Szigorlati tételek: BMIK –144 Szigorlat I.Régi magyarországi irodalom + Felvilágosodás és Reformkor NB. Részletesebb szakirodalom a kollokviumi jegyzékeken. A szigorlati tételek feldolgozásához szükséges forrásokat egyénileg kell összeválogatni, minden tételről egyéni munka alapján alakítandó ki a gondolatmenet. Általánosan használt szövegkiadások, gyűjtemények, sorozatok Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Főszerk. Tarnai Andor. Középkor. Szerk. Madas Edit. Bp., 1992. (Szgy. I.) Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény, I. Humanizmus. Szerk. Ács Pál, Jankovics József, Kőszeghy Péter. Bp., Balassi, 1998. [Eredeti latin szövegek és fordításaik.] Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény, II. A 16. század magyar nyelvű világi irodalma. Szerk. Jankovics József, Kőszeghy Péter, Szentmártoni Szabó Géza. Bp., Balassi, 2000. Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Főszerk. Tarnai Andor. Reneszánsz kor. Szerk. Bitskey István. Bp., 1990. (Szgy. II.) Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, I-II. Szerk. Kovács Sándor Iván. Bp., Osiris, 1998-2000. 2 Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, 2. rész. Barokk. Szerk. Barta János és Klaniczay Tibor. Bp. 1966 , II. (Barta–Klaniczay) Régi magyar költők tára, XVI. század, 1-11. kötet. Szerk. Szilády Áron, Horváth Cyrill, Dézsi Lajos, Varjas Béla, Szentmártoni Szabó Géza. Bp., 1877-1999–. (RMKT XVI.) Régi magyar költők tára, XVII. század. I-XVI. kötet. Bp., 1959-2000–. (RMKT XVII) Régi magyar költők tára, XVIII. század.1–7. kötet. Szerk Bíró Ferenc, Debreceni Attila. Bp., 1996-2001–. (RMKT XVIII) Régi magyar prózai emlékek, I-X. kötet. Bp., 1968-1993. (A továbbiakban: RMPE) Régi magyar drámai emlékek, I-II. Kiad. és bev. Kardos Tibor, Dömötör Tekla. Bp., 1960. (RMDE) Régi magyar drámai emlékek, XVIII. század, I-IV. [Protestáns, minorita, pálos, jezsuita és piarista iskoladrámák.] Bp., 1989-1995. (RMDE XVIII) Magyar Remekírók sorozat (Bp., Szépirodalmi, 1979-1990. közötti, régi magyarországi irodalmat közlő kötetek). Általános szakirodalom – A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp., 1964. – A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp., 1964. – Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei Szent Istvántól Mohácsig. Bp., 1931. (Reprint: 1988) 1. Régi magyarországi irodalom. Periodizáció, korszakok, alkorszakok. (A felosztás problémái) – Az átfogó szakirod. alapján. 2. A középkori latin nyelvű irodalmi műfajok (Intelmek, legendák, a történeti irodalom műfajai, egyházi irodalom: költészet, prédikációk) – Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei Szent Istvántól Mohácsig. Bp., 1931. (Reprint: 1988) – Vizkelety András: “Világ világa, virágnak virága...” (Ómagyar Mária-siralom. Bemutatja Vizkelety András.) Bp., 1986. 3. A középkori magyar nyelvű egyházi irodalom műfajai (Bibliafordítások, legendák, prédikációk, vallásos költészet) – Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei Szent Istvántól Mohácsig. Bp., 1931. (Reprint: 1988) – Tarnai Andor: “A magyar nyelvet írni kezdik”. Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Bp., 1984. 227-284. 4. A magyarországi költészet útja Balassi Bálintig (Janus Pannonius, A magyar világi líra kezdetei) – Gerézdi Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp., 1962. 38-93, 213-265. – Jankovits László: Accessus ad Janum. A műértelmezés hagyományai J. P. költészetében. Bp., 2002. 141221. 5. A protestantizmus jelentkezése a 16. századi magyar irodalomban (Elsősorban Bornemisza Péter és Heltai Gáspár működése, a protestantizmus irodalmi és ideológiai programja és ennek megvalósulása) – Horváth János: A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete. Bp., 1953. – Varjas Béla: A magyar reneszánsz társadalmi gyökerei. Bp., 1982. 6. Balassi Bálint életművének újszerűsége a magyar irodalomban (Versei, komédiája, a Campianus-fordítás) – Komlovszki Tibor: A Balassi-vers karaktere (Tanulmányok). Bp., 1992.
