A Szolvencia II érdekességei. Takács Viola március 19

A Szolvencia II érdekességei Takács Viola 2014. március 19.

Miről lesz szó?

Bemutatkozás Mi a Szolvencia II? Jelenlegi szabályozás hibái és hiányosságai Az ötlet, párhuzam a Bázel II–vel

A Szolvencia II felépítése A három pillér és felépítésük

Felkészülés az új rendszerre Mennyiségi hatástanulmányok, Belső modellek

Összegzés

2

Mi a Szolvencia II?

Mi a szolvencia?

„szabályozott” – „felügyelt” piacok Solvency is „the ability of a company to meet its long-term financial obligations. Solvency is essential to staying in business, but a company also needs liquidity to thrive. Liquidity is a company's ability to meet its short-term obligations. A company that is insolvent must enter bankruptcy; a company that lacks liquidity can also be forced to enter bankruptcy even if it is solvent.” – Investopedia „Solvency can also be described as the ability of a corporation to meet its longterm fixed expenses and to accomplish long-term expansion and growth.” – Gaist 2009

4

Szolvencia I és a BIT

30 éve működik – szolvenciális szabályai elavultak Nem kockázat érzékenyek; nem ösztönzik a biztosítókat kockázataik megfelelő kezelésére, kockázatkezelési rendszereik fejlesztésére; nem segítik elő a felügyeleti beavatkozást Túlságosan tág teret hagynak a tagállamoknak a nemzeti variációk számára (konvergencia hiánya) Időközben túlhaladt rajtuk az ágazati, az ágazatközi és a nemzetközi fejlődés

A Biztosítási Törvény 2003-ban került elfogadásra, módosítva 2014. január 1-jei hatállyal számos esetben módosult; a felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatoknak megfelelő felülvizsgálatára, korszerűsítésére most nyílik alkalom - ez lehetővé teszi a Szolvencia II irányelv figyelembe vételét 5

Mi a Szolvencia II? - Eredet

Európai Tanács ECOFIN 2009. május 5-i ülésén elfogadta a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséről és folytatásáról szóló új irányelvet – A Keretirányelv szövege szerint 2012. október 31-vel hatályba lép, minden további átmeneti idő nélkül azóta ez a határidő 2014. 2015. 2016. január 1.

a Keretirányelv nem kizárólagosan a Szolvencia II eredményeit tartalmazza, hanem a már áttekinthetetlenné vált, a biztosítási szektorra az 1960-as évektől kialakított és elfogadott, 13 hatályos irányelv konszolidálását is

6

Mi a Szolvencia II? - Célok

Kiemelt célok: a Szolvencia1 ismert hibáinak javítása EU biztosítási piacának mélyítése az ügyfelek érdekvédelmének növelése az európai biztosítói csoportok nemzetközi versenyképességének fokozása a jobb szabályozási környezet kialakítása

Súly a kockázatkezelésen, a kockázat alapú követelményeken kifinomultabb kockázatmérési struktúrák a kockázati kitettségnek a szolvencia követelményekkel való összekapcsolása

7

Mi a Szolvencia II? - Okok

A pénzügyi rendszerek stabilitása szükséges a versenyképes gazdasághoz Biztonságos és kiegyensúlyozott működés kell – a gazdaság minden szereplője számára fontos, de ez nem egyszerű A viselt kockázatok nehezen átláthatóak, felmérésük és kezelésük nagy szakértelmet és jól működő kockázat felmérési rendszereket, folyamatos kontrollt és állandó alkalmazkodási képességet igényel. A válság egyik fő oka: a pénzintézetek túlzott kockázatvállaló magatartása a jelzáloghitel-politika és az értékpapírosítás tekintetében 8

Mi a Szolvencia II? – Bázel II

a banki szabályozás három pilléres rendszere Eredeti megjelenés – 2004 Cél: nemzetközi standard megteremtése, melyre támaszkodva a felügyeletek létrehozhatják az egységes szabályokat a tőkére vonatkozóan Kockázat- és tőkemenedzsment követelmények A hitelezésen és befektetéseken keresztül vállalt kockázatoknak megfelelő tőkével kell rendelkezni Általában: minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb tőkére van szükség a fizetőképességhez és az átfogó gazdasági stabilitáshoz

