Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
OSZKÁR TEZAURUSZ Műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és gazdasági fogalmak makrotezaurusza a Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere számára
4.04 változat
Össszeállította: Ungváry Rudolf
Budapest 2012
II
II
A tezaurusz az ISO 2788-86 nemzetközi és az MSZ 3418-87 magyar tezaurusz-szabványoknak megfelelően készült.
Készült az OSZKÁR (Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi tezaurusz szerkesztőségében
Összeállította és a szerkesztési munkákat irányította:
Ungváry Rudolf
A tezaurusz induló változatának készítésében közreműködtek: Árossy Lajos Balázsfi Gedeon Bernád Dénes Csát József Czippán Ida Demén Ilona Gátay Györgyné Havasi László Hidasi Valéria Horváth Dénes Kladiva Otmár Kricsfalussy Lászlóné Libertini Gábor Molnár Eszter Nagy Géza Palik Mária Pálinkás János Pataki Judit Péter Tiborné Raics Nándorné Seregi Ágnes Somi Kovács Éva Strelisky János Szabó Imréné Szabó Julianna Tóth Béla Vadász Ágnes
Irányítástechnika Nyomdaipar. Fa- és papíripar Energiaipar. Légi közlekedés Munkaaügy. Munkavédelem Gépgyártás. Számítástechnika Információ és dokumentáció Textil- és ruhaipar. Bőr- és szőrmeipar Méréstechnika Gépgyártás Villamosságtan. Műszertechnika Elektrotechnika, elektronika, villamosipar. Híradástechnika Építőipar. Élelmiszeripar. Anyagmozgatás és csomagolás Kohászat, öntészet Vegyipar. Környezetvédelem Gépgyártás. Hőtechnika Matematika. Fizika Irányítástechnika Áramlátechnika. Géptan Eljárástechnika, gépgyártástechnológia. Tervezés, szervezés Közlekedés Egészségügy, orvostechnika Vegyipar Kémia. Anyagok Bányászat Földrajz, államok. Űr- és Földtudományok. Élettudományok Gazdaság Mezőgazdaság, növényvédelem
A tezauruszt az OSZKÁR adatbázisrendszerben alkalmazzák. Az OSZKÁR építését irányította: Vajda Erik
A 4.04 változat lezárva: 2012. január 1.
III
OSZKÁR tezaurusz : Műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és gazdasági fogalmak makrotezaurusza a Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere számára : 4.04 változat / Összeáll. Ungváry Rudolf ; [kész. az OSZKÁR (Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztőségében]. – Budapest : OMIKK, 2012. – XII, 524 p. ; 29 cm Első változata 1992-ben, második változata 1994-ben, 3.0 változata 1996-ban, 3.1 változata 1999-ben, 4.0 változata 2001-ben, 4.01 változata 2002-ben, a 4.02 változata 2003-ban, a 4.03 változhat 2004ben készült.
025.43 A tezauruszhoz az alábbi dokumentumok kapcsolódnak: OSZKÁR taxaurus : Növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza a Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere számára : 2.0 változat / összeáll. Ungváry Rudolf ; [kész. az OSZKÁR (Műszaki Könyvtárak Osztott katalogizálási rendszerének) központi szerkesztőségében] - Budapest : OMIKK, 2001. - XXI, 25, 89 p. ; 29 cm 025.43
Tezaurusz alkalmazási és karbantartási szabályzat az OSZKÁR tezauruszai hoz / [összeáll. Ungváry Rudolf]; [kész. az OSZKÁR (Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztőségében] - Budapest : OMIKK, 1996. - 31 p. ; 29 cm Első változata 1992-ben készült.
025.43 Szabad tárgyszavak alkalmazási és karbantartási szabályzata az OSZKÁR számára / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [kész. az OSZKÁR (Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztőségében].- Budapest : OMIKK, 1996. - 19 p. ; 29 cm Első változata 1992-ben készült.
