PEDAGÓGIAI PROGRAM
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
Tartalomjegyzék TÖRVÉNYI HÁTTÉR…………………………………………………………………. .6 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK....................................................................................6
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI..................................................10 ALAPÍTÓ OKIRAT….........................................................................................13 A NEVELÉSI PROGRAM.............................................................................................18
1.
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI............................................................................................18 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.
2.
Alapelvek...............................................................................................................19 Célok......................................................................................................................19
Feladatok, eszközök, eljárások.....................................................................21 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai...................................28
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...................................................................................................30
3.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK.......................31
3.1. 3.2.
Általános alapelvek................................................................................................31
Az iskolai hagyományok rendszere.............................................................33
4.
A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK....................................38
5.
A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK.........................................................................................40
6.
A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK.........................................................................................41 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7.
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.......................................41 Az iskolai ifjúságvédelem tevékenységi köre........................................................42 Az ifjúságvédelem céljai........................................................................................43 Az ifjúságvédelem feladatai...................................................................................44 Káros szenvedélyek................................................................................................44 A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek............46 Az ifjúságvédelmi munka során betartandó etikai követelmények........................46
7.
A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM..............................................47
8.
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG....................................................................................49 3
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
9.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE.......................................................51
10. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉ-NEK FORMÁI..................................................................................................51 10.1. Belső-Külső együttműködési modell a tanulók lemorzsolódásának csökkentésére.................................................................................................................51
10.2. Külső együttműködési modell szereplői…….............………………51 10.3. A szülők és az iskola..............................................................................................51 10.4. A nevelők és a tanulók közötti kapcsolattartás......................................................53 10.5. A nevelők és a szülők közötti kapcsolattartás........................................................53 10.6. A tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok......................................................54 10.7. A pedagógus-pedagógus kapcsolatában.................................................................54 11. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA.........................................................................................57 11.1. Az iskola környezeti nevelési programja...............................................................57 11.2. Az iskola egészségnevelési programja...................................................................71 12.
A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS ÉS A FENNTARTÓ FOGYASZTÁS ÉRTELMEZÉSE....................................................................75
B. HELYI TANTERVEK.............................................................................................77
1. ALAPELVEK...........................................................................................................77 2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEK..............................................................................77 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9.
Célok és feladatok..................................................................................................77 Az oktatás időkeretének felosztása........................................................................79 A központi szakközépiskolai kerettanterv..............................................................81 Szakmai alapozó képzés.........................................................................................88 Oktatási időkeret felosztása szakmacsoportonként................................................92 Tantárgyi struktúra és óraszámok (felmenő 2013. 09. 01-től)...............................93 A szakképzési kerettantervek.................................................................................94 Szakképzési osztályok órahálója..........................................................................111 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei....................................................................................................114
3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI...............114
4
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
4. A ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSI, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA........................116 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
A iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésnek követelményei..............116 A iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésnek formái...........................117 A tanuló teljesítménye értékelésének formái.......................................................118 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái..............................................................................................120 4.5. A tanulók otthoni terhelésének elvei, korlátai......................................................122
5. MODULÁRIS OKTATÁS ESETÉN AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE.........................122 6. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI...................................122 7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK.......................................................................................123
5
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
Törvényi háttér: • 2011. évi CXC törvény a köznevelésről • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 110/2012 . (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról • 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (mellékletei a kerettantervek, óraszámok) • 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Az érettségi témakörökre jelenleg a 40/2002 (V.24.) OM rendelet, 22/2009 (IV.22.) OKM rendelet, 1/2012 (I.3.) NEFMI rendelet van érvényben. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A Budai Nagy Antal Szakközépiskola pedagógiai programjának része a nevelési program és a helyi tantervei. A Budai Nagy Antal Szakközépiskola pedagógiai programja összefoglalja az iskolában
folyó
oktató-nevelő
munka
legfontosabb
tartalmi
elemeit.
Áttekinthetővé és tervezhetővé teszi az iskolai munkát. A pedagógiai program elkészítésénél az iskola tantestülete törekedett a világnézeti semlegesség elvének betartására. A pedagógiai program lehetőséget ad az iskola iránt érdeklődőknek, hogy az évente kiadásra kerülő felvételi tájékoztatóban közöltektől bővebb ismereteket
6
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
szerezzenek a középiskoláról és ezzel a gyerekek számára megkönnyítsék a pályaválasztást. A pedagógiai program nyilvános, bárki megtekintheti. Egy-egy példányát az érdeklődők megtalálhatják a középiskola titkárságán, az iskola könyvtárában valamint az iskola honlapján. A pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot egységesen kell alkalmazni.
Hatályossági záradék A köznevelési törvény 26. § (5) foglaltaknak megfelelően az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását, a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. Az értékelésre vonatkozó rendelkezések: A tantestület a pedagógiai programban foglaltak teljesítését tanítási évente értékeli a tantestületi tanévnyitó értekezleten az előző tanévre vonatkozóan. A módosításra vonatkozó rendelkezések: A pedagógiai program módosítható. A módosítást kezdeményezheti a középiskola igazgatója, a tantestület munkaközösségei vagy a tantestület tagjainak 50%-a + 1 fő tantestületi értekezleteken, a feltételek meglétének írásbeli igazolása alapján. A tantestület szavazással határoz arról, hogy a módosítás kezdeményezését elfogadja-e. (A jelenlévő tantestületi tagok kétharmadának egyetértése szükséges az indítvány elfogadásához.) A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti az intézmény fenntartója is.
7
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
A pedagógiai program véleményezése, elfogadása és jóváhagyása Véleményezés Szülői Szervezet A Budai Nagy Antal Szakközépiskola pedagógiai programját a középiskola szülői szervezete megismerte, az abban foglaltakkal egyetért és azt a tantestületnek elfogadásra javasolja. Nagykálló, ………………
SZMK-vezető A szülői munkaközösség részéről hitelesítők: ………………………………….. …………………………………...
Diákszervezet A Budai Nagy Antal Szakközépiskola pedagógiai programját a középiskola iskolai diákszervezete megismerte, az abban foglaltakkal egyetért és azt a tantestületnek elfogadásra javasolja. Nagykálló, ………………… …………..…………….. DÖK vezető
………………..……………. DMST
Az iskolai diákönkormányzat részéről hitelesítők: …………………..………… tanuló
…………..…………….……… tanuló
8
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
9
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
Elfogadás Tantestület A Budai Nagy Antal Szakközépiskola tantestülete a …………..-én tartott értekezletén a pedagógiai program módosítását elfogadta, 2013. április … bevezetési határidővel.
…………………… igazgató
A tantestület részéről hitelesítők:
……………………………. ………………………. ……………………… ………………………
Jóváhagyás Alulírott, mint a Budai Nagy Antal Szakközépiskola igazgatója a középiskola pedagógiai programjának módosítását jóváhagyom. A pedagógiai program megvalósításához a pénzügyi keretet a KIK 151 004 az éves költségvetésében határozza meg, a hatályos pedagógiai programban foglaltak figyelembe vételével. Intézmény képviseletében eljárásra jogosult személyként:
Szabóné Lipkovics Ildikó
PH:
Nagykálló, 2013. igazgató
10
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI
Személyi feltételek A Budai Nagy Antal Szakközépiskola tantestületének személyi összetétele Az oktatási intézményben a személyi feltételek adottak, az intézménynek 27 főállású közalkalmazottja van. Négy fő áttanít kevés óraszámban más helyi intézményből, és 2 fő vállalkozásban lát el órákat (rendőr). Egy iskolatitkár segíti az adminisztrációs munkát. 25 pedagógus egyetemi, 8 főiskolai végzettséggel rendelkezik. Határozott időre kinevezett dolgozó 5 fő. Cél, hogy az egyetemi végzettségűek arányát növeljük a továbbképzésre fordítható keret felhasználásával. Fontosnak tartja az iskolavezetés, hogy a tantestület tagjainak ismeretei bővüljenek, a mindennapi alkalmazás szintjére fejlődjenek az informatika és az idegen nyelvi műveltségkörben. Cél, hogy az osztályfőnöki munka nevelési-tartalmi elemeit fejlesztve, tanulóink útmutatást, használható ismereteket szerezzenek, és válaszokat kapjanak az őket foglalkoztató kérdésekre. Cél, hogy a nevelőtestület tagjai következetesen dolgozzanak a közösen meghatározott feladatok teljesítésén. A szakmai és pedagógiai tevékenységben kiemelkedőt nyújtók érezzék munkájuk megbecsülését. A pedagógiai program elvárásainak nem teljesítése mind anyagilag, mind erkölcsileg jusson kifejezésre. Cél, hogy a NAT műveltségi területeit tanítani tudó, a szakvizsgákra és a felsőszintű érettségire felkészíteni tudó tantestülete legyen a középiskolának.
A tantestület szakmai munkaközösségei Munkaközösség vezetőt az érintett tanárok a maguk alkotta szabályok szerint, lehetőleg jelölés és titkos szavazás útján választják. A választást az igazgató hagyja jóvá. Az igazgató is jelölhet. Ha a megválasztott személyét az igazgató nem hagyja jóvá, a választási eljárás megismétlődik. A megbízás három tanévre szól. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai választják, és az igazgató bízza meg 2 évre. Munkaközösségeink: humán természettudományos szakmacsoportokat tömörítő osztályfőnöki
Az intézményi működés dologi feltételei . 2007-ben a Budai Nagy Antal Szakközépiskola Nagykálló város képviselőtestülete döntése alapján új épületbe költözött. A Korányi Frigyes Gimnázium mellé egy helyrajzi szám alá, a Korányi Frigyes út 27 szám alá. 11
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
2013 január elsejétől az intézmény fenntartását átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az épület bejárata a Vasvári Pál utcára néz. Az épület háromszintes. Helységeink: 14 osztályterem, szaktanterem 4 (rajz, kémia, és 2 informatika terem) és két kisebb, csoportos foglalkozásra alkalmas terem, 3 szertár, 1 igazgatói, 1 igazgatóhelyettesi 1 tanári szoba, 1 szülői fogadó 1 irattár, 1 orvosi szoba. Az épületben egy 12x24méter méretű tornaterem és egy tornaszoba is helyett kapott. Az épülethez kézilabdapálya és azt körülvevő futópálya is tartozik. A földszinten kisebb méretű aula szolgálja a közösségi célokat és itt található az iskolai büfé is. Az épület egy része alatt pince található. Az épület állaga a felújításnak köszönhetően megfelelő, iskolai célokra használható.
Eszközök megnevezése Számítógépek Jogtiszta szoftverek Monitorok Nyomtatók Videomagnó Videokamera Fénymásoló Projektor Interaktív tábla Televízió CD-s magnó
Mennyiség/db 55 6 55 6 8 1 4 8 3 6 5
12
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 174/2012. (V.31.) KT. Határozat a Budai Nagy Antal Szakközépiskola alapító okiratának elfogadása tárgyában Képviselő-testület 1. Budai Nagy Antal Szakközépiskola alapító okiratát jelen határozat 1. számú melléklete szerinti tartalommal fogadja el. Határidő: azonnal Felelős: jegyző Nagykálló, 2012. május 31.
Juhász Zoltán
Dr. Török László Polgármester
A határozatot kapják: Magyar Államkincstár Budai Nagy Antal Szakközépiskola Gazdasági irodavezető Képviselő-testületi referens Ügyintéző Irattár
13
Jegyző
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Budai Nagy Antal Szakközépiskola ALAPÍTÓ OKIRATA Nagykálló Város Önkormányzata, mint alapító (fenntartó) a Budai Nagy Antal Szakközépiskola közoktatási intézményre vonatkozóan az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. § (5) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.30.) Kormányrendelet 5. § (1) – (2) bekezdése, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. § (5) bekezdése szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően a 174/2012. (V.31.) KT. határozatával alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Alapító okirat 1. Az intézmény neve: Budai Nagy Antal Szakközépiskola OM azonosító: 201763 2. Az intézmény székhelye: 4320 Nagykálló, Korányi Frigyes út 27. 3. Az intézmény alapítója, fenntartója neve és címe: Nagykálló Város Önkormányzata (4320 Nagykálló, Somogyi Béla u. 5-7.) Alapításának éve: 1870. Létrehozásáról rendelkező határozat: 174/2012. (V.31.) KT határozat Jogelőd neve és címe: Nagykállói Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Budai Nagy Antal Szakközépiskola Intézményegység (4320 Nagykálló, Korányi Frigyes út 23-27.) 4. Irányító, felügyeleti szerv neve, székhelye: Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4320 Nagykálló, Somogyi Béla u. 5-7.) 5. Az intézmény működési területe: Elsősorban Nagykálló Város és közigazgatási területe 6. Az intézmény típusa: Szakközépiskola 7. Az intézmény szervezete: Budai Nagy Antal Szakközépiskola Feladata: szakközépiskolai oktatás Szakmacsoportok: - közgazdaság - informatika - oktatás 14
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
szociális szolgáltatások egészségügy kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció egyéb szolgáltatás
8. Az oktatás munkarendje: nappali, esti, levelező 9. Az évfolyamok száma: 4 évfolyam 10. Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 500 fő 11. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 12. Gazdálkodási besorolása: Önállóan működő, gazdálkodási feladatait Nagykálló Város Polgármesteri Hivatala látja el. 13. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX törvény szerinti szakközépiskolai közoktatási intézmény. 14. Szakágazat szerinti besorolása: 853200 – szakmai középfokú oktatás TEÁOR: 8532
15. Az intézmény alaptevékenységei: Megnevezése TEÁOR száma Szakmai középfokú oktatás 8532 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás 80.42 Egyéb vendéglátás 5629
Szakágazati rend 853200
562900
A szakmai középfokú oktatás keretében indítandó szakmacsoportok és szakmák előzetes fenntartói jóváhagyáshoz kötöttek. Iskolarendszeren kívüli szakképzés, az iskolarendszerű képzésben engedélyezett OKJ szerinti szakmákban. 470002 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók részére 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 15
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA 562920 680002 770000 811000 821000 823000 853000 853121
853211 853221 853231 855917 855921 890111 900400 931204 932918
2013.
Egyéb vendéglátás Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetés Kölcsönzés, operatív lízing Építményüzemeltetés Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) – ezen belül speciális tevékenység: képesség – kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás
16. Vállalkozási tevékenység: Vállalkozási tevékenységet nem végez. 17. A feladat ellátására szolgáló vagyon: Az ingatlan-nyilvántartás és a leltár adatok szerint. Székhelyén: nagykállói 2597 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, a természetben 4320 Nagykálló, Korányi Frigyes út 27. szám alatti, 2,5759 ha területű ingatlan a rajta található épületekkel a jelen állapot szerint használatba vett terjedelemben. Leltár szerinti ingóságok. Az intézményegység a rendelkezésre álló vagyont az alaptevékenységekkel kapcsolatos feladatainak ellátásához szabadon használhatja. 18. A vagyon feletti rendelkezési jog: A fenntartó használatba adja az intézmény feladatainak ellátására az előző pontban megnevezett ingatlanokat. Az intézmény kezelésébe adott vagyon analitikus nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal végzi. Az intézményt előzetes fenntartói jóváhagyás mellett megilleti a bérbeadás joga. Az ingatlanokat az intézmény tartja nyilván. Az intézmény a használatba adott ingó és ingatlan vagyonnal az Államháztartási törvényben (2011. évi CXCV. tv.) és végrehajtási rendeletében, valamint az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alapfeladatainak ellátása érdekében. 16
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
19. Az intézmény vezetőjének kinevezése, megbízási rendje: Az intézmény vezetőjét a képviselő-testület nevezi ki nyilvános pályázat útján határozott időre (5-10 év). A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 20. Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézmény képviseletére az intézmény vezetője jogosult. 21. A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Az intézmény foglalkoztatottjaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
22. Az intézmény partnerintézménye a Nyíregyháza – Nagykálló – Tiszavasvári Nyírvidék Térségi Integrált Szakképző Központ Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit KFt. (TISZK)nek és a Nyírségi Szakképzés- Szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.-nek.
2. Záró rendelkezések 23. Az alapító okirat módosítását igénylő változásról a mindenkori intézmény-vezető 30 napon belül bejelentési kötelezettséggel tartozik az alapító felé. 24. A Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola jelen alapító okirata Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 174/2012. (V.31.) KT. határozatával elfogadott okirat, amely 2012. május 31. napján hatályba lép. 25. Hatályát veszti a 220/2009. (V.07.) KT. határozattal elfogadott alapító okirat.
17
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, az érdekvédelem fórumai - Dolgozói érdekvédelem: Munkaközösségi szinten Tantestületi szinten Az intézmény közalkalmazotti szabályzatának, SZMSZ-ének, a Munka Törvénykönyve idevágó rendelkezéseinek, megfelelően. - Tanulói érdekvédelem: Osztályfőnök Osztály-diák bizottság Középiskola diákbizottság Évente diákparlament A KT rendelkezéseinek megfelelően. - Szülői érdekvédelem: Osztály Szülői Munkaközösség Iskolai Szülői Munkaközösség
Az intézményi képzés szerkezete
Szakmacsoportok: Pedagógia Közgazdasági Rendészeti
18
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A. NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
1.
1.1. Alapelvek Oktató-nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt.
Alapelvünk, hogy: Alapelvünk a korszerű műveltségkép és értékrendszer kialakítása, amely a tanulókat felkészíti, alkalmassá teszi a valóság viszonyrendszerének megértésére. Az intézményt az alábbi célok vezérlik: 1.
tanulóinak önismereti készséggel rendelkező, sokoldalú, nyitott, érdeklődő, kreatív, rugalmas személyiséggé fejlesztése,
2.
testileg, lelkileg, szellemileg, életmódjukat tekintve egészséges, harmonikus személyiségű, a természetet tisztelő ifjak nevelése,
3.
a tanulók érzelmi nevelése, jó ízlésük, esztétikai érzékük és igényük kialakítása,
4.
a tanulókban helyes értékrend, énkép, valamint az önnevelés képességének kialakítása,
5.
a felelősségtudat megalapozása, fejlesztése,
6.
rugalmas, toleráns gondolkodás kifejlesztése, a másság elismerése és tiszteletben tartása érdekében,
7.
az otthon, a lakóhely tiszteletének, szeretetének, magyarságtudatának kialakítása,
8.
a tudás elismerésének, becsületének, illetve a munka tiszteletének, a kitartó munkavégzés képességének kialakítása,
9.
az önálló ismeretszerzési képesség kifejlesztése, könyvtárhasználati és egyéb információs technikai hátterek használatának elsajátítása,
10. színvonalas oktatással szilárd alapműveltség, biztos alapkészségek kialakítása, 11. a diákok felkészítése az érettségi, illetve az érettségi-képesítő vizsgára, a továbbtanulásra, a munkavállalói szerep vállalására, 12. világnézeti semlegesség megvalósítása, 13. a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése, 19
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
14. az esélyegyenlőség lehetőség szerinti biztosítása a hátrányos tanulók számára.
1.2. Célok A Budai Nagy Antal Szakközépiskolában célunk, hogy: •
legyenek tisztelettudóak, jól neveltek, társas kapcsolataikban kulturáltak, jó kommunikációs készséggel rendelkezők,
•
legyenek érdeklődők, nyitottak, rugalmasak, az egyéni látásmód, az önkifejezés igénye, a szépérzék, az esztétikum iránti igény jellemezze őket,
•
tudatosan, kulturáltan vállalják fel konfliktusaikat, fejlesszék konfliktustűrő képességüket, hogy kiegyensúlyozott emberré váljanak,
•
legyenek motiváltak a tanulásban,
•
ízleljék meg a sikert társaik, szüleik és nevelőik körében, a tantervi követelményeken túl képességeik mind szélesebb körében,
•
váljanak képessé saját érdekeik érvényesítésére, hogy a siker esélyével készüljenek fel életpályájukra,
•
ügyeljenek környezetük tisztaságára, épségére,
•
ügyeljenek saját egészségükre, kerüljék a káros szenvedélyeket.
Az általános célok megfogalmazásán túl ajánlott specifikus célok megfogalmazása is! 1.2.1. A nevelési-oktatási folyamat prioritásai iskolánkban: - Kiemelt feladatunk, hogy középpontban álljon a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése, felzárkóztatása, tehetséggondozása, szükség esetén egyéni fejlesztéssel is. - Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, pótolja szociális hiányosságaikat - Adjon teret színes és sokoldalú iskolai életnek: a tanulásnak, játéknak, munkának - Járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez A sikeresség kritériumai az általános és részcélok esetében: - A végzős tanulók 95%-a tegyen sikeres érettségi vizsgát. - A szakképző évfolyamokon a vizsgára bocsátottak 90%-a tegyen sikeres szakvizsgát. - A tanulók naponta legalább egy tanítási órányi szervezett testmozgásban vesznek részt ill. havi vagy évi rendszerességgel szervezetten, tanári felügyelettel úsznak, kerékpároznak, túráznak stb.
20
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Oktatási célok: - Tanulóink sikeres érettségi vizsgát tegyenek közép vagy emelt szinten. Az érettségit megkezdő tanulóinknak legalább 95%-a szerezze meg az érettségi bizonyítványt az általa választott szinten. - A továbbtanulni szándékozók a felvételi tárgyakat a közép vagy az emelt szintű érettségi követelményeinek megfelelően sajátítsák el. - A kiemelkedő képességű tanulók vegyenek részt a korosztályuknak hirdetett versenyeken. - A tanulókban alakuljon ki a mozgás és az egészséges életmód iránti igény. - A tanulók idegen nyelvtudási szintje feleljen meg az Európai Uniós elvárásoknak. - Rendelkezzenek a tanulók a gyakorlatban is hasznosítható informatikai ismeretekkel. - A szakképző évfolyamokon az alapvizsga sikeres teljesítése, a vizsgára bocsátott tanulók 90%-nál. - Szakvizsgára bocsátott 90 %-a sikeres vizsgát tegyen. 1.2.2. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: -
A szakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlődésre ösztönző, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazása. A megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető tevékenységek kiválasztása, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai kudarcok.
Nevelési célok: - Tanulóink váljanak alkalmassá a kultúra értékeinek a befogadására. - Érezzenek felelősséget a nemzeti lét, a magyarság sorskérdései iránt. - Alakuljon ki a tanulóban a demokratikus gondolkodás készsége és a demokratikus értékrend tisztelete. - Becsüljék és óvják az épített és a természeti környezetet. - A tanulók sajátítsák el a társas érintkezés alapvető normáit. - Egymás értékeit tartsák tiszteletben. - A tanulók szerezzenek tudomást a környező világ egyes veszélyeiről, azok elhárításának lehetőségeiről (drogok, alkohol, közlekedési balesetek, betegségek). - Ápolják az iskolai hagyományokat, kapcsolódjanak be a város kulturális életébe. Részcélok: - A 13-14 évesek illeszkedjenek be a középiskola életébe szervezeti-működési és pszichológiai szempontból is. - Biztosítani kell a tanulók művészi késztetéseinek a kibontakoztatását a kommunikációs és néprajzi ismeretek fejlesztését. - A sportban tehetségeseknek biztosítani kell a felkészülést és részvételt a megyei és országos versenyeken. - Lehetőséget kell teremteni a harmadik idegen nyelv tanulására. - Készítsük fel tanulóinkat az érettségi, szakvizsga utáni önálló életkezdésre, a munkába állással, a szakmatanulással kapcsolatos feladatokra. Pedagógiai osztály sajátos céljai - Pedagógus pályára való tudatos felkészítés, a pálya szépségeinek, nehézségeinek megismertetése. - Felkészítés felsőfokú intézményekben való továbbhaladásra. - Középfokú pedagógiai szakalkalmazottak képzése a regionális munkaerő szükségleteknek megfelelően. 21
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Közgazdasági osztály sajátos céljai - A lakossággal kapcsolatos pénzforgalom, vállalkozói pénzgazdálkodás, költségvetés készítés és végrehajtás kérdéseit, adóügyi alapismereteket, a pénzgazdálkodás egész rendszerének megismertetése. - Számviteli elszámolás megtanítása, statisztika általános alapjainak, a gazdálkodó szervek analitikus elszámolási rendszerének megismertetetése.
