Tatai Ágnes Június 24. SZOLVENCIA II Technikai tartalékok SZOLVENCIA II-QIS 5

5 Technikai tartalékok

Tatai Ágnes 2010. Június 24.

SZOLVENCIA II-QIS

SZOLVENCIA II

1

tőke többlet

szavatolótőke-szükséglet minimális tőkeszükséglet kockázati marzs eszközök legjobb becslés biztosítástechnikai tartalékok helyettesíthető cash flow-k: megfigyelhető piaci érték viszontbiztosítás

SZOLVENCIA II-QIS

5

Az 1. pillér elemei

2

2009/138/EC

A tartalékok összetevői

 Legjobb becslés + kockázati marzs: alapértelmezett

77(1)

VAGY  Megfigyelhető piaci érték: ha a kötelezettség pénzáramai megbízhatóan replikálhatóak olyan pénzügyi eszközökkel, melyeknek megbízható piaci értéke megfigyelhető

77(4)

SZOLVENCIA II-QIS

Szolvencia II keretirányelv

5

Legjobb becslés – első szintű szabályozás

3


2009/138/EC

A legjobb becslésre vonatkozó alapelvek

 Várható jelenérték ▪ A legjobb becslés a jövőbeli cash flow-k valószínűséggel súlyozott átlagának felel meg, a pénz időértékét a releváns kockázatmentes hozamgörbe szerint figyelembe véve  Aktuális információk, megfelelő aktuáriusi módszerek ▪ Számítása aktuális és hiteles információkon és realisztikus feltételezéseken alapul, és megfelelő, alkalmazható és releváns aktuáriusi és statisztikai módszerekkel történik  Minden pénzáram figyelembevétele ▪ Figyelembe vesz minden bejövő és kimenő cash flow-t, amely a biztosítási kötelezettségek rendezéséhez szükséges azok teljes tartama alatt  Bruttó értékelés ▪ Számítása a viszontbiztosítóktól és SPV-ktől eredő megtérülések levonása nélkül történik; azokat külön kell értékelni

5 SZOLVENCIA II-QIS


77(2)

4


2009/138/EC

A kockázati ráhagyásra vonatkozó alapelvek

 Átruházási érték ▪ A kockázati ráhagyásnak akkorának kell lennie, hogy hozzáadásával a biztosítástechnikai tartalékok nagysága megegyezzen azzal az értékkel, amelyre egy biztosítónak vagy viszontbiztosítónak a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek átvállalásához és teljesítéséhez szüksége lenne.  Tőkeköltség ▪ A kötelezettségeknek azok teljes időtartama alatti fedezéséhez szükséges – szavatolótőke-szükséglettel egyező nagyságú figyelembe vehető szavatoló tőke előteremtési költségének meghatározásával kell kiszámítani  A tőkeköltség ráta ▪ Minden (viszont)biztosító esetében azonos, és időközönként felül kell vizsgálni

5 SZOLVENCIA II-QIS

Kockázati marzs– első szintű szabályozás

77(3)

77(5)

5

2009/138/EC

Egyéb rendelkezések

 A cash flow-előrevetítésben figyelembe veendő további elemek:    

költségek infláció garantált és diszkrecionális nyereségrészesedés beágyazott garanciák és opciók

78

79

 Szegmentálás homogén kockázati csoportok, de legalább ágazatok szerint

80

 Viszontbiztosítóra eső tartalékrész korrekció

81

partnerkockázati

 Adatminőség és közelítések

82

 Összevetés a tapasztalattal

83

 A tartalékszint megfelelősége

84

SZOLVENCIA II-QIS


5


6

7

SZOLVENCIA II-QIS

5

 Szegmentálás  Cash flow előrevetítés

 Feltételezések  Diszkontálás  Kockázati ráhagyás  Megfigyelhető piaci érték  Viszontbiztosító (SPV) részesedése

5 SZOLVENCIA II-QIS

Tartalékképzés a QIS5 specifikáció alapján

8

     

Minimálisan: Lines of Business (LOB végrehajtási rendelet) A LOB-ok alábontandók a kötelezettség kockázati profiljának megfelelően Különböző célra lehet más-más szegmentálás (a cél a fontos, tartalom a jogi forma felett) A legjobb becslésre és kockázati marzs-ra ugyanaz a szegmentálás alkalmazandó Aktív viszontbiztosítás (arányos esetében a direkt üzlettel megegyező, nem-arányos esetében kevéssé részletes) Nem-élet: 12 kategória, élet: 16 kategória (ezek még változhatnak!)

5 SZOLVENCIA II-QIS

Szegmentálás

9



5 SZOLVENCIA II-QIS


10







Időhorizont: az összes bejövő- és kimenő cash flow elem teljes időhorizontját figyelembe kell venni az értékeléskori szerződések tekintetében. A pénznemenkénti kötelezettségekre külön-külön kell a számítást elvégezni.

