Tausz György
HÁZI PRAKTIKÁK ÁTDOLGOZOTT ÉS JAVÍTOTT KIADÁS
SZENTENDRE 2014
Második rész
ÁRPAKÁVÉ (készítése)
•
• • •
•
•
•
Az árpaszemeket először enyhén nedvesítsük meg (egy kiló árpához adjunk fél deci vizet), majd állandóan kevergetve pörköljük. Ha már barna, töltsük lapos tálra és teregessük szét, hogy gyorsan lehűljön. Vigyázat, hűlés közben is barnulhat! A lehűlt árpát hintsük meg egy kevés porcukorral és keverjük jól el. A cukortól szebb és jobb ízű lesz a kávé. A szemeket közepesre daráljuk, és zárt edényben főzzük, de legjobb kávéfőzőben elkészíteni. Így érvényesül a legjobban az íze. Ha a kávét edényben készítjük, az árpaszemeket hideg vízzel simára keverve felforraljuk, majd állandó keverés mellett addig főzzük, amíg már nincs hab a tetején. Könnyen kifut, ezért ne hagyjuk egyedül a tűzön. Ha a lángot elzártuk alatta, néhány csepp hideg vizet öntsünk a tetejére, és hagyjuk leülepedni. A főzet illata és íze az árpamalátára jellemzően édeskés, karamellás. A kávé koffeinmentes. A kihűlt kávét ne melegítsük a tűzön, mert elveszti aromáját, savanykás lesz. Ha már hideg, külön edényben forraljunk vizet, állítsuk bele a kávét, és melegítsük fel a kívánt hőfokra. Ha üvegbe átszűrjük, felhasználásig a hűtőben tárolhatjuk.
ÁRTICSÓKA (kertben)
• • • • • • • •
A kertben fogyasztásra és díszítésre termeszthetjük. Igen gyorsan fejlődik, igénytelen zöldségféle. Meleg, napos helyen, tápdús talajban egy méternél magasabbra is megnő. Legkönnyebb magról szaporítani. A magot ajánlatos februárban-cserépben elvetni és 18 C előnevelni. A palánták fagyérzékenyek, ezért csak a májusi fagyok elmúltával ültessük ki a kertbe. Vízigényes növény, nyáron bőségesen öntözzük. Gyorsabban fejlődik, és nagyobb virágokat hoz, ha a növekedési időszakban a töve köré istállótrágyát vagy komposztot rakunk. A virágokat hagyjuk kifejlődni, de még zárt állapotban vágjuk le őket. Főzésre csak a nagy, zsenge és húsos virágok alkalmasak. A virágfejek általában júliustól szeptemberig szedhetők. Csak a frissen szedett növényből készülhet igazán kitűnő étel. A virágfejeket elsősorban párolva vagy sós vízben megfőzve fogyaszthatjuk. Különféle mártásokkal tálaljuk. Az ízhatást citromlével vagy ecettel fokozhatjuk. Ha pároljuk, elég csak a virág külső leveleit eltávolítani, majd a fejet kézzel szedjük leveleire. Húshoz köretként melegen adjuk. Ha salátának készítjük, hagyjuk kihűlni, tegyünk rá törött borsot, sózzuk meg, végül vízzel elkevert citromlével öntsük le. Sós vízben az articsókát legalább 45 percig főzzük. A megtisztított fejet forrásban lévő vízbe állítva tegyük, melyet előzetesen borssal, babérlevéllel fűszerezzünk. Ha a levelek megpuhultak és a vízből kiszedjük őket, csurgassuk le, tegyük a tálra, és adjunk hozzá mártást. Az articsókát alumíniumedényben ne főzzük, mert szürkés színű lesz! A maradékot se tároljuk egy napnál tovább, mivel állás közben mérgező anyagok szabadulnak fel benne.
ÁRVÁCSKA (ültetése) •
•
•
•
•
Kertben napos helyre, tápanyagokban gazdag talajba ültessük. Tavasszal az üresen álló erkély- és balkonládákban is nevelhetünk árvácskát. Pompás színekben viríthat a nyári virágok megjelenéséig. Vásárolhatunk palántákat, de magunk is szaporíthatjuk magról. A magokat július végén ültessük kerti hidegágyba. A vetés ritka legyen, hogy a palánták ki tudjanak fejlődni. Ha a vetés sűrűre sikerül, ritkítsuk ki, tűzdeljük át. Gond nélkül átültethetők! A palántákat 20 x 20 cm sor- és tőtávolságra ültessük, így mutatnak a legjobban. A be- illetve átültetett palántákat azonnal locsoljuk meg. Száraz időjárásban pedig rendszeresen öntözzük, hogy a növény jól begyökeresedjen. Mindig friss, jól fejlett, bokros palántákat vásároljunk! Bár az árvácska nem fagy meg, mégis célszerű lombbal betakarni a fagyok előtt, hogy a növény kemény hidegben is tudjon vizet felvenni. Víz nélkül kipusztul. Csak a jól begyökeresedett növény vészeli át a fagyokat. Ezért legkésőbb októberig ültessük ki a palántákat. Így elég idejük marad, hogy begyökeresedjenek. Az árvácskák kiültetését kombinálhatjuk hagymás növényekkel is. Szép és látványos, ha közéjük tulipánt vagy nárciszt is teszünk. A növény az időjárástól függően május végéig, június elejéig virágzik.
ÁSÁS (szabályai) • •
•
•
•
•
A kertben a talajforgatást minden időben és gondosan végezzük el. A talaj minősége, és ezen keresztül a következő évi termés nagymértékben ettől függ. A nehéz talajokat célszerű ősszel, a fagyok beállta előtt felásni. Különösen olyan kertben nagyon fontos az őszi fordítás, ahol nincs öntözési lehetőség. A téli csapadékot az ásott réteg jobban felfogja és elraktározza a vegetációs időszakra. Csak az egész könnyű, homokos területek ásását hagyjuk tavaszra, mivel gyorsan finom és laza szerkezetűvé válnak. Az ásás időpontját gondosan válasszuk meg. Sohase ássunk olyankor, amikor a talaj kemény és száraz, vagy vizes és ragacsos. Lehetőleg összefüggő területeket ássunk fel.,így sikeresebb lesz a gyomok, a kártevők elleni küzdelem. Ha nem elég nedves a talaj, ásás előtt néhány nappal öntözzük meg. Esős időben viszont célszerű az ásásra kijelölt területet fóliával letakarni, hogy megmunkálható maradjon. Lehetőleg 25-30 cm mélyen ássunk. A kerti növények nagy része ebben a rétegben helyezkedik el. Ne használjunk rövid ásót, és ne tartsuk nagyon ferdén, mert sekély talajforgatást eredményez. Az első sor földjét mindig szórjuk szét, és a kezdő árokba fordítsuk a következő sort. Ásónkkal egyszerre csak keskeny talajszeleteket emeljünk ki. A kiemelt talajt 180 fokkal fordítsuk át, hogy a földszelet jól keveredjen. A talaj felszínét hagyjuk rögösen, hogy télen szétfagyjon. Csak tavasszal gereblyézzük el. Ásás közben szedjük ki a gyomokat és az idegen anyagokat.
ASZALÁS (házilag)
•
•
•
• •
Legegyszerűbben és legolcsóbban a napon aszalhatunk. Így kitűnő minőségű gyümölcs, zöldség és gomba aszalvány készíthető. De száríthatjuk terményeinket sütőben is. Az is jó megoldás, hogy először napon, majd a sütőben végezzük a szikkasztást. Csak olyan terményt érdemes aszalni, amelyeknek viszonylag nagy a szárazanyag- és cukortartalma, és aszalása nem jár minőségének romlásával. Száríthatjuk termékeinket egészben vagy felszeletelve, de héjazva is. Napon akkor aszaljunk, ha szélvédett, pormentes a hely. Az anyagot tegyük tálcára vagy drótszitára, és takarjuk le ritka szövésű tüllel. Többször forgassuk meg, hogy egyenletesen aszalódjon. Ha sütőben aszalunk, a szárítást alacsony hőfokon tegyük, nehogy az anyag megégjen. A sütő hőmérsékletét az ajtó nyitásával szabályozhatjuk. Az aszalást akkor fejezzük be, amikor az anyag összenyomva már nem enged levet, és az egyes darabok rugalmasan szétválnak. Az aszalványt ritka szövésű, tiszta vászonzacskóban, szellős, száraz helyen tároljuk.
ASZALT SZILVA (tudnivalók)
•
•
•
•
A legjobb aszalt szilva besztercei kékszilvából készül. Aszaláshoz a szilvát a fákon maradt nagy szemű, egészséges gyümölcsből válogassuk ki, és hagyományos módon aszaljuk. A jó aszalvány összeszorítva nem reped fel, nem csurog a leve és puha. Az aszalt szilvát sokféleképpen feldolgozhatjuk, és sokféle étel készítéséhez használhatjuk. Készíthetünk belőle kompótot, gyümölcslevest, tehetjük pecsenyék mellé, süthetünk vele süteményt, díszíthetünk tortát, felhasználhatjuk italokhoz. Télen sok gyümölcsöt pótolhatunk vele. Rendszeres fogyasztásával átvészelhetjük a vitaminokban szegény hónapokat. Ásványi anyagokban rendkívül gazdag. Jó béltisztító és emésztésserkentő. A reggel elfogyasztott néhány szem aszalt szilva igazi hashajtó. Ha az aszalt szilvát önmagában fogyasztjuk, egyszerre csak keveset együnk, mert a nagyobb mennyiség kellemetlen gyomorbántalmakat okozhat. Legjobb az aszalványt előre beáztatni, így könnyebb megrágni és lédúsabb.
ASZFALTFOLT (eltávolítása) •
•
•
Friss aszfaltfoltot textilanyagból legegyszerűbben terpentinnel lehet eltávolítani. A foltot oldószerrel jól itassuk át, majd szórjunk rá fehér krétát vagy talkumot, amivel megakadályozhatjuk az udvarképződést. A rászórt anyagot 10-15 perc múlva keféljük ki. Ha a foltot első kísérletre nem sikerül kitisztítani, ismételjük meg a műveletet. Amennyiben a terpentin nyomot hagyna, a folt helyét benzines ruhával dörzsöljük át. A beszáradt régi foltot ajánlatos először vajjal vagy zsírral fellazítani, azután késsel lekaparni a felső réteget, majd a maradékot oldószerrel eltávolítani. Szükség esetén szappanos mosást alkalmazzunk. A mosható szöveteket oldószer és kenőszappan keverékébe tanácsos beáztatni. Az aszfaltfolt petróleummal is eltüntethető, azonban a petróleum a legtöbb textilanyagon foltot hagy. Ezért kerüljük a vele való tisztítást.
ASZPARÁGUSZ (gondozása)
•
•
•
•
Nyáron, félárnyékos helyen tartsuk. Néhány faj a sötétebb helyet is jól viseli. Az erős napsugárzástól minden időben óvjuk, mert a levelek megéghetnek. Télen tegyük hűvös, világos szobába, ahol a hőmérséklet nem emelkedik 15 C fölé. Az aszparágusz víz- és páraigényes növény. Májustól szeptemberig bőségesen locsoljuk. A talajt ne engedjük kiszáradni, mert a lombozat elsárgul és lehullik. Télen mérsékelten öntözzük. Nyáron kéthetenként tápoldatozzuk. A növényt időnként célszerű vízzel lepermetezni, meghálálja. A virágot áprilisban ültessük át istállótrágyával dúsított lombföldbe. Az idősebb példányokat évente, a fiatalabbakat kétévenként cserepezzük át. Ha ezt elmulasztjuk, az erőteljesen növekvő gyökérzet szétfeszíti a cserepet. Átültetéskor a gyökérzet egy részét távolítsuk el, a sárguló hajtásokat pedig tőből vágjuk ki. A nagyobb növényeket egyszerű tőosztással szaporíthatjuk. Magvetéssel nem érdemes kísérletezni, mert a növény igen lassan fejlődik.
ASZPIK (főzése)
•
• •
•
• •
Egyszerű megoldás, ha a jó erős húslevest megfelelő mennyiségű zselatinra rászűrjük, kis tárkonyos ecettel megsavanyítjuk, a tojásfehérjét beleütjük, és visszatesszük főni. Készíthetjük hús és csont nélkül is leveszöldségből, és fűszerekből főzött levesből. Az aszpik csak akkor jó, ha teljesen zsírmentes. Az átszűrt és lehűtött aszpikról mindig szedjük le a zsírt. Ha melegítésnél a felületén mégis találunk úszó zsírcseppeket, szalvétával itassuk fel. A teljesen feloldódott zselatint szűrön keresztül, állandó keverés közben öntsük a langyos aszpikhoz, vigyázzunk, hogy ne ülepedjen le! Ha az aszpikot fel szeretnénk vágni, vágás közben a felületét enyhén ecetes vízzel permetezzük, máskülönben összetapad. Hideg helyen több napig is eltarthatjuk. Hűtőben vigyázzunk, hogy ne fagyjon meg, mert elveszti kocsonyás jellegét.
ASZTALTERÍTÉS (szabályai)
• •
•
• • • • •
Az asztalt teljes hosszában terítsük. Az abrosz legyen összhangban a tányérok színével, és mindig ragyogó tisztán tegyük fel. Egyforma edényeket, evőeszközöket és poharakat használjunk. Minden fogáshoz adjunk megfelelő tányért. A terítésnél alulra kerül a lapos tányér, húsnak, köretnek. Felül legyen a mélytányér. Ha előétel is van, a mélytányér alá két lapos tányért tegyünk az asztalra. Salátát, kompótot, mártást külön kistányérban tálaljuk. Ezeket a tányérok mellett baloldalra helyezzük el. A tányér bal oldalán legyen a nagy villa, jobbra a kés és a leveses kanál. Az evőeszköz hegye az asztal közepe felé mutasson. A tányér előtt van a helye a desszert evőeszközöknek. A kiskés és a kiskanál mindig jobbra, a kis villa nyelével balra álljon. Több fogásnál az evőeszközöket a felhasználás sorrendjében helyezzük el. Baloldalra tegyük a szalvétát. A terítéken a poharak állnak legelöl. A vizespoharakat állítsuk a kés hegye elé. Ha többféle italt szolgálunk fel, a talpas poharak ennek megfelelően kerüljenek a tányérok elé. A söröspoharakat nem kell előre az asztalra tenni. Fűszertartó legalább minden negyedik teríték mellé kerüljön. A kenyér, kosárban kerül a terítékre, melyet kendővel béleljünk ki. A levágott kenyérszeleteket a szalvéta széleivel takarjuk le. Az ételek tálalásához külön szedőkanalat és villát helyezzünk el. Az asztal legszebb díszítése a virág. Ezért még a köznapra terített asztalnál se hiányozzon. Elhelyezésekor azonban ügyeljünk arra, hogy ne takarjon senkit. Igen mutatós, hangulatos díszítés a gyertyatartó. Kisebb asztalon középen egyet, nagyobb helyen egy párat helyezzünk el. Hamutálat a terítékhez ne tegyünk, de legyen mindig kéznél.
