Tételek a BMIK- 184 szigorlat II. tanegységhez:

A XIX. sz. második fele és a századvég – századforduló magyar irodalma Kollokviumi és szigorlati kötelező olvasmányok, szigorlati tételek (szépirodalom, szakirodalom) Az alábbi tanegységekhez: BMIK-151 Klasszikus magyar irodalom II.; BMIK 161 Klasszikus magyar irodalom III.; BMIK- 184 Szigorlat II. Tételek a BMIK-151-es tanegységhez: 1. Petőfi Sándor lírája 2. Petőfi Sándor elbeszélő költészete 3. Eötvös József regényei és értekező prózája 3. Arany János epikája és balladái 4. Arany János lírája és értekező prózája 5. Madách Imre életműve 6. Kemény Zsigmond (epikája, értekező prózája) 7. Gyulai Pál (epikája, értekező prózája) 8. Vajda János Tételek a BMIK-161-es tanegységhez: 1. Jókai Mór 2. Az 1870-es évek nemzedéke (Arany László, Asbóth János, Toldy István, Tolnai Lajos) 3. A regény a századfordulón 4. A novella a századfordulón 5. Mikszáth Kálmán 6. A líra a századfordulón 7. A századforduló stílusirányzatai és magyarországi jelentkezésük Tételek a BMIK- 184 szigorlat II. tanegységhez: 1. Petőfi Sándor lírája 2. Petőfi Sándor elbeszélő költészete 3. Eötvös József regényei és értekező prózája 3. Arany János epikája és balladái 4. Arany János lírája és értekező prózája 5. Madách Imre életműve 6. Kemény Zsigmond (epikája, értekező prózája) 7. Gyulai Pál (epikája, értekező prózája) 8. Jókai Mór 9. Vajda János 10. Az 1870-es évek nemzedéke (Arany László, Asbóth János, Toldy István, Tolnai Lajos) 11. A regény a századfordulón 12. A novella a századfordulón 13. Mikszáth Kálmán 14. A líra a századfordulón 15. A századforduló stílusirányzatai és magyarországi jelentkezésük ÁTFOGÓ TANULMÁNYOK A KORSZAKRÓL

ÉS A STÍLUSIRÁNYZATOKRÓL

A magyar irodalom története 1849-1905, IV., szerk. SŐTÉR István, Bp., 1965. A naturalizmus, szerk. CZINE Mihály, Bp., 1979, 7-55; 113-141; 159-164; 166-186; 188-193; 197-209; 216-234; 296-304.

A szecesszió, szerk. PÓK Lajos, Bp., 1974, 2. kiadás, 19-131; 137-146; 188-190; 228-253; 338-347; 379-396; 468-474; 499-501. A szimbolizmus, szerk. KOMLÓS Aladár, Bp., 1965, 5-92; 106-111; 119-122; 125-136; 143151; 175-176. BODNÁR György, A “mese” lélekvándorlása, Bp., 1988, 73-96; 165-180. BORI IMRE, Fridolin és testvérei, Újvidék, 1976; Varázslók és mákvirágok, Űjvidék, 1979; Prózatörténeti tanulmányok, Újvidék-Budapest, 1993. EISEMANN György, A romantikától a modernség felé (Vonások a XIX. századi magyar líra korszakváltásához) = E. Gy., A folytatódó romantika, Bp., 1999, 92-116.

HALÁSZ Gábor, A magyar századvég = H. G., Válogatott írásai, Bp., 1977, 347-389. IMRE László, A magyar verses regény, Bp., 1990. IMRE László, Műfajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, 1996. NÉMETH G. Béla, A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában, Bp., 1981.

NÉMETH László, A Nyugat elődei = N. L., Az én katedrám, Bp., 1975, 641-670. RÓNAY György, Petőfi és Ady között, Bp., 1958. Uő., A regény és az élet, Bp., 1985, 2. kiadás, 5-22; 55-308. SŐTÉR István, Világos után, Bp., 1987. SZAJBÉLY Mihály, Mire figyel a Figyelő? Nyílt, negatív és lappangó kánon a kiegyezés utáni évek magyar irodalmában = A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. TAKÁTS József, Bp., 2000. TARJÁNYI Eszter, Utószó avagy fantasztikum magyar módra = XIX. századi magyar fantasztikus regények, Piliscsaba, 2002. Uő., A dzsentri exhumálása = Polgárosodás és irodalom, szerk. Alexa Károly, Bp., [é. n.] 2003. vagy Valóság 2004. 5. A novellistákhoz: THOMKA Beáta, A pillanat formái, Újvidék, 1986, KÁNTOR Lajos, Líra és novella, Bukarest, 1981; DOBOS István, Alaktan és értelmezéstörténet, Debrecen, 1995. A felkészüléshez használható egyetemi jegyzet: A magyar irodalom története 1849-től 1905ig I-IV. Tankönyvkiadó, 1990., Debrecen, 1993. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanárai által írt jegyzet, illetve A magyar irodalom története, IV. k., Akadémiai, Bp., 1965. Ha valamelyik szerzőnél nem adtunk meg külön szakirodalmat, akkor a fentebb felsorolt általánosan kötelező művekben keressék! A kollokvium írásbeli és szóbeli részből áll, az előadások és a kötelező szépirodalom valamint szakirodalom anyagából kapnak kérdéseket. Részletes pályakép kell Kemény Zsigmondról, Petőfi Sándorról, Eötvös Józsefről, Arany Jánosról, Madách Imréről, Jókai Mórról, Vajda Jánosról, Mikszáth Kálmánról, a többiekről a fenti átfogó irodalomtörténetek lexikális ismeretei (az egyes szerzőknél található szakirodalmi ismeretek mellett). EÖTVÖS JÓZSEF (1813-1871) Kisebb költemények: Búcsú, Én is szeretném, Végrendelet Regények: A karthausi, A falu jegyzője Értekező próza: Szegénység Irlandban, Kelet népe, Pesti Hírlap Szakirodalom Ábránd és valóság. Tanulmányok Eötvös Józsefről, Bp., 1973.

