A II. SZIGORLAT TÉTELEI 1. IRODALOMTÖRTÉNET (1)1 (2)2 (3)2 (4)2 (5)2 (6)2 (7)2 (8)1 (9)1 (10)2 (11)2 (12)2 (13)3 (14)3 (15)3 (16)1 (17)1 (18)2 (19)3 (21)3 (22)3 (23)3 (24)1 (25)3 (26)2 (27)2 (28)1 (29)2 (30)2 (31)3 (32)3 (33)3 (34)3 (35)1 (36)3 (37)3 (38)3 (39)2 (40)3 (41)3 (42)3 (43)3 (44)3 (45)3 (46)3 (47)3 (48)3 (49)2 (50)1 (51)2 (52)2 (53)1 (54)3
A hidzsá' költészet előtörténete (vázlat) A hidzsá' eredeti jelentése A költő és dzsinnje (šaytán) kapcsolata A radzsaz a pogánykorban A šácir szerepe a pogánykorban A sadzsc a pogánykorban A qáfiya eredeti jelentése a pogánykorban A qáfiya főbb részei (vázlat) A qáfiya főbb fajtái (vázlat) A ritá'' A suclúk költészet A Mucallaqát gyűjtemény Az ún. Mucallaqát probléma A Mufaddaliyyát gyűjtemény A qaríd fogalma A qasída tartalmi felépítése (vázlat) A qasída formai követelményei (vázlat) A qasída főbb részei A nasíb a qasída-ban A rahíl a qasída-ban A madíh a qasída-ban A qitca a pogánykorban Az carúd általános ismertetése (vázlat) A watid és sabab A versláb (dzsuz') A metrum (wazn) Halíl b. Amad és a halíli körök elmélete (vázlat) Mik a ziháfát? G. Weil hangsúly-elmélete A vers fogalmai: bayt (abyát) A vers fogalmai: misrác A vers fogalmai: sadr A vers fogalmai: cadzsuz A pogánykori prózairodalom (vázlat) A káhin A hatíb A qáss Mik az cilal? Mi az a garad aš-šicr (néhány típus)? Mi a macání aš-šicr (néhány típus)? A hat legfontosabb versmérték (név + jellegzetesség) A tawíl A basít A wáfir A kámil A madíd A mutaqárib A wasf és néhány fontosabb típusa (példákon bemutatva) Mi a darúrat aš-šicr? (vázlat, példákkal A költői pauza és a prózai pauzától való különbsége. Az ahbár (ayyám al-carab) A korai költészet nyelvének problémái (vázlat) A korai versek hitelességének kérdése
(55)3 (56)3 (57)1 (58)1 (59)1 (60)2 (61)2 (62)3 (63)2 (64)3 (65)3 (66)2 (67)1 (68)1 (69)2 (70)2 (71)2 (72)2 (73)2 (74)2 (75)2 (76)2 (77)2 (78)2 (79)3 (80)3 (81)2 (82)3 (83)3 (84)2 (85)2 (86)3 (87)3 (88)3 (89)1 (90)2 (91)2 (92)2 (93)2 (94)3 (95)1 (96)2 (97)3 (98)2 (99)3 (100)2 (101)3 (102)2 (103)3 (104)3 (105)3 (106)3 (107)3 (108)3 (109)2 (110)3 (111)3
A versek (orális) továbbadása az írásbeliség előtti időkben A hikma (versben és prózában) A Korán összefoglaló ismertetése (vázlat) A Korán formája (vázlat) A Korán tartalma,tartalmi típusai (vázlat) A Korán nyelve A Korán stílusa Prózarímek a Koránban Képek, hasonlatok, parabolák a Koránban Stílusváltások a Korán szövegeiben Az icdzsáz al-Qur'án tanának jelentése A násih-mansúh (nash) a Koránban A Korán mekkai korszakának a jellemzése (vázlat) A Korán medinai korszakának a jellemzése (vázlat) Az isrá'íliyyát a Koránban A qissa anyagok a Koránban A Korán külső forrásai A Súrat Yúsuf (XII.) részletes tartalmi elemzése A Súrat al-Baqara (II.) részletes tartalmi elemzése A Súrat al-Ál cImrán (III.) részletes