ÁTÁZOTT BŐRRUHA (szárítása)
•
•
•
•
Ha a bőrruhánk megázik és nagyon nedves lesz, első teendőnk vállfára helyezni, vagy felakasztani, és olyan helyre tenni, ahol meleg van. Fontos, hogy a levegő minden oldalról átjárja. De kályha, fűtőtest közvetlen közelében ne szárítsuk, mert megkeményedik, törékeny lesz. Mielőtt a bőr megszáradna, dörzsöljük be ricinusolajjal vagy bőrápoló szerrel. Ruhánk száradás után is puha marad. A megszáradt bőrt flanel kendővel töröljük át. Ha bőrkabátunk poros, piszkos, mossuk le szappanos víz és szalmiákszesz keverékével (egy liter szappanos víz, egy evőkanál szalmiákszesz), majd kenjük át az egész bőrt ricinusolajjal átitatott puha ruhával. Kevésbé ázik át a bőrkabát, ha a vásárlást követően mindjárt bedörzsöljük lenolajjal vagy glicerinnel.
ÁTÁZOTT CIPŐ (kezelése)
•
•
•
• •
Az átázott, vagy nedves cipőt legjobb újságpapírral kitömve megszárítani. A papír hamar felszívja a nedvességet, a cipő gyorsan megszárad, és megtartja alakját. Ha kell, cseréljük a papírt! A szárítást először mindig zsírozással (bőrzsírral) kezdjük, hogy a bőr puha maradjon. A vizes cipőt tartsuk távol a kályha, vagy a fűtőtest közvetlen hőhatásától, azokon ne szárítsuk, mert a bőr elveszti természetes zsírtartalmát, megkeményedik, kireped! Elegendő olyan helyre tenni, ahol meleg van, és a meleg levegő minden oldalról átjárja. A megszáradt cipőről a sarat a kés tompa felével, vagy fadarabkával szedjük le, sárkefével keféljük le, utána pasztával dörzsöljük be, puha ronggyal fényesítsük. A hó okozta foltokat petróleummal dörzsöljük le, a só maradványokat ecetes ronggyal távolítsuk el. Nedves cipőben ne járjunk, mert egészségtelen!
ÁTIZZADT RUHA (kezelése) •
•
•
•
Az átizzadt ruha tisztításához azonnal fogjunk hozzá, különben nem lesz eredményes. A fehérneműből az izzadságot könnyen eltüntethetjük szappanos vagy mosószeres vízzel. Ha már kissé foltos, legjobb ecetes vízzel, illetve hidrogénperoxid vizes oldatával átmosni. Ha a hidrogén-peroxidot alkalmazzuk, áztassuk a foltos anyagot néhány percig az oldatban, majd öblítsük langyos vízben. A hidrogén-peroxid csak színtartó textilanyagok esetében használható! Ha a felsőruházat nem foltos, csak izzadságszagú, ecetes vízzel vagy szalmiákszesszel keféljük le, és tegyük vállfára, utána a levegőn szellőztessük. Néhány óra alatt a szag teljesen eltűnik. Kötött holmik esetében nehezebb az izzadság eltüntetése. Ha az anyag nem foltos, az izzadság nyomát hígított szalmiákszeszben (egy liter víz és 10 evőkanál szalmiákszesz) áztatva tisztítsuk. Az anyagot célszerű még ecetes vízben is kiöblíteni.
ATLASZSELYEM (tisztítása)
•
•
• • •
Az atlaszselymet csak kézzel szabad mosni. Ne dörzsöljük, ne csavarjuk, legjobb, ha nyomkodva mossuk ki belőle a piszkot. Mivel az anyag rendkívül érzékeny, mellőzzük a lúg, a szóda használatát. Csak a legtisztább szappant vagy mosószert használjuk. A mosás 40-50 fokos vízben történjék. Először mindig langyos, majd hideg vízzel öblítsünk. A kimosott és kiöblített selyemanyagból a vizet nyomkodással távolítsuk el, semmiképpen ne facsarjuk, csavarjuk. Jó módszer, ha a kád fölött kicsurgatjuk belőle a vizet. Kevésbé szennyezett selyem holmit mosás nélkül is felfrissíthetünk, ha az anyag felületét hígított szalmiákszesszel áttöröljük. Atlaszselyemből készült anyagot kissé nedvesen, kizárólag baloldalán vasaljunk! A díszes ruhákat inkább adjuk tisztítóba, így meghosszabbíthatjuk a ruhák élettartamát. A pecsétes, foltos ruhákat is tisztítóban tisztíttassuk.
ÁTTÖRT BURGONYA (készítése)
•
•
•
•
A megtisztított burgonyát jól mossuk meg, majd hosszában négy részre szeleteljük. Ha a szeletek nagyok, akkor az egyes részeket vágjuk keresztbe is. A feldarabolt burgonyát már ne mossuk meg. Megfelelő nagyságú edénybe tegyük, csak annyi vizet öntsünk rá, hogy ellepje. Az edényt fedjük le, és a vizet forraljuk fel. Forrás után sózzuk meg, és mérsékelt tűzön puhulásig főzzük. A főzés folyamatos legyen, ne szakítsuk meg, mert később már nem puhul meg a burgonya! Ha puhára főtt, szűrjük le, és burgonyanyomón vagy villával forrón törjük át. Ha nem forrón törjük át, ragacsos lesz! Melegen tálaljuk. A főzést úgy időzítsük, hogy a burgonya a tálalás idejére készüljön el.
ÁTÜLTETÉS (lakásban)
•
•
•
•
•
Csak akkor ültessük át a növényt, ha a földje kimerült, új földre van szüksége, ha a gyökérzete kinőtte a cserepet, és nagyobb cserépbe kell ültetnünk. Átültetni legjobb tavasszal. Ilyenkor a növények nyugalmi időszaka véget ér, és elég idejük marad, hogy őszig megerősödjenek. A téli ültetés a növények pusztulását okozhatja. Átültetéskor a növényt a cserépből mindig óvatosan vegyük ki. A földet először a cserép mentén vágjuk körbe, a növény szárait fogjuk az ujjaink közé. Majd a cserepet fordítsuk lefelé, és finom ütögetéssel csúsztassuk ki a gyökérzetet. Ha a gyökérzet tömör, szedjük szét. A megsérült és túl hosszú gyökereket vágjuk le. Az új cserép aljára tegyünk kevés földet, helyezzük el benne a növényt, és a hiányzó földet pótoljuk, tömörítsük. A növényt olyan mélyre ültessük, ahogy a régi cserépben is volt. A cserép legfeljebb 1-2 cm-rel legyen nagyobb. Az átültetéshez csak vásárolt virágföldet használjunk. Az összeszedett föld az esetek többségében káros a növényre.
AUSZTRÁL KÚSZÓKA (nevelése) •
•
•
• • •
•
Ausztráliából került Európába. Fogazott, zöld leveleivel igen mutatós dísznövény. Elágazó indáival kapaszkodik a támasztékokba. Gyors növésű növény, jól használható térelválasztóként. A világos, közvetlen napsütés nélküli helyeket kedveli egész évben. A növény jól fejlődik szobahőmérsékleten. Télen a 12 C is megfelel számára. Télen-nyáron mérsékelten öntözzük. A földje mindig legyen nedves. Száraz, meleg időben permetezzük a leveleket. A cserepet állítsuk nedves kavicsrétegre. Tavasszal és nyáron kéthetenként tápoldatozzuk. Ha sok a gyökere, tavasszal ültessük át a gyökerek és a tő megsértése nélkül nagyobb cserépbe. Csak tőzeg alapú földkeveréket használjunk! Hogy a növény jobban elágazzon, az új hajtásokat tavasszal csípjük le. A felkopaszodott szárakat pedig vágjuk le. Dugványozással szaporíthatjuk. Tavasszal vagy nyáron vágjunk 2-3 leveles hajtásokat, helyezzük őket tőzeg és homok keverékébe. Ha a gyökerek megjelennek, a növényt ültessük át megfelelő cserépbe. Száraz környezetben a növényen takácsatkák és viaszos pajzstetvek jelennek meg. Megelőzhetjük a fertőzést, ha meleg időben többször lemossuk a leveleket. Gyakori probléma a levélfoltosodás. A leveleken barna foltok jelennek meg, melyet a túlöntözés okoz.
AUTÓÁPOLÁS (helyesen) •
•
•
•
•
Az ápolást mindig bő vízzel kezdjük. Legjobb a lágy víz, de a csapvíz is megfelel. Forró vízzel a kocsit ne mossuk, mert károsodik a lakkréteg. Mosáshoz csak autósampont használjunk, mely óvja a lakkréteget, visszaadja a lakk rugalmasságát. A sampont finom szivaccsal vigyük fel a nedves lakkrétegre. Savas vagy lúgos kémhatású mosószerek használatát mellőzzük, mert kilúgozzák a bevonatból a festékanyagot. Mosás után a kocsiszekrényt jól öblítsük le, és feltétlenül szárítsuk. Érdemes a lakkés üvegfelületeket szarvasbőrrel is áttörölni. A fényezett lakkréteget csak akkor polírozzuk, ha konzerváló anyagokkal a fényezés nem hozható helyre. Konzerváló anyagot viszont rendszeresen használjunk. A lakkot ajánlatos évente kétszer kemény viasszal is bevonni! Az alvázat célszerű többször lemosni nagynyomású vízsugárral, mely fellazítja és eltávolítja az alvázra tapadt szennyeződéseket, melyek a fémrészeket korrodálják.
AUTÓPOLÍROZÁS (házilag)
•
•
•
•
Ha szeretnénk megőrizni gépkocsink eredeti fényét, csillogását, évente legalább egyszer polírozzuk át a karosszériát. Ilyenkor tüntessük el az időjárás okozta szennyeződéseket, a kisebb karcolásokat (a mélyebb karcolások csak halványíthatók) és a különböző foltokat. Gépkocsink visszanyeri csillogását, élénkebb, fényesebb lesz. Csak tiszta, zsírmentes karosszériát polírozzunk. Előtte alaposan mossuk le (lehetőleg samponnal), és töröljük szárazra. A hibákat javítsuk ki. Fényezéshez száraz, puha textilanyagot, vagy polírozó kendőt használjunk. Tűző napon, forró karosszérián ne végezzünk polírozást! A polírozó anyagot egyenletesen, vékony rétegben kenjük fel a karosszériára, és mindig körkörös mozdulatokkal dörzsöljük a fémbe, különben foltos lesz a felület. A jól bedörzsölt anyagot alapos polírozással dolgozzuk el. Egyszerre csak kis felületen dolgozzunk. Túl gyakran ne polírozzunk, mivel a polírozó szerek csiszoló hatásúak, és koptatják a festékréteget, mely egészen az alapozó festékig lekophat.
AUTÓVEZETÉS (esőben)
•
•
• •
• •
•
Ha esőben vezetünk, vegyük figyelembe, hogy megváltoznak az útviszonyok, a nedves úttesten csökken a súrlódás a gumiabroncsok és az útburkolat között, s ennek következtében fékezéskor, kanyarban, és gyorsításkor megcsúszhat a jármű. Ilyenkor a vezetésre jobban oda kell figyelnünk, és a sebességet helyesen kell megválasztanunk, hogy elkerüljük a veszélyes helyzeteket. Főleg az esőzés kezdetén vezessünk fokozott óvatossággal, mert ilyenkor az úttest sokkal síkosabb, mint a huzamosan tartó esőzés után. Az eső nem mindjárt mossa le a szennyeződéseket az úttestről, kezdetben csúszós massza keletkezik rajta. Ne induljunk nagy gázzal! Igyekezzünk olyan óvatosan elindulni, hogy a kerekek ne csússzanak meg. Kerüljük a hirtelen fékezéseket, mert a csúszós úton a gépkocsi megfarolhat. Célszerű motorféket használnunk. A motor fékhatása egyenletesebb, így kevesebb a csúszás. Ha esik az eső, tartsunk nagyobb féktávolságot! Nedves úttesten a féktávolság legalább a kétszeresére növekszik. Ha emelkedőre hajtunk, már előre gondoskodjunk a megfelelő sebességről, semmiképpen ne az emelkedőn kapcsoljunk sebességet, mert a jármű lelassulhat, sőt leállhat. Hogy a jármű jól látható legyen, kapcsoljuk be a tompított világítást.
AUTÓVEZETÉS (ködben)
•
•
• •
• •
•
Ködben a látási és az útviszonyoknak megfelelően, de kis sebességgel haladjunk. Csak ködlámpát vagy tompított fényt használjunk. A fényszóróval pedig ne kísérletezzünk, mert minél erősebb a fény, annál kevésbé látunk. Az előttünk haladó járművet ne előzzük meg, még akkor sem, ha valamivel lassabban megy, mint szeretnénk. Csak annyira maradjunk le, hogy jól lássuk a hátsó jelzőlámpákat. Ha olyan úton megyünk, ahol az út széle sötétbe vész, még inkább indokolt a lassítás, mert könnyen leszaladhatunk az útról. Ködös időben veszélyt jelenthet számunkra, hogy későn vesszük észre az akadályokat. Ezért nemcsak lassan kell haladnunk, hanem állandóan figyelnünk kell az utat. Ha megállunk, mindig hagyjuk égve a lámpákat, akkor is, ha kicsi a forgalom, de legjobb mellékútra húzódni és ott leállni. A nagy ködben időnként álljunk meg és töröljük le a szélvédőüveget, mert a rácsapódott ködréteg gátolja a látást. Ha viszont nem sűrű a köd, az ablaktörlőt használjuk. Amennyiben belül is lecsapódott a pára a szélvédőre, időnként töröljük le, vagy működtessük a páramentesítőt. Ködben a vezetés fárasztó, ezért hosszabb úton ajánlatos időnként pihenőt beiktatni!
AUTÓZÁS (télen) •
•
•
•
•
Télen csak kifogástalan autóval szabad közlekedni. Jó, ha a hideg beállta előtt átvizsgáljuk a gépkocsit, az olajat lecseréljük még akkor is, ha nem jött el az ideje. Ellenőriztessük a hűtőfolyadékot, ha szükséges, töltsük fel megfelelő töménységűvel. Akkumulátorunk legyen kifogástalan. Fokozottan ügyeljünk a telep töltöttségi fokára. Elöregedett akkumulátorral ne közlekedjünk, cseréljük le. A pólusokat, a sarukat mindig tartsuk tisztán, kenjük be savmentes zsírral. Fagyos utakon csak jó minőségű, hibátlan gumiabroncsokkal autózzunk. Ha a futófelületen a kopás olyan nagy, hogy a mintázat mélysége nem éri el a 2 mm-t, új gumit szereljünk fel. Télen a levegőnyomást ellenőrizzük gyakrabban. A fékek hatásfokát még tél előtt ellenőriztessük. Ha szükséges, a kopott fékbetéteket és pofákat újra cseréljük, a folyadékot töltsük utána. Megbízhatatlan fékkel ne induljunk el, mert végzetes lehet. Az ablakmosó tartályát időben töltsük fel fagyálló folyadékkal. Az ablaktörlő szakadt vagy kopott gumilapátjait cseréljük le, tengelyét, csuklóit tisztítsuk meg, olajozzuk be.
