A Szolvencia II érdekességei Takács Viola 2014. március 19.
Miről lesz szó?
Bemutatkozás Mi a Szolvencia II? Jelenlegi szabályozás hibái és hiányosságai Az ötlet, párhuzam a Bázel II–vel
A Szolvencia II felépítése A három pillér és felépítésük
Felkészülés az új rendszerre Mennyiségi hatástanulmányok, Belső modellek
Összegzés
2
Mi a Szolvencia II?
Mi a szolvencia?
„szabályozott” – „felügyelt” piacok Solvency is „the ability of a company to meet its long-term financial obligations. Solvency is essential to staying in business, but a company also needs liquidity to thrive. Liquidity is a company's ability to meet its short-term obligations. A company that is insolvent must enter bankruptcy; a company that lacks liquidity can also be forced to enter bankruptcy even if it is solvent.” – Investopedia „Solvency can also be described as the ability of a corporation to meet its longterm fixed expenses and to accomplish long-term expansion and growth.” – Gaist 2009
4
Szolvencia I és a BIT
30 éve működik – szolvenciális szabályai elavultak Nem kockázat érzékenyek; nem ösztönzik a biztosítókat kockázataik megfelelő kezelésére, kockázatkezelési rendszereik fejlesztésére; nem segítik elő a felügyeleti beavatkozást Túlságosan tág teret hagynak a tagállamoknak a nemzeti variációk számára (konvergencia hiánya) Időközben túlhaladt rajtuk az ágazati, az ágazatközi és a nemzetközi fejlődés
A Biztosítási Törvény 2003-ban került elfogadásra, módosítva 2014. január 1-jei hatállyal számos esetben módosult; a felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatoknak megfelelő felülvizsgálatára, korszerűsítésére most nyílik alkalom - ez lehetővé teszi a Szolvencia II irányelv figyelembe vételét 5
Mi a Szolvencia II? - Eredet
Európai Tanács ECOFIN 2009. május 5-i ülésén elfogadta a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséről és folytatásáról szóló új irányelvet – A Keretirányelv szövege szerint 2012. október 31-vel hatályba lép, minden további átmeneti idő nélkül azóta ez a határidő 2014. 2015. 2016. január 1.
a Keretirányelv nem kizárólagosan a Szolvencia II eredményeit tartalmazza, hanem a már áttekinthetetlenné vált, a biztosítási szektorra az 1960-as évektől kialakított és elfogadott, 13 hatályos irányelv konszolidálását is
6
Mi a Szolvencia II? - Célok
Kiemelt célok: a Szolvencia1 ismert hibáinak javítása EU biztosítási piacának mélyítése az ügyfelek érdekvédelmének növelése az európai biztosítói csoportok nemzetközi versenyképességének fokozása a jobb szabályozási környezet kialakítása
Súly a kockázatkezelésen, a kockázat alapú követelményeken kifinomultabb kockázatmérési struktúrák a kockázati kitettségnek a szolvencia követelményekkel való összekapcsolása
7
Mi a Szolvencia II? - Okok
A pénzügyi rendszerek stabilitása szükséges a versenyképes gazdasághoz Biztonságos és kiegyensúlyozott működés kell – a gazdaság minden szereplője számára fontos, de ez nem egyszerű A viselt kockázatok nehezen átláthatóak, felmérésük és kezelésük nagy szakértelmet és jól működő kockázat felmérési rendszereket, folyamatos kontrollt és állandó alkalmazkodási képességet igényel. A válság egyik fő oka: a pénzintézetek túlzott kockázatvállaló magatartása a jelzáloghitel-politika és az értékpapírosítás tekintetében 8
Mi a Szolvencia II? – Bázel II
a banki szabályozás három pilléres rendszere Eredeti megjelenés – 2004 Cél: nemzetközi standard megteremtése, melyre támaszkodva a felügyeletek létrehozhatják az egységes szabályokat a tőkére vonatkozóan Kockázat- és tőkemenedzsment követelmények A hitelezésen és befektetéseken keresztül vállalt kockázatoknak megfelelő tőkével kell rendelkezni Általában: minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb tőkére van szükség a fizetőképességhez és az átfogó gazdasági stabilitáshoz