tartalmi elemzése A Súrat an-Nisá' (IV.) részletes tartalmi elemzése A Súrat al-Má'ida (V.) részletes tartalmi elemzése A Súrat al-Ancám (VI.) részletes tartalmi elemzése A Súrat al-Acráf (VII.) részletes tartalmi elemzése A káhin mondások és a Korán stilúsának a kapcsolata A haggáda és a bibliai történetek hatása a Koránra A Korán Mohamed korában - orális irodalom A Korán legkorábbi lejegyzése(i) A monoteizmus erkölcsi jelentéstartalma a Koránban Eszkatológikus tanítások a Koránban A jó ill. hatalmas Isten képe a Koránban (dzsamál - dzsalál) A Hétalvók legendája a Koránban A Nagy Sándor regény hatása a Koránra Közmondások a Koránban A Korán, mint szöveg `történetének' főbb állomásai (vázlat) A Korán asbáb an-nuzúl alapján történő rendszerezése A Korán szúráinak időrendi beosztása A Korán Mohamed életében A Korán megőrzésének és továbbadásának a módjai A Korán Oszmán kalifa előtti szövege Mi a qirá'a (vázlat, példákkal)? A sabcat ahruf és a al-qirá'át as-sabc kapcsolata A korai qurrá' szerepe A Korán Oszmán kalifa által összeállíttatott szövege Az ihtiyár mibenléte, korszaka A qurrá' működése a VIII-IX. században Mik a qirá'át šádda? Az arab névadás formái (Beeston) Mi a kunya? Mi a különbség az ism és a laqab között? Mi a nisba? Mit tud a kalifák és uralkodók neveiről? al-Hansá' (rövid, általános ismertető) al-Hansá' (Női költők) Labíd (általános ismertető) Labíd elégiái Labíd mucallaqa verse
(112)2 (113)2 (114)2 (115)3 (116)2 (117)2 (118)3 (119)2 (120)3 (121)2 (122)3 (123)2 (124)3 (125)2 (126)2 (127)2 (128)2 (129)3 (130)2 (131)1
Imru'u l-Qays (általános ismertető) Imru'u l-Qays mucallaqa verse Zuhayr (általános ismertető) Zuhayr mucallaqa verse Ta'abbaa Šarran c Antara ibn Šaddád (általános ismertető) c Antara ibn Šaddád mucallaqa verse Tarafa (általános ismertető) Tarafa mucallaqa verse c Amr ibn Kultúm (általános ismertető) c Amr ibn Kultúm mucallaqa verse Hárit ibn Hillíza (általános ismertető) Hárit ibn Hillíza mucallaqa verse aš-Šanfará (általános ismertető) aš-Šanfará Lámiyyat al-carab c. verse c Urwa ibn al-Ward költészete Az arab irodalomkritika hozzáállása a pogánykori költészethez A ráwí és kapcsolata a költővel A díwán és fajtái A korai iszlám költészet (vázlat)
(184)1 (185)3 (186)2 (187)2 (188)3 (189)3 (190)3 (191)3 (192)3 (193)3 (194)3 (195)3 (196)2 (197)3 (198)2 (199)2 (200)3 (201)3 (202)3 (203)3 (204)2 (205)3 (206)3 (207)3 (208)3 (209)3 (210)3 (211)3 (212)3 (213)1 (214)1 (215)3 (216)2 (217)2 (218)2 (219)2