025.43 Osztályozási példatár : Az OSZKÁR tezauruszával végzett osztályozás példái és megoldásai / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [kész. az OSZKÁR (Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztőségében]. - Budapest : OMIKK, 1996. - 46 p. ; 29 cm 025.43 RELEX névtér- és tezaurusz-szerkesztő rendszer : Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek (tulajdonnév- és köznévterek), tezauruszok, taxonómiák és osztályozási rendszerek (például ETO) osztott kezelésére egy és többnyelvű környezetben az Interneten keresztül : Felhasználói kézikönyv : 1.0 változat / Készítette: Ungváry Rudolf. – Budapest : OSZK, 2012. – 49 p. ; 29 cm 025.43 519.688
IV
IV
ELŐSZÓ 1. 1.1
Rendeltetés Az OSZKÁR tezauruszai
A Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerében (az OSZKÁR-ban) a dokumentumok átfogó tartalmi feltárásához és kereséséhez nyomtatott formában három makrotezauruszt használnak: Az OSZKÁR tezaurusz a műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és gazdasági fogalmak tezauruszcikkeit tartalmazza az élőlények, szervek és szövetek kivételével. Az OSZKÁR TAXAURUSZ (a taxonómiai tezauruszcikkeit tartalmazza.
tezaurusz) az élőlények, szervek és szövetek fogalmainak
Mindkét nyomtatott tezauruszban egymás deszkriptorai és nemdeszkriptorai csak kapcsolódó lexikai egységek formájában fordulnak elő. Mindkét tezaurusz a szerkesztés, karbantartás és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából egyetlen, azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot. Csak a nyomtatott változatban jelennek meg két külön tezaurusz formájában a könnyebb kézi kezelhetőség érdekében. Az osztályozás részletessége szempontjából mindkét tezaurusz makrotezaurusz, az OSZKÁR természetes nyelven alapuló átfogó osztályozási rendszerének részei. A tezauruszokban feltüntették a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg. A tezauruszokban szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a "lásd" és "lásd még" utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát, stb.). Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen egy későbbi fejezetben ismertetjük). A tezauruszokban a könyvtári betűrendbe sorolás szabályait követtük. Az ékezetes betűk a nekik megfelelő nem ékezetes betűkkel azonos besorolásúak (kivéve az o és ö, valamint u és ü betűket), a kis és a nagy betűk besorolása ugyancsak nem különbözik. A besoroláskor az üres helynek (szóköznek) is szerepe van és minden más jelet megelőz. A gy, ly, ny, sz, ty és zs betűknek nincs önálló értéke (ezért például a Szénvegyület a betűrendben a Szennyvíz, a Vízzáró réteg a Vizsgálat után következik). A karaktersorrend a következő: köz, ( , ), 0, 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z
1.2
A tezauruszok használata
A tezauruszokat az átfogó osztályozás céljára, makrotezauruszként kell használni, összhangban az OSZKÁR mindenkori adatbáziskezelő rendszerének követelményeivel.
A tezauruszok használatának tudnivalóit az "Tezaurusz alkalmazási és karbantartási szabályzat" című dokumentum tartalmazza. A tezauruszok használatának gyakorlására alkalmas példákat az "Osztályozási példatár" tartalmazza
2. 2.1
Az OSZKÁR tezaurusz szerkezete A tezauruszba fölvett kifejezések
A tezauruszba a teljesség igénye nélkül felvettük mindazokat a fontosabb kifejezéseket, melyekre az OSZKÁR-ban a dokumentumok átfogó osztályozása és a tartalmukra vonatkozó keresőkérdések megfogalmazása érdekében szükség lehet. A kifejezéseket - néhány kivételtől eltekintve - névszói formában és egyes számban vettük fel. Típusaik a következők lehettek:
V - tevékenységet, gépet, tárgyat, anyagot, terméket, árut, növényt, állatot, földrajzi és csillagászati képződmény, geológiai kort, természeti jelenséget, betegséget, tünetet jelentő szakkifejezések (például Acél, Állattársulás, Alom, Csomagolószer, Erső. Értékesítés, Foltosodás, Fotoszintézis, Géntérkép, Gerezna, Gyep, Hegesztőberendezés, Hegység, Közlekedés, Logaritmus, Rét, Száj- és körömfájás, Tengerpart, Túlfeszültség, Villám); - ismeretterületek, tudományok (például Algebra, Állatkórtan, Egészségügy, Elektrotechnika, Hűtőipar, Genetika, Mezőgazdaság, Nagykereskedelem, Növénytan, Taxonómia); - olyan jelzős szerepet játszó mellékneveket, melyek segítségével összetett szakkifejezések alkothatók (például Állathang, Digitális, Fertilitás, Nemzetközi, Többrészes, Vízben oldódó). Felvettük továbbá az államok és régiók neveit és néhány fontosabb nemzetközi szervezet nevét (például Német Szövetségi Köztársaság, Szlovákia, Közel-Kelet, Unesco). Ugyancsak szerepelnek a tezauruszban a dokumentumok tartalmi feltárása során eddig használt évszámok és időszakok (például 490–1900, 1960–1991, 2002).