– Varjas Béla: Balassi lírai regénye: a Nagyciklus = VB: A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei. Bp., 1982. 309-346. (= ItK 1976. 585-612.) – Pirnát Antal: Balassi Bálint poétikája. Bp., 1996. – Balassi Bálint–Dobokay Sándor: Campianus Edmondnak Tíz okai. Szerk. Hargittay Emil. Bp., 1994. 257273. 7. A késő-reneszánsz és a manierizmus irodalma (Szenci Molnár Albert, Rimay és köre, Prágai András, Justus Lipsius hatása) – Klaniczay Tibor: A reneszánsz válsága és a manierizmus = K. T.: A múlt nagy korszakai. Bp., 1973. 226282. – Bán Imre: A magyar manierista irodalom = B. I.: Eszmék és stílusok. Bp., 1976. 168-185. 8. Pázmány Péter, a katolikus restauráció és a korai barokk irodalom – Sík Sándor: Pázmány, az ember és az író. Bp., 1939. – Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép. Bp., 1979. – Pázmány Péter. Válogatás műveiből. Vál. Őry Miklós–Szabó Ferenc, Vass Péter. Bp., 1983. I. kötet, 11-107. 9. Zrínyi Miklós és Európa (Irodalom és politika, kapcsolata korának európai irodalmi és politikai törekvéseivel) – Klaniczay Tibor: Z. M. Bp., 1964. – Kovács Sándor Iván: A lírikus Zrínyi. Bp., 1986. – R. Várkonyi Ágnes: Európa Zrínyije. ItK, 1996. 1-39. – Klaniczay Tibor: Zrínyi helye a XVII. század politikai eszméinek világában = K. T.: Pallas magyar ivadékai. Bp., 1985. 153-211. (= Irodalom és ideológia a 16-17. században. Szerk. Varjas Béla. Bp., 1987. 337-400.) 10. Az önéletírás-irodalom műfajának fontosabb képviselői a 17-18. században (Kemény János, Bethlen Miklós, Tótfalusi Kis Miklós, Rákóczi Ferenc, Bethlen Kata) – Bitskey István: História, emlékirat, önéletírás = Irodalom és ideológia a 16-17. században. Szerk. Varjas Béla. Bp., 1987. 61-89. = B. I. Eszmék, művek, hagyományok. Debrecen, 1996. 225-261. 11. Késő-barokk és rokokó líra, próza, a 18. századi iskoladráma (Elsősorban Gyöngyösi, Mikes, Faludi) – Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Bp., 1927. (Reprint kiadás is.) _ Kibédi Varga Áron: Retorika, poétika, műfajok. Gyöngyösi István költői világa = Irodalomtörténet, 1983. 545-591.
12. A magyar irodalomban használatos fontosabb versforma-típusok a kezdetektől a 19. század közepéig (A tagoló verselés, az ütemhangsúlyos verselés, az időmértékes és rímes időmértékes formák népszerűvé válása, szimultán-kísérletek – példákkal) – –
Horváth János: Rendszeres magyar verstan. Bp., 1969. Kecskés András: A magyar verselméleti gondolkodás története. A kezdetektől 1898-ig. Bp., Akadémiai Kiadó, 1991 (Irodalomtudomány és kritika), 7–203. – Szuromi Lajos: Magyar hexameter és a magyar disztichon. Bp., 1997. 13. A felvilágosodás eszmetörténeti, művelődéstörténeti, irodalomtörténeti meghatározása, a felvilágosodás a magyar irodalomban, Bessenyei és a deákos költők (Baróti Szabó, Rájnis, Révai). – Pierre Chaunu, Felvilágosodás, ford. Nagy Géza, Bp., 1998, 7-25, 167-237. – Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994, 7–22, 75–91, 266–278. – Arany János tanulmányai, Arany János Összes művei, XI., kiad., Németh G. Béla, Bp., Szabó Dávid 497–504. – Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete, Bp., 1976, 177–203. 14. Csokonai Vitéz Mihály és költészet megújítása, az érzékenység irodalma (Dayka, Ányos, Kármán) – Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994, 95–100, 219–231, 363–371, 399–437. – Szilágyi Márton, A „titkos bú” poétája? (Dayka Gábor kanonizálásának kérdőjelei), ItK, 2000, 603– 616. – Debreczeni Attila, Csokonai az újrakezdések költője, Debrecen, 1993, 159–243. – Szauder József, Az estve és Az álom keletkezése (Csokonai és a felvilágosodás) = Uő., Az estve és Az álom, Bp., 1970, 220-270.