9

A három pillér

Mennyiségi követelmények

Minőségi követelmények

Nyilvánosság

Szavatoló, minimális tőkeszükséglet Tartalékok értékelése Befektetések

Own Risk and Solvency Assesment (ORSA) Kormányzás Hatékony felügyelés

Átláthatóság Közzététel Riportok

10

Az első pillér

Mérleg (Balance Sheet)

a vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja be a vagyont kettős vetületben szemlélteti:  Eszközök =  Források eszközök: vagyontárgyak, aktívák források: vagyon eredete, passzívák

Jellemzői: teljes körű, a cég minden vagyontárgyára kiterjed összevontan, meghatározott sorrendben mutatja be a vagyontárgyakat Általában két értékoszlopot tartalmaz: a tárgyévet és az azt megelőző évet

12

„Zsír” szavatoló tőkeszükséglet minimális tőkeszükséglet

eszközök

kockázati marzs kötelezettségek

biztosítástechnikai tartalékok

legjobb becslés viszontbiztosítás

fedezhető rész

Az első pillér elemei

„Zsír” szavatoló tőkeszükséglet minimális tőkeszükséglet

eszközök

kockázati marzs kötelezettségek

biztosítástechnikai tartalékok

legjobb becslés viszontbiztosítás

fedezhető rész

Az első pillér elemei

Tartalékok

Miért kell? Cash-in és cash-out időbeli eltérése Kárfizetés túlmutathat a díjfizetési időszakon „a kötelezettségek folyamatos és tartós teljesítésére előreláthatóan fedezetett nyújtson” A biztosítástechnikai tartalékok ahhoz szükségesek, hogy a biztosító elegendő fedezettel rendelkezzen a biztosítottak és a kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeinek teljesítéséhez.

Milyen alapon? Kár (tételes függőkár tartalék) Termék, ágazat (IBNR) … 15

Szegmentáció

Kötelezettségek besorolása adott szegmensekbe Minimum: Line-of-Business (üzletág) Homogén kockázati csoportok

Arányosság elve teljesüljön az üzleti tevékenység jellege, nagyságrendje, és összetettsége szerint

Cél: pontos értékelés! Legjobban tükrözze a mögöttes kockázatok természetét „substance over form” – „tartalom a formával szemben” Szerződés mögöttes kockázatainak természete előtérben („substance”), nem a szerződés jogi formájának mögöttes kockázatai („form”)

Minimális szegmentáció 16

Szegmentáció – S1 – nem-élet ág Baleset Betegség Szárazföldi jármű-casco Sínpályához kötött járművek cascoja Légijármű-casco Tengeri-, tavi- és folyami jármű casco Szállítmány Tűz- és elemi károk Egyéb vagyoni károk Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség

Légi járművekkel összefüggő felelősség Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség Általános felelősség Hitel Kezesség, garancia Különböző pénzügyi veszteségek Jogvédelem Segítségnyújtás Temetési biztosítás 17

Szegmentáció – S1 – élet ág

Hagyományos életbiztosítások Haláleseti, elérési, díj-visszatérítéses elérési, vegyes, term-fix, járadékok, kiegészítő biztosítások

Házassági biztosítás, születési biztosítás Házasság vagy a születés a biztosítási esemény

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked) Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás Nyugdíjalapok kezelése, egyéni nyugdíjszámlák

Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás

18

Szegmentáció – S2

Élet vagy nem-élet? (nem jogi!) Életbiztosításszerűen kalkuláljuk vagy nem Pl. járadékok, melyek GFB-ből származnak  élet Egészségbiztosítás Nem a klasszikus „egészség” Health – similar-to-life (SLT) vs. Health – non-similar-to-life (non-SLT)

„unbundling” – „szétválasztás” Viszontbiztosításra is!

19

Szegmentáció – S2 – nem-élet

Medical expenses (Orvosi költségek) Income protection (Jövedelem védelem) Workers’ compensation (Munkavállalók kártérítése) Motor vehicle liability (Gépjármű felelősség-biztosítás) Motor, other classes (Gépjármű, egyéb) Marine, aviation and transport (Tengeri-, légiközlekedési és fuvarozási) Fire and other damage (Tűz- és egyéb károk) General liability (Általános felelősség) Credit and suretyship (Hitel és kezesség) Legal expenses (Jogi költségek) Assistance (Segítségnyújtás) Miscellaneous non-life insurance (Egyéb) 20

