Magyar Könyvtárosok Egyesülete Országos Széchényi Könyvtár
TAXAURUSZ Növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza 4.0 változat
Össszeállította: Ungváry Rudolf
Budapest 2012. január 1.
II
A TAXAURUSZ az ISO 2788–86 nemzetközi és az MSZ 3418–87 magyar tezauruszszabványoknak megfelelően készült.
Készült az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési osztályán.
Összeállította és a szerkesztési munkákat irányította:
Ungváry Rudolf
A TAXAURUSZ indulőó változatának készítésében közreműködött:
Vadász Ágnes
A TAXAURUSZTt az Országos Széchényi Könyvtárban, az MTA könyvtárában, a közművelődési könyvtárakban és számos más könyvtárban alkalmazzák. Beolvadt a Köztauruszba, abból önálló tezaurusz céljára exortálható.
III
TAXAURUSZ : növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza : 4.0 változat / főszerk. és összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2000– – XVIII, 99 p. ; 29 cm Beolvadt a Köztauruszba, abból önálló tezaurusz céljára exportálható. 025.43
Az OSZK TEZAURUSZ, a KÖZTAURUSZ, a TAXAURUSZ és a GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ egymással összehangolva készült, és jelenleg egyetlen tezauruszt alkot
A TAXAURUSZhoz az alábbi dokumentumok kapcsolódnak:
OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ : Az Országos Széchényi Könyvtár és a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza / Főszerkesző Ungváry Rudolf ; [közr. a] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2000–. 025.43 GEOTAURUSZ : földrajzi, humángeográfiai és történeti földrajzi nevek tezaurusza / főszerk. Ungváry Rudolf ; [közr. a] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : MKE, OSZK, 2000–. Beolvadt a Köztauruszba, abból önálló tezaurusz céljára exportálható. 025.43 OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat : 4.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár – Budapest : OSZK, 2000–. – 66 p. ; 29 cm 025.43 (083.133) Osztályozási példatár : Az OSZK TEZAURUSSZAL/KÖZTAURUSSZAL végzett osztályozás példái és megoldásai : 4.0 változat / [Összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár – Budapest : OSZK 2000–. – 57 p. ; 29 cm 025.43 Tezaurusz szerkesztő és karbantartó programrendszer: RELEX névtér- és tezaurusz-szerkesztő rendszer : Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek (tulajdonnév- és köznévterek), tezauruszok, taxonómiák és osztályozási rendszerek (például ETO) osztott kezelésére egy és többnyelvű környezetben az Interneten keresztül : Felhasználói kézikönyv : 1.0 változat / Készítette: Ungváry Rudolf. – Budapest : OSZK, 2012. – 49 p. ; 29 cm 025.43 519.688
IV
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .......................................................................................................................................IV 1. Bevezető ................................................................................................................................................ V 1.1 RENDELTETÉS .................................................................................................................................... V 1.2 HASZNÁLAT ....................................................................................................................................... V 12.1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ............................................................................................................. V 1.2.2 VÍRUSOK OSZTÁLYOZÁSA ........................................................................................................... VI 1.2.3 SZERVEK, SZÖVETEK OSZTÁLYOZÁSA....................................................................................... VII 1.2.4 BETEGSÉGEK, TÜNETEK OSZTÁLYOZÁSA .................................................................................. VII 2. A tezaurusz szerkezete..................................................................................................................... VII 2.1 A TEZAURUSZBA FÖLVETT KIFEJEZÉSEK.......................................................................................... VII 2.1.1 A KIFEJEZÉSEK TÍPUSAI............................................................................................................. VII 2.1.2 A KIFEJEZÉSEK SZEREPE A TEZAURUSZBAN ................................................................................. X 2.1.2.1 Deszkriptorok és nemdeszkriptorok ................................................................................... X 2.1.3 A TEZAURUSZ KIFEJEZÉSEINEK FORMÁJA .................................................................................... X 2.1.4 A MEGJEGYZÉSEK ÉS A HOMONIMÁK KEZELÉSE........................................................................... X 2.2 A TEZAURSZCIKK .............................................................................................................................. XI 2.2.1 DESZKRIPTOR- ÉS NEMDESZKRIPTORCIKK .................................................................................. XI 2.2.2 A KAPCSOLATOK ........................................................................................................................ XI 2.2.3 A KAPCSOLATOK (A RELÁCIÓJELEK) SORRENDJE ..................................................................... XIII 2.2.4 A KAPCSOLATOK MEGFELELŐI FELHASZNÁLÓI SZINTEN ........................................................... XIII 2.2.5 A TEZAURUSZ KIFEJEZÉSEINEK CSOPORTOSÍTÁSA.................................................................... XIII 3. A szógyűjtés és a szókincs kérdése.................................................................................................. XIV 3.1 A SZAVAK FÖLVÉTELÉNEK FELTÉTELEI .......................................................................................... XIV HA AZ ÖSSZEFOGLALÓ FÖLÉRENDELT, PL. ........................................................................................ XIV HA HOMONÍMIA MIATT LV UTALÁST ALKALMAZTUNK ÉS MEG KELLETT KÜLÖNBÖZTETNI A HOMONIMÁKAT, ÉS LÉTEZETT SZAKMAILAG ELFOGADOTT ÖSSZETETT KIFEJEZÉS, PL. .................. XIV 3.2 A HOMONIMÁK ÉS POLISZÉMÁK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE ................................................................. XIV A HOMONIMÁK SZÉTVÁLASZTÁSÁT ELSŐSORBAN A LÁSD VAGY (LV) RELÁCIÓVAL IGYEKEZTÜNK MEGOLDANI. ............................................................................................................ XIV A HOMONIMÁK SZÉTVÁLASZTÁSA A LÁSD MÁS ÉRTELEMBEN (≠) RELÁCIÓVAL................................. XV 3.3 HÁTRAVETETT ÉRTELMEZŐK A LEXIKAI EGYSÉGEK VÉGÉN ............................................................. XV 4. A tezaurusz készítése és tárolása .................................................................................................... XVI Irodalom ................................................................................................................................................. XVI Források 1. ........................................................................................................................................... XVII Források 2. ........................................................................................................................................... XVII HIERARCHIKUS RÉSZ ............................................................................................................................ i TEZAURUSZ FŐRÉSZ ........................................................................................................................ xviii
V
ELŐSZÓ 1. Bevezető 1.1 Rendeltetés Az Országos Széchényi Könyvtárban és számos közművelődési könyvtárban a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez az OSZK TEZAURUSZt/KÖZTAURUSZt használják. A TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ kiegészítése. A TAXAURUSZ (a taxonómiai tezaurusz) az élőlények, szervek és szövetek fogalmainak tezauruszcikkeit tartalmazza. A GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a földrajzi és történelem-földrajzi kifejezések tezauruszcikkeit tartalmazza. Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ, a TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a szerkesztés, karbantartás és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából egyetlen, azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot. Csak a nyomtatott változat jelenik meg külön tezauruszok formájában a könnyebb kézi kezelhetőség érdekében. A nyomtatott tezauruszokban az egyes tezauruszok deszkriptorai és nemdeszkriptorai csak kapcsolódó lexikai egységek formájában fordulnak elő. A TAXAURUSZban (a továbbiakban: tezaurusz) feltüntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát, illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg. A tezauruszban szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a „lásd‖ és „lásd még‖ utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát stb.). Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen egy későbbi fejezetben ismertetjük). A tezauruszokban a könyvtári betűrendbe sorolás szabályait követtük. Az ékezetes betűk a nekik megfelelő nem ékezetes betűkkel azonos besorolásúak (kivéve az o és ö, valamint u és ü betűket), a kis- és a nagybetűk besorolása ugyancsak nem különbözik. A besoroláskor az üres helynek (szóköznek) is szerepe van és minden más jelet megelőz. A gy, ly, ny, sz, ty és zs betűknek nincs önálló értéke (ezért például a szénvegyület a betűrendben a szennyvíz, a vízzáró réteg a Vizsgálat után következik). A karaktersorrend a következő: köz, ( , ), 0, 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z
Lexikai egységek Társadalomtudományi rész Természettudományi rész Taxaurusz Geotaurusz és geohistaurusz Összesen átfedések nélkül Leghosszabb lexikai egység Legrövidebb lexikai egység
LE összesen 9904 16151 2908 9427 35506
Deszkriptor 7179 10070 1498 7562 23867
Nemdeszkr. 2725 6081 1410 1865 11639
Átl. hossz
15 karakter 80 karakter 1 karakter
1.2 Használat 12.1 Általános szabályok A tezaurusz az átfogó osztályozás céljára, makrotezauruszként használható, összhangban a mindenkori adatbáziskezelő rendszer követelményeivel. A tezaurusz használatának tudnivalóit ez az előszó, továbbá az „OSZK TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat‖ című dokumentum tartalmazza. A tezaurusz használatának gyakorlására alkalmas példákat az „Osztályozási példatár‖ tartalmazza. A tezauruszban szereplő élőlény- és szervdeszkriptoroknál részletesebb osztályozás azokban az adatbázisrendszerekben, ahol a deszkriptorok mellett szabad tárgyszavak is használhatók, szabad tárgyszóval, lehetőleg a latin rendszertani megnevezéssel végezhető. (Ügyeljünk azonban arra, hogy se akkor, ha a latin név a tezauruszban szerepel, sem akkor, ha a latin névnek megfelelő magyar névvel deszkriptorként osztályoztunk, ne osztályozzunk ugyanezzel a kifejezéssel szabad tárgyszóként, mert redundancia keletkezik!) Az általános szabály:
– Ha a tezauruszban nem szerepel deszkriptorként az osztályozandó élő szervezet vagy az osztályozandó rendszertani egység (család, rend stb.),
VI
akkor a nála átfogóbb rendszertani egységet kell választani. A speciálisabb élő szervezet (vagy rendszertani egység) latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl.
A tezauruszban nem szereplő élőlénynevek átfogóbb rendszertani egysége a Források 2. fejezetben megadott kézikönyvekből állapítható meg. A tezauruszban előforduló eseteket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: TÖRZS
OSZTÁLY
REND
CSALÁD
NEMZETSÉG/FAJ
1.
van
van
van
van
van
2.
van
van
van
van
nincs
3.
van
van
van
nincs
nincs
4.
van
van
van
nincs
van
5.
van
van
nincs
nincs
nincs
6.
van
nincs
nincs
nincs
nincs
Például:
– Ha a törzs, az osztály, a rend, a család és egyes nemzetségek/fajok szerepelnek a tezauruszban (1. eset), de a fajok (vagy egyes fajok) neve lényegében nem azonos a nemzetségnévvel, akkor azokat a fajokat, melyek a tezauruszban nem szerepelnek, a családot jelentő deszkriptorral osztályozzuk, és a faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.) Pl.: A pillangósvirágúak családjába tartozó szarvaskerep [lotus corniculatus] nem szerepel a tezauruszban, noha számos más, ebbe a családba tartozó nemzetség, ill. faj szerepel (pl. az akác, a bab, a földimogyoró). Ebben az esetben a szarvaskerepet a családnévvel („pillangósvirágú‖) kell osztályozni.
– Ha a törzs, az osztály és a rend szerepel a tezauruszban (4. eset), a család nem szerepel, de egyes nemzetségek szerepelnek, akkor az ilyen nemzetségekhez tartozó fajokat a nemzetséggel osztályozzuk. Azokat a nemzetségeket vagy fajokat, melyek szintén a családba tartoznak, de nevük nem azonos a családnévvel, a renddel osztályozzuk. A tezauruszból hiányzó faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.) Pl.: A „gólya‖ deszkriptor reprezentálja a tezauruszban a gólyafélék [ciconiidae] családját és az összes olyan fajt, mely a gólya nemzetséghez tartozik (pl. a fekete gólya [ciconia nigra]). Maga a gólyafélék deszkriptor azonban a tezauruszban nem szerepel. Ha az ugyancsak a gólyafélék családjába tartozó faj, a marabu osztályozandó, akkor a „gólya‖ deszkriptorral osztályozzuk.
– Ha csak a törzs szerepel a Taxauruszban (a táblázat 6. esete), akkor minden neki alárendelt fajt, nemzetséget, családot, rendet vagy osztályt a törzset jelentő deszkriptorral kell osztályozni, és a dokumentumban szereplő faj, nemzetség, család, rend vagy osztály latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. Pl.: A chroococcales rendbe tartozó synechocystis salina kékmoszatot a törzset jelentő „kékmoszat‖ [„Cyanophyta‖] deszkriptorral kell osztályozni, mivel csak ez szerepel a Taxauruszban. További példák: A királyné gyertyája A tűzliliom A narvál A bordatella pertussis
esetén esetén esetén esetén
liliom [mivel a lliomfélék családjába tartozik, és a magyar Liliom deszkriptor ezt is reprezentálja liliom [mivel a liliom deszkriptor minden „liliom‖ nevű fajt reprezentál] delfin [mivel a narvál a fehérdelfinfélék családjába tartozik] Gram-negatív baktérium [mivel ebbe a baktériumcsoportba tartozik] vagy szamárköhögés [mivel ezt a betegséget okozza]
1.2.2 Vírusok osztályozása A fontosabb vírusok a tezauruszban magyar néven szerepelnek, az angol rendszerneveket nem vettük föl.