9
A három pillér
Mennyiségi követelmények
Minőségi követelmények
Nyilvánosság
Szavatoló, minimális tőkeszükséglet Tartalékok értékelése Befektetések
Own Risk and Solvency Assesment (ORSA) Kormányzás Hatékony felügyelés
Átláthatóság Közzététel Riportok
10
Az első pillér
Mérleg (Balance Sheet)
a vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja be a vagyont kettős vetületben szemlélteti: Eszközök = Források eszközök: vagyontárgyak, aktívák források: vagyon eredete, passzívák
Jellemzői: teljes körű, a cég minden vagyontárgyára kiterjed összevontan, meghatározott sorrendben mutatja be a vagyontárgyakat Általában két értékoszlopot tartalmaz: a tárgyévet és az azt megelőző évet
12
„Zsír” szavatoló tőkeszükséglet minimális tőkeszükséglet
eszközök
kockázati marzs kötelezettségek
biztosítástechnikai tartalékok
legjobb becslés viszontbiztosítás
fedezhető rész
Az első pillér elemei
„Zsír” szavatoló tőkeszükséglet minimális tőkeszükséglet
eszközök
kockázati marzs kötelezettségek
biztosítástechnikai tartalékok
legjobb becslés viszontbiztosítás
fedezhető rész
Az első pillér elemei
Tartalékok
Miért kell? Cash-in és cash-out időbeli eltérése Kárfizetés túlmutathat a díjfizetési időszakon „a kötelezettségek folyamatos és tartós teljesítésére előreláthatóan fedezetett nyújtson” A biztosítástechnikai tartalékok ahhoz szükségesek, hogy a biztosító elegendő fedezettel rendelkezzen a biztosítottak és a kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeinek teljesítéséhez.
Milyen alapon? Kár (tételes függőkár tartalék) Termék, ágazat (IBNR) … 15
Szegmentáció
Kötelezettségek besorolása adott szegmensekbe Minimum: Line-of-Business (üzletág) Homogén kockázati csoportok
Arányosság elve teljesüljön az üzleti tevékenység jellege, nagyságrendje, és összetettsége szerint
Cél: pontos értékelés! Legjobban tükrözze a mögöttes kockázatok természetét „substance over form” – „tartalom a formával szemben” Szerződés mögöttes kockázatainak természete előtérben („substance”), nem a szerződés jogi formájának mögöttes kockázatai („form”)
Minimális szegmentáció 16
Szegmentáció – S1 – nem-élet ág Baleset Betegség Szárazföldi jármű-casco Sínpályához kötött járművek cascoja Légijármű-casco Tengeri-, tavi- és folyami jármű casco Szállítmány Tűz- és elemi károk Egyéb vagyoni károk Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség
Légi járművekkel összefüggő felelősség Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség Általános felelősség Hitel Kezesség, garancia Különböző pénzügyi veszteségek Jogvédelem Segítségnyújtás Temetési biztosítás 17
Szegmentáció – S1 – élet ág
Hagyományos életbiztosítások Haláleseti, elérési, díj-visszatérítéses elérési, vegyes, term-fix, járadékok, kiegészítő biztosítások
Házassági biztosítás, születési biztosítás Házasság vagy a születés a biztosítási esemény
Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked) Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás Nyugdíjalapok kezelése, egyéni nyugdíjszámlák
Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás
18
Szegmentáció – S2
Élet vagy nem-élet? (nem jogi!) Életbiztosításszerűen kalkuláljuk vagy nem Pl. járadékok, melyek GFB-ből származnak élet Egészségbiztosítás Nem a klasszikus „egészség” Health – similar-to-life (SLT) vs. Health – non-similar-to-life (non-SLT)
„unbundling” – „szétválasztás” Viszontbiztosításra is!