A hadít (összefoglaló tematikai vázlat) Mi a magází? Mi a síra? Mi a muszlim hadít kritika lényege? Mi a matn? Mi az isnád? Mi az idzsáza? A muhaddit (ahl al-hadít) Mi az ahl al-cilm szó eredeti jelentése és kik voltak első képviselői? Beszéljen a politikai jellegű hadít-okról Mi a musannaf? Mi a musnad? Melyek a sunan művek és kik a szerzőik? Mi a sahíh? Mi a hadít és a sunna kapcsolata és különbsége? Mi az európai hadít kritika lényege? Ki volt Halaf al-Ahmar és mit tud tevékenységéről? Ki volt al-Asmací és mit tud tevékenységéről? Ki volt Mufaddal ad-Dabbí és mit tud tevékenységéről? Ki volt Hammád ar-Ráwiya és mit tud tevékenységükről? Mit tud a šucúbiyya-ról? Ki volt al-Buhárí? Ki volt Muslim? Mit tud a Muwatta'-ról? Ki volt Anas ibn Málik Ki volt Málik ibn Anas? Ki volt Ahmad ibn Hanbal? Ki volt al-Wáqidí? Ki volt Ibn Isháq? Mit tud az adab irodalomról (vázlat)? A régi költészet összegyűjtése a IX. sz.-ban és az ezzel kapcsolatos problémák Miért okoz zavart a vallástudósok körében a régi költészet hitelességének a kérdése? al-Gazálí munkássága A maqáma műfaj rövid jellemzése al-Hamadání al-Harírí
(220)3 (221)3 (222)3 (223)2 (224)3 (225)2 (226)2 (227)3 (228)3 (229)3 (230)3 (231)3 (232)1 (233)1 (234)2
aš-Šahrastání és vallástörténeti műve Ibn al-Dzsawzí és néhány fontosabb munkája Ibn Hazm Yáqút ar-Rúmí és fő művei Ki volt Usáma b. Munqid? Ibn cArabí Ki volt al-Halládzs? Bahá' ad-Dín Zuhayr c Imád ad-Dín al-Kátib al-Isfahání Ibn al-Atír Abú l-Fidá' Ibn Hallikán A biográfiai irodalom (vázlat) A szicíliai arab irodalom (vázlat) Ibn Tufayl
(237)2 (238)2 (239)3 (240)3 (241)1 (242)3 (243)1 (244)3 (245)3 (246)3
Ibn Rušd Abú Hámid al-Garnátí A risála műfaja Ibn cAbd Rabbihi Az adab irodalom (különböző) meghatározásai (vázlat) A Rasá'il Ihwán as-Safá' c. mű ismertetése Az andalúziai arab költészet általános jellemzői (vázlat) Ki volt al-Qálí? Ki volt Ibn Šuhayd (al-Andalusí)? Ki volt Ibn Hání (al-Andalusí)?
(249)1 Szerelmi költészet Andalúziában (vázlat) (250)2 Mit tud al-Muctamid b. cAbbád-ról? (251)1 A természetleíró költészet általános jellemzése Andalúziában (vázlat) (252)3 Ibn Hafádzsa költészete (253)1 A szúfizmus az arab (próza)irodalomban (vázlat) (254)1 Az irodalomktirika kialakulása az arab irodalomban (vázlat) (255)3 A költők osztályozása a középkori arab irodalomkritikában (257)1 A költészettan és a költészettanra alapozott kritika (vázlat) (258)2 Az icdzsáz al-Qur'án elméletének retorikai következményei (259)2 Ki volt Ibn Qutayba? (260)2 A misztikus (súfí) költészet (vázlat) (269)3 Hamása c. antológia és a hadít összegyűjtésének az összevetése és párhuzamba állítása (270)3 Vesse össze röviden a következő 3 nagy versgyűjteményt: Mufaddaliyyát - Asmaciyyát - Hamása. (279)2 (280)2 (281)2 (282)2 (283)3 (284)2 (285)2 (286)2
Ibn al-Fárid élete és költészete Ibn al-Muqaffac rövid jellemzése és elhelyezése korban al-Dzsáhiz rövid jellemzése al-Dzsáhiz Kitáb al-buhalá' c. műve as-Sáhib ibn cAbbád rövid jellemzése at-Tawhídí rövid jellemzése at-Tanúhí rövid jellemzése Ibn Haldún élete és munkássága
(289)1 (290)2 (291)1 (292)4 (293)4