Rendész osztály sajátos céljai: A magyar társadalmi rend alapos megismerése, a honvédség, rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem szervezeti egységeinek ismertetése.
1.3. Feladatok, eszközök, eljárások 1.3.1 NAT-ban megfogalmazott alapvető cél – a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyéni tanulási kompetenciák fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a problémamegoldás, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák, amelyeket az oktató munkánk során az egyes tantárgyakba ágyazva fejlesztünk, miközben figyelembe vesszük azt a pedagógiai alapelvünket, hogy „Az ismeret ugyan olyan fontos, mint a kompetencia – ismeretátadás nélkül nincs kompetencia fejlesztés.”: Anyanyelvi kommunikáció · Fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezése és értelmezése, · Helyes és kreatív nyelvhasználat · Hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás · Megfelelő szókincs, nyelvi funkciók ismerete. Idegen nyelvi kommunikáció · Az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető · Az egyén nyelvtudásának szintje (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség) · Szókincs, funkcionális nyelvtan, szóbeli interakció főbb típusainak ismerete Matematikai kompetencia · Matematikai gondolkodás fejlesztése és alkalmazásának képessége · Matematikai modellek alkalmazása (képletek, struktúrák, grafikonok, táblázatok) · Pozitív attitűd – az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának keresése Természettudományos kompetencia · Természeti világ alapelveinek, a tudományos fogalmaknak, módszereknek az ismerete · Technológiai folyamatok ismerete · Műszaki kompetencia (emberi tevékenység okozta változások megértése, a fenntartható fejlődés közösségi felelőssége) · Környezettudatosságra nevelés (fenntartható fejlődés, környezetünk értékei) Digitális kompetencia · Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata · Információ felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása, cseréje · Kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül 22
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
· Számítógépes alkalmazások ismerete A hatékony, önálló tanulás · Kitartó tanulás · Saját tanulás megszervezése · Tanulási folyamat megismerése · A kompetencia eleme: a motiváció és a magabiztosság · A tanulás tanítása (érdeklődés felkeltése, útbaigazítás, könyvtár, múzeum) Szociális és állampolgári kompetencia · Harmonikus életvitel, közösségi beilleszkedés · A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység · Közügyekben való aktív részvétel · Viselkedési és magatartási szabályok megértése · Aktív állampolgárrá válás (megfelelő beállítottság, motiváltság) · Demokráciára nevelés · Testi és lelki egészség (egészséges életmód) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia · Kínálkozó lehetőségek megragadása · Kreativitást és kockázatvállalást jelent · Fontos képességek, készségek: tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, elemzés, kockázatfelmérés · Tudatos fogyasztókká válás · Gazdálkodás, gazdasági nevelés Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség · Esztétikai megismerés, élmények és érzések kreatív kifejezése · Irodalom, zene, dráma, tánc, épített környezet szeretete
1.3.2. Az iskola képzési rendje 1.3.2.1. Az intézménybe lépés feltételei A tanuló az iskolával a beiratkozás napjától, vagy az átvétel napjától áll tanulói jogviszonyban.
- Teljesítmény- képességfeltételek: A belépési követelmények megállapítása során alkalmazásra kerülő eljárások: az előző iskolából hozott osztályzat írásbeli és szóbeli felvételi vizsga készségfelmérés (alkalmassági vizsga)
- A felvételi eljárás eredményével szembeni jogorvoslati lehetőség: a Köznevelési Törvény rendelkezéseinek megfelelően az ágazati minisztérium által évente kiadott tanévrendjében foglaltaknak megfelelően
- Írásbeli értesítés a felvételről. 1.3.2.2. Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamán
-
Személyi igazolvány, lakcímbejelentő kártya, születési anyakönyvi kivonat A megelőző évfolyamon szerzett év végi bizonyítvány 23
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
-
Szülői és tanulói nyilatkozat Ha a régi és az új iskolában tanult tárgyak között eltérés van az új iskolában a tanév eredményes folytatásának és az év végi osztályozhatóságnak, egyúttal az átvételnek a feltétele a megfelelő különbözeti vagy osztályozó vizsgák eredményes letétele. - Az igazgató engedélye. A más iskolából felsőbb évfolyamba átvétel tantárgyi követelményeit az adott évfolyam osztályainak képességei és az adott évfolyamra megállapított tanítási követelmények határozzák meg. Az átvételnél figyelembe kell venni a tanuló előző év végi és adott tanévi osztályzatait, egyéni képességeit (tagozatok), és az iskola változtatás egyéb körülményeit (például: magatartás, személyiségzavar, igazolatlan hiányzás). 1.3.2.3 A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai Az írásbeli vizsga menete 2.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 2.8. pont szerinti szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. 2.2. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. 2.3. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. 2.4. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. 2.5. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. 2.6. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. 2.7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. 2.8. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként a) negyvenöt perc, b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelve, illetve célnyelv használata esetén hatvan perc, c) magyar nyelv és irodalom, valamint nemzeti, etnikai kisebbségi anyanyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. 2.9. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. 2.10. A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, 24
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. 2.11. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga (2.15– 2.16. pontok) harmadik vizsgaként – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – is megszervezhető. 2.12. Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. 2.13. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 2.14. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. 2.15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné a) az igazgató – ha ehhez a feltételek megteremthetőek – hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. 2.16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben. 2.17. A 2.16. és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. 2.18. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. 2.19. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót. 2.20. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból – a javítóvizsga kivételével – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. 2.21. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. A szóbeli vizsga menete 3.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. 25
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
3.2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 3.3. A vizsgateremben egyidőben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. 3.4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. 3.5. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. 3.6. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. 3.7. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. 3.8. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. 3.9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. 3.10. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.11. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. 3.12. A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. 3.13. Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.14. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 3.15. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. 3.16. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható, vagy fel nem róható okból történő vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató a 2.13., 2.15–2.18., 2.21. pontokban leírtak szerint jár el. A gyakorlati vizsgarész 4.1. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. 26
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
4.2. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. 4.3. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. 4.4. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. 4.5. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. 4.6. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. 4.7. A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. 4.8. A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az osztályozó és érettségi vizsgák ideje a tanév rendjében kerül meghatározásra. b.)A beszámolót illetve osztályozó vizsgát megelőzően legalább egy héttel, az eredményes felkészülés érdekében, a tételsort a diákok számára ki kell adni. A beszámolók alkalmával a vizsgateremben legkevesebb 2, legtöbb 6 tanuló tartózkodhat, a tanulónak felkészülési időt kell biztosítani. A javító vizsgákon a tanuló bizottság előtt vizsgázik. c.)Osztályozó vizsgán szerzett elégtelen érdemjegy esetén - A hallgató javítóvizsgát tehet, ha az elégtelen érdemjegyű tantárgyak száma nem haladja meg a kettőt. - Különösen indokolt esetben kettőnél több tantárgy esetén is engedélyezheti a tagozatvezető a javítóvizsgát a hallgató írásos kérelmére (pl. hosszan tartó betegség, gyermekszülés, stb.) - Minden az előzőkben említett esettől eltérő helyzetben a hallgató az évfolyamot megismételheti. - Évfolyam ismétlés kérelem esetében az új jelentkezők számának és az ismétlés okainak vizsgálatát követően a igazgatóhelyettes dönt. - A javítóvizsgák időpontját a igazgatóhelyettes a tanév rendjének ismeretében dönti el. Erről az érintett hallgatókat értesíti. - Javítóvizsgák esetében a vizsgabizottság kijelölése a igazgatóhelyettes feladata. A vizsgabizottság 3 tagú, a vizsgáról készült jegyzőkönyvet mindhárman aláírják. 1.3.2.4. A tanulói jogviszony megszűnése a.) az átvétel napján, ha a tanuló másik iskolában folytatja a tanulmányait b.) a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni, c.) középiskolai tanulmányok esetén, az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, d.) a tanuló iskolából kizárása a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján, 27
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
e.) annak a nem tanköteles tanulónak, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. f.) nem tanköteles tanuló esetén, ha az igazolatlan órák száma a tanévben a 30 órát meghaladja. 1.3.2.5. A tanulói tevékenység szervezeti keretei tanulási alapidőre
-
A tanulók az iskolába felvételkor, átvételkor a hagyományos módon értelmezett osztályokba szerveződnek. Az adott osztályba sorolást meghatározza az osztály jellege (emelt szintű képzés, szakmacsoport, szakma), valamint befolyásolja a tanuló által választott idegen nyelv. Csoportbontásban tanulják az iskola tanulói idegen nyelveket, számítástechnikát, testnevelést, szakmai alapozó gyakorlat, szakmai és a szakképzési évfolyamokon a központi programokban előírt tantárgyakat. Csoportot több osztály tanulóiból is összeállíthat az iskola. A fentieken túl más tantárgyak tanítása is történhet csoportbontásban, ha az iskola rendelkezésére álló időkeret ezt megengedi és az iskola igazgatója az érintett munkaközösség kezdeményezése alapján engedélyezi. A középiskola utolsó két évfolyamán, ha az érettségire felkészítés azt megkívánja, a hagyományos osztályba szervezés megszüntethető. Alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása esetén az osztályba szervezés bármely évfolyamon és képzési profilban mellőzhető. (Az alternatív módszerek átvétele a pedagógiai program módosítását igényli.) 1.3.2.6. A tanulói tevékenység szervezeti keretei a kötelező tanítási órákon túli időben (választható)
-
Szakkörök, önképző körök. Diák sportkör - ezen belül természetjáró csoport. - sporttáborok (pl. nyári úszótáborozás, Tisza-túra stb.), mely önköltséges - sportágakhoz kötődő szervezett sportolás (kosárlabda csapat, kispályás labdarúgó csapat, atlétika stb). - Tömegsport. - Szakmai előkészítő ismereteket adó foglalkozások. - Előadások (pl. a Magyar Kultúra Napjából szervezett), tanfolyamok. (pl. gépjármű-vezető). - Szervezett színházlátogatás, filmklub. - Egyéb választható foglalkozások: • tehetséggondozás • munkába állást előkészítő, segítő foglalkozások • korrepetálás, felzárkóztatás • érettségire, felvételire felkészítés • szakkörök, diákkörök • verseny előkészítő foglalkozások • tömegsport, diáksportkör A fenti csoportok valamennyien önkéntes csatlakozás szerint szerveződnek. Valamely csoporthoz tartozást a csoport vezetője dönti el, a csoport belső működési rendje alapján. A tanulószoba, a szakkörök, a diák sportkör, a tömegsport az iskola rendelkezésére álló órakereten belül ingyenes, a többi önköltséges. 28
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A fentieken túl iskolánk tanulói tagjai lehetnek iskolán kívüli szervezeteknek, egyesületeknek, de az ezekhez kapcsolódó tagsági viszony nem akadályozhatja a kötelező és az önként vállalt iskolai feladatok teljesítését.
1.3.2.7. Iskolai tevékenységek
-
A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások. Kötetlen konzultáció tanárokkal. Felkészítés tanulmányi versenyre. Konzultáció a tanulási problémákról. Felkészítés egyéb versenyekre. Szakkör, önképzőkör, diákkör. Egyéni, öntevékeny iskola könyvtár használat. Egyéni öntevékeny számítógép használat. Egyéni öntevékeny tornaterem, tornapálya és edzőterem használat. Egyéni öntevékeny használata az iskola hangszereinek (pl. zongora). Speciális tanfolyamok. (pl. munkába állást segítő). Speciális tanácsadások (pl. pályaválasztási, pszichológiai nevelési). Osztály és tanulmányi kirándulások. Terepgyakorlat. Kiállítások.
A fenti lehetőségek igénybevétele, a szabad órakeret erejéig, alapvetően ingyenes, de a tevékenység jellegéből adódóan részben térítéses vagy önköltséges is lehet. Az iskola termei, eszközei csak engedéllyel használhatók. A szaktantermek csak tanári felügyelettel. ( SZMSZ, Házirend)
1.3.2.8. Szociális szolgáltatások
-
Kollégiumi ellátás a helyi kollégiumban. Menzai étkezés. Iskola orvosi ellátás. Ösztöndíjak az Szervezeti és Működési Szabályzat szerint. Tankönyvvásárlási támogatás.
1.4. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 1.4.1. Intézményekkel Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében a Középiskola munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel: • Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ • A megyei pedagógiai intézettel: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet és Továbbképző Központja, 4400 Nyíregyháza, Búza u. 5. • A helyi oktatási intézményekkel 29
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
• A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: gyermekvédelmi szolgálattal • Közművelődési intézményekkel: II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ, 4320 Nagykálló, Bátori u. 1.; Váci Mihály Művelődési Központ, 4400 Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Színház, 4400 Nyíregyháza A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.
1.4.2. Szervezettekkel, gazdálkodókkal Az eredményes oktató- nevelőmunka érdekében az iskolarendszeres munkakapcsolatot tart fenn többek között az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: • Segítők-Ész Alapítvány kuratóriumával. • Társadalmi egyesületekkel: TRIO sportegyesület; Nagykállói Kosárlabda Egyesület; NSE • Termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal.
1.4.3. Egészségügyi ellátó intézményekkel A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskolavezetőség kapcsolatot tart fenn a Kistérségi Szociális és Egészségügyi Központ illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az iskolaorvos mellett működő asszisztens vezeti az egészségügyi nyilvántartásokat és szervezi a szűréseket. Évente megszervezésre kerül 1 alkalommal: (KT 41.§ 5. bekezdés) - fogászati - szemészeti - belgyógyászati szűrővizsgálat
1.4.4. Ifjúságvédelmi szervezetekkel – gyermekvédelmi szolgálat A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tartanak a gyermekjóléti szolgálatokkal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgatóhelyettes a felelős (a munkaköri leírás szerint). Az osztályfőnökök figyelemmel kísérik a tanulók életkörülményeit, viselkedésüket, tanulmányi előmenetelüket. A problémás eseteket jelzik az ifjúságvédelmi felelősöknek. Az osztályfőnök ifjúságvédelmi felelőssel közösen megpróbálja felderíteni a problémák forrásait. Ha a megoldáshoz segítség kell az igazgató tájékoztatása mellett az ifjúságvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot az illetés gyermekjóléti szolgálattal. Egyéb külső szervek tanulókkal kapcsolatos megkeresése esetén, az igazgató, az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök bevonásával kezelik a problémát. Kiemelten a gyermekjóléti szolgálathoz kell fordulni: - ha a tanuló szülei nem működnek együtt az iskolával, - ha a tankötelezettség teljesítése veszélyben forog.
30
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
1.4.5. Szakmai gyakorlati helyekkel -
FES TEAM Oktatási és Szaktanácsadó Bt. – gyógypedagógiai asszisztens Helyi óvoda Helyi Általános Iskola Gyermekjóléti Szolgálat Helyi Önkormányzat Gyámügyi Csoport Nyírbátor Éltes Mátyás Általános Iskola és Diákotthon Nyíregyháza Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon A megye területén lévő gyakorlati helyek, egyéb intézmények.
2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink meghatározásánál figyelembe kell vennünk az alábbiakat: • · Vallási, világnézeti kérdések semlegessége az iskolában. • · A pedagógus világnézete és értékrendjével összefüggésben végzi munkáját • anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, vagy késztetné a tanulót. • · A pedagógus a nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, • tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének • fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse. • · Az iskola felelős a tanulók testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért, valamint a • tanulóközösségek kialakulásáért és fejlődéséért. • · Az iskola tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeik kibontakoztatásában • együttműködik a szülővel. • · Az iskola a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével • együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. • · Az iskola felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre. • · Az iskolában gondoskodni kell az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. • · Az iskola tananyagában biztosítani kell a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti • tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését. Iskolánk elkötelezett kell a fejlődő személyiség iránt. Ezért pedagógiai munkánkban figyelembe kell venni a diákok eltérő életkori sajátosságai, eltérő adottságait, képességeit. Meg kell adnunk a fejlődés esélyét minden tanulónak. Az iskola humánus légköre azt is jelenti, hogy az egyes tanulók a nekik megfelelő nevelésben, ennek keretén belül a nekik megfelelő tanulásban vehetnek részt. Az iskola alapfeladataival összhangban olyan pedagógiát kívánunk megvalósítani, amely figyelembe veszi a tanulók eltérő képességeit, teljesítményük alapján biztosítja az átjárhatóságot, a felzárkóztatás és korrepetálás révén az esélyegyenlőséget, csoportbontásokkal, differenciálással és az emeltszintű, valamint a versenyfelkészítéssel a tehetség kibontakoztatását. Mindezeken túl, iskolánk humán osztályaiban (humán orientáció, alapozás, egészségügyi és szociális szakképzések) 31
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
intézmény), rengeteg további lehetőségünk adódik a szakmai tárgyak keretein belül a személyiségfejlesztésre. Elsősorban a pályaorientációt, kommunikációt, pedagógiát, pszichológiát, fejlődéslélektant kell ebben a vonatkozásban megemlítenünk. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek és szorosan összefüggnek a személyiségfejlesztéssel: Énkép, önismeret • · Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe • · Önmegismerés, önkontroll • · Önállóság, önfejlesztés, személyes méltóság Hon-és népismeret • · Nemzeti kultúránk megismerése • · Történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, sportoló munkásságának megismerése • · Harmonikus kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel • · Nemzettudat, nemzeti önismeret, hazaszeretet elmélyítése Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra • · Az Európai Unió kialakulása, története • · Az unió alkotmánya, politikája • · Váljanak európai polgárokká • · Nemzetközi kapcsolatok ápolása Felkészülés a felnőtt lét szerepére • · Pályaorientáció fontossága • · Átfogó kép a munka világáról • · Rugalmasság, együttműködés és a bizonytalanság kezelésének képessége
3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS
FELADATOK 3.1. Általános alapelvek A korszerű iskolának a NAT és a kerettantervek irányelveinek figyelembevétele mellett az oktatónevelő folyamat minden területén a demokrácia elveire, a nemzeti kultúrára, az európai és humanista értékekre, az emberiség előtt álló közös problémákra kell összpontosítania. Az egyetemes kultúra és a tudomány ismereteinek átadása – felfedeztetése – oktatása mellett fontos szerep jut az iskolanevelési tevékenységének, nevelési hatásának is. Ennek területe a közösségfejlesztés. Az iskola a közösségfejlesztéshez szükséges források biztosításában közreműködik, a hiányzó források pályázatokból, tanulói önerőből stb. fedezhetők. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Mindezek célja: gyorsan változó világunkban jól eligazodó, megfelelő alapműveltséggel és világszemlélettel rendelkező, jó kommunikációra és feladatvállalásra is képes, igaz ön – és nemzettudattal rendelkező fiatalok felnőttkori elindítása, pályára állítása. Ezek pedig olyan iskolai 32
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
pedagógiai munkát feltételeznek, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység egyéb fóruma is. A közösségfejlesztés NAT által javasolt területei: - Hon- és népismeret - Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz - Környezeti nevelés - Kommunikációs kultúra A közösségfejlesztés lehetséges helyszínei: - tanítási óra - osztályfőnöki óra - szakmai gyakorlatok helyszínei - iskolai rendezvények, ünnepségek, versenyek - tanulmányi kirándulások - kiállítások, hangversenyek - szakkörök, klubok, érdeklődési körök - kollégium - diákönkormányzat A közösségfejlesztés által megcélozható közösségformák: - család - párkapcsolat - baráti társaság - osztályközösség - iskolai közösség - városi-falusi lakóközösség - munkaközösség - sport- vagy hobbiközösség - nemzet Tanulóink legyenek nyitottabbak és érdeklődőek a saját és iskolatársaik családi helyzetével kapcsolatban. Kövessék nyomon a családjaikban zajló eseményeket, legyenek aktívabb részesei a családi életnek, otthoni gondoknak és örömöknek. Alakuljon ki szociális érzékenység és nagyfokú segítőkészség diáktársaikkal kapcsolatban. Ismerjék és szeressék szűkebb lakókörnyezetük természeti és kulturális értékeit. Legyenek tájékozottak a haza földrajzában, történelmében, irodalmában, mindennapi életében. Ismerjék a magyar kultúra személyiségeit, a kiemelkedő államférfiakat, tudósokat, művészeket, sportolókat. Fedezzék fel az ország kulturális, néprajzi és idegenforgalmi kincseit. Váljanak hazájukkal kapcsolatba büszke, az értékeket óvó állampolgárrá. Legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülésére. Segítő, harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki a határon túlról érkező diáktársaikkal kapcsolatban.
33
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Társas és baráti kapcsolataikban váljanak figyelmes, érdeklődő, őszinte, szeretetet adni tudó személyekké. Kerüljék a manapság divatos durva, udvariatlan magatartásformákat. Legyenek büszkék saját és diáktársaik belső értékeire és sikereire. A tanulás, tudás, siker, kreativitás váljon példaértékűvé számukra. Aktívan vegyenek részt az iskolai életben, legyenek alakítói és szervezői a közösségi programoknak. Legyen véleményük a mikro- és makro környezetüket érintő eseményekkel kapcsolatban. Tudjanak érvelni, értelmesen és udvariasan vitatkozni. Ismerjék az alapvető állampolgári és diákjogaikat. Tartsák be az alapvető együttélési szabályokat, s várják el ezt másoktól is. Jogsérelmük esetén legyenek képesek a demokrácia által biztosított módon megvédeni igazukat. Alakítsanak ki a későbbi életüket is meghatározó „életstratégiákat”, szokásokat a munka – pihenés – szórakozás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, TV nézés, stb. területein. Lássák a torzult gondolkodás és életvitel formáit és veszélyeit.
A közösségfejlesztés célja: - harmónikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel, - a nyitott, megértő gondolkodás, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások elfogadása, - aktív, cselekvő, kezdeményező, vállalkozó szemlélet kialakítása, - a környezet értékeit megőrző, gyarapító szemlélet kialakítása, - az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, - a kommunikációs készségek fejlesztése (véleményalkotás, vitakultúra), - az információs társadalmi környezetben eligazodás képességének kialakítása, - a modern társadalom kritikus szemlélete, szelektáló képesség kialakítása, - az értékteremtő ember megbecsülése, - a magyarságtudat ápolása, más népek, nemzetek tisztelete.
3.2. Az iskolai hagyományok rendszere A valahova tartozás tudatát a közösségi értékek és eszmék megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. Rendszeresen ismétlődő események, tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához tartozást. A hagyományteremtő és hagyományápoló tevékenység a nevelőtestület és a tanulóközösség közös munkájának eredménye. Cél: a kialakult egyéni arculat mind markánsabbá tétele, hogy jól megkülönböztethetők legyünk más iskoláktól.
34
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
3.2.1. Szervezeti hagyományok Szakközépiskolánk pedagógiai tevékenységének szerves részét képezik a nevelőtestület, a tanulóközösség és a szülői közösség által létrehozott szervezetek. Önálló jogi személyként működnek: - Segítők-Ész Alapítvány - Trió Sportegyesület Iskolán belüli szervezetek: - iskolai Szülői Munkaközösség - iskolai Diákönkormányzat - iskolai Diák Sportkör Valamennyi szervezet saját SZMSZ illetve működési rend szerint végzi tevékenységét. Az önálló jogi személyként működő szervezetek az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően tevékenykednek. Szülői Munkaközösség (SZMK) Az SZMK közreműködik tan évente a Szalagavató, a pedagógusnapi ünnepség szervezésében, anyagi támogatást nyújt a tanulók tanév végi jutalmazásához. Az SZMK aktívan részt vesz az iskola belső életét meghatározó szabályzatok elkészítésében. Segítséget nyújt az Alapítványi bál szervezésében. Diákönkormányzat (DÖK) Az iskola tanulóinak demokratikus választással létrehozott szervezete. Tevékenységüket tantestületi segítséggel végzik a mindenkori DMST tanár közreműködésével. Szervezik a Verébavatót, a Gólyabált, a Diáknapot, segítséget nyújtanak a Sportnap lebonyolításához. Évente diákparlamenten értékelik munkájukat. Együttműködnek a regionális és országos diákszervezetekkel, továbbképzéseken, rendezvényeken vesznek részt. Működtetik az iskolarádiót és tanári segítséggel tanévente 2-3 alkalommal iskolaújságot adnak ki. Iskolai Sportkör (ISK) Tagja az iskola valamennyi tanulója. Küldöttgyűlés formájában szervezett demokratikus választással létrehozott vezetőség irányítja. Az ISK vezetője a tantestület egy testnevelés szakos tanára. Az ISK közreműködik az iskolai tömegsport és a háziversenyek szervezésében. Javaslatot tesznek a szakköri foglalkozásokra. Döntenek a rendelkezésre álló pénzek felhasználásáról. Véleményt nyilvánítanak a mindenkori sporteszköz beszerzésekhez.