AVOKÁDÓ (lakásban)
•
•
• • •
•
Az avokádó a világos fényt kedveli. Lakásban, télikertben szobahőmérsékleten jól érzi magát. Télen a 20 C alatti (1-2 fokkal) hőmérsékletet is elviseli. Nyáron kitehetjük a kertbe vagy az erkélyre. Nem igényel speciális talajt, a közönséges virágfölben is jól fejlődik. A földje azonban egész évben legyen nedves. Kerüljük a túlöntözést és a kiszáradást. Ha kiszárad a földje, elhullajtja a leveleit. A növekedés időszakában kéthetente tápoldatozzuk. A növényt szükség szerint ültessük át mindig nagyobb edénybe. Az avokádó két év alatt éri el a teljes nagyságát. Magvetéssel és dugványozással szaporíthatjuk. A dugványozás azonban nem minden fajtánál alkalmazható. Ha magról szaporítunk, a magokat külön cserépbe ültessük a szélesebb végükkel lefelé, és takarjuk le üvegtáblával. A talaj legyen könnyű és laza. Az üveglapot naponta távolítsuk el, hogy a talaj szellőzzön. Az első levelek megjelenéséig 25 C-ot biztosítsunk számára. A boltban vásárolt gyümölcsök magjai az esetek többségében nem csíraképesek, mivel a termést éretlen állapotban szedik le. A magokat legjobb a kertészetben beszerezni.
AVOKÁDÓ (vásárlása) •
• •
•
•
•
Lehetőleg érett és hibátlan gyümölcsöt vásároljunk. Az avokádó akkor jó, ha már kissé puha, és a héja könnyedén benyomható, illetve ha a magja mozog benne. Az éretlen gyümölcs kemény, a színe pedig erősen zöld. Az érett termék nem tartható el sokáig. Egy napon belül fel kell használnunk. Hűtőszekrényben is csak egy napig tartható! Ha viszont kemény és nagyon zöld gyümölcsöt vettünk, papírzacskóba csomagolva, szobahőmérsékleten érleljük. Pár nap alatt ehető lesz. Az avokádót csak közvetlenül felhasználása előtt hámozzuk meg, mert húsa hamar elszíneződik, melyet rövid időre megakadályozhatjuk, ha a megtisztított gyümölcsre citromlevet csepegtetünk. A vastag héjat vékonyan hámozzuk meg, vágjuk ketté, magját távolítsuk el, a húsát pedig egészben, szeletelve, kockára vágva, vagy pürésítve használjuk fel. Frissen és nyersen fogyaszthatjuk, de semleges íze miatt édes és sós ételek készítéséhez is kiválóan alkalmas.
AZÁLEA (gondozása) •
• •
•
•
Az azálea, vagy más néven rododendron a legszebben virágzó szobanövények egyike. Ázsia, Európa, Amerika hűvösebb, nedvesebb éghajlatú területein honos, örökzöld vagy lombhullató cserje. Nálunk leginkább a lakásban tartott változatai a legismertebbek. A virágzó azáleát tegyük világos, hűvös helyre, az ablak közelébe. A közvetlen napsütéstől azonban óvjuk. A meleg, száraz levegőn elpusztul. Kedvező feltételek között viszont két hónapon át is virágozhat. Rendszeresen locsoljuk, de ne öntözzük túl. A virág talaja mindig legyen nedves, mert ha a talaj kiszárad, a virágok és a bimbók lehullnak. Az öntözéshez legjobb az esővíz. Amikor csapvízzel öntözünk, csak állott vizet használjunk. A hideg, klóros víz virágpusztulást és levélhullást okozhat. Az elvirágzott növényt hűvös, párás körülmények között tartsuk. Ha van kertünk, májusban ültessük félárnyékos helyre. Legjobb cserepestől kisüllyeszteni. Nyáron tápoldatozzuk, ősszel vigyük vissza a lakásba. Világos, hűvös helyen teleltessük, mérsékelten öntözzük. Márciusban ismét tegyük meleg helyre, rendszeresen öntözzük, hogy a virágzás meginduljon. Elvirágzás után ültessük át tőzeg, lombtrágya, fenyőtű és homok keverékébe. Átültetésre kétévenként kerüljön sor. Ilyenkor vágjuk vissza a növényt, hogy a következő évben erőteljes hajtások fejlődjenek.
ÁZTATÁS (este) •
•
•
•
•
•
A kézi mosást mindenképpen előzze meg az áztatás! A szennyest legalább 12 órával előbb, de a nagyon piszkos ruhát előző este áztassuk be. Reggelre a szenny egy része kiázik, könnyebb lesz a mosás. Áztatáshoz legjobb a kád. A kádba engedjünk annyi langyos vizet, hogy a ruhaneműt ellepje. A hideg víz kevésbé hatásos, a forró pedig nem alkalmas a piszok kioldására. Mielőtt a ruhát a vízbe tesszük, az áztatóvízben mosószert is oldjunk fel (tíz liter víz, 5 dkg mosószer), majd a mosnivalót nyomkodjuk bele úgy, hogy mindenhol egyenletesen átnedvesedjen. Mosás előtt az áztatóvizet alapos öblítéssel távolítsuk el a ruhából, mivel áztatáskor a szenny egy része fellazul, és a folyadékba kerül. Sohase áztassunk együtt színes és fehér anyagot, mert elszínezik egymást! Különösen vigyázzunk az olyan anyagokra, melyek eresztik a színűket. Selymet, gyapjút és impregnált textilanyagot nem kell áztatni!
B
BAB (főzése) •
• • • •
• •
•
•
A szárazbabot válogassuk át, tisztítsuk meg a szeméttől, utána alaposan mossuk meg és áztassuk. Öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje, és takarjuk le fedővel. Több órán keresztül hagyjuk ázni, de legjobb főzés előtti nap vízbe tenni, mivel jól megpuhul, és jelentősen csökken a főzési idő. Csak hideg vízben áztassuk! A víz hőmérséklete ne legyen magasabb 15 C-nál. Ennél melegebb vízben a bab besavanyodik, és már nem főzhető puhára. A babot az áztató vízében főzzük egy kevés víz felhasználásával. Az elfőtt folyadékot mindig forrásban lévő vízzel pótoljuk, különben a bab nem puhul meg. Áztatás nélkül is puhára főzhetjük, ha a forrásban lévő vízbe egy kávéskanál szódabikarbónát teszünk. Hátránya, hogy szétroncsolja a babban lévő B-vitamint, és csökkenti az étel minőségét. Mivel a bab sajátos íze nedvével együtt kiszárad, fokozottabban kell ízesítenünk. Az áztatás nem pótolja az elveszett ízeket, de sokkal ízesebb lesz, ha sárgarépával, petrezselyemmel, hagymával és zellerrel együtt főzzük. Az ételt csak a bab teljes megpuhulása után sózzuk! A szárazbabot száraz, hűvös helyen, zárt dobozban vagy üvegben tároljuk. Így károsodás nélkül egy-két évig is eláll. Nagy mennyiséget azonban nem érdemes beszerezni, mert ha megtámadja a babzsizsik, az egészet ki kell dobni. A szárazbab férgesedését könnyen megelőzhetjük, ha a babszemek közé meghámozott fokhagyma gerezdet teszünk. Segít az is, ha a babot hűtőszekrényben tároljuk, vagy néhány napra a mélyhűtőbe tesszük, azután száraz helyen tartjuk. A babot lehetőleg a saját kertben termeljük, vagy kistermelőktől vegyük, mert így elkerülhetjük a vegyszeres kezelést.
BAB (ültetés) •
•
•
•
•
A babot legjobb április utolsó és május első tíz napjában vetni, mivel melegigényes és fagyérzékeny. A csirázás és kelés előfeltétele, hogy a talaj hőmérséklete 12 C, a léghőmérséklet pedig 22 C legyen. A tápanyagokban gazdag talajt kedveli. Ezért csak jó szerkezetű talajon termesszük. Savanyú és lúgos föld erre nem alkalmas. A talajt ültetés előtt jól trágyázzuk meg. Vetéshez porhanyós, levegős vetőágyakat készítsünk. A bokorbabot sorba vessük, a karós babot fészekbe ültessük. A vetési távolság 40 cm, a tőtávolság 3-5 cm, a vetés mélysége 3-6 cm legyen. Fészkes termesztés esetén a távolság 60 cm. Egyegy fészekbe 3-5 magot szórjunk. Négy fészek közé szúrjunk egy 3 méteres karót és arra futtassuk fel a növényt. Száraz időben az öntözés alapos legyen. Ha a bab kikelt, kapáljuk meg, de a locsolása se maradjon el. Amikor virágozni kezd, öntözzük rendszeresen. A levélzet kifejlődéséig kapáljuk, utána csak gyomláljuk. A karós babot nagyobb eső után is ajánlatos megkapálni. A zöldbabot akkor szüreteljük, amikor a hüvelyek hosszúságukat elérték, de szem még nincs bennük. A szárazbabnak valót viszont akkor szedjük, amikor a magok már jól kifejlődtek.
BABAFÜRDETÉS (teendők) A kisbabát naponta fürösszük. Legjobb az étkezés előtti esti fürdetés, mindig azonos időben. A csecsemőt közvetlenül szoptatás vagy etetés után ne mosdassuk, mert hányhat. Fürdetéshez műanyag vagy zománcozott babakádat használjunk. A kádat olyan magasságban helyezzük el, hogy kényelmesen hozzáférjünk. Fürdetés előtt szappanos vízzel alaposan mossuk ki, és tiszta vízzel öblítsük. Tegyünk bele pelenkát vagy törülközőt, hogy ne csússzon. Fürdetéskor a szoba hőmérséklete 20-22C legyen, felesleges túlfűteni a helyiséget. A fürdővizet az első hónapban 37C-ra melegítsük. Később a kisbabát 35-36 C-os vízben fürösszük. Ha nincs vízhőmérőnk, a hőfokot könyökkel is ellenőrizhetjük. Ha a víz könyökünknek megfelel, a kisbaba számára is elfogadható lesz. Először mindig hideg vizet engedjünk a kádba, hogy az ne forrósodjon fel. Az első időszakban a fürdővizet fertőtlenítsük. Jó és olcsó fertőtlenítőszer a káliumpermanganát. A vizet csak halványszínűre szabad festeni, mert égést okozhat. Fürdetéskor a kisbabát úgy tegyük a kádba, hogy félig ülőhelyzetben legyen, a feje és a háta alkarunkon nyugodjon, közben fogjuk erősen. A babát még akkor is fogni kell, ha már tud ülni. A kádban egyedül hagyni nem szabad! A mosdatást kézzel vagy puha mosókesztyűvel végezzük, és babaszappant használjunk. A szivacs kevésbé jó, mert nehezen tisztítható! A fürdetést az arc lemosásával kezdjük. A csecsemő arcát csak tiszta vízzel mossuk le. A fejét hetente egyszer babasamponnal mossuk meg, ügyelve arra, hogy a gyerek fülébe ne kerüljön víz. A legvégére hagyjuk az alsó testrész lemosását. A kisbabát tiszta vízzel öblítsük le. Az öblítővíz a fürdővíznél 1-2 fokkal hűvösebb is lehet. A babát ne fárasszuk hosszas fürdetéssel. Hat hónapos korig öt percnél tovább ne tartson, később is legfeljebb 10 perc lehet. Ha nem tudjuk megfürdetni a kisbabát, arcát, kezét és popsiját akkor is mossuk meg. A megfürdetett babát puha anyagból készült fürdőlepedőbe göngyöljük, és töröljük jó szárazra. A testét sohase dörzsöljük! A baba köldöksebét száraz steril vattával töröljük szárazra. Ha a hajlatokat jól megszárítottuk, 2-3 hónapos korig kenjük be babaolajjal vagy krémmel. Babahintőport nem tanácsos használni, mert szárítja a bőrt.
BABARÓZSA (ültetése) • • •
• •
• •
•
Egyike a legszebb, kora tavasszal virágzó díszcserjéknek. A telt, rózsaszínű virágai május elején az előző évi vesszőkön nyílnak. Kisebb kertben a babarózsát csak egyenként ültessük, mivel nagy lombú és virágú növény. A babarózsa szereti a napos helyet, árnyékban gyengén vagy egyáltalán nem virágzik. Gazdag talajt igényel. Ha több évig marad egy helyen, kétévenként trágyázzuk. Vigyázzunk, hogy a talaj ne száradjon ki. Különösen a fiatal ültetvények esetében fontos a nedvesség. Kora ősszel (szeptemberben) ültessünk, hogy még a hideg idő előtt új gyökerek fejlődjenek. A növényt ne tegyük túl mélyre, de sűrű se legyen, mert ha a nap nem éri a tövét, szegényesen fog virágozni. Tavasszal az elvirágzott vesszőket metsszük vissza az alsó, zölden kihajtó rügyekig. Így erős új hajtásokat hoz. Tőosztással szaporíthatjuk. Erre a kora őszi időszak a legmegfelelőbb. Önálló növényekké nevelhetjük úgy is, hogy a tő tövében lévő sarjakat leválasztjuk. Szaporíthatjuk dugványozással is. Hajlamos a moniliás megbetegedésre nedves és hideg időjárás esetén.
BABÉRLEVÉL (fűszerezésre) • •
•
•
•
•
Egyike a legrégibb ízesítőknek. Igen elterjedt fűszer az egész világon. Jellegzetes illata, enyhén keserű és csípős íze miatt kedvelt. Ízesítésre egészben és őrölt állapotban használhatjuk. Ha levél alakjában vásároljuk, ügyeljünk arra, hogy zöldes színű, szármentes és erős aromájú legyen. Frissen is fűszerezhetünk vele, íze jobban érvényesül. Apróra vágva használjuk. Óvatosan adagoljuk, mert erős aromája, illetve kesernyés íze elronthatja ételünket. Ezért ne főzzük az étellel együtt, csak a főzés befejezése előtt pár perccel dobjuk az ételbe, de ne hagyjuk benne soká, mert keserű lesz tőle. Tálalás előtt pedig mindig távolítsuk el! A babérlevél különösen azoknál az ételeknél nélkülözhetetlen, amelyek enyhén savanykás ízűek. Jól használhatjuk mártások, levesek, főzelékek, szószok, pácok ízesítésére is. De nem hiányozhat az uborka, zöldparadicsom, káposzta téli eltevésénél sem. A hús különleges ízű lesz, ha párolás vagy sütés közben babérlevéllel fűszerezzük. A burgonyafőzelék, a savanyú tojás és savanyú tüdő babérlevél nélkül szinte élvezhetetlen. A babérlevelet főzés után ne dobjuk ki, mert többször is felhasználhatjuk, aromája alig csökken. Viszont a szedett vagy vásárolt leveleket ne tároljuk sokáig, mert hamar elvesztik értékes aromájukat. Leszedésük után legfeljebb egy évig tarthatjuk légmentesen zárható edényben, száraz helyen.
BABZSIZSIK (ellen) •
•
•
• •
•
Ha a bab zsizsikkel megfertőződik, étkezésre már nem használható. Az egészet ki kell dobni. Minden babfajtánál fennáll a fertőződés veszélye. Ezért fontos a megelőzés. Elkerülhetjük a férgesedést, ha kertünkbe csak csávázott, egészséges babot ültetünk. A magot pedig vetőmagboltban vásároljuk. A fertőzést nagyon nehéz felismerni! Még a teljesen épnek látszódó szemek is fertőzöttek lehetnek. Sikeresen védekezhetünk a férgek ellen, ha a száraz babszemeket fagyasztóban, -18 C-on két napig tároljuk, azután száraz helyre rakjuk. A lárvák így biztosan elpusztulnak. Megelőzhetjük a férgesedést úgy is, hogy a babszemek közé meghámozott fokhagyma gerezdet teszünk. Még biztosabb, hogy nem lesz fertőzött a babunk, ha az ültetvényt is megpermetezzük akkor, amikor a hüvelyekben már beindul a babképződés. A zsizsik ellen régen eredményesen alkalmazták a szénkéneg gázt. Tökéletesen elpusztítja a zsizsik tojásait, lárváit és a bogarakat.