KULIN Ferenc, A karthausiról; A falu jegyzője; A publicista Eötvös radikalizálódása = K. F.: Közelítések a reformkorhoz, Bp., 1986, 143-158; 159-183; 203-224. SŐTÉR István, Eötvös József, Bp., 1967. Uő., A karthausi és a miniszter (Eötvös küldetéstudata) = S. I.: Werthertől Szilveszterig, Bp., 1976, 247-265. PETŐFI SÁNDOR (1823-1849) Kisebb költemények: Nézek, nézek kifelé az ablakon, A négy ökrös szekér, István öcsémhez, Ez a világ amilyen nagy, Az alföld, A régi jó Gvadányi, A természet vadvirága, Lant és kard, Te voltál egyetlen virágom, Ha életében..., A világ és én, Mi kék az ég, Vasúton, A csárda romjai, Szemere Pálhoz, Az őrült, Tündérálom, A téli esték, Nem ért engem a világ..., Reszket a bokor, Egy gondolat bánt engemet, A XIX. sz. költői, Magyar vagyok…, A Tisza, Világosságot, Arany Lacinak, Tudod, midőn először ültünk, Ti akácfák e kertben, A kisbéres, Beszél a fákkal a bús őszi szél..., Szeptember végén, Pató Pál úr, A téli esték, Nemzeti dal, Minek nevezzelek?..., A puszta télen, Anyám tyúkja, Szülőföldemen, Kis-Kunság, Itt benn vagyok a férfikor nyarában..., Búcsú, Itt van az ősz, itt van újra, Csatában, Szeretlek, kedvesem! Akasszátok fel a királyokat!, Európa csendes, újra csendes..., Pacsirtaszót hallok megint, Szörnyű idő..., Epikája: János vitéz, A helység kalapácsa, Az apostol ,A hóhér kötele, Úti levelek III., VIII. Szövegkiadás: Összes költeményei (kritikai kiadás), szerk. Kiss József, Martinkó András, Ratzky Rita, Szabó G. Zoltán, Kerényi Ferenc, I.-III.; Összes versei, 2001. kiad. Kerényi Ferenc; Összes prózai művei és levelezése, Bp., 1960. Szakirodalom BABITS Mihály, Petőfi és Arany = B. M.: Esszék és tanulmányok, kiad. Belia György, Bp., 1978. I. 160-180. ENDRŐDI Sándor, Petőfi napja a magyar irodalomban, Bp., 1972. KERÉNYI Ferenc, Petőfi Sándor élete és kora, Bp., 1998. KISS József, A helység kalapácsa (Elemző tanulmány), MTA I. OK, 1979, 371-410. MARGÓCSY István, Petőfi Sándor, Bp., 1999.

MARTINKÓ András, A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése, Bp., 1965. HORVÁTH János, Petőfi Sándor, Bp., 1922, (új hasonmás kiadás év nélkül) 1. ARANY JÁNOS (1817-1882) Kisebb költemények: lírájának, balladisztikájának átfogó ismerete Verses epika: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, Bolond Istók I-II., Buda halála, Keveháza, A nagyidai cigányok. Tanulmányok: Széptani jegyzetek, Irányok, Szász Károly költeményei, Zrínyi és Tasso, Bulcsu Károly költeményei vagy Fejes István költeményei vagy Régi dán balladák, Naív eposzunkról Szövegkiadás: Arany János összes művei (kritikai kiadás), szerk. Voinovich Géza, Keresztury Dezső, Németh G. Béla stb., Bp., 1951-től, I-XVII. Szakirodalom Lírája és balladisztikája Az el nem ért bizonyosság, szerk. NÉMETH G. Béla, Bp., 1972. BABITS Mihály, Petőfi és Arany = B. M.:, Esszék, tanulmányok, szerk. BELIA György, Bp., 1978, 160-180. BARÁNSZKY-JÓB László, Arany lírai formanyelvének fejlődéstörténeti helye, Bp., 1957. (Irodalomtörténeti Füzetek, 12).