2.2
A kifejezések szerepe a tezauruszban
Deszkriptorok és nemdeszkriptorok A tezauruszba felvett kifejezés lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor. A deszkriptorok a tezaurusznak az osztályozásra közvetlenül felhasználható kifejezései, melyek között feltűntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket. A nemdeszkriptorok egyrészt olyan kifejezések, melyek valamelyik deszkriptor szinonimái, vagy szinonimnak tekintett kifejezései. A nemdeszkriptorokat mindig összekapcsoltuk a helyettük használandó kifejezésekkel. A nemdeszkriptorok másrészt olyan speciális kifejezések, melyekről feltételezhető, hogy az átfogó osztályozás esetén nincs szükség a velük való finomabb osztályozásra, s ezért ezeket egyelőre szintén összekapcsoltunk a helyettük használandó, többnyire általánosabb kifejezéssel. Lexikai egységek Törzsállománmy Taxaurus Összesen Átlagos hossz Leghosszabb lexikai egység Legrövidebb lexikai egység
2.3
LE összesen
16020
Vezérszó 13011 2739 15740
Deszkriptor 7499 1373 8862
Nemdeszkr. 5512 1366 6878
Karakter
13 karakter 47 karakater 2 karakter
A tezaurusz kifejezéseinek formája
A deszkriptorok és nem deszkriptorok egy vagy többtagú - összetett - kifejezések lehetnek. Az egybeírás szabályait a "Szabad tárgyszavak alkalmazási szabályzatának" függeléke tartalmazza.
Előfordulhatnak közöttük többjelentésű kifejezések, melyek aktuális jelentését zárójelben utánuk tett értelmezővel kell megkülönböztetni. Erre vagy akkor került sor, ha a megkülönböztetésre nincs más mód, mert a kifejezést jelzői összetett formájában nem használják, vagy akkor, ha tömör formában célszerű volt utalni a jelentésre. Például: FELTÁRÁS (ELŐKÉSZÍTŐ FELDOLGOZÁS) FELTÁRÁS (ÚTFELTÁRÁS
MUTATÓ (DOKUMENTUM) RÁCSHIBA (KRISTÁLYTAN)
A kifejezésekhez szükség szerint magyarázó szövegként megjegyzés vagy meghatározás kapcsolódhat. A magyarázó szöveg nem része a szakmai kifejezésnek, attól az M: jelölés és a megjelenített tezauruszban a 8 pontos dőlt betűs nyomtatás különbözteti meg. Például:
ACÉL (FELHASZNÁLÁS SZERINT) M: Osztályozásra nem használható
VI
VI Például:
ÁLLAPOTÁBRA M: Fázisok egyensúlyát feltüntető diagram az összetétel és a hőmérséklet függvényében
Például:
Jelelmélet M: A "Signaltheorie", "Codig form images", "Jelelemzés" esetén a "JELFELDOLGOZÁS" használandó
2.4
A tezauruszcikkek szerkezete