Szegmentáció – S2 – élet

Health insurance Life insurance with profit participation (Nyereségrészesedéses életbiztosítások) Index-linked and unit-linked life insurance Other life insurance (Egyéb) Annuities stemming from non-Life and relating to Health Annuities stemming from non-Life and not relating to Health

21

Szegmentáció – S2 – példák

Nem-élet biztosításból eredő annuitások Gépjármű felelősségbiztosítás: személyi sérüléses baleset, járadék folyósítva Kalkuláció élet technikával  életbiztosítás (Life)

DE: olyan életbiztosítás esetén, mely egészségbiztosítási kockázatot  szétválasztás

tartalmaz

Életbiztosítási kiegészítő biztosítások: baleset-betegség általában neméletbiztosítási kalkulációk  non-SLT Health De Dread Disease életszerű  SLT Health

22

Technikai tartalékok

az értékelésnek a piaci értékekkel a lehető legnagyobb mértékben konzisztensnek kell lennie értékük: a legjobb becslés (best estimate; BE) és a kockázati marzs (risk margin; RM) összege, kivéve azon kötelezettségek tartalékát, amelyek pénzáramai megbízhatóan replikálhatók megfelelő pénzügyi instrumentumok alkalmazásával – fedezhető (hedgeable) TP = TPasawhole + BE + RM

23

Legjobb becslés + Kockázati ráhagyás A legjobb becslés a jövőbeni pénzáramok várható jelenértéke Élet: szerződésenként, általában szimulációval Nem-élet: külön a díj- és kártartalékra Pl. kártartalék: jövőbeli kárkifizetések + költség (illetve ha van, akkor viszontbiztosítás) Pl. díjtartalék: jövőbeli kárkifizetések + költség + jövőbeli díj

A kockázati marzsnak azt a többletet kell megjelenítenie, amennyivel többet kellene fizetni a legjobb becslésnél egy esetleges állomány-átruházás esetén.

24

Legjobb becslés + Kockázati ráhagyás A legjobb becslésre vonatkozó alapelvek Várható jelenérték – A legjobb becslés a jövőbeli cash flow-k valószínűséggel súlyozott átlagának felel meg, a pénz időértékét a releváns kockázatmentes hozamgörbe szerint figyelembe véve Aktuális információk, megfelelő aktuáriusi módszerek – Számítása aktuális és hiteles információkon és realisztikus feltételezéseken alapul, és megfelelő, alkalmazható és releváns aktuáriusi és statisztikai módszerekkel történik Minden pénzáram figyelembevétele – minden bejövő és kimenő cash flow-t, amely a biztosítási kötelezettségek rendezéséhez szükséges azok teljes tartama alatt Bruttó értékelés – Számítása a viszontbiztosítóktól eredő megtérülések levonása nélkül történik; azokat külön értékeljük!  nettó értékelés 25

Példa a legjobb becslésre

Összes lehetséges pénzáramlást figyelembe kell venni (a biztosítási szerződésből eredő) Diszkontálás: A legjobb becslés lehet negatív! 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Díjak Kárkifizetések Költségek 1 496 176 -1 386 873 -62 959 642 387 -277 260 -12 587 119 753 -175 623 -7 973 0 -85 542 -3 883 0 -52 143 -2 367 0 -29 718 -1 349 0 -14 336 -651 0 0 0 0 0 0 0 0 0

SZUM 46 344 352 540 -63 842 -89 425 -54 510 -31 067 -14 987 0 0 0 145 053

Spot Diszk SZUM 5,12150% 44 086 4,88010% 320 496 4,83050% -55 417 4,83150% -74 044 4,88440% -42 946 4,95990% -23 236 5,03640% -10 625 5,12530% 0 5,20540% 0 5,25060% 0 158 314

„Zsír” szavatoló tőkeszükséglet minimális tőkeszükséglet

eszközök

kockázati marzs kötelezettségek

biztosítástechnikai tartalékok

legjobb becslés viszontbiztosítás

fedezhető rész

Az első pillér elemei

Szavatoló tőke

A rendelkezésre álló szavatoló tőke jelenti azt a puffert, amely ha szükséges, a pénzügyi veszteségek fedezetére szolgál. A meghatározását három lépésen keresztül valósítja meg a Keretirányelv meghatározás, azaz azonosítani kell azokat az elemeket, amelyek e tekintetben szóba jöhetnek Alapvető tőkeelemek (saját tőke, figyelembe vehető alárendelt kötelezettségek összege) és kiegészítő tőkeelemek (olyan ígéretek, melyeket az intézmény szükség esetén lehívhat, ezáltal tőkéhez juthat (pl. tagi pótbefizetés))

besorolás, azaz miután az egyes tőkeelemek nem azonos minőségűek, három szintre kerülnek besorolásra bevonhatóság meghatározása, azaz bizonyos tőkeelemek alkalmazását a Szolvencia II szabályozás limitekhez kötheti. 28