– Ha az osztályozandó vírus a tezauruszban deszkriptorként nem szerepel, a fölérendeltjét kell használni.
VII Például: A tarlórépa-sárgamozaikvírus esetén a „mozaikvírus‖, a „takarmányrépa‖ és a „repce‖ használandó, mivel a Taxauruszban a „mozaikvírus‖ deszkriptor szerepel (a tarlórépa pedig takarmányrépaként hasznosítható repcefajta [brassicaceae rapa convar. rapa].)
– Ha az osztályozandó vírus a tezauruszban nem szerepel, és fölérendeltje sem állapítható meg, akkor a vírus deszkriptorral osztályozunk. Például a Visna–Maedi vírus esetén a vírus deszkriptor használandó.
– Ha a speciális vírus angol rendszerneve megállapítható, szabad tárgyszóként fölvehető. 1.2.3 Szervek, szövetek osztályozása A tezauruszban csak az átfogó osztályozáshoz szükséges fontosabb szervek és szövetek magyar nyelvű deszkriptorai szerepelnek.
– A tezauruszban nem található speciális szervet vagy szövetet a tezauruszban található átfogóbb deszkriptorral kell osztályozni. A megfelelő latin anatómiai megnevezéseket szabad tárgyszóként vesszük fel. Például: A lábközép [metatarsus] esetén a „láb‖ deszkriptor használandó.
1.2.4 Betegségek, tünetek osztályozása Betegségek, tünetek deszkriptoraként csak az átfogó osztályozáshoz szükséges legfontosabb betegségek magyar nyelvű megnevezései szerepelnek a tezauruszban. A megfelelő latin kórtani megnevezéseket — elsősorban nemdeszkriptorként — egészen kivételes esetekben vettük csak fel. Nem szerepelnek a növény- és állatnevekkel összekapcsolt, összetett szavas betegségek (pl. baromfielhullás, sertésgümőkór, kukorica-levélrothadás, burgonyavírus).
– A tezauruszban nem található betegséget vagy tünetet vagy a tezauruszban található átfogóbb betegség- vagy tünetdeszkriptorral — és szükség szerint a megfelelő szervvel vagy szövettel, — vagy a megfelelő élőlénynévvel kell osztályozni. A megfelelő latin kórtani megnevezéseket szabad tárgyszóként vesszük fel. – Rendkívül fontos esetben a betegség hiányzó magyar neve deszkriptorként javasolható. Például: A vastagbélgyulladás [Collitis] esetén a „vastagbél‖ és a „bélgyulladás‖ deszkriptor használandó. Például: Az arcidegbénulás esetén az „arc‖, az „idegrendszer‖ és a „bénulás‖ deszkriptor használandó. Például: A káposztalepke-kártétel esetén a „káposzta‖, az „özöndékféle‖ és a „gazdasági veszteség‖ deszkriptor használandó. [Mivel a Taxszaurusz szerint a káposztalepke helyett az „özöndékféle‖, a tezaurusz természettudományi része szerint pedig a kártétel helyett a „gazdasági veszteség‖ használandó.] Például: A szársértés esetén a „szár‖ és az „élettani sérülés‖ deszkriptor.
2.
A tezaurusz szerkezete
2.1 A tezauruszba fölvett kifejezések 2.1.1 A kifejezések típusai A tezauruszba a teljesség igénye nélkül felvettük a fontosabb vírusok, gombák, növények, állatok, szervek és szövetek mindazon kifejezéseit, melyekre a dokumentumok átfogó osztályozása és a tartalmukra vonatkozó keresőkérdések megfogalmazása érdekében szükség lehet. Elsősorban fölvettük azoknak az élőlényeknek, szerveknek és szöveteknek a kifejezéseit, melyek az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 1995-ben közreadott „Mezőgazdasági tárgyszógyűjteményében‖ szerepeltek. Ezen túlmenően fölvettük mindazokat, melyekről feltételezhető, hogy az általános gyűjtőkörben beszerzett dokumentumokban szó lehet róluk. Ezért a tezauruszban nem csak a Magyarországon előforduló fajok ill. nemzetségek szerepelhetnek.
VIII A rendszertani alá-fölérendelés kérdésében nem lehetett egyetlen rendszert követni, mert a szakirodalomban nagyon sokféle rendszer szerint tárgyalják a kérdéseket. Ezért adott esetben több fölérendeltje is lehet egy csoportnak. Néha történeti megjegyzésben utaltunk arra, hogy korábban milyen más fölérendelthez tartozott az adott deszkriptor. Figyelembe vettük mind a hagymányos rendszertani felosztást, mind pedig a Dudich és Alexay rendszertani tankönyvei szerinti felosztást (lásd az „Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek‖ c. fejezetet). Mindebből következik, hogy a ma gyakran használt Wikipédia rendszertani felosztását sem követtük mindig kizárólagosan. Deszkriptornak az érvényes nevet választottuk. Az érvényes név dolgában — kevés kivételtől eltekintve, amikor az ismertebb köznyelvi kifejezést választottuk deszkriptornak — Dudich, valamint Alexay rendszertani tankönyvei mellett Priszter és Jolsvay [et al.] szótárait követtük. Fajok a tezauruszban — különösen deszkriptorként — csak fontos esetben szerepelnek. A tezaurusz deszkriptorainak zömét a magyar nemzetségnevek alkotják. A hagyományos magyar nemzetségnevek (pl. rozsdagomba, páfrány, kőtörőfű, rozs, hidra, pióca, kecsege, bagoly, nyúl) a gyűjtőnevek szerepét tölthetik be. Az átfogó osztályozáskor sokszor célszerűtlen részletesen megkülönböztetni a nemzetséggel és a családdal (olykor a renddel) foglalkozó dokumentumokat. Más szóval jobb, ha adott esetben az amúgy sem túl sok dokumentum nem oszlik meg a nemzetség, a család és a rend osztályozó fogalmai között, hanem egyetlen, a kereséskor könnyen áttekinthető dokumentumosztályt alkotnak. A hagyományos magyar nemzetségneveket sok esetben jól használhatjuk a majdnem azonos nevű család vagy rend helyett is. Ezért a tezauruszban sokszor csak a magyar nemzetségnév található, az egyes fajok és a család (olykor a rend) deszkriptora hiányzik. Fontosabb fajok esetében természetesen a faj nevét is fölvettük a tezauruszba. Például: A magyar kakukk megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtája pl. a földikakukk [geococcyx californiana]), a kakukkfélék [cuculidae] a családot, a kakukkalakúak pedig a rendet [cuculiformes]. Mivel a tezauruszban csak a „kakukk‖ deszkriptor szerepel, de nem szerepelnek külön se egyes kakukkfajták, se a kakukkfélék családja, meg külön a kakukkalakúak rendje sem, ezért bármelyikükről legyen szó a dokumentumban, mindig a „kakukk‖ deszkriptor használandó. (A rendből Európában csak a kakukk [cuculus canorus] él.) A mályva megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtái pl. erdei mályvát [malva silvestris] vagy mályvarózsát [althaea rosea]), a mályvafélék [malvaceae] a családot, a mályvavirágúak [malvales] a rendet, a mályvaalkatúak [malvidae] pedig az alosztályt. A tezauruszban deszkriptorként szerepel a „mályva‖, a „mályvavirágúak‖ és a „mályvaalkatú‖. Ha bármelyik mályva nemzetséghez tartozó faj osztályozásáról van szó, a „mályva‖ deszkriptorral osztályozunk; ha a mályvafélék családjának bármelyik másik, nem mályva nemzetségbe tartozó fajáról van szó (pl. az orvosi zilizről [althaea officinalis]) vagy a mályvafélék családjáról általában van szó, ugyancsak a „mályva‖ deszkriptorral osztályozunk; ha a mályvák rendjéről van szó, a „mályvavirágúak‖ deszkriptorral, ha pedig az egész alosztályról, a „mályvaalkatú‖ deszkriptorral osztályozunk. A tezauruszban tehát nem szerepel minden rendszertani egység, hanem csak azok, melyek a Magyarországon végzendő átfogó osztályozáshoz szükségesek lehetnek. Hangsúlyozzuk: a leírt — elsősorban a nemzetségneveken alapuló — összevonásoknak nincs terminológiai szerepe; kizárólag az osztályozás és információkeresés hatékonyságát szolgálják. Ugyancsak az osztályozás hatékonysága érdekében szerepelnek egyes számban a nemzetségnél átfogóbb rendszertani kategóriák (hogy pl. a sodortszirmú deszkriptor mind a sodortszirmúak rendjéhez, mind pedig jelzői értelemben használható legyen). A nemzetségnél átfogóbb rendszertani kategóriák (család, rend, alosztály, osztály) közül csak az osztályozás szempontjából feltétlenül szükséges szerepel a tezauruszban. Ha az adott nemzetségre vonatkozó osztályozandó dokumentumok várható száma viszonylag kevés, akkor a nemzetségnél átfogóbb kategóriák közül sok hiányozhat. 1. példa: Rendszertani szerkezet: REND FŐEMLŐSÖK PRIMATES ALREND MAJMOK SIMIINEA Osztag emberszerűek hominiformes Család emberszabású m. pongidae Nemzetség/faj csimpánz p. chimpanse
tezaurusz deszkriptor: FŐEMLŐS MAJOM – – csimpánz
nemdeszkriptor: primates L főemlős simiinea L majom
p. chimpanse L csimpánz
IX 2. példa: Rendszertani szerkezet: REND Család Nemzetség
PÁLMAVIRÁGÚ pálmafélék pálma
tezaurusz deszkriptor: ARECALES arecaceae –
– – PÁLMA
nemdeszkriptor: arecales L pálma
A latin nevek túlnyomórészt csak az élőlények esetén szerepelnek és — ha létezik megfelelő magyar név — mindig nemdeszkriptorok. Latin név akkor deszkriptor, ha nincs megfelelő magyar név (pl. chlamydia, pseudomonas). Nemcsak a jelenleg érvényes tudományos név, hanem a szakirodalomban még előforduló fontosabbnak ítélt elavult nevek is szerepelnek nemdeszkriptorként (pl. fabales és leguminosae). Ugyancsak szerepelnek a kevésbé elavultnak tekinthető szinonim magyar nemzetség- és fajnevek is nemdeszkriptorként (pl. csótány és svábbogár). Adott esetben a család vagy rend különböző magyar rendszertani neve is szerepel az érvényes név nemdeszkriptoraként (pl. az érvényes „rutavirágú‖ mellett a „fűszerszagú‖ is). Ha nem került be a tezauruszba valamelyik nemzetség feletti rendszertani kategória (szupragenerikus taxon, mint család, rend stb.) szintjén magyar deszkriptor, a magyarul nem szereplő szint latin rendszertani neve nemdeszkriptorként általában (a kivétel alább következik) a következő általánosabb, magyarul vagy latinul a tezauruszban szereplő rendszertani névhez kapcsolódik. Például: Rendszertani szerkezet: REND Család Nemzetség Faj Nemzetség Faj
tezaurusz deszkriptor:
HANGAVIRÁGÚAK ERICALES hangafélék ericaceae hanga erica – e. carnea hangarózsa rhododendron erdélyi hangarózsa r. Kotschyi
HANGAVIRÁGÚ – HANGA – HANGARÓZSA –
nemdeszkriptor: ericales L hangavirágú ericaceae L hangavirágú erica L hanga rhododendron L hangarózsa
A kivétel: Ha nem került be a tezauruszba a családnév, és csak a család egyetlen, domináns, fontos nemzetsége szerepel a tezauruszban, akkor a latin nemzetségnév nem szerepel a tezauruszban, csak a nemzetségnévvel azonos tövű családnév, mely nemdeszkriptorként a magyar nemzetségnévhez kapcsolódik. Például: Rendszertani szerkezet: REND Család Nemzetség Faj
GÓLYAALAKÚAK gémfélék gém (madár) szürke gém bölömbika
Taxaurusz deszkriptor: CICONIIFORMES ardeidae ardea a.cinera botaurus stellaris
GÓLYAALAKÚ
nemdeszkriptor: ciconiiformes L gólyaalakú aredeidae L gém (madár)
GÉM (MADÁR) – –
Olykor előfordulhat, hogy nemcsak a latin család-, hanem a latin osztály- vagy rendnév is a magyar nemzetségnévhez kapcsolódik nemdeszkriptorként. (Pl. a „lithobiidae‖ [százlábúfélék (cs.)] és a „chilopoda‖ [százlábúak (oszt.)] a „százlábú‖ magyar nemzetségnév nemdeszkriptorai.) Ennek indoka az, hogy a magyar nemzetségnévnek olykor nem egyetlen latin nemzetségnév felel meg. (Pl. a sikló nemzetségnek latinul a coluber, az elaphe, a natrix nemzetségnevek felelnek meg, helyettük tehát inkább az átfogóbb „colubridae‖ [siklófélék] családnév kapcsolódik nemdeszkriptorként a „sikló‖ nemzetségnévhez.) A kifejezések szemantikai típusai a következők lehetnek: – élőlények (vírus, baktérium, gomba, igavonó, lepke, lepidoptera, mikroorganizmus, moszat, növény, állat, sejt, lymphocita); – gének (gén, mutáns) – állati és növényi szervek, szervrendszerek (emlő, endokrin rendszer, ér, lebeny, receptor, vegetatív szerv, zsiger; gyökér, levél, szár); – testrészek (bél, garat, has, testüreg); – szövetek, szövetmódosulatok (csont, endoplazma, kambium; haj, köröm, pata, szőr, tollazat); – termések (gyümölcs, kocsány, szem, toboz); Nem a taxauruszban, hanem a természettudományi részben szerepelnek: – a kizárólag az emberre vonatkozó kifejezések (csecsemő, ember, munkaerő);
X – nem kizárólag élőlényt jelentő kifejezések (károsító); – társulások, asszociációk, tájak, táptalajok (biotóp, csorda, erdő, szavanna).