BARTA János, Az “Őszikék” titkai = B. J., A pálya végén, Bp., 1987. 122-143. Uö., Még egyszer a lírikus Aranyról = Uo., 71-104. Uö., A líra peremén - Arany János apróműfajai = Uo., 149-163. ERDÉLYI János, Arany János kisebb költeményei = E. J., Válogatott művei, kiad. T. ERDÉLYI Ilona, Bp., 1986, 480-539. GREGUSS Ágost, Arany János balladái, Bp., 1877. GYULAI Pál, Emlékbeszéd Arany János fölött = Gy. P., Válogatott művei, kiad. HERMANN István, Bp., 1956, II, 23-54. HORVÁTH János, A nemzeti klasszicizmus irodalmi ízlése = H. J., Tanulmányok, II, Debrecen, 1997, 7-225. IMRE László, Arany János balladái, Bp., 1988. KERESZTURY Dezső, “Mindvégig”. Arany János 1817-1882, Bp., 1990. NEMES NAGY Ágnes, Arany János: V. László = N. N. Á., Szőke bikkfák, Bp., 1988 vagy N. N. Á., A magasság vágya, Bp.,1992. NÉMETH G. Béla, Mű és személyiség, Bp., 1970. Uö., A fragment fölénye = N. G. B., Századutóról - századelőről, Bp., 1985, 52-68. PÉTERFY Jenő, Arany János Őszikéi = P. J., Válogatott művei, vál. SŐTÉR István, Bp., 1983, 632-638. RIEDL Frigyes, Arany János, Bp., 1887 (újabb kiadások is) SOLTÉSZ Katalin, Arany János verselése, Bp., 1987 (Opus. Irodalomelméleti Tanulmányok, 9). SŐTÉR István, Világos után, Bp., 1987, 336-422. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Arany életművének változó megítéléséről, ItK, 1981, 561-579. SZILI József, Arany hogy istenül (Az Arany-líra posztmodernsége), Bp., 1996. SZÖRÉNYI László, Epika és líra Arany életművében = Sz. L., “Múltaddal valamit kezdeni”, Bp., 1989, 164-207. TARJÁNYI Eszter, Hová levél...? Az episztola és az Arany János költői leveleinek poétikai háttere = Levél, író, irodalom. A levélirodalom történetéről és elméletéről, szerk. KICZENKO Judit, THIMÁR Attila, Piliscsaba, 2000. VÁZLATOK ARANY JÁNOSRÓL, szerk. MEZEI József, Bp., 1979. VOINOVICH Géza, Arany János életrajza, Bp., 1929-1938, I-III. Epikája BARTA János, Arany és az epikus perspektíva = B. J:, Klasszikusok nyomában, Bp., 1976, 167–190. BARTA János, Bevezetés Arany János “Toldi”-jához = B. J:, Évfordulók, Bp., 1981, 7-42. BLASKÓ Katalin, Hatalom, legitimáció, karizma (Arany János: Buda halála) = Értékek kontextusa és kontextusok értéke a 19. századi irodalmunkban, szerk. Imre László, Debrecen, 2000. CSŰRÖS Miklós, Közelítések a Toldi szerelméhez = Cs. M., “Lesz idő hogy visszatérhet”, Bp., 1994, 9-18. IMRE László, Minden emberi és költői konvenció ellenében = Forradalom után - kiegyezés előtt, szerk. NÉMETH G. Béla, Bp., 1988. KÉPES Géza, Költő válaszúton (A nagyidai cigányok) = Uő., Az idő körvonalai, Bp., 1976. MILBACHER Róbert, Kísérlet A nagyidai cigányok (újra)értelmezésére, ItK, 1996, 4. 347384. Uö.,, “Rólad a mese mezitlábos czigány múzsaleány!?” (Második közelítés A nagyidai cigányokhoz), ItK, 1997. 3-4. NÉMETH G. Béla, Kérdések a Buda halála körül = N. G: B., Századutóról - századelőről, Bp., 1985, 7-39. NYILASY Balázs, Arany János, Bp,, 1998.

SZILASI László, “környékezi már minémű kétség”, ItK, 1996. 4. SZILI JÓZSEF, Anakrotoposzok avagy új-angliai lelkiismerettel Nagy-Idán, ItK, 1997, 385391. ZLINSZKY Aladár, Arany balladaforrásai, ItK, 1900, 1-30, 129-157, 257-286. Elméletírói munkássága DÁVIDHÁZI Péter, Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége, Bp., 1992. 2. TOMPA MIHÁLY (1817-1868) Az erdei lak, A hangyákhoz, Némuljatok meg, A gólyához, Levél egy kibujdosott barátom után, A madár fiaihoz, Tornácomon, Őszi tájnak…, Új Simeon, Ikarus, A virágregék előhangja, Az Ibolya álmai, Szarkaláb, Nyári estén, A költő fiához, Őszi kikirics, Nyárban, Egy könyv olvasása közben, Forr a világ, Hajtsátok meg…, Ki a szabadba…, Boldog sziget, egy magyar poétához, Divatos költő, Válasz Vojtina Gáspárnak, Elmélkedés egy levél fölött, Harminc éven túl, Éjjel, Haldokló mellett, Fent és alant, Alant és fent, Bár még…, A pipishez Szövegkiadás: Tompa Mihály válogatott műve, szerk. és bev. Bisztray Gyula, Bp., 1961., Tompa Mihály összes versei I-II., bev. Alexa Károly, Bp., 1994. Szakirodalom ALEXA Károly, “... Ki voltam homályban, most vagyok setétben ...” = A. K., Eleitől fogva, Bp., 1996, 62-72. KÉKY Lajos, Tompa Mihály, Bp., 1912. KOVÁCS Kálmán, Az adaptáció egy típusa, (Tompa mondafeldolgozásai)= Uő., Eszmék és irodalom, Bp., 1975, 53-78. MARTINKÓ András, Tompa Mihály: A gólyához = M. A., Értjük vagy félreértjük a költő szavát? Közismert versek nyelvi magyarázata, Bp., 1983, 149-157. SZILI József, Tompa fekete módja = Sz. J., “Légy, ha birsz, te»világköltő«...”, Bp., 1998. 3. KEMÉNY ZSIGMOND (1814-1875) Regények, kisregények, novellák: Ködképek a kedély láthatárán = Kemény Zsigmond, Férj és nő, szerk. és utószó Tóth Gyula. Bp., 1968., A rajongók, s. a. r. és bev. Nagy Miklós. Bp. 1958., Zord idő, s. a. r. és bev. Véber Károly. Bp. 1975., A sziv örvényei, Alhikmet a vén törpe = K. Zs., Kisregények és elbeszélések, s. a. r. Bényei Péter, Debrecen, 1997. (Ajánlott: Özvegy és leánya) Tanulmány: Forradalom után; Még egy szó a forradalom után =K. ZS., Változatok a történelemre, s. a. r. Tóth Gyula, Bp., 1982., Arany Toldijáról¸ Élet és irodalom; Eszmék a regény és a dráma körül = Uő., Élet és irodalom, Bp., 1971, Szakirodalom BARTA János, A pálya ívei. Kemény Zsigmond két regényéről, Bp., 1985 (Irodalomtörténeti Füzetek, 115). Uő., Ködképek a kedély láthatárán - egy különös Kemény-regényről; Sorsok és válságok; Kemény Zsigmond tragikus emberalakjai; Kemény Zsigmond mint esztétikai probléma = B. J., A pálya végén, Bp., 1987, 164-277. BÉNYEI Péter, Elbeszélések a személyiség identitásvesztéséről = Értékek kontextusa és kontextusok értéke a 19. századi irodalmunkban, szerk. IMRE László, Debrecen, 2000. GYULAI Pál, Kemény Zsigmond regényei és beszélyei = Gy. P., Válogatott művei, kiad. KOVÁCS Kálmán, Bp., 1989, 93-99. Z. KOVÁCS Zoltán, “De e vágyam teljesülése egyedül a történettől függ”. A/a szív örvényei, It, 1995. 4. IMRE László, Műfajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, 1996, 255-291.