Szavatoló tőke szükséglet (SZTSZ) az SZTSZ szintje a biztosító alapvető szavatoló tőkéje egyéves időtávon mért, 99,5%-os biztonsági szintű kockáztatott értékének (Value-at-Risk) felel meg az SZTSZ az egyéves időtávon 0,5%-os csődvalószínűségnek megfelelő gazdasági tőkét jeleníti meg (200 évben 1 csőd) figyelembe kell vegyen minden számszerűsíthető kockázatot, beleértve a kockázatkezelés hatásait is SZTSZ-nek való megfelelést folyamatosan figyelemmel kell kísérni

29

Minimális szükséglet (MTSZ)

az MTSZ azt a tőkeszintet jeleníti meg, amely alatt az ügyfelek jogai erősen sérülhetnek, ezáltal végső felügyeleti intézkedés, azaz a biztosító engedélyének visszavonása válik szükségessé negyedévente kell számolni, auditálható lineáris formula alapján, értéke azonban nem lehet kevesebb, mint az SZTSZ 25%-a, és nem lehet több, mint az SZTSZ 45%-a Abszolút alsó határ: hasonlóan a jelenleg hatályos minimális biztonsági tőkéhez – élet: 3.7 millió EUR; nem-élet: 2.5 vagy 3.7 millió EUR; kompozit: a két ág összege

30

Miért fontos a szavatoló tőke szükséglet? Csökkenti annak a lehetőségét, hogy a biztosító képtelen teljesíteni a kötelezettségeit Csökkenti a kötvénytulajdonosok által elszenvedett veszteségeket abban az esetben, ha a biztosító nem tud megfelelni minden kötelezettségének teljes mértékben Idejekorán lehetőséget ad a felügyeletnek a biztosítóval szembeni hatékony közbelépésre Megszilárdítja a biztosítási szektor pénzügyi stabilitásába vetett bizalmat

31

Szolvencia ráta

A rendelkezésre álló szavatoló tőke és a szavatoló tőke szükséglet arányát mutatja meg: >100%: a cég szolvens, vagyis a szükségletnél nagyobb a rendelkezésre álló tőke =100%: a szavatoló tőke éppen fedezi a szükségletet <100%: a cég inszolvens, vagyis nem fizetőképes, nem tud eleget tenni a várható jövőbeli kötelezettégeinek

32

Felügyeleti beavatkozás „zsír” 1: Cél

Fokozatos felügyeleti beavatkozás

2: Minimum

Az ügyfél számára elfogadhatatlan kockázat

SZTSZ MTSZ

3: Csőd Technikai tartalékok

„Zsír” szavatoló tőkeszükséglet minimális tőkeszükséglet

eszközök

kockázati marzs kötelezettségek

biztosítástechnikai tartalékok

legjobb becslés viszontbiztosítás

fedezhető rész

Az első pillér elemei

SCR

SCR non-Life

Adj

BSCR

SCRop

SCR market

SCR default

SCR health

SCR Life

Equity

Health SLT

Expense

Lapse

Spread

Health nonSLT

LongeLife CAT vity

CAT

Interest rate

Health CAT

Disab/ Morb

Property Currency Illiquidity

Concen tration

Prem& reserve

Life Lapse

Mortality

Revision

SCR intang

Tőkeszükséglet számítás – példa 1. Market risk / Currency risk: Egyszerűsítve: a kockázatnak kitett eszközök és kötelezettségek különbségének megváltozása a sokk hatására Sokk: 25%-os növekvés/csökkenés a külföldi deviza helyi pénznemhez viszonyított árfolyamában – a növekvés és csökkenés közül a nagyobb hatású Currency risk 375 Pl. EUR kitettségek net currency risk 375 Kiindulás: 1 EUR = 250 HUF