BÁDOGEDÉNY (tisztítása)
•
•
•
A bádogedényt sós vízzel tisztítsuk (egy liter víz, öt evőkanál só). Töltsük fel sós vízzel, majd forraljuk fel benne. Hideg vízzel alaposan öblítsük. Megfeketedett bádogedény tisztítására a legjobb az olajos fahamu. A hamut étolajjal összekeverjük és felkenjük a tisztítandó felületre. Pár óra múlva puha ronggyal jól dörzsöljük át. Az edény visszanyeri eredeti színét. Ha a bádogedényen rozsdafoltok jelennek meg, a foltos részeket konyhasóval tisztítsuk le. a rozsda eltűnik.
BAKANCS (vízhatlanítása) •
•
•
•
Télen a bakancs a ruházat fontos része, de csak akkor, ha vízhatlan. Szabadban való használatkor a víz az elhasználódott, megkopott bőrön felülről és a varratokon keresztül is bejuthat a cipőbe. Csak a vízhatlanságot biztosító szerek korlátozhatják a víz beszivárgását. A bakancs vízhatlanítását először mindig belülről kezdjük. Régi, jól bevált megoldás, ha a paraffin és cerezin (földi viasz) azonos mennyiségét felolvasztjuk, és a bakancsba öntjük úgy, hogy mindenhová jusson belőle. A felesleget öntsük ki. A lábbelit legalább egy órán keresztül hagyjuk állni. Ezután következik a talp és alsó kéreg vízhatlanítása. Ehhez keverjünk össze lenolajat (4 deci) ricinusolajjal (2 deci), majd melegen oldjunk fel benne paraffint (20 dekát), sztearint (10 dekát) és gyantát (5 dekát). Ha kihűlt, keverjünk hozzá egy deci benzint. A folyadékkal a talprészt és a kérget többszöri ecseteléssel itassuk át. Vízhatlanítás előtt a bakancsot mindig ki kell tisztítani és meg kell szárítani. Használjunk kemény kefét, hogy a piszkot könnyen eltávolíthassuk.
BALTANYÉL (cseréje) • • •
•
•
A baltánk mindig legyen rendben. A nyél szorosan illeszkedjen a balta köpűjébe. Törött vagy repedt nyéllel ne dolgozzunk, mert balesetet okozhat! A kilazult nyelet ne próbáljuk áztatással beszorítani. Ilyenkor legjobb a baltába új nyelet tenni. A cserénél ügyeljünk arra, hogy a nyél feje a balta köpűjénél nagyobb legyen. A cseréhez a régi nyelet távolítsuk el. Ha a nyélmaradvány beszorult, a balta fejét szorítsuk satuba, a nyelet a lyuk alatt fűrészeljük le, majd a csonkot üssük ki. A lyukat tisztítsuk meg. Az új nyelet csiszoljuk bele, majd a fej részét kb. 2-3 cm mélyen fűrészeljük be. Ezután a nyelet üssük a balta fokába. A széleken keletkezett forgácsokat fareszelővel távolítsuk el. Puhafából faragjunk ki egy éket, és a befűrészelt résbe üssük be a balta köpűjének közepéig. A kiálló részt fűrészeljük le, és ráspollyal simítsuk le.
BAMBUSZBÚTOR (tisztítása) • •
•
•
•
Rendszeresen portalanítsuk, hogy a por a résekbe ne rakódjon le. Ha lerakódott, puha kefével távolítsuk el. A piszkos, foltos bútort, szalmiákszeszes vízzel (egy liter víz, 2 dl szalmiákszesz) súroljuk le. Szárítsuk, utána dörzsöljük be lenolajba mártott ruhával. Szép fényes lesz, és nem szárad ki. A megbarnult bambuszt szappanos oldattal tisztítsuk, de tegyünk bele hidrogénperoxidot is. Alaposan öblítsük le, majd mossuk át sós vízzel is, hogy megőrizze keménységét, és a színe se változzon. A napon szárítsuk. Ha nagyon piszkos, langyos szappanosbóraxos oldattal mossuk tisztára. Szárítsuk ki, aztán citromos olajjal kenjük be. A bútor kevésbé piszkolódik, nem szárad ki és fényes marad. Nem fog megrepedezni a bambusz, ha évente legalább egyszer feloldott viasszal is átdörzsöljük.
BANÁN (étkezésre)
• • • • • • •
• • • •
Kissé sárgás, nem teljesen érett banánt vásároljunk. A lakásban hagyjuk beérni. Érlelésre az ideális hőmérséklet a 12-13 C. A banán akkor jó, ha a héja már szép sárga, és apró fekete pöttyök is megjelentek rajta. Hűvös helyen ne tartsuk, mert a hidegben gyorsan megbarnul. Ha a megvásárolt gyümölcs nagyon zöld, az érés folyamatát úgy gyorsíthatjuk meg, hogy papírba (újságpapírba is lehet) csomagoljuk, és szobahőmérsékleten hagyjuk érni. A meghámozott és összevágott banán gyorsan barnul, az elszíneződést megelőzhetjük, ha a felvágott darabokat meglocsoljuk egy kevés citromlével. A lágy, édes és ízletes húsú banánt nemcsak nyersen fogyaszthatjuk, hanem felhasználhatjuk krémek, sütemények, saláták készítéséhez is. Könnyen és gyorsan emészthető. Különösen előnyös a csecsemők táplálékának kiegészítésére, mert tiszta, egészséges, vitaminban dús, mag nélküli gyümölcs. A banánt felhasználás előtt nem fontos megmosni, mivel a gyümölcs húsát a héja védi a piszoktól, portól. Ez az egyetlen gyümölcs, amit kézmosás nélkül is elfogyaszthatunk. Ezért különösen alkalmas higiénikus étkezésre utazáskor, kiránduláskor. A héj eltávolítását mindig a tompa végén kezdjük. A burkot nyissuk meg, és a szár felé, körbe húzzuk le. A gyümölcs húsa pépes, az aromát adó illóanyagai kellemesek. Mivel a banán gyorsan romló gyümölcs, éretten a lakásban csak néhány napig tartható el. Féléretten 12-13 C körüli hőmérsékleten hosszabb ideig (10 nap) is eláll. Ha ennél alacsonyabb vagy magasabb a hőmérséklet, a banán gyorsan romlik, megbarnul, és élvezhetetlenné válik. Ezért csak annyit érdemes vásárolni belőle, amennyit elfogyasztunk, illetve feldolgozunk. Gyors érését megfékezhetjük, ha rövid időre (egy napra) hámozatlanul a hűtőbe tesszük. Ilyenkor a héja megbarnul, de alatta a húsa fehér és kemény marad. Nem barnul meg a banán, ha felhasználása előtt két órával héjastul vagy a nélkül beáztatjuk hideg vízbe. Arra azonban vigyázzunk, hogy a víz ne legyen jéghideg, mert a hideg megfosztja finom aromájától. Ha a zöld banán érését gyorsítani szeretnénk, akkor tegyük almával vegyesen egy nejlonzacskóba vagy gyümölcsöstálba. Egy-két nap alatt sárga lesz, s aromája sem csökken. Ha leszeletelve fagyasztóba tesszük, már csak krémek készítéséhez használhatjuk!
BANÁNFA (lakásban) •
•
•
• •
A banánfa a lakásban tágas helyet igényel, mivel elérheti a 2 méteres magasságot, a levelei pedig széltében az egy métert. Elhelyezhetjük télikertben vagy verandán is. Nyáron kitehetjük a szabadba. A sok fényt szereti, a közvetlen napsütést is elviseli, de nyáron a tűző nap megperzselheti a fiatalabb leveleket. Ilyenkor a növényt árnyékoljuk, vagy tegyük védett helyre. Ha a lakásban a hőmérséklet meghaladja a 21 C-ot, szellőztessünk, télen nem csökkenhet 18 C alá. Tavasztól őszig rendszeresen öntözzük. Télen viszont csökkentsük az öntözést, de a virág földje (még az alsóbb rétegei is) mindig legyen nedves. Melegben a növény leveleit is permetezzük, mert nyirkosan kell tartanunk. A permetezés és a nedves levelek száradása során a növényt nem érheti a nap. A növekedés időszakában kéthetente tápoldatozzunk. A kisebb növényeket tavasszal ültessük át laza, vízáteresztő földbe. A nagyobb virágok esetében a talaj felső (3-5 cm) rétegeit cseréljük le frissre. Sarjakról szaporíthatjuk. Az idősebb növények mellett kifejlődött sarjakat tavasszal válasszuk le és ültessük cserépbe.
BANÁNFOLT (eltávolítása)
•
•
•
Ha a folt friss, akkor meleg vízzel bármilyen textilanyagból eltüntethetjük. Nedves ronggyal egyszerűen ledörgöljük a banán maradványokat. A régebbi, beszáradt pecsétet először glicerines oldattal lazítsuk fel, majd öblítéssel vagy előáztatás segítségével távolítsuk el. Fehér pamut esetében hipót is igénybe vehetünk. A világos fehérnemű foltját 3 %-os hidrogénperoxiddal kezeljük. A hidrogén-peroxidot és a vizet fele-fele arányban keverjük össze, a foltot kenjük be vele, hagyjuk állni egy kis ideig, majd tiszta vízzel mossuk át és szárítsuk meg. Ha elsőre nem sikerül a tisztítás, ismételjük meg!
BAROMFI (tudnivalók) • • •
• • • • • •
Ha konyhakész baromfit veszünk, csak olyat vásároljunk meg, melynek bőre sárgás vagy fehér. A kékes-lilás szárnyas már nem friss. Ez alól kivétel a gyöngytyúk, mivel nyersen barnás. Nagyon változatosan, sokféle formában és ízesítéssel készíthető el. Azt azonban vegyük figyelembe, hogy nem mindegyik állatból lehet ugyanazt az ételt ízletesen elkészíteni. Ezért a szárnyast mindig a kiválasztott ételnek megfelelően szerezzük be. A baromfit süthetjük egészben, darabolva, filézve, natúr vagy bundázva. Készülhet főzve, párolva, pörköltnek, ragunak, kocsonyának is. De fontos, hogy alaposan főzzük vagy süssük meg, azonban túlságosan puha se legyen, különben nem lehet szeletelni és rendesen tálalni. Mellőzzük az angolos, félig nyers elkészítést. Az így készített húsok rágósak, íztelenek. A fűszerek használatával legyünk óvatosak. Keveset használjunk belőlük, és főleg kerüljük az erős illatúakat, mert elronthatják a hús természetes ízét, zamatát. Ha mélyhűtött baromfit használunk, ugyanúgy készítsük el, mint a frissen vágottat, de hagyjuk felengedni. Fagyottan ne tegyük forró zsírba, mert a húsnak csak a külseje pirul meg, a belseje nyers marad. Vizesen se süssük a baromfihúst, mert a keletkezett gőzök megváltoztatják a hús ízét. Ezért sütés előtt nem ajánlatos megmosni és áztatni, ha vizes, töröljük szárazra! Az egészben sütött szárny- és combvégződéseit sütés előtt alufóliával csomagoljuk be, hogy ne égjenek meg. Ha sütőben sütjük a húst, zsiradékkal együtt tegyük a tepsibe vagy a lábasba, és sütés alatt saját levével locsolgatva süssük egyenletesen, míg szép piros nem lesz. Ha ropogósra kívánjuk sütni, az állat bőrét sütés előtt étolajjal kenjük be és hintsük meg kevés liszttel. Rendkívül ropogós lesz akkor is, ha sütés előtt, illetve párolás közben néhányszor megkenjük tej, paprika és só keverékével. A sütést mindig előmelegített sütőben végezzük.
BÁRSONY (frissítése) •
•
•
•
Ha a bársonyanyag tiszta, gőzöléssel frissítsük fel. A gőzölést forrásban lévő víz felett végezzük. A vízbe előzőleg tegyünk egy evőkanál szalmiákszeszt is. Ha a teljes felületet jól átgőzöltük, az anyagot gyengéden keféljük ki. A gyűrődések kisimulnak, az anyag felfrissül, szép puha lesz. A kissé szennyezett és gyűrött bársonyt is felfrissíthetjük, ha hígított szalmiákszeszbe vagy alkoholba mártott puha kefével szálirányban átkeféljük, majd levegős helyen felakasztva megszárítjuk. Ha a bársony poros, a port sós vízbe mártott puha kefével szedjük ki. A kefét rázzuk ki, hogy kevés folyadék tapadjon rá, majd szálirányban keféljük végig az egész anyagot. Ettől még a megszürkült fekete bársony színe is felfrissül. Ha a bársony holmi megkeményedett, elvesztette puhaságát, fordítsuk ki és a fonákján nedvesítsük be, akasszuk fel, majd a forró vasalót végigvezetve az anyag felett, gőzöljük fel. A gőz átjárja az anyagot, s az visszanyeri eredeti simaságát, megpuhul.
BÁRSONY (tisztítása)
•
•
•
• •
•
Ha a bársony szennyezett vagy foltos, ki kell tisztítani az egész anyagot. A helyenkénti kezelés további foltokat eredményezhet. A tisztításhoz használjunk alkoholt (vagy denaturált szeszt) és egészen puha ruhakefét. A kefét alkohol és víz keverékével enyhén nedvesítsük meg, majd óvatosan keféljük végig az egész anyagot egy irányban. A nagyon piszkos bársonyt legjobb kimosni. Semleges kémhatású mosószert használjunk. A víz 30-40 C-os legyen. Alaposan öblítsük ki! Az erősen szennyezett részeket a fonákján puha kefével még külön is tisztítsuk meg. A dörzsölést és facsarást kerüljük. A vizet nyomkodással távolítsuk el. Felakasztva szárítsuk, a szálak kisimulnak, gyűrődés és csíkosodás nélkül. A gyűrődést erős gőzöléssel távolítsuk el. A meggyűrt részt tartsuk fonákjával a gőzölgő víz fölé, amelybe előzőleg néhány csepp szalmiákszeszt tettünk. Még forrón keféljük át szál ellenében. Addig folytassuk, amíg az anyag ki nem simul. A gőz hatását fokozhatjuk, ha átitatjuk benzinnel vagy alkohollal a meggyűrt részeket. A felgőzölt bársonyt felakasztva szárítsuk! Hagyományos módon ne vasaljuk, mert az anyag tönkremegy! Ha mégis vasalni kell, vasaljunk tollpárnán. Takarjuk le a párnát fehér ruhával, tegyük rá a bársonyt színével lefelé, azután nedves ruhán keresztül forró vasalóval vasaljuk meg. A vasalót ne nyomjuk rá. Felakasztva szárítjuk. A megszáradt anyagot puha kefével szálirányban enyhén keféljük át.
BATISZT (mosása) •
•
•
•
•
A batiszt sűrű szövésű igen finom len- vagy pamutfonalakból szőtt könnyű kelme. Jó alapanyag az ingek, blúzok, könnyed és divatos ruházat számára. Gyakran keverik műszállal is. Mivel a batiszt sokféle szálból készülhet, mosását mindig az anyag összetétele szerint végezzük, és tartsuk be a kezelési utasításokat. Ha a batisztot természetes gyapotszálból vagy lenből állították elő, moshatjuk géppel. Bírja a forró vizet és a centrifugálást, tetszés szerinti mosószert használhatunk. A szennyezettebb helyeket pedig puha kefével is dörzsölhetjük. Nedves állapotban a színén vasaljuk. A műszállal kevert szőttes esetén mosásnál a dörzsölést, facsarást mellőzzük, mert az anyag összegyűrődik. Mosás után viszont vasalni nem kell. Elegendő kellően kirázni és felakasztva szárítani. A fehérítéssel legyünk óvatosak. Klórtartalmú fehérítőszereket ne használjunk, jó viszont a fehérítő mosópor.