MARTINKÓ András, Töredékes gondolatok Kemény Zsigmond palackpostájáról = M. A., Teremtő idők, Bp., 1977, 328-386. NAGY Miklós, Kemény Zsigmond, Bp., 1972. NÉMETH László, Kemény Zsigmond = N. L., Az én katedrám, Bp., 1969, 593-623. NEUMER Katalin, Kemény Zsigmond három regényének értelmezése, ItK, 1986, 147-161. PAPP Ferenc, Báró Kemény Zsigmond, Bp., 1922-23, I-II. PÉTERFY Jenő, Báró Kemény Zsigmond mint regényíró = P. J. Válogatott művei, kiad. SŐTÉR István, Bp., 1983, 550-584. SŐTÉR István, Világos után, Bp., 1987, 425-548. SZEGEDY -MASZÁK Mihály, Kemény Zsigmond, Bp., 1989. Uő., Az újraolvasás kényszere (A rajongók) = Sz.-M. M., Irodalmi kánonok, Debrecen 1998. Uő., Az újraértelmezés kényszere (K. Zs. Két röpirata a forradalomról) = A forradalom után, szerk. CSÉVE Anna, Bp., 2001.

VERESS Dániel, Szerettem a sötétet és a szélzúgást - Kemény Zsigmond élete és műve, Kolozsvár-Napoca, 1977. 4. MADÁCH IMRE (1823-1864) Az ember tragédiája, Mózes és még egy szabadon választott dráma Szövegkiadás: Madách Imre összes művei, s. a. r. és bev. Halász Gábor, Bp., 1942.; Madách Imre válogatott művei, szerk. Horváth Károly, Kerényi Ferenc, Bp., 1989.; Madách Imre: Az ember tragédiája, Matúra Klasszikusok, szerk. Kerényi Ferenc, Bp., 1992. Szakirodalom ANDOR Csaba, A siker éve: 1861, Bp., 2000. ARANY János, Egy üdvözlő szó = A. J. Összes művei, XI, kiad. NÉMETH G. Béla, Bp., 1968, 369-371. BARÁNSZKY-JÓB László, Az ember tragédiájának szerkezetei, ItK, 1974, 358-371. BARTA János, Madách Imre, Bp., 1942. BARTA János., Az ember tragédiája értelmezéséhez = B. J., A pálya végén, Bp., 1987, 278316. vagy B. J.: Magánélet és remekmű, Bp., 2003, 221-248. EISEMANN György, Létértelmező motívumok Az ember tragédiájában = E. Gy., Keresztutak és labirintusok, Bp., 1991, 37-68. ERDÉLYI János, Madách Imre: Az ember tragédiája = E. J., Válogatott művei, kiad. T. ERDÉLYI Ilona, Bp., 1986, 580-612. HITES Sándor, A Vernuft tragédiája (Madách Imre főművének újraolvasása a kanti ismeretelmélet horizontján), ItK 1997, 39-57. HORVÁTH Károly, Az ember tragédiája szereplőinek és motívumainak bibliai és világirodalmi előzményeiről, ItK, 1993, 301-336. HORVÁTH Károly, Madách Imre, Bp., 1984. MADÁCH Imre levele Erdélyi Jánoshoz = M. I., Összes művei, kiad. HALÁSZ Gábor, Bp., 1942, 876-878. NÉMETH G. Béla, Két korszak határán = N. G. B., Létharc és nemzetiség, Bp., 1976. MADÁCH IMRE MA, szerk. MEZEI József, Bp., 1976. MADÁCH-TANULMÁNYOK, szerk. HORVÁTH Károly, Bp., 1978. SŐTÉR István, Madách-tanulmányok = S. I., Félkör, Bp., 1979, 141-282. STRIKER Sándor, Az ember tragédiája rekonstrukciója, Bp., 1996 SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Történelemértelmezés és szerkezet Az ember tragédiájában = Madách tanulmányok, szerk. Horváth Károly, Bp., 1978. S. VARGA Pál, Két világ közt választhatni, Bp., 1997. 5-56; 157-159. S. VARGA Pál, Szentenciák és kontextusuk Az ember tragédiájában = Értékek kontextusa és kontextusok értéke a 19. századi irodalmunkban, szerk. Imre László, Debrecen, 2000.