Bejövő cash-flow elemek:  díjak (új üzletek: NEM; szerződés határai!)  maradványérték, visszakövetelés



Kimenő cash-flow elemek:  károk, szolgáltatások (diszkrecionális nyereségrészesedés!)  költségek  egyéb (pl.: adók)

5 SZOLVENCIA II-QIS

Cash-flow előrevetítés

11



Költségek: a szerződéshez kötődő, a kötelezettség rendezéséhez kapcsolódó minden költség (inflációt, menedzsment döntéseket figyelembe véve)    

 

adminisztratív befektetés kezelési kárrendezési szerzési

Közvetlenül allokálható Közvetlenül nem allokálható (overhead)  realisztikus feltételezések  objektív, dokumentált szabályok  nem élet esetén külön a díj- és kártartalékra

5 SZOLVENCIA II-QIS


12



Egyéb, kimenő: a szerződéshez köthető, adó jellegű elemek  díjfizetéshez kötött adók (pl. tűzbiztosítási hozzájárulás)  szolgáltatáshoz köthető adók  garancia alaphoz történő hozzájárulás

5 SZOLVENCIA II-QIS


13



5 SZOLVENCIA II-QIS


14



A Cash flow előre vetítéshez a létező szerződésekkel kapcsolatban az alábbiakkal kapcsolatos feltételezéseket kell számításba venni:    

szerződéses opciók és pénzügyi garanciák ügyfélviselkedés menedzsment döntései diszkrecionális nyereségrészesedés

5 SZOLVENCIA II-QIS

Feltételezések

15

A szerződéses opciók esetében az ügyfélnek joga van előre meghatározott módon a szolgáltatást módosítani a szerződés megújítása vagy módosítása nélkül (Pl.: visszavásárlás, díjmentesítés); pénzügyi garanciák esetén az ügyfél átháríthatja a pénzügyi kockázatait vagy addicionális szolgáltatásban részesülhet pénzügyi változók alakulásától függően (hozamvisszaadás, garantált minimum).

5 SZOLVENCIA II-QIS

Feltételezések / opciók és garanciák

16



Ügyfélviselkedés :  azon tényezők, melyek megváltoztatják a jövőbeli Cash-flow-kat  megfelelő statisztika és/vagy szakértői megítélés szükséges  figyelembe kell venni a pénzügyi és nem pénzügyi, külső- és belső tényezőket  azt kell alapul venni, hogy az ügyfél megvizsgálja az opciót, és növekszik a tudatossága

A múltbeli statisztikákból meríteni: mennyire voltak sikeresek a múltbeli ügyfél opciók lehívásai, mennyire befolyásolták azokat menedzsment döntések és a gazdasági környezet.

5 SZOLVENCIA II-QIS

Feltételezések / ügyfélviselkedés

17



Menedzsment döntések :  azok az elemek, melyek megváltoztatják a jövőbeli Cash-flow-kat  a későbbiekben majd (IM13) az erre vonatkozó feltevéseknek megfelelő, részletes menedzsment akció terven kell alapulnia  elsősorban a szimulációs technikák alkalmazása során érdekes



Megjelenési formái:  eszköz allokáció megváltoztatása (készpénz és likviditás menedzsment, ALM)  nyereség-visszajuttatás, vagy termékek megváltoztatása  költségek, költség allokáció megváltoztatása



Kritériumok:  objektív  reális  ellenőrizhető

5 SZOLVENCIA II-QIS

Feltételezések /Menedzsment döntések

18

 Főbb szempontok:  A nyereségrészesedést a pénzáramok között figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy garantált vagy nem.  A menedzsment döntések jelentős hatása miatt a profit felosztás módjának jól dokumentáltnak kell lennie.  Kulcselemek:  Hogyan oszlik meg a profit és a veszteség a tulajdonosok, ügyfelek között, továbbá az ügyfelek különböző csoportjai között  Milyen megtérülést várnak el a befektetők a befektetett tőkén  Mik azok a lényeges körülmények, melyek befolyásolják a diszkrecionális nyereségrészesedést  Mi a társaság befektetési stratégiája  …  Alapértelmezés szerint a társaságnak az értékelés napján rendelkezésre álló eszközportfóliót kell figyelembe vennie

SZOLVENCIA II-QIS

diszkrecionális nyereségrészesedés

5

Feltételezések /

19



5 SZOLVENCIA II-QIS


20



5 SZOLVENCIA II-QIS


21

A kockázati ráhagyás kiszámítása azon a feltevésen alapul, hogy egy üres társaság átveszi a teljes portfóliót diverzifikációs hatás figyelembe vétele (ez még változhat: pl.: élet - nem-élet)

SCRRU (t )