3.2.2. Az intézményi hagyományok ápolása, az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendje 3.2.2.1.
Általános rendelkezések
Címerek 35
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A Budai Nagy Antal Szakközépiskola címere az iskolai dokumentumokon, rendezvényeken megjelenik.
Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: - fiúk: sötét nadrág, fehér ing vagy öltöny, iskolai nyakkendő - leányok: sötét szoknya, fehér blúz, iskolai nyakkendő
Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése és bővítése, az iskola jó hírnevének gyarapítása az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, azok folyamatos gazdagítását, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, ami az iskolához tartozás érzését erősíti. Az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulók tanári felügyelet mellett vesznek részt. A rendezvény bárhol van a részvevőkre az iskola házirendje vonatkozik.
Felvételi tájékoztató Az iskola tan évente felvételi tájékoztató füzetet készít. Megjelenési ideje: október 31. Felelőse: az igazgató
Az iskolai rendezvények megvalósításának rendje -
a rendezvények (ünnepségek, megemlékezések, kiállítások stb.) felelősét az éves munkaterv tartalmazza, vagy az igazgató ad megbízást. A felelős gondoskodik a műsorról és a szervezésről. A felelős irányítása mellett az oktatás-technikus minden esetben közreműködik a rendezvények megvalósításában. A tanulók elhelyezésében, felügyeletében az osztályfőnökök is közreműködnek.
Kitüntetések A tanulók körében egyszeri ösztöndíjat adományozunk, amely a 12. évfolyamon a ballagási ünnepségen, egyéb évfolyamokon pedig a tanévzáró ünnepségen kerül átadásra. Az intézményen belüli „média” A Nagykállói Szakközépiskola az Interneten saját honlappal jelenik meg. Felelős: a honlapot készítő megbízott pedagógus, és a rendszergazda. Legfőbb ünnepeink, melyekre közös ünnepi műsorral emlékezünk meg • tanévnyitó, • verébavató, • aradi vértanúk emléknapja, • szalagavató, • az 1956-os forradalom, • karácsony, • farsang, 36
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
• március 15., • diáknap, • ballagás, • tanévzáró. Osztályonként osztályfőnöki órán és/vagy aulai figyelemfelkeltő dekorációkkal emlékezünk meg: • november 27. magyar véradók napja, • január 22. a magyar kultúra napja, • február 25. kommunista diktatúrák emléknapja, • március 8. nőnap, • április 11. költészet napja, • április 16. holokauszt áldozatainak emléknapja, • április 22. a Föld napja, • május 6. magyar sport napja, • június 4. a trianoni békeszerződés napja, • június 13. magyar feltalálók napja. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 1 alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzítik. A kirándulások önköltségesen szervezhetőek. Tanulmányi kirándulás, mozi színházlátogatás, diáknap, osztály klubdélután, szervezett közhasznú munka, szervezett külföldi utazások, fiú-lány kosárlabda stb., pedagógus felügyeletével szervezhető. Tanulmányi kirándulás és közhasznú munka esetén 20 tanulónként 1 felnőtt kísérőt kell biztosítani. Fogadóórák, szülői értekezletek: Tanévente három szülői értekezlet, melyből kettő megtartása kötelező. A tantestület valamennyi tagja az éves órarend ismeretében fogadóórát jelöl ki. Az igazgatót és helyettesét előzetes bejelentés alapján bármikor felkereshetik.
3.2.3. Az iskolai környezet alakításának hagyományai Az iskolai környezet esztétikus alakítása a nevelés nélkülözhetetlen része. A környezet igényes alakítása példa a tanulók számára is.
Osztálytermek: Az osztálytermek dekorációjáért az osztályfőnökök felelősek. Szaktantermek: Dekorációjukért a munkaközösség vezetők felelősek. Aula és folyosók: Jellemző dekoráció az érettségi, szakvizsga tablók, a faliújságok és egyéb tájékoztató feliratok. Udvar, parkok: Az iskola épületegyüttesét körülvevő parkok gondozottak, növényviláguk gazdag. 37
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
3.2.4. A település és az iskola kapcsolatának hagyományai A Budai Nagy Antal Szakközépiskola tanulói rendszeres résztvevői a város más intézményei által rendezett programoknak. Például: - Kállai Kettős Néptáncfesztivál - Kállói Napok rendezvénysorozat - Ratkó József Könyvtár helytörténeti és informatikai vetélkedői - Városi Ki Mit Tud? - Majális - stb. Az iskola felkérésre közreműködik egyesületi, városi, alapítványi programokban is.
38
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A pedagógia nagy próbatétele a másság kezelése. Egyre több az ideggyenge, motorikus, fegyelmezetlen, olvasási és tanulási, valamint magatartás zavaros tanuló.
Okok, feladatok, célok: Okok: -
A felgyorsult technika fejlődésével (TV, videó, számítógép) a pedagógus személye nehezen tudja felvenni a versenyt. (lassú, unalmas). A technikai eszközök helyettesítik az olvasást, melyből tanulási nehézségek, tanulási zavarok. Nincs megfelelő családi modell, a megfelelő értékrend és a pozitív szemlélet kialakulásához, fejlődéséhez. Lelki egyensúly hiánya, mely figyelemhiányból, közömbösségi és szeretethiányból tevődik össze. A konfliktus megoldási technikák közül a győztes-vesztes modellt alkalmazzák, ami hatalmi harchoz vezet. (a győztes-győztes modell helyett) A súlyos takargatni való a családban.
Lehetséges megoldások, feladatok: -A probléma meghatározása -A probléma elismerése, elismertetése -A probléma elemzése, miértek feltárása -Optimális megoldások kiválasztása -A megoldás megvalósítása -Az eredmény értékelése, visszacsatolás. PROBLÉMAFELTÁRÁS: Az induló 9. évfolyamokon az osztályfőnök minden esetben neveltségi szint-mérést végez a rendelkezésre álló mérőlapok alapján, illetve a tanuló lakóhelye szerint illetékes Gyermekjóléti Szolgálattal kötött együttműködési megállapodás alapján a családgondozó környezettanulmányt végez a szülő bevonásával. A kiértékelés szempontsorát az ifjúságvédelmi felelős készíti. Az adatok kiértékelése az osztályfőnök feladata, aki a kapott eredményről köteles a kollégiumi nevelőt, az ifjúságvédelmi felelőst és a családgondozót tájékoztatni. Az ifjúságvédelmi felelős az adatokból évfolyami összesítést készít, amely alapul szolgál az éves munkaterv készítéséhez. Ezt követi szükség esetén a rehabilitációs célú foglalkozás a szülő és a pedagógus bevonásával. PROBLÉMAMEGOLDÁS A szaktanárok, az orvos, a védőnő jelzésére az osztályfőnök, a kollégiumi nevelő, a szaktanár, az ifjúságvédelmi felelős esetmegbeszélésre ül össze, mely során konkrét cselekvési programot dolgoznak ki a tanuló magatartási problémáinak megoldására. A cselekvési programba a tanulót is be kell vonni. Alapelv: nyílt és őszinte kommunikáció. A problémát, annak jellegétől függően (értelmi, érzelmi, lelki, testi) a leginkább kompetens személy kezeli (A belső-külső együttműködési modell fekete-piros körében lévők –, ill. a TISZK segítő 39
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
szakemberei is segítségül hívhatók. A cselekvési terv megvalósításának módját és eredményét dokumentálni szükséges.
A munkakultúrával kapcsolatos alapelvek: - Együttműködés a probléma megoldásában minden érintett féllel. - Csak komplex hatás biztosítása hozhat eredményt. -A problémákat akkor továbbítjuk „kívülre” (külső segítő hálózat, pl. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat), ha beavatkozás szükséges (hatósági, szakértői), de a probléma a MIÉNK MARAD, ezért továbbra is kezelést, nyomon követést igényel.
Lehetséges megoldások, feladatok: Tanulmányi téren: a. b. c.
Hátrány-kompenzációs foglalkozások bevezetése. Pl. felzárkóztató foglalkozások a nehézséget okozó tantárgyakból, az órakeret függvényében Dyslexiás szűrés – a Gyermekjóléti Szolgálat pszicho pedagógusainak együttműködésével Különböző tanulási módszerek elsajátítása tanári irányítással.
Személyiség fejlesztés: a. Külső szakemberek bevonása, fejlesztőpedagógusok, pszicho pedagógusok. b. Személyiség fejlesztő jellegű tréningek, pedagógiai, pszichológiai és szakmai tantárgyakat tanító pedagógusokkal. c. Tanulókkal egyéni elbeszélgetések
9-10. évfolyam:
11-12. évfolyam:
- önismeret - kommunikáció - illemtan - tanulási technikák - feszültségoldási technika (relaxáció) - konfliktus megoldási technika (Thomas Gordon) - diákjogok és kötelességek érvényesítése
Cél: Megtanítani a gyenge teljesítményű fiatalokat - a konstruktív életvezetésre - önbizalmuk növelésére - az iskolai életben az értékes programok iránti motiválásra Annak a pedagógiának legyünk hívei, hogy” bízom benned, te ezt meg tudod csinálni”.
40
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Ezen a területen első lépés a tehetség felismerése. A valamilyen területen az átlagostól többet teljesíteni képes tanulókkal törődés, tudatos foglalkozás mind a tanuló egyéni boldogulását, mind az iskolai munka színvonalasabbá tételét és az iskola hírnevének erősbítését is jelenti. A tanulók egy része már úgy jön a középiskolába, hogy hozza magával „a tehetséget”. A 9. évfolyamon ezt a hozott alapot kell felkarolni és tovább segíteni, ösztönözni a tanulót. A középiskolai háziverseny mozgalom pedig bemutatkozási lehetőséget nyújt azok számára, akik a gimnáziumi éveik alatt tűnnek ki társaik közül.
A tehetséggondozás irányzatai Kommunikációs képességek fejlesztése Korunk alapvető követelmény, a jó kommunikációs képességekkel rendelkező ember. Ezért szükséges tanulási képességünk ez irányú fejlesztése, amivel önismeretünk, empatikus képességünk tovább fejlődhet. Az iskola, a város, a megye irodalmi életében történő bekapcsolódás megfelelő alkalmat biztosít a tanulóknak a kibontakozására. Zenei kultúra fejlesztése: Az ének-zene tantárgy tanulásával nagyobb lehetősége nyílik a szaktanárnak felismerni, kiemelni a jó adottságokkal rendelkező gyerekeket. A zene tanításának a pedagógia szakon kiemelt szerepe van. Manuális, vizuális tehetséggondozás: ahol lehetőség nyílik a kézimunkától, báb- plakát készítésén túl a főiskolai alkalmassági vizsgákra való felkészítési, vagy meghirdetett pályázatokon való részvételig. Emeltszintű érettségire történő felkészítés Tanulóink a 10. osztály végén jelentkezhetnek az iskolában tanított valamennyi tantárgyból emeltszintű érettségire történő felkészítésre. Azonban az egyes szakmacsoportokban a tantárgyválasztás lehetősége korlátozott, de figyelembe veszi az adott szakmacsoport továbbtanulási sajátosságait és a 11-12. évfolyamos óratervét. A tanulók néhány tantárgyból, ahol a felkészítés a 10. évfolyam után megszűnik, középszintű érettségire történő felkészítésre jelentkezhetnek. Differenciálás a tanítási órákon Mivel iskolánkban, évfolyamon belül az egyes osztályokban a tanulók képessége, teljesítménye jelentős eltérést mutat, ezért igen nagy pedagógiai kihívás, hogy minden tanuló a neki legmegfelelőbb fejlesztést kapja. A tanítási órákon az iskola pedagógusai kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy differenciált feladatadással eredményes fejlesztő munkát tudjanak végezni az osztályközösségen belül azért, hogy a tehetséggondozás, és a tanulási kudarcok kezelése, a minimum követelmények elsajátítása egyaránt megvalósuljon. Tanórai vagy tanórán kívüli keretek között megvalósuló szakmai programok Ezek a programok elsősorban valamely tananyag kiegészítését, elmélyítését, szakmai trendjének megismerését, vagy egy adott szakma iránti érdeklődés felkeltését szolgálják: intézménylátogatások, színházi előadások, kiállítások.
41
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Tanórán kívüli foglalkozások - elsősorban nem versenyfelkészítési céllal Felkészítő tevékenységünk fő területei a szakkörök sportkörök (pl.: labdajátékok, atlétika, erőemelés), könyvtárhasználati foglalkozások. Versenyfelkészítés Kiemelten tehetséges diákjainkat - felkészítést követően - közismereti és szakmai tanulmányi versenyeken, valamint a diákolimpián és egyéb sportversenyeken indítjuk. Versenyeztetés Házi versenyek (pl.: szavalóverseny, természettudományi verseny, idegen nyelvi verseny, történelem verseny, gépíró verseny) – a házi versenyek általában a tanév valamely iskolai rendezvényéhez kapcsolódnak Megyei tanulmányi és sportversenyek Valamennyi tantárgyban és sportágban, amelyben megyei szintű versenyt szerveznek elindítjuk azokat a tanulókat, akik szeretnének részt venni az adott versenyen.
6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 6.1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát az iskolában az igazgató vezetésével és ellenőrzésével, az ifjúságvédelmi felelős irányítása mellett, a tantestület minden tagja a nevelés legfontosabb területeként kiemelten kezeli és végzi. (az ifjúságvédelmi feladatokat intézményegységenként 1 pedagógus látja el munkaidejének negyedrészében). A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az intézményben folyó nevelési-oktatási munka aktív részeseként segíti a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, és aktív tagja az észlelőjelzőrendszernek. Tevékenységének fő célja a prevenció, azaz munkáján keresztül a gyermekek problémáinak minél korábbi felismerése és minél hatékonyabb kezelése, súlyosabbá válásának megelőzése. Az osztályfőnököknek a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős mellett kiemelt szerepe, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje osztályában a nehézségekkel küzdő gyermekeket, az igazolatlanul hiányzókat, igyekezzen megismerni minden tanulóját – képességeiket, érdeklődési körüket, jellemüket, családi hátterüket, baráti kapcsolataikat. A veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos minden változásról tájékoztatja az ifjúságvédelmi felelőst, hogy a tanév során közösen kísérjék figyelemmel a gyermekek életét, ill. szükség szerint jelzést küldjenek a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Iskolánkban törekszünk arra, hogy tanulóinknak védelmet nyújthassunk az őket veszélyeztető, egyre szaporodó, egészségüket és személyiségüket rontó külső hatások és káros szenvedélyek ellen. Ez a tevékenység minden pedagógusnak, iskolaorvosnak, védőnőnek ad feladatot. Az ifjúságvédelmi feladatok elvégzésében az alábbi konkrét feladatok megvalósítására van szükség: Minden tanév elején fel kell mérni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat. Ebben meghatározó szerep az osztályfőnöké. (Ktv. szerint hátrányos helyzetű az a tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. Veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza). A felderített veszélyeztetett tanulókkal 42
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
az ifjúságvédelmi felelős személyes kapcsolatot alakít ki. Az osztályfőnökökkel együtt a tanulóval és a szülővel folytatott beszélgetés során információt szereznek a tanuló körülményeiről. Ha a veszélyeztető tényezők az iskola hatáskörében nem szüntethetők meg,akkor az ifjúságvédelmi felelős külső szakember közreműködését veszi igénybe (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, pszichológus, stb.) Anyagi veszélyeztetettség estén az ifjúságvédelmi felelős rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását kezdeményezi a tanuló lakhelye szerinti illetékes Polgármesteri Hivatalnál. A megelőzés érdekében az egészséges életmódot támogató, a bűnmegelőzést, a szenvedélybetegségeket megelőző programokat, felvilágosításokat szervezünk. A gyógyult szenvedélybeteg tanulók beillesztését segítjük. Szoros kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Városi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi felelősével. Kölcsönösen tájékoztatjuk egymást a felmerülő problémákról és megoldások lehetőségeiről. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények telefonszámát, pl. Családsegítő Intézet, Gyermekjóléti Szolgálat, Mentálhigiénés Központ, stb. Biztosítjuk a gyermek jogainak érvényesülését. Összességében nevelőtestületünk minden tagjának kötelessége, hogy felfigyeljen a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulókra. Feltárja gondjaikat, és segítse azokat megoldani pedagógiai és szociális eszközökkel. Az iskolán belüli és kívüli segítségnyújtás együttesen szükséges és elengedhetetlen feltétele az iskolai gyermekvédelmi munkának. A tanulók életkörülményei és problémái szükségessé teszik a beavatkozások széles körű alkalmazását és az erre hivatott szakemberek bevonását.
6.2. Az iskolai ifjúságvédelem tevékenységi köre Tágabb értelemben a gyermek és ifjúságvédelem minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységi területek: - feltárás - konfliktuskezelés - eljárások - prevenció Az iskolai ifjúságvédelem ezt a rendkívül sokrétű, összetett, komplex tevékenységet egyedül nem vállalhatja fel. Elsősorban a nehéz élethelyzetbe kerülő vagy különböző nevelési, magatartásbeli problémákkal küzdő tanulók segítségét, támogatását tekinti feladatának. A nehéz élethelyzetbe került fiatalokat célszerű különválasztani aszerint, hogy hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben élnek-e. Hátrányos helyzetben azok a tanulók vannak, akiknek, életkörülményei s életmódja a társadalmi átlagnál lényegesen rosszabb. Ilyen esetben az iskolai ifjúságvédelem lehetőségei szerények. A szóba jöhető segítségnyújtás a lakóhely szerinti önkormányzat értesítése, a segítségnyújtásra felhívás. A veszélyeztetettség olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Veszélyeztetett helyzetben vannak azok a tanulók, akiknek életéből hiányzik a védő-óvó családi légkör, esetleg egy pozitív tulajdonságokkal bíró felnőtt, akiket egészségügyi vagy pszichés károsodások értek vagy káros környezeti hatások befolyásolnak.
43
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A társadalmi méretű probléma iskolai kezelésére a törvényi szabályozás létrehozta az ifjúságvédelmi felelősi funkciót. Az ifjúságvédelmi felelős munkáját a törvény részletesen szabályozza. A társadalom alapja a család. Napjainkban azonban a családok jelentős része válságban van. A szülők életmódja, a családok anyagi forrásai (szegénység vagy éppen a gazdagság), a felfokozott életritmus (az erőn felüli vállalás, a kevés szabadidő), a tanulókat a médiákon keresztül érő megtévesztő információk, hatások sok tanuló személyiségét nem a kívánt mértékben befolyásolják. Különösen sérülékenyek a labilisabb idegzetű vagy könnyebben befolyásolható személyiségek. Az erőtlen ellenpropaganda és a felemás törvényi szabályozás nem teszi lehetővé a káros szokások, szenvedélyek visszaszorítását, sőt napjainkban inkább terjedésének lehetünk tanúi (dohányzás, szeszesital fogyasztás, kábítószer fogyasztás). Az iskola lehetőségei különösen korlátozottak, hiszen nem hatóság, az alkalmazható fegyelmező, vagy fegyelmi intézkedések pedig szinte semmilyen visszatartó erővel nem bírnak. A Szakközépiskola dolgozóinak példamutatásával és a felvilágosító tevékenységével igyekszik tanulóit a társadalom által helyesnek vélt életmódra nevelni. Alapvető probléma a valamilyen szempontból hátrányos helyzetről tudomásszerzés, a tanuló hátrányos helyzetének felismerése. További probléma az ezzel kapcsolatos nyilvántartás. Ha mindezeken túl vagyunk újabb probléma a segítés. A feladat nagy rész az osztályfőnökökre és az ifjúságvédelmi felelősökre hárul. Mivel a problémakör a szülők és tanulók személyiségi jogaival összefüggő, fontos a diszkréció, az empátia, a gyorsaság, a hatékonyság. A gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozó témakörök az egyes évfolyamok osztályfőnöki tanmeneteinek részét képezik. Szívesen adunk teret az iskolán kívüli szervezeteknek is ezen témakörhöz tartozó foglalkozások, előadások tartására. Az iskola számára elemi érdek a tanuló hátrányos helyzetének megszüntetése, mert a körülményei befolyásolják eredményeit, viselkedését, társaihoz és a munkához való viszonyát.
6.3. Az ifjúságvédelem céljai -
helyzetfelmérés és prevenció A kialakult hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet kezelése. A kialakult helyzet további romlásának lehetőség szerinti megakadályozása, lehetőségektől függően a helyzet javítása.
6.3.1. A prevenció A tanulók egészséges testi-lelki fejlődését a következő tényezők akadályozzák: 1. Deviáns viselkedésformák: dohányzás, alkohol, drogok fogyasztása, bűnelkövetés; 2. Egyéb különböző szenvedélyek (játék-, gyógyszerfüggőség, kényszeres evés, egyéb étkezési zavarok, internetfüggőség, vásárlási kényszer, stb.) 3. Disszociális viselkedésformák (lopás, hazudozás, iskolakerülés, csavargás, csalás, stb.) Ezen káros tényezők kiküszöbölése az iskola nevelőmunkájának is feladata. A prevenció területei A. Drog prevenció B. Egészségvédelem: /l. bővebben: Az iskola egészségvédelmi programja c. fejezetrész / osztályfőnöki, biológia óra keretein belül és kívül együttműködés védőnővel, iskolaorvossal, mentálhigiénés szakemberrel, pszichológussal, pszichiáterrel, nőgyógyásszal, dietetikussal.
44
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Egészségvédelmi formák: felvilágosító előadások, filmvetítés, tréningek, szűrővizsgálatok, kiállítások megtekintése, stb.
6.4. Az ifjúságvédelem feladatai FELTÁRÁS -
Év elején helyzetfelmérés készül a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben levő tanulókról. a belépő 9. évfolyamokban a Neveltségi szint mérőlap alapján. Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség gyanúja esetén környezettanulmány készül, melyet a Gyermekjóléti Szolgálattal kötött együttműködési szerződés alapján, melyet az ő képviselőjük végez el. Ez a kiindulópont a cselekvési program kialakításához. .
-
Eljárások: - személyközi szóbeli (tanuló-osztályfőnök, tanuló-tutor, tanuló-szaktanár, ill. szociálpedagógus, tanuló- tanár-szülő) -dokumentált: az eljárásról feljegyzés készül - sikertelen konfliktuskezelés esetén: jelzés és segítségkérés (hivatalok, humán segítő szolgáltatások) - speciális szolgáltatások elbírálása, folyósítása: étkezési hozzájárulás, gyermekjóléti támogatás - rászoruló tanulók számára tanszer, tankönyvgyűjtés szervezése - egészségvédelmi, életmódbeli felvilágosító, ismeretterjesztő előadások, beszélgetések szervezése (dohányzás, alkohol, drog). - hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben levő tanulók, tanulmányi munkájának, segítésének megszervezése (jobb tanulók felkérése, esetleges tanári korrepetálás) - nehezebb, súlyosabb helyzetben levő tanulók számára szakemberek segítségének igénybevétele (pszichológus, mentálhigiéniás szakember) - kapcsolattartás az iskolán kívüli ifjúságvédelemben érdekelt szervezetekkel.
6.5. Káros szenvedélyek Dohányzás - a dohányzás káros következményei, élettani szempontból - a dohányzás, mint rizikótényező, a betegségek körében - a dohányzás okai - a dohányzás tanuláselméleti magyarázata - az egészségvédelmi törvény betartása a nemdohányzók védelmében. Alkohol
-
az alkohol kémiai, élettani, kórtani, történelmi, társadalmi megközelítése az alkohol- deviancia-bűnözés kapcsolatrendszere a gyógyítás kilátásai a személyiség megerősítése, a konfliktushelyzetek megoldásának képessége, a lelki kondíció megszerzése segíthet a bajok megelőzésében.