2.1.2 A kifejezések szerepe a tezauruszban 2.1.2.1
Deszkriptorok és nemdeszkriptorok
A tezauruszba felvett kifejezés lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor. A deszkriptorok a tezaurusznak az osztályozásra közvetlenül felhasználható kifejezései, melyek között feltüntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket. A nemdeszkriptorok egyrészt olyan kifejezések, melyek valamelyik deszkriptor szinonimái vagy szinonimnak tekintett kifejezései. A nemdeszkriptorokat mindig összekapcsoltuk a helyettük használandó kifejezésekkel. A nemdeszkriptorok másrészt olyan speciális kifejezések, melyekről feltételezhető, hogy az átfogó osztályozás esetén nincs szükség a velük való finomabb osztályozásra, s ezért ezeket egyelőre szintén összekapcsoltunk a helyettük használandó, többnyire általánosabb kifejezéssel.
2.1.3 A tezaurusz kifejezéseinek formája A lexikai egységek a tezauruszban főnévi formában és egyes számban szerepelnek, kivéve, ha csak a többes számú alak létezik (pl. bélbolyhok). A deszkriptorok és nem deszkriptorok egy- vagy többtagú — összetett — kifejezések lehetnek. Előfordulhatnak közöttük olyan kifejezések, melyeket az alárendeltek (fajták) áttekinthetőbb csoportosítása érdekében vettünk föl. Ezeket a deszkriptorokat osztályozásra ne használjuk. Például: növény életmód szerint növény hely szerint
2.1.4 A megjegyzések és a homonimák kezelése A szavakhoz magyarázó szövegként megjegyzések is kapcsolódhatnak. A megjegyzés nem része a lexikai egységnek. Egyik fajtájuk a lexikai egység megállapodásszerű jelentésére utal, és az M betű jelöli. Például: csatavirágú M: Hortobágyi szerint Csövesvirágúak
A másik fajtájuk a lexikai egység használatára utal, és a H: betű jelöli. faj H: Faj, fajta. Köznapi és rendszertani értelemben egyaránt használható
növény életmód szerint H: Osztályozásra nem használható A lexikai egységek között előfordulhatnak többjelentésű kifejezések (homonimák, poliszémák). A homonimák egy részét nemdeszkriptorként vettük föl, és róluk VAGY-kapcsolatban utaltunk a releváns deszkriptorokra. Ezt a megoldást akkor választottuk, ha a homonim kifejezéssel jelölt különböző fogalmakat más-más kifejezéssel is megadhattuk. szervezet LV élő szervezet testület A homonimák más részénél valamelyik fogalom esetén meg kellett őrizni a homonim kifejezést, mert erőltetés nélkül nem lehetett a fogalmat másként megnevezni. Ebben az esetben az ≠ jelű (lásd még más értelemben) relációval jelöltük a homonim kifejezés és a más kifejezéssel megadott fogalmak közötti kapcsolatot. szem M: Látószerv M: Termés szeme esetén a „mag‖ használandó
≠
mag
XI
2.2 A tezaurszcikk 2.2.1 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk A tezauruszban a kifejezések szócikkekbe, ún. tezauruszcikkekbe szervezve jelennek meg. A tezauruszcikk élén a vezérszó áll, alatta pedig a hozzá fogalmilag kapcsolódó kifejezések találhatók, előttük a kapcsolat jellegét, típusát azonosító relációjellel. A tezauruszcikkek a vezérszavak betűrendjében szerepelnek a tezauruszban. Minden kifejezés egyszer megjelenik vezérszóként a megfelelő betűrendi helyén. Ugyanakkor kapcsolódó kifejezésként is megjelenik a vele kapcsolatban álló kifejezés tezauruszcikkében, a mindenkori vezérszó alatt. Más szóval minden kapcsolatnak a fordítottját is feltünteti a tezaurusz. Ha ugyanabban a kapcsolatban több kifejezés is előfordul, a kapcsolat típusának jele csak az első előfordulás előtt szerepel. Ha a tezauruszcikk élén deszkriptor áll, akkor alatta a következő sorrendben helyezkednek el a kapcsolódó nemdeszkriptorok és deszkriptorok. Formálisan: vezérdeszkriptor M: Magyarázat szövege H helyettesített nemdeszkriptorok H ÉS-kapcsolatban helyettesített nemdeszkriptorok HV vagylagosan helyettesített nemdeszkriptorok
F A T P R E X
fölérendelt deszkriptorok alárendelt deszriptorok egész deszkriptorok rész deszkriptorok következési, meghatározó deszkriptorok következési, meghatározott deszkriptorok egyéb, rokonsági kapcsolatban álló deszkriptorok
Konkrétan: fonálféreg M: Szárazföldi, édesvízi és tengeri, szabadon élő vagy parazita állat H nematoidea H ascaridatosis HV dictyocaulosis
F A T R X
hengeresféreg parazita nyirokféreg bél tüdő bélférgesség galandféreg
(A jobboldalt látható tezauruszcikk csak példa!) A vezérszói helyzetben álló deszkriptort a tezaurusz nyomtatott változatában félkövér írás jelöli. Ha a tezauruszcikk élén nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelenik meg a helyette használandó, kapcsolódó deszkriptor: vezérnemdeszkriptor M: Magyarázat szövege
L
lepidoptera L lepke
használandó deszkriptor
Ha a tezauruszcikk élén ÉS-kapcsolatban helyettesítendő nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelennek meg a kapcsolódó, helyette együttesen használandó deszkriptorok: vezérnemdeszkriptor M: Magyarázat szövege
L& használandó deszkriptor használandó deszkriptor használandó deszkriptor
citrusgyümölcs L citrus cyümölcs
(max. három)
Ha a tezauruszcikk élén vagylagosan helyettesítendő nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelennek meg a kapcsolódó, helyette vagylagosan használandó deszkriptorok: vezérnemdeszkriptor M: Magyarázat szövege
LV használandó deszkriptor használandó deszkriptor stb.
gesztenye LV szelídgesztenye vadgesztenye
A vezérszói helyzetben álló nemdeszkriptort a tezaurusz nyomtatott változatában félkövér írás jelöli nagy kezdőbetűvel.
2.2.2 A kapcsolatok L (lásd) A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az L jelet követő deszkriptort kell használni. Pl. kardvirág L gladiólus
XII H (helyettesítve) A vezérszóként álló deszkriptor használandó a H jelet követő nemdeszkriptor helyett (azaz róla L jellel szerepel utalás). Pl. gladiólusz H
kardvirág
L& (lásd ÉS-kapcsolatban) A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az L& jelet követő deszkriptorokat együttesen kell használni. Pl. gumós növény L& gumó növény H& (helyettesítve ÉS-kapcsolatban) A vezérszóként álló deszkriptor használandó a H& jelet követő nemdeszkriptor helyett ÉS-kapcsolatban (azaz róla L& jellel szerepel utalás). Pl. gumó HV
gumós növény
LV (lásd vagylagosan) A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az LV jelet követő deszkriptorok valamelyikét kell használni. Pl. gyümölcslégy LV fúrólégy harmatlégy HV (helyettesítve vagylagosan) A vezérszóként álló deszkriptor használandó a HV jelet követő nemdeszkriptor helyett vagylagosan (azaz róla LV jellel szerepel utalás). Pl. fúrólégy HV
gyümölcslégy
F (fölérendelt) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fölérendeltje. Pl. anyaállat F nőivarú állat
agyhártya F élettani hártya
lárva F rovar
A (alárendelt) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptor alárendeltje, fajtája (ez a kapcsolat az előbbi fordítottja). Pl. nőivarú állat A anyaállat
élettani hártya A agyhártya
rovar
A lárva
Az F, ill. A jelű kapcsolatok generikus, nem-faj összefüggéseket jelölnek fogalmak között. T (egésze) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fizikai, szervezeti vagy rendszerbeli egésze. Pl. bél
T bélbolyhok
bendő
T kérődző
baktérium T tenyészet
P (része) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fizikai, szervezeti vagy rendszerbeli része. Pl. bélbolyhok P bél
kérődző P bendő
tenyészet
P baktérium
A T, ill. P jelű kapcsolatok partitív, egész-rész, illetve eleme-összessége összefüggéseket jelölnek dolgok között. R (rezultáns, következés) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az okozata, eredménye, rendeltetése, terméke, célja, tárgya, következménye (együttvéve: meghatározottja). Pl. bibe R megporzás
csibe R csirke
élvezeti növény R élvezeti cikk
XIII E (előfeltétel, kiindulás) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az oka, előidézője, eszköze, alapja, kiindulása (együttvéve: meghatározója) . Pl. megporzás E bibe
csirke E csibe
élvezeti cikk E élvezeti növény
Az R, ill. E jelű kapcsolatok kauzális, instrumentális összefüggéseket jelölnek dolgok között. X (egyéb rokonság) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az előbbi kapcsolatokkal nem meghatározható, egyéb lényegesnek tekintett kapcsolata. Pl. embrió X anyaméh
bibe X virágpor virágpor X bibe
anyaméh X embrió
eukaryota X prokaryota prokaryota X eukaryota
Az X jelű kapcsolatok jelölnek minden egyéb szükséges összefüggést dolgok között, és szimmetrikusak. 2.2.3 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje: H/L, H&/L&, HV/LV, F/A, T/P, R/E, X, ≠ A kapcsolattípuson belül a kapcsolódó lexikai egységek betűrendben következnek. Ismétlődő kapcsolatok esetén csak az első kapcsolódó lexikai egység előtt szerepel a relációjel. 2.2.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten A keresőrendszer felületén a relációjeleknek az alábbi felhasználóbarát megjelenítése lehetséges: Szabványos jelölés
Felhasználóbarát jelölés
L L LV
= = =
Lásd szinonimáját Lásd még Lásd vagy
F A T P R E X
= = = = = = =
Lásd még általánosabban Lásd még speciálisabban Lásd még átfogóbban Lásd még részletesebben Lásd még oksági összefüggésben Lásd még okozati összefüggésben Lásd még egyéb összefüggésben
H H HV ≠
= = = =
Lásd szinonimáját Lásd még Lásd vagylagosan Más értelemben lásd
2.2.5 A tezaurusz kifejezéseinek csoportosítása A deszkriptorokat és nemdeszkriptorokat — a tezauruszkészítés és -karbantartás érdekében — szakterületek szerint csoportosítottuk. Ez a szakcsoportosítási rendszer kizárólag a szavak osztályozására, nem pedig a dokumentumok osztályozására való (szakcsoportjai például a „Állatok általában‖, „Állatok szaporítószervei‖, „Emésztés, táplálkozás szervei, folyamatai, tulajdonságai‖). A kifejezések közötti kapcsolatok egyértelműbb meghatározása érdekében a deszkriptorokat és nemdeszkriptorokat fogalmi kategóriákba is besoroltuk (ilyenek például az „Élőlények, szervek, szövetek‖, „Folyamatok, tevékenységek‖, „Tulajdonságok, állapotok‖).
XIV Minden deszkriptornak és nemdeszkriptornak nyilvántartjuk a forrását, ahonnan gyűjtötték. A források jegyzéke az előszó végén található. A deszkriptorok és nemdeszkriptorok szakcsoportos és kategória szerinti besorolását, valamint forrásjelét csak a szövegszerkesztő programrendszerrel kezelt állomány tartalmazza. A tezaurusz kinyomtatásában ezeket az adatokat nem jelenítettük meg.