Szigorlati olvasmány- és tételjegyzék az BMIK–144-es szigorlati tanegységhez A magyar irodalom története a klasszikus századfordulón és a reformkorban A megadott tételek egyenként is nagy anyagot fognak át. A szigorlaton a vizsgázótól csak a tétel egy részét kérdezzük, de ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a tétel minden részére egyformán nagy hangsúlyt kell fektetni. TÉTELEK: 1.
Az 1800–1844-ig terjedő korszak eszmetörténeti, kultúrtörténeti, politikatörténeti háttere, főbb gondolati kérdései és válaszai, a neoklasszicizmus, romantika fogalma és meghatározásai,
2.
A műfajok története 1800– az 1840-es évekig. (epika: elbeszélés, regény, eposz, novella, líra: óda, elégia, dal, episztola, epigramma, drámai költemény, elbeszélő költemény, filozófiai–létösszegző versek, dráma: tragédiák, vígjátékok, színművek)
3.
Témák, toposzok, motívumok története az 1800–1844-ig terjedő időszakban, (nemzet, haza, természeti szimbólumok, történelmi hősök, történelmi sorsfordulók, a társadalmi haladás kérdései, a szegénység, a városi élet témája, a szerelmi tematika és tropusai, a tudás, gondolkodás megjelenése az egyes művekben, a jó–rossz problematikája, a halál mint téma)
4.
A nemzet, nyelv, ideológia kérdése a XIX. század első részének irodalmában: a nyelvújítás, az eredetiség és a fordítás problematikája, a művelődéspolitika kérdései, az irodalmi és nyelvészeti viták, a magyar nyelv helyzete 1800–1844 között, a történelem és az irodalom kapcsolata Batsányi, Kazinczy, Kölcsey elméleti írásai, levelei, az Íliászi per, az Auróra per, a Pyrker per, a Conversations-lexikoni per,
5.
A XIX. század elejének tudományos irodalma és az irodalmi intézmények a tudományos irodalom története, folyóiratok, tudós társaságok, az Akadémia története, a magyarországi iskolák és az oktatásügy története, (Hazai és Külföldi tudósítások, Tudományos Gyűjtemény, Felső Magyarországi Minerva, Élet és Literatúra, Kritikai Lapok, Jelenkor, Athenaeum, Figyelmező, Magyar Szépirodalmi Szemle, Regélő Pesti Divatlap, évkönyvek: Auróra, Hébé)
6.
A korszak irodalmi élete: szalonok, írói körök, irodalmi társaságok, baráti körök, levelezések (Fáy-, Bártfay-szalon, Karacs-ház, Auróra kör, Kisfaludy Társaság, Kazinczy, Berzsenyi, Kölcsey, Bajza– Toldy, Vörösmarty levelezése,
7.
A reformkor irodalmának elméleti és kritikai irányzatai, a népiesség, a realizmus, elméleti viták, (Erdélyi, Bajza, Vörösmarty, Berzsenyi, Kölcsey elméleti munkái és kritikái, színi hatás vitája)
Az irodalomjegyzékben megadtuk az egyes szerzőktől kötelezően olvasandó művek sorát. A jegyzékben előforduló olvasmányok körét igyekeztünk nagyon kis átmérővel meghúzni, ezért kötelező ismeretük, s ez azt jelenti, hogy emlékezni kell rájuk, nem elég “az olvastam, de elfelejtettem" hivatkozás. Ezen szövegek nem ismerete a szigorlat eredménytelenségét vonja maga után. Természetesen a felsorolt szerzők más műveinek olvasása is ajánlott, főleg azoknak, akik jobb érdemjegyet szeretnének kapni. A jegyzékben előforduló szerzők pályájának fontos adatait (pl. pályájának szakaszait, legfontosabb műveit, irodalmi kapcsolatait, hatását) tudni kell. Ehhez segítség: A magyar irodalom története, III. (1772-1849), szerk. Pándi Pál, Bp., 1965. (Kézikönyv.) A szigorlatnak természetszerűleg részét képezi az évfolyam-előadás anyaga. A szigorlat szóbeli részét egy írásbeli teszt előzi meg. A teszt kérdései arra irányulnak, hogy felmérjék, az olvasmányok (szakirodalom és szépirodalom) milyen mélyen rögzültek a hallgatók emlékezetében. A szigorlaton számot kell adni a kötelezően, könyv nélkül megtanult versekről, Aki nem ismeri Kölcsey Himnuszát, automatikusan elégtelennel zárja a szigorlatot. A memoriter versek és versrészletek a következők: Berzsenyi Dániel: Levéltöredék Barátnémhez, A közelítő tél, Horác, Osztályrészem, Kisfaludy Sándor: A kesergő szerelem: 1. dal, (Az életnek tengerében), Kölcsey Ferenc: Himnusz, Elfojtódás, Rebellis vers Vörösmarty Mihály: A merengőhöz, Szózat, Késő vágy, Előszó Erdélyi János: Balassa búja,
Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa, Az írásbeli beugró része lesz továbbá több kérdés az irodalmi topográfia területéről. A megtanulandó helynevek listáját közreadjuk.