Currency risk (up) net currency risk (up) Initial net asset value Net asset value after shock (gross) Net asset value after shock (net)

0 0 1 500 1 875 1 875

Currency risk (down) net currency risk (down) Initial net asset value Net asset value after shock (gross) Net asset value after shock (net)

375 375 1 500 1 125 1 125

1 EUR = 312,5 HUF Assets Assets Assets

6 000 7 500 7 500

4 500 Liabilities 5 625 Liabilities 5 625 Liabilities

1 EUR = 187,5 HUF Assets Assets Assets

6 000 4 500 4 500

4 500 Liabilities 3 375 Liabilities 3 375 Liabilities

36

Tőkeszükséglet számítás – példa 2. Life uw risk / Mortality risk: Egyszerűsítve: a kockázatnak kitett eszközök és kötelezettségek különbségének megváltozása a sokk hatására Sokk: egy azonnal és tartós 15%-os növekedés a mortalitási rátákban minden életkorra és szerződésre Minden olyan szerződésre alkalmazandó, ahol a mortalitási ráta növekedése a technikai tartalékok növekedéséhez vezet (kockázati marzs nélkül!)

37

Tőkeszükséglet számítás – példa 2. Díj 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

108 070 47 603 37 357 28 851 21 030 14 055 7 597 3 080 1 360 587 302 231 132 97 70 34 21 2

Garantált Költség kifizetés -33 699 -13 912 -11 783 -9 744 -7 101 -4 626 -2 419 -951 -490 -229 -122 -106 -62 -49 -40 -24 -14 -1

-94 977 -61 392 -49 376 -41 025 -31 392 -23 478 -14 208 -4 296 -1 279 -582 -289 -224 -125 -89 -61 -37 -21 -2

Mortality risk, Net Mortality risk Initial net asset value Net asset value after shock (gross) Net asset value after shock (net)

SZUM -20 606 -27 702 -23 802 -21 918 -17 463 -14 049 -9 030 -2 168 -409 -224 -109 -99 -55 -41 -31 -26 -14 -2 -116 310 8 917 8 917 -116 310 -125 226 -125 226

Díj

Garantált Költség kifizetés

108 053 47 565 37 306 28 796 20 980 14 015 7 571 3 067 1 353 584 300 229 131 96 69 34 21 2

-36 969 -15 700 -13 348 -11 063 -8 111 -5 303 -2 772 -1 089 -561 -262 -139 -121 -71 -56 -45 -27 -16 -2

Assets Assets Assets

0 0 0

-94 962 -61 358 -49 328 -40 968 -31 337 -23 428 -14 172 -4 283 -1 273 -579 -287 -222 -124 -88 -60 -36 -21 -2

SZUM -23 879 -29 493 -25 371 -23 235 -18 467 -14 715 -9 374 -2 305 -481 -257 -126 -114 -64 -48 -37 -30 -16 -2 -125 226

116 310 Liabilities 125 226 Liabilities 125 226 Liabilities

38

Standard formula vs. Belső modell Standard formulával kötelező számolni az SZTSZ-t, de van mód arra, hogy a biztosítók belső modelleket fejlesszenek Saját paraméterek használata Részleges belső modell: csak egy/néhány alkockázatra Teljes belső modell: az összes kockázatra

Belső modell előnyei: teljes eloszlásfüggvényt adhat, vagyis a várható veszteségeket különböző konfidencia szinteken lehet vizsgálni Személyre szabott, illeszkedik a saját portfolióhoz és kockázatokhoz

Belső modell hátrányai: De: drága az implementálás és az applikáció – nem biztos a „siker” 39

A második pillér

Minőségi követelmények és felügyeleti szabályok Felügyeleti hatóságok és általános szabályok A felügyelők feladata az, hogy értékeljék, a biztosítók a saját tőke megfelelési igényeiket hogyan számszerűsítik a kockázataikhoz képest Ezért joguk van közbelépni, javító intézkedésekre

Irányítási rendszer: Egy erős irányítási rendszer előfeltétele a hatékony szolvencia rendszernek a biztosítóknak meg kell felelniük a magas követelményeknek, a megfelelő kockázatkezelésnek, az ORSA-nak, belső ellenőrzésnek, belső auditnak, kiszervezésnek