3. A szógyűjtés és a szókincs kérdése 3.1 A szavak fölvételének feltételei Minden kifejezést igyekeztünk fölvenni, amely a hazai böngészési és információkeresési, továbbá osztályozási és tárgyszavazási gyakorlatban használatos. Több esetben olyan kifejezést is fölvettünk, mely vagy rendkívül általános, és ezért a kereséskor valószínűtlen a használata vagy rendkívül meghatározatlan. A felvétel mellett ilyenkor vagy azért döntöttünk, mert – a kifejezésnek összefoglaló szerepe van, számos olyan speciális kifejezés kapcsolódik hozzá, melyeket az osztályozáshoz és kereséshez használnak; – a kifejezés többjelentésű, és róla LV (―lásd vagy‖) kapcsolattal utaltunk a szóba jöhető deszkriptorokra. Ha az összefoglaló fölérendelt, pl. növény hely szerint H: Osztályozásra nem használható F növény A aljövény trópusi jövény útmenti növény várostűrő növény vízinövény Ha homonímia miatt LV utalást alkalmaztunk, és meg kellett különböztetni a homonimákat, és létezett szakmailag elfogadott összetett kifejezés, pl. szervezet LV élő szervezet testület
3.2 A homonimák és poliszémák megkülönböztetése Egy olyan tezauruszban, melynek gyűjtőköre a teljes magyar szókincs, rendkívül megnő az azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak száma. A keresőrendszerben böngésző felhasználó első lépésben többnyire nincs tudatában annak, hogy amikor például a KÖRTE keresőszót adja meg, akkor nemcsak a fényforrásra, hanem a gyümölcsre vonatkozó találatokat is megkaphatja. A homonimák és poliszémák megkülönböztetését vagy a Lásd VAGY kapcsolattal vagy egy speciális relációval oldottuk meg (ez utóbbi jelölése a tezauruszban az ≠ jel volt). A homonimák szétválasztását elsősorban a Lásd VAGY (LV) relációval igyekeztünk megoldani. LV utalással akkor szabályozzuk a homonímiát, ha az egyes homonimák nagyjából egyformán fontosak, gyakoriak, elterjedtek és jól megkülönböztethetők összetett kifejezésekkel. Ha volt elfogadott vagy még a köznapi nyelvhasználat számára éppen elfogadhatónak tekinthető összetett szó, akkor azokra utaltunk. Például: Gyakori, hogy valamelyik homonim kifejezés nemdeszkriptor, ebben az esetben a deszkriptorára utaltunk. polip LV lábasfejű nyálkahártya duzzanat medence LV fürdő nagyolvasztó tározó testmedence
Mivel a „fürdőmedence L fürdő― utalás már szerepel a tezauruszban Mivel a „nagyolvasztó― egy részét ugyancsak medencének nevezik A két medencecsont, keresztcsont stb. által alkotott üreg, testrész
XV úszómedence Ha nem volt, de a szakmai nyelvhasználatban létezett idegen eredetű, elsősorban latin szakkifejezés, akkor arra utaltunk. Például: rák LV crustacea rákbetegség nyelv LV lingua nyelvi rendszer A homonimák szétválasztása a Lásd más értelemben (≠) relációval A LÁSD MÁS ÉRTELEMBEN ( ≠ ) relációval a következő esetekben szabályozzuk a homonímiát: – Összetett kifejezés hiányában nem lehet találni valamilyen átfogóbb kifejezést, amelyre utalhatnánk vagylagosan. Például Például: látószerv értelemben
szem M: Látószerv
≠
mag
– Legalább az egyik homonimához nem lehet találni se összetett, se bármilyen más alakú kifejezést. Ilyenkor általában magyarázat, meghatározás is kapcsolódik a vezérszóhoz. növényi anyagcsere M: Asszimiláció
F E ≠
anyagcsere növényi levél asszimiláció
Társadalmi folyamat, beolvasztás
Ha a LÁSD MÁS ÉRTELEMBEN (≠) relációt használtuk, az egyik kifejezés alatt néha rövid értelmező magyarázat szerepel. Olykor szinte képtelenség volt megoldani a megkülönböztetést természetesen hangzó módon: Például: egér ≠ egér periféria
állat értelemben eszköz értelemben
daru emelőberendezés értelemben M: Nagy teher emelésére és odább vitelére való gépi szerkezet ≠ darumadár élőlény értelemben szárny M: Élőlény repülésre való testrésze F mozgásszerv ≠ szárnyszerkezet
szárnyszerkezet T aerodinamika repülőgép ≠ szárny
3.3 Hátravetett értelmezők a lexikai egységek végén A tezauruszban igyekeztünk elkerülni a homonimák és poliszémák megkülönböztetésére egyébként alkalmazott hátravett értelmezőket. Ennek oka a laikus felhasználó keresőnyelvi szokásaiban rejlik: a laikus kereső (böngésző) azoknak a szavaknak az alapján keres, melyek az eszébe jutnak, és ez a folyamat teljesen szabályozatlan, csak az egyes felhasználó nyelvi szokásait jellemzi. Ez okozza egyébként az átlagosnál súlyosabb homonimitási problémákat. A felhasználótól nem várható el, hogy hátravetett értelmezős kifejezéssel adjon meg homonimát. Néha a hátravetett értelmezőt látszólag feloldottuk (a zárójelet megszüntettük). növény hely szerint
XVI
4. A tezaurusz készítése és tárolása A tezaurusz kialakításához az OMIKK mezőgazdasági tárgyszógyűjteményét, a növény- és állatrendszertani taxonómiákat, a már eddig elkészült magyar nyelvű tezauruszok szókincsét, a NEKTÁR adatbázisrendszerben a DOBIS/LIBIS adatbázis-kezelő rendszer mutatójában szereplő kifejezéseket használtuk föl, kiegészítve önálló szógyűjtéssel. A tezaurusz történetét az „OSZK tezaurusza és a Köztaurusz‖ című tanulmány tartalmazza [Könyvtári Figyelő, 2001. 1. szám, p. 11–40., ill. http://www.oszk.hu/teztort.html]. A 0.0 változat alapján, próbaosztályozásokkal és kiegészítő szógyűjtéssel, elsősorban a részt-vevő megyei közművelődési könyvtárak meglévő lexikai egységeinek fölhasználásával alakult ki az 1.0 változat, melyet az üzemszerű osztályozáshoz használni kezdtek. A tapasztalatok beépültek a 2.0 változatba. Időközben további könyvtárakban került sor a tezaurusz alkalmazására (MTA könyvtára, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár stb.), a tapasztalatok pedig beépültek a 3.0 változatba. Ezzel egy időben kezdődött el a lexikai egységek, mint mutatószavak összekapcsolása a releváns ETOjelzetekkel. Ez a munka még nincs lezárva. A tezauruszt használó könyvtárak az együttműködő karbantartás webes felületén keresztül kérhetik a módosításokat, melyet a központi szerkesztőségben naprakészen feldolgozva ugyanezen a felületen keresztül megválaszolnak. Ilyen módon a változásokat mind az együttműködő könyvtárak, mind a szakmai nyilvánosság figyelemmel kísérheti. Az együttműködő karbantartás felülete a következő helyen érhető el:
http://gaia.mvkkvar.hu/kozt/ A tezauruszok a következő helyeken tölthetők le a webről:
http://www.oszk.hu/ujdonsagok/ http://gaia.mvkkvar.hu/ A kifejezéseket szakcsoportok és fogalmi kategóriák szerint csoportosítva szerkesztettük meg a tezauruszt. Szakcsoportonként grafikus formában határoztuk meg a kifejezések közötti összefüggéseket, s a grafikus rész alapján történt a szabványos tezauruszrelációk adatbevitele. Az állományon belüli tezauruszkapcsolatok ellentmondás-mentességének ellenőrzését a 0.0 és az 1.0 változat esetében az ARIEL STÚDIÓ BT. (1026 Budapest, Nyúl u. 14.) RELEX szótári ellenőrző rendszere biztosította. A 2.0 változat a RELEX AB szótári adatbáziskezelő-rendszerével készült. A tezaurusz 1.0 változata 1994 és 1996. augusztus 31-e között, az 1.1 változata 1999. május 31-én, a 2.0 változata 1999. december 31-én, a 3.0 változata 2000. december 1-jén, 3.1 változata 2001. november 1-jén készült. A tezaurusz készítéséhez és karbantartásához az ARIEL STUDIO Bt. RELEX AB tezauruszszerkesztő programrendszerét használtuk. A RELEX AB által kezelt adatbázis nemcsak a tezaurusz, hanem az ETO középkiadásának állományát is tartalmazza az ETO mutatószavaival. A mutatószavak egy része már egyben a tezaurusz lexikai egységei közül kerül ki, más részük beépítése a tezauruszba az osztályozási tapasztalatok alapján az elkövetkező évek feladata. A készítés helye: Országos Széchényi Könyvtár Informatikai igazgatóság Ungváry Rudolf főszerkesztő 1827 Budapest, I., Budavári Palota F. épület 614. szoba. Tel.: (1) 224-3829 Drótposta:
[email protected] vagy
[email protected], továbbá
[email protected]
Irodalom Guidelines for subject authority files. – Paris : Unesco, 1992. ISO 2788. Documentation – Guidelines for the establishment and development of monolingual thesauri. (International Standard) – Paris : Unesco, 1986. Methodische Hinweise für die Übersetzung fremdsprachig vorliegender Thesauri in die deutsche Sprache [Módszertani útmutató idegennyelvű tezauruszok németre fordításához] / [közr. a] Deutsche Gesellschaft für Dokumentation e. V. Komitee für Thesaurusforschung, Komitee für Terminologie und Sprachfragen. MSZ 3418–87. Magyar nyelvű információkereső tezaurusz. Szerkezete, részei és formái. Szabványügyi Hivatal, 1987. 11 p.
– Budapest: Magyar
XVII RELEX : Szöveges adatok közötti relációkat ellenőrző program. – Budapest : Ariel Stúdió BT, 1993. Ungváry Rudolf: Tezaurusz–technológia. (Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK–KMK, 1979. 277 p. Ungváry Rudolf: Az osztályozás alapjai. Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe. Kísérleti oktatási segédanyag. (Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK– KMK, 1982. 116 p. Ungváry Rudolf: Application of the thesaurus method to the communication of knowledge. In: International Classification, 10. köt. 2. s. 1983. p. 63–68. Ungváry Rudolf: A fogalmi szint megközelítése. A strukturált szótárak — tezauruszok — használata a fordításhoz. – In: Előadások a műfordításról. Szerk. Hans–Henning Paetzke. Budapest: Collegium Budapest, 1999. (Workshop Series) p. 30–48. Ungváry Rudolf: A tezauruszok újrafelfedezése. – Új Alaplap, 2000. augusztus. p. 62–63
Források 1. Tezauruszok, osztályozási rendszerek ETO
Egyetemes Tizedes Osztályozás. – Budapest : Szabványkiadó, 1978. Rövidített kiadás és teljes kiadás
ITJ
Ipari és mezőgazdasági termékek jegyzéke (ITJ) / [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal. – Budapest : KSH, 1986.
MET
Mezőgazdasági és agrokémiai tezaurusz / [Szerk. Somi Kovács Mária, Kovács Ákos, Vadász Ágnes és Ungváry Rudolf]. – Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1978.
NAT
Növényvédőszer jegyzék / Szerk. Vadász Ágnes. – Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1981. – 145 p.
OSZT
Osztaurusz : Periodika osztályozási rendszer és tezaurusz / [összeállította Ungváry Rudolf] ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest, OSzK, 1990. – XV, 131 p.
RTRGY
OMIKK régi tárgyszójegyzék. – Budapest : Országos Műszaki Könyvtár és Információs Központ [é. n.].
Források 2. Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek AGR
Agrárökonómiai kislexikon / Szerk. Burján Ambrus. – Budapest : Mezőgazdasági K., 1985.
ÁLL
A magyar állatvilág szótára / Jolsvay Alajos ; Steinmann Henrik ; Szily Ernő. – Budapest : Natura, 1977
ÁLT
Általános rendszertan / Alexay Zoltán.
DUD
Állatrendszertan / Dudich Endre ; Loksa Imre. – 5. kiadás. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1981.
HOR
Növényrendszertan / Hortobágyi Tibor. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1979.
KER
Kertészeti lexikon / Szerk. Muraközy Tamás. – Budapest : Mezőgazdasági K., 1963.
KERV
Kertészeti, vadászati, faipari lexikon / Szerk. Ákos László. – Budapest : Mezőgazdasági K., 1964.