I. MŰVEK Bajza József A lanthoz, Emlékezés, Az est, Sajkadal, Nellihez, Megelégedés, Az emlényhez, A vihar, Kisleány dala, Vezérszó a Kritikai Lapokhoz, Az epigramma teóriája levelek Batsányi János A franciaországi változásokra, Levél Szentjóbi Szabó Lászlóhoz, A látó, Tűnődés, A rab és a madár, Serkentő ének, Az európai hadakozásokra, A magyar lantos, A magyar író, Osszián-fordításokból: Osszián utolsó éneke, Oszkár halála, Kárthon, Bevezetés a Magyar Museumhoz Berzsenyi Dániel Osztályrészem, Horác, Keszthely, Mulandóság, Kishez, Búcsúzás, Búcsúzás Kemenes-Aljától, Levéltöredék barátnémhoz, A közelítő tél, Barátimhoz, Fohászkodás, Életfilozófia, A magyarokhoz, Napoleonhoz, Amathus, A reggel, Esztihez, Chloe, Az élet dele, Dukai Takács Judithoz, Vandal bölcsesség, Vitkovics Mihályhoz Antirecensio Kölcsey recensiójára, Észrevételek Kölcsey recensiójára, Poétai harmonistika, A kritikáról, levelek Bölöni Farkas Sándor Naplótöredék, Erdélyi János Népdalok: Lehet a szamár..., Egy gyermek születésére, Mátyás a szántó, Semmiházi, Mihók, a bohó, A menekültek, Vörösmartyhoz, Népköltészetről, Vörösmarty minden munkái, Egyéni és eszményi, Népköltészet és kelmeiség, Petőfi, (részlet) Fáy András A Bélteky-ház Fazekas Mihály Lúdas Matyi, Katonai búcsúének, Hortobágyi dal, Az én poézisom, Nyári esti dal, Ruszánda moldvai szép, Mint mikor a nap, Ámelihez, Csokonai Vitéz Mihály halálára Jósika Miklós Abafi Katona József Bánk bán, A természethez, Az andal, Idő, Ajándék, Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni Kazinczy Ferenc Berzsenyihez, A nagy titok, Írói érdem, Az iskola törvényei, Epigrammai morál, A nyelvrontók, Mizoxenia, Az ő képe, Az áldozó, A tanítvány, A vallástalan, Bor mellett, Báróczy, Himfy, Daykához, Bácsmegyey öszveszedett levelei, Pályám emlékezete, Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél, Kisfaludy Károly Hadi ének Olaszországban, Tűnő életkor, Mohács, Alkonyi dal, Az élet korai, A jövevény, Karácsonéj, A tatárok Magyarországon, Kérők, A csalódások, A vérpohár, Sulyosdi Simon, Tihamér, Andor és Juci, Hős Fercsi, Mit csinál a gólya? Kisfaludy Sándor Kesergő szerelem Csobánc, Napló -- francia fogságom,
Kölcsey Ferenc Kazinczyhoz, A Fantázia, Andalgások, Géniusz száll, Minden órám, Ábránd, Laurához, Rákosnimfájához, Elfojtódás, Rákóczi hajh..., Szép Lenka, Dobozi, Csolnakon, Himnusz, Vanitatum vanitas, Remény, Emlékezet, Alkonyi dal, Hervadsz..., Zrínyi dala, Kölcsey, Emléklapra, Huszt, Versenyemlékek, Zrínyi második éneke, Rebellis vers, A karpáti kincstár, A vadászlak, Csokonai, Kis, Berzsenyi kritika, Nemzeti hagyományok, Emlékbeszéd: Kazinczy felett, Berzsenyi felett, Iskola és világ, Mohács, Búcsú az országos rendektől, A magyar nyelv ügyében, Az Íliászi-per dokumentumai, levelek Kuthy Lajos Egy iskolai kaland, Hazai rejtelmek (részletek), Nagy Ignác Magyar titkok (részletek), Tisztújítás, Széchenyi István Ami jót és rosszat átéltem – Napló (Bp., 1982.) 