5. JÓKAI MÓR (1825-1904) Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Az új földesúr, Politikai divatok, A kőszívű ember fiai, Az arany ember, Asszonyt kísér — Istent kísért, Fekete gyémántok, Egy ember, aki mindent tud, A jövő század regénye, De kár megvénülni!, Sárga rózsa, Ahol a pénz nem Isten, Egész az északi pólusig Szövegkiadás: Jókai Mór összes művei (kritikai kiadás), szerk. LENGYEL Dénes, NAGY Miklós, Bp., 1962-től Szakirodalom Az élő Jókai, szerk. KERÉNYI Ferenc, NAGY Miklós, Bp., 1981. BORI Imre, A magyar “fin de siecle” írója: Jókai Mór = B. I., Varázslók és mákvirágok, Újvidék, 1979, 5-121. EISEMANN György, A kozmosztól a szigetig = E. Gy., Keresztutak és labirintusok, Bp., 1991, 97-127. FÁBRI Anna, Jókai-Magyarország, Bp., 1991. GYULAI Pál, Jókai legújabb művei = Gy. P., Válogatott művei, kiad. KOVÁCS Kálmán, Bp., 1989. MEZEI József, A magyar regény, Bp., 1973, 277-322. MIKSZÁTH Kálmán, Jókai élete és kora = M.K. Összes művei, szerk. Bisztray Gyula, Király István, kiad. REJTŐ István, Bp., 1960. XVIII-XIX. NAGY Miklós, Jókai Mór, Bp., 1975. Uö., Az arany ember: valóság, líra, mítosz = N. M., Virrasztók, Bp., 1987. Uö., Jókai Mór, Bp., 1999. NÉMETH G. Béla, Életképforma és regény = N. G. B., Küllő és kerék, Bp., 1981. SŐTÉR István, Jókai Mór = S. I., Félkör, Bp., 1979, 283-539. SZILASI László, A selyemgubó és a “bonczoló kés”? Bp., 2000. TARJÁNYI Eszter, Történetek csapdájában = A XIX. század vonzásában. Tanulmányok T. Erdélyi Ilona tiszteletére, szerk. Kiczenko Judit, Thimár Attila, Piliscsaba, 2001. 6. GYULAI PÁL (1826-1909) Regény: Egy régi udvarház utolsó gazdája Tanulmányok: Jókai legújabb művei, Újabb magyar regények Szövegkiadás: Gyulai Pál válogatott művei, s. a. r. Kovács Kálmán, Bp., 1989. Szakirodalom DÁVIDHÁZI Péter, Régi udvarház: történelem és elidegenedés, It. 1972. 4. sz. DÁVIDHÁZI Péter, Gyulai Pál történelemszemlélete, ItK, 1972, 580-600. IMRE László, Műfajok létformája a XIX. századi epikában, Debrecen, 1996, 25-46; 71-97; 137-177. SZABÓ Levente, “Hogy a nemzet magára ismerjen benne” (Gyulai Pál normarendszere és a nemzeti nagyelbeszélések) = Értékek kontextusa és kontextusok értéke a 19. századi irodalmunkban, szerk. IMRE László, Debrecen, 2000. TAKÁTS József, Gyulai, emlékbeszéd, kanonizáció = A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. Takáts József, Bp., 2000. 7. VAJDA JÁNOS (1827-1897) Kisebb költemények: A virrasztók, Hajótöröttek, Luzitán dal, Sirámok, Szerelem átka, Gina emléke, Húsz év múlva, Végtelenség, A kárhozat helyén, A vaáli erdőben, A városligetben, A bikoli fák alatt, Utolsó dal, Ginához, Az üstökös, Megnyugvás, A Balaton partján, Otthon, Gyermekkorom tájéka, Kísértetek, Az állatkertben, Nádas tavon, Halál, Messze innen, Elmúlt idő, Emléksorok (1891), Harminc év után, Nyári éjjel, Búcsú a naptól, Estharang, Sodoma, Credo Verses epika: Alfréd regénye

Szövegkiadás: Vajda János összes művei (kritikai kiadás), s. a. r. Barta János, Bp., 1969-től, Vajda János válogatott művei, szerk. Németh G. Béla, Bp., 1988 Szakirodalom BARTA János, Vajda János költői arcképe; Vajda János szerelmi lírája = B. J., Évfordulók, Bp., 1981, 43-73; 87-126. BÓKA László, Vajda János, Bp., 1942. KOMLÓS Aladár, Vajda János, Bp., 1954. NÉMETH G. Béla, A kiábrándultság hanghordozása. A romantikát lezáró lítai forduló néhány vonása = N. G. B., Hosszmetszetek és keresztmetszetek, Bp., 1987, 421-435. (A korszak többi lírikusához is!) RÓNAY György, Peőfi és Ady között (1849-1899), Bp., 1981. S. VARGA Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig, Debrecen, 1994., 151-184. SZAJBÉLY Mihály, Kép és árnykép: Vajda János és az utókor = Sz. M., Álmok álmodói, Bp., 1997. SZÉLES Klára, Vajda János, Bp., 1976. Uő., A modern magyar líra születése, It, 1989, 664-775. D. SZEMZŐ Piroska, Bevezető = Vajda Jánosné Bartos Rosalia, Emlékirataim, Bp., 1983. 7109. SZILI József, Vajda János, az esszenciális szerelem költője = Sz. J., “Légy, ha birsz, te »világköltő«...”, Bp., 1998. KOVÁCS Ida, Vajda János = A márciusi ifjak nemzedéke, Bp., 2000. 8.

TOLNAI LAJOS (1837-1902) A szentistváni Kéry-család = Magyar elbeszélők, 19. század, kiad. SZALAI Anna, Bp., 1976. Az urak (több kiadás)

Szakirodalom BARTA János, Egy különös író sötét világa = B. J., Klasszikusok nyomában, Bp., 1976, 323– 373. GERGELY Gergely, Tolnai Lajos pályája, Bp., 1964. MIKSZÁTH Kálmán, Tolnai Lajos = M. K. Tárcék és karcolatok, Magyar Helikon, 1970, 656-659. MÓRICZ ZSIGMOND, Irodalomról, művészetről II. kötet, Bp., 1959. NÉMETH László, A Nyugat elődei= N. L. Az én katedrám,Bp., 1983, 659-689. 9. EÖTVÖS KÁROLY (1842-1916) Balatoni utazás Szövegkiadás: E. K., Balatoni utazás, I.-II., szerk. Szalay Károly, Bp., 1982. Szakirodalom Vár ucca tizenhét, 1996. 1. (Eötvös Károly-szám) 10. ARANY LÁSZLÓ (1844-1898) A délibábok hőse Szövegkiadás: Arany László válogatott művei, s. a. r. Németh G. Béla, Bp., 1960., Arany László: A délibábok hőse, Bp., 1969. Szakirodalom IMRE László, A magyar verses regény, Bp., 1990, 168-304. NÉMETH G. BÉLA, Arany László = N. G. B., Mű és személyiség, 1970. KOMLÓS Aladár, Arany László = K. A., Tegnap és ma, Bp., 1956. SOMOGYI Sándor, Arany László, Bp., 1956.