Kábítószer 45
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
a kábítószerekkel való visszaélés testi-lelki tüneteinek ismertetése, a kábítószerek felosztása, egészségkárosító hatásai az egyén, a család és a társadalom feladata, lehetőségei a kábítószer ellenes stratégiában megelőzés szervezett formái a kábítószer és a bűnözés összefüggése a kábítószerekkel kapcsolatos jogi szabályozások.
6.5.1.. Iskolai drogstratégia A drogfogyasztás kialakulásának társadalmi hátterének megismerése segíti a pedagógusokat abban, hogy konkrét esetben saját diákjainak problémáit megértse és adekvát módon intervenciókkal reagáljon a történésekre. A múltban gyökerező hibás szemlélet következtében az eltitkolt információk hiányában sem az oktatás és egészségügy, sem a rendőrség nem tudott felkészülni a folyamatosan emelkedő számú drogfogyasztókkal történő foglalkozásra. A szakágazatokra, de a társadalomra is „rátört” a drog a 90-es években. Nem igazán alakult ki a társadalmi tolerancia, a segítő hálózat intézményrendszere, és csak késve a terjesztés felderítése, üldözése, törvényi szabályozása. Csak a napjainkban kezd beépülni a prevenciós ismeretanyag is a pedagógiai képzésbe. Emiatt a mai pedagógusok jelentős többsége a szakmai képzése során nem kapta meg a drog-prevencióval kapcsolatos ismereteket, és így felkészületlenül és sokszor „eszköztelenül” kerülnek szembe a problémákkal. Napjaink droghelyzete A szakközépiskolások körében végzett felmérés adataiból kiderült: - gyorsan növekszik a drogfogyasztók száma - tolódik lefelé az első drogélmény életkora (11, 12 éves korban fogyasztó, 13-14 éves dealer is) - a fogyasztás helyszínei: diszkó, otthon, más lakás (barát, osztálytárs) -ra tevődik - a statisztikai adatok szerint a diákok 1/3 –a már kipróbált illegális drogot. 6.5.2. Az iskolai drog prevenció lehetőségei Osztályfőnöki óra keretein belül és kívül együttműködés a rendőrséggel, ÁNTSZ-szel, Drogambulanciával, Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokkal, védőnővel, kortárs segítőkkel, civil szervezetekkel. Az osztályfőnök feladata megkeresni a drog prevenció lehetőségeit, felkérni a fent említett segítő szakembereket. Drog prevenciós formák: tájékoztató-ismeretterjesztő előadások, filmvetítés, tréningek, intézményekbe tett látogatások, kiállítások megtekintése, stb.
-
Alapelvek A családdal, munkatársakkal, iskolavezetéssel kell a szakmai munkát kezdeni. A szemlélet, az irányultság a legfontosabb. Az iskola, a család, a szülők, személyek, kortársak, helyi intézmények, polgármesteri hivatalok, rendőrség együttes csoportmunkáján keresztül lehet eredményt elérni. /Az érzelmeken keresztül kommunikációval, emberi közösséggel, odafigyeléssel, segítéssel lehet alternatívát felállítani. Ismerni kell, mit gondolnak a fiatalok, mik a motivációik, ismerni kell az érzelmeiket, belső félelmeiket.
46
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
Az iskolában a pedagógusoknak olyan helyzetet kell teremteni, hogy a fiatalok belékapaszkodhassanak, ha bizalmatlanok a felnőttekkel szemben. A drogos gyermekkel szembesíteni kell önmagát „Ki vagy te, mit akarsz?”. A tanulókat közös erőfeszítéssel ki kell hozni a negatív szerepből. Tanulási mechanizmusaikon változtatni kell. Fel kell tárnunk a kudarcok okait „ahol a méreg ott van az orvosság”. Sikerélmények, örömökhöz kell juttatni. Pozitív, szeretetteljes kapcsolatot kell kialakítani az egyénekkel, osztályközösségekkel .
Célkitűzés A drogstratégia célkitűzéseinek, reálisnak és folyamatosnak kell lenni. - iskolai team létrehozása, a csoportmunka megszervezése - az iskolai droghelyzet feltérképezése - a szülők, diákok, tantestület felkészítése, megnyerése az ügynek
Feladatok: Az iskolavezetésnek ki kell jelölni a drogkoordinátort. A drogkoordinátor: - szakmailag felkészült, konkrét és alapos prevenciós ismeretei vannak - elfogadtatja az elképzeléseket a tantestületen belül az iskola egészében - támaszkodik az osztályfőnökök jelzéseire, a szaktanárok, munkaközösség vezetők felvilágosító munkájára - előadásokat tarthat (szexuális felvilágosítás, barátság, szex, stb.) - belső kapcsolatot tart fenn az iskolavezetéssel, iskolaorvossal, iskolapszichológussal, gyermek és ifjúsági felelőssel, egészségnevelő valamint osztályfőnökökkel és szaktanárokkal - külső kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, Nevelési Tanácsadókkal, védőnői hálózattal, rendészeti szervekkel és ÁNTSZ-i drogkonzultációs központokkal
-
Követelmény, hogy szervezetten, éves munkaterv szerint végezzük a szenvedélybetegségek megelőzésére szolgáló prevenciót, melynek összhangban kell lennie az osztályfőnöki órák, szocializációs foglakozások és az egészségnevelés modulok/témák tematikájával.
6.6. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek -
Veszélyeztetett tanulók társadalmi, szociális helyzetének figyelembevétele határozza meg a tanulókkal való foglalkozást (beszélgetés, tanácsadás) kapcsolatteremtés szülőkkel, nevelőszülőkkel.
-
Nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók helyzetének felmérése lehetőség szerint a családok helyzetének (anyagi, szociális) megismerése.
-
Az állami gondozott tanulók nyilvántartása, segítése 47
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
kapcsolattartás a pártfogókkal.
6.7. Az ifjúságvédelmi munka során betartandó etikai követelmények -
A tanuló egyéniségének, emberi, gyermeki személyiségi jogainak tiszteletben tartása Előítélet mentes közelítés, segítés, meghallgatás egyéni, családi, intim információk bizalmas kezelése. minden tanulóhoz, különösen a veszélyeztetett helyzetben lévőkhöz tapintattal szeretettel közeledés.
7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM A szakközépiskolában az évente induló osztályainkba nagyon sok általános iskolából érkeznek a tanulók. A hozott jegyek, azonos értékű osztályzatok esetén is különböző tanulói felkészülést jelentenek. Tanórai keretek között az egyes tantárgyak feszített képzési programja miatt alig van lehetőség a szintre hozásra. Hatékonyan ez csak külön foglalkozások keretében oldható meg. A kerettanterv alkalmazása kapcsán lehetőség adódik a kezdő évfolyamokon a tanulás tanítása és az értő olvasás foglalkozások tartására. Oktatáspolitikai cél, az érettségivel rendelkezők számának növelése. Ez jelenleg azt eredményezi, hogy tömegesen jelentkeznek közepes tanulmányi eredménnyel is gimnáziumba. Így előfordul tanulóknál, hogy olvasási és számolási készségeik is fejletlenek. Mivel a középiskolai követelményrendszer nem igazodott a tömegesedéshez a 9. osztályokban nő a bukások száma. Az iskola felzárkóztató, szintre hozó foglalkozások kínálatával igyekszik segíteni. Ezen foglalkozások száma korlátozott. Korlátot szab egyrészt a tanárok terhelhetősége, másrészt az iskola rendelkezésére álló választható órakeret. Az órakeretet a fenntartó határozza meg és elsődlegesek a költségvetési szempontok. Ha a feltételek rendelkezésre állnak, még meg kell győzni a tanulót és a szülőt is, hogy a tanuló érdekében szükség van a foglalkozás igénybe vételére. Az iskola foglalkozási kínálata: - Tanulást segítő módszertani foglalkozások szervezése. - A tanulási problémákkal küzdőknek felzárkóztató, szintre hozó foglalkozások szervezése. - A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele
Tevékenységek a lemorzsolódás megakadályozására A lemorzsolódás szempontjából a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók a belépés utáni első évfolyamban a legveszélyeztetettebbek. Ekkor dől el, hogy képesek-e megmaradni az iskolarendszerben, vagy sem. Ebből következik, hogy a legnagyobb mértékű segítségre is ekkor van szükségük, felzárkóztatásra és komplex személyiségfejlesztésre tanórai és tanórán kívüli keretben egyaránt. Pedagógiai programunk kidolgozása során prioritást biztosítottunk e területeknek. A programjaink kiemelt célcsoportja a belépő 9. évfolyam, mert a 10. évfolyamra jelentős javulást hoz a fejlesztő programok végrehajtása. Ez nem jelenti azt, hogy a többi évfolyamokon a tanulók nem részesülnek ez irányú fejlesztési programokban, csupán annyit, hogy nem a teljes körük.
48
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Általában: Az osztályfőnök, a tutor és az évfolyamon tanító szaktanárok alkotta team tagjai közösen hozzák létre a személyre tervezett tanulási programot azon tanulók számára, akik minimum ismeretekkel, készségekkel sem rendelkeznek a mérések alapján, vagy akik a mérési kritériumok szerint igen gyenge eredménnyel teljesítettek, de nincs tanulási nehézségük, részképesség-zavaruk. A tevékenység megvalósítása iskolának pedagógusai által történik, tanórai keretben és tanórán kívüli korrepetálások formájában egyaránt. A tanítási órákon differenciát fejlesztést igényel a szaktanároktól a korrepetálás kis csoportban, mely maximum 5 fő részvételével történik a problémás tárgyakból.
Nyomonkövetés Az osztályfőnök és a tutor feladata a gondoskodás, törődés, biztatás személyre szólóan. A tutor tevékenysége újszerű megközelítés, eddig nem használtuk, inkább az osztályfőnök feladatköre volt ehhez hasonló. Feladatát külső szakemberekkel és a pedagógusokkal, valamint a tanulóval együtt tervezi meg. A lényeg a folyamatos visszacsatolás megvalósítása, a komplex, többsíkú fejlesztés eredményeinek és a soron következő teendőknek a tanulókkal való közös tervezése. Így lehetővé válik a tanulók aktív részvétele a fejlesztésben, s ez az együttműködés nagyon fontos eleme a fejlesztő folyamatnak. Tutor lehet a tanuló által választott, és az igazgató által megbízott pedagógus. A tutor feladatait munkaköri leírás rögzíti. Feladata: folyamatos törődés, havi nyomon követés, a tanuló folyamatos motiválása. Egy tutornak maximum 5 tanulója lehet. A tutorok száma az érintett tanulók számától függ. -
A 9. évfolyamra jelentkezett, vagy átvett tanulók körében DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEKET végzünk, melynek területei: - 1. anyanyelvi kommunikációs képességek /helyesírás, szövegértés/ - 2. matematikai-logikai képességek, - 3. neveltségi szint -4. tanulási attitűdök.
Kiértékelés: -
A neveltségi szintet az osztályfőnök, az anyanyelvi, ill. matematikai-logikai képességeket a szakos tanár méri és értékeli ki. Az értékelést követően az osztályban tanító valamennyi pedagógus számára tájékoztatást adnak a kiértékelés tapasztalatairól október 1-ig.
-
Ezután, ha szükséges, az igazgató kezdeményezi a szülő vizsgálathoz való hozzájárulását, majd szakértői vizsgálatokat kérünk a Nevelési Tanácsadótól, ill. Pedagógiai Szakszolgálattól a tanulási nehézségek és magatartási-beilleszkedési nehézségek konkrét feltárásához.
Terápiás fejlesztő programok Az egyéni vagy csoportmunkán alapuló, terápiás jellegű fejlesztő programok kialakítása és 49
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
szervezése a Pedagógiai Szakszolgálat, ill. egyéb külső szakemberek bevonásával. A terápiás jellegű fejlesztő program megvalósításához kevés a pedagógusok szakmai tudása, márpedig az okok megszüntetése legalább olyan fontos, hogy a hátrányok, lemaradások ne növekedjenek az iskolai tanulmányok alatt, hanem lehetőség szerint csökkenjenek, megszűnjenek. A fejlesztés tartalma nagyon eltérő lehet: irányulhat valamilyen képességre, részképességre, de irányulhat az együttműködési képesség, feladattudat, vagy eszközzel bánni tudásra, vagy az optimális tanulási technikára való rátalálásra, vagy akár érzelmi hiány pótlására. Ezen hiányterületek fejlesztése kihat bármely tantárgy elsajátításának eredményességére, és végső soron az egész személyiség pozitív fejlődésére. A továbbhaladás lehetőségét megteremti az a szemlélet, ha a fejlesztés nem csupán a lemaradás területeire irányul, hanem az okok lassú megszüntetésére is.
Terápiás fejlesztő programok: - szorongást, személyiségfejlődési zavarokat csökkentő pszichológiai terápia - dyslexia-disgraphia csökkentő logopédiai fejlesztő program - tanulási képességeket fejlesztő program - családgondozás A tevékenység végzői: pszichológus, szociális munkás, logopédus, fejlesztő pedagógus, mentálhigiénés szakember, családsegítő.
8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A program célja: -
segíteni a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe segíteni a tanulók ismeretelsajátítását biztosítani az egyéni ütemű fejlődést pótolni az iskolai és /vagy családi, társadalmi szocializációs hiányokat komplex személyiségfejlesztés. Hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, aki:
-
objektív-relatív deprimációból adódóan vagy másodlagos-következményes hátrányokból adódóan nem a képességeinek megfelelő fejlődési ütemben gyarapodik, bontakozik ki a személyisége.
Feladatok tanévkezdéskor
-
Felmérés készítése, melynek szempontjai: szociálisan hátrányos helyzetű tanulók a gyermekvédelmi támogatásban részesülők
50
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A tevékenységi formák megtervezése a tanévre Tanév kezdésekor tájékoztatás (szülő, diák) tájékoztatása:
-
Az osztályfőnök szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával tájékoztatja a szülőt, a diákot a szociális jellegű támogatási formákról, kérelmekről, benyújtásának módjairól, lehetőségéről (TK-, iskoláztatási-, gyermekvédelmi-, szociális támogatások, segélyek). Az étkezési, utazási, kollégiumi juttatásokkal kapcsolatos feladatok a gazdasági dolgozók hatáskörébe, az alapítványi hozzájárulásokkal kapcsolatos szervezési feladatok az alapítványi kuratórium hatáskörébe tartoznak. A rászorultság tényét a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, valamint a szociális munkás is jelezheti az osztályfőnököknek.
A pedagógusok ösztöndíjakkal kapcsolatos feladatai: figyelemfelkeltés, az ösztöndíj elnyerésének segítése, kapcsolatfelvétel és együttműködés külső segítő szakemberekkel, intézményekkel. Alapvető feladat a fent említetteken kívül a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva:
-
Kollégiumi elhelyezés Tankönyvvásárlási támogatás Figyelemfelhívás pályázatokra (tanulmányi ösztöndíj), segítés a pályázat megírásban Lakóhely szerinti jegyző értesítése segélyezés szükségességéről
Mivel a középiskolának az éves költségvetésében tanulói szociális keret nincs jóváhagyva, a tanulók közvetlen anyagi segítésére nincs lehetősége.
Tanévkezdéskor Felmérés készítése, melynek szempontjai: - szociálisan hátrányos helyzetű tanulók - a gyermekvédelmi támogatásban részesülők - a teljesítmény, tanulási, magatartási zavarokkal küzdők felmérése.
-
Tanév kezdéskor tájékoztatás (szülő, diák) tájékoztatása: szociális jellegű támogatási formákról, kérelmekről, benyújtásának módjairól, lehetőségéről (TK-, iskoláztatási-, gyermekvédelmi-, szociális támogatások, segélyek).
Alapvető feladat a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva: - Tankönyvvásárlási támogatás - Figyelemfelhívás pályázatokra (tanulmányi ösztöndíj), segítés a pályázat megírásban - Lakóhely szerinti jegyző értesítése segélyezés szükségességéről
51
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Mivel a középiskolának az éves költségvetésében tanulói szociális keret nincs jóváhagyva, a tanulók közvetlen anyagi segítésére nincs lehetősége.
9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A jegyzék a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, 7. számú melléklete – Jegyzék, a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről. A szakképzés vonatkozásában a szakképesítések központi programjai tartalmazzák az eszközök és felszerelések listáit.
10. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 10.1. Belső- Külső együttműködési modell a tanulók lemorzsolódásának csökkentésére Belső együttműködési modell szereplői: -
Tanuló- osztályfőnök- ifjuságvédelmi felelős vagy szociálpedagógus-kollégiumi nevelő Szaktanár/szakoktató/gyakorlati oktató – orvos – védőnő - szociális munkáspszichológus-logopédus-mentálhigiénikus-gyógypedagógus-kortárssegítők Prevenciós team - osztályfőnöki munkaközösség – Diák Önkormányzat –alapítvány – gazdasági/adminisztrációs dolgozók Vezetőség
10.2.Külső együttműködési modell szereplői: - tanuló-iskola - Önkormányzat - Gyermekjóléti Szolgálat - Gyermekvédelmi Központ - Nevelési tanácsadó - Tanulási Képességet Vizsgáló 1. számú Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - Kórház-gyermek pszichiátria - Rendőrség- Pártfogói Felügyelet
10.3. A szülők és az iskola
52
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A szülők közösségének szervei: - osztály-szülői munkaközösség - iskolai szülői munkaközösség A szülők tájékoztatásának formái: - osztály-, iskolai- és kollégiumi szülői értekezletek - fogadóórák - nyílt tanítási napok - felvételi tájékoztató nyílt napok - ellenőrző könyv - levél - tájékoztató szórólap - iskolai kiadvány - médiák. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel a harmonikus, jó kapcsolat kialakítását. Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani, ezért nagyon fontos a szülők folyamatos tájékoztatása az iskola működéséről és a szülők véleményének folyamatos megismerése az igényekhez igazodó oktatás megteremtésének érdekében. Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, amely az intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladataink sikerességét támogatja. Ennek érdekében: -évente legalább kétszer minden osztályfőnök szülői értekezletet tart. -A szülői értekezletek után fogadó órákon a szülők felkereshetik a szaktanárokat. - A szülők lehetővé teszik a családlátogatásokat. -Az iskola jelzi a szülőnek, ha a tanuló igazolatlanul mulaszt, romlik a tanulmányi eredménye, vagy magatartása. -Az iskola meghívja a szülőt a tanulóval kapcsolatos esetmegbeszélésekre. -A szülő felkeresheti az iskolát nevelési gondjaival kapcsolatban, és tőlünk segítséget kap, vagy szakellátáshoz továbbítjuk jelzéseit. -A PARTNERSÉG kialakításában kezdeményező szerepe van az iskolának!
Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg: - a szülő, mint a szolgáltatás megrendelője - a szülő, mint a tanulási- nevelési folyamat segítője - a szülő, mint az iskolai közélet szereplője A szülő kérhet (a tanulóval egyetértésben): - a tanuló emelt szintű programban részvételét - megválaszthatja az egyik tanult idegen nyelvet - ifjúságvédelmi segítséget - tanulószobai ellátást - menzai étkezést - kollégiumi elhelyezést - a tanuló szabadon választható foglalkozásokon részvételét - térítési díjfizetési halasztást - független vizsgabizottság előtti vizsgázást A szülő közreműködhet: 53
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
az iskola alapítványának támogatásában az iskola eszközparkjának gyarapításában az iskola esztétikai arculatának alakításában iskolai rendezvények lebonyolításában a szülői szervezeten keresztül a jogszabályban meghatározott keretek között az iskola működését meghatározó dokumentumok létrehozásában
A szülő közreműködés formái: - pénzadomány - tárgyi támogatása - szellemi- és társadalmi munka.
10.4. A nevelők és a tanulók közötti kapcsolattartás A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén kérésre félévente, o a diákközgyűlésen évente egy alkalommal, o az elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan o az iskolák épületében található információs táblákon o az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, o kollégiumi nevelők a csoportfoglalkozáson tájékoztatják. -A konstruktív életvitel erősítése állandó feladat. - A tanulók és a pedagógusok között közvetlen, partneri légkör megteremtése alapvető követelmény: a bizalomra, az együttműködésre, egymás segítésére épülő közösségfejlesztő magatartással. - A tanulók, szülők, és a pedagógusok közötti háromoldalú kapcsolatok rendszeressége az azonos irányú pedagógiai hatás alapfeltétele. - Az együttműködésben a pozitívumokra helyezzük a hangsúlyt.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, az SZMK-val.
10.5. A nevelők és a szülők közötti kapcsolattartás Nevelők- szülők: A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató: o a szülői szervezet vezetőségi ülésén 6 havonta, vagy aktuálisan alkalmanként, o iskolai szülői értekezleten, (csak rendkívüli esetben, eseti jelleggel hívható össze) o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, o a felvételi tájékoztató füzeten keresztül o az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten, 54
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
o alkalmanként írásban (levél, ellenőrző, vagy telefon) o fogadóórán tájékoztatják. A szülők tanköteles gyermekük tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást kapnak. Ez elsősorban a szülői értekezletek és a fogadóórák révén, levelezés útján, valamint a tanulók tájékoztató füzetével történik. A tájékoztatás pontossága érdekében a tanuló köteles érdemjegyeit a szerzéskor tájékoztató füzetébe (ellenőrző) bejegyezni, melyet az osztályfőnök, illetve a szaktanár alkalomszerűen ellenőriz. Ha a tanuló nem tesz eleget beírási és a szüleit tájékoztató (aláíratási) kötelezettségének vagy nincs ellenőrzője, az osztályfőnök köteles fegyelmező intézkedést hozni. A tanév során az osztályfőnök szülői értekezletet tart. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is összehívható az osztályfőnök, a szülői munkaközösség, az iskolavezetés kezdeményezésére. Az iskola valamennyi pedagógusa hetente egyszer 45 percben szülői fogadóórát tart. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Az iskolavezetés tagjaival történő találkozás is előzetes bejelentkezés alapján időpont egyeztetés útján történhet. 10.6 A tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok Ha a tanuló igazolatlan mulasztásáról a szülőnek szóló értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. (20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 51.§.szerint. ISKOLAI IGAZOLATLAN MULASZTÁSOK ESETÉN: ÓRA 10 ÓRA
10 ÓRA 10 ÓRA
10 ÓRA
HOVA TANKÖTELES TANULÓ ESETÉN KORMÁNYHIVATAL SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁGA: Illetékes ügyintézési hely JÁRÁSI GYÁMHIVATAL GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT (kivéve gyermekjóléti szakellátásban nevelkedő tanuló) Gyermekjóléti szakellátásban nevelkedő tanuló esetén Területi Gyermekvédelmi Szolgálat
MIT ÉRTESÍTÉS ÉRTESÍTÉS ÉRTESÍTÉS (3. SZÁMÚ MINTA) ÉRTESÍTÉS
Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat, az iskola és - szükség esetén - a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.
55
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra
30 ÓRA
30 ÓRA
30 ÓRA
50 ÓRA 50 ÓRA
TANKÖTELES TANULÓ ESETÉN KORMÁNYHIVATAL SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁGA: Illetékes ügyintézési hely (kivéve gyermekjóléti szakellátásban nevelkedő tanuló) GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT (Gyermekjóléti szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével) Gyermekjóléti szakellátásban nevelkedő tanuló esetén Területi Gyermekvédelmi Szolgálat TANKÖTELES TANULÓ ESETÉN KORMÁNYHIVATAL Oktatási Főosztály JÁRÁSI GYÁMHIVATAL
FELJELENTÉS
ÉRTESÍTÉS
ÉRTESÍTÉS
ÉRTESÍTÉS ÉRTESÍTÉS
A tanuló tanítási év végén nem minősíthető: •
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát, • szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 százalékát, • a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb 50 százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, • valamint - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20 -20 százalékát, • a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20 – 20 százalékát, • egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. A nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozóvizsgát tegyen a tanuló.
