fogalmak: latencia, a szemléletes képszerű és konkrét gondolkodás; csökkenő impulzivitás, realitásérzék, kontrollfunkciók, kötelességtudat, monotóniatűrés, teljesítményigény, feladattudat, szabályosságigény, kritikaérzék; átpártolás; vizsgálatok: széldísz, babaöltöztetés, Postajáték, tájékozottságvizsgálat; eltérő fejlettség – rugalmas beiskolázás. Ajánlott irodalom  Einon, Dorothy: A tanulás kezdetei. Aquila Könyvkiadó. Budapest, 1999. Irány az iskola. 218-233. o.  Gerő Zsuzsa: Érzelem, fantázia, gondolkodás. Flaccus Kiadó, 2002. Menjen iskolába? 263-284. o.  Kósáné Ormai Vera: A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az óvodában. OKKER Kiadó, 1999. Iskolaközelben. 245-254. o.  Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest, 1993. Tudatos alkalmazkodás: feladat és teljesítmény. 173–181. o.  V. Binét Ágnes: A személyiség fejlődése a kisiskolás kortól a serdülésig. In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 1999. 248–261. o.  Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1. Park Könyvkiadó, Budapest, 1996. Iskola előtt. 123–132. o.

19

PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT (információk, tételsor, szakirodalom)

Recommend Documents