A tezauruszban a kifejezések szócikkekbe, ún. tezauruszcikkekbe szervezve jelennek meg. A tezauruszcikk élén a vezérszó áll, alatta pedig a hozzá fogalmilag kapcsolódó kifejezések találhatók, előttük a kapcsolat jellegét, típusát azonosító relációjellel. A tezauruszcikkek a vezérszavak betűrendjében szerepelnek a tezauruszban. Minden kifejezés egyszer megjelenik vezérszóként a megfelelő betűrendi helyén. Ugyanakkor kapcsolódó kifejezésként is megjelenik a vele kapcsolatban álló kifejezés tezauruszcikkében, a mindenkori vezérszó alatt. Más szóval minden kapcsolatnak a fordítottját is feltűnteti a tezaurusz. Ha ugyanabban a kapcsolatban több kifejezés is előfordul, a kapcsolat típusának jele csak az első előfordulás előtt szerepel Ha a tezauruszcikk élén deszkriptor áll, akkor alatta a következő sorrendben helyezkednek el a kapcsolódó nemdeszkriptorok és deszkriptorok: Formálisan:
Konkrétan:
VEZÉRDESZKRIPTOR
ORVOSI BERENDEZÉS
M: Magyarázat szövege H helyettesített nemdeszkriptorok HV vagylagosan helyettesített nemdeszkriptorok
F A T P R E X
Fölérendelt deszkriptorok Alárendelt deszkriptorok Egész deszkriptorok Rész deszkriptorok Következési, meghatározó deszkriptorok Következési, meghatározott deszkriptorok Egyéb, rokonsági kapcsolatban álló deszkriptorok
M: Kórházi és gyógyászati célú eszközök, bútorok és gépek H Gyógyászati berendezés Kórházi berendezés HV Kezelőberendezés
F Gép és berendezés A Betegszállító kocsi Csírátlanító gép Műtőberendezés Orvosi műszer T Egészségügyi és szociális létesítmény Orvostechnika R Ápolás Gyógyítás X Orvosi segédeszköz
A vezérszói helyzetben álló deszkriptort a tezaurusz nyomtatott változatában félkövér nagybetűs írás jelöli. Ha a tezauruszcikk élén nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelenik meg a helyette használandó, kapcsolódó deszkriptor: Vezérnemdeszkriptor M: Magyarázat szövege
L
Élettudomány L Biológia
Használandó deszkriptor
Ha a tezauruszcikk élén ÉS-kapcsolatban helyettesítendő nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelennek meg a kapcsolódó, helyette együttesen használandó deszkriptorok: Vezérnemdeszkriptor
Mosóberendezés (ásvány- és ércelőkészítés)
M: Magyarázat szövege
M: Közegekből való kimosásra használt berendezések
L& Használandó deszkriptor Használandó deszkriptor Használandó deszkriptor
L& Ásványelőkészítő berendezés Közegmosás
(max. három)
Ha a tezauruszcikk élén vagylagosan helyettesítendő nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelennek meg a kapcsolódó, helyette vagylagosan használandó deszkriptorok: Vezérnemdeszkriptor M: Magyarázat szövege
LV Használandó deszkriptor Használandó deszkriptor, stb.
Televízió LV Rádió és televízió (szervezet) Televíziótechnika
A vezérszói helyzetben álló nemdeszkriptort a tezaurusz nyomtatott változatában félkövér kisbetűs írás jelöli nagy kezdőbetűvel.