11. TOLDY ISTVÁN (1844-1879) Anatole Szövegkiadás: Toldy István válogatott művei, kiad. és utószó Kiczenko Judit, Piliscsaba, 2002. Szakirodalom KICZENKO Judit, A lefokozás, a kifordítás, az egybejátszás regénye (Toldy István: Anatole) = A kánon peremén, szerk. EISEMANN György, Bp,. 1998. Uő., Utószó = Toldy István válogatott művei, Piliscsaba, 2002. 12. ASBÓTH JÁNOS (1845-1911) Álmok álmodója Szövegkiadás: Álmok álmodója, bev. Németh G. Béla, Bp., 1990; Régi magyar regények II., kiad. Szilágyi Márton, Bp., 1994; Asbóth János válogatott művei, kiad. és utószó Kiczenko Judit, Piliscsaba, 2002. NÉMETH G. BÉLA, A próza zeneiségének kérdéséhez, MTA I. OK., 1958, 355-392. UŐ., Ábránd, csalódás, sztoicizmus (bevezető tanulmány) = Asbóth J., Álmok álmodója, Bp., 1990. GERGYE LÁSZLÓ, A magyar művészregény kezdetei, Világosság, 1996. 5. KICZENKO JUDIT, Utószó = Asbóth János válogatott művei, Piliscsaba, 2002. MILBACHER Róbert, “valamit jelenteni akartam”, Alföld 1998. 1 POZSVAI GYÖRGYI, Visszanéző tükörben, Bp., 1998. TAKÁTS József, A kötelességeszme regénye, Holmi, 1996/8. SZAJBÉLY Mihály, Asbóth, az Álmok álmodója és Schopenhauer = Sz. M., Álmok álmodói, Bp., 1997. 13. MIKSZÁTH KÁLMÁN (1847-1910) A tót atyafiak, A jó palócok, Beszterce ostroma, Gavallérok, Sipsirica, Új Zrínyiász, Fili, Szent Péter esernyője, Kísértet Lublón, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A fekete város Szövegkiadás: Mikszáth Kálmán összes művei (kritikai kiadás), s. a. r. Bisztray Gyula és Király István, Bp., 1956-tól Szakirodalom ALEXA Károly, Anekdota, magyar anekdota = Tanulmányok a XIX. század második feléről, szerk. MEZEI József, Bp., 1983, 5-85. BARTA János, Mikszáth-problémák = B. J., Költők és írók, Bp., 1966, 166-245. CSŰRÖS Miklós, Mikszáth korszerűsége és A fekete város = Tanulmányok a XIX. század második feléről, szerk. MEZEI József, Bp., 1983, 86-113. és Cs. M., “Lesz idő hogy visszatérhet”, Bp., 1994. EISEMANN György, Mikszáth Kálmán, Bp., 1998. FÁBRI Anna, Mikszáth Kálmán, Bp., 1983. KIRÁLY István, Mikszáth Kálmán, Bp., 1960. MEZEI József, A magyar regény, Bp., 1973, 382-409. Mikszáth emlékkönyv, szerk. FÁBRI Anna, Horpács, 1997. Mikszáth és a századvég-századelő prózája, szerk KOVÁCS Anna, Salgótarján, 1989. MIKSZÁTH Kálmánné Visszaemlékezései, kiad., bev. KIRÁLY István, Bp., 1957. NÉMETH G. Béla, Az eszmélkedő, kései Mikszáth = N. G. B., Századutóról - századelőről, Bp., 1985, 101-129. PRAZNOVSZKY Mihály, Az öreg batár utasai, Horpács, 1997.

RÓNAY György, A pályakezdő Mikszáth, Új Írás, 1978/11, 57-80. SCHÖPFLIN Aladár, Mikszáth Kálmán, Bp., 1941. RUBINYI Mózes, Mikszáth Kálmán élete és művei, Bp., 1917. SŐTÉR István, Mikszáth Kálmán időszemlélete. Mikszáth és a Beszterce ostroma = S. I:, Félkör, Bp., 1979, 543-555. ZSIGMOND Ferenc, Mikszáth Kálmán, Bp., 1927. 14. GOZSDU ELEK (1849-1919) Sámson madara, Az étlen farkas, Egy néma apostol, A mártír, Nirvána, Spleen, Ultima ratio, Országúton, Farkasnyomor, Őszi eső, Napraforgó, Nemes rozsda, Ének a zenéről, Köd Szövegkiadás: Gozsdu Elek, Köd, szerk. és utószó, Ács Margit, Bp., 1969. Szakirodalom ALEXA Károly, Százéves üzenet= Kertünk istennel határos, Gozsdu Elek és Weisz Anna levelezése, Bp., 2001. ÁCS Margit, Egy századvégi “magyar Tantalus” = Köd, l969, 565-580. CSŰRÖS Miklós, Gozsdu, a drámaíró= Uő., “Lesz idő hogy visszatérhet”, Bp., 1994, 77-89. EISEMANN György, Tantalus és a századforduló = E. Gy., Végidő és katarzis, Bp., 1991, 136-156. LOVASS Gyula, Gozsdu, egy századvégi elbeszélő = Uő., Kilenc hős visszatér, Bp., 1973, 220-236. PONGRÁCZ P. Mária, Az erény, a kötelességérzet és a szépség = Kertünk Istennel határos, 677-692. 15. PETELEI ISTVÁN (1852-1910) Árva Lotti, Az én szomszédom, Egy “kacsa” története, A Csulakok, Szőcs Klári története, A könyörülő asszony, Lobbanás az alkonyatban, A tiszta ház, A fülemüle, Bimbófakadás, A vén nemes, A jutalom, A kis Gáspárovics, Tarvásári búcsú, Parasztszégyen, Székek, Őszi éjszaka, Apró képek, A játék,Mayer, a zsidó suszter, Balog Eszti elment, Mezőségi út Szövegkiadás: Lobbanás az alkonyatban, szerk. és bev. Bisztray Gyula, Bp., 1955., A kakukkos óra, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969., A tiszta ház, Szépirodalmi, Bp., 1982, Őszi éjszaka, vál. Pozsvai Györgyi, Bp., 2002. Szakirodalom DOBOS István, Alaktan és értelmezéstörténet, Debrecen, 1995. KOZMA Dezső, Egy erdélyi novellista, Petelei István, Bukarest, 1969. NÉMETH G. Béla, A válságba jutott kisember írója: Petelei István, Az élet profán liturgiája. Tömörkény István = N. G. B., Századutóról - századelőről, Bp., 1985, 129-138; 566-575. POZSVAI Györgyi, A dialógusforma Petelei István prózavilágában = A kánon peremén, szerk. Eisemann György, Bp,. 1998. 16. IVÁNYI ÖDÖN (1854-1893) A püspök atyafisága Szövegkiadás: Századvég, kiad. Szalai Anna, Bp., 1984. Szakirodalom PÉTERFY Jenő, Iványi Ödön = P. J. Válogatott művei, kiad. Sőtér István, Bp., 1983, 181202. REJTŐ István, Iványi Ödön, Bp., 1955. 17. CZÓBEL MINKA (1854-1943) Boszorkánydalok, kiad. PÓR Péter, Bp., 1974.