Milyen típusú szótárakat ismer? (vázlat) Jellemezze a kúfai és a baszrai nyelvészeti iskolát! Az Ezeregyéjszaka keletkezése (vázlat) Mašriq és Magrib az arab irodalomban és kultúrában Ibn Qutayba Kitáb aš-šicr wa-š-šucará' c. munkája
(294)4 (295)4 (296)4 (297)4 (298)4 (299)4 (300)4 (301)4 (302)4 (303)4 (304)4 (305)4 (306)4 (307)4 (308)4 (309)4 (310)4
Ismertesse a Hayy ibn Yaqzán c. munkát Ibn al-Fárid Nazm as-sulúk c. versének bemutatása al-Makkí: Qút al-qulúb c. művének rövid ismertetése Az Ezeregyéjszaka tartalmi elemzése és bemutatása Az cAntar-regény bemutatása Egy késői adab enciklopédia tartalmi ismertetése: al-Qalqašandí, Subh al-acšá Beszéljen egy korai adab munka tartalmáról (Ibn al-Muqaffac, Adab al-kátib al-kabír) Ibn Haldún Muqaddima c. munkájának tartalmi ismerete al-Hamadání és al-Harírí maqáma fordításai (+ Arany János A poloska c. verse) Ibn Battúta zarándokútja és vándorlásai Abú Hámid al-Garnátí Kelet-Európáról szóló útleírás részlete Ismertesse a Kalíla wa-Dimna c. munkát! Beszéljen an-Nawawí Negyven hadít c. munkájáról! Mutassa be röviden al-Buhárí as-Sahíh c. munkájának felépítését és módszerét! Ismertesse főbb vonalaiban a síra tartalmát és mutassa be jellegét! Melyek at-Tabarí világtörténetének főbb jellegzetességei, az olvasó szemével nézve? Az Ezeregyéjszaka történeteinek főbb típusai
Megjegyzés: Ahol kimaradás van a tételszámokban, ott megegyezett a kérdés az ARN-223 vizsgakérdéseivel, azért kerültek kitörlésre. A szigorlat vizsgarendje, a tételek típusai 1.
Átfogó jellegű irodalomtörténeti kérdések: Az átfogó jelleg jelentheti: egy korszak átfogó jellemzését (mutassa be a pogánykor irodalmának főbb jellegzetességeit és formáit); egy műforma történeti alakulásának a bemutatását (hogyan alakult ki és változott a qasída); vagy egy korszakon belül ill. korszakoktól függetlenül egy részterület összefüggéseinek jellemzését, általános irányvonalainak az ismertetését. Az e kategóriába tartozó kérdések mindig történeti jellegűek.
2.
Összefoglaló kérdések egy-egy központi témával kapcsolatban, melyhez meg van adva önálló tananyag B ez lehet egy író/költő, mű vagy műfaj, esetleg nagyon fontos fogalom (mi a hidzsá'; ismertesse Imru' ul-Qays költészetét; beszéljen átfogóan az Ezeregyéjszaka c. gyűjteményről).
3.
Rövid kérdések B egy terminus, kisebb jelentőségű fogalom vagy szerző, mű, műfaj. Ennek is két alfaja van: (a) egy-két mondatos, meghatározásszerű (Mi a qicta? Mi a tawíl?) és (b) rövid ismertetés (4-5 mondat) (Ki volt Lisán ad-Dín b. al-Hatíb? Mi a madh?). Esetenként egy-egy tétel mindkét alkategóriába tartozhat. A kettő közt nem a tanulási szakaszban, hanem a számonkéréskor van különbség: a vizsgán meg lesz határozva, hogy az adott kérdés 3/a vagy 3/b kérdésnek számít-e.
4.
A kötelező olvasmányok számonkérése (ismertesse a Kalíla és Dimna tartalmát; miről szól Goldziher hidzsá' tanulmánya).