VII
2.5
A tezaurusz kapcsolatainak jelölése és a kapcsolatok példái
L (lásd) A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az L jelet követő deszkriptort kell használni. Pl. Fényképészet L Fotoművészet H (helyettesítve) A vezérszóként álló deszkriptor használandó a H jelet követő nemdeszkriptor helyett (azaz róla L jellel szerepel utalás). Pl. FOTOMŰVÉSZET H
Fényképészet
L& (lásd ÉS-kapcsolatban) A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az L& jelet követő deszkriptorokat együttesen kell használni. Pl. Hajlékony tengely L& Hajlékony Tengely H& (helyettesítve ÉS-kapcsolatban) A vezérszóként álló deszkriptor használandó a H& jelet követő nemdeszkriptor helyett ÉS-kapcsolatban (azaz róla L& jellel szerepel utalás). Pl. HAJLÉKONY HV
Hajlékony tengely
LV (lásd vagylagosan) A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az LV jelet követő deszkriptorok valamelyikét kell használni. Pl. Sugárterápia LV Besugárzás Helioterápia Orvosi radiológia HV (helyettesítve vagylagosan) A vezérszóként álló deszkriptor használandó a HV jelet követő nemdeszkriptor helyett vagylagosan (azaz róla LV jellel szerepel utalás). Pl. BESUGÁRZÁS HV
Sugárterápia
F (fölérendelt) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fölérendeltje. Pl. MOTORKERÉKPÁR F Gépjármű
ELEKTRONIKA F Elektrotechnika
TEXTILIPAR F Könnyűipar
A (alárendelt) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptor alárendeltje, fajtája (ez a kapcsolat az előbbi fordítottja). Pl. GÉPJÁRMŰ A Motorkerékpár
ELEKTROTECHNIKA A Elektronika
KÖNNYŰIPAR A Textilipar
Az F ill. A jelű kapcsolatok generikus, nem-faj összefüggéseket jelölnek fogalmak között. T (egésze) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fizikai, szervezeti vagy rendszerbeli egésze. Pl. SEBESSÉGVÁLTÓ T Hajtómű
MŰEMLÉKVÉDELEM T Építésügy
PÉNZINTÉZET T Bankügy
P (része) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fizikai, szervezeti vagy rendszerbeli része. Pl. HAJTÓMŰ P Sebességváltó
ÉPÍTÉSÜGY P Műemlékvédelem
BANKÜGY P Pénzintézet
VIII
VIII
A T ill. P jelű kapcsolatok partitív, egész-rész illetve eleme-összessége összefüggéseket jelölnek dolgok között. R (rezultáns, következés) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az oka, előidézője, eszköze, alapja, kiindulása (együttvéve: meghatározója) . Pl. ELADÁS R Áru
JÁRMŰ R Közlekedés
FA
R Építőanyag
E (előfeltétel, kiindulás) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az okozata, eredménye, rendeltetése, terméke, célja, tárgya, következménye (együttvéve: meghatározottja). Pl. ÁRU E Eladás
KÖZLEKEDÉS E Jármű
ÉPÍTŐANYAG E Fa
Az R ill. E jelű kapcsolatok kauzális, instrumentális összefüggéseket jelölnek dolgok között. X (egyéb rokonság) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az előbbi kapcsolatokkal nem meghatározható, egyéb, lényegesnek tekintett kapcsolata. Pl. ÁLLAM X Népgazdaság
HANGERŐ X Hallókészülék
RADIOFIZIA X Radiokémia
NÉPGAZDASÁG X Állam
HALLÓKÉSZÜLÉK X Hangerő
RADIOKÉMIA X Radiofizika
Az X jelű kapcsolatok jelölnek minden egyéb szükséges összefüggést dolgok között és szimmetrikusak.
2.6
A tezaurusz kifejezéseinek csoportosítása
A deszkriptorokat és nemdeszkriptorokat - a tezauruszkészítés és karbantartás érdekében - szakterületek szerint csoportosítottuk. Ez a szakcsoportosítási rendszer kizárólag a szavak osztályozására, nem pedig a dokumentumok osztályozására való (szakcsoportjai például a "Fizikai tulajdonságok", "Villamosságtani fogalmak", "Áramlástan. Általános fogalmak", "Szelepek", "Pénzügy, bankok", "Háztartás, barkácsolás"). A kifejezések közötti kapcsolatok egyértelműbb meghatározása érdekében a deszkriptorokat és nemdeszkriptorokat fogalmi kategóriákba is besoroltuk (ilyenek például az "Anyagok", "Tárgyak, berendezések", "Folyamatok, tevékenységek", "Tulajdonságok, állapotok"). Minden deszkriptornak és nemdeszkriptornak nyilvántartjuk a forrását, ahonnan gyűjtötték. A források jegyzéke az előszó végén található. A deszkriptorok és nemdeszkriptorok szakcsoportos és kategória besorolását, valamint forrásjelét csak a szövegszerkesztő programrendszerrel kezelt állomány tartalmazza. A tezaurusz kinyomtatásában ezeket az adatokat nem jelenítettük meg.