19
Szegmentáció – S2 – nem-élet
Medical expenses (Orvosi költségek) Income protection (Jövedelem védelem) Workers’ compensation (Munkavállalók kártérítése) Motor vehicle liability (Gépjármű felelősség-biztosítás) Motor, other classes (Gépjármű, egyéb) Marine, aviation and transport (Tengeri-, légiközlekedési és fuvarozási) Fire and other damage (Tűz- és egyéb károk) General liability (Általános felelősség) Credit and suretyship (Hitel és kezesség) Legal expenses (Jogi költségek) Assistance (Segítségnyújtás) Miscellaneous non-life insurance (Egyéb) 20
Szegmentáció – S2 – élet
Health insurance Life insurance with profit participation (Nyereségrészesedéses életbiztosítások) Index-linked and unit-linked life insurance Other life insurance (Egyéb) Annuities stemming from non-Life and relating to Health Annuities stemming from non-Life and not relating to Health
21
Szegmentáció – S2 – példák
Nem-élet biztosításból eredő annuitások Gépjármű felelősségbiztosítás: személyi sérüléses baleset, járadék folyósítva Kalkuláció élet technikával életbiztosítás (Life)
DE: olyan életbiztosítás esetén, mely egészségbiztosítási kockázatot szétválasztás
tartalmaz
Életbiztosítási kiegészítő biztosítások: baleset-betegség általában neméletbiztosítási kalkulációk non-SLT Health De Dread Disease életszerű SLT Health
22
Technikai tartalékok
az értékelésnek a piaci értékekkel a lehető legnagyobb mértékben konzisztensnek kell lennie értékük: a legjobb becslés (best estimate; BE) és a kockázati marzs (risk margin; RM) összege, kivéve azon kötelezettségek tartalékát, amelyek pénzáramai megbízhatóan replikálhatók megfelelő pénzügyi instrumentumok alkalmazásával – fedezhető (hedgeable) TP = TPasawhole + BE + RM
23
Legjobb becslés + Kockázati ráhagyás A legjobb becslés a jövőbeni pénzáramok várható jelenértéke Élet: szerződésenként, általában szimulációval Nem-élet: külön a díj- és kártartalékra Pl. kártartalék: jövőbeli kárkifizetések + költség (illetve ha van, akkor viszontbiztosítás) Pl. díjtartalék: jövőbeli kárkifizetések + költség + jövőbeli díj
A kockázati marzsnak azt a többletet kell megjelenítenie, amennyivel többet kellene fizetni a legjobb becslésnél egy esetleges állomány-átruházás esetén.
24
Legjobb becslés + Kockázati ráhagyás A legjobb becslésre vonatkozó alapelvek Várható jelenérték – A legjobb becslés a jövőbeli cash flow-k valószínűséggel súlyozott átlagának felel meg, a pénz időértékét a releváns kockázatmentes hozamgörbe szerint figyelembe véve Aktuális információk, megfelelő aktuáriusi módszerek – Számítása aktuális és hiteles információkon és realisztikus feltételezéseken alapul, és megfelelő, alkalmazható és releváns aktuáriusi és statisztikai módszerekkel történik Minden pénzáram figyelembevétele – minden bejövő és kimenő cash flow-t, amely a biztosítási kötelezettségek rendezéséhez szükséges azok teljes tartama alatt Bruttó értékelés – Számítása a viszontbiztosítóktól eredő megtérülések levonása nélkül történik; azokat külön értékeljük! nettó értékelés 25
Példa a legjobb becslésre
Összes lehetséges pénzáramlást figyelembe kell venni (a biztosítási szerződésből eredő) Diszkontálás: A legjobb becslés lehet negatív! 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Díjak Kárkifizetések Költségek 1 496 176 -1 386 873 -62 959 642 387 -277 260 -12 587 119 753 -175 623 -7 973 0 -85 542 -3 883 0 -52 143 -2 367 0 -29 718 -1 349 0 -14 336 -651 0 0 0 0 0 0 0 0 0
SZUM 46 344 352 540 -63 842 -89 425 -54 510 -31 067 -14 987 0 0 0 145 053
Spot Diszk SZUM 5,12150% 44 086 4,88010% 320 496 4,83050% -55 417 4,83150% -74 044 4,88440% -42 946 4,95990% -23 236 5,03640% -10 625 5,12530% 0 5,20540% 0 5,25060% 0 158 314
„Zsír” szavatoló tőkeszükséglet minimális tőkeszükséglet
eszközök
kockázati marzs kötelezettségek
biztosítástechnikai tartalékok
legjobb becslés viszontbiztosítás
fedezhető rész
Az első pillér elemei
Szavatoló tőke
A rendelkezésre álló szavatoló tőke jelenti azt a puffert, amely ha szükséges, a pénzügyi veszteségek fedezetére szolgál. A meghatározását három lépésen keresztül valósítja meg a Keretirányelv meghatározás, azaz azonosítani kell azokat az elemeket, amelyek e tekintetben szóba jöhetnek Alapvető tőkeelemek (saját tőke, figyelembe vehető alárendelt kötelezettségek összege) és kiegészítő tőkeelemek (olyan ígéretek, melyeket az intézmény szükség esetén lehívhat, ezáltal tőkéhez juthat (pl. tagi pótbefizetés))