BAZSALIKOM (ízesítésre) •
•
• •
•
•
A kellemes illatú, fanyar és pikáns ízű fűszernövényt jól használhatjuk bizonyos szagok tompítására vagy teljes eltüntetésére. Az ételeknek jellegzetes zamatot ad. Fűszerezhetünk vele frissen és szárított formában. Adagolásakor mindig legyünk mértéktartóak, túladagolással elronthatjuk ételeinket. A szárított növényből elegendő egy mokkáskanálnyit adni az ételhez. A friss levelekből 2-3 darabot használjunk. Ne főzzük hosszú ideig az étellel, mert az értékes ízanyag elillan belőle. Levesek, főzelékek, szószok, pácok, mártások, valamint húsok, halételek ízesítője. Az ecetes és vizes uborkának is remek ízt ad. A morzsolt fűszert jól záródó edényben tároljuk. A fénytől óvjuk, mivel a fény hatására elveszti színét, és aromája is csökken. Bazsalikomot lakásban is nevelhetünk. Cserépben és ládában egyaránt jól fejlődik. A kertbe csak a májusi fagyok után ültessük ki. Rendszeresen öntözzük.
BEFAGYOTT VEZETÉK (kezelése) •
•
•
• •
Ha a lakásban, nyaralóban télen a vízvezetékek vagy a lefolyók befagynak, első teendő a helyiségek felfűtése, és a befagyás helyének megállapítása. A falon kívüli vezetéken a jégdugót puszta kézzel is megtalálhatjuk, csupán végig kell tapogatnunk. A dugulás helyén a vezeték hidegebb. A jeget forró vízzel oldjuk fel. A csapot nyissuk ki, a befagyott csőrészt ronggyal tekerjük be és tegyünk alá edényt. Ezt követően a rongyot forró vízzel locsoljuk. Ha a vezeték teljes hosszában befagyott, melegítésre hősugárzót használjunk. A melegítést mindig a csaptól kiindulva és sohase a befagyott csőrész közepén kezdjük, mert a gőz a csövet szétnyomhatja. a függőleges lefolyókat alulról felfelé haladva melegítsük, hogy a víz le tudjon folyni. Ha a falban levő vezeték fagyott be, a feltételezett helyen a falat melegítsük. A befagyott szifonba vagy WC-kagylóba denaturált szeszes vizet öntsünk (egy liter víz, két deci szesz). A vizet előzetesen forrósítsuk fel. A melegített folyadék viszonylag gyorsan feloldja a jégdugót.
BEFAGYOTT ZÁR (jégoldás)
•
•
•
•
Ha a gépkocsi ajtózárja befagyott, kinyitását ne erőltessük, mert a kulcs eltörhet, a zárszerkezet megsérülhet. Ilyenkor legjobb a zárszerkezetet felmelegíteni, és csak utána kinyitni. Ha nincs túl hideg, a kéz melege is elegendő a jég felolvasztásához. Nagy hidegben csak a kulcs vagy a zár felmelegítése segít. Még jobb, ha jégoldót használunk. A kulcsot öngyújtó vagy gyufa lángjával melegítsük fel. Forró vizet ne öntsünk a zárba, mert a víz további gondokat okoz. Ha a gépháztetőnk fagyott be, nem nyílik, takarjuk le, hogy kívülről ne hűljön le, és a motort addig járassuk, míg felolvasztja a jeget. A zárak befagyását megelőzhetjük, ha a zárszerkezetet időnként beolajozzuk, vagy fagyálló folyadékkal bekenjük. Télen a gépkocsi lemosása előtt ajánlatos a zárak nyílásait ragtapasszal leragasztani.
BEFŐTTES ÜVEG (előkészítése) •
•
•
•
A befőzéshez használt üveget gondosan mossuk el forró mosószeres vízzel, majd alaposan öblítsük ki. Tálcára vagy konyharuhára szájukkal lefelé borítva szárítsuk. Maradjanak így, amíg nem töltjük meg őket. Az üveg légmentes lezárására gumigyűrűvel lefogott kétrétegű celofánt használjunk. A celofán akkor jó, ha feszül az üveg száján. Hogy jól tapadjon, meg kell nedvesítenünk. Megmárthatjuk tiszta alkoholban feloldott szalicilban is. A konzerválás így lesz tökéletes. Lezárhatjuk az üveget fémtetővel is. Ezekben a befőtt beszáradás, romlás nélkül tárolható még mostoha körülmények között is. Erősen savas befőttek esetében ajánlatos egy réteg celofánt elhelyezni a csavaros tető alá, nehogy korrodálódjon. Ha fémtetős, gumikarikás üvegeket használunk, a gumikarikákat főzzük ki mosószeres vízben, majd forralt vízben öblítsük. Mivel a gumikarikák épsége, rugalmassága meghatározó a légmentes zárásban, állapotukat feltétlenül vizsgáljuk meg befőzés előtt!
BEFŐZÉS (fortélyai) •
•
•
•
A befőzést gondosan készítsük elő. Különösen ügyeljünk a tisztaságra. Az összes alap- és segédanyagot, eszközt idejében szerezzük be. Tartsunk a befőzéshez külön, hibátlan zománcedényt. Az eszközök legyenek tiszták és rozsdamentesek. Csak egészséges, hibátlan gyümölcsöt, zöldséget főzzünk be. A szedett vagy vásárolt eltennivalót válogassuk át, jól mossuk meg, és tiszta ruhán vagy szitán szárítsuk. Ha kell, magozzuk ki. A gyümölcs konzerválására cukrot használjunk. De befőzhetünk mesterséges édesítővel is. A zöldségféléket elsősorban sóval és ecettel konzerváljuk. A befőzést csiramentesítéssel fejezzük be, ami lehet akár száraz, akár nedves gőzölés. Lehetőleg ne használjunk tartósítószert, de ha mégis szükséges, csak keveset! A kész befőttet tiszta, szellős, hűvös helyiségben az alsó polcokon tároljuk, így a felszálló meleg levegő nem éri. A befőzést követő hetekben ellenőrizzük az üvegeket.
BEGÓNIA (gondozása)
•
•
•
• • • •
•
A növény St. Domingo kormányzójáról kapta nevét a XVII. században. Afrika, Amerika és Ázsia trópusi vidékein több száz faja él. A fajok lényegesen eltérnek egymástól, ezért gondozásuk is más. Nálunk a szobai cserepes változat a legelterjedtebb, de kerti növényként is népszerű. A cserepes begóniát a lakásban világos, mérsékelten meleg helyen tartsuk. Sötétben és tűző napon elpusztul. Legkedvezőbb számára az egyenletes, 18-20C körüli hőmérséklet. A kerti növény is a világos, meleg, félárnyékos helyet kedveli. Mérsékelten öntözzük. Vigyázzunk, hogy leveleit közvetlenül ne érje víz. Legjobb lágy esővízzel locsolni. A földlabda egyenletesen nyirkos legyen, a túlöntözés a gyökerek rothadását, a növény pusztulását okozhatja. Virágzáskor érdemes hetente tápoldatozni. A cserepes szobanövényt télen 15-18C-on pihentessük, elég kéthetenként öntözni. Ilyenkor leveleinek zömét elveszti. A huzatot és a gyakori helyváltoztatást nem viseli el! Tavasszal, áprilisban ültessük át jó szerkezetű, humuszos földbe. Lehetőleg műanyagcserépben tartsuk, hogy megőrizze a nedvességet. Átültetéskor az idősebb növényt vágjuk vissza. Levéldugvánnyal szaporíthatjuk. A levágott levelet 1 cm-s nyéllel tegyük vízbe gyökereztetni. Kerti növénynek legalkalmasabb a “mindig nyíló begónia” (semperflorens). Egész nyáron virágzik. Becserepezve a lakásban is folytatja a virágzást. Népszerű még a sudár begónia (Begonia Elatior) is. Védett, világos és meleg helyet, illetve sok nedvességet kíván. A kertbe mindig kiültetésre kész növényt vásároljunk. Gyakori betegsége a lisztharmat. Ha a tüneteit észleljük, azonnal permetezzük le gombaölő szerrel.
BEGYÚJTÁS (fával)
•
•
• •
Begyújtáshoz a tűztérben először mindig kis tüzet csináljunk. Csak kevés száraz, laza és könnyen gyulladó tüzelőanyagot gyújtsunk meg. A kályha, illetve a tűzhely így nem füstöl, és az égés fokozódása már elegendő lesz az újabb tüzelőanyag begyújtására. Ha nincs elég huzat, a füstáramlást meggyújtott papírral indítsuk meg. A tűz fújásával ne próbálkozzunk, mert a kiáramló füstgáz fejfájást, esetleg mérgezést okozhat. A nehezen gyúló tűzre petróleumot vagy benzint se öntsünk, mert balesetveszélyes. Ha a tűz jól ég, növekvő mennyiségben rakjunk rá tüzelőanyagot. Fontos, hogy csak azzal a tüzelőfajtával tüzeljünk, amelyik a kályha vagy tűzhely felépítésének megfelel, mert különben tönkretehetjük a tüzelőberendezést, és nem is ad elég meleget.
BÉKACOMB (elkészítése) •
• •
•
•
•
•
A hidegvérű gerincesek közül a békák húsát is felhasználhatjuk étkezésre. Leginkább a kecskebéka húsa a legelterjedtebb. De felhasználható még a gyepi béka és az ásóbéka is. Nálunk elsősorban a combját fogyasztják. Több országban viszont az egész állatot feldolgozzák. A béka húsa fehér, zsenge, ízletes és könnyen emészthető. Tavasszal, ivarzás előtt a legízletesebb. Ilyenkor legjobb befogni és ételnek elkészíteni. Párosodás idején a húsnak már kellemetlen mellékíze van. Ha vásároljuk, a húsa legyen friss, fehér, feszesen domború. Vegyük figyelembe azonban, hogy frissen nyúzott béka a boltokban aligha kapható, leginkább csak fagyasztottan érhető el. A combokat felhasználás előtt mindig alaposan mossuk meg, és ne felejtsük kivágni a tövükben levő zsigermaradványokat. A fagyasztott árut viszont hagyjuk lassan felengedni, csak utána dolgozzuk fel. A húsuk így szaftos lesz. A combból sokféle étel készíthető. Rántva, roston, nyárson stb. süthetjük. De főzhetjük is! Nagyon jó étel készíthető paprikásan, gombamártásban. Sütésnél legyünk óvatosak, mert az omlós, vékony hús könnyen odasül! Egy-egy combot öt-hat percnél tovább ne süssünk. Bármilyen módon is készítjük el az ételt, a húst először mindig sózzuk meg, majd olajos citromlével öntsük le, igényünk szerint fűszerezzük. Finomabb a békecomb íze, ha egy napig pácban tartjuk.
BÉLYEGÁZTATÁS (tippek) •
• •
• • • •
•
Az összegyűjtött használt bélyegeket áztatás előtt válogassuk át. A sérült, foltos példányokat selejtezzük ki. Az áztatásra váró darabokról vágjuk le a felesleges papírt. Ez különösen fontos, ha azokon vízben oldódó felirat nyoma található. Ne áztassunk a többivel együtt színes papírra ragasztott bélyegeket, mert megfestik a többit is. Áztatáskor langyos vizet használjunk. A vízbe tegyünk egy csipetnyi sót, ez meggyorsítja a ragasztóanyag oldását, és a bélyeg színe friss marad. Az áztató tál mellett helyezzünk el egy öblítő edényt is. Ebben öblítsük le a só- és gumioldatot, majd végül hideg vízben fürdessük meg a bélyeget. A bélyegek áztatását ne siettessük, mert megsérülhetnek. A ragasztó oldásához idő kell. Az áztató vizet minden adagnál cseréljük, máskülönben a felgyülemlett ragasztóanyagtól a bélyeg ragacsos lesz. A leázott és leöblített bélyegeket csipesszel, képükkel lefelé helyezzük az itatós- vagy szívópapírra, majd egy másik szívópapírral takarjuk le. Ha a bélyeg félig megszikkadt, tegyük két sima fehér papír közé, és néhány könyvvel préseljük le. A dombornyomású bélyegek esetében mellőzzük a sajtolást! A bélyeget csak teljes száradás után szedjük ki.
BEMUTATKOZÁS (szabálya) •
• •
• • •
•
Ne mindenkinek mutatkozzunk be. A bemutatkozás csak akkor ésszerű, ha a kapcsolatunk tartóssá válhat, vagy ha hosszabb időn keresztül egy helyen tartózkodunk valakivel. Mindenképpen kerüljük ott, ahol nem fontos a nevünk (vásárlás, utazás). Ha idegent keresünk fel a lakásán, mindig mutatkozzunk be, és akkor is, ha telefonon hívunk valakit. A teljes nevünket mondjuk meg, lehetőleg érthetően. Megadhatjuk még a foglalkozásunkat is. Keresztnévvel azonban soha ne mutatkozzunk be, nem illik! Ha nem jegyeztük meg a személy nevét, nem illetlenség újra megkérdezni. Bemutatkozásunkat a legtöbb esetben kézfogás kíséri. Ilyenkor a kézfogásra vonatkozó szabályokat kell alkalmaznunk. Az ismerkedés általában bemutatással kezdődik. Ha társaságban kerül sor erre, a házigazda vagy a háziasszony mutatja be a vendégeket. Nem nélkülözhetjük a bemutatkozást akkor sem, ha mi keressük fel a társaságot. Ilyenkor köszönünk és bemutatkozunk! Ha vacsora közben késve érkezünk, csak a mellettünk ülőknek kell bemutatkoznunk. Ha társaságban mutatkozunk be, a nőknek nem kell felállniuk, ülve maradhatnak. Ez alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha a bemutatott férfi kora vagy társadalmi tekintélye indokolja. A férfiak viszont koruktól és rangjuktól függetlenül, minden esetben kötelesek felállva üdvözölni a hölgyeket.
BENZIN (tisztításra) •
•
•
• •
•
A benzin nagyon hatásos tisztítószer, kiváló hígító és oldószer. Zsírfoltok (olajfoltok) eltávolításához, különböző festékfoltok, lakkok oldására használhatjuk. De jó a makacs szennyeződések kezelésére is. A festékek hígításánál pedig nélkülözhetetlen. Alkalmazhatjuk textíliák, bőrök, ékszerek, szilárd tárgyak kézi tisztítására. Csak háztartási benzinnel vagy sebbenzinnel tisztítsunk! Más fajta benzin használatát mellőzzük, mert oldóképességük rossz, nehezen párolognak el, és gyakran maga az oldószer is foltot hagy. A kézi tisztítás történhet áztatással, lemosással, dörzsöléssel. A textilanyagok foltjainak eltávolításánál a legjobb eredményt oldószeres áztatással vagy enyhe dörzsöléssel érhetjük el. Mindig nyitott ablaknál dolgozzunk. A tisztított holmit ne rögtön vasaljuk, tűz közelében ne szárítsuk. A benzint jól zárható üvegben tároljuk. Tartsuk távol a nyílt lángtól, tűzhelytől, vasalótól és más elektromos készüléktől. Használatakor ne gyújtsunk tüzet (gyufát, öngyújtót). Ha a benzin meggyulladt, a tüzet vastag takaróval (pokróccal) fojtsuk el. Vizet használni tilos!