Tananyagok és tananyag jellegű kötelező irodalom A. Tananyag (1) (2) (3)
(4)
Az Arab irodalomtörténet c. gyűjtemény I., II., III. kötete, a IV. és V. kötet megfelelő részei (ld. a tételeket) Goldziher Ignác, Az arab irodalom rövid története. Germanus Gyula, Az arab irodalom története c. könyvének tananyagként kijelölt részei: I. Arábia földrajza és régmúltja pp. 15-20 II. Az arabság társadalmi szerkezete pp. 21-31 VII. Az új arab tudományok pp. 98-111 X. A szépirodalom a IX-X. században pp. 166-185 XI. Szépirodalom a bagdadi kormány elerőtlenedése korában pp. 186-213 XII. A népi irodalom c. alfejezet pp. 227-232 XIII. Andalúzia pp. 233-242 XIII. A filozófia virágzása c. alfejezet pp. 246-260 A költészet c. alfejezet pp. 260-265 Az arabok Szicíliában c. alfejezet pp. 265-267 Muctamid c. alfejezet pp. 267-270 Liszán ad-Din c. alfejezet pp. 270-271 XIV. A török hódoltság kora pp. 272-275 kijelölt részei A Gyöngyszemek c. válogatás megfelelő részei
B. Tananyag jelleű kötelező irodalom (5)
Germanus Gyula, Az arab irodalom története c. könyve tananyagnak ki nem jelölt részei (kötelező olvasmány): III. A pogány kor irodalma pp. 32-42 V. Az iszlám kultúrájának kezdetei pp. 59-75 VIII. Az alkalmazott tudományok virágzása az Abbaszidok korában pp. 112-138 IX. Az arab prózairodalom pp. 139-165 XII. Az arab Kelet kulturális hanyatlása pp. 214-227 XIII. A prózairodalom c. alfejezet pp. 243-246
(6) (7) (8)
Goldziher Ignác, A hidzsá' költészet előtörténete Goldziher Ignác, A hadít kialakulása Goldziher Ignác, A spanyolországi arabok helye az iszlám kultúrájában a keleti arabokhoz viszonyítva
2. RETORIKA (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19) (20) (21) (22) (23) (24) (25) (26) (27) (28) (29) (30) (31) (32) (33) (34) (35) (36) (37) (38) (39) (40) (41) (42) (43) (44)
Homérosz: Iliász c. műve II. ének első részének retorikai fogása A szofisták tanítása. Plato retorikai tanítása. Arisztotelész (összefoglaló ismertetés) Iszokratész és a jó beszédkészség elsőbbsége Retorika és politika a görögöknél `Kifejezés és tartalom' (espressione e contenuto) a retorikában és logikában (olasz táblázat) A `díszítés' (ornatus) típusainak felosztása (olasz táblázat) A retorikai alakzatok összegzése (tropusok és nem-tropusok, az olasz táblázat alapján) Kifejezési alakzatok (figurák) (az olasz táblázat alapján) Mi a lexis Arisztotelész Poetikájában? (Ricoeur) Mi az epiphora Arisztotelésznél? (Ricoeur) Mi a különbség Arisztotelész metafora felfogásában a Retorika és a Poétika között? (Ricoeur) A retorika első görög művelői (Világirodalmi Lexikon) Platón és Arisztotelész (Világirodalmi Lexikon) Cicero és Quintilianus (Világirodalmi Lexikon) Platón: Phaidrosz c. dialógusának stílus és retorika értelmezése (Taylor alapján) Igazság vagy valószínűség a retorikában (Platón: Phaidrosz; Taylor alapján) Arisztotelész Rétorika c. műve tartalmi összefoglalása (Ross alapján) A retorika fogalma (Vígh Árpád cikke alapján) A retorika fogalmi összetevőinek ábrázolása (Vígh Árpád cikke, 