42-93, 352–441, 699–826, 1186–1321. Teleki László Kegyenc, Toldy Ferenc Emlékbeszéd Bajza felett, A magyar költészet története (SzgyRef.II) levelek Vajda Péter Manahor, a rabszolga, Üdvözlet, Dalhon, Utazó magyarok, Verseghy Ferenc A magyar hazának anyai szózatja, Az igaz bölcs, A zsémbes öreghez, A marsziliai ének, A szemérmes leány, A tél, Virág Benedek Lantomhoz, Vitézeinkhez, A kalitkába zárt madárról, Békesség-óhajtás, Előszózat, Magyar Századok, (Magyar Hírmondó sorozat) Vitkovics Mihály Ivó dal, A költő, Bécs és Moszkva, Horvát István barátomnak, Vörösmarty Mihály Mikes búja, Szilágyi és Hajmási, A buvár Kund, Hedvig, Ilus panasza, Haj, száj, szem, Puszta csárda, A szerelemhez, Szép Ilonka, Szózat, Késő vágy, A szomjú, Ábránd, Földi menny, A Guttenberg albumba, Petike, Az úri hölgyhöz, Fóti dal, Haragszom rád, Merengőhöz, Mit csinálunk, Gondolatok a könyvtárban, Országháza, A szegény asszony könyve, Előszó, A vén cigány, Fogytán van napod..., Az emberek, Zalán futása, A délsziget, Cserhalom, A rom, Czillei és a Hunyadiak, Csongor és Tünde, Dramaturgiai lapok, Haramiák, Peleskei nótárius (SzgyRef.II.) levelek Thimár Attila
II. SZAKIRODALOM A KLASSZIKUS SZÁZADFORDULÓ TANULMÁNYOZÁSÁHOZ A biedermeier itt és Európában, Helikon 1991, 1–2. sz. A magyar irodalom története, III, (1772-1849), szerk. PÁNDI Pál, Bp., 1965. A magyar sajtó története, I, (1705-1848), szerk. KÓKAY György, Bp., 1979. A magyar kritika évszázadai, I, írta és összeáll. TARNAI Andor, CSETRI Lajos, Bp., 1981 BABITS Mihály, Az ifjú Vörösmarty, A férfi Vörösmarty, = UŐ, Esszék, tanulmányok, Bp., 1978, 208–255. DÁVIDHÁZI Péter, “Omnis creatura ingemiscit” Erdélyi János kritikusi világnézete = It, 1991, 288–309. DÁVIDHÁZI Péter, A Vanitatum vanitas és a magyar kritika, = Uő., Per passivam resistentiam, Bp., 1998, 144– 173. DÁVIDHÁZI Péter, Egy szerzői név kiválasztása a reformkorban = ItK 1997/1-2, 123-130. FÁBRI Anna, Az irodalom magánélete, Bp., 1980. GERGELY András, Széchenyi István, (Magyar szabadelvűek), Bp., Új mandátum, 1998. 7-15. (Bevezetés) GERGYE László, Kazinczy Ferenc Gráciái (Kazinczy Ferenc ars poeticája) = ItK 1990, 470-498. GYAPAI László, Kazinczy a debreceniségről = ItK 1998, 31-66. HÁSZ-FEHÉR Katalin, A nyilvános és magános irodalomról (Utak Fáy Andráshoz és a Bélteky házhoz)= ItK 1998, 200-225. HORVÁTH János, A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig, 2. kiad. Bp., 1978, 43-109. HORVÁTH János, A magyar irodalom fejlődéstörténete, Bp., 1976, 203-356. HORVÁTH János, Egy fejezet a magyar irodalmi ízlés történetéből. Berzsenyi Dániel, = Uő. Tanulmányok, 2. kiad. Debrecen, 1997, 167–180. HORVÁTH János, Kisfaludy Károly és íróbarátai, Bp., 1955. HORVÁTH János, Kölcsey Ferenc = Tanulmányok Bp., 1956, 154–201. IMRE László, Egy “kedves, ósdi román” (A Bélteky-ház és a regényműfaj hagyományai) = ItK 1998/1-2, 188199. JOLSVAI András, “Írók akadémiája”: a megalapítástól a megalakulásig = ItK 1989, 605–627. KERESZTURY Dezső-TARNAI Andor: Batsányi és Baróti Szabó = It 1952, 69-93. KOROMPAY H. János, Bajza József és Henszlmann Imre vitája a francia drámáról = ItK 1986, 517–522. KOROMPAY H. János, Kritikatörténet és irodalomtörténeti hagyomány = ItK 1998/3-4, 476-479. KOSÁRY Domokos, Újjáépítés és polgárosodás 1711–1867, Bp., 1990, 197–305. SZABÓ G. Zoltán, Fontosabb adatok, események a Hymnus legitimációjának történetében = A XIX. század vonzásában, Tanulmányok T. Erdélyi Ilona tiszteletére, szerk. KICZENKO Judit, THIMÁR Attila, Piliscsaba, 2001, 197–204. SZABÓ G. Zoltán, Kölcsey Hymnusáról = ItK 1998, 114-145. SZAJBÉLY Mihály, Vélemények az 1830-as évek magyar prózájáról, = "A mag kikél" Bp., 1990, 58-67. SZAUDER József, A romantika útján, Bp., 1961. (180–247, Kölcsey, 323–363 Csongor és Tünde,) SZAUDER József, Udvarházi klasszicizmus = Uő., Az estve és Az álom, Bp., 1970, 452–543. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Berzsenyi verstípusai = ItK 1977, 43-51. (Világkép és stílusban is!) SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Világkép és stílus, Bp., 1980, 116–286. SZÖRÉNYI László, “Múltaddal valamit kezdeni”, Bp., 1989, 29–85. T. ERDÉLYI Ilona, Egy kései kiengesztelés kísérlete (Néhány megjegyzés a Pyrker-pör kapcsán) = ItK 1996/5-6, 630-649. T. ERDÉLYI Ilona, Fáy András és kora = A Bélteky-ház, utószó, PPKE BTK, 2002, 355-377. T. ERDÉLYI Ilona, Politikai restauráció és irodalmi újjászületés. Értékek és eszmények a reformkor hajnalán, Bp., Balassi, 1998. THIMÁR Attila, Egy kép kiszínezése. Berzsenyi Levéltöredék Barátnémhoz című versének elemzése = Levél, író, irodalom, szerk. KICZENKO Judit, THIMÁR Attila, Piliscsaba, 2000, 51–72. TOLDY Ferenc, A magyar nemzeti irodalom története. A legrégebbi időktől a jelen korig, újra kiad. SZALAI Anna, Bp., 1987, 23-25, 141-279. ZENTAI Mária, A város szerepe a korareformkor magyar irodalmában = ItK 1999/3-4, 335-344. A felkészülést segíti, s ezért érdemes forgatni még!!! BABITS Mihály, Az európai irodalom története, 2. kiad. 1991, 290-438. (Szellők a füledtségben-Az Isten balján) It 1976/4 Berzsenyi-szám It 1981/4 Kazinczy-ülésszak Itk 1977/1 Berzsenyi-szám Klasszika és romantika között, szerk. KULIN Ferenc, MARGÓCSY István, Bp., 1990. Magyar színháztörténet, 1790-1873, szerk. KERÉNYI Ferenc, Bp., 1990. WEÖRES Sándor, Három veréb hat szemmel, Bp., 1977. (vonatkozó részek)
A XIX. sz. elejének hétköznapi életéhez: VACHOTT Sándorné, Rajzok a múltból, I-II, Bp., 1987. ÚJFALVY Sándor, Emlékiratok, Bp., 1990. JÓSIKA Miklós, Emlékiratok, Bp., Magyar Helikon, 1977. KERÉNYI Ferenc, Pest vármegye irodalmi élete (1790–1867), Bp., 2002, 11–18, 27–46, 167–173. Úti beszámolók: WESSELÉNYI Polyxéna, Olaszhoni és svájci utazás, Bp., Magvető, 1981. ERDÉLYI János, Úti levelek, naplók, Bp., Gondolat, 1985. John PAGET, Magyarország és Erdély, Bp., Helikon, 1987.