56
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a törvény által előírt értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.
A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: • a szülői értekezletek, • a nevelők fogadó órái: minden tanév szeptember 30-ig köteles a pedagógus az egyéni fogadóórájának időpontját meghatározni, és közölni a tanulókkal. • a nyílt tanítási napok, • írásbeli tájékoztatók, (ellenőrző könyvön keresztül) • iskolai rendezvények Szülők- nevelők A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat írásban vagy szóban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével, pedagógusaival vagy az SZMK vezetőségével.
10.7. A pedagógus-pedagógus kapcsolatában: Az iskola pszichés klímáját a vezetők és a pedagógusok magatartása, viselkedése határozza meg. Humánus, emberi magatartásra, segítőkészségre, a gyermekek megismerésére inspiráljuk egymást. Alapvető igény a magas színvonalú felkészültség és a felkészülés a pedagógiai munkában. Konszenzusra vagy kompromisszum létrehozására törekszünk, amelyben ugyanakkor érvényesül a többségi akarat és az előzetesen egyeztetett vezetői elképzelés is. A vezetői eszközök és a felelősség megosztott a vezetői személyek, és a tantestületek között, ugyanakkor a szervezet kellően hierarchikus a vezetők felelősségének hangsúlyozásával.
57
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
11. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA 11.1. Az iskola környezeti nevelési programja 11.1.1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere: -
Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 45.§(5) bekezdése szabályozva a környezeti nevelés során számba veendő tanulás-szervezési formákat pl. iskolanap, témahét. A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása (114.§(4).) szerint az intézményen kívüli tevékenységek csak akkor szervezhetők kötelezően, ha annak költségeit az intézmény költségvetése vállalja vagy az iskolaszék /hiányában a szülői szervezet / nyilatkozik a költségek átvállalásáról; e programok csak akkor szervezhetők a tanítási napok terhére, ha részei a pedagógiai programnak. Intézményünkben iskolaszék nem működik, így az e törvényből adódó joggal a Szülői Munkaközösség élhet.
11.1.2. Helyzetelemzés, helyzetkép 1.1.2.1. Az iskola A legrégebbi intézmény a Budai Nagy Antal Szakközépiskola, amely 1870-ben jött létre alreáltanodaként, majd Szabolcs Vezér Gimnázium néven működött 1949-ig, amitől kezdve a mai nevét viseli. Az évtizedes óvónőképzést követően 1991-től új profilok jelentek meg az intézmény keretében (pedagógiai, közgazdasági, informatikai, rendész, szakok gyógypedagógiai asszisztens, szociális, gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző, pedagógiai asszisztens, logisztikai ügyintéző). 11.1.2.2. Az iskola helye és épülete . A környezeti nevelés lehetőségeinek személyi és szervezeti feltételei adottak, korlátot csupán a mindenkori anyagi lehetőségek jelentenek.
11.1.2.3. Az iskola működése a környezeti nevelés szempontjából Az intézmény tanórán és tanórán kívül egyaránt felvállalja a környezeti nevelést. A szakmai képzésekben egészen konkrétan, a szakma jelenségeire építve kerül felszínre. Ez a munka egyes területeken az iskola összevonás előtti időszakát is figyelembe véve, már több éves hagyományra, jelentős múltra tekint vissza. A Budai Nagy Antal Szakközépiskolában évek óta színvonalasan dolgozik a Környezetvédő Kör. A Flóra Napok rendezvénysorozatot is nagy sikerrel szervezik a tanulók (kétévente).
58
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
11.1.2.4. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: A tanórák jellege által meghatározva sort kerítünk az adott téma környezetvédelmi vonatkozásainak felemlítésére. Törekszünk arra, hogy a diákok saját hétköznapi tapasztalataira alapozzanak és, ösztönözzük őket önálló megfigyelésekre, „kutató” munkálatokra. Fontosnak tartjuk, hogy elméletileg pallérozottak legyenek tanulóink, mert így hatékonyabban tudják védeni környezetüket. Egyszerű, esetleg otthon is újraismételhető víz-, talaj és levegővizsgálati módszereket sajátíthatunk el a megfelelő szakórákon. Nem hagyományos tanórai keretben:
-
-
Környezet- és természetvédelmi versenyek előkészítése /pl. Kitaibel Pál, Bugát Pál Verseny/ a Biológia tanítása és Kémia tanítása című folyóiratok illeszkedő témájú fordítási versenyeiben való részvétel Nyári ökológiai tábor szervezése érdeklődők részére igény szerint évente és változó helyszínnel. A tábor projekt módszerrel dolgozik és erősíti az együttdolgozás, az alkalmazkodás, az egészséges életmód ismérveinek elsajátítását. Terepgyakorlat az idegennyelv-környezetvédelem emeltszintű képzés diákjainak. (változó helyszín, időpont). Kapcsolat fenntartás az E-misszió Egyesülettel, Vöröskereszttel, (előadások hallgatása, részvétel akcióikban). a biológiai szaktantermeiben levő növények, állatok gondozása, melynek célja a tanulók állatbarát szemléletének kialakítása. A Föld Napja alkalmából akciók, kiállítások, versenyek szervezése, a város külső területeinek hulladékmentesítése, veszélyes hulladékgyűjtési akció lebonyolítása. Tavaszi nagytakarítás Ballagás előtt az iskola udvarain a tanárok irányításával. A Flóra Napok kiállítás és témahét megrendezése kétévente a Kállai Napok keretében, a Budai Nagy Antal Szakközépiskola bázisán. A Pókbarát környezetvédő szakkör működtetése. A kör a szongániai csellőpók helyi monitoringózásának idején alakult, de ma már fennállásának 15. évében igen széles a tevékenységi köre, pl. a Budai Nagy Antal Szakközépiskola diákjai körében: békamentési napok, házi versenyek szervezése. Környezet- és természetvédő faliújságot működtetünk, melyekkel többek között ösztönözzük a tanulók saját munkáinak, véleményeinek publikálását.
11.1.3. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.
59
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
11.1.3.1. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés
Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.
Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.
Diákok és tanárok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában , a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a ökológiai táboroknak, terepgyakorlatoknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.
Szülők és tanárok Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a nyomtatópatronok újratöltetését megszervezzük. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk.
60
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Iskolán kívüli együttműködés
Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is találjon finanszírozási lehetőséget programunk támogatására.
Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. (Emisszió, Vöröskereszt, Állatpark). A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat.
Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.
Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők körében az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.
11.1.3.2. Anyagi erőforrások
Saját erőforrások - Költségvetés: Az iskola az éves költségvetésében törekszik a környezeti nevelés céljaira pénzösszeget elkülöníteni. A pénzösszeg felhasználásáról minden tanév elején az iskolavezetés dönt. Az iskolai költségvetésből évente lehetőleg olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják.
Külső erőforrások -
Pályázatok Az intézményvezető, az osztályfőnökök, a rendszergazda hívják fel az érintettek figyelmét a helyi, regionális és országos pályázati lehetőségekre. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.
-
Saját bevétel.
61
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A Nagykállói Szakközépiskolának a bérbeadásokból van saját bevétele. Ezekből lehetőség szerint a környezeti nevelésre is kell pénzt fordítani.
11.1.4. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép Legfontosabb alapelveink: - a fenntartható fejődés; - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy a gyereket minden órán és foglalkozáson képezzük, ezért fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!
Célok:
-
alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; szintetizálás és analizálás; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége.
Távlati céljaink: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.
62
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Az iskola környezeti nevelési szemlélete (jövőkép) Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladat. Megtanítjuk a tanulókat arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Konkrét célok Új tervek
-
A tantestület megnyerése a környezeti nevelési munkához. Könyvtárosunk állítson össze a környezeti neveléshez kapcsolódó eszközeikről cím- és témalistát és bővítsék CD tárukat e területen. A kétszintű érettségi követelményeinek összegyűjtése a környezeti nevelés szempontjából és tananyagba építése. A város nevezetes élőhelyeinek és élő objektumainak feltérképezése, leírása, óvásuk szorgalmazása. Környezetvédelmi témájú osztályfőnöki órák, csoportfoglalkozások tervezése.
Hagyományok ápolása - A környezetvédelmi, természetvédelmi versenyeken való részvétel (Kitaibel Pál, Bugát Pál) - Ökológiai nyári tábor szervezése alkalmanként. - Terepgyakorlat az idegennyelv-környezetvédelem emelt szintű képzésben oktatott diákok részére. - A gyakorlókert, szaktantermek növényeinek, állatainak ápolása, gondozása. - Környezetvédelmi jeles napok megemlékezése (Föld Napja, Madarak-Fák Napja, Víz Napja, Dohányzás Ellenes Világnap), elsősorban munkaközösségi szinten szervezve. - Flóra Napok szervezése a Budai Nagy Antal Szakközépiskola kereteiben. - Pókbarát környezetvédelmi szakkör működtetése. Szaktárgyi célok - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); - a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); 63
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); tanórán kívüli foglalkozások szervezése; természetvédelmi versenyekre felkészítés; multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; a számítógép felhasználása a tanórákon.
11.1.5. Tanulásnevelési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:
-
Versenyek, szakkörök Jeles napok pl. Föld Napja, Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja stb. Projektek: savas eső vizsgálat, zuzmóprogram, békamentési akció, Akciók: pályázat, újság, kiállítás, iskolarádió, hulladékgyűjtés, Terepgyakorlat Témahét: Flóra Napok DÖK nap, faültetés Tanórán, szaktantermekben adódó lehetőségek Öröm és bánattérkép készítése városunkról Kézműves foglalkozások a Kállai Napok alatt Madáretetők téli működtetése Városunk gólyái – naptár vezetése
11.1.6. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: Játékok
-
szituációs; memóriafejlesztő; kombinációs; érzékelést fejlesztő; 64
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
ráhangolást segítő; bizalomerősítő; kapcsolatteremtést segítő;
Modellezés - hatásvizsgálatok; - rendszermodellezés; - előrejelző; - működő modellek készítése, elemzése. Riport módszer - kérdőíves felmérés; - direkt riportok; - fotóriport. Projekt módszer - analízis - akcióprojektek Terepgyakorlati módszerek - terepgyakorlatok; - térképkészítés; - egyszerű megfigyelések; - célzott megfigyelések, mérések. Aktív, kreatív munka - természetvédelmi és fenntartási munkák; - rekonstrukciós munkák; - madárvédelmi feladatok; - szelektív hulladékgyűjtés. Közösségépítés - csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében.
11.1.7. Taneszközök A Nagykállói Szakközépiskola alapfelszereltségét folyamatosan fejleszteni kell a környezetvédelmi célok megvalósíthatósága érdekében.
11.1.8. Iskolai környezet A fenntartón túl az iskola közössége is szerepet vállal a barátságosabb környezet kialakításában.
11.1.9. Kommunikáció 65
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudjanak véleményt alkotni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékeket felismerni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépés, a szereplés, és az előadások módszertanára. Iskolán belüli kommunikáció formái - tablók készítése -házi dolgozat készítése -kiselőadások tartása -iskolarádió, faliújság működtetése -szórólapok készítése -poszterek készítése -videofilmek levetítése.
Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása - rádiós- és televíziós hírek értékelése - a környezet állapotfelmérése, kapcsolat az illetékesekkel - városunk környezeti problémáinak felkutatása, az ismeretek közlése az önkormányzat felé.
11.1.10. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A szaktárgyi munkaközösségeknek egy kereszttantervi követelményrendszert kell kidolgozniuk.
11.1.11. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás a XXI. század emberének életformája, egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. A hétévenkénti továbbképzés ad lehetőséget, hogy a tantestület tagjai ezen a területen is gyarapítsák ismereteiket.
-
az iskola továbbképzési programjába beépítve, a hétéves továbbképzési idő alatt törekszünk arra, hogy évente legalább 1 tanár részt vegyen külső intézmény által szervezett képzésben. iskolán belül a munkaközösségek programjában rögzített módon kerüljön sor legalább munkaközösségenként egy környezeti nevelést elősegítő foglalkozásra, továbbképzésre.
66
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
11.1.12. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és becsüljék meg a természeti és az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg… Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: • A baleset megelőzésre való felkészítés • betegségek elkerülésének módjai, • az egészség megóvására nevelés • felkészítés balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére az iskolában, a háztartásban, közlekedésben. • Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása. • A beteggondozásra nevelés. • A szenvedélybetegség elleni küzdelemre való felkészítés. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Tanítási órán: - feladat -, követelményrendszer figyelembe vételével az ismeretek bővítését, a készségek és képességek kialakítását erősítjük biológia, egészségtan, osztályfőnöki és testnevelés órákon, valamint az óra aktualitásának megfelelően egyéb tanítói órákon (biológia)
Ének- zene A tanulók - ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; - tudják, hogy az élő, ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.
67
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Etika A tanulók
-
legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető
-
legkevesebb károsodást okozzák; tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.
A tanulókban - alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; - alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; - fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.
Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; - ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.
Idegen nyelvek A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni; - állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; 68
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit.
Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.
Magyar nyelv és irodalom A tanulók - legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre, - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus - kapcsolatokat; - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre;
Matematika, informatika A tanulók legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. - használják tanuláshoz is a számítógépet, legyenek jártasak a szövegszerkesztésben, levelezésben, az internet használatban. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.
-
Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; 69
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
ismerjék a természetes alapanyagok használatát; legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.
Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.
Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Osztályfőnöki teendők a tanulók körében A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok 70
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. 9. évfolyam - Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk? A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell vázolni a lehetséges forgatókönyveket. 10. évfolyam - Testi, lelki problémák; a megoldás módjai A szükségszerűen felmerülő problémákra – részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt – sokszor hibás válaszok születnek: búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat. Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül. 11. évfolyam - A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám. A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos odafigyelésre, kritikai értékelésre.
12. évfolyam - Intézmények. Civil szervezetek. Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink kiküszöbölésére különböző törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelős állampolgárként tiltakozunk ez ellen. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a különböző szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehetőségek átgondolását: - a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az önkormányzathoz; - városunk civil szervezeteinek megismertetése; - megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan ismert szervezetekkel való együttműködés.
Szakképzés A szakképző évfolyamok előtti évfolyamokon szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Itt a tanulók: - ismerjék meg a szakma gyakorlásának természet-és környezetvédő mozzanatait, - legyenek tisztában szakmájuk higiéniai követelményeivel, - ismerjék a szakmai ártalmakat, ezek megelőzésének útját, módszereit, 71
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
lássák szakmájuk környezeti hatását, vizsgálati lehetőségeit ismerjék meg szakmájuk történetét.
A szakképző évfolyamokon szakmai elméleti és gyakorlati oktatás történik.
72
2013.
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
11.2. Az iskola egészségnevelési programja
11.2.1. Egészségnevelés az iskolában Az iskolában folyó pedagógiai munka nagyon fontos területe az egészségnevelés, hiszen a testi egészség az alapja a lelki és szellemi egészségnek is. Az egészségnevelés nem más mint az egészséges életmódra vonatkozó ismeretek közvetítése, amely az egészség tudatos megőrzését, megerősítését szolgálja.
Egészségnevelés Szomatikus nevelés
Pszichohigiéniás nevelés
1. Higiéniás nevelés
1. Egészséges életvezetés
a.) személyi hig.nev. b.) környezethig.nev. 2. Kondícionálás testnevelés sport 3. Balesetmegelőzésre életmentésre nev.
2. Stressz elhárítás 3. Érzelmi nevelés
Szociálhigiéniás nevelés 1. Kedvező társas miliő működtetése 2. Kommunikációs nevelés 3. Szerepfeszültségek feloldása 4. Társadalmi izoláció megelőzése 5. Egészségpropaganda
Egészséges életmód Testi-lelki fejlődés
11.2.1.1. Az egészséges életmódra nevelés szempontjai A testi és a lelki egészség megőrzése - az egészség, az egészséget befolyásoló életmód fogalma - az egészséges életmódot befolyásoló tényezők ismertetése - az egészségre ható rizikófaktorok és a környezet kapcsolata - a sport szerepe - a test tisztántartása, a személyi higiénia megőrzése (bőrápolás, kozmetika, nemi betegségek megelőzése, rendszeres testedzés, korszerű öltözködés, külső megjelenés) - az egyéni higiénia szerepe a társas kapcsolatokban (fogápolás). Táplálkozás - a táplálkozás és a lelki egyensúly szerepe - a jóléti társadalom, mint kórokozó - az ideális testsúly kiszámítása 73
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
táplálék kalória értékének kiszámítása a fogyás módszertana a szeretet helytelen értelmezése és a táplálkozási szokások (anorexia, bulémia).
Betegségeink - a magyarországi fertőző és nem fertőző betegségekkel felmerülő ismeretek ♦ infarktus és okai • biológiai kockázati tényezők: életkor, nem, testtömeg, vérzsírok, magas vérnyomás, pszichés tényezők • stressz (konfliktus megoldó képesség, adaptációs képesség • a társadalmi tényezők, a társadalmi mikro- és makroklíma, társadalmi támogató rendszer hiánya, szociokultúra • a jóléti társadalom és a túlfogyasztás ♦ daganatos betegségek (rák fogalma, tünetei, rákos megbetegedések okai, megelőzés, téves nézetek a rákról). Életünk és a stressz - a stressz és a di stressz fogalma - indítékok, kiváltó okok, következmények ismertetése - a stressz hatása az emberre, orvoslások, megoldások - a lélek és a test harmóniájának összefüggése. Önismeret, önértékelés, önkritika - az alapvető külső és belső személyiségjegyek megismertetése, sorrendbe állítása, csoportosítása - az önismeret és mások megismerése - saját tágabb és szűkebb környezetének identitása - önvizsgálat a saját személyiségük elemzésére - hogyan segít az önismeret a gátlások leküzdésében, hogyan éljünk saját hibáinkkal. Tizenévesek gondjai - nemi felvilágosítás kérdése - a tizenévesek fogamzásgátlása. A szexualitás biológiai alapjai - nemek közötti különbségek - elég-e a szerelem a boldogsághoz, az első kapcsolatok problémái - a testi szerelemről a nemi kapcsolatok zavarairól - bonyodalmak a szerelembe.
Szerelem és szexualitás Párválasztás-család - a szerelem, a család fogalma és szerepe - a családi életre nevelés problémaköre 74
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
házasság, család, öregség családon belüli konfliktusok, válás.
A nemiség lélektana Nemi betegségek fogalma, a megbetegedés fajtái - okok, tünetek következmények, terjedések és kezelések kérdéskörei - rizikócsoportok a nemi betegségek terjesztésében - a megelőzés. Korunk pestise az AIDS - az AIDS keletkezése, gyógyászati lehetőségek ismertetése - a HIV fertőzés fogalma és jellemzői - felelősségtudat.
11.2.2. Az ember és környezet kölcsönhatása (bioszféra) -
-
a természetes és mesterséges környezet fogalmi rendszere szűkebb környezetünk és a Föld kapcsolata a környezet szennyezése, formái, mértéke, megoldások a környezeti ártalmak zajártalom környezetszennyezés urbanizációs ártalmak túlterhelés lelki ártalmak a környezet károsodásának genetikai hatásai.
11.2.3. A mindennapi testedzés feladatai A mindennapos testnevelés bevezetése heti 5testnevelés óra keretében, a 9. évfolyamon A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, és kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. A fentiek alapján iskolánk 9. évfolyamán, a nem szakképzési célú osztályokban, a 2012-2013. tanévben megszervezzük a mindennapos testnevelést az alábbiak figyelembe vételével: A pedagógiai program módosításakor - mivel még nem jelentek meg az új kerettantervek, így a testnevelés tantárgyra sem – ezért az új kerettanterv megjelenéséig a jelenleg hatályos kerettanterv alapján elkészített helyi tantervünk témakörei és tevékenységtartalma szerint végezzük oktató-nevelő munkánkat Az iskola egészségnevelési programjainak kiemelt feladata a tanulók testnevelése. Az iskola tanulóinak testnevelési kategóriába sorolását az iskolaorvos végzi. Működési formák:
75
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
normál testnevelési csoportok: a tanterv által előírt, 2012/2013 tanévtől kezdve, felmenő rendszerben csoportonkénti heti 5 óra gyógytestnevelés csoport: a mozgásszervi rendellenességgel bíró tanulók speciális gyakorlatokkal történő fejlesztésére heti 2 óra tömegsport: testnevelési csoportonként heti 1 óra, amely az iskolai órarendbe beépítve Iskolai sportkör, melyek foglalkozásai a mindennapos testedzés lehetőségeit, feltételeit biztosítják. Feladata: a középfokú versenyekre alkalomszerűen a diákolimpiákra való jelentkezés Fő profilja: kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, atlétika
A felmérési rendszerek: 1. Iskolaorvosi, egészségügyi felmérés (tanítási évenként index osztályok orvosi vizsgálata) 2. Hungarofit felmérés évente A közoktatásról szóló törvény 41§-nak 5. Bekezdése előírja, hogy a középiskolában évente két alkalommal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség nyilvántartására a Hungarofit 1+4 motorikus próbát végzünk minden tanév őszén és tavaszán. Az iskola egészségnevelési programjában résztvevő szakemberek: - iskolaorvos - védőnő (iskolai) - osztályfőnöki munkaközösség - biológia és a testnevelő szakos tanárok.
76
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA 12.
2013.
A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS ÉS A FENNTARTHATÓ FOGYASZTÁS ÉRTELMEZÉSE
12.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja, feladata Minden ember magasabb életszínvonalának az eléréséhez ki kell küszöbölni a termelés és fogyasztás nem fenntartható módjait és elő kell segíteni a megfelelő népességpolitikát. A felvilágosítás, a környezettudatot erősítő programok segítsék elő, azon termékek és szolgáltatások termelését és fogyasztását, amely a mindennapi életünkben új fogyasztói értékrendet és jólétfelfogást alakít ki. Kiemelt feladata a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása jelentős szerepet kap. Ahhoz, hogy a tanulók tudatos fogyasztóként viselkedjenek, mind városi, mind vidéki környezetben, különböző jövedelmi szinteken, tisztában kell lenniük jogaikkal és felelősségükkel. Különösen fontos hangsúlyozni a fenntarthatóság dimenziójának fontosságát úgymint ökológiai, ökonómiai és szociális szempontokat.
12.2. Fejlesztési követelmények A téma megismerése során a tanulók tájékozott és tudatos fogyasztóvá váljanak. Legyenek tisztában szükségleteik és igényeik közötti különbségekkel. Lássák be a szűkösség- döntés és gazdálkodás közötti szoros összefüggéseket. Ismerjék fel, a természet és szolgáltatások fogyasztása során, a javakon keresztül a termelői felelősséget. Erősödjön meg bennük a tudat, hogy fogyasztásuk során minimálisra csökkenek a természeti források, a mérgező anyagok használata, a hulladék és szennyező anyagok kibocsátása veszélyezteti a jövő nemzedékét szükségleteit. A fenntartható fogyasztás központi eleme az élet minőség tudniuk kell, hogy a fogyasztás kizárólag akkor optimális, ha az egyének jólét emellett a társadalomi jólét is biztosított. Értsék, hogy a fenntartható fogyasztás együttműködés eredménye, amelyért felelősséggel tartoznak a társadalmi szervezetek, a kormányzatok, az üzleti szféra, a munkavállalói szervezetek, fogyasztói és környezetvédelmi szervezetek. A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel, és utasítsák el a környezetszennyező károsító tevékenységeket, az ilyen magatartást.
12.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei A közgazdasági szakmacsoportban tanuló diákok, a Gazdasági környezetünk, az Elméleti- és az üzletági gazdaságtan tantárgyak keretein belül, a megfelelő témakörhöz kapcsolódóan szerzik meg az ismereteket. A többi területen, 9-12 évfolyamon, felmenő rendszerben Osztályfőnöki órák (legalább két óra) keretében történik a fogyasztói szokások, a fogyasztóvédelemé s a fenntarthatóság kritériumainak megismerése.