2.7
A tezaurusz készítése és tárolása
A kifejezéseket szakcsoportok és fogalmi kategóriák szerint csoportosítva szerkesztettük meg a tezauruszt. Szakcsoportonként grafikus formában határoztuk meg a kifejezések közötti összefüggéseket, s a grafikus rész alapján történt a szabványos tezauruszrelációk adatbevitele. Az OSZKÁR tezaurusz 1.0 változata az ISIS-PASCAL nyelven az OMIKK-ban kifejlesztett, Mikro CDS/ISIS alapú tezauruszkezelő programrendszerrel készült 1991 decembere és 1992 szeptembere között. A kezelőrendszerrel előállított tezaurusz-adatállományt WORD szövegszerkesztő programrendszerbe vettük át; a tezaurusz kinyomtatását és minden további karbantartást ennek a szövegszerkesztő programrendszernek a segítségével végezzük. Az állományon belüli tezauruszkapcsolatok ellentmondásmentességének ellenőrzését az ARIEL STÚDIÓ BT (1026 Budapest, Nyúl u. 14.) RELEX szótári ellenőrzőrendszer biztosítja. A 2.0 változat 1994. április 1-én, a 3.0 változat 1996. augusztus 31-én, a 3.1 változat 1999. május 31-én, a 4.0 változat 2001. október 1-én, a 4.02 változata 2003. október 1-én, a 4.03 változat 2005. január 5-én készült el. Tezaurusz szerkesztőség: BME–Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: (1) 463–1111/5756
IX
Irodalom Guidelines for subject authority files. - Paris : Unesco, 1992. [tervezet] ISO 2788. Documentation - Guidelines for the establishment and development of monolingual thesauri. (International Standard) - Paris : Unesco, 1986. Methodische Hinweise für die Übersetzung fremdsprachig vorliegender Thesauri in die deutsche Sprache [Módszertani útmutató idegennyelvű tezauruszok németre fordításához] / [közr. a] Deutsche Gesellschaft für Dokumentation e. V. Komitee für Thesaurusforschung, Komitee für Terminologie und Sprachfragen. MSZ 3418-87. Magyar nyelvű információkereső tezaurusz. Szerkezete, részei és formái. - Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1987. 11 p. RELEX : Szöveges adatok közötti relációkat ellenőrző program. - Budapest : Ariel Stúdió BT, 1993. Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata / Ungváry Rudolf. Budapest : OSZK KMK, 1979. Ungváry Rudolf: Application of the thesaurus method to the communication of knowledge. In: International Classification, 10. köt. 2. s. 1983. p. 63-68. Ungváry Rudolf: Das System der Branchen für den Alltagsgebrauch. Ein Thesaurus nd sein Umfeld. In: Komnstruktion und Retrieval von Wissen. 3. Tagung der Deutschen ISKO-Sektion... Weilburg, 27-29. Okt. 1993. Hrsg. von Meder N., Jaenecke P., Schmitz-Esser, W. - Frankfurt/M: Indeks V., 1995. VIII. 286 p. (Fortshritte in der Wissensorganisation, Bd. 3) – pp. 96–109. – Magyarul előkészületben: A szakmák tezaurusza avagy a civilizáció szerkezete : A Magyar Posta "Arany oldalak" szakmai telefonkönyvének rendez rendszere. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás Ungváry Rudolf: Tezauruszkezelő programok és a RELEX. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2001. 1. sz. p. 3-15. Ungváry Rudolf: A tezaurusz a felhasználói felületen. Az optimális tezauruszmegjelenítés problémái. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2001. 3. sz. p. 3-11.
Források 1. Tezauruszok, osztályozási rendszerek EJC
Általános műszaki fogalmak tezaurusza I-III. k. / [közread. az] Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ. - Budapest : OMKDK, 1970. - 1113 p.
BOR
Bőr-, műbőr-, szőrme- és cipőipari tezaurusz. - Budapest : Bőr-, Műbőr- és Szőrmeipari Kutatóintézet, 1982. - [A GOLEM adatbáziskezelő programrendszer segítségével mágneses adathordozón tárolva]
ETK
Építésügyi tezaurusz. I-III. köt. Budapest / [közread. az] Építésügyi Tájékoztató Központ. Budapest : ÉTK, 1977. [lapsz. n.]