BEÖNTÉS (tudnivalók) •
•
•
•
Beöntéshez először készítsük elő a szükséges folyadékot. Mennyiségét és jellegét mindig a beöntés célja (a bél kiürítése, gyógyszer bevitele, táplálás) határozza meg. A beöntő folyadék testhőmérsékletű legyen. Ezt előtte ellenőrizzük! Az ágyat takarjuk le gumilepedővel. A beteget fektessük baloldalára, felhúzott jobb lábbal. Végbélnyílását és a beöntő készülék csövét kenjük be vazelinnal, vagy olajozzuk be, majd enyhe sodrással vezessük be a végbélbe 8-10 cm mélységbe. A beöntő edényt fokozatosan emeljük meg, hogy tartalma lassan és egyenletesen folyjon a bélbe. Minél lassabban folyik be, annál hatékonyabb lesz, és nem okoz kellemetlen érzést sem. Ha görcs keletkezne, a folyadék áramoltatását azonnal szüntessük meg. Ha beöntő labdát használunk, azt mindig töltsük teli, különben a bélbe levegőt is befecskendezünk. A labdát szép lassan nyomjuk össze. Ha a műveletet túl gyorsan végezzük, a folyadék visszaáramlik. A beöntés befejezését követően a beteget 5-10 percig fektessük.
BESZÉLGETÉS (illemtana) • •
•
•
•
•
Mindig érthetően, világosan beszéljünk. Ne hadarjunk, ne beszéljünk vontatottan, ne kényeskedjünk. Beszélgetés közben ne vágjunk hirtelen más szavába. Véleményünk kifejtéséhez várjuk meg, amíg partnerünk befejezte mondatát. Durva ellenvetés vagy letorkolás bennünket hoz előnytelen helyzetbe. Beszélgetés közben ne legyünk durvák, ne emeljük fel a hangunkat. Főleg nőkkel és idősebbekkel szemben legyünk udvariasak és türelmesek. Vendégségben is illik beszélgetni. A vendég a társalgásban előjogokat élvez, de ez nem jelenti azt, hogy csak mi beszéljünk. Beszélgetéskor lehetőleg mindenki számára elfogadható témákkal foglalkozzunk. Nem illetlenség terített asztalnál beszélgetni, de tele szájjal igen. Ha nagy a társaság, csak a mellettünk ülőkkel társalogjunk. Nem illik átbeszélni az asztal fölött. Ha telefonon beszélünk, mindig legyünk rövidek és lényegre törők. Nem illik hosszú ideig feltartani a hívott felet.
BETEGLÁTOGATÁS (illemtana) •
•
•
•
•
Ha rokonunk vagy ismerősünk beteg, illik meglátogatni, mely azonban nem fáraszthatja őt, nem akadályozhatja a gyógyulásában. Ha pedig kinyilvánítja, hogy látogatásunk fárasztja, és elküld bennünket, nem illik megsértődni. A betegnél illetlenség sokáig maradni! Látogatáskor mindig vele foglalkozzunk, ne egymással. Sohase mondjunk neki rossz híreket, ne beszéljünk kellemetlen dolgokról. Látogatáskor ne üljünk az ágyára, illetlenség. Még nagyobb illetlenség, ha a szomszéd beteg ágyára ülünk. Ne álljuk, vagy üljük körül az ágyát sem. Egyszerre csak annyian tartózkodjunk a kórteremben, hogy ne zavarjuk. A beteghez nem illik üres kézzel menni. Vigyünk neki kevésbé illatos virágot, bonbont, könyvet, szórakoztató olvasmányt. Étellel csak orvosi engedéllyel kínáljuk! Szeszes italt tilos bevinni a kórházba. Ne látogassuk meg a beteget járványok (influenza) esetén. Ilyenkor telefonon vagy más módon tartsuk vele a kapcsolatot.
BETONKEVERÉS (kézzel) •
•
•
•
A beton keverését csak akkor kezdjük el, ha a betonozáshoz már mindent előkészítettünk és ismerjük a beton bedolgozásának módját (döngölés, csömöszölés). Vegyük figyelembe, hogy kézi keveréssel csak földnedves és képlékeny betonkeveréket tudunk előállítani. A beton keverését ne közvetlenül a talajon, hanem tiszta betonaljzaton vagy vaslemezen végezzük. A betonkeverékbe ne kerüljön szennyeződés! A keverőhelyet is úgy válasszuk ki, hogy szélárnyékban legyen, és a tűző nap se érje. Az adalékanyagot és a cementet szárazon legalább háromszor keverjük össze erőteljes átforgatással és szórással. A keverést akkor tekinthetjük tökéletesnek, ha a keverék teljesen egyszínűvé vált. Az adalékanyag kimérésére mérőkalodát alkalmazzunk. A keverékhez szükséges vizet pontosan mérjük. Rózsás kannából keverés közben úgy adagoljuk, hogy az anyag folyamatosan és egyenletesen nedvesedjen, és a víz ne mossa ki a cementet. A betont ajánlatos nedvesen háromszor átlapátolni.
BETONOZÁS (szabályai) •
•
•
•
A megkevert betont az előre elkészített zsaluzatba vagy a földpartok közé dolgozzuk be. Csak tiszta zsaluzatba betonozzunk! Távolítsuk el a forgácsokat, a téglatörmeléket és a szemetet. A zsaluzat legyen szilárd és teherbíró. A betonkeverék bedolgozása előtt a zsaluzatot nedvesítsük be. A friss betont lapáttal vízszintes rétegben terítsük. Döngölés esetén a rétegvastagság legfeljebb 20 cm lehet. Csömöszölésnél 30 cm, vibrátor alkalmazásánál 40-70 cm réteg is bedolgozható. Az egyes rétegek bedolgozása között egy óránál több idő ne teljen el, különben a rétegek közötti szerves kapcsolódás nem garantálható. Ha a munkát hosszabb időre szüneteltetnünk kell, az új betonozás előtt a megkötött betonfelületet vésővel lazítsuk fel, csak azután terítsük rá az újabb réteget. A betonkeveréket lehetőleg a keverés befejezésétől számítva 1-2.5 órán belül dolgozzuk be. Ha a keveréket keverés után fél órával még nem dolgoztuk be, felhasználása előtt - víz hozzáadása nélkül - át kell kevernünk. Betonozás alatt a keveréket vízzel hígítani nem szabad!
BETONPADLÓ (portalanítása) •
•
•
A betonpadlót sűrű felmosással portalaníthatjuk. A felmosáshoz tiszta, meleg vizet használjunk. Lúggal nem tanácsos mosni. Az olaj- és zsírfoltot benzinnel átitatott agyaggal vagy magnéziával vehetjük ki. A keveréket kenjük a foltra, jó ideig hagyjuk rajta, s mikor megszáradt, töröljük le. Ha kell, ezt az eljárást többször ismételjük meg. Nagyobb helyiségek, termek, folyosók naponkénti takarításához un. seprőport használjunk. Ezzel nemcsak pormentesen dolgozhatunk, hanem a padló is fényt kap. A seprőport úgy készítjük, hogy egy kg szitált fűrészport átitatunk 2 liter sós vízzel, majd szétterítve megszárítjuk, és hozzákeverünk 6 dl orsóolajat. Szükség esetén fenyőolajjal illatosíthatjuk. A betonpadlót könnyebben tarthatjuk tisztán, ha parkettviasszal vékonyan bekenjük, vagy belakkozzuk. Így a beton apró pórusait elzárjuk, a poros felületet megkötjük. Idővel a beeresztést, illetve a lakkozást fel kell újítanunk.
BILLBERGIA (lakásban) •
•
•
•
• •
Dél-Amerikában gyomnövényként nő. Nálunk több nemzedéke ismert. Népszerű szobanövény, tűrőképessége nagy és alig jár gondozással. Legmegfelelőbb számára a napos lakás, de bármilyen fekvésű, jó világos szobában is megél. Jól tűri a száraz szobalevegőt, a rendszertelen öntözést. Csak a túlöntözésre érzékeny. Télen beéri a 10-15 C-l is. Nyáron a szabadba is kitehetjük félárnyékos helyre. Vigyázzunk, hogy a déli órákban se érje tűző nap, mert a levélvégek beszáradnak. Bőségesen öntözzük. A levéltölcsérekbe is tegyünk vizet. Télen kevesebb vizet igényel. Áprilistól szeptemberig 10 naponként tápoldatozzuk. A növény nem igényli az évenkénti átültetést. Ha viszont kinövi a cserepet, tegyük nagyobba. Átültetéséhez használjunk tőzeg alapú földkeveréket. De mindig gondoskodjunk a jó vízelvezetésről. A virágot a tövek szétválasztásával vagy a gyökeres sarjak leválasztásával szaporíthatjuk. Érzékeny a tápanyaghiányra, illetve a tűző napra. Ilyenkor a levelek elsárgulhatnak.
BIMBÓS KEL (ültetése) Általában mindenhol megterem, de csak a szerves anyagokban gazdag talajon hoz bő termést. Ezért lehetőleg frissen trágyázott területre ültessük. A trágyát mindig ősszel dolgozzuk a talajba, s ilyenkor nagyobb mennyiségben káliumot is juttassunk a termőföldbe. Szereti a napot, ezért még félárnyékba se ültessük. Nem bírja viszont a szárazságot, rendszeresen öntöznünk kell. Különösen a palánták igényelnek sok vizet. A hideget jól tűri, csak 15 C alatt fagy meg. Áprilisban vessük a magot szabadföldi ágyba. Ha a palánták megerősödtek, május végén tegyük a végleges helyükre, 70x70 cm-re egymástól. A palánták tövéhez a földet jól nyomkodjuk hozzá, és alaposan locsoljuk meg. Fejlődése során rendszeresen kapáljuk és gyomláljuk. A sárguló leveleket mindig szedjük le, hogy elkerüljük a gombafertőzést. Alkalmanként adjunk nitrogén fejtrágyát. A termést október végén alulról felfelé kezdjük szedni. Az első termés leszedésekor ajánlatos az alsó leveleket is letépni, így meggyorsul a növény fejlődése. A bimbóskelt télen is friss állapotban fogyaszthatjuk. Szedése a fagy beállta után történik. Ez a zöldség ilyenkor a legzsengébb és a legízletesebb. De csak a levél alatti bimbók ehetők. Ha kinyílnak, kesernyéssé válnak. Felhasználáskor a bimbókat csavarjuk le a szárról, külső leveleit szedjük le, majd mossuk meg. Feldolgozástól függetlenül 10 percig pároljuk. A vízbe tegyünk egy evőkanál ecetet is. Csak röviddel az elkészülte előtt sózzuk meg, hogy szép zöld maradjon. Elkészíthetjük levesnek, párolva köretnek és főzeléknek, de salátának nyersen is tálalható. Lehetőleg frissen dolgozzuk fel, a tárolást nehezen viseli. A bimbóskelt fagyasztással tartósíthatjuk. A megtisztított és megmosott zöldséget először a kuktában pároljuk néhány percig, majd zacskóba adagolva fagyasszuk le. Felhasználáskor hagyjuk felengedni, és utána készítsük el.
BIRKAHÚS (készítése) •
•
•
•
•
A birkahúst általában a többi húsokhoz hasonlóan készítjük el, csak jobban fűszerezzük és vörösborral ízesítjük. Több hagymát, fokhagymát és ecetet igényel, de vigyázzunk az ízek harmóniájára. A birka jellegzetes szagát és ízét elvehetjük, ha a faggyús részeket lefaragjuk, a húst fokhagymás ecettel leforrázzuk, majd ecetes vízben fél napig állni hagyjuk. Frissen vágott húst ne dolgozzunk fel! Combjait, gerincét egészben süssük. A húsdarabokat fűszerezés után mustárral is bekenhetjük. Sütve így sokkal ízletesebb. Ahhoz, hogy a hús ne száradjon ki, spékeljük meg szalonnával, és sütés közben vörösborral locsoljuk. A sütő ne legyen túl forró! Paprikásnak és gulyásnak az egész birka felhasználható. A feldarabolt húst ajánlatos egy éjszakán át hagymás, ecetes, fűszeres borban áztatni. A csontos részek sem vesznek kárba, mivel kitűnő leves készülhet belőlük. A birkahús elkészítésénél egy főre a szokásosnál nagyobb húsmennyiséggel számoljunk, mivel a birkahús vízvesztesége nagy, és nagyon csontos is.
BIRS (feldolgozása) •
• •
•
•
•
A birs fanyar íze és kemény húsa miatt nyers fogyasztásra nemigen alkalmas. Ennek ellenére sokoldalúan hasznosíthatjuk. Ízletes lekvárt, befőttet, sajtot készíthetünk belőle, de csak az érett gyümölcs a jó. Befőzés előtt a szőrös felületét száraz ruhával jól dörzsöljük le, ezután mossuk meg. Ha befőttet készítünk belőle, először hámozzuk le, szedjük ki a magházát, és négyeljük fel. A meghámozott héjat ne dobjuk ki, használjuk fel kompótnak, lekvárnak. Igen értékes illóanyagot tartalmaz. Ha sajtnak dolgozzuk fel, a gyümölcsöt ne hámozzuk le. Alaposan mossuk le, a hibás részeket vágjuk ki, majd négy-hat felé vágjuk. Ezután tisztítsuk le a magháztól, és tegyük fel főzni. (Elkészítésének menetét lásd Birsalmasajt (készítése) címszó alatt.) A birs jól tárolható 0-2 C közötti hőmérsékleten. Két-három hónap elteltével is kitűnő étel, ital készíthető belőle. De ne tároljuk együtt almával és körtével, mert átveszik a birsalma erős illatát. A kertben termett birset mindig idejében szedjük le. Ne hagyjuk teljesen besárgulni a fán, mert a gyümölcs húsa megbarnulhat. Szedési ideje szeptember közepétől október közepéig tart. Akkor szedjük, ha a zöldessárga szín sárgára változik. Húsa ilyenkor a legízletesebb, kevésbé fanyar és az illata is a legerősebb.
BIRSALMASAJT (készítése) • • •
•
•
•
• •
Jó birsalmasajt csak érett birsalmából készülhet! A gyümölcsöt alaposan mossuk meg, a hibás részeket vágjuk ki, majd szeleteljük négy- vagy hatfelé. Ezután tisztítsuk meg a magháztól. A főzést lassú tűzön, fedő alatt, kevés vízben végezzük. Miután puhára főtt, szűrőkanállal szedjük ki, a vizet csurgassuk le, húsdarálón daráljuk le vagy burgonyanyomón törjük át. A masszát lassú tűzön, állandó kevergetés mellett sűrítsük be. Ha a fakanál megáll benne, hagyjuk abba a főzést. Adjunk hozzá cukrot (egy kiló nyers masszához 50-80 dekát), majd addig főzzük, amíg a hideg tányérba csöppentett birslé azonnal meg nem kocsonyásodik. A sűrítményt forrón öntsük valamilyen formába 2-3 cm vastagságban. A kiöntés gyorsan történjen, mert a birspép hamar megalvad. A formát előzetesen vékonyan olajozzuk be. A kihűlt, megszilárdult sajtot borítsuk ki, és celofánnal letakarva meleg, száraz helyen szárítsuk. Időnként forgassuk meg. A teljes szikkadás 2-3 hétig tart. A megszikkadt sajtot jól bezárt vagy lekötött üvegben, hűvös helyen tároljuk. Így hosszú ideig eltartható. A birsalmasajt ízletesebb lesz, ha vékonyra vágott diót, mandulát keverünk bele.