12.4. Az oktatás tartalmi keretei A fogyasztó, mint gazdasági szereplő, legfőbb jellemzői, törekvései, viselkedése. Hasznosság és a racionalitás fogalma. A család és a háztartás. A háztartás költségvetés, a háztartás bevételei, kiadásai. A fenntartható fogyasztói kosár Élelmezés, táplálkozás Textíliák, öltözködés 77
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Lakás, biztonság Közlekedés Turizmus, utazás Pénzügyi szolgáltatások Ökonómiai szempontok: a termékek árban és járulékos költségekben is nyújtsanak nagyobb használati értéket, miközben a termék egészséges és biztonságos. Ökológiai szempontok: alacsonyabb nyersanyagok elkerülni a káros-anyag átvitelt. Szociális szempontok: Összehasonlíthatatlanul jobb munka és életfeltételek a termék gyártása során. Háztartási napló Milyen alapvető követelményeket támaszt a környezet tudatos fogyasztó a környezetbarát termékekkel, illetve termelőjével szemben? ° Környezetorientált termékpolitika ° Környezetorientált árpolitika ° Környezetorientált értékesítés politika ° Környezetorientált kommunikációs politika Fogyasztóvédelmi törvény ° Termékbiztonság ° Fogyasztási kölcsön ° Árképzés ° Ár és csomagolás ° Használati és kezelési útmutatás ° Felelősség Elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások. A fogyasztói magatartás elemzése, Versenyanalízis, hatékony reklámprogramok. Értékesítés ösztönzés, PR Környezetbarát termékek címkézése.
Témakörök Gazdasági alapismeretek
Háztartás gazdálkodása
Fogyasztóvédelmi tv.
Marketing
Tartalmak fogyasztó, hasznosság, racionalitás, ökonómia, ökológia, szociális szempontok, preferencia rendszer, piac, kínálat fogalma család, háztartás, háztartási költségvetés, fogyasztói kosár, háztartási napló, hitel szerepe a háztartásban termékbiztonság, fogyasztói kölcsön, címkézés, ár és csomagolás, használati kezelési útmutató felelősség elektronikus kereskedelem, fogyasztói magatartás reklám, PR, környezetbarát termék és címkézése
78
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
B. HELYI TANTERVEK 1. ALAPELVEK A Budai Nagy Antal Szakközépiskola a Közoktatási törvény 45. § (2) foglaltakat alkalmazva, a 10/2003. (IV.28.) OM rendelettel módosított, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendeletben foglalt kerettanterveket alkalmazza helyi tantervként. A szakközépiskola érettségire felkészítő évfolyamain a kötelező és a választható tanórai foglalkozásokon (fakultáció) a tanmenetbe beépítve, a tananyag feldolgozás során figyelembe veszik a 25/2003. (IX.26.) OM rendelettel módosított az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló, 40/2002. (V.24.) OM rendeletben foglaltakat is. A kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyak tanmeneteivel a helyi tanterv fokozatosan bővül, azok bevezetési ütemezése szerint. A szakképző évfolyamokon az Országos Képzés Jegyzék szerinti, az alapító okiratban engedélyezett szakmacsoportok szakmáira készítik fel a tanulókat. Ezen szakmák központi programjai képezik a Nagykállói Szakközépiskola szakmai programját. A fentebb felsorolt dokumentumok a helyi tanterv mellékleteit képezik.
2.
AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEK
Az előírt tananyagokat és követelményeket a kerettantervi rendelet, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendelet, a kötelezően választható tantárgyak esetén az e pontban rögzítettek, és a szakmai központi programok tartalmazzák.
2.1. Célok és feladatok A szakközépiskolai nevelés-oktatás folyamata A szakközépiskolában folyó nevelés- és oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelőoltató tevékenység folyik. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. 79
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítése a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvő hányadát befogadó szakközépiskola nevelési és oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A szakközépiskolai nevelés és oktatás rendszeréve beépülnek azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország jövendő európai integrációs folyamatból, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. Nevelő munkájában számolni kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. A helyi pedagógiai programunkban a kerettanterven belüli tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határozzuk meg, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve meghatározzuk a szakközépiskola egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. A tanulókban az iskolai tevékenységeik során kialakul az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődik az igény a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére. Sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakközépiskolai tanítási-tanulási folyamat során kialakul a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlődik fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. A tanulókban kifejlődik a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, kialakul a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzet. Az általános műveltséggel összefüggésben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra, hogy különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. 80
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszere épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését. A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében tükröződő általános iskolai nevelést és oktatást, illetve az érettségi követelményekben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi munkába állást és munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését.
2.2. Az oktatás időkeretének felosztása Az intézmény által felosztható időkeretet, időmennyiséget évfolyamonként az oktatási törvény 52.§a, míg a tervezés szabályait a kerettantervi rendelet szabályozza. A szakképzési évfolyamokon a szakképzési törvény és az OKJ-s szakmák központi programjainak előírásai a szabályozók. A törvény szerint 9-12. évfolyamon a heti kötelező tanítási órák száma heti 27,5, a 11. és 12. évfolyamon 30 óránál nem lehet több. A helyi tanterv és a szakmai program bevezetésére a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően 2004. szeptember 01-től felmenő rendszerben került sor. Ebben az időkeretben oldja meg az intézmény: - a kötelező tanórai foglalkozásokat, - a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, - a tanórán kívüli foglalkozásokat (szakkör, érdeklődési kör, énekkar, sportkör, stb.) - csoportbontásokat.
Kötelező tantárgyak A kerettantervekben megszabott követelmények teljesítésének, előírt tananyag elsajátításának biztosításához szükséges időkeret. A tantárgyi tanterveket a kerettanterv úgy határozza meg, hogy annak teljesítése az éves óraszám 80%-ában lehetséges legyen. A fennmaradó 20%-nyi időt a pedagógus vagy a kerettantervi ismeretek lassúbb ütemű megtanítására, gyakorlásra, rögzítésre használja, vagy kiegészíti a tananyagot.
Választható időkeret (nem kötelező tanórai foglalkozás) felhasználható - készségtantárgyak tanítására, - művészeti, sport, kézműves tevékenység elsajátítására, - egészségnevelést szolgáló tevékenyég megszervezésére, - helyi tantárgy tanítására, - emelt szintű oktatás megszervezésére (11-12. évfolyamon) - osztálybontások megoldásához egyes tantárgyak esetében.
Emelt szintű oktatás
81
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A középiskola helyi tantervében 11-12. évfolyamon biztosítani kell, hogy a tanuló – választása szerint – a kötelező vizsgatárgyakból, emelt szinten fel tudjon készülni, az érettségi vizsgára. Ez a következő feltételekkel lehetséges: - a kerettantervben meghatározottnál magasabb követelmények szerint, speciális és kiegészítő ismeretek átadása, - legalább két évfolyamon keresztül folyik, - a tanítási év átlagában 50%-al meghaladó tanórai foglalkozás felhasználásával oldható meg. A 243/2003.(XII. hó 17.) kormányrendelet (a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) értelmében valamennyi tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozás biztosításával lehet megszervezni az emelt szintű oktatást. Kivéve az élőidegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyak, melyek esetében legalább heti öt órában kell megszervezni az emelt szintű oktatást. A közoktatásról szóló törvény 121.§-a (1) bekezdésének (7) pontja szerint emeletszintű oktatás a meghatározott tantárgy ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb követelményekkel történő oktatása a Nemzeti alaptantervben meghatározott órakerete felhasználásával.
Emelt szintű érettségi vizsga A 2001 szeptemberében indult 9. évfolyamos tanulóknak szervezhető első ízben emelt szintű érettségi vizsga tartalmi követelményeit a központi vizsgaleírás általános, részletes vizsgakövetelményei határozzák meg. Az emelt szintű vizsgán központi követelmények érvényesülnek, melyeket független külső szakemberek biztosítanak. Minden tantárgyi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A dolgozatok javítását, értékelést, valamint a szóbeli vizsgáztatást is független vizsgáztató végzi.
A szakközépiskolai kerettantervi szerkezet - a kötelező érettségi vizsgatárgyak – magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika - tartalma és tantárgyi követelményei azonosak a gimnáziumival. - szakmai orientáció: 9-10. évfolyamon a tanulók pályaválasztását segíti. Elméleti és gyakorlati tevékenység és lehetőség arra, hogy a tanulók tapasztalatokat szerezzenek szakterületükön. Elméleti és gyakorlati tevékenység és lehetőség arra, hogy a tanulók tapasztalatokat szerezzenek szakterületükön. Két változat lehetséges: - több szakmacsoportot bemutató orientáció - egy szakmacsoportot bemutató orientáció - szakmai alapozás: tartalmát, követelményeit az érettségi vizsga előírásai, OKJ szakképesítések központi programja, és a kerettantervi programok adják.
82
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2.3. A központi szakközépiskolai kerettanterv
2013.
(Kifutó)
Tantárgyi rendszer és óraszámok: Az 1999. évi LXXIII. törvénnyel módosított közoktatási törvény 132.§ (1) bekezdése értelmében a 2001/ 2002. tanévben indul a 9. évfolyamon: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás Szabadon tervezhető Összesen:
9. 148 74
Heti óraszám 10. 11. 148 148 74 74
111 111 37
111 111 37
12. 128 96
111 111
96 96 32 32 64
37 74
37 74
37 37 74
259**
259**
74***
64***
185
185
296
256
74 1110
74 1110
111 1110
96 960
A kerttanterv szerkezete: A következő érettségi tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika) tartalma, tananyaga és követelményei azonosak a gimnáziumi követelményekkel.
Természettudományos tantárgyak: A fizika, földrajz, kémia, biológia és informatika tantárgyak heti óraszámait az iskola helyi tanterve határozza meg úgy, hogy 9-10. évfolyamon a fizika, földrajz, kémia, biológia, tantárgyak oktatására legkevesebb 111 órát kell fordítani. Ugyancsak a helyi tanterv határozza meg az öt tantárgy közül azt, melyet 11-12. évfolyamon tovább oktat úgy, hogy abból a tárgyból minden tanuló számára biztosítja az érettségire való felkészülést. Szakmai orientáció: Elméleti és gyakorlati tevékenységet jelent, és lehetőséget nyújt arra, hogy a tanulók tapasztalatokat szerezzenek a konkrét szakmaterületeken.
83
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Szakmacsoportos alapozó oktatás segíti: - szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása - érettségire való felkészülés - pályaválasztási döntés fejlesztése - szakirányú felsőfokú továbbtanulásra felkésztés - érettségi utáni szakmai képzés megalapozása A szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás tananyagát és követelményeit alapvetően meghatározzák: - az érettségi vizsgakövetelmények - OKJ szakképesítések központi programjai - szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai
2.3.1. A 243/2003. (XII. 17) Kormány rendelet alapján az iskola tantárgyi rendszere és azok óraszámai 2007. szeptembertől Oktatási szakmacsoport
Oktatás szakmacsoport képzés - 2007. szeptember 1-től felmenő rendszerben
Tantárgy Minden tanuló számára kötelező Magyar ny. és irod. Történelem Emberismeret, etika Idegennyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének Rajz Testnevelés Informatika Osztályfőnöki
9.o
10.o
5 2
4 2
4 3
3 4 2 2
3 3 1 1 2 2 2
4 3
4 3 1 4 3
1
1
2 2 2
2 3
1
2 1 1
2 1
11.o 12.o Össz.
1
1
17 10 1 14 13 3 3 4 3 4 4 9 1 4
csb.
csb. csb.
Modul: Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás
Kötelezően választható: Összes: Összes kötelező:
5
5
8
8
27,5
27,5
30
30
27,5
27,5
30
30
84
26
11-12. évfolyamon csb.
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Nem kötelezően választható: Szabad
Összes max. (tanuló): KT 52. § (3) KT 52. § (7) KT 52. § (11) c
Összes max. (tanári):
4
4
4
4
31,5
31,5
34
34
27,5
27,5
30
30
12,375
12,375
18
18
2,75
2,75
3
3
42,625 42,625
51
51
48
48
* Először 2004/2005-ben indul
felhasznált: -
37,5
36,5
A természettudományos tantárgyak közül az egyenletes tanulói és tanári terhelés elve valósul meg, alkalmazkodva a tanulók továbbtanulási igényeihez. Csoportbontásban oktatjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a szakmai órákat 11-12. évfolyamon és a testnevelést a nemek bontásához igazodva. A 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben a testnevelést heti 5 órában oktatjuk.
Szabadon választható foglalkozások ütemezése: - matematikából, magyar nyelv és irodalomból heti 1 órában felzárkóztató foglalkoztatásokat tartunk 9 évfolyamon (konkrét tartalmát a tanulók képességeinek ismeretében minden tanév elején a tantestület határozza meg) - 12. évfolyamon érettségi vizsgára való felkészülést biztosítunk magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből, idegen nyelvből, a szakmai tantárgyakból. Vegyes rendelkezések: Vegyes szakmacsoportú osztályok esetén az azonos óraszámban oktatott tantárgyak óraszáma a nagyobb létszámú csoport óraszámával egyezik meg.
Közgazdasági szakmacsoport
Közgazdaság szakmacsoport - 2007. szeptember 1-től felmenő rendszerben
Tantárgy
9.o
10.o
11.o 12.o Össz.
5 2
4 2
4 3
3 4 2 1
3 3 1 2
4 4
Minden tanuló számára kötelező Magyar ny. és irod. Történelem Emberismeret, etika Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia
85
4 3 1 4 4
17 10 1 14 14,5 3 3
csb.
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA Biológia Földrajz Ének Rajz Testnevelés Informatika Osztályfőnöki
2 1
1 2 1
2
1 1 2 2 1
2,5
1
1
3 3 2 2 8,5 4 4
1 2 2 1
2013.
csb. csb.
Modul: Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás
Kötelezően választható: Érettségi előkészítő Összes: Összes kötelező:
5
5
8
8
2
2
26
28
27,5
30
30
28
27,5
30
30
4
4
4
4
32
31,5
34
34
11-12. évfolyamon csb.
Nem kötelezően választható: Szabad
Összes max. (tanuló): KT 52. § (3) KT 52. § (7) KT 52. § (11) c
Összes max. (tanári):
28
27,5
30
30
12,375
12,375
18
18
2,75
2,75
3
3
42,625 42,625
51
51
52
52
* Először 2004/2005-ben indul
felhasznált: -
37
37
Csoportbontásos oktatást alkalmazunk az idegen nyelv, az informatika, és a szakmai alapozó tantárgyak valamint a testnevelés tantárgynál a nemek aránya szerint. 12. évfolyamon érettségi vizsgára való felkészülést biztosítunk magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből, idegen nyelvből, a szakmai tantárgyakból. A természettudományi tantárgyak közül az informatikát három éven át tanítjuk (kiegészítve az orientációval), mint a szakmai alapozás speciális tantárgyát. A 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben a testnevelést heti 5 órában oktatjuk.
Szabadon választható foglalkozások ütemezése: - matematikából, magyar nyelv és irodalomból heti 1 órában felzárkóztató foglalkoztatásokat tartunk 9 évfolyamon (konkrét tartalmát a tanulók képességeinek ismeretében minden tanév elején a tantestület határozza meg) 86
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
12. évfolyamon érettségi vizsgára való felkészülést biztosítunk magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből, idegen nyelvből, a szakmai tantárgyakból.
87
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Egyéb szakmacsoport
Egyéb szakmacsoport képzés - 2007. szeptember 1-től felmenő rendszerben
Tantárgy
9.o
10.o
11.o
12.o
Össz.
5 2
4 2
4 3
3 4 1 1
3 4 2 2 1 1
4 3
4 3 1 4 3
2,5
5 2 1
17 10 1 14 14 3 3 3 3 0 1 16 4 4
Minden tanuló számára kötelező Magyar ny. és irod. Történelem Emberismeret, etika Idegennyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének Rajz Testnevelés Informatika Osztályfőnöki
2 0,5 3 1
1
5
5
2
5 2 1
Modul: Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás Speciális társadalomismeret Belügyi rendészeti ismeretek Kommunikációs gyakorlat
Kötelezően választható: Érettségi előkészítő Összes: Összes kötelező:
10 1 4 1
2 4 1
2
2
27,5
27,5
30
30
27,5
27,5
30
30
4
4
4
4
31,5
31,5
34
34
Nem kötelezően választható: Szabad
Összes max. (tanuló): KT 52. § (3) KT 52. § (7) KT 52. § (11) c
27,5
27,5
30
30
12,375
12,375
18
18
2,75
2,75
3
3
88
csb.
csb. csb.
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA Összes max. (tanári):
42,625
42,625
51
51
37,5
37
47
47
2013.
* Először 2004/2005-ben indul
felhasznált:
A kerettantervben szereplő, megemelt óraszámú tantárgyak: Idegen nyelvek (angol vagy német) Célja az idegen nyelvi kommunikációs készség általános növelésén túl olyan témák feldolgozása, szituációk gyakorlása, amelyek a határforgalommal, a rendőri tevékenységgel függnek össze; sajtócikkek, angol vagy német nyelvű adások feldolgozása, melyek más országok rendészeti munkáját mutatják be. Informatika Célja olyan ismeretekre szert tenni, amelyek lehetővé teszik a minél gazdagabb információgyűjtést; a hivatalos iratok készítési szabályainak elsajátítását; az OKJ-vizsga letételét. Testnevelés és sport Célja a kondicionális képességek növelése, amelyekkel lehetővé válik a rendészeti szakközépiskolák vagy a Rendőrtiszti Főiskola fizikai alkalmassági vizsgáján való megfelelés; a vízbiztosság elérése két úszásnemben; az önvédelmi és küzdősportok alapvető fogásainak elsajátítása. A 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben a testnevelést heti 5 órában oktatjuk.
A kerettantervben nem szereplő, a szabadon tervezhető és szervezhető órák terhére létrehozott tantárgyak: Kommunikációs gyakorlatok Célja a tárgyilagos emberismeret megalapozása; önismeret és önfejlesztés kialakítása; a hiteles kommunikáció fejlesztése; a rendészeti pályák gyakorlásához szükséges magatartás kialakítása. Speciális társadalomismeret Célja olyan ismeretekkel kiegészíteni a kerettantervi tananyagokat, melyek elmélyültebb jogismeretet tesznek lehetővé; pszichológiai és szociológiai összefüggésbe helyezik a bűn fogalmát; megismertetnek a bűnmegelőzés lehetőségeivel. Belügyi rendészeti ismeretek Célja az egyes rendészeti szervek munkájának megismerése; olyan szakmai ismeretek elsajátítása, melyeknek segítségével kialakul, illetve erősödik a pályakép, a motiváció; felkészítés a középszintű érettségi vizsgára. A tantárgyak a különböző iskolatípusokhoz más-más módon alkalmazkodhatnak. Az iskolák számára a belügyi rendészeti ismeretek tantárgy tanítása kötelező, óraszáma nem csökkenthető (de növelni lehet). A tantárgy tantervét indítási engedély beszerzése után lehet bevezetni.
2.3.2. Összegzés -
9-10. évfolyamon minden osztályunkban csoportbontásban oktatja az intézmény az idegen nyelvet, az informatikát és a szakmai orientációs, illetve szakmai előkészítő tantárgyakat. Kompenzálandó a magyar nyelv és irodalom, matematika osztályszintű oktatás 9. évolyamon felzárkóztató foglalkozásokat, illetve tehetséggondozó foglalkoztatásokat szervez az iskola a képességek differenciálása érdekében. 89
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
-
2013.
A gépírásoktatást mindhárom osztályban lehetővé teszi az intézmény a tanulók érdeklődéséhez igazodva. A mindennapi testedzés lehetőségének érdekében lehetőséget biztosít az iskola tömegsport órákra a kötelező tanórai foglalkozások befejezése után. A természettudományi tantárgyak közül igyekszik az intézmény a profilnak – képzési iránynakmegfelelően kiválasztani a 11- 12. évfolyamon a továbbtanítandó természettudományos tantárgyat (pedagógiai osztályban biológia, rendész osztályban informatika, közgazdasági osztályban informatika). 11-12. évfolyamon emeltszintű érettségire – szükség szerint- magyar nyelv és irodalomból, történelemből heti 2 órát, idegen nyelvből heti 2 órát, matematikából heti 2 órát, szakmai tantárgyakból heti 2 órát biztosít az iskola.
2.4. Szakmai alapozó képzés Iskolánkban a 9-12. évfolyamokon szakmai alapozó oktatást végzünk oktatás szakmacsoportban, informatika, közgazdasági szakmacsoportban és egyéb szakmacsoportban. A szakmai orientáció tárgyai azonosak, amely lehetővé teszi a szakmacsoportok közötti átjárást. Szakképzés érettségi vizsga után pedagógiai szakterületen folyik 13-14. évfolyamokon. 2.4.1. Szakmai orientáció: Mindhárom osztályban (szakterületen) egy tevékenységi forma – ismeretrendszer- bemutatása folyik. A 9. évfolyamon a tanulók egységesen a következő tantárgyakat tanulják a szakmai orientációs képzésen belül: gazdasági környezet, gépírás, tanulásmódszertan, környezetkultúra. A 10. évfolyamon belül informatika, kommunikáció, és egészségtan, gazdasági környezet. Szakmai orientáció a oktatás szakmacsoport A szakképzés új törekvései általánosságban segíteni kívánják azt, hogy a tanulók önmaguk megismerése után, saját képességeik, érdeklődésük alapján hozhassák meg döntésüket arról, hogy milyen pályán, milyen területen tudnák leginkább megkezdeni pályaválasztásukat, továbbtanulásukat. Mindhárom szakmacsoportban az orientációs tárgyak azonosak. A szakmai képzés alapozásában a tanulók orientálásában, a szakmai képzésben 3 lépcsőfok, 3 fázis segíti a tanulókat: 9-10. évfolyam = szakmai orientáció (elmélet) 11-12. évfolyam = szakmacsoportos alapozó oktatás (elmélet és gyakorlat) 13-14. évfolyam = OKJ szakképzés
Elméleti órák célja: A tanulási módszerek, olvasás külön technikák, kommunikációs képességek megismerése, fejlesztése (9. évfolyam). Az egészséges életmód, életvitel megismerése, az egészségkultúra, környezetvédelem igényének fejlesztése (10. évfolyam). Gyakorlati órák célja: 90
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A kommunikációs képességek tudatos fejlesztése. Választékos, megfelelően árnyalt, metakommunikációs készségekkel kísért közlésforma elsajátítása, amely a humán szakterületen elengedhetetlen. Továbbá fontos pedagógiai törekvésünk, hogy fedezzék fel a tanulók városunk értékes alkotásait, s igényeljék környezetük esztétikáját, a harmóniát. Legyenek képesek önmaguk is kreatívan létrehozni életkorukhoz, képességeikhez méretezett „alkotásokat” (9. évfolyam). 9. évfolyam: Orientációs elmélet: évi 37 óra . Ismeretanyag feldolgozása, haladási ütem az előírási javaslat alapján. Értékelés: A kapott feladatok megoldása folyamatosan, egyénre méretezett szöveges útmutatás: megfelelt, nem felelt meg. Orientációs gyakorlat: Környezetkultúra – évi 37 óra – Értékelés: megegyezik az elméleti órákéval. A tantárgy félévi, év végi értékelésénél csak abban az esetben adható nem felelt meg minősítés, ha a tanulónál teljes érdektelenség, passzivitás mutatkozik mindkét területen. Az év végi nem felelt meg minősítés után javasolt a tanuló más szakterületen történő továbbhaladása. 10. évfolyam Orientációs elmélet: évi 74 óra Értékelés: Folyamatos számonkérés után elégtelentől jelesig történő osztályozás.