KÖR
Környezetvédelmi lexikon / Fősz. Helm László. – 1.– 2. köt. – Budapest : Akadémiai K., 1993.
MEZ
Mezogazdasági tárgyszógyűjtemény. – Bp. : OMKDK, 1995. – 128 p.
MEZK
Mezőgazdasági kislexikon / Gulyás Csaba ; Sárossy Istvánné. – Budapest : Mezőgazdasági K., 1989.
NÖV
Növényneveink : Magyar–latin szógyűjtemény / Priszter Szaniszló. – Budapest : Mezőgazdasági K., 1986.
i
HIERARCHIKUS RÉSZ Nem-faj hierarchia
ii A hierarchikus részben a tezaurusz nem-faj relációinak megfelelő hierarchia szerepel. A rendszertani egységek jelölése (pl. XVI. törzs, 2. osztály, 4. alosztály, 3. rend, 1. család) a növények esetén Hortobágyi, az állatok esetén Dudich szerint szerepel. (A forrásokra vonatkozóan lásd az „Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek‖ c. fejezetet.) Nem minden rendszertani egység található meg deszkriptorként a tezauruszban, csak azok, melyeket a könyvdokumentumok osztályozásához szükségesnek tekintettünk. Ezért nem szerepel minden jelölés se. Például: HORTOBÁGYI KÖNYVÉBEN XV. TÖRZS 1. ALTÖRZS 2. ALTÖRZS 3. ALTÖRZS 1. OSZTÁLY 2. OSZTÁLY 3. OSZTÁLY 1. rend 2. rend 1. család 2. család 3. család 4. család 5. család 6. család 1. alcsalád 2. alcsalád 3. alcsalád 4. OSZTÁLY 1. rend 1. család
NYITVATERMŐK PTERIDOSPERMOPHYTINA CHLAMYDOSPEMOPHYTINA CONIFEROPHYTINA GINKGOPSIDA NYITVATERMŐ ŐSFÁK FENYŐALAKÚ ŐSFENYŐK PINACEAE ARAUKÁRIAFÉLÉK PODOKARPUSZFÉLÉK CEFALOXUSFÉLÉK CIPRUSFÉLÉK MOCSÁRICIPRUSFÉLÉK FENYŐFÉLÉK PINOIDEAE ABIETOIDEAE Cédrus Cedrus libanotica LARICOIDEAE TAXOPSIDA TISZAFÁK TISZAFAFÉLÉK
TEZAURUSZBAN XV. TÖRZS 3. ALTÖRZS 3. OSZTÁLY
NYITVATERMŐ
TOBOZOSOK FENYŐALAKÚ
2. rend
4. család
CIPRUSFÉLE
6. család
FENYŐ Cédrus
4. OSZTÁLY
TISZAFA
Az összefüggés feltüntetése érdekében olykor a tezauruszban nem szereplő rendszertani egység jelölése (csak a jelölése) is szerepel a hierarchikus részben. Például: A tezaurusz hierarchiájában feltüntettük a „2. rend‖ jelölést, holott az ennek megfelelő PINACEAE (fenyők) deszkriptorként nem szerepel a tezauruszban. (Nemdeszkriptorként szerepel, és a FENYŐALAKÚ deszkriptorra utal). A „2. rend‖ azért szerepel a tezaurusz hierarchiájában, mert előtte is létezik kihagyott rend (az ŐSFENYŐK), és a 2. rend jelölés feltüntetés nélkül nem volna egyértelmű, hogy a tezauruszban szereplő két deszkriptor (a CIPRUSFÉLE és a FENYŐ) melyik rendhez tartozik.
Az alá-fölérendeltségi helyzetet a betűfajta (Arial illetve Times Roman) és a betűvastagság (félkövér ill. sovány) segítségével próbáltuk érzékeltetni. Ha a magyar nemzetségnevet jelentő deszkriptor a tezauruszban a család helyett is használandó, akkor mindig nagybetűvel szerepel, egyébként — a fajnevekkel együtt — kisbetűsen, nagy kezdőbetűvel. Például: A bekeretezett példában a FENYŐ családba tartozó Cédrus nemzetség — mivel van deszkriptor átfogó családnévként — kisbetűvel, nagy kezdőbetűvel szerepel. A XVI. TÖRZS 1. OSZTÁLY 1. ALOSZTÁLY 2. rend 1. és 2. család esetén a BOGLÁRKA és a HUNYOR nemzetségnevek egyben a Boglárkafélék és a Hunyorfélék családjait is reprezentálják és ezért nagybetűsek. A mindezeknek a megoldásoknak, továbbá a deszkriptornak választott érvényes név és az egyes számú deszkriptoralakok dolgában a „3.1 A tezauruszba fölvett kifejezések típusai‖ című fejezet tartalmazza a magyarázatokat.
Az egyéb, nem rendszertanilag kategorizált hierarchiák deszkriptorai onnan ismerhetők föl, hogy előttük semmiféle rendszertani jelölés nem szerepel. Ilyenek néha a rendszertani hierarchia csúcsán is előfordulhatnak
iii (pl. ÉLŐ SZERVEZET, MIKROORGANIZMUS, TELEPES NÖVÉNY). A vírusok és baktériumok újabb keletű — pl. a 16S rRNS szekvenciaanalízisén alapuló — felosztásait nem vettük figyelembe. Elsősorban azért, mert nem találtunk magyarországi adatbázisokban ezekre utaló tárgyszavakat vagy deszkriptorokat, melyekkel könyveket osztályoztak volna. Ha a jelölés nem Hortobágyi vagy Dudich könyvéből származik, szögletes zárójelben szerepel (pl. [3. főország] EUKARYOTA) A hierarchikus részben először mindig a rendszertani egységeket képviselő deszkriptorok hierarchiája következik, ezt követi a rendszertanilag nem kategorizált deszkriptorok hierarchiája. Például: A Halak Dudich könyvében szereplő hierarchiája után következnek az egyéb nem-faj hierarchiák (a tengeri halak, a ragadozó halak stb.) hierarchiája. Az élőlények hierarchiája után következnek a szervek és szövetek nem rendszertani hierarchiái.
iv ÉLŐ SZERVEZET
BACILLUS CLOSTRIDIUM LAKTOBACILLUS BRUCELLA COCCUS STAPHYLOCOCCUS STREPTOCOCCUS ENTEROBACTER ESCHERICHIA COLI KÓLIBAKTÉRIUM ESCHERICHIA COLI RHIZOBIUM SALMONELLA
MIKROORGANIZMUS I. TÖRZS
VÍRUS (SZERVEZET) ADENOVÍRUS ARBOVÍRUS BURGONYA X-VÍRUS BURGONYA Y-VÍRUS DOHÁNYVÉSZ VÍRUS FÁG Fonalas fág T-páros fág HERPESZVÍRUS LEUKOVÍRUS MOZAIKVÍRUS MYXOVÍRUS Influenza vírus Paramyxovírus PAPOAVÍRUS Papilomavírus PICORNAVÍRUS Enterovírus Coxsackie-vírus POXVÍRUS Parapoxvírus RETROVÍRUS RHABDOVÍRUS VIROCID
III. TÖRZS
1. ORSZÁG
KÉKMOSZAT
EUKARYOTA NÖVÉNY TELEPES NÖVÉNY MOSZAT
IV. TÖRZS V. TÖRZS VI. TÖRZS VII. TÖRZS VIII. TÖRZS IX. TÖRZS
GOMBA
BAKTERIOFÁG Baktérium lásd a Prokaryota alatat
MAKROGOMBA EHETŐ GOMBA MÉRGEZŐGOMBA
PROKARYOTA II. TÖRZS
BAKTÉRIUM FOTOTRÓF BAKTÉRIUM HÜVELYES BAKTÉRIUM SPIRÁLIS BAKTÉRIUM SPIROCHAETA BORRELIA LEPTOSPIRA TREPOMENA GRAM-NEGATÍV BAKTÉRIUM AGROBAKTÉRIUM BRUCELLA ENTEROBACTER ESCHERICHIA COLI KÓLIBAKTÉRIUM ESCHERICHIA COLI MIKOPLAZMA NITROBACTER PSEUDOMONAS ACETOBAKTER VIBRIO XANTHOMONAS RHIZOBIUM SALMONELLA SHIGELLA YERSINIA GRAM-POZITÍV BAKTÉRIUM BACILLUS CLOSTRIDIUM LAKTOBACILLUS LEUCONOSTOC MICROCOCCUS STAPHYLOCOCCUS STREPTOCOCCUS SUGÁRGOMBA CORYNEBACTERIUM MYCOBACTERIUM STREPTOMYCES RICKETTSIA CHLAMYDIA VALÓDI BAKTÉRIUM AGROBAKTÉRIUM AZOTOBACTER
OSTOROS MOSZAT SÁRGÁS MOSZAT BARÁZDÁSMOSZAT ZÖLDMOSZAT BARNA MOSZAT VÖRÖSMOSZAT
Csiperkegomba Vargánya
MIKROGOMBA X. TÖRZS XI. TÖRZS 1. OSZTÁLY 5. rend 1. család 2. család 3. család 6. rend 2. OSZTÁLY 1. ALOSZTÁLY 1. rend 1. család 2. rend 1. család 2. ALOSZTÁLY 1. rend 3. rend 5. rend 8. rend 1. család
9. rend 1. család 10. család 3. OSZTÁLY 1. ALOSZTÁLY 3. rend 4. rend 2. ALOSZTÁLY 1. rend 3. család 4. család 5. család 6. család
NYÁLKAGOMBA VALÓDI GOMBA MOSZATGOMBA PERONOSPORALES PYTHIACEAE PERONOSZPÓRAFÉLE Peronoszpóra HÓLYAGPENÉSZ FEJESPENÉSZ TÖMLŐSGOMBA ŐSTÖMLŐSGOMBA ÉLESZTŐGOMBA DÉRGOMBA TAPHRINACEAE Taphrina TÖMLŐSPENÉSZ LISZTHARMAT CLAVICIPITALES Anyarozs HELOTIALES SCLEROTINIACEAE Monília Szürkerothadás KUCSMAGOMBA SZARVASGOMBA BAZÍDIUMOS GOMBA ROZSDAGOMBA ÜSZÖGGOMBA HÁRTYAGOMBA REDŐSGOMBA LIKACSOSGOMBA TINÓRRUGOMBA LEMEZESGOMBA
v 2. rend 4. OSZTÁLY 1. rend 2. rend GOMBA 3. rend KONDÍNIUMOS GOMBA 4. rend
Csiperkegomba Vargánya PÖFETEGGOMBA KONDÍNIUMOS GOMBA SPHAEROPSIDALES FEDETT KONDÍNIUMOS PENÉSSZERŰ Fusarium STERILIS MICÉLIUM