ETO
Egyetemes Tizedes Osztályozás. - Budapest : Szabványkiadó, 1978. Rövidített kiadás és teljes kiadás
FEOR
Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) / [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal. - Módosított kiadás. - Budapest : KSH, 1986. - (Statisztikai Nómenklatúrák)
FOR
Formatervezési tezaurusz / Összeáll. Ungváry Rudolf. - Budapest : Ipari Formatervezési Központ, 1984. - 604 p.
ITJ
Ipari és mezőgazdasági termékek jegyzéke (ITJ) / [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal. Budapest : KSH, 1986.
KAR
Kartográfiai tezaurusz I. / [közread. a] Kartográfiai Vállalat - Földmérési Intézet ; [Összeáll. Sebők László]. - Budapest : Kartográfiai Vállalat - Földmérési Intézet, 1985. - 190 + 48 p.
KGT
Kohó- és gépipari tezaurusz. / [közread. a] Kohó- és Gépipari Tudományos Műszaki Tájékoztató Intézet ; [Szerk. Ungváry Rudolf]. - Budapest, KGTMTI, 1975. I. köt. Gépgyártástechnológiai szaktezaurusz. - 736 p. II. köt. Vaskohászati szaktezaurusz. - 610 p. III. köt. Erősáramú elektrotechnikai szaktezaurusz. - 470 p. További részei, a műszeripari, járműipari és fémtömegcikkipari tezauruszok számítógéppel nyomtatott jegyéken,
MET
Mezőgazdasági és agrokémiai tezaurusz / [Szerk. Somi Kovács Mária, Kovács Ákos, Vadász Ágnes és Ungváry Rudolf]. - Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1978.
MSZ
Országnevek kódjai. MSZ 3410-83. - Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1987. 11 p.
X NAT
X Növényvédőszer jegyzék / Szerk. Vadász Ágnes. - Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1981. - 145 p.
OKT
Oktatási intézmények és dokumentumok tezaurusza / Összeáll. Petényinyé Szoó Györgyi és Ungváry Rudolf. [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : OSzK, 1994. - 11 p.
OSZN
Országos Szaknévsor [szakma szerinti telefonkönyv]. - Budapest : HTD, 1991.
OSZT
Osztaurusz : Periodika osztályozási rendszer és tezaurusz / [összeállította Ungváry Rudolf] ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest, OSzK, 1990. - XV, 131 p.
RTRGY
OMIKK régi tárgyszójegyzék. - Budapest : Országos Műszaki Könyvtár és Informciós Központ [é. n.].
SLP
Sárga lapok [szakma szerinti telefonkönyv]. - Budapest : Kontrax, 1991.
SZAK
Szakma tezaurusz / Összeáll. Ungváry Rudolf. - Budapest : Magyar Telefonkönyvkiadó Kft., 1992. - 70 p.
SZAM
Számítástechnikai tezaurusz / [közread. a] Számítástechnika Alkalmazási Intézet ; Szerk. Rafalszky Katalin és Ungváry Rudolf. - Budapest : SzÁMALK, 1981. - 157 + 18 p.
VID
Videotezaurusz : Film- és videodokumentumok osztályozási rendszere / [összeáll. Bánki Zsolt és Ungváry Rudolf] ; [kész. az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési Osztályán és Kortörténeti Különgyűteményében]. - Budpest : OSZK, 1996.
Források 2. Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek AGR
Agrárökonómiai kislexikon / Szerk. Burján Ambrus. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1985.
ÁLL
Állam- és jogtudományi enciklopédia / Fősz. Szabó Imre. - Budapest : Akadémiai K., 1980.
ANL
Analítikai kémiai kislexikon / Fősz. Pungor Ernő. - Budapest : Műszaki K., 1978.
ATM
Atommag lexikon / Fősz. Jánossy Lajos. - Budapest: Akadémiai K., 1963.
AUT
Automatizálási kislexikon / Fősz. Telkes Zoltán. - Budapest : Műszaki K., 1986.
BAN
Banklexikon / [közr. a] Jogi tanácsadó Jogi Kiadványok Szerkesztősége. - Mudapest, Press-Art, 1992.