BIZTONSÁGI ÖV (gépkocsiban) •
•
•
•
•
Az öveket csavarodásmentesen kell becsatolni, és feszesre kell állítani. A záró csatot csak a megfelelő ülőhely zárjához csatlakoztassuk, különben a biztonság csökken. Az öv ne húzódjon szilárd, vagy törékeny tárgyak felett (szemüveg, toll, kulcs), mivel ez által sérülések történhetnek. A vastag, laza ruházat is rontja a felfekvését és tökéletes működését. Egy övvel soha ne csatoljunk be két személyt. Különösen veszélyes, ha ölben lévő gyermek felett vezetjük át. Kicsi gyereket legjobb rögzített és párnázott ülésben szállítani. Ha csak lehetséges, a gyermekülést a hátsó ülésre szereljük fel, ott a gyermek megfelelően rögzítve nagyobb biztonságban van, mint az elsőn. Az övet tartsuk mindig tisztán, mivel a szennyeződés az automata öv működését befolyásolhatja. Főként a zár bevezetője legyen tiszta, különben a zár reteszelődése nem lesz tökéletes. Hibás, megnyúlt övvel ne közlekedjünk, legjobb azonnal lecserélni!
BIZTOSÍTÉKCSERE (otthon) •
•
•
•
Ha a lakásban az olvadó biztosíték a feszültség túllépése vagy rövidzárlat miatt kiolvad, a cserét csak az előírt biztosítóbetéttel végezzük. A betétek névleges áramerősségét különböző színnel (rózsaszín, barna, zöld stb.) jelölik. A cserénél az olvadó betét színe az olvadó betét tárcsáján lévő színnel azonos legyen. Kerüljük az olvadó szál helyettesítését vastagabb huzallal, mert a szabálytalanul zárt áramkör esetén a hálózat túlterhelése, illetve a zárlat kiszámíthatatlan következménnyel járhat. Ha az olvadó betét a csere után néhány perccel újra kiold, akkor valószínűleg az áramkör túlterhelt, ha viszont a biztosíték a visszakapcsolás után rögtön kiold, zárlat van. Az áramkör megszakításának okát tanácsos azonnal tisztázni. Ha a zárlatnál a hibát a fogyasztók kikapcsolása után sem tudjuk elhárítani, a zárlat továbbra is fennáll, a hiba valószínűleg a vezetékhálózatban van. Ilyenkor hívjunk szerelőt. A túlterhelést soha ne nagyobb biztosíték beszerelésével szüntessük meg, hanem egy vagy több készülék kikapcsolásával.
BODZA (felhasználása) • • • • • •
A bodza virágából kitűnő gyógyteát, finom ivólevet és bort, a bogyóból kiváló dzsemet készíthetünk. Dísznövénynek kitűnő. Erősen sarjadzik, sövényt is nevelhetünk belőle, de rendszeresen nyírnunk kell. Csak kinyílt virágot gyűjtsünk. A virágzatot a virágernyő alatt ollóval vágjuk le, és tegyük kosarakba. A zsákot mellőzzük, mert a friss virág összetörik benne és megbarnul. A levágott virágernyőket tálcákon, vékony rétegben kiterítve, félárnyékban szárítsuk. Csak teljes száradás után tegyük papírzacskóba. A szárítmány akkor jó, ha a legvastagabb kocsányrészek is könnyen elpattannak. Hűvös, száraz helyen tároljuk. Ha nagyobb mennyiségben szedünk virágot, padláson szárítsuk. A virágernyőket drótra vagy zsinegre felakasztva helyezzük el. Így megőrzi eredeti, szép világossárga színét. A bodza virágját érdemes eltenni télire. Tartósítását szárítással, fagyasztással és befőzéssel oldhatjuk meg. Ha fagyasztjuk, a virágernyőket tegyük nejlontasakokba, majd szép sorban rakjuk a hűtőládába. Hónapok múlva is használható. A bodzabogyót fürtökben szedjük le, kiterítve vagy felaggatva szellős helyen szárítsuk. Kitehetjük a napra is. A keményre száradt bogyókat morzsoljuk le a kocsányokról. Papírzacskóban tároljuk. A friss bogyót műanyag tasakokba csomagolva hűtőládában is tárolhatjuk. Több hónapig eláll.
BOGÁNCS (eltávolítása) •
•
•
• •
A kutyáknál a leggyakrabban problémát okozó növények közé tartozik a bogáncs. Ha a kutya szőrébe tapadt, azonnal el kell távolítani, mert minél tovább marad benne, annál nehezebb fájdalommentesen kiszedni. A bogáncsot először kézzel próbáljuk kiszedni. Óvatosan húzzuk szét az összetapadt szőrszálakat, majd a közöttük levő növényt szedjük darabokra és távolítsuk el. Arra azonban vigyázzunk, hogy a végén ne maradjon semmi, mert a növénymaradványok a későbbiekben is gondot okozhatnak. Ha a bogáncs kiszedése kézzel nem megy, szerezzünk be egy étkezéshez használt régi fémvillát, hajlítsuk vissza a végét, majd a meghajlított részt csúsztassuk a bogáncs alá, ezután emelőszerű mozdulatokkal a szőrbe kapaszkodó bogáncsot emeljük ki. A bogáncs, illetve a növényi részek eltávolítása után a kutya szőrét alaposan fésüljük át. Ha nem boldogulunk a kutya szőrzetének megtisztításával, sürgősen forduljunk kutyakozmetikushoz vagy állatorvoshoz!
BOGRÁCS (leégetése) •
•
•
•
•
Ha új bográcsot vásárolunk, először a védőmázat távolítsuk el. Minden edény védőmázzal kerül forgalomba. A bevonatot szabadban rakott tűzön égessük le. Előtte kívül-belül zsírral, vagy étolajjal kenjük be. A tűzre csak akkor helyezzük rá, ha az nagy lánggal ég. A leégetés után az edényt finom kőporral vagy homokkal addig súroljuk, míg fényes nem lesz. Ezután mosószeres vízben mossuk el, tiszta vízben öblítsük. A bogrács alatt a tűz helyét úgy alakítsuk ki, hogy a lángot a széltől óvjuk, és a tűz melegítő hatása a legkedvezőbben érvényesüljön. Lobogó tűzben főzzünk. Hogy ne égjen le az étel, a bográcsot állítsuk megfelelő magasságra, gyakran forgassuk, és szabályozzuk a tűz lángját. Minél magasabbra helyezzük, annál kényelmesebb a főzés, s annál jobban ég a tűz is. Használat után a letisztított bográcsot minden esetben kenjük be olajjal vagy zsírral, hogy megóvjuk a rozsdásodástól.
BOLHA (elriasztása) •
•
•
•
•
A bolhák ellen legjobban tisztasággal védekezhetünk. Az ágyneműt naponta szellőztessük, havonta poroljuk ki, a paplanokat alaposan keféljük át. Gyakran mossuk fel a padlót lúgos vízzel, a parkettát szalmiákszesszel. Semmiféle szemét, por, hulladék ne maradjon lakásunkban, a padló hézagaiban, a szegélylécek alatt. Ha lakásunkban mégis elszaporodnának a bolhák, havonta egyszer egy-egy szoba padlóját szórjuk fel nyers naftalinnal. Egy napra zárjuk be a helyiséget, majd a szétszórt naftalint takarítsuk össze, és jól szellőztessünk ki. A bolháktól így hosszú időre megszabadulhatunk. A bolhák ellen több-kevesebb sikerrel ruházatunkat is megvédhetjük, ha szegfűolajjal vagy kámforral, illetve mentollal kezeljük. Éhes bolhák ellen azonban ezek sem védenek. Háziállatainkat rendszeresen szórjuk be bolhairtóval, de mindig csak a megfelelő állat számára készített szert használjuk, és ügyeljünk arra, hogy az állat szemébe vagy szájába ne kerüljön a por. Az állatok fekvőhelyét tartsuk tisztán, vackait időnként mossuk ki, vagy cseréljük ki. Kitűnő bolhairtó szer az üröm. Jól lehet kezelni vele a bolhás kutyákat és macskákat. Ha az állatok bőrét friss ürömmel bedörzsöljük, vagy főzetével bundáját megmossuk, az állat szőrében a bolhák eltűnnek.
BORÁGÓ (fűszerezésre) •
•
•
•
Saláták, hidegtálak, körítések, mártások fűszerezésére használhatjuk. Illatos leveleibe még húst is tölthetünk. Fűszerezésre legjobbak a friss, fiatal aromás hajtások. A fonnyadt, száraz levelekben már kevésbé fedezhető fel a növény jellegzetes íze. Ezért szárítás helyett inkább mélyhűtőben tartósítsuk. A borágót kertben és a lakásban is nevelhetjük, de szépen fejlődik az ablakpárkányon és a teraszon is. A napos, nyílt területet kedveli. Ha a kertben a magját elültettük, magról állandóan kihajt. Ha még nincs a kertünkben ilyen növény, áprilisban vessük el a magokat. Szedését a bimbók megjelenése előtt kezdhetjük. A fiatal, félig fejlett, zsenge leveleket kézzel törjük le a tőről. Egyszerre egy-egy növényről csak kevés levelet szedjünk, mert a sok levél eltávolítása a növény pusztulásához is vezethet.
BÓRAX (háztartásban) A finomabb és színes anyagok mosásánál a mosóvízben feloldott szer rendkívül jól oldja a szennyet anélkül, hogy ártana a textíliának. Finom selyem holmit, tüllt, csipkét, batisztot, gyapjúanyagot, különösen fehéret, csakis bóraxszal érdemes mosni. Ha keményítőbe teszünk bóraxot, az anyag keményebb és főleg fényesebb lesz. 25 deka keményítőhöz két evőkanál szert adagoljunk. Finom aranyozott vagy más mintás porcelánedények mosogatásánál a mosogatóvízbe kevert szer (5 liter víz, egy evőkanál bórax) megkönnyíti a mosogatást. Az edények ragyogóak és tiszták lesznek, a minták színe nem fakul ki. A fémtárgyak csillogón fénylenek, ha nedves bóraxporral vagy egész forró bóraxoldattal súroljuk és utána puha ronggyal tisztára töröljük őket. A bóraxot otthon jól hasznosíthatjuk kozmetikai célokra. Ha mosdóvizünkbe egy késhegynyit teszünk belőle, a vizet meglágyítja, a bőrt simává teszi és eltávolítja róla a piszkot, zsiradékot. Kitűnő szer szeplő ellen is. Ha fél liter langyos vízben egy evőkanálnyit feloldunk, és vattával a szeplőket reggel, illetve este bekenjük, a szeplők elhalványulnak. Kezelés után célszerű krémet is használni. Izzadás ellen ugyancsak jó szer. Ha az előbbi arányban feloldott szerrel az izzadt helyeket naponta többször bekenjük, a kellemetlen verejtékezés megszűnik. Lábizzadás esetén egy fél evőkanálnyi bóraxot tegyünk a lábvízbe. Ha a kézáztató vízben manikűrözéskor feloldunk egy késhegynyi bóraxot, megkönnyíti a köröm körüli bőr letolását. A bőrkeményedés is eltűnik, ha bóraxszal bedörzsöljük a megvastagodott bőrréteget, és gyakran veszünk bóraxos lábfürdőt.
BORDÓI LÉ (készítése) •
•
• • •
•
•
•
A közismert bordói lé a rézgálic vizes oldata, amelyet mésztejjel keverünk. A mész jól tapadó vegyületet képez a rézzel, s így tartósan megmarad a növény felületén. A különféle gombabetegségek ellen általánosan használatos növényvédő szer. Elkészíthető égetett mészből, oltott mészből vagy mészhidrádból, illetve rézgálicból. Előállíthatjuk 1/2 - 2%-os erősségben. Általánosan elterjedt az 1%-kos permetlé. Főleg a szőlészetben a peronoszpóra elleni permetezésére használatos. Az 1%-os bordói lé úgy készül, hogy feloldunk 5 l vízben 10 dkg rézgálicot. A rézgálic feloldását meggyorsíthatjuk meleg vízzel! Azután külön edényben kevés vízzel beoltunk 10 dkg oltatlan meszet és 5 literre felhígítjuk. Ha friss oltott meszet használunk, elegendő 8 dkg mész is. Mészhidrát esetén ugyanez az arány. Ha mindkét oldat elkészült, akkor állandó keverés mellett öntsük az 5 l rézgálicoldatot az 5 l mészoldatba. Fontos, hogy mindig a rézgálic oldatot öntsük a mésztejbe és soha sem fordítva. Így 10 l bordói levet kapunk. A bordói lé minőségét, tömörségét ellenőrizni kell. A permetlé akkor jó, ha a lakmuszpapír megkékül. Mindig csak egy napra való mennyiséget készítsünk, mert az oldat hatékonysága gyorsan csökken. A bordói lé permetezésre nem veszélytelen. A réz-sók a gyomorba kerülve rosszullétet okozhatnak. Használjunk védőfelszerelést!
BORFELSZOLGÁLÁS (illemtana)
•
•
• •
•
Ha azt szeretnénk, hogy az étkezésnél a borok is érvényesüljenek, minden ételhez a megfelelő bort válasszuk. A fehér húsból készült ételekhez fehérbort, a sötét húsokhoz vörösbort szolgáljunk fel. A könnyű ételekhez könnyű borokat igyunk. A fűszeres, zsíros ételekhez erősebb fehér- vagy vörösbort adjunk. A borokat megfelelő hőfokon kínáljuk vendégeinknek. A fehérborokat általában 10-14 C-ra, a vörösborokat szobahőmérsékletre, 18 C körülire hűtsük. A túlhűtött borok illata és zamata jelentősen csökken! A bort csak tiszta palackban tegyük az asztalra. A palack nyakát tiszta fehér szalvétával vagy konyharuhával csavarjuk körül. A bort vékony falú, kehely formájú, színtelen poharakba töltsük (űrtartalmuk ne haladja meg a 1,5 decit) kétharmad vagy háromnegyed részig. A bor illatát csak így érzékelhetjük igazán. Újratölteni csak az üres poharakba illik. Először mindig a házigazda poharába töltsünk egy kevés bort, hogy megkóstolhassa. Ha megkóstolta, és megfelelőnek találja, a vendégek poharát is megtölthetjük.
BORFOLT (eltávolítása) •
•
•
•
•
•
A fehérbor okozta folt eltávolításának legjobb módszere, ha egy jégdarabbal (jégkockával) a folt felületét addig dörzsöljük, míg el nem tűnik. Ezután száraz konyharuhával a textilanyagot töröljük szárazra. Ha nincs kéznél jég, a friss foltot hideg vízzel is kimoshatjuk. A régi foltot eredményesen tisztíthatjuk szappan (tíz rész), szalmiákszesz (egy rész) és denaturált szesz (két rész) keverékével. A folt felületét a keverékkel jól dörzsöljük be, majd azt a részt szappanos meleg vízben mossuk ki és hideg vízben öblítsük. Asztalterítőn vagy más textílián keletkezett vörösborfoltot szórjuk be asztali sóval, és csepegtessünk rá citromlevet. Az anyagot később a szokásos módon mossuk ki. Ha a folt még ezután is látszik, nyers tejbe áztassuk, majd meleg vízben öblítsük. A nehezen eltávolítható folt tisztítására használjunk hígított szalmiákszeszt (egy liter víz, öt evőkanál szalmiákszesz) vagy hidrogén-peroxidot. Az utóbbi használatakor célszerű az anyagot öblítés után a napra tenni. A gyapjúra vagy selyemre ömlött vörösbort alkohollal kezeljük. De a legjobb eredményt fehérborral érhetjük el. A vörösborfoltra öntsük rá a fehéret, és itassuk fel a keveréket, majd meleg vízzel gyengéden mossuk ki. A szőnyegre került vörösbort nyomban itassuk fel, majd a helyét hígított szalmiákszesszel áztassuk át. Ezután nedves szivaccsal töröljük le, hagyjuk megszáradni. A végén használjunk szőnyegsampont.