8-9. o.) Az arisztotelészi retorika rendszere (Vígh Árpád cikke alapján) A retorika tárgya és felosztása (Kis magyar retorika) A retorika szabályai; anyag, ügyek fajtái, statusok tana (Kis magyar retorika) A szónoklás művészete (Fischer: Retorika) Rátermettség, tanulás (Fischer: Retorika) Az utánzás három fajtája (Arisztotelész: Poétika) A nyelvi kifejezés módjai (Arisztotelész: Poétika) A retorika és fajtái (Arisztotelész: Retorika) A dicsérő és tanácsadó beszéd retorikája (Arisztotelész: Retorika) A vádbeszéd és védőbeszéd retorikája (Arisztotelész: Retorika) A megfelelő stílus a retorikában (Arisztotelész: Retorika) Mi a bizonyíték a retorikában Arisztotelész szerint? Hogyan kell használni a hasonlatokat Arisztotelész szerint? Hogyan kell használni a metaforákat Arisztotelész szerint? Mit ír Cornificius az emlékezőtehetség (memória) fajtáiról? Milyen követelményeknek kell megfelelnie a stílusnak Cornificius szerint? Sorolja fel a legfontosabb stílusalakzatokat! (Cornificius szerint) Az arab retorika története (vázlat) Miben állt a retorika al-Gáhiz-nál (vázlat)? Ibn al-Muctazz retorikája al-Gurgáni két retorikai műve és jelentőségük as-Sakkáki retorikai tevékenysége al-Qazwini retorikai tevékenysége
Irodalom a Retorika szigorlathoz (Az Irodalomtörténet V. c. tananyaggyűjteményben) Thomas M. Conley: Rhetoric in European Tradition. London, 1990, 1-28. o. B.M. Garavelli: Manuale di retorica. Milano 1988. 128, 140, 144-147, 184, 188. o. Paul Ricoeur: The Rule of the Metaphore. London 1978. “Between rhetoric and poetics: Aristotle”. 9-43. o. Arisztotelész, Poétika. Ford. Sarkady János. Budapest 1974. 1-3, 19-22. fejezet, + jegyzetek. Arisztotelész, Rétorika. Ford. Adamik Tamás. Budapest 1982. I. könyv, 1-4, 9-10. fejezet, III. könyv 1-12. fejezet + jegyzetek. Cornificius (Pseudo-Cicero), A C. Herenniusnak ajánlott Rétorika. Ford. Adamik Tamás. Bp.,1987. 3. könyv XVI.28, 4. könyv XII.17-XLIX.62. + jegyzetek. Kiegészítő anyagok magyarul Adamik Tamás: Retorika, Világirodalmi Lexikon XI. kötet, 624-627. o. A. E. Taylor: Platón. XII. fej.: Phaidrosz, 417-419, 432-445. o. Sir David Ross: Arisztotelész. IX. fej.: A rétorika és a poétika, 347-355. o. Vígh Árpád: A retorika újjászületése, 3-17. o. Szabó G. Zoltán - Szörényi László: Kis magyar tretorika. Bevezetés, 15-31. o. Fischer Sándor: Retorika. Bevezetés, 11-18. o. Javasolt további olvasmányok Platón, Phaidrosz. Ford. Kövendi Dénes. Platón összes művei. Budapest 1984 II, 711-807. Platón, Gorgiasz. Ford. Péterfy Jenő. Platón összes művei. Budapest 1984 I, 469-642.
3. SZÖVEGGRAMMATIKA A.) Ismeretlen szöveg elemzése a topikalizáció ill. a megadott nyelvtani szempontok szerint. Szótárt lehet használni. A feladathoz célszerű átnézni a Topikalizáció c. tankönyvet, valamint valamilyen arab mondattant, legalább a Halad a karaván c. könyv mondattani fejezeteit. B.) Ismeretlen egyiptomi nyelvjárási szöveg, szótárhasználattal lefordítani és nyelvileg elemezni. Célszerű átnézni az eddig használt egyiptomi nyelvjárás tankönyvet.