CAM
Cambridge enciklopédia. - Budapest ; Paris : Librairie Larousse ; Akadámiai K., 1991.
ELE
Elektrotechnikai kislexikon / Fősz. Tuschák Róbort. - Budapest : Műszaki K., 1973.
ENC
Természettudmányi enciklopédia. - Budapest : Akadémiai K., 19..
ÉRT
Műszaki értelmező szótár / Sorozatszerk. Klár János. - Budapest : Akadémiai K.
ÉPI
Építőipari kislexikon / Szerk. Hir Lajos és Oravecz Béla. - Budapest . Műszaki K., 1971.
FIZ
Fizikai kislexikon / Fősz. Szilágyi Miklós. - Budapest : Műszaki K., 1977.
GAZ
Gazdasági fogalmak / Horváth László. - Budapest : Építésügyi Tájékoztató Központ, 1987.
HAD
Haditechnikai kislexikon. -. Budapest : Zrínyi K., 1971.
KAT
Katonai lexikon / Fősz. Damó László. - Budapest : Zrínyi K., 1985.
KER
Kertészeti lexikon / Szerk. Muraközy Tamás. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1963.
KERV
Kertészeti, vadászati, faipari lexikon / Szerk. Ákos László. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1964.
KÖR
Környezetvédelmi lexikon / Fősz. Helm László. - 1.- 2. köt. - Budapest : Akadémiai K., 1993.
KÖZA
Közgazdasági ábc / Szerk. Muraközy Tamás. - Budapest : Mezőgazdasági K. ; Közg. és Jogi K., 1973.
KÖZL
Közgazdasági kislexikon. - Budapest : Kossuth, 1972.
MAT
Matematikai kislexikon / Fősz. Farkas Miklós. - 2. kiad. - Budapest : Műszaki K., 1974. - 444 p.
MÉR
Méréstechnikai kislexikon / Fősz. Helm László. - Budapest : Műszaki K., 1976.
MÉRE
Mértékegységlexikon / Fodor György. - Budapest : Műszaki K., 1980.
MEZ
Mezogazdasági tárgyszógyűjtemény. - Bp. : OMKDK, 1995. - 128 p.
MEZK
Mezőgazdasági kislexikon / Gulyás Csaba ; Sárossy Istvánné. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1989.
XI MÜA
Műanyag- és gumiipari kislexikon / Kiss Béla. - Budapest : Műszaki K. 1971.
MÜSZ
Műszaki lexikon, 1-3. k. / Főszerk. Polinszky Károly. - 3. kiad. - Budapest : Akadémiai K., 1984.
NYOM
Nyomdaipari enciklopédia / Gara Miklós. - Budapest : Műszaki K., 1977.
PAP
Papíripari ábc / Fősz. Vámos György. - Budapest : Műszaki K., 1984.
PÉNZ
Pénzügyi és kereskedelmi enciklopédia / Fősz. Bácskai Tamás. - Budapest : Novotrade Rt., 1988.
REP
Repülési lexikon / Fősz. Szabó József. - 1.-3. köt. - Budapest : Akadémiai K., 1991.
RÖMP
Römpp vegyészeti lexikon / [Szerk.] O.-A. Neumüller. 1.-4. köt. - Budapest : Műszaki K., 1984.
SZAK
Szakszervezeti kislexikon / Fősz. Virizlay Gyula. - Budapest : Táncsics, 1975
SZAL
Számítástechnikai kislexikon / Jodal Endre. - Bukarest : Kriterion, 1990.
TER
Természettudomámnyi kisenciklopédia. - 2. kiad. - Budapest : Gondolat, 1983. - 980 p.
ÜRH
Űrhajózási lexikon / Fősz. Almár István. - Budapest : Akadémiai K., 1981
VÁL
Vállalatgazdasági lexikon / Wilcsek Jenő. - Budapest : Közgazdasági és Jogi K., 1966.
VIL
Világpolitikai kislexikon / Szerk. Bognár Imre. 2. kiad. - Budapest : Kossuth, 1978.
XII
XII
TEZAURUSZ FŐRÉSZ
1