vi HAJTÁSOS NÖVÉNY VIRÁGTALAN NÖVÉNY ELŐTELEPES XII. TÖRZS XIII. TÖRZS XIV. TÖRZS 4. OSZTÁLY 5. OSZTÁLY
ZUZMÓ MOHA HARASZT ZSURLÓ PÁFRÁNY
4. alcsalád
MAGVAS NÖVÉNY XV. TÖRZS 3. ALTÖRZS 3. OSZTÁLY 2. rend 4. család
6.család 4. OSZTÁLY XVI. TÖRZS 1. OSZTÁLY
NYITVATERMŐ TOBOZOS FENYŐALAKÚ CIPRUSFÉLE Boróka Ciprusfa Tuja FENYŐ Cédrus TISZAFA ZÁRVATERMŐ KÉTSZÍKŰ FORRTSZIRMÚ SZABADSZIRMÚ SZIROMTALAN BÜKKFANÖVÉNYŰ CSALÁNVIRÁGÚ DIÓ
1. ALOSZTÁLY 1. rend 1. család 5. család
6. család 2. rend 1. család 2. család 3. rend 4. rend 1. család 5. rend 6. rend 1. család
2. ALOSZTÁLY 1. rend VIRÁGÚ 2. család 2. rend 1. család 2. család 3. család 4. család 3. rend 1. család 2. alcsalád
3. alcsalád
4. rend 1. család 3. család
MAGNÓLIAALKATÚ LILIOMFA-VIRÁGÚ LILIOMFAFÉLE Magnólia Tulipánfa BABÉRFÉLE Avokádó Babér Fahéj SZERECSENDIÓ BOGLÁRKA (REND) HUNYOR BOGLÁRKA TÜNDÉRRÓZSA BORSVIRÁGÚ BORS FARKASALMA PIPACSVIRÁGÚ MÁKFÉLE Mák Pipacs RÓZSAALKATÚ VARÁZSMOGYORÓPLATÁN KŐTÖRŐFŰ-VIRÁGÚ RIBIZKEFÉLE Egres Ribizke HORTENZIA VARJÚHÁJ KŐTÖRŐFŰ RÓZSAVIRÁGÚ RÓZSAFÉLE ALMAFÉLE Alma Berkenye Birs Galagonya Körte Naspolya RÓZSAALAKÚ Csipkebogyó Málna
6. rend 8. család 7. rend
8. rend 1. család 2. család 3. család 9. rend 1. család 3. család 10. rend 1. család 2. család 11. rend 1. család 2. család
14. rend 15. rend
16. rend 1. család
Rózsa Vadrózsa Szamóca Szeder Vérfű SZILVAFÉLE Cseresznye Kajszibarack Kökény Mandula Meggy Őszibarack Ringló Szilva HÜVELYES MIMÓZA PILLANGÓSVIRÁGÚ Akác Bab Borsó Bükköny Csicseriborsó Csillagfürt Földimogyoró Here (növény) Lednek Szagosbükköny Lencse (növény) Lucerna Szenna Szója MIRTUSZVIRÁGÚ Eukaliptusz Szegfűszeg SULYOM RUTAVIRÁGÚ Citrus Citrom Grépfrút Mandarin Narancs Nagy ezerjófű SZAPPANFAVIRÁGÚ SZÖMÖRCEFÉLE Pisztácia Cserszömörce JUHAR BOKRÉTAFAFÉLE Vadgesztenye GÓLYAORRTERMÉSŰ LEN GÓLYAORRFÉLE Muskátli KECSKERÁGÓ (REND) MAGYAL KECSKERÁGÓ BENGEVIRÁGÚ BENGEFÉLE Kutyabenge SZŐLŐFÉLE Szőlő Vadszőlő Varjútövis SOM ARÁLIAVIRÁGÚ Ánizs Borostyán Kapor Koriander Kömény Lestyán Petrezselyem Sárgarépa Turbolya Zeller MÁCSONYAVIRÁGÚ BODZA Lonc
vii 17. rend 2. család 4. család
18. rend 19. rend 1. család
20. rend
21. rend
22. rend 1. család
7. család 2. család
9. család 3. ALOSZTÁLY 1. rend 1. család 2. család
3. család
2. rend
3. rend 2. család 4. rend
5. rend
6. rend
7. rend
SODORTSZIRMÚ TÉLIZÖLD Oleander TÁRNICSFÉLE Kis ezerjófű Tárnics BUZÉRVIRÁGÚ Kávécserje OLAJFAVIRÁGÚAK OLAJFAFÉLE Fagyal Kőris Olajfa Orgona CSATAVIRÁGÚ SZULÁK Folyondár Hajnalka BORÁGÓVIRÁGÚ Nefelejcs AJAKOSVIRÁGÚ Bazsalikom Kakukkfű Levendula Majoránna Menta Repkény Tikfa Vasfű Zsálya CSUCSORVIRÁGÚ CSUCSORFÉLE Beléndek Burgonya Csucsor Dohány Mandragora Maszlag Nadragulya Paprika Paradicsom Petúnia SZEZÁM TÁTOGATÓ Csormolya Gyűszűvirág Veronica ÚTIFŰ MÁLYVAALKATÚ MÁLYVA (REND) HÁRS MÁLYVA Gyapot Juta Varjúmák KAKAÓFAFÉLE Kakaó Kola HÁROMREKESZES KUTYATEJ Manióka Ricinus DILLÉNIAVIRÁGÚ BAZSARÓZSA TEAVIRÁGÚ TEACSERJE ORBÁNCFŰ IBOLYAVIRÁGÚ Árvácska Jázmin BEGÓNIA IBOLYA FŰZVIRÁGÚ Fűzfa Nyárfa TÖKVIRÁGÚ Dinnye Tök Uborka
8. rend 2. család
9. rend
11. rend
12. rend
13. rend 1. család 1. alcsalád
2. alcsalád
4. ALOSZTÁLY 1. rend 2. alcsalád 2. rend 5. család
6. család 3. rend 4. rend 5. rend
5. ALOSZTÁLY 2. rend
KAPRIVIRÁGÚ Mustár (növény) KERESZTESVIRÁGÚ Brokkoli Káposzta Karalábé Karfiol Kelbimbó Repce Retek Torma Vadrepce REZEDA HANGAVIRÁGÚ Áfonya Hanga Hangarózsa KANKALINVIRÁGÚ Ciklámen Kankalin HARANGVIRÁGÚ HARANGVIRÁG Varjúköröm (növény) FÉSZKESVIRÁGZATÚ CSÖVESVIRÁGÚ Aggófű Aszat Betyárkóró Bogáncs Búzavirág Büdöske Cickafark Csicsóka Dália Gyopár Székfű Körömvirág Krizantém Margitvirág Napraforgó Őszirózsa Parlagfű Szerbtövis Tárkony Üröm NYELVESVIRÁGÚ Katáng Oroszlánfog Pitypang Pozdor Saláta (növény) CARYOPHYLLIDAE KÖZPONTI MAGVÚ Konkoly Szegfű LÚDHÚRFÉLE Tyúkhúr LIBATOPVIRÁGÚ LIBATOP Cékla Cukorrépa Paraj Takarmányrépa DISZNÓPARÉJ KAKTUSZ KÉKGYÖKÉRVIRÁGÚ Sóvirág KESERŰFŰ (REND) Pohánka Rebarbara Sóska EUCOMMIDAE CSALÁNVIRÁGÚAK Csalán Eperfa Füge Kender
viii 3. rend 1. család
2. család
4. rend 4. ALOSZTÁLY
2. OSZTÁLY 1. ALOSZTÁLY 1. rend 2. ALOSZTÁLY 1. rend
2. rend 1. család 2. család 3. rend
4. rend 1. család 1. alcsalád 2. alcsalád 5. rend 1. család 6. rend 1. család
3. ALOSZTÁLY
Komló Szilfa BÜKKFAVIRÁGÚ NYÍRFAFÉLE Égerfa Gyertyán Mogyoró Nyírfa BÜKKFAFÉLE Bükk Szelídgesztenye Tölgy DIÓ SZEGFŰALKATÚ KAKTUSZ KÉKGYÖKÉRVIRÁGÚ KESERÜFŰ REND KÖZPONTI MAGVÚ LIBATOPVIRÁGÚ EGYSZIKŰ HÍDŐRALKATÚ VÍZILILIOM BÉKASZŐLŐ LILIOMALKATÚ LILIOMVIRÁGÚ Csillagvirág Gladiólusz Gyöngyvirág Hagyma (növény) Hóvirág Jácint Kikerics Liliom Nárcisz Nőszirom Sáfrány Spárga Szittyó Tubarózsa Tulipán GYÖMBÉRVIRÁGÚ BANÁN GYÖMBÉR ORCHIDEAVIRÁGÚ Orchidea Vanília PALKAVIRÁGÚ KÁKA SÁS LISZTESMAGVÚ ANANÁSZ PELYVÁS PÁZSITFŰ Bambusz Cirok Citromfű Gabona Árpa Búza Elegyes gabona Rozs Zab Komócsin Köles Kukorica Nád Cukornád Perje Rizs Rozsnok Tarackbúza Taréjos búzafű Taréjos cincor Tippan Vadzab PÁLMAALKATÚ
1. rend
2. rend 1. család 3. rend VIRÁGÚ
PÁLMA Datolya Kókusz KONTYVIRÁGÚ Filodendron BÉKALENCSE CSAVARPÁLMAPANDANUSZ GYÉKÉNY [MAGVAS NÖVÉNY (NEM RENDSZERTANILAG KATEGORIZÁLT] BOGASVIRÁGZATÚ ECSETVIRÁGZATÚ FÜRTÖSVIRÁGZATÚ BUGAVIRÁGZATÚ ERNYŐVIRÁGZATÚ ÁNIZS BOROSTYÁN KAPOR KORIANDER KÖMÉNY LESTYÁN PETREZSELYEM SÁRGARÉPA TURBOLYA ZELLER FÜZÉRVIRÁGZATÚ BARKAVIRÁGZATÚ KALÁSZ TOBOZVIRÁGZATÚ KONTYVIRÁGÚ SÁTORVIRÁGZATÚ EGYIVARÚ VIRÁG HÍMVIRÁG NŐVIRÁG [NÖVÉNY (NEM RENDSZERTANILAG KATEGORIZÁLT)] KULTÚRNÖVÉNY TÁPLÁLÉKNÖVÉNY BURGONYA CUKORRÉPA FŰSZERNÖVÉNY BABÉR BORS FAHÉJ GYÖMBÉR HAGYMA (NEMZETSÉG) KAKUKKFŰ KAPOR KORIANDER KÖMÉNY MAJORÁNNA MUSTÁR (NÖVÉNY) PAPRIKA PETREZSELYEM SÁFRÁNY SZEGFŰSZEG SZERECSENDIÓ TÁRKONY VANÍLIA GABONA ÁRPA BÚZA ELEGYES GABONA ROZS ZAB GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNY KUKORICA CSALAMÁDÉ SZÓJA ZÖLDSÉGFÉLE BROKKOLI EGZOTIKUS ZÖLDSÉG
ix GYÖKÉRZÖLDSÉG HAGYMA (NEMZETSÉG) KÁPOSZTA KARALÁBÉ KARFIOL KELBIMBÓ PARADICSOM PARAJ ÉLVEZETI NÖVÉNY DOHÁNY KAKAÓFAFÉLE KAKAÓ KOLA KATÁNG KÁVÉCSERJE KOMLÓ MÁK TEACSERJE GYÓGYNÖVÉNY BORS CICKAFARK CITROMFŰ GYŰSZŰVIRÁG KAKUKKFŰ KORIANDER KUTYABENGE SZÉKFŰ LEVENDULA MAJORÁNNA SPÁRGA SZENNA TÁRKONY VARJÚTÖVIS VASFŰ KAPÁSNÖVÉNY KERTÉSZETI NÖVÉNY CSEREPES NÖVÉNY DÍSZNÖVÉNY BAZSARÓZSA BEGÓNIA CIKLÁMEN CSERSZÖMÖRCE DÁLIA GLADIÓLUSZ JÁZMIN KANKALIN KÖRÖMVIRÁG KRIZANTÉM LILIOM MAGYAL MIMÓZA MUSKÁTLI NÁRCISZ ORCHIDEA PETÚNIA PLATÁN RÓZSA VADRÓZSA TUBARÓZSA TULIPÁN VADSZŐLŐ PARÁNYNÖVÉNY TAKARMÁNYNÖVÉNY BÜKKÖNY CSICSERIBORSÓ CSICSÓKA CSILLAGFÜRT HERE (NÖVÉNY) KOMÓCSIN KUKORICA CSALAMÁDÉ LUCERNA MUSTÁR (NÖVÉNY) PERJE ROZSNOK TAKARMÁNYRÉPA ZAB