Szakmai orientáció területe közgazdasági szakmacsoportban Részei: 1. Gazdasági-, szolgáltatási orientációs ismeretek, mely a gazdasági környezetünk elméleti tananyagban nyilvánul meg 74 órában. A 10. évfolyamon ennek a tárgynak a keretében megismerkednek a tanulók a viselkedés kultúra és kommunikáció alapjaival is. Célok és feladatok: A szakmai orientáció a tanulók pályaválasztását segíti, a tanulóknak lehetővé teszi az adott szakterületen a tapasztalatszerzést, a tevékenység formák, technológiák megismerését. A gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek tantárgy tanításának a célja a gazdasági szakterületen a tanulók pályaválasztásának elősegítése és a szakterület tevékenységi formáinak megismerése. A tantárgy tananyagának feldolgozása adjon lehetőséget tapasztalataik rendszerezésére, értékelésére és elemzésére. A tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket a tömegtájékoztatás gazdasági híreit és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésében, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésének. A tantárgy tanulása során fejlődjön a tanulók szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességei. Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók saját munkájukhoz kapcsolatos igényessége. Munkájuk legyen átgondolt. Váljanak képessé a kapcsolatfelvételre és a kultúrák vitára. A szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szavatos használatára, munkájukban az igényes külalakra. A gazdasági- szolgáltatási orientációs gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a szakterület tevékenységének sokszínű, tartalmas aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is 91
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakterület iránt és segítse elő pályaválasztásukat. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Folyamatosan erősödjön a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Sajátítsák el a konfliktuskezelés képességét. A tanulók értékelése 9.-10. évfolyamon: A szakmai orientációs ismeretek és gyakorlatok tantárgyból a tanulók félévkor és év végen egy osztályzatot kapnak. Ezen osztályzat kialakítása a három tantárgy osztályzatainak, az óraszámukkal súlyozott, számtani átlaga alapján történik. A tanulókat a gazdasági- szolgáltatási orientációs tantárgyakból elégtelen érdemjeggyel nem lehet értékelni.
Rendész osztály orientációs képzése. Cél: A tanulók betekintést nyerjenek az állami szervek működésébe, a Magyar Köztársaság Alkotmányát ismerjék meg, különös tekintettel a fegyveres rendvédelmi szervezetek munkáját. 2.4.2. Szakmacsoportos alapozó oktatás
Pedagógiai szakmacsoport 11. évfolyam: évi óraszám: 296 óra csoportbontás pedagógia 74 óra = heti 2 óra pszichológia 111 óra = heti 3 óra gyakorlat 11 óra = heti 3 óra 12. évfolyam: évi óra szám: 256 óra csoportbontás pedagógia 96 óra = heti 3 óra pszichológia 96 óra = heti 3 óra gyakorlat 64 óra = heti 2 óra Az értékelés mindkét évfolyamon mind a három tantárgyból folyamatos elégtelentől jeles osztályzatig. A félévi, év végi érdemjegy a három tantárgy részjegyeiből születik, melynél bármelyik elégtelen részjegy végső elégtelent eredményez. A fenti tantárgyak tananyagát a központi program alapján adaptáljuk. A szakmacsoportos alapozó tantárgyak célja, hogy lehetőséget nyújtson a választott szakmacsoport szakmai elméleti ismereteinek elsajátításában. A gyakorlati alkalmazás alapjainak megismerése segítséget ad az érettségi vizsgára való sikeres felkészüléshez, illetve felsőfokú továbbhaladásra, vagy az érettségi utáni szakképesítés megalapozására.
Közgazdasági szakmacsoport 11. évfolyam: évi óraszám heti 296 óra – elmélet és gyakorlat csoportbontásban: elméleti gazdaságtan 148 óra heti 4 óra üzleti gazdaságtan 92
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
elmélet és gyakorlat 148 óra heti 4 óra 12. évfolyam: évi óraszám 256 óra – elmélet és gyakorlat csoportbontásban elméleti gazdaságtan 128 óra heti 4 óra üzleti gazdaságtan elmélet és gyakorlat 128 óra heti 4 óra A fenti tantárgyak tananyagát a központi program alapján adaptáljuk. Az elméleti gazdaságtan tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a piacgazdaság működését, a mikro gazdaság szereplőit és döntéseikben érvényesülő tényezőket, a makrogazdasági folyamatok lényegét, problémáit és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában. Az üzleti gazdaságtan tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokat. Jussanak szerevezési ismeretek birtokába és a tanult ismeretkörben, legyenek képesek a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására. Az üzleti gazdaságtan gyakorlatok tantárgy oktatásának célja, hogy képessé tegye a tanulókat azoknak a folyamatoknak, számításoknak, bizonylatkezeléseknek az elvégzésére, gyakorlatára, amelyeket az elméletben tanultak. Értékelés: a tanulók félévkor és év végén szakmacsoportos alapozás tantárgyból egy érdemjegyet kapnak. Ezen osztályzat kialakítása az elméleti gazdaságtan és az üzleti gazdaságtan tantárgyakból elért érdemjegyek az óraszámokkal súlyozott, számtani átlag kiszámításával történik. Ha a tanuló bármelyik modulból elégtelen osztályzatra értékelhető, akkor szakmacsoportos szakmai alapozás közgazdasági szakmacsoportra tantárgyból elégtelen érdemjegyet kap. Elégtelen osztályzatot javító vizsgán úgy javíthat, hogy az adott modul tantárgyából legalább elégséges osztályzatot szerez.
Rendész képzés (egyéb szakmacsoport) alapozó oktatása. A kerettantervben nem szereplő, a szabadon tervezhető és szervezhető órák terhére létrehozott tantárgyak: Kommunikációs gyakorlatok Célja a tárgyilagos emberismeret megalapozása; önismeret és önfejlesztés kialakítása; a hiteles kommunikáció fejlesztése; a rendészeti pályák gyakorlásához szükséges magatartás kialakítása. Speciális társadalomismeret Célja olyan ismeretekkel kiegészíteni a kerettantervi tananyagokat, melyek elmélyültebb jogismeretet tesznek lehetővé; pszichológiai és szociológiai összefüggésbe helyezik a bűn fogalmát; megismertetnek a bűnmegelőzés lehetőségeivel. Belügyi rendészeti ismeretek Célja az egyes rendészeti szervek munkájának megismerése; olyan szakmai ismeretek elsajátítása, melyeknek segítségével kialakul, illetve erősödik a pályakép, a motiváció; felkészítés a középszintű érettségi vizsgára.
2.5. Oktatási időkeret felosztása szakmacsoportonként
Egységesség és differenciálás 93
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés) tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.
2.6. Tantárgyi struktúra és óraszámok (felmenő 2013.09.01-től)
94
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
4 3 3
4 3 3
4 3 3
4 3 3
2
2
3
3
1 2 1
1
2 2 2
2 2 1 1 1
1 5 1
5 1
5 1
5 1
6
7
8
11
4 35
4 36
4 35
4 35
*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, ) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.
95
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA 2.7. A
2013.
szakképzési kerettantervek felmenő 2013.09.01-től szakmacsoportonként Oktatás szakmacsoport 9.
10. 11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4*
4*
4*
4*
Idegen nyelvek
3*
3*
3*
3*
Matematika
3*
3*
3*
3*
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
3
3
Tantárgyak
Etika
1
Biológia-egészségtan
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
1*
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szakmai tárgyak
6* 7* 8* 11*
Munkavédelmi alapismeretek
0,5
Pedagógia
1,5
3
3
4
Pedagógia gyakorlat
1
1
1
3
Pszichológia
2
2
3
3
Szabadon tervezhető
4
4
4
4
1*
1*
Informatika Művészetek
3
2
2
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
1
1
1
1
1*
1*
1*
Szakmai tervezhető Pedagógia gyakorlat Pszichológia
1*
Rendelkezésre álló Csoportbontással együtt ellátott órák A *-gal jelzett órák csoportbontásban történnek
96
35
36
35
35
52
54
54
56
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
1. Munkavédelmi alapismeretek tantárgy …óra/… órax x 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 1.1. A tantárgy tanításának célja
2.
Pedagógia tantárgy 398 óra / 378 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 2.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy korszerű pedagógiai ismeretek elsajátításával készítse fel a tanulókat a nevelő, oktató munkába történő tudatos és hatékony közreműködésre.
3. Pedagógiai gyakorlat tantárgy 204 óra + 315 óra ÖGY / 360 óra + 160 ÖGY * * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 3.1. A tantárgy tanításának célja A pedagógiai gyakorlat célja, hogy a tanuló betekintést nyerjenek az óvodák és iskolák szakmai munkájába, megismerjék a nevelés- és oktatás különböző színtereit. Legyenek tájékozottak az itt végzendő pedagógiai munka jellegével, az alkalmazott stratégiákkal, innovatív módszerekkel. A megszerzett tapasztalatokat el tudják helyezni a személyiségfejlesztés rendszerében, a megismert új elemekkel szélesítsék pedagógiai tudásukat. 4. tantárgy: Pszichológia tantárgy
348 óra / 360 óra
4.1. A tantárgy tanításának célja: A Pszichológia oktatásának célja, hogy megismertesse a tanulókkal az általános és személyiséglélektan, a szociálpszichológia, a fejlődéspszichológia és a pedagógiai pszichológia és a munkapszichológia korszerű ismeretanyagát. Alakítsa ki a tanulók személyiség-központú szemléletmódját. Nyújtson alapvető ismereteket önmaguk és mások megismeréséhez, a családi és társadalmi helyzetek értelmezéséhez a szocializációs folyamatokban.
97
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
Közgazdaság szakmacsoport 9.
10.
11. 12.
Magyar nyelv és irodalom
4*
4*
4*
4*
Idegen nyelvek
3*
3*
3*
3*
Matematika
3*
3*
3*
3*
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
3
3
Tantárgyak
Etika
1
Biológia-egészségtan
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
1*
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szakmai tárgyak
6*
7*
8* 11*
Munkahelyi egészség és biztonság
0.5
Gazdasági és jogi alapismeretek
2,0
3,5
Ügyviteli gyakorlatok
2,5
2,5
1
Általános statisztika
1
1
Statisztika gyakorlat
1
1
Pénzügyi alapismeretek
2
2
Pénzügy gyakorlat
1
Adózási alapismeretek
1
Adózás gyakorlat
1
Számviteli alapismeretek
2
Számvitel gyakorlat
1 2
Szakmai tervezhető Munkahelyi egészség és biztonság
0,5*
Gazdasági és jogi alapismeretek
0,5*
Ügyviteli gyakorlatok
0,5*
0,5*
Számviteli alapismeretek
1*
1*
Szabadon tervezhető
4
4
4
4
Informatika
1*
2*
2*
1*
Történelem
1
1
1
1
Etika
1
Biológia
1
Művészetek
1
98
1
1
2013.
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA Földrajz
2013.
1
Rendelkezésre álló
35
36
35
35
Csoportbontással együtt ellátott órák
53
55
55
57
A *-gal jelzett órák csoportbontásban történnek
5. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra/18 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 1.2. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 6. Gazdasági és jogi alapismeretek tantárgy 198 óra/198óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 1.1. A tantárgy tanításának célja A tanulóval megismertesse a gazdasági élet különböző területeihez kapcsolódó fogalmakat és az azok közötti összefüggéseket, a vállalkozások és a nemzetgazdaság egyes területeinek több irányú kapcsolatát, a közgazdasági elmélet és a gyakorlati gazdasági élet összefüggéseit. 7. gyakorlatok tantárgy 216 óra/216 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 3.1. A tantárgy tanításának célja Az ügyvitel gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók - a tízujjas vakíráson alapuló helyes írástechnikát elsajátítsák, képessé tegye a tanulókat szakmai szöveg másolására, a szövegszerkesztővel történő adatbevitelre, ügyiratok kitöltésére, és készítésére, hivatalos levelek formai és tartalmi megfogalmazására, az irodatechnikai eszközök használatára, - megismerjék a projekttervezés lépésein keresztül a projektdokumentumok típusait és tartalmát - megismerjék az üzleti élet etikáját, elsajátítsák az üzletfelekkel való kommunikációs szabályokat az üzleti tárgyalások és az ügyfelekkel történő kapcsolattartás vonatkozásában 8. Általános statisztika tantárgy 68 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 4.1. A tantárgy tanításának célja A Statisztikai alapok tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezzen a leggyakrabban használt statisztikai feldolgozási eszközökről, a grafikus ábrázolás alkalmazási módszereiről, az adatok szolgáltatásának lehetőségéről. A megtanult ismereteket a mindennapi gazdasági életet érintő média-információin keresztül értelmezni tudja. 9. Statisztika gyakorlat tantárgy 68 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 5.1.
A tantárgy tanításának célja 99
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A statisztikai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló a megtanult statisztikai fogalmakat és mutatószámokat a gyakorlatban tudja értelmezni. Fejlessze a tanulók számarányérzékét a mikro− és makrogazdaság legfontosabb valós mutatóinak bemutatásával, megismertetésével, alkalmaztatásával, és ösztönözze a tanulókat a megfelelő összefüggések feltárására, a helytálló, valós következtetések megállapítására, levonására, azáltal is, hogy az elemzéshez a grafikus módszereket alkalmazza. 10. Pénzügyi alapismeretek tantárgy 136 óra/144 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 6.1.
A tantárgy tanításának célja
A pénzügyi alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló legyen képes a gazdasági folyamatokat pénzügyi aspektusból vizsgálni, érdeklődjön a mindenkori gazdaságpolitikai és pénzügy-politikai célok és megvalósításának módjai iránt, eligazodjon a pénzügyi intézményrendszerében és ismerje az alapvető pénzügyi szolgáltatásokat. Alkalmas legyen meghatározni és kiválasztani a pénzforgalom lebonyolításának vállalkozás számára leginkább megfelelő módját, és segítsen eligazodni a pénzügyi piacon kínált értékpapírok fajtái között. A tanuló megismerje a nemzetközi elszámolási eszközök árfolyam-alakulásának hatását a gazdasági szférára. 11. Pénzügy gyakorlat tantárgy 32 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 7.1.
A tantárgy tanításának célja
A Pénzügyi gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló megértse és a mindennapi életben alkalmazni is tudja: a pénznek időértéke van a különböző időpontokban esedékes pénzáramok tekintetében, akár a betétgyűjtés, akár hitelfelvételhez kapcsolódóan. A legyen képes tanuló egyszerű értékpapír árfolyam és hozamszámításon keresztül döntést hozni vásárlási-eladási szándékról. A valuta- és deviza árfolyamok ismeretében gazdálkodási tevékenységhez kapcsolódóan számításokat végezni. 12. Adózási alapismeretek tantárgy 32 óra/54 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 8.1. A tantárgy tanításának célja Az Adózási alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókkal megismertesse a magyar államháztartás rendszerét, az alrendszerek költségvetését, gazdálkodási szabályait. Felkészítse a tanulókat a legalapvetőbb adójogszabályok alkalmazására. Rámutasson a magánszemélyek személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségére, az arányos közteherviselés szükségességére. Bemutassa az általános forgalmi adó szerepét, s ezen ismeretek birtokában a tanulók legyenek képesek a piacgazdaság árképzési rendszerében részben eligazodni.
13. Az Adózás gyakorlat tantárgy 32 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 9.1.
A tantárgy tanításának célja 100
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Az Adózás gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy felkészítse a tanulókat az adóelőleg- és adószámítási feladatok elvégzésére, egyszerű adattartalmak alapján adóbevallások készítésére, ezáltal útmutatást adjon az adóbevallások elkészítésének gyakorlatához. 14. Számviteli alapismeretek tantárgy 136 óra/ 162 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 10.1. A tantárgy tanításának célja Ismerje meg a vállalkozás vagyonát, a vállalkozások beszámolási kötelezettségét, a számviteli jogi szabályozását. Alkalmazza az analitikus és szintetikus könyvelés módszereit. Bizonylatok alapján tudja könyvelni az egyszerű gazdasági eseményekkel kapcsolatos tételeket. 15. Számvitel gyakorlat tantárgy 32 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 11.1.
A tantárgy tanításának célja
A számviteli alapismeretek tantárgyban elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása. A bizonylati rendszer, a kézi és gépi analitika alkalmazása.
101
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
Rendészeti szakmacsoport 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4*
4*
4*
4*
Idegen nyelvek
3*
3*
3*
3*
Matematika
3*
3*
3*
3*
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
3
3
Tantárgyak
Etika
1
Biológia-egészségtan
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
1*
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető
4
4
4
4
Informatika
1*
2*
1+1sz*
2*
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
1
1
1
1
1
1
Földrajz Művészetek
1
Etika
1
Biológia-egészségtan
1
Idegen nyelvek
1*
Szakmai tárgyak
6*
7*
8*
11*
Szakmai tervezhető Jogi és közgazdasági ismeretek I.
0,5
Jogi és közgazdasági ismeretek III. Társadalom és kommunikáció I.
0,5 0,5
102
2013.
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
Társadalom és kommunikáció II. Munkavédelmi alapismeretek
0,5 0,5
Idegen nyelv II.
0,5
Rendelkezésre álló
35
36
35
35
Csoportbontással együtt ellátott órák
54
55
54
58
A *-gal jelzett órák csoportbontásban történnek
103
2013.
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
9. heti óraszám
Rendészeti szakmai tantárgyak e Szakmai tantárgyak Munkavédelemi alapismeretek Fegyveres szervek és vagyonvédelem I.
gy
2013.
10. heti óraszám nyári gyak
e
6
gy
11. heti óraszám nyári gyak
e
7
gy
nyári gyak
e
8
gy 11
0,5+0,5 2
Fegyveres szervek és vagyonvédelem II.
2
Fegyveres szervek és vagyonvédelem III.
1,5
Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. Speciális gyakorlat I. Speciális gyakorlat II. Speciális gyakorlat III. Speciális gyakorlat IV. Jogi és közigazgatási ismeretek I. Jogi és közigazgatási ismeretek II. Jogi és közigazgatási ismeretek III. Társadalom és kommunikáció I. Társadalom és kommunikáció II. Társadalom és kommunikáció gyakorlat Speciális informatika Speciális informatika gyakorlat Idegen nyelv I. Idegen nyelvi gyakorlat
12. heti óraszám
2,5 2 1,5 2,5 3,5 1,5 +0,5 1 0,5 +0,5 0,5 +0,5 0,5+0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 0,5
Idegen nyelv II. (a kötelező modul tartalma)
2+0,5
104
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Foglalkoztatás (a kötelező modul tartalma)
0,5
Összefüggő szakmai gyakorlat Rendészeti tábor Katasztrófavédelmi gyakorlat Rendőrségi gyakorlat Személy- és vagyonőri gyakorlat Rendőrségi gyakorlat
35 35 35 40 65
105
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
9. évfolyam tantárgyai, témakörei
16. Munkavédelmi alapismeretek tantárgy
(a kötelező modul tartalma) 18 óra
1.3. A tantárgy tanításának célja 17. Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. tantárgy 1.2.
A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje meg a magyarországi fegyveres szervek történetét. Ismerje meg a rendőrség, a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás feladatát, működését, szervezeti felépítését.
18. Társadalom és kommunikáció I. tantárgy 1.3.
18 óra
A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a fegyveres szervek kommunikációjának jellegzetességeit. A tanulók ismerjék meg a kommunikációs, a szociálpszichológiai és önismereti alapfogalmakat.
19. Speciális gyakorlat I. tantárgy 1.4.
72 óra
A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a fizikai erőnlét fejlesztésének, az önvédelmi ismereteknek és légfegyver lövészetnek az alapjait.
20. Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. tantárgy 1.5.
54 óra
A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a jogi alapokkal kapcsolatos fogalmakat és a jogalkotás alapjait. Ismerjék meg az Alaptörvény rendelkezéseit, az állampolgárságra vonatkozó szabályokat, az emberi jogi alapnormákat, a polgári jog alapjait, a büntetőjog általános részi rendelkezéseit és a kriminalisztika alapfogalmait, eszközeit, módszereit.
22. Társadalom és kommunikáció II. tantárgy 1.7.
72 óra
A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a rendőrség, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás és a személy- és vagyonvédelem szolgálatellátására vonatkozó általános szabályokat. Sajátítsák el a személy- és vagyonvédelmi, a tűzoltó és tűzmegelőzési alapismereteket, illetve a büntetés-végrehajtási nevelési alapismereteket.
21. Jogi és közigazgatási ismeretek I. tantárgy 1.6.
72 óra
A tantárgy tanításának célja 106
18 óra
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A tanulók ismerkedjenek meg a szociológia és a pszichológia alapfogalmaival. Ismerjék meg a személyiségfejlődés alapjait, a különböző személyiségtípusokat és viselkedési formákat. 23. Speciális gyakorlat II. tantárgy 1.8.
54 óra
A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a fizikai erőnlét továbbfejlesztésének lehetőségeit, sajátítsák el az alapvető alaki mozgásokat. Önvédelmi és közelharc ismereteiket mélyítsék el, gyakorolják a már elsajátított technikákat. Ismerkedjenek meg a kiskaliberű tűzfegyverekkel.
24. Társadalom és kommunikáció gyakorlat tantárgy 1.9.
A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg az egyértelmű, hiteles és hatékony kommunikáció alapjait. Ismerjék meg az őszinte és hiteles személyiség folyamatos fejlesztésének lehetőségeit.
25. Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. tantárgy 1.10.
18 óra
54 óra
A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerkedjenek meg a közlekedés alapfogalmaival és a KRESZ alapvető szabályaival. Szerezzenek polgári védelmi és iparbiztonsági, illetve tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatósági alapismereteket. Személy- és vagyonvédelmi ismereteiket bővítsék a személy és gépjármű be- és kiléptetésének, valamint a recepciós és bolti szolgálat ellátásának szabályaival.
26. Jogi és közigazgatási ismeretek II. tantárgy
36 óra
1.11.
A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a szabálysértési alapfogalmakat, az egyes bűncselekmények és szabálysértések főbb jellemzőit. Ismerjék meg a helyszínbírságra vonatkozó általános szabályokat. 27. Idegen nyelv I. tantárgy 54 óra 1.12. A tantárgy tanításának célja A tanulók idegen nyelven sajátítsák el az okmányokkal, az utazással, útbaigazítással, segítségnyújtással, valamint a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos alapvető szakmai kifejezéseket. 28. Speciális gyakorlat III. tantárgy 1.13.
90 óra
A tantárgy tanításának célja A tanulók kezdjék meg a felkészülést a fegyveres szervek fizikai alkalmassági követelményeire. Ismerkedjenek meg a testi kényszer és a rendőri intézkedések alapjaival. Sajátítsák el a személy- és vagyonőri intézkedések gyakorlatát.
107
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA 29. Idegen nyelvi gyakorlat tantárgy 1.14.
18 óra
A tantárgy tanításának célja A tanulók idegen nyelven szituációkban gyakorolják az okmányokkal, az utazással, útbaigazítással, segítségnyújtással, valamint a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos szakmai kifejezéseket.
30. Foglalkoztatási alapismeretek tantárgy(a kötelező modul tartalma) 1.15.
16 óra
A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerkedjenek meg a fegyveres szerveknél rendszerben lévő számítástechnikai és híradástechnikai eszközökkel. Ismerjék meg az elektronikus közigazgatás rendszerét.
34. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv tantárgy
1.19.
16 óra
A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a büntetőeljárás és a büntetés - végrehajtási jog alapjait. Sajátítsák el a közigazgatási alapismereteket és ismerjék meg a közigazgatási hatósági eljárás főbb szabályait.
33. Speciális informatika tantárgy 1.18.
80 óra
A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a kényszerítő és a támadáselhárító eszközöket, tudják elhatárolni azok alkalmazását a rendőri, illetve a személy- és vagyonőri munkában. Tovább mélyítsék személy- és vagyonvédelmi ismereteiket. Ismerkedjenek meg a határrendészeti és a katasztrófavédelmi műszaki alapismeretekkel.
32. Jogi és közigazgatási ismeretek III. tantárgy 1.17.
16 óra
A tantárgy tanításának célja
31. Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. tantárgy 1.16.
2013.
64 óra (kötelező modul tartalma)
A tantárgy tanításának célja
35. Speciális gyakorlat IV. tantárgy 112 óra 1.20. A tantárgy tanításának célja A tanulók folytassák a felkészülést a fegyveres szervek fizikai alkalmassági követelményeire. Bővítsék a testi kényszer alkalmazásával és a személy- és vagyonőri intézkedésekkel kapcsolatos gyakorlati tudásukat. 108
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
36. Speciális informatika gyakorlat tantárgy 16 óra 1.21. A tantárgy tanításának célja A tanulók gyakorolják az elméletben elsajátított speciális számítástechnikai és híradástechnikai ismereteiket. Gyakorolják a szövegszerkesztést és táblázatkezelést.