41

ORSA – Own Risk and Solvency Assessment Definíció: Azon folyamatok és procedúrák összessége, melyeket a rövid és hosszútávon fellépő kockázatok kijelölésére, felismerésére, monitorozására, kezelésére és riportálására használunk, illetve amelyek meghatározzák azt a szavatoló tőkét, mely szükséges ahhoz, hogy a biztosító szolvencia szükséglete ki legyen elégítve

Célok: belső értékelési folyamat és felügyeleti eszköz Vajon az összes lehetséges kockázatot kijelöltük és felmértük a tőkeszükséglet számításakor? Elegendő a tőkénk ahhoz, hogy szembenézzünk a lehetséges kockázatainkkal? Hogyan használhatnánk jobban a kockázatkezelési technikákat a kockázatok kijelölésére, mérésére és kezelésére? 42

A harmadik pillér

Felügyeleti jelentés és közzététel A harmadik pillér felel a piac átláthatóságáért, a biztosítási ágazat fegyelméért, mellyel biztosított, hogy a cégek közzéteszik a piac számára releváns információkat. Jobb belátást ad egy cég „életébe”, eredményeibe

Harmonizálja a felügyeleti jelentőségeket Jobb összemérhetőség – csoportszinten!

Átláthatóság! Következetes és nyitott szabályozási keret  megkönnyíti a cégek számára a különböző piacokra való „betörést”, ösztönzi a versenyt 44

Felügyeleti jelentés és közzététel Közzététel: Solvency and Financial Condition fizetőképességről a pénzügyekről

Report

(SFCR)

–

jelentés

a

Üzleti jelentés, stratégia Komponensenként kockázatkezelési és tőkemenedzsment információk MTSZ és SZTSZ esetleges megsértésének részletei Minőségi leírása az esetleges belső modelleknek

Felügyeleti jelentés Általában az ORSA egyik outputja Részletesebb információk Bizonyos részek negyedévente (MTSZ, SZTSZ)

45

Felkészülés

QIS 5.5 országos eredmények

28 résztvevő Minimális tőkeszükségletnek mindenki megfelelt SZTSZ-nek három biztosító nem felelne meg Átlagos súlyozott S2 tőkefeltöltöttség: 189%, S1: 180% Egyedi szinten nagyon nagy különbségek vannak a feltöltöttségben

Tartalékok változása: S1  S2 Nem-élet: -37%; Hagyományos élet: -16%; Unit-linked: -11% Biztosítónként és ágazatonként nagyon nagy a szóródás

47

QIS 5.5 országos eredmények Millió HUF

Nem diverzifikált SZTSZ arányában

Piaci kockázat

88 365

25,18%

Partnerkockázat

44 548

12,70%

Életbiztosítási kockázat

73 983

21,08%

Egészségbiztosítási kockázat

10 626

3,03%

Nem-életbiztosítási kockázat

94 159

26,83%

Immateriális javak kockázata

9 314

2,65%

25 985

8,52%

350 890

100,00%

Diverzifikáció

-88 765

-25,30%

Korrekciók

-45 949

-13,09%

216 176

61,61%

Működési kockázat Nem diverzifikált SZTSZ

SZTSZ

QIS 5.5 országos eredmények Piaci kockázat

Partner kockázat

Működési kockázat

Diverzifikáció és egyéb korrekciók

Kompozit biztosítók

22%

15%

8%

-39%

Életbiztosítók

37%

4%

12%

-42%

Nem-életbiztosítók

23%

13%

6%

-18%

Szektorszinten

25%

13%

8%

-38%

100% a nem diverzifikált SZTSZ

S1 ráta

S2 ráta

Különbözet

Kompozit biztosítók

233%

190%

-43%

Életbiztosítók

166%

193%

+27%

Nem-életbiztosítók

161%

145%

-16%

Szektorszinten

180%

189%

9%

QIS 5.5 országos eredmények

QIS 5.5 országos eredmények

16 biztosító eredményei, akik részt vettek mindhárom hatástanulmányban

Összegzés

Jelenlegi induló dátum nem biztos, rendszeresen kitolódik De: már most sokat fejlődött a piac – elkészült a Szolvencia 1.5?

Alapvetően már a felkészülés egy komoly tanulási fázis Gazdasági kockázatok fontossága Piaci értékelés Cél: globális versenyképesség növekedése Egységes felügyelés: valamennyi tagállamban egységes részletesség és formátum

53

Kérdések?

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! [[email protected]]