GYÖKÉRNÖVÉNY CÉKLA CUKORRÉPA GYÖKÉRZÖLDSÉG POZDOR SÁRGARÉPA TAKARMÁNYRÉPA TORMA ZELLER IPARI NÖVÉNY CIROK CSICSÓKA GYAPOT JUTA KENDER KOMLÓ LEN MENTA NÁD CUKORNÁD OLAJMAGVÚ NÖVÉNY MUSTÁR (NÖVÉNY) NAPRAFORGÓ OLAJFAFÉLE FAGYAL KŐRIS OLAJFA ORGONA REPCE RICINUS SZEZÁM PARATÖLGY
EGYHASZNÚ FAJTA ALANY OLTVÁNY PALÁNTA FÁSSZÁRÚ NÖVÉNY FA (NÖVÉNY) GYORSANNÖVŐ FA LOMBOS FA FUTÓNÖVÉNY INDÁS NÖVÉNY DINNYE REPKÉNY KÚSZÓNÖVÉNY BOROSTYÁN GOLGOTAVIRÁG HAJNALKA KOMLÓ LONC NÖVÉNY ÉLETMÓD SZERINT EGYLAKI NÖVÉNY KÉTLAKI NÖVÉNY EGYNYÁRI NÖVÉNY ÉVELŐ NÖVÉNY FOLYTONTERMŐ GAZDANÖVÉNY KÖZTESGAZDA GYOMNÖVÉNY ÁRVÁCSKA ASZAT BELÉNDEK BÚZAVIRÁG CSALÁN CSORMOLYA CSUCSOR KONKOLY LIBATOP CÉKLA CUKORRÉPA PARAJ TAKARMÁNYRÉPA MASZLAG NADRAGULYA
x ORBÁNCFŰ PIPACS PITYPANG ROZSNOK SZERBTÖVIS TARACKBÚZA TIPPAN TYÚKHÚR VADREPCE VADZAB VARJÚMÁK ZSURLÓ KULTÚRAKÖVETŐ NÖVÉNY MÉRGEZŐ NÖVÉNY BELÉNDEK KONKOLY MASZLAG NADRAGULYA ORBÁNCFŰ REPKÉNY RICINUS ÖRÖKZÖLD ÁFONYA BORÓKA BOROSTYÁN FAGYÖNGY FENYŐALAKÚ CIPRUSFÉLE BORÓKA CIPRUSFA TUJA FENYŐ CÉDRUS MAGYAL PARATÖLGY PISZTÁCIA ROVARÖLŐ NÖVÉNY SZAPROFITA VADONTERMŐ NÖVÉNY NÖVÉNY HELY SZERINT ALJNÖVÉNY TRÓPUSI NÖVÉNY CUKORNÁD MANIÓKA ORCHIDEAVIRÁGÚ ORCHIDEA VANÍLIA ÚTMENTI NÖVÉNY VÁROSTŰRŐ NÖVÉNY VÍZINÖVÉNY BÉKALENCSE BOGLÁRKA HÍNÁR VÉDETT NÖVÉNY
xi 2. ORSZÁG
ÁLLAT
I. állatkör
PROTOZOA
I. TÖRZS 1. OSZTÁLY 2. OSZTÁLY 3. OSZTÁLY 4. OSZTÁLY 5. OSZTÁLY II. TÖRZS 2. OSZTÁLY
EGYFÉLEMAGVÚ ÁLLATI OSTOROS GYÖKÉRLÁBÚ NAPÁLLATOCSKA SUGÁRÁLLAT SPÓRÁS KÉTFÉLEMAGVÚ CSILLÓS
II. állatkör A) tagozat
METAZOA
III. TÖRZS
SZEDERCSÍRASZERŰ
B) tagozat IV. TÖRZS
SZIVACS (ÉLŐLÉNY)
C) tagozat a) altagozat V. TÖRZS 1. OSZTÁLY A) ALOSZTÁLY B) ALOSZTÁLY ?. OSZTÁLY VI. TÖRZS b) altagozat A) Törzscsoport VII. TÖRZS 2. OSZTÁLY 3. OSZTÁLY VIII. TÖRZS 1. OSZTÁLY 2. 3. OSZTÁLY IX. TÖRZS X. TÖRZS XI. TÖRZS XII. TÖRZS XIII. TÖRZS B) ALTÖRZS 3. OSZTÁLY 3. rend 4. család C) ALTÖRZS 5. OSZTÁLY XIV. TÖRZS B) ALTÖRZS 4. OSZTÁLY 6. OSZTÁLY 7. OSZTÁLY XV. TÖRZS XVI. TÖRZS XVII. TÖRZS A) ALTÖRZS 1. OSZTÁLY 2. OSZTÁLY 3. OSZTÁLY 4. OSZTÁLY 5. OSZTÁLY 6. OSZTÁLY a) CSAPAT 1. rend 4. rend b) CSAPAT 6. rend 7. rend 8. rend 9. rend 12. rend 14. rend a) alrend b) alrend c) alrend
CSALÁNOZÓ HIDRAÁLLAT CSALÁNSÁVOS MEDÚZA KORALL BORDÁS MEDÚZA ŐSSZÁJÚ FÉREG LAPOSFÉREG SZÍVÓFÉREG GALANDFÉREG Májmétely HENGERESFÉREG FONÁLFÉREG NYIROKFÉREG HÚRFÉREG BUZOGÁNYFEJŰ ZSINÓRFÉREG VILLÁSFÉREG NYELESFÉREG ELŐ-GYŰRŰSFÉREG GYŰRŰSFÉREG
GILISZTA PIÓCA PUHATESTŰ CSIGA Éti csiga KAGYLÓ LÁBASFEJŰ TAPOGATÓKOSZORÚS FÉREGLÁBÚ ÍZELTLÁBÚ CSÁPOS ÍZELTLÁBÚ RÁK (ÉLŐLÉNY) Homár IKERSZELVÉNYES VILLÁSCSÁPÚ SZÖVŐCSÉVÉS SZÁZLÁBÚ ROVAR ALSÓRENDŰ ROVAR UGRÓVILLÁS ROVAR PATTANÓROVAR FELSŐRENDŰ ROVAR KÉRÉSZ SZITAKÖTŐ CSÓTÁNY FOGÓLÁBÚ ÁLKÉRÉSZ EGYENESSZÁRNYÚ SÁSKA SZÖCSKE TÜCSÖK
16. rend 17. rend 18. rend 19. rend 20. rend 21. rend 22. rend a) alrend b) alrend ) osztag ) osztag ) osztag 5. család 7. család )osztag 23. rend 25. rend a) alrend 2. család 3. család 4. család b) alrend 1. öregcsalád 6. család 7. család 2. öregcsalád 3. öregcsalád 9. család 10. család BOGÁR 11. család CSEREBOGÁRFÉLE a) alcsalád b) alcsalád c) alcsalád 4. öregcsalád ALKATÚ 12. család SZENTJÁNOSBOGÁR 13. család 14. család 5. öregcsalád LÁBFEJÍZES 14. család 15. család 16. család 6. öregcsalád 19. család 18 család 21. család 17. család 20. család 7. öregcsalád 22. család 23. család 24. család 8. öregcsalád 25. család ORMÁNYOSBOGÁR 26. család 27. család 28. család 26. rend 27. rend 28. rend a) alrend LEPKE 1. család 2. család 3. család b) alrend LEPKE 6. család 8. család 9. család
BŐRSZÁRNYÚ FATETŰ VÉRSZÍVÓ TETŰ RÁGÓTETŰ HÓLYAGOSLÁBÚ SZIPÓKÁS ROVAR POLOSKA KABÓCA (REND) KABÓCA NÖVÉNYTETŰ LEVÉLBOLHA LISZTESKE LEVÉLTETŰ GYAPJASTETŰ FILOXÉRA PAJZSTETŰ RECÉSSZÁRNYÚ BOGÁR RAGADOZÓ BOGÁR FUTÓBOGÁRSZERŰ FUTRINKA CSÍKBOGÁR KERINGŐBOGÁR MINDENEVŐ BOGÁR HOLYVASZERŰ DÖGBOGÁR SUTABOGÁR CSIBOR LEMEZESCSÁPÚ SZARVASBOGÁR GANÉJTÚRÓ
ÓRIÁSBOGÁR CSEREBOGÁR SZIPOLY VIRÁGBOGÁR LÁGYBOGÁR-
LÁGYBOGÁR NÜNÜKEFÉLE FELEMÁSNÜNÜKEFÉLE GYÁSZBOGÁR ALKONYBOGÁR KÜLÖNBÖZŐ CSÁPÚ ÁLSZÚFÉLE DÍSZBOGÁR KATICABOGÁR PATTANÓBOGÁR PORVAFÉLE LOMBFALÓ BOGÁR CINCÉR LEVÉLBOGÁR ZSIZSIK ORMÁNYOSSZERŰ CICKÁNYORMÁNYOS ESZELÉNY SZÚFÉLE NÖVÉNYEVŐ BOGÁR LEGYEZŐSZÁRNYÚ TEGZES LEPKE KAPCSOLÓKARÉJOS RÁGÓSPILLE FÉLSZIPÓKÁS PILLE GYÖKÉRLEPKE AKASZTÓTÜSKÉS MOLY SARLÓSAJKÚMOLY SOKTOLLÚ MOLY
xii 10. család 11. család 12. család 13. család 14. család 15. család 16. család 17. család 20. család 21. család 22. család 23. család 25. család 27. család 29. család 30. család 29. rend a) alrend 1. család 2. család 3. család 4. család 6. család 7. család b) alrend 9. család 10. család 16. család 17. család 18. család 19. család 20. család 21. család (BÚZALÉGYFÉLE) 22. család 25. család 26. család 27. család 28. család 29. család 30. rend 31. rend 3. család 5. család 6. család 8. család 16. család 17. család 20. család 21. család 19. család 29. család 6. család
HÁLÓS MOLYÉLE SZITKÁRFÉLE SODRÓMOLYFÉLE FÉNYILONCAFÉLE FARONTÓLEPKE BUSALEPKE CSÜNGŐLEPKE ARASZOLÓLEPKE BÚCSÚJÁRÓLEPKE GYAPJASLEPKE BAGOLYLEPKE MEDVELEPKE SELYEMLEPKE POHOSLEPKE PILLANGÓFÉLE ÖZÖNDÉKFÉLE HERNYÓ KÉTSZÁRNYÚ FONALASCSÁPÚ LÓSZÚNYOG GOMBASZÚNYOG GUBACSSZÚNYOG BÁRSONYLÉGY SZÚNYOGFÉLE ÁRVASZÚNYOG RÖVIDCSÁPÚ KATONALÉGY BÖGÖLY ZENGŐLÉGY FÚRÓLÉGY AKNÁZÓLÉGY SAJTLÉGY HARMATLÉGY BÚZALÉGY MÉHTETŰ LÓBAGÓCS LÉGY (IGAZI LÉGY) DONGÓLÉGY FÜRKÉSZLÉGY ORRBAGÓCS BOLHA HÁRTYÁSSZÁRNYÚ DARÁZS LEVÉLDARÁZS GUBACSDARÁZS FÜRKÉSZDARÁZS FÉMFÜRKÉSZ FÉMDARÁZS TŐRÖSDARÁZS ÚTONÁLLÓDARÁZS KAPARÓDARÁZS HANGYA MÉH (ÁLLAT) FÜRKÉSZ FÜRKÉSZDARÁZS
XX. TÖRZS XXI. TÖRZS XXII. TÖRZS XXIII. TÖRZS XXIV. TÖRZS A) ALTÖRZS 2. OSZTÁLY 1. rend C) ALOSZTÁLY 1. rend 1. család
7. rend 1. család 2. család 4. család 9. rend 1. család
2. család 3. család 10. rend 1. család 17. rend 1. család 21. rend 1. család
10. család 12. család
IMÁGÓ LÁRVA HERNYÓ BÁB CSÁPRÁGÓS ÍZELTLÁBÚ PÓKALAKÚ SKORPIÓ KASZÁSPÓK PÓK ATKA KULLANCS RÜHATKA
PORCOS HAL CÁPA HAL CSONTOS HAL KECSEGEALAKÚ TOKFÉLE Kecsege Tokhal Viza HERING HERINGFÉLE HERING LAZACFÉLE LAZAC PISZTRÁNG CSUKAFÉLE CSUKA PONTYALAKÚ PONTYFÉLE Busa Garda Kárász Keszeg Ponty CSÍK (CSÍKFÉLE) HARCSA ANGOLNAFÉLE ANGOLNA TŐKEHALALAKÚ TŐKEHAL SÜGÉRALAKÚ SÜGÉRFÉLE Durbincs Sügér Süllő TONHAL GÉB [HAL (NEM RENDSZERTANILAG KATEGORIZÁLT)] ELEVENSZÜLŐ NÖVÉNYEVŐ HAL BUSA RAGADOZÓ HAL CÁPA CSUKAFÉLE CSUKA DURBINCS HARCSA TENGERI HAL CÁPA HERING HERING LAZACFÉLE LAZAC PISZTRÁNG TOKHAL TONHAL TŐKEHALALAKÚ TŐKEHAL
HASZNOS ROVAR KÁROS ROVAR
B) ALTÖRZS 8. OSZTÁLY 1. rend 7. rend 9. rend 10. rend
TÜSKÉSBŐRŰ ELŐ-GERINCHÚROS FÉL-GERINCHÚROS FEJ-GERINCHÚROS GERINCES
4. OSZTÁLY 1. rend 3. család 2. rend
KÉTÉLTŰ Gőte BÉKA
B) ALTÖRZS B) törzscsoport XVIII. TÖRZS 1. rend
ÚJSZÁJÚ ÚSZÓSZEGÉLYES FÉREG NYÍLFÉREG
5. OSZTÁLY 2. rend a) alrend
HÜLLŐ GYÍK