109
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat 9. évfolyam 1. Rendészeti tábor 35 óra A rendészeti tábor célja: A 9. évfolyamon elsajátított fegyveres szervek munkáját bemutató elméleti ismeretekhez kapcsolódó ismeretek gyakorlása, elmélyítése. Ajánlás a szakmai gyakorlat megszervezésére, folyamatára A tanulók rendészeti tábori szakmai gyakorlata az iskolában vagy egy, a gyakorlat számára alkalmas (sportfoglalkozás és tantermi foglalkozás) kijelölt helyen kerüljön megszervezésre. Javasolt a tanulóknak Foglalkozási naplót vezetni, és abba rögzíteni az elvégzendő feladatokat, és azok értékelését. Értékelés: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A szakmai feladatok: Az alakiasság fejlesztése. A fizikai állóképesség fejlesztése, az önvédelem, a légpuskahasználat gyakorlása. Elsősegélynyújtás gyakorlása. Személy és vagyonőr munkájához kapcsolódó gyakorlatok. A fegyveres szervek szóbeli és írásbeli kommunikációshoz kapcsolódó gyakorlatok. Lehetőség esetén a fegyveres szervek (rendőrség, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás) meglátogatása, munkájuk tanulmányozása, ennek hiányában a fegyveres szervek meghívott munkatársai előadásának meghallgatása. Környezetvédelmi gyakorlat. 10. évfolyam 2. Katasztrófavédelmi összefüggő szakmai gyakorlat 35 óra A katasztrófavédelmi szakmai gyakorlat célja: A katasztrófavédelmi szakmai alapismeretek komplex gyakorlati alkalmazása, a szakmai gyakorlat során történő elsajátítása. A gyakorlati képzésen a tanulók az elméleti szakaszban megszerzett ismereteire építve meghatározott feladatok végrehajtásával a katasztrófavédelmi munka végzéséhez szakmai gyakorlati tapasztalatokat szereznek. Ajánlás a szakmai gyakorlat megszervezésére, folyamatára A tanulók a szakmai gyakorlatot az iskolában vagy egy kijelölt katasztrófavédelmi szervnél hajtják végre. Javasolt a tanulóknak Foglalkozási naplót vezetni, és abba rögzíteni az elvégzendő feladatokat, és azok értékelését. Értékelés: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 110
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
A szakmai feladatok: Elemek a katasztrófavédelmi műszaki alapismeretekből; Tűzoltói és tűzmegelőzési alapismeretek elméleti anyaghoz kapcsolódó gyakorlat 3. Rendőrségi gyakorlat 35 óra A rendőrségi szakmai gyakorlat célja: A fegyveres szervek szakmai alapismereteinek komplex gyakorlati alkalmazása, az új gyakorlati ismeretek szakmai gyakorlat során történő elsajátítása. A gyakorlati képzésen a tanulók az elméleti szakaszban megszerzett ismereteire építve meghatározott feladatok végrehajtásával a rendőri munka végzéséhez szakmai gyakorlati tapasztalatokat szereznek. Ajánlás a szakmai gyakorlat megszervezésére, folyamatára: A tanulók a szakmai gyakorlatot az iskolában és/vagy egy kijelölt rendőri szervnél hajtják végre. Javasolt a tanulóknak Foglalkozási naplót vezetni, és abba rögzíteni az elvégzendő feladatokat, és azok értékelését. Értékelés: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A szakmai feladatok: Az alakiasság fejlesztése. A fizikai állóképesség fejlesztése, az önvédelem, a légpuskahasználat gyakorlása. A 10. évfolyam Fegyveres szervek és vagyonvédelem tananyagából a fegyveres szervek témakör elméleti anyagaihoz kapcsolódó gyakorlatok. 11. évfolyam 4. Személy-és vagyonőri gyakorlat 40 óra A személy és vagyonőri szakmai gyakorlat célja: A személy-és vagyonőri szakmai alapismeretek komplex gyakorlati alkalmazása, az új gyakorlati ismeretek szakmai gyakorlat során történő elsajátítása. A gyakorlati képzésen a tanulók az elméleti szakaszban megszerzett ismereteire építve meghatározott feladatok végrehajtásával a személy-és vagyonőri munka végzéséhez szakmai gyakorlati tapasztalatokat szereznek. Ajánlás a szakmai gyakorlat megszervezésére, folyamatára: A tanulók a szakmai gyakorlatot az iskolában hajtják végre. Javasolt a tanulóknak Foglalkozási naplót vezetni, és abba rögzíteni az elvégzendő feladatokat, és azok értékelését. Értékelés: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A szakmai feladatok: A fizikai állóképesség fejlesztése, önvédelem fejlesztése. Az általános szolgálati ismeretek elméleti anyaghoz kapcsolódó gyakorlatok. A személy- és vagyonvédelmi alapismeretek elméleti anyaghoz kapcsolódó gyakorlatok. 5. Rendőrségi gyakorlat 65 óra A rendőrségi szakmai gyakorlat célja: A fegyveres szervek szakmai alapismeretek komplex gyakorlati alkalmazása, az új gyakorlati ismeretek szakmai gyakorlat során történő elsajátítása. A 111
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
gyakorlati képzésen a tanulók az elméleti szakaszban megszerzett ismereteire építve meghatározott feladatok végrehajtásával a rendőri munka végzéséhez szakmai gyakorlati tapasztalatokat szereznek. Ajánlás a szakmai gyakorlat megszervezésére, folyamatára: A tanulók a szakmai gyakorlatot az iskolában és/vagy egy kijelölt rendőri szervnél hajtják végre. Javasolt a tanulóknak Foglalkozási naplót vezetni, és abba rögzíteni az elvégzendő feladatokat, és azok értékelését. Értékelés: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A szakmai feladatok: Az alakiasság fejlesztése. A fizikai állóképesség fejlesztése, az önvédelem, a légpuskahasználat gyakorlása. A 11. évfolyam Fegyveres szervek és vagyonvédelem tananyagából a fegyveres szervek témakör elméleti anyagaihoz kapcsolódó gyakorlatok.
112
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
2.8. Szakképzési osztályok órahálója
Pedagógia- és családsegítő
Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkavédelmi alapismeretek
Tantárgyak Munkavédelmi alapismeretek Pedagógia
Ágazati szakképzés közismeret nélkül 13.jan heti óraszám e gy ögy
0,5 10,5
Pedagógia gyakorlat Pedagógiai, pszichológiai feladatok 11499-12 Foglalkoztatás 11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
11467-12 Oktatási tevékenység
11468-12
Pszichológia Foglalkoztatás Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv
10
-
-
10
160
-
0,5
2
Oktatási intézmények működése
3,5
Szabadidő szervezés A pedagógiai segítés gyakorlata Családtan
3
6 2
Kommunikáció, Kapcsolat a családokkal kapcsolatépítés
11469-12 Családpedagógiai gondozás Összes óra
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e Gy
1
Kommunikáció a gyakorlatban Családpedagógia
4
Szervezési és ügyintézési ismeretek
3
3
A szervezés és ügyintézés gyakorlata 21 113
10
160
19
3 12
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA Összes óra Szabadon tervezhető
31 4 Testnevelés Informatika osztályfőnöki
2013. 31 4
1 2 1
Rendelkezésre álló
1 35
114
1 2 35
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Gyógypedagógiai segítő munkatárs nélkül
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
13.jan
5/13 és 2/14.
Ágazati szakképzés közismeret
heti óraszám Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Munkavédelmi 11500-12 Munkavédelmi alapismeretek alapismeretek
11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5ös szint)
gy
ögy
10,5
-
-
Pedagógia gyakorlat
-
10
160
10
-
-
Foglalkoztatás Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv
11465-12
Gyógypedagógiai alapismeretek
Általános gyógypedagógiai feladatok
Gyógypedagógiai gyakorlat
11466-12
Gyógypedagógiai pszichológia
e
Gy
0,5
Pedagógia
11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok Pszichológia 11499-12 Foglalkoztatás
e
heti óraszám
0,5
2
3,5
12
4
Gyógypedagógiai
Speciális gyógypedagógiai feladatok egészségtan
4
Gyógypedagógiai tantárgypedagógiák
Összes óra
5 21
Összes óra Szabadon tervezhető
10 31
160
4
Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Rendelkezésre álló
35
115
19
12 31 4
2
2
1
1
1
1 35
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
2.9. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógust megilleti az a jog, hogy a munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az általa alkalmazni kívánt tankönyveket és más tanulmányi segédleteket az alábbiak figyelembevételével: • Nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. (Kt. 19. § (2)bekezdés) • Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. (Kt. 19. § (3) bekezdés) • A tankönyvválasztásnak biztosítani kell a térítésmentes igénybevételt az erre jogosult tanulóknál. (Tankönyvpiacról szóló 2001. évi XXXVII. Törvény 8. § (4) bekezdés) Amennyiben a fenti kritériumok nem teljesülnek, úgy az iskolai tankönyvválasztást felül kell vizsgálni. Tankönyvet csak a hivatalos tankönyvjegyzékből lehet rendelni. Komoly problémát okoz, hogy a szakképzésben – különösen a modulrendszerű szakképzésben – rendkívül hiányos a hivatalos tankönyvjegyzék, több szakképzés vonatkozásában egyetlen „tankönyv” sem szerepel a tankönyvlistán. Az egyéb taneszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a 11/1994. MKM rendelet 7. számú mellékletében foglaltakat, a kétszintű érettségi vizsgára való felkészítés szükségleteit, és minden olyan taneszközt próbálunk alkalmazni, amivel az oktató munkánkat hatékonyabbá tudjuk tenni, például: • Szemléltető eszközök (pl.:biológia, szakmai alapozó tantárgyak) • Kísérleti eszközök (pl.:fizika, kémia) • Falitérképek (pl.:történelem, földrajz) • Sporteszközök (pl:testnevelés)
3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI Továbbhaladás az iskolában -
Tanév (hagyományosan valamennyi tantárgyban). Félévente tájékoztató értékelés, a tanév végén a továbbhaladásról döntés. A tanévtől eltérő továbbhaladási engedélyt 18 éves kor alatt a szülő és a tanuló 18 éves kor felett a tanuló kérheti. A tanuló kiemelkedő előrehaladása esetén a szaktanárok vagy az osztályfőnök javaslata alapján a tanuló és a szülő egyetértésével a tantestület dönt a rendkívüli továbbhaladásról.
A tanuló érdemjegyeiről és továbbhaladásáról szóló döntés -
A tantárgyak érdemjegyeit a tanuló szaktanára állapítja meg. A tanuló továbbhaladásáról a tantestület dönt. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor lép, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette.
A tanév végi elmarasztaló értékelést követő egyedi korrekció lehetőségei (javítóvizsga) 116
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
1-2 tantárgyból bukás esetén, alanyi jogon javítóvizsgázhat. 3 vagy több tantárgyból bukás esetén írásbeli szülői-tanulói kérelemre a tantestület engedélyezheti a javítóvizsgát. A kérelem beadásának határideje június 25. a tanévzáró tantestületi értekezlet kezdete.
A javítóvizsga megkezdésének feltétele: - a tanuló a vizsga előtti június hónap 30-ig írásban bejelentkezik a pótvizsgára, - a vizsga megkezdése előtt az év végi bizonyítványát leadja a felügyelő tanárnak vagy vizsgabizottságnak.
117
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
4. A ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSI, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA 4.1. A iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésnek követelményei 4.1.1. A félévi és a tanév végi (a továbblépés szempontjából meghatározó) teljesítmény megállapításának módja Az elméleti tantárgyakban elért előmenetelt az alábbi szempontok szerint kell értékelni: a. A tanuló tárgyi ismerete, b. Az ismeretek önálló alkalmazásának foka c. A tantárgyhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek színvonala (pl. házifeladat, kiselőadás, tanórai felszerelés, órai munka )
4.1.2. A periódus során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés: • osztályozás 1-től 5-ig (1=elégtelen......5=jeles) Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek logikus gondolatmenettel eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran kezdeményez. Önálló gondolatai vannak. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Előadásában kisebb hibák fordulnak elő. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. • osztályzattal értékelni csak tényleges tanulói teljesítményt lehet • a szerzett érdemjegyet a tanulóval közölni kell és a naplóba haladéktalanul be kell írni
118
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
4.2. A iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésnek formái 4.2.1.
Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya.
Évközi értékeléskor minden pedagógus a módszertani szabadság jegyében szabadon alkalmazhat értékelő szimbólumokat. Tantestületünk az értékelés rendszerességét előtérbe helyezve szabályozza a minimális osztályzatok számát. A szaktanár felelősséggel tartozik azért, hogy időarányosan megfelelő számú érdemjegy alapján szülessen az osztályzat, hiszen a szülők folyamatosan tájékoztatásának követelménye csak így valósulhat meg. A félévi és év végi tantárgyi érdemjegy kialakításakor az adott időszak alatt megszerzett különböző típusú osztályzatok súlyozott átlagát kell figyelembe venni. A súlyozás elve: A témazáró (piros jegy) kétszeres súlyú; a szóbeli felelet (kék jegy) és az írásbeli kisdolgozat (fekete jegy) egyszeres súlyú; kiselőadás, házi feladat, felszerelés, órai munka stb. (zöld jegy) 0,5 szeres súlyú. A szaktanár az első tanítási órán ismerteti a témazár dolgozatok várható számát és az érdemjegy megállapításának elvi módszereit. Az osztályozásra kerülő feladatok kiosztásánál a szaktanárnak ki kell hirdetni a feladatra vonatkozó súlyozási elvet. A biztos tudás kialakításához feltétlenül szükséges a közvetített ismeretek rendszeres és a tantárgyaknak megfelelő formákban végzett számonkérése, a tanuló teljesítményének folyamatos megfigyelése és értékelése. A tudás, felkészülés mérése szóban illetve írásban történik. A számonkérés irányulhat a házi feladat, a napi tananyag, kisebb egység és egy-egy témakör ismeretének mérésére, önként vállalt feladatok teljesítésének értékelésére.
4. 2.2. Értékelés hatálya - Valamennyi évfolyam valamennyi tantárgyat érdemjeggyel osztályozzunk. 4.2.3. Értékelés rögzítése, közlése A Nagykállói Szakközépiskolában a tanuló iskolai munkáját a fentieken túl alapvetően a Közoktatási Törvény 70.§-ában foglaltaknak megfelelően értékeli. Az értékelés rögzítésére és közlésére a 11/1997 (VI.8.) MKM rendelet által rendszeresített nyomtatványokat használja a középiskola. - napló, melybe a tanár ír, melyet az osztályfőnök vezet, és az igazgató ellenőriz és zár le. - ellenőrző füzet, melybe a tanuló ír és a szülő láttamoz. Az ellenőrzőbe került osztályzatokat az osztályfőnök alkalomszerűen ellenőrzi, szükség esetén a napló tanulóra vonatkozó oldalának fénymásolatát postán elküldi. A naplót a szülő fogadóórán és szülői értekezleten megtekintheti.
4.2.4. A Nagykállói Szakközépiskola a tanítás-számonkérés rendszerébe beépülő vizsgák, értékelési periódusok 119
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
beszámoló, számonkérés követelményeit az adott tantárgyat tanító szaktanár állapítja meg, azt közli a tanulókkal vizsgák (osztályozó, különbözeti, pótvizsga) szóbeli, írásbeli formában szakmai vizsgák Érettségi vizsga Próba érettségi.
4.3. A tanuló teljesítménye értékelésének formái 4.3.1. Írásbeli dolgozatok értékelése Az írásbeli ellenőrzés csak órarendben is szereplőtanítási órán történhet. Minden, érdemjeggyel minősített dolgozatot a tanulónak betekintésre át kell adni. A dolgozatok kijavításának határideje két hét. A témazáró dolgozat írását egy héttel előre jelezni kell. A témazáró dolgozat íratása előtt összefoglaló órát kell tartani. Egy napon a témazáró dolgozatok és az ellenőrző dolgozatok száma kettőnél több nem lehet. Ütközés esetén a szaktanárok egymás közt megegyeznek. Minden munkaközösség a sajátosságai alapján határozza meg a témazáró dolgozatok %-os határait. Humán munkaközössége:
-
Irodalom tantárgy esetén Témazáró dolgozat: A kifejtős, műelemző dolgozatok tartalmi jegyét illetően százalékos értékelés nem lehetséges, az osztályzás a szaktanár mérlegelése alapján történik. A nyelvi jegyek megállapításakor az érettségi dolgozatok javításához kiadott útmutatót és szabályzatot vesszük alapul. Tényeket számonkérő dolgozatok: 0-30 % elégtelen (1) 31-50 % elégséges (2) 51-75 % közepes (3) 76-90 % jó (4) 91-100% jeles (5)
-
Egyéb humán tantárgyak témazáró dolgozatai esetén az alábbi értékelések érvényesek.
-
0-40 % elégtelen (1) 41-55 % elégséges (2) 56-70 % közepes (3) 71-85 % jó (4) 86-100 % jeles (5) egyéb írásbeli dolgozatok: a szaktanár egyéni elbírálása alapján. 120
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Természettudományos munkaközössége:
-
témazáró dolgozatok esetén: 0-30 % elégtelen (1) 31-50 % elégséges (2) 51-70 % közepes (3) 71-85 % jó (4) 86-100% jeles (5)
-
egyéb írásbeli dolgozatok: a szaktanár egyéni elbírálása alapján
Idegen nyelv értékelése: - Az témazáró dolgozatok értékelése: 0-45 % 46-55 % 56-70 % 71-85 % 86-100 %
-
elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
- egyéb írásbeli dolgozatok (pl. szódolgozat, stb.): a szaktanár egyéni elbírálása alapján Szódolgozat 0-49 % 50-64 % 65-79% 80-89 % 90-100 %
elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó 84) jeles (5)
Értékelési alapelvek: - 0 pont, ha téves a névelő vagy felismerhetetlen a szóalak - 0,5 pont, ha helytelen a többes szám, illetve ragozott igealak - 0,25 pont levonás a helyesírási hibáért (ismétlődő hiba egyszer számít)
-
Egyéb dolgozat százalékos értékelése a fentiek szerint. (50%-os alsó határ)
-
Az önálló szövegalkotási feladatok (esszé, témakifejtés stb.) értékelésének alapját a vonatkozó vizsgakövetelmények határozzák meg (érettségi vizsga,).
4.3.2. Szóbeli értékelés szempontjai Csak a tanítási órán a csoport jelenlétében történhet. Az érdemjegyet a tanulóval minden esetben közölni kell, és a naplóba haladéktalanul be kell írni. A szóbeli felelet értékelésekor a nyelvi kifejezőkészség, a szaknyelv helyes használata is szempont. -A tantervi követelmény teljesítésének része: - a házi feladat el nem készítése - a felszerelés hiánya 121
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
- kiselőadás, vállalt feladat nem teljesítése, így ezen tevékenységek is érdemjeggyel értékelhetők. -Megjegyzés: írásbeli házi feladatot nagyobb, összefüggő szünetek [őszi, téli, nyári] előtti utolsó tanítási órán nem adunk ki. -
-
A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy vagy két órás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú csoportbontásos tantárgyaknál legalább 5, csoportbontás nélkül 4 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A tanuló korának megfelelő módon kérheti a tanév megismétlését nem elégtelen év végi osztályzatok esetén is. Egyéni kérelem alapján valamely tantárgy év végi osztályzata független vizsgabizottság előtt tett osztályozó vizsgával is megszerezhető, ha azt a tantestület osztályozó értekezlete előtt legalább 30 nappal az Igazgatótól írásban kérvényezték. A testnevelésből állandó jelleggel felmentett tanulót osztályozni nem kell. A bizonyítványba és az anyakönyvi lapra érdemjegy helyett „mentes = mt” szót kell bejegyezni. A könnyített és gyógytestnevelésre kötelezett tanulók teljesítményét osztályzattal kell értékelni. A periódus végén átfogó írásos- számítógépes-egyéb diagnosztikus értékelés. A félévi zárások előtt legalább egy hónappal értesíti az osztályfőnök (ellenőrző könyvben vagy szóban) azokat a szülőket, akiknek a gyermeke valamely tantárgyból bukásra áll.
4.4. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 4.4.1. A magatartás értékelésének szempontjai Példás: - Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi; - Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti; - A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat; - Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó; megértő, együttműködő és jóindulatú; - Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben; - Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes; - Megnyilvánulásaiban őszinte, - Nincs igazolatlan hiányzása. Jó: - Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra; - Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi; - A házirendet igyekszik betartani; - Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek; - Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés; - 1-2 óra igazolatlan hiányzás. 122
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
Változó: - Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása; - Viselkedésével szemben kifogás merül fel; - Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen; - Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész; - Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó; - Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés; - Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés; - 3-10 óra igazolatlan hiányzás Rossz: - Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek; - A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja; - A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik; - Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói megrovás; - 10-től több igazolatlan hiányzás.
4.4.2. A szorgalom értékelésének szempontjai Példás: - Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik; - Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre; - Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el; - Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő; - Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülire is kiterjed. Jó: - A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik; - Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát; - Általában felkészül, de különösen érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű; - Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó: - Annak a tanulónak a szorgalma, aki munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást; - Önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát; - Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt; - Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag: - A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el; 123
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA
2013.
-
Képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan; - Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz; - Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi. A szorgalom és magatartás értékelése:
-
A tanulók szorgalmának és magatartásának félévi és év végi értékeléséhez a tantestület felé az osztályfőnök tesz javaslatot a tantestületi osztályozó értekezleteken. - Az osztályfőnök a javaslattétel előtt kikéri az osztályközösség és az osztályban tanító tanárok véleményét. A tanulók szorgalmának és magatartásának értéskelését (érdemjegyét) a tantestület hagyja jóvá. Vitás esetekben a tantestület szótöbbséggel határoz. A jutalmazó és fegyelmező intézkedésekről a szülőt értesíteni kell.
4.5. A tanulók otthoni terhelésének elvei, korlátai − Olyan mennyiségben terheljük a tanulókat írásbeli és szóbeli feladatokkal, hogy azok egy átlagos/közepes képességekkel rendelkező diák számár mind mennyiségben, mind minőségben elegendőek legyenek a tantervben előírt tovább haladási követelmények elsajátításához, illetve begyakorlásához. − Hétvégére és szünidőre csak annyi írásbeli és szóbeli házi feladat adható fel, amennyi a szokásos tanulnivaló egyik tanóráról a másikra. A kötelező olvasmányokat a pedagógus az év elején, lehetőleg az 1. tanórán, de legkésőbb szeptember 20-ig köteles bejelenteni és leíratni, a sorrend és a várható időpont körülbelüli megjelölésével
5. MODULÁRIS OKTATÁS ESETÉN AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE A modul tantárgyak teljesítményét is osztályzattal értékeljük. A modul tantárgyak a tanuló továbbhaladása szempontjából ugyan úgy kerülnek beszámításba, mint a többi közismereti tantárgy. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor lép, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette.
6. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI A szakközépiskola érettségi témakörei a 14/2003. (V.27.) OM rendelettel és a 25/2003. (IX.26.) OM rendelettel módosított, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendeletben foglaltakkal azonosak. A szakközépiskolában középszintű érettségi vizsgatantárgyként választható tantárgyak: - Magyar nyelv és irodalom - Történelem - Matematika - Élő idegen nyelv - Fizika - Kémia - Biológia 124
BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA -
2013.
Földrajz Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Informatika Testnevelés a szakmacsoportnak megfelelő érettségi tárgy
7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A felmérési rendszerek: - Iskolaorvosi, egészségügyi felmérés (tanítási évenként index osztályok orvosi vizsgálata) - Hungarofit felmérés módszere évente A közoktatásról szóló törvény 41§-nak 5. Bekezdése előírja, hogy a középiskolában évente két alkalommal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség nyilvántartására a Hungarofit 1+4 motorikus próbát végzünk minden tanév őszén és tavaszán.
125