besorolás, azaz miután az egyes tőkeelemek nem azonos minőségűek, három szintre kerülnek besorolásra bevonhatóság meghatározása, azaz bizonyos tőkeelemek alkalmazását a Szolvencia II szabályozás limitekhez kötheti. 28
Szavatoló tőke szükséglet (SZTSZ) az SZTSZ szintje a biztosító alapvető szavatoló tőkéje egyéves időtávon mért, 99,5%-os biztonsági szintű kockáztatott értékének (Value-at-Risk) felel meg az SZTSZ az egyéves időtávon 0,5%-os csődvalószínűségnek megfelelő gazdasági tőkét jeleníti meg (200 évben 1 csőd) figyelembe kell vegyen minden számszerűsíthető kockázatot, beleértve a kockázatkezelés hatásait is SZTSZ-nek való megfelelést folyamatosan figyelemmel kell kísérni
29
Minimális szükséglet (MTSZ)
az MTSZ azt a tőkeszintet jeleníti meg, amely alatt az ügyfelek jogai erősen sérülhetnek, ezáltal végső felügyeleti intézkedés, azaz a biztosító engedélyének visszavonása válik szükségessé negyedévente kell számolni, auditálható lineáris formula alapján, értéke azonban nem lehet kevesebb, mint az SZTSZ 25%-a, és nem lehet több, mint az SZTSZ 45%-a Abszolút alsó határ: hasonlóan a jelenleg hatályos minimális biztonsági tőkéhez – élet: 3.7 millió EUR; nem-élet: 2.5 vagy 3.7 millió EUR; kompozit: a két ág összege
30
Miért fontos a szavatoló tőke szükséglet? Csökkenti annak a lehetőségét, hogy a biztosító képtelen teljesíteni a kötelezettségeit Csökkenti a kötvénytulajdonosok által elszenvedett veszteségeket abban az esetben, ha a biztosító nem tud megfelelni minden kötelezettségének teljes mértékben Idejekorán lehetőséget ad a felügyeletnek a biztosítóval szembeni hatékony közbelépésre Megszilárdítja a biztosítási szektor pénzügyi stabilitásába vetett bizalmat
31
Szolvencia ráta
A rendelkezésre álló szavatoló tőke és a szavatoló tőke szükséglet arányát mutatja meg: >100%: a cég szolvens, vagyis a szükségletnél nagyobb a rendelkezésre álló tőke =100%: a szavatoló tőke éppen fedezi a szükségletet <100%: a cég inszolvens, vagyis nem fizetőképes, nem tud eleget tenni a várható jövőbeli kötelezettégeinek
32
Felügyeleti beavatkozás „zsír” 1: Cél
Fokozatos felügyeleti beavatkozás
2: Minimum
Az ügyfél számára elfogadhatatlan kockázat
SZTSZ MTSZ
3: Csőd Technikai tartalékok
„Zsír” szavatoló tőkeszükséglet minimális tőkeszükséglet
eszközök
kockázati marzs kötelezettségek
biztosítástechnikai tartalékok
legjobb becslés viszontbiztosítás
fedezhető rész
Az első pillér elemei
SCR
SCR non-Life
Adj
BSCR
SCRop
SCR market
SCR default
SCR health
SCR Life
Equity
Health SLT
Expense
Lapse
Spread
Health nonSLT
LongeLife CAT vity
CAT
Interest rate
Health CAT
Disab/ Morb
Property Currency Illiquidity
Concen tration
Prem& reserve
Life Lapse
Mortality
Revision
SCR intang
Tőkeszükséglet számítás – példa 1. Market risk / Currency risk: Egyszerűsítve: a kockázatnak kitett eszközök és kötelezettségek különbségének megváltozása a sokk hatására Sokk: 25%-os növekvés/csökkenés a külföldi deviza helyi pénznemhez viszonyított árfolyamában – a növekvés és csökkenés közül a nagyobb hatású Currency risk 375 Pl. EUR kitettségek net currency risk 375 Kiindulás: 1 EUR = 250 HUF
Currency risk (up) net currency risk (up) Initial net asset value Net asset value after shock (gross) Net asset value after shock (net)
0 0 1 500 1 875 1 875
Currency risk (down) net currency risk (down) Initial net asset value Net asset value after shock (gross) Net asset value after shock (net)
375 375 1 500 1 125 1 125
1 EUR = 312,5 HUF Assets Assets Assets
6 000 7 500 7 500
4 500 Liabilities 5 625 Liabilities 5 625 Liabilities
1 EUR = 187,5 HUF Assets Assets Assets
6 000 4 500 4 500
4 500 Liabilities 3 375 Liabilities 3 375 Liabilities
36
Tőkeszükséglet számítás – példa 2. Life uw risk / Mortality risk: Egyszerűsítve: a kockázatnak kitett eszközök és kötelezettségek különbségének megváltozása a sokk hatására Sokk: egy azonnal és tartós 15%-os növekedés a mortalitási rátákban minden életkorra és szerződésre Minden olyan szerződésre alkalmazandó, ahol a mortalitási ráta növekedése a technikai tartalékok növekedéséhez vezet (kockázati marzs nélkül!)