BORJÚHÚS (sütése)
•
•
•
A borjúhúst először mindig pároljuk vagy előfőzzük, csak azután sütjük, különben nagy víztartalma miatt összezsugorodik. A párolás forró zsírban, fedő alatt, az előfőzés forrásban lévő vízben 5 percig történjen. A húst sütés előtt sózzuk, fűszerezzük. A sütést előmelegített sütőben végezzük. A húst legalább egy órán át süssük, közben saját levével locsoljuk, ne hagyjuk kiszáradni. Mivel a sütő alul-felül süt, sütés közben ne forgassuk a húst. Ha már szép pirosra sült, de még nem puha, öntözzük meg egy-egy kanálnyi ecettel vagy citromlével. A rostok megduzzadnak, és gyorsan megpuhulnak. A sütőből kivett húst csak néhány perces pihentetés után vágjuk fel. A rostok kissé megkeményednek, így könnyebben szeletelhető.
BOROGATÁS (tudnivalók) •
•
•
•
Borogatás alkalmazásával legyünk óvatosak, mert bizonyos esetekben káros is lehet. Ha a beteg a meleget vagy a hideget rosszul tűri, fájdalmat okoz neki, a borogatást azonnal távolítsuk el. Legjobb kikérni az orvos véleményét! Ha hideg vizes borogatást kívánunk alkalmazni, a borogató ruhát állott (18 Cos) vagy hideg (12-13 C-os) vízbe áztassuk be, majd jól facsarjuk ki, és tegyük a borogatásra szoruló testrészre. Hatékonyabb a hűtés, ha jégtömlővel vagy jégzacskóval borogatunk. Ha melegíteni akarjuk valamelyik testrészünket, meleg vizes vagy száraz, meleg borogatást alkalmazzunk. Nedves meleg esetében forró vízbe áztatott törülközőt tegyünk a beteg testrészre. A kívánt hatást meleg vizes termoforral vagy villanypárnával is elérhetjük. Kezelés alatt beteget sohase hagyjuk magára! Ha nedves borogatást alkalmazunk, a nedves réteg fölé mindig tegyünk szárazat, hogy a ruha vagy az ágynemű ne nedvesedjen át.
BORÓKA (ízesítésre) •
•
•
•
•
Örökzöld cserje. Májusban virágzik, termése a tobozbogyó. Két év alatt érik be, ekkor kékes-hamvas bevonatú. A fekete borsnál nagyobb szemű. Nagyon aromás, kissé csípős ízű fűszer. Régóta használják ízesítésre, egész vagy őrölt állapotban. Szeptembertől novemberig gyűjthetjük. De csak teljesen érett és fekete színű bogyókat szedjünk. A begyűjtött és megtisztított termést szárítsuk, időnként forgassuk meg. Napra ne tegyük! Igen lassan szárad! A teljes száradáshoz legalább egy hónap kell. A keményre száradt bogyókat jól szellőző zacskóban tároljuk, mert könnyen befüllednek. Mindig csak annyit őröljünk meg, amennyit felhasználunk. Kiválóan használható páclevek, mártások ízesítésére. Finom ízt ad a húsoknak, a vadés halételeknek. Ha néhány bogyót a füstölő kamrában elégetünk, a füstölt hús íze kellemes és jó illatú lesz. Keveset használjunk belőle, mert intenzív ízhatása elronthatja, megkeseríti az ételt. Más fűszerekkel is keverhető. Üzletekben a boróka szárított állapotban kapható.
BOROSPALACK (tárolása) •
•
• •
• •
Ha a bort rövid időn belül (néhány nap alatt) elfogyasztjuk, tárolhatjuk fekve vagy állítva is hűvös helyen, a fénytől védve. A bor rendkívül sérülékeny termék. Káros hatással van rá a fény, a túl hideg és a túl meleg is. Hosszabb tárolás esetén a palackokat inkább pincébe helyezzük el. De csak az ablak nélküli pince a megfelelő, mert a fény még színes palackok esetén sem tesz jót a bornak. Ha nincs pincénk, a palackokat ablaktalan, fűtetlen helyiségben tároljuk, de így csak rövid időre őrzi meg a bor az élvezeti értékét. A tárolás során az üvegeket mindig vízszintes helyzetbe fektessük, különben kiszáradnak a dugók. Érdemes a parafa dugók külső fejét is leviaszolni, hogy a száraz levegőjű helységben a dugó kívülről se száradjon ki. A pincében tartott palackokat takarjuk le fóliával, különben a címkék penészedés következtében hamar eltűnhetnek. A vacsoraborokat egy héttel korábban szerezzük be, és pihentessük őket. Így lesznek igazán élvezhetők!
BOROSTYÁN (szobai) •
• •
•
• • •
A borostyán már az ókorban is ismert növény volt. Az erdeinkben honos növény egyes fajtái a lakásban is nevelhetők. Ezek azonban a törzsfajoknál jóval igényesebbek. Több fajtája is kapható (zöld, fehér-zöld, és sárga-zöld levelű). A fajokra általában érvényes, hogy minél zöldebb levelű a növény, annál árnyékosabb és hűvösebb, valamint minél tarkább, annál világosabb és melegebb helyet kedvel. A fény a levelek szép színeződése miatt igen fontos. Kevés fény esetén elvesztik színüket, tarkaságukat. Télen a lakásban világos helyre tegyük, de a szobában ne legyen 15 C-nál több. Nyáron a szabadba vigyük ki. A kertben félárnyékos helyen cserepestül ássuk a földbe! 18 C körüli hőmérsékleten érzi magát a legjobban. Rendszeresen öntözzük. Talaját ne hagyjuk kiszáradni, mert alsó levelei hamar elsárgulnak. De ne is öntözzük túl, mert a sok nedvesség káros lehet a növényre. A meleg és száraz időszakban vízzel permetezzük. Néha mossuk le a leveleire tapadt port. Tavasztól őszig havonta tápoldatozzuk. Nem kell minden évben átültetni, mivel a növény lassan nő. Ha átültetjük, tegyük laza földbe. Könnyen szaporítható dugványról. Nyáron válasszuk le a hajtásdugványokat, tegyük vízbe és gyökereztessük őket. Ha a gyökerek megjelentek, ültessük cserépbe. A legyengült növényeket pajzstetvek és takácsatkák támadhatják meg.
BOROSTYÁNKŐ (tisztítása)
•
•
•
•
A borostyánt csak tiszta, meleg vízzel szabad lemosni. Ne használjunk mosószert! Hosszú ideig se áztassuk, mert a kő homályossá válik. Lemosása után azonnal szárítsuk, szarvasbőrrel fényesítsük. Ha a borostyán zsírfoltos, semleges szappannal és langyos vízzel mossuk. A makacsabb foltokat dörzsöljük le. A mosás rövid ideig tartson! Tiszta vízzel öblítsük, és puha ruhával szárítsuk. Borostyán ékszereinket sose érje alkohol vagy más oldószer, mert károsíthatja a követ. Ezért legyünk óvatosak a szépítő- és illatosító szerek használatakor. Az eltört borostyánkő házilag igen könnyen javítható. A törés felületét forró lúggal nedvesítsük be, illesszük össze, majd erősen rögzítsük. A ragasztás teljesen láthatatlan lesz.
BORRAVALÓ (illemtana)
•
•
• •
•
A borravaló adásánál mindig alkalmazkodjunk a helyi szokásokhoz. Általában személyi szolgálatokért adjuk. De csak akkor, ha elégedettek vagyunk a szolgáltatással. Ellenkező esetben nem jár a borravaló. Ilyenkor, ha nem adunk, nem vagyunk illetlenek. A felszolgálónak és a pincérnek illik borravalót adni. Az elfogadott szokás szerint a számla végösszegének 5-10 %-a a borravaló. Taxinál ez több is lehet, ha a csomagot a taxis vitte. Nem kell adnunk, ha az árak már tartalmazzák, vagy a fizetéskor felszámolták a borravalót. Ha a szállodában boy vagy londiner vezet a szobánkhoz, és a csomagunkat is viszi, mindenképpen adjunk borravalót, mert így illik. Amikor elhagyjuk a szállodát, a számla kifizetésekor se feledkezzünk meg róla. Illik adni a szálloda mindazon alkalmazottainak is, akiknek szolgáltatásait igénybe vettük. Nem számít borravalónak a hálapénz. A hálapénz az elvégzett munkáért kapott külön juttatás. Pénzt elfogadni pedig csakis a megszolgált külön munkáért illik. Az sem elegáns, ha el nem végzett munkáért pénzt ajánlunk fel.
BORS (fűszerezésre) •
•
•
•
•
A bors erősen csípős fűszer, ezért csak mértékkel használjuk. Egészben, finomra őrölve vagy durván darálva fűszerezhetünk vele. Az édességeket kivéve a bors minden ételhez adható. A sötétebb ételeknél az erősebb fekete borsot, a világosabbaknál az enyhébb fehér borsot használjuk. Egész borssal elsősorban főtt ételeket (levest, párolt húsokat stb.) ízesíthetünk. Ilyenkor a borsszemeket az ételbe belefőzzük, így ízük, aromájuk megmarad. Sokáig főzni nem szabad, mert az étel íze megváltozhat, erőssé és kesernyéssé válhat. Legjobb a főzés vége felé tenni az ételbe. Ha őrölt borsot használunk, a borsszemeket közvetlenül az ételbe őröljük, ízesebb lesz. Minél finomabbra daráljuk a borsot, annál jobban érződik az aromája. Az egész borsot levegőtől elzárva, hűvös, száraz helyen tároljuk. Bármeddig eltartható. Őrölt borsot viszont nem érdemes sokáig tárolni, mert csökken az ereje és az aromája.
BORSIKAFŰ (ízesítésre) •
•
•
•
A borsikafűvel elsősorban a borsot helyettesíthetjük. Minden olyan étel ízesíthető vele, mely borssal készül. A borsnál kevésbé maró fűszer, ezért diétások számára kitűnő. Levelét és virágos hajtását nyersen vagy megszárítva használhatjuk. Erős aromája miatt csak keveset tegyünk az ételbe, mert keserűvé válhat. Ne főzzük az étellel együtt, csak a főzés vagy sütés befejezése előtt néhány perccel tegyük bele. A morzsolt borsfűvel levesek, főzelékek, káposztafélék, saláták, húsételek, mártások, pácok ízesíthetők. Főleg a bableves és a babfőzelék elkészítésénél nélkülözhetetlen. Mivel különleges ápolást nem kíván, és a legtöbb talajon megfelelően fejlődik, a kertben vethetjük bárhol, de cserépben, vagy az erkélyen ládában is nevelhetjük. A virágos hajtásokat és a leveleket vágjuk le és szárítsuk.
BORSMENTA (fűszerezésre) •
•
•
•
A borsmenta jellegzetes illatú, enyhén csípős ízű és hűsítő hatású növény. Már néhány levél is pikáns ízt ad az ételnek. Egyedülálló ízének köszönhetően a konyhákban igencsak népszerű. Más fűszerekkel is keverhetjük (kakukkfűvel, majoránnával stb.), így tovább fokozhatjuk az ízét. Fűszerezésre elsősorban fiatal, friss, zöld leveleit és hajtásait használhatjuk, de szárítva is fogyasztható. A friss leveleket fagyasztással konzerválhatjuk. A szárított növényt száraz, hűvös, fénytől védett helyre, légmentesen záródó edénybe tegyük. Kiváló üdítő- és koktélízesítő, de fűszerezhető vele hústöltelék, gyümölcssaláta, vagy akár fagylalt is. Leveleivel édes ételeket díszíthetünk. Mivel mentoltartalma hűsít, frissítőket és likőröket állíthatunk elő belőle. Könnyen termeszthető a kertben. Minden talajon megél. Elsősorban a félárnyékos helyet kedveli. Cserépben is nevelhető, egész évben friss levélhez juthatunk. Főként gyökeres sarjhajtásról szaporíthatjuk. Leveleit, illetve fiatal hajtásait virágzás kezdetén vagy közvetlen virágzás előtt a reggeli órákban tanácsos begyűjteni.
BŐR (varrása) • •
• • •
•
A bőrt mindig óvatosan varrjuk, mert a varrás kiigazítása nyom nélkül majdnem lehetetlen. Ha kézzel varrjuk a bőranyagot, legjobb a varrat helyét árral kilyukasztani, különben csak nehezen megy bele a tű. A tűt ilyenkor is minden szúrás előtt kenjük be szappannal, hogy könnyebben áthatoljon a bőrön. Ha a bőrt varrógéppel varrjuk, gépbe való bőrvarró tűt és erős fonalat használjunk. Varrásnál 2 mm-nél kisebb varrattávolságot ne alkalmazzunk, mert a túl sűrűn beszúrt lyukak miatt bőrbeszakadás keletkezhet. A varrógép használatánál fordítsunk figyelmet a varrógéptűk finomságára, a tűhegy profiljára és felületének kialakítására, mert nemcsak a bőr szétfeszítése, hanem a rostok elmetszése is a feladata. Nem megfelelő használatakor a cérna károsodhat, a tű eltörhet. A ruhaanyagok varrásához rendszeresített varrógéptűvel csak rendkívül vékony és laza bőröket varrjunk!
BŐRÁPOLÁS (vízzel) •
•
•
•
•
Bőrünket rendszeresen ápoljuk, és tartsuk tisztán. A bőrre rakódott piszkot, port, kormot, valamint az általa termelt anyagokat (faggyút, verejtéket) fürdéssel, mosdással kell eltávolítanunk. Naponta mosakodjunk, hetente legalább kétszer alaposan fürödjünk. Mosdáshoz, fürdéshez a kevésbé lúgos pipereszappant használjuk. Az érzékeny bőrűeknek legjobb a babaszappan. A mosdóés fürdővíz sohase legyen forró. A vízhez adhatunk bőrfrissítő sókat, olajokat és gyógykivonatokat. A mosakodást mindig kézmosással kezdjük. Az esti mosdás különösen fontos. Ha este alaposan megmosakodtunk, reggel elegendő csak fogat mosni és arcunkat megtisztítani. Melegben viszont ajánlatos derékig megmosdani vagy zuhanyozni. Lehetőleg este, evés előtt fürödjünk. A meleg fürdő ne tartson tovább 15-20 percnél. Fürdővizünk legyen friss és tiszta. Fürdés után feltétlenül zuhanyozzunk. Hasznos és kellemes lehet a váltakozó hőfokú zuhanyozás is. Tisztálkodás után kenjük be bőrünket a megfelelő testápoló szerrel, mivel egyes testrészek különösen hajlamosak a kiszáradásra.