CoC t 0

(1 r(t 1) )t

1

 CoC: 6%  Az „r” diszkont ráta: nem feltétlen ugyanaz, mint a tartalékszámításnál (nem tartalmaz illikviditási prémiumot)  SCRRU (t ) tükrözi a referencia társaság:     

underwriting kockázatát maradvány piaci kockázatát a viszontbiztosításokkal, SPV-kel kapcsolatos hitelkockázatát működési kockázatát a tartalékok veszteségelnyelő képességét figyelembe veszi, a halasztott adók veszteségelnyelő képességét nem

SCRRU ( t )

BSCRRU (t )

SCRRUop( t )

SZOLVENCIA II-QIS



5

Kockázati ráhagyás

AdjRU (t ) 22



A kockázati ráhagyás LOB-okra osztása



E megközelítés alapján LOB-onként kellene SCR-t számolni az üzlet kifutásáig (úgy, mintha csak az az egyetlen LOB létezne)



Egyszerűsítések alkalmazhatóak és alkalmazandóak, melyeknek öt szintje van:

a LOB részesedése a

teljes SCR-ból az üzlet kifutásáig

1) 2) 3) 4) 5)

elvégezni minden jövőbeli teljes SCR kalkulációt egyes modulok, almodulok kockázatait közelítő eljárással meghatározni a teljes SCR becslése valamilyen arányosítással duráció segítségével egy lépésben meghatározni az SCR-t a kockázati ráhagyást a legjobb becslés valamilyen %-ában meghatározni

SZOLVENCIA II-QIS

5

Kockázati ráhagyás

23



5 SZOLVENCIA II-QIS


24



A tartalékok „egészben” történő meghatározása az alábbi három feltétel teljesülése esetén lehetséges

  

a kötelezettség pénzáramai megbízhatóan replikálhatóak a replikálást pénzügyi instrumentumok adják ezek a pénzügyi instrumentumok megbízható piaci árral kell rendelkezniük, melyek megfigyelhetőek



Az, hogy "megbízhatóan replikálhatóak” nem csak azt jelenti, hogy a pénzügyi instrumentumok pénzáramainak ugyanazt a várható értéket kell produkálniuk, mint a kötelezettségek pénzáramainak, hanem ugyanazt a változékonysági mintát is. Megbízható piaci ár (piac konzisztencia): mély, likvid és transzparens piac Ha a pénzáramok egy részére teljesül, és szétválasztható szétválasztás (egyébként: alapmódszer BE+RM)

 

5 SZOLVENCIA II-QIS

Megfigyelhető piaci érték

25



A biztosítási kötelezettségek pénzáramai nem replikálhatóak megbízhatóan az alábbi esetekben  A jövőbeli pénzáram egy vagy néhány tulajdonsága (mely a társaságra specifikus kockázati mintákon alapszik) nem található meg aktívan kereskedett instrumentumokban  A jövőbeli pénzáram egy vagy néhány tulajdonsága (mely az ügyfelek viselkedésén alapszik) nem található meg aktívan kereskedett instrumentumokban (kivéve ha ez a viselkedés nem befolyásolja a kötelezettség értékét)  A jövőbeli pénzáram egy vagy néhány tulajdonsága a társaságra specifikus faktorok fejlődésétől függ (pl.: költségek, szerzési jutalékok)  A jövőbeli pénzáram egy vagy néhány tulajdonsága olyan a társaságspecifikumon kívüli faktorok fejlődésétől függ, melyekre nincsenek olyan pénzügyi instrumentumok, melyek megbízható piaci értéke megfigyelhető

5 SZOLVENCIA II-QIS

Megfigyelhető piaci érték

26



5 SZOLVENCIA II-QIS


27



A viszontbiztosításból (SPV-ből) származó megtérülés az alábbiak szerint kalkulálandó  Alapértelmezett módszerként (a viszontbiztosítási szereződésből eredő) valószínűségekkel súlyozott jövőbeli pénzáramok, melyek figyelembe veszik a pénz időértékét és a partner nemfizetés kockázatából származó várható veszteségeket  Egyszerűsítésként indirekt módon: a legjobb becslés és a nettó legjobb becslés különbözete figyelembe véve a partner nemfizetés kockázatából származó várható veszteségeket



Főbb elvek:

   

külön az SPV-ből, pénzügyi vb-ből való megtérülést külön a díjtartalékra és kártartalékra a megtérülésre nem kell kockázati ráhagyást számolni a megtérülés lényegesen eltérő időzítését figyelembe kell benni

5 SZOLVENCIA II-QIS

Megtérülés viszontbiztosításból (SPV-ből)

28

5 Köszönöm a figyelmet!

SZOLVENCIA II-QIS

Kérdések?

29

Tatai Ágnes Június 24. SZOLVENCIA II Technikai tartalékok SZOLVENCIA II-QIS 5

Recommend Documents