37
Tőkeszükséglet számítás – példa 2. Díj 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
108 070 47 603 37 357 28 851 21 030 14 055 7 597 3 080 1 360 587 302 231 132 97 70 34 21 2
Garantált Költség kifizetés -33 699 -13 912 -11 783 -9 744 -7 101 -4 626 -2 419 -951 -490 -229 -122 -106 -62 -49 -40 -24 -14 -1
-94 977 -61 392 -49 376 -41 025 -31 392 -23 478 -14 208 -4 296 -1 279 -582 -289 -224 -125 -89 -61 -37 -21 -2
Mortality risk, Net Mortality risk Initial net asset value Net asset value after shock (gross) Net asset value after shock (net)
SZUM -20 606 -27 702 -23 802 -21 918 -17 463 -14 049 -9 030 -2 168 -409 -224 -109 -99 -55 -41 -31 -26 -14 -2 -116 310 8 917 8 917 -116 310 -125 226 -125 226
Díj
Garantált Költség kifizetés
108 053 47 565 37 306 28 796 20 980 14 015 7 571 3 067 1 353 584 300 229 131 96 69 34 21 2
-36 969 -15 700 -13 348 -11 063 -8 111 -5 303 -2 772 -1 089 -561 -262 -139 -121 -71 -56 -45 -27 -16 -2
Assets Assets Assets
0 0 0
-94 962 -61 358 -49 328 -40 968 -31 337 -23 428 -14 172 -4 283 -1 273 -579 -287 -222 -124 -88 -60 -36 -21 -2
SZUM -23 879 -29 493 -25 371 -23 235 -18 467 -14 715 -9 374 -2 305 -481 -257 -126 -114 -64 -48 -37 -30 -16 -2 -125 226
116 310 Liabilities 125 226 Liabilities 125 226 Liabilities
38
Standard formula vs. Belső modell Standard formulával kötelező számolni az SZTSZ-t, de van mód arra, hogy a biztosítók belső modelleket fejlesszenek Saját paraméterek használata Részleges belső modell: csak egy/néhány alkockázatra Teljes belső modell: az összes kockázatra
Belső modell előnyei: teljes eloszlásfüggvényt adhat, vagyis a várható veszteségeket különböző konfidencia szinteken lehet vizsgálni Személyre szabott, illeszkedik a saját portfolióhoz és kockázatokhoz
Belső modell hátrányai: De: drága az implementálás és az applikáció – nem biztos a „siker” 39
A második pillér
Minőségi követelmények és felügyeleti szabályok Felügyeleti hatóságok és általános szabályok A felügyelők feladata az, hogy értékeljék, a biztosítók a saját tőke megfelelési igényeiket hogyan számszerűsítik a kockázataikhoz képest Ezért joguk van közbelépni, javító intézkedésekre
Irányítási rendszer: Egy erős irányítási rendszer előfeltétele a hatékony szolvencia rendszernek a biztosítóknak meg kell felelniük a magas követelményeknek, a megfelelő kockázatkezelésnek, az ORSA-nak, belső ellenőrzésnek, belső auditnak, kiszervezésnek
41
ORSA – Own Risk and Solvency Assessment Definíció: Azon folyamatok és procedúrák összessége, melyeket a rövid és hosszútávon fellépő kockázatok kijelölésére, felismerésére, monitorozására, kezelésére és riportálására használunk, illetve amelyek meghatározzák azt a szavatoló tőkét, mely szükséges ahhoz, hogy a biztosító szolvencia szükséglete ki legyen elégítve
Célok: belső értékelési folyamat és felügyeleti eszköz Vajon az összes lehetséges kockázatot kijelöltük és felmértük a tőkeszükséglet számításakor? Elegendő a tőkénk ahhoz, hogy szembenézzünk a lehetséges kockázatainkkal? Hogyan használhatnánk jobban a kockázatkezelési technikákat a kockázatok kijelölésére, mérésére és kezelésére? 42
A harmadik pillér
Felügyeleti jelentés és közzététel A harmadik pillér felel a piac átláthatóságáért, a biztosítási ágazat fegyelméért, mellyel biztosított, hogy a cégek közzéteszik a piac számára releváns információkat. Jobb belátást ad egy cég „életébe”, eredményeibe
Harmonizálja a felügyeleti jelentőségeket Jobb összemérhetőség – csoportszinten!