Szakirodalom DANYI Magdolna, Czóbel Minka, Újvidék, 1978. PÓR Péter, Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. Justh Zsigmond és Czóbel Minka népiessége, Bp., 1971 (Irodalomtörténeti Füzetek, 73). 18. REVICZKY GYULA (1855-1889) kisebb költemények: A cigaretről, A sátán, Rossz istenek, Schopenhauer olvasása közben, Magány, Salamon király álma, Pán halála, A meteorkő, Pálma a Hortobágyon, Imádságom, A bolondok házából, Iskolatársaimhoz, Arany Jánosnak, Perdita I., II., V., Ma született a Messiás, Magamról, Rezignáció, A kenyér, Magdolna, Számlálgatom. regény: Apai örökség értekező próza: Arany mint humorista, Arany János Rozgonyinéja, Tompa Mihály költészete, A ballada-járvány, Szenvedély és világfájdalom, Humor és materializmus, Századunk pesszimizmusa, Kozmopolitikus irány a költészetben Szövegkiadás: Reviczky Gyula Összegyűjtött művei, s. a. r. Paku Imre, Bp., 1944, Reviczky Gyula művei, s. a. r. Németh G. Béla. Bp. 1969., Versek és műfordítások, s. a. r. Németh G. Béla, Bp., 1989., Régi magyar regények II., kiad. Szilágyi Márton, Bp., 1994., Reviczky Gyula összes költeményei, s. a . r . S. Varga Pál, é. n. Szakirodalom MEZEI József, A szimbolista élmény kialakulása (Reviczky Gyula), Bp., 1968. NÉMETH G. Béla, A magyar szimbolizmus kezdeteinek kérdéséhez = N. G. B:, Mű és személyiség, Bp., 542-582. Uő., A személyiség mint értékcél a századvég magyar lírájában = N.G. B. Századutóról -századelőről, Bp., 1985. (Mindkettő a többi századvégi lírikushoz is) SZÉLES Klára, Reviczky Gyula poétikája és az új magyar líra, Bp., 1976. SZÉLES Klára, A modern magyar líra születése, It, 1989, 664-775. (A többi századvégi lírikushoz is) SZILÁGYI Márton, Egy átírás tanulságai. Reviczky Gyula Apai örökségének két változata, Alföld, 1994/10, 57–68. S. VARGA Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig, Debrecen, 1994. 211-287. 19. KOMJÁTHY JENŐ (1858-1895) Éloa!, Himnusz, Dacból, Magdaléna, Megőszült a világ, Mind hasztalan!, <>, Euthanázia, Idegenben, Emléksorok, Prometheusz, Álmodva, Jóslat, Otthon, Szózat, A börtönből, Viharének, A homályból, Törj össze mindent… Szövegkiadás: K. J., Vers és próza, kiad. Rába György, Bp., 1989., K. J., Összes költeményei, kiad. S. Varga Pál, Bp., 1995. Szakirodalom EISEMANN György, Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében, Bp., 1997. NAGY Atilla ! Kristóf, Szellemi bonctan, Bp., 1992. S. VARGA Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig, Debrecen, 1994. 211-287. 20. AMBRUS ZOLTÁN (1861-1932) regény: Midas király Szövegkiadás: Századvég, szerk. Szalai Anna, Bp., 1984. novellák: Ninive pusztulása, Pókháló kisasszony, Olajfák és narancserdők, A fületlen ember, Mese a halászról és a tengerészről, Bob, az oroszlán, A szegény Király Feri, Ottokár élete és halála, Az elégtétel, A szerelmes gladiátor, Dom Gil, a zöldnadrágú Szövegkiadás: Giroflé és Girofla, bev. Gyergyai Albert, Bp., 1959. Szakirodalom