xiii c) alrend 3. család 4. család 3. rend 4. rend 6. OSZTÁLY 1. rend 5. rend 8. rend 1. család 9. rend 10. rend 11. rend 1. család 2. család 13. rend 1. család 2. család 3. család 14. rend 4. család
6. család
15. rend 3. család
4. család 16. rend 1. család
2. család 4. család 5. család 17. rend 1. család 2. család 3. család
18. rend
19. rend a) alrend 1. család b) alrend 1. család
20. rend 21. rend 22. rend 24. rend 27. rend 1. család
KÍGYÓ SIKLÓ VIPERA KROKODIL TEKNŐS MADÁR STRUCC PINGVIN VÖCSÖKALAKÚ VÖCSÖK VIHARMADÁRALAKÚ GÖDÉNYALAKÚ Kárókatona GÓLYAALAKÚ GÉM (MADÁR) Bölömbika GÓLYA LÚDALAKÚ RÉCE GÁCSÉR Tőkés réce LÚD GÚNÁR VADLÚD HATTYÚ SÓLYOMALAKÚ VÁGÓMADÁRFÉLE Héja Kánya Karvaly Ölyv Sas SÓLYOMFÉLE Kaba Sólyom Vércse TYÚKALAKÚ FÁCÁNFÉLE Fácán Fogoly Fürj Gyöngytyúk Páva Pulyka Tyúk (HÁZITYÚK) FAJD DARUALAKÚ GUVATFÉLE HARIS SZÁRCSA VÍZITYÚK DARU (MADÁR) TÚZOK UGARTYÚK LILEALAKÚ LILEFÉLE Bíbic Lile SZALONKA GULIPÁNFÉLE Gólyatöcs Gulipán SIRÁLYALAKÚ Küszvágó csér Sirály GALAMBALAKÚ PUSZTAITYÚK GALAMBFÉLE Galamb Gerle PAPAGÁJ KAKUKK BAGOLY SARLÓSFECSKE SZALAKÓTAALAKÚ SZALAKÓTA
2. család 3. család 5. család 28. rend
29. rend d) alrend 1. család 2. család 3. család 4. család
6. család 7. család 8. család 9. család 10. család
13. család 14. család 17. család 18. család 19. család 21. család 22. család 25. család
26. család
JÉGMADÁR GYURGYALAG BANKA HARKÁLYALAKÚ Fakopács Harkály Küllő (MADÁR) ÉNEKESMADÁR FECSKEFÉLE LÉGYKAPÓ POSZÁTAFÉLE RIGÓFÉLE Feketerigó Fülemüle Rozsdafarkú Vörösbegy ÖKÖRSZEM VÍZIRIGÓ CSONTTOLLÚ MADÁR GÉBICS VARJÚFÉLE Csóka Holló Szajkó Szarka Varjú MÁLINKÓ SEREGÉLY CINEGE CSÚSZKA FAKÚSZÓ BILLEGETŐFÉLE BARÁZDABILLEGETŐ PACSIRTA PINTYFÉLE Kanárimadár Meggyvágó Pinty Sármány Süvöltő Tengelic Zöldike SZÖVŐMADÁRFÉLE Veréb [MADÁR (NEM RENDSZERTANILAG KATEGORIZÁLT)] FÉSZKELŐ MADÁR KÖLTÖZŐ MADÁR DARU (MADÁR) GALAMB GÓLYA GUVATFÉLE HARIS SZÁRCSA VÍZITYÚK RAGADOZÓ MADÁR BAGOLY SÓLYOMALAKÚ SÓLYOMFÉLE KABA SÓLYOM VÉRCSE VÁGÓMADÁRFÉLE HÉJA KÁNYA KARVALY ÖLYV SAS GÁZLÓMADÁR DARU (MADÁR) GÓLYAALAKÚ BÖLÖMBIKA GÉM (MADÁR) GÓLYA GUVATFÉLE HARIS SZÁRCSA
xiv VÍZITYÚK VÍZIMADÁR LILEALAKÚ GULIPÁNFÉLE GÓLYATÖCS GULIPÁN LILEFÉLE BÍBIC LILE SZALONKA SIRÁLYALAKÚ KÜSZVÁGÓ CSÉR SIRÁLY ÚSZÓMADÁR GÖDÉNYALAKÚ KÁRÓKATONA LÚDALAKÚ HATTYÚ RÉCE GÁCSÉR LÚD GÚNÁR TŐKÉS RÉCE VADLÚD PINGVIN VÖCSÖKALAKÚ VÖCSÖK BAROMFI BROILER CSIBE CSIRKE NAPOSBAROMFI TOJÓ 7. OSZTÁLY B) ALOSZTÁLY C) ALOSZTÁLY 4. rend 4. család 5. család 6. család 6. rend 7. rend c) alrend 10. rend 11. rend a) alrend 3. család 2. család b) alrend 4. család 5. család 6. család 7. család 8. család c) alrend 11. család 14. család 15. család 12. rend 1. család
2. család 3. család 4. család b) alcsalád a) alcsalád
EMLŐS ERSZÉNYES ROVAREVŐ SÜNDISZNÓ CICKÁNYFÉLE VAKOND DENEVÉR FŐEMLŐS MAJOM Csimpánz NYÚL BAK RÁGCSÁLÓ MÓKUSSZERŰ HÓD MÓKUS Mormota EGÉRSZERŰ HÖRCSÖGFÉLE Pocok Ürge FÖLDIKUTYA EGÉRFÉLE Egér Patkány PELE SZÖCSKEEGÉR SÜLSZERŰ NUTRIA CSINCSILLA TENGERIMALAC RAGADOZÓ (EMLŐS) KUTYAFÉLE Farkas Kutya SZUKA Róka Sakál MEDVE MOSÓMEDVE MENYÉTFÉLE BORZ MENYÉTALAKÚ
d) alcsalád 7. család
13. rend 14. rend 3. család 16. rend 19. rend 2. család 3. család
20. rend a) alrend 1. család
3. család b) alrend
c) alrend 3. család
6. család a) alcsalád f) alcsalád
TEHÉN g) alcsalád
h) alcsalád
4. család
Coboly Görény Hermelin Menyét Nyérc Nyest Nyuszt VIDRA MACSKAFÉLE Hiúz Macska Vadmacska FÓKA CET DELFIN ELEFÁNT PÁRATLANUJJÚ PATÁS ORRSZARVÚ LÓFÉLE Ló CSIKÓ CSŐDÖR FÉLVÉR KANCA TELIVÉR Szamár CSIKÓ CSŐDÖR ÖSZVÉR CSIKÓ PÁROSUJJÚ PATÁS SERTÉSALAKÚ CSÜLKÖSVAD Vaddisznó SERTÉS EMSE KAN KOCA MALAC VIZILÓ TEVEALAKÚ Láma Teve CSIKÓ KÉRŐDZŐ SZARVASFÉLE Dámszarvas Őz BAK GIDA Rénszarvas Szarvas SZARVASMARHAFÉLE ZERGE GIDA TULOKALAKÚ Bivaly Bölény Jak Pézsmatulok Szarvasmarha BIKA BORJÚ ÖKÖR TEHÉN BIKANEVELŐ JUHALAKÚ Juh BÁRÁNY BIRKA KOS Muflon KECSKE BAK GIDA GÖDÖLYE ZSIRÁF
xv KISEMLŐS APRÓVAD MELEGVÉRŰ ÁLLAT PRÉMES ÁLLAT [ÁLLAT (NEM RENDSZERTANILAG KATEGORIZÁLT)] DÍSZÁLLAT FIATAL ÁLLAT BÁRÁNY CSIBE CSIKÓ CSIRKE GIDA MALAC GAZDAÁLLAT KÖZTESGAZDA HASZONÁLLAT HÁZIÁLLAT BAROMFI BROILER CSIBE CSIRKE NAPOSBAROMFI SZÁMOSÁLLAT HÍMIVARÚ ÁLLAT APAÁLLAT BAK BIKA CSŐDÖR GÁCSÉR GÚNÁR KAN KOS IGAVONÓ ÁLLAT NŐIVARÚ ÁLLAT ANYAÁLLAT EMSE KANCA KOCA SZUKA TEHÉN BIKANEVELŐ TEHÉN TOJÓ TENGERI ÁLLAT TENGERI EMLŐS CET DELFIN FÓKA TENGERI HAL CÁPA HERINGFÉLE HERING SZARDELLA LAZACFÉLE LAZAC PISZTRÁNG TOKHAL TONHAL TŐKEHALALAKÚ TŐKEHAL TENYÉSZÁLLAT ELITTENYÉSZET VADON ÉLŐ ÁLLAT APRÓVAD CSÜLKÖSVAD VADDISZNÓ NAGYVAD RŐTVAD SZARVASFÉLE DÁMSZARVAS ŐZ BAK GIDA RÉNSZARVAS SZARVAS VADÁSZHATÓ ÁLLAT VÁGÓÁLLAT
FAJ ELLENTÉTES FAJ GÉNTARTALÉK GYŰJTEMÉNYES FAJ KEVERÉK (FAJTA) TÍPUS BIOTÍPUS KLÓN FENOTÍPUS ÖKOTÍPUS PATOTÍPUS KÓROKOZÓ PARAZITA BAKTERIOFÁG FAGYÖNGY FONÁLFÉREG NYIROKFÉREG GALANDFÉREG SPÓRÁS UTÓD BÁRÁNY CSIBE CSIKÓ CSIRKE GIDA GÖDÖLYE HALIVADÉK MALAC EMBRIÓ
SEJTEK SEJT GAMÉTA IVARSEJT PETE IKRA SPÓRA CSÍRA (NÖVÉNY) ENDOSPÓRA TOJÁS VÉRSEJT FEHÉRVÉRSEJT VÉRLEMEZKE VÖRÖSVÉRSEJT
SZERVEK, SZÖVETEK, TESTRÉSZEK TESTRÉSZ CSÍPŐ FAR FAROK FEJ HAS HÁT MEDENCE (TESTRÉSZ) MELLKAS NYAK SZERV (ANATÓMIA) AGY KISAGY KÖZTI AGY NYÚLTAGY ANYAMÉH EMÉSZTŐSZERV BÉL NYOMBÉL VAKBÉL VASTAGBÉL VÉGBÉL VÉKONYBÉL GYOMOR BENDŐ ELŐGYOMOR EMLŐ TŐGY EPE ÉR
xvi GYŰJTŐÉR HAJSZÁLÉR VERŐÉR ÉRZÉKSZERV CSÁP HALLÓSZERV LÁTÓSZERV SZEM (LÁTÓSZERV) HÚGYSZERV HÚGYHÓLYAG HÚGYVEZETÉK IVARSZERV CSIKLÓ PORZÓ VAGINA KÖLDÖK LÉGZŐSZERV LÉGÚT ORR TÜDŐ LÉP MÁJ MOZGÁSSZERV CSILLÓ KÉZ SZÁRNY (ANATÓMIA) UJJ VÉGTAG KAR (VÉGTAG) LÁB NYELV (SZERV) RECEPTOR SZAGLÓSZERV ORR SZÁJ SZÍV TESTÜREG BÉL NYOMBÉL VAKBÉL VASTAGBÉL VÉGBÉL VÉKONYBÉL GARAT GÉGE GYOMOR BENDŐ ELŐGYOMOR HÓLYAG EPEHÓLYAG HÚGYHÓLYAG ONDÓHÓLYAG LÉGCSŐ NYELŐCSŐ TOROK VEGETATÍV SZERV VÉRKÉPZŐ SZERV CSONTVELŐ VESE MELLÉKVESE MŰVESE ZSIGER VÁLL SZERVRENDSZER CSONTRENDSZER EMÉSZTŐRENDSZER ENDOKRIN RENDSZER IDEGRENDSZER KÖZPONTI IDEGRENDSZER LIMBIKUS RENDSZER VEGETATÍV IDEGRENDSZER KERINGÉSI RENDSZER NYIROKRENDSZER SZÖVET (ÉLŐSZÖVET) CSONT BORDA (CSONT)
CSIGOLYA KOPONYA ÜLŐCSONT DERMATOGÉN ENDOPLAZMA HÁMSZÖVET NYÁLKAHÁRTYA ÍNY HEGSZÖVET IZOM HARÁNTCSÍKOLT IZOM REKESZIZOM SIMAIZOM ZÁRÓIZOM KAMBIUM KÖTŐSZÖVET VADHÚS (SZÖVET) MIRIGY DÜLMIRIGY ENDOKRIN MIRIGY FAGGYÚMIRIGY HASNYÁLMIRIGY IVARMIRIGY HERE (SZERV) MELLÉKHERE PAJZSMIRIGY TÜSZŐ NEURON PORC ZSÍRSZÖVET SZALONNA BUROK (ANATÓMIA) AGYBUROK GUBÓ HÁRTYA (ÉLETTAN) AGYHÁRTYA CSONTHÁRTYA DOBHÁRTYA KÖTŐHÁRTYA MELLHÁRTYA NYÁLKAHÁRTYA ÍNY ÍZÜLET CSÁNK CSUKLÓ (ÍZÜLET) KÖNYÖK TÉRD SZARU AGANCS HAJ KAROM KÖRÖM PATA SZARV SZŐR TOLL (ÁLLATI TERMÉK) TOLLAZAT NÖVÉNYI SZERV GYÖKÉR SZÍVÓGYÖKÉR HAJTÁS (NÖVÉNY) INDA KACS RÜGY TÖVIS VIRÁG LEVÉL (SZERV) PELYVA TOKLÁSZ SZAPORÍTÓSZERV MAG LENMAG VIRÁG SZÁR
xvii TARACK FLÓRA BOZÓT ERDŐ ELEGYES ERDŐ ŐSERDŐ TAJGA FASOR GYEP ŐSGYEP LIGET PUSZTA SIVATAG SÖVÉNY SZAVANNA TUNDRA
xviii
TEZAURUSZ FŐRÉSZ
1