Átláthatóság! Következetes és nyitott szabályozási keret megkönnyíti a cégek számára a különböző piacokra való „betörést”, ösztönzi a versenyt 44
Felügyeleti jelentés és közzététel Közzététel: Solvency and Financial Condition fizetőképességről a pénzügyekről
Report
(SFCR)
–
jelentés
a
Üzleti jelentés, stratégia Komponensenként kockázatkezelési és tőkemenedzsment információk MTSZ és SZTSZ esetleges megsértésének részletei Minőségi leírása az esetleges belső modelleknek
Felügyeleti jelentés Általában az ORSA egyik outputja Részletesebb információk Bizonyos részek negyedévente (MTSZ, SZTSZ)
45
Felkészülés
QIS 5.5 országos eredmények
28 résztvevő Minimális tőkeszükségletnek mindenki megfelelt SZTSZ-nek három biztosító nem felelne meg Átlagos súlyozott S2 tőkefeltöltöttség: 189%, S1: 180% Egyedi szinten nagyon nagy különbségek vannak a feltöltöttségben
Tartalékok változása: S1 S2 Nem-élet: -37%; Hagyományos élet: -16%; Unit-linked: -11% Biztosítónként és ágazatonként nagyon nagy a szóródás
47
QIS 5.5 országos eredmények Millió HUF
Nem diverzifikált SZTSZ arányában
Piaci kockázat
88 365
25,18%
Partnerkockázat
44 548
12,70%
Életbiztosítási kockázat
73 983
21,08%
Egészségbiztosítási kockázat
10 626
3,03%
Nem-életbiztosítási kockázat
94 159
26,83%
Immateriális javak kockázata
9 314
2,65%
25 985
8,52%
350 890
100,00%
Diverzifikáció
-88 765
-25,30%
Korrekciók
-45 949
-13,09%
216 176
61,61%
Működési kockázat Nem diverzifikált SZTSZ
SZTSZ
QIS 5.5 országos eredmények Piaci kockázat
Partner kockázat
Működési kockázat
Diverzifikáció és egyéb korrekciók
Kompozit biztosítók
22%
15%
8%
-39%
Életbiztosítók
37%
4%
12%
-42%
Nem-életbiztosítók
23%
13%
6%
-18%
Szektorszinten
25%
13%
8%
-38%
100% a nem diverzifikált SZTSZ
S1 ráta
S2 ráta
Különbözet
Kompozit biztosítók
233%
190%
-43%
Életbiztosítók
166%
193%
+27%
Nem-életbiztosítók
161%
145%
-16%
Szektorszinten
180%
189%
9%
QIS 5.5 országos eredmények
QIS 5.5 országos eredmények
16 biztosító eredményei, akik részt vettek mindhárom hatástanulmányban
Összegzés
Jelenlegi induló dátum nem biztos, rendszeresen kitolódik De: már most sokat fejlődött a piac – elkészült a Szolvencia 1.5?
Alapvetően már a felkészülés egy komoly tanulási fázis Gazdasági kockázatok fontossága Piaci értékelés Cél: globális versenyképesség növekedése Egységes felügyelés: valamennyi tagállamban egységes részletesség és formátum
53
Kérdések?
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! [
[email protected]]