F. AMBRUS Gizella- FALLENBÜCHL Zoltán, Egyedül maradsz... Ambrus Zoltán élete és munkássága, Debrecen, 2000. GERGYE László, Ambrus Zoltán: Midas király, ItK, 1986, 106-116. GYERGYAI Albert, Ambrus Zoltán = Gy. A., A Nyugat árnyékában, Bp., 1968, 9-86. KICZENKO JUDIT, A mítosz tragikus vigasza (Ambrus Zoltán Ninive pusztulása című novellájáról) = A XIX. század vonzásában. Tanulmányok T. Erdélyi Ilona tiszteletére, szerk. Kiczenko Judit, Thimár Attila, Piliscsaba, 2001. KOREK Valéria, Hangulat és valóság, München, 1976. LŐRINCZY Huba, Ambrus Zoltán regényei = L. H., Szépségvágy és rezignáció, Bp., 1984, 15-164. TÖRÖK Lajos, Midas árnyékában (A mítosz alakzata Ambrus Zoltán: Midas király című regényében) = A kánon peremén, szerk. EISEMANN György, Bp,. 1998. 21. BRÓDY SÁNDOR (1863-1924) A nap lovagja, Nyomor című kötet előszóval együtt, Rembrandt, Erzsébet dajka. (a Nyomor kötet legfontosabb novellái: Mefisztó barátom, Egy tragédia, Két vén cseléd, Taragovics Tógyerék, A mosóné leányai, Comtesse Sapho; (Előszava megtalálható a Naturalizmus [Gondolat, Bp. 1967.] című válogatásban is) Szövegkiadás: Húsevők, bev. Czine Mihály, Bp., 1960. Szakirodalom JUHÁSZ Ferencné, Bródy Sándor, Bp., 1971. EISEMANN György, Kultusz és történet (Bródy Sándor: Rembrandt) = E. Gy., Végidő és katarzis, Bp., 1991, 81-94. 22. GÁRDONYI GÉZA (1863-1922) Az én falum (A nagy eff, Március, Október, A táltos ember, A mesgyekő, A hópehely), Isten rabjai, Az öreg tekintetes Szövegkiadás: Gárdonyi Géza munkái I-XV., Bp. é. n. Szakirodalom KISPÉTER András, Gárdonyi Géza, Bp., 1970. MEZEI József, Gárdonyi pszichologizmusa, ItK, 1964, 449-456. NÉMETH G. Béla, “Az én falum” írója - “Az én falum” világa = N. G. B., Századutóról századelőről, Bp., 1985, 139-160. 23. JUSTH ZSIGMOND (1863-1894) Fuimus, Gányó Julcsa, Naplórészletek Szövegkiadás: A pénz legendája, Szépirodalmi, Bp., 1969., Naplója, Bp. 1944. s. a. r. Halász Gábor, Naplója és levelei, Bp., 1977. Szakirodalom BORI Imre, Justh Zsigmond = B. I:, Varázslók és mákvirágok, Újvidék, 1979, 122-266. HALÁSZ Gábor, Justh Párisban, Justh itthon = Justh Zsigmond naplója, s. a. r.,bev. és jegyz. Halász Gábor, Bp., é.n. NÉMETH G. Béla, Szemközt egy legendával = N: G. B. , Századutóról, századelőről, Bp., 1985, 220-236. PÓR Péter, Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. Justh Zsigmond és Czóbel Minka népiessége, Bp., 1971 (Irodalomtörténeti Füzetek, 73). 24. CHOLNOKY VIKTOR (1868-1912)

Az Alerion-madár vére, Tartini ördöge, Olivér lovag, A kövér ember, A senkik szigete, A hasbeszélő, Trivulzió szeme, Az Ofélia-szanatórium. Szövegkiadás: Trivulzió szeme, kiad. Fábri Anna, Bp., 1980. Szakirodalom Vár ucca tizenhét, 1993. 1. (Cholnoky Viktor-szám) 25. THURY ZOLTÁN (1870-1906) Az ember, aki hazaballagott, Emberhalál, Diákok Szövegkiadás: Valahogy élni, Szépirodalmi, s. a. r. Horváth Zsigmond, Bp., 1976. Szakirodalom REJTŐ István, Thury Zoltán, Bp., 1963. 26. LOVIK KÁROLY (1874-1915) A szülői ház, A tor, A kompnál, Feje fölött holló, Bárányfelhők, A keresztúton, Árnyéktánc, A vak ember felesége, Egy éj Velencében, A kertelő agár, A leányvári boszorkány Szövegkiadás: A néma bűn. Válogatott elbeszélések, kiad. Illés Endre, Bp., 1956.; A kertelő agár, kiad. Illés Endre, Bp., 1970., A leányvári boszorkány = Századvég, kiad. Szalai Anna, Bp., 1984. Szakirodalom ANGYALOSI Gergely, Nemi szerepek és poétikai konvenciók, Lovik Károly: A kertelő agár = A. G., A költő hét bordája, Debrecen, 1996. 27. SZINI GYULA (1876-1932) Trilibi, A bábsütő, A jegesmedve, A sárga batár, A sétapálca erdő, A rózsaszínű hó, Pára, Különös álmok Szövegkiadás: Különös álmok, Bp., 1983. Szakirodalom HITES Sándor, Szini Gyula-visszaírás = A kánon peremén, szerk. EISEMANN György, Bp,. 1998. MÁNDI Ildikó, Hangulat-szimbolikus mese (Szini Gula: A sárga batár) = Tanulmányok a XIX. század irodalmáról, szerk. Mezei József, Bp., 1983, 194-214. 28. CHOLNOKY LÁSZLÓ (1879-1929) Különös ismerős, Prikk mennyei útja, Bertalan éjszakája, Hullámok, Reménytelen öregemberek álma, Csodálatos emberkék Szövegkiadás: Prikk mennyei útja = Ch. L., Piroska, kiad. Vargha Kálmán, Bp., 1971., Piroska, Hat regény, kiad. Nemeskéri Erika, Bp., 2000. Szakirodalom EISEMANN György, Az individuum elbeszélésének modern alakváltozataihoz (Cholnoky László regényeiről) = A kánon peremén, szerk. EISEMANN György, Bp,. 1998. LOVASS Gyula, Cholnoky Viktor, Cholnoky László = L. Gy., Kilenc hős visszatér, Bp., 1973, 386-397; 398-405. NEMESKÉRI Erika, Cholnoky László, Bp., 1989. Vár ucca tizenhét, 1997. 3. (Cholnoky László-szám) 29 .CSÁTH GÉZA (1887-1919) Tor, Mariska az anyjánál, Fekete csönd, A béka, A varázsló kertje, A Vörös Eszti, A varázsló halála, Anyagyilkosság, Szombat este, A Kálvin téren, Ismeretlen házban, Katonai behívó, A kis Emma, Egyiptomi József

Szövegkiadás: A varázsló halála, s. a. r. Illés Endre. Bp. 1982., Mesék, amelyek rosszul végződnek, s. a. r. Szajbély Mihály, Bp., 1994.